﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15371.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:14
Parlex azonosító: OVOAFMYG0007
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: Az ügyvédi tevékenységről
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.

2017. évi.....törvény
az ügyvédi tevékenységről

ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1.	Általános elvek
1.	§
(1)	Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi
szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei
teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti -
megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az
igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(2)	Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon
alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
(3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb
tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján
fejleszti.
(5)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba
ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
(6)	Ügyvédet mindenki szabadon választhat.
2. Az ügyvédi tevékenység
2.	§
(1)	Ügyvédi tevékenység:
a)	a jogi képviselet ellátása,
b)	a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c)	a jogi tanácsadás,
d)	az okiratszerkesztés,
2
 e)	az okirat ellenjegyzése,
 f)	az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és
 mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
 g)	az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
 (2)	Nem minősül ügyvédi tevékenységnek
 a)	a nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonya, kormányzati szolgálati,
 közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses
 katonai szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonya, valamint a közérdekű
 önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között,
      aa)	a munkáltatója, vagy önkéntes jogviszony esetén a fogadó szervezete,
      ab)	a munkáltatójának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott
      kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy
      ac)	a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv
 számára végzett jogi tanácsadás és okiratszerkesztés, vagy
 b)	törvény felhatalmazása alapján a 4. § (1) bekezdésében felsorolt személyen kívüli más személy
 által végzett jogi képviseleti tevékenység, jogi tanácsadás és okiratszerkesztés.
3. §
 (1)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:
 a)	szabadalmi ügyvivői tevékenység,
 b)	adótanácsadás,
 c)	társadalombiztosítási tanácsadás,
  d)	biztosítási tanácsadás,
 e)	munkaügyi tanácsadás,
 f)	bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,
 g)	pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
 h)	bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
 i)	ingatlanközvetítői tevékenység,
 j) társasházi közös képviselői tevékenység,
 k) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papír alapú dokumentum elektronikus
 okirati formába alakítása, valamint
 l) közvetítői eljárásban és büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
 (2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e
 minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint
 folytathatja.
 (3)	Az (1) bekezdés h)-j) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység és a 2. § szerinti ügyvédi
 tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi
 iroda, a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban
 kifejezetten hozzájárul.
3
3.	Ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak
4.	§
 (1)	Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
 a)	ügyvéd,
 b)	európai közösségi jogász,
 c)	külföldi jogi tanácsadó,
 d)	kamarai jogtanácsos,
 e)	alkalmazott ügyvéd,
 f)	alkalmazott európai közösségi jogász,
 g)	ügyvédjelölt és
 h)	ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)
 folytathat.
 (2)	Ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.
(3)	Az ügyvédi irodára e törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédi tevékenység
gyakorlójára vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
5.	§
(1)	Ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország egész területén
folytathat.
(2)	Ha az ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország területén kívül
folytatja, e tevékenységére e törvényt és a kamarai szabályzatokat is alkalmazni kell.
 (3)	Ügyvéd külföldi ügyvédi irodához társtulajdonosként szabadon csatlakozhat.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
II.	Fejezet
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
4.	Az ügyvédi függetlenség
6.	§
Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó e tevékenységében szabad és
független, és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.
4
5. Az ügyvédi eskü
7.	§
(1)	Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az alkalmazott ügyvéd és az alkalmazott európai közösségi
jogász (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az ügyvédi kamarai felvételét, illetve a
nyilvántartásba vételét követő két hónapon belül a területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi
kamara) elnöke előtt esküt tesz.
(2)	Az ügyvédi eskü letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele.
(3)	Az eskü szövege a következő: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és
annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi tevékenységem gyakorlása
során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint,
ügyfelem/munkáltatóm érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot
megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”
(4)	Az eskütételről a területi kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és az
ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az esküokirat másolatát a területi
kamara megőrzi.
(5)	Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott
határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
6.	Névhasználat
8.	§
(1)	Az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a
születési nevét, valamint doktori címét használja a 4. § szerinti - az európai közösségi jogász és az
alkalmazott európai közösségi jogász az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló
miniszteri rendeletben meghatározott - minőségére való utalással.
(2)	Ügyvédi tevékenység olyan, az ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett név alatt folytatható, amely
nem téveszthető össze másnak az ügyvédi nyilvántartásba korábban bejegyzett nevével.
(3)	A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.
(4)	Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó,
illetve külföldi iroda együttműködése esetén a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd neve
mellett és a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvédi iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a
külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást.
(5)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak névhasználatára vonatkozó részletes szabályokat kamarai
szabályzat határozza meg.
5
7. Titoktartási kötelezettség
9.	§
(1)	Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi
tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi
titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más
adathordozóra is.
(3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és
adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a
titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal,
hogy - a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a védőként megismert ügyvédi titokról
való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi
tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység
gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
10.	§
(1)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli
titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányában, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység
keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott.. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi
tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az
ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt
kifejezetten megtiltotta. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási
kötelezettség azon munkáltatója irányában, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi
titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója által meghatározott személyek irányában.
(2)	Az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat
egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy
egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de
ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai
ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda
ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan
vehessen részt a feladat ellátásában.
(3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával
szemben.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes
6
ügyvédjével szemben, valamint - az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben
-	az alábbi személyek irányában:
a)	az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt
adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által
adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b)	az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
c)	azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás
teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve
igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
11. §
(1)	Az ügyvédi titoktartási kötelezettség a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok
megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2)	A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük
gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.
(3)	A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot - az eljárásukra
vonatkozó törvényben meghatározott keretek között - kezelhetik és használhatják fel.
12. §
(1)	Az ügyvédi titokkal kapcsolatban az az ügyfél vagy jogutódja jogosult a titoktartási
kötelezettség alól felmentést adni, az ügyvédi titok megsértésének polgári jogi szankcióit
érvényesíteni, illetve az ügyvédi titokról egyébként rendelkezni, akinek az ügyében az ügyvédi titok
keletkezett. A felmentés korlátozható és visszavonható.
(2)	Az e törvény szerinti fegyelmi, vizsgálati, hatósági ügyben és kamarai hatósági ellenőrzés során,
az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai
szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.
(3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való
jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság előtt
az ügyvédi titkot feltárhatja.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett
bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben - az ügyfele sérelmére
elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával - az ügyvédi titkot feltárhatja.
(5)	Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra
kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra
kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.
7
8.	A hatóság ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos jogosítványai, a védekezés céljából
készült irat védelme
13.	§
(1)	Az ügyvédi titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni
kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal
kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság
eljárását nem akadályozhatja.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően, a védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más
közhatalmi eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az ezen alcímben meghatározott
esetek kivételével - közhatalmi szervek által nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem
másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E jogairól
az érintett lemondhat, kivéve, ha az irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik.
(3)	Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi
eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az
ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen
kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül
védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység
gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás
keretében került ki a birtokukból.
(4)	A hatóság jogosult az iratba - az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges
mértékig - betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként
minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(5)	Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás
során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell
elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát. Az irat
minősítése kérdésében a hatóság kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a
közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárásban dönt. Az iratot a hatóság csatolja a
kérelméhez.
(6)	Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült
iratnak, azt a hatóság számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az
érintett ügyfélnek adja ki.
(7)	E § rendelkezéseit a büntetőeljárásban nem kell alkalmazni.
9.	Az ügyvédi felelősségbiztosítás
14.	§
8
(1)	A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenysége kivételével, a 2. § szerinti ügyvédi
tevékenységgel és a 3. § (1) bekezdés a)-f) és l) pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű
ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó
sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani.
(2)	Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges
felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint.
(3)	A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában
a)	egyes ügyvédi tevékenységek folytatásához az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb
összegű felelősségbiztosítás meglétét is előírhatja, valamint
b)	meghatározza az ügyvédi felelősségbiztosítás törvényben nem szabályozott követelményeit.
(4)	Az ügyvédi iroda tagja biztosítására az ügyvédi iroda, az alkalmazott ügyvéd és az alkalmazott
európai közösségi jogász biztosítására a munkáltató köt felelősségbiztosítást.
(5)	A munkáltató felelősségbiztosításának az ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységére és az
ügyvédasszisztens tevékenységére is ki kell kiterjednie.
15.	§
(1)	Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász, valamint a külföldi jogi
tanácsadó ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó
sérelemdíj biztosítására annyiban kell felelősségbiztosítást kötni, amennyiben a saját EGT-
államának előírásai szerinti, Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő
hatályú ügyvédi felelősségbiztosítása vagy biztosító-pénztári tagsága nem felel meg a magyar
jogszabályok által előírt követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében
az ügyfél kérelmére a kamara
a)	közli az ügyféllel az európai közösségi jogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon
adatokat, melyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és
b)	tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon kezdeményezheti.
10.	Iroda, fiókiroda, aliroda és irattár
16.	§
(1)	Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e szakasz alkalmazásában a
továbbiakban együtt: ügyvéd) székhelye az irodája, amely annak a területi kamarának a működési
területén található, amelynek a tagja, illetve amely ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.
(2)	Az ügyvéd alirodája a székhelyen kívüli, az (1) bekezdés szerinti területi kamara működési
területén található irodahelyiség.
9
(3)	Az ügyvéd fiókirodája az (1) bekezdésen kívüli területi kamara működési területén található
irodahelyiség.
(4)	Az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményeket,
valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával, illetve alirodával rendelkező ügyvédekre,
illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban
állapítja meg.
(5)	Ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben vagy egészben az
irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a címét köteles bejelenteni annak
a területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette.
11.	Helyettes ügyvéd
17.	§
(1)	Az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd (a továbbiakban: egyéni ügyvéd), az
európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt:
helyettesített ügyvéd) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes
ügyvédet bíz meg.
(2)	A helyettes ügyvéd az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű
helyetteseként jár el.
(3)	Helyettes ügyvéd lehet ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti megbízás a helyettes ügyvédnek az ügyvédi kamarai nyilvántartásba
helyettesként való bejegyzésével lép hatályba, és akkor veszti hatályát, ha
a)	a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik,
szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy
b)	a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból véglegesen törölték.
(5)	A területi kamara a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból
a)	a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé válása napjával,
b)	más esetben az új helyettes bejegyzésével egyidejűleg
törli.
(6)	A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek
vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében - e törvény keretei között - helyettesítéséről
mással állapodjon meg.
12.	Elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző használata ügyvédi tevékenység végzése
                                            során
                                            18.	§
10
(1)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenység végzése során, - ha jogszabály
elektronikus aláírás használatát írja elő - csak a következő feltételeknek megfelelő minősített
elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírás használható:
 a)	az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban vagy az ahhoz csatolt szerepkör igazolásban
 az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
 CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti bizalmi szolgáltató (a továbbiakban: bizalmi
 szolgáltató) feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását; és
b)	a bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási
kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb négy órán belül közzéteszi a
nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási
állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
 (2)	A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát vagy igazolást
 csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha a területi kamara nyilvántartása alapján a Magyar Ügyvédi
 Kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamarával megállapodást kötő személy vagy szervezet a bizalmi
 szolgáltató részére igazolta, hogy a kibocsátás időpontjában az aláíró kamarai tagsága fennállt, vagy
 az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelt, valamint azt, hogy az ügyvédi tevékenysége
 gyakorlását nem szüneteltette és nem függesztették fel.
 (3)	A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról adatot szolgáltat az ügyvédi kamaráknak.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Eüsztv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése
szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti az ügyvédi
kamarát is.
 (5)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem használhatja az elektronikus aláírást, ha
 a)	kamarai tagsága megszűnt, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték,
 b)	ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,
 c)	ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
d)	az elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről vagy arról szerzett
tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(6)	A területi kamara az (5) bekezdés a)-c) pontjában, az ügyvédi tevékenység gyakorlója az (5)
bekezdés d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus
aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését vagy visszavonását.
 (7)	A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt a területi kamara megkeresésére haladéktalanul visszavonja,
 vagy ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, haladéktalanul gondoskodik a
 tanúsítvány érvényességének felfüggesztéséről.
 (8)	Okiratok ellenjegyzése kivételével az ügyvédi iroda által használt elektronikus bélyegzőre e
 törvénynek az elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
13.	Ügyvédi joggyakorlat
11
19. §
(1)	Ügyvédi joggyakorlat az ügyvédként, kamarai jogtanácsosként, alkalmazott ügyvédként, európai
közösségi jogászként, alkalmazott európai közösségi jogászként, alkotmánybíróként, bíróként,
ügyészként, ügyvédjelöltként, vagy jogi előadóként folytatott joggyakorlat.
(2)	Külföldön teljesített ügyvédi joggyakorlat kamarai szabályzatban meghatározott feltételekkel
fogadható el.
(3)	Az ügyvédi joggyakorlat időtartamát együttesen kell figyelembe venni.
                                              III.	Fejezet
              AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KORLÁTAI
              20.	§
(1)	Az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az
érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli
saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli
összeütközése előrelátható.
(2)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan
ügyben, amelyben korábban eljárt
  a)	közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi
  jogviszonya keretében,
  b)	közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-helyettesként,
  vagy
  c)	közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés
  eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi
  képviseletet.
(3)	Közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített
jogviszonyban állt személy e jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi
képviseletet azon szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, mellyel jogviszonyban
állt. E tilalom alkalmazandó akkor is, ha az érintett személy a jogviszonya keretében a közhatalmi
eljárást folytató szerv irányításával vagy felügyeletével kapcsolatos hatáskör gyakorlásához
közvetlenül kapcsolódóan járhatott el.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely
összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi
és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően -
hozzájárult.
12
(5)	Korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi
tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy
intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.
(6)	Az (5) bekezdéstől eltérően a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó korábbi munkáltatójával
szemben a versenytilalmi megállapodás keretei között ügyvédi tevékenységet folytathat. Jogi
képviseletet akkor láthat el, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt,
és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól
felmentést adhat.
(7)	Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben
foglalt tilalom nem vonatkozik az ügyvédre, ha
a)	az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik,
b)	az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy az ügyvéd a másik
ügyfél javára is vállalhassa ügyvédi tevékenység végzését,
c)	az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és
d)	az ügyvéd ésszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg
abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.
(8)	Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is
folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján az
ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy
a (7) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az
összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.
21.	§
(1)	Ha a 20. § szerinti valamely korlátozó ok
a)	az ügyvédi iroda, az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség valamely tagja, vagy
b)	az egyéni ügyvéddel, ügyvédi irodával munkaviszonyban álló, ügyvédi tevékenységet folytató
valamely alkalmazott
vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni ügyvédre, a teljes ügyvédi irodára, ügyvédi
társulásra, illetve ügyvédi irodaközösségre vonatkozik.
(2)	A 20. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e
körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul
értesíteni kell.
(3)	Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző ügyvédi
tevékenységet folytató természetes személyek és ügyvédasszisztensek közreműködésével látják el, a
különböző közreműködők között biztosított az ügyvédi titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban
kifejezetten hozzájárult.
IV. Fejezet
13
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT KIZÁRÓ OKOK ÉS AZ
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
14.	Az ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró okok
22.	§
 (1)	Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az,
 a)	akivel szemben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,
 b)	aki büntetett előéletű, vagy jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya
 alatt áll,
 c)	aki büntetlen előéletű, de
     ca)	akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó
     végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
     cb)	akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő
     végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,
     cc)	akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbaidőre felfüggesztett
     szabadságvesztésre ítélt, a próbaidő leteltétől számított három évig,
     cd)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
     megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
 d)	aki a kamarából való kizárás, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés (a
 továbbiakban együtt: kizárás) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
 e)	aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
 f)	aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges
 közbizalomra érdemtelen, vagy
 g)	akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű
 lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az
 ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki.
 (2)	Az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi
 tevékenységet az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott
 rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.
 (3)	Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja kegyelmi mentesítés esetén nem alkalmazható.
15.	Az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek
23.	§
 (1)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:
 a)	az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a
 közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses
 katonai szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a közjegyzői,
14
 közjegyzőhelyettesi, bírósági végrehajtói, végrehajtó-helyettesi jogállás,
 b)	gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony,
 c)	minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenység, a 24.
 § és 25. §-okban meghatározott tevékenységek kivételével.
 (2)	Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b) pontját a kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra.
24.	§
 (1)	Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:
 a)	az oktatói tevékenység,
 b)	a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
 c)	a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
 d)	az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,
 e)	a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
 f)	a választottbírói tevékenység,
 g)	a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
 h)	a jogi szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,
 i)	a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
 j) a választási bizottsági tagság,
 k) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység,
 l) végelszámolói feladat ellátása,
 m) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,
 n) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke
 feladatának ellátása, valamint
 o)	az n) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása.
 (2)	A kamarai jogtanácsosi és a jogi előadói tevékenység gyakorlásával a 23. § (1) bekezdés c)
 pontja alá eső tevékenységek közül nem összeférhetetlen továbbá a jogi személy vezető
 tisztségviselője feladatának ellátása.
 (3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban,
 közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati
 viszonyban is elláthatja.
 (4)	Az e § szerinti tevékenység az ügyvédi tevékenység gyakorlásától minden szempontból
 elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a
 függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem
 ügyvédként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában
 folytathatja.
 (5)	Ugyanazon ügyben nem folytatható egyidejűleg a 2. § és 3. § szerinti ügyvédi tevékenység és az
 e § szerinti tevékenység.
15
(6)	Az (1) bekezdés i), n) és o) pontjában meghatározott tevékenység és a 2. § és 3. § szerinti
ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi
iroda, a megbízás teljesítésében az ügyvédi iroda (1) bekezdés i), n) és o) pontjában meghatározott
tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
25.	§
A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó munkáltatója és munkáltatójának kapcsolt vállalkozása
számára munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenységet folytathat.
26.	§
(1)	Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.
(2)	Az összeférhetetlenségi okot az ügyvédi tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de
legkésőbb a bekövetkezésétől számított
a)	tizenöt napon belül a területi kamarának - az ügyvédi titok megsértése nélkül - be kell
jelentenie, valamint
b)	harminc napon belül meg kell szüntetnie.
(3)	Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig ügyvédi tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és
közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
27. §
(1)	Ügyvédi tevékenység
a)	megbízás,
b)	kirendelés, vagy
c)	az e törvényben meghatározott esetekben munkaviszony
alapján folytatható.
(2)	Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként
működik.
                                            V.	Fejezet
                          AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS
                          16.	Az ügyvédi megbízás általános szabályai
16
28. §
(1)	Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) - e
törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - szabad megállapodás tárgya.
(2)	Az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai
közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az
ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében
akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél
képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem
érinti.
(3)	A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és
kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár,
továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
(4)	A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során,
illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj
nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása
alapján köteles-e.
(5)	A megbízás teljesítésében - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - az egyéni ügyvéd, az
európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, valamint az ezek
alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt
járhatnak el.
(6)	A megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg megtárgyalt szerződési
feltételben, és csak a kárnak a megbízott kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti
legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható.
29.	§
(1)	A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de
ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3)	Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási
szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is
tartalmazhatja.
17.	Az ügyvédi megbízási díj
30.	§
17
(1)	A felek - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek
költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2)	A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és
költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az
igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult.
(3)	Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi
munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.
E bekezdés alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele
a)	a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő
költségek, valamint
b)	az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott.
31.	§
A megbízó javára átvett pénzből - a megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett - kielégíthető a
megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés,
kivéve, ha
a)	a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b)	a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c)	más törvény a beszámítást tiltja.
18.	Azonosítás
32.	§
(1)	A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a
megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését
megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek
képviseletében eljáró személy azonosítását.
(2)	Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát
illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
(3)	Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az
általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és
a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár
jogállás,
18
  c)	lakcím,
  d)	arcképmás,
  e)	aláírás,
  f)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
  18.	§ (5) bekezdése szerinti tények,
  g)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok
  és az okmány érvényességi ideje,
  h)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b)
  pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,
  i)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
  szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik
  országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1)
  bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja
  szerinti adatok.
(4)	A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet
nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.
(5)	Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a
megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a
megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.
(6)	Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön
azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait
tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását
közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar
külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták
el.
(7)	A (2)-(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseit az okirat ellenjegyzését megelőzően a
jognyilatkozatot tevő olyan személyek, szervezetek, és az azok képviseletében eljáró személyek
vonatkozásában is alkalmazni kell, akiknek az azonosítását az ügyvéd korábban nem végezte el.
(8)	A korábban már azonosított személy vagy szervezet adatainak esetleges változását az ügyvéd az
okirat ellenjegyzését megelőzően a (2)-(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával
ellenőrzi.
(9)	Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi
képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat
szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti
természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti
adatokat igényelni. Az adatigénylésért ebben az esetben sem az ügyvédtől, sem az azonosított
személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.
19
 (10)	Ha a (9) bekezdés szerinti elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a
 megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az
 ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az
 okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az
 eljárásban.
33.	§
 (1)	Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra
 alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és
 más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység
 korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.
 (2)	Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat
 tartalmazza:
 a)	természetes személyazonosító adatok,
 b)	lakcím,
 c)	állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár
 jogállás,
 d)	az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,
 e)	a 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,
 f)	azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,
 g)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 törvényben meghatározott adatok.
 (3)	Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (2) bekezdés a)-d) és g)
 pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés
 időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag
 megismerhető maradjon.
 (4)	Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő
 adatokat tartalmazza:
 a)	név,
 b)	székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - ha ilyennel rendelkezik - a magyarországi
 fióktelep címe,
 c)	az azonosított jogi személy vagy más szervezet cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma,
 ezek hiányában a nyilvántartó szerv neve és az azonosító szám vagy a létrejöttéről,
 nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma,
 d)	az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes
 személyazonosító adatai,
 e)	azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy vagy más szervezet azonosítása
 kötelező,
 f)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
20
  törvényben meghatározott adatok.
(5)	Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (4) bekezdés a)-c) és f)
pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés
időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag
megismerhető maradjon.
(6)	A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy
vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja.
(7)	Az ügyvéd a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli.
19.	Ügyvédi meghatalmazás
34.	§
(1)	Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog
létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
(2)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak
tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított
meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3)	Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás alapján - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e
törvény alapján eljárhatnak.
(4)	A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a megbízót megillető
pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.
(5)	A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. A meghatalmazás
korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben
a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.
(6)	A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is
megszünteti.
(7)	A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését
vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában
meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.
(8)	A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben - ideértve a
(7)	bekezdésben megjelölt szerveket is - a közléssel hatályosul.
20.	Az ügyvédi megbízás megszűnése
21
35. §
(1)	A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben
meghatározottakon túl megszűnik
  a)	a megbízó vagy a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével,
  b)	a megbízott egyéni ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével, az európai közösségi jogász, a
  külföldi jogi tanácsadó ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével.
(2)	A megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell
közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták.
(3)	A megbízott a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek
hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a
megbízó érdekében eljárni.
(4)	Kamarai formaváltás esetén - ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója
vállalhat megbízást - a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény
erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott
ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható
változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően
értesíteni.
                                          VI.	Fejezet
                                      A KIRENDELÉS
                                      36.	§
(1)	Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként,
ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.
(2)	A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a
közjegyző és a bíróság (e fejezetben a továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni,
továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot
késedelem nélkül felvenni.
(3)	A területi kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon
ügyvédi ügyeletet biztosítani.
(4)	A kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre)
tarthat igényt.
(5)	A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne
22
akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit.
(6)	A területi kamara és a kirendelt ügyvéd a hatóságot haladéktalanul értesíti, ha a kirendelt ügyvéd
a)	kamarai tagsága megszűnt,
b)	az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c)	ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d)	a kirendelhető ügyvédek jegyzékében már nem szerepel, vagy
e)	vele szemben a III. Fejezet szerinti korlátozó okok valamelyike bekövetkezett.
(7)	Az eseti gondnok, az eseti gyám és az ügygondnok részére a meghatalmazást a hatóság
kirendelő határozata pótolja.
37.	§
(1)	Törvényben meghatározott esetben a hatóság kirendelő határozata alapján a területi kamara
jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet.
(2)	A kirendelt védő a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből jelölhető ki.
(3)	A területi kamara a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet elektronikus,
véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban
rögzített módon jelöli ki.
(4)	A kijelöléskor biztosítani kell a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédek arányos
munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság
földrajzi elhelyezkedését.
(5)	A kirendelt védő részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata és a kijelölés pótolja.
38.	§
(1)	A területi kamara a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.
(2)	A területi kamara a jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő
feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú
ügyvéd szerepeljen.
(3)	A jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy - az önkéntes
jelentkezésen túlmenően - minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a
jegyzékbe.
(4)	A területi kamara köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni és a változást honlapján
közzétenni.
VII. Fejezet
23
AZ EGYES ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGEK
21.	Jogi képviselet ellátása
39.	§
(1)	Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság,
közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi
képviselőjeként eljárhat.
(2)	Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát
kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél
jogi képviseletére jogosult.
(3)	A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
(4)	A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának
végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(5)	Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az
ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.
22. Büntetőeljárásban a védelem ellátása
40.	§
(1)	Az ügyvéd a büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat.
(2)	A védői tevékenység ellátása során az ügyvéd a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának
keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
23.	Jogi tanácsadás
41.	§
(1)	Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász, valamint - az e törvényben
meghatározottak szerint - a külföldi jogi tanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban
együtt: ügyvéd), valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél érdekeinek megfelelő
joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozat megtételének előkészítésével, továbbá múltbeli, a
jelenben fennálló vagy jövőbeli körülmények jogi értékelésével kapcsolatban az ügyfél számára
véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg.
(2)	Az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező
erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a javaslatait.
24
(3)	Az ügyvéd a jogi tanácsadás során - ha a felek szigorúbb követelményt nem határoznak meg -
az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadja el.
(4)	Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve
megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban
szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.
24.	Az okiratszerkesztés
42.	§
(1)	Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az
ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(2)	A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai
jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő
munkavállalója az ügyfél, valamint a munkáltatója és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról
okiratot szerkeszthet.
(3)	Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás
jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(4)	Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az
Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között -
az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
(5)	Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el,
azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell
az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes
körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.
(6)	Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi
kockázatokról.
25.	Az okirati ellenjegyzés
43.	§
(1)	Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt:
ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység
általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai
szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az
ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
25
 (2)	Az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
 a)	több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,
b)	minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell
ellátnia,
 c)	a feleknek alá kell írniuk,
 d)	az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá
 az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
(3)	Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a
lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek
megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
 (4)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat
 lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen
 megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített tanúsítványon alapuló
 fokozott biztonságú aláírásával és időbélyegzővel látja el.
(5)	Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, melynek
valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott
megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet
tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem
hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.
(6)	A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.
44.	§
 (1)	Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
 a)	az okirat a jogszabályoknak megfelel,
 b)	a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
 c)	az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
 d)	az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték
 el.
 (2)	Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton
 szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az
 ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő
 eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett
 okirattal együtt őrzi meg.
 (3)	Az (1) bekezdés c)-d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat
 a)	az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy
b)	az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában ügyvédi tevékenységet
26
  gyakorló, nyilvántartásba vett személy
azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának
tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(4)	Az (1) bekezdés b)-d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai
jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő
munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(5)	Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a fél aláírását az aláírás helye szerint
illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille
tanúsítvánnyal látták el, vagy a fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel
látta el.
(6)	Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett - az okiratban megjelölt egyes felek
vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának
tanúsítására - más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az
ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(7)	Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez
diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.
45.	§
Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való
bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való
bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi
tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal
kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.
26.	Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakítása
46.	§
(1)	Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt:
ügyvéd) papíralapú okiratot - utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő
okirat kivételével - elektronikus okirati formába alakíthat.
(2)	Az elektronikus okirati formába való alakítás során az Eüsztv.-t - az Eüsztv. 102. § (6)
bekezdése, 103. § (4) és (5) bekezdése kivételével - és a végrehajtási rendeleteit azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az ügyvéd az elektronikus másolaton csak minősített elektronikus aláírást
használhat és kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet,
(3)	A (2) bekezdés szerinti minősített elektronikus aláírás elhelyezésével az ügyvéd tanúsítja, hogy
27
az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben
megegyezett. A tanúsítás - az ellenkező bizonyításáig - teljes bizonyító erővel bír.
(4)	Az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okirat elektronikus formába való alakítása során az
elektronikus okiratot is ellenjegyzi a 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(5)	Az ügyvéd az elektronikus okiratot - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem
egyeztek meg - a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.
(6)	Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, - ha a felek
ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az átalakítástól számított öt évig
megőrzi.
27.	Az ügyvédi letét
47.	§
(1)	Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban együtt: ügyvéd)
a)	a megbízás teljesítéseként,
b)	a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c)	a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át,
őrizhet és kezelhet letétként.
(2)	A letéti szerződést írásba kell foglalni.
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi
elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő
és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor
mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.
(5)	Semmis a letéti szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési
tevékenységgel összefüggésben kizárja vagy korlátozza.
48.	§
(1)	Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést
megakadályozó módon köteles őrizni.
(2)	Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá
azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az
ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
28
49. §
(1)	Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és
értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő
erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre
a)	a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint
b)	biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől
közvetlenül tájékoztatást kapjon.
(2)	Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy - külföldön átvett pénz esetében három -
munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.
(3)	A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje
esetében a felek a letéti szerződésben az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is
megállapodhatnak.
(4)	Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai
úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is
őrizhető.
(5)	A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az
alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.
50.	§
(1)	A letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét
ingyenességét.
(2)	Ha a felek a letéti szerződésben eltérően nem állapodnak meg, az ügyvédi letéti számlán
elhelyezett pénzügyi eszköz utáni kamat a letevőt illeti meg, a számlavezetéssel, illetve a
széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az ügyvédet terhelik. Ha a felek a letéti
szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az ügyvédi letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt
terhelik, e költségek az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz vagy kamatai terhére
nem számolhatók el.
(3)	Az ügyvédi letéti számla, illetve a széf feletti rendelkezésre jogosult az ügyvéd, akadályoztatása
esetén a területi kamara nyilvántartásában szereplő helyettes ügyvéd, valamint a területi kamara
által kijelölt irodagondnok. Az ügyvédi számla, illetve a széf feletti rendelkezésre az ügyvéd más
személyt is meghatalmazhat.
(4)	Az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának
tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.
51.	§
29
 (1)	Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő
 letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok
 hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus
 letéti nyilvántartásban rögzíti.
 (2)	Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell
 a)	a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
 b)	a letéti szerződés ügyazonosítóját,
 c)	a letét típusát,
 d)	a letét tárgyát,
 e)	ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
 f)	pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
 g)	a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
 h)	az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a
 dátumát.
 (3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés
 megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy
 munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus
 nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot
 rendel.
 (4)	A letéti nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adatokat a letéti szerződés
 megszűnését követő tíz évig tartalmazza.
 (5)	A (3) bekezdésben meghatározott elektronikus nyilvántartásból az ügyvédi kamara
 a)	a letevő számára a letétkezelő ügyvéd kamarai azonosító számának és a (3) bekezdésben
 meghatározott egyedi azonosító számnak a megadása esetén elektronikus úton a letét adatairól,
 b)	az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács
 számára a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, illetve a letétkezelés szabályainak
 megtartását ellenőrző kamarai szerv számára az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó
 szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek
 adatairól
 adatot szolgáltat.
28.	Pénz, dolog, iratok átvétele és kiadása
52.	§
 (1)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy
 vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni. A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra e §
 szabályait nem kell alkalmazni.
 (2)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető
30
 iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve
 felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója
 az ügyfél kérésére köteles kiadni.
(3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem köteles kiadni a fogalmazványait, az ügyfél utasításait
tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről
szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; az ügyfél
kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(4)	Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy a megbízottat megillető megbízási díjat és
költségtérítést nem fizették meg.
(5)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles megtéríteni a kárt a visszaszolgáltatási vagy
elszámolási kötelezettséggel átvett pénzben vagy dologban bekövetkezett hiány esetén, kivéve, ha
bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
29.	Ügynyilvántartás és iratkezelés
53.	§
(1)	Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás alapján ellátott ügyekről - az ügyvédi
tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi
tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében -
nyilvántartást vezet.
(2)	Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a)	az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
b)	az ügyfél nevét,
c)	az ügy tárgyát,
d)	a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
e)	az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.
(3)	Az ügyvéd a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig,
okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog
közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig
kezeli.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba
a)	a kamarai hatósági ellenőrzés során az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok
megtartásának ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a kamarai hatósági ellenőrzést
folytató személy vagy szerv,
b)	az ügyfelek jogainak védelme érdekében, az e törvényből fakadó feladatai ellátásához
szükséges mértékben a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok
31
betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.
(5)	Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat
ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési
időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az
ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.
                                         VIII.	Fejezet
                    AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSE
                    54.	§
(1)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a területi kamara engedélyével határozott ideig
szüneteltetheti ügyvédi tevékenységét, ha
a)	gondoskodott a saját, illetve az olyan ügyvédi iroda megbízásainak átadásáról vagy
megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja,
b)	gondoskodott az alkalmazásában, illetve az olyan ügyvédi iroda alkalmazásában álló
alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a megszüntetéséről, amelynek nem
marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja, valamint
c)	arcképes igazolványát a területi kamarában a szüneteltetés időtartamára leadja.
(2)	Ügyvédi iroda tagja ügyvédi tevékenységének szüneteltetéséhez az ügyvédi iroda előzetes
hozzájárulása is szükséges.
(3)	Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit az
ügyvédi tevékenységet gyakorló személy a szüneteltetés tartama alatt is ellátja.
(4)	Az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója ügyvédi tevékenységét szünetelteti
országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói és polgármesteri megbízatása időtartama alatt. A
megbízatást és annak a megszűnését a területi kamarának be kell jelenteni, amely azt hivatalból
nyilvántartásba veszi.
(5)	Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének az időtartama nem lehet rövidebb, mint három hónap
és - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - öt évenként meghosszabbítandó.
55.	§
(1)	Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem
gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és - a
tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével - nem terhelik az abból fakadó
kötelezettségek.
32
(2)	Az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvédi kamarai tisztségviselő e megbízatása a
szüneteltetés kezdő napjával megszűnik.
56.	§
(1)	Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének a meghosszabbítását - ha annak e törvényben
meghatározott feltételei fennállnak - a területi kamara határozott időre engedélyezi.
(2)	Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt
folytatni kívánja, ezt köteles az ügyvédi tevékenység folytatását legalább harminc nappal
megelőzően a területi kamarának bejelenteni.
(3)	A területi kamara az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságot az ügyvédi
tevékenység folytatását megelőzően hivatalból ellenőrzi.
(4)	A tevékenység folytatásának a tényét a területi kamara a nyilvántartásba hivatalból jegyzi be.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGET GYAKORLÓ TERMÉSZETES SZEMÉLY
IX.	Fejezet
AZ ÜGYVÉD
57.	§
(1)	Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda
tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett - az e törvényben meghatározott kivétellel -
ügyfele megbízásából gyakorolja.
(2)	Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet a területi kamara tagjaként folytathatja.
(3)	A 97. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel ügyvéd nem lehet egyidejűleg egyéni ügyvéd
és ügyvédi iroda tagja.
58.	§
(1)	Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki
a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b)	jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c)	magyar jogi szakvizsgát tett,
d)	a kérelem előterjesztését megelőző tíz évben legalább egy évig ügyvédi joggyakorlatot
folytatott,
33
 e)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
 fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
 f)	a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas
 irodahelyiséggel rendelkezik,
 g)	rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel,
 h)	társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával
 megállapodást kötött és
 i)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró okok alá.
 (2)	Kérelmére a területi kamarába ügyvédként kell felvenni azt az európai közösségi jogászt, aki
 a)	Magyarország területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a
 magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatban,
 b)	rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,
 c)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
 fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
 d)	a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására
 alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
 e)	rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel,
 f)	társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával
 megállapodást kötött és
 g)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
 (3)	Kérelmére a területi kamarába ügyvédként felvehető az európai közösségi jogász akkor is, ha
 megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, de a
 magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos ügyvédi
 tevékenysége három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel a (2) bekezdésben írt
 feltételeknek.
 (4)	Az európai közösségi jogász a területi kamarába történő felvétellel a területi kamara teljes jogú
 tagjává válik. Névhasználatában az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult az európai
 közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakmai
 megnevezését szerepeltetni.
                                          X.	Fejezet
                              AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD
                              59.	§
 (1)	Az alkalmazott ügyvéd az ügyvédi tevékenységet ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló
 munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik -
 munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd vagy
34
 ügyvédi iroda helyetteseként, azok ügyfelei számára gyakorolja.
 (2)	Alkalmazott ügyvédként ügyvédi tevékenység a területi kamara tagjaként folytatható.
60. §
 (1)	Kérelmére a területi kamarába alkalmazott ügyvédként fel kell venni azt, aki
 a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
 b)	jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
 c)	magyar jogi szakvizsgát tett,
 d)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
 fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
 e)	ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési
 területén irodával rendelkező, az alkalmazott ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására is
 alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel vagy ügyvédi irodával és
 f)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
 (2)	Kérelmére a területi kamarába alkalmazott ügyvédként fel kell venni azt az európai közösségi
 jogászt is, aki
 a)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
 fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
 b)	ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési
 területén irodával rendelkező, az alkalmazott ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására is
 alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel vagy ügyvédi irodával és
 c)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
61. §
 (1)	Az alkalmazott ügyvéd több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kizárólag akkor állhat
 munkaviszonyban, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy ügyvédi
 irodaközösségnek a tagja és ezt a területi kamarának bejelentették.
 (2)	Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó
 szabályok szerint - megszűnik, ha a munkáltató ügyvédi kamarai tagsága megszűnik, a munkáltatót
 az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törlik vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik.
 (3)	Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet önállóan nem folytathat, abban kizárólag
 munkáltatója felelősségi körén belül és utasításai alapján működhet közre. Alkalmazott ügyvéd
 felett munkáltatói jogköröket csak ügyvéd gyakorolhat.
 (4)	Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei
 között végezheti tevékenységét, és munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet, európai
 közösségi jogászt vagy ügyvédi irodát.
35
(5)	Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. E
törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott
kérdésekben az alkalmazott ügyvédekre is irányadók.
                                          XI.	Fejezet
                                    AZ ÜGYVÉDJELÖLT
                                    62. §
 (1)	Az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat
 megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló
 munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik -
 munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai
 közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára
 gyakorolja.
(2)	Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédjelöltként való felvételt
követően folytatható.
63.	§
 Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédjelöltként fel kell venni azt, aki
 a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
 b)	jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c)	ügyvédjelölti tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara
működési területén irodával rendelkező, az ügyvédjelölti tevékenység folyamatos gyakorlására is
alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel vagy ügyvédi irodával és
 d)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
30.	Az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultság
64.	§
 (1)	Ügyvédjelölt felett munkáltatói jogkör gyakorlására az az ügyvéd vagy európai közösségi jogász
 jogosult, aki
 a)	nem áll ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt,
b)	a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeket az ügyvédjelölt foglalkoztatása során
biztosítja és
 c)	ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultsága szerepel az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.
(2)	A területi kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvédi kamarai
36
 nyilvántartásból törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
31.	Az ügyvédjelölt működése
65.	§
(1)	Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi
működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
(2)	A területi kamara ellenőrzi az ügyvédjelölt joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.
(3)	Az ügyvédjelölt több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kizárólag akkor állhat
munkaviszonyban, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy ügyvédi
irodaközösségnek a tagja és ezt a területi kamarának bejelentették.
(4)	A munkáltató biztosítja az ügyvédjelölt számára az ügyvédi kamara által szervezett ügyvédjelölti
képzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól
mentesíti.
(5)	Az ügyvédjelölt munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó
szabályok szerint - megszűnik, ha a munkáltató ügyvédi kamarai tagsága megszűnik, a munkáltatót
az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törlik, a munkáltató ügyvédi tevékenységét felfüggesztik, vagy
a munkáltató ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságát törlik.
(6)	Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. E
törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott
kérdésekben az ügyvédjelöltekre is irányadók.
                                          XII.	Fejezet
                                A KAMARAI JOGTANÁCSOS
                                66.	§
(1)	A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet nem természetes személy jogalannyal fennálló
munkaviszonya, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti,
rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
jogviszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) keretei között,
a)	ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója (továbbiakban: bejelentett
munkáltató),
b)	bejelentett munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy
c)	a bejelentett munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv,
mint ügyfele számára gyakorolja.
37
 (2)	A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló
 törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat. E törvénynek a munkaviszonyra
 vonatkozó rendelkezéseit a kamarai jogtanácsos e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára,
 munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel a
 kamarai jogtanácsos az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.
 (3)	A kamarai jogtanácsos területi kamara tagjaként az ügyvédi tevékenységek közül
  a)	jogi képviselet ellátását,
 b)	büntetőeljárásban jogi személy képviseletének ellátását,
  c)	jogi tanácsadást,
  d)	okiratszerkesztést,
  e)	okirat ellenjegyzését,
 f)	az a)-e) pont szerinti tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik
 elektronikus okirati formába alakítását
  folytathatja.
67.	§
 (1)	Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt, aki
 a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
 b)	jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
 c)	magyar jogi szakvizsgát tett,
 d)	ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll, valamely ügyvédi
 tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
 e)	valamely munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a kamarai
 jogtanácsost foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
 f)	valamennyi munkáltatója vállalja, hogy biztosítja az ügyvédi tevékenység gyakorlásának
 feltételeit,
 g)	rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel és
 h)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
 (2)	Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt az európai közösségi
 jogászt, aki
 a)	Magyarország területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a
 magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatban,
 b)	rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,
 c)	ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll valamely ügyvédi
 tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
 d)	valamely munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a kamarai
 jogtanácsost foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
 e)	valamennyi munkáltatója vállalja, hogy biztosítja az ügyvédi tevékenység gyakorlásának
 feltételeit,
38
f)	rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel és
g)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(3)	Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) felmentést adhat.
68.	§
(1)	A kamarai jogtanácsos - kapcsolt vállalkozások kivételével - legfeljebb két nem természetes
személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.
(2)	A kamarai jogtanácsos munkáltatóját, munkáltatója kapcsolt vállalkozását, valamint a
munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szervet, általános vagy külön
meghatalmazással képviseli. A meghatalmazásra alkalmazni kell az ügyvédi meghatalmazás
szabályait.
(3)	A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység folytatására megbízást nem fogadhat el.
69.	§
(1)	A kamarai jogtanácsos és a munkáltató jogviszonyára a munkaviszonyra vonatkozó törvény
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kamarai jogtanácsos köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása
fegyelmi vétség elkövetését eredményezné.
(3)	Semmis az a megállapodás, amely a kamarai jogtanácsos (2) bekezdésben meghatározott
utasítás megtagadási jogához hátrányos jogkövetkezményt fűz.
(4)	A kamarai jogtanácsos köteles a fegyelmi biztosnak harminc napon belül bejelenteni, ha bármely
munkaviszonyát a munkáltató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő azonnali hatályú felmondással
szüntette meg.
(5)	A kamarai jogtanácsos ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítését
munkáltatója átvállalhatja.
                                         XIII.	Fejezet
                                      A JOGI ELŐADÓ
                                      70.	§
(1)	A jogi előadó az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat
39
megszerzése és a kamarai jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek
elsajátítása érdekében, munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati,
közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, igazságügyi
alkalmazotti szolgálati jogviszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:
munkaviszony) alapján, a kamarai jogtanácsos irányításával és ellenőrzésével,
 a)	munkáltatója,
 b)	munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy
 c)	a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv
 számára gyakorolja.
(2)	A jogi előadó ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény
szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat. E törvénynek a munkaviszonyra
vonatkozó rendelkezéseit a jogi előadó e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, munkáltatóra
vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel a jogi előadó az e
bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.
 (3)	Jogi előadó a kamarai jogtanácsos által végezhető ügyvédi tevékenységet a kamarai jogtanácsos
 helyetteseként és utasítása szerint - az e törvényben meghatározott korlátozással - ügyvédi kamarai
 nyilvántartásba jogi előadóként való felvételt követően folytathat.
71.	§
 (1)	Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jogi előadóként fel kell venni azt, aki
 a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
 b)	jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c)	jogi előadói tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll, valamely ügyvédi
tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
 d)	munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a jogi előadót foglalkoztatja a
 területi kamara működési területén található,
 e)	munkáltatója vállalja, hogy biztosítja az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételeit és
 f)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
 (2)	Az állampolgársági követelmény alól a miniszter felmentést adhat.
 (3)	A jogi előadó - kapcsolt vállalkozások kivételével - egy nem természetes személy jogalannyal
 állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.
 (4)	A jogi előadóra egyebekben alkalmazni kell a 68. § és a 69. § rendelkezéseit.
72.	§
 (1)	A jogi előadót olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja a kamarai jogtanácsosi
 működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
40
(2)	A területi kamara ellenőrzi a jogi előadó joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.
(3)	A munkáltató biztosítja jogi előadó számára az ügyvédi kamara által szervezett képzésben
történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.
                                        XIV.	Fejezet
                           AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGÁSZ
                           73.	§
(1)	Az európai közösségi jogász valamely EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult
természetes személy, aki az ügyvédi tevékenységet esetileg vagy állandó jelleggel, üzletszerűen,
saját gazdasági kockázatvállalása mellett - az e törvényben meghatározott kivétellel - ügyfele
megbízásából, az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott szakmai megnevezése alatt gyakorolja.
(2)	E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve - kihirdetetett nemzetközi szerződés
eltérő rendelkezése hiányában - olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és
tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam
között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(3)	E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az EGT-állam
tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt
szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.
32.	Az európai közösségi jogászi tevékenység folytatásának formái
74.	§
Európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység
a)	állandó jelleggel csak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba európai közösségi jogászként való
felvételt,
b)	eseti jelleggel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba európai közösségi jogászként való felvételt,
vagy - a 76. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Magyar Ügyvédi Kamarához
intézett bejelentés megtételét
követően folytatható.
75.	§
Kérelmére az ügyvédi kamara nyilvántartásába európai közösségi jogászként fel kell venni azt, aki
41
 a)	valamely EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
 b)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
 fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
 c)	társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel, európai közösségi jogásszal
 vagy ügyvédi irodával megállapodást kötött és
 d)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
76.	§
 (1)	Az európai közösségi jogász akkor folytat eseti jelleggel ügyvédi tevékenységet
 Magyarországon, ha e tevékenysége megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
 folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló
 szolgáltatásnyújtásnak.
 (2)	Ha a folyamatosan vagy alkalmanként legfeljebb hat hónapos megszakítással folytatott ügyvédi
 tevékenység időtartama a három évet meghaladja, vélelmezni kell, hogy az európai közösségi
 jogász az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytatja.
 (3)	Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel, ügyvédi kamarai
 nyilvántartásba vétel nélkül végzi - első alkalommal történő eljárása esetén - a tevékenység
 megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban bejelenteni a
 Magyar Ügyvédi Kamara részére. Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem
 az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási
 cselekményt követő munkanapon kell megtenni.
 (4)	Az (3) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász
 a)	családi nevét és utónevét,
 b)	születési családi nevét és utónevét,
 c)	születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
 d)	állampolgárságát,
 e)	saját EGT-állama szerinti értesítési címét,
 f)	saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének
 megnevezését, amelynek tagja,
 g)	nyilvántartási számát az f) pont szerinti szervezetben,
 h)	saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését és
 i)	az európai közösségi jogász saját EGT-államában működő ügyvédi társulás adatait, ha az
 európai közösségi jogász ilyen társulás tagja.
 (5)	Ha az európai közösségi jogász eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységének időtartama az
 egy évet meghaladja, köteles az eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységet a Magyar Ügyvédi
 Kamarának minden évben újból, az évforduló lejárta előtt bejelenteni.
33.	Az európai közösségi jogász működése
42
77. §
(1)	Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag az európai közösségi jogászok szakmai
megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezését szerepeltetheti,
köteles továbbá feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének
megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el
kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető. Az európai közösségi jogász nem
kelthet olyan látszatot, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja.
(2)	Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai
közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával
együttműködési szerződést kötött.
(3)	Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabály ügyvédi ellenjegyzésről rendelkezik, az európai
közösségi jogász csak akkor működhet közre, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával
együttműködési szerződést kötött, és az okiratot az együttműködő ügyvéd vagy az együttműködő
ügyvédi iroda ügyvéd tagja ellenjegyzi.
(4)	Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben,
amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt,
köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását
bemutatni.
(5)	Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban
haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és más hatóságnak, amelyek előtt az
együttműködés létrejöttét korábban igazolta.
(6)	Az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit kamarai szabályzat határozza meg.
78.	§
(1)	A Magyarország területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi
jogász a működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a kamarai szabályzatokban
foglaltakat.
(2)	Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében
e törvény rendelkezései irányadók; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi
tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény
rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok
Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.
(3)	Ha az európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül nyújt eseti
szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben
támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi
43
 kamara ellenőrizheti.
 (4)	Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra egyebekben az egyéni ügyvédre
 vonatkozó szabályok irányadók.
XV. Fejezet
AZ ALKALMAZOTT EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGÁSZ
79.	§
 (1)	Az alkalmazott európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenységet európai közösségi jogásszal,
 ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszonya alapján, munkáltatója helyetteseként,
 munkáltatója ügyfelei számára gyakorolja.
 (2)	Alkalmazott európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység
 a)	állandó jelleggel csak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi
 jogászként való felvételt,
 b)	eseti jelleggel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként
 való felvételt, vagy a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét
 követően folytatható.
80.	§
 Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként fel kell
 venni azt, aki
 a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely államban ügyvédi
 tevékenység folytatására jogosult,
 b)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
 fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
 c)	ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési
 területén irodával rendelkező, az alkalmazott európai közösségi jogászi tevékenység folyamatos
 gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy
 ügyvédi irodával és
 d)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
81.	§
 (1)	Alkalmazott európai közösségi jogász felett munkáltatói jogkört csak európai közösségi jogász
 vagy ügyvéd gyakorolhat.
 (2)	Az alkalmazott európai közösségi jogászra egyebekben az alkalmazott ügyvédre vonatkozó
44
rendelkezések irányadók.
XVI. Fejezet
A KÜLFÖLDI JOGI TANÁCSADÓ
82.	§
(1)	A külföldi jogi tanácsadó magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési
szerződés alapján a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a
nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról ad jogi tanácsot. A külföldi jogi
tanácsadó más ügyvédi tevékenységet Magyarországon nem végezhet.
(2)	A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során - a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással
-	használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában
nyilvántartott formában.
(3)	Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba külföldi jogi tanácsadóként történő
felvételt követően folytatható. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi
munkavállalására vonatkozó szabályokat.
83.	§
(1)	Kérelmére a külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba fel kell venni azt,
aki
a)	külföldön ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
b)	az a) pont szerinti országban nem áll büntető- vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,
c)	együttműködési szerződést kötött olyan ügyvéddel, ügyvédi irodával, amely a területi kamara
működési területén irodával rendelkezik, és a külföldi jogi tanácsadói tevékenység folyamatos
gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget tart fenn,
d)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja és
e)	nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(2)	Nem vehető fel külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba az a külföldi
ügyvéd, aki, illetve akinek a külföldi ügyvédi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet
létesített.
84.	§
(1)	A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott
megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte.
45
 (2)	Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi
 körében maga is elfogadhatja a megbízást.
 (3)	Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával is
 megköthető.
 (4)	A külföldi jogi tanácsadónak tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi
 kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar joggal kapcsolatban
 ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
                                       XVII.	Fejezet
                                 AZ IRODAGONDNOK
                                 85.	§
 (1)	A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki
 tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül:
 a)	az elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi irodája részére, ha az irodának nem
 marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja,
 b)	az ügyvéd és európai közösségi jogász részére, ha
      ba)	ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van és nincs helyettese, vagy
     bb)	területi kamarai tagsága megszűnt, illetve az európai közösségi jogászt az ügyvédi
     kamarai nyilvántartásból törölték, és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem
     gondoskodott,
 c)	a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha
      ca)	nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és
      záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,
      cb)	nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek
      kifizetéséről,
      cc)	nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy
     cd)	nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem
     selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,
 d)	a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.
 (2)	Az irodagondnok
 a)	ellátja - az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az irodavezetővel együttműködve -
 az ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi
 cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd, európai közösségi jogász
 által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint - a csőd- és felszámolási eljárások kivételével
 -	az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi
 díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni, vagy
46
 b)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - ha ezt az irodavezető elmulasztja - az ügyvédi
 iroda vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti,
 kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése
 után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illetve örökösei között pénzben vagy
 természetben felosztja és az ügyvédi iroda működését megszünteti.
(3)	Az irodagondnok a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében jogosult az ügyvéd, az
európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi iroda képviseletére.
(4)	Az irodagondnok a tevékenységéért kamarai szabályzatban meghatározott mértékű díjazásra
jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot
kijelölték. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli.
 (5)	Az irodagondnok kijelölését meg kell szüntetni, ha a kijelölés oka megszűnt.
86.	§
 (1)	A területi kamara kérelemre az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az irodagondnoki tevékenység
 folytatására való jogosultságát bejegyzi annak a legalább öt éves ügyvédi gyakorlattal rendelkező
 ügyvédnek, aki a kamara tagja. Nem jegyezhető be az irodagondnoki tevékenység folytatására való
 jogosultsága annak,
 a)	aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
 b)	akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy
 c)	aki a tevékenységét szünetelteti.
 (2)	A területi kamara törli az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát annak, aki
 ezt kéri, valamint annak, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGET GYAKORLÓ SZERVEZETEK
XVIII.	Fejezet
AZ ÜGYVÉDI IRODA
87.	§
 (1)	Az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi
 jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag
 kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon
 szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.
 (2)	Az ügyvéd és az európai közösségi jogász csak egy ügyvédi iroda tagja lehet.
47
(3)	Ügyvédi iroda az alapító okiratban meghatározott mértékű jegyzett tőkével is alapítható.
(4)	Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot, az (5) bekezdésben
meghatározott eseteken kívül az ügyvédi iroda kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ha az
ügyvédi iroda jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot az ügyvédi irodának a vagyonával
nem fedezett kötelezettségeiért az ügyvédi iroda tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(5)	Ha az ügyvédi iroda vagyona a követelést nem fedezi, az ügyvédi iroda tagja az általa ügyvédi
tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért, illetve sérelemdíj megfizetéséért a saját
vagyonával korlátlanul felel. Az ügyvédi iroda e bekezdés szerinti kárt okozó tagja - mögöttes
felelősségének érintése nélkül - az ügyvédi irodával együtt is perelhető.
88. §
(1)	Az ügyvédi iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a
tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (a továbbiakban: vagyoni tagság).
(2)	Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és
kötelezettségeiről, valamint az elszámolás módjáról.
(3)	A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet.
(4)	A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az iroda köteles a vagyoni tag örököseivel
elszámolni.
34.	Az ügyvédi iroda alapítása
89.	§
(1)	Az ügyvédi iroda létrehozására a jogi személy létrehozására vonatkozó szabályok azzal
alkalmazandók, hogy ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvétellel jön létre.
(2)	Az ügyvédi iroda létrehozásáról a tagok alapító okiratban rendelkeznek. Az alapító okiratban a
Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl meg kell határozni:
a)	az ügyvédi iroda fiókirodáját, illetve alirodáját, ha az ügyvédi iroda fiókirodával, illetve
alirodával rendelkezik,
b)	az ügyvédi iroda tagjait megillető szavazati jogot, és a szavazategyenlőség esetén követendő
eljárást,
c)	az ügyvédi iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
d)	az irodavezető megbízatásának hatályát, több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
e)	a taggyűlés működésének szabályait,
f)	a tagok közötti elszámolás szabályait,
g)	az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,
h)	az iroda megszűnésének szabályait, továbbá
48
i)	a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásának szabályait.
(3)	Az egyszemélyes ügyvédi iroda az alapító okiratában a Polgári Törvénykönyvben
meghatározottakon túl a (2) bekezdés a) és h) pontjában felsoroltakat kell meghatározni, és az
ügyvédi iroda tagja gyakorolja az irodavezető jogait, illetve teljesíti kötelezettségeit.
(4)	Az ügyvédi iroda tagja jogosult az ügyvédi iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az
ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(5)	Az ügyvédi iroda székhelye az iroda. Iroda csak olyan területi kamara működési területén
létesíthető, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik. Társas
ügyvédi irodának valamennyi olyan területi kamara működési területén irodával, illetve
fiókirodával kell rendelkeznie, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal
rendelkezik.
(6)	Az irodavezető kérelmére az ügyvédi irodák nyilvántartásába kérelmére fel kell venni az
ügyvédi irodát, ha
a)	az alapító okirat megfelel az (1)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
b)	az alapító okirat nem ütközik jogszabályba vagy kamarai szabályzatba, és
c)	az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja.
90.	§
(1)	Az ügyvédi iroda megnevezése tartalmazhatja annak a valamely EGT-államban bejegyzett
ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az ügyvédi irodában tag
európai közösségi jogász.
(2)	Az ügyvédi iroda nevére vonatkozó további szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara
szabályzatban határozza meg.
35.	Az ügyvédi iroda szervei
91.	§
(1)	Az ügyvédi iroda döntéshozó szerve az ügyvédi iroda tagjaiból álló taggyűlés.
(2)	Egyszemélyes ügyvédi iroda esetében a döntéshozó szerv hatáskörét az egyedüli tag gyakorolja,
aki a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben írásban határoz.
(3)	Az ügyvédi iroda ügyvezetését a tagok közül választott egy vagy több irodavezető látja el.
36.	Az ügyvédi irodai tagság megszűnése
92.	§
49
(1)	Az ügyvédi irodai tagsági viszony megszűnik:
a)	a tag ügyvédi kamarai tagságának megszűnésével, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásból
való törlésével,
b)	a tagok közös megegyezésével,
c)	rendes felmondással,
d)	rendkívüli felmondással,
e)	kizárással, vagy
f)	az ügyvédi iroda megszűnésével.
(2)	A tagsági viszony megszűnésekor az ügyvédi iroda a volt taggal vagy örökösével - a 88. § (1)
bekezdés kivételével - köteles elszámolni.
93.	§
(1)	A tagsági viszonyt - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - az ügyvédi iroda tagja
három hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a
felmondási időt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
(2)	A tagsági viszonyt - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - az ügyvédi iroda három
hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság
megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja,
azt a felmondás közlését követő tizenöt napon belül köteles az irodának bejelenteni. Többségi
szavazati joggal rendelkező tag tagsági jogviszonya nem mondható fel.
(3)	Az ügyvédi iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik
tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely
a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti.
94.	§
Legalább három tagú ügyvédi iroda taggyűlése a tagot kizárhatja, ha magatartásával az iroda
tevékenységét súlyosan veszélyezteti.
37.	Az ügyvédi iroda átalakulása
95.	§
(1)	Az ügyvédi iroda más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.
(2)	Ügyvédi iroda csak ügyvédi irodával egyesülhet és csak ügyvédi irodákra válhat szét. Az
ügyvédi irodák egyesülésére és szétválására a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek
egyesülésére és szétválására vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
50
(3)	Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési,
vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek
a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell
alkalmazni.
(4)	Az ügyvédi iroda egyesülése és szétválása tárgyában az érintett ügyvédi iroda vagy ügyvédi
irodák taggyűlése dönt. Az egyesülés és a szétválás az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétellel
hatályosul.
(5)	A megbízásnak a jogutód ügyvédi irodára való átszállásáról a megbízott ügyvédi iroda a
megbízót haladéktalanul, de legkésőbb a változásbejegyzési kérelemnek az ügyvédi kamara részére
történő előterjesztésével egyidejűleg értesíti, és egyúttal tájékoztatja a megbízás felmondására vagy
korlátozására vonatkozó feltételekről.
(6)	A szétváló ügyvédi iroda jogutódai az ügyvédi irodának a szétválás előtt keletkezett
kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás
során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a
vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté,
a jogutód ügyvédi irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód ügyvédi irodák
felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget
a kötelezett ügyvédi iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó
kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre lehet alkalmazni.
38.	Az ügyvédi iroda megszűnése
96.	§
(1)	Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg.
(2)	A területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az irodát, ha
a)	az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszüntetéséről,
b)	az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről,
c)	az ügyvédi iroda valamennyi ügyvéd tagjának megszűnt az ügyvédi kamarai tagsága és
valamennyi európai közösségi jogász tagját törölték az ügyvédi kamarai nyilvántartásából,
d)	az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek felhívás ellenére nem felel meg,
e)	a bíróság az ügyvédi irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,
f)	az ügyvédi iroda adószámát véglegesen törlik, vagy
g)	az ügyvédi iroda számára irodagondnokot jelöltek ki, és a kijelölés megszüntetésére vagy az
ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére a kijelöléstől számított három éven belül nem került
sor.
(3)	Ha az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek nem felel meg, a területi kamara
felszólítja, hogy e feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.
51
(4)	Ha az adóhatóság az ügyvédi iroda adószámának a felfüggesztéséről értesíti, a területi kamara a
tagot írásban figyelmezteti a (2) bekezdés f) pontja szerinti jogkövetkezményre.
97.	§
(1)	Az ügyvédi iroda taggyűlése akkor dönthet az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről,
ha
  a)	gondoskodott megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről,
  b)	gondoskodott az ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt,
  alkalmazott európai közösségi jogász, illetve ügyvédasszisztens munkaviszonyának a
  megszüntetéséről, valamint
  c)	gondoskodott az ügyvédi iroda iratanyagának ügyvédnél, ügyvédi irodánál vagy ügyvédi
  levéltárban vagy más olyan módon való elhelyezéséről, amely biztosítja az ügyvédi titok
  megőrzését és az iratok utólagos visszakereshetőségét.
(2)	Egyszemélyes ügyvédi iroda a jogutód nélküli megszüntetéséről szóló döntésében az ügyvédi
tevékenységre vonatkozó valamennyi megbízásából fakadó jogait és kötelezettségeit tagjára annak
egyéni ügyvédként való bejegyzése hatályával - ügyfelei hozzájárulása nélkül is - átruházhatja,
azzal, hogy a bejegyzést követően az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységet nem folytathat.
(3)	Ha a területi kamara - a felszámolás esetét kivéve - az ügyvédi irodát a jogutód nélküli
megszüntetéséről való döntést követő két éven belül bármely okból nem törli a nyilvántartásból,
  a)	a területi kamara az irodavezetőt, illetve az irodagondnokot határozatával felmenti, és az
  ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetése feladatainak befejezésére irodagondnokot jelöl ki,
  valamint
  b)	az ügyvédi tevékenységtől három évre eltiltja azt, a személyt, aki a jogutód nélküli megszűnés
  elhatározása időpontjában vagy az azt megelőző egy évben az ügyvédi iroda irodavezetője vagy
  többségi szavazattal rendelkező tagja volt, kivéve, ha bizonyítja, hogy a törlés elmaradását
  ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a
  körülményt elkerülje vagy a körülmény bekövetkezését elhárítsa.
(4)	Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó
vagyon - az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában -vagyoni
hozzájárulásuk arányában az ügyvédi iroda tagjait illeti meg.
(5)	Ha az ügyvédi iroda megszűnésére tagjának halála miatt kerül sor, a (4) bekezdés szerinti
vagyonrész az örököst illeti meg.
(6)	A jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda tagja, illetve örököse az ügyvédi iroda tartozásaiért az
ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felel.
(7)	A jogutód nélküli megszűnés esetén, - ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor - a
végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
52
98. §
(1)	A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.”
toldattal kell használni.
(2)	Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda vagyona a tartozások
kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az
ügyvédi iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az ügyvédi iroda megszűnésével
összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás
lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem
előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről az
ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személynek a taggyűlést
egyidejűleg tájékoztatnia kell.
(3)	A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába
az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az ügyvédi iroda által
az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.
(4)	Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, vagy a felszámolási eljárást megszünteti,
az erről szóló jogerős végzést a jogerőre emelkedést követő három munkanapon belül megküldi
annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A területi kamara a
végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki, illetve az
irodagondnok kijelölését megszünteti, és erről, a kijelölést tartalmazó kamarai határozat
megküldésével, a bíróságot és - irodagondnok kijelölése esetén - a felszámolót három munkanapon
belül értesíti.
(5)	A felszámolási eljárás elrendelését követően az ügyvédi iroda vezetője a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti
kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti vagyont, az azzal
összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az
irodagondnoknak köteles átadni.
(6)	Az ügyvédi iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles
annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései
beszedésre kerülhessenek.
(7)	Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
iratjegyzékben nem kell feltüntetni az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, az irodagondok
részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a
területi kamara elnökének átadni.
39.	Az ügyvédi iroda megbízása
99.	§
53
(1)	Az ügyvédi irodának adott megbízás megszűnik a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli
megszűnésével.
(2)	Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét
tovább folytatja, az ügyvéd - az ügyfél hozzájárulása esetén - az elszámolásban részére kiadott
megbízási szerződésben megbízottá válik.
40.	Az európai közösségi jogászi iroda
100.	§
Ha az ügyvédi irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem
szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett
az európai közösségi jogászi iroda kifejezést kell alkalmazni. Az európai közösségi jogászi irodára
egyebekben az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
                                       XIX.	Fejezet
            AZ ÜGYVÉDI TÁRSULÁS ÉS AZ ÜGYVÉDI IRODAKÖZÖSSÉG
            101. §
(1)	Ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából, írásbeli társulási megállapodással, önálló
jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt működő ügyvédi társulás hozható létre.
(2)	Ügyvédi társulás tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi
iroda lehet.
(3)	Az ügyvédi társulás nevét, létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető, képviselő
ügyvéd nevét, az ügyvédi társulásban résztvevő ügyvédek nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők
névhasználatának módját, illetve a résztvevők személyében történt változást írásba kell foglalni,
valamint a területi kamarának be kell jelenteni.
102.	§
(1)	Ügyvédi tevékenység közös infrastruktúra igénybevétele és részleges vagy teljes közös
költségviselés mellett való, minden más tekintetben önálló és független, tartós folytatása esetén,
írásbeli megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt nem működtethető,
ügyvédi irodaközösség is létrehozható.
(2)	Ügyvédi irodaközösség tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy
ügyvédi iroda lehet.
54
 (3)	Az ügyvédi irodaközösség létrejöttét, megszűnését, az együttműködésben résztvevőket, illetve a
 résztvevők személyében történt változást a területi kamarának be kell jelenteni.
103.	§
Az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokat kamarai
szabályzat állapítja meg.
XX.	Fejezet
AZ ÜGYVÉDASSZISZTENS
104.	§
(1)	Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, és az ügyvédi iroda saját maga, illetve az ügyvédi
társulás vagy ügyvédi irodaközösség munkájának segítése érdekében egy vagy több általános
képviseleti joggal is rendelkező ügyvédasszisztenst alkalmazhat munkaviszonyban.
(2)	Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda
vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát az e törvényben
meghatározott keretek között és kivételekkel.
(3)	Ügyvédasszisztensi tevékenységet az végezhet, akit a területi kamara az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba ügyvédasszisztensként felvett.
41.	Az ügyvédasszisztens képviseleti jogosultsága
105.	§
 (1)	Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját
a)	ügyvédi tevékenység gyakorlásában,
 b)	az ügyvédi megbízás elvállalása, módosítása vagy megszüntetése során,
 c)	az ügyvédi meghatalmazás elfogadása során,
d)	az előzetes vizsgálat során, a fegyelmi, az etikai, vagy az e törvény szerinti közvetítői
eljárásban,
 e)	ügyvédi kamara szerveiben való részvétele során,
 f)	az ügyvédi iroda határozata elleni bírósági eljárásban, valamint
g)	a pénzletétek adatainak az elektronikus nyilvántartásban való rögzítésében, módosításában
vagy törlésében.
 (2)	Az ügyvédasszisztens az (1) bekezdéstől eltérően jogosult munkáltatója képviseletében ügyvéd
 vagy európai közösségi jogász irányítása mellett
 a)	az ügyfél, illetve képviselője személyazonosságának ellenőrzésére,
55
 b)	ingatlan adatainak megtekintésére és ellenőrzésére,
 c)	megbízótól átvett vagy megbízót illető iratok átvételére, arról átvételi elismervény adására,
 d)	az ügyfél részére iratok kiadására,
 e)	fegyelmi és etikai eljárás kivételével a munkáltató képviseletében az ügyvédi kamara előtti
 eljárásra,
 f)	papíralapú okiratról oldalhű elektronikus másolatot készítésére,
 g)	az ügyvédi tevékenység gyakorlója által elektronikusan aláírt dokumentum elektronikus úton
 történő továbbítására, valamint
 h)	adat kérésére a pénzletétekről vezetett elektronikus nyilvántartásból.
 (3)	Az ügyvédasszisztens jogosult munkáltatója ügyleti képviseletére, valamint munkáltatója mint
 az eljárás alanya képviseletére bírósági, hatósági eljárásban, ha a jogi képviselet nem kötelező.
 (4)	Az ügyvédi iroda alkalmazásában álló ügyvédasszisztens - az ügyvédi irodával fennálló
 jogvitában való képviselet kivételével - jogosult az ügyvédi iroda tagjának a képviseletére, ha a jogi
 képviselet nem kötelező.
42.	Az ügyvédasszisztensi tevékenység folytatásának feltételei
106.	§
 (1)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként munkáltatója kérelmére fel kell
 venni azt a nagykorú személyt, akinek a cselekvőképességét e tevékenysége ellátásához szükséges
 körben nem korlátozták és nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá. Az ügyvédi
 iroda által előterjesztett kérelemhez csatolni kell az alapító okirat módosítását, valamint be kell
 szerezni az ügyvédasszisztens hozzájáruló nyilatkozatát.
 (2)	Nem lehet ügyvédasszisztens
 a)	akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett
 előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
 b)	akit e foglalkozástól vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltottak, az
 eltiltás, vagy a kamarából való kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, valamint
 c)	az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben jogerősen
 megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi
 tevékenységet.
 (3)	Az ügyvédasszisztens egyszerre több ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda
 ügyvédasszisztense kizárólag valamennyi érintett ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi
 iroda hozzájárulása esetén, valamennyi ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, illetve ügyvédi
 irodával fennálló munkaviszony keretében lehet.
 (4)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölni kell azt az ügyvédasszisztenst
 a)	aki az (1) bekezdésben előírt feltételeknek nem felel meg, továbbá nem esik a (2) bekezdésben
 meghatározott kizáró okok alá,
56
 b)	akinek nem áll fenn ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával
 munkaviszonya,
 c)	aki meghalt, vagy
 d)	aki, vagy akinek a tekintetében a munkáltatója azt kéri.
 (5)	A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a (4) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok csupán
 valamely munkáltató tekintetében áll fenn, az ügyvédasszisztenst az ügyvédi kamarai
 nyilvántartásból csak e munkáltatója tekintetében kell törölni. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba
 vételi kérelem elutasítása, valamint a nyilvántartásból való törlés az ügyvédasszisztens
 munkaviszonyát nem szünteti meg.
HATODIK RÉSZ
FEGYELMI FELELŐSSÉG
43.	Fegyelmi vétség
107.	§
 Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi
 tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
 a)	az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő,
 jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában
 (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét
 szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
 b)	ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás
 tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
44.	Fegyelmi büntetések
108.	§
 A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése
 alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi
 vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:
 a)	írásbeli megrovás,
 b)	pénzbírság,
 c)	kamarai közügyektől való eltiltás,
 d)	ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
 e)	kizárás.
109. §
57
(1)	A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a
fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék
vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény
figyelembevételével - ide értve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet
elhárította -, mérlegelési jogkörében szabja ki.
(2)	A pénzbírság összege - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat
eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben
kiszabható büntetések kivételével -
   a)	ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,
   b)	más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forintig
terjedhet.
(3)	A pénzbírságot az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének
időpontjában nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell
megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának rendelkezései
az irányadók.
(4)	A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított
határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai
közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget,
szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.
(5)	Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a
fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
(6)	A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A
kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
(7)	A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
   a)	írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint
   b)	kizárás mellett kamarai közügyektől eltiltás vagy ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás.
   45.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának
ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárás különös szabályai
110. §
(1)	A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi
eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések a következők:
   a)	írásbeli megrovás,
   b)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
   törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
   korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására
58
 az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban (e törvény
 alkalmazásában a továbbiakban: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről
 és megakadályozásáról szóló rendelkezések) foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés
 a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,
 c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő
 pénzbírság.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
 a)	a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
 b)	a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
 c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi
 elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,
 d)	a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak az időtartamára, ismétlődésére vagy
 gyakoriságára.
 (3)	A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot
 a területi elnökség - az ügyvédi tevékenységet gyakorlóval történő közléssel egyidejűleg - a
 pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly
 módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a
 jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
 (4)	A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség elhalaszthatja,
 illetve mentesülhet a kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha
 a)	a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan
 hátrányt okozna az érintett számára;
 b)	a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne;
 c)	hatósági eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
 (5)	A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a
 területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül,
 névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
 (6)	Az (5) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat
 közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles
 -	a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
 (7)	A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől
 számított öt évig köteles biztosítani. A jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
 elérhetőségére a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések irányadók.
46.	A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése
59
111. §
(1)	Az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy,
legfeljebb három évre felfüggeszthető.
(2)	A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi
vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a
kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt
elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a
felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3)	A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést
megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés
alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést
megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi
tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.
                     47.	A fegyelmi felelősségre vonást megszüntető okok
                                            112. §
(1)	Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására
jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.
(2)	Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az
elévülés kezdő napja
a)	határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap,
amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b)	jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a
jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c)	az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
(3)	Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a
bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
(4)	A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat,
valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben
szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
113.	§
(1)	Elhunyt személlyel szemben fegyelmi felelősségre vonásnak nincs helye.
(2)	Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés - az (1)
60
bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése az előzetes
vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség
megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
(3)	A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó
fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása,
vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett
fegyelmi vétség miatt.
(4)	Ha a munkáltató a kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyát részben vagy
egészben a (3) bekezdés szerinti fegyelmi vétség miatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő
azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt kizárólag írásbeli megrovás
vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.
(5)	A fegyelmi eljárás a (4) bekezdés szerinti körülménynek a fegyelmi biztos tudomására jutásától
számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
48.	Eljáró szervek
114.	§
(1)	Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében elsőfokon a regionális fegyelmi
bizottságból, másodfokon az országos fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(2)	Az eljárás lefolytatására az a regionális fegyelmi tanács illetékes, amelynek a működési területén
működő területi kamara nyilvántartásában az eljárás alá vont személy szerepel. Ennek hiányában az
országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi
tanács jár el.
(3)	A kamara elnökének, elnökhelyettesének, elnökségi tagjának, főtitkárának, titkárának, a
regionális fegyelmi bizottság elnökének és tagjának, a fegyelmi biztosnak, valamint az országos
fegyelmi főbiztosnak a fegyelmi ügyében az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt
regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(4)	Az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi
Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(5)	Az előzetes vizsgálat lefolytatására az a fegyelmi biztos illetékes, amelyik az eljárás alá vont
személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamarának az
illetékességi területén működik. Ha az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének
időpontjában országos nyilvántartásban tartják nyilván, az előzetes vizsgálat lefolytatására a
Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt fegyelmi biztos jár el.
115.	§
61
(1)	Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - három
tagból áll.
(2)	A másodfokú fegyelmi tanács öt tagból áll, ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi
büntetést alkalmazott, vagy a fegyelmi biztos fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására
irányul.
(3)	Ha a fegyelmi eljárás kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen indult, az elsőfokú és a
másodfokú fegyelmi tanács egy tagja kamarai jogtanácsos.
(4)	Ha a fegyelmi eljárás alkalmazott ügyvéd ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi
tanács egy tagja alkalmazott ügyvéd.
(5)	Ha a fegyelmi tanács a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi
bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a
fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt.
(6)	Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi
tanácsot jelöl ki.
116.	§
(1)	A fegyelmi biztos a területi kamara, az országos fegyelmi főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara
választott tisztségviselőjeként jár el.
(2)	A fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos tisztségével járó feladatokat a Magyar
Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú tisztségviselő láthatja el.
                                     49.	Kizáró okok
                                          117. §
(1)	A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat
el,
a)	aki ellen fegyelmi vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van
folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b)	aki a bejelentő vagy az eljárás alá vont személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
c)	akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d)	aki kamarai elnöki, elnökhelyettesi, elnökségi tagi, főtitkári, titkári tisztséget tölt be,
e)	a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, vagy
f)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2)	A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott esetekben az elfogultságot
vélelmezni kell.
62
118. §
(1)	A fegyelmi tanácsba jelölt tag, a fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos
haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2)	Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának, a fegyelmi
biztosnak vagy az országos fegyelmi főbiztosnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá
vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
 (3)	A kizárás tárgyában a fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács tagjaként eljáró regionális
 fegyelmi bizottság elnöke kizárása tárgyában az országos fegyelmi bizottság elnöke határoz.
50.	Az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás megindítása
119.	§
 (1)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot
 a)	a területi kamara elnökének javaslatára hivatalból elrendeli, vagy
 b)	bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján hivatalból elrendelheti.
 (2)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, ha
 a)	a tudomására jutott adatok alapján a fegyelmi vétség elkövetésének a gyanúja nem állapítható
 meg,
 b)	a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak az e törvény szerinti fegyelmi eljárásban
 történő jogerős elbírálása már megtörtént,
 c)	a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó
 ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő
 elbírálása folyamatban van, vagy
 d)	a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt.
 (3)	Ha a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, erről tájékoztatja a területi kamara
 elnökét.
120.	§
 (1)	Bejelentés esetén a területi kamara elnöke a területi kamarához történő érkezéstől számított
 hatvan napon belül tájékoztatást ad a bejelentőnek arról, ha az előzetes vizsgálat elrendelésére nem
 került sor.
 (2)	Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja.
121. §
63
 (1)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről azzal egyidejűleg, a határozat
 megküldésével tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, és közli vele az eljárás okát.
 (2)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről értesíti a területi kamara elnökét.
 (3)	A területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatja a bejelentőt.
 (4)	A fegyelmi biztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása.
 Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt, meghallgathatja a tanúkat,
 szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédi tevékenységet gyakorló
 személytől bekérheti, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell
 készíteni.
 (5)	A fegyelmi biztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson
 nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.
122. §
 (1)	Az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti határidőt a fegyelmi biztos indokolt esetben, egy alkalommal további
 három hónappal meghosszabbíthatja. A határozatot az eljárás alá vont személy és a képviselője
 részére kell kézbesíteni. E határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
123.	§
 (1)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményétől függően határozatában
 a)	kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásban
 figyelmeztetést alkalmazhat,
 b)	ha írásbeli figyelmeztetést nem alkalmazott, fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi
 eljárást kezdeményez, vagy
 c)	megszünteti az előzetes vizsgálatot.
 (2)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot az (1) bekezdés c) pontja alapján akkor szünteti meg,
 ha
 a)	a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem állapítható meg,
 b)	az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló magatartásnak vagy mulasztásnak az e törvény szerinti
 fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént,
 c)	az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló, a 113. § (3) bekezdés szerinti magatartásnak vagy
 mulasztásnak a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön
 törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént, és a 113.
 § (4) bekezdése alkalmazásának nincs helye,
 d)	az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségre vonhatósága megszűnt.
64
(3)	A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és harminc napon belül intézkedni kell az
eljárás alá vont személy, valamint a képviselője részére történő kézbesítés iránt.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az
eljárás alá vont személy a fegyelmi biztosnál a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti. A
fegyelmi eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a határozat hatályát veszti.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés szerinti határozat ellen önálló
jogorvoslatnak nincs helye.
124.	§
(1)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a 123. § (1) bekezdése szerinti határozat
kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét.
(2)	A területi kamara elnöke az értesítés kézhezvételétől számított harminc napos jogvesztő
határidőn belül a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja.
(3)	Ha a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a
fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése tárgyában hozott határozatát visszavonja, és fegyelmi
eljárást kezdeményez.
(4)	A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt határidő elteltét
követően, a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem
tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
(5)	Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost harminc napon belül az előzetes vizsgálat
elrendelésére utasíthatja.
125.	§
(1)	A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát és az ügy iratait nyolc
napon belül megküldi a regionális fegyelmi bizottság elnöke részére.
(2)	A regionális fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli
az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a határozatot az ügy irataival együtt
továbbítja a regionális fegyelmi tanács elnöke részére.
51.	Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása
126.	§
(1)	A fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatnak és az ügy iratainak
a fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése napján kezdődik.
65
(2)	A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül - az eljárás
alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett - a következő intézkedéseket teheti:
a)	a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak,
b)	az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezi, vagy
c)	kitűzi a tárgyalást.
(3)	Ha az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendeli el, a fegyelmi
biztos soron kívül jár el, és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a fegyelmi tanács
elnökét.
(4)	A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács
elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama,
valamint az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje nem számít be.
(5)	Ha a fegyelmi tanács a (4) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség
elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat.
Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető
új fegyelmi eljárás.
(6)	A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi
eljárásban az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
52.	Tárgyaláson kívüli elbírálás
127.	§
(1)	Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
(2)	A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés
alkalmazható.
(3)	A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de az eljárás alá vont
személy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(4)	Ha az eljárás alá vont személy
a)	tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú
fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,
b)	tárgyalás tartását nem kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló
határidő elteltével jogerőre emelkedik.
53.	A tárgyalás
128.	§
(1)	A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt, képviselőjét és a fegyelmi biztost legalább nyolc
66
nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni.
(2)	Ha az eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a
távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt az idézésben
tájékoztatni kell.
(3)	Az eljárás alá vont személy, a képviselője és a fegyelmi biztos az eljárás bármely szakában az
eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a
szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
129.	§
(1)	A tárgyalás nem nyilvános.
(2)	A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a
jegyzőkönyvvezető írja alá.
(3)	A jegyzőkönyvvezető kizárására a fegyelmi tanács tagjának kizárására vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.
54.	Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése
130.	§
(1)	Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha
a)	az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének
megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, vagy
b)	az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett
közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az
ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
(2)	Ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette
fel, a határozatban az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell
függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3)	A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal
meghosszabbítható.
(4)	Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a másodfokú fegyelmi tanácshoz
fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács
soron kívül határoz.
(5)	A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok
67
és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.
(6)	A felfüggesztésre egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.
55.	Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata
131.	§
(1)	A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2)	A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke
szavaz.
(3)	A fegyelmi tanács a határozatában
a)	az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy
b)	az eljárást megszünteti,
és dönt az eljárási költség viseléséről.
(4)	A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5)	A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és harminc napon belül intézkedni kell az
eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a fegyelmi biztos részére történő kézbesítés iránt.
(6)	A fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara
elnökét.
(7)	A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a jogerős határozat kivonatának
megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve
olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
56.	A határozatok módosítása, visszavonása, kijavítása és kiegészítése
132.	§
(1)	Ha a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy
a)	a bíróság,
b)	a fegyelmi biztos határozata esetében az országos fegyelmi főbiztos, vagy
c)	az elsőfokú fegyelmi határozata esetében a másodfokú fegyelmi tanács
által el nem bírált fegyelmi eljárás keretében hozott határozata jogszabályt vagy kamarai
szabályzatot sért, - az előzetes vizsgálatot elrendelő vagy a fegyelmi eljárást kezdeményező
határozat kivételével - a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell
kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi
68
biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat
jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata
van folyamatban, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a védirat
előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.
133.	§
(1)	A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás
keretében hozott határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.
(2)	A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás
keretében hozott határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A
kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.
(3)	A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a kijavításról és a
kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után -
hoz határozatot. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a kijavított vagy kiegészített
határozatot kézbesítették.
134.	§
A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat módosítása és kiegészítése ellen olyan
jogorvoslatnak van helye, mint amilyennek az eredeti határozat ellen volt.
57.	Fellebbezés
135.	§
(1)	Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a
másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2)	A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3)	A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú
fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(4)	A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú
eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5)	A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6)	Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait
nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
69
58.	A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
136.	§
Az országos fegyelmi bizottság elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak
elnökét, és a fellebbezést az ügy irataival együtt továbbítja a másodfokú fegyelmi tanács elnöke
részére.
59.	A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
137.	§
(1)	A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait az ezen alcímben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A tárgyalásra az országos fegyelmi főbiztost - a fellebbezés megküldésével egyidejűleg -meg
kell idézni.
(3)	A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, nem
határidőben nyújtották be vagy nem tartalmaz indokolást.
(4)	A másodfokú fegyelmi eljárásban akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a
fellebbező az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5)	Az (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson
bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.
(6)	A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A
tárgyaláson az eljárás alá vont személy, a képviselője és az országos fegyelmi főbiztos felszólalhat.
(7)	Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi
tanács útján is foganatosíthatja.
60.	A másodfokú fegyelmi tanács határozata
138.	§
(1)	A másodfokú fegyelmi tanács - a fellebbezési kérelem keretei között - az elsőfokú fegyelmi
tanács határozatát
a)	hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja, ha a határozat
megalapozatlan vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg, és a
másodfokú eljárásban megalapozatlanság, illetve az eljárás szabálytalansága nem küszöbölhető
ki;
b)	megváltoztatja, ha az elsőfokú fegyelmi tanács határozata megalapozatlan vagy az ügy
70
érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg, és a másodfokú eljárásban a
megalapozatlanság, illetve az eljárás szabálytalansága kiküszöbölhető; vagy
c)	helybenhagyja, ha nincs helye hatályon kívül helyezésnek vagy megváltoztatásnak.
(2)	A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont
személy, a képviselője, valamint az országos fegyelmi főbiztos részére harminc napon belül
kézbesíti.
(3)	A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi
kamara elnökét, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét.
(4)	A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának
megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve
olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
61.	Közigazgatási per
139.	§
(1)	A jogerős határozatot az eljárás alá vont személy és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási
perben támadhatja meg.
(2)	A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az országos fegyelmi főbiztost a határozat bíróság előtti
megtámadására utasíthatja.
(3)	A pert az országos fegyelmi bizottság ellen kell megindítani.
(4)	A bíróság határozatában a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel
meghozott fegyelmi határozatot megsemmisíti és
a)	az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja,
b)	az elsőfokú fegyelmi tanácsot az eljárás megszüntetésére utasítja, vagy
c)	az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartja.
(5)	A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséről a bíróság a határozat kivonatának megküldésével
értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot,
amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
62.	Az eljárás felfüggesztése
140.	§
(1)	Az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel
lehet függeszteni.
(2)	A büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az ügyvédi tevékenységet
71
gyakorló személy elleni büntetőeljárásról, a vádemelésről és a büntetőeljárás befejezéséről
tájékoztatja a területi kamara elnökét.
(3)	Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában
az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős
befejezéséig fel lehet függeszteni.
(4)	A kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben
szabályozott fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(5)	Ha a 113. § (4) bekezdése alapján fegyelmi eljárás alá vont kamarai jogtanácsos, illetve a jogi
előadó jogviszonyának a 113. § (4) bekezdése szerint megszüntetése jogellenességének
megállapítása miatt bírósághoz fordul, a fegyelmi eljárást a bírósági eljárás jogerős befejezéséig fel
kell függeszteni.
63.	Új eljárás kezdeményezése
141.	§
(1)	A jogerős határozat meghozatala után a területi kamara elnöke vagy az ügyvédi tevékenységet
gyakorló személy, az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy halála esetén a Polgári
Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha
a)	olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a
fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges
kihatással lett volna, vagy
b)	az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző
módon megszegte.
(2)	Új eljárás kezdeményezésének az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy terhére csak az
ügyvédi tevékenységet gyakorló személy életében, az elévülési időn belül van helye.
(3)	Új eljárás elrendeléséről az elsőfokú fegyelmi tanács - szükség szerint a kérelmező és az
ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően - tárgyaláson kívül határoz. Az
elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az új eljárást kezdeményező
fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz, amely - szükség szerint a kérelmező és az ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően - tárgyaláson kívül határoz.
64.	Költség
142.	§
(1)	A fegyelmi eljárás alá vont személy a saját költségét maga előlegezi, és az e §-ban
meghatározott kivétellel maga viseli, a fegyelmi eljárás egyéb költségeit az ügyvédi tevékenységet
gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó kamara, ennek
72
hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara előlegezi.
(2)	Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi
tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3)	A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara
fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
(4)	Ha az előzetes eljárást vagy a fegyelmi eljárást megszüntették, az eljárás alá vont személy a
fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek eljárási költségként való
megtérítésére a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak szerint tarthat igényt.
(5)	A fegyelmi tanács az eljárás résztvevőjét az eljárás eredményétől függetlenül a jogellenes vagy
rosszhiszemű eljárással okozott eljárási költség viselésére kötelezheti.
65.	Mentesítés a joghátrányok alól
143.	§
(1)	A fegyelmi tanács
a)	a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás
fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy
b)	a pénzbüntetés legalább felének megfizetését követően
a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a
fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
(2)	A fegyelmi tanács a pénzbüntetés megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek
szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást
engedélyezhet.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4)	A 110. § alapján alkalmazott fegyelmi büntetés esetén nincs helye mentesítésnek.
HETEDIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI KAMARA
                                       XXI.	Fejezet
                               ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
                               144.	§
(1)	A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara (a továbbiakban együtt: ügyvédi kamara) az
73
ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti
feladatokat ellátó köztestülete.
 (2)	Az ügyvédi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba, de ha jogszabály a jogi személy
 nyilvántartásba vételéhez jogkövetkezményt fűz, azt az ügyvédi kamarára is alkalmazni kell.
 (3)	Az ügyvédi kamara az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak szakmai irányításával,
 érdekképviseletével, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos,
 valamint az alapszabályában meghatározott közfeladatokat látja el.
 (4)	Az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási
 rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni
 kell.
66.	Az ügyvédi kamarai tagság területi hatálya
145.	§
 (1)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult Magyarországon egy területi kamara tagja lehet.
 (2)	Az ügyvéd bármely területi kamara területén tarthat fenn fiókirodát.
67.	Felvétel a területi kamarába
146.	§
 (1)	Az ügyvédi kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
 a)	nyilatkozik arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
 b)	igazolja az ügyvédi kamarai felvétel egyéb feltételeinek a fennállását, valamint
 c)	az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartandó adatait közli a területi kamarával.
 (2)	Ha a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem igazolja
 a)	a jogi végzettségét, azt a területi kamara a felsőoktatási információs rendszer oklevél-
 nyilvántartásából,
 b)	a magyar jogi szakvizsga letételét vagy a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok
 fennállásának a hiányát, azt a területi kamara a miniszter által vezetett nyilvántartásból,
 c)	hatósági bizonyítvánnyal a 22. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kizáró ok fennállásának a
 hiányát, vagy azt, hogy ellene közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
 nem indult eljárás, azt a területi kamara a bűnügyi nyilvántartó rendszerből,
 d)	az ügyvédi joggyakorlatot, illetve a 22. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kizáró ok
 fennállásának a hiányát, azt a területi kamara a területi kamaráktól, illetve a törvényszék által
 vezetett nyilvántartásokból
 való adatigénylés útján ellenőrzi.
74
 (3)	A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat,
 hogy az ott meghatározott körülmény fennáll-e.
 (4)	A területi kamara abban az esetben, ha a kérelmező más területi kamara működési területén
 fiókirodát kíván fenntartani, abban a kérdésben, hogy a fiókiroda megfelel-e az e törvényben,
 valamint a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, az fiókiroda címe szerint illetékes
 területi kamarát szakhatóságként keresi meg.
 (5)	A kérelmező az 58. § (2) bekezdés a) és b) pontja és a 67. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti
 feltételek fennállását az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal,
 nyelvvizsgával, illetve a területi kamara előtti személyes meghallgatáson igazolja.
147.	§
 Az ügyvédi kamara az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a kérelmező
 ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.
68.	Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése és megszüntetése
148.	§
 (1)	A területi kamarai tagság megszűnik, ha
 a)	a kamarai tag a kamarai tagságáról lemondott, a lemondás területi kamarával való közlésének a
 napján,
 b)	a kamarai tagot jogerősen kizárták, vagy az ügyvédi tevékenységtől jogerősen eltiltották, az
 erről szóló határozat jogerőre emelkedésének a napján,
 c)	a kamarai tag átjegyzés folytán másik területi kamara tagjává vált, vagy formaváltás folytán az
 ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvételt nyert, az erről szóló határozat véglegessé válása napján,
 vagy
 d)	a kamarai tag meghalt, a kamarai tag halála napján.
 (2)	A területi kamara a kamarai tag tagságának megszűnését hivatalból állapítja meg, egyidejűleg
 rendelkezik a kamarai tagnak a nyilvántartásból való törléséről, valamint szükség szerint
 irodagondnok kijelöléséről.
149.	§
 (1)	A területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag
 a)	az ügyvédi kamarai tagság felvételi követelményeinek nem felel meg,
 b)	az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési
 kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,
 c)	a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,
 d)	cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
75
  e)	az ügyvédi esküt határidőben nem tette le,
  f)	a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
  g)	adószámát véglegesen törölték.
(2)	A területi kamarába az 58. § (2) vagy (3) bekezdése alapján felvett ügyvéd kamarai tagságát az
ügyvédi kamara megszünteti, ha az ügyvéd a saját EGT-államában az ügyvédi tevékenység
folytatására való jogosultsága megszűnt és az ügyvédi kamarai tagság 58. § szerinti feltételei nem
állnak fenn.
(3)	A területi kamara megszünteti annak az alkalmazott ügyvédnek a kamarai tagságát, aki a
munkaviszonya megszűnésének napjától számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi
irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt.
(4)	A területi kamara megszünteti annak a kamarai jogtanácsosnak a kamarai tagságát, aki a
munkaviszonya megszűnésének napjától számított három hónapon belül nem létesített ügyvédi
tevékenység végzésére irányuló munkaviszonyt, és ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti.
(5)	A területi kamara megszünteti annak az ügyvédnek a kamarai tagságát, továbbá az ügyvédi
kamarai nyilvántartásból törli azt az európai közösségi jogászt valamint egyéni ügyvédi irodát,
amely a helyettesítésére kötött megállapodás megszűnésének napjától számított három hónapon
belül nem gondoskodik újabb helyettesítési megállapodás megkötéséről.
(6)	Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában
szabályozott okból szünteti meg, a határozat véglegessé válásától számított egy évig, vagy a fizetési
kötelezettségének teljesítéséig nem kérheti ismételten felvételét az ügyvédi kamarába.
(7)	Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott
okból szünteti meg, a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig nem kérheti ismételten
felvételét az ügyvédi kamarába. Kamarai tagság hiányára tekintettel nem tagadható meg az előírt
kamarai továbbképzésen való részvétel.
150.	§
(1)	Ha a területi kamara tagja a kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból
fakadó fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, illetve vele szemben összeférhetetlenségi
ok merül fel, a területi kamara írásban felhívja az ügyvédet, hogy fizetési kötelezettségének tizenöt
napon belül tegyen eleget, illetve az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg.
(2)	Ha az adóhatóság a kamarai tag adószámának a felfüggesztéséről értesíti, a területi kamara a
tagot írásban figyelmezteti a 149. § (1) bekezdés g) pontja szerinti jogkövetkezményre.
(3)	Ha a kamarai tag adószámát véglegesen törölték, a kamarai tagság azt követően szüntethető
meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes
önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy a
76
kamarai tag adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett,
adótartozása, véglegesé vált határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók
módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs
folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem
kezdeményez.
(4)	A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megadásáról a területi kamara megkeresése alapján harminc
napon belül kell dönteni, e határidő elmulasztása esetén a területi kamara a kamarai tag tagsági
jogviszonyát megszünteti. A nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló
határidőbe nem számít bele.
151.	§
(1)	Az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásba a véglegessé
válását követően haladéktalanul be kell jegyezni.
(2)	A területi kamara a kamarai tag ügyvédi kamarai tagságának megszűnését nevének és irodája
címének közlésével a megszűnést követő tizenöt napon belül a területi kamara honlapján
közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.
                                       XXII.	Fejezet
A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA ÉS MEGBÍZATÁSUK MEGSZŰNÉSE
152.	§
(1)	A kamarai tisztségviselők választásán ügyvéd választhat és választható.
(2)	A területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara választott testületeinek kamarai jogtanácsos és
alkalmazott ügyvéd tagjait területi tagozatuk delegálja.
(3)	A területi kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett európai közösségi jogászok részére
a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.
153.	§
(1)	A tisztségviselőket - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, elnökségének, bizottságainak és
tagjainak a kivételével, valamint a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - négyévente titkos
szavazással, közvetlenül választják (a továbbiakban: általános választás).
(2)	Az általános választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több
tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy ügyvédi kamarán belül kizárólag
egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
77
(3)	A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata az e törvényben meghatározottakon kívül más
tisztségviselő ezen alcím szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.
(4)	A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában lehetővé teheti a jelölés során elektronikus hírközlő
eszközök, a szavazatok összeszámlálása tekintetében elektronikus eszközök alkalmazását, ha a
szabályzat az igénybe vehető elektronikus eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és
módját úgy határozza meg, hogy a jelölés során a jelölést leadó tagok azonosítása, a
szavazatszámlálás során pedig az eredmény utólagos - akár elektronikus eszköz igénybevétele
nélküli - ellenőrizhetősége biztosított legyen.
154.	§
(1)	A tisztségviselő megbízatása megszűnik
a)	az új tisztségviselők általános választásának a napján,
b)	a halála napján,
c)	lemondásának az ügyvédi kamara elnökségével való írásbeli közlésének a napján,
d)	visszahívásának a napján,
e)	kamarai tagságának megszűnése napján,
f)	az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének kezdőnapján,
g)	kamarai közügyektől való eltiltásával.
(2)	A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.
(3)	Ha az ügyvédi kamara elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának, fegyelmi biztosának vagy
országos fegyelmi főbiztosának megbízatása az (1) bekezdés b)-g) pontjai szerinti egyéb okból
korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított három
hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt, kivéve, ha az új tisztségviselők általános
választásának a napjáig négy hónapnál kevesebb idő van hátra.
(4)	A korábban megválasztott tisztségviselők
a)	a megbízatásuk (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésétől,
b)	valamint abban az esetben, ha az újonnan megválasztott tisztségviselő megválasztása
érvényességével kapcsolatos okból nem tud eleget tenni a megbízatásának, ezen ok
bekövetkezésétől
az új tisztségviselők megbízatásának a kezdő napjáig, illetve a b) pont szerinti ok megszűnéséig
ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket, ennek során átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó
ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez
szükséges, valamint a jogszabályból vagy kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik
végrehajtása érdekében gyakorolhatják.
                                       XXIII.	Fejezet
                            A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA
78
155. §
 (1)	A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos
 szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.
 (2)	A Magyar Ügyvédi Kamara országos illetékességgel
 a)	gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, elősegíti a
 kötelezettségeik teljesítését,
 b)	az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,
 c)	véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
 d)	vezeti az ügyvédi kamarai nyilvántartást, továbbá biztosítja az ehhez kapcsolódó műszaki-
 informatikai feltételeket,
 e)	gondoskodik a képzési helyek akkreditációjáról,
 f)	összeállítja a szakmai képzések ás továbbképzések tematikáját,
 g)	önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi
 levéltár) működtet és tart fenn, valamint
 h)	ellátja a jogszabályban és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.
 (3)	A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.
 (4)	A Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységét a területi kamarák, azok tagjai és az ügyvédi kamarai
 nyilvántartásban szereplők javára, azok közös érdekeinek megfelelően folytatja. A Magyar Ügyvédi
 Kamara által, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara koordinálása mellett valamely területi kamara
 által a területi kamarák tagjai és az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplők javára nyújtott
 szolgáltatásokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a területi kamarák a saját tagjaik számára
 nyújtanák.
 (5)	A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.
156.	§
 (1)	A Magyar Ügyvédi Kamara szervei
 a)	a küldöttgyűlés,
 b)	az elnökség,
 c)	az összeférhetetlenségi bizottság,
 d)	a választási bizottság és
 e)	országos fegyelmi bizottság.
 (2)	A kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatok delegálással létrehozzák az
 országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos alkalmazott ügyvédi tagozatot. Az országos
 tagozatok tagjai a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői.
 (3)	A Magyar Ügyvédi Kamara szervei hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához és nem egyedi
79
döntés meghozatalához a (2) bekezdésben meghatározott országos tagozatok véleményét ki kell
kérni a rájuk vonatkozó, és egyetértésük szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó szabályok
tekintetében.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában
(a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.
(5)	A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait,
hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg.
(6)	A Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén - tagjain kívül - a kamarai szerv elnöke által
meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az Alapszabály felsorol.
(7)	A Magyar Ügyvédi Kamarát feladatai teljesítésének fedezetére a kamarai tagdíj összegének
szabályzatban meghatározott legalább negyede, legfeljebb fele illeti meg.
69.	A küldöttgyűlés
157.	§
(1)	A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely százötven tagból
áll. Tagjai
 a)	a területi kamarák elnökei,
 b)	a területi kamarák által küldött egy-egy tag,
c)	a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a
területi kamarák közgyűlése által a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe választott
küldöttek.
 (2)	A küldöttgyűlés
 a)	megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és
 tagjaikat,
 b)	elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
 c)	véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási
 kérdésekben,
 d)	elfogadja az Alapszabályt,
 e)	szabályzatot adhat ki,
 f)	ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(3)	A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja
a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A
küldöttgyűlés tagjait a meghívásban a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(4)	A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A küldöttgyűlés
határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott
80
küldöttgyűlés az eredeti napirend tekintetében - a megjelentek számára tekintet nélkül -
határozatképes.
 (5)	A küldöttgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének a támogató
 szavazata, a szabályzatok elfogadásához, módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának a
 támogató szavazata szükséges.
 (6)	A küldöttgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a küldöttgyűlés tagja kérheti a
 bíróságtól, ha az jogszabálysértő, az Alapszabályba vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába
 ütközik.
158.	§
 (1)	A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik
 1.	az ügyvédi hivatás és az ügyvédi tevékenység magatartási szabályairól (etikai szabályzat),
 2.	az ügyvédi tevékenység gyakorlója névhasználatáról,
 3.	az ügyvédi tevekénységhez kapcsolódó reklámra vonatkozó követelményekről,
  4.	a kamarai felvétel eljárási szabályairól,
 5.	az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről,
 6.	a kamarai tagdíj összegéről és a kamarai tagdíjnak a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi
 Kamara közötti megosztásáról,
 7.	a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről,
  8.	a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,
 9.	az ügyvédjelöltek bizottságának szabályairól,
 10.	a jogi előadók bizottságának szabályairól,
 11.	a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról,
 12.	az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának
 részletszabályairól,
 13.	a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,
  14.	a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,
 15.	az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó által kötött együttműködési szerződés
 főbb tartalmi elemeiről,
 16.	az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult által szerkesztett okiratok és mellékleteik
 elektronikus ügyintézés céljából történő elektronikus okirati formába alakítása technikai
 feltételeiről, az eredeti okiratok és mellékleteik - az ügyvédi tevékenység folytatása,
 szüneteltetése során és megszüntetését követő - őrzésének részletes szabályairól, az ügyvédi
 levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének,
 továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,
 17.	az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a
 hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról,
 18.	az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges elektronikus ügyintézési feltételekről,
 19.	az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység kamarai hatósági ellenőrzésének részletes
81
 szabályairól,
  20.	a kérelemre induló kamarai hatósági eljárásokért fizetendő eljárási díjak megállapításának
  részletes szabályairól,
  21.	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és
  vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek
  körébe tartozó feladatok teljesítéséről,
 22.	az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről, annak a
 nyilvántartásáról, a továbbképzés keretében elfogadható képzések, szakmai és tudományos
 tevékenységek követelményrendszeréről, valamint engedélyezésük, illetve elfogadásuk rendjéről,
  23.	az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének szabályairól, az ügyvédi tevékenység
  gyakorlására jogosultak, az ügyvédjelöltek és jogi előadók ezzel kapcsolatos feladatairól,
  valamint az ügyvédi kamaráknak az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének megszervezésével
  kapcsolatos feladatairól,
  24.	a külföldi ügyvédi joggyakorlat elfogadásának a feltételeiről,
  25.	az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményekről, a
  fiókiroda nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért kérhető
  felügyeleti díj legmagasabb összegéről, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával
  vagy alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokról,
  26.	az ügyvédjelöltek, jogi előadók és alkalmazott ügyvédek foglalkoztatásának feltételeiről,
  27.	a 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tagdíj- és egyéb tartozás mértékéről,
  28.	az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokról,
 29.	a kamarai jogtanácsos által végzett okiratszerkesztés és ellenjegyzés szakmai
 követelményeiről, valamint a kamarai jogtanácsos munkáltatójának az okiratszerkesztés és
 ellenjegyzés tekintetében igénybe vett munkavállalójával szemben támasztott követelményekről,
  30.	a közvetítői eljárásról és a közvetítői eljárás költségeiről,
 31.	más EGT-tagállamok ügyvédi nyilvántartást vezető szerveivel való kamarai
 együttműködésről,
  32.	az ügyvédi letéti tevékenység kamarai hatósági ellenőrzése során a számlavezető megkeresése
  során alkalmazandó elektronikus űrlapról,
  33.	a fegyelmi büntetésként alkalmazható pénzbírság felhasználásáról, valamint
  34.	a regionális fegyelmi bizottságokra vonatkozó részletes szabályokról,
  35.	az ügyvédi tevékenységet gyakorlók, valamint az ügyvédasszisztensek nyilvántartásának
  vezetésével kapcsolatos szabályokról,
  36.	az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességére, a kamarai azonosító
  szám képzésére, az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésére és az
  ügyvédkereső működtetésére vonatkozó szabályokról,
  37.	minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.
  (2)	Az Alapszabály, valamint az (1) bekezdés 8., 11., 14. és 21. pontban felsorolt szabályzatok a
  Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.
82
 (3)	Az Alapszabály a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaira, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a
 területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai
 nyilvántartásba vett személyekre kötelező.
 (4)	Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait a Magyar Ügyvédi Kamara
 honlapján kell közzétenni.
 (5)	A nem egyedi ügyben hozott határozatok a tagok számára nyilvánosak.
 (6)	Az alkalmazott ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos által fizetendő kamarai tagdíj összege az
 ügyvéd által fizetendő kamarai tagdíj összegének nyolcvan százaléka.
70.	Az elnökség
159.	§
 (1)	Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból, illetve titkárból, a területi
 ügyvédi kamarák elnökeiből, továbbá a küldöttgyűlés által választott elnökségi tagokból áll. A
 választott ügyvéd tagok száma - az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - tíz fő.
 (2)	A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az általános választás kiírásának napján fennálló
 létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos,
 valamint legalább egy legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd.
 (3)	Az elnökség ülésén a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának az elnöke, valamint az
 országos fegyelmi főbiztos tanácskozási joggal vesz részt.
 (4)	Az elnökség
 a)	összehívja a küldöttgyűlést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés
 működését, megszervezi a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását,
 b)	előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót,
 tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlést,
 c)	eljár kamarai hatósági ügyekben,
 d)	kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
 e)	meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
 f)	dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható
 képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről,
 g)	dönt a tisztségviselők díjazásáról,
 h)	a területi kamara elnökségének nem hatósági ügyben hozott, jogszabályt, alapszabályt vagy
 szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,
 i)	elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,
 j) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő
 jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
 k) ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,
83
 l) meghatározza a kamarai választások időszakát,
 m) a törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró miniszter felhívására
      ma) a területi kamara törvényes működésének helyreállítása, illetve a mulasztás pótlása
      érdekében összehívhatja a döntésre jogosult szervet és határidő tűzésével felszólíthatja a
      törvényes működéshez szükséges intézkedés megtételére,
     mb) ha a területi kamara törvényes működése másképp nem állítható helyre, illetve nem
     biztosítható, az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága
     hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő
     szervét, tisztségviselőjét, illetve más kamarai közfeladat ellátására vagy egyéb ügyben a
     területi kamara kamarai tisztségviselővé választható tagját jelöli ki, valamint
     n) elvégzi a küldöttgyűlés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
 (5)	Az elnökség nem hatósági határozatának a hatályon kívül helyezését a kamara tagja kérheti a
 bíróságtól, ha az jogszabálysértő vagy az Alapszabályába vagy a Magyar Ügyvédi Kamara
 szabályzatába ütközik. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott
 jogorvoslati lehetőséget.
 (6)	Az elnökség nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.
71.	A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
160.	§
 (1)	A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
 a)	képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,
 b)	irányítja az elnökség és a bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,
 c)	ellátja a fegyelmi eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat,
 d)	kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
 e)	irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett
 munkáltatói jogot gyakorol, valamint
 f)	ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal.
 (2)	A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon
 belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.
 (3)	A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára
 nyilvánosak.
                                     XXIV.	Fejezet
                                A TERÜLETI KAMARA
                                161.	§
84
 (1)	A területi kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel
 rendelkezik.
 (2)	A területi kamara működési területén
a)	megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók
képzését, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai
továbbképzését,
 b)	gondoskodik a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításáról,
 c)	beszedi a kamarai tagdíjat,
 d)	ellátja a jogszabályban és az alapszabályában a hatáskörébe utalt feladatokat.
 (3)	A területi kamarák működési területe a törvényszékek illetékességi területével azonos. A területi
 kamara elnevezésében a működési területére utalni kell.
(4)	A területi kamarák az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzése, valamint az ügyvédi
tevékenység gyakorlására jogosultak továbbképzése kapcsán együttműködhetnek.
72.	A területi kamara szervei
162.	§
 (1)	A területi kamara szervei
 a)	a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés,
 b)	a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség),
 c)	az összeférhetetlenségi bizottság,
 d)	a felügyelőbizottság és
 e)	a regionális fegyelmi bizottság.
(2)	Az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetében a Magyar Ügyvédi Kamara
szabályzata küldöttgyűlés választásáról rendelkezhet. A küldöttgyűlés a területi kamara választott
tisztségviselőiből, ezen belül a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú, a
közgyűlés által közvetlenül megválasztott küldöttből áll.
 (3)	A területi kamarák kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjai e törvény erejénél
 fogva kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatot alkotnak. A tagozatok
 a)	véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó,
 b)	egyetértése szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó,
 a területi kamara szerveinek hatáskörébe tartozó nem egyedi döntéseknél.
(4)	Az európai közösségi jogászok létrehozhatják az európai közösségi jogászok bizottságát, az
ügyvédjelöltek az ügyvédjelöltek bizottságát, a jogi előadók a jogi előadók bizottságát, amelyeknek
a véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál és nem egyedi döntéseknél.
 (5)	A területi kamara az alapszabályában meghatározott további bizottságokat is választhat.
85
163. §
(1)	A területi kamara szerveinek ülésén - tagjain kívül - a kamarai szerv elnöke által meghívottak és
azok vehetnek részt, akiket az alapszabálya felsorol.
(2)	A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét,
működését és eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg.
73.	A közgyűlés
164.	§
(1)	A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2)	A közgyűlés
a)	elfogadja a területi kamara alapszabályát,
b)	megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a
bizottságokat, a bizottság tisztségviselőit és tagjait,
c)	megválasztja és visszahívhatja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,
d)	elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
e)	javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő kérdésekben a Magyar
Ügyvédi Kamarának, valamint
f)	ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.
(3)	A területi kamara alapszabálya kiemelt szabályzat.
(4)	A területi kamara alapszabályát - az abban meghatározott módon - a tagok és mindenki más
számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni.
(5)	Ahol a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata alapján küldöttgyűlés választására kerül sor, a
közgyűlés hatásköre a tisztségviselők - ezen belül a küldöttek - megválasztására és visszahívására
terjed ki, az e törvényben meghatározott más hatásköreit a küldöttgyűlés gyakorolja. E törvénynek a
közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit a küldöttgyűlésre alkalmazni kell.
165.	§
(1)	A területi kamara alapszabályát tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.
(2)	A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a területi kamara által ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vett személyekre, valamint a területi kamara területén működő fiókirodákra
kötelező.
(3)	A közgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a kamara tagja kérheti a bíróságtól, ha az
jogszabálysértő, a területi kamara alapszabályába vagy kamarai szabályzatba ütközik, vagy a
86
meghozatala során olyan lényeges szabályszegést követtek el, amely kihatott a határozat érdemére.
Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
166.	§
(1)	A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni.
A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés
tagjait a meghívásban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(2)	A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a területi kamara tagjainak több mint fele jelen van.
(3)	A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc, legfeljebb tizenöt nappal későbbre,
azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.
(4)	A közgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének támogató szavazata, a
területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának
a támogató szavazata szükséges.
(5)	A közgyűlési határozatok a tagok számára nyilvánosak.
74.	A területi elnökség
167.	§
(1)	A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, főtitkárából,
illetve titkárából és a tagokból áll. Az ügyvéd tagok száma tizenöt, ha a területi kamara alapszabálya
másképpen nem állapítja meg.
(2)	Ha a területi kamara tagjainak legalább öt százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott
ügyvéd, a területi elnökségben az általános választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak
megfelelő számú legalább egy, legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, illetve legalább egy,
legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd.
(3)	A kamarai jogtanácsosi és az alkalmazott ügyvédi tagozat elnöke a területi kamara elnökségi
tagja.
(4)	A területi elnökség ülésén a regionális fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt.
(5)	A területi elnökség
a)	összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés
működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
b)	előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről
beszámol a közgyűlésnek,
c)	eljár kamarai hatósági ügyekben,
d)	kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
87
 e)	elbírálja a területi kamara elnökének a határozata elleni fellebbezést,
 f)	dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról, valamint
 g)	elvégzi a közgyűlés és a területi kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.
 (6)	A területi elnökség nem hatósági határozata ellen a területi kamara tagja, valamint akinek az
 jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül -
 jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának
 megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem
 érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
 (7)	A nem egyedi ügyben hozott elnökségi határozatok a tagok számára nyilvánosak.
75.	A területi kamara elnöke
168.	§
 (1)	A területi kamara elnöke
 a)	képviseli a területi kamarát,
 b)	irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok
 végrehajtásáról,
 c)	a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,
 d)	ellátja a fegyelmi eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat,
 e)	irányítja a területi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett
 munkáltatói jogot gyakorol,
 f)	irányítja a területi kamara gazdálkodását,
 g)	kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását, valamint
 h)	elvégzi a közgyűlés és a területi kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.
 (2)	A területi kamara elnökének nem hatósági határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon
 belül - jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának
 megsértésére hivatkozással - a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos
 érdekét közvetlenül érinti.
 (3)	A területi kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.
76.	A regionális fegyelmi bizottság
169.	§
 (1)	A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre,
 amely elnökét tagjai közül maga választja meg. A regionális fegyelmi bizottság és az országos
 fegyelmi bizottság választásának rendjét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.
 (2)	A regionális fegyelmi bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani.
88
 (3)	A regionális fegyelmi bizottságban a választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak
 megfelelő számú,
 a)	legalább egy, legfeljebb három tag kamarai jogtanácsos,
 b)	legalább egy, legfeljebb három tag alkalmazott ügyvéd.
 (4)	A regionális fegyelmi bizottság működési területét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban
 állapítja meg azzal, hogy a működési területüket a területi ügyvédi kamarák illetékességéhez
 igazodóan kell meghatározni. A regionális fegyelmi bizottság működési területe akkor eshet
 egyetlen területi kamara illetékességi területére, ha a területi kamarának legalább ezer tagja van.
 (5)	A regionális fegyelmi bizottság fenntartása az illetékességi területén működő területi kamarákat
 közösen terheli.
 (6)	A regionális fegyelmi bizottság elnevezésében utalni kell a működési helyére.
                                     XXV.	Fejezet
                           KAMARAI HATÓSÁGI ÜGYEK
                           170.	§
 (1)	Az ügyvédi kamara közigazgatási hatóságként jár el a következő kamarai hatósági ügyekben:
 a)	felvétel a területi kamarába,
 b)	a kamarai tagság megszüntetése,
 c)	a kamarai formaváltás,
 d)	a kamarai tagság megszűnésének megállapítása,
 e)	az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése,
 f)	az ügyvédi irodák nyilvántartásának a vezetése,
 g)	az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a fegyelmi eljáráson kívüli felfüggesztése, valamint
 annak a megszüntetése,
 h)	az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és szüneteltetése meghosszabbításának az
 engedélyezése,
 i)	az ügyvédjelölt foglalkoztatására, valamint az irodagondnoki tevékenység folytatására való
 jogosultság nyilvántartása,
 j) az irodagondnok kijelölése és kijelölésének megszüntetése,
 k) az átjegyzés,
 l) hatósági bizonyítvány kiadása,
 m) az arcképes igazolvány kiadása és visszavonása, valamint
 n) az ügyvédi tevékenység, valamint az ügyvédasszisztensi tevékenység hatósági ellenőrzése.
 (2)	A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában
 a)	kamarai hatósági ügynek nem minősülő kamarai eljárásokban is elrendelheti a közigazgatási
 hatósági eljárásokra vonatkozó egyes szabályok alkalmazását, valamint
89
b)	bármely ügyben lehetővé teheti az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak
alkalmazását, valamint kötelezővé teheti az elektronikus kapcsolattartást.
77.	Hatáskör és illetékesség
171.	§
(1)	Kamarai hatósági ügyben első fokon - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a területi kamara
elnöke jár el.
(2)	A kamarai tagfelvételi, a tagság megszüntetése iránti, a változásbejegyzési eljárás kivételével a
nyilvántartásba vételi, nyilvántartásból való törlési, kamarai formaváltási eljárásban első fokon a
területi kamara elnöksége jár el. Az e bekezdés szerinti eljárásban az önállóan nem fellebbezhető
végzéseket a területi kamara elnöke is meghozhatja.
(3)	A 186. § (6) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a területi kamara elnöksége által
kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le.
(4)	A területi kamara hatósági határozata ellen fellebbezésnek van helye. Kamarai hatósági ügyben
másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.
172.	§
(1)	A területi kamara illetékességi területe azonos a működési területével.
(2)	Kamarai hatósági ügyben a területi kamarák közül az jár el,
a)	amelynek a kérelmező a tagjává kíván válni, illetve amelynél a nyilvántartásba vételét kéri,
vagy
b)	amelynek az ügyfél a tagja, illetve amely nyilvántartásba vette.
(3)	Az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenységet az a területi kamara is jogosult ellenőrizni,
amelynek a területén az ügyvédi, ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlója vagy munkáltatója
fiókirodával rendelkezik. A hatósági ellenőrzés megindításáról értesíteni kell azt a területi kamarát,
amelynek az ellenőrzött a tagja, illetve amely az ellenőrzöttet ügyvédi kamarai nyilvántartásba
vette.
(4)	A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységét az a területi kamara is jogosult ellenőrizni,
amelynek a területén bármely munkáltatójának a székhelye, vagy az a telephelye, fióktelepe
található, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja. A hatósági ellenőrzés megindításáról értesíteni
kell azt a területi kamarát, amelynek az ellenőrzött a tagja.
78.	Az általános közigazgatási rendtartás szabályainak alkalmazása
173.	§
90
(1)	Kamarai hatósági ügyben - a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott kivétellel
-	kötelező az elektronikus ügyintézés. Az ügyvédi kamara az elektronikus ügyintézéshez
elektronikus űrlapot rendszeresíthet, amelynek alkalmazása kötelező.
(2)	Kamarai hatósági ügyben keletkezett, ügyvédi titkot tartalmazó iratba a titoktartásra kötelezetten
és a titok felett rendelkezésre jogosulton kívüli személy csak akkor tekinthet be, ha ahhoz a titok
felett rendelkezésre jogosult hozzájárult.
(3)	Kamarai hatósági ügyben
a)	a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,
b)	a területi elnökség hatáskörébe tartozó ügyben nincs helye sommás eljárásnak,
c)	a függő hatályú döntésben a hatóság nem rendelkezik arról, hogy a kérelmezett jog gyakorlása
az ügyfelet megilleti, valamint
d)	meghatározott cselekmény végrehajtása tekintetében a végrehajtást foganatosító szerv az
elsőfokú határozatot hozó ügyvédi kamara.
(4)	Az ügyvédi kamara a kamarai hatósági eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügy érdemi
eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az
eljáró ügyvédi kamarának az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül
megalapozottan nem dönthető el.
(5)	Nem kérhető a kérelmezőtől olyan adat, amely köztudomású, vagy amelyről az ügyvédi
kamarának hivatalos tudomása van.
(6)	Kamarai hatósági ügyben az ügyintézési határidő harminc nap.
(7)	Ha kamara az ügyintézési határidőn belül nem hoz határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a
kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga.
174.	§
A kérelemre induló kamarai hatósági eljárásokért az eljáró ügyvédi kamara részére a miniszter által
rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
79.	Ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel
175.	§
(1)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
a)	nyilatkozik arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
b)	igazolja a nyilvántartásba vétel egyéb feltételeinek a fennállását, valamint
c)	az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartandó adatait közli az eljáró ügyvédi kamarával.
(2)	Ha az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem
91
igazolja
 a)	a jogi végzettségét, azt az ügyvédi kamara a felsőoktatási információs rendszer oklevél-
 nyilvántartásából,
 b)	hatósági bizonyítvánnyal a 22. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kizáró ok fennállásának a
 hiányát, vagy azt, hogy ellene közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
 nem indult eljárás, azt az ügyvédi kamara a bűnügyi nyilvántartó rendszerből,
 c)	a 22. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kizáró ok fennállásának a hiányát, azt az eljáró
 kamara a területi kamarák, illetve a törvényszék által vezetett nyilvántartásokból,
 d)	a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállásának a hiányát, azt az ügyvédi kamara
 az igazságügyért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból
 való adatigénylés útján ellenőrzi.
 (3)	A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat,
 hogy az ott meghatározott körülmény fennáll-e.
 (4)	Ha a kérelmező más területi kamara működési területén fiókirodát kíván fenntartani, az eljáró
 területi kamara, abban a kérdésben, hogy a fiókiroda megfelel-e az e törvényben, valamint a
 kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, a fiókiroda címe szerint illetékes területi
 kamarát szakhatóságként keresi meg.
 (5)	A kamara az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a kérelmező ellen -
 közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.
 80.	Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász nyilvántartásba
 vételi eljárásának sajátos szabályai
 176.	§
 (1)	A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységet Magyarországon eseti jelleggel folytató
 európai közösségi jogász bejelentésben szereplő adatait egyéves időtartamra hivatalból
 nyilvántartásba veszi.
 (2)	Az ügyvédi tevékenységet Magyarországon nyilvántartásba vétel mellett folytató európai
 közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele iránti kérelmet
 a)	állandó jellegű ügyvédi tevékenység esetén az ügyvédi tevékenység folytatása céljából
 létrehozott irodájának helye,
 b)	eseti jellegű ügyvédi tevékenység esetén az együttműködési szerződést megkötő ügyvéd vagy
 ügyvédi irodája székhelye, ilyen szerződés hiányában a szolgáltatás nyújtás helye,
 szerint illetékes területi kamaránál kell előterjeszteni.
 (3)	Az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele iránti kérelmet
 munkáltatója irodájának címe szerint illetékes területi kamaránál kell előterjeszteni.
 (4)	Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai
92
 nyilvántartásba vételi kérelméhez csatolni kell
 a)	a kérelmező saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete által három
 hónapnál nem régebben kiállított azon okirat hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a
 kérelmező az adott EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult, valamint
 b)	az azt igazoló okiratot, hogy az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve
 sérelemdíj megfizetésének a fedezetét biztosító felelősségbiztosítása Magyarországon
 érvényesíthető, vagy a kérelmező ennek ellenőrzéséhez szükséges hozzájárulását.
 (5)	Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai
 nyilvántartásba vételi kérelmében fel kell tüntetni a kérelmező saját EGT-államában működő
 ügyvédi társulás adatait, ha a kérelmező ilyen társulás tagja.
 (6)	Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai
 nyilvántartásba vételéről a kamara értesíti a kérelmező saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást
 vezető szervezetet.
81.	Törlés a kamarai nyilvántartásból
177.	§
 (1)	Törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból azt,
 a)	aki ezt kéri,
 b)	akivel szemben kizárás fegyelmi büntetést szabtak ki,
 c)	akit átjegyzés folytán másik területi kamara ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett, vagy aki
 formaváltás folytán területi kamara tagjává vált,
 d)	aki meghalt,
 e)	aki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel követelményeinek nem felel meg,
 f)	aki az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési
 kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,
 g)	aki a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,
 h)	aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
 vagy azt az ügyvédasszisztenst, aki e tevékenysége ellátásához szükséges körben
 cselekvőképességét érintő gondnokság hatálya alatt áll,
 i)	aki az ügyvédi eskütételi kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
 j) aki a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tett eleget.
 (2)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlése az ezen alcímben nem szabályozott
 kérdésekben a kamarai tagság megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.
178.	§
 (1)	Az európai közösségi jogászt és a külföldi jogi tanácsadót akkor is törölni kell az ügyvédi
 kamarai nyilvántartásból, ha
93
 a)	azt a látszatot kelti, hogy ügyvéd, vagy bármely olyan címet, nevet, kiegészítést, illetve leírást
 használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult, vagy
 b)	az adószámát véglegesen törölték.
 (2)	Az alkalmazott európai közösségi jogászt akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai
 nyilvántartásból, ha a munkaviszonya megszűnésének napját követő három hónapon belül nem
 létesített újabb, e törvénynek megfelelő alkalmazott európai közösségi jogászi munkaviszonyt.
 (3)	Az ügyvédjelöltet akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha a munkaviszonya
 megszűnésének napját követő három hónapon belül nem létesített újabb, e törvénynek megfelelő
 ügyvédjelölti munkaviszonyt.
 (4)	A jogi előadót akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha a munkaviszonya
 megszűnését követő három hónapon belül nem létesített újabb, e törvénynek megfelelő jogi előadói
 munkaviszonyt.
 (5)	Az ügyvédjelöltet és a jogi előadót a jogi szakvizsga letételének napját követő három hónap
 eltelte után is törölni kell a nyilvántartásból.
 (6)	Törölni kell a nyilvántartásból azt a külföldi jogi tanácsadót is,
 a)	akinek az e törvény szerinti együttműködési megállapodása megszűnt, vagy
 b)	aki, vagy akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
 (7)	A területi kamara a külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásból való törléséről szóló végleges
 határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.
82.	Az ügyvédi iroda törlése az ügyvédi kamarai nyilvántartásból
179.	§
 (1)	Az ügyvédi irodát a területi ügyvédi kamara
 a)	az ügyvédi iroda kérelemre történő jogutód nélküli megszűnése esetén az ügyvédi iroda
 zárómérlege fordulónapjával,
 b)	az ügyvédi iroda jogutóddal történő megszűnése esetén, a jogutódlást bejegyző határozat
 véglegessé válása napjával, de legkorábban a taggyűlési határozatban vagy határozatokban
 megjelölt nappal,
 c)	a 96. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ügyvédi iroda utolsó tagja kamarai tagsága
 megszűnésének a napjával,
 d)	a 96. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az ügyvédi iroda törlését elrendelő határozat
 véglegessé válásának napjával,
 e)	felszámolási eljárás esetén az iroda jogutód nélküli megszüntetését elrendelő végzés
 Cégközlönyben való közzététele napjával,
 f)	az ügyvédi iroda adószámának törlése esetén az erről szóló határozat véglegessé válásának a
 napjával,
94
  g)	a 96. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben az irodagondnok kijelölését követő három év
leteltének a napjával
törli a nyilvántartásból.
(2)	Az ügyvédi iroda az (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetén azt követően szüntethető meg, hogy
az állami adó- és vámhatóság, az ügyvédi iroda fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy az ügyvédi iroda adóbevallási
és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, végleges
határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó
közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs
folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem
kezdeményez.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megadásáról az ügyvédi kamara megkeresése alapján
harminc napon kell dönteni, e határidő elmulasztása esetén az ügyvédi kamara az ügyvédi irodát
törli a nyilvántartásból. A nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az ügyintézési határidőbe nem számít
bele.
83.	Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a felfüggesztése
180.	§
(1)	A területi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggeszti, ha
az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek
vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.
(2)	Ha a büntetőügyben eljáró bíróság megállapítja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása (1)
bekezdés szerinti felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelem jelentősen meghaladja az ügyfelek
jogainak, jogos érdekeinek vagy az ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység
folytatása esetén várható sérelmét vagy veszélyeztetését, erről a területi kamara elnökét tájékoztatja.
A területi kamara elnöke az értesítés alapján a felfüggesztő végzést visszavonja, és a határozat
visszavonásáról az értesítést küldő bíróságot tájékoztatja.
(3)	A területi kamara elnöksége a kamarai tagság megszüntetése, illetve az ügyvédi kamarai
nyilvántartásból való törlés iránti eljárás megindításával egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az
ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti, ha az
ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok merül fel, és az ügyvédi tevékenység folytatása az
ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével
vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása
felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztése
a hatálya alatt egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.
(4)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztése elleni fellebbezésnek a határozat
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
95
(5)	Haladéktalanul meg kell szüntetni az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a felfüggesztését, ha
az elrendelésének oka megszűnt.
(6)	A felfüggesztés tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben folytatott
eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi
kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.
84.	Kamarai formaváltás
181.	§
Ha a területi kamara tagja vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvédi tevékenységet
gyakorló más személy az ügyvédi tevékenységet más formában kívánja folytatni, a kamarai
formaváltás iránti kérelmet a területi kamarába történő felvétel, illetve a kamarai nyilvántartásba
vétel szabályai szerint kell elbírálni. A kamarai formaváltási eljárás a kamara tagja számára
díjmentes.
85.	Változásbejelentés, változások átvezetése és átjegyzés
182.	§
(1)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban
bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül be kell
jelentenie annak az ügyvédi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette, és kérnie kell azok
átvezetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.
(2)	A változásbejegyzési kérelem előterjesztésével a változásbejegyzés feltételeinek a fennállását
igazolni kell.
(3)	Az ügyvédi tevékenység gyakorlója munkaviszonyának a megszűnését a munkáltató, az
ügyvédasszisztens munkaviszonyának a megszűnését az ügyvédasszisztens, a helyettesítésre kötött
megállapodás megszűnését a helyettesítő ügyvéd is bejelentheti, és kérheti a változás átvezetését a
nyilvántartásban.
(4)	Az ügyvédi irodának az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, az iroda
jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda vagy irodák alapító okiratát vagy alapító
okiratait a taggyűlés döntését követő harminc napon belül, a változások bejelentésével együtt kell
benyújtania az ügyvédi kamarához, és kérnie kell azok átvezetését az ügyvédi kamarai
nyilvántartásban.
(5)	Az ügyvédi kamara a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ha a kérelemben foglalt változás,
annak bejegyzése vagy az alapjául szolgáló okirat jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik.
(6)	Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója új fiókirodát kíván működtetni vagy meglévő
96
fiókirodáját meg kívánja szüntetni, a kérelmet a fiókiroda címe szerint illetékes területi kamaránál
kell előterjeszteni.
(7)	Ha a területi kamara megállapítja, hogy a működési területén működő fiókiroda nem felel meg
az e törvényben vagy kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, a fiókirodát törli az
ügyvédi kamarai nyilvántartásból.
183.	§
(1)	Az ügyvédi, illetve ügyvédasszisztensi tevékenység másik területi kamara illetékességi
területére való áthelyezéséhez az átjegyzés iránti kérelmet a kérelmező irodájának, ennek hiányában
a munkáltatójának a kérelem benyújtása időpontjában nyilvántartott címe szerinti területi kamaránál
kell előterjeszteni.
(2)	Ügyvédi iroda átjegyzésének feltétele, hogy az ügyvédi iroda új irodája címe szerinti területi
kamarában legyen bejegyzett vagy nyilvántartásba vett tagja, vagy valamely tagja kérje az
átjegyzését az ügyvédi iroda új irodája címe szerinti területi kamarába.
(3)	Az átjegyzés iránti kérelmet a korábbi iroda szerinti területi kamara az iratokkal együtt
továbbítja a kérelem szerinti területi kamarához, amely a kérelem tárgyában meghozott döntését
közli a korábbi iroda szerinti területi kamarával is.
(4)	Az átjegyzési kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válásával az elsőfokú határozatot hozó
területi kamara gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vételéről.
86.	Az arcképes igazolvány kiadása és visszavonása
184.	§
(1)	A területi kamara az ügyvédi kamara tagja, az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó
jelleggel folytató európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász, az ügyvédjelölt, a
jogi előadó, valamint a külföldi jogi tanácsadó részére a területi kamarába való felvételekor, vagy
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételekor hivatalból arcképes igazolványt ad ki.
(2)	A területi kamara az arcképes igazolványt visszavonja
a)	ha a kamarai tag tagsági jogviszonya megszűnt,
b)	ha az európai közösségi jogászt, alkalmazott európai közösségi jogászt, valamint az
ügyvédjelöltet törli a nyilvántartásból, valamint
c)	a vagyoni tagtól.
(3)	Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és felfüggesztésének az időtartama alatt, valamint a
kamarai tagság megszűnését, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlést követően az
arcképes igazolvány nem használható, azt a területi kamaránál haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
97
napon belül le kell adni.
(4)	A területi kamara az arcképes igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerhez csatlakozott kártyakibocsátóként az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyaként is kibocsáthatja.
87.	Hatósági bizonyítvány
185.	§
(1)	A területi kamara az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatáról az annak megismerésére
jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.
(2)	Ha az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatának a megismerésére csak meghatározott
célból van lehetőség, ezt a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni.
88.	Kamarai hatósági ellenőrzés
186.	§
(1)	A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó kivételével az ügyvédi és az ügyvédasszisztensi
tevékenység gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai
szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban
meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.
(2)	A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlása e törvényben,
végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági
ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi
kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi.
(3)	A kamarai hatósági ellenőrzés nem terjed ki az ügyvédi tevékenység tartalmára, valamint olyan
kötelezettségek teljesítésére, amelyek ellenőrzése más hatóság hatáskörébe tartozik.
(4)	A kamarai hatósági ellenőrzést a területi kamara hivatalból indítja meg.
(5)	A területi kamara az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési kötelezettsége teljesítése érdekében éves
ellenőrzési tervet fogad el, és tesz közzé az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint.
(6)	A területi kamara félévente ellenőrzi az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt
kötelezettségei teljesítését.
187. §
98
(1)	A területi kamara a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges
mértékben kötelezheti az ellenőrzöttet adatszolgáltatásra, illetve léphet be az ellenőrzött irodájába,
fiókirodájába, alirodájába, tekintheti meg az ellenőrzött iratait és nyilvántartásait, kérhet azokról
másolatot.
(2)	A területi kamara az ügyvédi letétkezelés ellenőrzése céljából jogosult az ügyvéd letétkezelésre
használt számláját vezető számlavezető nevét, a letéti számla számát, egyenlegét, valamint a
kamarai hatósági ellenőrzés kezdő napját megelőző tízévi forgalmát megismerni. A számlavezető az
ellenőrzött letéti számlájára vonatkozó, e bekezdésben meghatározott adatokat kamarai
szabályzatban meghatározott formanyomtatványon vagy űrlapon előterjesztett megkeresés
közlésétől számított három napon belül a területi kamara rendelkezésére bocsátja.
(3)	Az intézkedést elrendelő végzésben meg kell jelölni az ellenőrzési cselekmény, illetve az
adatszolgáltatási kötelezettség célját, valamint indokolni kell annak szükségességét.
188. §
(1)	A területi kamara a hatósági ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.
(2)	Ha a területi kamara a hatósági ellenőrzés során jogszabály, kamarai szabályzat vagy
végrehajtható kamarai határozat megsértését (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt:
kötelességszegés) állapítja meg, és
a)	az a kötelességszegés megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a
területi kamara erre a kötelességszegésre való figyelmeztetés mellett, megfelelő, de legalább
tizenöt napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel
végzésben kötelezi az ügyvédi, illetve ügyvédasszisztensi tevékenység folytatóját,
b)	az a) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt,
megindítja az e törvény szerinti hatósági eljárást vagy - ha fegyelmi vétség elkövetésének
gyanúja merül fel - előzetes vizsgálat lefolytatását kezdeményezi.
(3)	A területi kamara a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha a kötelességszegés a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
rendelkezések megsértésén alapul.
(4)	Ha a kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy
körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a területi kamara a
bejelentést az ügyvédi tevékenységet gyakorló helyett megteszi.
(5)	Az (2) bekezdés a) pontjának az alkalmazása kizárt, ha
a)	a jogsértés kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
b)	azt kamarai szabályzat a jogsértés egyértelmű megjelölésével kizárja,
c)	valamely területi kamara ugyanazon ellenőrzöttel szemben az (2) bekezdés a) pontja szerinti
felhívás eredménytelensége miatt két éven belül véglegesen jogkövetkezményt állapított meg,
d)	a területi kamara ugyanazon ellenőrzöttel szemben ugyanazon jogsértés miatt két éven belül az
99
 (2)	bekezdés a) pontja szerint járt el, valamint
 e)	a jogsértés közhiteles hatósági nyilvántartásba való bejelentési kötelezettség elmulasztása.
 (6)	A kamarai hatósági nyilvántartásban az (2)-(4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából
 közhitelesen nyilván kell tartani az (2) bekezdés a) pontja szerinti
 a)	felhívást a jogsértés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a
 megjelölésével,
 b)	felhívás eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt
 tartalmazó döntés véglegessé válásának a napját.
 (7)	Ha a kamarai hatósági ellenőrzés eredményeként az ügyvéd letétkezelési tevékenységével
 összefüggésben bűncselekmény elkövetésére utaló adat merült fel, a területi kamara feljelentést tesz
 az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél.
                                    XXVI.	Fejezet
                  KAMARAI NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATKEZELÉS
                  189.	§
 (1)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás - az 1. mellékletben meghatározott körben közhitelesen -
 tartalmazza az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység természetes személy gyakorlója 1.
 mellékletben meghatározott adatait.
 (2)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás 1. mellékletben meghatározott fennálló adatai nyilvánosak,
 közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, azokat az ügyvédkeresőben napra készen
 nyilvánosságra kell hozni.
190.	§
 (1)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza az ügyvédi iroda
 1.	ügyvédi kamarai nyilvántartási számát,
 2.	nevét,
 3.	irodája címét,
 4.	fiókirodája címét,
 5.	alirodája címét,
 6.	telefonszámát,
 7.	az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
 8.	elektronikus levelezési címét,
 9.	honlapja címét,
 10.	irodavezetője vagy irodavezetői nevét, képviseleti jogosultságuk fajtáját, és e megbízatásuk
 hatályát,
100
 11.	tagjai nevét és kamarai azonosító számát,
 12.	a részvételével működő ügyvédi társulás nevét és nyilvántartási számát, valamint ügyvédi
 irodaközösség nyilvántartási számát,
 13.	vagyoni tagjának nevét,
 14.	vagyoni tagja nevén kívüli természetes személyazonosító adatait,
 15.	irattárának címét,
 16.	adószámát, valamint
 17.	jegyzett tőkéje mértékét.
 (2)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza
 a)	az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutódjára és a jogelődjére vonatkozó adatokat,
 b)	az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás kezdő és befejező
 időpontját,
 c)	a csődeljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt
 vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét,
 d)	felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá
 a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét,
 e)	a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét, valamint
 f)	az egyszemélyes ügyvédi iroda helyettes ügyvédje nevét és kamarai azonosító számát.
 (3)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás az (1) bekezdés 1-13. pontja és (2) bekezdés a) és b) pontja
 szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza.
 (4)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1-12. pontja és a (2) bekezdése szerint
 fennálló adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, azokat az
 ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni.
 (5)	Az ügyvédi kamara az (1) bekezdés 7. pontja szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési
 nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvédi iroda oda jelentette be, illetve átadja az Eüsztv. szerinti
 rendelkezési nyilvántartásnak, ha azt az ügyvédi iroda az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jelentette
 be.
191.	§
 Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem nyilvános adatként tartalmazza a nyilvántartott adat
 bejegyzésének és törlésének az időpontját, valamint az annak alapjául szolgáló ügyvédi kamarai
 határozat számát és keltét.
192.	§
 (1)	A Magyar Ügyvédi Kamara a szabályzatában meghatározottak szerint a területi kamarák
 bevonásával gondoskodik
 a)	az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességéről,
101
b)	a kamarai azonosító szám képzéséről,
c)	az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetéséről és
d)	az ügyvédkereső működtetéséről.
(2)	A Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik az ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel folytató
európai közösségi jogász adatainak az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a bejelentéstől számított
egy évig történő nyilvántartásáról, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai
nyilvántartáson való átvezetéséről, valamint azokból adatot szolgáltat.
(3)	A területi kamara gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az ügyvédi
tevékenység gyakorlója adatainak, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai
nyilvántartáson való átvezetéséről, valamint azokból adatot szolgáltat.
(4)	Az az ügyvédi kamara, amelyik az érintett adat nyilvántartásba való bejegyzésére e törvény
szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, ha az arra okot adó körülményről hivatalos
tudomást szerez, törli a jogszabálysértő, javítja a hibás és pótolja az elmulasztott bejegyzést.
193.	§
(1)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nyilvános adataiból egyedi adatszolgáltatás bárki számára
ingyenesen teljesíthető.
(2)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adataiból csoportosított adatszolgáltatás a Magyar Ügyvédi
Kamara szabályzatában meghatározott mértékű eljárási díj ellenében a felhasználás céljának
igazolása esetén szolgáltatható. Közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállításához
csoportosított adatszolgáltatás nem teljesíthető.
(3)	Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem nyilvános adataiból adatszolgáltatás annak teljesíthető,
aki az adat megismerésére jogosult.
(4)	Az ügyvédkeresőben közzétett adatok az érintett eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédek és
az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó
szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő
érdekképviseleti szervezetnek is továbbíthatóak az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes
ügyvédkereső működtetése céljából.
194.	§
(1)	A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatait
jogszabályban, alapszabályban és kamarai szabályzatban meghatározott feladatai ellátásához
szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni.
(2)	A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara eljárása, illetve szolgáltatás teljesítése során az
eljárásban részt vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő természetes személy természetes
102
 személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás
 nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat megismerheti és kezelheti.
                                    XXVII.	Fejezet
                              A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
                              195.	§
(1)	A területi kamara elnöke - ha a bejelentés alapján a bejelentő és az ügyvédi tevékenység
gyakorlója közötti, megbízási jogviszonyukkal összefüggésben álló vita várhatóan közvetítői eljárás
során rendezhető - tájékoztatja a bejelentőt és az ügyvédi tevékenység gyakorlóját a közvetítői
eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről.
 (2)	Ha a bejelentő a felajánlott közvetítői eljárást
 a)	igénybe kívánja venni, és az eljárás lefolytatásához szükséges mértékben az ügyvédi titoktartás
 alól felmentést ad, valamint az más ügyvédi titkát nem sérti, az ügyvédi tevékenység gyakorlója
 számára a közvetítői eljárásban való részvétel kötelező;
 b)	nem kívánja igénybe venni, vagy arról az a) pontban foglaltaknak megfelelően harminc napon
 belül nem nyilatkozik, a területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat lefolytatására tehet
 javaslatot.
 (3)	A közvetítői eljárás időtartama legfeljebb három hónap.
(4)	A közvetítői eljárásra, valamint a közvetítői eljárás költségeinek viselésére vonatkozó
szabályokat kamarai szabályzat határozza meg.
                                    XXVIII.	Fejezet
    EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGT-TAGÁLLAMOK ÜGYVÉDI NYILVÁNTARTÁST
    VEZETŐ SZERVEIVEL
196.	§
(1)	Az ügyvédi kamarák az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben
felmerülő valamennyi ügyben kötelesek együttműködni, és egymásnak, valamint a saját EGT-állam
ügyvédi nyilvántartást végző szervezetének az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő
adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.
(2)	Az együttműködés keretében az ügyvédi kamara köteles:
a)	az európai közösségi jogász ellen indítandó fegyelmi eljárás előtt a saját EGT-állam ügyvédi
nyilvántartást vezető szervezetét a fegyelmi eljárás indításáról értesíteni és az eljárásban
együttműködni, a fegyelmi eljárásban hozott határozatot megküldeni és lehetőséget biztosítani
103
arra, hogy a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének képviselője a
fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit a fellebbviteli fórumon ismertethesse,
b)	az európai közösségi jogász nyilvántartásból való törlésről a saját EGT-állam ügyvédi
nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni, továbbá
c)	azoknak a kamarai tagoknak vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyeknek az
esetében, akik más EGT-államban is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvéd kamarai tagság
megszüntetéséről, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésről az érintett EGT-állam
ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.
(3)	Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény
és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(4)	A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség
teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.
NYOLCADIK RÉSZ
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
197.	§
(1)	Az miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi
Kamara (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: kamara) működése felett. A törvényességi
felügyelet célja, hogy a kamara működésének törvényessége biztosított legyen. A működés
törvényessége alatt e törvény alkalmazásában a kamara közhatalmi tevékenysége körében
meghozott döntései jogszabályoknak való megfelelését kell érteni.
(2)	A törvényességi felügyelet - az e fejezetben foglalt kivétellel - nem terjed ki a kamara által
hozott egyedi döntésre, és az olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak vagy közigazgatási hatósági
eljárásnak van helye.
198.	§
(1)	A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében gondoskodik arról, hogy a kamara határozata
ne ütközzön jogszabályba, alapszabályba és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába.
(2)	Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara valamely szervének határozata jogszabályba,
illetve alapszabályba ütközik, vagy azt nem az arra jogosult szerv hozta meg (a továbbiakban e
fejezet alkalmazásában együtt: jogszabálysértés), legalább tizenöt napos, legfeljebb harminc napos
határidőt adva felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3)	Az érintett kamara köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a
jogszabálysértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tizenöt napon belül
tájékoztatni.
104
199. §
 (1)	Ha az érintett kamara a miniszter által a felhívásban meghatározott határidőn belül a
 jogszabálysértést nem szünteti meg, a miniszter a 198. § szabályai szerint felhívással él a Magyar
 Ügyvédi Kamara országos elnökségéhez annak érdekében, hogy a 159. § (4) bekezdés m) pontja
 szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes
 működésének helyreállítása érdekében.
 (2)	Ha a felhívásában megadott határidő lejártától számított harminc napon belül az országos
 elnökség sem szünteti meg a jogszabálysértést, a miniszter közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz
 fordulhat a jogszabálysértés megállapítása érdekében.
 (3)	Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított perben megállapítja a jogszabálysértést,
 a)	az érintett kamarát vagy annak szervét kötelezi a működés törvényességéhez szükséges
 intézkedések megtételére,
 b)	a jogsértő alapszabályt, szabályzatot vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi, és új
 eljárás lefolytatását rendeli el,
 c)	a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő
 kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
 d)	a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, illetve
 e)	ha nincs olyan jogszerűen működő kamarai szerv, amely a jogszabálysértően működő kamarai
 szerv helyett eljárhatna, felügyelőbiztost rendelhet ki.
200. §
 A felügyelőbiztos
 a)	megtehet minden olyan intézkedést, amely a jogszerűen működő kamarai szerv felállításához
 szükséges,
b)	megtehet minden olyan jognyilatkozatot, amely az érintett kamara működése
törvényességének visszaállításához elkerülhetetlenül szükséges.
201. §
 (1)	Felügyelőbiztos kizárólag olyan, legalább tízéves kamarai tagsági jogviszonnyal rendelkező
 ügyvédi kamarai tag lehet, aki nem tagja a törvényességi felügyeleti eljárással érintett kamarai
 szervnek.
 (2)	Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.
 (3)	A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a
 törvényességi felügyelet gyakorlóját.
 (4)	A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
105
202. §
(1)	A miniszter a kamarai szabályzatok törvényességéről
a)	a kiemelt szabályzatok előzetes, valamint
b)	a kiemelt szabályzatok körébe nem tartozó egyéb szabályzatok utólagos
ellenőrzésével gondoskodik.
(2)	A kamara kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított tizenöt napon belül megküldi a
miniszternek. A kiemelt szabályzat, illetve módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét a
miniszter megállapítja.
(3)	A kiemelt szabályzat törvényességét a miniszter az Alapszabály, illetve a területi kamara
alapszabálya esetén legfeljebb harminc, más kiemelt szabályzat esetén legfeljebb tizenöt napon
belül megvizsgálja. Ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba, illetve területi kamara
alapszabálya nem ütközik a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába, a miniszter azt jóváhagyja, és
jóváhagyását elektronikus úton haladéktalanul megküldi a kamarának.
(4)	Ha a miniszter álláspontja szerint a kiemelt szabályzat jogszabályba ütközik, a szabályzat
jóváhagyásának megtagadását és annak indokait elektronikus úton haladéktalanul közli a
kamarával. Az érintett kamara
a)	a kiemelt szabályzat kifogásolt pontját harminc napon belül módosítja, vagy
b)	a közléstől számított öt napon belül észrevételt tehet.
(5)	Ha az (4) bekezdés b) pontja szerint a miniszter és az érintett kamara nem ért egyet, az érintett
kamara bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság állapítsa meg a kiemelt szabályzat
érvényességét. A bíróság a közigazgatási perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával
soron kívül dönt.
(6)	Ha a miniszter szerint a nem kiemelt szabályzat jogszabályba, alapszabályba, vagy egyéb
szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés mielőbbi megszüntetésére.
203. §
(1)	A miniszter az egyéb szabályzat törvényességét annak meghozatalát követő hatvan napon belül
ellenőrzi.
(2)	A kamara egyéb szabályzatát annak elfogadásától számított nyolc napon belül megküldi a
miniszternek.
(3)	Ha az egyéb szabályzat nem áll összhangban a jogszabályokkal, illetve az alapszabállyal, a
miniszter haladéktalanul felhívja az érintett kamarát az egyéb szabályzat mielőbbi módosítására.
(4)	Az egyéb szabályzat hatályosságát a miniszter utólagos ellenőrzése nem érinti.
106
204. §
(1)	Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, illetve alapszabályban foglalt
kötelezettségét elmulasztotta, és a mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább öt napos,
legfeljebb tizenöt napon belül felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.
(2)	A kamara a felhívásban megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az
elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a lehető legrövidebb időn
belül tájékoztatja.
(3)	Ha az érintett kamara a mulasztást a miniszter által meghatározott határidőn belül nem pótolja, a
miniszter felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy a 159. §
(4)	bekezdés m) pontja szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara
törvényes működésének helyreállítása érdekében.
(4)	Ha a mulasztás a (3) bekezdés szerinti eljárást követően is fennáll, a miniszter harminc napon
belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul a mulasztás orvoslása érdekében.
(5)	Ha a bíróság a
a)	mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a Magyar Ügyvédi
Kamara elnökségét az elmulasztott intézkedés megtételére, vagy
b)	az a) pontban foglalt határidő elmulasztása esetén - a mulasztás pótlása céljából -
felügyelőbiztost rendelhet ki.
(6)	A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében - szabályzat megalkotásának
kivételével - jogosult megtenni minden szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében.
205.	§
Ha a miniszter azt észleli, hogy a kamara által hozott határozat egyebekben nem áll összhangban az
alapszabályával, felhívja az érintett kamarát az alapszabállyal való összhang mielőbbi
megteremtésére.
206.	§
A miniszter az e fejezetben gyakorolt jogosítványai gyakorlása során
a)	statisztikát kérhet be a kamaráktól, valamint
b)	kizárólag a működés törvényességének biztosítása érdekében juthat személyes adat birtokába,
és iratokba csak az ügyvédi titok sérelme nélkül jogosult betekinteni.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
107
89. Felhatalmazó rendelkezések
207.	§
 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel szabályozza a pártfogó ügyvéd díjának kifizetésére
 irányuló eljárás részletszabályait.
208.	§
 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
 a)	a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget,
 b)	a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjazását és a kirendelés ellátásának díját,
 c)	az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai
 tevékenységet az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai
 Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni,
 d)	az arcképes igazolványra vonatkozó részletes szabályokat,
 e)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a kérelemre induló kamarai hatósági
 eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegére, befizetésére, visszatérítésére és
 nyilvántartására, valamint az igazgatási szolgáltatási díj alóli kedvezményekre és mentességekre
 vonatkozó szabályokat,
 f)	a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díj mértékét
 rendeletben szabályozza.
90. Hatálybaléptető rendelkezések
209.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. október 1-jén lép
 hatályba.
 (2)	Az ELSŐ-NYOLCADIK RÉSZ, a 207. §, 208. § a)-e) pont, a 92. alcím és a 212. § a)-c) pont
 2018. január 1-jén lép hatályba.
 (3)	A 37. § és a 212. § d) pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.
91.	Átmeneti rendelkezések
210.	§
 (1)	A területi kamara a 2017. december 31. napján alkalmazott ügyvédi névjegyzékben szereplő
 személyeket 2018. január 1. napjával hivatalból alkalmazott ügyvédként a tagjai közé felveszi,
 valamint 2018. január 31. napjáig gondoskodik arcképes igazolványuk cseréjéről.
108
(2)	A területi kamara a 2017. december 31. napján ügyvédjelölti, európai közösségi jogászi,
alkalmazott európai közösségi jogászi, külföldi jogi tanácsadói, illetve irodagondnoki
névjegyzékben szereplő személyeket 2018. január 1. napjával hivatalból ügyvédjelöltként, európai
közösségi jogászként, alkalmazott európai közösségi jogászként, külföldi jogi tanácsadóként, illetve
irodagondnokként ügyvédi kamarai nyilvántartásba veszi, valamint 2018. január 31. napjáig
gondoskodik arcképes igazolványuk cseréjéről.
(3)	Az arcképes igazolvány (1) és (2) bekezdés szerinti kicseréléséig, de legfeljebb 2018. január 31.
napjáig a korábbi arcképes igazolványok használhatók.
(4)	A területi kamarába kamarai jogtanácsosként való felvétel iránti kérelem 2017. október 1-től
terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöksége az e törvény szerinti feltételek alapján
dönt. Ha a területi kamara elnöksége kérelemnek helyt ad, a jogtanácsost legkorábban 2018. január
1-i hatállyal veszi fel a területi kamara tagjai sorába.
(5)	Az ügyvédi nyilvántartásba jogi előadóként való felvétel iránti kérelem 2017. október 1-től
terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöksége az e törvény szerinti feltételek alapján
dönt. Ha a területi kamara elnöksége a kérelemnek helyt ad, a jogi előadót legkorábban 2018. január
1-i hatállyal veszi nyilvántartásba.
(6)	A (4) és (5) bekezdésben meghatározott kérelmet elektronikus úton kell előterjeszteni.
(7)	A (4) és (5) bekezdés szerinti, legkésőbb 2017. október 31. napjáig előterjesztett kérelem jogerős
elbírálásáig, ha az eljárás felfüggesztésére nem kerül sor, a jogtanácsos és a jogi előadó a
tevékenységét a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet és a
jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983.
(VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatja.
(8)	A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet alapján kiadott
jogtanácsosi igazolványok 2018. január 1-jén érvényüket vesztik és azokat 2018. január 31. napjáig
a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983.
(VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos 8. § (2) bekezdése szerint vissza kell vonni.
(9)	A védekezés céljából készült irat e törvény szerinti védelmére vonatkozó rendelkezéseket a
2018. január 1-jét megelőzően keletkezett iratokra is alkalmazni kell.
(10)	Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj
biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege
a)	2018. december 31-ig káreseményenként legalább tízmillió forint,
b)	2019. december 31-ig káreseményenként legalább tizenegymillió forint,
c)	2020. december 31-ig káreseményenként legalább tizenkétmillió forint,
d)	2021. december 31-ig káreseményenként legalább tizenhárommillió forint,
e)	2022. december 31-ig káreseményenként legalább tizennégymillió forint.
(11)	Ha az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja 2018. január 1-je előtt a kamara döntése alapján a
109
tevékenységét egyéni ügyvédként folytatta, az ügyvédi iroda túlfizetését az állami adóhatóság az
érintett egyéni ügyvéd kérelmére az egyéni ügyvéd folyószámlájára átvezeti, amely kérelem
előterjesztése az elévülést megszakítja.
(12)	E törvénynek az irodagondnok kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó
rendelkezéseit 2018. január 1-jétől a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell. Az irodagondnokot e törvény rendelkezései alapján ki kell jelölni, ha a kijelölésre okot adó e
törvény szerinti körülmények 2018. január 1-jét megelőzően álltak be, és 2018. január 1-jén
fennállnak.
(13)	A 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi
jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy
ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.
(14)	A területi kamara azt az ügyvédet, európai közösségi jogászt, ügyvédi irodát és külföldi jogi
tanácsadót, akinek az adószámát 2018. január 1-ig jogerősen felfüggesztették vagy törölték, 2018.
január 1-ig a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felhívja a jogszerű állapot
helyreállítására, ennek elmulasztása esetén 2018. január 31. napjával kamarai tagságát megszünteti,
illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.
(15)	A területi kamara azt, akinek 2018. január 1-jén végrehajtandó fegyelmi határozatból eredő,
lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban
felszólítja fizetési kötelezettségének a figyelmeztetés közlésétől számított tizenöt napon belüli
teljesítésére, amelynek elmulasztása esetén a mulasztó kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az
ügyvédi kamarai nyilvántartásból.
(16)	A területi kamara azt az ügyvédi tevékenységét szüneteltetőt, akinek 2018. január 1-jén lejárt
tagdíjfizetési vagy végrehajtandó fegyelmi határozatból eredő, lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn,
a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felszólítja fizetési kötelezettségének a
figyelmeztetés közlésétől számított harminc napon belüli teljesítésére, melynek elmulasztása esetén
-	fizetési kötelezettsége elengedése mellett - a mulasztó kamarai tagságát megszünteti, illetve törli
az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.
(17)	Az e törvény rendelkezései hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018.
június 30. napjáig kell megszüntetni.
(18)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő
hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor alkalmazandó szabályokat kell
alkalmazni.
(19)	E törvénynek az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó szabályait a 2018.
január 1-jét megelőzően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban
akkor kell alkalmazni, ha ezt a jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésére jogosult 2018.
január 1-jét követően írásban kérelmezi.
110
(20)	E törvény, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseitől eltérően
  a)	a területi ügyvédi kamarák tisztségviselőinek az e törvény hatályba lépését követő első
  általános választását 2018. december 15. napjáig kell megtartani,
  b)	a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek az e törvény hatályba lépését követő első
  általános választását 2019. február 28. napjáig kell megtartani,
  c)	a kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek tagozatai az a) pont szerinti általános
  választást követően delegálnak tagokat a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák
  testületeibe és a fegyelmi bizottságokba.
(21)	A 2018. február 1-jén az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelő kamarai jogtanácsosok és
az alkalmazott ügyvédek 2018. március 1-jéig delegálással országos kamarai jogtanácsosi, illetve
országos alkalmazott ügyvédi tagozatot hoznak létre, amely gyakorolja a (22) bekezdés alapján
elfogadott szabályzatok esetében az e törvényben meghatározott jogköröket. A delegálás szabályait
a Magyar Ügyvédi Kamara 2018. február 1-jéig elfogadott ideiglenes szabályzatban határozza meg.
E tisztségviselők megbízatása legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő első általános
választás napján megszűnik.
(22)	E törvény hatálybalépése és 2017. december 31. között az e törvénnyel összhangban álló
szabályzat elfogadható, azzal, hogy a szabályzat legkorábban 2018. január 1-jén léphet hatályba. A
szabályzatok azon rendelkezései, amelyek esetében a (21) bekezdésben meghatározott országos
tagozatok e törvény szerint szükséges egyetértésüket nem adták meg 2018. július 1-jével hatályukat
vesztik.
(23)	2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi
eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. A
regionális fegyelmi bizottságok szabályszerű megalakulásáról a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos
honlapján közleményt tesz közzé.
(24)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017.
december 31. napján hatályos rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a kizárás vagy
névjegyzékből való törlés fegyelmi büntetések hatálya alatt álló természetes személy nem folytathat
ügyvédi tevékenységet.
(25)	Az ügyvédi tevékenységét e törvény hatálybalépésekor több mint öt éve szüneteltetőre az 54. §
(5)	bekezdését kell alkalmazni.
(26)	A 2017. október 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy
évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi
joggyakorlatnak minősül.
(27)	A területi kamara 2018. december 31-ig az e törvény alapján vezetett nyilvántartás mellett az
ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint vezetheti a kamarai nyilvántartásokat
és névjegyzéket.
111
 (28)	Az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel való rendelkezésnek megfelelés a
 kamarai jogtanácsos, valamint a 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő
 ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda esetében 2019. január 1-jétől
 vizsgálható.
 (29)	Azt az alkalmazott ügyvédet, aki az ügyvédi tevékenységét 2017. december 31. napján
 szünetelteti, 2018. január 1-jétől az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kizárólag alkalmazott
 ügyvédként kell nyilvántartani.
 (30)	A kirendelt védőként eljáró ügyvéd esetében 2018. június 30-áig a meghatalmazást a kirendelő
 hatóság határozata pótolja.
92.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
211.	§
 Ez a törvény
 a)	az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos
 gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi
 irányelvnek,
 b)	a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről
 szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelvnek, valamint
 c)	az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
 tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1998.
 február 16-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
 d)	a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának
 megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon
 kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv
 58-60. cikkének
 való megfelelést szolgálja.
93. Hatályon kívül helyező rendelkezések
212. §
 Hatályát veszti
 a)	az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény,
 b)	a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet,
 c)	a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló
 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet,
112
d) e törvény 208. § f) pontja.
113
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adattartalma természetes személyek tekintetében
K = az adott személy esetében közhitelesen nyilvántartott adatok
+ = az adott személy esetében nem közhitelesen nyilvántartott adatok
-	= az adott személy tekintetében nem nyilvántartott adatok
   A B                                 C       D      E      F       G       H       I      J         
1    ügy¬                              alkal-  kama¬  ügy-   jogi    euró¬   alkal¬  kül¬   ügyvéd-   
     véd                               mazot   rai    véd¬   előadó  pai     mazott  földi  asszisz¬  
                                       t       jog-   jelöl          közös¬  európa  jogi   tens      
                                       ügy¬    taná¬  t              ségi    i       taná¬            
                                       véd     csos                  jogász  közös¬  csadó            
                                                                             ségi                     
                                                                             jogász                   
2  I. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó,                                 
   nyilvános adatok                                                                                   
3  kamarai azonosító szám           K  K       K      K      K       K       K       K      K         
4  területi kamara                  K  K       K      K      K       K       K       K      K         
5  kamarai név, ennek               K  K       K      K      K       K       K       K      K         
   hiányában családi és utónév                                                                        
6  arcképes igazolvány száma,       +  +       +      +      +       +       +       +      -         
   érvényessége                                                                                       
7  ügyvédi tevékenység              K  K       K      K      K       K       K       K      -         
   felfüggesztése időpontja                                                                           
8  ügyvédi tevékenység              K  K       K      K      K       K       K       K      -         
   felfüggesztése megszűnése                                                                          
   időpontja                                                                                          
9  ügyvédi tevékenység              K  K       K      K      K       K       K       K      -         
   szüneteltetése kezdő és                                                                            
   befejező időpontja                                                                                 
10 ügyvédi tevékenység              K  K       K      K      K       K       K       K      -         
   folytatásának az időpontja                                                                         
11 20. § (3) bekezdése szerinti     K  K       K      K      K       K       K       -      -         
   korlátozás                                                                                         
12 kamarai tisztség                 K  K       K      K      K       -       -       -      -         
13 irodája, fiókirodája, alirodája  K  -       -      -      -       K       -       K      -         
   címe, telefonszáma                                                                                 
14 irattára vagy irattárai címe     +  -       -      -      -       +       -       +      -         
15 az általa megjelölt főbb         K  -       -      -      -       K       -       K      -         
   jogterületek, amelyeken                                                                            
   tevékenységét kifejti                                                                              
114
16 kijelölt irodagondnok neve, K - - - - K - - - 
   elérhetősége, kijelölése és                   
   visszavonása időpontja                        
17 részvételével működő        K - - - - K - K - 
   ügyvédi társulás neve és                      
   nyilvántartási száma                          
18 részvételével működő        K - - - - K - K - 
   ügyvédi irodaközösség                         
   nyilvántartási száma                          
19 helyettes ügyvéd neve,      K - - - - K - - - 
   kamarai azonosító száma,                      
   ügyvédi iroda esetén                          
   adószáma                                      
20 az Eüsztv. szerinti         + - + - - + - - - 
   elektronikus                                  
   kapcsolattartásra szolgáló                    
   elérhetőség                                   
21 ügyvédjelölt                K - - - - K - - - 
   foglalkoztatására való                        
   jogosultság                                   
22 munkáltatója neve           - K K K K - K - K 
23 munkáltatója címe           - - K - K - - - - 
24 munkáltatója kamarai        - K - K - - K - K 
   azonosító száma, ügyvédi                      
   iroda esetén adószáma                         
25 munkáltatója kapcsolt       - - + - + - - - - 
   vállalkozásának neve                          
26 munkáltatója kapcsolt       - - + - + - - - - 
   vállalkozásának                               
   cégnyilvántartási száma                       
27 együttműködő ügyvéd neve,   - - - - - K - K - 
   kamarai azonosítószáma,                       
   illetve adószáma                              
28 tevékenysége jellegét       - - - - - K - - - 
   (állandó jellegű, eseti                       
   szolgáltatást nyújtó)                         
29 az az idegennyelv, amelyen  - - - - - K - K - 
   az ügyvédi tevékenység                        
   folytatását vállalja                          
30 saját EGT-állama neve és    - - - - - + - + - 
   értesítési címe                               
31 saját EGT-állama szerinti             +   +   
   szakmai megnevezése                           
   (szükség szerint magyar                       
   nyelvű kiegészítő                             
115
   magyarázattal)                                                                 
32 saját EGT-állama szerinti                           -  -  -  -  -  +  -  +  -  
   ügyvédi társulása szakmai                                                      
   megnevezése                                                                    
33 kötelező                                            +  +  -  -  -  +  -  +  -  
   felelősségbiztosításának                                                       
   felelősségbiztosítója és                                                       
   mértéke                                                                        
34  II. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó,           
    nem nyilvános adatok                                                          
35 az I. pont szerint nyilván    +                        +  +  +  +  +  +  +  +  
   nem tartott természetes                                                        
   személyazonosító adatok                                                        
36 lakcím                        +                        +  +  +  +  +  +  +  +  
37 állampolgárság                +                        +  +  +  +  +  +  +  +  
38 tagfelvétel, illetve          K                        K  K  K  K  K  K  K  K  
   nyilvántartásba bejegyzés                                                      
   időpontja                                                                      
39 fegyelmi büntetés, hatálya    K                        K  K  K  K  K  K  K  -  
40 egyetemi diploma száma és     +                        +  +  +  +  +  +  -  -  
   kelte                                                                          
41 jogi szakvizsga, illetve      +                        +  +  +  +  +  +  -  -  
   ügyvédi tevékenység                                                            
   folytatására jogosító vizsga                                                   
   száma és kelte                                                                 
42 eskütétel időpontja           K                        K  K  K  K  K  K  -  -  
43 elektronikus aláírás          +                        -  +  -  -  +  -  -  -  
   hitelesítés-szolgáltatója                                                      
   neve, valamint                                                                 
   tanúsítványa                                                                   
   érvényességének a kezdete                                                      
   és lejárta                                                                     
44 EGT-állama hivatalos          -                        -  -  -  -  +  -  +  -  
   nyelvén azon ügyvédi                                                           
   nyilvántartást vezető                                                          
   szervezet megnevezése,                                                         
   amelynek tagja, valamint                                                       
   nyilvántartási száma                                                           
45  III. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a kérelmező döntése                  
    alapján nyilvántartandó és a kérelmező döntése szerint nyilvános              
    adatok                                                                        
46 elektronikus levelezési cím   K                        K  K  K  K  K  K  K  K  
47 honlap címe                   K                        -  -  -  -  K  -  K  -  
48 nyelvtudás                    K                        K  K  K  K  K  K  K  -  
116
49 kitüntetései           K K K K K K K K - 
50 szakjogászi végzettség + + + + + + + - - 
51 tudományos fokozat     + + + + + + + - - 
117
Általános indokolás
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) az alapvető
jogelveknek megfelelő, többségében a gyakorlatban is jól használható joganyag, ugyanakkor a
hatálybalépése óta eltelt közel két évtizedben lezajlott társadalmi, gazdasági, informatikai és
jogszabályi változások, és az ezekből következő gyakori módosítások felvetették annak
szükségességét, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlók működésének rendezése érdekében az
új kihívásoknak megfelelő, egységes szemléletű új kódex készüljön.
A jogtanácsosokra vonatkozó szabályozás ellenben a rendszerváltozást követően nem újult meg,
jelenleg is a mára elavult és részben kiüresedett a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3.
tvr. szabályozza e tevékenységet. Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása
kapcsán és annak keretében jogalkotó az igazságszolgáltatás megfelelő minőségéért fennálló
felelőssége körében a jogtanácsosoknak kizárólag azon tevékenységét kívánja a jövőben
szabályozni, amely az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos, vagyis a jogi képviselet
ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével függ össze, amelyet a Javaslat alapján azon
jogtanácsosok láthatják el, akik kamarai taggá válnak. Mindezek alapján a Javaslat - mint arra a
címe is utal - nem az ügyvédekre, hanem az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályokat
tartalmazza. Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók vonatkozásában
egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre.
Figyelemmel a szabályozás ismertetett szükségességére, az ügyvédi tevékenységnek minősülő
tevékenységet ellátni szándékozó jogtanácsosok egy már meglévő hivatásrendi kamarába történő
integrációja mutatkozik megfelelőnek. A tevékenységek azonossága, a jogászi hivatásrendek
logikus és következetes rendszerének kialakítása iránti igény, a történeti hagyományok és
költséghatékonysági szempontok mind ahhoz a megoldáshoz vezetnek, hogy az ügyvédi kamarai
rendszerbe kerüljenek be azok a jogtanácsosok, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratokat
ellenjegyzést kívánnak ellátni. A kamarai integráció eredményeként a kamarai tagsággal
rendelkező jogtanácsosok vonatkozásban is érvényesülni fognak azok a garanciális szabályok,
amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységnek. Ennek elemei a közhiteles névjegyzék, a
kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, a kamara
felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések. Mindezek együttesen
garantálják a megfelelő szakmai színvonal biztosítását.
A jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem
minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, ugyanakkor jogi képviselet, valamint az
okirati ellenjegyzés, a jövőben csak kamarai tagság mellett lesz ellátható. A jogtanácsos és
munkáltatója dönti el, hogy fog-e a jogtanácsos olyan tevékenységet is végezni, amely csak
kamarai tagság mellett lehetséges. A Javaslat biztosítja az ügyvédi és kamarai jogtanácsosi
státusz közti átjárhatóságot oly módon, hogy egy évi kamarai jogtanácsosság után lehetővé teszi
az ügyvéddé válást.
118
A Javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorlók körébe integrálja kamarai jogtanácsos
elnevezéssel azokat a munkaviszony tág értelemben vett közszolgálati jogviszony vagy
közérdekű tevékenységre irányuló önkéntes jogviszony alapján ügyvédi tevékenységet végző
személyeket, aki a jövőben az ügyvédi kamara tagjaként láthatják el tevékenységüket. A
szabályozás kiterjed azokra a kamarai jogtanácsosok, mint principálisok irányítása és ellenőrzése
alatt dolgozó jogi előadókra, akik a jogi szakvizsga megszerzése érdekében folytatott
gyakorlatukat az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel mellett végzik.
A közszféra által alkalmazott jogtanácsosok közül a Javaslat szerinti integráció csak azokat fogja
közvetlenül érinteni, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet
kötelező. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szerint közigazgatási perben
kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult lesz a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával
rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.
A jogi előadók tekintetében a szabályozás az ügyvédjelöltek mintájára kerül kialakításra. A
Javaslat szerint az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel
azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak, a munkáltató pedig köteles biztosítani,
hogy a jogi előadó a képzésben részt vehessen.
A kamarai jogtanácsosi intézmény bevezetésével egyidejűleg a jogtanácsosokra vonatkozó
jelenleg hatályos tvr. hatályon kívül helyezésre kerül. A jövőben a kamarába be nem lépő
jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik speciális törvényi
szabályozás, figyelemmel arra, hogy nem indokolt az igazságszolgáltatáshoz közvetlenül nem
kapcsolódó tevékenység szabályozása.
A Javaslat meghatározza az ügyvédi tevékenységek körét, továbbá az ügyvédi tevékenység
gyakorlása keretében, kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket (pl. bizalmi
vagyonkezelői tevékenység). Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel
folytatható tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott
tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja.
A Javaslat koncepcionális szinten nem változtat azon, hogy az ügyvéd egyrészt a megbízó
megbízása alapján jár el, másrészt eljárhat a bíróság, illetve a hatóság kirendelése vagy a jogi
segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött
szolgáltatási szerződés alapján is.
A Javaslat rendelkezései között továbbra is főszabályként fennmarad, hogy az ügyfél és az
ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában. E szabadságot a Javaslat - mind az
ügyfelek, mind az ügyvédek érdekében - csak a szükséges mértékig és az arányosság
követelményének megfelelően kívánja korlátozni. Ennek megfelelően az ügyvéd díjazása
körében a Javaslat a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetősége tekintetében szigorúbb feltételeket
állapít meg.
119
Az egyes ügyvédi tevékenységek körében a Javaslat módosítja a letétre vonatkozó szabályokat,
ennek keretében többek között kimondja, hogy a letét ellenőrzése hatósági ügy.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlása kapcsán előírt felelősségbiztosítás legalacsonyabb
összegének fokozatos emelése is indokolttá vált, valamint az eddigi homogén szabályozás
helyett az ügyvédi tevékenység gyakorlója anyagi felelősségének lehetséges korlátait az egyes
ügyvédi tevékenységekhez igazodó módon, differenciáltan szabályozza a Javaslat.
Az ügyvédek kirendelésére vonatkozó rendelkezések átalakítására a dogmatikai pontosítás miatt
került sor. Az Ügyvédi tv.-ben a kirendelt ügyvéd összefoglaló fogalmába bele tartozott a jogi
segítőként eljáró ügyvéd is, ugyanakkor az ő kirendelésére nem az Ügyvédi tv., hanem a jogi
segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) rendelkezéseit kellett
alkalmazni, ezért a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jogi segítőként eljáró ügyvédekre
a továbbiakban nem terjednek ki a kirendelt ügyvédre vonatkozó rendelkezések.
Tekintettel arra, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat alapján a büntetőügyben
eljáró szervek kirendelése már nem jelöli meg konkrétan az eljáró kirendelt védőt, annak
kijelölésére vonatkozó szabályokra is szükség van. Ezt a büntetőeljárásról szóló
törvényjavaslatban meghatározott esetekben maguk a büntetőeljárást lefolytató szervek teszik
meg az ott meghatározott szabályoknak megfelelően, ugyanakkor főszabály szerint az eljáró
kirendelt védő kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz. A korábbi „egyfokozatú”
kirendelést felváltó kirendelés-kijelölés duális rendszerben az ügyvédi kamara többletfeladataira
tekintettel módosulnak - és a kijelölés tekintetében kiegészülnek - a kirendelésre vonatkozó
rendelkezések is, melyek közül a kirendelt védő kijelölésére vonatkozó rendelkezések az új
büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatályba lépéséhez igazodóan lépnek majd hatályba.
A Javaslat az ügyvédi együttműködés keretein belül törvényi szinten szabályozza az ügyvédi
társulást, valamint létrehozza a bejegyzett irodaközösséget, továbbá meghatározza működésük
alapvető szabályait. A Javaslat újdonságként nevesíti az ügyvédasszisztenst, akinek feladata az
ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek
munkájának segítése. A Javaslat az ügyvédasszisztens vonatkozásában meghatározza továbbá az
ügyvédasszisztens képviseleti jogosultságát, a tevékenység folytatásának feltételeit. A Javaslat az
ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat is módosítja.
A fegyelmi eljárás szabályai több vonatkozásban is jelentősen megújulnak. Egyrészt bővül a
fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, differenciált szankcionálást téve
ezáltal lehetővé az egyes fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel. Változnak a
fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok, annak érdekében, hogy a szakmaiság és
függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség megállapításának
valódi igénye juthasson érvényre. Így a fegyelmi bizottságok a Javaslat alapján nem területi,
hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel
alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. A hivatalból induló előzetes vizsgálat lefolytatására a
120
területi kamara választott tisztségviselőjeként a fegyelmi biztos jogosult, továbbá ő
kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását. A Javaslat új jogintézményként vezeti be a
területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes
szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasítás-adási jogát is, amely a fegyelmi
eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni. A
Javaslat következtében továbbá törvényi szintre kerülnek egyes, korábban szabályzatban
rendezett, garanciális jellegű rendelkezések is.
Az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai
szerkezet hátrányát képezik a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi
létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen
színvonala. Előnye ugyanakkor ennek a struktúrának, hogy biztosítja a problémák helyi szinten
történő megoldását, elősegíti az ügyvédek kamarával való személyes kapcsolattartását és így azt,
hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a
regionális központok irányába. A fentiek figyelembevételével a Javaslat olyan strukturális
változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a
jól működő gyakorlatokat. Mindezekre tekintettel módosul az országos kamara és a területi
kamarák közötti feladatmegosztás. Így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog
tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az
ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai
nyilvántartás vezetése illetve az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai háttér feltételeinek
biztosítása, a képzési helyek akkreditációja továbbá a szakmai képzések és továbbképzések
tematikájának összeállítása, a fegyelmi bizottságok pedig nem területi, hanem regionális és
országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a
fegyelmi tanácsok is. Az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően a
területi kamarák maradnak.
A Javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A
Javaslat a törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az
akkor gyakorolható, ha sem bírósági hatáskörbe, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe sem
tartozik a vizsgált döntés, tevékenység. A Javaslat szerinti megoldás biztosítja a párhuzamos
eljárás lehetőségének kizárását, így például azt, hogy ugyanazt a határozatot az eljárás
kezdeményezője a minisztérium előtt, a panaszolt ügyvéd pedig a bíróság előtt támadja meg.
Egyfelől az ügyvédi kamara autonómiája, másrészt a kamara jogszabályszerű működéséhez, az
igazságszolgáltatás és a közérdek védelméhez, így végső soron a jogbiztonság garantálásához
fűződő érdek jelöli ki azt a keretet, amelyen belül az igazságügyi miniszter törvényességi
felügyeleti jogot gyakorolhat. A Javaslat újraszabályozza a törvényességi felügyelet tárgyát, ezen
belül a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett ügyek körét, valamint a törvényességi
felügyelet eszközeit. Jelenleg nem szankcionálható a mulasztásban megnyilvánuló jogsértés és
alulszabályozott a minisztérium törvényességi felügyeleti eljárása: nem szabályozottak az
eljárási cselekményekre vonatkozó határidők, az iratküldés szabályai, a felhívás alaki, tartalmi
121
kellékei, a késedelmes felterjesztés jogkövetkezménye. Ezen hiányok orvoslása mellett
változnak és differenciálódnak a kamarai szabályzatok felülvizsgálatának és közzétételének
szabályai, továbbá csökken az iránymutatások, kamarai határozatok kapcsán gyakorolt állami
kontroll mértéke.
Az igazságügyi miniszter - törvényességi felügyeleti jogkörének pontosításával - kiemelt
szabályzatait előzetes normakontroll keretében, egyéb szabályzatait utólagos normakontroll
keretében ellenőrzi. Ennek megfelelően a kizárólag a kamara tagjaira, az ügyvédi működésre
vonatkozó szabályzatok tekintetében kevésbé szigorú törvényességi felügyelet érvényesül abban
az esetben, ha azok a közérdeket vagy harmadik személyek jogait nem érintik (így pl. az
ügyvédjelöltek képzésének, foglalkoztatásuk tárgyi feltételeinek szabályozása vagy az
irodagondnok eljárására, díjazására vonatkozó szabályzatok esetében).
Az állami kontroll fokozottabb érvényesítése a kamara törvényes működését biztosító
alapszabály és a választási szabályzat mellett azon szabályzatok vonatkozásában szükséges,
amelyek a közérdeket vagy mások jogát is érintik, így a fegyelmi szabályzat, a letéti szabályzat,
valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására
szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól szóló szabályzatok
esetében (kiemelt szabályzatok). A kiemelt szabályzatokat a kamarának az elfogadásukat
követően, de még a kihirdetésüket megelőzően „előzetes normakontroll” keretében meg kell
küldeniük a minisztérium részére. A miniszter a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi,
hogy a kiemelt szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak.
Az igazságügyi miniszternek a fentieken kívül feladatkörébe tartozik a kamara törvényes
működésének és tevékenységének ellenőrzése is. Ez utóbbira ugyancsak hivatalból (akár
bejelentés alapján) kerülhet sor. A kamarai szerv jogszabálysértő működése esetére vonatkozó
hatályos szabályok kiegészülnek a mulasztás miatt alkalmazható jogkövetkezményekkel.
Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, kiemelt szabályzatban
vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, felhívja a kamarát az
elmulasztott intézkedés megtételére, a kamara pedig köteles a felhívásban megadott határidőn
belül az elmulasztott intézkedést megtenni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
Részletes indokolás
1.	§
A Javaslat az általános rendelkezések között rögzíti, hogy az ügyvédi hivatás az ügyfél jogai és
jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek
közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység,
amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. Az ügyvédi
hivatás meghatározásából kitűnik, hogy az ügyvédi hivatás elsősorban a jogalkalmazáshoz és az
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység. A Javaslat az ügyvédi hivatás kifejezést alapelvi
122
jelentéssel használja, kifejezve azt, hogy valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló a rájuk
vonatkozó szabályozás sajátosságai mellett ugyanazon hivatásrendhez tartozik. A Javaslat tehát
az ügyvédi hivatás kifejezést szimbolikus jelleggel használja.
Az ügyvédi hivatás törvényi meghatározása alapján az ügyvédi hivatás gyakorlása jogi
szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül kell,
hogy történjen. Az ügyvédi hivatás gyakorlása során tehát az ügyvédi tevékenység gyakorlója
törvényes eszközöket vesz igénybe, segítségét törvényes módon nyújtja. Az ügyvédi hivatás
gyakorlása garanciális okokból a közhatalmi szervektől függetlenül történik. A közhatalmi
szervektől való függetlenség valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló tekintetében
értelmezhető, szemben a Javaslat 6. §-ában meghatározott ügyvédi függetlenséggel. A
közhatalmi szervektől való függetlenség azzal a megszorítással értelmezhető, hogy amennyiben
az ügyvédi tevékenységet gyakorló szerv munkáltatója közhatalmat gyakorló szerv - például
közigazgatási szervnél dolgozó kamarai jogtanácsos esetén - az ügyvédi tevékenységet gyakorló
a munkáltató utasításának megfelelően jár el, azonban ebben az esetben is független a többi
közhatalmat gyakorló szervtől.
A Javaslat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénnyel (a továbbiakban: Ügyvédi tv.)
megegyezően kifejezésre juttatja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása esetén nem
érvényesül pártatlansági követelmény, hiszen az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a jognak és
az ügyfele érdekeinek legmegfelelőbb szolgáltatást kell nyújtania. A Javaslat ennek megfelelően
rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvéd közötti bizalmon alapul, amelyet
mindenki köteles tiszteletben tartani. A kamarai jogtanácsos esetében az ügyfél fogalom alatt a
kamarai jogtanácsos munkáltatóját kell érteni, tekintettel arra, hogy a hagyományos ügyféli
bizalmi viszony ebben az esetben a munkáltató irányában áll fenn.
A jogbiztonság megköveteli, hogy az ügyvédi tevékenység keretében jogszolgáltatás történjen,
azaz kizárólag a jog által biztosított kereteken belül kerüljön érvényesítésre a jogot kereső ügyfél
érdeke. Ezen követelmény érvényesülését a Javaslat 1. § (3) és (5) bekezdései egyaránt
elősegítik, amelyek értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet
lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia,
továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére,
jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
A Javaslat értelmében ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet
lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, amely
akkor tud megvalósulni, ha tudása magas szintű, naprakész. Ennek érdekében
elengedhetetlennek bizonyul az ismeretek megújításának képessége, amely szempontból
meghatározó szerepe van az önképzés mellett a kötelező továbbképzésnek. A Javaslat e
követelmény megvalósulása érdekében törvényi szinten rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti.
123
A Javaslat továbbá alapelvként rögzíti a szabad ügyvédválasztás jogát. E jog értelmében az
ügyvédi megbízási szerződés körében az ügyfelet megilleti a szabad ügyvédválasztás joga,
ugyanígy az ügyvéd is szabadon dönthet arról, hogy a megbízást vállalja-e, illetve azt milyen
feltételek mellett vállalja. Ez az alapelv egyfelől az ügyfelek érdekeit szolgálja, másfelől
megteremti a gazdasági verseny szabadságát az ügyvédek egymás közti jogviszonyában. A
szabad ügyvédválasztás korlátjának tekinthetjük az összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá
azokat a szempontokat is, amelyekre tekintettel az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést.
2.	§
A Javaslat meghatározza az ún. klasszikus ügyvédi tevékenységek körét, amelyek
a)	a jogi képviselet ellátása,
b)	büntetőeljárásban védelem ellátása,
c)	a jogi tanácsadás,
d)	az okiratszerkesztés,
e)	az okirat ellenjegyzése,
f)	az ezekhez kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik
elektronikus okirati formába alakítása,
g)	valamennyi ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
A felsorolt tevékenységeket - a hatályos Ügyvédi tv. előírásával egyezően - rendszeresen és
ellenérték fejében az ügyvédi tevékenység folytatására jogosult folytathatja az ügyvédi
tevékenység gyakorlására irányadó feltételek megtartása mellett. E kritérium a kamarai
jogtanácsosok szempontjából is értelmezhető, tekintettel arra, hogy munkájuk végzése során e
feltételeknek szintén érvényesülnek. A felsorolt tevékenységek némelyikének gyakorlásához az
ügyvédi tevékenységet gyakorlónak további, jogszabályban meghatározott feltételeknek kell
megfelelnie annak érdekében, hogy a tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségeit
maradéktalanul teljesíteni tudja (például minősített elektronikus aláírással kell rendelkeznie).
A Javaslat 2. § (2) bekezdésének rendelkezései a meghatározott személyi kör esetében az
egyébként ügyvédi tevékenység keretében ellátott bizonyos tevékenységeket kivonja az ügyvédi
tevékenység fogalmának hatóköréből. Ezen szabály teszi lehetővé, hogy az itt meghatározott
személyi kör e tevékenységeket anélkül láthassa el, hogy a Javaslatban előírt, az ügyvédi
tevékenység gyakorlásához szükséges valamennyi feltételnek megfelelne.
E kivételt teremtő rendelkezés szükségességét gyakorlati igények indokolják.
124
A Javaslat 2. § (2) bekezdés a) pontjában kimondja, hogy az e pontban meghatározott
jogviszonyok keretei között foglalkoztatott személy által a munkáltatója, a munkáltató kapcsolt
vállalkozása, vagy a munkáltatóval irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv számára
végzett jogi tanácsadás és okiratszerkesztés nem minősül ügyvédi tevékenységnek. E
tevékenységek ugyanis a Javaslat értelmében az e pontban meghatározott jogviszonyokra
irányadó szabályokon túl többlet jogi szabályozást nem igényelnek. Ez teszi lehetővé például a
kamarai nyilvántartásba nem vett jogtanácsos számára, hogy ezen jogviszonyok keretében a
felsorolt tevékenységeket elláthassa.
A Javaslat 2. § (2) bekezdés b) pontja további kivételként a törvény felhatalmazása alapján, az
ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakon kívüli más személy által végzett jogi tanácsadás,
okiratszerkesztés és jogi képviseleti tevékenység esetében is rögzíti, hogy az nem minősül
ügyvédi tevékenységnek. Ezáltal az ügyvédi tevékenységet gyakorlónak nem minősülő,
ugyanakkor a bekezdés a) pontjába nem tartozó személyi kör által ellátott, a Javaslatban
meghatározott tevékenységek sem minősülnek ügyvédi tevékenységnek. E személyek, például a
szabadalmi ügyvivő, a jogi segítségnyújtó vagy az áldozatsegítő szolgálat munkatársai, illetve a
jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvédek a jövőben is elláthatják jogi képviseletei
tevékenységet, jogi tanácsadást és okiratszerkesztést anélkül, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlásához szükséges valamennyi feltételnek meg kellene felelniük.
Érdemes kiemelni, hogy - szemben az a) pontban meghatározottakkal - e személyi kör
képviselői vagy közfeladatot látnak el, például az áldozatsegítő és a jogi segítségnyújtó rendszer
keretében, vagy olyan speciális, törvényben részletesen szabályozott tevékenységet végeznek,
amely során nem állnak az általuk képviselt személlyel az a) pontban részletezett függő
viszonyban, például a szabadalmi ügyvivők esetében.
3.	§
A Javaslat meghatározza, hogy mely tevékenységek minősülnek ún. kiegészítő
tevékenységeknek, amelyeket az ügyvédi tevékenységet gyakorló a klasszikus ügyvédi
tevékenységen felül elláthat. A Javaslat e körben azokat a tevékenységeket sorolja fel, amelyek
végzését a mai gazdasági élet követeli meg az ügyvédi tevékenységet gyakorlótól. Ezen
tevékenységek az ügyvédi tevékenység során végzett tanácsadással szorosan összefüggnek, ezért
attól való éles elhatárolása nem életszerű.
A Javaslat értelmében kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységek az alábbiak:
a)	szabadalmi ügyvivői tevékenység,
b)	adótanácsadás,
c)	társadalombiztosítási tanácsadás,
125
d) biztosítási tanácsadás,
e)	munkaügyi tanácsadás,
f)	bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,
g)	pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
h)	bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
i)	ingatlanközvetítői tevékenység,
j) társasházi közös képviselői tevékenység,
k) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papír alapú dokumentum elektronikus
okirati formába alakítása, valamint
l) közvetítői eljárásban és büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
A Javaslat az Ügyvédi tv. által meghatározott kiegészítő tevékenységek körét bővíti a biztosítási
tanácsadás, a munkaügyi tanács bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli
képviselet ellátása, a bizalmi vagyonkezelési tevékenység, a társasházi közös képviselői
tevékenység, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papír alapú dokumentum
elektronikus okirati formába alakítása, valamint a közvetítői eljárásban és büntető ügyekben
folytatott közvetítői tevékenység tevékenységi körökkel, emellett elhagyja az Ügyvédi tv. által
előírt olyan tevékenységet, amelyre az ügyvédet - helyi önkormányzati rendelet kivételével -
jogszabály felhatalmazza.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy kiegészítő tevékenység az ügyvédi tevékenység gyakorlása
keretében látható el a klasszikus ügyvédi tevékenységekhez hasonlóan, ebben az esetben
azonban nem csak az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges, e Javaslatban és egyéb
jogszabályokban meghatározott feltéteknek, hanem az adott tevékenységre irányadó
jogszabályokban foglalt előírásoknak is meg kell felelni.
A Javaslat kimondja, hogy a 2. §-ban ismertetett klasszikus ügyvédi tevékenység mellett
ugyanazon ügyfél számára a kiegészítő tevékenységek közül bizalmi vagyonkezelési
tevékenység, ingatlanközvetítői tevékenység, valamint társasházi közös képviselői tevékenység
nem végezhető. E tevékenységek kivételként történő meghatározása azért szükséges, mert a
klasszikus ügyvédi tevékenység ellátása során az ügyvédi tevékenységet gyakorló olyan
információk birtokába kerülhet, amelyek a felsorolt kiegészítő tevékenységek ellátása során
esetleg befolyásolhatják az ügyfél érdekeinek legmegfelelőbb feladatellátást. Ezen tilalom alól
kizárólag ügyvédi iroda mentesülhet abban az esetben, ha ehhez az ügyfél írásban kifejezetten
hozzájárul és még ebben az esetben is a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjainak kell
126
ellátnia, annak érdekében, hogy a tilalom célja érvényre jusson, azaz ebben az esetben se
összpontosulhasson valamennyi információ egy ügyvédi tevékenységet gyakorlónál. Az itt
felsorolt tevékenységek kiegészítő ügyvédi tevékenységként történő nevesítése azért indokolt,
mert az ügyvédi tevékenység ellátáshoz szükséges feltételek előírása e tevékenységek ellátása
során is kiemelt garanciaként szolgálnak.
4. §
A Javaslat eltérően az Ügyvédi tv. szabályozási megoldásától, nem emeli ki az ügyvédeket,
hanem meghatározza azt a személyi kört, aki ügyvédi tevékenység folytatására rendszeresen és
ellenérték fejében jogosult. Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók
vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre.
Természetesen az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak ügyvédi tevekénységet a
Javaslatban meghatározott keretek között folytathatnak. Így a Javaslat értelmében a megváltozott
szabályozási struktúra ellenére például az ügyvédjelölt változatlanul a jogi szakvizsga letételéhez
szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében fennálló munkaviszonyban utasítás alapján
gyakorol ügyvédi tevékenységet.
A Javaslat értelmében ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
a)	ügyvéd,
b)	európai közösségi jogász,
c)	külföldi jogi tanácsadó,
d)	kamarai jogtanácsos,
e)	alkalmazott ügyvéd,
f)	alkalmazott európai közösségi jogász,
g)	ügyvédjelölt és
h)	nyilvántartásba vett jogi előadó
folytathat.
A Javaslat személyi hatálya az Ügyvédi tv.-nyel ellentétben kiterjed a kamarai jogtanácsosra és a
nyilvántartásba vett jogi előadóra is. A személyi hatály kiterjesztésének oka, hogy a jogalkotó az
igazságszolgáltatás megfelelő minőségéért fennálló felelőssége körében megújítja a
jogtanácsosokra és a jogi előadókra vonatkozó szabályozást. A Javaslat ennek körében integrálja
az ügyvédi tevékenységet gyakorlók körébe kamarai jogtanácsos elnevezéssel azokat a
127
munkaviszony vagy közszolgálati jogviszony alapján ügyvédi tevékenységet végző személyeket,
akik a jövőben az ügyvédi kamara tagjaként láthatják el tevékenységüket. A szabályozás kiterjed
a kamarai jogtanácsosok, mint principálisok irányítása és ellenőrzése alatt dolgozó
nyilvántartásba vett jogi előadókra, akik a jogi szakvizsga megszerzése érdekében folytatott
gyakorlatukat az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel mellett végzik.
A Javaslat tekintettel arra, hogy az ügyvédi irodában is ügyvédi tevékenység gyakorlására
jogosultak látnak el ügyvédi tevékenységet, nem nevesíti az ügyvédi tevékenység gyakorlására
jogosultak körében az ügyvédi irodát, azonban kimondja, hogy az ügyvédi irodára e törvény
eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédi tevékenység gyakorlójára vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
5.	§
A Javaslat meghatározza területi hatályát, amikor kimondja, hogy az ügyvédi tevékenységet az
arra jogosult Magyarország egész területén folytathat. E körben a Javaslat továbbá egyértelművé
teszi, hogy abban az esetben is, ha az ügyvédi tevékenységet az arra jogosult Magyarország
területén kívül folytatja, tevékenységére a Javaslatban és a kamarai szabályzatban foglalt
rendelkezések szintén irányadóak.
A Javaslat a területi hatályhoz való kapcsolódás miatt e helyen írja elő, hogy az ügyvéd külföldi
ügyvédi irodához társtulajdonosként szabadon csatlakozhat.
6.	§
A Javaslat 1. §-ához fűzött indokolás kitért arra, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlása garanciális
okokból a közhatalmi szervektől függetlenül történik, amely függetlenség valamennyi ügyvédi
tevékenység gyakorlására jogosult tekintetében értelmezhető.
A közhatalmi szervektől való függetlenség követelménye mellett azonban a működés körében is
beszélhetünk függetlenségről, amely az olyan hatásoktól való függetlenséget hivatott biztosítani,
amely az eskünek és a szakmai meggyőződésnek megfelelő tevékenységtől való esetleges
eltérítésre alkalmas, azaz az ügyvéd szabad mérlegelését korlátozná vagy zárná ki. A Javaslat az
ügyvédi tevékenység gyakorlásának általános feltételeit előíró fejezetben tárgyalja az ezt
biztosító ügyvédi függetlenséget annak kimondásával, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlók
meghatározott köre e tevékenységében szabad és független és nem vállalhat olyan
kötelezettséget, amely hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. E függetlenség belső korlátja a
legjobb szakmai tudás szerinti eljárási kötelezettség, külső korlátja pedig a törvényes eljárási
szabályok megtartása. Az ügyvédi függetlenség részben személyi, részben szervezeti
függetlenségként értelmezhető.
A Javaslat az ügyvédi függetlenséget az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi
tanácsadó tekintetében tartja értelmezhetőnek, tekintettel arra, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlására jogosultak köréből a kamarai jogtanácsos, az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazott
128
közösségi jogász, az ügyvédjelölt és a jogi előadó tevékenységének ellátásával összefüggésben
utasítást kap.
7.	§
Az Ügyvédi tv.-ben foglalt szabályozáshoz hasonlóan az ügyvédi eskü letétele az ügyvédi
tevékenység megkezdésének feltétele. Az eskü letétele során az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos,
az alkalmazott ügyvéd, és az alkalmazott európai közösségi jogász azt fogadja meg, hogy
tiszteletben tartja azokat az intézményes kereteket, amelyeket az Alaptörvény rögzít, valamint az
alkotmányos rendben megalkotott jogszabályokat. Az eskütételre kötelezett a kamarai felvételt,
illetve a nyilvántartásba vételt követő két hónapon belül köteles az ügyvédi kamara elnöke előtt
esküt tenni. Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály
megszűnésétől kell számítani. Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét,
letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot az
eskütevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg. Az eskü szövege a
Javaslat 1. §-ához fűzött indokolás ellenére arra tekintettel nevesíti az ügyfél mellett a
munkáltatót, hogy az eskütétel során az eskütétel személyre szabottságát biztosítani lehessen.
8.	§
Az ügyvédi névhasználat törvénybe foglalása változatlanul az ügyvédi tevékenységhez
méltatlan, vagy reklámcélokat szolgáló nevek használatát kívánja megakadályozni, ennek
érdekében a Javaslat főszabályként kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység természetes személy
gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a
4.	§ szerinti minőségére való utalással. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor az ügyvédi
tevekénységet gyakorló családneve túlságosan gyakori, így összetévesztésre adna lehetőséget.
Ennek elkerülése érdekében a Javaslat törvényi szinten írja elő, hogy ügyvédi tevékenység
olyan, az ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett név alatt folytatható, amely nem téveszthető össze
másnak az ügyvédi nyilvántartásba korábban bejegyzett nevével. Ilyen esetben a névhasználat
törvényi szabályától a Javaslat 8. § (4) bekezdése értelmében kamarai szabályzatban foglalt
keretek között lehet eltérni.
A kamarai jogtanácsos és a nyilvántartásba vett jogi előadó tekintetében a névviselésre
vonatkozó szabályok tevékenységük sajátosságára való tekintettel annyiban irányadóak, hogy
nevük használata során a kamarai jogtanácsosi, illetve a nyilvántartásba vett jogi előadói
minőségükre való utalásra vannak feljogosítva.
A Javaslat a névhasználat körében rendezi továbbá, hogy Magyarországon nyilvántartásba vett
ügyvéd, illetve ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése
esetén az elnevezésben miként lehetséges az együttműködésre való utalás.
A Javaslat emellett általánosságban rögzíti, hogy a névhasználatára vonatkozó részletes
szabályokat kamarai szabályzat határozza meg.
129
9-12.§
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az ügyvédi tevékenység meghatározó szabálya. A titoktartás
kettős természetű: nem csak egy ügyvédi kötelezettség, hanem az ügyfélnek is alapvető joga a
titkainak megtartása. Titoktartás nélkül nincs bizalom az ügyfél részéről, a bizalom hiánya pedig
akadályozhatja az ügyfelet abban, hogy minden olyan tényt feltárjon az ügyvédje számára,
melyek ismeretére az ügyvédnek szüksége lehet a megbízás ellátásához. A titoktartás nem csak
az ügyfelet védi, de az igazságszolgáltatás érdekeit is szolgálja, mivel a hatékony egyéni
jogvédelem lehetőségét az igazságszolgáltatás során biztosítani kell, a hatékony jogvédelemhez
pedig olyan professzionális segítőre, szakemberre is szükség van, akiben az ügyfél megbízhat, és
minden szükséges információval elláthatja, tudván, hogy az átadott információkhoz más nem
juthat hozzá, vagyis az ügyvéddel megosztott információkat ellene nem használhatja fel senki.
A titoktartási kötelezettség minden olyan tényre, információra kiterjed, melyről az ügyvéd az
ügyvédi tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ez a tág definíció felöleli az olyan
információkat is, melyeket az ügyvéd nem közvetlenül az ügyfelétől kapott (hanem pl. az ügy
irataiban olvasta), és azokat is, melyek szorosan nem tartoznak a megbízás tárgyához. A
titoktartási kötelezettség nem terheli az ügyvédi tevékenység gyakorlóját, ha a Javaslat e
kötelezettsége alól mentesíti.
Az ügyvédi titok sajátos jogi természetű. Egyrészt hivatásbeli titoknak minősül, ezért vonatkozik
rá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:46. §-a, mely szerint a
magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok
oltalmára. A Ptk. szerint a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan
megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
A Ptk. alapján az ügyvédi titok, mint hivatásbeli titok személyiségi jogi védelemben részesül.
Azonban az ügyvédi titok különlegessége, hogy a titok tárgya, az információ az ügyvéd
ügyfelével (az ő ügyével) kapcsolatos, hozzá kötődik, viszont a speciális, Javaslatbeli
szabályozás - mind a kötelezettségek, mind a jogok vonatkozásában - a titok birtokába jutó
ügyvédre vonatkozik. Az ügyvédnek átadott információ így az ügyvéd vonatkozásában,
jogviszonyaiban ügyvédi titok, míg a titok ura szempontjából magántitok, üzleti titok, személyes
adat, vagy esetleg olyan információ, ami semmilyen speciális titokvédelemben nem részesül (pl.
egy adott ügyben keletkezett tanúvallomás keretében feltárt tények ügyvédi titkot képeznek, de
ezek olyan tények is lehetnek, melyek az ügyfélnek sem magántitkát, sem üzleti titkát nem
képezik). Ebből viszont az is következik, hogy az ügyvéd ügyfele csak abban az értelemben ura
a titoknak, hogy az ügyvéd irányában rendelkezhet a titokról, de ezáltal nem válik jogosulttá pl.
mások üzleti titkairól vagy magántitkairól mindenkire kiterjedő hatállyal rendelkezni. Továbbá
az ilyen titok ügyvédnek való átadásával az ügyfél annak ellenére titoksértést követhet el, hogy
az átadott titok egyúttal az ő ügyvédi titkává válik.
Az ügyvédi titokra vonatkozó szabályozás alapvetően közvetett védelmet biztosít a titok urának,
mivel azáltal védi, hogy az ügyvédje magatartását szabályozza, az ügyvédje számára ad jogokat,
130
privilégiumokat, illetve őt terheli kötelezettségekkel. Az ügyvédi titok meghatározó
jellegzetessége ez a közvetettség, ami abban is tükröződik, hogy a titokvédelem szükségképpeni
és elégséges feltétele az információ ügyvéddel való közlése. Tehát míg a magántitoknak csak a
titoknak minősülés a törvényi tényállási eleme, addig ügyvédi titok esetében a közlés, az ügyfél
és az ügyvéd közötti információátadás ténye keletkezteti a titokvédelmet, bármilyen
információra nézve, és ez az információ innentől az ügyfél és az ügyvéd ügyvédi titkává válik,
akkor is, ha ahhoz az ügyfélnek nincs közvetlenül köze (pl. tanúvallomás). Az ügyvédi titok a
létrejöttétől kezdve a Ptk. alapján abszolút szerkezetű jogvédelemben részesül.
A Javaslat nem írja elő, hogy az ügyvédi titokként való minősüléshez az iratnak az ügyvéd
birtokában kell lennie, mert az ügyvéd titoktartási kötelezettsége nem csak addig tart, amíg az
iratot fizikailag birtokolja. A Ptk. 2:46. § (1) bekezdéséből következően az ügyvédi titok
személyiségi jogi védelemben részesül, így a jog tartalmát képezi az is, hogy védelmet biztosít
az ügyvédi titok jogosulatlan megszerzésével és felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával
vagy illetéktelen személlyel való közlésével szemben. Ez a védelem az ügyfelet illeti meg,
azonban csak azoknak az iratoknak a vonatkozásában, melyek ügyvédi titokká váltak. Az
ügyvédi titokká váláshoz szükség van arra, hogy az irat az ügyvéd birtokába kerüljön, azonban
az adott, konkrét iratot a továbbiakban akkor is megilleti a titokvédelem, ha kikerül az ügyvéd
birtokából. Ezzel ellentétes rendezés a Ptk.-ba ütközne. Nem indokolt ezt a védelmet arra az
iratra korlátozni, ami az ügyvéd birtokában van, mert az ügyfélnek harmadik személyekkel
szemben a titokvédelemre igénye lehet akkor is, ha az adott konkrét irat már nem az ügyvédjénél
van (pl. ellopták). Az ügyvédhez nem került irat viszont nem részesül ilyen védelemben. Tehát
ha egy irat másolatát megkapja az ügyvéd, ez a másolat lesz ügyvédi titok tárgya, de nem az
eredeti irat és annak összes egyéb másolata. Ezek legfeljebb az ügyfél magántitkának, üzleti
titkának minősülhetnek. Így ha az irat eredetije az ügyfélnél marad, ezt azok a hatóságok
megismerhetik, lefoglalhatják, stb., melyek az ügyfél magántitkainak, üzleti titkainak
megismerésére jogosultak. Viszont az ügyvédnél lévő iratpéldányra vonatkoznak az ügyvédi
törvény szabályai, így ha az ügyféllel szemben jár el a hatóság, az ügyvédnél lévő iratpéldány
vonatkozásában az a szabály, hogy az ügyvéd tűrni köteles a hatóság vizsgálatát, de aktív
közreműködésre és tanúvallomásra nem kötelezhető (13. § (1) bekezdés). Kivételt a védekezés
céljából készült iratok képeznek, mivel ezeket a hatóságok nem ismerhetik meg; ezekre az
iratokra, mint speciális kategóriára a 13. § (2)-(6) bekezdései vonatkoznak. A fenti
összefüggéseket az alábbi példával lehet szemléltetni. Ha egy ügyfél valamely gazdasági ügylete
előkészítésével megbízza az ügyvédjét, és ehhez kapcsolódóan átadja számára egy korábban
kötött szerződésének másolatát, ez az iratpéldány ügyvédi titoknak fog minősülni. Az ügyvéd így
nem beszélhet róla senkinek, nem adhatja át másnak, stb. Ha az ügyfélnél egy hatóság
vizsgálatot tart, az érintett szerződés eredeti példányát természetesen megnézheti, ha erre a rá
vonatkozó eljárási törvény szerint van hatásköre, mert maga a szerződés (annak összes példánya)
nem lesz ügyvédi titok. Ha viszont az ügyfél a szerződés másolatát egy elektronikus levélben
küldte át az ügyvédjének a megbízáshoz kapcsolódóan, akkor ez az elektronikus levél is ügyvédi
titoknak minősül, akkor is, ha az ügyfél számítógépén találják meg. Ha a hatóságot a rá
vonatkozó eljárási törvény erre felhatalmazza, ezt az e-mailt is megismerheti. Ha a hatóság az
131
ügyben arra is jogosult, hogy az ügyféltől különböző személyeknél is kutathasson, pl. egy
ügyvédnél is, akkor a szerződés másolatát az ügyvéd önmaga nem köteles átadni, tanúskodnia a
szerződéssel kapcsolatosan nem lehet, de a hatóság kutatását, vizsgálatát nem akadályozhatja,
azt tűrni köteles. Ha viszont az ügyfél által az ügyvédnek küldött elektronikus levél védekezés
céljából készült iratnak minősül, akkor azt a hatóság nem ismerheti meg, akkor sem, ha az ügyfél
számítógépén találja meg, és akkor sem, ha az ügyvédnél. Végül, abban az esetben, ha a hatóság
az ügyvéd ellen folytat vizsgálatot jogszabálysértés miatt, és ehhez bizonyítékként szüksége van
az ügyvéd olyan irataira is, melyek az ügyfeleivel kapcsolatosak, és ezért ügyvédi titoknak
minősülnek, ezeket a rá vonatkozó eljárási törvény engedélye esetében megismerheti, ezeknek a
titkoknak a vonatkozásában az ügyvéd tűrni köteles a hatóság vizsgálatát, de aktív
közreműködésre és tanúvallomásra nem kötelezhető (13. § (1) bekezdés).
A Javaslat nem részletezi a titoktartási kötelezettség tartalmát. Ez azonban részben magától
értetődő: az ügyvéd a titkot akaratlagosan nem fedheti fel, azaz nem mondhatja el titkot
senkinek. A titoktartási kötelezettség azonban nem csak az ügyvéd „szájára tesz lakatot”, de az
információ tárgyiasult hordozóira (pl. iratokra) is kiterjed, ami azt jelenti, hogy az ügyvéd ezek
vonatkozásában is köteles a titkot megtartani, vagyis a titkot tartalmazó iratokat, adathordozókat
sem adhatja át illetékteleneknek. Ezen túlmenően az ügyvéd titoktartási kötelezettsége nem csak
az aktív titoksértést tiltja, hanem annak passzív, mulasztásos formáját is, vagyis amikor az
ügyvéd nem gondoskodik a kívülállókkal szembeni titokvédelemről, és ezáltal válik lehetővé,
hogy kívülálló, harmadik fél a titkot megismerhesse (pl. az ügyvéd a bíróságon felejti a peres
iratokat, vagy az elektronikus adatbázisát nem védi megfelelően). A felelősségi mérce (melynek
különösen a mulasztásos titoksértés esetében van gyakorlati jelentősége) a titoksértés
jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokból következik. Így a fegyelmi felelősség szubjektív
alapú (107. §). A titoksértéshez kapcsolódó polgári jogi felelősséget illetően abból kell kiindulni,
hogy az ügyvéd titoktartási kötelezettsége a törvényből következik, azaz nem szerződéses
jellegű. Továbbá, a Ptk. személyiségi jogokat szabályozó rendelkezései alapján a magántitok,
mint személyiségi jog védelme kiterjed a hivatásbeli titok oltalmára is, és mivel az ügyvédi titok
ilyen hivatásbeli titoknak minősül, alkalmazandóak a személyiségi jogok megsértésének
szankciói is. Ezek egy része felróhatóságtól független, pl. a jogsértés abbahagyásának
követeléséhez való jog (Ptk. 2:46. § (1) bek.), más szankciók viszont csak felróhatóság esetében
alkalmazhatók, pl. a sérelemdíj és a kártérítés (Ptk. 2:52. § (2) bek., 2:53. § (1) bek., 6:519. §).
Mivel a Ptk. 2:46. § (1) bekezdéséből következően az ügyvédi titok személyiségi jogi
védelemben részesül, a jog tartalmát képezi az is, hogy védelmet biztosít az ügyvédi titok
jogosulatlan megszerzésével és felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával vagy illetéktelen
személlyel való közlésével szemben.
Az ügyvédi titokról az ügyvéd ügyfele (megbízója) jogosult rendelkezni, vagyis a titok az „övé”.
A Ptk. 2:54. § (1) bekezdése alapján a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni. E
szabály alkalmazásában az az ügyfél tekintendő a személyében érintettnek az ügyvédi titok
megsértése esetén, akinek ügyében az ügyvédi titok keletkezett. E szabályokból az következik,
132
hogy a titoktartási kötelezettség megsértése esetén az ügyfél léphet fel, ő érvényesítheti az
esetleges polgári jogi jogkövetkezményeket az ügyvéddel, illetve azokkal szemben, akikre a
Javaslat kiterjeszti a titoktartási kötelezettséget, vagyis nem az a személy az ügyvédi titok
jogosultja, akire az adott információ vonatkozik, vagy akitől az információt az ügyvéd kapta.
A titoktartási kötelezettség időben nem korlátozott, és nem függ a megbízás érvényes
létrejöttétől, fennállástól sem.
Az egyes eljárásjogi törvények (Pp., Be., stb.) eddig is kimondták, hogy az ügyvéd nem köteles
tanúvallomást tenni a titoktartási kötelezettsége alá eső tényről. A Javaslat ezeket a szabályokat
megerősítve általános érvénnyel kötelezi az ügyvédet a tanúvallomás megtagadására ilyen
esetekben. Hasonlóan tiltja a Javaslat az írásbeli adatszolgáltatás teljesítését is. E korlátozások
alól felmentés adható, kivéve a védői titok esetét (büntető ügyek).
A titoktartási kötelezettség nem érvényesül a saját ügyfél irányában, vagyis az ügyvéd az
ügyfelének feltárhatja azokat az információkat, melyet az ügyfele adott ügyében eljárva ismert
meg. Ha az ügyvédnek több ügyfele van ugyanazon ügyben, akkor az egyik ügyfele javára, csak
őt érintően végzett tevékenysége során megismert információkat a másik ügyfélnek nem tárhatja
fel. A saját ügyfelet kedvezményező feltárási lehetőség magától értetődő, hiszen e nélkül nem
tudná az ügyvéd az ügyfele ügyét ellátni (pl. ha nem mondhatná el neki, hogy a bírósági
tárgyaláson a tanú mit mondott). Speciális eset azonban az, amikor egy adott ügyben több ügyfél
is érintett, és mindegyiküknek saját ügyvédje van. Ilyen esetekben az ügyvédek a törvényes
keretek betartásával jellemzően egyeztetnek az ügyről. Felvetődik a kérdés, hogy ilyen esetekben
az ügyvéd megoszthatja-e az ügyfelével azt az információt, melyet a másik ügyvédtől kapott,
ami így nem csak az ő ügyvédi titka, hanem a másik ügyvédé is. Mivel az ügyfélnek érdekében
állhat, hogy titkait az ügyféltárs ügyvédje is megismerhesse, viszont maga az ügyféltárs ne, a
Javaslat kimondja, hogy az ügyvéd a másik ügyvédtől kapott információt az ügyben érintett
ügyfelének feltárhatja, kivéve, ha ezt az információ átadója megtiltotta, vagyis ilyen esetekben
megtiltható az ügyvédnek, hogy a titkot a saját ügyfele számára feltárhassa. Más esetekben az
ügyvédet ettől elzárni nem lehet.
A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség a munkáltatója,
továbbá a munkáltatója által meghatározott személyek irányában (ilyenek lehetnek pl. a
munkáltató más alkalmazottai). Ha több munkáltatója van, értelemszerűen csak annak a
munkáltatónak (és az általa kijelölt személyeknek) a vonatkozásában nem áll fenn a titoktartási
kötelezettség, amely munkáltató ügyében a titok keletkezett.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira
is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Tehát ha
a megbízott ügyvédi iroda, a titoktartási kötelezettség alanya maga az iroda, illetve az iroda
minden tagja a kívülállókkal szemben. Viszont a tagokat egymással szemben nem terheli
titoktartási kötelezettség. Azonban akkor, ha a Javaslat, vagy más törvény az ugyanazon ügyfél,
133
vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza,
de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai
ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az
iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel
kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
Nincs akadálya annak, hogy az ügyvéd szerződéssel olyan titoktartási kötelezettséget is
vállaljon, melyre a törvény alapján nem lenne köteles (pl. az iroda vállalja, hogy csak egyes
tagok és alkalmazottak ismerhetik meg az átadott információkat).
Az ügyvéd a megbízások ellátásához gyakran más személyek közreműködését is igénybe veszi.
Az ő vonatkozásukban szintén rendezni kell a titoktartás kérdését. A Javaslat kimondja, hogy az
ügyvéd nem köteles titoktartásra a munkatársaival szemben (alkalmazottak, helyettes ügyvéd),
továbbá az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban
foglalt adatok feldolgozását végző személlyel, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által
adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködővel szemben, és az ügyvédi tevékenység
gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személlyel szemben sem. Az ő számukra az
ügyvéd a titkot feltárhatja, a törvény felhatalmazása alapján, mivel a kapcsolatuk állandó és
szükségszerű az ügyvéddel. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a megbízás teljesítéséhez eseti
jelleggel szükséges egy közreműködő bevonása (pl. műszaki szakértő). Ilyen esetben a titok az ő
részére is feltárható, ha igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
Az ügyvéd munkaszervezetén kívülálló személyek (informatikai szolgáltató, könyvelő, műszaki
szakértő, helyettes ügyvéd, stb.) tehát megismerhetik az ügyvédi titkot, azonban ettől kezdve a
titoktartási kötelezettség őket is terheli, a törvényből fakadóan (tehát nem az ügyvéddel kötött
szerződés alapján). Ha ezt megsértik, és ezzel kárt okoznak az ügyfélnek, akkor azért a polgári
jog szabályai szerint felelnek. Titoktartási kötelezettségük, és ennek megszegése esetén
keletkező felelősségük e törvényből fakad, így szerződésen kívül okozott kárnak minősül. Az
őket igénybe vevő ügyvéd felelősségére a Ptk. 6:542. §-a irányadó, mely szerint ha a megbízott e
minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott
egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott
megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. Ha
azonban az ügyvéd szerződéssel is titoktartási kötelezettséget vállal, és kifejezetten a titoktartás
biztosításához vesz igénybe közreműködőt (pl. őrző-védő szolgáltatást), akkor az ügyféllel
szemben szerződéssel vállalt titoktartási kötelezettség megszegése esetén a közreműködője
magatartásáért a Ptk. 6:148. § (1) bekezdése alapján felel (aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy
joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy
magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el). Hangsúlyozandó, hogy ezek a szabályok az
ügyvéd polgári jogi felelősségére vonatkoznak az igénybe vett harmadik személy magatartására
visszavezethető titoksértés esetében. Ettől azonban különböző kérdés az ügyvéd fegyelmi
felelőssége a harmadik személy titoksértése esetén. A fegyelmi felelősségre a 107. § vonatkozik,
mely szerint a felelősséget szándékos vagy gondatlan kötelességszegés alapozza meg.
134
A Javaslat nem csak az ügyvéd által igénybe vett harmadik személyek vonatkozásban rendezi a
titoktartási kötelezettséget, de a kamarai szervekre és tisztségviselőkre is kimondja, hogy a
feladat és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.
A bíróságok és hatóságok szintén hozzáférhetnek az ügyvédi titokhoz, ha az eljárásukra
vonatkozó törvények ezt lehetővé teszi. Ugyanezek az eljárási törvények rendezik azt a kérdést
is, hogy a bíróságok és hatóságuk az eljárásuk során megismert titkok védelmében milyen
intézkedéseket kötelesek tenni. Ezért a Javaslat csak egy utaló szabályt tartalmaz, mely szerint a
bíróságok és hatóságok a megismert ügyvédi titkot az eljárásukra vonatkozó törvényekben
meghatározott keretek között kezelhetik és használhatják fel.
Az ügyfél a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A felmentés korlátozottan is
megadható (pl. csak másik ügyvédnek tárhatja fel a titkot az ügyvéd), illetve visszavonható,
értelemszerűen csak a jövőre nézve. Ha az ügyvédi titoknak minősülő adatról az ügyvédi
tevékenység gyakorlója védőként szerzett tudomást, a titoktartás alól nem adható felmentés.
Értelemszerűen az ügyfél csak az ügyvédi titok jelleget oldhatja fel felmentésével, de nem válik
jogosulttá más személy (pl. üzleti vagy magán) titkáról rendelkezni.
A következő szabályok célja az, hogy a titoktartási kötelezettség miatt az ügyvéd ne kerülhessen
hátrányos helyzetbe a személyét érintő eljárások esetében. A fegyelmi, vizsgálati, hatósági
ügyben és kamarai hatósági ellenőrzés során, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az
ügyvéd az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja; az ügyvéd az
ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges
mértékben a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja; az
ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kezdeményezésére az ügyvéd ellen indult bírósági,
hatósági vagy más közhatalmi eljárásban a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot
az ügyvéd feltárhatja.
Az igazságszolgáltatás érdekét szolgálja az az új szabály, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlója a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és
bizonyításához szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja. Ilyen eset, ha pl. az ügyvéd
vagy ügyfele ellen a bíróság épületében, a képviselet ellátása során követnek el bűncselekményt.
Az ügyfél sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a feltárás az ügyfél hozzájárulásához
kötött. Ugyanakkor az ügyvéd továbbra sem tanúskodhat, ha a feladatának végzése közben egy
harmadik személyt érintő bűncselekménynek lesz tanúja.
13. §
Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége nem biztosít teljes védelmet az ügyfél számára abban az
értelemben, hogy az ügyvédnek átadott információkat az ügyvédi titoktartási kötelezettség csak
az ügyvédnél lévő dokumentumok vonatkozásában fedi le, de ha az ügyfél ezeket az
információkat azért rögzíti, írja le, hogy az ügyvédjének átadja, és ennek az információnak a
rögzített formája az ügyfélnél is megmarad, pl. mint elküldött elektronikus levél, akkor ezt nem
135
védi meg az ügyvédi titok, így pl. a nyomozó hatóság azt lefoglalhatná, megnézhetné. Ha ez így
lenne, az viszont gátolná az ügyfelet abban, hogy az ügyvédjének minden információt feltárjon a
védekezése érdekében, hiszen éppen a védekezés céljából történt feltárás válhatna a vesztére,
ugyanis a hatóság, ha hozzájuthatna ezekhez a dokumentumokhoz, rájuk, mint beismerésre
támaszkodva bizonyíthatná a jogsértést.
Ezért a Javaslat kiterjeszti a titokvédelmet a védekezés céljából készült iratokra is, minden
bírósági, hatósági és közhatalmi eljárás vonatkozásában. Ezzel a Javaslat az ún. legal
professional privilege (LPP) szabályait építi be a törvénybe. Jelenleg is tartalmaz jogrendszerünk
ilyen szabályokat (elsősorban a versenytörvény), melyek lényege, hogy az ügyfél és ügyvéd
közötti kommunikációt védik, ezekhez a kommunikációkhoz (pl. levelezéshez,
telefonbeszélgetésekhez) az ügyfél jogsértése miatt eljáró hatóságok nem férhetnek hozzá,
számukra ez tiltott terület. Ez a szabály azért szükséges, hogy az ügyfél szabadon feltárhassa
ügyvédje számára az állítólagos jogsértéssel kapcsolatos ténytudását, és ezzel a védelmét
lehetővé tegye. Így ez a szabály alapjogi hátterű, a védekezéshez való jogot szolgálja. A
védekezés céljából készült irat védelme kapcsolódik az ügyvédi titokhoz, de azzal nem azonos:
az ügyvédi titok az ügyvéd oldaláról adja meg a védelmet, míg a védekezés céljából készült irat
védelme az ügyfélnél fellelhető kommunikációt védi, amit az ügyvédi titoktartási szabály alapján
nem lehet elfedni a hatóságokkal szemben.
A Javaslat meghatározása szerint védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész,
amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében,
illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció
során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából
az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az
ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat
jogellenesen került ki a birtokukból.
Ha egy irat minősítésével kapcsolatosan konkrét ügyben az ügyfél és a hatóság között vita
keletkezik, a vitában bíróság dönt. A bíróság döntéséig a hatóság az irat tartalmát nem ismerheti
meg, de lezártan birtokba veheti, hogy biztosítsa az iratok megváltoztathatatlanságát.
A Javaslat e szabályait nem kell alkalmazni a büntetőeljárásokban, mivel a büntetőeljárási kódex
külön szabályokkal biztosítja ezt a védelmet.
14-15. §
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben szabályozza az ügyvédi
felelősségbiztosítást, mivel a kötelező felelősségbiztosítás kiemelten fontos ügyfélvédelmi,
fogyasztóvédelmi rendelkezés. Maga a Javaslat határozza meg a felelősségbiztosítással
kötelezően fedezendő kártérítés és sérelemdíj legalacsonyabb összegét, azaz nem bízza
szabályzatra. Ez az összeg minimum 15 millió forint lesz, amit káreseményenként kell érteni. Ez
jelentős emelés a hatályos MÜK szabályzat szerinti 8 millió forinthoz képest, ezért a 209. § (10)
136
bekezdése hosszabb időt biztosít a 15 millió forintos alapösszegnek az eléréséhez, úgy, hogy a
kötelező minimális összeg évente emelkedik. A MÜK szabályzatában egyes tevékenységekre
magasabb összegű felelősségbiztosítást is előírhat. A Javaslat nem határozza meg a
felelősségbiztosítási fedezet minimális/maximális éves összegét.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie egyes kiegészítő
jellegű ügyvédi tevékenységekre is.
A kamarai jogtanácsos és jogi előadó tevékenységére nem kell felelősségbiztosítást kötni, mivel
ők a munkáltatójuk utasítására, a munkáltató érdekében és javára végzik feladataikat (miként az
ügyvédek a megbízóik érdekében és javára), így jellemzően a munkáltatójuknak tudnak kárt
okozni, ha nem megfelelően végzik munkájukat. Az ő belső viszonyukat azonban a munkajog
szabályai rendezik, így a munkavállaló kártérítési felelősségét is, melynek vonatkozásában
méltánytalan lenne a munkavállalót felelősségbiztosítás megkötésére kötelezni.
A felelősségbiztosítást a kártérítési és sérelemdíj fizetési kötelezettség biztosítására kell
megkötni. A kár lehet szerződésszegéssel és szerződéses kívül okozott. Az ügyvéd jellemzően a
saját ügyfelének (megbízójának) okoz kárt, pl. hibás jogi tanáccsal, határidő elmulasztással.
Ezek szerződésszegéssel okozott károk, mivel az ügyvéd a megbízási szerződésben vállalja a
feladatot (pl. egy beadvány határidőben történő benyújtását), és e szerződéses kötelezettségének
megszegésével okozhat kárt. Kivételesen az ügyvéd harmadik félnek, szerződésen kívül is
okozhat kárt. A harmadik fél kára (többek között vagyonának csökkenése) eredhet pl.
jogszabályba ütköző szerződés szerkesztéséből, mely szerződést az ügyvéd megbízója és e
harmadik fél köt meg. Ha az ilyen szerződést kamarai jogtanácsos szerkeszti, a Ptk. 6:540. § (1)
bekezdése alkalmazandó, mely szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló
jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a
munkáltató a felelős. A munkáltató felelőssége annak ellenére beáll, hogy a Javaslatból a
kamarai jogtanácsosra háruló kötelezettségek közvetlenül nem a munkáltatóra vonatkoznak,
hanem magára a kamarai jogtanácsosra. Azonban a kamarai jogtanácsos foglalkoztatásával a
munkáltató ezt a felelősséget magára vállalja, azzal, hogy úgy dönt, hogy a jogi szolgáltatást
nem független ügyvédtől veszi igénybe, hanem arra kamarai jogtanácsost alkalmaz. E felelősség
fedezetére ugyanakkor a munkáltató nem köteles felelősségbiztosítást kötni.
Az ügyvédi iroda tagjára az iroda, az alkalmazott ügyvédre a munkáltató köt
felelősségbiztosítást. Az ügyvéd felelősségbiztosításának ki kell terjednie az ügyvédjelölt és az
ügyvédasszisztens tevékenységére. Az európai közösségi jogásznak és külföldi jogi
tanácsadónak akkor, illetve olyan mértékű fedezettel kell felelősségbiztosítást kötnie, ha és
amilyen értékben a saját, „otthoni” biztosítása nem terjed ki a magyarországi tevékenységére,
illetve a fedezet mértéke nem felel meg a Javaslatnak.
16. §
A Javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyről szóló részben az ügyvédre
137
vonatkozó rendelkezéseknél (58. §) szól a területi kamara tagfelvételi feltételeiről. E szerint - a
korábbi szabályozáshoz hasonlóan - az ügyvédi kamarába való felvétel feltétele, hogy a területi
kamara működési területén az ügyvéd az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas
irodával rendelkezzen. Arra is van mód, hogy az ügyvéd székhelyén kívüli telephelyet, ún.
alirodát, illetve fiókirodát tartson fent.
Az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményeket
továbbra is kamarai szabályzat állapítja meg. A Javaslat e tekintetben kifejezett felhatalmazást ad
a Magyar Ügyvédi Kamarának szabályzatalkotásra. Ennek megfelelően a kamara szabályzata
írja elő az ügyvédi irodának, fiókirodának, alirodának megfelelő helység objektív kritériumait.
Így például területnagyság, technikai felszereltség, ügyvédi titok megőrzésének biztosítására
való megfelelés). Ugyanakkor a törvény írja elő azt, hogy ha az ügyvéd, európai közösségi
jogász és a külföldi jogi tanácsadó az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben
vagy egészben az irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a címét
köteles bejelenteni annak a területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette.
17. §
A Javaslatban megjelenik a „helyettes ügyvéd” jogintézménye. A helyettes ügyvéd
intézményének bevezetése lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek ügyeinek ellátása az ügyvéd
akadályoztatása (pl: betegsége) esetén is folyamatos és gördülékeny legyen. A Javaslat
kötelezettségként írja elő ugyanis, hogy az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd, az
európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (a továbbiakban:
helyettesített ügyvéd) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére
helyettes ügyvédet kell megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített
ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása szintén feltétele a
kamarai felvételnek (58. §, 75. §). A helyettesítésre való feljogosítást be kell jelenteni a területi
kamarának és ennek megfelelően a megbízás a helyettes ügyvédnek az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba helyettesként való bejegyzésével lép hatályba, és akkor veszti hatályát, ha a
helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik,
szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai
nyilvántartásból jogerősen törölték.
A helyettes ügyvédre vonatkozó rendelkezések bevezetéséhez kapcsolódóan a Javaslat az
átmeneti szabályok között írja elő, hogy a 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásba
vett ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig
köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi
ügyvédi kamarának bejelenteni.
Hangsúlyozandó, hogy a helyettesítésre kötött megállapodás nem akadálya annak, hogy a
helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében - e
törvény keretei között - helyettesítéséről mással állapodjon meg.
138
18. §
Az elektronikus közszolgáltatások elterjedésével lehetővé vált, hogy az ügyvédi tevékenységet
végző személy elektronikus úton kommunikáljon a különböző hatóságokkal. Kiemelt jelentősége
van ezért annak, hogy a kommunikáció keretében továbbított elektronikus aláírással ellátott
okiratok, nyilatkozatok az aláíró személyét és szakmai minőségét tekintve egységesen ugyanazt
a biztonságot szolgálják.
Az Ügyvédi tv. elektronikus aláírásra irányadó rendelkezései az egységes elektronikus
ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXXI. törvény elfogadásával 2017. január 1-jei hatállyal módosultak (Ügyvédi tv. 12/B.-12/C.
§). A Javaslat érdemben tulajdonképpen nem változtat ezeken a rendelkezéseken A kisebb
változásokat az elektronikus ügyintézési rendszer alkalmazása óta kialakult gyakorlati
tapasztalatok indokolják. Így például emiatt módosul a bizalmi szolgáltató intézkedésére előírt
határidő a kérelmek vizsgálata és annak informatikai átvezetése kapcsán.
E §-hoz is kapcsolódóan átmeneti rendelkezésként írja elő a Javaslat, hogy az elektronikus
ügyintézéshez szükséges feltételekkel való rendelkezésnek megfelelés a kamarai jogtanácsos,
valamint a 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai
közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda esetében 2019. január 1-jétől vizsgálható.
19. §
A Javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyről szóló részben az ügyvédre
vonatkozó rendelkezéseknél (58. §) szól a területi kamara tagfelvételi feltételeiről. E szerint
kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki a kérelem előterjesztését
megelőző tíz évben legalább egy évig ügyvédi joggyakorlatot folytatott. Arra vonatkozóan, hogy
ügyvédi gyakorlatnak mely jogi területeken eltöltött gyakorlati idő vehető figyelembe, a Javaslat
általános szabályai között keresendő a válasz. A Javaslat a 4. §-ban foglaltakkal összhangban
egyértelműen meghatározza, hogy ügyvédi joggyakorlatnak minősül mindaz a tevékenység, amit
ügyvédként, kamarai jogtanácsosként, alkalmazott ügyvédként, európai közösségi jogászként,
alkalmazott európai közösségi jogászként, alkotmánybíróként, bíróként, ügyészként,
ügyvédjelöltként, vagy kamarai tagsággal rendelkező jogi előadóként végez az érintett. A
Javaslat újdonsága, hogy az egyes jogászi hivatásrendek hátrányos megkülönböztetésének
elkerülése érdekében ügyvédi joggyakorlatként ismeri el az alkotmánybíróként, bíróként, vagy
ügyészként folytatott joggyakorlatot is. Az a jogtanácsos, aki 2018. január 1-től ügyvédként és
nem kamarai jogtanácsosként szeretne dolgozni és korábban nem volt ügyvédi gyakorlata, az
átmeneti szabályok alapján megteheti.
20-21. §
A Javaslat jelentősen megújítja azokat a szabályokat, melyek az ügyvédeket korlátozzák egyes
konkrét megbízások elvállalásában. A Javaslat szabályai részben az Ügyvédi tv. rendelkezéseit
ismétlik meg, részben a Council of Bars and Law Societies of Europe (CCBE) 2016-os modell
139
szabályait veszik át, így megfelelnek a legújabb, nemzetközileg elfogadott sztenderdnek. (A
CCBE modell szabályai és magyarázatuk elérhető a következő helyen:
http://www.ccbe.eu/fileadmin/speciality_distribution/public/documents/TOWARDS_MODEL_C
0DE/M0D_Position_papers/EN_M0D_20161202_Model_Article_on_Conflict_of_Interests.pd
f
Az érdekkonfliktusok kizárásának új főszabálya (20. § (1) bek.) az Ügyvédi tv.-ben egyáltalán
nem szerepel, az Ügyvédi tv. 25. §-a csak a „megbízóval szembeni” ügyvállalást tiltja. Így az
érdekkonfliktusok szabályozása jelentősen szigorodni fog, az ügyvédeknek sokkal több
ügyvállalási tilalommal kell szembesülniük a jövőben. Az érdekkonfliktusokat azért kell kizárni,
mert csak az érdektől mentes ügyvéd képes teljes függetlenséggel, kizárólag az ügy szolgálata
érdekében cselekedni. A Javaslat egyes szabályokat csak az ügyvédekre, míg másokat a kamarai
jogtanácsosokra is alkalmazni rendel; előbbi esetben a szabály az ügyvéd, míg utóbbi esetben az
ügyvédi tevékenység gyakorlója kifejezést használja. A Javaslat szabályai a következők.
Az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az
érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön
kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli
összeütközése előrelátható. Értelemszerűen az érdekütközésnek a megbízások tekintetében kell
fennállnia, vagyis a konkrét megbízások fényében kell vizsgálni a konfliktus lehetőségét, tehát
ha a két ügyfél egyébként perben áll, de egyik megbízás sem ezt a pert érinti, a konfliktus nem
áll fenn.
Érdekütközés keletkezik pl. akkor, ha az érintett ügyfelek peres ellenfelek, vagy ugyanazon
pályázat keretében egymás versenytársaiként indulnak, és a megbízás tárgya a pályázat
elkészítése. Az ügyvéd saját érdekeivel kerülhet konfliktusba a megbízás, ha pl. annak tárgya egy
üzem környezetvédelmi engedélyeinek beszerzése, és az üzem szomszédságában az ügyvéd
házastársának ingatlana van.
Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, a fenti tilalom nem
érvényesül, ha az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik, az ügyfelek az
összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy az ügyvéd a másik ügyfél javára is
vállalhassa ügyvédi tevékenység végzését, az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének
veszélye nem áll fenn, és az ügyvéd ésszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem
akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje. E
szabály hatálya alá eshetnek azok az esetek, mikor egy szerződés, tranzakció ellentétes
pozíciójú, így potenciálisan ellenérdekű felei (pl. vevő és eladó) egy ügyvédet kívánnak
megbízni a lebonyolítással. Ennek fő feltétele az, hogy mindkét fél hozzájárulását adja a közös
megbízásához.
Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is
folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az ügyvédi tevékenység
140
nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy az együttes
elvállalás feltételei nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az adott ügyre a
megbízást megszüntetni.
Az ugyanazon ügyfél számára végzett ügyvédi tevékenységek érdekkonfliktusát a Javaslat nem
szabályozza, mert azt az ügyfél egymaga eldöntheti, hogy mit képviseljen az ügyvéd, ha olyan
munkákat ad párhuzamosan, melyek ellentétes megközelítést igényelnének.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan
ügyben, amelyben korábban közhatalmat gyakorló szerv alkalmazottjaként, közjegyzőként, vagy
vitarendezőként (pl. közvetítőként, választottbíróként) eljárt. E szabály tehát szigorú és
egyértelmű ügyazonosságot követel meg, melyet nem lehet kiterjesztően értelmezni, nem elég az
ügyek valamilyen hasonlatossága, esetleges azonosságok (pl. jogkérdések vagy egyes tényállási
elemek hasonlósága). További korlátozás, hogy a közhatalmi hatáskört gyakorló szervnél
korábban alkalmazásban állt személy e jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el
jogi képviseletet azon szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, mellyel
jogviszonyban állt. E tilalom alkalmazandó akkor is, ha az adott személy a közhatalmi eljárást
folytató szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szervnél dolgozott. E szabályok alól felmentés
nem adható.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely
összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a
korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását
követően - hozzájárult. E szabály hatálya alá esik az az eset, ha a meglévő ügyféllel szembeni
titoktartási kötelezettség alá eső információ ismerete keletkezteti a konfliktust az új ügy és
ügyfél vonatkozásában.
Korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi
tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és
munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól
felmentést adhat. A kamarai jogtanácsos és jogi előadó vonatkozásában a korábbi munkáltatóval
kötött versenytilalmi megállapodás ettől eltérően rendelkezhet, viszont jogi képviseletet ők is
csak akkor láthatnak el, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt,
és munkavállalóként az ügy intézésében nem vettek részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól
felmentést adhat.
A Javaslat szabályozza azokat az eseteket is, mikor az ügyvállalási korlát az ügyvédi iroda, az
ügyvédi társulás vagy irodaközösség valamely tagja, vagy az ügyvédi irodával munkaviszonyban
álló, ügyvédi tevékenységet folytató valamely alkalmazott vonatkozásában áll fenn. Ilyen
esetekben a korlátozás a teljes ügyvédi irodára, ügyvédi társulásra, illetve irodaközösségre
vonatkozik. E szabályt nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző ügyvédi
tevékenységet folytató természetes személyek és ügyvédasszisztensek közreműködésével látják
141
el, a különböző közreműködők között biztosított az ügyvédi titoktartás, és az ügyfél ehhez
írásban kifejezetten hozzájárult. Továbbá a korlátozás e bekezdésben említett kiterjesztése nem
érvényesül a közhatalmi szervnél korábban végzett tevékenység miatti korlátozások
vonatkozásában, de ilyenkor e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört
gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.
A megbízás vállalás korlátainak megsértése nem eredményezi az érintett megbízási szerződés
semmisségét, mivel az egyáltalán nem lenne adekvát szankciója az ügyvéd
kötelezettségszegésének, gyakran az új megbízónak is inkább sértené a rövidtávú érdekeit,
mintsem szolgálná (pl. az ügyvédnek az új megbízás alapján egy határidős kérelmet kell beadnia
sürgősséggel; ilyen esetben, ha a megbízási szerződés semmis lenne, a meghatalmazás sem lenne
érvényes, így az megbízó vonatkozásában a határidő elmulasztottnak minősülne). E normák
megsértésének az egyetlen és megfelelő jogkövetkezménye az, hogy a szabályszegésért az
ügyvéd fegyelmi felelősséggel tartozik.
22. §
Az Ügyvédi tv. 13. § (4) bekezdése azokat a feltételeket sorolja fel, amelyek esetén a kérelmező
felvétele a kamarába kizárt. A Javaslat érdemben lényegében változatlan tartalommal veszi át ezt
a felsorolást azzal, hogy az ügyvédi tevékenységet kizáró okok kapcsán utal ugyanerre. Ennek
megfelelően az ügyvédi tevékenység folytatásának feltétele például, hogy ne álljon fenn az
érintettel szemben összeférhetetlenségi ok, büntetőjogi értelemben vett büntetlen előélete legyen,
ne álljon kizárás fegyelmi büntetés hatály alatt, ne legyen gondnokság alá helyezett vagy
támogatott döntéshozatal hatálya alatt álló, illetve közbizalomra érdemtelen, továbbá ne legyen
kiegyenlítetlen tartozása a Kamarával szemben. Mivel a Javaslat a fegyelmi vétséget elkövető
személlyel szemben alkalmazható büntetésként alkalmazható kizárás terminológiája alatt a
kamarai nyilvántartásból való törlés lehetőségét is érti, így a Javaslatnak erre az ügyvédi
tevékenységet kizáró okok között is megfelelően utalni kell.
Kizáró okként nevesíti a Javaslat a (2) bekezdés szerinti esetet is, mely szerint az erről szóló
határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet az,
akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és
ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.
23-24. §
A Javaslat részben megújítja az összeférhetetlenség szabályait, egységes elvi alapokra helyezi e
rendelkezéseket, és kiegészíti az érdekkonfliktusok elkerülését célzó új, szigorú szabályokkal is
(20-21. §). Így összességében a Javaslat átfogóbban, egységesebben és szigorúbban szabályozza
e kérdéskört.
A Javaslat meghatározza, hogy melyek azok a tevékenység típusok, melyeket az ügyvéd nem
végezhet. Így a Javaslat szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen: a
munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti,
142
a rendvédelmi szolgálati és az igazságügyi szolgálati jogviszony, a közjegyzői,
közjegyzőhelyettesi, bírósági végrehajtói, végrehajtó-helyettesi jogállás, valamint a korlátlan
felelősséggel járó tagsági jogviszony gazdasági társaságban, továbbá minden más, munkavégzési
kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenység, a Javaslatban meghatározott
kivételekkel.
Ilyen kivételt képez, vagyis nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel (akkor sem, ha
ellenérték fejében végzik) az oktatói tevékenység, a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ellátása, a választottbírói tevékenység, a felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység, a jogi szakfordítói, tolmácsolási
tevékenység, a nem igazságügyi szakértői tevékenység, a választási bizottsági tagság, a belső
adatvédelmi felelősi tevékenység, a végelszámolói feladat ellátása, a felügyelőbizottsági,
számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló
ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása, valamint egyéb jogi személy
vezető tisztségviselője feladatának ellátása. Az oktatói és tudományos tevékenységet
munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban is elláthatja az ügyvédi tevékenység
gyakorlója.
Ingyenesen bármilyen, munkavégzési tevékenységgel járó tevékenységet végezhet az ügyvéd is.
Az ügyvédi összeférhetetlenségi szabályok célja az, hogy biztosítsák az ügyvéd független,
befolyásmentes eljárását az ügyvédi tevékenysége ellátása során (pl. amikor védőként, perbeli
képviselőként, szerződés készítőjeként cselekszik). Az ügyvéd függetlenségének biztosítása az
ügyvédi tevékenysége során közérdek, mert az ügyvéd az igazságszolgáltatásnak, valamint az
alkotmányos és törvényes jogok védelmének fontos, professzionális közreműködője. Az
összeférhetetlenségi szabályok tehát nem öncélúan korlátozzák az ügyvédeket bizonyos
tevékenységekben, hanem akkor és azért, ha ez az ügyvédi tevékenységükhöz szükséges
függetlenségük megőrzéséhez szükséges.
Az összeférhetetlenség szabályozása a Javaslatban többszintű.
Egyrészt egyes tevékenységek eleve tiltottak az ügyvéd számára. Ilyen a munkaviszony és a
hasonló (pl. közalkalmazotti) jogviszonyok, továbbá az egyéb, ellenérték fejében végzett,
munkavégzési kötelezettséggel járó tevékenységek is. A munkaviszony azért tiltott, mert a
munkavállaló a munkáltatónak alárendelt pozícióban van, a munkáltató irányítása alatt
cselekszik, így az ügyvéd munkavállalóként nem lenne abban a helyzetben, hogy megtagadja
azoknak a munkáltatói utasításoknak a teljesítését, melyek az ügyvédi tevékenységével
összeütközésbe kerülhetnének. Az egyéb, munkavégzéssel járó, ellenértékért végzett
tevékenység pedig azért tiltott főszabály szerint, mert az érdekkonfliktusok kialakulásának
lehetőségét eleve lecsökkenti, mérsékli, ha az ügyvéd az ügyvédségen kívül más,
munkavégzéssel járó, pénzkereső tevékenységet nem folytathat. Az ellenérték fejében feltétel
143
azért szükséges, mert ennek hiányában az ügyvéd gyakorlatilag el lenne tiltva minden, a
társadalom, a közösség tagjaként végzett tevékenységtől, így pl. attól is, hogy ingyenes karitatív
tevékenységet végezzen, sőt még attól is, hogy a gyermeke iskolájának udvarán fákat ültessen a
szabadidejében.
A munkavégzési tilalom alól azonban az Ügyvédi tv. is számos kivételt tesz, főképp azért, mert
az ügyvédek jogi szakértelmére jelentős igény van olyan tevékenységek vonatkozásában is,
melyek nem minősülnek szűken vett ügyvédi tevékenységnek (pl. jogi oktatás, szakértés,
választottbíráskodás). Társadalmi szinten veszteség lenne az ügyvédeket kizárni ezekből a
tevékenységi formákból. A Javaslat szerint e körbe sorolódnak a jogi személynél végzett vezetői
tevékenység egyes típusai is. E tevékenységben a jogi szakértelemre nagy szükség lehet. Nincs
érdemi különbség az ügyvédi függetlenség szempontjából a között, ha az ügyvéd díjazás fejében
oktatói, tudományos, választottbírói tevékenységet végez, vagy igazgatósági tag, esetleg
felügyelőbizottsági tag, vagy egy egyesület elnöke.. Ezeket a tevékenységeket a hatályos
szabályozás sem tiltja.
Megemlítendő, hogy a jogtanácsosok nagyobb cégeknél jelenleg is gyakran résztvevői a vezetői
testületeknek, éppen azért, mert a vezetői döntésekben a jogi szakértelemnek szerepe lehet. A
jogtanácsosi és ügyvédi szakma integrációjának része az is, hogy ez a lehetőség mindenkit,
egyformán megillethet.
Az, hogy a Javaslat az általános összeférhetetlenségi tilalom alól kivételeket ad, semmiképpen
nem jár azzal, hogy megengedetté válna az ügyvéd számára olyan ügyvédi tevékenység,
megbízás elvállalása, amely az ügyvédi tevékenységének függetlenségét veszélyeztethetné.
Előfordulhat ugyanis, hogy az ügyvéd egyéb tevékenysége (pl. vezető tisztségviselősége, vagy
oktatói tevékenysége) és ügyvédi tevékenysége között érdekellentét merül fel. Ezeket a
helyzeteket a tervezet új, érdekkonfliktusra vonatkozó szabályai hivatottak kezelni (20-21.§).
Ezek a normák jelentik az összeférhetetlenség szabályozásának második szintjét. A nemzetközi
szaknyelvben a „conflict of interests” kifejezés használatos az összeférhetetlenségre, ami jól
mutatja, hogy az összeférhetetlenség szabályai valójában az érdekkonfliktus kialakulását
igyekeznek megelőzni. Ezek az új szabályok azt határozzák meg, hogy az ügyvéd mikor nem
vállalhat el egy konkrét ügyet (pl. peres képviseletet, szerződéskészítést, jogi tanácsadást)
ügyvédként, mivel az ügy elvállalása érdekkonfliktus elé állítaná az ügyvédet, mely konfliktus
terhe gátolhatná abban, hogy az ügyvédi tevékenységét függetlenül, legjobb tudása szerint,
kizárólag megbízója érdekében lássa el. Az ilyen érdekkonfliktus lehetőségét ki kell zárni, azért,
hogy az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége, az ügyvédi megbízás ellátása során független
maradhasson. A Javaslat szerint ilyen elkerülendő érdekkonfliktus az, ha az ügyvéd
megbízójának az érdekei az ügyvéd saját érdekeivel ütközhetnek. Így pl. az ügyvéd nem
vállalhat el olyan ügyvédi megbízást, mely alapján olyan ingatlan adásvétele kapcsán kellene
eljárnia, mely a saját tulajdonú ingatlanának piaci értékét befolyásolhatja. E szabály alapján
ügyvállalási korlátot képez az is, ha annak a cégnek, melynek az ügyvéd az egyik vezető
tisztségviselője, és annak a megbízónak, mely az ügyvédet ügyvédi tevékenységgel kívánja
144
megbízni, az érdekei összeütközésbe kerülhetnek, hiszen ami a vezetett cég érdeke, az a vezető
tisztségviselőnek is érdeke. Ilyenkor tilos lesz az ügyvédi megbízást elvállalni. E tilalom
biztosítja, hogy az ügyvéd az ügyvédi tevékenységében, az ügyvédi megbízások ellátásában
független, érdektől mentes maradhasson.
Az érdekkonfliktusok kizárásának ezek az új szabályai az Ügyvédi tv.-ben egyáltalán nem
szerepelnek, az Ügyvédi tv. csak a megbízóval szembeni ügyvállalást tiltja (25. §). Tehát az
érdekkonfliktusok szabályozása jelentősen szigorodni fog, az ügyvédeknek sokkal több
ügyvállalási tilalommal kell szembesülniük a jövőben. A Javaslat érintett rendelkezései a
Council of Bars and Law Societies of Europe (CCBE) 2016-os modell szabályait veszik át, így
megfelelnek a legújabb, nemzetközileg elfogadott sztenderdnek.
A Javaslat szerinti új szabályozási modell általános jellemzője, hogy nem a tevékenység-típusok
tilalmára teszi a hangsúlyt, hanem a konkrét ügyek elvállalásával szembeni korlátokra,
megakadályozandó az olyan érdekkonfliktusokat, melyek veszélyeztethetik az ügyvéd
függetlenségét ügyfelei konkrét megbízásának ellátása során. Ugyanakkor nem tiltja a Javaslat
az olyan tevékenységek végzését, melyek az ügyvéd jogi szakértelmét tudják kamatoztatni, és
nem kerülnek érdekkonfliktusba az ügyvéd konkrét ügyben végzett ügyvédi tevékenységével,
azaz nem veszélyeztetik az ügyvéd függetlenségét a konkrét ügyvédi megbízások ellátása során.
Eredményét tekintve, összességében tehát nem enyhül a szabályozás, hanem jelentősen
szigorodik.
Az érdekkonfliktusok kialakulását előzi meg az a szabály is, mely szerint ugyanazon ügyben
nem folytatható egyidejűleg ügyvédi tevékenység és a fentebb felsorolt kiegészítő
tevékenységek. Így pl. az ügyvéd nem lehet ugyanazon ügyben egyszerre ügyvéd és
választottbíró is. Hasonló célból rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a nem igazságügyi szakértői
tevékenység, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja
vagy elnöke feladatának ellátása, valamint egyéb jogi személy vezető tisztségviselője
feladatának ellátása, valamint az ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem
végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, továbbá a tevékenységeket más-más tagok
végzik, és az ügyfél írásban kifejezetten hozzájárult a párhuzamos tevékenységhez.
A megengedett kiegészítő tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlásától minden
szempontból elkülönítve, úgy kell folytatni, hogy az ne veszélyeztesse az ügyvédi tevékenység
gyakorlásának a függetlenségét. E kiegészítő tevékenységeket az ügyvédi tevékenység
gyakorlója nem ügyvédként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban
meghatározott formában folytathatja (azaz pl. az ügyvédi iroda nem „számlázhatja ki” e
tevékenységeket).
25.	§
Az összeférhetetlenségi szabályok a kamarai jogtanácsosokra és jogi előadókra is vonatkoznak,
értelemszerűen azzal a különbséggel, hogy a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó
145
munkaviszonyban állhat. Ugyanakkor a Javaslat azt a kedvezményt adja a kamarai
jogtanácsosnak és jogi előadónak, hogy a munkáltatója, és ha a munkaszerződés így rendelkezik,
munkáltatójának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt
vállalkozása számára munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett
tevékenységet folytathat. Számukra az is megengedett, hogy korlátlan felelősséggel járó tagsági
jogviszonyt létesítsenek gazdasági társaságban, ugyanis ők az ügyvédi tevékenységüket
munkavállalóként folytatják, így anyagi felelősségük ügyvédi tevékenységükért nem korlátlan.
Továbbá a kamarai jogtanácsosi és a jogi előadói tevékenység gyakorlásával nem
összeférhetetlen a jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása sem.
26.	§
A Javaslat rendezi azt a kérdést is, hogy mi a teendő akkor, ha valamilyen összeférhetetlenségi
ok keletkezésének lehetősége merül fel egy ügyvéd vonatkozásában. Eredendően az
összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni. Ha mégis felmerülne, az
összeférhetetlenségi okot haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított tizenöt
napon belül a területi kamarának be kell jelenteni, valamint harminc napon belül meg kell
szüntetni. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig ügyvédi tevékenység az ügyfél
nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem
folytatható. Ha az összeférhetetlenségi okot az ügyvéd nem szünteti meg, kamarai tagságát a
területi kamara megszünteti (148. §).
27. §
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ügyvédi tevékenység megbízás, kirendelés, vagy - a
Javaslatban meghatározott esetekben - munkaviszony alapján folytatható.
Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként
működik. A kirendelésről szóló szakaszhoz fűzött indokolásnak megfelelően a jogi segítőre
vonatkozó rendelkezések az Ügyvédi tv. szövegéhez képest a minimálisra csökkentek, és a jogi
segítőre vonatkozó szabályokat a jogi segítségnyújtásról szóló törvény tartalmazza a
továbbiakban.
28-29. §
A Javaslat az ügyvédi megbízásnak csak azokat a specialitásait rögzíti, melyekre a Ptk. nem ad
megfelelő szabályt. A Javaslatnak a szerződésre vonatkozó szabályaitól a felek akkor térhetnek
el, ha azt a Javaslat külön megengedi. A Javaslat e fejezete a kamarai jogtanácsosokra nem
vonatkozik, mivel ők munkaszerződés alapján látják el feladataikat.
A 28. § (2) bekezdése speciális képviseleti jogot biztosít az ügyfél hozzátartozójának, ha az
ügyfél a szerződés megkötésében akadályoztatva van, de azonnali jogvédelme szükséges (pl.
balesetet szenvedett, vagy letartóztatták). E szabály azért szükséges, mert a Javaslat kimondja,
hogy a megbízási szerződést az ügyfélnek kell megkötnie, tehát főszabály szerint harmadik
személy javára teljesítendő szerződésként nem lehet ilyen szerződést kötni.
146
A 28. § (3) bekezdése meghatározza a megbízott főkötelezettségeit. A tág meghatározás az
ügyfelek érdekeit védi, mivel e szabály alapján nem kell tételesen meghatározni a megbízott
teendőit, ugyanis mindent köteles megtenni, ami az ügy ellátásához szükséges.
A 28. § (4) bekezdése új, az ügyfeleket védő, fontos szabály, mely szerint az ügyfelet írásban
tájékoztatni kell az ügyhöz kapcsolódó költségekről (pl. illetékről, szakértői költségekről, vagy
éppen az ügyvéd utazási és szállás költségeiről), ha a megállapodás szerint ezeket nem fedezi a
megbízási díj.
A 28. § (5) bekezdése meghatározza, hogy kik azok a személyek, akik a megbízás teljesítésében
a törvény erejénél fogva közreműködhetnek, vagyis akkor is, ha az ügyfél erre külön engedélyt
nem adott. A felek azonban e közreműködők körét korlátozhatják, de más közreműködők
igénybe vételére is lehetőséget adhatnak.
Fontos új szabály, hogy a megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg
megtárgyalt szerződési feltételben, és csak a kárnak a megbízott kötelező felelősségbiztosítása
káreseményenkénti legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható. Az
ügyfelek (megbízók) számára haszontalanná válna a felelősségbiztosítás, ha a felelősség
tetszőlegesen korlátozható lenne.
A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Természetesen akár az ügyfél, akár az ügyvéd ilyen esetekben is ragaszkodhat az írásba
foglaláshoz. Az ügyvédnek ez azért is érdeke, mert az írásba foglalás elmaradása a megbízás
érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat
terheli. Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló
megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés
is tartalmazhatja.
Itt említendő meg az az új szabály is (43. § (5) bekezdés), hogy ha az ügyvédi megbízásnak
olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, melynek valamely szerződő fele az okiratot
szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd
az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az
okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi
képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető. E szabály háttere az, hogy a Javaslat egyértelművé
teszi, hogy pusztán az ellenjegyzés ténye nem teszi az ügyvéd ügyfelévé a megbízójával
ellenjegyzési kötelezettség alá eső szerződést kötő másik szerződő felet is. Az ellenjegyzés az ő
irányában is szül bizonyos kötelezettségeket (44. §), de az ő érdekeit az ügyvéd nem köteles a
szerződés szerkesztése során képviselni és érvényesíteni a szerződés tartalmának kialakítása
során, ugyanis ez olykor lehetetlen feladat lenne, mert egyszerre nem lehet két ellenérdekű fél
javára eljárni. Viszont e szerződő fél érdekeire figyelemmel írja elő a Javaslat a fenti
tájékoztatást. Annak természetesen nincs akadálya, hogy mindkét fél megbízást adjon az
ügyfélnek ilyen esetben, ha a 20. § (6) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek. Ide kapcsolódik,
147
hogy a Javaslat (43. § (6) bekezdés) megengedi, hogy az ügyvéd megbízójával szerződő fél az
ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges
képviselet ellátására meghatalmazást adjon, akkor is, ha a szerződés elkészítésére nem adott
megbízást.
30-31. §
A Javaslat újítása, hogy korlátozza sikerdíj kikötését, vagyis azt, hogy az ügyvéd díjazását
valamilyen eredmény eléréséhez kössék a felek. A sikerdíjat sok országban tiltják, illetve
korlátozzák. Ennek indoka általában az, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos
tevékenységgel nem egyeztethető össze az eredményhez kötöttség, és ebben az értelemben az
eredmény elérésének elvállalása, illetve az ügyvédek szigorúan a jogszabályok keretei között
cselekszenek, mellyel szintén nehezen egyeztethető össze az ügyvédnek az eredményhez, és nem
pusztán a szabályszerűséghez kötött érdekeltsége, ösztönzöttsége. A Javaslat szerint bíróság előtt
nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj
annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E
szabály alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele a megbízó által az ügyvédi
munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költségek, valamint az ügyvédi
megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott. A fenti szabálynak
meg nem felelő sikerdíj sem tilos tehát, így alkalmazása fegyelmi eljárást sem vonhat maga után,
a szankció csak az, hogy Javaslatban meghatározott mértéket meghaladó sikerdíj bíróság előtt
nem érvényesíthető.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyvéd a megbízó javára átvett pénzből - a megbízó egyidejű
írásbeli értesítése mellett - kielégítse a megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és
költségtérítés címén fennálló követelését.
32.	§
Az ügyvédnek az ügyfél azonosításával kapcsolatos teendőit a Javaslat az Ügyvédi tv.-hez képest
jelentősen módosította.
Míg korábban csupán az okiratszerkesztéssel kapcsolatosan tette törvény az ügyvéd
kötelezettségévé az ügyfél azonosítását, addig az új szabályok szerint a jogi tanácsadásra adott
megbízás kivételével ezt valamennyi ügyvédi tevékenységre vonatkozó megbízási szerződés
megkötése előtt köteles megtenni. Jelentős változás továbbá, hogy az ügyvédnek már nem kell
külön részletes írásos tájékoztatóval szolgálnia az ügyfél számára az azonosításról és az annak
keretében történő adatigénylésről, valamint a különböző nyilvántartó szervektől igényelhető
adatok köre már nem az ügyfél erre irányuló írásos engedélyétől függ, hanem a meghatározott
adatkör tekintetében az ügyvéd ex lege lesz jogosult és egyben kötelezett az adatok
megismerésére. További fontos változás, hogy a Javaslat már nem tartalmazza az Ügyvédi tv.
által felsorolt, az azonosítással kapcsolatos kötelező közreműködést megtagadási okokat,
valamint azt, hogy az ügyvéd a személyazonosításra alkalmas igazolvány elvesztése, ellopása,
megsemmisítése vagy magtalálása esetén az erről való tudomásszerzését követően írásban
148
köteles az illetékes rendőrkapitányságot tájékoztatni, valamint a bejelentést rövid úton is
megtenni.
A nem természetes személyek azonosítása annyiban változik, hogy a Javaslat szerint (mivel már
nem csak az okiratszerkesztés kapcsán kell az azonosítást elvégezni) nem csupán a megjelent
képviselő természetes személyt, hanem magát a jogi személyt vagy más szervezetet is
azonosítani kell.
Természetesen a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, ha az ügyvéd valamely
elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja előzetesen azonosítani a természetes személyt, azonban
ezt az akadály megszűnését követően haladéktalanul pótolnia kell.
A Javaslat részletesebb szabályokat tartalmaz a tekintetben is, hogy az ügyvéd a korábban már
azonosított személyek adatainak változását is folyamatosan követni köteles, illetve az ügyvéd
által intézett ügyekbe később bekapcsolódó és addig nem azonosított személyek azonosítását is
folyamatosan el kell végeznie. Emellett a Javaslat felsorolja azon esetek körét is, melyekben az
ügyvéd mentesül az azonosítási kötelezettség alól. Ezek azok az esetek, amelyek során az ügyfél
vagy eljáró személy azonosítását már korábban elvégezték, például egy ügyvéd által
ellenjegyzett vagy a közjegyző által készített vagy hitelesített dokumentum esetében.
A Javaslat a közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatos eljárásokra az általános szabályoktól
eltérően szigorúbb azonosítási rendet ír elő annyiban, hogy az ügyvéd ilyen esetekben mindig
köteles a referenciaadatokat megkérni az illetékes hatóságtól. A Javaslat rögzíti, hogy ez az
adatigénylés mind az ügyvéd, mind az ügyfele számára díj- és költségmentes. A kötelező
adatigényléssel érintett esetekben sem akadálya a megbízási szerződés megkötésének, illetve a
jognyilatkozatok okiratba foglalásának az, ha az adatigénylés technikai okokból nem lehetséges,
azonban az elkészített okirat ellenjegyzésére és a megfelelő eljárásban történő előterjesztésére
addig nem kerülhet sor, amíg az azonosításra a referenciaadatok igénylését követően sor nem
került.
33.	§
A Javaslat az azonosítással kapcsolatban új elemként előírja az ügyvéd számára, hogy a kötelező
jogi képviselettel járó ügyekben azonosított személyekről és szervetekről a Javaslatban szereplő
adatkörnek megfelelő nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok egy
része esetében az ügyvéd az adatok változását úgy köteles átvezetni, hogy a korábban megismert
és nyilvántartott adatok is megismerhetőek maradjanak. Az elérhetőségi adatokra a nyilvántartási
kötelezettség nem terjed ki, ugyanakkor az azonosított személy vagy szervezet hozzájárulása
esetén az azonosított személyekről vagy szervezetekről vezetett nyilvántartás az elérhetőségi
adatokat is tartalmazhatja.
Az adatok kezelésére a Javaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott ideig köteles kezelni
149
és megőrizni.
34.	§
Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog
létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére. Az ügyvédi tevékenység
gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott
elfogadó nyilatkozatát is. Ez megkülönbözteti az ügyvédi meghatalmazást a Ptk. szerinti
meghatalmazástól. Az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
A meghatalmazásban meghatalmazottként azt kell megjelölni, akivel a megbízási szerződést a
megbízó megkötötte (pl. ügyvédi iroda). Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a
meghatalmazás alapján a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során
e törvény alapján eljárhatnak.
A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. A meghatalmazás
korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos,
amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. A meghatalmazás alapjául szolgáló
megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti. A meghatalmazott köteles
írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését annak a bíróságnak,
hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve
védelmét látta el. A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel
szemben a közléssel hatályosul.
A meghatalmazás szabályai a kamarai jogtanácsosokra is vonatkoznak.
35.	§
A Javaslat részletezi a megbízási szerződés megszűnésének speciális eseteit. Ezek közül
kiemelésre érdemes, hogy a megbízás megszűnik a megbízott egyéni ügyvéd, európai közösségi
jogász kamarai tagságának megszűnésével.
Az ügyvédi megbízás bizalmi viszony, ezért a megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal
is felmondhatja. A megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel a megbízott is
felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. Ha a felek másként nem
rendelkeznek, felmondás esetén érvényesülnek a Ptk. 6:278. § szabályai is, melyek szerint a
megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással
okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor, ha pedig a
szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a
felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került
sor.
Gyakorlati igényeket szolgáló új szabály, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója működési
formájának megváltoztatása esetén - ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység
150
gyakorlója vállalhat megbízást - a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e
törvény erejénél fogva jogutódlás következik be, ha a működési formaváltás következtében a
megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a
várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal
megelőzően értesíteni.
36.	§
A kirendelésre vonatkozó rendelkezések nem változnak az Ügyvédi tv.-ben foglaltakhoz képest a
tekintetben, hogy milyen jogok illetik meg és mely kötelezettségek terhelik a kirendelt
ügyvédeket, például a díjazáshoz való jog, vagy az idézésre történő megjelenés és a terhelttel
való késedelem nélküli kapcsolatfelvétel kötelezettsége. Szintén változatlan rendelkezés, hogy a
területi kamara köteles a kiemelt időszakokban (így pihenő- és munkaszüneti napokon) ügyvédi
ügyeletet biztosítani a kirendelések teljesítése érdekében, valamint az, hogy a kirendelt ügyvéd a
helyettesítéséről megfelelően gondoskodni köteles. A díjazással kapcsolatban érdemes kiemelni
azt a kisebb fogalmi pontosítást, melynek megfelelően a Javaslat szerint a kirendelt ügyvédet az
általa ellátott tevékenységgel kapcsolatban díj illeti meg, amely a munkadíjból és a
költségtérítésből áll.
Újdonság ellenben, hogy a kirendelt ügyvéd gyűjtőfogalomba nem tartozik bele a pártfogó
ügyvédi képviseletet ellátó jogi segítő. Az Ügyvédi tv. ugyanis, bár a fogalom alá tartozónak
ismerte el a jogi segítőket is, a kirendelt ügyvédre vonatkozó szabályok közül csupán egy
nevesített rendelkezést tartalmazott, amely a pártfogó ügyvédek esetében értelmezhető lett volna.
E rendelkezés, mely szerint pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is
elláthat, ha jogi segítőként működik, a Javaslatban az ügyvédi tevékenység szabályai között kap
helyet. E rendelkezésre a jogi segítségnyújtás szolgáltatás szabályainak sajátossága miatt van
szükség.
Bizonyos esetekben a pártfogó ügyvédként eljáró jogi segítő kirendelésére is sor kerül, az erre
vonatkozó szabályok azonban szintén a dogmatikai tisztázás érdekében a továbbiakban nem az
ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, hanem egységesen a jogi segítségnyújtásról szóló
törvényben kerülnek meghatározásra. Ennek érdekében kerül sor a jogi segítségnyújtásról szóló
törvény módosítására oly módon, hogy az rögzítse, a pártfogó ügyvéd tekintetében a jogi
segítségnyújtó szolgálat kirendelő végzése pótolja a meghatalmazást.
A kirendelésre vonatkozó eljárási szabályok közül talán a legfontosabb a kirendelés alóli
mentességek rendszere. Ez fontos garanciális szabály, hisz a kirendelés az ügyben eljáró bíróság,
ügyész, nyomozó hatóság, közjegyző vagy egyéb hatóság feladata. A korábbi szabályozás
logikájával megegyező módon az ügyvéd felelősségi körébe tartozik a kirendelés ellátását
akadályozó okok közlése. Ezt egészíti ki biztosítékként a területi ügyvédi kamara számára
közlési kötelezettséget előíró rendelkezés. Amennyiben ugyanis olyan ügyvéd kerül kirendelésre,
aki e feladatot akár a kirendeléskor fennálló, akár később bekövetkezett okból nem láthatja el,
maga a kirendelés hatálya szűnik meg és az eljáró bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak,
151
közjegyzőnek vagy egyéb hatóságnak új ügyvédet kell kirendelnie. Ennek megfelelően, a területi
kamarának a jelzést a kirendelő hatóság - hiszen ő addig a pontig értesül a kirendelés kapcsán
eljáró hatóságokat illetően -, míg a kirendelt ügyvédnek értelemszerűen vagy a kirendelő, vagy -
amennyiben az eljárási cselekményt már másik hatóság előtt kell lefolytatni - az aktuálisan
eljáró hatóság felé kell megtennie, hiszen utóbbi esetben az adott eljárási szakban vagy eljárási
cselekmény tekintetében új ügyvéd kirendelésére az a hatóság lesz jogosult.
További változás, hogy a Javaslat az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatályba lépéséig
csupán az ügygondnok, az eseti gyám és az eseti gondnok esetében rendelkezik a meghatalmazás
kirendelő hatóság határozata általi pótlásáról. Ezt egészíti ki az átmeneti szabályok között
elhelyezett, a kirendelt védőre e szabályt megfelelően alkalmazni rendelő rendelkezés. A
kirendelt védő esetében szükség van a kirendelő határozaton túl a kijelölésre is, mely szabály
azonban a következő, kirendelt védő kijelölésére vonatkozó szakaszban kap helyet, melynek
hatályba lépése az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatályba lépéséhez igazodik.
37.	§
A kirendelt védőre vonatkozó rendelkezések az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat alapján
megváltoznak annyiban, hogy a bíróság vagy nyomozó hatóság kirendelését követően szükséges
az eljáró kirendelt védő kijelölése is. Ezt a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatban
meghatározott eseteket kivéve, főszabályként a területi ügyvédi kamara köteles megtenni.
Fontos változás, hogy a Javaslat már nem rendelkezik azon szempontokról, amelyeket a
kirendelő bíróságnak vagy hatóságnak a kirendeléskor figyelembe kell vennie. Ennek oka
egyrészt az, hogy e szabályoknak a kirendelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó
büntetőeljárási törvényben vagy annak végrehajtási szabályaiban van a helye. A másik ok, hogy
a kijelölés jellegéből fakadóan, amennyiben a kirendelt védőt a területi kamarának kell
kijelölnie, úgy a kirendeléskor a kirendelő bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság (a ténylegesen
eljáró személy ismeretének hiányában) még nem tudja az adott büntetőeljárás kontextusán
túlmutató kizáró szempontokat figyelembe venni. A kijelölés jellegéből adódóan ugyanakkor
különös figyelmet kell szentelni annak is, hogy az ügyben eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó
hatóság is köteles a kirendeléskor a kijelölést kizáró okokat figyelembe venni.
Emellett az Ügyvédi tv.-ben szereplő azon rendelkezéseket, melyek a kirendeléskor figyelembe
veendő bizonyos objektív és szubjektív jellegű kizáró okokat - így azt, hogy kirendelni csak a
kirendelt ügyvédi jegyzékben szereplő ügyvédet lehet, illetve szubjektív kizáró okként az
érdekellentétet -, illetve azon elvet rögzítették, mely szerint új ügyvéd kirendelésének
engedélyezésekor arra kell törekedni, hogy az ügyben kirendelt védő személye változatlan
legyen a Javaslatban nem indokolt szerepeltetni. Azok ugyanis jellegükből adódóan a kirendelést
szabályozó büntetőeljárási törvényben, vagy annak végrehajtási rendeleteiben elhelyezendő
szabályok.
Az előzőeknek megfelelően a Javaslat a kirendelt védő kijelölésére vonatkozó szabályokat
152
tartalmazza. Az eljáró ügyvédet a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből elektronikus, véletlenszerű
kiválasztás segítésével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített
módon kell a területi ügyvédi kamarának kiválasztania, mely során biztosítani kell az ügyvédek
arányos munkaterhelését és figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő
hatóság földrajzi elhelyezkedését.
38.	§
A Javaslat a korábbiakkal egyezően kimondja, hogy a területi kamara a kirendelt védőként
kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet, amelyet a hatóságok rendelkezésére bocsát. A
kirendelt ügyvédi jegyzéket a területi kamara úgy köteles összeállítani, hogy azon a kirendelést
igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges
számú ügyvéd szerepeljen. A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításánál az önkéntesség és az
egyenlőség elvét alkalmazni kell és lehetőség szerint minden ügyvédnek biztosítani kell a
lehetőséget a jegyzékbe való felvételre. A kijelölést érintő automatizálással kapcsolatos új
rendelkezés, hogy a jegyzéket érintő változásoknak megfelelően a területi kamarának a
névjegyzéket folyamatosan frissítenie kell és a frissített névjegyzéket a honlapján közzé kell
tennie.
39.	§
Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy klasszikus feladatai közé tartozik a jogi képviselet
ellátása. Minden jogterület biztosítja annak a lehetőségét, hogy mindazon nyilatkozatokat,
amelyeknek nem érvényességi kelléke, hogy az ügyfél személyesen tegye meg, képviselője útján
is előadhatja. Továbbá az egyes jogszabályok meghatározzák, hogy a bíróságok, illetve
hatóságok előtt a jogi képviselet mikor kötelező. Így például a polgári perrendtartásról szóló
törvény - a korábbi szabályozástól eltérően - főszabállyá kívánja tenni a perben a fél számára a
kötelező jogi képviseletet azzal, hogy a jogalkotó törvényi rendelkezéssel kivételeket állapíthat
meg a főszabály alól. Kötelező a jogi képviselet többek között a cégbejegyzési és
változásbejegyzési eljárásokban vagy azokban a kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási
eljárásokban is, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat
vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál.
Azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, meghatalmazott csak jogi
képviselő lehet, más személy nem. De a jogi képviselet nem jelent feltétlenül ügyvédi
képviseletet. Jogi képviselői tevékenységet láthat el többek között az ügyvédi tevékenység
gyakorlói közül az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász. De a fent
említett ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi képviselőként járhat el - a Javaslat hatálya alá
nem tartozó - az okiratot szerkesztő közjegyző is.
Az ügyvédi jogviszony megbízási jellegéből következik, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlója az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján, illetve az ügyfél utasításai alapján kell
eljárjon. Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának megbízója érdekeinek érvényesítéséhez minden
törvényes eszközt igénybe kell vennie. Az ügyvéd eljárásának természetesen gátját képezik a
153
jogszabályok betartása, vagyis a jogi képviselet ellátása során az ügyvédi tevékenység
gyakorlója köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik
vagy jogszabály megkerülésére irányul. A Ptk. 6:273. §-ával összhangban a jogi képviselet
ellátása kapcsán is rögzíti a Javaslat, hogy ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve
célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél figyelmét
erre a körülményre köteles felhívni.
40.	§
A rendelkezés az ügyvéd büntetőeljárásban érvényesülő mozgásterét hivatott rögzíteni azzal,
hogy rögzíti, a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek
elsődlegessége alapján köteles az ügyvéd eljárni. Ez természetesen nem érvényesülhet a terhelt
rendelkezési joga ellenében.
41.	§
Klasszikus ügyvédi tevékenység a jogi tanácsadás. Az ügyvéd jogi tudása miatt a hozzáforduló
ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg. Az ügyvéd nyilvánvalóan
a jogszabályok ismeretében ad jogi véleményt, erre utal a Javaslat azzal, hogy nyomatékosítja,
hogy az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió
kötelező erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a
javaslatait. Természetesen a felsoroltakon túl az ügyvédnek az is feladata, hogy kövesse a bírói
gyakorlatot és álláspontját ennek megfelelően közölje az ügyféllel.
42.	§
A Javaslat 2. §-a felsorolja az ügyvédi tevékenységeket. Klasszikus ügyvédi tevékenység az
okiratszerkesztés. Ügyvédi okiratnak az ügyvéd vagy irodája által szerkesztett adatot,
tényközlést vagy más jognyilatkozatot tartalmazó irat minősülhet, amely a megbízó személy
céljait szolgálva más személy, bíróság, hatóság, közjegyző stb. előtt kerül felhasználásra annak
érdekében, hogy bizonyító erejénél fogva adatot, tényt, megtett jognyilatkozatot igazoljon.
Nyilvánvaló, hogy az okiratszerkesztés során is az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a
jogszabályi keretek között úgy kell eljárnia, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata az ügyfél
érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
43-45. §
A tárgybeli §-ok részletesebben ismertetik az Ügyvédi tv.-ben foglaltaknál az okirati ellenjegyzés
szabályait. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az okirat ellenjegyzését, mint ügyvédi
tevékenységet ügyvéd illetve kamarai jogtanácsos végezhet. Az ügyvéd olyan okiratot láthat el
ellenjegyzéssel, amely saját vagy az irodája, valamint helyettese közreműködésével jött létre. A
kamarai jogtanácsos pedig a saját illetve munkáltatójának a kamarai szabályzatban
meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett okiratot
ellenjegyezheti. Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (a továbbiakban a 43-45. §-hoz fűzött
indoklás kapcsán: ügyvéd) az okirat ellenjegyzésével tulajdonképpen azt bizonyítják, hogy az
154
okirat a jogszabályoknak megfelel, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak
összhangban állnak az akaratukkal, az ügyvéd az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró
képviselőik azonosítását elvégezte, az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő
aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
A Javaslat a papíralapú okirat és az elektronikus okirat ellenjegyzésének feltételeiről egyaránt
rendelkezik. Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a
szárazbélyegzőjének a lenyomatát kell elhelyezze, az elektronikus okiratot pedig elektronikus
aláírásával és időbélyegzővel kell ellássa.
A Javaslat többek között azt is rendezi, hogy külföldön készült okirat esetén mikor tekinthet el az
ügyvéd az utóbbi feltételtől. Ha a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes magyar
külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal
látták el, vagy azt közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a minősített elektronikus
aláírásával és időbélyegzővel látta el, akkor az ügyvédi ellenjegyzéshez nem szükséges, hogy a
felek az okiratot az ügyvéd előtt írják alá.
A Javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön
aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve
Apostille tanúsítvány nem szükséges.
46. §
Az elektronikus közszolgáltatások elterjedésével lehetővé vált, hogy az ügyvédi tevékenységet
végző személy elektronikus úton kommunikáljon a különböző hatóságokkal. Kiemelt jelentősége
van ezért annak, hogy a kommunikáció keretében továbbított elektronikus aláírással ellátott
okiratok, nyilatkozatok az aláíró személyét és szakmai minőségét tekintve egységesen ugyanazt
a biztonságot szolgálják.
Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos papíralapú okiratot - utalvány, értékpapír vagy más vagyoni
értékű jogot megtestesítő okirat kivételével - elektronikus okirati formába alakíthat. Az
elektronikus okirati formába való alakítás során az Eüsztv.-t és a végrehajtási rendeleteit - a
Javaslatban meghatározott kivételekkel - kell alkalmazni. Hangsúlyozandó, hogy az ügyvéd és a
kamarai jogtanácsos az elektronikus másolaton csak minősített elektronikus aláírást használhat
és kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet. A minősített elektronikus aláírás
elhelyezése - az ellenkező bizonyításáig - teljes bizonyító erővel tanúsítja azt, hogy az
elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben
megegyezett. Az okiratátalakítás kapcsán további követelményként írja elő a Javaslat, hogy az
ügyvédi tevékenységet végző személynek az elektronikus okiratot is ellen kell jegyeznie úgy,
hogy azt elektronikus aláírásával és időbélyegzővel kell ellássa. A Javaslat mind az átalakított
papíralapú okirat, mind az elektronikus okirat tekintetében őrzési kötelezettséget ír elő.
47-51. §
155
A Javaslat az Ügyvédi tv. rendelkezéseihez képest részletesebben szabályozza az ügyvédi letétet.
Ez azért szükséges, mert az ügyvéd az ügyfelek pénzét kezeli, így ügyfélvédelmi szempontból a
részletes, törvényi szintű szabályozás indokolt.
A letétnek három típusa van. Teljesítési letét esetében az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal
a rendeltetéssel fogadja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés
szerint fizesse ki vagy adja át (pl. adásvételi szerződés eladójának a vételárat), illetve bizonyos
feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza. Költségletét
esetében az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként
és azok teljesítésére szolgáló letétet a rendeltetése szerinti célra (pl. szakértői díj, illeték stb.)
fordítja. Őrzési letét esetében az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott
letétet a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza.
Letétként az ügyvéd pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy
más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet. A letéti szerződést írásba kell foglalni.
Fontos garanciális szabály, hogy a teljesítési letéti szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha
arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja. E nélkül a teljesítési letét nem tudná betölteni a
biztosítéki funkcióját az ügylet során.
A Javaslat meghatározza az ügyvédnek a letéttel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Az
ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést
megakadályozó módon köteles őrizni. Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt
minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve
értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt
nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő
rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti. Semmis a letéti
szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési tevékenységgel
összefüggésben kizárja vagy korlátozza.
A letevő ellenőrzési jogát biztosítja az a rendelkezés, mely szerint az ügyvéd a letevő erre
irányuló kérelme esetén a letevő költéségre a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt
elkülönített alszámlán kezeli, valamint biztosítja, hogy a letevő az alszámla egyenlegéről a
számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.
Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy - külföldön átvett pénz esetében három -
munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el. Ez a szabály azonban aránytalan
adminisztratív terhet okozna kis összegű letétek esetén (pl. 3 ezer forint átvétele eljárási illeték
megfizetése céljából), ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a kötelező legkisebb munkabér havi
összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben
megállapodhatnak abban, hogy a pénzt nem kell letéti számlán elhelyezni.
156
A letét lehet visszterhes, illetve ingyenes. Ezért mondja ki a Javaslat, hogy a letéti szerződésben
meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét. Ha a felek
eltérően nem állapodnak meg, a letéti számlán elhelyezett pénz utáni kamat a letevőt illeti meg, a
számlavezetéssel, illetve a széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az ügyvédet terhelik.
Az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának
tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.
Az ügyfelek letett értékeinek biztonságát szolgálja a letéti nyilvántartás vezetésére kötelező
rendelkezés. E szerint az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi
összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a
letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi
kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. Az elektronikus
nyilvántartásból az ügyvédi kamara a letevő számára elektronikus úton a letét adatairól adatot
szolgáltat.
52.	§
A Javaslat az Ügyvédi tv. rendelkezéseivel lényegileg egyező módon, de egy alcím alatt
szabályozza a pénz, dolog, iratok átvételével és kiadásával összefüggő kérdéseket azzal, hogy
azok alkalmazását az ügyvédeken túl - a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók kivételével -
valamennyi ügyvédi tevékenység gyakorlója számára előírja. A pénz, dolog, iratok átvételével és
kiadásával összefüggő kérdések tekintetében a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók számára a
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.
53.	§
Az ügynyilvántartással és az iratkezeléssel kapcsolatban a legjelentősebb újdonság az, hogy az
ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, illetve ügyvédi iroda által az ellátott
ügyekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó legfontosabb szabályok törvényi szinten kerülnek
meghatározásra. A szabályozási célt maga az (1) bekezdés is tartalmazza, ugyanis a
nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések hivatottak biztosítani az ügyvédi tevékenységre
vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzését és az ügyfelek jogainak megfelelő védelmét.
A célok elérése érdekében a törvény rögzíti a nyilvántartandó adatok körét, azt, hogy az adatokat
mennyi ideig lehet kezelni, valamint azt, hogy ki és milyen célból jogosult adatot igényelni az
ügynyilvántartásból.
Az adatok kezelésének időbeli tekintetben tagolt szabályozását az indokolja, hogy a különböző
ügytípussal kapcsolatban a nyilvántartásba került adatokat attól függően kell differenciált
időtartamban kezelni, hogy az adott ügyben mennyi idő múlva lehet megalapozottan számítani
arra, hogy az adatokra már nem lesz szükség, tekintettel az elbirtoklási vagy az elévülési
határidőkre.
157
Az (5) bekezdés pedig többletszabályként az okiratok ellenjegyzése esetében az iratok
megőrzésére ad 10 éves határidőt.
54-56. §
Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése a korábbiaknál részletesebben kerül szabályozásra a
Javaslatban. Változás, hogy az ügyvédi tevékenység szüneteltetését a területi kamara határozott
időtartamra engedélyezi, amely időtartam nem lehet rövidebb három hónapnál és öt évenként
meghosszabbítandó. Ennek indoka, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójáról (így
életbenlétéről, az adataiban bekövetkezett változásokról) tevékenységének szüneteltetetése alatt
is legyen a kamarának információja. Az ügyvédi tevékenység szüneteltetését a területi kamara
akkor engedélyezi, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója megfelelően gondoskodott a saját,
illetve az olyan ügyvédi iroda megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, amelynek nem
marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja, ha gondoskodott az alkalmazásában, illetve az olyan
ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a
megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja, valamint ha
arcképes igazolványát a területi kamarában a szüneteltetés időtartamára leadja. Ügyvédi iroda
tagja esetében az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének feltétele továbbá az ügyvédi iroda
előzetes hozzájárulása is.
A Javaslat szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó
kötelezettségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy a szünetelés időtartama alatt is
ellátja, így például jogosult az adóbevallás elkészítésére, a számlákkal kapcsolatos ügyintézésre.
A szüneteltetés időszaka alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai
tagságból vagy a kamarai nyilvántartásból eredő jogait és a tagdíj fizetése valamint az
adatváltozás bejelentése kivételével nem terhelik az abból fakaró kötelezettségek sem.
A szüneteltetést követően a tevékenység folytatását a területi kamara a nyilvántartásba hivatalból
bejegyzi.
57.	§
A koncepcionális változásokhoz igazodóan, a szabályozás tevékenység-központú
megközelítésével összhangban a Javaslat szerkezetileg kettéválasztja az ügyvédi tevékenységet
gyakorló természetes személyek és szervezetek körét. A Javaslat a Negyedik Részben tételesen
meghatározza, ezzel egyértelművé teszi kik az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes
személyek.
A Javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek között elsőként nevesíti az
ügyvédet. Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, saját gazdasági kockázatvállalása
mellett egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként folytathatja. A Javaslat koncepcionális
szinten nem változtat azon, hogy az ügyvéd főszabályként a megbízó megbízása alapján jár el,
ugyanakkor eljárhat a bíróság, illetve a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó
158
szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási
szerződés alapján is.
A korábbi szabályozással egyezően az ügyvéd területi kamarai tag.
A Javaslat kiemeli, hogy az ügyvéd egyidejűleg egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda tagja kizárólag
egy meghatározott esetben, átmeneti jelleggel lehet: Ha az egyszemélyes ügyvédi iroda a jogutód
nélküli megszüntetéséről szóló döntésében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó valamennyi
megbízásából fakadó jogait és kötelezettségeit tagjára átruházza. A bejegyzéssel az
egyszemélyes ügyvédi iroda megszűnik és a volt tag egyéni ügyvédként működik tovább. Addig,
amíg a bejegyzés nem válik hatályossá, az ügyvéd egyszerre működhet egyéni ügyvédként és
egyszemélyes ügyvédi iroda tagjaként. Az átruházáshoz az ügyfél hozzájárulása nem szükséges.
58.	§
Az ügyvéd területi kamarába való felvételének feltételei az Ügyvédi tv.-hez képest több ponton
is módosulnak. Az (1) bekezdés d) pontja a kérelem előterjesztését megelőző tíz évben legalább
egy évig folytatott ügyvédi joggyakorlat meglétét követeli meg. A tíz éves időkorlát bevezetése
az ügyvédi hivatás megfelelő színvonalon történő gyakorlását kívánja elősegíteni, megkövetelve
az ügyvéd szakmai tudásának a változó jogszabályi környezethet alkalmazkodását. A Javaslat az
ügyvédi joggyakorlat egységes fogalmát az ügyvédi tevékenység gyakorlásának általános
feltételei között határozza meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a jogtanácsosként folytatott
joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatként figyelembe vehető legyen, a Javaslat az átmeneti
rendelkezések között egy kisegítő szabályt hoz létre. Az (1) bekezdés g) pontja az elektronikus
ügyintézéshez szükséges feltételek megteremtését írja elő. Ez a rendelkezés biztosítja a Javaslat
egészével, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló 2015. évi CCXXII. törvénnyel, illetve annak végrehajtási rendeleteivel való teljes
összhangot. Azt, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásához milyen elektronikus ügyintézési
feltételek biztosítása szükséges, a küldöttgyűlés szabályzatban állapítja meg. Az ügyvédi
tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére az ügyvédi irodai tagsággal nem
rendelkező ügyvéd, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda helyettes ügyvédet bíz meg. A
helyettes ügyvéd megjelölése a Javaslat nóvumaként az ügyvédi tevékenység gyakorlásának
általános és meghatározott esetekben kötelező feltétele, erre tekintettel ez a szabály az (1)
bekezdés h) pontjaként kerül bevezetésre. Annak elkerülése érdekében, hogy a helyettesítésre
kötött megállapodás bármely okból történő megszűnése ne eredményezze azonnal a területi
kamarai tagság megszűnését, a Javaslat a kamarai tagság megszűnésének szabályai között három
hónapos „türelmi időt” biztosít. Ez idő alatt az ügyvédnek lehetősége van az előírt kötelező
feltételnek eleget tenni és újabb helyettesítési megállapodást kötni.
A Javaslat az Ügyvédi tv. szerkezetétől eltérően az európai közösségi jogász ügyvédként való
felvételére vonatkozó szabályokat a szerkezetbeli következetesség érdekében helyezi át. A
Javaslat az európai közösségi jogász ügyvédként való felvételének követelményeit az
ügyvédekre vonatkozó szabályokkal egyezően állapítja meg, figyelembe véve az európai
159
közösségi jogász sajátos jogállásából fakadó eltéréseket. Speciális feltétel a Magyarországon
megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenység a magyar joggal vagy az
Európai Unió jogának hazai alkalmazásával kapcsolatban, továbbá az ügyvédi tevékenység
gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudás. Ezeknek a feltételeknek a fennállását az
ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, nyelvvizsgával, illetve a területi kamara
előtti személyes meghallgatáson kell igazolnia. Az egyéb felvételi feltételekre az ügyvédekre
vonatkozó szabályoknál ismertetett indokok irányadók.
A Javaslat fenntartja az Ügyvédi tv. azon szabályát, amely lehetővé teszi az európai közösségi
jogász ügyvédként való területi kamarai felvételét abban az esetben is, ha a megszakítás nélküli
Magyarországon végzett ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, de a magyar
joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos ügyvédi
tevékenysége három évnél rövidebb időtartamú, egyebekben pedig megfelel az európai
közösségi jogász ügyvédként való felvételi követelményeinek.
A korábbi szabályokkal egyező módon a Javaslat változatlanul a területi kamara teljes jogú
tagjának ismeri el a területi kamarába ügyvédként felvett európai közösségi jogászt, aki a
felvételt követően - a teljes jogú tagságából fakadóan - jogosulttá válik az „ügyvéd” megjelölés
használatára, ugyanakkor emellett továbbra is jogosult az európai közösségi jogászok szakmai
megnevezéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakmai megnevezését használni.
59.	§
A Javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek között nevesíti az
alkalmazott ügyvédet, aki az Ügyvédi tv.-nyel ellentétben a területi kamara tagjaként folytathat
ügyvédi tevékenységet. Az alkalmazott ügyvéd ügyvéddel, ügyvédi irodával vagy - a korábbi
szabályozástól eltérően - a munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy irodaközösségbe tartozó
ügyvéddel, ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban. A munkáltatók valamely szabályozott
együttműködési formájának előírása egyszerre teszi lehetővé a munkaszervezés megkönnyítését,
a munkaviszony hatékonyságának növelését és átláthatóságának biztosítását, miközben az
alkalmazott ügyvéd védelmét is szolgálja.
60.	§
Tekintettel arra, hogy az alkalmazott ügyvéd területi kamarai tagként folytathat ügyvédi
tevékenységet, a Javaslat az alkalmazott ügyvédként való kamarai felvételi szabályokat
tartalmazza. Az egyes feltételek az alkalmazott ügyvéd szerepéhez és funkciójához igazodóan
kerülnek rögzítésre. Az Ügyvédi tv. névjegyzékbe való felvételi szabályaihoz képest az (1)
bekezdés e) pontja egyértelművé teszi, hogy az alkalmazott ügyvédnek olyan, a kamara
működési területén irodával rendelkező ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kell munkaviszonyban
állnia, aki vagy amely az alkalmazott ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas
irodahelyiséggel rendelkezik. Az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas
irodahelyiségre vonatkozó követelményekről, továbbá az alkalmazott ügyvédek
foglalkoztatásának feltételeiről a küldöttgyűlés kamarai szabályzatban rendelkezik. Tekintettel
160
arra, hogy az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyban áll és kizárólag a munkáltatója felelősségi
körén belül járhat el, felelősségbiztosítást a munkáltatója köt rá. A munkáltató által megkötött
felelősségbiztosítás meglététét a felvételi kérelem előterjesztésekor az alkalmazott ügyvédnek
igazolnia kell.
A korábbi szabályozással egyezően az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi
tevékenység végzésére is jogosult, így a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az európai
közösségi jogász alkalmazott ügyvédként kérje a kamarai felvételét és ilyen minőségben területi
kamarai taggá váljon. A Javaslat szerkezeti logikáját követve az európai közösségi jogász
alkalmazott ügyvédként történő felvételének követelményei az alkalmazott ügyvédről szóló
fejezetben kerülnek elhelyezésre.
61. §
A Javaslat egységesen rendezi az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára vonatkozó szabályokat.
A korábbi szabályozással ellentétben, alkalmazkodva a gyakorlati szükségletekhez a Javaslat
lehetővé teszi, hogy az alkalmazott ügyvéd több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával is
munkaviszonyban álljon, feltéve, ha két feltétel teljesül: valamennyi munkáltató ugyanannak az
ügyvédi társulásnak vagy irodaközösségnek a tagja, és ezt a területi kamarának bejelentették.
Ahhoz, hogy a többes foglalkoztatási jogviszony effektíven működjön, egyúttal kontrollálható is
legyen, szükséges a munkáltatók szabályozott együttműködési formában való működés és ennek
bejelentése.
A Javaslat rendelkezései kifejezésre juttatják, hogy alkalmazott ügyvéd tevékenysége,
felelőssége, működésének létjogosultsága minden tekintetben a munkáltatójához igazodik.
Ha a munkáltató működése megszűnik, az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya is - a munkáltató
jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint - megszűnik.
Az alkalmazott ügyvéd önállóan sem ügyvédi, sem kiegészítő tevékenységet nem folytathat,
működése során a munkáltató utasításainak megfelelően és felelősségi körén belül járhat el. Az
alkalmazott ügyvéd tevékenységét a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei
között, annak ügyfelei számára gyakorolja. Munkáltatója egyetértése esetén helyettesíthet más
ügyvédet, európai közösségi jogászt vagy ügyvédi irodát.
Az alkalmazott ügyvéd felett munkáltatói jogköréket csak ügyvéd gyakorolhat,
munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyvére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. A Javaslat utaló szabálya értelmében az ügyvédekre vonatkozó rendelkezések az
alkalmazott ügyvédekre is irányadók.
A korábbi szabályozással egyezően a Javaslat biztosítja az alkalmazott ügyvédek kamarai
közéletben való részvételét azzal az eltéréssel, hogy a területi kamarai tagságra tekintettel
alkalmazott ügyvédi tagozatot hozhatnak létre.
161
62-63. §
Az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyként nevesített ügyvédjelölt
tevékenységét munkaviszonyban végzi, mely ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, ügyvédi
irodával, illetve európai közösségi jogászi irodával állhat fenn. A korábbi szabályozástól eltérően
az ügyvédjelölt munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy irodaközösségbe tartozó
ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, ügyvédi irodával, illetve európai közösségi jogászi
irodával állhat munkaviszonyban. Ahogyan az alkalmazott ügyvéd vonatkozásában is, a
munkáltatók valamely szabályozott együttműködési formájának előírása egyszerre teszi lehetővé
a munkaszervezés megkönnyítését, a munkaviszony hatékonyságának növelését és
átláthatóságának biztosítását, egyúttal az ügyvédjelölt munkakörülményeinek védelmét is
szolgálja.
Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyához képest az ügyvédjelölt munkaviszonyának van egy
speciális rendeltetése: a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése. A
joggyakorlat célja, hogy a munkavégzése során az ügyvédjelölt behatóan elsajátítsa az elméleti
és gyakorlati jogi ismereteket, az ügyvédi hivatás írott és íratlan szakmai szabályait, valamint a
későbbi önálló, hatékony munkavégzéshez szükséges ügyvédi készségeket és képességeket
egyaránt. Az ügyvédjelölt munkáltatója helyetteseként jár el, tevékenységét azok ügyfelei
számára gyakorolja.
Az ügyvédjelölt nem kamarai tag, azonban működésének feltétele az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vétel.
A Javaslat az ügyvédjelölt nyilvántartásba vételének követelményeit a korábbi szabályokkal
egyezően tartalmazza, pontosítva azzal, hogy a munkaviszony olyan munkáltatóval állhat fenn,
aki vagy amely az ügyvédjelölti tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas
irodahelyiséget tart fenn. Az irodahelyiségre vonatkozó követelményeket a kamara
szabályzatban állapítja meg.
64.	§
Az Ügyvédi tv. szabályaihoz képest a Javaslat pontosítja, egyértelművé teszi a szabályokat,
egyúttal támogatni igyekszik mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalt.
Az ügyvédjelölt három együttes feltétel fennállása esetén foglalkoztatható. A Javaslat elhagyja
azt a korábbi szabályt, amely az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultság feltételeként
legalább kétéves, megszakítás nélküli ügyvédi tevékenységet írt elő, mivel ennek megkövetelése
az elmúlt két évtized gyakorlati tapasztalatai alapján indokolatlan korlátozásnak bizonyult. Az
Ügyvédi tv.-nek az általános fegyelmi büntetésre vonatkozó szabálya helyett az (1) bekezdés a)
pontja a Javaslat által újonnan bevezetett: ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi
büntetést nevesíti. A Javaslat az önálló fegyelmi büntetés létrehozásával amellett, hogy a
munkavállalói oldal védelmét segíti elő, preventív jelleggel a munkáltatót is rászorítja a
162
megfelelő munkakörülmények biztosítására. Az (1) bekezdés b) pontja az Ügyvédi tv.-nek a
foglalkoztatás feltételeire vonatkozó szabályát helyesbíti azzal, hogy a „tárgyi” jelző használatát
mellőzi. A küldöttgyűlés kamarai szabályzatban határozza meg azokat a feltételeket, melyeket a
munkáltatónak az ügyvédjelölt foglalkoztatása során feltétlenül biztosítania kell. Az ügyvédjelölt
foglalkoztatásához e jognak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba történő bejegyzése is szükséges.
A területi kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvédi kamarai
nyilvántartásból törli, ha a munkáltató nem felel meg a követelményeknek.
65.	§
Az ügyvédjelölt foglalkoztatásának célja a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat
megszerzése. Ez a cél kötelezettséget teremt a munkáltató oldalán arra, hogy az ügyvédjelöltet
olyan munkával lássa el, amely segítségével az ügyvédi működéshez szükséges komplex
ismeretek birtokába juthat.
Ugyanígy a területi kamara oldalán is kötelezettséget teremt arra, hogy megfelelő szinten
gondoskodjon az ügyvédjelöltek képzéséről, egyúttal ellenőrizze is azt.
Az ügyvédjelölt több munkaviszonyban kizárólag akkor foglalkoztatható, ha valamennyi
munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy irodaközösségnek a tagja, és ezt a területi
kamarának bejelentették. A szabály megalkotásának indoka az alkalmazott ügyvéd többes
foglalkoztatására vonatkozó, azonos tartalmú szabály indokával megegyezik.
A munkáltatónak az ügyvédjelöltet annak érdekében, hogy az ügyvédjelölt a kötelező képzésben
részt vehessen, a képzési időre mentesítenie kell a munkavégzés alól.
Az ügyvédjelölt munkaviszonyának fennállása a munkáltató működésétől függ: ha a munkáltató
megszűnik, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint az
ügyvédjelölt munkaviszonya is megszűnik.
Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyvére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. A Javaslat utaló szabálya értelmében az ügyvédekre vonatkozó
rendelkezések az ügyvédjelöltekre is irányadók.
A Javaslat változatlanul megtartja az ügyvédjelöltek kamarai közéletben való részvételi
lehetőségét: az ügyvédjelöltek bizottságot hozhatnak létre, melynek véleményét a rájuk
vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál kötelező kikérni.
66.	§
A Javaslat megújítja a jogtanácsosi tevékenység szabályozását. A jogtanácsosi tevékenységről
szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Jogtanácsosi tvr.), valamint a
jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló
163
7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet hatályon kívül helyezése mellett, az ügyvédi tevékenység
gyakorlásának egységes szabályozása érdekében személyi hatálya alá vonja a törvényben
meghatározott keretek között, de ügyvédi tevékenység minősülő jogtanácsosi tevékenység
ellátását. A Javaslat alapján ügyvédi tevékenységnek minősülő tevékenységek csak kamarai
tagsággal, kamarai felügyelet, a Javaslatban meghatározott szakmai és továbbképzési
követelmények, valamint kamarai fegyelmi és etikai felelősség mellett végezhetőek. Az ügyvédi
kamara a feltételeknek megfelelő jogtanácsost kamarai jogtanácsosként tagjai közé felveszi. A
kamarai tagság önkéntes abban az értelemben, hogy a jogtanácsos és munkáltatója döntheti el,
hogy jogtanácsos feladatkörébe tartozik-e olyan tevékenység is, amely csak az ügyvédi kamara
tagjaként végezhető.
Az ügyvédi tevékenységek meghatározása körében rendezi a törvény, hogy a munkavállaló
munkáltatója számára ellátott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés nem minősül ügyvédi
tevékenységnek. E tevékenységek a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokon túl többlet jogi
szabályozást nem igényelnek. Minden más a Javaslat által ügyvédi tevékenységnek minősített
tevékenység munkaviszonyban csak területi kamara tagjaként, vagy kamarai nyilvántartásba
vétel mellett gyakorolható.
A Javaslat meghatározza azokat a jogviszonyokat melyek kamarai jogtanácsos foglalkoztatására
irányulhatnak, elhagyja a szabályozás azonban azon szervezetek tételes felsorolását, amelyekkel
kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló jogviszonyban állhat. Az
ügyvédi tevékenység munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati,
közalkalmazotti, rendvédelmi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony,
valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározott önkéntes
jogviszony alapján és annak keretei között gyakorolható. A Jogtanácsosi tvr. szabályaival
ellentétben tagsági jogviszony alapján ügyvédi tevékenység nem gyakorolható. A kamarai
jogtanácsos ügyvédi tevékenységet az ügyvédi kamarába bejelentett munkáltatója, vagy e
munkáltatónak a társasági adóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozása számára
gyakorolja. Az állami vagy önkormányzati szférában ugyanezen lehetőség a bejelentett
munkáltatóval irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szervekre terjed ki. A Javaslat a
munkáltatót a kamarai jogtanácsos ügyfelévé minősíti, ezzel kiterjesztve jogviszonyukra az
ügyvéd és ügyfele között fennálló a törvény által biztosított jogok és kötelezettségek összességét.
A kamarai jogtanácsos nem láthatja el az ügyvédi tevékenységek teljes körét. A törvény
meghatározása szerint a kamara tagjaként jogi képviselet ellátását, jogi tanácsadást,
okiratszerkesztést, okirat ellenjegyzését, valamint ezekkel összefüggésben a szerkesztett okiratok
és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítását végezheti. Az ügyvédekkel ellentétben
nem jogosult a kamarai jogtanácsos letét átvételére és kezelésére. Büntetőügyben védőként, csak
ügyvéd vagy ügyvédi iroda járhat el, a kamarai jogtanácsos is jogosult azonban büntetőügyben
jogi személy képviseletének ellátására. E felhatalmazás a kamarai jogtanácsos jogállását
meghatározó rendelkezésre tekintettel a bejelentett munkáltató, a munkáltató kapcsolt
vállalkozása, illetve a munkáltatóval irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv részére a
164
munkaviszony keretei között ellátott ügyvédi tevékenységet teszi lehetővé. A Jogtanácsosi tvr.
szabályaihoz képest a Javaslat alapján a kamarai jogtanácsosnak sem lesz lehetősége arra, hogy
munkáltatójának dolgozóját képviselje olyan, a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben,
amelyekben a kamarai jogtanácsos munkáltatója és a dolgozó között nincs érdekellentét.
Az ügyvédi tevékenység mellett a kamarai jogtanácsos értelemszerűen azokat a kiegészítő
ügyvédi tevékenységeket gyakorolhatja, amelyek a munkaviszonya jellegével nem ellentétesek,
és amelyek jogszabályban meghatározott többletkövetelményeinek egyébként megfelel.
Ugyanezen elv érvényesül az ügyvédi tevékenységgel a Javaslat alapján nem összeférhetetlen
egyéb tevékenységek esetében is.
67.	§
A kamarai jogtanácsost a területi kamara az ügyvéddel azonos állampolgársági és képesítési
feltételek szerint veszi fel tagjai közé. Az értelemszerű eltérések a kamarai jogtanácsos
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára tekintettel kerülnek meghatározásra. Kamarai
jogtanácsos esetében követelmény ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszony
vagy egyéb a törvényben meghatározott jogviszony fennállása. A szabályozás további
szűkítésként meghatározza, hogy kamarai jogtanácsost ügyvédi tevékenység folytatására
jogosult személy vagy ügyvédi iroda nem foglalkoztathat. Az ügyvéddel ellentétben a kamarai
jogtanácsos esetében nem feltétel az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó felelősségbiztosítás. A
Javaslat szabályozási koncepciója szerint a kamarai jogtanácsos, mint munkavállaló
tevékenységéért a Ptk. szabályai szerint a munkáltató köteles helytállni, a kártérítési és
sérelemdíj iránti igények a munkáltatóval szemben érvényesíthetőek. A kamarai jogtanácsos
munkáltatójával szemben a munkaviszonyára vonatkozó jogszabályok szerint tartozik
felelősséggel.
A kamarai jogtanácsos annak a területi kamarának lehet tagja, amelynek a működési területén
található valamely munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, ahol a kamarai jogtanácsost
foglalkoztatja. Tekintettel arra, hogy a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység ellátása során
köteles a vonatkozó jogszabályokban, továbbá az ügyvédi kamara szabályzataiban
meghatározott többletkövetelményeknek is megfelelni a kamarai tagság feltétele, hogy
valamennyi az ügyvédi kamarába bejelentett munkáltató kifejezetten vállalja az ügyvédi
tevékenység gyakorlásának elsősorban infrastrukturális és munkaszervezési, de például a
továbbképzési kötelezettséghez is kapcsolódó feltételei biztosítását. A Javaslat nem határoz meg
ezzel kapcsolatban sajátos szabályrendszert, a kamarai jogtanácsos számára az általa ellátható
ügyvédi tevékenységek gyakorlásnak feltételeit teljes körűen kell biztosítani. Az ügyvédi
tevékenység ellátásához a kamarai jogtanácsosnak is rendelkeznie kell az elektronikus
ügyintézéshez szükséges feltételekkel. A törvényben meghatározott kizáró ok fennállása esetén a
kamarai jogtanácsos sem vehető fel a területi kamara tagjai közé.
Az ügyvéd felvételéhez hasonlóan különös felvételi szabályokat állapít meg a Javaslat az európai
közösségi jogász kamarai jogtanácsosi felvételével kapcsolatban is.
165
68. §
A Javaslat a Jogtanácsosi tvr. szabályaihoz képest főszabály szerint meghatározza, hogy a
kamarai jogtanácsos legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi
tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban vagy egyéb a törvényben meghatározott
jogviszony. Ez alól csak a kapcsolt vállalkozások képeznek kivételt, melyek esetében a kamarai
jogtanácsos több vállalkozással is munkaviszonyban állhat. További eltérés a Jogtanácsosi tvr.-
től, hogy a kamarai jogtanácsos munkáltatóját, munkáltatója kapcsolt vállalkozását, valamint a
munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szervet külön meghatalmazással
képviselheti. A meghatalmazásra az ügyvédi meghatalmazás szabályait kell alkalmazni. A
kapcsolt vállalkozások, illetve irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szervek közötti,
munkaviszony nélküli képviselet indokolja, hogy a képviseletre a kamarai jogtanácsos általános
vagy külön meghatalmazással rendelkezzen, tekintettel arra, hogy a képviseleti jog igazolására
ez esetben a munkáltató adatait tartalmazó arcképes igazolvány nem is lehetne alkalmas.
Ügyvédi tevékenység folytatására a kamarai jogtanácsos nem fogadhat el megbízást. A
jogtanácsosi működés ismérve, hogy a tevékenységet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a
foglalkoztató szervezetébe integráltan végzi, melyek nem valósulhatnak meg megbízási
jogviszony ellátása esetében. A szigorítások célja, annak a szabályozási hézagnak a kitöltése,
amely alapján a jogtanácsosok több egymástól független szervezettel állhattak jogi tevékenység
folytatására irányuló munkaviszonyban, ezen felül ilyen tevékenységre a Jogtanácsos tvr. alapján
magánszemélyek kivételével, más személyekkel megbízás jogviszonyt is létesíthettek. Az
ügyvédi tevékenység gyakorlásának Javaslat szerinti egységes szabályozása megköveteli, hogy
egyértelmű és éles határvonal húzódjon az ügyvédek és a munkaviszony alapján ügyvédi
tevékenységet folytató más személyek által ellátható tevékenységek és e tevékenységek
gyakorlásának jogszabályi feltételei között.
69. §
A kamarai jogtanácsos és a munkáltató jogviszonyával kapcsolatban a Javaslat rögzíti, hogy arra
a munkaviszonyra vonatkozó törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. A kamarai jogtanácsos által folytatott ügyvédi tevékenységre olyan
többletkövetelmények vonatkoznak, amelyek elsőbbséget élveznek a munkajogi szabályokkal
szemben és a kamarai jogtanácsos jogviszonyának tartalmát képezik. Az ügyvédi tevékenység
gyakorlása körében a kamarai jogtanácsos esetében is vonatkozik etikai és fegyelmi felelősség,
amely biztosítja a Javaslat szerinti garanciális és szakmai követelmények betartását.
A munkáltató köteles biztosítani, hogy a kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenység
gyakorlásához kapcsolódó kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Ezzel kapcsolatban rendezi a
Javaslat, hogy a kamarai jogtanácsos köteles megtagadni a munkáltatói utasítás teljesítését, ha
annak végrehajtása fegyelmi vétség elkövetését eredményezné. Mindezt azzal is megerősíti a
Javaslat, hogy - a munkaviszonyt szabályozó törvényektől eltérve - semmissé nyilvánítja azt a
megállapodást, amely a kamarai jogtanácsos utasítás megtagadási jogához hátrányos
166
jogkövetkezményt fűz.
A kamarai jogtanácsos köteles a fegyelmi biztosnak bejelenteni, ha munkaviszonyát a
munkáltató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti,
a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
Erre azért van szükség, hogy az ügyvédi kamara értesüljön arról, ha a kamarai jogtanácsos
munkaviszonya olyan súlyú kötelezettségszegés miatt, szankciós jelleggel kerül a munkáltató
által egyoldalú és azonnali hatályú megszüntetésre, amely felvetheti a kamarai jogtanácsos e
törvény szerinti felelősségét. A fegyelmi biztos ebben a körben a fegyelmi eljárás általános
szabályi szerint dönt az előzetes vizsgálat lefolytatásáról, illetve, ha ez indokolt a fegyelmi
eljárás kezdeményezéséről. A Javaslat az adózási követelményekre is tekintettel rendelkezik
arról, hogy a kamarai jogtanácsosnak az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségét
munkáltatója átvállalhatja.
70-72. §
A Javaslat kamarai jogtanácsosokra vonatkozó szabályozásával összefüggésben, a kamarai
jogtanácsosok, mint principálisok irányítása és ellenőrzése alatt dolgozó jogi előadókra
vonatkozó szabályok is megalkotásra kerülnek. A Javaslat a jogtanácsosi tevékenységről szóló
1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3.
törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet jogi előadókra
vonatkozó szabályait a Javaslat szabályozási logikájához és tartalmához igazítva veszi át. A
Javaslat jogi előadókra vonatkozó szabályozása - tekintettel tevékenységük céljára - az
ügyvédjelöltek mintájára kerül kialakításra.
A jogi előadó ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, aki e tevékenységét
meghatározott célból: a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése és a
kamarai jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása érdekében
végzi. A jogi előadó munkaviszonyban áll, amely fogalmilag azonos a kamarai jogtanácsos
munkaviszonyára vonatkozó szabállyal.
A jogi előadó önállóan ügyvédi tevékenységet nem végezhet, azt kizárólag a kamarai
jogtanácsos helyettesként és utasításainak megfelelően, a munkáltatója, munkáltatójának
kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói jogviszonyban álló szerv
számára folytathatja. A jogi előadó számára az ügyvédi kamarai nyilvántartásba való felvétel
nem kötelező, ugyanakkor a Javaslat alapján - a kamarai jogtanácsosokhoz hasonlóan -
kizárólag az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak ügyvédi tevékenység
ellátásban közreműködni, tekintettel arra, hogy ügyvédi tevékenységet csak a kamarai
nyilvántartásba jogi előadóként felvett természetes személy folytathat. A kamarai jogtanácsos
munkaviszonyára vonatkozó speciális rendelkezéseket a Javaslat alkalmazni rendeli a jogi
előadóra is, azzal az eltéréssel, hogy a jogi előadó - kapcsolt vállalkozások kivételével - csak
egy ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló munkaviszonyban állhat. A jogi előadó sem
fogadhat el megbízást ügyvédi tevékenység folytatására, jogosult megtagadni az olyan
167
munkáltatói utasítást, amely fegyelmi vétség elkövetését eredményezné, valamint köteles
bejelenteni a munkaviszonya munkáltató részéről történő egyoldalú, azonnali hatályú, szankciós
jellegű megszüntetését.
A nyilvántartásba vételi kötelezettség elősegíti a jogi előadók tevékenységének nyomon
követését, biztosítja eljárásuk jogszerűségének külső kontrollját, ugyanakkor a kamarai
közéletben részvételi jogot is biztosít számukra: lehetővé teszi a jogi előadók bizottságának
létrehozását, amelynek véleményét a rájuk vonatkozó döntések, szabályzatok meghozatala során
nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Javaslat a nyilvántartásba való felvételi feltételeket a
jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szabályainak megtartásával,
illetve az ügyvédjelölt képesítési követelményeinek mintájára, a jogi előadó munkaviszonyának
sajátosságaira figyelemmel határozza meg. A jogi előadó munkáltatójának a munkaszerződés
megkötésekor kötelezettséget vállalnia arra, hogy a foglalkoztatási jogviszony fennállásának
teljes ideje alatt biztosítja a jogi előadó ügyvédi tevékenysége gyakorlásához szükséges
feltételeket.
A Javaslat fenntartja a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet
végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet jogi előadók tevékenységére vonatkozó
szabályait: a jogi előadót olyan munkával kell ellátni, amely elősegíti a kamarai jogtanácsosi
működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását.
Tekintettel arra, hogy a jogi előadókra vonatkozó szabályozás az ügyvédjelöltek mintájára kerül
létrehozásra, a jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok
vonatkoznak.
73. §
Az Ügyvédi tv. európai közösségi jogásszal kapcsolatos szabályai a 77/249/EGK tanácsi
irányelv, valamint a 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, és a 2004/38/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv átültetése eredményeként kerültek bevezetésre. A Javaslat a
korábbi szabályoknak az európai közösségi jogászokra vonatkozó rendelkezéseit tartalmilag
változatlanul fenntartja, azokat a koncepcionális és szerkezetbeli változásokhoz igazítja.
Az európai közösségi jogász egy olyan ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, aki
valamely EGT-államban az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságát már
megszerezte, és az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéséről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott valamely szakmai megnevezés alatt Magyarország területén végez
eseti vagy állandó jelleggel, üzletszerűen, saját gazdasági kockázatvállalása mellett ügyvédi
tevékenységet. Az európai közösségi jogász fogalmából következik, hogy európai közösségi
jogász csak az Európai Unió állampolgára lehet (szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy). A megszorító fogalomból adódóan az a személy nem minősülhet európai
közösségi jogásznak, aki valamely EGT-államban szerezte meg a szakmai képesítését, azonban
nem Európai Uniós állampolgár.
168
Az EGT-állam és az európai közösségi jogász saját EGT-államának fogalmak az Ügyvédi tv.
szabályaival egyező módon kerülnek meghatározásra.
74-75. §
A letelepedni kívánó európai közösségi jogászok számára, akik állandó jelleggel kívánják
Magyarország területén az ügyvédi tevékenységet folytatni, értelemszerűen kötelező az európai
közösségi jogászként való nyilvántartásba vétel. Aki eseti jelleggel, alkalomszerűen kíván
Magyarország területén ügyvédi tevékenységet folytatni - választása szerint - európai közösségi
jogászként való nyilvántartásba vételt kérhet, vagy a Magyar Ügyvédi Kamarához bejelentést
intézhet.
A Javaslat az európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételi feltételeit is
tartalmazza. Annak elkerülése érdekében, hogy a helyettesítésre kötött megállapodás bármely
okból történő megszűnése ne eredményezze azonnal az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való
törlést, a Javaslat a Hetedik Részben a kamarai tagság megszűnésének szabályai között három
hónapos „türelmi időt” biztosít. Ez idő alatt az európai közösségi jogásznak lehetősége van a
kötelező feltételnek eleget tenni és újabb helyettesítési megállapodást kötni. A Javaslat szerkezeti
felépítését követve, az európai közösségi jogász nyilvántartásba való felvételének további
speciális szabályairól a kamarai hatósági ügyek között találunk rendelkezéseket. A korábbi
szabályokkal egyezően az európai közösségi jogásznak a nyilvántartásba történő felvételi
kérelmet, ha az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel - kötelező
nyilvántartásba vétel mellett - folytatja, az ügyvédi tevékenység folytatása céljából létrehozott
irodájának helye, míg ha eseti jelleggel kívánja az ügyvédi tevékenységet folytatni, az
együttműködési szerződést megkötő ügyvéd vagy ügyvédi irodája székhelye, ilyen szerződés
hiányában a szolgáltatás nyújtás helye szerint illetékes területi kamaránál kell előterjesztenie.
Az európai közösségi jogásznak az ügyvédként való területi kamarai felvételére vonatkozó
szabályok a Javaslat szerkezeti felépítéséhez igazodva az ügyvédre vonatkozó fejezetben
kerülnek elhelyezésre.
76.	§
A Javaslat arra tekintettel határozza meg az európai közösségi jogász működésére vonatkozó
szabályokat, hogy milyen módon - eseti vagy állandó jelleggel - folytatja az ügyvédi
tevékenységét. Az európai közösségi jogász akkor folytat eseti jelleggel ügyvédi tevékenységet,
ha e tevékenysége megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
fogalmának: szolgáltatási tevékenység folytatása letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi
jelleggel.
Ügyfélvédelmi célból a Javaslat egy törvényi vélelmet állít fel: állandó jelleggel folytatott
ügyvédi tevékenységnek kell tekinteni, ha az európai közösségi jogász folyamatosan vagy
alkalmanként, legfeljebb hat hónapos megszakítással végzi a tevékenységét és ennek időtartama
169
a három évet meghaladja. Állandó jelleggel folytatott ügyvédi tevékenység esetén az európai
közösségi jogász köteles az ügyvédi kamarai nyilvántartásba való felvételét kérni.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat az európai közösségi jogásznak az eseti jelleggel végzett
ügyvédi tevékenység folytatása esetén nem teszi kötelezővé az ügyvédi kamarai nyilvántartásba
vételt, az első alkalommal történő eljárása esetén a tevékenység megkezdésének szándékát
köteles a Magyar Ügyvédi Kamarának írásban bejelenteni. Annak érdekében, hogy ez a
bejelentési kötelezettség ne akadályozza az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenysége
maradéktalan ellátását, lehetőség van a bejelentést egy későbbi időpontban - legkésőbb az
eljárási cselekményt követő munkanapon - megtenni, feltéve, ha ezzel az ügyfél lényeges
érdekének védelmét szolgálja.
A Javaslat a korábbi szabályokkal egyezően határozza meg a bejelentéshez szükséges adatok
körét, valamint az egy évet meghaladó, eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységhez
változatlanul egy ismételt bejelentési kötelezettséget kapcsol.
77.	§
Az európai közösségi jogász névhasználatára előírt szabályok az ügyvédi szolgáltatást igénybe
vevők védelmét szolgálják. Ha az európai közösségi jogász a területi kamarába ügyvédként való
felvétellel a kamarai teljes jogú tagjává válik, a saját szakmai neve mellett az „ügyvéd”
megnevezést is jogosult szerepeltetni. Ezzel szemben az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett
európai közösségi jogász kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezése
szerinti nevet jogosult használni, továbbá köteles feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos
nyelvén azon szakmai szervezet megjelölését, amelynek tagja. Szükséges esetén az
egyértelműség kedvéért, amennyiben az ügyfelek védelme az összetéveszthetőség elkerülése
érdekében indokolja, a szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell
látni. A névhasználatra vonatkozó szabály célja, hogy az ügyfelek számára egyértelműen
kiderüljön, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogász a tevékenységét
nem magyar ügyvédként folytatja.
Azokban az ügyekben, ahol külön jogszabály a jogi képviseletet kötelezően előírja, az európai
közösségi jogász csak magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési
megállapodás alapján járhat el. A kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabály valójában
korlátozza az európai közösségi jogász által önállóan ellátható ügyvédi tevékenységet, azonban
az ügyfelek védelme és a megfelelő szakmai szintű ügyvitel biztosítása igazolja e szabály
létjogosultságát.
A közbizalom erősítése érdekében a Javaslat újdonságként vezeti be az ügyvédi ellenjegyzésre
vonatkozó korlátozó szabályt a kötelező jogi képviseletre vonatkozó rendelkezés mintájára.
Eszerint olyan ügyekben, ahol külön jogszabály ügyvédi ellenjegyzést ír elő, az európai
közösségi jogász csak magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési
megállapodás alapján járhat el, továbbá az okiratot csak az együttműködő ügyvéd vagy ügyvédi
170
iroda ellenjegyezheti.
Az európai közösségi jogász az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak
hiteles magyar fordítását is, a hatóság vagy bíróság előtt történő első eljárása alkalmával köteles
bemutatni. Ugyanígy az együttműködési szerződés megszűnésének tényét haladéktalanul köteles
mindazon szervek előtt írásban bejelenteni, ahol az együttműködési szerződést bemutatta.
A küldöttgyűlés szabályzatban határozza meg az európai közösségi jogász által kötött
együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit.
Az európai közösségi jogászok társas együttműködésének az Ügyvédi tv. rendelkezéseivel
tartalmilag azonos szabályai a Javaslatnak az ügyvédi irodáról szóló rendelkezései között, az
európai közösségi jogászi iroda nevesítése mellett kerülnek rendezésre.
78.	§
A Javaslat az Ügyvédi tv. rendelkezéseivel egyezően részletesen szabályozza, hogy az európai
közösségi jogász az ügyvédi tevékenysége jellegétől függően milyen mértékig köteles
megfelelni a magyar, illetve a saját EGT-állama szerinti szakmai szabályoknak. Abban az
esetben, ha állandó jelleggel végez ügyvédi tevékenységet - összhangban az európai közösségi
jogászra vonatkozó fejezet rendelkezéseivel - mind a Javaslat, mind a kamarai szabályzatokban
foglaltakat köteles megtartani.
A Javaslat az eseti szolgáltatás nyújtása esetén is meghatározza, hogy az európai közösségi
jogásznak milyen szabályokat kell megtartania, ennek megállapítása során a jogi képviselet
ellátása és az egyéb tevékenységek között kell különbséget tenni.
Amennyiben az eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységet az európai közösségi jogász az
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül végzi, az ügyfelek védelme érdekében a szakmai
követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes kamara ellenőrizheti.
A Javaslat az egyéni európai közösségi jogász működésére az egyéni ügyvédre vonatkozó
szabályokat rendeli értelemszerűen alkalmazni.
79-81. §
Az Ügyvédi tv. - a 98/5/EK irányelv 8. cikkével összhangban - az európai közösségi jogászra
vonatkozó rendelkezések között lehetőséget biztosított arra, hogy az európai közösségi jogász
alkalmazottként is végezhessen ügyvédi tevékenységet, az alkalmazott európai közösségi
jogászok névjegyzékébe való felvételt követően. Ezt a lehetőséget a Javaslat azzal a
változtatással tartja fenn, hogy a koncepcionális újításokra tekintettel az alkalmazott európai
közösségi jogászt, mint ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyt külön nevesíti,
továbbá az alkalmazott európai közösségi jogásznak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba való
felvételéről rendelkezik.
171
A Javaslat az európai közösségi jogászra vonatkozó szabályok mintájára meghatározza az
alkalmazott európai közösségi jogász fogalmát, tevékenységének formáit, az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba való felvételének követelményeit, valamint egyértelművé teszi a munkáltatói
jogkör letéteményesét is. Tekintettel arra, hogy az alkalmazott európai közösségi jogász
munkaviszonyban áll és kizárólag munkáltatója helyetteseként járhat el , felelősségbiztosítást a
munkáltató köt rá. A munkáltató által megkötött, Magyarországon is érvényesíthető
felelősségbiztosítás meglététét a felvételi kérelem előterjesztésekor az alkalmazott európai
közösségi jogásznak igazolnia kell.
Az utaló szabály értelmében az alkalmazott európai közösségi jogászra az alkalmazott ügyvédre
vonatkozó rendelkezések irányadók.
Az ügyvédi nyilvántartásba felvett alkalmazott európai közösségi jogász és az alkalmazott
ügyvédként területi kamarába felvett európai közösségi jogász által végzett ügyvédi tevékenység
között nincsen jelentős eltérés, azonban a közösségi jognak való megfelelés érdekében szükséges
a két személyi kör önálló nevesítése. Különbség egyrészt a területi kamarai tagság és az ügyvédi
kamarai nyilvántartásba vétel, másrészt ezek felvételi követelményei között fedezhető fel.
82-84. §
A Javaslat az Ügyvédi tv.-nek a külföldi jogi tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseit tartalmi
változtatás nélkül átveszi, a külföldi jogi tanácsadót az ügyvédi tevékenységet gyakorló
természetes személyek között önállóan nevesíti. A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi
bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő
joggyakorlatról adhat jogi tanácsot. E korlátozott jogi tanácsadáson kívül semmilyen más
ügyvédi tevékenységet nem végezhet. Tevékenységét kizárólag magyar ügyvéddel, illetve
ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján láthatja el.
A külföldi jogi tanácsadó működésének feltétele az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel,
továbbá a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerinti engedély megszerzése.
A külföldi jogi tanácsadó ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételének szempontjai az Ügyvédi
tv.-nek a külföldi jogi tanácsadó névjegyzékbe történő felvételi feltételeivel azonosak. A
kereskedelmi képviseleti tevékenység a korábbi szabályokkal egyezően továbbra is
összeférhetetlen a külföldi jogi tanácsadói tevékenységgel.
A külföldi jogi tanácsadó tevékenysége annak az ügyvédnek vagy ügyvédi irodának adott
megbízáshoz igazodik, amellyel az együttműködési szerződést megkötötte. A küldöttgyűlés
szabályzatban határozza meg a külföldi jogi tanácsadó által kötött együttműködési szerződés
főbb tartalmi elemeit.
A Javaslat a korábbi szabályozással egyezően - a magyar és a külföldi irodák közötti
kapcsolatok további erősödése és elterjedése érdekében - lehetővé teszi, hogy az
172
együttműködési szerződés külföldi ügyvédi irodával is megköthető legyen.
Tekintettel arra, hogy a külföldi jogi tanácsadó nem területi kamarai tag, az ügyfelek védelme
érdekében - hasonlóan az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogászhoz -
félreérthetetlenné kell tennie, hogy tevékenységét nem magyar ügyvédként végzi.
85.	§
Az irodagondnok ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy. Kijelölésére olyan
esetekben kerül sor, amikor magasabb szintű ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok teljesítése
szükséges ahhoz, hogy az ügyvédi iroda, az ügyvéd vagy az európai közösségi jogász ügyvédi
tevékenységének folyamatos, zavartalan és megfelelő színvonalú ellátása biztosítva legyen. Az
irodagondnokot a területi kamara jelöli ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki
tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül. Az irodagondnok
kijelölésének eseteit a Javaslat az Ügyvédi tv. feltételeivel tartalmilag azonosan határozza meg
azzal, hogy az európai közösségi jogászt és európai közösségi jogászi irodát is a szabályozási
körbe vonja.
Irodagondnok kijelölése szükséges az elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi
irodája részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorolni jogosult tagja.
További kijelölési ok, ha az egyéni ügyvéd és európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenysége
folyamatos gyakorlásában akadályoztatva van és nincsen helyettese. Ez abban az esetben
fordulhat elő, ha az akadályozó körülmény megvalósulásával egyidejűleg a helyettesítésére
kötött megállapodás valamely okból megszűnt és a három hónapos „türelmi idő” még nem telt
el, vagy a helyettes ügyvéd bármely okból nem tud eljárni. Akkor is irodagondnokot kell jelölni,
ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és nem gondoskodott megfelelően a folyamatban lévő
ügyeinek ellátásáról, továbbá, ha a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda nem teljesíti a
megszűnéssel összefüggő kötelezettségeit, valamint a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi
iroda részére.
Az irodagondnok a feladatainak teljesítése során az ügyfelek jogainak és jogos érdekeinek szem
előtt tartásával, károsodástól való megóvása érdekében jár el. A korábbi szabályozással
azonosan, feladatkörében továbbra is ellátja a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési
jogot nyer az ügyvédi letéti számla, fizetési számla és átvett vagyontárgyak felett, valamint
megkísérli beszedni az ügyvédi díjakat. Eljárása során jogosult az ügyvéd, európai közösségi
jogász, ügyvédi iroda irataiba betekinteni. A Javaslat újítása, hogy a jogutód nélkül megszűnő
ügyvédi iroda vagyoni helyzetét is rendezi: meghatározza azokat az irodagondnok által ellátandó
feladatokat, melyeket az irodavezető mulasztása esetén meg kell tenni. Ennek keretében az
irodagondnok felméri az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét, rendezi a tartozásait, ha a hitelezők
kielégítése céljából szükséges értékesíti vagyoni eszközeit, továbbá kielégíti a hitelezői
igényeket, felosztja a vagyont, végső soron pedig megszünteti a működést.
A Javaslat az irodagondnok meghatározott feladatköréhez igazodó, a korábbi szabályokhoz
173
képest szélesebb körű, általános képviseleti jogot is biztosít. Az irodagondnok által ellátható
feladatok köre és terjedelme attól függően alakul, hogy milyen okból került sor a kijelölésére. Az
általa végzett cselekmények tartalmi korlátját minden esetben az ügyfelek érdeke, feltehető
akarata adja és az, hogy az ügyfelet károsodástól óvja meg.
Az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának további
részletszabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése szabályzatban rendelkezik.
Az irodagondnok e minőségében ellátott feladatainak teljesítéséért kamarai szabályzatban
meghatározott mértékű díjazásra jogosult. A Javaslat tisztázza az irodagondnok díjazásának
viselésére kötelezettek körét: elsődlegesen az, illetve annak a jogutódja köteles, akinek számára
az irodagondnokot kijelölték, ha a díj behajthatatlan, a területi kamara.
86.	§
Az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságot a területi kamara, a legalább öt
éves ügyvédi joggyakorlattal rendelkező, területi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd számára
-	erre irányuló kérelem esetén - jegyzi be. A Javaslat alsó határként legalább öt éves szakmai
tapasztalatot követel meg, ami a magasabb szintű ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok
ellátására tekintettel mindenképpen szükséges. A bejegyzés elutasításának okai a korábbi
rendelkezésekhez képest változatlanok.
Ha az irodagondnoki tevékenység folytatásának feltételei már nem állnak fenn, vagy azt az
irodagondnok kéri, jogosultságát az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölni kell.
87-88. §
Az ügyvédi tevékenység végzésének önálló formája az ügyvédi iroda. Az ügyvédi iroda jogi
személy, azaz jogalanyisága elkülönül a tag ügyvédekétől. Az irodát egy vagy több ügyvéd,
illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapítja.
A tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon
szolgáltatására és egyéb, az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra
(alapvetően: ügyvédi tevékenység ellátására) terjed ki. Egy ügyvéd csak egy ügyvédi iroda tagja
lehet.
Ha a Javaslat eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi irodára is alkalmazandók a Ptk.-nak a jogi
személy általános szabályait meghatározó rendelkezései (Harmadik Könyv, Első Rész).
Az ügyvédi irodának nincs kötelező tőke-minimuma. Ez azért lehetséges, mert az ügyvédeket
mögöttes felelősség terheli az ügyvédi tevékenységük vonatkozásában, a következők szerint: ha
az ügyvédi iroda vagyona a követelést nem fedezi, az ügyvédi iroda tagja az általa ügyvédi
tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért, illetve sérelemdíj megfizetéséért a saját
vagyonával korlátlanul felel, továbbá a kárt okozó tag az ügyvédi irodával együtt is perelhető.
Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot, az előbb említett eseten kívül az
174
ügyvédi iroda kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje
nem éri el a hárommillió forintot, az ügyvédi irodának a vagyonával nem fedezett
kötelezettségeiért az ügyvédi iroda tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
A Javaslat korlátozottan lehetővé teszi az irodában a vagyoni tagságot is: az alapító okirat úgy
rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag
kéri, az irodánál marad. A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet.
89-91. §
Az ügyvédi iroda létrehozására a jogi személy létrehozására vonatkozó szabályok azzal
alkalmazandók, hogy ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvétellel jön létre.
A Javaslat nem szabályozza részletesen az ügyvédi iroda belső viszonyait, ezt inkább a tagokra
bízza, mivel az ügyvédek jogi jártasságuk miatt ki tudják alakítani a számukra legmegfelelőbb
belső szabályokat.
Az ügyvédi iroda létrehozásáról a tagok alapító okiratban rendelkeznek. Az alapító okiratban a
tagok - többek között - szabályozzák az iroda tagjait megillető szavazati jogot, az iroda
képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait, az irodavezető megbízatásának hatályát,
több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait, a taggyűlés működésének szabályait, a tagok
közötti elszámolás szabályait, az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony
megszűnésének szabályait, az iroda megszűnésének szabályait, a számviteli törvény szerinti
beszámoló elfogadásának szabályait. Az ügyvédi iroda döntéshozó szerve az ügyvédi iroda
tagjaiból álló taggyűlés. Az ügyvédi iroda ügyvezetését a tagok közül választott egy vagy több
irodavezető látja el.
Az ügyvédi iroda székhelye az iroda. Iroda csak olyan területi kamara működési területén
létesíthető, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik.
Társas ügyvédi irodának valamennyi olyan területi kamara működési területén irodával, illetve
fiókirodával kell rendelkeznie, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett
taggal rendelkezik.
92-94. §
A Javaslat részletesen szabályozza az ügyvédi irodai tagság megszűnését. A tagsági viszony
megszűnésekor az ügyvédi iroda a volt taggal vagy örökösével köteles elszámolni. A megszűnési
okok közül kiemelésre érdemes a felmondás és a kizárás.
A tagsági viszony rendes megszüntetési formája a felmondás. A tagsági viszonyt mind a tag,
mind az iroda felmondhatja. A felmondási idő - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában -
3 hónap. Ha a tag felmondása alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a felmondási időt
legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. Ha az iroda mond fel, egyidejűleg közölnie kell a
tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha
175
a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő tizenöt napon
belül köteles az irodának bejelenteni. Többségi szavazati joggal rendelkező tag tagsági
jogviszonya nem mondható fel.
A tagság szankciós megszüntetési formája a rendkívüli felmondás és a kizárás. Az ügyvédi iroda
tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító
okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való
együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti. Legalább három tagú
ügyvédi iroda taggyűlése a tagot kizárhatja, ha magatartásával az iroda tevékenységét súlyosan
veszélyezteti.
95. §
A Javaslat szabályozza az ügyvédi iroda átalakulását is. Az ügyvédi iroda más típusú jogi
személlyé nem alakulhat át. Ügyvédi iroda csak ügyvédi irodával egyesülhet és csak ügyvédi
irodákra válhat szét. Az átalakulásáról a taggyűlés dönt. Az ügyvédi irodák egyesülésére és
szétválására a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek egyesülésére és szétválására
vonatkozó rendelkezéseit a Javaslatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az átalakuló,
az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási
kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági
társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
96-99. §
Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. A törlési okok
közül kiemelésre érdemes, hogy a területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az
irodát, ha az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek felhívás ellenére nem felel meg, az
ügyvédi iroda adószámát jogerősen törlik, vagy az ügyvédi iroda számára irodagondnokot
jelöltek ki, és a kijelölés megszüntetésére vagy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére a
kijelöléstől számított három éven belül nem került sor.
Az ügyvédi iroda taggyűlése akkor dönthet az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről,
ha gondoskodott megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, gondoskodott az ügyvédi
iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd és ügyvédjelölt munkaviszonyának a
megszüntetéséről, valamint gondoskodott az ügyvédi iroda iratanyagának olyan módon való
elhelyezéséről, amely biztosítja az ügyvédi titok megőrzését és az iratok utólagos
visszakereshetőségét.
Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó
vagyon - az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában - vagyoni
hozzájárulásuk arányában az ügyvédi iroda tagjait illeti meg.
A Javaslat részletes kiegészítő szabályokat ad az ügyvédi irodát érintő csődeljárásra és
felszámolási eljárásra.
176
A Javaslat rögzíti, hogy az ügyvédi irodának adott megbízás megszűnik a megbízott ügyvédi
iroda jogutód nélküli megszűnésével. Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik
meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd - az ügyfél hozzájárulása esetén -
az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik.
100. §
A Javaslat külön névviselési szabályt ad az európai közösségi jogászi irodára, melyre e speciális
névviselési szabályon kívül az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
101-103. §
A Javaslat törvényi szinten állapítja meg az ügyvédi társulásra vonatkozó szabályokat. Az
ügyvédi társulás olyan szerződéses jogviszony, amely az ügyvédi tevékenység tartós ellátása
céljából jön létre, és amely nem hoz létre új jogalanyt. Az ügyvédi társulásban ügyvéd, európai
közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda vehetnek részt. Ha a Javaslat 20. §-
ában fennálló, az ügyvédi tevékenység folytatását korlátozó ok az ügyvédi társulás valamely
tagja vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás a teljes ügyvédi társulásra vonatkozik. Egyéb
fél a társulás tagja nem lehet, és a társulás más célból nem hozható létre. Az ügyvédi társulás
nevét, létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető, képviselő ügyvéd nevét, az ügyvédi
társulásban résztvevő ügyvédek nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők névhasználatának
módját, illetve a résztvevők személyében történt változást írásba kell foglalni, valamint a területi
kamarának be kell jelenteni. Az ügyvédi társulásra vonatkozó további részletes szabályokat
kamarai szabályzat állapítja meg.
A Javaslat az ügyvédi társulás mellett új lehetőségként létrehozza az irodaközösséget, amely a
működéssel összefüggő infrastrukturális költségek optimalizálását hivatott elősegíteni. Az
irodaközösség létrehozása az ügyvédi tevékenység ellátását tehát nem érinti. A Javaslat
értelmében az irodaközösség önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, saját név alatt nem
működtethető. Az irodaközösség létrehozásához írásbeli megállapodás szükséges. Az ügyvédi
irodaközösségben ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda
vehetnek részt. Az ügyvédi irodaközösség létrejöttét, megszűnését, az együttműködésben
résztvevőket, illetve a résztvevők személyében történt változást a területi kamarának be kell
jelenteni. Ha a Javaslat 20. §-ában fennálló, az ügyvédi tevékenység folytatását korlátozó ok az
irodaközösség valamely tagja vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás a teljes
irodaközösségre vonatkozik. Az irodaközösségre vonatkozó további részletes szabályokat
kamarai szabályzat állapítja meg.
104.	§
A Javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek között újdonságként nevesíti az
ügyvédasszisztenst, aki a munkáltató képviselőjeként funkcionál. Ügyvéd, európai közösségi
jogász, ügyvédi iroda saját maga vagy ügyvédi társulás, irodaközösség munkájának támogatása
céljából, munkaviszony keretében egy vagy több ügyvédasszisztenst is foglalkoztathat. Az
177
ügyvédasszisztens képviseleti jogosultságára vonatkozó szabályokból következik (Javaslat 105.
§), hogy tevékenységének célja a munkáltató tehermentesítése elsősorban adminisztratív jellegű
ügyekben és nyilatkozatok megtételében. Az adminisztratív feladatok gyorsabb és hatékonyabb
ellátása érdekében az ügyvédasszisztens általános képviseleti joggal is felruházható, ugyanakkor
ez a szélesebb körű képviseleti jogosultsága - a Polgári Törvénykönyv szerinti vélelmezett
képviselet kivételével - nem jelent általános eljárási jogosultságot.
Az ügyvédasszisztens a képviseleti jogát kizárólag a Javaslatban meghatározott korlátokkal és
minden esetben az ügyvéd, európai közösségi jogász, vagy ügyvédi iroda vezetőjének irányítása
mellett gyakorolhatja.
Az ügyvédasszisztensi tevékenység csak ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételt követően
folytatható. A nyilvántartási kötelezettség előírása azt is biztosítja, hogy az ügyvéd, európai
közösségi jogász, vagy ügyvédi iroda képviseletére jogosult egy vagy több ügyvédasszisztens
személye egyértelműen beazonosítható legyen.
105.	§
Az ügyvédasszisztens alapvetően az ügyvéd, európai közösségi jogász, vagy ügyvédi iroda nem
ügyvédi tevékenység keretében történő képviseletét látja el (például megköti a bérleti szerződést
az irodára, fizeti a számlákat, megbízza a könyvelőt stb.). Erre figyelemmel a Javaslat tételesen
meghatározza azokat az eseteket, amelyekben kizárt az ügyvédasszisztens képviseleti jogának
gyakorlása. Ilyennek minősül az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való képviselet, az ügyvédi
tevékenység gyakorlására adott megbízással kapcsolatos feladatok, valamint az ügyvédi
tevékenység gyakorlásához szükséges meghatalmazás elfogadása. Szintén kizárt az
ügyvédasszisztens képviseleti joga a személyes megjelenést és személyes cselekményeket
igénylő fegyelmi és etikai eljárásban, illetve az ügyvédi kamara szerveiben való részvétel során.
Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját az ügyvédi iroda taggyűlése által hozott
határozata elleni bírósági eljárásban, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben
végzett letétkezelési feladatok ellátása során sem.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyvédasszisztens meghatározott esetekben az ügyvédi
tevékenységhez kapcsolódóan, főként adminisztrációs, ügyviteli, jogi szaktudást nem igénylő
feladatokat is munkáltatója képviseletében elláthasson, de ezekben az esetekben csak ügyvéd
vagy európai közösségi jogász irányítása mellett járhat el. Ilyen típusú feladatok a
személyazonosság ellenőrzése, bármilyen eljárásban az ingatlan adatainak megtekintése és
ellenőrzése, az iratok átvétele és kiadása, a fegyelmi és etikai eljárás kivételével az ügyvédi
kamara előtti eljárás, a papíralapú okiratról oldalhű elektronikus másolat készítése, az ügyvédi
tevékenység gyakorlója által elektronikusan aláírt dokumentum elektronikus úton történő
továbbítása, valamint adatkérés a pénzletétekről vezetett elektronikus nyilvántartásból.
Mindezeken kívül képviseleti jogot gyakorolhat a munkáltató nem ügyvédi tevékenységével
összefüggésben, a munkáltatójától kapott egyedi meghatalmazás alapján ügyleti képviselőként,
178
valamint a kötelező jogi képviselet kivételével eljárhat a munkáltatóját érintő bírósági, hatósági
eljárásban egyaránt.
Az ügyvédasszisztens az ügyvédi iroda tagjának képviseletére is jogosult, feltéve, ha a jogi
képviselet nem kötelező és a jogvita nem egy másik ügyvédi irodával áll fenn.
106. §
Az ügyvédasszisztensi tevékenység végzése nincs kötve felsőfokú vagy szakirányú (jogi
asszisztens) végzettséghez, tekintettel arra, hogy az ellátandó feladatok jelentős része az ügyvédi
tevékenység körébe nem tartozó adminisztratív jellegű feladat. Ügyvédasszisztensi tevékenység
az ügyvédi kamarai nyilvántartásba való felvételt követően folytatható, ha a kérelmező
nagykorú, cselekvőképessége e tevékenysége ellátásához szükséges körben nincs korlátozva, és
nem tartozik valamely kizáró ok alá. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi iroda alapító okiratának
tartalmazni kell az ügyvédi iroda képviseletének szabályait, mely körülmény az
ügyvédasszisztens foglalkoztatása esetén változik, a felvételi kérelemhez csatolni kell az ügyvédi
iroda alapító okiratát is. A munkaviszony létesítéséhez szükséges az ügyvédasszisztens elfogadó
nyilatkozatának beszerzése.
Az ügyvédasszisztens nem vehető fel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba, ha bűncselekmény
elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték és a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól még nem mentesült. Kizáró ok, ha az ügyvédasszisztensi foglalkozástól
vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltották, vagy vele szemben a kamarából
való kizárás fegyelmi büntetést alkalmaztak. Ezekben az esetekben addig nem vehető fel, amíg
az eltiltás hatálya alatt áll. Ha jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott
rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet, az erről szóló határozat jogerőre
emelkedését követő három évig nem lehet ügyvédasszisztens.
Ha az ügyvédasszisztens egyidejűleg több munkaviszonyt kíván létesíteni, ezt csak valamennyi
érintett munkáltató (ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda) hozzájárulása esetén,
valamennyi munkáltatóval egyszerre fennálló munkaviszony keretében teheti meg. Ez a szabály
mind a munkáltatók oldalán, mind az ügyvédasszisztens oldalán tiszta helyzetet teremt, egyúttal
elősegíti a hatékony munkaszervezést.
Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölni kell az ügyvédasszisztenst, ha a felvételre
vonatkozó szabályoknak már nem felel meg, továbbá ha valamely kizáró ok megvalósult vele
szemben. Törölni kell akkor is, ha a munkaviszonya megszűnt, ha elhunyt, vagy ha a
munkáltatója azt kéri. A munkáltató autonóm döntése, hogy ügyvédasszisztenst kíván-e
foglalkoztatni, illetve számára kíván-e képviseleti jogot biztosítani, erre tekintettel a
nyilvántartásból való törléséhez az ügyvédasszisztens hozzájárulása nem szükséges.
Abban az esetben, ha az ügyvédasszisztens egyidejűleg több munkáltatóval áll munkaviszonyban
és valamely törlési ok kizárólag egy meghatározott munkáltató tekintetében valósul meg, az
179
ügyvédasszisztenst csak e munkáltató vonatkozásában kell törölni az ügyvédi kamarai
nyilvántartásból. Indokolatlan és méltánytalan lenne a felekre nézve, ha az egyik munkáltató
tekintetében bekövetkező törlési feltétel kiterjedne az összes munkáltatóval fennálló
jogviszonyra.
Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételi kérelem elutasítása, valamint a nyilvántartásból való
törlés - tekintettel arra, hogy az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel az ügyvédasszisztensi
tevékenység megkezdésének és folytatásának a feltétele - az ügyvédasszisztens
munkaviszonyának automatikus megszűnését nem eredményezi.
107.	§
A Javaslat Hatodik Része tartalmazza a fegyelmi felelősségre vonatkozó megújult
rendelkezéseket. Továbbra is törvény állapítja meg tehát a fegyelmi felelősségre vonatkozó
alapvető szabályokat, de nem szűnik meg a kamara, mint autonóm szerv szabályzatalkotási joga
a részletszabályokat illetően. A Javaslat a fegyelmi szabályzat megalkotásának jogkörét a
Magyar Ügyvédi Kamarára telepíti, így országos szinten egységesen alakulhat a fegyelmi
joggyakorlat. A fegyelmi eljárás megőrzi speciális eljárási jellegét, ezáltal a gyakorlati
igényeknek megfelelő, hatékony lehetőséget biztosít a jogellenes vagy az ügyvédi hivatással
össze nem egyeztethető magatartások szankcionálására.
A fegyelmi felelősség megállapításának alapja a fegyelmi vétség, amelynek az anyagi jogi
tartalmát a törvény két irányból közelíti meg. Egyrészt fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi
tevékenységet gyakorló természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e
tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, vagy kamarai szabályzatban meghatározott
kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, másrészt, ha az ügyvédi
tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét
súlyosan veszélyezteti.
A fegyelmi felelősség alanya - a tevékenységközpontú szabályozásra figyelemmel - az ügyvédi
tevékenység gyakorlója, valamint az, akinek az ügyvédi tevékenysége szünetel vagy az ügyvédi
tevékenysége felfüggesztésre került. Ezek ugyanis olyan átmeneti időszakok, amelyek során a
hivatásrendre irányadó előírások és magatartási szabályok alól az érintett személy még nem
mentesülhet. Az a természetes személy, akinek az ügyvédi tevékenysége szünetel vagy az
ügyvédi tevékenysége felfüggesztésre került - tekintettel arra, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlására ilyenkor nincsen mód -, az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy
gondolatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetésével valósíthat
meg fegyelmi vétséget.
A rendelkezés első fordulata szerinti, a tevékenység gyakorlásából eredő kötelességszegés
jogszabály, az alapszabály, vagy az etikai szabályzatban foglalt normák megsértésén alapulhat..
A Javaslat az ügyvédi tevékenységen kívüli életben is megköveteli az ügyvédi hivatás
tekintélyének a tiszteletben tartását, egy magasabb magatartási mércének való megfelelést, ami
180
különös súllyal esik a latba napjaink információs társadalmának viszonyai között. Így az ügyvédi
tevékenység körén kívül eső, ám más jogágak által szankcionált szándékos vagy gondatlan
magatartás is maga után vonhatja az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi felelősség megállapításához - összhangban az eddigi vétkességen alapuló
szabályozással - a Javaslat a szándékosság vagy gondatlanság fennállását kívánja meg, melynek
bizonyítása azt terheli, aki ezt állítja.
108.	§
A fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok egyik jelentős újítása a fegyelmi eljárásban kiszabható
fegyelmi büntetések körének bővülése. A jövőben lehetőség nyílik tehát a fegyelmi vétségeknek
azok súlyára és körülményeire tekintettel lévő differenciált szankcionálása.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a megrovás írásban történik, amely - bár a legenyhébb
fegyelmi büntetésnek tekinthető - presztízsveszteséget okozhat az ügyvédi tevékenység
gyakorlója számára. A fegyelmi büntetések között megjelenik - a kamara köztestületi
feladataiban való részvételhez kapcsolódó speciális szankcióként - a kamarai közügyektől való
eltiltás, amely lehetővé teszi, hogy a közbizalmat sértő magatartás vagy mulasztás helytelenítése
e fegyelmi büntetés alkalmazása során is kifejezésre jusson. Úgyszintén visszatartó ereje lehet az
ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltásnak azokkal a cselekményekkel szemben, amelyek az
ügyvédjelöltek foglalkoztatása során tapasztalt visszásságokban tükröződnek.
A legsúlyosabb fegyelmi büntetés továbbra is a kamarából való kizárás, illetve - a kamarai
tagsággal nem rendelkező, de ügyvédi tevékenységet folytató természetes személyekkel
szemben - az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés, mely két esetkörre a Javaslat
kizárásként utal. Nem kamarai tag, de kamarai nyilvántartásban szerepel az európai közösségi
jogász, az alkalmazott európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, az ügyvédjelölt és a
jogi előadó.
109. §
A Javaslat meghatározza fegyelmi büntetések alkalmazásának mérlegelési szempontjait,
miszerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére,
valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre
irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és
enyhítő körülmény figyelembevételével - ide értve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa
okozott jogsérelmet elhárította -, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Az eljárás alá vont személy által okozott jogsérelem elhárítása történhet közvetítői eljárás során
vagy azon kívül, annak - mint a büntetést enyhítő körülménynek - az értékelése a fegyelmi
jogkör gyakorlójának a feladata.
Változik a pénzbírság felső határa, egyidejűleg a Javaslat elszakítja a pénzbírság megállapítását a
181
szabálysértési pénzbírság mindenkori összegétől. A Javaslat legmagasabb bírságtételként
ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forint, más ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forint pénzbírság megállapítását teszi
lehetővé. A pénzbírság első sorban azt a területi kamarát illeti, amely a fegyelmi vétség
elkövetésének időpontjában ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt nyilvántartja, ilyen
hiányában - például európai közösségi jogász esetén - a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell a
pénzbírságot megfizetni. A Magyar Ügyvédi Kamara továbbra is szabályzatban rendelkezhet a
pénzbírság felhasználásának a rendjéről.
A két új fegyelmi büntetés - a kamarai közügyektől való eltiltás és az ügyvédjelölt
foglalkoztatásától való eltiltás - egyaránt határozott időre szól. A kamarai közügyektől való
eltiltás esetén annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év lehet.
Tartalmilag ezen időszakban a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget,
szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.
Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időtartama a fegyelmi határozat
jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
A Javaslat a kizárás fegyelmi büntetés kapcsán is rögzíti annak legrövidebb és leghosszabb
időtartamát, melynek értelmében a kizárást legalább három évig, legfeljebb tíz évig tart. A
legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
A Javaslat rendezi a fegyelmi büntetések egymáshoz való viszonyát is, hiszen a fegyelmi vétség
körülményeire - és a fegyelmi büntetés alkalmazásával elérni kívánt célra - tekintettel
egyidejűleg egynél több fegyelmi büntetés alkalmazását is lehetővé teszi. Főszabályként tehát a
fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Kivétel ez alól, hogy az írásbeli megrovás
mellett más fegyelmi büntetés nem alkalmazható, mivel súlyosabb szankciót érdemlő fegyelmi
vétség mellett a megrovás funkcióját veszti. Másrészt nincs alapja kizárás mellett a kamarai
ügyektől való eltiltásnak, mivel kamarai közügyeket csak kamarai tag láthat el, valamint az
ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltásnak, mivel ügyvédjelöltet is csak kamarai tag ügyvéd
vagy nyilvántartásba vett európai közösségi jogász foglalkoztathat.
110.	§
A Javaslat e helyen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és
megakadályozásának ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárás különös szabályait állapítja
meg.
A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak
megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849
irányelv (ún. 4. pénzmosás elleni irányelv) átültetése jelen Javaslat előkészítésével egyidejűleg, a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló T/15063
182
számú törvényjavaslat keretében folyamatban van. Emellett az Országgyűlés tárgyalja az
Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelet pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló T/15064 számú törvényjavaslatot is. Mindkét törvényjavaslat
vonatkozásában felmerült a hatályos Ügyvédi tv. rendelkezéseinek a módosítása a fegyelmi
eljárást - és a hatósági eljárás egyes aspektusait - illetően, ezeket a módosításokat a Javaslat is
fenntartja.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség az
ügyvédi tevékenység gyakorlójának ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti
felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során
a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó rendelkezésekkel
kapcsolatban a területi elnökség kötelességszegést állapít meg, felhívja az ügyvédi tevékenység
gyakorlóját a szabályszerű eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség
elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig előzetes vizsgálatot kezdeményez a fegyelmi
biztosnál. A Javaslat előzetes vizsgálatra vonatkozó szabályai alapján a fegyelmi biztos
megszünteti az előzetes vizsgálatot, vagy az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb
súlyú fegyelmi vétség esetén írásban megrovást alkalmaz, vagy kezdeményezi a fegyelmi
eljárást. E fegyelmi eljárásban kiszabható speciális fegyelmi büntetések az írásbeli
figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való
tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot
a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének
vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve mentesülhet e közzétételi
kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály
megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne; vagy hatósági
eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
111.	§
Változtat a Javaslat a fegyelmi büntetések végrehajtása felfüggesztésének szabályain, és az
írásbeli megrovás kivételével valamennyi fegyelmi büntetés esetén lehetővé teszi a végrehajtás
felfüggesztését, melynek időtartama legalább egy, legfeljebb három év lehet. Az eljáró fegyelmi
tanács számára így lehetővé válik arányos, és a fokozatosság elvével összhangban álló fegyelmi
büntetés alkalmazása.
A Javaslat rendezi azt a helyzetet is, ha a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje
alatt követ el az eljárás alá vont személy újabb fegyelmi büntetést, vagy ezen időtartamot
megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kerül sor a fegyelmi büntetés végrehajtása
felfüggesztésének ideje alatt fegyelmi büntetés alkalmazására.
183
Így a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb
fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, azonban a
fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása
felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb
fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést
megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés
alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a
felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés
esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.
112.	§
Nem változtat a Javaslat a fegyelmi eljárás megindításának szubjektív és objektív határidején,
azonban a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló hat hónapos határidőt az eljárásjogilag
megerősített pozícióba kerülő fegyelmi biztos tudomásszerzésétől kell számítani, miután ő
jogosult a fegyelmi eljárás kezdeményezésére. Az elévülés objektív határideje három év, attól a
naptól számítva, hogy a határidőhöz kötött kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló fegyelmi vétség esetén a jogellenes állapot
megszűnt, vagy egyéb esetben a fegyelmi vétség megvalósult.
Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a
bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
A Javaslat az elévülés szabályai körében is megteremti a kapcsolatot a törvény alapján
lefolytatható közvetítői eljárás szabályaival, és nevesíti annak kezdeményezését, valamint az
eljárás időtartamát az elévülés nyugvásának okai között. A fegyelmi eljárás megindításához
szükséges tények felderítésére szolgáló előzetes vizsgálat időtartama úgyszintén nem számít be
az elévülésbe. Tekintettel arra, hogy kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó esetén a
foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó külön törvény is tartalmazhat fegyelmi felelősségre
vonásra irányadó szabályokat, a munkáltató által a kamarai jogtanácsos vagy a jogi előadó ellen
megindított ilyen eljárás tartama alatt a Javaslat szerinti fegyelmi felelősség elévülése nyugszik.
113.	§
Annak érdekében, hogy a fegyelmi felelősség alól az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai
tagsági viszony - akár önkéntes - megszüntetése vagy a nyilvántartásból való törlés, illetve az
ügyvédi tevékenység szüneteltetése által ne mentesülhessen, a Javaslat rögzíti, hogy ez az
előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi
felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
Nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak - annak személyhez kötöttsége miatt - ha az érintett
személy elhunyt.
184
A Javaslat figyelemmel van arra a körülményre is, hogy a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó a
jogállását szabályozó több jogszabály alapján is fegyelmi felelősségre vonható lehet. A fegyelmi
felelősség megkettőződésének elkerülése érdekében a Javaslat főszabályként kimondja, hogy
nincs helye a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a
munkáltatója vagy kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói
viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.
Ha azonban a munkáltató a kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó jogviszonyát részben vagy
egészben a kizárólag a sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt azonnali hatályú felmondással
szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt - a Javaslat szerinti fegyelmi eljárásban - kizárólag
írásbeli megrovás vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.
Ilyen esetben a fegyelmi eljárás az azonnali hatályú felmondásnak a fegyelmi biztos tudomására
jutásától számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
114.	§
Megváltoznak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok. Így a fegyelmi
bizottságok a Tervezet alapján nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek,
és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. A fegyelmi
eljárások lefolytatásának regionális szintre emelése várhatóan a költséghatékonyságot és az
egységes gyakorlat felé történő elmozdulást is szolgálja.
Fentiek alapján az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében elsőfokon a
regionális fegyelmi bizottságból, másodfokon az országos fegyelmi bizottságból alakított
fegyelmi tanács jár el. A bizottságra vonatkozó szervezeti szabályokat a Javaslat 168. §-a
tartalmazza.
Főszabályként az eljárás lefolytatására az a regionális fegyelmi tanács illetékes, amelynek a
működési területén működő területi kamara nyilvántartásában az eljárás alá vont személy
szerepel. Ennek hiányában - így ha az ügyvédi tevékenységet folytató személy nem kamarai tag,
de nyilvántartásba vették - az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális
fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
Speciális szabályozást igényel az is, ha a kamara tisztségviselője - így a kamara elnöke,
elnökhelyettese, elnökségi tagja, főtitkára, titkára, a regionális fegyelmi bizottság elnöke és
tagja, a fegyelmi biztos, valamint az országos fegyelmi főbiztos - a fegyelmi ügyben eljárás alá
vont személy. Ilyen esetben az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális
fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
Az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi
Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
185
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi tanácsok regionális illetékességétől eltérően a korábbi fegyelmi
megbízott helyébe lépő fegyelmi biztos továbbra is területi illetékességgel bír, a Javaslat
kimondja, hogy az előzetes vizsgálat - mint a fegyelmi biztos hatáskörébe tartozó eljárás -
lefolytatására az a fegyelmi biztos illetékes, amelyik az eljárás alá vont személyt a fegyelmi
vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamarának az illetékességi területén
működik. Abban az esetben, ha az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének
időpontjában országos nyilvántartásban tartják nyilván, a Javaslat a Magyar Ügyvédi Kamara
elnökét jogosítja fel az illetékes fegyelmi biztos kijelölésére.
115.	§
Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács - főszabály szerint - három tagból áll. A
másodfokú fegyelmi tanács öt tagból áll, ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi
büntetést alkalmazott, vagy a fegyelmi biztos fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés
alkalmazására irányul.
Speciális összetételű fegyelmi tanács megalakulását írja elő a Javaslat arra az esetre, ha a
fegyelmi eljárás kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó, illetve alkalmazott ügyvéd ellen indult. A
saját tagozatok létrehozására irányuló jogosultsággal összhangban ilyen esetben az elsőfokú és a
másodfokú fegyelmi tanács egy tagja az adott személyi kör képviselője.
Előfordulhat azonban, hogy a fenti előírásoknak megfelelő fegyelmi tanács a regionális fegyelmi
bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, ilyenkor az országos fegyelmi bizottság elnöke
intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése
iránt.
Ha a fegyelmi tanács bármely okból - akár akadályoztatás, akár kizáró ok felmerülése esetén -
határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki. Ez a szabály
mind a regionális, mind az országos fegyelmi tanács határozatképtelensége esetén irányadó.
116.	§
A fegyelmi biztos a területi kamara, az országos fegyelmi főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara
választott tisztségviselőjeként jár el. A Javaslat mind szervezeti, mind eljárásjogi szempontból
megerősíti a korábban is „kamarai ügyészi” pozíciót, annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás
során a szakmaiság és függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség
megállapításának valódi igénye juthasson érvényre. Tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozás
szerinti fegyelmi megbízott, illetve fegyelmi főmegbízott sem egy személyben látta el a rá
ruházott feladatokat, a Javaslat is megteremti annak alapját, hogy a hatékony működéshez
szükséges számú tisztségviselő megválasztására legyen mód.
117-118. §
A Javaslat garanciális jelleggel rendezi, hogy a fegyelmi tanács tagja, a fegyelmi biztos és az
országos fegyelmi főbiztos eljárásának milyen kizáró okai vannak, ezáltal biztosítja a
186
pártatlanság és a tárgyilagos elbírálás követelményének érvényesülését. Így nem járhat el, aki
ellen fegyelmi vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban,
ennek jogerős befejezéséig, aki a bejelentő vagy az eljárás alá vont személy Polgári
Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban
szükségessé válhat, - az egyes, választáson alapuló tisztségekkel járó funkciók elkülönítése
érdekében - aki kamarai elnöki, elnökhelyettesi, elnökségi tagi, főtitkári, titkári tisztséget tölt be,
a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, továbbá az, akitől az ügy
elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
Annak érdekében, hogy a rezsiközösség, az ügyvédi társulás és az ügyvédi tevékenység
gyakorlói közötti egyéb együttműködés az elfogultság körében értékelést nyerhessen, a Magyar
Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzata meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az
elfogultságot vélelmezni kell. E körben értékelhető az az eset is, ha kamarai jogtanácsos ellen
folyó fegyelmi eljárásban a fegyelmi biztosként vagy a fegyelmi tanács tagjaként olyan kamarai
jogtanácsos vesz részt, akinek a munkáltatója az eljárás alá vont személy munkáltatójának
versenytársa vagy egyébként gazdasági érdekeik révén állhatnak egymással kapcsolatban.
A kizáró ok bejelentése elsősorban az eljáró személy feladata, így a fegyelmi tanácsba jelölt tag,
a fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha
vele szemben kizáró ok áll fenn. Abban az esetben, ha az eljáró személy elfogultsága válik
kétségessé, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
A kizárás tárgyában a fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács tagjaként eljáró regionális
fegyelmi bizottság elnöke kizárása tárgyában az országos fegyelmi bizottság elnöke határoz.
119-120.§
A Javaslat jelentős változást hoz a fegyelmi hatáskörök gyakorlása tekintetében. Míg korábban a
területi kamara elnöke ebben jelentős szerepet játszott, a Javaslat alapján a jövőben a területi
kamara elnökétől független személy, a fegyelmi biztos folytatja le a fegyelmi eljárást megelőző,
tényfeltárásra irányuló eljárási szakaszt, az előzetes vizsgálatot. A fegyelmi biztos az előzetes
vizsgálatot hivatalból folytatja le. A területi kamara elnökét szignalizációs jogkör illeti meg, azaz
a hozzá beérkező bejelentés alapján javaslatot tehet az előzetes vizsgálat elrendelésére, ilyen
esetben a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot köteles elrendelni. Ha a fegyelmi biztoshoz
érkezik bejelentés vagy jut hivatalos tudomására olyan magatartás vagy mulasztás, amely
előzetes vizsgálat lefolytatására adhat alapot, mérlegelési jogkörében dönt az előzetes vizsgálat
elrendeléséről. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a fegyelmi biztos határozattal dönt.
Azokban az esetekben azonban, amikor a fegyelmi biztos szerint az előzetes vizsgálat
elrendelésének nincs helye, alakszerű határozat hozatalára sincs szükség. Így ha a fegyelmi
biztos tudomására jutott adatok alapján a fegyelmi vétség elkövetésének a gyanúja nem
állapítható meg, a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak - az e Javaslat szerinti -
fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént, vagy a kamarai jogtanácsos és a
187
jogi előadó két irányú fegyelmi felelősségére tekintettel, ha a külön törvényben szabályozott
fegyelmi eljárás folyamatban van, végül, ha a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt, a
fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el. Ilyen esetben a fegyelmi biztos
tájékoztatja erről a területi kamara elnökét. Ha a tudomásszerzésre ugyanis bejelentés alapján
került sor, akkor a területi kamara elnökének a feladata a bejelentő tájékoztatása arról, hogy az
előzetes vizsgálat elrendelésére nem került sor. Erre a Javaslat a bejelentés érkezésétől számított
hatvan napos határidőt szab. Végső soron az országos fegyelmi főbiztos utasítása alapján van
mód az előzetes vizsgálat elrendelésére, ha adott esetben ismételt bejelentés történik.
121-122. §
Az előzetes vizsgálat elrendelésének akkor van helye, ha az előzetes vizsgálat szükségességének
feltételei fennállnak, azaz a Javaslat 119. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túlmutató tényállás
esetén. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről azzal egyidejűleg, a határozat
megküldésével tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, és közli vele az eljárás okát. Az előzetes
vizsgálat elrendeléséről a fegyelmi biztos értesíti a területi kamara elnökét, aki tájékoztatja a
bejelentőt az előzetes vizsgálat kimeneteléről.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos feladata a tényállás megállapításához szükséges
körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt,
meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédi
tevékenységet gyakorló személytől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási
cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A fegyelmi biztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson
nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.
A Javaslat nem változtat az előzetes vizsgálatra rendelkezésre álló időkereten, így azt az
elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni. E határidő indokolt esetben egy
alkalommal meghosszabbítható. A határozatot az eljárás alá vont személy és a képviselője
részére kell kézbesíteni, annak jogszerűségét vitatni a fegyelmi eljárásban hozott határozat elleni
jogorvoslatban lehet.
123.	§
Az előzetes vizsgálat lezárásával és a fegyelmi eljárás kezdeményezésével kapcsolatos jogkörök
korábban a területi kamara elnökét illették meg, azonban a kamara elnökének szerepét illetően a
Javaslat jelentős szemléletváltást képvisel.
Így a fegyelmi biztos szűk körben fegyelmi jogkört gyakorol, hiszen az előzetes vizsgálat
eredményétől függően, kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén az előzetes vizsgálat megszüntetése
mellett írásban figyelmeztetést alkalmazhat. Az írásbeli figyelmeztetés ugyanakkor nem minősül
fegyelmi büntetésnek. A Javaslat ezáltal lehetőséget biztosít arra, hogy ha a fegyelmi biztos a
fegyelmi vétség elkövetéséről az előzetes vizsgálat eredménye alapján meggyőződött, azonban a
188
fegyelmi vétség - a mérlegelési szempontokra tekintettel - enyhe súlyú, a fegyelmi eljárás
kezdeményezése nélkül alkalmazhat a fegyelmi vétség súlyához igazodó jogkövetkezményt.
Mindazon esetekben, ha ennek nincs helye, de a fegyelmi vétség alapos gyanúja fennáll, a
fegyelmi biztos határozattal fegyelmi eljárást kezdeményez, alapos gyanú hiányában pedig
megszünteti az előzetes vizsgálatot. Az előzetes vizsgálat a Javaslat 123. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti megszüntetésének akkor van helye, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem
állapítható meg, az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló magatartásnak vagy mulasztásnak - az e
Javaslat szerinti - fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént, vagy a kamarai
jogtanácsos és jogi előadó két irányú fegyelmi felelősségére tekintettel, ha a külön törvényben
szabályozott fegyelmi eljárás azonnali hatályú felmondás nélkül, jogerősen befejeződött, végül,
ha az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségre vonhatósága megszűnt. Ezek a
megszüntetési okok összhangban állnak azokkal az esetekkel, amelyekben a fegyelmi biztos az
előzetes vizsgálatot mellőzheti.
A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és harminc napon belül intézkedni kell az
eljárás alá vont személy, valamint a képviselője részére történő kézbesítése - postára adása -
iránt.
Ha a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásban figyelmeztetést
alkalmazott, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy
a fegyelmi biztosnál a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti. Ilyen esetben a fegyelmi
eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a határozat hatályát veszti. Önálló jogorvoslatnak az
eljárást - írásbeli figyelmeztetés alkalmazása nélkül - megszüntető, valamint a fegyelmi eljárást
kezdeményező határozat ellen nincs helye.
124.	§
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a határozat kiadmányának megküldésével
értesíti a területi kamara elnökét. A Javaslat új jogintézményként vezeti be ugyanis a területi
kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban
érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasítás-adási jogát, amely a fegyelmi eljárások
lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni. A területi
kamara elnöke ezáltal az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a fegyelmi
biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja, melynek elmaradása esetén annak
okáról szükség szerint a közvélemény felé számot kell adni.
Ha a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a
fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése tárgyában hozott határozatát visszavonja, és fegyelmi
eljárást kezdeményez.
Ha a területi kamara elnöke a rá irányadó határidő alatt az utasítás-adási jogával nem élt, a
fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a határozat kivonatának megküldésével
189
értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot,
amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
Végső soron az országos fegyelmi főbiztos utasítása alapján van mód az előzetes vizsgálat
elrendelésére, ha adott esetben ismételt bejelentés történik.
125.	§
A Javaslat rögzíti a fegyelmi biztosra eljárására vonatkozó határidőket, e körben előírja, hogy a
fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát és az ügy iratait nyolc
napon belül megküldi a regionális fegyelmi bizottság elnöke részére.
A regionális fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli
az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a határozatot az ügy irataival együtt
továbbítja a regionális fegyelmi tanács elnöke részére.
126.	§
A fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló jogerős határozatnak és az ügy
iratainak a fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése napján kezdődik. Az elsőfokú eljárás
határideje - főszabály szerint - százhúsz nap, amelybe nem számít be a fegyelmi tanács
elnökének intézkedésére nyitva álló tizenöt napos határidő, illetve az ügy tárgyaláson kívüli
elbírálásának időtartama, valamint az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje. A fegyelmi tanács
elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül ugyanis - az eljárás alá vont
személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett - a vizsgálat kiegészítését rendelheti el, és az
iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezheti,
vagy kitűzi a tárgyalást.
Ha az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendeli el, az eljárás
elhúzódásának megakadályozása érdekében a Javaslat előírja, hogy a fegyelmi biztos soron kívül
jár el, és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a fegyelmi tanács elnökét.
Annak érdekében, hogy az eljárási határidők betartása valós követelményként érvényesüljön, a
Javaslat a százhúsz napos határidő kétszeresének túllépése esetére jogkövetkezményként
állapítja meg, hogy ilyen esetben a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetésén túl kizárólag
írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat, egyidejűleg ugyanazon fegyelmi vétség
vonatkozásában kizárja új fegyelmi eljárás kezdeményezését. Ezen jogkövetkezmény
alkalmazásának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeknek való maradéktalan
megfelelése érdekében a 188. § (3) alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként
elrendelt fegyelmi eljárásban nincs helye.
127. §
Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
190
A Javaslat értelmében a jövőben az Ügyvédi tv. rendelkezéseitől eltérően a tárgyaláson kívül
hozott határozatokban nem fegyelmi intézkedések alkalmazására, hanem a korábban ismertetett
fegyelmi büntetések kiszabására van mód. Ennek keretet az szab, hogy kizárás fegyelmi büntetés
tárgyaláson kívül nem alkalmazható. A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek, de az eljárás alá vont személy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül tárgyalás tartását kérheti.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat
hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki, ha pedig tárgyalás tartását
nem kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével
jogerőre emelkedik.
128-129. §
A tárgyalásra vonatkozó rendelkezések azzal összefüggésben változnak, hogy a területi kamara
elnökének az eljárásban való részvételi joga korlátozottabbá válik. Az eljárási részletszabályok
érdemben nem változnak. A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt, a képviselőjét és a fegyelmi
biztost meg kell idézni Ha az eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent
meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédi tevékenységet
gyakorló személyt az idézésben tájékoztatni kell.
Az eljárás alá vont személy, a képviselője és a fegyelmi biztos az eljárás bármely szakában az
eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a
szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
A tárgyalás nem nyilvános, mivel a fegyelmi eljárás során az ügyvédi titok, valamint személyes
adatok védelme iránti igény általánosnak tekinthető. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni,
melyet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvvezető kizárására
a fegyelmi tanács tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
130.	§
Az Ügyvédi tv. az ügyvédi tevékenység közbenső határozattal és érdemi határozattal történő
felfüggesztésének esetköreit különbözteti meg egymástól.
Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének első esetköre - közbenső határozattal történő
felfüggesztés - az, amikor a felfüggesztésre előzetesen, a marasztaló fegyelmi határozat
meghozatala nélkül kerül sor. Ezen esetkör további két esetre bontható, attól függően, hogy a
felfüggesztés elrendelése mérlegelést alapján történik-e, vagy sem. A Javaslat azt az esetet,
amikor a felfüggesztés elrendelése nem enged mérlegelést, a fegyelmi felelősségtől függetleníti,
és kamarai hatósági ügyként a Javaslat 180. §-ában szabályozza. A Javaslat a fegyelmi
felelősséggel összefüggésben a jövőben az ügyvédi tevékenységnek mérlegelési jogkörben
történő felfüggesztésére biztosít lehetőséget. Ennek megfelelően közbenső határozattal az
elsőfokú fegyelmi tanács akkor függesztheti fel az ügyvédi tevékenység gyakorlását, ha az
191
ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott
gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult büntető eljárást - hatálya alatt áll, vagy az ügyvédi tevékenység folytatása az
ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével
vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása
felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
Ez utóbbi körben kerülhet értékelésre például az olyan magatartás, amely formálisan ugyan
jogszerű, de eredményében a közérdeket sérti, ilyen módon az ügyvédségbe vetett közbizalmat
veszélyezteti. Így például ha az ügyvéd, ügyvédi iroda nagy számban lát el jogi képviseletet
olyan ügyletekkel összefüggésben, amelyek következménye az, hogy az ügylet lebonyolítását
követően az érintett cég rövid időn belül ismeretlen székhelyű cégnek minősül, vagyis
elérhetetlenné válik, illetve a cég rövid időn belül felszámolási, kényszertörlési eljárás alá kerül,
e magatartás visszaszorítására, szankcionálására a jövőben - a fegyelmi eljárás keretei között is
-	kiemelt figyelmet kell fordítani.
A Javaslat biztosítja a jogorvoslat lehetőségét az eljárás alá volt személynek az elsőfokú
fegyelmi tanács felfüggesztést kimondó határozatával szemben, aki a határozat kézbesítésétől
számított 15 napon belül fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz. Tekintettel arra, hogy a
felfüggesztés indokoltsága az elsőfokú fegyelmi tanács mérlegelési jogkörének függvénye, a
másodfokú fegyelmi tanács számára valódi felülbírálati jog biztosított. A fellebbezésnek nincs
halasztó hatálya, hiszen a jogalkotói cél abban esetben tud maradéktalanul érvényesülni, ha az
minél előbb megvalósul, továbbá e jogorvoslati jog visszaélésszerű alkalmazásának is elejét
veszi. A halasztó hatály kizárása mellett a Javaslat előírja, hogy a fellebbezésről a másodfokú
fegyelmi tanács soron kívül határoz.
A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal
meghosszabbítható. E határidő alkalmas arra, hogy a felfüggesztés visszaélésszerű alkalmazását
gátolja, valamint ösztönzi a fegyelmi tanácsot is az eljárás észszerű időn belüli befejezésére,
közvetve pedig magát az eljárás alá vontat érdemi védekezésének előterjesztésére.
Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének második esetkörét, azaz az érdemi határozattal
történő felfüggesztést a (2) bekezdés szabályozza. Eszerint, ha az elsőfokú fegyelmi tanács
kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvédi
tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen
külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A legsúlyosabb fegyelmi
büntetés alkalmazása esetén indokolt ugyanis annak biztosítása, hogy a jogi segítséget
igénylőktől az ügyvédi tevékenységet gyakorló abban az esetben is el legyen zárva, ha a kizárást
kimondó határozat még nem jogerős. Ezen kivételes esetben a jogalkotó a másodfokú elbírálásig
biztosítja tehát azt, hogy a fegyelmi büntetéssel sújtott ügyvédi tevékenységet gyakorlónak ne
legyen módja hivatásának gyakorlására.
192
A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok
és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy az ügyfél védelme, ügyeinek folyamatos ellátása ne lenne biztosított, hiszen a Javaslat
17. §-a értelmében ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd, az európai közösségi
jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda - azaz ahol a helyettesítés nem megoldható -,
az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet bíz meg.
A Javaslat az Ügyvédi tv. rendelkezéseivel megegyezően kimondja továbbá, hogy a
felfüggesztésre egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.
131.	§
A Javaslat lényegében a korábbi szabályozással egyezően rendezi az elsőfokú határozat
meghozatalának szabályait. Így továbbra is irányadó az, hogy a tanácskozás és a szavazás zárt
ülésen történik, és határozatait a fegyelmi tanács szótöbbséggel hozza.
A fegyelmi tanács a határozatában érdemben kétféleképpen dönthet: az eljárás alá vont személy
felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy az eljárást megszünteti, mindkét esetben
dönt továbbá az eljárási költség viseléséről. A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják
alá.
A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és harminc napon belül intézkedni kell az
eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a fegyelmi biztos részére történő kézbesítés
iránt. A fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi
kamara elnökét. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a jogerős határozat
kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi
titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
132-134. §
Hiánypótló jelleggel a Javaslat rendezi a határozatok módosításának, visszavonásának,
kijavításának és kiegészítésének szabályait, illetve a lehetséges jogorvoslatok körét.
A határozat módosításának és visszavonásának szabályai között a Javaslat figyelemmel van arra,
hogy a határozatok saját hatáskörben történő felülvizsgálata nem célszerű azokban az esetekben,
amikor az eljárás a határozat alapján egy következő szakaszba lépett, így az előzetes vizsgálatot
elrendelő vagy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat esetén. Más esetben, ha a fegyelmi
biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy a bíróság, a
fegyelmi biztos határozata esetében az országos fegyelmi főbiztos, vagy az elsőfokú fegyelmi
határozata esetében a másodfokú fegyelmi tanács által el nem bírált fegyelmi eljárás keretében
hozott határozata jogszabályt, vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy
visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont
határozatot kézbesítették.
193
A határozat módosítására vagy visszavonására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a
határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági
felülvizsgálata van folyamatban, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a
fegyelmi tanács a védirat előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.
A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás
keretében hozott határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén
kijavítja.
A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás
keretében hozott határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem
határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését
legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az
kézbesítésre került.
A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a kijavításról és a
kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után
-	hoz határozatot. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a kijavított vagy kiegészített
határozatot kézbesítették.
A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat módosítása és kiegészítése ellen olyan
jogorvoslatnak van helye, mint amilyennek az eredeti határozat ellen volt.
135.	§
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a
másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A Javaslat által bevezetett pozitív utasítás-adási jog
egyik részjogosítványaként a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés
előterjesztésére utasíthatja.
A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú
fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Tekintettel
arra, hogy a fellebbezési jog jogosultja jogi szakismerettel rendelkező személy, a fellebbezésben
akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra
önhibáján kívül nem hivatkozott.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú, kivéve a Javaslat által nevesített, a
130. § és (2) (4) bekezdései szerinti, az ügyvédi tevékenység felfüggesztését kimondó
határozattal szembeni fellebbezés eseteit. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő
lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi
bizottság elnöke részére.
136.	§
194
Az országos fegyelmi bizottság elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak
elnökét, és a fellebbezést az ügy irataival együtt továbbítja a másodfokú fegyelmi tanács elnöke
részére.
137.	§
A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók a fellebbezési jog tartalmi
korlátaira, a bizonyítás terjedelmére és a kötelező tárgyalás tartására vonatkozó kivételekkel,
amelyeket a Javaslat tételesen rögzít. Így a másodfokú fegyelmi tanács - alaki okból - a
fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, nem határidőben nyújtották be vagy
nem tartalmaz indokolást. Utóbbi feltétellel az eljárás elhúzódásának kívánja a Javaslat elejét
venni, hogy - az egyébként jogi szakismerettel rendelkező - fellebbező az indokolás későbbi
benyújtására ne hivatkozhasson.
A fellebbezési jog tartalmi korlátaival összhangban a Javaslat kimondja, hogy másodfokú
fegyelmi eljárásban akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az
elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A fellebbezés elutasítását kivéve a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja
el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki. A tárgyaláson ismertetni
kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont
személy, a képviselője és az országos fegyelmi főbiztos felszólalhat. Ha a bizonyítás kiegészítése
szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is
foganatosíthatja.
138.	§
A korábbi szabályozással összhangban a Javaslat pontosan körülhatárolt esetben teszi lehetővé
az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú fegyelmi tanács új eljárásra
utasítását, így akkor, ha a határozat megalapozatlan vagy az ügy érdemére kiható eljárási
szabálysértés mellett hozták meg, és a másodfokú eljárásban megalapozatlanság, illetve az
eljárás szabálytalansága nem küszöbölhető ki.
Reformatórius jogkörében a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot megváltoztatja,
ha az elsőfokú fegyelmi tanács határozata megalapozatlan vagy az ügy érdemére kiható eljárási
szabálysértés mellett hozták meg, és a másodfokú eljárásban a megalapozatlanság, illetve az
eljárás szabálytalansága kiküszöbölhető.
Ha a határozat hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának a fentiek alapján nincs
helye, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
A másodfokú fegyelmi tanács a - fellebbezés keretei között hozott - határozatát és indokait
szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint az országos fegyelmi
főbiztos részére harminc napon belül kézbesíti. A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határozat
195
kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét, valamint a Magyar Ügyvédi
Kamara elnökét. A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a
határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat
ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
139.	§
A Javaslat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Kp.)
összhangban állapítja meg a jogerős határozattal szemben indítható közigazgatási per szabályait.
A Kp. alapján a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A
perben felperesként az eljárás alá vont személy és az országos fegyelmi főbiztos léphet fel, míg
alperesi pozícióban az országos fegyelmi bizottság áll. Az eljárás ezen szakaszában is érvényesül
a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének pozitív utasítás-adási joga, miután az országos fegyelmi
főbiztost a határozat bíróság előtti megtámadására utasíthatja.
A fegyelmi eljárásnak, mint a kamarai autonómia egyik lényeges tartalmi elemének
elismeréseként a Javaslat a felülvizsgálat során eljáró bíróság számára csak kasszációs jogkört
biztosít. Ennek következtében a bíróság határozatában a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható
eljárási jogszabálysértéssel meghozott fegyelmi határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú
fegyelmi tanácsot új eljárásra vagy az eljárás megszüntetésére utasítja, de dönthet úgy is, hogy
az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartja.
A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséről a bíróság a határozat kivonatának megküldésével értesíti
a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek
megismerésére a bejelentő nem jogosult.
140.	§
Az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet
függeszteni, nem lenne indokolt ennek lefolytatása ugyanis addig, amíg a büntetőeljárás nem
zárul le.
Pontosabban fogalmaz a Javaslat a büntetőeljárásról való tudomásszerzés feltételeit illetően. Így
a büntetőeljárást folytató bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak az ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy elleni büntetőeljárásról, a vádemelésről és a büntetőeljárás
befejezéséről kell tájékoztatnia a területi kamara elnökét.
Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában
az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást az eljáró fegyelmi tanács
mérlegelési jogkörében függesztheti fel.
Az eljárás felfüggesztésének van helye továbbá abban az esetben is, ha a 113. § (4) bekezdése
alapján fegyelmi eljárás alá vont kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyának a
113.	§ (4) bekezdése szerint megszüntetése jogellenességének megállapítása miatt bírósághoz
196
fordul.
141.	§
A perújítás lehetőségét a fegyelmi eljárásban az új eljárás kezdeményezésének a jogintézménye
biztosítja. Így a fegyelmi biztos vagy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, az ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új
eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági
határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el. Az új eljárás lefolytatásának
feltétele, hogy a hivatkozott körülmény elbírálása esetén a fegyelmi határozatra lényeges
kihatással lett volna, vagy az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető
Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
Miután a fegyelmi vétség személyhez kötött, az új eljárás kezdeményezésére a Javaslat időbeli
korlátot szab, így annak az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy terhére csak az ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy életében, az elévülési időn belül van helye.
Új eljárás elrendeléséről az elsőfokú fegyelmi tanács - szükség szerint a kérelmező és az
ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően - tárgyaláson kívül határoz.
Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az új eljárást
kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz, amely - szükség szerint a
kérelmező és az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően - tárgyaláson
kívül határoz.
142.	§
A Javaslat a fegyelmi eljárás során felmerült költségek előlegezésének és viselésének szabályait
is rendezi.
A költségek előlegezése tekintetében a Javaslat eltér az Ügyvédi tv. rendelkezéseitől, amikor
kimondja, hogy az eljárás alá vont személy saját költségét maga előlegezi. Az eljárás alá vont
személy saját költségein felül egyéb költségek is felmerülnek, amelyeket az ügyvédi
tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó
kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara előlegez. Ilyen egyéb költség lehet például
a fegyelmi eljárást lebonyolító személyek személyi költségei, vagy akár a tárgyalás során a
helyiség használatával összefüggő költségek.
Abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás során megállapításra kerül az eljárás alá vont személy
felelőssége, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészben vagy részben való
megtérítésére. A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar
Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.
Ha az előzetes eljárást vagy a fegyelmi eljárást megszüntették, az eljárás alá vont személy a
fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek eljárási költségként való
197
megtérítésére a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak szerint tarthat igényt, hiszen
eljárási költség viselésére csak a fegyelmi felelősség megállapítása esetén kötelezhető az eljárás
alá vont személy. E szabály alóli kivétel, ha az eljárás alá vont személy jogellenes vagy
rosszhiszemű eljárással okozott eljárási költséget. A jogellenes vagy rosszhiszemű eljárással
okozott eljárási költség ugyanis még abban az esetben is az eljárás alá vont személy miatt merült
fel, ha e személlyel szemben a fegyelmi eljárást megszüntették.
143.	§
A fegyelmi tanácsnak a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy - az írásbeli megrovás kivételével
-	a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítse a
fegyelmi büntetés további joghatásai alól. Erre a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és
az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét
követően, vagy a pénzbüntetés legalább felének megfizetését követően kerülhet sor.
Új jogintézményként vezeti be a Javaslat a pénzbírság tekintetében - egyszeri alkalommal -
részletfizetés vagy halasztás engedélyezését.
E határozatok ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények
tekintetében a Javaslat nem teszi lehetővé a mentesítés szabályainak alkalmazását.
144.	§
Az ügyvédi kamara törvény által alapított köztestület. Az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény
8/A. § (1) bekezdése szerint a köztestületek jogi személyek. Az ügyvédi kamarát a törvényszék
nem veszi nyilvántartásba, de ha jogszabály a jogi személy nyilvántartásba vételéhez
jogkövetkezményt fűz, azt az ügyvédi kamarára is alkalmazni kell.
A kamara által ellátható közfeladatokat a (3) bekezdés sorolja fel.
Az ügyvédi kamara országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) és területi kamaraként
működik.
145.	§
Az (1) bekezdés szabálya változatlanul azt mondja ki, hogy az ügyvédi tevékenység
gyakorlására jogosult csak egy területi kamarának lehet a tagja.
Fontos változás és a jelenleginél rugalmasabb a szabályozás annak következtében, hogy a
Javaslat szerint az ügyvéd már nem csak annak a kamarának a területén tarthat fenn fiókirodát,
amelynek a tagja.
198
146. §
A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező nyilatkozik arról,
hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, igazolja az ügyvédi kamarai felvétel
egyéb feltételeinek a fennállását, valamint az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartandó
adatait közli a területi kamarával.
A kamara jogosult arra, hogy a kamarai tagfelvételre irányuló hatósági eljárásban a felvételi
követelményeket a vonatkozó nyilvántartásokból való adatigénylés útján közvetlenül
ellenőrizhesse.
A Javaslat a 145. § (2) bekezdéséből következő újítás, hogy ha a kérelmező más területi kamara
működési területén kíván fiókirodát fenntartani, a területi kamara a fiókiroda címe szerint
illetékes területi kamarát szakhatóságként keresi meg abban a kérdésben, hogy a fiókiroda
megfelel-e az e törvényben, valamint a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek.
147. §
Azokban az esetekben, amikor a kérelmező ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt eljárás indul, a kamara a felvétel iránti eljárást változatlanul felfüggeszti, ez a
felfüggesztés addig tart amíg a büntetőeljárás.
148-151. §
A Javaslat különbséget tesz a kamarai tagság megszűnése és megszüntetése között. A
különbségtételt az indokolja, hogy míg megszűnés esetén a területi kamara a kamarai tag
tagságának megszűnését hivatalból állapítja meg, egyidejűleg rendelkezik a kamarai tagnak a
nyilvántartásból való törléséről, valamint szükség szerint irodagondnok kijelöléséről, úgy a
megszüntetésről minden esetben külön határozatot kell hozni, a kamarai tag tagságának
megszüntetését a határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követően az ügyvédi
kamarai nyilvántartásba haladéktalanul be kell jegyezni.
Megszűnik az ügyvédi kamarai tagság, ha a kamarai tag a kamarai tagságáról lemondott, a
kamarai tagot jogerősen kizárták, vagy az ügyvédi tevékenységtől jogerősen eltiltották, a
kamarai tag átjegyzés folytán másik területi kamara tagjává vált vagy formaváltás folytán az
ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvételt nyert, valamint ha a kamarai tag meghalt.
A területi kamarai tagságot meg kell szüntetni, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagság
felvételi követelményeinek nem felel meg, vagy ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai
tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás
ellenére nem teljesítette. Az utóbbi esetekben a kamarába történő ismételt felvételt a fizetési
kötelezettség teljesítéséig, vagy a kamarai tagságot megszüntető határozat véglegessé válásától
számított egy évig nem lehet kérni. A területi kamarai tagság megszüntetését eredményezi
továbbá, ha a kamarai tag a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem
199
szüntette meg, cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya
alatt áll, az ügyvédi esküt határidőben nem tette le, vagy adószámát véglegesen törölték.
Végezetül a területi kamarai tagság megszüntetését eredményezi az is, ha a kamarai tag a
kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, ez esetben a
korábbi kamarai tag továbbképzési kötelezettsége teljesítéséig nem kérheti ismételt felvételét a
kamarába.
Az ügyvédi kamara területi kamarába az 58. § (2) vagy (3) bekezdése alapján felvett ügyvéd
kamarai tagságát akkor is megszünteti, ha az ügyvéd a saját EGT-államában az ügyvédi
tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt és az ügyvédi kamarai tagság 58. § szerinti
feltételei nem állnak fenn.
A területi kamara megszünteti annak az alkalmazott ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak a
munkaviszonyát is, aki nem létesített a munkaviszonya megszűnésének napjától számított három
hónapon belül alkalmazott ügyvéd esetén más ügyvéddel, ügyvédi irodával alkalmazott ügyvédi
munkaviszonyt, kamarai jogtanácsos esetén pedig ügyvédi tevékenységre irányuló
munkaviszonyt és ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti.
152-154. §
A kamarai tisztségviselők választásának és megbízatásuk megszűnésének garanciális
rendelkezéseit a Javaslat az önkormányzati autonómia elvének tiszteletben tartásával határozza
meg.
A kamarai integrációból eredő változás, hogy a kamarai tisztségviselők választásán ügyvéd
választhat és választható, a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara választott
testületeinek alkalmazott ügyvéd és kamarai jogtanácsos tagjait pedig területi tagozatuk
delegálja. Újítás, hogy a területi kamara az ügyvédi nyilvántartásba felvett európai közösségi
jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.
A tisztségviselőket a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői, valamint a a 153. § (3)
bekezdésben foglalt kivétellel négyévente, titkos szavazással, közvetlenül választják. A Magyar
Ügyvédi Kamara tisztségviselőit - elnökét, elnökségét, bizottságait és tagjait - annak
küldöttgyűlése választja meg.
A jelölésre az Ügyvédi tv.-ban foglalt szabályokkal egyező rendelkezések vonatkoznak.
A tisztségviselők megbízatása megszűnésének esetei bővültek, így a tisztségviselő megbízatása
az új tisztségviselők általános választásának a napján, a halála napján, lemondásának az ügyvédi
kamara elnökségével való írásbeli közlésének a napján, visszahívásának a napján, kamarai
tagságának megszűnése napján, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének kezdőnapján,
valamint kamarai közügyektől való eltiltásával szűnik meg.
200
A tisztségviselő visszahívását változatlanul az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada
kezdeményezheti.
A Javaslat újítása, hogy amennyiben a korábban megválasztott tisztségviselők megbízatása az új
tisztségviselők általános választásával szűnik meg, valamint abban az esetben, ha az újonnan
megválasztott tisztségviselő megválasztása érvényességével kapcsolatos okból nem tud eleget
tenni a megbízatásának, ezen ok bekövetkezésétől az új tisztségviselők megbízatásának a kezdő
napjáig, illetve ezen ok megszűnéséig ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket. Ennek során
átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új
tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez szükséges, valamint a jogszabályból vagy
kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik végrehajtása érdekében gyakorolhatják.
155.	§
A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos
szervezete, amely országos illetékességgel látja el a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat.
Az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai
szerkezet hátrányát képezik a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi
létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen
színvonala. Előnye ugyanakkor ennek a struktúrának, hogy biztosítja a problémák helyi szinten
történő megoldását, elősegíti az ügyvédek kamarával való személyes kapcsolattartását és így azt,
hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a
regionális központok irányába. A fentiek figyelembevételével a Javaslat olyan strukturális
változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a
jól működő gyakorlatokat. Mindezekre tekintettel módosul az országos kamara és a területi
kamarák közötti feladatmegosztás. Így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog
tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az
ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai
nyilvántartás vezetése illetve az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai háttér feltételeinek
biztosítása, a képzési helyek akkreditációja továbbá a szakmai képzések és továbbképzések
tematikájának összeállítása, a fegyelmi bizottságok pedig nem területi, hanem regionális és
országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a
fegyelmi tanácsok is. Az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően a
területi kamarák maradnak.
A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye változatlanul Budapest.
156.	§
A Magyar Ügyvédi Kamara szervei: a küldöttgyűlés, az elnökség, az összeférhetetlenségi
bizottság, a választási bizottság valamint az országos fegyelmi bizottság.
A kamarai integrációból eredő változás, hogy a kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi
201
tagozatok delegálással létrehozzák az országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos
alkalmazott ügyvédi tagozatot. A Magyar Ügyvédi Kamara szervei hatáskörébe tartozó
szabályzatnál és nem egyedi döntésnél az országos tagozatok véleményezési joggal
rendelkeznek a rájuk vonatkozó szabályok, továbbá egyetértésük szükséges a kizárólag rájuk
vonatkozó szabályok tekintetében. Az országos tagozatok tagjai egyúttal a Magyar Ügyvédi
Kamara tisztségviselői.
A fenti szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában meghatározott más
bizottság is változatlanul választható.
A Magyar Ügyvédi Kamarai szervei ülésének nyilvánosságáról szóló (6) bekezdésben foglalt
rendelkezés garanciális jellegű.
Újítás, hogy a kamarai tagdíj területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti
megosztásának legkisebb és legnagyobb mértékét a Javaslat szabályozza. A területi kamarák
által beszedett kamarai tagdíj Magyar Ügyvédi Kamarát megillető része feladatainak
teljesítéséhez szolgál fedezetül.
157.	§
A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntést hozó testületének elnevezése a korábbi teljes ülésről
küldöttgyűlésre változik.A küldöttgyűlés százötven tagból áll, ezek: a területi kamarák elnökei, a
területi kamarák által küldött egy-egy tag, valamint a területi kamarák taglétszámának az
ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott
küldöttek.
A (2) bekezdés a küldöttgyűlés feladatait és hatáskörét sorolja fel, a (3)-(5) bekezdés a
küldöttgyűlés összehívásáról, valamint határozatképességéről rendelkezik.
A (6) bekezdés a küldöttgyűlés határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz,
amelynek értelmében a küldöttgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a küldöttgyűlés
tagja akkor kérheti a bíróságtól, ha az jogszabálysértő, az Alapszabályba vagy a Magyar Ügyvédi
Kamara szabályzatába ütközik.
158.	§
A küldöttgyűlés legfontosabb feladata, hogy az ügyvédi tevékenységre vonatkozóan szabályzatot
ad ki. E szakasz (1) bekezdése felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekről a küldöttgyűlésnek
kötelező szabályzatot kiadnia.
Újítás, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya, továbbá a fegyelmi eljárás részletes
szabályairól, a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról, a letét- és pénzkezelés,
valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól, valamint a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az
202
ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok
teljesítéséről szóló szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatainak
minősülnek.
Kötelező jelleggel az Alapszabály bír, amely a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaira, így áttételesen
a területi kamarába felvett ügyvédi tevékenység gyakorlóira vonatkozik. A Magyar Ügyvédi
Kamara szabályzata a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.
Az Alapszabály és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatainak nyilvánosságáról szóló
rendelkezés garanciális jellegű. Miután az Alapszabály és a Magyar Ügyvédi Kamara
szabályzatai kötelező jellegűek, indokolt azok közzététele, amely azt a célt is szolgálja, hogy ne
csak az ügyvédi tevékenységet gyakorlók, hanem az ügyfelek is megismerjék, milyen szabályok
alapján járhatnak el az ügyvédi tevékenységet folytatók. Változás, hogy a korábbiakkal
ellentétben elegendő a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján való közzététel. A küldöttgyűlés által
nem egyedi ügyben hozott határozatok nyilvánosságáról szóló rendelkezés garanciális jellegű.
159.	§
Az (1) és (2) bekezdés az elnökség összetételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az
elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból, illetve titkárból, a területi ügyvédi
kamarák elnökeiből, továbbá a küldöttgyűlés által választott elnökségi tagokból áll. A választott
ügyvéd tagok száma tíz fő, ha az Alapszabály másként nem állapítja meg. A kamarai
integrációból fakadó változás, hogy az elnökség az általános választás kiírásának napján fennálló
létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd,
valamint legalább egy legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos.
Az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi
bizottságának az elnöke, valamint az országos fegyelmi főbiztos.
A Javaslat felsorolja az elnökség feladatait, amelyeknek egy része az ügyvédi kamara
irányításával kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A feladatok másik része jogorvoslati
feladatokból áll, meghatározott esetekben az elnökség másodfokon bírálja el a hozzá érkezett
ügyeket.
A Javaslat az elnökség határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat is tartalmazza.
Az elnökség által nem egyedi ügyben hozott határozatok nyilvánosságáról szóló rendelkezés
garanciális jellegű.
160.	§
Az (1) bekezdés a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének feladatait sorolja fel. Jelentős változás a
203
Magyar Ügyvédi Kamara elnökének fegyelmi jogköre tekintetében történt. A Javaslat értelmében
az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi
Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el, a
fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére továbbá fellebbezés előterjesztésére
utasíthatja, valamint az országos fegyelmi főbiztost a határozat bíróság előtti megtámadására
utasíthatja.
A Javaslat a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó
rendelkezést is tartalmaz.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által nem egyedi ügyben hozott határozatok nyilvánosságáról
szóló rendelkezés garanciális jellegű.
161. §
A XXIV. fejezet a területi kamarára vonatkozó rendelkezéseket foglalja össze. A területi kamara
továbbra is önálló köztestületként működik, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló
költségvetéssel rendelkezik.
Újdonság, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak számára is kötelező lesz a
rendszeres szakmai továbbképzés, melynek megszervezése, lebonyolítása, engedélyezése és
ellenőrzése a területi kamara feladatkörét képezi. A területi kamarák feladatkörébe tartozik
továbbá az ügyvédjelölteken túlmenően a jogi előadók képzésének megszervezése,
lebonyolítása, engedélyezése és ellenőrzése. A területi kamarák az ügyvédjelöltek és a jogi
előadók képzése és az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak továbbképzése kapcsán
együttműködhetnek. Ugyancsak a területi kamara feladata a kamarai tisztviselők
megválasztásának lebonyolítása, a kamarai tagdíj beszedése, továbbá a jogszabályban és az
alapszabályában a hatáskörébe utalt feladatok ellátása. A területi kamarák szabályzatalkotási
jogköre - az alapszabály kivételével - megszűnik.
Változatlanul marad fenn az a szabály, hogy a területi kamara működési területe a törvényszék
illetékességi területével azonos. A területi kamarákat nem sorolja fel a Javaslat név szerint, mert
a területi kamarák megyénként szerveződnek az előbbi szabályból következően. Kimondja
azonban a Javaslat, hogy a területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére.
162. §
A területi kamara szervei: a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés, a területi kamara elnöksége, az
összeférhetetlenségi bizottság, a felügyelő bizottság valamint a regionális fegyelmi bizottság.
A kamarai integrációból eredő változás, hogy a (3) bekezdésben foglaltak értelmében a területi
kamarák kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjai e törvény erejénél fogva kamarai
jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatot alkotnak. A tagozatok véleményezési joggal
rendelkeznek a rájuk vonatkozó, továbbá egyetértésük szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó, a
204
területi kamara szerveinek hatáskörébe tartozó nem egyedi döntéseknél.
A fentieken túlmenően az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók is
létrehozhatják saját bizottságaikat, amelyek véleményezési joggal rendelkeznek a rájuk
vonatkozó nem egyedi döntések és szabályzatok tekintetében. Ez a rendelkezés azért szükséges,
mert az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók nem kamarai tagok, így
képviseletük a kamara egyéb szerveiben nem jelenik meg.
A fenti szerveken kívül a területi kamara alapszabálya más bizottság választását is
engedélyezheti.
Újítás továbbá, hogy az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetében a Magyar
Ügyvédi Kamara szabályzata küldöttgyűlés választásáról rendelkezhet, amely a területi kamara
választott tisztségviselőiből áll.
163.	§
A területi kamarai szervek ülésének nyilvánosságáról szóló rendelkezés garanciális jellegű.
164.	§
A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll. A Javaslat (2) bekezdése a közgyűlés feladatait és
hatáskörét rögzíti.
Változás, hogy a területi kamarának megszűnt a szabályzatalkotási joga, továbbá hogy a területi
kamara alapszabálya kiemelt szabályzatnak minősül.
Az alapszabály nyilvánosságáról szóló rendelkezés garanciális jellegű. Miután az alapszabály
kötelező jellegű, indokolt annak hozzáférhetővé tétele a tagok és mindenki más számára, akinek
jogait érinti.
Azon területi kamarák tekintetében, ahol a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata alapján
küldöttgyűlés választására kerül sor, a közgyűlés hatásköre a tisztségviselők - az elnök, az
elnökség, a bizottságok és tagjai, valamint a küldöttek - megválasztására terjed ki, az e
törvényben meghatározott más hatásköreit a küldöttgyűlés gyakorolja.
165.	§
A területi kamara alapszabályát tájékoztatásul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának.
Változás, hogy a területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjain túlmenően a területi
kamara által ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre, valamint a területi kamara
területén működő fiókirodákra is kötelező.
166.	§
A Javaslat rendelkezik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlés határozatképességének
205
garanciális szabályait állapítja meg.
Az alapszabály nyilvánosságáról szóló rendelkezés garanciális jellegű. Miután az alapszabály
kötelező jellegű, indokolt annak hozzáférhetővé tétele a tagok és mindenki más számára, akinek
jogait érinti.
A közgyűlés által hozott határozatok nyilvánosságáról szóló rendelkezés úgyszintén garanciális
jellegű.
167.	§
Az (1) és (2) bekezdés a területi elnökség összetételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A
területi elnökség az elnökből, egy vagy több elnökhelyettesből, a főtitkárból, illetve titkárból,
továbbá a tagokból áll. Az ügyvéd tagok száma tizenöt fő, ha a területi kamara alapszabálya
másként nem állapítja meg. A kamarai integrációból fakadó változás, hogy ha a területi kamara
tagjainak legalább öt százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi
elnökségnek az általános választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő
számú legalább egy legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy
legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd.
A kamarai jogtanácsosi és az alkalmazott ügyvédi tagozat elnöke egyben a területi elnökség
tagja.
A területi elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt a regionális fegyelmi bizottság elnöke.
Az (5) bekezdés sorolja fel az elnökség feladatait. A területi elnökség feladatai egyrészt eljárási
jellegűek, a kamara működésével kapcsolatosak: pl. összehívja a területi kamara közgyűlését,
Javaslatot tesz a napirendjére. A kamarai hatósági ügyekben a döntések túlnyomórészt
formálisak, a felmerülő technikai problémákra (pl. az ügyvéd elérhetetlenné válására) helyi
szinten könnyebb megoldást találni, ezért a Javaslat a közigazgatási hatósági ügyekben történő
döntést továbbra is a területi elnökség kamarák hatáskörében tartja. Jogorvoslati fórumként
működik a területi elnökség a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezések
elbírálásában.
A (6) bekezdés a területi elnökség nem hatósági határozata elleni jogorvoslatra vonatkozik,
amellyel a jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére való hivatkozással a területi
kamara tagjai valamint azok élhetnek, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. A
jogorvoslati fórum ebben az esetben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége. Fel kell hívni a
figyelmet azonban arra, hogy ez a jog nem érinti az egyes ügyekre a törvényben külön
meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
A területi elnökség által nem egyedi ügyben hozott határozatok nyilvánosságáról szóló
rendelkezés garanciális jellegű.
206
168. §
A Javaslat a területi kamara elnökének feladatait sorolja fel, amelyek egy része a területi kamara
működésének irányításával kapcsolatos. Jelentős változás a területi kamara elnökének fegyelmi
jogköre tekintetében történt. A Javaslat értelmében a területi kamara elnöke a fegyelmi
eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat látja el, így bejelentés esetén tájékoztatást
ad arról, ha az előzetes vizsgálat elrendelésére nem került sor, a fegyelmi biztost a fegyelmi
eljárás kezdeményezésére továbbá fellebbezés előterjesztésére utasíthatja, valamint a jogerős
határozat meghozatala után új eljárást kezdeményezhet.
A (2) bekezdés a területi kamara elnökének határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó
rendelkezést tartalmaz.
A területi kamara elnöke által nem egyedi ügyben hozott határozatok nyilvánosságáról szóló
rendelkezés garanciális jellegű.
169.	§
Változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok annak érdekében, hogy a
szakmaiság és függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség
megállapításának valódi igénye juthasson érvényre. Így a fegyelmi bizottságok a Javaslat alapján
nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek. A regionális fegyelmi
bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani oly módon, hogy annak a
választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy
legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos. A regionális fegyelmi
bizottság illetékességi területét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg a területi
ügyvédi kamarák illetékességéhez igazodóan azzal, hogy az akkor eshet egyetlen területi kamara
illetékességi területére, ha annak legalább ezer tagja van.
170.	§
A Javaslat taxatíve felsorolja azokat az eljárásokat, amelyekben az ügyvédi kamara
közigazgatási hatóságként ját el. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) 7. §-a alapján ezen ügyek külön törvényi rendelkezés nélkül tartoznak az
Ákr. hatálya alá, annak ellenére, hogy az Ákr. elhagyja a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § szerinti rendelkezést,
amely a Ket. hatályát kiterjesztette a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba
vételre és a nyilvántartásból való törlésre, abban az esetben, ha törvény valamely tevékenység
végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.
A Javaslat elhagyja az elektronikus cégeljárásban való részvételre feljogosított ügyvédekről
történő nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok meghatározását, figyelemmel arra, hogy
az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel a kamara minden tagjának rendelkeznie
kell.
207
A kamarai hatósági ügyek általános szabályai között rögzíti a Javaslat, hogy a Magyar Ügyvédi
Kamara szabályzatban kamarai hatósági ügynek nem minősülő kamarai eljárásokban is
elrendelheti a hatósági eljárásokra vonatkozó egyes szabályok alkalmazását, és bármely ügyben
lehetővé teheti az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti
elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását, valamint kötelezővé teheti az
elektronikus kapcsolattartást.
171.	§
Kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöke jár el. A Javaslat meghatározza
azon eljárások körét, amelyekben kiemelt jelentőségükre tekintettel első fokon a területi kamara
elnöksége jár el, azonban ezekben az eljárásokban is lehetőség van arra, hogy az önállóan nem
fellebbezhető végzéseket a területi kamara elnöke is meghozhassa. A területi kamara
elnökségének elsőfokú hatáskörébe tartozik a kamarai tagfelvételi, a tagság megszüntetése iránti,
a változásbejegyzési eljárás kivételével a nyilvántartásba vételi, nyilvántartásból való törlési,
valamint a kamarai formaváltási eljárás.
A területi kamara hatósági ellenőrzés keretében félévente ellenőrzi az ügyvédi tevékenység
gyakorlójának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségei teljesítését. Ennek az
eljárásnak a lefolytatására feladatra a területi kamara elnöksége által kijelölt vizsgálóbiztos
jogosult.
Az Ákr. főszabály szerint nem teszi lehetővé a hatóság határozata elleni fellebbezést,
jogorvoslatra elsődlegesen a közigazgatási pert, jogorvoslati fórumként a közigazgatási ügyben
eljáró bíróságot határozza meg. A Javaslat ezért kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a területi
kamara hatósági határozata ellen van helye fellebbezésnek. Másodfokon a Magyar Ügyvédi
Kamara elnöksége jár el. Az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szabályaira
tekintettel nem szükséges a Javaslatban a közigazgatási perre, mint jogorvoslati lehetőségre
külön utalni, a közigazgatási bírói út a másodfokú, végleges határozat ellen biztosított.
172.	§
A kamarai hatósági ügyben eljáró területi kamara illetékességi területe azonos a működési
területével. A területi kamarák közül az jár el, amelynek a kérelmező a tagjává kíván válni,
illetve amelynél a nyilvántartásba vételét kéri, vagy amelynek az ügyfél a tagja, illetve amely
nyilvántartásba vette. A hatósági ellenőrzésre vonatkozó speciális szabályként rögzíti a Javaslat
egyrészt, hogy az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenységet az a területi kamara is jogosult
ellenőrizni, amelynek a területén az ügyvédi, ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlója vagy
munkáltatója fiókirodával rendelkezik, másrészt a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységét az
a területi kamara is jogosult ellenőrizni, amelynek a területén bármely munkáltatójának a
székhelye, vagy az a telephelye, fióktelepe található, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja.
A hatósági ellenőrzés megindításáról ezekben az esetekben értesíteni kell azt a területi kamarát,
amelynek az ellenőrzött a tagja, illetve amely az ellenőrzöttet ügyvédi kamarai nyilvántartásba
208
vette.
173. §
Kamarai hatósági ügyben a Javaslat főszabály szerint kötelezővé teszi az elektronikus
ügyintézést,amellett, hogy felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara
szabályzatban határozza meg a kivételi kört, ahol nem érvényesül az elektronikus ügyintézési
kötelezettség. Az ügyvédi kamara az elektronikus ügyintézéshez kötelezően alkalmazandó,
elektronikus űrlapot rendszeresíthet.
Az ügyvédi titok fokozott védelme érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a kamarai
hatósági ügyben keletkezett, ügyvédi titkot tartalmazó iratba a titoktartásra kötelezetten és a titok
felett rendelkezésre jogosulton kívüli személy csak akkor tekinthet be, ha a titok felett
rendelkezésre jogosult ehhez hozzájárult.
A Javaslat meghatározza az Ákr.-hez képest a kamarai hatósági ügyekben indokolt eltéréseket. A
kérelem az ügyek speciális jellegére tekintettel a kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az Ákr
rendelkezéseitől eltérően sommás eljárásnak csak a területi kamara elnökének hatáskörébe
tartozó eljárások esetében lehet helye. A testületi döntéshozatalra tekintettel a területi elnökség
hatáskörébe tartozó ügyben a sommás eljárás szabályait nem kell alkalmazni. A Javaslat az Ákr.
43. § (3) bekezdés f) pontjában biztosított lehetőség alapján kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a
függő hatályú döntésben a hatóság nem rendelkezik arról, hogy a kérelmezett jog gyakorlása az
ügyfelet megilleti. Ebben az esetben az ügyfelek védelme érdekében garanciális jelentőséggel
bír, hogy olyan személy, aki a törvényi feltételeknek nem felel meg, ügyvédi tevékenységet a
hatóság mulasztása esetén se gyakorolhasson. Az Ákr. 134. § (1) bekezdése alapján a
végrehajtást főszabály szerint az állami adóhatóság foganatosítja. A Javaslat ehhez képest rögzíti,
hogy a pénzkövetelések végrehajtása kivételével, melyek esetében az Ákr. szabályai
érvényesülnek, a meghatásozott cselekmények végrehajtását az első fokon eljárt területi kamara
foganatosítja.
Az ügyvédi kamara a kamarai hatósági eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügy érdemi
eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az
eljáró ügyvédi kamarának az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül
megalapozottan nem dönthető el.
Kamarai hatósági eljárásban az Ákr-ben meghatározott főszabálytól eltérően, az ügyintézési
határidő harminc nap.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott főszabálytól való eltérés érdekében, a Javaslat az Ügyvédi tv.-nyel
egyezően rendezi, hogy ha az ügyvédi kamara az általa lefolytatott hatósági eljárásban az
irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, nem lehet úgy tekinteni, hogy a kérelmezőt
megilleti a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga.
209
174. §
A kérelemre induló kamarai hatósági eljárásokért a Javaslat alapján, az eljáró ügyvédi kamara
részére díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj beszedésével, kezelésével,
nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, az eljárási díj megfizetése
alóli mentességeket, valamint az eljárásidíj-kedvezményeket az igazságügyért felelős miniszter
rendeletben állapítja meg.
175.	§
Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
igazolnia kell, hogy a nyilvántartásba vétel egyéb feltételei fennállnak, valamint a
nyilvántartandó adatait közölnie kell az eljáró ügyvédi kamarával.
A Javaslat fenntartja az eljáró ügyvédi kamara jogát arra, hogy a kamarai nyilvántartásba-vételre
irányuló hatósági eljárásban a kérelmező által nem igazolt követelményeket a vonatkozó
nyilvántartásokban közvetlenül ellenőrizhesse.
Ha a kérelmező más területi kamara működési területén fiókirodát kíván fenntartani, az eljáró
területi kamara, abban a kérdésben, hogy a fiókiroda a meghatározott feltételeknek megfelel-e, a
fiókiroda címe szerint illetékes területi kamarát szakhatóságként keresi meg.
Ha a kérelmező ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult
büntetőeljárás, a kamara az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
176.	§
Az ügyvédi tevékenységet Magyarországon eseti jelleggel folytató európai közösségi jogász
bejelentésben szereplő adatait egyéves időtartamra a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalból
nyilvántartásba veszi. A Javaslat - az Ügyvédi tv.-nyel megegyezően - különös szabályokat
állapít meg az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász
nyilvántartási eljárására. Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételéről a kamara értesíti a kérelmező saját EGT-államának
ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetet.
177.	§
A kamarai nyilvántartásból való törlés okainak meghatározása mellett a törlési eljárásra a
Javaslat a kamarai tagság megszüntetésére vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli.
178.	§
A Javaslat a kamarai tagság megszüntetéséhez hasonlóan egy helyen szabályozza azokat az
okokat, amelyek az általános törlési okokon túl az egyes nyilvántartott személyi körök
tekintetében a nyilvántartásból való törlést eredményeznek. Az európai közösségi jogászt és a
210
külföldi jogi tanácsadót akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha azt a
látszatot kelti, hogy ügyvéd, vagy bármely olyan címet, nevet, kiegészítést, illetve leírást
használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult, illetve
abban az esetben is ha az adószámát véglegesen törölték. A Javaslat biztosítja, hogy az
ügyvédjelölti és a jogi előadói foglalkoztatás csak a jogi szakvizsga megszerzésének idejére
terjedjen. A jogi szakvizsga letételének napját követő három hónap eltelte után az ügyvédjelöltet
és a jogi előadót a nyilvántartásból törölni kell, ilyen minőségében a törvény által átmeneti
időszakon túl nem végezhet ügyvédi tevékenységet. Az alkalmazott európai közösségi jogászt,
az ügyvédjelöltet és a jogi előadót akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha a
munkaviszonya megszűnésének napját követő három hónapon belül nem létesít a törvénynek
megfelelő ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyt. Azt a külföldi jogi
tanácsadót is törölni kell a nyilvántartásból, akinek az együttműködési megállapodása megszűnt,
illetve, aki, vagy akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
Ebben az esetben a törléséről szóló végleges határozatot a területi kamara megküldi az illetékes
külföldi ügyvédi kamarának.
179.	§
Az ügyvédi iroda törlésének okai mellett határozza meg a Javaslat, hogy az egyes törlési okok
esetében az ügyvédi kamara mely nappal törli az ügyvédi irodát a nyilvántartásból. Egyes
megszüntetési okok esetében a törlés feltétele az állami adó- és vámhatóság, az ügyvédi iroda
fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
nyilatkozata arról, hogy az ügyvédi iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási
kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, végleges határozatban megállapított adófizetési
kötelezettsége, illetve más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az
irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást az
állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez. Ha az arra jogosult szerv a
nyilatkozat megadásáról harminc napon belül nem hoz döntést, az ügyvédi kamara törli az
ügyvédi irodát a nyilvántartásból. A nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő nem számít bele az
ügyintézési határidőbe.
180.	§
A Javaslat fenntartja a területi kamara elnökének igazgatási jogkörét az ügyvédi tevékenység
gyakorlását azonnali hatállyal felfüggesztésére, abban az esetben, ha az ügyvédi tevékenység
gyakorlójával szemben ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett,
szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat. Ha a felfüggesztésből fakadó egyéni
érdeksérelem jelentősen meghaladja az ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek vagy az
ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység folytatása esetén várható sérelmét
vagy veszélyeztetését, a büntetőügyben eljáró bíróság, erről tájékoztathatja a területi kamara
elnökét, aki a felfüggesztő végzést visszavonja és erről az értesítést küldő bíróságot tájékoztatja.
A területi kamara elnöksége akkor is azonnali hatállyal felfüggesztheti az ügyvédi tevékenység
gyakorlását, ha a kamarai tagság megszüntetése, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való
211
törlés iránti eljárás megindításával egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az ügyvédi tevékenység
folytatását kizáró ok merül fel, és az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos
érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy
veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása
felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet. Ilyen mérlegelést engedő eset lehet, ha az
ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben kisebb súlyú vagy a kötelező igazgatási
felfüggesztés szintjét el nem érő bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás. Tekintettel a
felfüggesztés, mint szankció súlyára a Javaslat a döntést a területi kamara elnökség hatáskörébe
utalja. A felfüggesztés időtartama - az Ügyvédi tv.-ben meghatározott három hónaphoz képest -
legfeljebb hat hónapra emelkedik, amely agy alkalommal hat hónappal hosszabbítható meg.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése ellen benyújtott fellebbezésnek a
határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A felfüggesztést haladéktalanul meg kell
szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
A felfüggesztés tartama alatt az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek az eljárási jogok és
kötelezettségek kivételével.
181. §
A Javaslat az adminisztrációs terhek csökkentése és az ügyintézés megkönnyítése érdekében
bevezeti a kamarai formaváltásra irányuló eljárást. A területi kamara tagja vagy a területi kamara
által nyilvántartott személy kamarai formaváltási kérelmét a területi kamarába történő felvétel,
illetve a kamarai nyilvántartásba vétel szabályai szerint kell elbírálni. Kamarai formaváltás útján
a Javaslat a területi kamarán belül bármely működési forma között átjárhatóságot biztosít. A
kamarai formaváltási eljárás kamrai tagok számára díjmentes.
182. §
Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az ügyvédi
tevékenység gyakorlója köteles bejelenteni, annak az ügyvédi kamarának, amelyik
nyilvántartásba vette. A Javaslat a bejelentésre a változás bekövetkezésétől számított harminc
napos határidőt állapít meg. A változásbejegyzési kérelem előterjesztésével a változásbejegyzés
feltételeinek a fennállását igazolni kell.
Az ügyvédi irodának a taggyűlés döntését követő harminc napon belül a változások
bejelentésével együtt az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, az iroda
jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda vagy irodák alapító okiratát vagy alapító
okiratait is be kell nyújtania az ügyvédi kamarához.
Ha a kérelemben foglalt változás, annak bejegyzése vagy az alapjául szolgáló okirat
jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik, az ügyvédi kamara a változásbejegyzési
kérelmet elutasítja.
212
Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója új fiókirodát kíván működtetni vagy meglévő fiókirodáját
meg kívánja szüntetni, a kérelmet a fiókiroda címe szerint illetékes területi kamaránál terjesztheti
elő.
A hatósági ellenőrzési jogára is tekintettel, a területi kamara jogosult a területén működő a
feltételeknek nem megfelelő fiókiroda ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésére.
183.	§
A Javaslat az Ügyvédi tv. szabályait fenntartva az átjegyzési eljárás útján biztosítja az ügyvédi,
illetve ügyvédasszisztensi tevékenység másik területi kamara illetékességi területére való
áthelyezésének lehetőségét. Az átjegyzési kérelem a kérelmező irodájának, ennek hiányában a
munkáltatójának a kérelem benyújtása időpontjában nyilvántartott címe szerinti területi
kamaránál terjeszthető elő. Ügyvédi iroda estében az átjegyzés feltétele, hogy az ügyvédi iroda
új irodájának címe szerinti területi kamarában legyen bejegyzett vagy nyilvántartásba vett tagja,
vagy valamely tagja kérje az átjegyzését az ügyvédi iroda új irodája címe szerinti területi
kamarába. Az átjegyzés iránti kérelmet a korábbi iroda szerinti területi kamara az iratokkal
együtt továbbítja a kérelem szerinti területi kamarához, amely a kérelem tárgyában hozott
döntését közli a korábbi iroda szerinti területi kamarával is. Az elsőfokú határozatot hozó területi
kamara az átjegyzési kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válásával gondoskodik az
ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételéről.
184.	§
A területi kamara hivatalból arcképes igazolvánnyal látja el területi kamarába való felvételekor,
illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételekor, az ügyvédet, az alkalmazott ügyvédet, a
kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytató
európai közösségi jogászt, alkalmazott európai közösségi jogászt, az ügyvédjelöltet, a jogi
előadót, valamint a külföldi jogi tanácsadót. A Javaslat meghatározza az igazolvány
visszavonásának eseteit, valamint úgy rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység
szüneteltetésének és felfüggesztésének az időtartama alatt, valamint a kamarai tagság
megszűnését, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlést követően az arcképes
igazolvány nem használható, azt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül le kell adni.
Az arcképes igazolvány a Javaslat szerint az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerhez csatlakozott kártyakibocsátóként az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyaként is kibocsátható.
185.	§
A területi kamara az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatáról az annak megismerésére
jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, ha
az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatának a megismerésére csak meghatározott célból
van lehetőség.
213
186. §
A Javaslat egységesíti a kamarai hatósági ellenőrzés eljárási szabályait. A területi kamara
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a
kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban
meghatározott feltételeinek a megtartását. Az ellenőrzés az ügyvédi és az ügyvédasszisztensi
tevékenység gyakorlására is kiterjed. A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi
tevékenységének gyakorlását a területi kamara azonos körben, de a munkáltatóval
együttműködve ellenőrzi. A kamarai hatósági ellenőrzés nem terjedhet ki az ügyvédi
tevékenység tartalmára, illetve olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek ellenőrzése más
hatóság hatáskörébe tartozik. A kamarai hatósági ellenőrzést hivatalból indul. A területi kamara
az ellenőrzési kötelezettsége teljesítése érdekében éves ellenőrzési tervet fogad el, és az
elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé. A pénzmosás és terrorizmus
finanszírozása elleni fellépés részeként a területi kamara az ügyvédi tevékenységet gyakorlók
ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen
ellenőrzést végez, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségei teljesítését félévente
ellenőrzi.
187.	§
A hatósági ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges mértékben a területi kamara kötelezheti az
ellenőrzöttet adatszolgáltatásra, illetve beléphet az ellenőrzött ügyvéd irodájába, fiókirodájába,
alirodájába, megtekintheti az ellenőrzött iratait és nyilvántartásait, azokról másolatot kérhet. Az
ügyvédi letétkezelés ellenőrzése céljából az ügyvéd letétkezelésre használt számláját vezető
számlavezető nevét, a letéti számla számát, egyenlegét, valamint a kamarai hatósági ellenőrzés
kezdő napját megelőző tízévi forgalmát a területi kamara jogosult megismerni. A számlavezető
az ellenőrzött letéti számlájára vonatkozó adatokat kamarai szabályzatban meghatározott
formanyomtatványon vagy űrlapon előterjesztett megkeresés közlésétől számított három napon
belül köteles a területi kamara rendelkezésére bocsátani. Az intézkedés elrendeléséről hozott
végzésben meg kell jelölni az ellenőrzési cselekmény, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség
célját, valamint indokolni kell annak szükségességét.
188.	§
A hatósági ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az eljáró kamara az
ellenőrzés során jogszabálysértést nem állapít meg, akkor a hatósági ellenőrzést úgynevezett
jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel zárja le. A jegyzőkönyvbe foglalt végzés egyértelművé teszi az
ellenőrzés alá vont ügyfél számára az ellenőrzési jogviszony lezárultát és azt, hogy
jogszabálysértést a hatóság nem állapított meg.
A jogszabály, kamarai szabályzat vagy végrehajtható kamarai határozat megsértésében álló
kötelezettségszegés megállapítása esetén, ha a kötelezettségszegés a jogellenes magatartás
214
megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az
ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint
a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésében kötelezi annak megszüntetésére
(felhívás). A felhívás nem minősül érdemi, anyagi jogi hatású döntésnek. Döntéstartalma - az
ellenőrzés tényállása szerinti - jogszabálysértés megállapítása és annak indokolása, jogi hatása
pedig jogszabálysértés önkéntes teljesítéssel történő elhárítása, illetve annak elmulasztása
esetében a hatósági vagy más eljárás megindítása. Az ügyfél általi önkéntes teljesítéssel
elkerülhető a hatósági eljárás lefolytatása és döntően a közigazgatási anyagi jogi szankcionálás
is. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, vagy az alkalmazása
egyébként kizárt, meg kell indítani a hatósági eljárást vagy - ha fegyelmi vétség elkövetésének
gyanúja merül fel - előzetes vizsgálat lefolytatását kell kezdeményezni. E szabályok szerint kell
eljárni akkor is, ha a kötelességszegés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések megsértésén alapul. Abban az
esetben, ha a kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a területi
kamara a bejelentést az ügyvédi tevékenységet gyakorló helyett megteszi.
A Javaslat kifejezetten meghatározza, hogy mely esetekben, illetve ügytípusokban nem
alkalmazható a felhívás intézménye. A kamara ennek nyilvántartásra A kamarai hatósági
nyilvántartásban ellenőrzési célból közhitelesen nyilván kell tartani a kötelezettségszegés
önkéntes megszüntetésére irányuló felhívást a jogsértés, valamint felhívást tartalmazó végzés
közlése időpontjának a megjelölésével, illetve a felhívás eredménytelensége tényét, valamint a
jogkövetkezményt megállapító döntés véglegessé válásának a napját.
Ha a kamarai hatósági ellenőrzés ügyvéd letétkezelési tevékenységével összefüggésben
bűncselekmény elkövetésére utaló adat merült fel, a területi kamara feljelentést tesz az eljárás
lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél.
189.	§
Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adattartalmat a nyilvántartott adatok mennyisége és a
nyilvántartásban megkülönböztetésre kerülő személyi körök számára tekintettel a Javaslat
áttekinthető formában, mellékletben határozza meg. A mellékletben meghatározott körben az
ügyvédi kamarai nyilvántartás közhitelesen tartalmazza az ügyvédi és ügyvédasszisztensi
tevékenység természetes személy gyakorlója ott meghatározott adatait. A kamarai hatósági
nyilvántartás közhitelességéhez az Ákr. 97. §-ában meghatározott jogkövetkezmények fűződnek.
A nyilvántartásnak a mellékletben meghatározott fennálló adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy
bárki számára kiadhatók, azokat az ügyvédkeresőben napra készen nyilvánosságra kell hozni. A
Javaslat az Ügyvédi tv.-nyel egyezően biztosítja, hogy az ügyvédi iroda elektronikus
kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét az ügyvédi kamara az Eüsztv. szerinti rendelkezési
nyilvántartásból átvegye, ha azt oda jelentette be, illetve átadja az Eüsztv. szerinti rendelkezési
nyilvántartásnak, ha azt az ügyvédi iroda az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jelentette be.
215
190. §
Az ügyvédi iroda esetében külön határozza meg a Javaslat az ügyvédi kamarai nyilvántartás
adattartalmát, a közhitelesen tanúsított, valamint a nyilvános bárki számára kiadható, az
ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra hozott adatok körét.
191.	§
A nyilvántartott adatok bejegyzésének és törlésének az időpontját, valamint az azok alapjául
szolgáló ügyvédi kamarai határozat számát és keltét az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem
nyilvános adatként tartalmazza.
192.	§
A Javaslat rendelkezik az ügyvédi kamarai nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok
megosztásáról. Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességét, a kamarai
azonosító szám képzését, a nyilvántartás informatikai rendszerének működtetését, valamint az
ügyvédkereső működtetését - a vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározottak szerint - a
Magyar Ügyvédi Kamara az egyes területi kamarák bevonásával biztosítja.
Főszabály szerint a területi kamara feladata az ügyvédi tevékenység gyakorlója adatainak,
adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai nyilvántartáson való átvezetése,
valamint az adatszolgáltatás. A Magyar Ügyvédi Kamara látja el a nyilvántartási, az átvezetési és
az adatszolgáltatási feladatokat az az ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel folytató európai
közösségi jogász adatai tekintetében.
Ha az arra okot adó körülményről hivatalos tudomást szerez, az érintett adat nyilvántartásba való
bejegyzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyvédi kamara törli a jogszabálysértő,
javítja a hibás és pótolja az elmulasztott bejegyzést.
193.	§
Egyedi adatszolgáltatás az ügyvédi kamarai nyilvántartás nyilvános adataiból bárki számára
ingyenes teljesíthető. Csoportosított adatszolgáltatásra a Magyar Ügyvédi Kamara
szabályzatában meghatározott mértékű eljárási díj ellenében és a felhasználás céljának igazolása
esetén van lehetőség. A nem nyilvános adataiból csak az adat megismerésére jogosult számára
teljesíthető adatszolgáltatás. A kamara az ügyvédkeresőben közzétett adatokat az érintett eltérő
rendelkezése hiányában, az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső
működtetése céljából, az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti,
legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió
szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbíthatja.
194.	§
A Javaslat meghatározza a területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara adatkezelési
jogosultságát és annak korlátait. Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatait az ügyvédi kamara
216
jogszabályban, alapszabályban és kamarai szabályzatban meghatározott feladatai ellátásához
szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni, eljárása, illetve szolgáltatás teljesítése
során az eljárásban részt vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő személy természetes
személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás
nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat megismerheti és kezelheti.
195.	§
Annak érdekében, hogy a megbízó és az ügyvédi tevékenység gyakorlásával megbízott személy
közötti vita minél előbb, békés úton rendezhető legyen, a Javaslat kifejezetten nevesíti a
közvetítői eljárásra történő elterelés lehetőségét. Így a területi kamara elnöke - ha a bejelentés
alapján a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti, megbízási jogviszonyukkal
összefüggésben álló vita várhatóan közvetítői eljárás során rendezhető - tájékoztatja a bejelentőt
és az ügyvédi tevékenység gyakorlóját a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének
lehetőségéről.
A közvetítői eljárás nem kifejezetten alternatívája a fegyelmi eljárásnak, mindazonáltal ha a
közvetítői eljárásban az okozott jogsérelem elhárítására sor került, azt a fegyelmi jogkör
gyakorlója a fegyelmi büntetés alkalmazása során enyhítő körülményként figyelembe veheti. A
Javaslat a két eljárás egymáshoz való viszonyát akként rendezi, hogy a közvetítői eljárás
kezdeményezésére, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására nyitva álló időtartam a fegyelmi
vétség elévülési idejébe nem számít be.
A közvetítői eljárás lefolytatása lényegében a bejelentő akaratától függ. Ha ugyanis a bejelentő a
felajánlott közvetítői eljárást igénybe kívánja venni, és az eljárás lefolytatásához szükséges
mértékben az ügyvédi titoktartás alól felmentést ad, valamint az más ügyvédi titkát nem sérti, az
ügyvédi tevékenység gyakorlója számára a közvetítői eljárásban való részvétel kötelező.
Ha a bejelentő a felajánlott közvetítői eljárást nem kívánja igénybe venni, vagy arról 30 napon
belül nem tesz - a Javaslat által elvárt tartalmi kellékekkel rendelkező - nyilatkozatot, a területi
kamara elnöke az előzetes vizsgálat lefolytatására tehet javaslatot. Ha erre sor kerül, az ügy a
fegyelmi eljárás medrébe terelődik.
A közvetítői eljárás időtartamát a Javaslat legfeljebb három hónapban állapítja meg, ami -
mindkét fél hajlandósága esetén - szükséges és elégséges időt biztosít a megegyezésre.
A Javaslatban foglalt garanciális rendelkezéseken túlmenően a közvetítői eljárásra, valamint a
közvetítői eljárás költségeinek viselésére vonatkozó szabályokat kamarai szabályzat határozza
meg.
196.	§
A Javaslat az Ügyvédi tv.-nyel megegyezően a 98/5/EK irányelv 13. Cikke alapján szabályozza
az ügyvédi kamara és az egyes tagállamok illetékes szervezetei közötti együttműködési
217
kötelezettség főbb szabályait, az együttműködő szervezetekre vonatkozó titoktartási
kötelezettség egyidejű kimondásával. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában határozza meg
az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további feladatokat.
197.	§
A Javaslat alapvetően azt a szabályozási elvet követi, hogy a köztestület autonóm működésének
legszükségesebb kereteit adja meg, az legyen képes önszabályozásra, önigazgatásra, és az állam
csak a legvégső esetben avatkozzon bele a köztestület feladatainak ellátásába, hiszen végső
soron a köztestület az állam helyett lát el közfeladatot.
A Javaslat 197. §-a a törvényességi felügyelet jogintézményének általános dogmatikáját követve
ennek megfelelően rögzíti, hogy a törvényességi felügyelet célja, hogy a közfeladatot ellátó
kamara működésének törvényessége biztosított legyen. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a
működés törvényessége alatt e törvény alkalmazásában csak a kamara közhatalmi tevékenysége
körében meghozott döntései jogszabályoknak való megfelelését kell érteni, így a törvényességi
felügyelet nem terjed ki a kamara által hozott egyedi döntésre, és az olyan ügyre, amelyben
bírósági eljárásnak vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
198.	§
A rendelkezés a törvényességi felügyelet tartalmát meghatározva rögzíti, a jogintézmény
elsődleges célja, hogy a kamara határozata ne ütközzön jogszabályba vagy alapszabályba. A
Javaslat rögzíti ennek módját is: ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara valamely
szervének határozata jogszabályba, illetve alapszabályba ütközik, vagy azt nem az arra jogosult
szerv hozta meg, akkor legalább 15 napos, legfeljebb 30 napos határidőt adva felhívja az érintett
kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. Ebben az esetben az érintett kamara köteles a
jogszabálysértést megszüntetni, de ha nem ért egyet a miniszter álláspontjával, egyet nem
értéséről a minisztert 15 napon belül tájékoztatja.
199.	§
A jogszabálysértés meg nem szüntetése esetére a Javaslat egyik újításaként, hogy a miniszter
számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy - ahelyett, hogy maga avatkozna bele a köztestület
működésébe - felhívással éljen a Magyar Ügyvédi Kamara országos elnökségéhez annak
érdekében, hogy a 159. § (4) bekezdés m) pontja szerinti jogkörében maga a Magyar Ügyvédi
Kamara tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének
helyreállítása érdekében. Ennek keretében az országos elnökség a miniszter felhívására
-	a területi kamara törvényes működésének helyreállítása, illetve a mulasztás pótlása érdekében
összehívhatja a döntésre jogosult szervet és határidő tűzésével felszólíthatja azt a törvényes
működéshez szükséges intézkedés megtételére,
-	vagy ha a területi kamara törvényes működése másképp nem állítható helyre, illetve nem
biztosítható, akkor az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága
218
hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő
szervét, tisztségviselőjét, illetve más kamarai közfeladat ellátására vagy egyéb ügyben a területi
kamara kamarai tisztségviselővé választható tagját jelöli ki.
Előfordulhat azonban, hogy ezzel a jogkörével nem vagy nem időben tud élni az országos
elnökség, így nem szünteti meg a jogszabálysértést. Ez esetben a miniszter közigazgatási ügyben
eljáró bírósághoz fordulhat - értelemszerűen a közigazgatási perrendtartás XXIV. fejezete
szabályainak alkalmazásával - a jogszabálysértés megállapítása érdekében. A bíróság ez esetben
a közigazgatási per szabályai szerint dönt, és ha megállapítja a jogszabálysértést, akkor
a)	az érintett kamarát vagy annak szervét kötelezi a működés törvényességéhez szükséges
intézkedések megtételére,
b)	a jogsértő alapszabályt, szabályzatot vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi, és új
eljárás lefolytatását rendeli el,
c)	a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő
kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
d)	a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, illetve
e)	ha nincs olyan jogszerűen működő kamarai szerv, amely a jogszabálysértően működő kamarai
szerv helyett eljárhatna, felügyelőbiztost rendelhet ki.
A bírói gyakorlatban a felügyelőbiztosi kirendelés jelenleg is csak a legvégső esetben képzelhető
el, ha a működőképesség más módon nem lenne biztosítható.
200. §
A Javaslat egyértelművé teszi, mit tehet a felügyelőbiztos: megtehet minden olyan intézkedést,
amely a jogszerűen működő kamarai szerv felállításához szükséges, és meghozhat minden olyan
jognyilatkozatot, amely az érintett kamara működésének törvényességének visszaállításához
elkerülhetetlenül szükséges. Ez a rendelkezés korlátot is teremt a felügyelőbiztos tevékenysége
köré, hiszen a kamara helyett nem dönthet, nem hozhat szabályzatot, tehát nem veheti el azokat a
közhatalmi jellegű feladatokat, amelyek ellátására a köztestület létre lett hozva, de ha nincs más
mód, ő megadhatja azt az alapvetően adminisztratív lökést, amellyel a működőképesség
helyreállítható.
201. §
A Javaslat meghatározza a felügyelőbiztosi kijelölés legalapvetőbb szakmai garanciáit.
Felügyelő biztos ennek értelmében kizárólag olyan, legalább 10 éves kamarai tagsági
jogviszonnyal rendelkező ügyvédi kamarai tag lehet, aki nem tagja a törvényességi felügyeleti
eljárással érintett kamarai szervnek, nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában
219
tisztséget nem viselhet. A Javaslat a közbizalom megőrzése érdekében előírja, hogy a felügyelő
biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a
törvényességi felügyelet gyakorlóját. A felügyelő biztos díjazásban és költségtérítésben
részesülhet, amelynek mértékét minden esetben a bíróság állapítja meg.
202. §
A Javaslat egyik újítása a szabályzatok különválasztása a törvényességi felügyelet gyakorlása
szempontjából is. A kiemelt szabályzatok esetén tartja csak fontosnak a jogalkotó, hogy azokat
előzetesen is ellenőrizze jogi megfelelőség szempontjából a miniszter, a nem kiemelt
szabályzatok esetében viszont elegendőnek látszik az utólagos ellenőrzés.
Az előzetes ellenőrzés célja, hogy olyan szabályzat, amely tartalmánál fogva kiemelt
jelentőséggel bír a közfeladat ellátása szempontjából, ne lehessen mindaddig érvényesen
elfogadott szabályzat, amíg a miniszter annak jogszabályoknak való megfeleléséről nem
nyilatkozik. A Javaslat rögzíti ennek részletes eljárási szabályait, pontos határidőkkel. A kiemelt
szabályzat törvényességét a miniszter alapszabály esetén legfeljebb 30, kiemelt szabályzat esetén
legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba,
illetve alapszabályba, a miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását elektronikus úton
haladéktalanul megküldi a kamarának. Ha viszont a miniszter álláspontja szerint a kiemelt
szabályzat jogszabályba ütközik, akkor annak jóváhagyását meg kell tagadja, és jóváhagyás
megtagadását és annak indokait elektronikus úton haladéktalanul közli a kamarával. Az érintett
kamara ez esetben két dolgot tehet: a kiemelt szabályzat kifogásolt pontját 30 napon belül
módosítja, vagy a közléstől számított 5 napon belül észrevételt tehet. Utóbbi esetben - ha a
miniszter és az érintett kamara nem ért egyet - az érintett kamara bírósághoz fordulhat annak
érdekében, hogy a bíróság állapítsa meg a kiemelt szabályzat érvényességét. A bíróság ebben az
esetben is a közigazgatási perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával, soron kívül
dönt. A soron kívüliség biztosítja azt, hogy a kiemelt szabályzat törvényessége mielőbb eldőljön,
hogy az - vagy azt érintett rendelkezéssel, vagy anélkül - mielőbb érvényes lehessen.
A nem kiemelt szabályzat esetén a miniszter jogköre jóval korlátozottabb: ha a miniszter szerint
a nem kiemelt szabályzat jogszabályba, (alapszabályba, szabályzatba) ütközik, felhívja az
érintett kamarát a jogszabálysértés mielőbbi megszüntetésére.
203. §
A Javaslat rendelkezik a nem kiemelt, egyéb szabályzatok körébe tartozó normák ellenőrzéséről
is, ezek vizsgálatára jóval hosszabb időt biztosít a törvényalkotó: a miniszter az egyéb szabályzat
törvényességét annak meghozatalát követő 60 napon belül ellenőrzi, ennek érdekében a kamara
egyéb szabályzatait azok elfogadásától számított 8 napon belül megküldi a miniszternek. Ha az
egyéb szabályzat nem áll összhangban a jogszabályokkal, illetve az alapszabállyal, a miniszter
haladéktalanul felhívja az érintett kamarát az egyéb szabályzat mielőbbi módosítására,
ugyanakkor az egyéb szabályzat hatályosságát a miniszter utólagos ellenőrzése nem érinti.
220
204. §
A Javaslat újítása a kamara mulasztása esetén biztosított törvényességi felügyeleti jogkör. Nem
egyedülálló ugyanis az, hogy akár egyéni jogsérelem, akár a közérdek sérelme (közfeladata
ellátatlanságán keresztül) következik be pusztán azáltal, hogy a normaalkotásra
(szabályzatalkotásra) feljogosított szerv nem él valamely szabályzatalkotási jogával, és nem
alkotja meg azt.
Ennek megoldását a Javaslat akként adja meg, hogy kimondja: ha a miniszter azt állapítja meg,
hogy a kamara jogszabályban, illetve alapszabályban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, és a
mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább 5 napos, legfeljebb 15 napon belül
felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.
A kamara ez alapján a megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az
elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a lehető legrövidebb időn
belül tájékoztatja. Amennyiben a mulasztást a kamara nem vagy nem megfelelően pótolja, a
miniszter felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy szintén
a 159. § (4) bekezdés m) pontja szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az
érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében.
Előfordulhat azonban, hogy a mulasztás ezt követően is fennáll, ez esetben a miniszter harminc
napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul a mulasztás orvoslása érdekében. A
közigazgatási bíróság a közigazgatási perrendtartás XXIV. fejezetének szabályai szerint jár el,
azaz ha:
a)	mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a Magyar Ügyvédi
Kamara elnökségét az elmulasztott intézkedés megtételére, vagy
b)	az a) pontban foglalt határidő elmulasztása esetén - a mulasztás pótlása céljából -
felügyelőbiztost rendelhet ki.
A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében jogosult megtenni minden
szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében. Fontos kiemelni, hogy a sem a
felügyelőbiztos, sem a bíróság nem jogosult a kamara helyett önszabályozni: a szabályzat
megalkotása ez esetben sem kerül át a hatáskörükbe.
205.	§
Kisegítő rendelkezésként lehetővé teszi a Javaslat, hogy csekély mértékű koherenciazavar esetén
rugalmasabb szabályok alkalmazásával legyen lehetőség a kamara figyelmét felhívni az
összhang hiányára, annak mielőbbi megteremtésére.
206.	§
221
A Javaslat újdonságaként rögzíti azt a gyakorlatot, hogy a miniszter az e fejezetben gyakorolt
jogosítványai gyakorlása során, feladatai ellátásához kérhet be statisztikát a kamaráktól, de
kizárólag a működés törvényességének biztosítása érdekében juthat személyes adat birtokába, és
iratokba csak az ügyvédi titok sérelme nélkül jogosult betekinteni.
207-208. §
A felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza a törvény kereteit meghaladó részletes szabályok
megalkotására, a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.
209.	§
Az új törvény hatálybalépése igazodik az új polgári perrendtartás, az új közigazgatási
perrendtartás és az új büntetőeljárási törvény hatálybalépéséhez, és rendelkezései főszabály
szerint 2018. január 1-jétől lesznek alkalmazandóak. Egyes világosan elkülöníthető intézmény-
változások miatt a hatályba lépés lépcsőzetesen történik majd. Az új törvény kihirdetését
követően rövid idővel, 2017. október 1-jén hatályba lépnek azon rendelkezések, amelyek
kizárólag azt célozzák, hogy a kamara felkészüljön a szervezeti változásokra, előkészítse a
szükséges szervezeti és infrastrukturális átalakításokat, illetve megkezdhesse a szükséges
szabályzat-módosítási folyamatokat. Az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépéséhez
igazodva a kirendelt védő kijelölésére vonatkozó rendelkezések 2018. július 1-jén lépnek
hatályba.
210.	§
E rendelkezések azt célozzák, hogy a kamara felkészüljön a szervezeti változásokra, előkészítse
a szükséges szervezeti és infrastrukturális átalakításokat, illetve megkezdhesse a szükséges
szabályzat-módosítási folyamatokat.
211. §
Az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos
gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának
elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelvnek, az Unió polgárainak
és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való
jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a
90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1998. február 16-i
2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, és a pénzügyi rendszerek
pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58-60.
cikkének való megfelelést szolgálja.
222
212. §
A Javaslat hatálybalépésével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a
jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, a jogtanácsosi
tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.)
IM rendelet. Szükséges utalni arra, hogy e hatályon kívül helyező rendelkezések 2018. január 1-
jén lépnek hatályba.
223