﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/15372.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:44
Parlex azonosító: 18G1P8650001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról
1.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
1.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Éltv.) 4. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)
„s) az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási szabályok
feltüntetésére.”
2.	§
Az Éltv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben az élelmiszer eredete kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a nyomon
követhetőségre vonatkozó előírások megsértése az emberi életet és egészséget veszélyeztető
helyzetnek minősül.”
3.	§
Az Éltv. 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„A termelő, a földhasználó, a növényorvos és az engedélyköteles termék engedélye
jogosultjának kötelezettségei”
4.	§
Az Éltv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A növényvédő szer, valamint a termésnövelő anyag felhasználására és forgalomba hozatalára
vonatkozó engedély jogosultja, valamint az EK-műtrágya első magyarországi forgalmazója köteles
évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan a magyarországi forgalmáról jelentést
készíteni és azt elektronikus úton megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A
jelentésnek tartalmaznia kell a forgalmazott növényvédő szer, termésnövelő anyag, illetve EK-
műtrágya tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és
fajtáját.”
5.	§
2
Az Éltv. „A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei”
alcíme a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:
„17/A. §
(1)	Növényvédelmi szaktanácsadási tevékenységet
a)	növényvédelmi szolgáltatási tevékenységként megbízási, vállalkozási jogviszony keretében,
vagy
b)	munkavállalóként, tagként a vállalkozás részére
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint, írásbeli szerződés alapján lehet végezni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli szerződés megkötése alól kivételt képez, ha az (1)
bekezdésben meghatározott tevékenységet közeli hozzátartozó vagy annak családi gazdasága
részére, személyes munkavégzés keretében végzik.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés
megkötésének tényét, a szerződés adattartalmát, a szerződés módosítását és megszűnését, valamint
az (1) bekezdés b) pontja szerinti növényvédelmi munka és szaktanácsadás végzése esetén a
növényorvosra és a szaktanácsadással érintett földterületre vonatkozó adatokat az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elektronikus úton be kell jelenteni az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
17/B. §
(1)	A növényvédelmi gépeket a forgalomba hozatalukat megelőzően típusminősítés, a használatuk
során időszakos műszaki felülvizsgálatnak (a továbbiakban: műszaki felülvizsgálat) kell alávetni, az
e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint.
(2)	A növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatát növényvédelmi szolgáltatási tevékenységre
jogosult növényorvosok végzik.
(3)	A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki
felülvizsgálatról a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nyilvántartást vezet,
amelyhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére folyamatos és közvetlen hozzáférést biztosít.
(4)	Amennyiben a műszaki felülvizsgálat eredményével a növényvédelmi gép üzemeltetője nem ért
egyet, a műszaki felülvizsgálatot követő tizenöt napon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez
kifogást terjeszthet elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv harminc napon belül elvégzi a
növényvédelmi gép teljes körű műszeres vizsgálatát.”
6.	§
Az Éltv. az „A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei”
3
alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„A mezőgazdasági gépek kezelésére vonatkozó követelmények
17/C. §
(1)	Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági gépet az
adott mezőgazdasági gép vonatkozásában mezőgazdasági gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban:
gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.
(2)	A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele - az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott felkészítő tanfolyamot követően - a miniszter által kijelölt intézmény
által szervezett gépkezelői vizsga letétele vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott szakmai végzettség megléte.”
7.	§
Az Éltv. 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az állatok jelölésére felhasznált jelölő- és behelyezőeszközök, valamint ENAR bizonylatok
megrendelésével kapcsolatos ügyintézést az állattartó elektronikus úton teljesíti az élelmiszerlánc-
felügyeleti szerv felé.”
8.	§
Az Éltv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a szolgáltató állatorvos tevékenysége során rendkívüli élelmiszerlánc-esemény fennállását
vagy állat kínzását észleli, köteles arról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni.”
9.	§
Az Éltv. 23. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Közétkeztetés kizárólag olyan létesítményből végezhető, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint az élelmiszer-
higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok értékelése alapján minősített,
vagy amelynek minősítésére irányuló eljárás folyamatban van.
(6)	Az élelmiszerlánc felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti minősítést a közétkeztetést nem
végző vendéglátó-ipari létesítményekben is lefolytatja az érintettek erre irányuló kérelme esetén.
(7)	Az (5) és (6) bekezdés szerinti minősítési eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
4
10. §
 Az Éltv. 24. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért
 való felelőssége körében)
 „e) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven keresztül működteti a 882/2004/EK európai parlamenti
 és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti audit rendszert, továbbá a szakmai minősítési
 rendszert.”
11.	§
 (1)	Az Éltv. 27. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(3) Ha az állami feladatok elvégzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, növényorvos, valamint a
 segédszemélyzet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor a
 közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár
 el, továbbá ezen tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint
 díjazás illeti meg.
 (4)	Az állami feladatok elvégzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, növényorvos, valamint a
 segédszemélyzet a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott
 jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és a jogszabályban meghatározott
 befizetési határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.”
 (2)	Az Éltv. 27. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
 „(5b) A tanúsító szervezet a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplő tanúsító szervezet
 váltását nem korlátozhatja. Semmis a tanúsítási szerződés azon rendelkezése, amely a tanúsítási
 szerződésnek a tanúsító szervezet váltása miatti felmondását korlátozza vagy kizárja.”
12.	§
 Az Éltv. 29. §-a a következő g)-k) ponttal egészül ki:
 (Az országos főállatorvos)
„g) elrendeli az Országos Járványvédelmi Központ és a Helyi Járványvédelmi Központ
létrehozatalát;
 h)	elrendeli élelmiszerlánc esemény esetén válságstáb felállítását;
 i)	megszervezi és irányítja a Járványügyi Felügyeleti Rendszert;
 j) elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket;
k) nyilvántartásba veszi az élelmiszer-rendészeket és vezeti az élelmiszer-rendészek
névjegyzékét.”
13. §
5
Az Éltv. 32. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)
„v) összehasonlító termékteszteket és vizsgálatokat végez;
w) részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében.”
14.	§
Az Éltv. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi)
„a) törvényességi szempontból a szolgáltató állatorvosok, valamint a segédszemélyzet
tevékenységét;”
15.	§
Az Éltv. 35. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A minősítésre kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elvégzi a vendéglátó-ipari létesítmények
e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-
biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítését.
(6)	A minősítéssel megbízott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzéteszi a létesítmények
élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti
minősítésének eredményét.”
16.	§
Az Éltv. 37. § (3) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
(Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint)
„j) törvényességi szempontból ellenőrzi a növényorvosok, valamint a segédszemélyzet
tevékenységét;”
17.	§
(1)	Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A FELIR tartalmazza)
„b) az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (DATAVET),
amely magába foglalja
      ba)	az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket és
      az állategészségügyi intézkedések adatait,
      bb)	a lófélék, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méh, hal, akvakultúra termék
6
      nyomonkövetési adatait, beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá
      az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény értelmében
      nyilvántartandó adatait;
     bc)	a melléktermék nyomonkövetési adatait;
      bd)	az állatgyógyászati termékek adatait, beleértve azok felhasználási adatait;”
(2)	Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdése a következő h)-k) ponttal egészül ki:
(A FELIR tartalmazza)
  „h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati
  rendszer adatait,
  i) a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait;
  j) a családi gazdaságokra vonatkozó nyilvántartásban szereplő adatokat,
  k) a mezőőri nyilvántartásban szereplő adatokat.”
(3)	Az Éltv. 38/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A tenyésztési hatóság az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (5)
bekezdésében, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési
hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott
nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.
törvényben, az erdészeti hatóság az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében és 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a
mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának
előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának
csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben, valamint a halgazdálkodási hatóság a
halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 33. § (1) bekezdésében és 56. §
(9)	bekezdésében szereplő, a 38/A. § (3) bekezdés szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.”
(4)	Az Éltv. 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A FELIR-ben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a statisztikai cél előzetes
igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas
módon térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra
felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a hivatalos statisztikáról
szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
(5)	Az Éltv. 38/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
a (6) bekezdésben meghatározott adatok biztosításáról írásban állapodik meg, amelynek ki kell
terjednie a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel kapcsolatos feladatok
elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.”
7
(6)	Az Éltv. 38/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az élelmiszerlánc-ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása, valamint a szükséges zárlati
intézkedések megtétele érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv minden év
július 1-jéig elektronikusan átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az adott évben
benyújtott egységes kérelmek kérelmezőre, területekre, valamint azok területhasznosítására
vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.”
(7)	Az Éltv. 38/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
kötött megállapodásban rögzített ütemterv szerint ingyenes hozzáférést biztosít az agrárgazdasági
elemzésekkel foglalkozó intézmény részére a FELIR-ben tárolt egyéni és személyes adatokhoz. Az
agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a lekérdezett adatokat kizárólag szakpolitikai,
gazdaságelemzési, valamint statisztikai célra használhatja fel.”
18.	§
(1)	Az Éltv. 38/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38. § szerint nyilvántartott állatorvosok és
növényorvosok, a segédszemélyzet, valamint a 38/A. § (3a) bekezdésében meghatározott
nyilvántartásokban szereplő ügyfelek részére FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR
azonosító) állapít meg.”
(2)	Az Éltv. 38/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) E törvény, illetve a 38/A. § (3a) bekezdésében megjelölt törvények hatálya alá tartozó
tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél folytathat.”
(3)	Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján elektronikusan hitelesített módon közzéteszi
a)	a FELIR azonosítót, az ügyfél-azonosító számot,
b)	természetes személy nevét és születési dátumát,
c)	jogi személy nevét és adószámát,
d)	adott személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.”
19.	§
(1)	Az Éltv. 38/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a
továbbiakban: ÉBC) az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának érdekében az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alapított, az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az
8
 ÉBC üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉBC felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az
 élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja. Az ÉBC által lefolytatott hatósági eljárásokban
 felügyeleti szervként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.”
 (2)	Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:)
 „b) elvégzi a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt és ellátja az ahhoz
 kapcsolódó mintaszállítási feladatokat;”
 (3)	Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
 (Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:)
 „d) részt vesz az állami laboratóriumok és a laboratóriumi hálózat működtetésében, valamint
 kísérleti vizsgálatok végzésében.”
20.	§
 (1)	Az Éltv. III. Fejezete a következő alcímekkel egészül ki:
„Az Országos Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai
38/E. §
 (1)	Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a járvány elfojtásának
 idejére elrendelheti Országos Járványvédelmi Központ létrehozását. Az Országos Járványvédelmi
 Központ illetékessége az ország teljes területére kiterjed. Az Országos Járványvédelmi Központ
 vezetőjét az országos főállatorvos nevezi ki.
 (2)	Az Országos Járványvédelmi Központ
 a)	járvány kitörését követően irányítja és koordinálja a járványvédelmi stratégiát,
 b)	irányítja és koordinálja a helyi járványvédelmi központok munkáját,
 c)	kapcsolatot tart a Nemzeti Referencia Laboratóriummal és az élelmiszerlánc-felügyeleti
 szervekkel,
 d)	nyilvántartja a védőkörzeteket és a megfigyelési körzeteket,
 e)	kapcsolatot tart a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetekkel,
 f)	együttműködik a piaci szereplőkkel,
 g)	tájékoztatja a sajtót,
 h)	rendkívüli esemény esetén azonnal, egyéb esetben napi jelentés formájában folyamatosan
 tájékoztatja az országos főállatorvost.
A Helyi Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai
38/F. §
 (1)	Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a kitörés helye szerint
9
 illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerven belül - a járvány elfojtásának idejére - elrendelheti
 Helyi Járványvédelmi Központ létrehozását. A Helyi Járványvédelmi Központ illetékessége az
 érintett megye teljes területére kiterjed. A Helyi Járványvédelmi Központ vezetőjét a
 kormánymegbízott nevezi ki.
(2)	A Helyi Járványvédelmi Központ
a)	irányítja és koordinálja a járvány felszámolásában érintett élelmiszerlánc-felügyeleti szervek
munkáját,
b)	kapcsolatot tart a rendőrséggel, illetve helyi katasztrófa-védelmi szervekkel,
c)	az országos járványvédelmi központtal együttműködve javaslatot tesz a védő- és megfigyelési
körzetek kijelölésére,
d)	megszervezi a zárlat alatti területeken található gazdaságok ellenőrzését és a szükséges
mintavételek elvégzését,
e)	napi jelentés formájában tájékoztatja az Országos Járványvédelmi Központot a járványhelyzet
alakulásáról.”
(2)	Az Éltv. III. Fejezete a következő 38/G. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az élelmiszer-rendészre vonatkozó követelmények
38/G. §
(1)	Az élelmiszer-rendész az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára jogszabályban meghatározott
ellenőrzési feladatokat lát el.
(2)	Élelmiszer-rendész a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő,
az élelmiszer-rendészek névjegyzékében szereplő személy lehet.
(3)	Az élelmiszer-rendész számára a rendőrség szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt állít ki a
munkáltató kezdeményezésére.
(4)	Az élelmiszer-rendészek vonatkozásában alkalmazni kell az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti tv.) 5. §-ában, 6. § (1)
bekezdésében, 7-14. §-ában, 21. § (1) bekezdésében, valamint 22. §-ában foglaltakat.”
21.	§
Az Éltv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. §
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti hagyományos különleges termékként való bejegyzésére irányuló eljárásban
10
a)	a kérelem elbírálása során a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI.
törvény 116/A. §-ában meghatározott eljárási határidőket kell alkalmazni és
b)	a függő hatályú döntésben nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
22.	§
Az Éltv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedélyköteles termékek eseti, szükséghelyzeti és
kísérleti engedélyeinek megadásáról negyvenöt napon belül dönt.”
23.	§
(1)	Az Éltv. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet által az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági
feladatok végzése során az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel
rendelkező munkavállalója jogosult az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott cselekmények
végzésére.
(1b) Az élelmiszer-rendész az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeken túl élelmiszerlánc-
esemény alapos gyanúja esetén, továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében jogosult a
Rendészeti tv. 17-19. §-a szerinti intézkedések foganatosítására.”
(2)	Az Éltv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást végezhet,
ideértve a távértékesítés keretében távértékesítési szerződés megkötésével az interneten történő
vásárlást is.”
(3)	Az Éltv. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Próbavásárlás esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a
próbavásárlás befejezésekor igazolja, amellyel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró
személy köteles a vételárat visszatéríteni. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.
(6a) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését
követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg
igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát
térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült
jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. A további
11
forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.”
24.	§
Az Éltv. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét az eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.”
25.	§
Az Éltv. 47/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az
élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el. Az élelmiszerlánc-biztonsági
stratégia végrehajtása érdekében az országos főállatorvos kiadja az integrált több éves nemzeti
ellenőrzési tervet, valamint elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket.”
26.	§
(1)	Az Éltv. 47/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felügyeleti díj bevallásra és megfizetésére kötelezettnek minősül a (3) bekezdésben foglaltak
szerint az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén a (2) bekezdés szerinti
tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR-azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami
adóhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül.”
(2)	Az Éltv. 47/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles
megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőn belül meg nem fizetett
felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései irányadók. A meg nem fizetett
felügyeleti díj és késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A felügyeleti
díj fizetésére kötelezett által a (8) bekezdés alapján benyújtott bevallás végrehajtható okiratnak
minősül.”
27.	§
(1)	Az Éltv. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„V. Fejezet
12
  JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁRTEVŐK
  FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÁRTALANÍTÁS
SZABÁLYAI”
 (2)	Az Éltv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a szolgáltató állatorvos - a
 Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
 által közcélú munkavégzésre - a felmerülő költségeit magában foglaló díj ellenében - igénybe
 vehető. A szolgáltató állatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.”
 (3)	Az Éltv. V. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Járványügyi Felügyeleti Rendszer
53/A. §
 A Járványügyi Felügyeleti Rendszer magában foglalja
 a)	a 28. § d) pontja és 32. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesítési és monitoring programok
 tervezését és végrehajtását,
 b)	a 18. § (1) bekezdés f) és h) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti bejelentések
 nyomonkövetését,
 c)	az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fogékony állatok fajok és
 korcsoportok szerinti összeírását,
 d)	a DATAVET naprakész működtetését,
 e)	a 32.§ (1) bekezdés f) pontjában és a 32. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok
 és intézkedések meghatározását és végrehajtását,
 f)	a 33. § a) és b) pontjában meghatározott ellenőrzési feladatok tervezését, végrehajtását,
 g)	a 34. § (4) bekezdés d) és e) pontjában, és a 35. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott
 igazolásokkal és bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok ellátását,
 h)	a 19. § (4) bekezdésében meghatározott melléktermék ártalmatlanításával összefüggő
 feladatok ellátását,
 i)	a 27. § (2) bekezdése szerinti szolgáltató állatorvosi rendszert,
 j) a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok végrehajtását,
 k) az 51. § (3) bekezdés j) pontjában és az 57. § h) pontjában meghatározott intézkedések
 meghatározását és végrehajtását.”
28.	§
 (1)	Az Éltv. 57. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
 meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat
 mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)
„j) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az
13
  élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatát megtilthatja, az engedélyező hatóság
  egyidejű értesítése mellett ingatlant adott állapotában élelmiszer-, takarmányvállalkozási
  tevékenység végzésére alkalmatlannak nyilváníthat, ingatlan élelmiszer-, takarmányvállalkozási
  tevékenység végzésére történő használatát az ingatlan adott állapotában határozott időre vagy
  véglegesen megtilthatja;”
(2)	Az Éltv. 57. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat
mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)
  „u) az élelmiszerlánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy
  korlátozhatja a nem megfelelő képesítéssel vagy személyi higiénés alkalmassággal
  foglalkoztatottak munkavégzését.”
29.	§
(1)	Az Éltv. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter
által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra
hozza
  a)	élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély
  vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása,
  élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai gazdálkodásra, illetve
  integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy
  ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt
  szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és
  címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét;
  b)	takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető
  szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali
  intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a
  feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy
  cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét;
  c)	engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása,
  engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést
  igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, valamint
  a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét;
  d)	az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő
  fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a
  jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét székhelyét telephelyét vagy fióktelepét;
  e)	az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra,
  állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a jogsértést elkövető nevét vagy
14
cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét.”
(2)	Az Éltv. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8)-(10)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés jogerőre emelkedését követően vagy a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges.
(8)	A kockázatos vállalkozások listájának összeállítása során figyelembe kell venni a 24. § (1)
bekezdés b) pontja, a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja, valamint (5) bekezdése alapján keletkező
információkat.
(9)	Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja szerinti minősítések
alapján a jogkövető vállalkozásokról listát készíthet, és azt - a vállalkozó előzetes hozzájárulását
követően - közzéteszi. A lista tartalmazza a jogkövető vállalkozó vagy vállalkozás nevét vagy
cégnevét, és lakcímét vagy székhelyét.
(10)	Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (4) és (9) bekezdés szerinti adatokat a 38/A. § (2)
bekezdés i) pontja szerinti, a lakosság tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszerben
hozza nyilvánosságra.”
30.	§
(1)	Az Éltv. 76. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„e) állapítsa meg az állami feladatok végzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, a
növényorvos, valamint a segédszemélyzet jogállását, feladat- és hatáskörét;”
(2)	Az Éltv. 76. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„j) állapítsa meg az e törvény szerinti FELIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a
létesítmények, tevékenységek FELIR-ben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének,
valamint a FELIR azonosító kiadásának részletes szabályait;”
(3)	Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„4. a kártalanítás összegének megállapítására és a kártalanítási eljárásra vonatkozó részletes
szabályokat;”
(4)	Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„12. a termésnövelő anyagok engedélyezésének, tárolásának, jelölésének, forgalomba
hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;”
(5)	Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a
15
következő 52-55. ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
 „51. a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-biztonsági
 és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének részletes szabályait,
 valamint a minősített vendéglátó-ipari létesítmények működésére vonatkozó követelményeket;
 52.	a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés élelmiszerlánc-felügyeleti
 szervnek történő bejelentésének részletes szabályait;
 53.	a növényvédelmi gépek típusminősítésének és műszaki felülvizsgálatának részletes
 szabályait;
 54.	a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait,
 55.	a szolgáltató állatorvosok által ellátandó állategészségügyi állami feladatok végzésének
 szakmai szabályait.”
 (6)	Az Éltv. 76. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
 „k) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszer-rendészek feladatellátásának és
 nyilvántartásba vételének részletes szabályait.”
31.	§
 Az Éltv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/C. §-sal egészül ki:
„76/C. §
 Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a
 továbbiakban: 2017. évi ... törvény) hatálybalépésekor már működő, közétkeztetést végző
 létesítményeknek a 2017. évi . törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdése szerinti minősítésére
 vonatkozó kérelmét 2018. január 31-ig kell benyújtania.”
32.	§
 Az Éltv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. §
 (1)	Ez a törvény
 a)	a Bizottság szakértői által a tagállamokban végzett állat-egészségügyi helyszíni ellenőrzésekre
 vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. február 4-i 98/139/EK
 bizottsági határozat,
 b)	az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági
 Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló,
 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
16
c)	a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d)	az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és
felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai
Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet,
e)	az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet,
f)	az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004.
április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g)	az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére
vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet,
h)	a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére
vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából
végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet,
i)	az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a
80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i
1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
j) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i
183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
k) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet,
l) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet,
m) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet
módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a
82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a
2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i
767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
n) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre
vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
o)	a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi
irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet,
p) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az
1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági
irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a
608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i
1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
17
  q) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-
  i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
  r) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásáról és a 998/2003/EK rendelet
  hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
  rendelet
  végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
  (2)	Ez a törvény
 a)	a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható
 állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvnek,
 b)	egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac
 megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai
 ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek,
 c)	a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére
 irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK
 irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvnek,
  d)	a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek,
  valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról szóló, 1992. november 3-i
  92/90/EGK bizottsági irányelvnek,
 e)	a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének
 megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi
 irányelvnek,
  f)	az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami
  jogszabályok közelítéséről szóló, 1999. február 22-i 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi
  irányelvnek,
 g)	a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő
 behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000.
 május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvnek,
 h)	a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK
 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
 i)	a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek
 meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi
 irányelvnek
  való megfelelést szolgálja.”
33.	§
  Az Éltv. Melléklete az 1. számú melléklet szerint módosul.
34.	§
  (1)	Az Éltv.
18
 a)	2. § (2) bekezdés f) pontjában az „engedélyköteles termék” szövegrész helyébe az
 „engedélyköteles termék, EK-műtrágya” szöveg,
  b)	4. § b) pontjában az „engedélyköteles termékek” szövegrész helyébe az „engedélyköteles
  termékek, EK-műtrágyák” szöveg,
  c)	34. § (1) bekezdés d) pontjában a „hulladékként történő ártalmatlanítását” szövegrész helyébe
  az „ártalmatlanítását” szöveg,
  d)	38. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „adóazonosító jelet” szövegrész helyébe az
  „adóazonosító számot” szöveg,
 e)	38. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „adószámot” szövegrész helyébe az
 „adóazonosító számot” szöveg,
  f)	38/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „adóazonosító jelét” szövegrész helyébe az „adóazonosító
  számát” szöveg,
  g)	38/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „adószámát” szövegrész helyébe az „adóazonosító
  számát” szöveg,
  h)	38/B. § (2) bekezdésben a „FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító)”
  szövegrész helyébe a „FELIR azonosítót” szöveg
  i)	38/B. § (4) bekezdésben a „regisztrált élelmiszerlánc-szereplő” szövegrész helyébe a „FELIR
  azonosítóval rendelkező ügyfél” szöveg,
  j) 38/B. § (5) bekezdésben a „regisztrált élelmiszerlánc-szereplő” szövegrész helyébe a „FELIR
  azonosítóval rendelkező ügyfél” szöveg,
  k) 38/D. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „ÉBC” szövegrész helyébe az „ÉBC közhatalmi
  feladatként” szöveg, az „ellátásának támogatása” szövegrész helyébe az „ellátása” szöveg,
  l) 39. § (1) bekezdésében a „39. § (2)-(4) bekezdésében, a 42. §-ban” szövegrész helyébe a „39.,
  40. és 42. §-ban” szöveg,
  m) 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „köztisztviselője” szövegrész helyébe az „állami
  tisztviselője, kormánytisztviselője” szöveg,
 n) 47/B. § (4) bekezdésében a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szerződésben vagy
 egyoldalú jognyilatkozattal” szöveg,
 o)	47/B. § (10) bekezdésében a „működésre” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-
 felügyeleti szerv működésére” szöveg,
  p) 51. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „aktusaiban meghatározott esetekben” szövegrész
  helyébe az „aktusai alapján” szöveg,
  q) 60. § (1) bekezdés h) pontjában a „műtrágyákról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003.
  október 13-i 2003/2003/EK rendeletének” szövegrész helyébe a „2003/2003/EK európai
  parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,
  r) 76. § (5) bekezdés h) pontjában a „hulladékokból” szövegrész helyébe a „melléktermékből”
  szöveg,
  s) Mellékletének 24. pontjában a „(kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya)”
  szövegrész helyébe a „(kivéve az EK-műtrágyát)” szöveg
  lép.
  (2)	Az Éltv.
19
 a)	71. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”
 szöveg,
 b)	27. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
 törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg
  lép.
35.	§
 Hatályát veszti az Éltv.
 a)	5. § (7) bekezdése,
 b)	6. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott” szövegrész,
 c)	17. § (6) bekezdése,
 d)	27. § (5a) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kifogásról hozott döntésével
 szemben jogorvoslatnak van helye.” szövegrész,
 e)	38/A. § (6) bekezdésében az „a közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszeren keresztül”
 szövegrész,
 f)	38/B. § (1) bekezdés záró szövegében „A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3)
 bekezdése szerinti tevékenységekre” szövegrész,
 g)	38/D. § (3) bekezdése,
 h)	40. § (6) bekezdésben az „anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és
 csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/445/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül
 helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i”
 szövegrész,
 i)	42. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „Az így közzétett határozat fellebbezésre tekintet
 nélkül azonnal végrehajtandó.” szövegrész,
 j) 47/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „a 2003/2003/EK rendelet szerinti” szövegrész.
     2.	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység
                   végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása
36.	§
 A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló
 2012.	évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 5. §-a következő (4) bekezdéssel egészül
 ki:
 „(4) A Kamara az állatorvosi névjegyzék vezetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti információs
 rendszerben nyilvántartott adatokat használja.”
37.	§
A MÁOK tv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(3) Az Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosként, továbbá az állami fenntartású állat-
egészségügyi kutató intézményekben, az állami fenntartású állat-egészségügyi intézetekben,
valamint a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek intézményeiben a szolgálati állatok
vonatkozásában, a felsorolt intézményeken belül végzett állatorvosi tevékenység FELIR
azonosítóval, praxisengedély nélkül is végezhető.”
38.	§
A MÁOK tv. 34. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve az abban való közreműködést az
az állatorvos végezhet, aki)
„d) rendelkezik FELIR azonosítóval.”
39.	§
A MÁOK tv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Praxisengedélyt kérelemre annak az állategészségügyi szolgáltatónak kell kiadni, amely
rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendelet és a Kamara által előírt, a bejelentett
szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, és az állategészségügyi intézményekre és
egységekre vonatkozó szabályoknak megfelelő helyiséggel, a tevékenység folytatásához az
állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító FELIR azonosítóval rendelkező
állatorvossal.”
3.	A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
                  szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
40.	§
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 5. alcíme a
következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. §
(1)	A friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a friss meggy
feldolgozásáig írásba kell foglalni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti, határozott időre szóló szerződést legalább egy éves időtartamra kell
megkötni. A határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással egy éves felmondási idővel
szüntethető meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére a feldolgozónak vagy a felvásárlónak kell
21
írásbeli ajánlatot tennie a termelőnek, amely ajánlathoz a feldolgozó vagy a felvásárló hat hónapig
kötve van.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek és az ajánlattételnek meg kell felelnie a Rendelet 168.
cikk (4) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv
ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését,
egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. A mezőgazdasági
igazgatási szerv akkor alkalmaz szankciót, ha a felek a határidő elteltével sem teljesítik a
kötelezettségeiket.
(6)	Ha a felek között nem jön létre megállapodás az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére, a
felek közötti közvetítésre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a
továbbiakban: agrárkamara) jogosult.
(7)	A Rendelet 168. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit a szövetkezetek mellett a gazdasági
társaságokra is alkalmazni kell.”
41.	§
A Szakmaközi törvény 26. § (2) bekezdésében az „A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara)” szövegrész helyébe az „Az agrárkamara”
szöveg lép.
4.	Záró rendelkezések
42.	§
(1)	Ez a törvény a - (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon
lép hatályba.
(2)	A 20. § (2) bekezdése 2017. október 1-jén lép hatályba.
(3)	A 34. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
43.	§
(1)	Ez a törvény
a)	a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi
irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-
i	1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
22
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	Ez a törvény a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés
kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
23
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	Az Éltv. Melléklete a következő 9/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9/A. EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti
műtrágya;”
2.	Az Éltv. Mellékletének 39/A. pontja helyébe a következő pont lép:
(E törvény alkalmazásában)
„39/A. közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során fogyasztók meghatározott
csoportját vendéglátó-ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy
meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-,
szociális-, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen;”
3.	Az Éltv. Melléklete a következő 40/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„40/A. létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;”
4.	4. Az Éltv. Mellékletének 70/A. és 71. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„70/A. vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet,
amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék
forgalmazása zajlik, beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket is;
71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai
készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás
helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő
vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb
jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a
végső fogyasztónak;”
24
Általános indokolás
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Éltv.) módosítására a gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében kerül sor. Ennek
keretében a törvényjavaslat pontosítja az élelmiszerlánc hatósági felügyelet alá tartozó
tevékenységeket, törvényi szintre emeli az ökológiai gazdálkodás területén a szabad tanúsító
szervezet váltás jogát, felhatalmazza a főállatorvost állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja
esetén az Országos és a Helyi Járványvédelmi Központ felállításának elrendelésére, válságstáb
felállítására, szabályozza a Járványügyi Felügyeleti Rendszer elemeit, kiegészíti az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános, szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörére
vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező adatátadás eseteit, pontosítja és kiegészíti az Éltv.-nek az
engedélyköteles termékek esetében szükséges jelentéstételi kötelezettségre, a FELIR-re és az
Élelmiszerlánc-biztonsági Centrumra (a továbbiakban: ÉBC), a próbavásárlásra, a helyszíni
ellenőrzés költségeire, a felügyeleti díj megfizetésére, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által
hozható szankciókra, valamint a végrehajtási jogszabályok megalkotására vonatkozó
felhatalmazásokra vonatkozó rendelkezéseit.
A törvényjavaslat megállapítja továbbá a növényvédelmi gépek típusminősítésére és időszakos
műszaki felülvizsgálatra vonatkozó legalapvetőbb, törvényi szintet igénylő rendelkezéseket és
írásbeli szerződéshez köti a szaktanácsadást is magába foglaló növényvédelmi szolgáltatási
tevékenység végzését.
A törvényjavaslat kötelező teszi a közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai,
élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti, valamint táplálkozás-
egészségügyi minősítését, és lehetővé teszi a közétkeztetést nem végző létesítmények kérelemre
történő minősítését is.
A törvényjavaslat a FELIR szabályaival való összhang megteremtése érdekében módosítási,
illetve kiegészítési javaslatot tartalmaz a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi
szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK
tv.) egyes rendelkezéseire. A módosítási, illetve kiegészítési javaslatok a FELIR azonosító
alkalmazásával hozzájárulnak az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet, továbbá a
praxisengedély nélkül végezhető tevékenységeket végző állatorvosok egységes
nyilvántartásának kialakításához. A FELIR azonosító alkalmazása révén elérhető a párhuzamos
nyilvántartások felszámolása, ennek révén hatékonyan és gyorsan ellenőrizhető, jól
nyomonkövethető az állatorvosok működése.
A törvényjavaslat az élelmiszer-rendész átfogó és összehangolt szabályozásának megteremtése
érdekében módosítási, illetve kiegészítési javaslatokat tartalmaz.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítására a friss meggy piacán az utóbbi
25
években tapasztalható kedvezőtlen folyamatok kiküszöbölése érdekében kerül sor. A
mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által biztosított
lehetőséggel élve a tej és a cukor mellett a meggy ágazat tekintetében is kötelezővé válik a
termelők, illetve a felvásárlók vagy feldolgozók közötti értékesítési szerződések írásba foglalása,
valamint a szerződéses ajánlattétel.
Részletes indokolás
1.	§
A törvényjavaslat az Éltv. 4. §-ának kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy az élelmiszerlánc
hatósági felügyelete kiterjed az Éltv. hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási
szabályok feltüntetésének ellenőrzésére is.
2. §
A Közösségi szabályozás jelenleg is több ponton rögzíti azon alapvetést, mely szerint a nyomon
követhetőség az élelmiszerbiztonság alapvető feltétele (852/2004/EK rendelet preambulumának
(20) szakasza, 853/2004/EK rendelet preambulumának (15) szakasza). Ez a tény jogszabályi
szinten is rögzítésre kerül nemzeti szinten.
3.	§
Az Éltv. 17. §-át megelőző alcím címének kiegészítésére az alcímben foglalt rendelkezések
módosítására, illetve kiegészítésére figyelemmel kerül sor.
4.	§
A törvényjavaslat egységes szabályokat állapít meg a növényvédő szer és a termésnövelő anyag
felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja, valamint az EK-
műtrágya forgalmazójának jelentéstételi kötelezettségére. A módosítás értelmében a jelentést
elektronikus úton kell megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára.
A módosításra a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a
talaj védelméről szóló 86/278/EGK tanácsi irányelv 17. cikke, valamint a szennyvizek és
szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.
(IV. 3.) Korm. rendelet 19/A. § (2) bekezdése által előírt jelentéstételi kötelezettség
teljesíthetősége érdekében kerül sor. A hivatkozott rendelkezések értelmében a
környezetvédelemért felelős miniszternek három évenként összefoglaló jelentést kell készítenie
az Európai Bizottságnak a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról, többek között a
felhasznált mennyiségek és az alkalmazott kritériumok feltüntetésével. Ennek teljesítése a
gyakorlatban problémát okoz, mivel jelenleg arra vonatkozóan, hogy termékként vagy
termésnövelő anyagba keverve milyen mennyiségű szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap
komposzt kerül mezőgazdasági felhasználásra, nem áll rendelkezésre megbízható adat.
26
5.	§
A törvényjavaslat az Éltv. új 17/A. §-ának megállapításával írásbeli szerződéshez köti a
szaktanácsadást is magába foglaló növényvédelmi szolgáltatási tevékenység végzését. Ez a
kötelezettség jelenleg is fennáll a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet alapján.
Az Éltv. 17/B. §-a növényvédelmi gépek típusminősítésére és időszakos műszaki felülvizsgálatra
vonatkozó legalapvetőbb, törvényi szintet igénylő rendelkezéseket állapítja meg. A
növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálata a peszticidek fenntartható használatának elérését
célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kötelező.
A növényvédelmi gépekre és azok műszaki felülvizsgálatára vonatkozó nyilvántartást a
törvényjavaslat értelmében a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a
továbbiakban: Kamara) fogja vezetni. A Kamaránál jelenleg is létezik a növényvédelmi gépekre
és azok felülvizsgálatára vonatkozó nyilvántartás, célszerű ezért, hogy az Éltv. a Kamarát
hatalmazza fel ennek a feladatnak az ellátására.
A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak is, hogy a növényvédelmi gép üzemeltetője
vitás esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást nyújtson be. A kifogás alapján az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fogja elvégeztetni a növényvédelmi gép objektív, műszeres
mérésen alapuló felülvizsgálatát.
6.	§
A törvényjavaslat az Éltv.-t új alcímmel egészíti ki, amely megállapítja a mezőgazdasági gépek
kezelésére vonatkozó követelményeket. Az Éltv. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott mezőgazdasági gépekkel kizárólag mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány
megléte mellett lehet munkát végezni. A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele az
élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői
vizsga letétele vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
szakmai végzettség megléte.
7.	§
A törvényjavaslat az állattartó számára előírja valamennyi állatfaj füljelzőjének, a
jelölőkalapácsoknak, és a szállítóleveleknek elektronikus felületen keresztül történő
megrendelését. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (2)-(3) bekezdése szerint „(2) Elektronikus ügyintézésre
az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag
törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény
tekintetében az értelmezhető. (3) Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus
ügyintézésre.”. E törvényi előírás miatt az Éltv-ben nevesíteni szükséges az állattartó e
ügyintézési kötelezettségét.
8.	§
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szolgáltató állatorvos köteles értesíteni az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ha rendkívüli élelmiszerlánc esemény fennállását vagy állat
kínzását tapasztalja.
9.	§
27
A törvényjavaslat új előírásokat állapít meg a közétkeztetést végző létesítmények kötelező és a
közétkeztetést nem végző létesítmények kérelemre történő minősítése tekintetében.
10. §
A törvényjavaslat pontosítja az állam élelmiszerlánc-felügyeletért való felelősségére vonatkozó
rendelkezéseket. A 882/2004/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdése kifejezetten az audit rendszer
létrehozásáról és működtetéséről rendelkezik, emiatt a jogszabályi hivatkozástól elkülönítetten
kell kezelni a szakmai minősítési rendszerek működtetését, amely szintén az élelmiszerlánc
felügyeletért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelősségi körbe
tartozó, kiemelten fontos állami feladat.
11.	§
A törvényjavaslat az Éltv. 27. § (3)-(4) bekezdésének módosításával állami feladatok elvégzésére
jogosítja fel a jogosult állatorvos mellett a növényorvosokat, továbbá a segédszemélyzetet is. A
delegálható állami feladatok körét kormányrendeletben kell meghatározni.
A törvényjavaslat az Éltv. 27. §-át kiegészíti egy új (5b) bekezdéssel, amely az ökológiai
gazdálkodást folytató gazdasági szereplőnek a tanúsító szervezet váltására vonatkozó alapvető
jogosultságát rögzíti. Amennyiben a tanúsítási szerződés valamely rendelkezése a tanúsítási
szerződésnek a tanúsító szervezet váltása miatti felmondását korlátozza vagy kizárja, ezt a
rendelkezést a törvényjavaslat értelmében semmisnek kell tekinteni.
12.	§
A törvényjavaslat felhatalmazza az országos főállatorvost, hogy állatjárvány kitörése vagy annak
gyanúja esetén Országos Járványvédelmi Központot és Helyi Járványvédelmi Központot állítson
fel, ezen kívül lehetőséget teremt arra, hogy a rendkívüli élelmiszerlánc események
felszámolásához szükséges koordinatív, szervezési, irányítási és kommunikációs feladatok
végrehajtásáért felelős válságstáb felállításáról az országos főállatorvos rendelkezzen. A
törvényjavaslat a Járványügyi Felügyeleti Rendszer megszervezését, és irányítását az országos
főállatorvoshoz rendeli, ezáltal biztosítva Magyarországon az ország versenyképességét
veszélyeztető járványügyi kockázatok alacsony szinten tartását. országos főállatorvosi
feladataként rögzíti a törvényjavaslat az élelmiszerlánccal kapcsolatos akciótervek elkészítését,
és az élelmiszerlánc őröket nyilvántartásba vételét.
A módosítás biztosítja az országos főállatorvos részére az élelmiszer-rendészek nyilvántartásba
vételének lehetőségét. A nyilvántartás garanciális jelentőségű, hiszen az élelmiszer-rendészek
többletjogosítványai pontos és aktuális, jól nyomonkövethető nyilvántartását igénylik az érintett
személyek adatai és az előírt alkalmassági, képzési feltételek tekintetében is.
13.	§
A törvényjavaslat kiegészíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános, szervezési, irányítási,
felügyeleti feladatkörére vonatkozó rendelkezéseket. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
összehasonlító termékteszteket és vizsgálatokat végezhet és részt vehet az élelmiszerláncot
érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében. A törvényjavaslat pontosítja és kiegészíti az a
több megyét érintő vagy nemzetközi vonatkozásokkal bíró, a nagy gazdasági kárral járó, a
fogyasztók széles körét veszélyeztető, élelmiszerlánc-események kivizsgálása, valamint az
élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének ellenőrzése során ellátandó országos hatáskörű
28
feladatok körét, és rögzíti azt, hogy ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában csak olyan
személy vehet részt, aki szerepel az országos főállatorvos által vezetett nyilvántartásban.
14.	§
A törvényjavaslat az Éltv. 34. § (2) bekezdésének módosításával a delegált hatósági feladat
jogszabályszerű elvégzésének ellenőrzését kiterjeszti a szolgáltató állatorvosok mellett a
segédszemélyzet feladat ellátásának ellenőrzésére.
15.	§
A törvényjavaslat a 35. § (5)-(6) bekezdésének módosításával és kiegészítésével pontosítja a
vendéglátó-ipari létesítmények minősítésére vonatkozó előírásokat, és megteremti annak
lehetőségét, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzétegye a létesítmények
minősítésének eredményét.
16.	§
A törvényjavaslat az Éltv. 37. § (3) bekezdésének módosításával a delegált hatósági feladat
jogszabályszerű elvégzésének ellenőrzését kiterjeszti a növényorvosok és a segédszemélyzet
feladat ellátásának ellenőrzésére.
17.	§
Az állatokhoz kapcsolódó nyilvántartási rendszerek, valamint állategészségügyi felügyeleti
rendszerek részletes törvényi szintű meghatározása szükséges. Nem elegendő általánosságban
rendelkezni az állatokhoz kapcsolódó informatikai rendszerekről, hanem az informatikai
rendszert tartalmazó főbb adatköröket kell rögzíteni a jogszabályban. Erre tekintettel a
törvényjavaslat pontosítja és kiegészíti az Éltv.-nek a FELIR-re vonatkozó rendelkezéseit.
Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdésének módosítása értelmében a FELIR tartalmazza a nemzeti
élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer és az összehasonlító terméktesztek és
vizsgálatok adatait, a fogyasztók hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszert,
valamint a családi gazdaságokra vonatkozó adatokat.
A törvényjavaslat a (3a) bekezdés módosításával és kiegészítésével a közhiteles
nyilvántartásokból történő adatfrissítés elősegítése érdekében meghatározza azokat a
szakrendszereket, amelyek Éltv. 38/A. § (3) bekezdés szerinti adatainak kezelése a FELIR-ben
történik.
A törvényjavaslat módosítja a 38/A. § (8) bekezdésben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közötti adatátadás szabályait, és nem
definiálja azt, hogy milyen informatikai rendszerből kerül sor adatok továbbítására. A folyamatos
informatikai fejlesztések miatt az adatátadás forrásának megnevezése nem állandó, emiatt
indokolt a 38/A. § (8) bekezdésének módosítása.
Kiegészíti a törvényjavaslat az adatátadásra kötelezett szervezetek körét.
Az élelmiszerlánc alapanyag-előállítóinak hatósági ellenőrzése célirányos végrehajtásához
kockázatbecslést kell végezni a területhasznosítási adatok alapján, amely eddig nem állt
rendelkezésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára. Az egyes károsítók észlelési
pontjának meghatározott körzetében pedig karantén intézkedéseket szükséges elrendelni a
károsító által veszélyeztetett növénykultúrákban. Ehhez elengedhetetlen az aktuális
vetésszerkezet (vetésszerkezeti térkép), ültevények (szőlő, gyümölcsös) esetében az ültetvények
29
elhelyezkedésének és nagyságának ismerete. Ezen adatok gyors térképi megjelenítése és
lekérdezése jelentősen segíti a hatósági eljárás lebonyolítást és csökkenti a földterületek
beazonosításának idejét. A törvényjavaslat erre figyelemmel az Éltv. 38/A. § új (8a)
bekezdésében előírja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv számára, hogy
minden év július 1-ig elektronikusan adja át az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az adott
évben benyújtott egységes támogatási kérelmek kérelemre, területre és területhasznosításra
vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait. Az Éltv. 38/A. § új (11) bekezdésének indoka,
hogy az agrárgazdasági adatbázist működtető szerv (az AKI 2015. évi XCVII. törvény szerinti
megnevezése) helyett az elemzést jobban hangsúlyozó agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó
intézmény (Az AKI 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti megnevezése) nevet használjuk. Az
AKI a módosításokkal lehetőséget kap arra, hogy ne csupán statisztikai, hanem
gazdaságelemzési és szakpolitikai célokra is fel tudja használni a FELIR-ben megjelenő
adatokat.
A törvényjavaslat új rendelkezéssel segíti elő az állatorvosok teljes körű nyilvántartásának
elkészítését.
18.	§
A FELIR azonosító kiadásának célja, hogy minden szereplőt ismerjen a hatóság, aki az Éltv.
hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Például az állatorvos vényköteles gyógyszerek
megvásárlásakor vagy állami tevékenység végzésekor ilyen tevékenységet végez.
A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeinek védelmét célozva a 38/B. § (2a) bekezdésének
módosításával kiépíti a garanciális feltételét annak, hogy csak legális termékek és tevékenységek
jelenhessenek meg a piacon. A tevékenységek érvényes FELIR azonosítóhoz kötése elősegíti a
feketegazdaság felszámolását, és a nyomonkövetés hatékonyságát.
A törvényjavaslat a módosítással a bürokrácia csökkentés érdekében a papír alapú ügyintézés
helyett az információkat naprakészen tartalmazó online hozzáférést helyezi előtérbe, ami az
ügyfelek által bármikor és bárhonnan elérhető.
19.	§
Az Éltv. 38/D. § (1) bekezdésének módosításával a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az
ÉBC feletti tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
gyakorolja.
A Kormány által 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-Biztonsági Stratégia I. és II. pillérében is
megfogalmazásra került a hiteles, korszerű, magas színvonalú laboratóriumi hálózat kialakítása.
Ugyanakkor az állami laboratóriumok és a laboratóriumi hálózat működtetése, valamint kísérleti
vizsgálatok végzése során több olyan kisegítő, támogató jellegű tevékenység merül fel, amelyet
nem szükséges kormánytisztviselői jogviszony keretében ellátni, így ezen feladatok a NÉBIH
keretén kívül is elvégezhetőek. A feladattal kapcsolatos racionalizáció érdekében a
törvényjavaslat biztosítja, hogy az ÉBC is elláthassa ezeket a feladatokat.
30
20. §
A törvényjavaslat megállapítja az Országos Járványvédelmi Központ és a Helyi Járványvédelmi
Központ létrehozatalára és feladataira vonatkozó rendelkezéseket.
Napjainkra nemzetközivé vált az élelmiszerek és más élelmiszerlánc-termékek (pl. növényvédő
szerek, állatgyógyászati szerek stb.) hamisítása. A fogyasztók és a tisztességes vállalkozók
érdekében határozottan és hatékonyan kell fellépni a tisztességtelen vállalkozások, ügyeskedők,
hamisítók, csalók ellen. Ezen kihívások kezeléséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság
eszközeit és lehetőségeit bővíteni kell, ezt szolgálja az élelmiszer-rendész feladatainak
szabályozása.
21.	§
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi
irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 1107/2009/EK rendelet) 28. cikke értelmében növényvédő szer csak
akkor hozható forgalomba vagy használható fel, ha azt az érintett tagállam az 1107/2009/EK
rendeletnek megfelelően engedélyezte. Az 1107/2009/EK rendelet 54. cikkében foglaltak
értelmében, a 28. cikktől eltérve, nem engedélyezett növényvédő szer környezetbe történő
kibocsátásával vagy növényvédő szer nem engedélyezett felhasználásával járó, kutatási és
fejlesztési célú kísérletek vagy vizsgálatok akkor végezhetők, ha az a tagállam, amelynek
területén a kísérletet vagy vizsgálatot végezni kívánják, értékelte a rendelkezésre álló adatokat,
és a kísérlet céljára engedélyt adott ki.
Így az engedélyköteles termékek eseti, szükséghelyzeti és kísérleti engedélyezési eljárása
tekintetében az 1107/2009/EK rendeletben foglaltakkal ellentétes, ha az ügyfél a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) rendelkezéseire figyelemmel az eljárási határidő túllépése esetén a vizsgálat
és a felhasználás körülményeinek meghatározása nélkül gyakorolhatja a kérelmezett jogot. A
törvényjavaslat erre figyelemmel előírja, hogy a Ket. szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i
1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
esetében szabályozza egyrészt az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések uniós oltalma iránti
eljárást, másrészt a hagyományos különleges termékként való bejegyzés iránti eljárást, mindkét
esetben azonosan határozva meg az eljárási szabályokat. Az eredetmegjelölések és a földrajzi
jelzések uniós oltalmának megadására irányuló eljárás nemzeti szakaszára vonatkozó határidőket
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban:
védjegytörvény) 116/A. §-a határozza meg. Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések uniós
oltalmának megadására irányuló eljárásban is alkalmazott közös szabályokra figyelemmel
indokolt, hogy a hagyományos különleges termékként való bejegyzés iránti eljárásra az Éltv. a
védjegytörvényben meghatározott határidőket alkalmazza, azok meghivatkozásával.
22. §
31
A törvényjavaslat újraszabályozza az Éltv. 40. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést,
figyelemmel arra, hogy a címkétől eltérő felhasználás lehetősége megszűnt, és az 1107/2009/EK
rendelet szerint a százhúsz napos engedély megnevezése szükséghelyzeti engedély lett.
23.	§
Az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során biztosítani szükséges mindazon
jogosultságokat az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított foglalkoztatottja számára, amelyek
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselőjét is
megilletik.
A törvényjavaslat új (1a) bekezdésével meghatározásra került az élelmiszerlánc-esemény alapos
gyanúja esetén, továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása során a hatóság gyorsabb és
hatékonyabb fellépését szolgáló intézkedések köre.
Az Éltv. hatályos szövege szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az eljárásához szükséges
vizsgálatok elvégzése céljából helyszíni ellenőrzés során jogosult térítésmentesen mintát venni.
Az interneten történő próbavásárlásra vonatkozó rendelkezés szerint azonban az élelmiszerlánc-
felügyeleti szerv a próbavásárlás befejezésekor visszaadja a terméket a forgalmazó
képviseletében eljáró személynek, aki a termék visszavétele mellett köteles a vételárat
visszatéríteni. A jogszabály hatályos szövege így nem biztosítja, hogy a hatóság valamennyi
élelmiszer-vállalkozótól térítésmentesen tudjon mintát venni, ezzel előnyös helyzetbe hozva
azon vállalkozásokat, melyektől kizárólag próbavásárlás útján van a hatóságnak lehetősége
mintát venni.
A távértékesítés keretében történő próbavásárlások esetében a hatósági eljáráshoz szükség van a
hatóság által vett mintára, ezért a törvényjavaslat módosítja az Éltv. 44.§ (6) bekezdését, törölve
a termék visszaadására vonatkozó kötelezettséget. Emellett szükséges a 44. § (2) bekezdésében a
próbavásárlás körét megjelölő szöveg pontosítása, tekintettel arra, hogy a távértékesítési
szerződést az interneten túlmenően egyéb távközlő eszközzel is meg lehet kötni.
A távértékesítés keretében történő próbavásárlások vonatkozásában szükséges a tájékoztatással,
illetve a vételár visszatérítéssel kapcsolatos eljárások meghatározása is.
24.	§
A hatályos szabályozásnak is célja, hogy az eljárás költsége a jogsértő ügyfelet terhelje. Az Éltv.
jelenleg is lehetővé teszi, hogy az ügyfél viselje a helyszíni ellenőrzés költségeit, azonban a
számítás módjára vonatkozóan nem ad útmutatást. A helyszíni ellenőrzési költségek
számításának jogszerűsége így a jelenlegi formában vitatható. A módosítást indokolja továbbá az
ellenőrzést végző szervek költségszámításának egységessé tétele.
25.	§
Szakpolitikai programok készítését külön jogszabály szabályozza, emiatt annak törvényi szintű
32
szabályozása az Éltv. 47/A. §-ban nem szükséges. A 882/2004/EK rendelet 41. cikke alapján az
integrált több éves nemzeti ellenőrzési terv törvényi szabályozása továbbra is szükséges, az
élelmiszerlánccal kapcsolatos akciótervek szabályozásával egyetemben, emiatt az Éltv. 47/A. §
(1)	bekezdésének módosítása indokolt.
26.	§
A törvényjavaslat meghatározza a nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén
felügyeleti díj köteles tevékenységet végző vállalkozások felügyeleti díj alapjának kiszámítására
vonatkozó előírásokat.
A 47/B. § (9) bekezdésének kiegészítésével a törvényjavaslat a felügyeleti díj fizetésére
kötelezett által benyújtott bevallást végrehajtható okiratnak minősíti.
27.	§
Az Éltv. 52. §-át megelőző alcím címének kiegészítésére az alcímben foglalt rendelkezések
kiegészítésére figyelemmel kerül sor.
A törvényjavaslat új 53/A. §-ként szabályozza a Járványügyi Felügyeleti Rendszert. A
Járványügyi Felügyeleti Rendszer biztosította felügyelet a járványvédelmi politika lényeges
eleme, amelynek célja, hogy biztosítsa a fertőző állatbetegségek korai felismerését és a
betegségek hatékony bejelentését, ezáltal lehetővé téve az érintett ágazat és a hatóság számára,
hogy kellő időben járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket hajtsanak végre, és
felszámolják az adott betegséget.
A felügyeleti rendszer országos főállatorvos általi irányítása biztosítja Magyarországon az ország
versenyképességét veszélyeztető járványügyi kockázatok alacsony szinten tartását. Biztosítja
továbbá az egyes tagállamok és az Unió állat-egészségügyi állapotára vonatkozó gyors
tájékoztatást a betegségtől való mentesség igazolása és a harmadik országokkal folytatott
kereskedelem megkönnyítése érdekében.
28.	§
A törvényjavaslat pontosítja, kiegészíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által hozható
intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét,
hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtiltsa az élelmiszerláncban egyes fertőtlenítőszerek
használatát, ingatlant annak adott állapotában élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozási
tevékenység végzésére alkalmatlannak nyilváníthasson, vagy ingatlan ilyen tevékenység céljából
való használatát az ingatlan adott állapotában határozott időre vagy véglegesen megtilthassa,
valamint az élelmiszerláncban nem megfelelő képesítéssel vagy személyi higiénés
alkalmassággal foglalkoztatottak munkavégzését megtilthassa vagy korlátozhassa.
29.	§
A törvényjavaslat pontosítja és kiegészíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvánosságra
hozandó jogsértésekre vonatkozó rendelkezéseket.
33
A Földművelésügyi Minisztérium és a NÉBIH honlapján megtalálható lesz azoknak az
élelmiszerlánc-szereplőknek a névsora, amelyeknél az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos
ellenőrzései közül, egy kiemelt vizsgálati téma során, semmilyen rendellenességet nem talált, a
megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, illetve nem volt
megalapozott panasz ellenük. Figyelemmel arra, hogy a hatósági kommunikáció egyik alapvető
célja a fogyasztók tájékoztatása, indokolt nem csupán azon cégek megnevezése, amelyek
jogsértést követtek el, hanem azon élelmiszerlánc-szereplők nyilvántartása is, amelyek - a
hatósági ellenőrzések eredményei alapján - szabályosan működnek.
30.	§
A törvényjavaslat pontosítja, illetve kiegészíti az Éltv. felhatalmazó rendelkezéseit. Az Éltv. 76.
§-ának módosításával az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter felhatalmazást kap a
minősített vendéglátó-ipari létesítmények működésére, az élelmiszer-rendészek nyilvántartásba
vételére, a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés élelmiszerlánc-felügyeleti
szervnek történő bejelentésére, a növényvédelmi gépek típusminősítésére és időszakos műszaki
felülvizsgálatára, valamint a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány megszerzésére és kiadására,
az állategészségügyi állami feladatok ellátásnak szakmai minimum szabályainak, továbbá és az
élelmiszerlánc őrök nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályok megalkotására.
Ez utóbbiak megalkotására azért van szükség, mert az egyes járványos állatbetegségek, és az
egyes járványügyi intézkedések szabályain túlmenően szükséges megállapítani azon minimum
feltételeket, amelyeknek a szolgáltató állatorvosoknak meg kell felelniük az állami
feladatellátásuk során, továbbá a speciális jogosítványokkal bíró élelmiszerlánc őröknek
speciális (élelmiszerlánc-felügyeleti) képzést kell kapniuk, aminek részleteit a nyilvántartásba
vétel szabályaival együtt jogszabályban kell rendezni.
A törvényjavaslat pontosítja a FELIR azonosító kiadásának, visszavonásának és törlésére
vonatkozó szabályok megalkotására feljogosító rendelkezést.
A törvényjavaslat módosítja a delegált hatósági feladatok elvégzésének feltételeit szabályozó
jogszabály megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.
A törvényjavaslat pontosítja továbbá a kártalanítás összegének megállapítására és a kártalanítási
eljárásra vonatkozó, és a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést is, ez
utóbbit kiegészítve a termésnövelő anyagok jelölésére és ellenőrzésére vonatkozó
rendelkezésekkel.
31.	§
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a közétkeztetést végző létesítmények
kötelező minősítésével kapcsolatban.
32.	§
A törvényjavaslat újraszabályozza az Éltv. jogharmonizációs rendelkezéseit.
33.	§
34
Az Éltv. Mellékletének módosítására vonatkozó rendelkezés.
A törvényjavaslat meghatározza az EK-műtrágya, a közétkeztetés, a létesítmény, a vendéglátó-
ipari létesítmény és a vendéglátó-ipari termék fogalmát.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a közétkeztetés is vendéglátó-ipari tevékenységnek
minősül.
A vendéglátó-ipari létesítmény és a vendéglátó-ipari termék definíciójának pontosítása a
közétkeztetés fogalmának bevezetésére tekintettel szükséges, továbbá biztosítja, hogy a
vendéglátó termékek gyorsan, frissen a lehető legrövidebb úton jussanak el, közvetítők nélkül a
fogyasztókhoz
34.	§
A § a szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az Éltv. hatálya és az élelmiszerlánc hatósági
felügyelete az engedélyköteles termékek mellett kiterjed az EK-műtrágyákra is.
Az Éltv. 34. § (1) bekezd d) pontjában a „hulladékként történő” szövegrész törlése szükséges,
mivel hulladékként történő ártalmatlanítás esetében nem minden esetben az élelmiszerlánc-
felügyeleti hatóság engedélyezi a vállalkozás működését.
A törvényjavaslat az Éltv. 38. § (2) bekezdés ca)-cb) alpontjaiban, továbbá a 38/A. § (3)
bekezdés a) pontjában az adóazonosító jel, és az adószám szövegrészt az Art. 178. §-a által
használt fogalomhoz igazítja, és egységesen az adóazonosító szám fogalmának használatát vezeti
be.
A törvényjavaslat az Éltv. 38/B. § (4)-(5) bekezdéseiben a 38/A. § (3a) bekezdésében
foglaltakkal való összhangot teremti meg.
A törvényjavaslat pontosítja az Éltv. 39. § (1) bekezdésében található, Ket. rendelkezéseitől való
eltérésre történő hivatkozást.
A törvényjavaslat az Éltv. 44. § (1) bekezdésének módosításával a közszolgálati tisztviselőkről
szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény
terminológiájával való összhangot teremti meg.
Az Éltv. 47/B. § (4) bekezdése értelmében a felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy
a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi nettó
árbevételéből, a felügyeleti díj köteles tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a
felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és
annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben átvállalta a fizetésre
kötelezett termelői szerveződés tagjától. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szerződés aláírása
minden egyes taggal nagyon nehézkes és rendkívül nagy többlet adminisztrációs időt vesz
igénybe, ezért a szerződés mellett indokolt a díjfizetési kötelezettség átvállalása lehetőségét a
35
szerződés mellett egyoldalú jognyilatkozattal is biztosítani.
A törvényjavaslat az Éltv. 47/B. § (10) bekezdésének módosításával a takarmány- és
élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok
követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági
ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkével való
terminológiai összhangot teremti meg.
Módosul a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre való
hivatkozás is.
Az Éltv. 76. § (5) bekezdés h) pontjának módosításával a törvényjavaslat a nem emberi
fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó
egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet terminológiájával való
összhangot teremti meg.
Az Éltv. Mellékletének 24. pontja feleslegesen utal a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletre, ugyanis az EK-műtrágyáknak nincs olyan csoportja, amelyet
nem a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően állítanak elő, így a
„2003/2003/EK rendelet szerinti” szövegrészt indokolt mellőzni.
35.	§
A § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Arra tekintettel, hogy állatok tartására vonatkozó rendelkezéseket nem csupán az Éltv.
végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmaznak, hanem például a természetvédelmi tárgyú
jogszabályok is, az Éltv. 6. § (1) bekezdésében található „az e törvény végrehajtására kiadott”
szövegrészt indokolt hatályon kívül helyezni.
A törvényjavaslat az Éltv. 17. § (5) bekezdésének módosításával egységes szabályokat állapít
meg a növényvédő szerekkel és a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos jelentéstételi
kötelezettségre, így a termésnövelő anyagokra vonatkozó, az Éltv. 17. § (6) bekezdésében
található rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.
A tanúsító szervezet döntésével szembeni kifogás tárgyában hozott döntéssel szemben a Ket.
100. § (1) bekezdés d) pontjában és 109. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében
bírósági felülvizsgálatnak van helye, azért az Éltv. 27. § (5a) bekezdése szükségtelenül utal a
jogorvoslat lehetőségére.
A folyamatos informatikai fejlesztések miatt az adatátadás forrásának megnevezése nem állandó,
emiatt a 38/A. § (6) bekezdésben nem kell megnevezni azt, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv milyen informatikai rendszerből adja át az adatokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnek.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a közétkeztetést végző létesítmények minősítéséről
határozatot ad ki, és csak akkor kerül sor hatósági bizonyítvány kiállítására, ha ezt az ügyfél a
36
Ket. alapján kérelmezi. Erre vonatkozó szabályok megállapítása az Éltv.-ben nem szükséges,
ezért a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a 35. § (6) bekezdését.
A FELIR azonosítóval történő rendelkezés az Éltv. 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek
tekintetében is kívánatos, emiatt a 38/B. § (1) bekezdés záró szövegében szereplő kivételi
szabály hatályon kívül helyezése szükséges.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ÉBC feletti tulajdonosi jogokat a magyar állam
nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja, melyre tekintettel a 38/D. § (3)
bekezdésében foglaltak hatályon kívül helyezése indokolt.
Az Éltv. 78. §-a rendelkezik arról, hogy az Éltv. 40. § (6) bekezdése az anyagok és keverékek
osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról
szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való
megfelelést szolgálja. Arra tekintettel, hogy a jogharmonizációs záradék teljes megjelöléssel
hivatkozik az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, az Éltv. 40. § (6)
bekezdésében rövid megjelöléssel kell hivatkozni rá.
Az Éltv. 42. § (4) bekezdése értelmében az országos főállatorvos által rendkívüli élelmiszerlánc-
eseményre tekintettel, a törvényben meghatározott tárgykörben hozott határozatok fellebbezésre
tekintet nélkül azonnal végrehajtandóak. Az Éltv. 39. § (4) bekezdés b) pontja értelmében
azonban kizárt a fellebbezés ezen eljárások során, így hatályon kívül kell helyezni az előzetes
végrehajthatóságot kimondó rendelkezést.
Az Éltv. 47/B. § (1) bekezdés f) pontja feleslegesen utal a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletre, ugyanis az EK-műtrágyáknak nincs olyan csoportja,
amelyet nem a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően állítanak
elő, ezért a „2003/2003/EK rendelet szerinti” szövegrészt indokolt hatályon kívül helyezni.
36.	§
A MÁOK tv. 5. §-ának új (4) bekezdéssel történő kiegészítése szabályozza azt, hogy az
állatorvosi névjegyzék vezetéséhez a Kamara az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert
használja.
37.	§
A törvényjavaslat módosítása a MÁOK tv. 33. § (3) bekezdésében felsorolt intézményekben
végzett állatorvosi tevékenység végzésének feltételeként írja elő a FELIR azonosító meglétét.
38.	§
A törvényjavaslat kiegészíti a MÁOK tv. 34. § (1) bekezdését akként, hogy állategészségügyi
szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező állatorvos
végezhet.
39.	§
A MÁOK tv. 38. § (1) bekezdésének módosításával a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy
praxisengedély csak FELIR azonosítóval rendelkező állategészségügyi szolgáltatónak adható.
40-41. §
Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendeletének 168. cikke lehetőséget biztosít a
37
tagállamok számára, hogy a tej és a cukor ágazatok mellett más ágazatok egyes termékeire
vonatkozóan is kötelezővé tegyék a termelők és a felvásárlók vagy a feldolgozók közötti
értékesítési szerződések írásba foglalását, valamint a szerződéses ajánlattételt.
A friss meggy piacán az elmúlt években tapasztalható kedvezőtlen folyamatok kiküszöbölése
érdekében indokolt az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendeletének 168. cikke
szerinti lehetőséggel élve bevezetni a kötelező szerződéskötési előírásokat.
A termelők és a felvásárlók vagy a feldolgozók között határozott időre kötött szerződés
időtartama legalább 1 év, a határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondási ideje pedig
szintén 1 év. A feldolgozónak vagy a felvásárlónak 6 hónapig érvényes írásbeli ajánlatot kell
tennie a friss meggy termelői értékesítésre vonatkozó szerződésre. Ha a felek között nem jön
létre a szerződés, közvetítésre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
jogosult.
Nem vonatkozik a szerződéskötés kötelezettség arra a piaci kapcsolatra, ha a termelő és az a
szövetkezet vagy gazdasági társaság, amelyben a termelő tag között jön létre a piaci kapcsolat,
ha a szövetkezet vagy gazdasági társaság belső szabályzata alapján az 1308/2013/EU
rendeletnek megfelelően kell a felvásárlást végezni.
42.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
43.	§
Jogharmonizációs záradék.
38