﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15374.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:56
Parlex azonosító: 1N4KFEDK0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
1.	§
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.)
12/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önálló földrészlet kialakítására - a visszamaradó földrészletet és a kialakuló ingatlanok
megközelíthetőségét biztosító utak és más művelés alól kivett földrészletek kivételével - a 9/C. §
(6)	bekezdését kell alkalmazni.”
2.	§
Az Fkbt. „A közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai” alcíme a következő 12/M. §-sal
egészül ki:
„12/M. §
(1)	A 12/L. § szerinti, a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére történő
adatszolgáltatást követően, a Ptk. szerinti megosztásra csak az e törvény szerinti közös tulajdon
megszüntetésére vonatkozó kérelmek visszavonása esetén van lehetőség.
(2)	Ha a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó valamennyi kérelem nem került visszavonásra,
akkor a korábban benyújtott, a Ptk. szerinti megosztásra irányuló változási vázrajz nem használható
fel.”
3.	§
Az Fkbt. a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. §
E törvénynek az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv2.) megállapított 12/M. §-át a Módtv2. hatályba lépését követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.”
4.	§
Az Fkbt. 4. § (2) bekezdésében a „[Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
2
továbbiakban: Ptk) 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „[a Polgári Törvénykönyvről szóló
 2013.	évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja]” szöveg lép.
2.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
5.	§
 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a)	21. § (1) bekezdésében az „az Fttv.” szövegrész helyébe az „a földmérési és térképészeti
tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.)”,
 b)	21. § (3) bekezdésében az „Fttv. 11. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Fttv. 11. § (1)
 bekezdésben és a 13. § (1a) bekezdésében”,
c)	21. § (4) bekezdésében az „egyéb önálló ingatlanok” szövegrész helyébe az „egyéb önálló
ingatlanok - ide nem értve a 12. § a) pontja szerinti épületeket és építményeket -”
 szöveg lép.
3.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
6.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a következő
 22.	ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„22. kisteljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1)
bekezdésében meghatározott 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű villamos energiát
termelő erőmű, kivéve a szélerőmű és a szélerőmű park.”
7.	§
 A Tfvt. Földvédelmi eljárás alcíme a következő 8/C. §-sal egészül ki:
„8/C. §
Kisteljesítményű erőműnek az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
szerinti kiváló és jó termőhelyi adottságútól eltérő területen történő létesítése miatti más célú
hasznosítás engedélyezése esetén, az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása nélkül, a
rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Az ügyintézési határidő ilyen esetben 8 nap.”
8.	§
 A Tfvt. 11. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni
3
különösen)
   „d) kiserőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamos energia elosztói hálózat 1000 m-es
   közvetlen környezetében.”
9.	§
A Tfvt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulékot és a bírságot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei
kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) e célra létrehozott központosított beszedési
számlájára kell befizetni.”
4.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
10.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. §
(1)	A 17. §-ban meghatározott vagyonnyilvántartásban az eszközök között nyilvántartott vagyon
esetén, az e törvény hatálya alá tartozó földrészletek értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni,
ha azok értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. Ebben az esetben az állami
tulajdonban álló földrészletet érték helyett a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban szereplő
térmértékegységen és aranykorona értéken szükséges nyilvántartani.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ingatlant vagyonkezelésbe adja az NFA, a vagyonkezelő a
számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően vezetett vagyonnyilvántartásában azt az (1)
bekezdés szerint tartja nyilván.”
   5.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
11.	§
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Fttv.) 6. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni)
   „b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatára és
   záradékolására irányuló eljárásért,”
(2)	Az Fttv. 6. § (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni)
    „f) a b) pont szerinti eljárás soron kívüli lefolytatásáért,”
4
(3) Az Fttv. 6. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
 „(21) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a honvédelemért felelős miniszter
 felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott, valamint az (1) és
 (1a) bekezdés alapján átadott állami alapadatok adatbázisaiból a Magyar Honvédségnek a
 honvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági
 Szolgálat részére, a jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtásához, amennyiben azok
 digitálisan rendelkezésre állnak és a technikai feltételek adottak, hálózaton keresztül díjmentesen
 szolgáltat adatot.”
12.	§
 Az Fttv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és
 vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott,
 számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:
 a)	a település azonosítóját,
 b)	a település közigazgatási és fekvéshatárait,
 c)	a földrészlet határvonalát és helyrajzi számát,
 d)	az alrészletek határvonalát és betűjelét,
 e)	a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
 f)	a közterületről nyíló pince bejáratát,
 g)	a művelési ágak megnevezését (betűjelét),
 h)	a minőségi osztály-foltok határoló vonalát és megnevezését (jelét),
 i)	a földminősítési mintaterek jelét,
 j) az elhelyezkedésüktől függetlenül az önálló ingatlannak nem minősülő építményeket - ide nem
 értve a nyomvonal jellegű építményt - és azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
 k) az elhelyezkedésüktől függetlenül az önálló ingatlannak minősülő építményeket - ide nem
 értve a nyomvonal jellegű építményt, az öröklakást, szövetkezeti lakást illetve a nem lakás céljára
 szóló helységet - és azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
 l) 10. § (3) bekezdésének a)-f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat és
 azonosítóit,
 m) az egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott öröklakások, szövetkezeti lakások és nem lakás
 céljára szolgáló helyiségek alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi
 azonosítóját,
 n) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e)-f)
 pontjában meghatározott jogokat, és
 o)	a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti
 földhasználati joggal érintett területeket.”
13. §
5
Az Fttv. 13. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésben meghatározottakon
 túl tartalmazza a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben
 meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.”
14.	§
 Az Fttv. 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis topológiai összhangjának megteremtése
alkalmával a településhatár megállapításánál nem a területszervezési eljárásnak Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályai szerint kell eljárni abban az esetben,
ha:
 a)	a településhatár természetes határvonal (folyó, patak, vízmosás, határút), amely a természeti
 folyamatok (erózió) miatt megváltozott;
 b)	a szomszédos települések közötti határ a különböző felmérési technológiák miatt eltérően lett
 megállapítva.”
15.	§
 (1)	Az Fttv. 23. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-nyilvántartás
 tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek különösen:)
 „c) a közigazgatási és fekvéshatárok megváltoztatásával kapcsolatos földmérési munkák,”
 (2)	Az Fttv. 23. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés:
 (Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-nyilvántartás
 tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek különösen:)
„e) egyéb önálló ingatlanok kialakításával és változásával kapcsolatos földmérési munkák,”
 (3)	Az Fttv. 23. § (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a
 következő i) ponttal egészül ki:
(Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-nyilvántartás
tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek különösen:)
„h) jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, valamint tények feljegyzéséhez szükséges
földmérési munkák, valamint
i)	a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szerinti közös tulajdon
megszüntetésével kapcsolatos földmérési munkák.”
16.	§
Az Fttv. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10.
§ (3) bekezdés a)-f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezéséről és
megszüntetéséről, valamint az elpusztult alapponthálózati pontok pótlásáról, vagy az adatbázisból
való törléséről.”
17.	§
(1)	Az Fttv. 28. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy
tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem szerepel, akkor földmérési
munka az ingatlannal kapcsolatban nem végezhető, kivéve, ha azt
a)	a 17. § szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság,
b)	a bíróság által kirendelt, illetve a perrel kapcsolatban a peres fél vagy felek által megbízott
igazságügyi szakértő,
c)	a per során bírósági elrendelés alapján eljáró, ingatlanrendező földmérő minősítéssel
rendelkező földmérő, vagy
d)	- tulajdonjoggal kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem esetében - kisajátítás
érdekében földmérő vagy igazságügyi szakértő
végzi.”
(2)	Az Fttv. 28. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) (6a) A bizottság a szakértői véleményt minden év március 1. és 31. napja, valamint október 1.
és 31. napja között egy-egy alkalommal tartott szakmai minősítő vizsga alapján adja ki.”
18.	§
Az Fttv. 32. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek
továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek
előállítására a miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok esetén az adatkezelővel kötött
megállapodás, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok esetén
a tulajdonosi jogok gyakorlójának engedélye alapján, az adatszolgáltatóval kötött megállapodás
alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú
felhasználásért az adatkezelőt, illetve az adatszolgáltatót szerződésben meghatározott díj illeti meg.”
19.	§
Az Fttv. 37. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatbázisok értékesítéséből a Nemzeti
7
 Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezethez befolyt díjakat a (2) bekezdés szerint
 kell felhasználni.”
20.	§
 Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy)
 „j) a 6. § (13)-(15) bekezdésben meghatározott szervek részére történő adatszolgáltatás rendjét,
 k) a 6. § (20) bekezdés alapján a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv által a
 Magyar Honvédség szervezetei részére hálózaton keresztül történő adatszolgáltatás rendjét”
 (rendeletben állapítsa meg.)
21.	§
 Az Fttv. 40. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A 11. § (1) bekezdés m)-o) pontja, valamint a 13. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép
 hatályba.”
22.	§
 Az Fttv.
 a)	3. § (1) bekezdés b) pontjában az „adatbázisa” szövegrész helyébe az „adatbázisai”,
 b)	5. § (6a) bekezdésében a „másolatot” szövegrész helyébe a „térképmásolatot”,
 c)	5. § (6b) bekezdésében a „másolat” szövegrész helyébe a „térképmásolat”,
 d)	5. § (7) bekezdésében az „adatbázisból a 11. § (1) bekezdés a)-g) pont szerinti adattartalommal
 közigazgatási fekvést” szövegrész helyébe „adatbázisból a 11. § (1) bekezdés a)-f) és h) pont
 szerinti adattartalommal fekvést”,
 e)	6. § (3) bekezdés g) pontjában, a 23. § (5) bekezdés a) pontjában, a 25. § (4) és (5)
 bekezdésében, 26. § (1) és (7) bekezdésében, 38. § (2) bekezdés n) pontjában az „alaphálózati”
 szövegrész helyébe az „alapponthálózati”,
 f)	9. alcím címében az „Alapponthálózati pontok adatbázisa” szövegrész helyébe az
 „Alapponthálózati pontok adatbázisai”,
 g)	10. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „amelyek együttesen alkotják az alapponthálózati
 pontok adatbázisát” szövegrész helyébe az „amelyek az alapponthálózati pontok adatbázisait
 alkotják.”,
 h)	16. § (2a) bekezdésében a „és f) pontjaiban” szövegrész helyébe az „és i) pontjaiban”,
 i)	23. § (1) bekezdés g) pontjában a „munkák, valamint” szövegrész helyébe a „munkák,”,
 j) 23. § (2) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésében foglaltakon
 kívül” szöveg, a „kitűzésével, továbbá” szövegrész helyébe a „kitűzésével és”,
 k) 28. § (1) bekezdésében az „igazolvány és megbízólevél” szöveg helyébe az „igazolvány,
 valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél”,
8
 l)	28. § (4) bekezdésében a „földmérői” szövegrész helyébe a „földmérő”,
 m) 36. § (4) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe a
 „téradatokat és egyéb térinformációs rendszereket, adatbázisokat, valamint szolgáltatásokat
 üzemeltetőkkel”,
 n) 37. § (2) bekezdésében a „díját - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -”
 szövegrész helyébe a „díját”,
 o) 38. § (5) bekezdésében a „mértékét és megfizetésének szabályait” szövegrész helyébe a
 „mértékét, megfizetésének szabályait, valamint felhasználásának módját”
 p) 40. § (1) bekezdésében a „a (2) és (3) bekezdésben” szöveg helyébe a „a (2)-(5) bekezdésben”,
 q) 40. § (5) bekezdésében a „2018. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2020. január 1-jén”,
 szöveg lép.
23.	§
 Hatályát veszti az Fttv. 40. § (2) és (2a) bekezdése.
6.	Záró rendelkezések
24.	§
 Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
9
Általános indokolás
A törvényjavaslat a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt a
részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságok
egyértelművé tétele érdekében módosítja.
A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása
folyamán jelentősen megnövekedett azoknak a megosztásról szóló változási vázrajzoknak a
záradékolásra történő benyújtása, amelyek a záradékolást követő legalább egy évig -
újrazáradékolás esetén tovább - akadályát jelentik a részarány földkiadás során keletkezett
osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárás (a továbbiakban: oktm eljárás)
lefolytatásának. Ezeket a változási vázrajzokat az oktm eljárás akadályoztatására nyújtják be,
spekulatív szándékkal. A szabályozás célja, hogy csak a tényleges, a Polgári Törvénykönyvről
szóló törvény szerinti megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az
oktm eljárás megindulását követően.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a jogalkalmazói
tevékenység során az egységes értelmezést és joggyakorlatot segíti.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 26. § (2) bekezdése értelmében
a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg.
Tekintettel arra, hogy a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg, valamint arra,
hogy 2017. január 1-jét követően a földvédelmi járulék csak az e célra létrehozott központosított
beszedési számlára fizethető meg, a Tfvt. ennek megfelelő módosítása szükséges.
A Tfvt. további módosításának indoka, hogy a kisteljesítményű erőmű megvalósításához sem
termelői működési engedély, sem kiserőművi összevont engedély nem szükséges. A létesítmény
egyszerű építési engedélyezési eljárás keretei között valósul meg. Emiatt indokolt a teljes
engedélyezési eljárási környezetet egyszerűsíteni.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítását a
törvény hatálybalépését követően a gyakorlatban észlelt problémák megoldása, az előírások
egyértelművé tétele teszi szükségessé, továbbá átemelésre kerülnek a törvénybe egyes, jelenleg
végrehajtási rendeleti szinten szabályozott előírások is.
Részletes indokolás
1. §
A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásában
a kialakítandó legkisebb területnagyságra vonatkozóan az Fkbt. szabályozása nem volt
10
egyértelmű, ezért az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében szükséges a szabályozás
pontosítása.
2-3. §
A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása (a
továbbiakban: oktm eljárás) folyamán jelentősen megnövekedett azoknak a megosztásról szóló
változási vázrajzoknak a záradékolásra történő benyújtása, amelyek a záradékolást követő
legalább egy évig - újrazáradékolás esetén tovább -akadályát jelentik az oktm eljárás
lefolytatásának. Ezeket a változási vázrajzokat az oktm eljárás akadályoztatására nyújtják be,
spekulatív szándékkal. A szabályozás célja, hogy csak a tényleges, Polgári Törvénykönyv
szerinti megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az oktm eljárás
megindulását követően.
4.	§
Szövegpontosítás szövegcserével.
5.	§
Az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező eljárásoknál a jogok és tények
bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot a változás tulajdoni lapon történő
átvezetése után, kézbesíteni kell. A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kiigazítási
eljárásnak célja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban hiba fennállása esetén az
adatbázis kiigazítása, vagyis változást eszközölni, ezért felmérési, térképezési vagy
területszámítási hiba kiigazítása esetén az ingatlan természetben, vagy területi mértékben
meghatározott részére bejegyzett jogok és feljegyzett tények jogosultjának a hiba kiigazításáról
szóló határozatot a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után, kézbesíteni kell.
6.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény kiegészül a kisteljesítményű erőmű
fogalmának meghatározásával. A szabály a villamos energiáról szóló törvény szerinti fogalmat
veszi át a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével.
7.	§
A teljes engedélyezési eljárás adminisztrációjának gyorsítása indokolt. A kisteljesítményű erőmű
létesítés nem jár talajt megbontó munkálatokkal. A földvédelmi eljárás mint az építési
engedélyeztetési folyamat része nem igényel 30 napos eljárási időtartamot. Az építési
engedélyeztetésre vonatkozó kérelem már minden szakmai anyagot tartalmaz, amely alapján a
földvédelmi hatóság megvizsgálhatja az adott ügyet. A határidő csökkentése a Magyarországon
megvalósuló beruházások előkészítésének időszükségletét rövidíti, ami élénkíti a megújuló
energiával összefüggő beruházásokat.
8.	§
11
Szükséges kiegészíteni a szabályozást azzal, hogy helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni
a kiserőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamos energia elosztói hálózat 1000 méteres
közvetlen környezetében. Így a más célú hasznosítás engedélyezhető lesz. A villamos energiáról
szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1) értelmében nem engedélyköteles kisteljesítményű
erőmű műtárgyai nem bírnak jelentős környezeti terheléssel.
9.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. §-ának a 2017. január 1-jével hatályba
lépő (2a) bekezdése értelmében a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint
más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét
képezi, kizárólag a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet
beszedni.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 26. § (2) bekezdése értelmében
a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg.
Tekintettel arra, hogy a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg, valamint arra,
hogy 2017. január 1-jét követően a földvédelmi járulék csak az e célra létrehozott központosított
beszedési számlára fizethető meg, a Tfvt. ennek megfelelő módosítása szükséges.
10.	§
A nemzeti vagyonról szóló 2001. évi CXCVI törvény (a továbbiakban: Nvtv.) előírja, hogy a
nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló tartja nyilván. A Nemzeti
Földalapba tartozó földek nagysága 2015. szeptember 1. napján közel 1,8 millió hektár volt,
amiből több mint 1,1 millió hektár erdő.
Az Nvtv. alapján az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke
természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
A Nemzeti Földalapba számos olyan vagyonelem tartozik, amelyek értéke jellegüknél,
természetüknél fogva nem állapítható meg, illetve értékük csak egy bizonyos jogügylet, pl.
földcsere kapcsán, az aktuális jogügylethez kapcsolódóan releváns.
Ilyen ingatlanok az állam tulajdonában álló erdők, amelyek kapcsán nincs olyan egységes
módszer, amely az értékük megállapítására alkalmas lenne. De számos más, a Nemzeti
Földalapba tartozó ingatlan esetében sem mutat reális képet a folyamatos, értéken történő
nyilvántartás az értékek gyors változása miatt. Fontos, hogy ugyanakkor a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet valamennyi hasznosítási jogügylet kapcsán értékbecslést készít, tehát
az NFA által tulajdonolt állami vagyon aktuális érték-megállapítása folyamatos.
Mindezek alapján, összhangban a számviteli előírásokkal és az Nvtv. előírásaival, technikai
jellegű módosításként kívánja a javaslat megteremteni a lehetőségét annak, hogy a Nemzeti
12
Földalapba tartozó ingatlanvagyont érték helyett térrmértékben és ahol lehetséges, aranykorona
értéken tartsa nyilván mind a tulajdonosi joggyakorló, mind a vagyonkezelő szervezet.
11.	§
A jogszabály egyértelműségének javítását célzó technikai jellegű módosításokat tartalmaz a
szakasz a soron kívüli eljárásra vonatkozóan.
A tömeges méretű migráció kezelésével kapcsolatos feladatok tapasztalatai alapján szükséges,
hogy a Magyar Honvédség térinformatikai munkaállomással rendelkező szervei részére, a
műveletek irányítási feladatainak támogatásához lehetőség legyen a két miniszter felelősségi
körében előállított adatok gyors és teljes körű szolgáltatására. A hálózaton keresztüli
adatszolgáltatás, az adatbiztonsági protokollok betartása mellett, minden felhasználó részére
egységes térképi alap biztosítását teszi lehetővé.
12.	§
A törvény 9. alcíme címének pontosítása arra való tekintettel indokolt, hogy a hatályos szöveg
nem teszi egyértelművé, azt a tényt, hogy az alaphálózati pontok nem egyetlen (összevont)
adatbázisban, hanem a (3) bekezdésben felsorolt kilenc adatbázisban kerülnek nyilvántartásra.
13.	§
A szakaszban felsorolásra került az állami földmérési alaptérképi adatbázis állami alapadat
tartalma. A már meglévő taxatív felsorolás technikai jellegű pontosítása, kiegészítése.
14.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló korábban hatályos 12/1969. (III. 11.) Korm.
rendelet a végrehajtására kiadott 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelettel rendelkezett a műszaki
határkiigazítás fogalmáról. Ennek lényege az, hogy amennyiben természetes tereptárgy (folyó,
patak, vízmosás, határút stb.) képezte a közigazgatási határt, és ezek természetes eróziója és
mozgása miatt a természetbeni határvonal megváltozott, akkor a változás esetén a természetbeni
állapotnak megfelelően lehessen a határvonalat megállapítani, a térképezési hibakiigazításhoz
hasonlóan. A módosítás lényege, hogy a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.)
Korm. rendelet 11-12. §-ban foglaltakat az új ingatlan-nyilvántartási térképek készítése esetén
illetve a meglévőek topológiai rendezése (átfedések és hézagok megszüntetése) során ne kelljen
alkalmazni.
15.	§
A szakasz az ingatlan-nyilvántartási tartalmának változását eredményező földmérési munkák
felsorolásának pontosítását tartalmazza, valamint azt kiegészíti a részarány földkiadás során
keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földmérési munkákkal,
tekintve, hogy azok nem tartoznak a telekalakítások földmérési munkái közé.
16.	§
13
Jogértelmezést segítő szövegpontosítás.
17.	§
Szövegpontosítás, amely kiegészíti a jelenleg hatályos rendelkezést a felek által megbízott
igazságügyi szakértő földmérési munkavégzése lehetőségével.
18.	§
Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek
továbbfelhasználására, továbbértékesítésére vonatkozó szabályok.
19.	§
A Nemzet Kataszteri Program keretében felvett hitelek visszafizetése megtörtént, ezért az
Nemzet Kataszteri Program Nonprofit Kft-hez befolyt díjbevételek felhasználásának is meg kell
felelnie a törvény jelenleg is hatályos 37. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésének.
20.	§
Felhatalmazó rendelkezés módosítása, hogy a Magyar Honvédség részére hálózaton keresztül
történő adatszolgáltatás rendjét a térképészetért felelős miniszter szabályozza.
21.	§
A földmérési alaptérkép tartalmának bizonyos elemeire vonatkozó rendelkezések hatályba
léptető rendelkezésének módosítása.
22.	§
Szövegcserés módosítások.
23.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
24.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
14