﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15375.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:58
Parlex azonosító: W55OCCIG0002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter
Törvényjavaslat címe: A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények
módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról
   1.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
   törvény módosítása
   1. §
 A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a
 továbbiakban: Ctv.) 27. §-a a következő (7) és (7a) bekezdéssel egészül ki:
 „(7) A szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a cégjegyzék tartalmazza azt a tényt, ha az
 Szhitv. 11/B. § (2) bekezdés c) és e) pontja alapján a szövetkezeti formában működő hitelintézet
 vezető tisztségviselője helyett e feladatok ellátására más személy vagy integrációs biztos kerül
 kijelölésre, vagy felügyeleti biztos kerül kijelölésre, továbbá e személy nevét, székhelyét és
 lakóhelyét.
 (7a) A cégbíróság a felügyeleti biztos kijelölésére jogosult hatóság elektronikus értesítése alapján
 hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (7) bekezdésben meghatározott adatokat.”
2. §
 A Ctv.
   1.	27. § (4) bekezdés b) pont be) alpontjában a „szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és
   egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 15. § (4)
   bekezdés a) pontja alapján felfüggesztésre került; továbbá a kijelölt felügyeleti biztos” szövegrész
   helyébe a „szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
   módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 11/B. § (2) bekezdés c)
   és e) pontja alapján a hitelintézet vezető tisztségviselője helyett e feladatok ellátására más
   személy vagy integrációs biztos kerül kijelölésre, vagy felügyeleti biztos kerül kijelölésre,
   továbbá e személy” szöveg,
   2.	27. § (4a) bekezdésében a „felügyeleti biztost kijelölő hatóság” szövegrész helyébe a
   „felügyeleti biztos kijelölésére jogosult hatóság” szöveg
 lép.
   2.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
                  módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
3.	§
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdése a
2
 következő a) ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában)
 „a) egységes informatikai rendszer: az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti
 egyetemleges felelősség mellett működő tagjai részére a Központi Bank irányításával, az
 Integrációs Szervezet prudenciális kontrollja mellett összeállított és fejlesztett, a Központi
 Adatfeldolgozó által üzemeltetett adatbázis és ahhoz kapcsolódó egyedi rendszerek együttese;”
 (2)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „f) portfolió minősége rossz: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó
 prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségek aránya a teljes
 kitettségekhez képest meghaladja a 15 százalékot;”
 (3)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „h) portfolió minősége romlik: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre
 vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségek
 aránya a teljes kitettségekhez képest meghaladja a 10 százalékot és egy naptári negyedév alatt
 legalább 1 százalékponttal nőtt;”
 (4)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „i) Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete vagy Integrációs Szervezet: a szövetkezeti
 hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
 követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU
 európai parlamenti és tanácsi rendeletének (a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács
 575/2013/EU rendelete) 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatait ellátó szervezet;”
 (5)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában)
 „l) Központi Adatfeldolgozó: az egységes informatikai rendszer folyamatos és biztonságos
 üzemeltetését, valamint fejlesztését az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti
 egyetemleges felelősség mellett működő tagjával kötött - a kiszervezésre vonatkozó
 szabályoknak is megfelelő - megállapodás alapján végző informatikai szolgáltató;”
 (6)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „m) Központi Bank: a szövetkezeti hitelintézet tekintetében az Európai Parlament és a Tanács
 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e
 törvény felhatalmazása alapján közreműködő hitelintézet;”
 (7)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában)
 „r) fő üzletág: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
3
  intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban:
  Szan. tv.) meghatározott fogalom;”
(8)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „w) tőkepozíciója romlik: a tőkemegfelelési mutatója az Integrációs Szervezet által a 17/C. § (1)
  bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírt minimálisan tartandó szint 20 százalékkal növelt
  értékénél alacsonyabb és egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal csökkent;”
(9)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
  „x) veszélyeztető magatartás: a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank olyan - e törvény
  alapján kiadott irányelvben meghatározott - tevékenysége vagy mulasztása, amely a szövetkezeti
  hitelintézeti integráció céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti;”
(10)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „y) válsághelyzet: az az állapot, amikor egy szövetkezeti hitelintézet
      ya) tőkepozíciója vagy portfolió minősége rossz, vagy
      yb) tőkepozíciója vagy portfolió minősége romlik;”
(11)	Az Szhitv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a)-(5e)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU
rendeletének 10. cikke szerinti feltételek teljesülése esetén mentesül e rendelet második-nyolcadik
részében meghatározott követelmények egyedi alkalmazása alól. A Központi Bank, az Integrációs
Szervezet, valamint a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. szerinti összevont alapú felügyelet alatt
állnak.
(5a) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke alapján egyedileg
mentesített intézmények egymás közötti egyesüléséhez, valamint azok egymás között megvalósuló,
a Hpt. 17-17/A. §-a vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint
az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bszt.) 140-141. §-a szerinti állományátruházásához a Felügyelet engedélye nem
szükséges.
(5b) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az (5a) bekezdés szerinti
állományátruházását köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az
állományátruházás időpontját. Az (5a) bekezdés szerinti állományátruházás során a Hpt.
állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás
bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett
időpontja helyett.
4
(5c) Az Integrációs Szervezet lekötött tartalékának összege, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek
Tőkefedezeti Közös Alapjának vagyona a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet összevont
szavatoló tőkéjébe beszámítandó az (5) bekezdésnek megfelelően.
(5d) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank e törvényben meghatározott feladatköreinek
ellátása nem érinti a Felügyelet hatásköreinek gyakorlását.
(5e) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjait - az
e törvényben meghatározott szabályok szerint - irányítja, tevékenységüket összehangolja.”
4.	§
(1)	Az Szhitv. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Integrációs Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet, az e törvényben rögzített
feladatain túl más gazdasági tevékenységet nem végez. Az Integrációs Szervezet az Európai
Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke szerinti, a befektetések irányításával
kapcsolatos tevékenységét kizárólag e törvény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében gyakorolja,
amely nem minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek.”
(2)	Az Szhitv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Integrációs Szervezetre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
5.	§
(1)	A Szhitv. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága azt veheti fel az Integrációs Szervezet tagjai közé, aki
a)	előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Központi Bank felé legalább egy darab, az
Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú, a Központi
Bank által kibocsátott részvény átvételére,
b)	az Integrációs Szervezet igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő
alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el,
c)	az Integrációs Szervezet által előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az
Integrációs Szervezet felé,
d)	a Központi Bank igazgatósága előzetesen egyetértett a jelentkező tagként történő felvételével,
és a Felügyelet előzetes hozzájárulását adta a tagfelvételhez, valamint
e)	a jelentkező az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel.
(3)	A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti
hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a szövetkezeti hitelintézet
a Központi Bank legalább egy darab - az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott
5
névértékű, fajtájú és sorozatú - részvényének tulajdonosa.”
(2)	Az Szhitv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az Integrációs Szervezethez csatlakozni kívánó
intézményt átmeneti időtartamra, de legfeljebb két hónapra mentesítheti a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott kötelezettség alól.”
6.	§
A Szhitv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Integrációs Szervezetnek legalább olyan értékű eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek
meghaladják a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank összesített eszközei értékének 3
százalékát.
(4a) A (4) bekezdésben meghatározottaknak történő megfelelést az Integrációs Szervezet havi
rendszerességgel ellenőrzi. Ha a havi záró állományi adatok alapján megállapítható, hogy az
Integrációs Szervezet eszközeinek értéke a (4) bekezdésben meghatározott érték alá csökken, az
Integrációs Szervezet igazgatósága 15 napon belül dönt az Integrációs Szervezet eszközeinek a
feltöltéséről.”
7.	§
Az Szhitv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlés legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az Integrációs Szervezet
igazgatósága hívja össze. A közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó
meghívót valamennyi tagnak a közgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni.”
8.	§
Az Szhitv. 7. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik:)
„f) az Integrációs Szervezet könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és díjazásának
elfogadása.”
9.	§
Az Szhitv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. §
6
 (1)	Az Integrációs Szervezet irányítását az igazgatóság látja el. Az igazgatóság legalább 3,
 legfeljebb 5 tagból áll. Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok száma
 nem haladhatja meg a tagok számának a felét.
 (2)	Az igazgatóság 2 tagjának - 5 főből álló igazgatóság esetén 3 tagjának - a megválasztásához, és
 az így megválasztott tag visszahívásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai
 több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
 (3)	Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. Az igazgatóság tagjai közül
 elnököt választ. Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatóság
 ügyrendjét maga állapítja meg.
 (4)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává nem választható, akivel szemben a Hpt. 137. §
 (4)	és (5) bekezdéseiben foglalt valamely kizáró ok fennáll.
 (5)	Az Integrációs Szervezet igazgatósági tagja
 a)	nem vehet részt az Integrációs Szervezet által történő döntés előkészítésében és
 meghozatalában, ha annál a tagnál, amelyre a döntés vonatkozik, saját maga vagy közeli
 hozzátartozója vezető állást tölt be, illetve érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha
 tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól bármilyen
 formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt;
 b)	nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának,
 közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen, illetve közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak
 üzleti érdeke fűződik;
 c)	nem vállalhat szerződésből eredő kötelezettséget az Integrációs Szervezettel, kivéve, ha a
 szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangúan hozzájárult.
 (6)	Az Integrációs Szervezet igazgatósági tagja haladéktalanul bejelenti az Integrációs Szervezet
 igazgatóságának, ha
 a)	pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá, felügyelőbizottsági taggá, vezető tisztségviselővé
 választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti;
 b)	vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti;
 c)	ellene a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII.
 címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C.
 törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott
 bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági
 bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt.
 (7)	A (6) bekezdés szerinti bejelentésről az Integrációs Szervezet igazgatósága a közgyűlést annak
 soron következő ülésén tájékoztatja.”
10.	§
Az Szhitv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7
9. §
 (1)	Az igazgatóság ellátja azokat az Integrációs Szervezet részére meghatározott feladatokat is,
 amelyeket e törvény nem rendel az Integrációs Szervezet közgyűlésének, illetve ügyvezetésének
 hatáskörébe.
 (2)	Az igazgatóság feladata:
 a)	a közgyűlés elé terjeszti az Integrációs Szervezet éves költségvetési tervét, továbbá az
 Integrációs Szervezet előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót;
 b)	jóváhagyja az Integrációs Szervezet szervezeti és működési szabályzatát;
 c)	felügyeli az ügyvezetés tevékenységét;
 d)	megvitat minden olyan kérdést, amelyet az ügyvezetés számára előterjeszt;
 e)	megválasztja az ügyvezetőket és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat;
 f)	dönt a csatlakozni kívánó szervezet Integrációs Szervezetbe való felvételéről;
 g)	elfogadja az Integrációs Szervezet feladatkörébe tartozó utasításokat, szabályzatokat és
 irányelveket;
 h)	jóváhagyja a csoportszintű helyreállítási tervet;
 i)	jóváhagyja a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank tevékenységének ellenőrzésével
 kapcsolatos éves ellenőrzési tervet;
 j) dönt a 11/B. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedésekről.
 (3)	Az Integrációs Szervezet alapszabálya a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további
 hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet igazgatóságának.”
11.	§
 (1)	Az Szhitv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:
 a)	az Integrációs Szervezet éves beszámolójának, költségvetési tervének és költségvetési
 beszámolójának előzetes, a közgyűlés döntése előtti véleményezése;
 b)	az igazgatóság rendszeres, félévenkénti beszámoltatása az Integrációs Szervezet
 tevékenységéről, gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, beleértve a Magyar Állam által
 rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának szabályosságára vonatkozó beszámoltatást is;
 c)	az Integrációs Szervezet belső ellenőrzésének irányítása;
 d)	az Integrációs Szervezet válságkezelési, intézményvédelmi feladatai ellátásának ellenőrzése;
 e)	az éves ellenőrzési terv módosításának kezdeményezése;
 f)	a kockázatok csökkentése érdekében javaslatok megfogalmazása az igazgatóság részére a belső
 ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai, következtetései, továbbá az ellenőrzések
 nyomon követésének eredményei alapján;
 g)	javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására;
 h)	az e törvényben a hatáskörébe utalt feladatok ellátása.”
8
(2) Az Szhitv. 10. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) Az Integrációs Szervezet felügyelőbizottsági tagjává nem választható, akivel szemben a Hpt.
 137. § (4) bekezdésében foglalt valamely kizáró ok fennáll.
 (4)	Az Integrációs Szervezet alapszabálya a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, további
 hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának.”
12.	§
 Az Szhitv. a következő 5.5. alcímmel és a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„5.5. Az ügyvezetés
10/A. §
 (1)	Az ügyvezetés az Integrációs Szervezet munkaszervezetének irányítására kijelölt, képviseleti
 joggal rendelkező, az Integrációs Szervezet igazgatósága által megválasztott, az Integrációs
 Szervezettel munkaviszonyban álló ügyvezetőből vagy ügyvezetőkből áll.
 (2)	Az Integrációs Szervezet ügyvezetőjének megválaszthatóságára, összeférhetetlenségére,
 valamint a személyét érintő bejelentési kötelezettségre a 8. § (4)-(6) bekezdésben foglalt
 rendelkezéseket kell alkalmazni.
 (3)	Ha az Integrációs Szervezet igazgatóságának a tagja egyben ügyvezetőként is alkalmazásban áll,
 az igazgatósági tagságának a megszüntetésével az ügyvezetői munkaviszonya is megszűnik.
 (4)	Az ügyvezetés maga állapítja meg az eljárásrendjét és a tagjai közötti feladatmegosztást.
 (5)	Az ügyvezetés feladata:
 a)	az Integrációs Szervezet szokásos ügymenetének vitele és az igazgatóság vagy közgyűlés
 hatáskörébe nem tartozó rendkívüli helyzetek kezelése;
 b)	az igazgatóság, valamint a közgyűlés által előírt feladatok végrehajtása;
 c)	az Integrációs Szervezet operatív feladatainak meghatározása és ezek teljesítésének folyamatos
 felügyelete;
 d)	azon döntések meghozatala, amelyek biztosítják a kockázati tényezők megfelelő szinten
 tartását, a belső kontroll mechanizmusok, szabályozási és felügyeleti rendszer alkalmasságát a
 kockázati tényezők kezelésére, valamint a jogi megfelelést;
 e)	az Integrációs Szervezet szervezeti működésének átláthatóságával és a szervezeti információk
 nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatok ellátása;
 f)	az Integrációs Szervezet működésének folyamatos figyelemmel kísérése és hatékonysági
 szempontú elemzése;
 g)	az Integrációs Szervezet igazgatósága és felügyelőbizottsága megalakításának és a
 tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
9
 h)	részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Integrációs Szervezettel kapcsolatos kérdésekre;
 i)	az e törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátása.
 (6)	Az Integrációs Szervezet alapszabálya az (5) bekezdésben meghatározottakon túl további
 hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet ügyvezetésének.”
13.	§
 (1)	Az Szhitv. 11. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
 (1b)-(1e) bekezdéssel egészül ki:
 „(1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes
 működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében
 az Integrációs Szervezet tagjaira vonatkozóan - az MFB kivételével - kötelező szabályzatot fogad
 el:
 a)	a számviteli rendről;
 b)	a belső ellenőrzés rendjéről;
 c)	a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének
 módjáról;
 d)	a 11/A. §-ban meghatározott ellenőrzés szabályairól;
 e)	a pénzügyi segítségnyújtás szabályairól;
 f)	a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira vonatkozó egyedi válságkezelésről (a
 továbbiakban: egyedi válságkezelési terv);
 g)	az Integrációs Szervezet eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról;
 h)	a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi
 tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokról;
 i)	a titok- és adatvédelemről, bennfentes információk védelméről;
 j) a megfelelőség biztosításával kapcsolatos szabályokról;
 k) a szövetkezeti hitelintézetet terhelő, a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló
 Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség Integrációs Szervezet
 közreműködésével történő teljesítésének eseteiről és részletes szabályairól, valamint
 l) minden olyan kérdésben, amelyben szabályzat alkotására e törvény vagy az Integrációs
 Szervezet alapszabálya felhatalmazza.
 (1a) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézetek kockázatvállalásainak
 korlátozásáról szabályzatot alkot. A szabályzatban meghatározott esetekben a kockázatvállalás
 érvényességéhez a Központi Bank előzetes hozzájárulása szükséges. A Központi Bank
 kockázatvállalások jóváhagyásáról döntő ülésén az Integrációs Szervezet képviselője jogosult
 tanácskozási joggal részt venni.
 (1b) Az Integrációs Szervezet igazgatósága meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció
 prudens és biztonságos működését szolgáló irányelveket, valamint a Központi Bank és a
 szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító
10
tevékenységének keretrendszerét (a továbbiakban együtt: irányelvek).
(1c) Az Integrációs Szervezet igazgatósága irányelvekben rögzíti különösen
a)	a veszélyeztető magatartás megállapításának alapjául szolgáló tevékenységek és mulasztások
körét;
b)	a 11/A. §-ban meghatározott ellenőrzés módszertanára vonatkozó szabályokat;
c)	az egyedi tőkekövetelmény megkövetelésére vonatkozó szabályokat;
d)	a jelentős összegű beszerzések jóváhagyására vonatkozó szabályokat;
e)	az átalakulásra, az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó integrációs célokat és alapelveket;
f)	a tőkecsökkenéssel járó részjegy vagy vagyoni hozzájárulás visszaváltásának engedélyezésére
vonatkozó szabályokat.
(1d) Az irányelvekben rögzítettekkel a szabályzatok tartalma nem lehet ellentétes.
(1e) Az Integrációs Szervezet a jogszabályoknak, az általa meghatározott irányelveknek, a kiadott
szabályzatoknak, valamint a korábbi utasításoknak megfelelő működés érdekében utasítást ad a
szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak, melyek az utasításnak kötelesek eleget tenni.
Az utasítást indokolni kell, és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét. Az Integrációs
Szervezet az utasítást - az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg - köteles
továbbítani a Felügyelet részére.”
(2)	Az Szhitv. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Integrációs Szervezet egyedi alapon is nyomon követi a Központi Bank és a szövetkezeti
hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását.
(3)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagja - ideértve a
Központi Bankot is - vonatkozásában egyedi válságkezelési tervet készít, amely meghatározza az
Integrációs Szervezet által alkalmazandó intézkedéseket a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi
Bank azonnali és folyamatos fizetőképességét veszélyeztető helyzet kialakulása esetén. Az egyedi
válságkezelési tervnek összhangban kell lennie a csoportszintű helyreállítási tervvel. Az Integrációs
Szervezet az egyedi válságkezelési tervet megküldi a Felügyeletnek.”
(3)	Az Szhitv. 11. § (4)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyedi válságkezelési tervet az Integrációs Szervezet igazgatósága legalább kétévente
egyszer, valamint a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank tevékenységével vagy pénzügyi
helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak
végrehajtására lényeges hatással lehet.
(5)	Az Integrációs Szervezet ügyvezetésének felhívására a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi
Bank köteles az egyedi válságkezelési terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához szükséges
adatszolgáltatást teljesíteni.
(6)	Az Integrációs Szervezet ellenőrzi a tagok által használt fizetési és elszámolási, valamint az
11
értékpapír-elszámolási rendszerek működését, ennek keretében felügyeli a rendszer, valamint a
Központi Adatfeldolgozó tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a
pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.
(7)	Az Integrációs Szervezet a 11/A. §-ban szabályozott eljárás lefolytatásával ellenőrzi a
szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank tevékenységét, és a jogszabályoknak, az e törvény
alapján kiadott szabályzatoknak, utasításoknak, valamint irányelveknek megfelelő működését.
(8)	A szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank az Integrációs Szervezet által hozott, neki
címzett utasítással vagy döntéssel szemben, valamint a valamennyi tagra kötelező döntésekkel
szemben a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint
bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy az utasítás vagy döntés a jogszabályoknak, a létesítő
okiratnak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak és meghatározott irányelveknek,
illetve az integráció egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó
hatálya, az utasítás vagy döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(9)	A szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet egymás közötti
jogvitáira a rendes bíróságok helyett választottbírósági eljárás keretében történő vitarendezés
kizárt.”
14.	§
Az Szhitv. 6. alcíme a következő 11/A-11/E. §-okkal egészül ki:
„11/A. §
(1)	Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása,
továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan - az e törvényben
meghatározott rendelkezéseken és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló -
ellenőrző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank,
valamint azok kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont szervezet)
tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését.
(2)	Az Integrációs Szervezet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzését éves ellenőrzési terv alapján
végzi, melyet az Integrációs Szervezet igazgatósága hagy jóvá, és azt a jóváhagyástól számított 8
napon belül megküldi a Felügyelet részére. Az Integrációs Szervezet jogosult az éves ellenőrzési
terven felül rendkívüli ellenőrzést is lefolytatni.
(3)	Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont szervezet székhelyén,
telephelyén és fiókjaiban helyszíni ellenőrzést is tarthat.
(4)	Az ellenőrzés alá vont szervezetet az Integrációs Szervezet az ellenőrzés lefolytatásáról - annak
megkezdése előtt legalább tíz nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés
eredményességét veszélyezteti.
12
(5)	Az Integrációs Szervezet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
(6)	A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor
megbízólevelét bemutatni és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(7)	Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az
ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel
kísérhet, megvizsgálhat, az ellenőrzés alá vont szervezet képviselőjétől felvilágosítást, nyilatkozatot
kérhet.
(8)	A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy jogosult bármilyen adathordozóról -
ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatot is - fizikai tükörmásolatot vagy hiteles
másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(9)	A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet
rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.
(10)	Az ellenőrzés alá vont szervezet köteles az ellenőrzés során az Integrációs Szervezettel
együttműködni, az Integrációs Szervezet által kért cselekményeket megtenni, illetve az eljárási
cselekményeket tűrni. Az ellenőrzés alá vont szervezet tevékenysége nem irányulhat az ellenőrzés
lefolytatásának akadályozására.
(11)	Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során tett megállapításait a vizsgálati jelentésben rögzíti.
Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről - a vizsgálati jelentés elkészítésétől számított
8 napon belül - a vizsgálati jelentés megküldésével értesíti a Felügyeletet.
(12)	Ha a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az Integrációs
Szervezet valamely tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak, a Felügyelet
-	a Központi Bank egyidejű értesítése mellett - kötelezheti az Integrációs Szervezetet, hogy az
Integrációs Szervezet tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig, meghatározott témában vagy
átfogó jelleggel ellenőrzést folytasson le. Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről,
valamint elrendelt intézkedéseiről - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül - az annak
alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével értesíti a Felügyeletet.
11/B. §
(1)	Ha az ellenőrzés során az Integrációs Szervezet igazgatósága megállapítja, hogy a szövetkezeti
hitelintézet vagy a Központi Bank
a)	a jogszabályokban, a szabályzatokban, az irányelvekben, az utasításokban, a szövetkezeti
hitelintézet belső szabályzatában, vagy a csoportszintű helyreállítási tervben meghatározott
kötelezettségét megszegte, késedelmesen vagy hiányosan teljesítette,
b)	veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
c)	válsághelyzetben van
-	a Felügyelet hatásköreinek a gyakorlását nem érintve - a (2) bekezdésben meghatározott
13
intézkedéseket alkalmazhatja feltéve, ha a Felügyelet azonos tények alapján intézkedést még nem
tett.
(2)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága
  a)	felhívja a szövetkezeti hitelintézetet vagy a Központi Bankot az előírások betartására;
  b)	a Felügyelet egyidejű értesítésével határidő tűzésével utasításban kötelezi a szövetkezeti
  hitelintézetet vagy a Központi Bankot a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt
  jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére, vagy a csoportszintű helyreállítási tervnek
  az adott szövetkezeti hitelintézetre vagy a Központi Bankra vonatkozó életbe léptetésére, ha
  annak feltételei fennállnak, valamint intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására a megtett
  intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett;
  c)	a Felügyelet egyidejű értesítésével legfeljebb 180 napra felfüggeszti a szövetkezeti hitelintézet
  vagy a Központi Bank vezető tisztségviselője feladatkörének gyakorlását, illetve legfeljebb 180
  napra a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank vezető tisztségviselője helyett e feladatok
  ellátására mást jelölhet ki; az időtartam indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal
  meghosszabbítható; egyidejűleg kezdeményezheti a szövetkezeti hitelintézetnél vagy a Központi
  Banknál az érintett vezető tisztségviselő visszahívását és más vezető tisztségviselő
  megválasztását vagy kinevezését;
  d)	a Felügyelet egyidejű értesítésével megvonja a központi banki feladatait ellátó hitelintézettől
  az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört, és a Központi Bank Integrációs
  Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank
  feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben
  meghatározottak szerint új hitelintézetet választ ki a központi banki feladatok ellátására;
  e)	a Felügyelet egyidejű értesítésével integrációs biztost, illetve integrációs biztosokat (a
  továbbiakban együtt: integrációs biztos) rendelhet ki a szövetkezeti hitelintézethez 180 napra; az
  időtartam indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.
(3)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet veszélyeztető magatartásának
megállapítására vonatkozó döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően
hozhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatóságának egyhangú döntése szükséges annak
megállapításához, hogy a Központi Bank veszélyeztető magatartást tanúsított, mely esetben a
Központi Bank igazgatóságának beleegyezésére nincs szükség.
(4)	Ha az a cél eléréséhez szükséges, és a fokozatosság és az arányosság elvének is megfelel, az
intézkedéseket az Integrációs Szervezet igazgatósága együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(5)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága az intézkedések alkalmazása során a fokozatosság és az
arányosság elvére tekintettel figyelembe veszi:
  a)	a cselekmény vagy a mulasztás súlyosságát,
  b)	a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatását,
  c)	a cselekménynek az integráció tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatását,
  d)	a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt
  hatását,
14
  e)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatot, a kár mértékét, és a kárenyhítési
  hajlandóságot,
  f)	a felelős személyek által az Integrációs Szervezettel szemben tanúsított együttműködést,
  g)	az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy
  a mulasztással elért vagyoni előnyt és az elkerült vagyoni hátrányt,
  h)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását vagy annak szándékát,
  valamint
  i)	a szabályok megsértésének ismétlődését, és gyakoriságát.
(6)	Az Integrációs Szervezet a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a
Központi Bank részére biztosított jogkört abban az esetben jogosult megvonni, ha a Központi Bank
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan
megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításokban vagy a szabályzatokban
foglaltaknak. A Központi Bank részére biztosított jogkör megvonása esetén a 11/G. § (2)-(4)
bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell a központi banki jogkör átadása
tekintetében.
(7)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága megszünteti a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
intézkedés folytatását, ha a döntésre okot adó körülmények megszűntek.
11/C. §
(1)	A feladatkörének gyakorlásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama
alatt a gazdasági társaságokra, a hitelintézetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az
alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A feladatkörének
gyakorlásában felfüggesztett vezető tisztségviselő jogszabályban vagy alapszabályban
meghatározott jogosultságait az Integrációs Szervezet igazgatósága által átmeneti időre kinevezett
személy gyakorolja.
(2)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága olyan személyt jelölhet ki a felfüggesztett vezető
tisztségviselő feladatának ellátására, aki megfelel a Hpt. 155. § (1) bekezdés c) pontjában
foglaltaknak, valamint akivel szemben a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőjére irányadó
kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Az átmeneti időre kinevezett személy
kijelöléséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye, de arról az Integrációs Szervezet igazgatósága
a Felügyeletet a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni köteles.
(3)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága által kijelölt személy jogosult az intézkedéssel érintett
szövetkezeti hitelintézet igazgatósági tagja jogköreinek teljes körű gyakorlására, e körben vezető
tisztségviselőnek tekintendő.
(4)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a feladatkörének gyakorlásában felfüggesztett
vezető tisztségviselő tekintetében a felfüggesztés megszüntetéséről, ha a szövetkezeti hitelintézet
vagy a Központi Bank az utasításnak eleget tesz, illetve helyreállította a jogszabályoknak, a
15
szabályzatoknak, az irányelveknek vagy az utasításoknak megfelelő működését.
11/D. §
(1)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézethez integrációs biztost abban az
esetben rendelhet ki, ha a veszélyeztető magatartás vagy az 1. § (1) bekezdés y) pont ya) alpontja
szerinti válsághelyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, és a
további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény.
(2)	Az integrációs biztos átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét, e
körben vezető tisztségviselőnek tekintendő.
(3)	Az integrációs biztos kirendeléséről rendelkező döntés kézhezvételéig hozott döntésekért a
szövetkezeti hitelintézet igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vagy a szövetkezetekre
vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(4)	Az integrációs biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a
szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát,
cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára az integrációs biztos azzal a
korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait
és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint napirendi pontjainak meghatározását
kizárólag az Integrációs Szervezet igazgatóságának egyetértésével kezdeményezheti.
(5)	Az igazgatóság, vagy a felügyelőbizottság tagja az integrációs biztos kirendelésének ideje alatt
is jogorvoslattal élhet az Integrációs Szervezet igazgatósága által az integrációs biztost kirendelő
döntés, továbbá a szövetkezeti hitelintézettel szemben hozott intézkedés ellen, e jogorvoslati
eljárásban a szövetkezeti hitelintézetet képviselheti, vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6)	Integrációs biztosként az a személy rendelhető ki, aki megfelel a Hpt. 155. § (1) bekezdés c)
pontjában foglaltaknak. Nem rendelhető ki integrációs biztosként, akivel szemben a Hpt. 137. §
(4)-(5) bekezdéseiben meghatározott valamely kizáró ok fennáll, illetve olyan foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll, amely az integrációs biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé, továbbá
  a)	aki saját maga vagy közeli hozzátartozója az integrációs biztosi tevékenységgel érintett
  szövetkezeti hitelintézetben a kirendelés időpontjában vagy a kirendelést követően érdekeltséggel
  rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti
  hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,
  b)	akitől az integrációs biztosi feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos
  elintézése egyéb okból nem várható el.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott bármely körülményről az integrációs biztos a kirendeléskor,
ha a (6) bekezdésben meghatározott körülmény a kirendelés után merül fel, a körülmény
felmerülését követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az Integrációs Szervezet igazgatóságát.
Ebben az esetben az Integrációs Szervezet az integrációs biztos kirendelését haladéktalanul
visszavonja és egyidejűleg új integrációs biztost rendel ki.
16
(8)	Az integrációs biztos kirendelésekor az Integrációs Szervezet igazgatósága megállapítja a
kirendelt integrációs biztos szerepét, feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt döntésével
bármikor módosíthat.
(9)	A kirendelt integrációs biztos az érintett szövetkezeti hitelintézet pénzügyi helyzetéről és a
kirendelésének időtartama alatt végzett tevékenységéről - az Integrációs Szervezet igazgatósága
által meghatározott időszakra vagy a kirendelés teljes idejére vonatkozóan - jelentést készít. A
jelentést az Integrációs Szervezet megküldi a Felügyelet részére.
11/E. §
(1)	A szövetkezeti hitelintézetet terhelő a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló,
Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget a szövetkezeti
hitelintézet az Integrációs Szervezet közreműködésével is teljesítheti. Az adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítéséért és annak tartalmáért a szövetkezeti
hitelintézet tartozik felelősséggel, kivéve, ha a teljesítés határidejének az elmulasztása vagy a
tartalom hiányossága nem az általa teljesített adatszolgáltatással vagy bejelentéssel kapcsolatos.
(2)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban határozza meg az (1) bekezdésben
meghatározott kötelezettségek Integrációs Szervezet közreműködésével történő teljesítésének
esetköreit és részletes szabályait.
(3)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága a (2) bekezdésben meghatározott szabályzat
elfogadásáról és az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Integrációs Szervezet
közreműködésével teljesítő szövetkezeti hitelintézetekről az elfogadás, illetve a változás
bekövetkezésétől számított 2 munkanapon belül értesíti a Felügyeletet. E tájékoztatásban meg kell
jelölni, hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól teljesíti az adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettséget az Integrációs Szervezet közreműködésével.
(4)	Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank a prudens és hatékony működés biztosítása
érdekében együttműködési megállapodást köthet az Integrációs Szervezet közreműködésével
történő adatszolgáltatások és bejelentések gyakorlati megvalósításának részletszabályairól.”
15.	§
Az Szhitv. a 11/E. §-t követően a következő 6/A. alcímmel, valamint a következő 11/F. §-sal és
11/G. §-sal egészül ki:
„6/A. Kilépés az Integrációs Szervezetből
11/F. §
(1)	Az Integrációs Szervezetből a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet alapszabályának
17
megfelelően, a Központi Bank a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének,
valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának
részletszabályairól szóló rendeletben meghatározott szabályok szerint léphet ki. Az Integrációs
Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézet vagy Központi Bank a kilépési szándékát azt
követően jelentheti be az Integrációs Szervezethez, ha a bejelentést megelőző legalább 60 nappal
nem szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet alapítására, illetve működésére
vonatkozó engedélyért fordult a Felügyelethez.
(2)	Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó tag a kilépési szándéknyilatkozat benyújtásával
egyidejűleg az Integrációs Szervezet részére köteles megfizetni azt az összeget, amely a Központi
Adatfeldolgozónak az utolsó elfogadott éves beszámolója szerinti teljes aktivált
eszközállományának és a kilépni kívánó tag mérlegfőösszegének az egyetemleges felelősség mellett
működő összes integrációs tag mérlegfőösszegéhez viszonyított arányában kerül megállapításra. Az
Integrációs Szervezet a megfizetett összeget letétként kezeli a tagság megszűnéséig. A tagság
megszűnésének időpontjában a megfizetett összeg - az Integrációs Szervezettel való elszámolást
követően - a Központi Adatfeldolgozót illeti meg. Ha a kilépési szándéknyilatkozat visszavonásra
kerül, a letét összegét az Integrációs Szervezet visszafizeti a tag részére.
(3)	Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó tag nem követelheti vissza a Központi
Adatfeldolgozó részére bármilyen jogcímen nyújtott támogatást.
(4)	A kilépni kívánó tag az Integrációs Szervezeti tagságának megszűnéséig köteles eleget tenni a
jelen törvényből fakadó kötelezettségeinek.
(5)	A kilépési szándékát bejelentett tag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén léphet ki az
Integrációs Szervezetből:
  a)	a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kérelemre az engedélyt - a (6) bekezdésben
  meghatározott nyilatkozat kiadásához kötődően - feltételes hatállyal megadta a b) és c) pontjában
  foglalt feltétel teljesítéséig,
  b)	a kilépni kívánó tag az Integrációs Szervezettel és annak tagjaival elszámolt, azok felé
  tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála az Integrációs Szervezet
  valamely tagja betétet helyezett el, vagy a 20/A. § (2) bekezdésben és az 1. § (4) bekezdésében
  meghatározott egyetemleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget,
  c)	teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos
  alapszabályában meghatározott feltételek,
  d)	teljesült a 20/A. § (7) bekezdésében írt feltétel.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az Integrációs Szervezet - az
utolsó feltétel igazolt teljesülésétől számított 5 munkanapon belül - kiállítja a kilépési folyamat
lezárásáról szóló nyilatkozatot, és azt a kiállítástól számított 8 napon belül megküldi a Felügyelet
részére. A kilépni kívánó tag a nyilatkozat kiállítását követő munkanappal szűnik meg az
Integrációs Szervezet tagja lenni.
(7)	Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott döntéshez attól az időponttól kezdve kapcsolódnak
18
joghatások, amikor a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az Integrációs Szervezet
kiállította.
(8)	Az Integrációs Szervezetből történő kilépés esetén megszűnik a kilépő tag vonatkozásában az
Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kilépés hatálybalépésének a
napjától vállalt kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kilépő tag az Integrációs Szervezettel
és az Integrációs Szervezet tagjaival szemben az Integrációs Szervezetben fennálló tagság
megszűnésének időpontjáig keletkezett és az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése
időpontjától számított 730 napon belül benyújtott igényekért felel. Az Integrációs Szervezet a kilépő
taggal szemben a kilépő tag Integrációs Szervezetben fennálló tagságának megszűnése időpontjáig
keletkezett és a kilépő tag Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított 730
napon belül benyújtott igényekért felel. A kilépő tag tekintetében a Felügyelet a tőkekövetelmények
fennállásának teljesítése körében a kilépéstől számított 730 napig nem veheti figyelembe a kilépő
tagnak a kilépési szándéknyilatkozat benyújtásakor fennállt saját tőke értékét.
11/G. §
(1)	A 11/F. §-ban foglalt rendelkezéseket a Központi Bank kilépése esetén az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága
kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott, a Központi Bank
szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit a külön rendeletben
meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új Központi Bank átvette.
(3)	A Központi Bank az e törvényben meghatározott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával
kapcsolatos feladatok ellátásáért és jogkörök gyakorlásáért, a feladatok és jogkörök új Központi
Bank által történő átvételéig felelősséggel tartozik.
(4)	A Központi Bank a kilépése vagy központi banki jogkörének megvonása esetén a szövetkezeti
hitelintézet kérésére, köteles - egy független szakértő által megállapított vételáron - visszavásárolni
a 3. § (3) bekezdésében meghatározott részvényt; az így megszerzett saját részvényt annak
megszerzésétől számított 1 éven belül az alaptőke leszállításával kell bevonni vagy értékesíteni.
(5)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának - a külön rendeletben meghatározottak szerint -
kiválasztott új Központi Bankja az Integrációs Szervezeti tagságának időpontjától egyetemlegesen
felel az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek által vállalt valamennyi
kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától, továbbá ezen időponttól az
Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek is egyetemlegesen felelnek a Központi Bank
által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.”
16. §
19
Az Szhitv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. §
(1)	A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egységes üzleti működése,
irányítása körében közreműködik a szövetkezeti hitelintézeti integráció központi szervének
feladatai ellátásában.
(2)	A Központi Bank igazgatósága az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyását
követően valamennyi szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el
  a)	a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring,
  betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés
  szabályait;
  b)	a kockázati stratégiáról;
  c)	a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szintű beszerzési gyakorlatának kialakításáról,
  beleértve az integrációs szintű beszerzés körébe vont áruk és szolgáltatások meghatározását és a
  központi beszerzés lebonyolításának szabályait;
  d)	az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
(3)	A Központi Bank jogosult a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében a
szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egységes üzleti működése, irányítása tárgykörében a
szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot elfogadni. Ha a Központi Bank olyan
szabályzatot fogad el, amely az Integrációs Szervezet feladatkörének gyakorlását érinti, akkor a
szabályzatot az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetesen jóvá kell hagynia.
(4)	A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szintű beszerzéseinek lebonyolítása és
az Integrációs Szervezet tagjai igényeinek kielégítése érdekében többségi tulajdonában álló
gazdasági társaságot hozhat létre, vagy ilyen tevékenységet végző gazdasági társaságban többségi
tulajdont szerezhet, illetve ezen tevékenységek ellátását - nyilvános pályázat útján -
főtevékenységként ilyen tevékenységeket végző gazdasági társaságra bízhatja legfeljebb 5 éves
időtartamra.
(5)	A Központi Bank az általa kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés
érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak
köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A
Központi Bank az utasítását az utasítás címzettje részére történő megküldéssel egyidejűleg
továbbítja az Integrációs Szervezet, valamint a Felügyelet részére. A szövetkezeti hitelintézet, mint
az utasítás címzettje jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek,
egyéb jogszabályoknak, az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek és a Központi
Bank, illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz
fordulásnak nincs halasztó hatálya, az utasítás attól függetlenül, az utasításban megjelölt
határidőben végrehajtandó.
20
(6)	A Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek fizetési számlájukat és
értékpapírszámlájukat kizárólag a Központi Banknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a
Központi Bank által forgalmazott eszközökben tartani.
(7)	A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója - kivéve az átalakulás,
egyesülés, szétválás esetén a tevékenységet lezáró beszámolókat - elfogadásához a Központi Bank
igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges, amely döntést a szövetkezeti hitelintézet a
tervezett közgyűlése, részközgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) előtt
legalább 45 nappal - nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő szövetkezeti
hitelintézet esetében a közgyűlés előterjesztéseit tárgyaló igazgatósági ülést megelőző legalább 8
nappal - rendelkezésére bocsátott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján 30 napon
belül hoz meg. A Központi Bank az előzetes jóváhagyásáról szóló döntést az Integrációs Szervezet
ügyvezetésének előzetes egyetértését követően hozhatja meg. A Központi Bank előzetes
jóváhagyása hiányában a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága a számviteli törvény szerinti
beszámoló tervezetét nem véleményezheti, a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a számviteli
törvény szerinti beszámoló tervezetét nem terjesztheti a legfőbb döntéshozó szerv elé, a
szövetkezeti hitelintézet legfőbb döntéshozó szerve pedig érvényesen nem fogadhatja el a
számviteli törvény szerinti beszámolót. A cégbírósághoz benyújtásra kerülő beszámoló kötelező
melléklete a Központi Bank előzetes hozzájárulását tartalmazó nyilatkozata.
(8)	A Központi Bank igazgatósága felfüggeszti a szövetkezeti hitelintézet - mint a Központi Bank
részvényese - részvényesi jogait a 14. § (4) bekezdés szerinti esetekben. A Központi Bank
részvénykönyvében a részvényesi jogok felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni. Az Integrációs
Szervezet igazgatósága jogosult határozatában eldönteni, hogy fennáll-e a felfüggesztésről szóló
határozat meghozatalára okot adó körülmény.
(9)	A részvényes jogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó jogok és
kötelezettségek szünetelését eredményezi. E részvényeket a Központi Bank közgyűlésének a
határozatképessége szempontjából nem lehet figyelembe venni.
(10)	Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi
részvényeken belül, vagy az érintett elsőbbségi részvényfajtán belüli részvényosztályokon belül
elérik az 50%-ot, az érintett elsőbbségi részvényeken vagy az érintett elsőbbségi részvényfajtán
belüli részvényosztályokon belül kibocsátott részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetelnek,
azaz a szünetelés ideje alatt az azokhoz fűződő jogok nem gyakorolhatóak.
(11)	A Központi Bank előzetes jóváhagyása szükséges az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek más
gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzéséhez vagy a szerzett
tulajdon értékesítéséhez, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke, illetve
vételára meghaladja az integráció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át, azzal,
hogy befolyásoló részesedésszerzés esetén az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes
jóváhagyása szükséges. A tizenkét hónapon belül végrehajtott ügyleteket ugyanazon tulajdoni
részesedés vonatkozásában össze kell számítani.
21
(12)	A szövetkezeti hitelintézet a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó
szabályok szerint bírósághoz fordulhat a Központi Bank igazgatóságának e törvény szerinti
döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincs halasztó hatálya, a döntés
vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(13)	A Központi Banknak az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során keletkezett
költsége a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.
(14)	A Központi Bank a Hpt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl üzletszerűen
végezheti az e törvény szerinti, központi banki feladatai ellátásához kapcsolódó szolgáltatást.
(15)	A Központi Bank igazgatósági tagja nem vehet részt a Központi Bank - e törvényben
meghatározott feladataival kapcsolatos - döntésének meghozatalában, ha annál a szövetkezeti
hitelintézetnél, amelyre a döntés vonatkozik saját maga vagy közeli hozzátartozója vezető állást tölt
be, illetve érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a
szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy
tart igényt.”
17. §
Az Szhitv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. §
(1)	A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a
meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 15 nappal a közgyűlés
előtt értesíteni kell. Az értesítéshez csatolni kell a meghívót, valamint a napirendekre vonatkozóan
az előterjesztéseket és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése az értesítéstől
számított 5 napon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet
által megjelölt, előterjesztést nem tartalmazó napirendi pontokhoz is készítsen írásbeli előterjesztést.
A szövetkezeti hitelintézet közgyűlése nem hozhat érvényes határozatot e kötelezettségek
megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti
hitelintézet közgyűlésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről készült jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15 napon
belül meg kell küldeni a Központi Bank és az Integrációs Szervezet részére.
(3)	A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást vagy a módosítást
követő 5 napon belül megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az elfogadott
ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns
szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, az Integrációs Szervezet
ügyvezetése indítványozhatja annak módosítását. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága köteles az
Integrációs Szervezet ilyen indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül - az indítványban
22
meghatározott tartalommal - módosítani az ügyrendjét. Ha az Integrációs Szervezet 15 napon belül
nem nyilatkozik, az ügyrendet elfogadottnak kell tekinteni.
(4)	A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet
a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal
az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az
előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése indokolt esetben az
értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az
Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. A
Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági
ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(5)	Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet a Központi Bank és az Integrációs Szervezet
részére az igazgatósági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(6)	A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást, illetve a módosítást
követő 5 napon belül köteles megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az
elfogadott ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend
szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, az
Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását. A szövetkezeti hitelintézet
felügyelőbizottsága köteles az Integrációs Szervezet ilyen irányú indítványának kézhezvételét
követő 15 napon belül - az indítványban meghatározott tartalommal - módosítani az ügyrendjét.
(7)	A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs
Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de
legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre
vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben
az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az
Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz, a szövetkezeti hitelintézet készítsen
írásbeli előterjesztést. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti
hitelintézet felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(8)	A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését követő 15
napon belül a Központi Banknak és az Integrációs Szervezetnek megküldi azokat a
jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt
olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a szövetkezeti hitelintézet belső
szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
(9)	Az (1)-(8) bekezdések alkalmazandóak az ülésen kívül hozott határozatok esetében is azzal,
hogy a Központi Bank vagy az Integrációs Szervezet erre irányuló kérése esetén testületi ülést kell
tartani.”
18. §
23
Az Szhitv. 15/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/C. §
(1)	A szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank köteles az Integrációs Szervezetet az Integrációs
Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban előírt határidőben, tartalommal és módon
értesíteni, ha a szövetkezeti hitelintézet peres, nemperes vagy hatósági eljárást indított, vagy ellene
ilyen eljárást vagy pénzügyi-békéltető testületi eljárást indítottak, valamint ha a szövetkezeti
hitelintézet, illetve a Központi Bank büntető feljelentést tett, vagy a szövetkezeti hitelintézetet,
illetve a Központi Bankot érintően büntetőeljárás indult. A büntető feljelentésről és a büntető eljárás
megindulásáról az Integrációs Szervezet köteles a tudomásszerzésétől számított 8 napon belül
értesíteni a Felügyeletet.
(2)	Az egyetemleges felelősséget érintő eljárások kezelésére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségre vonatkozóan az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatot alkot.”
19.	§
Az Szhitv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet a 17/U. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott rendelkezések megtartásának
ellenőrzésére - az Mnbtv. 29. alcímében meghatározott szabályok alapján - hivatalból indított
fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást folytat le.”
20.	§
Az Szhitv. 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Hpt. 7. § (3) bekezdése
szerinti tevékenységet végezhet.”
21.	§
Az Szhitv. 17/C. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a 17/C. § (2) bekezdése alapján
végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a
Központi Bankban és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a
Központi Bankban, illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részesedést két éven
belül köteles elidegeníteni. A Központi Bank intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek
elidegenítése esetében a Központi Bank részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet
intézményvédelmi céllal szerzett tulajdonosi részesedésének elidegenítése esetén - a szabályozott
piacra bevezetett értékpapírok kivételével - az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak
24
elővásárlási joga van.
(2b) Az Integrációs Szervezet a Központi Bank és a részvénytársasági formában működő
szövetkezeti hitelintézetek közgyűlésén a (2a) bekezdése alapján szerzett részesedése arányában
gyakorolja a szavazati jogokat.
(2c) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknél, amelyben az Integrációs
Szervezet a (2a) bekezdése alapján részesedést szerzett, kizárólag az Integrációs Szervezet
jóváhagyásával hozható meg közgyűlési határozat.”
22.	§
Az Szhitv. 17/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/D. §
(1)	A csoportszintű helyreállítási tervnek az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell tartalmaznia
a szövetkezeti hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének,
értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárásokra, továbbá az értékesítésükkel kapcsolatos
lépésekre vonatkozó rendelkezéseket.
(2)	A csoportszintű helyreállítási tervnek olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek
biztosítják, hogy
  a)	az üzletághoz tartozó szerződésállomány átruházásával kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézet
  eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését független, jogszabályban
  meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő - a Szan. tv. 22. §
  (7)	bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő - személy (a továbbiakban: független
  értékelő) végezze,
  b)	a független értékelő által készített értékelés alapján az üzletágak egésze - az adott tevékenység
  végzésére működési engedéllyel rendelkező - szövetkezeti hitelintézet részére történő
  értékesítéséhez szükséges lépések és azok időkerete vonatkozásában előzetesen intézkedési terv
  készüljön,
  c)	az intézkedési terv alapján minden ésszerű lépés meghozatalra kerüljön annak érdekében, hogy
  a helyreállítási terv életbe léptetésére kötelezett szövetkezeti hitelintézet üzletága
  szerződésállományának az átruházására a független értékeléssel összhangban, az adott
  körülmények között szokásos piaci feltételek mellett kerüljön sor az Integrációs Szervezet
  szövetkezeti hitelintézet tagja részére,
  d)	amennyiben a c) pont szerinti értékesítés a helyreállítási tervben - az e) pontra is figyelemmel
  -	meghatározott határidő alatt eredménytelenül zárult, akkor minden ésszerű lépés meghozatalra
  kerüljön az üzletágak szerződésállományának az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet
  tagja részére történő mielőbbi átruházása érdekében, azzal, hogy az állományátruházás sikeres
  lebonyolítása érdekében sor kerülhet a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja
  pénzeszközeinek a felhasználására,
25
  e)	az átruházott állományok ügyfeleit az adott helyzethez képest rövid ideig tartó bizonytalanság,
  továbbá alacsony adminisztrációs teher terheli.
(3)	A csoportszintű helyreállítási tervnek tartalmaznia kell a következő esetköröket az indikátorok
meghatározására
  a)	a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott szint alá
  süllyed, és a 17/C. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések egyike sem vezetett
  eredményre, vagy azok nem teszik lehetővé, hogy a szövetkezeti hitelintézet helyreállítsa
  megbízható és biztonságos működését, vagy
  b)	az 1. § (1) bekezdés y) pont ya) alpontja szerinti válsághelyzet megszüntetése érdekében tett
  intézkedések nem vezettek eredményre, és a további intézkedések meghozatalától sem várható
  eredmény.
(4)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedési terv életbe léptetéséhez az Integrációs
Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges. A helyreállítási terv életbe léptetésére
kötelezett szövetkezeti hitelintézet, vagy más szövetkezeti hitelintézet, továbbá a független értékelő
köteles az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátani minden olyan információt, amely az
intézkedési terv jóváhagyásához, és az abban meghatározásra kerülő lépések teljesítésének
ellenőrzéséhez szükséges.
(5)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága értesíti a Felügyeletet, ha a helyreállítási tervben szereplő
indikátor alapján a hitelintézetnek meg kell hoznia a helyreállítási tervben rögzített lépéseket,
valamint köteles az intézkedési terv jóváhagyásáról a Felügyeletet soron kívül tájékoztatni.
(6)	Ha a helyreállítási terv végrehajtásának eredményeként a szövetkezeti hitelintézet minden olyan
üzletága értékesítésre, illetve szerződésállománya átruházásra került, amely csak működési
engedély birtokában végezhető, az Integrációs Szervezet - a Felügyelet egyidejű értesítésével -
rendelkezik az érintett szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának megszűnéséről.”
23.	§
Az Szhitv. a 17/E. §-t megelőzően a következő 8/D. alcímmel egészül ki:
„8/D. Alapítás és működés”
24.	§
(1)	Az Szhitv. 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tagok nyilvántartását a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet igazgatósága
naprakészen vezeti, és ez tükrözi a tag vagyoni hozzájárulása összegében bekövetkezett
változásokat is. A tagok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a tag nevét, adóazonosító
számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy
esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint mellékletként a tényleges tulajdonosi
26
nyilatkozatot. A tagok nyilvántartása tartalmazza ezen felül a tag felvételéről hozott döntés számát,
a tagsági jogviszony keletkezésének időpontját, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét,
a részesedés mértékét, a teljesítés időpontját, valamint a tagsági jogviszony megszűnésének
időpontját, az elszámolás során a tagnak kifizetett összeget és a kifizetés időpontját is. A tagok
nyilvántartását és a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi
érdekét igazolja, illetve a tagok nyilvántartása és a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak
az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és
körben. A szövetkezeti hitelintézet - az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott
feladatainak az ellátása céljából - a tagok nyilvántartásában, illetve a részvénykönyvben szereplő
adatokról, valamint az azokban bekövetkező módosításokról - ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében
foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - az Integrációs Szervezet igazgatósága által
elfogadott szabályzatban meghatározott módon és határidőben bejelentést tesz az Integrációs
Szervezetnek. Az így megismert adatok tekintetében az Integrációs Szervezet adatkezelő. Az
Integrációs Szervezet az adatokat a tagnyilvántartásban, illetve a részvénykönyvben szereplő
személy szövetkezeti hitelintézeti tagságának a megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a
szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagsági jogviszonyának megszűnéséig jogosult
kezelni.”
(2)	Az Szhitv. 17/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szövetkezeti hitelintézetben tagsági jogokat csak a tagok nyilvántartásába, illetve a
részvénykönyvbe történő bevezetést, a (3) bekezdés szerinti feltárást, valamint a feltárt adatoknak
az Integrációs Szervezet részére történő bejelentését követő naptól lehet gyakorolni.”
(3)	Az Szhitv. 17/E. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott
mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság
formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén
részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az
Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a
Központi Bank igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért és ahhoz a Felügyelet is hozzájárul.
(6)	Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak és különösen a
hatékony, prudens és biztonságos működés és az alapszabályában meghatározott más célok
megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a Központi Bankkal előzetesen egyeztetett
mintaalapszabály meghatározására és módosítására.
(7)	A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes
jóváhagyása esetén fogadható el, módosítható, illetve, ha az Integrációs Szervezet igazgatósága új
mintaalapszabályt ad ki, a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles az Integrációs Szervezet
igazgatósága által meghatározott határidőn belül a mintaalapszabálynak megfelelően módosítani.”
25. §
27
Az Szhitv. 17/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/H. §
(1)	Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és folyamatosan
köteles teljesíteni a 3. § (2) bekezdéséből és az e törvényből fakadó egyéb kötelezettségeit is. A
szövetkezeti hitelintézet a 3. § (3) bekezdésében meghatározott részvényt csak az Integrációs
Szervezetből való kilépést követően értékesítheti.
(2)	A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet
tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy
további tagot képviselhet. A küldött csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a küldöttgyűlésen
történő képviseletre azzal, hogy a küldött kizárólag olyan tagot hatalmazhat meg, akit a küldött
választása alkalmával az adott küldött akadályoztatása esetére jelölnek ki a küldöttgyűlésen a
küldött helyetti részvételre.
(3)	Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés napját megelőző 15 nappal az összehívásról
hirdetményt kell közzétenni, valamint a közgyűlés napját megelőző legalább 15 nappal értesíteni
kell a tagot a napirendi pontokról, vagy az összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó
meghívót - minden napirendre vonatkozóan az előterjesztéssel és a kapcsolódó anyagokkal -
valamennyi tagnak legalább a közgyűlés napját megelőző 15 nappal meg kell küldeni. Azoknak a
tagoknak, akik ezt írásban kérik, a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.
A közgyűlés által meghozott határozatokról valamennyi tagot tájékoztatni kell.
(4)	A szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a Ptk.-nak a tag személyes
közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5)	Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a (3) bekezdés szerint szabályosan
összehívott két, egymást követő közgyűlése is határozatképtelen a mindkét közgyűlés napirendjén
szereplő alapszabály-módosítás, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet
egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében, akkor az utóbbi
közgyűlés legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben a jelenlévők
legalább kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:
  a)	a megismételt közgyűlésen az Integrációs Szervezet képviselője személyesen is részt vett, és
  b)	ha a szövetkezeti hitelintézet rendelkezik honlappal, legalább honlapján, valamint egy
  országos napilapban és egy, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye
  szerinti megyei napilapban legalább a megismételt közgyűlés előtt 3 nappal meghirdették a
  megismételt közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a
  jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával döntés hozható.”
26.	§
Az Szhitv. 17/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)
28
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A szövetkezeti hitelintézet értékpapír kibocsátásához, tőkéjének leszállításához vagy
felemeléséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az
Integrációs Szervezet igazgatósága a hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank
igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a
hozzájárulását megtagadja a 17/Q. § (5) bekezdésében foglalt esetben, továbbá akkor, ha a tervezett
intézkedés a betétesek érdekeit veszélyeztetheti.
(1a) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet
igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet kezdeményezheti, hogy
a Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet
szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető
tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által
megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést.”
27.	§
Az Szhitv. 17/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/L. §
(1)	A szövetkezeti hitelintézetnek a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében
előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos
feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel, a Szövetkezeti
Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integrációval
kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160.
§-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja a
szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az
Integrációs Szervezetnek, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
(2)	A szövetkezeti hitelintézeteknek és a Központi Banknak a Hpt. 165. § (1) bekezdésében és a
Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok - ide értve a személyes adatokat is -,
továbbá a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 59. §-a szerinti
fizetési titok, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a
szerinti biztosítási titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn az 1. § (4) bekezdés szerinti
egyetemleges felelősségvállalásban részt vevő szövetkezeti hitelintézeti integrációs tagok egymás
közti viszonyában, valamint e szervezeteknek az Integrációs Szervezettel és a Szövetkezeti
Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben. Az adatokat az Integrációs Szervezet a
szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, a Szövetkezeti
Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a tőkefedezeti feladatainak ellátása, a szövetkezeti
hitelintézet pedig a pénzügyi szolgáltatásai nyújtása, illetve e törvényben meghatározott feladatai
ellátása céljából, a szükséges mértékben kezelheti.”
29
28. §
Az Szhitv. 17/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja (a továbbiakban: Alap) a szövetkezeti
hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet tagságával működő jogi személy. Az
Alap célja, hogy elsődlegesen helyt álljon a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaival szemben
egyetemlegesség alapján érvényesített követelésekért, továbbá az Alap pénzeszközeinek a
felhasználásával biztosítsa a 17/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti állományátruházás sikeres
lebonyolítását.”
29.	§
Az Szhitv. 17/N. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai az Integrációs Szervezet és a Központi Bank által jelölt két-
két személy, valamint a szövetkezeti hitelintézetek által jelölt egy személy. Az igazgatótanács
elnökét az igazgatótanács választja saját tagjai közül.”
30.	§
Az Szhitv. 17/P. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag a szövetkezeti hitelintézeti
integráció tagjaival szemben az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére,
továbbá a 17/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti állományátruházás sikeres lebonyolításhoz
szükséges pénzeszköz biztosítására használható fel. Visszakövetelésére sem a szövetkezeti
hitelintézet sem annak felszámolója vagy hitelezője nem jogosult, sem a szövetkezeti hitelintézet
fennállása alatt, sem működési engedélyének visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli
megszűnése esetén.”
31.	§
Az Szhitv. 17/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/Q. §
(1)	A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegy,
illetve vagyoni hozzájárulás tekintetében a szövetkezeti hitelintézet kizárólag abban az esetben
számolhat el a taggal, ha a tag tagsági jogviszonya a 17/R. § alapján megszűnik.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolás - a tag, annak örököse vagy jogutódja
érdekkörében felmerült okból - az arra vonatkozó szabályok alapján határidőben nem lehetséges, a
30
szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet intézkedik a részjegy, illetve vagyoni
hozzájárulás bevonásáról és a jegyzett tőke leszállításáról. A bevonást követően a részjegy, illetve
vagyoni hozzájárulás tekintetében fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és a
részjegy, illetve vagyoni hozzájárulás jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. A tag, annak
örököse vagy jogutódja a bevonást követően a 17/R. §-ban meghatározott rendelkezések alapján
tarthat igényt a bevont részjegyre vagy vagyoni hozzájárulásra jutó jegyzett tőke névérték alapján
járó arányos összegével egyező összegre.
(3)	A tagsági jogviszony fenntartása esetén a tag által tulajdonolt részjegy, illetve vagyoni
hozzájárulás tekintetében a szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézetet visszaváltási
kötelezettség nem terheli.
(4)	A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak, illetve részvényesnek a jogviszonyához kötődő
bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a szövetkezeti hitelintézet közgyűlése
az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulását követően dönthet. Az Integrációs
Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank
igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulást az Integrációs Szervezet igazgatósága
nem tagadhatja meg, ha a kifizetés vagy visszafizetés a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét
vagy üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését
vagy a tagok (részvényesek) érdekét nem veszélyezteti. Az Integrációs Szervezet igazgatósága
köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata
tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra.
(6)	Ha a részjegyre, illetve a vagyoni hozzájárulásra jutó jegyzett tőkét veszteség fedezésére kell
felhasználni, a közgyűlés a részjegyek, illetve a vagyoni hozzájárulások egy egységre jutó összegét
(névértékét) arányosan csökkenti.
(7)	A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes
hozzájárulásával szerezheti meg. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással
kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg.
(8)	Ha az Integrációs Szervezet bármely tagjának tulajdonosa a tulajdoni hányadát az Integrációs
Szervezet tagján, vagy annak tulajdonosán kívüli harmadik személy részére kívánja értékesíteni,
úgy - a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kivételével - az Integrációs Szervezetet
elővásárlási jog illeti meg. Az Integrációs Szervezet az elővásárlási jogának gyakorlására az
Integrációs Szervezet bármely tagját kijelölheti. Az elővásárlási jog gyakorlásának részletszabályait
az Integrációs Szervezet szabályzatban állapítja meg.”
32.	§
Az Szhitv. 17/S. §-át megelőző alcím és a 17/S. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„8/H. Átalakulás, egyesülés, szétválás
17/S. §
(1)	A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása az Integrációs Szervezet
igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az
előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését
követően adhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes
hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet
fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint
elérését nem veszélyezteti.
(2)	A hozzájárulás különösen akkor tagadható meg, ha
  a)	az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett szövetkezeti hitelintézet vizsgálata
  tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett
  intézkedés a betétesek vagy az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett valamely
  hitelintézet vagy az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség
  mellett működő más tagjának érdekeit veszélyezteti;
  b)	az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti
  tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését
  veszélyezteti; vagy
  c)	az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás az érintett szövetkezeti hitelintézet tagjainak, vagy
  a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának érdekeit veszélyezteti.
(3)	Az Integrációs Szervezet az átalakulásra, az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó - integrációs
célokat és alapelveket is tartalmazó - irányelvben rögzíti azokat a körülményeket, amelyek
fennállása esetén megállapítható, hogy az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás az érintett
szövetkezeti hitelintézet tagjainak, vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának érdekeit
veszélyezteti.
(4)	Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében
elrendelheti, hogy a szövetkezeti hitelintézet vezetősége hívjon össze közgyűlést, ahol napirendi
pont a kijelölt szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása. A kijelölt
szövetkezeti hitelintézetnél a közgyűlést a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg
kell tartani.
(5)	A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a lekötött tartalékba
helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”
33.	§
Az Szhitv. 17/T. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„(1) Ha a szövetkezeti hitelintézet a jogutód nélküli megszűnéséről határoz, vagy a Felügyelet a
szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a törvényben foglalt bármely esetben visszavonja, a
Hpt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet a jogutód nélküli megszűnéséről az Integrációs Szervezet
igazgatóságának előzetes hozzájárulását követően dönthet.”
34.	§
Az Szhitv. a 17/T. §-t követően a következő IV. Fejezettel egészül ki:
„IV. Fejezet
EGYSÉGES INFORMATIKAI RENDSZER
8/J. Az egységes informatikai rendszer működése
17/U. §
(1)	Az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő
tagjai az informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket - az Integrációs Szervezet által
meghatározott ütemezett csatlakozással - az egységes informatikai rendszer használatával kötelesek
ellátni, és az ügyfelek, egyéb érintettek - az igénybe vett szolgáltatásoktól függően személyes
adatnak, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő - adatait az egységes
informatikai rendszer közös adatbázisában kötelesek nyilvántartani, ide értve a már a csatlakozás
időpontjában kezelt adatokat is. Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a
korábbi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását,
2017.	december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell.
(2)	A Központi Bank egységes informatikai rendszer kialakításáról szóló szabályzata határozza meg
a)	az egységes informatikai rendszer modularitását,
b)	az egyes modulok funkcionalitását,
c)	az egységes informatikai rendszer szolgáltatói hátterét, valamint
d)	az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagok (a továbbiakban: csatlakozott tagok)
és felhasználóik - szükség szerint - eltérő szintű jogosultságait.
(3)	Az egységes informatikai rendszerben kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési,
illetve biztosítási titoknak is minősülő adatokat a csatlakozott tagok tevékenységi körük ellátásával
összefüggésben a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével kölcsönösen megismerhetik, és a
Központi Bank egységes informatikai rendszer kialakításáról szóló szabályzatában foglaltaknak
megfelelően kezelhetik.
(4)	A csatlakozott tagok a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak megfelelően - a Központi
33
Bank szabályzatában foglaltak szerint, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak
egymás ügyfeleinek kölcsönös kiszolgálására az egységes informatikai rendszerben kezelt adatok
felhasználásával.
(5)	Az egységes informatikai rendszerben történő adatkezelés tekintetében a csatlakozott tagok
közös adatkezelőnek minősülnek. A Központi Bank feladatköre kiterjed az egységes informatikai
rendszer közös adatbázisán alapuló kockázatelemzésre és kockázatkezelésre.
(6)	Az adatok egységes informatikai rendszerben történő közös adatkezelésének időtartama - ha
törvény eltérő időtartamot nem határoz meg - a mindenkori polgári jogi elévülés időtartama,
amelyet az ügyféllel fennálló jogviszony megszűnésétől - jogviszony létre nem jötte esetén a
jogviszony létrejöttét megakadályozó jogcselekmény hatályosulásától - kell számítani.
(7)	A csatlakozott tag az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira,
valamint befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szerződéseit
az egységes informatikai rendszer alkalmazására tekintettel módosíthatja az alábbi feltételek
fennállása esetén:
  a)	a módosításra kizárólag az egységes informatikai rendszer alkalmazása által indokolt körben
  kerül sor,
  b)	a módosítás hatása az ügyfél számára nem okoz jelentős érdeksérelmet a szerződés teljesítése
  során; valamint
  c)	a csatlakozott tag legalább 60 nappal, majd ismételten legalább 30 nappal a módosítás hatályba
  lépését megelőzően, postai úton vagy az adott szerződésben a kapcsolattartásra előírt módon
  tájékoztatja az ügyfeleket a módosításról és a (8) bekezdésben meghatározott felmondási jogról.
(8)	Az ügyfél a (7) bekezdésben meghatározottak szerint módosított szerződést a módosítás
hatályba lépéséig költség- és díjmentesen felmondhatja, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy a
módosítás tényét az ügyfél tudomásul vette. A felmondásból eredően a csatlakozott tag és az ügyfél
között fennálló egyéb jogviszonyban az ügyfelet hátrány nem érheti.
(9)	A pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés módosítása esetén a (7) bekezdés c)
pontjában foglalt első tájékoztatásban a csatlakozott tag a tájékoztató levél kiküldésének hónapját
megelőző hónaptól visszaszámított 1 év számlatörténetének alapulvételével bemutatja, hogy az
ügyfélnek ezen időszakban milyen összegű fizetési kötelezettségekkel kellene számolnia a
módosítást megelőzően, illetve azt követően hatályos szerződési feltételek figyelembevételével,
továbbá, hogy az összehasonlítás alapján a módosítás az ügyfél számára kedvező, közömbös vagy
kedvezőtlen. A csatlakozott tag köteles a tájékoztatásban felhívni a fogyasztó figyelmét a
szabályozott fizetési számlaváltás lehetőségére.
(10)	A Központi Bank szövetkezeti hitelintézeti integráción belüli fizetési és elszámolási, valamint
az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakítására irányuló döntéshozó szerveinek munkájában az
Integrációs Szervezet igazgatóságának képviselője tanácskozási joggal vesz részt.
(11)	Az egységes informatikai rendszer alkalmazása során a kamatnapok számítása minden
34
szövetkezeti hitelintézet és a Központ Bank vonatkozásában is egységesen történik.
8/K. A Központi Adatfeldolgozó feladatai
17/V. §
(1)	Az egységes informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését és fejlesztését végző Központi
Adatfeldolgozót az Integrációs Szervezet igazgatósága bízza meg a Központi Bank javaslatára.
(2)	Az Integrációs Szervezet ügyvezetése és a Központi Bank együttesen határozzák meg a
Központi Adatfeldolgozónak az egységes informatikai rendszer fejlesztésére és működésére
vonatkozó tevékenységét szabályozó, jogait és kötelezettségeit tartalmazó megállapodás feltételeit.
A megállapodást az Integrációs Szervezet igazgatósága köti meg, módosítja vagy szünteti meg a
Központi Adatfeldolgozóval a Központi Bank javaslata alapján.
(3)	Az egységes informatikai rendszerhez történő csatlakozás a Központi Adatfeldolgozóval
megkötött - a Központi Bank és az Integrációs Szervezet igazgatósága által jóváhagyott, a (2)
bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő - egyedi üzemeltetési szerződés útján történik.
(4)	A csatlakozott tag köteles a Központi Bank által utasításban megjelölt egyedi banki informatikai
rendszerre való átállásnak a megjelölt határidőben eleget tenni. Az átállással kapcsolatos
feladatokról és az átállásra vonatkozó utasítás kiadásával kapcsolatos szabályokról a Központi Bank
szabályzatot alkot.
(5)	A csatlakozott tagok a Központi Adatfeldolgozó vonatkozásában mentesülnek a Hpt. 68. § (6)
bekezdésben meghatározott kötelezettség alól. E kötelezettséget az Integrációs Szervezet teljesíti.”
35.	§
Az Szhitv. 19. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetkezeti hitelintézet nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre szavatoló tőkéje az
utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó, elfogadott beszámolója szerint nem nyújt fedezetet, kivéve, ha
az Integrációs Szervezet igazgatósága erre előzetesen, írásban felmentést ad.
(3)	A szövetkezeti hitelintézet köteles értesíteni a Felügyeletet és az Integrációs Szervezetet, ha az
Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel elfogadott új alapszabályával,
alapító okiratával vagy ezek bármely módosításával kapcsolatos bejegyzési kérelmét a cégbíróság
elutasítja. A cégbíróság elutasító döntése esetén az érintett szövetkezeti hitelintézet az Integrációs
Szervezet igazgatósága által meghatározott új szöveggel az új szövegnek az érintett szövetkezeti
hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon belül köteles elfogadni új alapszabályát,
alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt benyújtani a cégbíróságnak. A cégbírósági elutasítást
követően elfogadott új vagy módosított alapszabály vagy alapító okirat engedélyezésével
kapcsolatos felügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő 20 munkanap.”
35
36. §
(1)	Az Szhitv. 20/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank által az e törvényben meghatározott
rendelkezések alapján kibocsátott szabályzatokat a szövetkezeti hitelintézetek, illetve - a Központi
Bankra rendelkezéseket tartalmazók esetén - a Központi Bank az azokban megjelölt hatálybalépés
napjától kötelesek alkalmazni.”
(2)	Az Szhitv. 20/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 11/F. § (8) bekezdése vonatkozásában a kilépő tag köteles a kilépési szándéknyilatkozat
benyújtásakor - könyvvizsgálói jelentéssel ellátott közbenső mérleg alapján - fennálló saját tőke
értékének megfelelő összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő 730 napig - ha pedig ezen
időszak alatt igényt jelentettek be, annak teljesítéséről való döntésig - a Központi Banknál
elkülönített számlán tartani. A kilépő tag a saját tőke értékének az elkülönített számlán történő
elhelyezéséről köteles írásban értesíteni az Integrációs Szervezetet. Az Alapba a szövetkezeti
hitelintézet által a kilépési szándék bejelentéséig befizetett összeg levonható a jelen bekezdés
szerint a Központi Banknál elkülönített bankszámlán elhelyezendő összegből. Az elkülönített
bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására a Központi Bank által kiadott szabályzatban
meghatározott személyek számára, a szabályzat szerinti feltételekkel és időpontokban kerül sor.”
37.	§
Az Szhitv. a következő 20/D. §-sal egészül ki:
„20/D. §
Az e törvényben nem szabályozott eljárási határidőket az Integrációs Szervezet és a Központi Bank
szabályzatban vagy irányelvben állapítja meg.”
38.	§
Az Szhitv. a következő 20/E. §-sal egészül ki:
„20/E. §
(1)	Az Integrációs Szervezet, illetve a Központi Bank által az e törvény a szövetkezeti hitelintézetek
integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV.
törvény és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a
továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján kiadott
intézkedés, szabályzat vagy utasítás alkalmazhatóságát nem érintik az e törvény - Mód. tv.-nyel
36
megállapított - rendelkezései, mindaddig, míg az adott tárgykörben az arra jogosult szervezet -
eltérő tartalmú - intézkedést, szabályzatot vagy utasítást nem ad ki.
(2)	Az e törvény rendelkezéseinek megfelelő csoportszintű helyreállítási terv jóváhagyásáról a Mód.
tv. hatálybalépését követő 30 napon belül köteles az Integrációs Szervezet igazgatósága dönteni.
(3)	Ha a Mód. tv. hatálybalépését követően az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjának a
megbízatása megszűnik, az új tag megválasztásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti
hitelintézeti tagjai több mint felének szavazata szükséges mindaddig, amíg az Integrációs Szervezet
igazgatóságának az ezen szavazati aránnyal megválasztott tagjainak a száma el nem éri az e
törvényben előírt létszámot.
(4)	Az e törvénynek a - Mód. tv.-nyel megállapított - 1. § (5a) bekezdését a Mód. tv.
hatálybalépésekor még le nem zárult eljárásokra is alkalmazni kell.”
39.	§
Az Szhitv.
  1.	Preambuluma 5. bekezdésében az „a törvényben meghatározott szövetkezeti hitelintézetekre,
  azaz a takarékszövetkezetekre, a hitelszövetkezetekre és a törvényben meghatározott olyan más
  hitelintézetekre terjed ki,” szövegrész helyébe az „az Integrációs Szervezetre, a Szövetkezeti
  Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjára, a Központi Bankra, a törvényben meghatározott
  szövetkezeti hitelintézetekre, és a törvényben meghatározott olyan más hitelintézetekre - és ezek
  tulajdonosaira - terjed ki,” szöveg;
  2.	1. § (1) bekezdés v) pontjában a „Tőkepozíciója” szövegrész helyébe a „tőkepozíciója” szöveg;
  3.	1. § (3) bekezdésében az „az 575/2013/EU rendelet” szövegrész helyébe az „az Európai
  Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete)” szöveg;
  4.	2. § (1) bekezdésében az „a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a
  továbbiakban: Integrációs Szervezet)” szövegrész helyébe az „az Integrációs Szervezet” szöveg;
  5.	6. § (3) bekezdésében az „A közgyűlésen” szövegrész helyébe az „A 8. § (2) bekezdésben
  meghatározott eset kivételével a közgyűlésen” szöveg;
  6.	16. § (2) bekezdésében az „az MNB tv.” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról
  szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.)” szöveg;
  7.	16. § (2) bekezdésében az „ellenőrzi az Integrációs Szervezet vagy az Integrációs Szervezet
  igazgatóságának vezetője vagy tagja, továbbá az Integrációs Szervezet Központi Bankja, illetve a
  Központi Bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának vezetője vagy tagja a e törvényben
  előírt vagy a Felügyelet hatósági határozatában elrendelt kötelezettségét teljesítését” szövegrész
  helyébe az „ellenőrzi az Integrációs Szervezet vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának és
  felügyelőbizottságának vezetője vagy tagja, továbbá a Központi Bank, vagy a Központi Bank
  igazgatóságának és felügyelőbizottságának vezetője vagy tagja e törvényben előírt vagy a
  Felügyelet hatósági határozatában elrendelt kötelezettségének teljesítését” szöveg;
  8.	16. § (3) bekezdésében az „MNB tv.” szövegrész helyébe az „Mnbtv.” szöveg;
  9.	17/C. § (8) bekezdésében az „Az (6) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (6) bekezdésben”
37
  szöveg;
  10.	17/E. § (3) bekezdésében az „Integrációs Szervezet” szövegrész helyébe az „Integrációs
  Szervezet igazgatósága” szöveg;
  11.	17/F. § (1) bekezdésében és a 17/R. § (2) bekezdésében a „részjegy” szövegrész helyébe a
  „részjegy illetve a vagyoni hozzájárulás” szöveg;
  12.	17/K. § (6) bekezdésének c) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg;
  13.	17/K. § (10) bekezdésében az „a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
  valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
  törvényben” szövegrész helyébe az „a Bszt.-ben” szöveg;
  14.	17/P. § (2) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe a „július 15-ig” szöveg,
  valamint az „éves díj 0,06%” szövegrész helyébe az „éves díj mértéke a teljes állomány 0,06 %-
  a” szöveg;
  15.	17/P. § (5) bekezdésében a „fizetendő összeg az Alap” szövegrész helyébe a „fizetendő
  összeg, vagy a 17/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti állományátruházás sikeres lebonyolításhoz
  szükséges összeg az Alap” szöveg;
  16.	17/R. § (2) bekezdésében a „részjegy” szövegrész helyébe a „részjegy, illetve vagyoni
  hozzájárulás” szöveg;
  17.	17/R. § (3) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg;
  18.	19. § (8) bekezdésében az „Integrációs Szervezet” szövegrész helyébe az „Integrációs
  Szervezet igazgatósága” szöveg, valamint a „szövetkezeti hitelintézetek egyes csoportjai”
  szövegrész helyébe a „szövetkezeti hitelintézetek, vagy azok egyes csoportjai” szöveg;
  19.	20/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „Alapot és a Központi Bankot” szövegrész helyébe
  „Alapot, a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet” szöveg;
  20.	20/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „Alap és a Központi Bank” szövegrész helyébe „Alap, a
  Központi Bank és az Integrációs Szervezet” szöveg;
  21.	20/A. § (4) bekezdésében az „az Alap, Központi Bank valamint az Integrációs szervezet
  egymással kapcsolatos együttműködésének kérdéseit az Integrációs Szervezet szabályzatban”
  szövegrész helyébe az „az Alap, a Központi Bank, valamint az Integrációs Szervezet egymással
  kapcsolatos együttműködésének kérdéseit az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban”
  szöveg,
  22.	20/A. § (8) bekezdésében a „(13) bekezdésben írt feltétel” szövegrész helyébe a „(7)
  bekezdésben írt feltétel” szöveg
  lép.
40.	§
  Hatályát veszti az Szhitv.
  1.	1. § (1) bekezdés j) pontja;
  2.	2. § (5) bekezdésben az „a” szövegrész;
  3.	4. § (2) bekezdésében az „a 20. § (1) szerint” szövegrész;
  4.	4. § (3) bekezdésében a „négy egyenlő részletben” szövegrész;
  5.	5. §-ában az „a 16. § rendelkezéseiben foglaltak szerint” szövegrész;
38
  6.	a 9. §-át megelőző az „5.3 Az igazgatóság hatásköre” alcím;
  7.	11. § (3a)-(3h) bekezdése, valamint (10)-(12) bekezdése;
  8.	12. § (3) bekezdése;
  9.	14. § (4) bekezdés d) pontjában az „a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben,” és a „vagy
  amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamatban van kizárása az
  Integrációs Szervezetből” szövegrész;
  10.	16. § (1) bekezdésében az „a Központi Bank közreműködésével” szövegrész;
  11.	17/D. §-át megelőző a „8/D. Alapítás és működés” alcím;
  12.	17/E. § (3) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy”
  szövegrész;
  13.	17/J. § (2) bekezdése;
  14.	17/T. § (3) bekezdésében az „a 11. § (9) bekezdésében foglalt könyvvizsgálói jelentés
  figyelembevételével” szöveg;
  15.	18. § (5) bekezdése;
  16.	19. § (2a) bekezdése;
  17.	19. § (4a) bekezdése;
  18.	19. § (8) bekezdésében az „és ezen belül különösen mentesítheti a szövetkezeti hitelintézetet a
  15.	§ (6) bekezdése, a 17/K. § (1) bekezdése, a 17/Q. § (3) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése
  szerinti kötelezettség teljesítése alól” szöveg;
  19.	20. § (12) bekezdése;
  20.	20/A. § (6) bekezdése;
  21.	20/A. § (10)-(14) bekezdése;
  22.	20/B. §-ában a „11. § (3g) bekezdésében meghatározott” szövegrész;
  23.	21/C. §-ban az „és kizárásának” szövegrész.
  3.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
  módosítása
  41.	§
 A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
 továbbiakban: Hpt.) 164. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (Nem jelenti a banktitok sérelmét)
  „j) a pénzügyi intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a
  kiszervezett tevékenységet végző és az általa igénybe vett közreműködő részére,”
42.	§
  A Hpt. 234. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(1a) Az OBA tagjai által fizetendő alapdíjat úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a
  hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló - az OBA által a 212. § és a 213. §
39
szerint biztosított - betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét, valamint a
hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban, vagy kötelező intézményvédelmi szervezetben
fennálló tagságára tekintettel fizetett tagdíj összegét. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj
megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, és a
fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást.”
43.	§
A Hpt. 194. § (2) bekezdés c) pontjában a „15. § (4) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a
„11/B. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg, valamint a „Takarékbank Zrt.” szövegrész helyébe az
„Integrációs Szervezet igazgatósága” szöveg lép.
  4.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
              továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
44.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szan. tv.) 17. § (1)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a (10) bekezdésben foglaltak alapján - elrendeli és
megindítja az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes
feltételek:]
  „b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem
  valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés - ideértve a
  Felügyelet, az intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap, a kötelező intézményvédelmi
  szervezet, vagy más piaci szereplő intézkedéseit, a szanálási feladatkörében eljáró MNB által
  végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is -
  megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását,”
45.	§
A Szan. tv. 74. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az intézmény vagy csoport a (3) bekezdés alkalmazásában többé nem életképes, ha]
  „b) az időzítést és más meghatározó körülményeket is figyelembe véve nincs ésszerű kilátás arra,
  hogy a tőkeelemek - akár önállóan, akár szanálási intézkedéssel kombinálva alkalmazott -
  leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen egyéb intézkedéssel, így különösen az önkéntes
  intézményvédelmi alap, a kötelező intézményvédelmi szervezet, vagy más piaci szereplő
  intézkedésével vagy felügyeleti által alkalmazott intézkedéssel vagy kivételes intézkedéssel
  ésszerű időn belül megelőzhető lenne az intézmény vagy a csoport fizetésképtelensége.”
5. Záró rendelkezés
40
46. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
41
Általános indokolás
A piaci kihívások és a hatékony takarékszövetkezeti működés érdekében a jogalkotó a
szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
szóló 2013. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Szhitv.) takarékszövetkezeti integrációt
hozott létre.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja az Szhitv. és más kapcsolódó gazdasági tárgyú
jogszabályok módosítása által a szövetkezeti hitelintézeti szektor hosszú távú, jövedelmező és
prudens működésének megerősítése, valamint a szektor érdekeinek védelme egy szorosabb
szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) megvalósítása érdekében.
A Javaslat az Integráció hatékonyabb irányítása elősegítésének érdekében egyértelműen
elkülöníti a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (a továbbiakban: Integrációs
Szervezet) prudenciális és a Központi Bank üzleti funkcióit. Az Integrációs Szervezet az
Integráció legfőbb irányító szerve, amely egyrészről prudenciális ellenőrzési feladatokat lát el,
másrészről intézményvédelemi tevékenységet végez. Ennek megfelelően a Javaslat számos
jogkört áthelyez az Integrációs Szervezet feladatkörébe, így közvetlenül e szervezet látja el a
szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank tevékenységének ellenőrzését. A Központi Bank
ezzel szemben - közreműködve az Integrációs Szervezet központi szervi feladatainak
ellátásában - egyrészről önálló üzleti irányítási feladatokat végez, másrészről központi banki
szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára, feladatköre e funkcióknak
megfelelően kerül szabályozásra, amely elkülönül az Integrációs Szervezet prudenciális
ellenőrzési feladataitól.
A Javaslat modernizálja, illetve átalakítja a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank
jogszabályoknak és az integrációs céloknak megfelelő működésének biztosítására hivatott
szabályrendszert. Ennek keretében a Szhitv.-ből kivezetésre kerül az Integrációs Szervezetből
történő kizárás, valamint az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének jogintézménye, mint
az Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedés. E két jogintézmény az alapvető
intézményvédelmi és ügyfélvédelmi célok figyelembevételével kevéssé volt alkalmas az
Integráción belül jelentkező diszfunkciók kezelésére, és nem szolgálta a befektetők védelmét
sem.
A hatékonyabb üzleti működést lehetővé tevő mérethatékony intézményi rendszer elérése
érdekében a Javaslat olyan változtatásokat tartalmaz, amely a szövetkezeti hitelintézeti
egyesülési folyamatok elősegítését és támogatását szolgálja.
A Javaslat részletes rendelkezéseket tartalmaz a szövetkezeti hitelintézeti szektor igényeihez
illeszkedő, korszerű, gazdaságosan üzemeltethető, a prudenciális megfelelést is biztosító,
valamint az ügyfelek közös kiszolgálását támogató egységes informatikai rendszer kialakítására
42
és működésére vonatkozóan, amelyet az Integrációs Szervezet egyetemleges felelősség mellett
működő tagjai vesznek igénybe. Az egységes informatikai rendszer elősegíti az Integrációra is
irányadó törvényi követelmények teljesítését, másrészt a közös adatbázis lehetővé teszi az
irányító intézmények számára a szektor működésének átfogó ellenőrzését és a kockázatok
hatékony felmérését, kezelését.
Részletes indokolás
1-2. §
A Javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény jelenleg hatályos rendelkezéseinek a pontosítására irányul az adott szerkezeti egységben
található hivatkozás pontosítása okán, továbbá hiánypótló jelleggel kiterjeszti annak
alkalmazhatóságát - a jelenleg hatályos szövegben szereplő zártkörűen működő
részvénytársaságon túl - a szövetkezeti hitelintézetekre. A Javaslat tekintettel van továbbá az
integrációs biztos, valamint a vezető tisztségviselő jogköreinek a felfüggesztésével kapcsolatban
megállapított, illetve módosított rendelkezésekre.
3. §
A Javaslat az Szhitv. értelmező rendelkezései körében részben új fogalmakat vezet be, részben a
már meglévő fogalmakon módosít, illetve a módosítások miatt szükségtelenné vált fogalmak
mellőzésre kerülnek.
Az Integráció szervezeti felépítése, valamint az Integráció szervei feladatainak elhatárolása
szempontjából indokolt a Központi Bankra és az Integrációs Szervezetre vonatkozó értelmező
rendelkezések pontosítása, tükrözve egyúttal a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra
vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló
575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU
rendelete) meghatározott követelményeket is.
A Javaslat a hitelezési mutató helyett a portfolió minőségének változásához, mint a változás
tartalmát jobban kifejező objektív mutatóhoz köti a szövetkezeti hitelintézet válsághelyzetének
megállapíthatóságát, meghatározásra kerül továbbá a fő üzletág fogalma a pénzügyi
közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről
szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szan. tv.) szerinti fogalommal összhangban.
A válsághelyzet fogalmának módosítása az intézkedési rendszer átalakítása miatt szükséges, a
továbbiakban csak a rossz vagy romló objektív mutatók alapján állapítható meg a szövetkezeti
hitelintézet válsághelyzete, ugyanakkor bevezetésre kerül a veszélyeztető magatartás fogalma,
amely az integráció tagjának a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérését
nagymértékben veszélyeztető tevékenysége vagy mulasztása esetére alapozhat meg az
Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedést.
43
Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének rendelkezései miatt rögzítésre
kerül, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja a rendelet 10. cikke szerinti feltételek
teljesülése esetén mentesül a rendelet második-nyolcadik részében meghatározott
követelmények egyedi alkalmazása alól.
A Javaslat rögzíti továbbá, hogy az Integrációs Szervezet lekötött tartalékának összege, valamint
a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának vagyona a Központi Bank és a
szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó.
Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke alapján a központi
szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek mentesülhetnek a prudenciális követelményeire
vonatkozó előírások egyedi alapon történő teljesítése alól. A 10. cikk a központi szerv és a
kapcsolt intézmények tekintetében az egyetemleges felelősséget, a fizetőképesség és likviditás
együttes alkalmazását és a központi szerv utasítási jogosultságát írja elő feltételként, így a
Felügyelet az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke alapján
kiadott mentesítő határozata e feltételek meglétét igazolja.
A központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek egyesülése vagy egymás közt létrejött, a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
szerinti állományátruházása során az adott esemény az Európai Parlament és a Tanács
575/2013/EU rendeletének 10. cikke szerinti mentességi körön belül történik. Az eljárás
kérelmezői az egyetemleges felelősség alapján egy kockázatközösséghez tartoznak, így az
események egy kockázatközösségen belül zajlanak, ebből következően az engedélyezési eljárás
lefolytatása nem szükséges. A Javaslat nem érinti az egyesülés folyamán az alapszabály
módosítás vagy a vezető állású személyek megválasztásának vagy kinevezésének Felügyeleti
engedélyezését, mert azok nem tartoznak az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU
rendelet 10. cikk alapján megadott mentességi körbe.
A jogszabály strukturális változása okán immáron e szakaszban kerül szabályozásra az
Integrációs Szervezet és a Központi Bank feladatköreinek, továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban:
Felügyelet) hatáskörének egymáshoz való viszonya.
4. §
Az Integrációs Szervezet intézményvédelmi szerepének erősítését jelenti annak rögzítése, hogy
az Integrációs Szervezet egyéb gazdasági tevékenységet nem végez. A Javaslat hangsúlyozza,
hogy az Integrációs Szervezet befektetések irányításával kapcsolatos tevékenysége az Európai
Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének szabályaihoz kapcsolódik az tekinthető
üzletszerű gazdasági tevékenységnek.
44
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az Integrációs Szervezet az Európai Parlament és a Tanács
575/2013/EU rendeletének 10. cikke szerinti központi szerv, továbbá rögzíti, hogy az Integrációs
Szervezet működésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
5.	§
A Javaslat rögzíti, hogy az Integrációs Szervezeten belül az igazgatóság az a testület, amely a
tagfelvételről jogosult döntést hozni. A Javaslat kisebb pontosításokat hajt végre a tagfelvétel
szabályain, így például meghatározza a Központi Bankban lejegyezendő részjegy számának
minimumát (legalább egy), és a törvény egyéb részeivel való koherencia megteremtése
érdekében rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott mintaalapszabály
szerinti alapszabályt kell az Integrációs Szervezethez csatlakozni kívánó szövetkezeti
hitelintézetnek elfogadni. A jövőben elegendő a csatlakozási szándéknyilatkozat tekintetében
arra utalni, hogy azt az Integrációs Szervezet által előírt formában kell megtenni.
A szövetkezeti hitelintézetek esetleges egyesülése esetén előfordulhat, hogy nem csak egy darab
központi banki részvény van egy tagnál, ezért a szövetkezeti hitelintézet működési engedélye
fenntartásának feltételeként is szükséges annak egyértelműsítése, hogy legalább egy részvénnyel
kell rendelkeznie a tagnak.
6.	§
A módosítás indoka az Integrációs Szervezet eszközfeltöltés szabályainak a pontosítása a
gyakorlati tapasztalatok és a havi rendszerességű ellenőrzés biztosítása érdekében.
7.	§
A Javaslat az Integrációs Szervezet közgyűlése összehívásának rendjére vonatkozó szabályokat
állapít meg.
8.	§
A Javaslat kiegészíti az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörére vonatkozó szabályokat
a könyvvizsgáló megválasztására, visszahívására és díjazásának elfogadására vonatkozó
jogkörrel.
9. §
A Javaslat rendezi az igazgatósági tagok, illetve az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban
álló igazgatósági tagok számát, valamint a tagok megválasztására vonatkozó szabályokat.
A Javaslat szigorítja az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjainak megválaszthatóságára,
összeférhetetlenségére, valamint a bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Míg a
törvény korábban csak a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző évben a Felügyelettel
45
fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony esetén zárta ki az igazgatósági tag
megválaszthatóságának lehetőségét, addig a Javaslat ettől eltérő kizáró rendelkezéseket állapít
meg az igazgatósági tagokkal szemben. A Javaslat célja annak biztosítása, hogy az Integrációs
Szervezet vezető testületének tagjai sorába kizárólag olyan személy kerülhessen, aki alkalmas a
szervezet független, megbízható és körültekintő irányítására, az Integráció tagjainak
ellenőrzésére, felügyeletére, s egyéb vállalt funkciói sem akadályozzák ezen feladatai
teljesítésében.
A Javaslat a Hpt. szabályaira hivatkozással határozza meg azokat az eseteket, amikor valamely
személy vezetővé való megválasztását egyértelműen ki kell zárni.
Összeférhetetlenségi alapon a vezető tisztségviselő egyes feladatok ellátásában nem vehet részt.
Így az Integrációs Szervezet olyan tagjára vonatkozó döntés előkészítésében és annak
meghozatalában nem vehet részt, amely tagnál vezető állást tölt be, illetve érdekeltséggel
rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti
hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart
igényt. Ezen tények és állapotok kizáróak abban az esetben is, ha személyesen nem az adott
vezető tisztségviselő látja el ezt a feladatot, vagy nem ő a tulajdonos, hanem közeli
hozzátartozója.
A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlen állapot kizárását célozza a Javaslat azon
rendelkezése, mely bejelentéshez köti a tisztség betöltésével nem összeegyeztethető állapot
bekövetkezését elősegítő helyzet kialakulását. Ily módon a vezető tisztségviselő köteles az
Integrációs Szervezet igazgatóságának bejelenteni, ha vele szemben büntető eljárás indult vagy,
ha másik pénzügyi intézménynél igazgatósági tag vagy felügyelőbizottsági tag lett, vagy egy
vállalkozásban befolyásoló részesedést szerzett.
10. §
A Javaslat jogszabályi szinten rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet hatáskörébe utalt egyes
feladatokat, jogköröket mely szerv gyakorolja. Ennek megfelelően megjelölésre kerülnek az
Integrációs Szervezet igazgatóságának egyes feladatai azzal a kiegészítéssel, hogy az Integrációs
Szervezet alapszabálya további hatásköröket állapíthat meg az igazgatóságnak. E körben az
igazgatóság feladatköreként kerül megjelölésre többek között az Integrációs Szervezet éves
költségvetési tervének, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámoló közgyűlés elé
terjesztése, a tagok felvételére vonatkozó döntéshozatal, az ügyvezetők megválasztása, a
tevékenységük felügyelete.
11. §
A Javaslat meghatározza az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának hatáskörébe tartozó
feladatokat, továbbá a felügyelőbizottsági tagokra a Hpt.-ben meghatározott kizáró okokat
rendeli alkalmazni, és megszünteti a korábbi kizáró okot, miszerint nem választható
felügyelőbizottsági taggá, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző egy éven belül
46
munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt a Felügyelettel.
12.	§
A Javaslat szerinti kiegészítés rögzíti az Integrációs Szervezet két igazgatósági ülése közötti
operatív feladatokat ellátó, az Integrációs Szervezet vezetésére az Integrációs Szervezet
igazgatósága által megválasztott ügyvezető vagy ügyvezetők jogállására vonatkozó szabályokat,
valamint az ügyvezető hatáskörébe tartozó feladatokat. Az ügyvezető az Integrációs Szervezettel
munkaviszonyban áll.
13.	§
A Javaslat - a szakasz szerkezeti átalakítása mellett - pontosítja azon tárgyköröket, amelyek
tekintetében az Integrációs Szervezet az Integráció központi szerveként szabályzatokat,
irányelveket, továbbá utasításokat adhat ki, amelyek a szövetkezeti integráción belüli belső
irányítás folyamatát hivatottak biztosítani, és amelyeket az integráció tagjai kötelesek betartani
működésük során. Az elsődleges belső irányítási eszköznek az irányelv tekintendő, az abban
rögzítettekkel a szabályzatok tartalma nem lehet ellentétes. A Javaslat meghatározza továbbá az
Integrációs Szervezet általános és külön nevesített ellenőrzési jogkörét a szövetkezeti
hitelintézetek és a Központi Bank működése tekintetében.
A Javaslat szerint az Integrációs Szervezet az Integráció fizetőképességének biztosítása
érdekében valamennyi szövetkezeti hitelintézetre - ideértve a Központi Bankot is - vonatkozó
egyedi válságkezelési tervet készít, amelyhez a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank
részéről fennálló adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. Az egyedi válságkezelési tervnek
összhangban kell lennie az Integrációs Szervezet tagjainak a Hpt. szerint elkészített és az
Integrációs Szervezet által jóváhagyott csoportszintű helyreállítási tervével.
Az Integrációs Szervezet tagjai számára jogorvoslatként általánosságban rögzítésre kerül a
bírósági felülvizsgálat lehetősége az Integrációs Szervezet által hozott utasításokkal, döntésekkel
szemben, meghatározva, hogy a felülvizsgálatra a tagok milyen körben jogosultak. A
választottbírósági vitarendezés lehetősége az Integrációs Szervezet és a tagok közötti jogvitás
ügyekben kizárásra került tekintettel arra, hogy az Integrációs Szervezet és a Központi Bank,
valamint a tagok közötti jogviszony nem olyan jellegű klasszikus polgári jogi jogviszony,
melynek tartalmáról a felek szabadon rendelkezhetnek, hiszen az Integrációs Szervezet és a
Központi Bank intézményfelügyeleti, intézményvédelmi funkciókkal rendelkezik az Integráció
tagjai tekintetében.
14.	§
A Javaslat alapján a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank működése tekintetében az
ellenőrzési hatáskör önálló gyakorlása a Központi Banktól az Integrációs Szervezethez kerül. Az
Integrációs Szervezet az ellenőrzési tevékenységet az igazgatósága által jóváhagyott éves
ellenőrzési terv alapján végzi, valamint jogosult rendkívüli ellenőrzést lefolytatni. Az ellenőrzési
eljárás során helyszíni ellenőrzést is tarthat. A Javaslat törvényi szintre emeli a szövetkezeti
47
hitelintézetek együttműködési kötelezettségét az ellenőrzés során, amely kötelezettség
megszegése esetén az Integrációs Szervezet igazgatósága alkalmazhatja a szövetkezeti
hitelintézettel szemben a jogszabály, illetve egyéb szabályzat megsértése esetén meghatározott
szankciós intézkedéseket.
A Javaslat meghatározza az Integrációs Szervezet, mint az Integráció prudenciális ellenőrzését
ellátó szervezet által alkalmazható szankciós jellegű intézkedéseket azokban az esetekben, ha a
szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank a jogszabályokban, a szabályzatokban, az
irányelvekben, az utasításokban, vagy a szövetkezeti hitelintézet belső szabályzatában, továbbá a
csoportszintű helyreállítási tervben meghatározott kötelezettségét megszegte, késedelmesen vagy
hiányosan teljesítette, veszélyeztető magatartást tanúsít vagy válsághelyzetben van. A Javaslat az
intézkedések kiválasztásakor mérlegelendő szempontok felsorolásával kötelezővé teszi a
fokozatosság és az arányosság elvének érvényre juttatását az Integrációs Szervezet
jogérvényesítési tevékenységének ellátása során.
A Javaslat szerint az Integrációs Szervezet legfeljebb 180 napra felfüggesztheti a szövetkezeti
hitelintézet vagy a Központi Bank vezető tisztségviselője feladatkörének gyakorlását, illetve
legfeljebb 180 napra a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank vezető tisztségviselője
helyett e feladatok ellátására mást jelölhet ki. Az időtartam indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható. A feladatkörének gyakorlásában felfüggesztett vezető
tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági társaságokra, a hitelintézetekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési
jogát nem gyakorolhatja, jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott jogosultságait
helyette az Integrációs Szervezet igazgatósága által átmeneti időre kinevezett személy
gyakorolja. A kinevezett személynek meg kell felelnie a Hpt.-ben foglaltaknak, valamint vele
szemben a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőjére irányadó kizáró vagy
összeférhetetlenségi ok nem állhat fenn.
A Javaslat alapján kikerül az Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedések közül a
szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárása, valamint az Integrációs
Szervezeti tagság felfüggesztése. Ugyanakkor az Integrációs Szervezet utasításban kötelezheti a
szövetkezeti hitelintézetet vagy a Központi Bankot a szükséges intézkedések megtételére, a
feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére, valamint amennyiben annak
feltételei fennállnak, a csoportszintű helyreállítási terv életbe léptetésére is.
Ha a veszélyeztető magatartás vagy az 1. § (1) bekezdés ya) alpontja szerinti válsághelyzet
megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, és a további intézkedések
meghozatalától sem várható eredmény, az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti
hitelintézethez integrációs biztost, illetve integrációs biztosokat rendelhet ki. Az integrációs
biztos átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét.
A Javaslat rögzíti a szövetkezeti hitelintézetet terhelő, a jogszabályban meghatározott vagy
48
jogszabályon alapuló Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget
Integrációs Szervezet közreműködésével történő teljesítésének lehetőségét. Az Integrációs
Szervezet és a Központi Bank a prudens és hatékony működés biztosítása érdekében
együttműködési megállapodást köthet az ilyen módon történő adatszolgáltatások és bejelentések
gyakorlati megvalósításának részletszabályairól.
15.	§
A Javaslat rendezi a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank Integrációból való kilépését
és az ehhez kapcsolódó felelősségi, eljárási, elszámolási kérdéseket. Az Integrációs Szervezetből
kilépni kívánó tag köteles megfizetni a törvényben meghatározott összeget.
16.	§
A Javaslat szabályozza a Központi Bank, mint az Integráció központi szervének feladatai
ellátásában közreműködő szervezet jogállását és annak központi banki és az Integráció üzleti
jellegű irányításával, valamint az egységes informatikai rendszerrel kapcsolatos feladatait. A
módosítás célja az intézményvédelmi mechanizmusok hatékonyabbá tétele, a Központi Bank
által kiadható szabályzatok meghatározása és a Központi Bank utasításadási jogkörének
pontosítása. A Javaslatban egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a központi banki előzetes
hozzájárulás hiányában érvényesen nem lehet a szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény
szerinti beszámolóját elfogadni, illetve hogy az előzetes hozzájárulás hiánya olyan akadály,
amely miatt a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága már a legfőbb döntéshozó szerv elé sem
terjesztheti a számviteli beszámoló tervezetét.
A Javaslat megteremti a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szintű beszerzési gyakorlatának
jogszabályi alapjait, amelynek eredményeként a szövetkezeti hitelintézetek nagyobb arányban
részesülhetnek a mérethatékonyságból fakadó költséghatékonyság és a legjobb ár-érték arányú
beszerzések pozitív hatásaiból.
A Javaslat alapján a Központi Bank gazdálkodása érdekében felmerült költségnek minősülnek
azok a költségek, amelyek a központi banki funkció ellátásához kapcsolódóan merültek fel.
A Javaslat szerint összeférhetetlenségi alapon a Központi Bank igazgatósági tagja nem vehet
részt a Központi Bank - az Szhitv.-ben meghatározott feladataival kapcsolatos - döntésének
meghozatalában, ha annál a szövetkezeti hitelintézetnél, amelyre a döntés vonatkozik saját maga
vagy közeli hozzátartozója vezető állást tölt be, illetve érdekeltséggel rendelkezik, így
különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól
bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt.
17.	§
A Javaslat a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésére, igazgatósági ülésére és felügyelőbizottsági
üléseire vonatkozó szabályokat pontosítja. E körben az Integrációs Szervezet az ülések napirendi
pontjaihoz kapcsolódóan írásos előterjesztést kérhet a szövetkezeti hitelintézettől, ha ezt
49
indokoltnak látja.
18. §
A Javaslat az egyetemleges felelősséget érintő eljárások bejelentésére és kezelésére vonatkozó
szabályokat pontosítja. A kérdéskörrel kapcsolatos kötelező szabályzat kiadására a továbbiakban
nem a Központi Bank, hanem az Integrációs Szervezet jogosult.
19.	§
A Javaslat az egységes informatikai rendszer igénybevétele miatt szükséges
szerződésmódosításokkal kapcsolatos garanciális rendelkezések ellenőrzését a Felügyelet -
hivatalból indított - fogyasztóvédelmi eljárásának körébe utalja az ügyfelek hathatós védelme
érdekében.
20.	§
A Javaslat az Integráció tevékenységének egységessége érdekében meghatározza, hogy a
szövetkezeti hitelintézetek - működési formájától függetlenül - ugyanazon tevékenység
végzésére jogosultak.
21.	§
A Javaslat a rendelkezés tartalmára tekintettel e körben szabályozza az Integrációs Szervezet
intézményvédelmi célú tőkeemeléssel történő tulajdonszerzését a Központi Bank és a
szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában. E rendelkezések korábban más szakaszban
szerepeltek.
22.	§
A Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek egyetemleges felelősséggel tartoznak egymás
kötelezettségeinek teljesítéséért, ezért valamely szövetkezeti hitelintézet működésében beálló
nehézségek negatív hatást gyakorolhatnak az Integráció egészének pénzügyi stabilitására,
különösen az érintett szövetkezeti hitelintézetnek az Integráció többi tagjával fennálló
összekapcsoltsága révén a többi szövetkezeti hitelintézetre kifejtett dominóhatással az Integráció
szintjén. A Javaslat új szabályozásként meghatározza azokat a rendelkezéseket, melyeket a
csoportszintű helyreállítási tervnek kötelezően tartalmaznia kell az Integráció működésében
bekövetkező zavarok elhárítása és az Integráció hosszú távú működése és céljai elérésének
biztosítása érdekében.
A szabályozás értelmében a szövetkezeti hitelintézet minden olyan esetben köteles a
csoportszintű helyreállítási terv életbe léptetésére, amikor egyéb módon nem biztosítható, hogy a
szövetkezeti hitelintézet helyreállítsa megbízható és biztonságos működését, illetve
válsághelyzete megszűnjön. E körben meghatározásra kerülnek a csoportszintű helyreállítási terv
azon kiegészítő szabályai, amelyek a fő üzletághoz tartozó szerződésállomány átruházását
hivatottak biztosítani az ügyfelek által igénybevett szolgáltatások hosszú távú biztosítása
50
érdekében.
23.	§
A Javaslat technikai jellegű szabályozást tartalmaz.
24.	§
A Javaslat pontosítja a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tekintetében a
tagok nyilvántartására vonatkozó, az adatkezelési rendelkezésekkel is kiegészített szabályokat.
A módosított rendelkezések szerint a szövetkezeti hitelintézetek által alkalmazandó
mintaalapszabály meghatározására a Központi Bank helyett az Integráció prudenciális
irányításáért felelős Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult azzal, hogy a Központi Bankkal
e körben előzetes egyeztetésre kerül sor az Integráció üzleti érdekeinek megjelenítése érdekében.
A szövetkezeti hitelintézetek alapszabályának elfogadásához és módosításához az Integrációs
Szervezet igazgatóságának hozzájárulása szükséges.
25.	§
A Javaslat a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésére (részközgyűlésére), illetve küldöttgyűlésére
(a továbbiakban együtt: közgyűlés) vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.
26.	§
A Javaslat a kötvény kifejezés helyett az általánosabb értékpapír fogalmat vezeti be, továbbá
rögzíti, hogy a jegyzett tőke leszállításához és felemeléséhez az Integrációs Szervezet
igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges, amely döntés a Központi Bank
igazgatóságának beleegyezésével hozható meg.
A Javaslat szerint az Integrációs Szervezet igazgatósága az a szerv, amely előzetesen hozzájárul
a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez. Az intézményvédelmi
mechanizmusok hatékonyságának növelése érdekében az Integrációs Szervezet kizárólagos joga,
hogy tisztújítás tárgyú napirendi ponttal közgyűlés megtartását kezdeményezze a szövetkezeti
hitelintézetnél és a Központi Banknál.
27.	§
A Javaslat a titokvédelemre vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki az Integráció tagjai közötti
adathozzáférés biztosítása érdekében, tekintettel a kockázatközösségre és egyetemleges
felelősségükre. Az Integráció alapvető törvényi célja indokolja, hogy a szövetkezeti integráció
egyetemleges felelősséggel érintett tagjai - közös adatkezelőként - törvényi felhatalmazással
kezelhessék az ügyfelek személyes adatait, bank- és értékpapír titoknak, valamint fizetési és
biztosítási titoknak minősülő adatait a célhoz kötöttség elvének szem előtt tartásával.
28.	§
51
A Javaslat a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának (a továbbiakban: Alap)
célját az Integráció tagjaival szembeni egyetemlegesség alapján érvényesített követelésekért való
helytálláson túl kiegészíti a csoportszintű helyreállítási terv végrehajtása során történő
állományátruházás sikeres lebonyolításának biztosításával.
29.	§
A Javaslat az Alap igazgatótanácsának tagjaira vonatkozó rendelkezéseket módosítja.
30.	§
A Javaslat rögzíti, hogy az Alap pénzeszközei a csoportszintű helyreállítási terv végrehajtása
során történő állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében is felhasználhatóak.
31.	§
A módosítás indoka, hogy a Ptk. a szövetkezet fogalmát a tagok vagyoni hozzájárulásából álló
tőkével alapított jogi személyként határozza meg, amely alapján szükséges a szövetkezeti
hitelintézet tagjai részére történő kifizetés szabályait az új fogalomnak megfelelően módosítani.
A jegyzett tőke leszállításához, a tagnak, illetve részvényesnek a jogviszonyához kötődő
bármilyen jogcímen történő kifizetéshez vagy visszafizetéshez, továbbá a szövetkezeti
hitelintézet saját részvényének megszerzéséhez való hozzájárulás tekintetében a döntési jogkör
az Integrációs Szervezet igazgatóságához kerül azzal, hogy a döntéshez a Központi Bank
igazgatóságának beleegyezése szükséges.
32.	§
A szövetkezeti hitelintézet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának jóváhagyására
vonatkozó jogosultság az Integrációs Szervezet igazgatóságához kerül a Javaslat által azzal,
hogy e jogkörét az üzleti irányításért felelős Központi Bank előzetes egyetértése mellett
gyakorolja. A Javaslat rögzíti azokat a jellemző eseteket, amikor a hozzájárulás megtagadásának
van helye.
A Javaslat alapján a szövetkezeti hitelintézetek mérethatékony működése elősegítése érdekében
az Integrációs Szervezet elrendelheti, hogy az általa kijelölt szövetkezeti hitelintézetnél tartsanak
közgyűlést, ahol napirendi pont a kijelölt szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy
szétválása, amely közgyűlést a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell
tartani. E közgyűlésen a tagok a szövetkezetek döntéshozatali eljárására vonatkozó általános
szabályok alapján dönthetnek az átalakulási szándékuk kinyilvánításáról.
33.	§
A szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezések kiegészítésre
kerülnek a Hpt.-re való utalással, valamint az Integrációs Szervezet - jogutód nélküli
megszűnésre vonatkozó - hozzájárulásának előírásával.
52
34. §
A Javaslat részletes szabályokat állapít meg az Integráció által a törvény rendelkezésénél fogva
kötelezően megvalósítandó egységes informatikai rendszerre vonatkozóan. Az Integráció
tekintetében megfogalmazott jogalkotói célok megvalósítása során alapvető jelentőségű a magas
minőségű és azonos szolgáltatási színvonalat biztosító egységes informatikai rendszer
létrehozása és üzemeltetése. A Javaslat megteremti az erősödő Integráció sikeres működésének
alapját jelentő egységes informatikai rendszerre vonatkozó követelmények törvényi szintű
szabályozását, amelynek része az egységes informatikai rendszer kialakítására, az integráció
tagjai csatlakozásának ütemezésére, a rendszer működésére, valamint az ahhoz kapcsolódó
adatkezelésre és szolgáltatás-nyújtásra vonatkozó szabályozás.
A Javaslat indokolt, egyben kellően szűk körben lehetőséget teremt az egységes informatikai
rendszer alkalmazásával együtt járó egyoldalú szerződésmódosításra. Az egyoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó törvényi feltételeket előíró jogszabályi rendelkezések azt a célt
szolgálják, hogy a pénzügyi intézmények önhatalmúlag ne tehessék az ügyfeleik számára
terhesebbé a köztük lévő hosszú távú jogviszonyt. A hatályos jogszabályok objektív feltételek
bekövetkezése esetén (pl. kamatváltozás) lehetővé teszik a kedvezőtlen irányú
szerződésmódosítást. Az Szhitv. Javaslat szerinti módosítása e szabályozási logikával
megegyezően egy adott esemény bekövetkezéséhez, objektív feltételhez köti az esetleges
kedvezőtlen irányú szerződésmódosítást, amelyek értelemszerűen nem irányulnak a kötelem
alapjaiban történő megváltoztatására, hanem az egységes alkalmazhatósághoz szükséges
technikai módosításoknak engednek teret. Az esemény bekövetkezte bizonyítható, objektív és
egyszeri. Ez az egységes informatikai rendszer alkalmazása miatt a szövetkezeti hitelintézeti
integrációban az Szhitv. céljai között megfogalmazottak megvalósulását is szolgálja, úgy mint a
szektor professzionalizálása, integrált működése, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása
által, versenyképessé tétele, valamint a prudens működés biztosítása az egységes adatszolgáltatás
és ügyfélkezelés által. Az ilyen típusú szerződésmódosítás az ügyfél érdekeinek védelme
érdekében - a hasonló jogintézmények szabályozásával megegyezően - mindaddig nem lép
hatályba, amíg az ügyfélnek lehetősége van elállni a számára nem kívánt módosításoktól.
Az egységes informatikai rendszer alkalmazására tekintettel a szerződéses feltételek tekintetében
számos módosítás szükséges, amelynek garanciális szabályait a Javaslat lefekteti. Az egységes
informatikai rendszer működéséhez kapcsolódóan a Központi Adatfeldolgozóra vonatkozó
speciális szabályok is meghatározásra kerülnek annak érdekében, hogy az Integráció sajátosságát
-	az önálló jogi személy tagok elkülönült jogi jellegét - az Integráció egységesítő érdekeivel
összhangban kezelje. Az egységes informatikai rendszer követelményeinek való megfelelés
végső célja, hogy a későbbiekben a szövetkezeti hitelintézetek egyedi adottságaiknak megfelelő
ütemezésben és feltételek mellett csatlakozhassanak a legújabb fejlesztésekhez.
35.	§
A Javaslat a korábbi szöveg pontosítása miatt szükséges, emellett a kötelezettségvállalás
53
tilalmához rugalmas mérőpontot vezet be. A Javaslat rögzíti az alapszabály, alapító okirat vagy
ezek módosítása cégbejegyzésének elutasítása esetén követendő eljárás szabályait.
36.	§
A Javaslat első sorban technikai jellegű, fogalmi és hivatkozásbeli változások miatt szükséges.
37.	§
A Javaslat a törvényben nem szabályozott eljárási határidők szabályozásának lehetőségét
biztosítja az Integrációs Szervezet és a Központi Bank számára.
38.	§
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a korábbi intézkedések, szabályzatok vagy
utasítások alkalmazhatóságának folytonosságára.
A Javaslat 30 napos határidőt biztosít az e törvénynek megfelelő csoportszintű helyreállítási terv
elkészítésére és annak az Integrációs Szervezet részére - jóváhagyás céljából - történő
benyújtására.
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjainak
megválasztására vonatkozó rendelkezés módosítására tekintettel, valamint a folyamatban lévő
egyesülési, átalakulási, illetve az állományátruházási folyamatok tekintetében is felmentést
biztosít a Felügyelet engedélyezési eljárása alól.
39.	§
A Javaslat technikai jellegű, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
40.	§
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
41-43. §
Az OBA tagjai által fizetendő alapdíj megállapítása során figyelembe vételre kerül a hitelintézet
által a kötelező intézményvédelmi szervezetben fennálló tagságára tekintettel fizetett tagdíj
összege is, amellyel elkerülhető az intézményvédelem céljára fizetett kettős tagdíjfizetés.
44-45. §
A Javaslat a Szan. tv. módosítását tartalmazza a központi szervhez kapcsolt, illetve a kötelező
intézményvédelmi szervezet tagjaként működő intézményekre vonatkozó a hitelintézetek és
befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a
82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK,
2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014/59/EU
54
irányelvében foglalt rendelkezések figyelembevételével.
                                                46.	§
A Javaslat hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.
55