﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15376.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 18:15
Parlex azonosító: 17HE5M400001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere
Törvényjavaslat címe: Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
      az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
      1.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/D. §-a a
következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában tanár esetén a köznevelési intézményben pedagógus
munkakörben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, illetve oktatói munkakörben eltöltött időt is
figyelembe kell venni.”
2.	§
A Kjt. a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. §
Azon felsőoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban álló tanárokat, akik 2018.
szeptember 1-jéig az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi .... törvény által megállapított 79/D. § (3a) bekezdésében foglaltak
alkalmazásával megfelelnek a magasabb fizetési fokozatba sorolás feltételeinek, legkésőbb 2018.
szeptember 1-jén át kell sorolni.”
    2.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
                 felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
3.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. § (1)-(6)
bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A költségviselés formája szerint az Egyetem képzésében részt vevő lehet
    a)	közszolgálati ösztöndíjas hallgató,
b)	önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos,
illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses
jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti
jogviszonyban áll,
2
  c)	önköltséges hallgató, vagy
  d)	a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
  jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (a
  továbbiakban: rendészeti ösztöndíjas hallgató).
(2)	A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra
vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(3)	A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgató hallgatói juttatásra nem
jogosult.
(4)	A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt.
(5)	A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv.-nek a támogatási idő számítására
vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)-(3) bekezdését és azzal
összefüggésben (4)-(6) bekezdéseit, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a
támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén
igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott
hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a - az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével - nem
alkalmazandó.
(6)	Az Nftv. 48. § (2)-(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a
közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.”
4.	§
Az NKE tv. 53. és 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az NKE tv. kiegészül a
következő 53/A. §-sal:
„53. §
Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 2.) megállapított 21/A. § (5) és (6) bekezdést alkalmazni kell a
2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat nem önköltséges formában megkezdő
hallgatók tekintetében is, ide nem értve a rendészeti ösztöndíjas, valamint a tisztjelölti, hivatásos
vagy szerződéses jogviszonyban álló hallgatókat. A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet
megelőzően nem költségtérítéses formában megkezdett, nem rendészeti ösztöndíjas, valamint
honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem álló hallgatók tekintetében az
átsorolásra a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben foglaltak szerint kerül sor.
53/A. §
(1) E törvénynek Módtv. 2. törvénnyel megállapított 21/A. § (2) bekezdését azok közül, akik a
3
2013/2014. tanévet megelőzően létesítettek az Egyetemmel vagy jogelődjével hallgatói jogviszonyt,
azok tekintetében kell alkalmazni, akik a 2012/2013. tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt, és
nem minősülnek, minősültek rendészeti ösztöndíjas hallgatónak, továbbá a hallgatói jogviszonyuk
fennállása alatt honvéd tisztjelölti, illetve hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem állnak,
illetve álltak.
(2) E törvénynek Módtv. 2. törvénnyel megállapított 21/A. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott költségviselési formára vonatkozó meghatározását alkalmazni kell a 2012/2013.
tanévben és az azt követően, de a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően a katonai és rendvédelmi
felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV.
törvény 2. § f) pontjának hatálya alá tartozó ösztöndíjszerződést kötött személyek tekintetében is.
54. §
E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított
21/A. § (1) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 24. §-át, valamint 26. § (1) bekezdését a 2016.
július 1-jén vagy azt követően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert
személyekre kell alkalmazni.”
5.	§
Hatályát veszti az NKE tv. 36. § (1) bekezdésében a „képzésben részt vevő közszolgálati”
szövegrész.
3.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
6.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. §-a következő
4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„4a. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció: a szakértői bizottság szakértői
véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre
vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni
szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti
feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás,”
(2)	Az Nkt. 4. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„15a. külföldi iskolai kirándulás: azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban
álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási
4
jogviszonyban pedagógus vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett a szomszédos államokban élő magyarokról
szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló térítésköteles
kirándulás,”
7.	§
 Az Nkt. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői
 bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók
 egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti
 időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igény miatt
 magántanulóként tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott
 időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
 foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.”
8.	§
 Az Nkt. 41. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
 (A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:)
„g) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése
alapján szervezett határon túli kiránduláson.”
9.	§
 Az Nkt. 44. § (5) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) a
gyermek, tanuló]
 „s) azon adatát, hogy melyik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján
 szervezett határon túli kiránduláson”
 (tartalmazza.)
10.	§
Az Nkt. 47. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő
 d)	ponttal egészül ki:
 (A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)
„c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus
végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert
nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus,
 d)	az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók rajz, testnevelés,
5
technika, ének-zene, etika és az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű
tantárgyak oktatását elláthatja a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.”
11. §
Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha - az e bekezdésben foglalt kivétellel
-	az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az egyéni előrehaladású nevelés és
oktatásban részt vevő tanuló esetében az előírt tanulmányi követelményeket az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott évfolyam végéig kell
teljesíteni. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola
első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket
sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.
Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam
megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba vagy az iskolai
rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló
tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.”
12.	§
Az Nkt. 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak
okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.”
13.	§
Az Nkt. 32. alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:
„59/A. §
A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban
meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek
kedvezményezettje a tanuló.”
14.	§
Az Nkt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oktatásért felelős miniszternek a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez
szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal tankerületi központ illetékességi területe szerinti
6
 bontásban, fenntartó típusonként évente jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára a
 KIR-ben rendelkezésre álló adatok felhasználásával a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a
 nevelésben-oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról. A jelentést az
 oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.”
15.	§
 Az Nkt. 77. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
 „(7) Az oktatási jogok biztosa
 a)	az oktatásért felelős miniszternek tartozik felelősséggel,
 b)	tevékenységét határozatlan idejű vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőként
 kormányzati szolgálati jogviszonyban végzi,
 c)	jogosult a megbízatásának megfelelő cím használatára.
 (8)	Az oktatási jogok biztosa
 a)	vezeti az oktatási jogok biztosa hivatalát,
 b)	előzetesen véleményt nyilvánít a hivatalának munkatársaival kapcsolatos munkáltatói
 intézkedésekkel kapcsolatosan,
 c)	feladatai végrehajtásában nem kérhet és nem fogadhat el utasítást,
 d)	nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan magatartás tanúsítása nem elvárható,
 e)	a d) pont szerinti körülményt köteles haladéktalanul írásban jelezni az oktatásért felelős
 miniszternek, egyidejűleg az adott ügyben az alapvető jogok biztosának eljárását
 kezdeményezni.”
16.	§
 Az Nkt. 90. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) Ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi,
 Magyarországon működő magyar szakképző iskola tagintézménye külföldön folytathat nevelési-
 oktatási, szakképzési tevékenységet és ehhez kapcsolódóan kollégiumi ellátást az oktatásért felelős
 miniszter engedélyével és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az érintett
 szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével. A tagintézmény nyilvántartásba vételére a (4) és
 (5)	bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A köznevelési intézmény felett a 79. § (2) bekezdése
 szerinti hatósági ellenőrzési jogkört az érintett szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja.”
17.	§
 (1)	Az Nkt. 94. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
 „k) az oktatási jogok biztosának feladatait, eljárását, továbbá az általa vezetett hivatal
 szervezetének és működésének szabályait,”
7
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az Nkt. 94. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany
János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program megvalósítását
szolgáló támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és
ellenőrzésének rendjét és feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
18.	§
Az Nkt. 97. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31.
napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül,
középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés
és a minősítés alól mentesülhet. Az e bekezdésben foglaltakra az 56. § (1) és (2) bekezdésben
foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.”
19.	§
Az Nkt. 99. §-a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem
tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy
alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre
foglalkoztatható az is, aki
  a)	a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel,
  b)	felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány
  képzési területen szerzett szakképzettséggel,
  c)	alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett
  művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel
rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.
(17)	A tánc és dráma tantárgyat 9-12. évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom
szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges
elméleti és módszertani ismereteket a 98. § (14) bekezdés szerinti továbbképzésben vagy a tantárgy
szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.
(18)	Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki
bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és
szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy a 98. § (14) bekezdés szerint elsajátítja a tantárgy
tanításának módszertanát. E bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy több
8
  egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki
  vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.”
20.	§
 Az Nkt.
  1.	19. § (5) bekezdésben az „önkormányzati” szövegrész helyébe a „nem állami”,
  2.	20. § (9) bekezdésében az „- az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével
  -” szövegrész helyébe a „- a szakértői bizottsági feladatok kivételével -”,
  3.	21. § (2) bekezdésében a „csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a
  fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben
  (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal.” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba
  vétele során figyelembe kell venni a 75. § (1) bekezdés szerinti jelentésben foglaltakat.”,
  4.	47. § (9) bekezdés a) pontjában az „a sajátos nevelési igény típusának” szövegrész helyébe az
  „a c) és d) pontjában, valamint a 3. mellékletben foglalt kivétellel a sajátos nevelési igény”,
  5.	56. § (1) bekezdésében
      a)	a „tanulót” szövegrész helyébe a „sajátos nevelési igényű tanulót”,
      b)	a „véleménye” szövegrész helyébe a „szakértői véleménye”,
  6.	59. § (3) bekezdésében a „vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben” szövegrész helyébe
  „- a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben”,
 7.	62. § (6) bekezdésében a „megtartása” szövegrész helyébe a „megtartása, továbbá heti
 legfeljebb két óra időtartamban osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői, vagy a
 munkaközösség-vezetéssel összefüggő, heti legfeljebb egy óra időtartamban a tanulók nevelési-
 oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok ellátása”,
 8.	90. § (9) bekezdésében a „menedékesek” szövegrész helyébe a „menedékesek, valamint az
 államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A. §-ában meghatározott
 tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére”,
  9.	94. § (1) bekezdés h) pontjában az „egyes szolgáltatásokkal összefüggő” szövegrész helyébe az
  „egyes szolgáltatásokkal összefüggő, valamint a felnőttoktatásban az iskola két vagy több
  évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb
  idő alatti teljesítésére megszervezett osztályozó vizsgára vizsgabiztos kirendeléséért fizetendő”,
  10.	99/E. §-ban a „2017.” szövegrészek helyébe a „2018.”,
  11.	99/I. §-ban az „állami intézményfenntartó központ, illetve a tankerületi központ ” szövegrész
  helyébe az „oktatási központ, illetve a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási
  intézmény”
  szöveg lép.
21. §
  Hatályát veszti az Nkt.
  1.	7. § (2) bekezdésében a „konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges
  gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot,” szövegrész,
9
 2.	20. § (1) bekezdés a) pontja és (10) bekezdése,
 3.	23. § (7) bekezdés d) pontja,
 4.	32. § (2) bekezdésében az „Az egyoldalú nyilatkozat alapján a köznevelési feladatokat ellátó
 hatóság a nevelési-oktatási intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe.” szövegrész,
 5.	50. § (8) bekezdésében az ”- a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban -” szövegrész,
 6.	65. § (9b) bekezdése,
 7.	75. § (2)-(4) bekezdése,
 8.	78. § (1) bekezdés e) pontja,
 9.	87. § (5) bekezdésében az „Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a
 fenntartó egyetértése szükséges.” szövegrész,
 10.	94.§
      a)	(1) bekezdés f) pontja,
     b)	(4) bekezdés l) pontjában az „a köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmát és
     elkészítésének eljárásrendjét” szövegrész,
 11.	99. § (15) bekezdése,
 12.	99/C. §-a.
4.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
22.	§
 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 3. § (9) bekezdésében az „az állami
 intézményfenntartó központ vezetőjének” szövegrész helyébe „az oktatási központ vezetőjének”
 szöveg lép.
5.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
23.	§
 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. § (7) bekezdés
 e)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás
 útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási
 intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők
 figyelembevételével:)
 „e) általános szenátusi választást négyévente kell tartani, azzal, hogy
     ea)	a szenátust négy évre választják, de a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat
     képviselőjének megbízatása legfeljebb három év lehet,
     eb)	ha a szenátus tagjának a soron következő általános szenátusi választást megelőzően
     megszűnik a megbízatása, a szenátus létszámának kiegészítése céljából - amennyiben az
     általános szenátusi választás keretében póttag választására nem került sor - időközi szenátusi
     tagválasztást kell tartani,
10
     ec)	megszűnik a megelőző szenátus, illetve valamennyi tagjának a tagi megbízatása az
     általános szenátusi választást követően az új szenátus alakuló ülésének napján,”
24.	§
Az Nftv. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott
feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő három éven belül adjunktusi munkakörbe kell
átsorolni.”
25.	§
Az Nftv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának havi illetményét,
havi rendszeres illetménypótlékát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 21. § (3)
bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.”
26.	§
Az Nftv. 41/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41/B. §
Az elsőfokú döntés a közléssel véglegessé válik.”
27.	§
Az Nftv. 41/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot az eljáró szerv kézbesítettnek
tekinti, a tudomásszerzéstől számított öt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított harminc
napos jogvesztő határidőn belül kifogást terjeszthet elő az eljáró szervnél.”
28.	§
Az Nftv. 41/F. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási felvételi eljárást meg kell szüntetni, ha)
„e) a jelentkező a jelentkezés hitelesítésére vonatkozó hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget.”
29. §
11
Az Nftv. 41/G. §-a és 41/H. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„41/G. §
Az elsőfokú eljárásban igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
41/H. §
(1)	A jelentkező - jogszabálysértésre hivatkozással - az elsőfokú döntés ellen közigazgatási pert
indíthat.
(2)	A keresetlevél alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az
általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 115. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint
módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését.”
30.	§
Az Nftv. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés c) pontja szerint a hallgatói jogviszony
szünetelését engedélyezi, az adott képzési időszakra vonatkozó bejelentkezést visszavontnak kell
tekinteni, azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a
bejelentkezés jogkövetkezményei nem állapíthatóak meg.”
31.	§
Az Nftv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogorvoslati eljárás rendjét, különösen a döntés közlését és a jogorvoslati kérelem
elbírálására irányadó határidőt a felsőoktatási intézmény - a jelen törvényben meghatározott keretek
között - a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza, azzal, hogy a határidő legfeljebb
harminc nap lehet.”
32.	§
Az Nftv. 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e §-ban meghatározott eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell
megfelelően alkalmazni. A miniszteri döntés ellen indított perben a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság dönt.”
33.	§
12
Az Nftv. 102. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel megállapított
visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.
(3b) Az állami adó- és vámhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott
végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam javára
jegyezteti be.”
34.	§
Az Nftv. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények -a tanárképző központon keresztül -
részt vesznek a pedagógus-továbbképzésben és a pedagógiai kutatásokban. Állami felsőoktatási
intézményben a pedagógus-továbbképzés igazgatási jellegű koordinációjának biztosítása a kancellár
feladata.”
35.	§
Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/E. §-sal egészül ki:
„104/E. §
A Semmelweis Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában
foglaltak szerint - eltérhet a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől,
azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”
36.	§
Az Nftv. 107. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól a DSD II nyelvvizsga-bizonyítvány (Deutsches
Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz) honosítása.”
37.	§
(1)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„1. a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit,”
(2)	Az Nftv. 110. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
13
„a) az oktatási jogok biztosának a felsőoktatást érintő feladatait, eljárását, továbbá az e feladatok
ellátásával összefüggésben az általa vezetett hivatal szervezetének és működésének szabályait,”
38.	§
(1)	Az Nftv. 115. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított - 12. § (7) bekezdés e) pontja alapján
2019. június 30-ig a szenátust meg kell választani.
(6)	E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított - 28. § (1a) bekezdése alkalmazása során
azon tanársegédeket, akik 2018. szeptember 1-jéig megfelelnek a foglalkoztatási
követelményrendszerben meghatározott feltételeknek és doktori fokozattal legalább három éve
rendelkeznek, legkésőbb 2018. szeptember 1-jén adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.”
(2)	Az Nftv. 115. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi ...... törvénnyel megállapított - 41/A-41/H. §-át első alkalommal a
2018. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során kell alkalmazni.”
(3)	Az Nftv. 115. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi......törvénnyel megállapított - 103. § (3) bekezdésére tekintettel az
állami felsőoktatási intézmények legkésőbb az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépését követő egy éven
belül módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.”
39.	§
Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
40.	§
Az Nftv.
1.	20. § (2) bekezdésében az „egyesülhet.” szövegrész helyébe az „egyesülhet vagy költségvetési
szervbe olvadhat be.”,
2.	37. § (3) bekezdésében a „több alkalommal meghosszabbíthatók” szövegrész helyébe a
„pályázat útján több alkalommal meghosszabbíthatók”,
3.	41/A. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az
14
  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: általános
  közigazgatási rendtartásról szóló törvény)”,
  4.	41/A. § (1a) bekezdésében az „a Ket. eljárási alapelveit - a kapcsolattartás formája
  megválasztása kivételével -” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról
  szóló törvény alapelveit”,
  5.	41/C. § (1) bekezdésében az „a Ket. 79. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az
  általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 86. § (1), (3) és (6) bekezdése”,
  6.	41/C. § (3) bekezdésében a „kérelemben” szövegrész helyébe a „kifogásban” szöveg, a
  „kérelemnek” szövegrész helyébe a „kifogásnak”,
  7.	41/E. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé
  válásától”,
  8.	41/E. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, illetve végleges”,
  9.	41/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész
  helyébe a „visszautasításának”, az „az elutasítási ok” szövegrész helyébe az „a visszautasítási
  ok”,
  10.	41/F. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szövegrész helyébe a
  „vissza kell utasítani”,
  11.	47. § (6) bekezdés d) pontjában az „és b) pontjában” szövegrész helyébe a „ , b) és d)
  pontjában”,
  12.	48/O. § (1) bekezdésében a „miatt nem képes” szövegrész helyébe a „miatt, vagy más
  váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes”,
  13.	48/R. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen”,
  14.	64. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az oktatási jogok” szövegrész helyébe „ - az
  Nkt.-ban meghatározottak szerint - az oktatási jogok”,
  15.	71. § (4) bekezdésében a „hat évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb hat évre” szöveg, a
  „kettő évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb kettő évre”
  16.	114/D. § (1) bekezdésében az „E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított
  85/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „ A 85/A. § (1) bekezdése”
  szöveg lép.
41.	§
  Hatályát veszti az Nftv.
  a)	12. § (7) bekezdés d) pontjában és 38. § (3) bekezdésében a „reprezentatív” szövegrész,
  b)	41/D. § (4) bekezdése,
  c)	41/E. § (2) bekezdés második mondata,
  d)	41/E. § (4) bekezdés második mondata,
  e)	41/E. § (5) bekezdés második mondata,
  f)	41/F. § (1) bekezdés f) pontja,
  g)	104. § (4) bekezdése,
  h)	104/A. § (1) bekezdése,
  i)	110. § (3) bekezdés c) pontja.
15
  j) 1. melléklet 46. sora.
     6.	Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
           törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosítása
  42.	§
Nem lép hatályba az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény 82. § (2) bekezdése.
  7.	Záró rendelkezések
  43.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	A 3-5. §, a 40. § 11. pontja és a 41. § g, h) és j) pontja 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3)	A 7. §, a 20. § 2. pontja, a 21. § 1. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	A 16. §, a 26-29. §, 31. §, 32.§, 37. § (1) bekezdése, a 38. § (2) bekezdése, a 40. § 3-10. és 13.
pontja, a 41. § b)-f) és i) pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 14. §, a 20. § 3. pontja, 21. § 3-5.,7., 8., 10. b) pontja 2018. április 1-jén lép hatályba.
(6)	A 8-9. §, a 18. §, a 20.§ 5. pontja és a 21. § 2., 6. pontja 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
16
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet ad) pontjában az „a felsőfokú képzések” szövegrész helyébe az
„alap- és mesterképzése” szöveg lép.
2.	Hatályát veszti az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet bc) pontja.
17
Általános indokolás
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításához
Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXX.	törvényt (a továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jelen Kjt.
módosítással a felsőoktatási intézményben tanár munkakörben foglalkoztatottak fizetési
fokozatba sorolására irányadó rendelkezés egészül ki.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosításához
A törvényjavaslat a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók
egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre. Az egységes rendszerben mind a magyar állami
ösztöndíj, mind a közszolgálati ösztöndíj tekintetében az ösztöndíj feltételei teljesítésének
nyilvántartó szerveként - a tanulmányi és a foglalkoztatási nyomonkövetés tekintetében is - az
Oktatási Hivatal fog eljárni.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításához
       A törvényjavaslat célja többek között az oktatási jogok biztosa jogállásának törvényi
       szintű megállapítása, valamint rendeleti szintű szabályozására vonatkozó felhatalmazó
       rendelkezés elhelyezése. A hatályos szabályozás értelmében az értelmi fogyatékos
       tanulók oktatásában teljes „gyógypedagógus-kényszer” van, melynek feloldása bizonyos
       esetekben, tantárgyak körében indokolt, hogy a megfelelő oktatás részükre is biztosítva
       legyen.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításához
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása kodifikációs
pontosítás.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításához
Az Nftv. javasolt módosítása a felsőoktatási intézmény legfőbb testületi döntéshozó szerve, a
szenátus négy évenként történő megújítására, a pedagógusképzést folytató felsőoktatási
intézmények esetén a tanárképzés intézményi koordinációja intézményi felelősségének
egyértelmű telepítésére, az intézményi foglalkoztatásnak az oktatói munkakörben
foglalkoztatottak előmenetelét biztosító szabályozására irányul. A módosítás a jogalkalmazói
tapasztalatok alapján tesz javaslatot a törvényi fogalomhasználat pontosítására, az Nftv.
végrehajtási szabályozásának a megváltozott jogszabályi környezetre figyelemmel történő
18
megújítására. Az Nftv. jelen módosítása - összhangban az Nkt. jelen javaslat szerinti
módosításával - az oktatási jogok miniszteri biztosára vonatkozó törvényi, illetve rendeleti
szabályozás felülvizsgálatának egyeztetett eredményét is tartalmazza.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény módosításához
A törvénymódosítás célja, hogy a felnőttoktatásban megszervezett osztályozó vizsgák
vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott vizsgabiztos kirendelése megkérésének
elmaradásához megfelelő szankciót biztosítson.
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosításához
A törvénymódosítás célja, hogy az egységes óvoda-bölcsőde 2018. augusztus 31-éig
működhessen tovább, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.
Részletes indokolás
1-2. §
A módosítás alapján a felsőoktatási intézménynek a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetén
a magasabb fizetési fokozatba soroláshoz a korábban köznevelési intézményben pedagógus
munkakörben eltöltött időt is figyelembe kell vennie.
3.	§
A rendelkezés pontosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak költségviselési forma
szerinti meghatározását, és biztosítja a közszolgálati ösztöndíjas hallgatókra az Nftv. magyar
állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókra vonatkozó szabályainak az alkalmazását az NKE. tv.-
ben foglalt egyes eltérésekkel.
4.	§
Az átmeneti rendelkezés az NKE tv. megváltoztatott rendelkezéseinek a bevezetését szolgálja.
5.	§
Hatályon kívül helyezést szabályozó rendelkezés.
6.	§
A módosítással bevezetésre kerül a végrehajtási szabályozásban alkalmazott az egészségügyi és
pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és új fogalomként a külföldi iskolai kirándulás fogalma
a törvényben.
19
7. §
A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs foglalkozás illeti meg. Az Nkt. 6. melléklet szabályozza az intézmény által
felhasználható órakeretet, melyet osztályonként, csoportonként (integráló intézményekben 9 fős
számítási csoportonként) kell meghatározni. A számításnál a szabályozó nem korlátoz „aktív”
állományban lévő tanulókra, így a számítási alapnál a magántanulók is figyelembe veendők.
Ebből kifolyólag az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások
lehetőségét a sajátos nevelési igényű magántanulók esetében is meg kell teremteni, a kiegészítés
e célt szolgálja. Nem indokolt azonban, hogy a heti 10 órán felül jelenjen meg az egészségügyi
és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások óraszáma, az így kiegészített
óraszám voltaképpen megközelítené az „aktív” tanulói státuszét, amely komoly kapacitásbeli és
részben etikai aggályokat vetne fel.
8-9. §
A határon túli kirándulásokon résztvevő tanulók adatainak nyilvántartására irányul az
adatkezelési rendelkezés. A kirándulással összefüggő támogatások okán szükséges az adatok
nyilvántartása.
10.	§
Jelen szabályozók szerint bizonyos esetekben a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban résztvevő
értelmi fogyatékos tanulók oktatásában teljes „gyógypedagógus-kényszer” van, ugyanakkor az
Nkt. 3. melléklete bizonyos esetekben (a szakiskolák szakképzési tartalmai és a készségfejlesztő
iskolák gyakorlati tartalmai) a képzések jellegéből fakadóan eltérően szabályoz. Az
intézményfenntartó központ a „gyógypedagógus-kényszer” feloldását kérte az ének-zene,
testnevelés és rajz tantárgyak esetében, megítélésünk szerint a fentieken túl ez kiterjeszthető a
technika, etika, valamint ezek egyes kerettantervekben szereplő tartalmilag egyenértékű
tantárgyaira is.
11.	§
Az Nkt. szabályai szerint az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a sajátos nevelési igényű
tanuló számára engedélyezhető, a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó
továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma. A nevelési-oktatási intézmények működéséről
és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. §
(3)	bekezdés értelmében az egyéni továbbhaladás valamennyi vagy egyes tantárgyakból -
különböző évfolyamokig, de legkésőbb - súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók kivételével -
a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az
egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára
engedélyezhető. Nincs azonban rendelkezés arról, hogy az egyéni előrehaladású nevelés és
oktatás mellé a főszabályoktól eltérő magasabb évfolyamba lépési szabályok társulnak. Ennek
hiányában a szabály nehezen értelmezhető, mert bár a jelen szabályok szerint az egyéni
előrehaladású nevelés és oktatás engedélyezett (a meghatározott korlátokkal), mégis a
20
főszabályok szerint léphet magasabb évfolyamra. A módosítás a fenti ellentmondást oldja fel.
12-13. §
A javasolt módosítás a köznevelési intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a
káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van. Az
intézmény érdekkörén kívül felmerült, jellemzően külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos
iskolai kirándulás esetén az általános kárfelelősségi szabályok alkalmazása javasolt, azzal hogy a
köznevelési intézmény, vagy a közreműködő, illetve más által a tanulónak okozott károk
fedezete céljából olyan felelősségbiztosítás kötése szükséges, amelynek kedvezményezettje a
tanuló.
14.	§
A köznevelés-fejlesztési tervek rugalmatlan tervezési eszköznek bizonyultak, nem váltak a
köznevelési döntéshozatal alapjává. Sokkal hatékonyabb lenne a gyermek, tanulólétszám és a
különböző köznevelési feladatok ellátására szolgáló férőhelyek összevetése évente, ami érdemi
információval szolgálna az évenként esedékes miniszteri döntéshozatal megalapozásához.
15.	§
A javasolt kiegészítés az oktatási jogok biztosa jogállásának, tevékenysége szabályozásának
törvényi szintű megállapítására vonatkozik.
16.	§
A módosítással megteremtődik annak a lehetősége, hogy magyar szakképző iskola tagintézményt
hozhasson létre és képzést folytathasson határon túl is amennyiben a képzés helye szerinti hazai
jog megengedi vagy nemzetközi szerződés nem korlátozza ennek lehetőségét.
17.	§
Az Arany János Programokat megvalósító intézmények fenntartói különböző módon igénylik a
támogatási összeget, a forráshoz eltérő módon jutnak hozzá és eltérően számolnak el a
támogatással.A támogatás igénylésének és elszámolásának rendjét az állami fenntartású
intézmények számára a 13/2015. (IV. 16.) EMMI utasítás rögzíti. A nem állami fenntartású
intézmények számára az EMMI meghívásos pályázatot hirdet. Az NGM és az FM által
fenntartott intézmények esetében a programok többletkövetelményeinek forrását a tárcák
költségvetésének kell biztosítania, így ezen Arany János programokat megvalósító
intézményekre kiterjedően az EMMI nem jogosult finanszírozási szabályokat alkotni. A jelenlegi
helyzet minden, a finanszírozásban részt vevő intézményre és fenntartóra többletfeladatot ró,
különböző időpontokban, különböző eljárásrendek alapján finanszírozzák a fenntartók a
programot. A javaslat a finanszírozás eljárásrendi egységesítésének lehetőségét megteremtő
felhatalmazó rendelkezés beemelésére irányul, amely mind a szakmai megvalósítás
eredményességét, a forrásfelhasználás átláthatóságát, mind az adminisztratív terhek csökkentését
pozitív irányban befolyásolná. A javaslata meglévő finanszírozás hatékonyabb felhasználására
21
irányul.
A módosítás továbbá az oktatási jogok biztosa feladatait, eljárását, továbbá az általa vezetett
hivatal szervezetének és működésének szabályozására vonatkozófelhatalmazó rendelkezést
tartalmaz.
18.	§
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az értékelés és
minősítés alóli felmentés kivezetésével átmeneti szabály alkotása vált szükségessé azok számára,
akik már (esetleg több éve) mentesítésben részesültek.
19.	§
A bizonyos földrajzi és szakmai területeken mutatkozó pedagógushiány enyhítése érdekében a
tapasztalatok alapján a pedagógus-munkakör képesítési előírásain könnyíteni lehetséges.
20.	§
Az 1. ponthoz: A módosítás a köznevelési intézmények fenntartói tekintetében bekövetkezett
változásokra tekintettel terminológiai pontosítást tartalmaz.
Az 2. ponthoz Pedagógiai szakszolgálati feladatot az Nkt. és az Nkt. felhatalmazása alapján
megalkotott, a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.)
EMMI rendelet alapján már kizárólag csak önálló pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve
a fenti kivételes esetekben a többcélú köznevelési intézmények közé tartozó EGYMI-k látják el.
A szakértői bizottsági tevékenységet kizárólag a tankerületi központok által fenntartott
pedagógiai szakszolgálati intézmények és az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat
végeznek.
A 3. ponthoz: A köznevelés-fejlesztési tervek nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, nem
váltak a köznevelési döntéshozatal alapjává. Sokkal hatékonyabb lenne a gyermek,
tanulólétszám és a különböző köznevelési feladatok ellátására szolgáló férőhelyek összevetése
évente, ami érdemi információval szolgálna a miniszteri döntéshozatal megalapozásához.
A 4. ponthoz: Az intézkedés segíthet a tapasztalható gyógypedagógus-hiány enyhítésében is.
Az 5. ponthoz: Az Nkt. értelmében sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)
küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,
22
magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos
nevelési igényűnek. A két státusz közti alapvető különbség, hogy a sajátos nevelési igényből,
fogyatékosságból fakadó problémák fejleszthetőek, de meg nem szüntethetőek, a sajátos nevelési
igényű gyermek, tanuló mindvégig speciális megsegítést igényel, speciális eszköz, módszer,
egyes esetekben speciális tanterv alkalmazásával. Ezzel ellentétben a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézség esetén a problémák megfelelő fejlesztéssel szignifikánsan csökkenthetőek,
vagy megszüntethetőek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a
reguláris tantervek, az általános követelmények szerint folytatja tanulmányait. A jogszabályok
ugyanakkor szinte minden aspektusban ugyanúgy kezelik a két csoportot, az adható könnyítések,
mentesítések, nappali képzésben való részvétel lehetséges meghosszabbítása stb. Egyetlen
eltérés, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló felsőoktatási
jelentkezéskor nem tud plusz pontokat érvényesíteni. A beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanulók esetében az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés
és a minősítés alóli felmentés nagyszámú, szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű
problémákat okoz, mind a köznevelési tanulmányok, mind az érettségi vizsgák, mind a felvételi
vizsgák során. A felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról
nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére, mely a tanuló jövőképe szempontjából
rendkívül hátrányos. A tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és a minősítés alóli
felmentés kivezetésével a felmentések helyett a hangsúly a fejlesztésre, a kompenzációra
helyeződik át. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók
fejlesztését a fejlesztő pedagógusok látják el (fejlesztő foglalkoztatás), melyet attól függetlenül
meg kell adni a tanulónak, hogy részesül-e felmentésben vagy sem (így e változtatás a tanuló
fejlesztésekhez való hozzáférését nem befolyásolja).
A 6. ponthoz: Az 59. § (3a) bekezdésére, illetve az 59/A. §-ra vonatkozó kiegészítési javaslattal
összefüggésben javasolt az általános objektív kárfelelősségi szabály olyan módon történő
pontosítása, hogy a köznevelési intézményen kívüli, más személyek, illetve szolgáltatók
részvételével megvalósított több napos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulás esetén az
általános, felróhatóságon alapuló felelősségi szabályozás érvényesülése mellett külön
felelősségbiztosítás szolgálja a bekövetkezett tanulói károk enyhítését.
A 7. ponthoz: Az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők és a tanulók önszerveződését segítő
(diákönkormányzatot segítő) pedagógusok számára a tavalyi évben megszületett Kormánydöntés
alapján a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe be kell számítani kettő, illetve egy órát ezen
feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben
elrendelhető feladatok törvényben szabályozottak, továbbá annak érdekében, hogy az eredeti
jogalkotói szándéknak megfelelő egyértelmű értelmezés alakuljon ki, törvényi szinten kell
kimondani ezen szabályokat.
A 8. ponthoz: A módosítással jogalapot teremtünk a tranzitzónában tartózkodó gyermekek
számára ideiglenes nevelési-oktatási intézmény létrehozására, amely eltérhet a magyar
23
köznevelési intézményekre vonatkozó előírásoktól. A hatályos törvény a húsz évvel ezelőtti
menekülthelyzetnek megfelelő szöveget tartalmazza, menedékesek esetében. Jelen helyzetben a
tranzitzónában nem menedékesek tartózkodnak, mivel státuszuk még nincs megállapítva.
A 9. ponthoz: A módosítás a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításával kapcsolatban határoz meg
felhatalmazó rendelkezés kiegészítést az Nkt-ban.
10.	ponthoz: Tekintettel arra, hogy a 3 éven aluli gyermekek ellátására jelentős a szülői igény és
az egységes óvoda-bölcsőde átszervezésének nehézségei miatt akár átmenetileg férőhely hiány
lépne fel ott, ahol korábban már megoldott volt a két és három év közöttiek ellátása, ezért
teszünk javaslatot arra, hogy az egységes óvoda-bölcsőde 2018. augusztus 31-éig működhessen
tovább, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.
11.	ponthoz: Szövegpontosítás tartalmaz.
21.	§
Az 1. ponthoz: Pedagógiai szakszolgálati feladatot az Nkt. szabályai és a pedagógiai
szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján már
kizárólag csak önálló pedagógiai szakszolgálati intézmények, valamint egyes kivételes
esetekben a többcélú köznevelési intézmények közé tartozó egységes gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) láthatnak el, nevelési-oktatási
intézmények nem.
A 2. 6. 10. a) ponthoz: A módosítások az egységes óvoda-bölcsőde intézményével kapcsolatos
szabályok Nkt.-ból történő kivezetésére irányulnak.
A 3.-5. 7.-8. és 10. b) ponthoz: A köznevelés-fejlesztési tervek nem váltották be a hozzá fűzött
reményeket, nem váltak a köznevelési döntéshozatal alapjává, így a rávonatkozó rendelkezések
elhagyása szükséges.
A 9. ponthoz: A végrehajtási rendelet teljes körűen biztosítja, hogy az intézményi tanfelügyeleti
ellenőrzésre olyan szakértők kerüljenek kirendelésre, akik az intézmény sajátosságainak
ismeretében a központi elvárások alapján megfelelően meg tudják határozni az intézményre
vonatkozóan a kiemelkedő és a fejleszthető területeket.
11.	ponthoz: Okafogyottá vált az átmeneti szabály, mivel a szakképzésben könnyítettek a
képesítési előírásokon és már nem kell a szakközépiskola 9-11. évfolyamán mesterfokozatú
(egyetemi szintű) végzettség.
12.	ponthoz: Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai
szolgáltatások ellátásának átalakítása 2015-ben megtörtént, így a szabály meghaladottá vált.
24
22. §
A rendelkezés kodifikációs pontosításra irányul.
23.	§
A módosítás a szenátus tagjai megbízatási idejének szabályozása helyett a szenátus, mint testület
megbízási idejének szabályozására irányul. A megváltoztatott rendelkezés bevezetését szolgáló
átmeneti szabályozás az Nftv. 115. § (5) bekezdésében került elhelyezésre.
24.	§
A javaslat a tanársegéd munkakörben foglalkoztatottak számára garanciát nyújt a
foglalkoztatásban történő megfelelő előrehaladásra. A módosítási javaslat bevezetéséről az Nftv.
115. § (6) bekezdés rendelkezik. Hivatkozott rendelkezés szerint azokat a tanársegédeket, akik
már megfelelnek a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében
meghatározott követelményeknek és már legalább három éve rendelkeznek doktori fokozattal,
legkésőbb 2018. szeptember 1-jén adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.
25.	§
A felsőoktatási intézmények alkalmazottainak illetményére vonatkozó rendelkezés módosítása a
Kjt. fogalomhasználatával koherens megfogalmazás megállapítására irányul.
26-29.§
A felsőoktatási felvételi eljárás nem tartozik sem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), sem az azt 2018. január 1-jei
hatállyal felváltó az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény hatálya alá,
ugyanakkor az Nftv. a felvételi eljárás tekintetében a Ket. egyes szabályainak alkalmazását
rendeli, így a Ket-et felváltó a közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Nftv. 2018. január
1-jét követő összhangjának biztosítása érdekében indokolt az Nftv. érintett rendelkezéseinek
módosítása.
30.	§
A szabályozás célja egyértelművé tenni, hogy az előre nem látható váratlan ok miatt (betegség,
baleset stb.) a hallgatói jogviszony képzési időszakon belüli szünetelése - a szünetelésre
vonatkozó kérelem engedélyezése esetén - a félév kezdetére visszamenőleges (ex tunc) hatású
jognyilatkozatot eredményez. Ez a tanulmányok folytatása szempontjából, az utólagosan
„passzivált” képzési időszak elején tett bejelentkezést megelőző hallgatói helyzet, állapot
helyreállításához vezet. Így a bejelentkezéshez fűződő joghatások (tanulmányi és egyéb pl. a
magyar állami ösztöndíjas kötelezettségek) a visszavontnak minősült bejelentkezés okán nem
merülnek fel. A javasolt rendelkezés szoros összefüggést mutat az Nftv.
a) 47. § (5) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a támogatási idő számítása szempontjából a
25
hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató
bejelentkezett,
b)	48/C. § (2) bekezdésével, amely szerint a magyar állami (rész)ösztöndíj szempontjából
ösztöndíjasként igénybe vett aktív időszaknak az a félév minősül, amelyre a hallgató
bejelentkezett, továbbá különösen, az
c)	59. § (1) bekezdés l) pontjával, amely szerint megszűnik a hallgatói jogviszony a doktori
képzés nyolcadik bejelentkezett féléve végén.
31.	§
A felsőoktatási intézmény döntéseivel szemben biztosított hallgatói jogorvoslati eljárás
rendjének a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatban történő megállapítását
előíró - a döntés közlésére vonatkozóan és a jogorvoslati kérelem elbírálására irányadó határidőt
illetően - garanciális rendelkezés.
32.	§
A 2018. január elsején hatályba lépő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény rendelkezéseivel összefüggésben határoz meg szabályt.
33.	§
A törvényjavaslat szerint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatott pedagógusképzésben
részt vevő (volt) hallgatók visszafizetési kötelezettségét az adó- és vámhivatal adók módjára
hajtja be, tekintettel arra, hogy állami támogatásról van szó.
34.	§
A módosítás a kancellár igazgatási jellegű közreműködését biztosítja a pedagógus-
továbbképzések szervezésében.
35.	§
A javasolt módosítás a Semmelweis Egyetem egyedi egyetemi működési feltételeinek
megteremtését szolgálja.
36.	§
A törvényjavaslat a DSD II nyelvvizsga-bizonyítvány honosításának ingyenességét biztosítja. A
DSD II (Deutsches Sprachdiplom/ német nyelvvizsga II. fokozata) a németországi KMK
(Kulturministerkonferenz/ Kultuszminiszteri Konferencia) által fejlesztett és minőségbiztosított
nyelvvizsga, amelyre - kormányközi megállapodások alapján - világszerte csak az akkreditált, a
KMK által előírt feltételeknek megfelelő németoktatást, s a vizsgára a tanórák keretében
felkészítést biztosító DSD-iskolákban lehet jelentkezni. A DSD II nyelvvizsga a teljesítménytől
függően a Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti B2/C1 közép- vagy felsőfokú német
26
nyelvtudásról ad bizonyítványt. A magyarországi partneriskolákban több évtizede jelen lévő, a
német fél által ingyenesen biztosított magas presztízsű DSD II nyelvvizsgák honosítási költsége
jelenleg a tanulókat terheli, ezért a német fél kérése arra irányult, hogy a magyar állam
csökkentse, illetve lehetőség szerint - részt vállalva a DSD II finanszírozásában, és így átvállalva
a honosítás költségeit - tegye teljesen ingyenessé a DSD II nyelvvizsgát a tanulók számára.
Ennek érdekében 2017 februárjában Közös Szándéknyilatkozat jött létre német részről a KMK
és a ZfA (Zentralstelle für das Auslandsschulwesen/ német Szövetségi Közigazgatási Hivatal -
Külföldön Működtetett Német Iskolák Központi Hivatala) képviselői, valamint magyar részről
az oktatásért felelős minisztérium képviselőjének aláírásával.
37.	§
A szakirányú továbbképzés feltételeinek meghatározására irányuló felhatalmazó rendelkezés
módosítása magasabb, kormányrendeleti szintű szabályozást tesz lehetővé az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek megfelelően.
Az oktatási jogok biztosa hivatalának szabályozására irányuló felhatalmazó rendelkezés
módosítása az Nkt. módosításával koherens rendelkezés.
38.	§
Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezés az Nftv-nek a szenátus
megválasztására, valamint a tanársegéd munkakörben foglalkoztatottak átsorolására vonatkozó,
megváltoztatott rendelkezések bevezetését szolgálja.
A (2) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezés a felsőoktatási felvételi eljárásnak - az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésére tekintettel - módosult rendelkezései
első alkalommal történő alkalmazásáról rendelkezik.
A (3) bekezdés kellő felkészülési időt biztosít a felsőoktatási intézményeknek a belső
szabályozások módosítására arra az esetre, ha a pedagógus-továbbképzések szervezésében eddig
az akadémiai vezetés alá tartozó szervezeti egységek látták el az igazgatási típusú feladatokat is.
39.	§
Az Nftv. 3. melléklet II. fejezete a felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és
kezelt személyes és különleges adatokat határozza meg. A módosítás a felsorolt adatok körének
pontosabb szabályozására irányul a jogalkalmazás tapasztalatai alapján.
40.	§
Az Nftv.
20.	§ (2) bekezdésére vonatkozó szövegpontosítás a felsőoktatási intézmények átalakulására
vonatkozó hatályos rendelkezésekből következő szükségszerű kiegészítés,
27
37.	§ (3) bekezdésére vonatkozó kiegészítés a rendelkezést olyan formában pontosítja, hogy az
Nftv. más rendelkezései alapján fennálló pályáztatási kötelezettségről kifejezetten rendelkezik
hosszabbítás esetén is;a kiegészítést jogalkalmazói visszajelzések tették indokolttá,
41/A-41/F. §-ra vonatkozó módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
2018. január 1-jei hatálybalépése összefüggésében indokolt,47. § (6) koherenciás módosítás az
NKE törvényben foglalt módosításokkal,
48/O. § (1) bekezdés újabb fordulattal történő kiegészítését ugyancsak a jogalkalmazás
tapasztalatai indokolják, figyelemmel arra, hogy esetenként a magyar állami (rész)ösztöndíjas
számára fel nem róható okra tekintettel nem képes teljesíteni az ösztöndíjas kötelezettségeit, így
megalapozott az igény, hogy az Nftv. 48/O. § (1) bekezdésében felsorolt esetek köre bővítésre
kerüljön; mivel a taxatív tételes felsorolás e körben nem lehetséges, így az Nftv. 45. § (2)
bekezdés c) pontjában a hallgatói jogviszony szünetelése, az Nftv. 48/O. § (2) bekezdésében az
Nftv. 48/A. § b)-d) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése kapcsán már alkalmazott
általános megfogalmazás beillesztése javasolt,
64. § (2) bekezdés módosítása az Nkt. 77. § (7) és (8) bekezdéssel történő kiegészítésére
tekintettel szükséges; az oktatási jogok biztosa mind a köznevelési, mind a felsőoktatási ágazat
tekintetében rendelkezik hatáskörrel, feladattal, ellenben a biztosra vonatkozó alapvető
szabályozást az Nkt. tartalmazza, erre a körülményre figyelemmel az Nftv-ben indokolt egy
utaló rendelkezés elhelyezése;
71. § (4) bekezdés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjainak megbízására
vonatkozó szabályozást igazítja a napi működés követelményeihez.
41.	§
Az Nftv. 12. § (7) bekezdés d) pontjára és 38. § (3) bekezdésére vonatkozó hatályon kívül
helyezést indokolja, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem határozható meg a
felsőoktatási intézményben működő szakszervezetek közül a reprezentatív szakszervezet.
Az Nftv. 41/D-41/F. §-ra irányuló hatályon kívül helyezési javaslat az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jei hatálybalépése összefüggésében indokolt.
Az Nftv. 104/A. § (1) bekezdés hatályon kívül helyezését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről,
valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
kapcsolódó módosítása teszi indokolttá.
Az Nftv. 110. § (3) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezésére az Nftv. 110. § (1)
bekezdés 1. pontjára vonatkozó kiegészítési javaslattal összefüggésében kerül sor.
42.	§
28
Tekintettel arra, hogy a 3 éven aluli gyermekek ellátására jelentős a szülői igény és az egységes
óvoda-bölcsőde átszervezésének nehézségei miatt akár átmenetileg férőhely hiány lépne fel ott,
ahol korábban már megoldott volt a két és három év közöttiek ellátása, ezért teszünk javaslatot
arra, hogy az egységes óvoda-bölcsőde 2018. augusztus 31-éig működhessen tovább, hogy a
fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.
43.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
29