﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15377.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 19:02
Parlex azonosító: 10ZDGG5G0002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere
Törvényjavaslat címe: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári
ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
1.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdésében és 87. § (3) bekezdésében a „kulturális örökség
védelméért felelős” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős” szöveg lép.
2.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény módosítása
2.	§
(1)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Ltv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot
elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan
lefolytatott selejtezési eljárást, illetve a hiteles másolatkészítési eljárást kivéve - megsemmisíteni
tilos.”
(2)	Az Ltv. 5. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelően
lefolytatott hiteles másolatkészítési eljárást követően, jegyzőkönyv felvétele mellett, a közirat
papíralapú példánya megsemmisíthető.
(5)	A megsemmisítési jegyzőkönyv tartalmazza:
a)	a papír alapú iratról készült hiteles elektronikus példány beazonosítására alkalmas jelölést,
b)	a megsemmisítési eljárás alá vont iratok keletkezésének vagy beérkezésének időintervallumát,
c)	a megsemmisítés elrendelésének időpontját,
d)	az aláírást és a dátumot.
(6)	A (4) bekezdés szerinti megsemmisítési eljárás feltétele a hiteles elektronikus másolatnak az
elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő elektronikus
tárolása, a selejtezhető iratoknak a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános
követelményeiről szóló kormányrendelet szerinti szabályos selejtezése, illetve a megsemmisítést
kezdeményező szervnek az elektronikus formában tárolt iratok közlevéltári átvételének
2
eljárásrendjéről és műszaki követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti digitális levéltári
átadásra irányuló technikai képessége.”
  3.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
3.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai,
a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi
birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme,
megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő
hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári
rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári
ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges,
a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári
rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó
folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a
polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására
létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése, mely törekvés a kulturális
alapellátás rendszerében testesül meg.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”
4.	§
(1)	A Kultv. 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény célja:)
  „d) mindenki számára biztosítani a közművelődési tevékenységekben való részvétel lehetőségét,
  szabályozni a közművelődési tevékenységek folytatásának, a közművelődési alapszolgáltatások
  nyújtásának és igénybevételének feltételrendszerét,”
(2)	A Kultv. 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény célja:)
  „f) kulturális intézmények feladatellátásának tervezéséhez útmutatást adni annak érdekében, hogy
  azok a kulturális alapellátás keretében mindenki számára ösztönzést nyújtsanak arra, hogy
     fa)	önművelés céljából lakóhelyén bekapcsolódjon kulturális tevékenységekbe és
     megismerhesse a kulturális értékeket;
      fb)	megismerkedjen a település történetével, a hagyományokkal, normákkal;
3
      fc)	a település népességének tagjaként kifejezze, milyen értékek, célok, fejlesztési irányok
      fontosak számára, részt vegyen a közösségi életének fejlesztésében, és a közös jövőkép
      megfogalmazásában; ezekhez állandó helyszínt vehessen igénybe;
     fd)	lakóhelyén szakmai segítséget vegyen igénybe az önfejlesztéshez, az önműveléshez, a
     közös értékek kifejezéséhez, megéléséhez, a közös célok megfogalmazásához, a
     tevékenységek színvonalának biztosításához.”
5.	§
A Kultv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. §
A kulturális alapellátás keretében a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények a központi
költségvetési források felhasználásával az érintett célcsoportok számára biztosítják a tárgyi és
szellemi kulturális örökség hozzáférhetővé tételét, valamint olyan közszolgáltatásokat nyújtanak,
amelyek hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a
társadalmi beilleszkedéshez és a közösségfejlesztéshez, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges
egyéni kulcskompetenciák fejlesztéséhez.”
6.	§
A Kultv. 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mindenkinek joga, hogy)
„b) a kulturális alapellátás keretében igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a
muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,”
7.	§
A Kultv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3/A. §-ban, a 92-96. és 99. §-ban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a
köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre.”
8.	§
A Kultv. 37/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézmény részére
-	a fenntartó erre irányuló külön kérelme esetén - nemzetiségi bázisintézmény címet adományoz,
ha a muzeális intézmény
4
a)	alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy
b)	állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt
százalékot elérő arányban találhatóak.
(9)	A nemzetiségi bázisintézmény címet a működési engedélyben kell feltüntetni.
(10)	A nemzetiségi bázisintézmény címmel rendelkező muzeális intézmény közművelődési
programjaiban és állandó kiállításában a nemzetiségi kultúrát hangsúlyosan mutatja be.”
9.	§
(1)	A Kultv. 38/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javakra
vonatkozó elhelyezési dokumentációt készít, amely tartalmazza a kiállítótér alaprajzát, műszaki
adatait és a tűzvédelmi előírásokat, a kulturális javak állományvédelmére vonatkozó előírásokat,
valamint a kulturális javak, továbbá a kiállítótér vagyonbiztonságára vonatkozó előírásokat. Az
elhelyezési dokumentációban foglalt feltételek fennállását a kölcsönadó saját költségén a
kölcsönzési szerződés megkötését megelőzően ellenőrizheti. A kölcsönkérő köteles az ellenőrzést
tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a kölcsönadóval együttműködni.”
(2)	A Kultv. 38/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő eltérően nem állapodnak meg, a kölcsönvevő viseli a
kölcsönzéssel összefüggő alábbi költségeket:
a)	a kulturális javak állományvédelmét szolgáló költség,
b)	a kulturális javak vagyonbiztonságát szolgáló költség, valamint
c)	az adminisztrációs költség, ideértve a postai, nyomtatási és fénymásolási költséget is.”
10.	§
A Kultv. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/C. §
Az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett kulturális javak vagyonkezelésére a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a miniszter által a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel kijelölt
személlyel vagy szervezettel vagyonkezelési szerződést köt.”
11.	§
A Kultv. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei hatókörű városi múzeum szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, valamint
5
stratégiai tervét a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a
miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem
ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a
fenntartót nem köti döntése meghozatalában.”
12.	§
(1)	A Kultv. 45/A. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A megyei hatókörű városi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően - a 37/A. §-ban és a 42. § (2)
bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:)
„i) restaurálási-műtárgyvédelmi, muzeológiai, valamint múzeumpedagógiai szakmai-módszertani
központként mindegyik témakörben évente legalább két módszertani műhelygyakorlatot szervez
a megye közigazgatási területén működő muzeális intézmények munkatársai számára,
      ia)	restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
      ib)	gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység
      körében,
     ic)	múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális
     intézmények közművelődési szakemberei számára.
j) legalább egy fő, szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségű állományvédelmi felelőst
foglalkoztat, aki középtávú intézkedési terv alapján évente legalább egyszer helyszíni bejárás
keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.”
(2)	A Kultv. 45/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét
súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén a (2) bekezdés j) pontja szerinti helyszíni
bejárást soron kívül lefolytatja.”
13.	§
(1)	A Kultv. 54. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)
„a) mindenki által használható és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megközelíthető,”
(2)	A Kultv. 54. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)
„i) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.”
(3)	A Kultv. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Azok a fegyveres és rendvédelmi testületek által fenntartott könyvtárak, amelyek vállalják a
nyilvános könyvtárak 55. § (1) bekezdés szerinti alapfeladatainak ellátását, a hozzáférést
távhasználat útján is biztosíthatják.”
6
14. §
 A Kultv. 60. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
 (Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:)
„i) a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a Minősített
Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése.”
15.	§
 A Kultv. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nyilvános könyvtár fenntartását és működtetését a települési önkormányzat a helyi
önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján is elláthatja.”
16.	§
 (1)	A Kultv. 66. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 [A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2)
 bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]
„g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, szervezi a könyvtári, információs és
közösségi helyek részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében,
h)	megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a Könyvtárellátási
Szolgáltató Rendszer működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak
ellátását a 64. § (3) bekezdése szerinti könyvtári, információs és közösségi helyen,”
 (2)	A Kultv. 66. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2)
 bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]
 „l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs
 szakmai műhelynapot szervez a megyében lévő városi könyvárak könyvtárosai számára,”
17.	§
 A Kultv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megyei hatókörű városi könyvtár szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, stratégiai
tervét, valamint minőségpolitikai nyilatkozatát a fenntartó - annak elfogadását megelőzően -
véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől
számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal
egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.”
18.	§
7
A Kultv. 76-78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. §
 (1)	A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
 (2)	A települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a (3) bekezdés szerinti
 közművelődési alapszolgáltatások megszervezése, a 80. §-ban meghatározott pénzügyi támogatás
 biztosítása, valamint a közművelődés 82-83. §-ban szabályozott helyi lakossági képviseletének
 biztosítása révén (a továbbiakban együtt: közművelődési feladatok) látja el.
 (3)	A közművelődési alapszolgáltatások:
 a)	művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a
 közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,
 b)	a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
 c)	az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,
 d)	a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,
 e)	az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,
 f)	a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint
 g)	a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.
77.	§
 (1)	A települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége
 érdekében, a 78/I. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közösségi színteret, illetve
 közművelődési intézményt biztosít.
 (2)	A közművelődési intézmény, illetve a közösségi színtér fenntartója, működtetője az állam,
 települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint
 közművelődési megállapodás keretében egyház, egyéb szervezet vagy magánszemély lehet.
 (3)	A közművelődési intézmény és a közösségi színtér
 a)	segíti a közösségi tevékenységéket, a művelődő közösségek működését, ösztönzi a társadalmi
 összetartozást és a közösségek kulturális értékteremtésben való aktív részvételét,
 b)	működése a közösségek öntevékenységén alapul, és azt ösztönzi, tevékenységét a közösségek
 érdeklődése, igényei és szükségletei alapján végzi, tevékenységének tervezésébe, értékelésébe a
 közösségeket bevonja,
 c)	mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető,
 d)	együttműködik a civil, gazdasági és egyéb szervezetekkel, kulturális intézményekkel, más
 szakterületekhez tartozó intézményekkel,
 e)	alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,
 f)	részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.
8
(4)	Az állam, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által fenntartott
közművelődési intézmény költségvetési szervként működik.
(5)	A közművelődési intézmény típusa - jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és
infrastrukturális feltételek megléte esetén - lehet:
a)	művelődési ház,
b)	művelődési központ,
c)	kulturális központ,
d)	többfunkciós közművelődési intézmény,
e)	népfőiskola,
f)	népi kézműves alkotóház,
g)	gyermek-, illetve ifjúsági ház, valamint
h)	szabadidőközpont.
78.	§
(1)	A művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatást
nyújtó közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy
több községre terjed ki.
(2)	A művelődési ház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3)	A művelődési ház elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „közösségi ház” vagy a
„faluház” kifejezés valamelyikének.”
19.	§
A Kultv. a következő 78/A-78/J. §-sal egészül ki:
„78/A. §
(1)	A művelődési központ a helyi és járási közösségi művelődést szervező, közművelődési
alapszolgáltatásokat biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre,
egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki,
(2)	A művelődési központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3)	A művelődési központ elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési központ” kifejezésnek.
78/B. §
(1)	A kulturális központ a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési
intézmény. Tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással
9
határos járásra, egy megyére vagy több egymással határos megyére terjed ki.
(2)	A kulturális központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3)	A kulturális központ elnevezésében szerepelnie kell a „kulturális központ” vagy az „agóra”
kifejezés valamelyikének.
78/C. §
(1)	A többfunkciós közművelődési intézmény olyan közös igazgatású művelődési ház, művelődési
központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett
tevékenységének területén médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai információ-
szolgáltató feladatokat is ellát.
(2)	A többfunkciós közművelődési intézmény elnevezésében működési formájától függően
szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „művelődési központ” vagy a „kulturális központ” kifejezés
valamelyikének.
78/D. §
(1)	A népfőiskola olyan nyitott tanulási, képzési közművelődési intézmény (művelődési ház,
művelődési központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges tevékenysége az egész életre
kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály számára szakmai képzések
szervezése.
(2)	A népfőiskola elnevezésében szerepelnie kell a „népfőiskola” kifejezésnek.
78/E. §
(1)	A népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, jogi
személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény, amely a magyarországi hagyományos
magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi kultúrának, hagyományoknak
továbbéltetésével, komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával kapcsolatos feladatokat lát
el.
(2)	A népi kézműves alkotóház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3)	A népi kézműves alkotóház elnevezésében szerepelnie kell a „népi kézműves alkotóház”, a
„népi kézműves műhelygaléria” vagy a „népi kézműves nyitott műhely” kifejezés valamelyikének.
78/F. §
(1)	A gyermek-, illetve ifjúsági ház olyan művelődési ház vagy művelődési központ, amelyben a
különböző közművelődési alapszolgáltatások címzettje, az intézmény elsődleges használója a
10
gyermek és az ifjúsági korosztály valamely csoportja vagy csoportjai.
(2)	A gyermek-, illetve ifjúsági ház elnevezésében szerepelnie kell a „gyermekház”, az „ifjúsági
ház” vagy a „gyermek- és ifjúsági ház” kifejezés valamelyikének.
78/G. §
(1)	A szabadidőközpont olyan művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely
a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett a szellemi és a fizikai rekreációval
kapcsolatos tevékenységet végez és az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.
(2)	A szabadidőközpont elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési
központ”, a „szabadidőközpont” vagy a „művelődési- és szabadidőközpont” kifejezés
valamelyikének.
78/H. §
(1)	A közösségi színtér a települési, kerületi közösségi művelődés szervezése, a közművelődési
alapszolgáltatások biztosítása érdekében fenntartott, működtetett vagy erre a célra alkalmassá tett és
üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, jogi személyiséggel nem rendelkező intézmény
vagy egyéb létesítmény, helyiség-együttes, épület.
(2)	A közösségi színtér formái:
a)	a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínt biztosító közösségi
színtér vagy
b)	a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, szolgáltatások
megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi- és szolgáltató tér.
(3)	A közösségi színtér működtetése, továbbá a helyi közösségi művelődés szervezése és a
közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a közösségi színtér
fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat.
(4)	A (3) bekezdés szerinti személy foglalkoztatását több fenntartó, működtető közösen is
biztosíthatja oly módon, hogy egy személy legfeljebb három község tekintetében láthatja el
feladatait.
(5)	A közösségi színtér elnevezésében szerepelnie kell a „közösségi színtér” vagy a „közösségi tér”
kifejezés valamelyikének.
78/I. §
(1)	Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben a települési önkormányzat a 77. § (1)
bekezdésében foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községben az
önkormányzat közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosít.
11
(2)	A települési önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként,
vagy a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési
megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő
rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a közösségi színtér vagy közművelődési
intézmény által biztosított közművelődési alapszolgáltatásokat, és az igénybevétel idejére a
jogszabályban meghatározott működési feltételek rendelkezésre álljanak.
(3)	A települési önkormányzat gazdálkodási, költségvetési vagy vagyongazdálkodási előnyök esetén
engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra
történő átmeneti igénybevételét, valamint tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú
szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a
közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli
szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési
alapszolgáltatásokat.
(4)	Az az önkormányzat, amely közösségi színteret vagy közművelődési intézményt tart fenn az e
törvényben foglaltak alapján:
  a)	meghatározza a közösségi színtér vagy a közművelődési intézmény használati szabályait,
  működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,
  b)	kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és
  működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
  c)	biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény
  fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi
  feltételeket,
  d)	kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi
  színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.
78/J. §
(1)	Közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, valamint tevékenységének 2
hónapon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter és a 82.
§ szerinti Közművelődési Kerekasztal véleményét be kell szerezni, és annak tartalmát a
képviselőtestülettel ismertetni kell.
(2)	Ha a miniszter és a Közművelődési Kerekasztal a megkereséstől számított 30 napon belül nem
nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a megkeresésben foglaltakkal egyetért. A miniszter és
a Közművelődési Kerekasztal véleménye a képviselőtestületet nem köti döntése meghozatalában.”
20.	§
(1) A Kultv. a 79. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„A közművelődési megállapodás”
12
(2) A Kultv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. §
(1)	A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési
feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy természetes
személlyel - a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően - közművelődési
megállapodást köthet.
 (2)	A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:
 a)	a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások körét és azok díját,
 b)	a közművelődési alapszolgáltatások biztosításával kapcsolatban a helyi lakossággal és annak
 önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás elveit, főbb szempontjait,
 c)	a közművelődési alapszolgáltatásokban érintettek körét,
d)	a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei által ingyenesen vagy térítési díjért
igénybe vehető közművelődési alapszolgáltatásokat,
e)	a közművelődési alapszolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és
rendszerességét, a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény közművelődési célú
minimális nyitva tartását,
 f)	a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint
g)	közművelődési alapszolgáltatások biztosításában közreműködőktől megkívánt
szakképzettséget.
(3)	A közművelődési megállapodást a települési önkormányzat honlapján vagy a helyben szokásos
módon, valamint a közművelődési megállapodás alapján működtetett közösségi színtérben vagy
közművelődési intézményben kell közzétenni.
(4)	A közművelődési megállapodás alapján közművelődési intézményt vagy közösségi színteret
működtető jogi vagy természetes személy köteles teljesíteni a közművelődési intézményt vagy
közösségi színteret fenntartó önkormányzatok számára a 78/I. § (4) bekezdésében meghatározott
kötelezettségeket.”
21.	§
 A Kultv. II. Fejezete a 83. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A közművelődési rendelet
83/A. §
(1)	A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális
szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján - a
Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően - rendeletben határozza meg az ellátandó
13
közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.
(2)	A települési önkormányzat a közművelődési rendeletét a - Közművelődési Kerekasztallal való
egyeztetés keretében - legalább ötévente felülvizsgálja.
(3)	A közművelődési rendeletet az önkormányzat a közösségi színtérben vagy a közművelődési
intézményben közzéteszi.”
22. §
A Kultv. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi
önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére művelődési
céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében a
miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi
szint) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai támogatásának koordinálásában részt vevő,
közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.”
23.	§
A Kultv. 85. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:)
„h) a közművelődési minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a
Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásának
szakmai előkészítése.”
24.	§
A Kultv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. §
Az országos szinten működő, területi közművelődési szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezet a
közművelődési alapszolgáltatások segítése, fejlesztése és az egységes szakmai feladatellátás
érdekében országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.”
25.	§
A Kultv. IV. Része a III. Fejezetet követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
14
A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok
87/B. §
A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok a következők:
 a)	a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra
 elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális
 közegébe,
 b)	a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt
 néphagyományának és népi iparművészeti hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése,
 feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és
 közgyűjteményi feladatok ellátása,
 c)	a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység
 ellátása,
 d)	együttműködés a népművészeti ágak, a népi iparművészet és a néphagyomány gondozása
 területén a helyi, regionális és országos szervezetekkel,
 e)	népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével, minősítő címek
 adományozásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, ennek keretében hatósági nyilvántartás
 vezetése és a minősítő címekről szóló hatósági igazolvány kiállítása,
 f)	a néphagyomány gondozása és a hagyományőrzés érdekében kifejtett tevékenységek
 támogatása, a népművészet, a népi iparművészet és a néphagyomány minőségbiztosítási
 rendszereinek működtetése,
 g)	a hagyományőrzés, a néphagyomány gondozása területein szakmai képzési és továbbképzési
 feladatok ellátása, ennek érdekében a képzések kidolgozása, akkreditáltatása és megszervezése a
 Kárpát-medencében, valamint szakkiadványok megjelentetése,
  h)	a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, fenntartása, a magyar és a
  kárpát-medencei népművészet, népi iparművészet és a néphagyomány tárgyi és szellemi
  értékeinek népszerűsítése, országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezése,
 i)	az élő és újraéleszthető néphagyomány, a hagyományőrzés, a népművészet és a népi
 iparművészet állami támogatásának koordinálása, a helyi élő néphagyományt érintő
 tevékenységek feltárásához, gyakorlásához, fejlesztéséhez komplex szakmai szolgáltatás
 biztosítása.
j) a fenti célok érdekében megyei és Kárpát-medencei hálózatok, kirendeltségek működtetése.”
26.	§
  A Kultv. III/A. Fejezete a következő 87/C. §-sal egészül ki:
„87/C. §
 (1)	A 87/B. § e) pontja szerinti hatósági nyilvántartás (e § alkalmazásában a továbbiakban:
 nyilvántartás) tartalmazza:
15
 a)	a minősítés alapját képező foglalkozási ágat,
b)	a minősítés megszerzésének dátumát, valamint
 c)	a minősítő címről kiállított igazolvány számát és hatályosságának időtartamát.
(2)	Ha a minősítő cím jogosultja természetes személy, a nyilvántartás az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően tartalmazza a jogosult természetes személyazonosító adatait.
(3)	Ha a minősítő cím jogosultja szervezet, a nyilvántartás az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően tartalmazza:
 a)	a szervezet nevét, cégnevét, szervezeti formáját,
 b)	a szervezet nyilvántartási számát, cégjegyzékszámát vagy alapító okirat számát,
 c)	a szervezet székhelyét és bejegyzett telephelyét, valamint
 d)	a szervezetnek - a szervezet minősítő címre való jogosultságát megalapozó - minősítő címmel
 rendelkező természetes személy tulajdonosa, tagja vagy alkalmazottja nevét, a szervezetben
 betöltött pozícióját, továbbá igazolványának számát és hatályossága időtartamát.
(4)	Jogszabály az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - a személyes
adatok körébe nem tartozó - adat nyilvántartásba vételét is előírhatja.
(5)	A nyilvántartás az (1) bekezdésben szereplő adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
(6)	A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak és a nyilvántartást vezető szerv honlapján
hozzáférhetők.”
27.	§
 (1)	A Kultv. 88. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)
„c) kiadja a közművelődési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, a minősített
szakmai továbbképzés követelményeit,”
 (2)	A Kultv. 88. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
 (A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)
„f) kormányrendeletben kijelölt szerv útján ellátja a hagyományőrzéssel és a néphagyomány
gondozásával kapcsolatos állami feladatokat,”
28.	§
 A Kultv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartásért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázat útján gondoskodik az
önkormányzat közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki eszközök fejlesztéséről,
berendezési tárgyak gyarapításáról, épületek karbantartásáról és felújításáról.”
16
29. §
A Kultv. 91/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településen - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a
települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával,
illetve a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosításával összefüggő feladatait
közös szervezetben (a továbbiakban: integrált kulturális intézmény) láthatja el.”
30.	§
A Kultv. a következő 91/B. §-sal egészül ki:
„91/B. §
A kulturális alapellátás kiterjesztésének az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott prioritási rend és szempontrendszer mentén történő megvalósítása
tárgyévi támogatási összegét a központi költségvetési törvény határozza meg.”
31.	§
A Kultv. 94. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A megyei hatókörű városi múzeum állami támogatása terhére évente biztosítani kell
intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember
alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.
(5a) A megyei hatókörű városi könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állami támogatása
terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben
foglalkoztatott könyvtáros szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.”
32.	§
(1)	A Kultv. 100. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)
„d) a nemzetiségi bázisintézmény cím adományozásának részletes szabályait,”
(2)	A Kultv. 100. § (1) bekezdése a következő s)-t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)
„s) a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat ellátó
szerv kijelölését, feladatai ellátásának részletes szabályait,
t) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésére, minősítő címek adományozására
irányuló eljárás rendjét, a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási
17
 kötelezettségre, valamint az igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat és a minősítés alapjául
 szolgáló foglalkozási ágakat.”
 (3)	A Kultv. 100. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
 „c) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit,
 továbbá a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, működési, személyi és
 infrastrukturális követelményeit,”
 (4)	A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
 „e) a kulturális alapellátás kiterjesztésének prioritási rendjét és szempontrendszerét,”
 (5)	A Kultv. 100. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
 „m) a különböző típusú könyvtárak működését, a városi könyvtárak és a települési nyilvános
 könyvtárak szakmai követelményeit, továbbá a megyei hatókörű városi könyvtárak települési
 könyvtárak fejlesztésével kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátását és a települési
 könyvtárak és fenntartóik ezzel kapcsolatos kötelezettségeit,”
33.	§
 A Kultv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
34.	§
 A Kultv.
 1.	37/A. § (4) bekezdésében a „kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása” szövegrész
 helyébe a „kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása és a kulturális alapellátás kiterjesztése”
 szöveg,
 2.	42. § (4) bekezdés b) pontjában a „múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási
 stratégiával” szövegrész helyébe a „múzeumi küldetésnyilatkozattal, stratégiai tervvel,
 állományvédelmi tervvel, gyűjteménygyarapítási és revíziós tervvel, továbbá múzeumi
 digitalizálási stratégiával” szöveg
 3.	46. § (4) bekezdésében a „45/A. § (2) bekezdés bf), bg), bh) pontjaiban” szövegrész helyébe a
 „45/A. § (2) bekezdés g) és i) pontjában” szöveg,
 4.	46. § (5) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „nonprofit gazdasági
 társaság” szöveg,
 5.	51/A. § (2) bekezdésében a „városi múzeumok állami feladatainak” szövegrész helyébe a
 „városi múzeumok 45/A. § (2) bekezdése szerinti állami feladatainak” szöveg,
 6.	54. § (3) bekezdésében, 64. § (2) bekezdés b) pontjában, 64. § (5)-(7) bekezdésében, 66. §-ban,
 68. § (2) bekezdésében, 69. § d) pontjában, 95/B. § (10) bekezdésében, valamint 100. § (3)
 bekezdés b) pontjában a „megyei könyvtár” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi
18
 könyvtár” szöveg,
  7.	III. Rész VI. Fejezet címében a „Közkönyvtári ellátás: a települési és a megyei könyvtári
  ellátás” szövegrész helyébe a „Közkönyvtári ellátás” szöveg,
  8.	64. § (3) bekezdésében a „megyei könyvtárral” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi
  könyvtárral” szöveg,
  9.	68. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtár”
  szöveg,
  10.	70. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi
  könyvtári” szöveg,
  11.	70. § (2) bekezdés d) pontjában a „megyei könyvtári” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű
  városi könyvtári” szöveg,
  12.	70. § (3) bekezdésében, valamint 91/A. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a
  „megyei hatókörű városi” szöveg,
  13.	80. §-ában az „önkormányzat a rendeletében” szövegrész helyébe az „önkormányzat a
  közművelődési rendeletében” szöveg,
  14.	82. §-ában a „Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács)” szövegrész helyébe a
  „Közművelődési Kerekasztal” szöveg,
  15.	82. §-ában, 83. § (2)-(6) és (8)-(11) bekezdésében a „Tanács” szövegrész helyébe a
  „Közművelődési Kerekasztal” szöveg,
  16.	83. § (1) bekezdésében a „Tanácsot” szövegrész helyébe a „Közművelődési Kerekasztalt”
  szöveg,
  17.	83. § (6) bekezdésében az „egyesület” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg
 18.	83. § (7) bekezdésében a „Tanácshoz” szövegrész helyébe a „Közművelődési
 Kerekasztalhoz” szöveg,
  19.	83. § (8) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
  20.	85. § (2) bekezdésében a „szervvel” szövegrész helyébe a „szervezettel” szöveg
  21.	91/A. § (2) bekezdésében a „megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak”
  szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeum és a megyei hatókörű városi könyvtár”
  szöveg,
  22.	100. § (3) bekezdés t) pontjában az „összevont önkormányzati intézmények” szövegrész
  helyébe az „integrált kulturális intézmény” szöveg
  lép.
35.	§
  (1)	Hatályát veszti a Kultv.
  a)	39. § (4) bekezdése,
  b)	59. § (5) bekezdése,
  c)	68. § (3) bekezdés f) pontja,
  d)	74-75. §-a,
  e)	81. §-a,
  f)	98. § (4) bekezdése,
19
 g)	100. § (3) bekezdés q) pontja,
 h)	100. § (6) bekezdés b) pontja.
 (2)	Hatályát veszti a Kultv. 100. § (3) bekezdés k) pontja.
  4.	Záró rendelkezések
   36.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép
 hatályba.
 (2)	A 26. §, a 32. § (2) bekezdése, valamint a 35. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
20
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	A Kultv. 1. számú melléklete a következő cs) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„cs) Stratégiai terv: A múzeumok stratégiai feladatait megalapozó írott dokumentum, amely az e
törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében - a múzeumi küldetésnyilatkozatban
foglaltakhoz illeszkedve - elemzi a múzeum társadalmi és gazdasági környezetét, valamint három
éves időtávban meghatározza a gyűjteménygyarapítás és a kulturális javakhoz való hozzáférés terén
elérni kívánt stratégiai célokat, rögzíti a stratégiai célokhoz kapcsolódó intézkedéseket és
számszerűsítve is meghatározza az elérni kívánt célok tervezett célértékeit, valamint a megvalósítás
személyi, tárgyi és költségvetési feltételrendszerét.”
2.	A Kultv. 1. számú melléklete a következő gy) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„gy) Állományvédelmi terv: A múzeumok állományvédelmi tevékenységét megalapozó írott
dokumentum, amely - az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése és a kulturális javak
állapotromlásának megelőzése érdekében - elemzi az intézmény kiállításainak és raktárainak
állományvédelmi helyzetét, valamint erre építve rögzíti a megfelelő műtárgykörnyezet biztosítására,
a múzeumban őrzött kulturális javak jó állapotának fenntartására, továbbá a természetes
állapotromlás megelőzésére és csökkentésére irányuló feladatokat és célokat.”
3.	A Kultv. 1. számú melléklete p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„p) Gyűjteménygyarapítási és revíziós terv: A múzeumok gyűjteménygyarapítási tevékenységét
megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése
érdekében - a gyűjtőkörökhöz illeszkedve - bemutatja a múzeumi gyűjteményben őrzött kulturális
javak jellegét, nyilvántartását és a hasznosítás céljait, valamint rögzíti a kulturális javak tervezett
gyarapításának céljait és prioritásait, hosszú távú tárolásának feltételeit, a selejtezéssel és revízióval
kapcsolatos feladatokat, továbbá a gyűjteménygyarapításra vonatkozó jogi és etikai elvárásokat.”
4.	A Kultv. 1. számú melléklete s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„s) Népművészet: valamely népművészeti ág (népköltészet, népzene, néptánc, díszítőművészet,
népviselet, tárgyalkotó hagyományok) körébe tartozó olyan tudás, alkotás vagy kifejezési mód,
amelyet a nép elsősorban a maga szükségletére hoz létre saját több nemzedéken átívelő
hagyományai alapján.”
5.	A Kultv. 1. számú melléklete u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„u) Népi iparművészet: a népművészeti tárgyi örökség tudatos, esetenként szervezett és irányított
keretekben megvalósult továbbélése, a kreatív iparban is megjelenő, a népi hagyományokon alapuló
stílusjegyeket hordozó művészeti alkotások.”
21
6.	A Kultv. 1. számú melléklete w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„w) Néphagyomány: népi kultúránk és hagyományaink, szellemi és tárgyi örökségünk ma is élő,
újraélhető, szervesen fejlődő elemeinek az összessége, ideértve a népi kultúra újjászületését
támogató tevékenységeket is.”
22
Általános indokolás
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) jelen módosítása több célkitűzést is megfogalmaz, így
a kulturális alapellátás kiterjesztését célzó kormányzati törekvés törvényi rögzítését, valamint a
közművelődési alapszolgáltatások bevezetését, továbbá a közösségi művelődési
intézményrendszer differenciált meghatározását.
Emellett kisebb volumenű módosítások érintik a muzeális és a könyvtári területre vonatkozó
szabályozást is.
A kulturális alapellátás kiterjesztése a Kultv. hatálya alá tartozó intézményrendszer
szolgáltatásainak fejlesztésével azt a célt szolgálja, hogy minden magyar ember hozzáférjen a
társadalom emelkedéséhez szükséges értékekhez és így erősödjön a magyar identitás,
kibontakozzanak a kultúra jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményt fokozó hatásai.
Az állam, figyelembe véve a helyi fejlődési igényeket, aktivizáló feladatai keretében biztosítja a
közkulturális intézményrendszer működését, és törekszik a kulturális tevékenységek révén
elsajátítható és fejleszthető kompetenciák szintjének emelésére, illetve területi
egyenlőtlenségeinek felszámolására.
A javaslat a muzeális intézmények és a könyvtárak vonatkozásában rögzíti azok részvételét a
kulturális alapellátás kiterjesztésében, ezáltal mozgósítva az intézményrendszer erőit annak
érdekében, hogy minél több ember számára nyújtson hozzáférési lehetőséget a művelődés, a
tudás és a műveltség megszerzéséhez a helyben igénybe vehető és a távolról elérhető
szolgáltatások fejlesztésével.
A könyvtári területet érintő jelentősebb módosítás, hogy a javaslat - a feladatkör kettőségét
kifejezve - a megyei könyvtár elnevezését megyei hatókörű városi könyvtárra módosítja, amivel
egyrészről megteremti a koherenciát a megyei hatókörű városi múzeumok elnevezésével,
másrészről hangsúlyozza, hogy ezen könyvtártípus feladatköre a városi könyvtári feladatokat és
a megyei hatókörű feladatokat is tartalmazza.
A közösségi művelődést érintő tartalmak módosításának eredményeként a közösségi művelődés
szabályozásának fókuszába a szakpolitika célkitűzései, a közművelődési alapszolgáltatások
kerülnek, jogszabályi garanciái lesznek a közművelődési alapszolgáltatások minőségi
biztosításának és differenciált megszervezésének, a helyi szükségletekhez és igényekhez jobban
illeszkedő módon működnek majd a közösségi művelődés intézményei.
A közösségi művelődési szakpolitika elsődlegesen feladatokban gondolkodik. A célkitűzések
megvalósulását az alapszolgáltatások biztosítása garantálja, melynek eszközrendszere a
differenciált intézményi hálózat. A javaslat meghatározza a közfeladatként nyújtandó
23
közművelődési alapszolgáltatásokat, célokat és nem eszközöket határoz meg azzal, hogy
újraszabályozza a közművelődési tevékenységek körét.
A javaslat a közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító intézmény- és szervezetrendszer
újradefiniálását is tartalmazza. Ezt a különböző feladat-ellátási formák (intézménytípusok) és az
azokhoz kapcsolódó szakmai minimumok, standardok kidolgozásával és bevezetésével éri el.
A közművelődési tanácsok száma az eltelt időszakban lecsökkent, és formálissá vált a szerepük a
helyi közösségi művelődés befolyásolásában. A javaslatban szereplő módosításokkal
hangsúlyosabbá válik a szerepük.
A módosítás meghatározza a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos
állami feladatokat. A néphagyománnyal és hagyományőrzéssel összefüggő állami feladatokat
jogszabály nem határozta meg korábban, amely szabályozás hiánya a közművelődés
népművészettel kapcsolatos területén a szakmai szervezetek tevékenysége során problémákat
okozott. A módosítás e hiány megszüntetését célozza.
Részletes indokolás
1. §
A műteremlakások a művészek számára biztosítanak alkotási lehetőséget, amely a művészek egy
speciális támogatási formája. Indokolt, hogy a műteremlakásokkal kapcsolatos feladat- és
hatáskör a kultúráért felelős miniszterhez tartozzon.
2. §
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény, illetve az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.
19.) Korm. rendelet szélesebb körben tette kötelezővé az elektronikus ügyintézés lehetőségét,
illetve kidolgozott garanciális elemeket, amelyek biztosítják a papíralapú iratok, illetve az
azokról készült hiteles elektronikus másolatok egyenértékűségét. Ennek az egyenértékűségnek
szükséges megjelennie a köziratok kezelésének szabályozási rendszerében is a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
módosításával.
3. §
A kulturális örökség szellemi birtokbavételét, a könyvtári ellátást biztosító, a kulturális
hagyományőrzést valamint a közösségi és egyéni művelődést támogató intézmények kulturális
alapellátást megvalósító rendszert alkotnak, ami arra törekszik, hogy minden magyar ember
hozzáférjen a társadalom emelkedéséhez szükséges értékekhez és így erősödjön a magyar
identitás, kibontakozzanak a kultúra jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményt fokozó
24
hatásai.
A kulturális alapellátó intézményrendszer a helyes viselkedésre ösztönözve, társadalmi
veszélyeket megelőzve, vagy kihívásokra válaszolva kínál alkalmakat a kulturális
tevékenységekben való részvételre, ami olyan eszköz, ami elősegíti a helyhez kötődő, helyben
boldoguláshoz szükséges tudás gyarapodását. Az állam, figyelembe véve a helyi fejlődési
igényeket, aktivizáló feladatai keretében biztosítja a közkulturális intézményrendszer működését,
és törekszik a kulturális tevékenységek révén elsajátítható és fejleszthető kompetenciák területi
egyenlőtlenségeinek felszámolására, illetve szintjének emelésére.
4-6. §
A javaslat az alapelvek között rögzíti, hogy a kulturális alapellátás keretében a közgyűjtemények
és a közművelődési intézmények a központi költségvetési források felhasználásával az érintett
célcsoportok számára biztosítják a tárgyi és szellemi kulturális örökség hozzáférhetővé tételét,
valamint olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyek hozzájárulnak a személyiség
fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a
közösségfejlesztéshez, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges egyéni kulcskompetenciák
fejlesztéséhez.
Ennek jegyében a javaslat a Kultv. céljai között meghatározza a kulturális alapellátásban történő
részvétel lehetséges módjait, valamint rendelkezik arról, hogy mindenkinek joga van igénybe
venni a kulturális alapellátás keretét alkotó intézményrendszer által nyújtott, központi
költségvetésből támogatott szolgáltatásokat. Ennek megvalósítása érdekében a Kultv. hatálya alá
tartozó intézmények alapfeladatai közé új elemként bekerült, hogy részt vesznek a kulturális
alapellátás kiterjesztésében.
7.	§
A módosítás hatályon kívül helyezi a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok
tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra vonatkozó mondatrészt, figyelemmel
arra, hogy a kulturális javakra vonatkozó rendelkezések a kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény szabályozási tárgykörébe tartoznak.
Emellett a javaslat kiterjeszti a 3/A. § hatályát és ezzel a kulturális alapellátásra vonatkozó
kötelezettséget a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és
személyekre is.
8.	§
A javaslat pontosítja a nemzetiségi bázisintézményi cím adományozásának feltételeit.
9.	§
25
A javaslat a kölcsönzési szerződés kötelező mellékleteire vonatkozó szabály mellé beilleszti az
eddig rendeleti szinten szabályozott elhelyezési dokumentáció fogalmát, ezáltal szerves
egységben nyernek szabályozást a kölcsönzési szerződésre vonatkozó előírások.
Az adminisztratív, a kölcsönzéshez kapcsolódó díjak alkalmazását a „Bizot elvek” határozzák
meg, az adminisztrációs és előkészületi költségeket általában a kölcsönvevőnek kell vállalnia (pl.
a festmény keretezése, restaurálási költségek, biztosítás, szállítás), a kölcsönzési szerződésben
meghatározottak szerint. Ez a szabály miniszteri rendeletben szereplő, meglévő rendelkezés,
azonban a koherencia megteremtése érdekében törvényi szintre emelése szükséges. A pénzügyi
biztosíték és az egyéb költségek fogalmának egységes meghatározása szükséges.
10.	§
A módosítás alapján a hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak kikerülnek a
szabályozási körből. A hatályos szabályozás ellentmond az állami vagyonnal való
gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet, valamint a kulturális javakkal kapcsolatos
hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 45/2012. EMMI rendelet szabályozásának,
emellett nincs összhangban a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.
6.) Korm. rendelettel sem.
A hatályos rendelkezés a 2014 előtti állapotot konzerválja, amikor az emberi erőforrások
minisztere irányítása alá tartozott az örökségvédelem területe is. 2014-ben azonban különvált az
ágazat irányítása, így a közgyűjtemények továbbra is az emberi erőforrások minisztere irányítása
alá, míg az örökségvédelem hatósági és nem hatósági feladatai (pl. állami elővásárlási jog
gyakorlása) a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá került. A védetté nyilvánított
kulturális javakkal kapcsolatos intézkedések a kulturális javak hatóságának, azaz a
Miniszterelnökséget vezető miniszternek a feladatai közé tartoznak.
11.	§
A javaslat a megyei hatókörű városi múzeum alapdokumentumaival kapcsolatos miniszteri
véleményezési hatáskört - a 2013. óta eltelt időszak tapasztalatai alapján - a szakmai munkaterv
és a szakmai beszámoló, valamint a stratégiai terv véleményezésére szűkíti. A miniszter
véleménye az önkormányzatot nem köti döntése meghozatalában.
12.	§
A javaslat pontosítja a megyei hatókörű városi múzeumok állami feladatait, emellett rögzíti,
hogy a megyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét
súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén köteles a helyszíni bejárást soron kívül
lefolytatni.
13.	§
A javaslat alapkövetelményként tartalmazza a nyilvános könyvtárak részvételét a kulturális
26
alapellátás kiterjesztésében. Az egymásra épülő szolgáltatásokat nyújtó, minden településre
kiterjedő nyilvános könyvtári ellátás rendszere - társadalmi szerepvállalásának megfelelően -
mindenki számára lehetőségeket nyújt az egyéni tanuláshoz, a tudás és az információs műveltség
gyarapításához, az ilyen alapon szerveződő közösségek tevékenységének támogatásához. A
nyilvános könyvtár szolgáltatásai differenciált fejlesztésével hozzájárul a kulturális alapellátás
kiterjesztéséhez, a kreativitás kibontakozásának elősegítéséhez, ezáltal az egyéni élet
minőségének javításához.
A fegyveres és rendvédelmi testületek könyvtárai, különösen a Magyar Honvédség
csapatkönyvtárai, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának börtönkönyvtárai
jelentős szerepet játszanak a Kultv. 55. § (1) bekezdése szerinti nyilvános könyvtári
alapfeladatok ellátásában (pl. információs műveltség elsajátítása, egész életen át tartó tanulás
folyamatának segítése, segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását etc.). A
nyilvános könyvtárak egyik alapfeltételét, a megközelíthetőséget és használhatóságot
ugyanakkor - elsősorban biztonsági okok miatt - csak parancsnoki engedélytől függően tudják
biztosítani. Esetükben a megközelíthetőség és a használhatóság nyilvános könyvtárakkal
szemben előírt kötelezettségei nem teljesíthetőek, így a javaslat lehetővé teszi, hogy a
hozzáférést távhasználat útján biztosítják.
14.	§
A javaslat az Országos Széchényi Könyvtár részeként működő Könyvtári Intézet feladatait - a
könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások között -
kiegészíti a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálásával, képzések szervezésével,
valamint a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai
előkészítésével, ezáltal megerősíti az Országos Széchényi Könyvtár stratégiaalkotásban betöltött
jelentőségét, valamint hangsúlyozza a képzések terén elvárt feladatkörét.
15.	§
A Kultv. 54-55. §-ának, valamint 64. §-ának összevetése alapján a Kultv. jelenleg sem zárja ki,
hogy a nyilvános könyvtár ellátásával kapcsolatos kötelező feladatot az állami vagy az
önkormányzat nonprofit gazdasági társaságon keresztül lássa el. E szervezeti formára a
nyilvános könyvtárak jegyzékét áttekintve jelenleg is több példa van. Az átlátható jogi helyzet
kialakítása érdekében - a területi múzeumokhoz hasonlóan - a javaslat e lehetőséget a Kultv.
szövegében egyértelműen rögzíti.
16.	§
A megyei hatókörű városi könyvtár állami feladatait a Kultv. 66. §-a határozza meg. A
módosítási javaslat a megyei hatókörű városi könyvtár által működtetett Könyvtárellátási
Szolgáltató Rendszerben a kistelepülések számára nyújtott szolgáltatásokat kibővíti a kulturális
alapellátás kiterjesztését szolgáló szolgáltatásokkal. A módosítás rögzíti azt is, hogy a megyei
hatókörű városi könyvtár megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a
27
Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását
a könyvtári, információs és közösségi helyen.
A jelenleg is kötelező, a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs
szakmai műhelynapok száma évente egy alkalomról évente két alkalomra nő.
17.	§
A javaslat a megyei hatókörű városi könyvtár alapdokumentumaival kapcsolatos miniszteri
véleményezési hatáskört - a 2013. óta eltelt időszak tapasztalatai alapján -a szakmai munkaterv
és a szakmai beszámoló, valamint a stratégiai terv véleményezésére szűkíti. A miniszter
véleménye az önkormányzatot nem köti döntése meghozatalában.
18.	§
A javaslat részletesen meghatározza a települési önkormányzatok számára a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 7. pontjában
meghatározott kötelező feladat tartalmát. Ezen túlmenően a közművelődési alapszolgáltatás
jogintézményének bevezetésével egyértelműen meghatározza a települési önkormányzatok
kötelező feladatának körét, másrészt megteremti a közfeladatként nyújtandó közművelődési
alapszolgáltatások jogszabályban meghatározott módon való területi differenciálásának
lehetőségét.
A javaslat újraszabályozza a közművelődési tevékenységek körét. Új elemként jelennek meg a
tehetséggondozás- és fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint a kulturális alapú
gazdaságfejlesztés alapszolgáltatások a közösségi művelődés szabályozásában. Törlésre kerül a
normaszövegből a szabadidő kulturális célú eltöltése feltételeinek biztosítás, mint
közművelődési tevékenység, ugyanis ez a szakpolitikai célok megvalósításának csupán egyik
eszköze, hiszen például a közösségfejlesztés megvalósulhat kulturális rendezvényeken keresztül
is. A közgyűjteményi intézmények közművelődési tevékenységének támogatása a javaslat
értelmében a közgyűjteményi intézmények által biztosított közművelődési alapszolgáltatásokkal
valósul meg, míg a közművelődési intézmények együttműködési kötelezettségét más kulturális
intézményekkel a módosítás 78. § (3) bekezdésének d) pontja írja elő.
19.	§
A javaslat a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének érdekében meghatározza a
közösségi művelődés intézményrendszerének működésével kapcsolatos alapelveket valamint
részletesen szabályozza a közösségi művelődési intézmény típusait, meghatározza azok
minimum-követelményeit. Lehetővé teszi továbbá, hogy a települési önkormányzat a
közművelődési feladatokat integrált kulturális intézmény szervezeti egységeként működő
közművelődési intézmény útján lássa el.
A módosítás integrál olyan, közösségi művelődési tevékenységeket folytató intézménytípusokat,
amelyekkel kapcsolatos előírásokat a hatályos szabályozás nem vagy csak részlegesen rendezett,
28
így a jövőben ezen intézménytípusok is közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító
közművelődési intézménynek számítanak.
A javaslat meghatározza továbbá a közművelődési közösségi színtér működtetésével kapcsolatos
szabályokat, valamint a közösségi színtér formáit.
20.	§
A módosítás pontosítja a közművelődési megállapodásra vonatkozó szabályokat és
meghatározza, hogy a közművelődési megállapodás alapján közművelődési intézményt vagy
közösségi színteret működtető szervezet a Kultv. szerint a települési önkormányzatnak delegált
feladatok közül mely feladatokat köteles ellátni.
21.	§
A javaslat a közművelődési rendeletre vonatkozó szabályokat pontosítja.
22.	§
Technikai jellegű módosítás, amelyet a közművelődési alapszolgáltatások bevezetése tesz
indokolttá.
23.	§
A módosítás meghatározza, hogy a közművelődés minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok a
területi közművelődési szakmai szolgáltatások közé tartoznak.
24.	§
Technikai jellegű módosítás, amelyet a közművelődési alapszolgáltatások bevezetése tesz
indokolttá.
25-26. §
A módosító javaslat meghatározza, hogy melyek a hagyományőrzéssel és a néphagyomány
gondozásával kapcsolatos állami feladatok. A néphagyománnyal és hagyományőrzéssel
összefüggő állami feladatokat jogszabály nem határozta meg korábban, amely szabályozás
hiánya a közművelődés népművészettel kapcsolatos területén a szakmai szervezetek
tevékenysége során problémákat okozott. A módosítás e hiány megszüntetését célozza. A
módosító javaslat meghatározza továbbá a népművészeti és népi iparművészeti alkotások
minősítésével, a minősítő címek adományozásával kapcsolatos feladatok keretében vezetett
nyilvántartásban szereplő adatok körét, az azok kezelésére vonatkozó szabályokat.
27.	§
Technikai jellegű módosítás.
28.	§
29
A közművelődési érdekeltségnövelő pályázatok célját és tartalmát pontosító módosítás.
29.	§
Az integrált kulturális intézmény fogalmát bevezető módosítás.
30.	§
A javaslat rögzíti, hogy a kulturális alapellátás kiterjesztésének jogszabályban meghatározott
prioritási rend és szempontrendszer mentén történő megvalósításának tárgyévi támogatási
összegét a központi költségvetési törvény határozza meg.
31.	§
A javaslat a megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei hatókörű városi könyvtárak
munkatársai esetében pontosítja a kötelező továbbképzésre vonatkozó szabályokat.
32.	§
A javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben jelölje
ki a hagyományőrzéssel kapcsolatos állami feladatokat ellátó szervet, meghatározza,
feladatellátásának részletes szabályait. Felhatalmazást kap a Kormány továbbá, hogy
végrehajtási rendeletben szabályozza a népművészeti és népi iparművészeti alkotásokra
vonatkozó rendelkezéseket, valamint a nemzetiségi bázisintézmény cím adományozásának
részletes szabályait.
A javaslat felhatalmazást ad a miniszternek, hogy végrehajtási rendeletben szabályozza a
közművelődési alapszolgáltatások valamint a közművelődési intézmények és közösségi színterek
szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, valamint a kulturális alapellátás
kiterjesztésének prioritási rendjét és szempontrendszerét.
A javaslat a felhatalmazó rendelkezéseket kiegészíti a megyei hatókörű városi könyvtárak
települési könyvtárak fejlesztésével kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó rendeleti
szabályozás kötelezettségével.
33.	§
A javaslat a fogalmak körét - a módosítással összhangban kiegészíti a népművészet, népi
iparművészet néphagyomány fogalmakkal. A javaslat emellett rögzíti a múzeumok számára
előírt stratégiai terv, állományvédelmi terv, valamint gyűjteménygyarapítási és revíziós terv
tartalmát és szabályozási tárgykörét.
A javaslatok ezen túlmenően megteremtik a Kultv. belső koherenciáját.
34.	§
A módosítás - a feladatkör kettőségét kifejezve - a megyei könyvtár elnevezését megyei
30
hatókörű városi könyvtárra módosítja, amivel egyrészről megteremti a koherenciát a megyei
hatókörű városi múzeumok elnevezésével, másrészről hangsúlyozza, hogy ezen könyvtártípus
feladatköre a városi könyvtári feladatok mellett a megyei hatókörű feladatokat is tartalmazza.
Múzeumok esetén a módosítás - a minőségelvű működés érdekében - kibővíti a szakmai munkát
megalapozó dokumentumokat a stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, valamint a
gyűjteménygyarapítási és revíziós tervvel.
35.	§
A javaslatok egyes szabályozási egységek hatályon kívül helyezésével megteremtik a Kultv.
belső koherenciáját.
36.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
Az eltérő hatályba lépést az általános közigazgatási rendtartás 2018. január 1-jén hatályba lépő
szabályozása indokolja.
31