﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15378.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 19:51
Parlex azonosító: 1L6H82AS0003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere
Törvényjavaslat címe: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI.	törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint
egyéb törvények módosításáról
A kormány nevében mellékelten benyújtom a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében
történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
   a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a
   gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények
módosításáról
   1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)
 4.	§ (1a) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül
jövedelemnek]
   „13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.”
2.	§
 Az Szt. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az aktív korúak ellátására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az uniós rendeletek
alapján külföldi szerv által folyósított álláskeresési ellátás az Flt. szerinti álláskeresési ellátással egy
tekintet alá esik.”
3.	§
 Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
 (Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)
   „h) akinek részére az aktív korúak ellátása keretében nyújtott ellátás folyósítása egy évet
   meghaladó időtartamban egybefüggően szünetel, az egy év leteltét követő nappal.”
4.	§
 (1)	Az Szt. 58/A. § (2b) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem
feltétele a befogadás)
   „f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből
   finanszírozott szociális szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális
   szolgáltatás, valamint az ehhez tartozó ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató
   esetén.”
 (2)	Az Szt. 58/A. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(2f) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével indokolt esetben - évente két alkalommal - dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti
létszám, férőhelyszám, illetve feladatmutató befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d)
bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a
szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset
különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás
pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A kérelem
benyújtásának naptári napként meghatározott határidejét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter közleményben teszi közzé, és döntését - az államháztartásért felelős miniszter attól
számított 30 napon belül közölt álláspontja alapján - attól számított 60 napon belül hozza meg. A
szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértése és a
közzétett évi két időpontra tekintet nélkül 30 napon belül dönt, ha a befogadást költségvetési
többletkiadással nem járó fenntartóváltozásra, fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám,
férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra tekintettel kérik.”
(3)	Az Szt. 58/A. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés - ide nem értve az
ellátási területet nem érintő szétválás, egyesítés vagy átcsoportosítás esetében a (2c) bekezdés c)
pont ca) és cb) alpontját - nem alkalmazható, a befogadásra a (2d) vagy a (2f) bekezdésben
foglaltak alapján kerülhet sor.”
(4)	Az Szt. 58/A. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:
„(2k) A (2f) bekezdésben foglaltak alapján kérhető az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési
körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó, 2008. január
1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján a szolgáltatói nyilvántartásban emelt szintű
férőhelyként befogadott férőhelyeknek az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító befogadása.”
5.	§
Az Szt. 65/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a -10°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet,
tartósan 27°C feletti napi középhőmérséklet vagy egyéb időjárási körülmények esetén a
meteorológiai szolgálat második szintű veszélyjelzése esetén a regionális diszpécserközpontokon
keresztül vörös kód figyelmeztetést ad ki, amelynek ideje alatt a bentlakásos intézmények - a
diszpécserközpont előzetes jelzése alapján - a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett ellátási
formájuktól, ellátási területüktől és férőhelyszámuktól függetlenül kötelesek az intézménybe érkező
hajléktalan személynek élete és testi épsége megóvásához szükséges mértékben a pihenés, télen a
melegedés lehetőségét biztosítani. Az ellátás ideje alatt intézményi jogviszony nem jön létre. A
szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Szociális Ágazati Portálon a vörös kód ideje alatt
3
alkalmazandó eljárásrendet tesz közzé.”
6. §
Az Szt. 68. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Szakápolást is nyújtó idősek otthonában (a továbbiakban: szakápolási központ) szakápolás
annak a 18. életévét betöltött személynek nyújtható,
a)	aki idősotthoni ellátásra gondozási szükséglettel rendelkezik,
b)	aki betegségéből adódóan szakápolást igényel, de akut fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és
állandó orvosi felügyeletre nem szorul, és
c)	akit a kezelőorvosa vagy - intézményi jogviszony fennállása esetén - a szociális intézmény
orvosa szakápolási központba beutalt.
(3b) Szakápolási központban a szakápolás a gondozási szükséglet vizsgálatának eredménye és az
orvosi vélemény alapján megállapított, legfeljebb hat hónapos, a 94/C. § szerinti megállapodásban
meghatározott ideig történik. A szakápolási központ orvosa a szakápolás további indokoltságát a
határozott idő letelte előtt felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredménye alapján a szakápolás határideje
-	több alkalommal, egyszerre legfeljebb hat hónappal, a 94/C. § szerinti megállapodás
módosításával - meghosszabbítható.”
7.	§
(1)	Az Szt. 92/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet
végző, vezetői megbízással rendelkező személyek külön jogszabályban meghatározottak szerint
vezetőképzésen vesznek részt.”
(2)	Az Szt. 92/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezetőképzést végző szervezetet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jelöli ki.”
8.	§
Az Szt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyatékos személyek rehabilitációs intézményébe, illetve a fogyatékos személyek
rehabilitációs célú lakóotthonába történő bekerülés feltétele a 70. § (5) bekezdése szerinti
alapvizsgálat elvégzése.”
9.	§
Az Szt. 113/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
 (A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt)
 „a) a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó
 intézményében vagy a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában elhelyezett,
 BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátottak,”
10.	§
 Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:
„139/A. §
 (1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a
 gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények
 módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 34. § (2) bekezdés h) pontját a 2018.
 január 1-jén és azt követően benyújtott aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására
 irányuló kérelmek alapján megállapított jogosultságok esetében kell alkalmazni.
 (2)	Ha a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a
 gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények
 módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 58/A. § (2k) bekezdése alapján az emelt
 szintű férőhelyet az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló törvényben
 meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító férőhelyként fogadják be, az ilyen
 férőhelyen ellátott személy gondozási szükségletét nem kell megvizsgálni és azt fennállónak kell
 tekinteni az ellátás teljes időtartama alatt, valamint számára továbbra is az átlagot jóval meghaladó
 minőségű elhelyezési körülmények és szolgáltatások nyújtására kötött megállapodás szerinti
 elhelyezést és ellátást kell biztosítani.”
11.	§
 (1)	Az Szt.
 a)	4. § (1c) bekezdésében az „egészségbiztosítási” szövegrész helyébe az „egészségügyi” szöveg,
 b)	58/A. § (2f) bekezdésében a „tekintettel kérik, és a fenntartóváltás” szövegrész helyébe a
 „vagy fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra
 tekintettel kérik, és a fenntartóváltás vagy átadás” szöveg,
 c)	24/B. §-ában a „szolgálatnak” szövegrész helyébe a „szolgálatnak és az állam fenntartói
 feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek” szöveg,
 d)	58/A. § (2b) bekezdés a) pontjában a „fenntartott” szövegrész helyébe a „fenntartott vagy
 általa a 91. § (3) bekezdése alapján más fenntartónak átadott” szöveg,
 e)	92. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti vagy az erre
 kijelölt” szöveg
 lép.
5
  (2)	Az Szt.
 a)	94/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „megjelölését)” szövegrész helyébe a „megjelölését),
 szakápolási központ esetén a szakápolás határidejét” szöveg,
  b)	115. § (1) bekezdésében az „is szolgáltatásonként” szövegrész helyébe a „szolgáltatásonként,
  szakápolási központ esetében a szakápolási ellátásra külön” szöveg
  lép.
  (3)	Az Szt.
  a)	17. § (8) bekezdésében, 33. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, (4) bekezdés a) pontjában az
  „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,
 b)	24. § (2) bekezdésében a „pénzforgalmi számla számára és a pénzforgalmi” szövegrész
 helyébe a „fizetési számla számára és a fizetési” szöveg,
 c)	33. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatásra” szövegrész helyébe az
 „álláskeresési ellátásra” szöveg,
  d)	33. § (4a) bekezdésében az „álláskeresési támogatás” szövegrészek helyébe az „álláskeresési
  ellátás” szöveg,
 e)	34. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatásban” szövegrészek helyébe az
 „álláskeresési ellátásban” szöveg,
 f)	92/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés,
 vezetőképzés” szöveg,
  g)	92/H. §-ában a „szakvizsgáztatást” szövegrész helyébe a „vezetőképzést” szöveg
  lép.
12.	§
  (1)	Hatályát veszti az Szt.
  a)	58/A. § (2c) bekezdés a) pontja,
  b)	58/A. § (2h) bekezdésében az „és fejlesztő foglalkoztatás” szövegrész,
  c)	99/D. § (2) bekezdésében az „a befogadás,” szövegrész,
  d)	112. § (3) bekezdésében az „a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat
  eredménye szerint” szövegrész,
  e)	112. § (6) bekezdésében az „a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat
  eredményének figyelembevételével” szövegrész.
  (2)	Hatályát veszti az Szt. 132. § (1) bekezdés o) pontja.
  (3)	Hatályát veszti az Szt.
 a)	4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában
 meghatározott bevételt, valamint” szövegrész,
  b)	92/E. § (2) bekezdésében a „szakvizsgáztatásának,” szövegrész,
  c)	92/I. §-a.
2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
6
módosítása
13.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 11. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében a
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben felmerült
gyermekbántalmazási esetek kivizsgálása és kezelése a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium
honlapján közzétett intézményi, fenntartói és ágazati módszertan (a továbbiakban:
gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertana) alapján történik.”
14.	§
A Gyvt. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A gyermekjogi képviselő jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel
személyesen, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának -
ideértve a nevelőszülőt is - jelenléte nélkül találkozni. A gyermek gondozási helyének biztosítania
kell a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.”
15.	§
A Gyvt. 15. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint - fenntartótól függetlenül - a
nevelőszülői hálózat vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének kinevezése, megbízása, továbbá
ismételt kinevezése, megbízása előtt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója meggyőződik az
érintett személy vezetői alkalmasságáról. E célból a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója
a)	- ha a megbízással, kinevezéssel érintett személy az előző munkáltatójánál gyermekek
ellátásával, nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével foglalkozott - az előző munkáltató és
az előző munkáltatónál jogvédelmi feladatot ellátó személyektől és szervektől szakmai véleményt
kér az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, a
vele szemben alkalmazott esetleges fegyelmi intézkedésekről és a foglalkoztatására irányuló
jogviszony megszűnésének vagy megszüntetésének okáról,
b)	az ismételt vezetői kinevezés esetén
    ba)	szakmai véleményt kér az intézményben működő gyermekjogi képviselőtől,
    gyermekvédelmi gyámoktól, érdekképviseleti fórumtól és nevelőtestülettől az érintett
    személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, és
     bb)	tájékozódik az intézményt érintő, a működést engedélyező szerv, az alapvető jogok
     biztosa és az ügyészség által lefolytatott vizsgálatok eredményéről.”
7
16. §
(1)	A Gyvt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek
együttes ellátását biztosítja.”
(2)	A Gyvt. 51. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az egy családok átmeneti otthona keretében működtetett külső férőhelyek férőhelyszáma
egybeszámítva nem haladhatja meg a családok átmeneti otthona férőhelyszámának 50%-át.”
17.	§
(1)	A Gyvt. 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői
feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-63. §-ban foglaltakon túl)
„b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése
alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését és - a gondozási hely 80/B. § (3) bekezdése
szerinti azonnali megváltoztatása esetén - a gyermekek ideiglenes befogadását biztosító
nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtet,”
(2)	A Gyvt. 66. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői
feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-63. §-ban foglaltakon túl)
„g) több gyermek áldozattá válása, vagy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre
vonatkozó jelentős hatása esetén a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító
szakemberek tevékenységének támogatása érdekében kríziskezelő szolgáltatást nyújt.”
18.	§
A Gyvt. 66/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a működtető meggyőződik a
nevelőszülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságáról. A nevelőszülőnek
jelentkező személy az alkalmassága vizsgálata körében nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már
más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának megállapítása céljából a nevelőszülő
előző működtetőjétől szakmai véleményt kér a nevelőszülőnek a gyermekekkel szemben tanúsított
magatartásáról, bánásmódjáról, a gyermekek gyermekvédelmi gyámjával, szükség esetén vér
szerinti családjával, a nevelési-oktatási intézményével, az egészségügyi ellátást nyújtóval és a
működtetővel való együttműködéséről, valamint a nevelőszülő jogviszonya megszűnésének vagy
megszüntetésének okáról.”
8
19. §
A Gyvt. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gyermekvédelmi gyám jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel
személyesen, a gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának - ideértve a
nevelőszülőt is - jelenléte nélkül találkozni. A gyermekvédelmi gyám az időpont megválasztásakor
figyelemmel van a gyermek kötelező elfoglaltságára. A gyermek gondozási helyének biztosítania
kell a gyermek és a gyermekvédelmi gyám zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.”
20. §
A Gyvt. 93. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A 25. életévét betöltött, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátása a fiatal
felnőtt kérelmére meghosszabbítható a hallgatói jogviszonya megszűnéséig, de legkésőbb a 30.
életévének a betöltéséig. A kérelemről az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy
nevelőszülői hálózat fenntartója dönt a fiatal felnőtt tanulmányaiból hátralévő időtartamra, a
tanulmányok befejezésének esélyére, a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátást nyújtó intézménnyel
történő együttműködési készségére és a rászorultságára tekintettel.”
21. §
A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]
„k) jóváhagyja és a minisztérium honlapján közzéteszi a gyermekbántalmazás elleni módszertant,
a gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertanát, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer
működésének és működtetésének szakmai módszereit.”
22. §
(1)	A Gyvt. 145. § (2b) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha)
„c) a szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott.”
(2)	A Gyvt. 145. § (2c) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)
„a) a bölcsődei ellátásra a megszervezésére köteles települési önkormányzattal kötött ellátási
szerződéssel rendelkező nem állami, egyházi fenntartót.”
(3)	A Gyvt. 145. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(2f) A miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a
szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d)
bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a
szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset
különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás
pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A miniszter döntését -
az államháztartásért felelős miniszter 30 napon belül közölt álláspontja alapján - 60 napon belül
hozza meg.”
(4)	A Gyvt. 145. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2g) A gyermekek átmeneti otthonára és a családok átmeneti otthonára a (2a)-(2f) bekezdés
szabályai helyett az Szt. 58/A. § (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a családok
átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár.”
23.	§
A Gyvt. a következő 185. §-sal egészül ki:
„185. §
(1)	Ha a családok átmeneti otthonának fenntartója az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én
hatályos második mondatában foglaltak szerint legfeljebb tizenegy férőhelyes lakásban vagy családi
házban - a szolgáltatói nyilvántartásba 2017. november 15-én bejegyzett - telephelyet működtet,
2017. november 30-áig kérelmezheti, hogy e telephelye 2018. január 1-jétől ne külső férőhelyként,
hanem - kormányrendeletben foglaltak szerint - valamely általa fenntartott, a szolgáltatói
nyilvántartásba székhelyként vagy telephelyként bejegyzett családok átmeneti otthonának részeként
legyen bejegyezve. Az e bekezdés alapján bejegyzett férőhelyekre a 2018. január 1-jén hatályos 51.
§ (2) bekezdése szerinti férőhelykorlát nem vonatkozik.
(2)	Ha a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy az 51. § (2)
bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondata szerinti telephelyet 2017. november 15-
ét követően jegyezték be a szolgáltatói nyilvántartásba, a legfeljebb tizenegy férőhelyes lakásban,
illetve családi házban működtetett férőhelyeket hivatalból külső férőhelyként kell bejegyezni a
szolgáltatói nyilvántartásba.
(3)	Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti adatmódosítással egyidejűleg az 51. § (2) bekezdés 2017.
november 15-én hatályos második mondata szerinti telephelyet 2017. december 31-ével hivatalból
törölni kell a szolgáltatói nyilvántartásból.”
24.	§
10
 (1)	A Gyvt.
 a)	29. § (3) bekezdésében az „a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti vagy az erre kijelölt”
 szöveg,
 b)	51. § (2) bekezdésében a „tizenkét férőhelyes” szövegrész helyébe a „tizenegy férőhelyes”
 szöveg
 lép.
 (2)	A Gyvt.
 a)	11. § (1a) bekezdésében a „minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan”
 szövegrész helyébe a „minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett egységes
 elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás elleni módszertan)” szöveg,
 b)	11/A. § (4) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
 minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
 c)	93. § (9) bekezdés b) pontjában a „legkésőbb a 25. életévének” szövegrész helyébe a „- (9a)
 bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a 25. életévének” szöveg
 lép.
25.	§
 Hatályát veszti a Gyvt.
 a)	103/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja,
 b)	103/B. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában a „szakvizsgájának,”
 szövegrész.
3.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
26.	§
 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés
 lép:
„2. §
 E törvény hatálya - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed
 a)	a Magyarország területén élő
      aa)	magyar állampolgárra,
      ab)	bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként,
      oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
     ac)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
     tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és
     tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában
     az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó
11
      tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és
      lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
      ad)	- az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és
      annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek)
      meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének
      időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz
      való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat
      kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
      bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
      ae)	- az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás
      és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik
      országbeli állampolgárra,
      af)	összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a
      munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett
      személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték;
  b)	a 29. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a nem
  Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, vagy vele együtt
  élő, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a
  továbbiakban: Külszoltv.) szerinti, a külképviselet által foglalkoztatott házastársára;
  c)	az anyasági támogatás tekintetében - a b) pontban foglaltakon túl - a nem Magyarország
  területén élő magyar állampolgárra és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv
  által anyakönyvezett, külföldön született magyar állampolgárságú gyermekre.”
4.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
27.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 42. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki
közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik
személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával
kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval,
szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony
megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a
nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a
tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.”
(2)	Az Nkt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási
intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
12
évi XXXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ebben a helyzetben az
adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult
beleegyezése nem szükséges.”
5.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
28.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a
bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, valamint a
kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás
gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól
eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.”
6.	Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosítása
29.	§
Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az állam támogatja az Alapítvány működését és az Alapítvány Erzsébet-program
végrehajtásához szükséges közfeladatainak ellátását. A támogatás mértékét és feltételeit az állam és
az Alapítvány között 2017-től kezdődően ötéves időszakonként megújítandó megállapodás
határozza meg.”
7.	Záró rendelkezések
30.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	A 6. §, a 11. § (2) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1-3. §, a 4. § (2) bekezdése, a 7. §, a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, a 15-
18.	§, a 20-21. §, a 22. § (3) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 25. §, a 26. és a 28. § 2018. január
1-jén lép hatályba.
13
Általános indokolás
A törvényjavaslat elsődleges célja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő
módosítása. A módosítás elsősorban a jogalkalmazásban felmerülő problémák feloldását
célozza, így megerősíti a bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben és a javítóintézetekben
elhelyezett gyermekek, növendékek biztonságát. A gyermekek bántalmazása jobb hatásfokkal
válik megelőzhetővé, illetve feltárhatóvá és megszüntethetővé. Szervezeti, fenntartói és ágazati
irányítói szinten is szabályozott, ezzel hatékonyabb, célzottabb és gyorsabb lesz a családjukból
kiemelt gyermekek bántalmazási ügyének kivizsgálása és kezelése. A gyermekvédelmi
szakellátásban élő gyermek és gyermekvédelmi gyámja, gyermekjogi képviselője között
megfelelő gyakoriságú, rendszeres, zavartalan személyes találkozások valósulhatnak meg. A
nevelőszülői hálózat működtetője további információkhoz jut a nevelőszülő kiválasztásához,
valamint a gyermekvédelmi szakellátási intézmények és javítóintézetek vezetői kinevezéséhez,
megbízásához az érintett szakemberek alkalmasságának alaposabb vizsgálatára kell, hogy sor
kerüljön. A felsőoktatási tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
tanulmányait nagyobb biztonsággal fejezheti be az ellátásának meghosszabbításával.
A törvényjavaslatban szereplő, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.) módosítás a gyermekbarát igazságszolgáltatás egy újabb lépcsőfokát
jelenti, ennek érdekében kötelező mérlegelés tárgyává teszi a gyermekek sérelmére elkövetett
nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, valamint a kiskorú
veszélyeztetés bűncselekmény elkövetőjének olyan foglalkozástól történő eltiltását, amely
keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban
állna. Az Alkotmánybíróság a 13/2002. (III. 20.) AB határozatban kifejezésre jutatta, hogy a
büntetőjogi szankciórendszer alakításában, a büntetés mértékének megállapítása tekintetében a
jogalkotó mérlegelési joga mellett a bírói mérlegelés lehetőségének alkotmányos értéket is
hordozó és ezért védelmezendő szerepe van. Az egyéniesített büntetéskiszabás és ezen
keresztül az alkotmányosan is igazolható preventív büntetési célok érvényre juttatása ugyanis
ténylegesen csak ezen keresztül valósulhat meg. A fentieket figyelembe véve továbbra is
szükséges annak biztosítása, hogy a bíró a cselekmény jellegére és tárgyi súlyára, valamint az
elkövető személyi körülményeire tekintettel mérlegelés tárgyává tegye, hogy a foglalkozástól
eltiltás valóban szolgálná-e a társadalom védelmét, illetve későbbi bűncselekmény
elkövetésének megelőzését. Mindazonáltal a gyermekek ellen elkövethető bizonyos
kiemelkedően súlyos bűncselekmények, így különösen a szexuális bűncselekmények, esetében
indokolt és elvárható, hogy a jogalkalmazók kötelezően vizsgálják meg annak szükségességét,
hogy az elkövetőt eltiltsák olyan foglalkozás gyakorlásától, ami további, hasonló
bűncselekmények elkövetését megkönnyíthetné, ezzel is védve a gyermekeket az esetleges
áldozattá válástól.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a
14
továbbiakban: Szt.) a törvényjavaslat a finanszírozási rendszerbe történő befogadás egyes
kérdéseit módosítja, a hajléktalanellátás hatékonyabbá tétele érdekében új intézkedésként
bevezeti a vörös kód riasztást, valamint megteremti a vezetőképzés alapjait.
A törvényjavaslatnak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosító
alcíme az anyasági támogatás tekintetében kiterjeszti a törvény hatályát a külföldön született
magyar állampolgárságú gyermekekre.
Részletes indokolás
1.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) bizonyos
bevétel fajtákat - amelyek érdemben nem módosítják az ügyfél jövedelmi helyzetét - kivon az
Szjatv. jövedelem fogalma alól. Ilyen bevételek egyebek mellett a hitel, visszatérített adó, az
utazási költségtérítés. Annak érdekében, hogy azok a bevételfajták, amelyek az Szjatv. szerint
nem tekintendő jövedelemnek, a szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása során se
kerüljenek jövedelemként figyelembe vételre, szükséges az Szt. jövedelem fogalmának
módosítása.
2.	§
A módosítás célja, hogy a más uniós tagállamban álláskeresési ellátásra jogosultságot szerzett
személyek számára is biztosítható legyen az aktív korúak ellátása.
3.	§
Közfoglalkoztatás vagy képzés esetén az aktív korúak ellátásának folyósítása szünetel, a
szünetelés határozatlan időtartamú. A módosítás szerint az ellátásra való jogosultság megszűnik,
ha szünetelés egy évig folyamatosan fennáll (tehát az ügyfél egy évig nem részesül ellátásban,
mert folyamatosan közfoglalkoztatásban, képzésben vesz részt). Egy éves szünetelést követően
feltehető, hogy az ügyfél már nem kívánja az ellátást igénybe venni. A rendelkezéssel lehetővé
válik a „passzív jogosultságok” lezárása.
4.	§
A törvényjavaslat a finanszírozási rendszerbe történő befogadás egyes szabályait racionalizálja
az adminisztratív terhek csökkentése, valamint indokolt esetekben a támogatáshoz való
hozzájutás megkönnyítése érdekében.
A kapacitásszabályozás bevezetése óta az önkormányzati fenntartók által létrehozott új
szolgáltatások, illetve bővítéssel létrehozott új kapacitások befogadáskötelesek. Az
önkormányzati kötelező feladatellátás keretébe tartozó szolgáltatások eddig is a rendelkezésre
álló kapacitásoktól függetlenül befogadást nyertek a finanszírozási rendszerbe. A módosítás
15
révén az önkormányzati fenntartók a befogadásra vonatkozó eljárás időigénye nélkül is
jogosultak lesznek az állami támogatásra, amennyiben a személyes gondoskodást nyújtó
szociális szolgáltatás, ellátás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (3)
bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott.
 A minisztérium a befogadásra irányuló szakhatósági eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és
 Szociális Hivatal jogutódja lett, ami azzal járt, hogy az egyedi jogkörben hozott miniszteri
 döntéseket is szakhatósági eljárásban kell meghozni, eljárási határidőkkel és alakszerű
 döntéssel, valamint arra figyelemmel, hogy a hatályos szabályozás értelmében a döntésre csak
 évi két alkalommal, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért
 felelős miniszter együttes döntésével kerülhet sor. Az egyedi méltányossági kérelmek kezelése
 érdekében a törvényjavaslat - a 2018. január 1-jével hatályba lépő Ákr. nyújtotta
 lehetőségekkel élve - a kérelem benyújtására meghatározott határnaptól számított 60 napos
 ügyintézési határidőt határoz meg.
 A 2017. évtől oly módon változtak a szabályok, hogy fenntartóváltás esetén a szociál- és
 nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértése és az évi
 két döntési időpontra tekintet nélkül dönt, ha a fenntartóváltás költségvetési többletkiadással
 nem jár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenntartók gyakran csak egyes szolgáltatások
 működtetését kívánják átvenni, ami nem minősül fenntartóváltásnak, azonban ez elfogadható
 és támogatható igény. Erre tekintettel a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kapacitások
 (ellátotti létszám, férőhelyszám, feladatmutató) átvételére is, ha az költségvetési
 többletkiadással nem jár.
 Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetében a hatályos szabályozás kizárja az
 átcsoportosítás jogcímen történő, a rendelkezésre álló kapacitásokra tekintet nélküli
 befogadást. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a korlátozás egyes esetekben
 indokolatlanul leszűkíti a fenntartók mozgásterét, például ugyanazon a településen belül egy
 korszerűbb ingatlanba történő költözést nem tesz lehetővé. Az ilyen esetek kiküszöbölésére a
 törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben az átcsoportosítás ellátási terület változásával
 nem jár, a befogadásra sor kerülhessen a kapacitásokra tekintet nélkül.
 A törvényjavaslat egyértelműsíti továbbá, hogy az emelt szintű férőhelyek átlagos szintű
 férőhelyekké történő átminősítése esetében a befogadásra csak egyedi miniszteri jogkörben
 kerülhet sor.
5.	§
A vörös kód egy speciális figyelmeztetés, melynek célja, hogy kritikus időjárási helyzetben
felhívja a szociális ellátórendszer figyelmét, hogy a segítő tevékenység egyik legfőbb feladata
közé tartozik az élet védelme. A vörös kód ideje alatt az élet védelme érdekében a szociális
szolgáltatást nyújtók a bejegyzett szolgáltatásuk típusától, férőhelyszámától és ellátási területétől
függetlenül, az utcai szociális szolgálatokkal és a regionális diszpécserszolgálatokkal
16
együttműködve fogadni kötelesek a hajléktalan személyt. A szociális intézményeknek a
legkritikusabb időszakban (pl. rendkívüli hideg vagy meleg, nagy mennyiségű csapadék,
szélsőséges időjárásváltozás) fel kell készülniük a vörös kód kiadása esetén az utcán élő emberek
fogadására a következőképpen: az adott bentlakásos intézmény jelzi a területileg illetékes
regionális diszpécserszolgálatnak, hogy egyszerre hány utcán élő személynek tud fedelet
biztosítani, és egyben kijelöli az intézményi kapcsolattartót is. Az utcán élők vörös kód idején
történő fedél alá juttatása elsősorban a hajléktalan-ellátó intézményrendszeren keresztül kell,
hogy megvalósuljon, az egyéb bentlakásos intézmények igénybevétele csak akkor történhet meg,
ha az elhelyezés a hajléktalan-ellátáson belül már nem oldható meg. A bentlakásos intézménybe
történő befogadás kizárólag a regionális diszpécserszolgálaton keresztül történhet. A vörös kód
ideje alatt a szociális intézményeknek a hajléktalan személy élete és testi épsége megóvásához
szükséges mértékben a pihenés, télen a melegedés lehetőségét kell csak biztosítani. A szociál- és
nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a szociális ágazati portálon közzéteszi a vörös kód ideje alatt
alkalmazandó eljárásrendet.
6. §
A módosítás megteremti a szakápolási központ kialakítására vonatkozó pilot program
megkezdéséhez szükséges szabályozást, annak érdekében, hogy az új intézmény esetében is
biztosított legyen az ágazati szabályoknak megfelelő működés. A szakápolási központban való
ellátás feltétele - a gondozási szükséglet meglétén túl - a személyek egészségi állapotára
tekintettel a kezelőorvos általi elrendelés, a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint. A
szakápolási központban történő szakápolási igény esetén hat hónapos átmeneti időre köthető
szolgáltatási megállapodás azzal, hogy a szakápolásra szoruló beteg egészségi állapotát, illetve a
szakápolás indikációjául szolgáló okot az átmeneti idő leteltekor felül kell vizsgálni. A
felülvizsgálat eredménye alapján vagy meghosszabbításra kerül újabb hat hónapra a szakápolási
ellátás, vagy az ellátott további gondozása idősotthoni férőhelyen történik, vagy - amennyiben a
szükségletek nem állnak fenn - az intézményi jogviszonya megszűnik.
7.	§
A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet
végző, vezetői megbízással rendelkező személyek képzésének rendszere átalakításra kerül 2018.
január 1-jével, és a vezetők folyamatos szakmai megújulását, tudatos és hatékony irányítóként
való tevékenykedését, kompetencia-tudatosságának fejlesztését biztosító képzési rendszer kerül
kialakításra. A vezetőképzés új rendszere arra készítené fel az ágazati vezetőket, hogy képesek
legyenek saját vezetői szerepüket és az általuk irányított intézmények/szolgáltatások munkáját,
szerepét rendszerszemléletben értelmezni, és a szakmai feladatok irányításához a hatályos
jogszabályi környezetben elmélyült, korszerű ismereteket szerezzenek. Az új képzési
rendszerben a vezetői megbízás feltétele az alap vezetőképzésen vagy mester vezetőképzésen,
majd meghatározott időközönként megújító képzésen való részvétel lesz. Az új rendszer
kialakításával egyidejűleg a szociális alap- és szakvizsga rendszer megszüntetésre kerül. A képző
intézményt a miniszter jelöli ki.
17
8. §
A hatályos szabályok szerint a rehabilitációs intézményi ellátást megelőzően rehabilitációs
alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Ez alól a hajléktalan személyek és a szenvedélybetegek
kivételt jelentenek, illetve pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek esetében is időközben
kivételszabályok épültek be, melyek elősegítik az ellátás minél könnyebb igénybevételét
(például egy éven belül utólag elvégezhető a vizsgálat). 2017. január 1-jével bekerült a
szabályozásba támogatott lakhatás esetében a komplex szükségletfelmérés mellett az
alapvizsgálat elvégzésének kötelezettsége a fogyatékos személyek esetében. Célszerű lenne, ha
minden fogyatékos személy által igénybe vehető bentlakást nyújtó ellátás esetében egy típusú
vizsgálat történne, az alapvizsgálat, melynek célja annak megállapítása, hogy a bentlakást nyújtó
ellátás alanya lehet-e a vizsgált személy, és megfelelő-e számára az ellátás. A törvényjavaslat
ezért a fogyatékos személyek rehabilitációs ellátása esetében csak alapvizsgálatot ír elő, a többi
célcsoport ellátása esetében pedig egyáltalán nem kerül sor vizsgálatra a bekerülés feltételeként.
9.	§
A törvényjavaslat pontosítja a felülvizsgálat szabályait annak egyértelművé tétele érdekében,
hogy felülvizsgálatra az idősek ápoló-gondozó otthonaiban nem kerül sor.
10.	§
A szakasz a módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
11.	§
A szakasz a módosításokhoz kapcsolódó szövegcserés rendelkezéseket tartalmazza.
12.	§
A szakasz a módosításokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
13.	§
A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítését szolgálja a
gyermekbántalmazás kivizsgálásának egységes módszertana, amely a gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben felmerült gyermekbántalmazási esetek
kivizsgálására intézményi, fenntartói és ágazati szinten ad támpontokat. Ezáltal a
kivizsgálásban részt vevő szakemberek a saját feladataik mellett a teljes folyamatot
megismerik, ami segíti, növeli a hatékonyságot. Az ágazati irányítást végző miniszter hagyja
jóvá a módszertant, amely a minisztérium honlapján hozzáférhető a szakemberek és az
érdeklődők számára is.
14.	§
A gyermekjogi képviselő tevékenységének ellátásához elengedhetetlen a gyermekkel való
személyes és zavartalan találkozás. Ennek érdekében a gondozási hely számára feladatként
18
jelenik meg a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásához szükséges
körülmények biztosítása.
15.	§
A gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben vezetőként dolgozó szakemberek
alkalmassága garanciális jelentőséggel bír a rájuk bízott gyermekek ellátása szempontjából.
Ezért fenntartótól függetlenül indokolt annak előírása, hogy a nevelőszülői hálózat vezetőjének
és a gyermekotthon vezetőjének kinevezése, megbízása, valamint ismételt kinevezése,
megbízása előtt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlójának feladata legyen meggyőződni az
érintett személy vezetői alkalmasságáról. Mindez vonatkozik a javítóintézet vezetőjének
kinevezésére, megbízására is, a javítóintézet azonban csak állami fenntartásban működhet. A
törvényi szintű felhatalmazás alapot jelent véleménykérésre a kinevezési, megbízási jogkör
gyakorlója számára, az érintett személy előző munkáltatójától és az előző munkáltatónál
jogvédelmi feladatot ellátó személyektől és szervektől. A szakmai vélemény kiterjed az érintett
személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartására, bánásmódjára, a vele szemben
esetlegesen alkalmazott fegyelmi intézkedésre és a foglalkoztatására irányuló jogviszony
megszűnésének vagy megszüntetésének okára. Ismételt kinevezés, megbízás esetén lényeges
információval szolgálhat a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi gyám, az érdekképviseleti
fórum és a nevelőtestület, az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított
magatartásáról, bánásmódjáról, valamint tájékozódik a lefolytatott vizsgálatok eredményéről az
intézmény működését engedélyező fővárosi és megyei kormányhivataltól, az ügyészségtől és az
alapvető jogok biztosától. Mindezen információk birtokában lehet megalapozottan dönteni a
vezetői kinevezésről, megbízásról, valamint annak megismétléséről.
16.	§
A családok átmeneti otthonában élők ellátásból történő minél sikeresebb kivezetése, társadalmi
reintegrálása és a „visszaforgás” csökkentése érdekében kialakított külső férőhelyeken 2018.
január 1-jétől biztosítható lesz azoknak a családoknak az ellátása, amelyek önálló lakhatásra
támogatással képesek. A külső férőhely kedvezményes lakhatást és az intézményi ellátáshoz
képest kisebb intenzitású szociális munkát biztosít a családok számára. A törvényjavaslat
meghatározza, hogy a külső férőhelyek száma nem lehet több mint a családok átmeneti otthona
férőhelyszámának 50%-a.
17.	§
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat alapvető szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és
szakértői feladatai mellett - ha arra a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése felhatalmazta
-	a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését és a gyermekek ideiglenes befogadását biztosító
nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtet. Ezen túl új feladatként jelenik meg több
gyermek áldozattá válása, vagy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre vonatkozó
jelentős hatása esetén a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító szakemberek
tevékenységének támogatása érdekében kríziskezelő szolgáltatás nyújtása, a családjukból
19
kiemelt gyermekek érdekében. Ugyanakkor a gyermek teljes körű ellátásának része az őt ért
traumák feldolgozásához történő segítségnyújtás, amelyet a gyermek gondozási helye biztosít. A
nagyobb hatású, több gyermeket érintő esetek kezelése, a szakemberek támogatása céljával
jelenik meg a területi gyermekvédelmi szakszolgálat új tevékenységeként a kríziskezelő
szolgáltatás bevezetése.
18.	§
A gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben vezetőként dolgozó szakemberek
alkalmassága mellett a nevelőszülők alkalmassága is garanciális jelentőséggel bír a rájuk bízott
gyermekek ellátása szempontjából. Ezért a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését
megelőzően a nevelőszülői hálózat működtetőjének szükséges meggyőződnie a nevelőszülőnek
jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságáról. Ennek érdekében - mivel nem áll
rendelkezésre országos nyilvántartás a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban lévő
személyekről - a nevelőszülőnek jelentkező személy az alkalmassági vizsgálata körében
nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos
nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban. A leendő működtető e nyilatkozat
alapján keresi meg a nevelőszülő előző működtetőjét szakmai véleménykéréssel. A szakmai
vélemény kiterjed a nevelőszülőnek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról,
bánásmódjára, a gyermekek gyermekvédelmi gyámjával, szükség esetén vér szerinti családjával,
a nevelési-oktatási intézményével, az egészségügyi ellátást nyújtóval és a működtetővel való
együttműködésére, valamint a nevelőszülő jogviszonya megszűnésének vagy megszüntetésének
okára. Ezek ismerete a nevelőszülői feladatellátásra való alkalmasság megítélését
megalapozottabbá teszi.
19.	§
A gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátása érdekében a gyámsága alatt álló gyermekkel
személyesen találkozhat, az általa kezdeményezett időpontban, zavartalan körülmények között,
ami indokolttá teheti a négyszemközti beszélgetést. A gyermekvédelmi gyámnak az időpont
megválasztásakor figyelemmel kell lennie a gyermek kötelező (például iskolai) elfoglaltságára,
de krízishelyzetben a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gyám mérlegeli a találkozás
sürgősségét. A gyermek gondozási helye számára feladatként jelenik meg a gyermek és a
gyermekvédelmi gyám zavartalan kapcsolattartásához szükséges körülmények biztosítása, amely
a gyermeki jogok gyakorlását, a gyermek érdekének érvényesülését segíti.
20.	§
A módosítás következtében a korábban nevelésben volt, majd utógondozói ellátásban részesült,
és annak legfelső korhatárát, vagyis a 25. életévét betöltött, de még hallgatói jogviszonyban álló
fiatal felnőtt utógondozói ellátása meghosszabbítható a fiatal felnőtt tanulmányainak befejezése
érdekében. A meghosszabbítás a hallgatói jogviszony megszűnéséig, de legkésőbb a 30.
életévének a betöltéséig tarthat. A fiatal felnőtt kéreleméről az utógondozói ellátást biztosító
intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója dönt, mérlegelve a fiatal felnőtt tanulmányaiból
20
hátralévő időtartamot, a tanulmányok befejezésének esélyét, a fiatal felnőttnek az utógondozói
ellátást nyújtóval való együttműködési készségét és rászorultságát.
21.	§
Az ágazati irányítást ellátó miniszter által jóváhagyott és a minisztérium honlapján közzétett
módszertani anyagok közé a módosítás beilleszti a gyermekbántalmazás kivizsgálásának
módszertanát, az egységes, hatékony és átlátható vizsgálatok lefolytatása érdekében.
22. §
A Gyvt.-ben is rendezésre kerül az egyedi méltányossági kérelmek esetében az ügyintézési
határidő. A törvényjavaslat rendezi továbbá a külső férőhelyek létrehozásának ösztönzése
érdekében, hogy e férőhelyek mentesülnek a befogadási kötelezettség alól. Az önkormányzati
fenntartású szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám után a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott.
23.	§
A jelenlegi szabályok alapján a Gyvt.-ben meghatározott férőhelyszámú, 12 és 40 fő közötti
családok átmeneti otthonai és ezekhez kapcsolódóan „telephelyekként” 12 fő alatti házakban,
lakásokban kialakított kis intézmények működnek. A szolgáltatói nyilvántartás adatai szerint
jelenleg 46 db 12 férőhelyesnél kisebb intézmény működik országos szinten. A külső férőhelyek
kialakítására tekintettel ezeknek a kis intézmények a helyét meg kell találni a rendszerben. A már
működő intézmények esetében a törvényjavaslat átmeneti időt biztosít arra, hogy a fenntartók
megtervezzék a számukra kedvezőbb jövőbeni működési formát. A 12-nél kevesebb férőhellyel
működő intézmények vagy a családok átmeneti otthonának részeként működhetnek tovább, vagy
külső férőhellyé alakíthatók a fenntartó döntése szerint. 2017. november 15-ét követően ilyen
férőhelyek már csak külső férőhelyként jöhetnek létre. A módosítás alapján felépülő rendszer
elősegíti a szakmai létszámokkal és erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodást is.
24.	§
A szakasz a módosításokhoz kapcsolódó szövegcserés módosításokat tartalmazza.
25.	§
A szakasz a módosításokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
26.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény személyi hatálya kiegészül az
anyasági támogatás tekintetében a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekkel.
27.	§
Az egyének, családok, gyermekek problémáinak időben történő felismerése és azok
21
mihamarabbi enyhítése, megoldása érdekében az állam a szociális és gyermekjóléti
ellátórendszerének keretében észlelő- és jelzőrendszert működtet. Ez az észlelő- és jelzőrendszer
ágazatok, intézmények, szakemberek és magánszemélyek közötti együttműködés, amelynek
célja a problémák, veszélyeztető tényezők, krízishelyzetek észlelése, felismerése és jelzése az
erre a célra kijelölt szolgáltató felé, folyamatos együttműködés és információáramlás biztosítása
az egyének és családok problémáinak mielőbbi megoldása, a krízishelyzet következményeinek
enyhítése, állapotromlásának megelőzése érdekében. A gyermekek a védelmi rendszer keretében
különös figyelmet kell, hogy kapjanak, mivel helyzetüknél fogva problémáikat önállóan jelezni
csak részben, vagy egyáltalán nem képesek. A gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében a
Gyvt. külön is rendelkezik az észlelő- és jelzőrendszer gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó
feladatairól. A Gyvt. 17. § (1) bekezdése értelmében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó
feladatot látnak el többek között a köznevelési intézmények. A Gyvt. egyértelmű kötelezettséget
ró a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaira. Rögzíti, hogy amennyiben a jelzőrendszeri tagok
tevékenységük során gyermek veszélyeztetettségére utaló információ birtokába jutnak, azt
mérlegelés nélkül kötelesek jelezni a területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgáltató
felé, továbbá a gyermek életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető helyzetben haladéktalanul
hatósági intézkedést kell kezdeményezniük a gyermek védelme érdekében. A jelzésre irányuló
kötelezettség és annak szankciói mellett nagyon fontos kiemelni, hogy a Gyvt.-ben nevesített
jelzőrendszeri tagok számára folyamatos és rendszerszintű együttműködési kötelezettséget írnak
elő az ágazati jogszabályok. Az észlelő- és jelzőrendszer hatékonyabb működése érdekében
indokolt, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben kerüljön megerősítésre
ez a feladat.
28.	§
A hatályos Btk. a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabását csak lehetőségként szabályozza, az a
bíróság mérlegelésétől függően alkalmazható. Ugyanakkor azokkal az elkövetőkkel szemben,
akik gyermekek sérelmére követtek el nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekményt, vagy kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt, a gyermekek fokozott védelme
érdekében főszabályként indokolt előírni az olyan foglalkozástól eltiltás alkalmazását, amelynek
keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végeznék, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban
állnának. A bírói mérlegelés lehetőségének fenntartása érdekében e főszabály alól különös
méltánylást érdemlő esetben kivételt enged a törvényjavaslat.
29.	§
 Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosítása rögzíti, hogy az Erzsébet a
 Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány állami támogatásának mértékét és feltételeit az
 állam és az Alapítvány közötti megállapodás határozza meg, amelyet 5 évenként meg kell
 újítani.
30.	§
22
A rendelkezés a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza.
23