﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15379.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 20:13
Parlex azonosító: 1IGLBGT90002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter
Törvényjavaslat címe: Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
A kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
1.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát,
amelynek területén a (3a), illetve a (3e) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés,
reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő
reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő
bírság megfizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.”
2.	§
A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)
„o) a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára”
(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)
3.	§
(1)	A Kkt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés a)-j), l), n) és o) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével
szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől
bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót
megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával
bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól
300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó
bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban
kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság
kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”
(2)	A Kkt. 20. § (11) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a
közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés
szerinti rendelkezések megtartását]
„h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a
2
katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság”
[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.]
(3)	A Kkt. 20. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1)
bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás
még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem
került megállapításra, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10)
bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.”
4.	§
A Kkt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. §
A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési
ellenőrzés során, ha az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban:
kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai
alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.”
5.	§
A Kkt. 21. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a
gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt
gépjárművel]
„i) a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára”
(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)
6.	§
(1)	A Kkt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény
esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében
meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben
a)	az (1) bekezdés a)-c) és e)-h) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig,
b)	az (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti esetben 100 000 forinttól 800 000 forintig
terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható
bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több
3
előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes
szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.”
(2)	A Kkt. 21. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a 20. § (1) bekezdés h), k), m) vagy o) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a
helyszíni intézkedés során, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2)
bekezdésben meghatározott bírság helyett az elkövetővel szemben a 20. § (4) bekezdése szerinti
bírságot kell kiszabni.”
(3)	A Kkt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés d), h) és
i) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szerinti technikai eszközzel
készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.”
(4)	A Kkt. 21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés d) és i)
pontja esetén kizárólag az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője által
felvételezett, 21/K. § (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott, a mérési adatok tekintetében
hitelesített vagy kalibrált mérőeszközből származó, közvetlen adatkapcsolat útján átadott adatok,
valamint a 21/K. § (3) bekezdés g)-h) pontja szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által
közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján van helye.”
(5)	A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság
jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt
hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés
d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését
követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú
határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus
döntéshozatal útján történik.”
(6)	A Kkt. 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú
eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában
meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt
hónapon belül be kell fejezni.”
7. §
(1) A Kkt. 21/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
 „(1) A közlekedési hatóság
 a)	az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban:
 tengelysúlymérő-rendszer):
     aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra,
 ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is, valamint a 20. § (1)
 bekezdésében, továbbá
 ab ) a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására;
 b)	az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben az állami adó- és vámhatóság jogszabályban
 meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatást teljesít.”
 (2)	A Kkt. 21/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés
 eredményét befolyásolni, így különösen a mérőberendezést e célból kikerülni tilos.”
 (3)	A Kkt. 21/K. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő
 (6)	bekezdéssel egészül ki:
 „(2) Az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott
 feladatok ellátásában közreműködik, amelynek során jogosult az ellenőrzési rendszerei által észlelt
 járművek össztömegére és tengelyterhelésére, a jármű tengelyeinek számára, a tengelyek közötti
 távolságára és sebességére vonatkozó adatokat rögzíteni és azokat tengelysúlymérő-rendszer,
 részére közvetlen adatkapcsolat útján az érintett járműről és annak hatósági jelzéséről készített
 képfelvételekkel, valamint a jármű rendszámára, honosságára vonatkozó adatokkal kiegészítve, az
 észlelés helyének és időpontjának megjelölésével átadni.
 (3)	A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
 a)	a jármű honossága, rendszáma,
 b)	a jármű össztömege és tengelyterhelése,
 c)	a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
 d)	az úthasználat helye és ideje,
 e)	a jármű áthaladási sebessége,
 f)	a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek,
 g)	a 21. § (6) bekezdése alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
 h)	a (4) bekezdés alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
 i)	a (5) bekezdés alapján a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen
 adathozzáféréssel átvett adatok.
 (4)	A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pont szerinti
 feladatai körében az ellenőrzésre való kiválasztáshoz, közvetlen adathozzáféréssel átveheti
 a)	a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
      aa)	műszaki adatait,
      ab)	a jármű üzembentartójának azonosító adatait,
      ac)	a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,
5
  b)	kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,
  c)	a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés
  biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,
  d)	a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,
  e)	az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és taxis
  személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek és
  igazolványok adatait,
  f)	a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt
  adatokat,
  g)	a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett
  közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat
  h)	a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,
  i)	a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó
  adatokat.
  (5)	A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pontja szerinti
  feladatai körében a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel
  átveheti
  a)	a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
      aa)	műszaki adatait,
      ab)	a jármű üzembentartójának azonosító adatait,
      ac)	a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,
  b)	kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,
  c)	a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés
  biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,
  d)	a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,
  e)	az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és, taxis
  személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek
  adatait,
  f)	a tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartásban (a továbbiakban: tachográf kártya
  nyilvántartás) kezelt adatokat,
  g)	kétoldalú egyezmény alapján a közlekedési hatóság által külföldi hatóságoknak átadott,
  magyarországi belépésre jogosító árufuvarozási engedélyekbe bejegyzett, illetve a
  felhasználásukra vonatkozó adatokat,
  h)	a közlekedési hatóság által kezelt szaktanfolyami vizsga eredmények adatait,
  i)	a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt
  adatokat,
  j) vezetői engedély-nyilvántartásból a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány sorszámára,
  kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat,
  k) közlekedési hatóság által kezelt, a magyar állampolgárságú járművezetővel, szolgáltatóval
  szemben külföldi tagállamban alkalmazott szankciók adatait,
  l) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett
6
 közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat,
 m) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,
 n) a műszaki eltérési engedélyek adatait,
 o) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó
 adatokat.
 (6)	Ha a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezelt adatok alapján szabályszegés gyanúja
 vélelmezhető, továbbá ha a kockázatértékelés eredménye azt indokolttá teszi, a tengelysúlymérő-
 rendszer a (3) bekezdés a)-f) és h) pontjaiban szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való
 kiválasztása érdekében átadja a közúti ellenőröknek.”
 (4)	A Kkt. 21/K. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
 „(7) A 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)-h) pontja, a
 (11a)-(11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult
 szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a (3) bekezdés szerinti adatok közül az
 ellenőrzéshez és bírságoláshoz szükséges adatokat jogosultak kezelni.
 (8)	A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni
 a)	a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása
 céljából,
 b)	az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok
 ellátása érdekében,
 c)	a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő
 feladatok ellátása érdekében,
 d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,
 e)	a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő
 tevékenysége céljából,
 f)	a terrorizmust elhárító szerv.
 (9)	A (3) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
 a)	ha bírság kiszabására nem került sor - a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével -
 az úthasználat időpontjától számított,
 b)	bírság kiszabása esetén az eljárás végleges befejezésétől számított,
 a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”
 (5)	A Kkt. 21/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
 „(10) A (3) bekezdés szerinti adatokat abban az esetben, ha jogsértés megállapítására nem kerül sor,
 a (2) bekezdésben meghatározott adatátadástól számított 30 napon belül törölni kell.”
 (6)	A Kkt. 21/K. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
 „(11) A közlekedési hatóság jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát a
 vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb
7
 jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni,
 ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált
 lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.”
8.	§
 A Kkt. a 21/L. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere
21/M. §
 (1)	A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös
 szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti
 vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és
 a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a
 miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.
 (2)	A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság
 a)	a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,
 b)	a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá
 c)	a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak
 megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október
 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel
 kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a
 miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati
 profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és
 telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.
 (3)	A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
 a)	a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó
 vállalkozás azonosításához szükséges adatok,
 b)	a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,
 c)	a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy
 önkéntes vizsgálat),
 d)	a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3,
 O3,	valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító
 adatai,
 e)	a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:
     ea)	a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak
     megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009.
     október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében
8
      meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
     eb)	a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó
     egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a
     bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3-
     4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
      ec)	a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 10.
      számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
 f)	a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.
 (4)	A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt
 évig, de legfeljebb közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.
 (5)	A kockázatértékelő rendszerből igényelheti
 a)	a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust
 elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,
 b)	a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba)
 és bb) alpontja, c)-h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek
 közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik
 ellátásához szükséges adatokat,
 c)	a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.”
9.	§
 A Kkt. a következő 29/F. §-sal egészül ki:
„29/F. §
 Az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza a közút és műtárgyai
 tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai
 eszközökre vonatkozó jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott műszaki előírásokat.”
10.	§
 A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
 (E törvény szerint az út kezelői:)
 „d) a külön jogszabályban meghatározott országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal
 párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében
      da)	a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával
      megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;
      db)	valamint a külön jogszabályban meghatározott kerékpározás céljára használt magánutak
      és útnak nem minősülő egyéb útvonalak mellett található kerékpáros útbaigazító táblák
      vonatkozásában a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok
9
    ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet.”
11.	§
A Kkt. 33/C. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult
szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a
megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni
ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak: a rendőrség általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de
legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy
személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,)
    „ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek
    helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű
    szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig a járművet - a 3,2
    m szélességet, 22 m hosszúságot, 4,2 m magasságot és 70 tonna össztömeget meg nem haladó
    járművet legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani,”
12. §
A Kkt. 44. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához jogosult
díjmentesen átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során
keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa
megbízott közreműködő által kezelt adatokat.”
13.	§
A Kkt. 47. § 31a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„31a. Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a 21/K. § (1) bekezdésében meghatározott célok
érdekében rendszeresített, hitelesített vagy kalibrált mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó
hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere;”
14.	§
A Kkt. 47. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„37. úthálózat-védelem: az országos út- és hídvagyon preventív védelme és megóvása, a közúti
közlekedés biztonságát veszélyeztető, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy
tengelyterhelés-korlátozást túllépő, valamint a megengedett méretet meghaladó járművek
10
  közlekedésének szabályozásával és ellenőrzésével.”
15.	§
(1)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 39. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kapa Kormány, hogy)
„39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a
főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak - beleértve
az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb
útvonalakat is - kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpontja szerinti, a
fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott
100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el
nem zárt magánutak kezelésének szakmai szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 38a. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„38a. az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére,
feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 49 és 50. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„49. az úthálózat-védelem érdekében megvalósuló rendszerek létesítésére és működtetésére
vonatkozó részletes szabályokat,
50. a 21/M. § szerinti kockázatértékelő rendszerrel kapcsolatos, a közúti vállalkozások kockázati
profiljának meghatározására és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb
ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
16.	§
A Kkt. 48. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete - fővárosban a fővárosi
közgyűlés -, hogy hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak kezelési
feladataival kapcsolatban, valamint a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak
építésével kapcsolatban előírt minőségi követelmények ellenőrzésének való megfelelés érdekében
11
az általa kezelt közutak vonatkozásában a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat
rendeletben állapíthasson meg.”
17.	§
 A Kkt. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/A. §
(1)	Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint
2018.	január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-éig az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 21. § (4) bekezdésének 2016. december 31-én
hatályos rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 21. § (1) bekezdésének d) és i)
pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozat kézbesítésének határideje az előírás
megszegését követő 150 nap.”
18.	§
 (1)	A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
 (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
 meg:)
„f) - az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott
jogszabállyal együtt - a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös
szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdése.”
 (2)	A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
 (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) - az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott
jogszabállyal együtt - az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való
alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikke.”
 (3)	A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
 (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke.”
19. §
12
A Kkt.
 a)	21. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,
 b)	44/A. § (3) bekezdésében az „A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a
 továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a” szövegrész helyébe az „A tachográf
 nyilvántartás” szöveg,
 c)	49. § (2) bekezdés c) pontjában a „2. cikkének (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „2.
 cikkének (1) és (2) bekezdése és 9. cikke” szöveg
  lép.
20.	§
 Hatályát veszti a Kkt. 20. § (17) bekezdése.
2.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
21.	§
 A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2.
 § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazása során)
 „16. Útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes
 használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a
 megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak
 nyilvántartása: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
 díjról szóló törvény, az autópályák, autóutak és főutak használati díjáról szóló miniszteri rendelet,
 valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek
 közlekedéséről szóló miniszteri rendelet alapján mentességet élvező szervezetekről és
 járművekről vezetett elektronikus nyilvántartás.”
22.	§
 A Kknyt. 7. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (A nyilvántartás áll:)
 „g) az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes
 használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a
 megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak
 nyilvántartásából.”
23.	§
A Kknyt. 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13
9/C. §
 (1)	Az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes
 használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a
 megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak
 nyilvántartása tartalmazza
 a)	a jármű forgalmi rendszámát,
 b)	a jármű azonosító- és műszaki adatait,
 c)	a díjmentes használat vagy közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentesség jogcímének
 megjelölését, továbbá
 d)	a díjmentes használati, illetve közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedési jogosultság
 kezdőidőpontját és annak időtartamát.
 (2)	A nyilvántartó az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak
 díjmentes használatára való, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett
 össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel történő
 közlekedési jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett jármű
 rendszámadatát összeveti a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdése szerinti adatokkal.”
24.	§
 A Kknyt. 14. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A nyilvántartót értesíti:)
 „g) a díjmentes úthasználatra, továbbá a közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett
 össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel
 közlekedésre jogosult az útdíj köteles elemi útszakaszok, és úthasználati díj ellenében
 használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a
 megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó
 járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába felvenni kért járművek 9/C. § (1)
 bekezdésben meghatározott adatokról, valamint - a változástól számított 30 napon belül - azok
 változásáról.”
25.	§
 A Kknyt. 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A nyilvántartó kezeli:)
 „f) a 9/C. §-ban megjelölt adatokat az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében
 használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a
 megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó
 járművekkel közlekedésre való jogosultság megszűnését követő 2 évig.”
 3.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
14
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
26.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
E törvény rendelkezéseit
a)	az 1. számú melléklet szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak, valamint azok csomóponti
elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak),
b)	a gyorsforgalmi utakkal egy beruházásban megvalósuló közutak,
c)	a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeihez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő utak,
továbbá
d)	a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és
megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.”
4.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
27.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1)
bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A törvény hatálya)
„d) a trolibusz felsővezetékének engedélyezésére”
(terjed ki.)
28.	§
(1)	A Vtv. 2. § 1. pont 1.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában Általános fogalmak:)
„1.4. keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete nagyobb, mint 184 mm, de kisebb, mint 1435
mm;”
(2)	A Vtv. 2. § 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában Általános fogalmak:)
„1.11. vasút-villamos (tram-train): az országos vasúti pályahálózaton és városi, helyi vagy elővárosi
vasúti pályahálózaton való közlekedésre egyaránt alkalmas vasúti jármű.”
(3)	A Vtv. 2. § 2. pont 2.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és
azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)
15
„2.9. karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság)
által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek)
engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;”
(4)	A Vtv. 2. § 2. pontja a következő 2.26. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és
azok létesítésével kapcsolatos fogalmak általános fogalmak:)
„2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi
vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-
villamossal szolgáltatást kívánnak végezni.”
(5)	A Vtv. 2. § 9. pontja a következő 9.2a. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában Egyéb fogalmak:)
„9.2a. függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz,
amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat
szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;”
(6)	A Vtv. 2. § 9. pontja a következő 9.6. és 9.7. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában Egyéb fogalmak:)
„9.6. trolibusz felsővezetéke: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását
biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket,
összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;
9.7.	veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.”
(7)	A Vtv. 2. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„10. A különleges kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos fogalmak:
10.1.	hajtány: olyan, három- vagy többkerekű különleges könnyűszerkezetű kötöttpályás jármű,
amelyet pályafelügyeleti, vagy turisztikai célra használnak és gépi vagy emberi erővel hajtanak
meg;
10.2.	keskeny nyomtávolságú különleges kötöttpályás társaság: keskeny nyomtávú vasúti
pályahálózaton legalább az alábbi tevékenységek egyikét végző szervezet:
a)	a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózat működtetése,
b)	személyszállítási szolgáltatás turisztikai, vagy közszolgáltatási célból való nyújtása,
c)	áruszállítás végzése vagy árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;
10.3.	különleges kötöttpálya: a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez
szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó
tartószerkezet;
10.4.	különleges kötöttpályás közlekedési rendszer: a keskeny nyomtávolságú vasút, a
múzeumvasút, és a turisztikai hajtány;
10.5.	különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység: a különleges kötött pályán a különleges
kötöttpálya üzemeltetője vagy a tevékenység végzésére jogosult által díj ellenében végzett
személyszállítás, vagy árufuvarozás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési
16
tevékenység, továbbá a saját maga részére végzett áruszállítás;
10.6.	különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: a különleges kötött pálya,
valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása,
folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
10.7.	különleges kötöttpálya-hálózat működtetése: a keskeny nyomtávolságú és a múzeumvasút
esetében
a)	a pályahálózat üzemeltetése (ide értve a vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenységeket is)
létesítése, felújítása, fejlesztése,
b)	a pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása és az ahhoz szükséges tevékenységek,
c)	a pályahálózat megszüntetése, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, továbbá
d)	a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése;
10.8.	különleges kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy
amely a különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;
10.9.	különleges kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki a különleges kötöttpályás
közlekedési rendszer a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti
szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint
veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;
10.10.	múzeumvasút: a területén muzeális jellegű vasúti pályahálózatot működtető és muzeális
jellegű vasúti járművekkel személyszállítási szolgáltatást nyújtó múzeum, muzeális intézmény,
egyesület vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti társaság;
10.11.	turisztikai hajtány: olyan hajtány amely elsődleges rendeltetése szerint turisztikai célok
kiszolgálására készült és ezen cél szerint üzemeltetik (turisztikai kézi- vagy gépi hajtány, turisztikai
sínbicikli, lábhajtány);
10.12.	turisztikai kézi- vagy gépi hajtány: az a turisztikai célból - nem a vasúti pályafelügyelet
ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a
jármű vezetője, utasa kézi vagy gépi erővel hajt meg;
10.13.	turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból - nem a vasúti pályafelügyelet ellátása
vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű
vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg.”
29.	§
A Vtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési
engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot - továbbá ha a vasúti tevékenységet
vasút-villamossal végzik, az országos vasúti pályahálózat azon részét - amelyen az adott vállalkozó
vasúti tevékenység végezhető.”
30.	§
A Vtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(3) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező, továbbá a vasúti
személyszállítási tevékenységet vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével
végző vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét csak a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.”
31.	§
A Vtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság - e törvény felhatalmazása alapján kiadott
miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint - adja ki.”
32.	§
A Vtv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a
külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi
névjegyzékébe felvett és közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi
és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági
bizonyítványokat.”
33.	§
A Vtv. 43. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A trolibusz felsővezetékével szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója - a trolibusz kötött
pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel - tűrni köteles, hogy a trolibusz üzemeltetője
az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség
névleges értéken üzemelő felsővezetéket, valamint az ehhez szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet,
egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az
elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és
érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.
(4)	A trolibusz felsővezetéket üzemeltető - az ingatlan tulajdonosának és használójának
kártalanítása mellett - jogosult a felsővezetéken és a felsővezeték közvetlen közelében a szabad
kilátást akadályozó, továbbá felsővezeték nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a
közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy felsővezeték létesítése, javítása, karbantartása
indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke,
illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.”
34.	§
18
A Vtv. 44. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a pályahálózat-működtető az általa fejlesztett vasúti pályahálózaton - beleértve az annak
elhelyezésére szolgáló földterületet is - és az ahhoz kapcsolódó vasúti üzemi létesítményeken
építtetőként létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és az állam javára,
a tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.
(8)	A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság - a Kínai-Magyar Vasúti
Nonprofit Zrt. bonyolítóként történő bevonásával - a (7) bekezdés szerinti feladatkörében jár el a
Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád
vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és
finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény alapján
megvalósuló beruházás megvalósítása során.”
35.	§
A Vtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. §
A vasúti igazgatási szerv feladatkörében eljáró kormánytisztviselő, állami tisztviselő ezen
jogviszonya megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti
társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás alapján
ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, állami tisztviselőnek, amelynek mértékére a
munka törvénykönyvéről szóló törvény versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.”
36.	§
A Vtv. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A vasúti igazgatási szerv országos illetékességgel jár el. A vasúti igazgatási szerv feladat- és
hatáskörébe tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.
(3)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem
beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(4)	A vasúti igazgatási szerv függő hatályú döntéseiben nem rendelkezik arról, hogy a kérelmezett
jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.”
37.	§
19
(1)	A Vtv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)
  „c) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és
  vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok,
  pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartásának
  rendszeres ellenőrzése, a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba
  vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzése, az alapvizsga és az
  időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak rendszeres ellenőrzése,
  hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a
  jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”
(2)	A Vtv. 80/A. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 80. § (1) bekezdés l) pontja szerinti járművezetői engedély kiadásának ügyintézési
határideje az összes szükséges dokumentum beérkezésének napjától számított egy hónapot nem
haladhatja meg.”
38.	§
A Vtv. a következő XIV/A. fejezettel egészül ki:
„XIV/A. Fejezet
A KÜLÖNLEGES KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
1.	A különleges kötöttpályás közlekedésre vonatkozó eltérő rendelkezések
84/A. §
(1)	A törvény 3-84. §-át az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre a működési engedélyre vonatkozó 6-9/D. §-
t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12-13. §-t, a számviteli elkülönítésre
vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32-32/A.
§-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33-35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a
kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49-67/W. §-t, a felügyeleti díjakra
vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)-(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B-79/D.
§-t nem kell alkalmazni.
(3)	A különleges kötöttpályás járművekre vonatkozóan a 36/I. § (5) bekezdését azzal eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a felügyeleti díj mértéke az ott meghatározott díjtételek 20%-a. A 36/I. § (5)
bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vasúti járművek gyártását, javítását
20
végző szervezet a vasúti járművet üzemben tartó múzeum vagy muzeális intézmény.
                                2.	Idegen ingatlan használata
                                           84/B. §
(1)	A különleges kötöttpálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása vagy a
különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés
szükséges.
(2)	Ha a különleges kötöttpálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben meghatározottakon
túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy a különleges kötött pályát üzemeltető
szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.
(3)	A különleges kötöttpályával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója tűrni köteles, hogy a
különleges kötöttpálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a kötöttpálya részét képező
tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy
ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás
és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi
feltételeket figyelembe kell venni.
(4)	Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása
miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(5)	A különleges kötött pálya üzemeltetője - az ingatlan tulajdonosának és használójának
kártalanítása mellett - jogosult a meglévő kötöttpályán és annak közvetlen közelében a szabad
kilátást akadályozó, továbbá a különleges kötöttpálya nyomvonalában lévő növényzet
eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése,
javítása, karbantartása indokolja, legfeljebb az e tevékenységek elvégzéséhez feltétlenül szükséges
mértékben.
                                           3.	Bejelentés
                                              84/C. §
(1)	A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetés, személyszállítási
szolgáltatás, árufuvarozás, valamint áruszállítás, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-
működtetés és személyszállítási szolgáltatás a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési
hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett
végezhető.
(2)	A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetést, személyszállítási
szolgáltatást, árufuvarozást, valamint áruszállítást végző szervezetnek, továbbá a múzeumvasút által
végzett pályahálózat-működtetést és személyszállítási szolgáltatást végző szervezetnek a felelősségi
21
körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a vasúti társaságok
kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározott
feltételeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv a bejelentési eljárás
során - vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló
rendeletben meghatározottak szerint - vizsgálja.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a
különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.
(4)	turisztikai hajtány működtetése a közlekedési hatóság által tudomásul vett bejelentéssel
végezhető.
(5)	A folyamatos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett
kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési
hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.
(6)	Az időszakos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a
tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési
hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább
15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.
(7)	Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és
a vasúti közlekedési hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.
84/D. §
(1)	A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének
tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési
hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a
84/C. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásából törli a különleges kötöttpályás közlekedési
tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi különleges kötöttpályás
közlekedési tevékenységével felhagy.
(3)	A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak
rendelkezésére bocsátja az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
információkat.
(4)	A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes
adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.
(5)	A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a
szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
22
(6)	Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi
feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő
tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább
egy foglalkoztatottja - van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és
megfelel az ott meghatározott különleges feltételeknek (a továbbiakban: különleges kötöttpályás
közlekedési szakmai oktató).
(7)	Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen
előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
(8)	Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti
igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.
                                   4.	Műszaki engedély
                                         84/E. §
A 10. §-ban meghatározott rendelkezéseken túl műszaki engedély szükséges a különleges
kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.
  5.	A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága, különleges kötöttpályás közlekedési
  szabályzatok
  84/F. §
(1)	A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői
utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá miniszteri rendeletben meghatározott
előírások szerint.
(2)	A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedési rendszert
üzembiztos állapotban tartja.
(3)	A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében
  a)	a különleges kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat
  meg kell tartaniuk,
  b)	a különleges kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az
  utasok kimentéséről gondoskodik,
  c)	a múzeumvasút és a keskeny nyomközű vasút kivételével, a személyszállítást végző
  különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetője a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítással
  vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel rendelkezik, amelynek mértéke személyenként
  legalább 2 millió forint.
(4)	Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról a kötöttpálya
üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a közlekedési hatóságot az okiratok
23
másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az
eredetivel mindenben megegyeznek.
(5)	A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával
összefüggő feladatköre ellátására legalább egy, a képzési rendeletben előírt képesítéssel és
szaktudással rendelkező személyt alkalmaz.
  6.	A különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének
  szakmai és egészségügyi feltételei
  84/G. §
(1)	A 36-36/F. § rendelkezéseit a azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a különleges kötöttpályás
közlekedési rendszerek esetében a 36-36/F. §-ban meghatározott munkaköröket nem csak
munkaviszonyban, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és önkéntes munkavégzés
keretében is el lehet látni. Ahol a 36.-36/F. § munkavállalót említenek, ott a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakat és az önkéntes munkavállalókat is érteni kell.
(2)	A 36.-36/A. §-okat a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az ott szabályozottaktól eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos
vizsgáztatást a képzési rendeletben meghatározott esetekben a különleges kötöttpályás közlekedési
rendszer üzemvezetője végzi. Tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3)	A 36/B. §-t a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a §-tól eltérően az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben
meghatározott esetekben foglalkozás-egészségügyi orvos végzi.
                   7.	Turisztikai hajtányra vonatkozó eltérő rendelkezések
                                           84/H. §
(1)	Turisztikai hajtánnyal közlekedni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
  a)	turisztikai hajtánypályán,
  b)	keskeny nyomtávú vagy múzeumvasúti pályán,
  c)	továbbá olyan vasúti pályán lehet, amelyen a vasúti építmények építésügyi hatósági
  engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint üzemszünet van,
  valamint az üzemeltető és a pályahálózat-működtető szerződésben határozták meg a tevékenység
  folytatásának feltételeit.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjába tartozó pályákon turisztikai hajtánnyal közlekedni csak abban
az esetben lehet,
  a)	ha a pályán ellenirányú közlekedés nincs, és az azonos pályán egy irányban közlekedő
  járművek a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott
  módon történő biztonságos közlekedése biztosított,
24
 b)	a pálya kialakítása - így különösen lejtviszonyai, a pálya íve, valamint a pálya állapota -
 lehetővé teszi a biztonságos használatot.
 (3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pályákon turisztikai hajtánnyal való közlekedés esetén
 a turisztikai hajtány üzemeltetőjének - munkaviszonyban vagy munkaviszonyra irányuló egyéb
 jogviszonyban - legalább egy fő, hatósági vizsgát tett turisztikai hajtány üzemvezetőt vagy
 vasútüzem-vezetőt alkalmaz.
 (4)	A turisztikai hajtánypálya miniszteri rendeletben foglaltak szerint keresztezhet közutat és
 magánutat.
 (5)	A szakmai alap- és időszakos képzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a
 turisztikai hajtány vezetőjére.
 (6)	A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője köteles a turisztikai hajtány vezetőjét a vasúti
 pályán történő biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretekről igazolt módon kioktatni.
 (7)	Jogszabály a turisztikai hajtány éjszakai használatára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket
 állapíthat meg a pályára, a járműre és az alkalmazott forgalmi szabályokra vonatkozóan.
                         8.	A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre
                                              84/I. §
 (1)	A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
 a)	a 84/C. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, valamint 84/D. § (1)-(4) és (8) bekezdése szerinti
 bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó
 követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének felfüggesztése, végső
 soron a tevékenységtől való eltiltás,
 b)	a 84/C. § (1) bekezdésében felsorolt személyekről és szervezetekről nyilvántartás vezetése,
 c)	a 84/C. § (1) bekezdése szerinti különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyek és
 szervezetek felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal
 kapcsolatos, a kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának kormányrendeletben
 meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem
 teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,
 (2)	A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti
 igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv
 által tisztességes módon meghatározott, ésszerű határidőn belül.
 (3)	A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a), valamint c) pontja szerinti eljárásaiban hozott
 határozatait a honlapján közhírré teszi.
9.	A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre
25
84/J. §
 A 80. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:
  a)	annak ellenőrzése, hogy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő
  munkakörben foglalkoztatott és önkéntes munkát végző személy a jogszabályban előírt
  alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,
  b)	a különleges kötöttpályás üzemi létesítmények, a turisztikai hajtányok, a különleges
  kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok
  megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,
  c)	a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás
  közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése.
84/K. §
(1)	A közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos
eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője és az érintett
ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.
 (2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan
  a)	a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és
  megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,
  b)	a különleges kötöttpályával szomszédos, vagy
  c)	a megvalósult különleges kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi
  hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen
  fekvő ingatlan.
(3)	A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével,
korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a
hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó -
részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül
adja ki.
(4)	Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési
rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével
kapcsolatos engedélyezési eljárásában, és az ellenőrzési eljárásban négy hónap. Az eljárás
megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a vasúti közlekedési hatóság a kérelem
beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti.
 (5)	A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedésbiztonság körébe tartozó feladatait
 nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv kivételével - nem
 kérhet fel.
10.	A hatósági ellenőrzés, bírság
26
84/L. §
(1)	A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem-
és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás
elvégzését ellenőrzi. A különleges kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét
biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és
felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.
(2)	Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető
figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy
a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az
üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a közlekedési hatóság bírságot szab ki.
(3)	A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki.
Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény
befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.
(4)	A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles
megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az
okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és
tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell
mutatni.
(5)	Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a különleges
kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy
a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet
munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.
(6)	A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben
a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása,
átalakítása, bontása, illetve használata esetén
  a)	bírságot szab ki, és
  b)	a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy
  üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.
(7)	Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását,
gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a
közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az
emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem
szüntethető meg.
(8)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.
27
84/M. §
(1)	A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával és a különleges
kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén
  a)	a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
  munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint
  határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés
  elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,
  b)	felszólítja az üzemeltetőt a különleges közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá
  vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati
  forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy a különleges kötöttpályás
  közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.
 (2)	Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási
 kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.
 (3)	Ha a jogsértés
  a)	a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,
  b)	járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,
  c)	a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
  munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a
  bírság 50 ezer forintig,
  d)	a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
  munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a
  bírság 50 ezer forintig
 terjedhet j ogsértésenként.
84/N. §
(1)	A tevékenység végzését szüneteltető szervezet kivételével a 84/C. § (1) bekezdése szerinti
tevékenységet végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való
alkalmassággal kapcsolatosan, a kormányrendeletben meghatározott keskeny nyomtávolságú vasút
és a múzeumvasút kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítására vonatkozó részletes
szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.
(2)	Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti
szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos
feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra
felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét a különleges kötöttpályás közlekedési
tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.
 (3)	A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges
 kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában- Ha a szervezet
28
felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek
nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti - a szervezetet törli, ha a
szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre
emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.
                                11.	Adatvédelem, adatkezelés
                                          84/O. §
A közlekedési hatóság jogosult
  a)	a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak
  természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt
  igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás
  hatálya alatt nem áll,
  b)	a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
  munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges
  egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,
  c)	a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető
  tisztségviselőjének, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai
  irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó
  különleges adatokat,
  d)	a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését
  végző személyek természetes személyazonosító adatait,
kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek
hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
84/P. §
(1)	A közlekedési hatóság személyes adatokat a különleges kötöttpályás közlekedés
zavartalanságának biztosítása, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása,
valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság a különleges
kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való
alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a
84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.
(3)	A 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott
adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes
személy a különleges kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője,
valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.
84/Q. §
29
(1)	A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító
adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat
jogszabályban erre feljogosított szerv részére.
(2)	A 84/O. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak bűnüldözés
és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.
(3)	A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében
minősítésre jogosultnak minősül.
84/R. §
(1)	A vasúti igazgatási szerv jogosult a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző
személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó
vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges
kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon
belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.”
39.	§
A Vtv. 85/F. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A FÜGGŐVASÚTRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
85/F. §
(1)	A függővasútra a működési engedélyre vonatkozó 6-9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti
tervére vonatkozó 12-13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási
rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32-32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és
engedélyre vonatkozó 33-35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési
díjakra vonatkozó 49-67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)-(5a) bekezdését,
valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B-79/D. §-t nem kell alkalmazni.
(2)	A függővasút tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt
legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti
igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti
igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás
megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.”
40.	§
30
A Vtv. 85/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/M. §
(1)	A vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság az országos
vasúti pályahálózatnak a vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti
társaság működési engedélyében meghatározott részét az országos vasúti pályahálózat
működtetőjével kötött szerződés alapján, a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés szabályaival
összhangban, a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetővel kötött
szerződés alapján használhatja.
(2)	A vasút-villamos pályahálózat egyes elemei tekintetében a pályahálózat működtetéséért a
pályahálózat adott részét működtető vasúti társaság a felelős. Ha a vasút-villamos pályahálózatot
egy vasúti társaság működteti a pályahálózat működtetéséért ez a vasúti társaság a felelős.”
41.	§
A Vtv. a következő 87/H. §-sal egészül ki:
„87/H. §
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban:
Vtvmódtv2.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Vtvmódtv2. rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
42.	§
(1)	A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„15. az értékelést végző szerv kijelölésének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Vtv. 88. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„32. a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, továbbá
a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági
jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vasút-villamos pályahálózat
üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„35. a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a
31
 formai követelményeire, valamint vasúti közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó
 szabályokat, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési
 szabályait,
 36.	közutaknak és magánutaknak turisztikai hajtánypálya által történő keresztezésére vonatkozó
 szabályokat”
 (rendeletben állapítsa meg.)
43.	§
 A Vtv.
 a)	2. § 4. pont 4.2. alpontjában a „70” szövegrész helyébe a „100” szöveg,
 b)	10. § (1) bekezdésének a) pontjában a „tartozékai építéséhez” szövegrész helyébe a „tartozékai
 -	ideértve a trolibusz felsővezetékét is - építéséhez” szöveg,
 c)	31. § (2) bekezdés a) pontjában az „a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a
 kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban
 együtt: veszélyhelyzet)” szövegrész helyébe az „a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti
 társaság a veszélyhelyzet” szöveg,
 d)	43. § (2) bekezdésében a „szempontjából. (4) A” szövegrész helyébe a „szempontjából. A”
 szöveg
  lép.
44.	§
 Hatályát veszti a Vtv.
  a)	2. § 4. pont 4.16. alpontja,
  b)	2. § 5. pont 5.3. alpontja,
  c)	2. § 5. pont 5.5. alpontja,
 d)	35. § (5a) bekezdés e) pontja,
 e)	36. § (9) bekezdésében az „elnöke” szövegrész,
  f)	85/G. §-a,
 g)	87. § (1) bekezdés d)-e) pontja,
 h)	87/A. § (1) bekezdés c)-d) pontja.
5.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
45.	§
 A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 6.
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „6. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb
 100 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;”
32
46. §
Az Sztv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. §
(1)	A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és a vízi
személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat
a Vtv. állapítja meg.
(2)	Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság (a továbbiakban: autóbuszos hatóság) döntései
megtámadására vonatkozó közigazgatási perekben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagos illetékességgel jár el.
(3)	Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti és utasjogi hatósági eljárásaiban országos illetékességgel
jár el.”
47.	§
Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Autóbuszos személyszállítás esetén panaszt benyújtani a szolgáltató vagy közlekedésszervező
panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában
az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében vagy azon szolgáltatók esetében, amelyek
nem rendelkeznek az autóbuszos hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal, az autóbuszos hatóság
által jóváhagyott önálló panaszkezelési szabályzatban (a továbbiakban együtt: panaszkezelési
szabályzat) az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül lehet az autóbuszos
hatóságnál. A szolgáltató vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró
dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben az
autóbuszos hatósághoz fordulhat. E határidőn túl az autóbuszos hatósághoz benyújtott panaszokat
az autóbuszos közlekedési hatóság visszautasítja. A szolgáltató vagy a közlekedésszervező
panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot az autóbuszos hatóság részére a
panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában az autóbuszos hatóság hiánypótlási
felhívást bocsát ki. A panasz kivizsgálása során az autóbuszos hatóság a tényállás tisztázása
érdekében több ízben is bocsáthat ki hiánypótlásra felhívást. Az autóbuszos hatóság abban az
esetben is visszautasítja a kérelmet, ha az nem az előterjesztésre jogosulttól származik. Az
autóbuszos hatóság panaszkezelési eljárására vonatkozó további szabályokat a 49. § (1) bekezdés d)
pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet tartalmazza.”
48.	§
(1) Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(1) Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó vízi
személyszállítási szolgáltatás az e törvény vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály
alapján a közlekedési hatóság vagy a vasúti igazgatási szerv által kiadott, az adott személyszállítási
szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély vagy tudomásul vett bejelentés
birtokában végezhető.”
(2)	Az Sztv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatát, a közlekedésszervezőnek a
személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály
alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak
módosítását a vasúti igazgatási szerv e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély
alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi,
az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és múzeumvasút
által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti
személyszállítási üzletszabályzat, vagy a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az e
törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás
részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi
működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti
személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek
megfelel.”
49.	§
Az Sztv. 22. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy
részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő
közlekedésszervező és az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési
szolgáltató, valamint közlekedésszervezői közreműködő, amely a közlekedésszervezőt rendeletben
kijelölő önkormányzat vagy a közlekedésszervező meghatározó befolyása alatt álló gazdasági
társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik,
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-a alkalmazásában együttesen
kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi
rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”
50.	§
Az Sztv.
  a)	15. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdésében, 15/A. § (1) bekezdésében, 16. § (4) bekezdés nyitó
  szövegrészében, (5)-(7) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében az „A közlekedési hatóság”
  szövegrész helyébe az „Az autóbuszos hatóság” szöveg,
34
 b)	15. § (7) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésben, 17. § (5a) bekezdés b) pontjában, (5b) bekezdés
 nyitó szövegrészében, (6) bekezdésében, 18. § (5) és (7) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében és
 a 49. § (1) bekezdésének az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény
 megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII.
 törvénnyel beiktatott k) pontjában az „a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az
 autóbuszos hatóság” szöveg,
 c)	16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a közlekedési hatóság” szövegrészek helyébe az
 „az autóbuszos hatóság” szöveg,
 d)	17. § (2) bekezdésében a „75. § (3)-(4)” szövegrész helyébe a „77. § (2) bekezdésében és
 79/E. § (4)” szöveg,
 e)	17. § (5d) bekezdésében az „a közlekedési hatóságnak” szövegrész helyébe az „az autóbuszos
 hatóságnak” szöveg,
 f)	18. § (1) bekezdésében az „a közlekedési hatóságnál” szövegrész helyébe az „az autóbuszos
 hatóságnál” szöveg,
 g)	18. § (2) bekezdésében az „a panaszkezelési szabályzatban” szövegrész helyébe az „az
 üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében (a továbbiakban: panaszkezelési
 szabályzat)” szöveg
  lép.
 6.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
 szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
 51.	§
 (1)	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Udt.) 17. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 „(2) Az útdíjszedő
 a)	az (1) bekezdés szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíjellenőrzési
 tevékenységének támogatása,
 b)	az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges
 adatszolgáltatás teljesítése, valamint
 c)	a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére
 történő adatszolgáltatás teljesítése
 érdekében adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix
 vagy mobil eszközök felhasználásával.
 (3)	Az útdíjszedő az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíjellenőrzési tevékenységének
 támogatása érdekében:
 a)	a (2) bekezdés szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a
 rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló
 adatokkal, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható
35
 közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,
 b)	az a) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - kivéve a jogosult
 úthasználatra vonatkozó adatokat - átadja az útdíjellenőrzésre jogosult hatóság számára.”
 (2)	Az Udt. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a (3)
 bekezdés b) pontja szerinti adatállomány alapján a vélelmezett szabályszegések esetében -
 feladatkörébe tartozóan - hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági
 eljárást.”
52.	§
 (1)	Az Udt. 26. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett
 gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság
 jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel
 kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők
 alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság
 megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:)
 „i) az úthasználati jogosultsággal
      ia)	rendelkező,
      ib)	nem rendelkező
 gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,”
 (2)	Az Udt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, az állami
 adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges, valamint a
 közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő
 adatszolgáltatás teljesítése érdekében
 a)	az (1) bekezdés c)-h) és j) pontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 7
 évig,
 b)	az (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 360
 napig,
 c)	az (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő két
 évig,
 d)	az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat, valamint a jármű áthaladási sebességére
 vonatkozó adatokat az adatátadást követő 3 napig
 jogosult kezelni.”
 7.	A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
módosítása
36
53. §
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a
továbbiakban: Ekpt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
  E törvény alkalmazásában:
  1.	alsó kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amely kötélzete két végpont között a vontató
  oldalon alátámasztás nélkül van kifeszítve, amelynél a kötél haladási magassága legfeljebb a
  talajszinttől számítva 120 cm;
  2.	egyéb kötöttpálya: az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges
  szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;
  3.	egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer: a sikló, a sífelvonó és a kötélpálya;
  4.	egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység: az egyéb kötött pálya üzemeltetője által saját
  maga részére vagy más részére díj ellenében végzett személyszállítás vagy áruszállítás, valamint
  kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység;
  5.	egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: az egyéb kötött pálya, valamint annak
  működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos
  működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
  6.	egyéb kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely az
  egyéb kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;
  7.	egyéb kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki az egyéb kötöttpályás
  közlekedési rendszer a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat
  szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint
  veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;
  8.	kötélpálya: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz,
  amelynél két végpont között kifeszített, támasztékok nélküli vagy támasztékon megvezetett
  kötélzeten vagy kötélzeteken felfüggesztett kabinok, székek, illetve csillék biztosítják a szállítást;
  9.	sífelvonó: sportolást elősegítő alsó vagy felső (fej feletti) kötélvezetésű közlekedési eszköz,
  amely az utasokat oszlopokon megvezetett szállítókötélre rögzített, vagy oszlopokra
  felfüggesztett vontató függeszték vagy a szállítókötélre kapcsolható vontató elem, berendezés
  segítségével, vagy közvetlenül a szállítókötélbe kapaszkodva jármű nélkül, kötéllel vontatja;
  10.	sikló: olyan közlekedési eszköz, amelynél a jármű talajra lefektetett sínpályákon saját
  kerekein mozog olyan módon, hogy a közlekedési eszköz önerejéből haladni nem képes,
  vontatását egy vagy több kötél végzi, és hajtó gépezete nem a jármű, hanem a sínpálya
  szerkezetének tartozéka;
  11.	veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.”
54. §
37
(1) Az Ekpt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. §
(1)	Egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési
hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett
végezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság az
egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.
(3)	A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett
kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési
hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.
(4)	Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a
tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési
hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább
15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.
(5)	Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és
a vasúti közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.
(6)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének
tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési
hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a
(2)	bekezdés szerinti nyilvántartásából törli az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel
felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységével
felhagy.”
(2)	Az Ekpt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. §
(1)	A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak
rendelkezésére bocsátja a miniszteri rendeletben meghatározott információkat.
(2)	A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes
adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.
(3)	A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a
szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
38
 (4)	Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi
 feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő
 tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább
 egy foglalkoztatottja - van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és
 megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: egyéb kötöttpályás közlekedési
 szakmai oktató).
 (5)	Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű,
 és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
 (6)	Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti
 igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.”
55.	§
 Az Ekpt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési hatóság által kiadott műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki
engedély) szükséges
 a)	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyéb kötöttpálya építéséhez, átalakításához, az
 építési engedélyben foglaltaktól történő eltéréshez, használatbavételéhez, fennmaradásához, a
 forgalomba helyezéshez és megszüntetéséhez, a közúti közlekedési útvonal keresztezések
 biztosítási módjának meghatározásához, az üzemszünethez,
b)	az egyéb kötöttpályás jármű - miniszteri rendeletben szabályozott - előzetes
típusengedélyezéséhez, típusengedélyezéséhez, átalakításához, üzembe helyezéséhez,
 c)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.”
56.	§
 (1)	Az Ekpt. 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében)
 „a) az egyéb kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg
 kell tartaniuk,
 b)	az egyéb kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az
 utasok kimentéséről gondoskodik,”
 (2)	Az Ekpt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról az egyéb
kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a vasúti közlekedési hatóságot az
okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az
eredetivel mindenben megegyeznek.”
57.	§
39
(1) Az Ekpt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. §
(1)	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört a képzési rendelet
szerinti alapvizsgával (a továbbiakban: alapvizsga) rendelkező személy láthatja el. Alapvizsga a
képzési rendeletben meghatározott alapképzésben tehető.
(2)	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott a
képzési rendeletben meghatározott időközönként, időszakos oktatáson vesz részt és időszakos
vizsgát tesz.”
(2) Az Ekpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. §
(1)	Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel
-	a külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a külön jogszabályban
előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és
közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési
hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a képzési
rendeletben meghatározott esetben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője
végzi.”
(3)	Az Ekpt. 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. §
Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést végző
szervezetek és a vizsgáztatást végző vasúti vizsgaközpont, valamint a vizsgabiztosok kötelesek
biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára
megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon. A
feltételek fennállását a közlekedési hatóság ellenőrzi.”
58.	§
Az Ekpt. a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„9/A. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben
foglalkoztatottak egészségi alkalmassága
12/A. §
40
 (1)	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltése egészségi
 alkalmassághoz kötött.
 (2)	Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott
 kormányrendeletben meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi
 alkalmassági vizsgálatokon részt vesz.
 (3)	Az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben kijelölt hatóság vagy hatóságok,
 vagy foglalkozás-egészségügyi orvos végzik.
 (4)	A hatóság vagy hatóságok (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként
 közreműködik a kormányrendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön
 jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe
 vett orvos bevonásával végzi.
 (5)	Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3)
 bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.”
59.	§
 (1)	Az Ekpt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:
 a)	a műszaki engedély kiadása,
 b)	az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján
 a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedés
 biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott személy a jogszabályban előírt
 alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,
 c)	a siklók, sífelvonók, és az egyéb kötöttpályás üzemi létesítmények, az egyéb kötöttpályás
 közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a
 jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,
 d)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás
 közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése,
 e)	az egészségi alkalmasság megállapítása és ellenőrzése, valamint a vizsgáló szervezet 12/A. §
 szerinti tevékenységének ellenőrzése,
 f)	jogszabály külön rendelkezésének hiányában a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi
 alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,
 g)	mindazon feladatok ellátása, amelyeket kormány- vagy miniszteri rendelet feladatkörébe utal.”
 (2)	Az Ekpt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A közlekedési hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról az
 ügyfeleket hirdetményi úton értesíti.”
41
60. §
Az Ekpt. a következő 18/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„12/A. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre
18/A. §
 (1)	A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
 a)	az 5. alcím szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű
 bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének
 felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás,
 b)	nyilvántartás vezetése az egyéb kötöttpályás tevékenységeket végző személyekről és
 szervezetekről,
 c)	az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe
 tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben
 meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem
 teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,
 d)	az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek piacának nyomon követése, elemzése,
 értékelése
 e)	jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,
 f)	a miniszter részére a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,
 g)	mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
 (2)	A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
 (3)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti
 igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv
 által meghatározott, ésszerű határidőn belül.
 (4)	A vasúti igazgatási szerv jogosult a bejelentésre kötelezett tevékenységekre vonatkozó iratokról
 másolatot, kivonatot készíteni.
 (5)	A vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást legfeljebb két ízben adhat ki.
 (6)	Az ügyintézési határidő a vasúti igazgatási szerv eljárásában hat hét.
 (7)	A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatait
 a honlapján közhírré teszi.
 (8)	A vasúti igazgatási szerv döntését a bíróság megváltoztathatja.”
61. §
42
(1) Az Ekpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. §
(1)	A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem- és
forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését
ellenőrzi. Az egyéb kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja,
különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez
való korlátozás nélküli hozzáférést.
(2)	Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető
figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy
a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az
üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a vasúti közlekedési hatóság bírságot szab ki.
(3)	A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki.
Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény
befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.
(4)	A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles
megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az
okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és
tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a vasúti közlekedési hatóság részére be
kell mutatni.
(5)	Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság az
egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat
vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet
munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.
(6)	A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a
kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása,
bontása, illetve használata esetén
  a)	bírságot szab ki, és
  b)	a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy
  üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.
(7)	Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását,
gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a
közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az
emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem
szüntethető meg.
43
 (8)	Az (5) bekezdés szerinti bírság jogsértésenként
 a)	a sífelvonót üzemeltetővel szemben 500 ezer forintig,
 b)	a sífelvonó kivételével az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben 1
 millió forintig,
 terjedhet.
 (9)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.”
 (2)	Az Ekpt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. §
 (1)	A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás
 forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén
 a)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót
 és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre
 eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és
 hatósági vizsga letételéhez kötheti,
 b)	felszólítja az üzemeltetőt az egyéb közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont
 különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati
 forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy az egyéb kötöttpályás
 közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.
 (2)	Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási
 kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.
 (3)	Ha a jogsértés
 a)	a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,
 b)	járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,
 c)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
 munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a
 bírság 50 ezer forintig,
 d)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók
 és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer
 forintig
 terjedhet jogsértésenként.”
 (3)	Az Ekpt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. §
 (1)	A tevékenység végzését szüneteltető szervezet kivételével a 6. § (1) bekezdése szerinti
 tevékenységet végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való
44
 alkalmassággal kapcsolatosan, a kormányrendeletben meghatározott keskeny nyomtávolságú vasút
 és a múzeumvasút kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítására vonatkozó részletes
 szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.
(2)	Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti
szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos
feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra
felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét az egyéb kötöttpályás közlekedési
tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.
 (3)	A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti az egyéb
 kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában. Ha a szervezet
 felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek
 nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a szervezetet törli,
 ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre
 emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.”
62.	§
 (1)	Az Ekpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. §
 A közlekedési hatóság jogosult
  a)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak
  természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt
  igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás
  hatálya alatt nem áll,
  b)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók
  természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi
  alkalmasságra vonatkozó adatokat,
  c)	az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető
  tisztségviselőjének, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását
  ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges
  adatokat,
  d)	a műszaki engedélyek kiadásának alapjául szolgáló adatokat,
  e)	a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését
  végző személyek természetes személyazonosító adatait,
kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek
hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.”
 (2)	Az Ekpt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
45
22. §
(1)	A közlekedési hatóság személyes adatokat az egyéb kötöttpályás közlekedés zavartalanságának
biztosítása, az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 15. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság az egyéb
kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való
alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a
15.	§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.
(3)	A 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott
adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes
személy az egyéb kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője,
valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.”
(3)	Az Ekpt. a következő 22/A. és 22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. §
(1)	A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító
adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat
jogszabályban erre feljogosított szerv részére.
(2)	A 21. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak bűnüldözés és
bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.
(3)	A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében
minősítésre jogosultnak minősül.
22/B. §
(1)	A vasúti igazgatási szerv jogosult az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző
személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó
vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges
kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon
belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.”
63.	§
Az Ekpt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
46
24. §
 (1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
  a)	a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk szabályait,
 b)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági
 engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint az egyéb kötöttpályás
 közlekedési rendszerek üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,
  c)	az egyéb kötöttpályás vizsgaközpont kijelölését,
  d)	a vasúti igazgatási szerv által kiszabható bírság és közlekedési hatóság által kiszabható bírság
  megfizetésére vonatkozó szabályokat,
  e)	az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői
  tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
  adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
  szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
  kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
 f)	a jogszabályban meghatározott munkakörben foglalkoztatottakkal szemben támasztott
 egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi
 alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság
 vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,
 g)	az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező
 baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályait
  rendeletben állapítsa meg.
  (2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
 a)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereken közlekedő járművek műszaki
 engedélyezésének szabályait,
 b)	az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók
 szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a
 képzési engedélyre vonatkozó szabályokat,
  c)	az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai
  követelményeire, valamint közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint
  az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait
  d)	a közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási
  díjak körét és mértékét, továbbá az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság, valamint a vasúti
  igazgatási szerv és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó
  részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
  rendeletben állapítsa meg.”
64.	§
 Az Ekpt.
  a)	3. §-ában a „,valamint” szövegrész helyébe az „a vasúti igazgatási szerv, valamint” szöveg,
47
 b)	5. § (4) bekezdésében az „Az egyéb kötött pályát vagy a trolibusz kötött pályáját üzemeltető”
 szövegrész helyébe az „Az egyéb kötött pálya üzemeltetője” szöveg,
 c)	16. § (1) bekezdésében a „tulajdonosa” szövegrész helyébe a „tulajdonosa, vagyonkezelője”
 szöveg
 lép.
65.	§
 Hatályát veszti az Ekpt.
 a)	1. § c) pontja,
 b)	5. § (1) bekezdése,
 c)	5. § (2) bekezdésében az „és a függővasút” szövegrész,
 d)	10. alcíme és13. §-a,
 e)	11. alcíme és 14. §-a.
66.	§
 Az Ekpt. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. §
 Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban:
 Ekptmódtv.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Ekptmódtv. rendelkezéseit kell
 alkalmazni.”
8.	A hatályba nem lépésről szóló rendelkezések
67.	§
 Nem lép hatályba az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel
 összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény 8. § (2) bekezdése.
68.	§
 Nem lép hatályba a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 2017. évi
 XV. törvény 2. §-a.
9.	Záró rendelkezések
69.	§
(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon
48
lép hatályba.
 (2)	A 3. § (3) bekezdése, a 6. §, a 7. § (1) és (5) bekezdése, valamint a 17. § 2017. szeptember 19.
 napján lép hatályba.
 (3)	A 18. § (3) bekezdése, a 21-25. §, a 27-33. §, a 35-44. §, valamint az 53-66. § 2018. január 1-jén
 lép hatályba.
70. §
 (1)	Ez a törvény a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak
 megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október
 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, 12. cikk (1) bekezdésének
 végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
 (2)	Ez a törvény
 a)	a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a
 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi
 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és
 tanácsi irányelv, 9. cikkének,
 b)	az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti
 műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április
 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikkének,
 c)	a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai
 parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének,
 d)	a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők
 minősítéséről szóló 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14.
 cikk (4) bekezdésének, 26. cikkének és 29. cikk (3) bekezdésének
 való megfelelést szolgálja.
49
Általános indokolás
A jelen törvényjavaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi
közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló
2012. évi XLI. törvény, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal
arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer felállításával,
az ÚME-k megalkotásával, illetve egyes új szankciók megállapításával kapcsolatos módosító
rendelkezéseket és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a
továbbiakban: Ekpt.) megalkotásával és 2015. július 18-i hatálybaléptetésével a jogalkotó
szándéka az volt, hogy a korábban a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII.
törvényben (a továbbiakban: Vtv.) szereplő, viszont a nagyvasúti rendszertől lényegesen eltérő
kötöttpályás rendszerek különálló szabályozása megvalósuljon annak érdekében, hogy a
nagyvasúti szabályoktól eltérő, könnyített szabályozás tudjon rájuk vonatkozni. Az Ekpt.-ben
szereplő kötöttpályás rendszerek a kedvtelési célú vagy turisztikai tevékenység keretében egyre
inkább teret nyernek, mint aktív pihenési formák.
A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos vezetésével egy
munkacsoport megvizsgálta, hogy az Ekpt. az elmúlt több mint egy évben beváltotta-e a hozzá
fűzött reményeket, illetve milyen további könnyítésekre van lehetőség, valamint megkezdte a
még hiányzó legfontosabb végrehajtási rendeletek előkészítését és megalkotását.
A munka eredményeként világossá vált, hogy az eddigi kötöttpályás rendszereken kívül
lehetőség van a Vtv.-ben szabályozott kisvasutak és a múzeumvasutak részére is az Ekpt. szerinti
kedvezőbb jogszabályi környezet kialakítására, arra tekintettel, hogy ezek a vasutak is a
turizmusban, a szabadidő ésszerű eltöltésében és az aktív kikapcsolódásban játszanak fontos
szerepet. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a turisztikai hajtányok szabályozása - mivel
jellemzően vagy nagyvasúti vagy kisvasúti pályán közlekednek - is a Vtv. keretén belül kell,
hogy megvalósuljon.
A függővasútra és a trolibusz felsővezeték műszaki engedélyezésére vonatkozó rendelkezések
viszont a Vtv. általános szabályai alá kell, hogy visszakerüljenek. A függővasút műszaki
jellemzői inkább a hagyományos vasúti rendszerekkel mutat hasonlóságot, míg a trolibusz
felsővezeték az Ekpt. környezetéből jelentősen kilóg, műszaki engedélyezésére inkább a
villamosra (közúti vasútra) vonatkozó rendelkezéseket célszerű alkalmazni.
Részletes indokolás
50
1. §
Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény 2. §-ával 2015. december 24-ei hatállyal
módosította a Kkt. 12. § (3c) bekezdését, valamint a 12. §-t 2 új, (3d)-(3e) bekezdéssel
egészítette ki.
A Kkt. 12. § (3c) bekezdése szerint „Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a
közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati
engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést
az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti
földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles”.
A Kkt. 12. § (3e) bekezdése szerint „A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen
kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú
berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem
vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív
méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén
elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az
építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét
(piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett
elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató
táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a
közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak”.
A Kkt. 12. § (4) bekezdése szerint „A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-
nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben
megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú
berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy
eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság
ismételten is kiszabható”.
A Kkt. 12 § (4) bekezdésében hivatkozott (3c) bekezdés már egy türelmi szabályt tartalmaz, és
nem olyan tilalmi szabályt, amelynek megsértése esetén a Kkt. 12. (4) bekezdés szerinti hatósági
eljárás alkalmazható.
A Kkt. 12. § (4) bekezdés szerinti hatósági eljárás célzott iránya, a szabálytalanul elhelyezett
reklámtáblák a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében nem képezhetik a hatósági eljárás
tárgyát, azonban a szankcionálás lehetőségének biztosítása érdekében a Kkt. 12. (4)
bekezdésének 1. §-ban hivatkozott módosítása, a (3e) bekezdés nevesítése erre már lehetőséget
biztosít.
2. §
51
A tengelysúlymérő-rendszer működése a járművezető szabálytalan közlekedési magatartása,
vagy a járművezető részéről más módon befolyásolható, ezért indokolt, hogy a tengelysúlymérő-
rendszer keretében végzett mérés eredményét befolyásolni törekvő személyek felelősséggel
tartozzanak az általuk elkövetett jogsértés miatt. A tervezet lehetővé teszi, hogy a
tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára
vonatkozó rendelkezések megsértői közigazgatási bírsággal sújthatóak legyenek, egyben
kiterjeszti az üzembentartói felelősséget a szabályszegés tekintetében.
A járművezető szabálytalan közlekedési magatartása, például a forgalmi sáv részleges elhagyása
-	ami a kamerafelvételek alapján előfordul - , az útba beépített WIM egységek elkerülésére
lehetőséget adhat, és azáltal a mérés pontosságát befolyásolhatja.
3.	§
A hatályos Kkt. 20. § (1) bekezdés n) pontja értelmében a jármű továbbközlekedésének
megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére
kötelezhetők, azonban ugyanezen § (4) bekezdése a bírság mértékének összeghatárairól e tétel
vonatkozásában nem rendelkezik. Az (1) bekezdés szerinti módosítás ennek pótlását végzi el.
A (2) bekezdés szerinti módosítás célja, hogy a jármű továbbközlekedésének megtiltására
irányuló, hatósági intézkedésre vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben ne csak a tiltást
elrendelő hatóság, hanem a jogellenes továbbközlekedésről a Nemzeti Tengelysúlymérő
Rendszerből riasztást kapó más, közúti ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező hatóságok is
eljárhassanak. Ezzel összefüggésben az e vonatkozásban az eljáró hatóságot meghatározó Kkt.
20.	§ (17) bekezdése a 17. § (5) bekezdésében hatályon kívül helyezésre kerül.
A (3) bekezdés szerinti módosítás annak érdekében szükséges, hogy - a megtett úttal arányos
útdíjra vonatkozó szabályozással analóg módon - alkalmazható legyen az ideiglenes biztosítási
intézkedés az üzembentartó járművével szemben a 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti
bírsághatározat kézbesíthetősége érdekében.
4.	§
A szabályozás részleteinek meghatározása nem törvényi, hanem miniszteri rendeleti szinten
indokolt. A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek
közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet tartalmazza e tevékenység miniszteri
rendeleti szintű szabályozását, így e rendelet keretében javasolt a közúti ellenőrök személyi és
szakmai alkalmassági feltételeinek meghatározása is. Az 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet
felülvizsgálata folyamatban van, a 2017. évben a módosítás előkészítése megtörténik.
5.	§
A módosítás a TSM rendszerhez kapcsolódik.
6.	§
52
A § a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti
közlekedésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos objektív felelősség [21. § (1) bekezdés d)
pont] bevezetésével összefüggésben tesz módosításokat.
Az (1) bekezdés szerinti módosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy a megengedett
legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére
vonatkozó előírások megszegőivel szemben a 20. §, illetve a 21. § alapján kiszabható bírságok
összege között ne legyen lényeges eltérés.
A (2) bekezdés szerinti módosítás téves hivatkozást javít ki, továbbá a 20. § (4) bekezdés szerinti
bírság címzettjeként a „járművezető” helyett az „elkövető”-t nevesíti, figyelemmel arra, hogy a
megengedett legnagyobb össztömegre vagy tengelyterhelésre vonatkozó előírások megsértése
esetén a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó
egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással
összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet alapján a bírság
kiszabásának nemcsak a járművezetővel, de a feladóval, a felrakóval és a szállítóval szemben is
helye lehet.
A (3) bekezdés szerinti módosítás kiveszi 21. § (1) bekezdés d) pont szerinti szabályszegést a 48.
§ (3) bekezdés b) pont 26. alpontja szerinti felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási
jogszabály (a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó
követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet) hatálya alól, figyelemmel arra, hogy
az e szabályszegéseket megállapító Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer az autópályák, autóutak
és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben meghatározott UD
rendszerből fogja átvenni a megállapítás alapját képező felvételeket, amely rendszerhez tartozó
eszközökre szintén nem terjed ki az említett jogszabály hatálya.
A (4) bekezdés által beépített 21. (3b) bekezdés a Kkt. 2017. szeptember 19. napján hatályba
lépő 21/K. § (2) bekezdésének felváltását szolgálja.
Az (5) bekezdés szerinti módosítás arról rendelkezik, hogy a 21. § (1) bekezdés d) pont szerinti
szabályszegés esetén is 150 nap a határozat kézbesítésének határideje, azonosan, mint a megtett
úttal arányos útdíjjal kapcsolatos határozatok esetében. A határidő hosszának indoka, hogy a
jogsértő külföldi járművekkel kapcsolatos határozatok kézbesítésére sok esetben csak akkor van
lehetőség, ha a jármű egy ismételt magyarországi közlekedés során megállításra kerül.
7.	§
A § a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerre vonatkozó hatályos szabályozást a rendszer által
megvalósított adatkezelés részletesebb szabályozása érdekében egészíti ki.
A Kkt. 21/K. § módosítás szerinti (1) bekezdése a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer főbb
funkcióinak számbavételét tartalmazza, és - összhangban a Kormánynak az egyes közúti
53
közlekedési rendszerek közötti együttműködési képesség feltételeinek megteremtéséről,
valamint az ezen rendszerek által gyűjtött adatok kölcsönös felhasználása jogi kereteinek
kialakításáról szóló 1171/2014. (III. 26.) Korm. határozatával, valamint a Nemzeti Tengelysúly-
és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról 1102/2016. (III. 3.) Korm.
határozatával - egyértelművé teszi, hogy a rendszer nem csupán a közúti járművek megengedett
legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával
kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására szolgál, de a közúti közlekedés ellenőrzésének
(az ún. kapcsolódó ellenőrzések) komplex támogatására, és feladata továbbá az állami adó- és
vámhatóság ellenőrzési feladataihoz való adatszolgáltatás is.
A Kkt. 21/K. § módosítás szerinti (2)-(3) bekezdése a forrásuk szerint számba veszi a Nemzeti
Tengelysúlymérő Rendszerben kezelt adatok: ezek egyfelől a jármű áthaladása során észlelt és
felvételezett - az UD rendszerből átvett - adatok [(3) bekezdés a)-f) pontok], másfelől Nemzeti
Tengelysúlymérő Rendszer által a közlekedési hatóság és más hatóságok egyes
szakrendszereiből átvett adatok [(4) bekezdés] a kapcsolódó ellenőrzésekhez való kiválasztás
érdekében.
A Kkt. 21/K. § jelen módosítás szerinti (4) bekezdése a hatályos törvény (3) bekezdését a
kockázatértékelés eredményére utalással egészíti ki. A kockázatértékelési rendszer szerint
kockázatosnak minősülő vállalkozás által üzemben tartott jármű közlekedéséről a Nemzeti
Tengelysúlymérő Rendszer riasztást küld a közúti ellenőrök részére, lehetővé téve annak célzott
közúti ellenőrzését.
A Kkt. 21/K. § módosítás szerinti (5) bekezdése a hatályos törvény (5) bekezdésével azonos
tartalmú.
A Kkt. 21/K. § módosítás szerinti (6)-(7) bekezdése jogalapot teremt egyes hatóságok és
szervezetek részére a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerben kezelt adatok átvételére.
A Kkt. 21/K. § módosítás szerinti (8) bekezdése az adatkezelési határidőt a hatályos törvény (6)
bekezdésével azonos módon szabályozza.
8.	§
A kockázatértékelő rendszer működtetése a közlekedési hatóság által a 2006/22/EK irányelvben,
a 2014/47/EU irányelvben, valamint a 1071/2009/EK rendeletben meghatározottak szerint
ellátandó funkció, melynek célja, hogy - a járművezetők pihenő idejével és a tachográfok
használatával, a járművek műszaki állapotával, valamint a közúti fuvarozói szakma gyakorlására
vonatkozó feltételekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések és a hatóságok által detektált egyéb
események adatai alapján - a közúti személyszállítás és árufuvarozást végző, közúti
haszongépjárműveket üzembentartó vállalkozások kockázatosságát értékelje, elősegítve a célzott
ellenőrzéseket.
54
A módosítás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 5. § (3) bekezdésére figyelemmel rögzíti az adatkezelés célját és feltételeit, az
adatok megismerésére jogosultakat, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő
hatóságot.
9.	§
Az útépítési műszaki szabályozás egy hierarchikus, összetett rendszer, mivel a jogszabályok,
nemzeti szabványok mellett léteznek útügyi műszaki előírások és tervezési útmutatók is.
Az útépítési feladatok szabályozása jelenleg nem jogszabályi szinten, hanem az Útügyi Műszaki
Előírások (a továbbiakban: ÚME) rendszerével történik, amely előírásrendszer a mindennapi
mérnöki gyakorlatban alkalmazott anyagok, technológiák előírásait tartalmazza és
minőségszabályozását látja el.
Az érvényben lévő ÚME-k - az elmaradt korszerűsítések miatt - több esetben egymásnak
ellentmondó, nehezen értelmezhető, bizonyos esetekben a kor műszaki színvonalának nem
megfelelő előírásokat tartalmaznak.
Az útügyi műszaki előírásoknak a modernizációja a közúti ágazati szakma azonnali megoldást
igénylő problémája, ezért az ÚME-k kidolgozását, kiadását és közzétételét meghatározó eljárási
szabályok kidolgozása halaszthatatlan feladat, ennek érdekében elkészült az útügyi műszaki
előírások kidolgozására, kiadására és közzétételére vonatkozó szabályokról szóló NFM rendelet
tervezet, melyben az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)
feladatait is nevesíti.
A közigazgatási egyeztetés során az Igazságügyi Minisztérium észrevételében jelezte, hogy
álláspontja szerint a Bizottságot - megfelelő, a Bizottság létrehozására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezés hiányában - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 28-30/A §-a szerinti valamely
testületként indokolt normatív kormányhatározattal létrehozni, és e kormányhatározatban az
alapvető feladatait meghatározni.
Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló előterjesztés elfogadásra került, a Bizottság
létrehozásáról szóló kormányhatározat a szükséges felhatalmazó rendelkezések és miniszteri
rendeleti szintű szabályok megalkotását követően 2018. január 1. napján hatályát veszti.
A Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy
készítsen előterjesztést a Kkt. módosításáról, amely kiterjed az útügyi műszaki előírásokra
vonatkozó alapvető szabályok megalkotására, valamint a Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 38.
alpont szerinti felhatalmazó rendelkezés módosítására, annak érdekében, hogy közút és
műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét
meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi szintű
55
szabályozást nem igénylő műszaki előírások, útmutatók megalkotására és kiadására,
közzétételére vonatkozó eljárási szabályokon túl a közlekedésért felelős miniszter rendelettel
állapítsa meg az útügyi műszaki szabályozásért felelős bizottság létrehozására, összetételére és
feladatkörére vonatkozó részletes szabályokat is.
10.	§
A módosítás kibővíti a Kkt. szerinti „út kezelői” fogalmát.
11.	§
A javasolt méreteket, vagy össztömeget meghaladó járművek közlekedése engedélyhez és -
jogszabályban meghatározott esetekben - kísérő járműhöz kötött. A meghatározott paraméterek
fölötti járművek nemcsak az útvagyon vonatkozásában okoznak kárt, hanem fokozott
forgalombiztonsági kockázatot is jelentenek. A 3,2 m szélességet, 4,2 m magasságot és 70 tonna
össztömeget meghaladó jármű visszatartása mindaddig indokolt, amíg a forgalombiztonságra
veszélyes helyzet elhárításra nem kerül, függetlenül annak időigényére. Az elhárítás törtéhet
átrakodással, vagy az engedély megkérésével, és az engedélyben foglalt feltételek biztosításával.
12.	§
A hatályos Kkt. 44. § (8) bekezdése értelmében közlekedési hatóság „a Kormány rendeletében
meghatározott módon” jogosult átvenni az ott meghatározott adatokat. E végrehajtási jogszabály
megalkotása azonban - figyelemmel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény X. Fejezetére is - nem szükséges, így a
Kormányrendeletre utalás elhagyásra kerül.
13.	§
A módosítás megteremti az összhangot a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer fogalmának
meghatározása és a 21/K. § (1) bekezdés módosuló tartalma között.
14-16. §
A közúti ágazatot érintő műszaki szabályozási rendszer felülvizsgálata keretében folyamatban
van továbbá a közutak kezelési feladatainak szabályozásáról szóló miniszteri rendeleti szintű
jogszabály megalkotása is.
A közlekedésért felelős miniszter nem csak az országos közutak működtetéséért felelős, hanem -
szabályozási értelemben - a teljes magyar úthálózatért. Részben a miniszteri (és ezen keresztül
kormányzati) felelősség, részben a közlekedők jogos elvárásai miatt (a közlekedőknek nem kell
tudniuk, hogy milyen tulajdonú, mely szervezet vagyonkezelésében, illetve kezelésében,
üzemeltetésében áll az adott útszakasz) szükséges a mai kor elvárásaihoz igazított kezelői
szabályzat megalkotása, amely a főbb feladatok meghatározásán keresztül a korábbinál
egységesebb szabályozási környezetet teremt.
56
A tervezet szerint a szabályozás a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is kiterjed - a
jelenlegi szabályozás még áttételesen sem kötelező a közforgalom elől el nem zárt magánutak
kezelőire -, azonban az elmúlt 20 évben sok olyan magánút létesült, amelyek közforgalom
számára megnyitottak és jelentős forgalmat bonyolítanak le. Ilyenek például:
bevásárlóközpontok szabadtéri parkolói, megközelítő útjai;
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megközelítő útja;
egyes erdészeti utak.
A jelenleg hatályos Kkt. azonban a közlekedésért felelős miniszter részére a közforgalom elől el
nem zárt magánutak szakmai szabályozására nem ad felhatalmazást, ezért a Kkt. 48. § (3)
bekezdés b) pont 4. alpont kiegészítése válik szükségessé.
Az úthálózat-védelmi tevékenység (útvonalengedélyezés és járműellenőrzés) az országos út- és
hídvagyon preventív védelmét és megóvását jelenti. A közúti közlekedés biztonságát
veszélyeztető, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelés-korlátozást túllépő,
valamint a megengedett méretet meghaladó járművek közlekedésének szabályozásával és a
tehergépjármű forgalom szigorú és következetes kontrolljával történik. Az országos úthálózat-
védelmi rendszer kezelésének szabályozására a közutak kezelési feladatainak szabályozásáról
szóló miniszteri rendeletben tervezett, amelyre felhatalmazást a 48. § (3) bekezdés b) pont 49.
alpontja adhat.
A közúti ágazatot érintő műszaki szabályozási rendszer felülvizsgálata keretében lévő - a
közutak kezelési feladatainak szabályozásáról szóló, valamint a közutak építésének
szabályozásáról szóló - miniszteri rendeleti szintű jogszabályok mellett indokolt, hogy a helyi
önkormányzat képviselő-testülete - fővárosban a fővárosi közgyűlés - az általa kezelt közutak
kezelésének részletes szabályait, valamint az általa kezelt közutak építésével kapcsolatos
minőségi követelményekre vonatkozó különleges szabályokat rendeletben meg tudják állapítani,
amelyre felhatalmazást a 48. § (5b) bekezdése adhat.
A rendelkezés a kockázatértékelő rendszer részletszabályainak megalkotására ad felhatalmazást
a közlekedésért felelős miniszter számára.
17.	§
A rendelkezés annak biztosítása érdekében szükséges, hogy a megengedett legnagyobb
össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó
előírások megszegése miatt hozott határozat kézbesítésére vonatkozó határidő - a jogalkotó
szándékával összhangban - 150 nap legyen abban az esetben is, ha az eljáró hatóság az
elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét
57
megelőzően nem vállalta. A módosítás hiányában az ilyen esetben alkalmazandó 21. § (4)
bekezdés 2016. december 31-én hatályos szövege szerint 70 nap lenne az irányadó határidő.
Ennek oka, hogy e rendelkezés a 70 napos határidőt az „az (1) bekezdés a)-g) pontjában”
meghatározott szabályszegésekkel kapcsolatban rendeli alkalmazni, amibe formálisan a d) pont
is beletartozik, annak ellenére, hogy az 2016. december 31-én még nem volt hatályos.
18.	§
A rendelkezés Az Európai Unió jogának való megfeleléssel kapcsolatos hivatkozásokat állapít
meg, a kockázatértékelő rendszerrel összefüggésben.
19.	§
A rendelkezés téves hivatkozást javít ki. Jogtechnikai pontosítás.
20.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
21. §
A módosítás kibővíti a közúti közlekedési nyilvántartás részét képező Útdíjköteles elemi
útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak
nyilvántartását a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek
közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet alapján a közútkezelői hozzájárulás
beszerzése alól mentességet élvező szervezetekkel és járművekkel kapcsolatos adatokkal, emiatt
szükséges a résznyilvántartás elnevezésének és törvényi definíciójának módosítása.
A mentességi adatok nyilvántartási alapra helyezése a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer Kkt.
21.	§-ában meghatározott funkcionalitása miatt szükséges.
22.	§
A módosítás az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak
díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett
össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel
közlekedésre jogosultak nyilvántartásának adattartalmát állapítja meg.
23-25. §
A résznyilvántartás elnevezésének változása miatt szükséges módosítás.
26. §
A módosítással lehetővé válik, hogy az autópályák, autóutak és gyorsutak, valamint azok
csomóponti elemei mellett a csomóponti elemekhez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő
utak fejlesztése esetében is azonos eljárási szabályok kerüljenek alkalmazásra.
58
27. §
A Vtv. hatályát a trolibusz felsővezetékkel egészíti ki a vasútnak nem minősülő egyéb
kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény jelen törvény rendelkezés alapján
hatályát veszti. A trolibusz felsővezeték műszaki engedélyezésére vonatkozó szabályok a Vtv.
általános rendelkezései alapján, a villamos felsővezetékhez hasonlóan kerül szabályozásra.
28.	§
A módosítás speciális vasúti járműként meghatározza a vasút-villamos és a vasút-villamos
pályahálózat fogalmát, az általános fogalmak között, a vasúti jármű fogalmát követően, eltérően
a hatályos Vtv.-től, amely a vasút-villamost járműként és szolgáltatásként, a vasúti
tevékenységek és szolgáltatások között határozza meg. A keskeny nyomtáv fogalmát pontosítja
annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a mutatványos berendezések közé tartozó,
184 mm nyomtávolságú gyerekvasút, kerti vasút nem tartozik a törvény hatálya alá.
Meghatározásra kerül a függővasút, a trolibusz felsővezeték és vészhelyzet fogalma, valamint a
Vtv. kiegészül a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekkel, kapcsolatos fogalmakkal.
A módosítás pontosítja a vasúti karbantartó létesítmény fogalmát.
29.	§
Arról rendelkezik, hogy a vasút-villamossal végzett vasúti tevékenységre vonatkozó működési
engedélyben meghatározásra kerül, hogy vasút-villamossal az országos pályahálózat mely részét
lehet igénybe venni.
30.	§
Az országos pályahálózat-működtetők gazdasági érdekei védelmében indokolt annak kikötése,
hogy az országos pályahálózatot vasút-villamossal igénybe vevő személyszállító vasúti
társaságnak az országos személyszállítási működési engedély kiadási feltételéhez hasonlóan a
pénzügyi teljesítőképességet a közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységére - de
csak arra - vonatkozóan igazolnia kell.
31.	§
A 26. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően pontosítja a törvény szóhasználatát.
32.	§
Pontosításra kerül, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
munkavállalók vizsgáztatása tekintetében nem a vizsgabiztos a tanúsító szerv, hanem a vasúti
vizsgaközpont.
33.	§
59
A § a trolibusz felsővezeték létesítése esetére tartalmazza az idegen ingatlan használatára
vonatkozó rendelkezéseket.
34.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény építtetői jogosultsággal a vasúti
pályahálózat működtetőit, a NIF Zrt.-t mint fejlesztési közreműködőt és GSM-R fejlesztés
vonatkozásában a NISZ Zrt-t ruházza fel. A módosítás egyértelműsíti, hogy nem csak a
fejlesztési közreműködő, hanem a pályahálózat-működtető fejlesztési tevékenysége is fontos
közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. Annak érdekében, hogy a törvényben rögzített
fejlesztési közreműködő NIF Zrt.-n és NISZ Zrt.-n kívül más szervezet is elláthasson vasúti
fejlesztési feladatokat, szükséges a MÁV Zrt. törvényi szintű kijelölése. A Kínai - Magyar Vasúti
Nonprofit Zrt. bonyolítóként történő bevonása pedig csak akkor lehetséges, ha jogszabályban
nevesítésre kerül mint a MÁV Zrt. megbízásából eljáró közreműködő.
35.	§
Pontosítja, hogy a munkavállalásra vonatkozó korlátozás, valamint a versenytilalmi
megállapodás megkötése csak a vasúti igazgatási szerv e feladatkörben eljáró
kormánytisztviselői, állami tisztviselői esetében szükséges.
36.	§
A rendelkezés egyértelműsíti, hogy a vasúti igazgatási szerv országos illetékességgel jár el,
összhangban az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 55. cikk (1) bekezdésével, amely szerint mindegyik tagállam
létrehoz egy (az irányelv angol nyelvű változatában single, német nyelvű változatában einzige), a
vasúti ágazatra vonatkozó nemzeti igazgatási szervezetet. A Javaslat rendelkezik továbbá az
eljárási határidő meghosszabbításának kizárására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül
helyezéséről. Tekintettel a vasúti igazgatási szerv által lefolytatott eljárások összetettségére,
gazdasági és vasútszakmai jelentőségére, indokolt annak lehetővé tétele, hogy az ügyfelet több
alkalommal is hiánypótlásra lehessen felszólítani, annak elkerülése érdekében, hogy az egyszeri
hiánypótlás esetleges nem megfelelő teljesítését követően a vasúti igazgatási szerv a kérelmet
kénytelen legyen elutasítani.
Tekintettel arra, hogy a vasúti igazgatási szerv előtt folyó eljárások jelentős gazdasági,
vasútbiztonsági következményekkel járhatnak, a Javaslat kizárja, hogy a vasúti igazgatási szerv
függő hatályú döntéseiben a kérelmezett jog gyakorlásáról rendelkezzen.
37.	§
Az Európai Bizottság 7111/14/MOVE számú EU Pilot eljárást indított Magyarország ellen a
közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők
minősítéséről szóló 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelés hiánya miatt. Az eljárás sikeres lezárása érdekében szükséges a Vtv-nek az
60
irányelv 14. cikk (4) bekezdéséhez, 26. cikkéhez és 29. cikk (3) bekezdéséhez igazodó
módosítására.
38.	§
A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó, a Vtv. általános szabályaitól
eltérő rendelkezéseket tartalmazza. A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek a
következők: a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút és a turisztikai hajtány.
A tulajdonosnak a dolog használatára vonatkozó joga közérdekből korlátozható. Ilyen
korlátozást tartalmaz a törvényjavaslat is, amely - tűrési kötelezettség meghatározásával -
lehetővé teszi a különleges kötöttpályát üzemeltető társaság számára, hogy a sikló és a keskeny
nyomtávolságú vasút pályájával szomszédos ingatlanokon az egyéb kötöttpályás közlekedési
rendszerekhez tartozó tartókötél és gyengeáramú vezeték, az ehhez tartozó tartószerkezet,
jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz helyezzen el, és a szabad kilátást akadályozó fákat,
cserjéket stb. eltávolítsa. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás a környezet- és
természetvédelmi érdek figyelembevétele mellett történhet.
Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása
miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A növényzet eltávolítása nem
okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és
természetvédelmi érdekek szempontjából.
A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez nincs szükség a közlekedési
hatóság és a vasúti igazgatási szerv által kiállított engedélyre. Ezeket a tevékenységeket
bejelentés alapján lehet végezni. Azt, hogy a bejelentéskor milyen adatokat kell megadni a
hatóságok számára ahhoz, hogy mind a tevékenységet végző szervezet, mind pedig maga a
tevékenység jellege mind pedig a tevékenység végzésének helye egyértelműen beazonosítható
legyen, külön miniszteri rendelet fogja meghatározni.
A § lehetőséget ad arra, hogy az üzemeltető a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer
biztonságos működtetés érdekében a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési utasítást,
szabályzatot hozzon létre. E rendelkezés elősegíti a közlekedés biztonságát. Jelentősége főleg
olyan különleges kötöttpályás közlekedési rendszereknél lehet, ahol nagyobb számú
utazóközönséggel, illetve turistával lehet számolni (kisvasutak, múzeumvasutak).
A § a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős
munkavállalókra és egyéb foglalkoztatottakra állapítanak meg alapvető képzettségi szabályokat,
illetve a képzés ellenőrzésével kapcsolatban rendezik a közlekedési hatóság teendőit. A képzési
előírások kizárólag arra irányulnak, hogy a biztonságos üzemeltetés megvalósuljon. A képzési
rendszer kétszintű: a munkakörök egy csoportjának (pl.: üzemvezetők, járművezetők, forgalmi
szolgálattevők) szigorúbb képzési és vizsgáztatási követelmények kell megfelelniük, míg a
munkakörök egy másik csoportjának esetében elég, ha az üzemvezető végzi az oktatást és a
61
vizsgáztatást, dokumentált módon. a részletszabályok miniszteri rendeletben kerülnek
meghatározásra.
A § az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős
munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassági követelményei tekintetében
állapít meg alapvető szabályokat. A munkakörök többségénél elegendő üzemorvosi vagy
foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat, csak szűk körben indokolt tanúsító szervezet
keretében speciális szaktudással rendelkező orvos bevonása.
39.	§
A függővasút visszakerül a Vtv. általános szabályainak hatálya alá, mivel a műszaki jellemzői
inkább a hagyományos vasúti rendszerekkel mutat hasonlóságot, viszont az ún. nagyvasútra
vonatkozó egyéb, nem műszaki rendelkezések továbbra sem kell, hogy vonatkozzanak rá (nyílt
hozzáférés, hálózati üzletszabályzat készítésének kötelezettsége, kapacitáselosztás stb.).
40.	§
A módosítás egyértelműsíti, hogy a vasút-villamossal az országos pályahálózatnak a vasút-
villamossal vasúti tevékenységet végző szervezet működési engedélyében meghatározott részét
igénybe lehet venni, továbbá rendezi a vasút-villamos pályahálózat működtetésével kapcsolatos
felelősségi viszonyokat.
41.	§
Az Ekpt. hatályon kívül helyezése miatt szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
42.	§
A 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint ki kell jelölni egy
kockázatértékelést végző szervet, amelyhez szükséges a törvényben felhatalmazó rendelkezés
megalkotása.
Felhatalmazó rendelkezés pontosítása vasút-villamos definíciójával összhangban, továbbá
kiegészíti a miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást.
A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó miniszteri rendeletek
megalkotására történő felhatalmazást tartalmazza.
43.	§
Jogtechnikai pontosítás.
44.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
45.	§
62
A törvény hatályba lépése óta bekövetkezett társadalmi elvárások, a humán infrastruktúra
/közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport, stb./, valamint az állampolgárok által
igénybevett állami közigazgatási szolgáltatások és munkaerőpiaci igények, de különösen az
ezzel összefüggő mobilitási igény változások miatt indokolt, hogy a főváros és a megyei jogú
városok humán infrastruktúrájába tartozó intézmények a 100 km-es körzetből is igénybe
vehetővé váljanak. Ezzel olyan települések polgárainak mobilitási igényei is kiszolgálhatóak
elővárosi vasúti- és autóbuszos szolgáltatásokkal, akik a korábban kialakult vonzáskörzeteken túl
kívánják a fent megjelölt infrastruktúrát igénybe venni. Ezért indokolt a valós helyzetnek
megfelelően rendelkezni az elővárosi közlekedés távolsági határairól, amelyet a fentiek alapján
indokolt megnövelni és 100 km-es vonzáskörzetet megállapítani a főváros és a megyei jogú
városok tekintetében.
46.	§
Az átláthatóság és a normagazdaságosság biztosítása érdekében, valamint abból következően,
hogy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény a közlekedési hatóság
kifejezést különböző hatóságokra vonatkoztatva használja, amelyek esetében eltérő jogorvoslati
fórumok, eltérő illetékességi szabályok meghatározása indokolt, szükséges az autóbuszos
piacfelügyeleti és utasjogi feladatokat ellátó hatóságra nézve külön elnevezés bevezetése.
47.	§
A módosítás pontosítja az autóbuszos szolgáltatók által lefolytatandó panaszkezelési eljárással
kapcsolatos szabályokat. A vasúti személyszállítási szolgáltatókkal szemben nem minden
autóbuszos szolgáltatónak kell az utasjogokat érintő panaszkezelési eljárást magába foglaló
üzletszabályzattal rendelkeznie (pl. különjárati szolgáltató), de az utasjogok érvényesítésének
lehetősége ebben az esetben is indokolttá teszi, hogy az utasok jogaik érvényesítése érdekében
az autóbuszos szolgáltatóhoz fordulhassanak. A szolgáltatónak abban az esetben, ha nem kell,
hogy üzletszabályzattal rendelkezzen önálló panaszkezelési szabályzatban kell az utasjogok
érvényesítésére vonatkozó szabályokat meghatároznia, amelyet az autóbuszos piac felügyeleti és
utasjogi hatóságnak jóvá kell hagynia.
48.	§
Meghatározza, hogy személyszállítási szolgáltatás - jogszabályi rendelkezés alapján -
tudomásul vett bejelentés mellett is végezhető, valamint pontosítja a személyszállítási
üzletszabályzatok jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
49.	§
Az Sztv. 22. § (9) bekezdése értelmében közlekedésszervező a rá delegált feladatot nem
delegálhatja más szervezetre, de a feladat ellátásába közreműködőket bevonhat. A fővárosi
közlekedési intézményrendszer továbbfejlesztésének koncepciója alapján a fővárosi közösségi
közlekedésben a közlekedésszervezői feladatok ellátásába az ésszerű, hatékony feladat-ellátás
érdekében a közlekedésszervező tulajdonában álló leánytársaságok kerülnek közreműködőként
63
bevonásra. Tekintettel arra, hogy az alapvetően egy közfeladatok kapcsolódó feladatok és
közreműködői részfeladatok egy cégcsoporton belül kerülnek ellátásra, az elszámolások
ésszerűsítése érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat meghatározó
befolyása alatt álló korlátolt felelősség társaságként vagy részvénytársaságként vagy az
önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező, valamint
a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató és a
közlekedésszervezői közreműködők az adóhatóságtól kérelmezhessék csoportos adóalanyiság
létrehozását.”
50. §
A hatályos törvény a közlekedési hatóság kifejezést különböző hatóságokra vonatkoztatva
használja, amelyek esetében eltérő jogorvoslati fórumok, eltérő illetékességi szabályok
meghatározása indokolt, szükséges az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi feladatokat ellátó
hatóságra nézve külön elnevezés bevezetése.
51-52. §
A módosítás megteremti az útdíjszedő által a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő
adatszolgáltatás jogszabályi kereteit.
53.	§
A § a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény új
koncepció szerinti fogalmait sorolja fel. Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek a
következők: a sikló, a sífelvonó és a kötélpálya.
54.	§
Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez nincs szükség a közlekedési hatóság
és a vasúti igazgatási szerv által kiállított engedélyre. Ezeket a tevékenységeket bejelentés
alapján lehet végezni. Azt, hogy a bejelentéskor milyen adatokat kell megadni a hatóságok
számára ahhoz, hogy mind a tevékenységet végző szervezet, mind pedig maga a tevékenység
jellege mind pedig a tevékenység végzésének helye egyértelműen beazonosítható legyen, külön
miniszteri rendelet fogja meghatározni. A bejelentés szabályai átgondolásra kerültek, illetve új
elemként jelenik meg a vasúti igazgatási szerv.
55.	§
Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
létesítéséhez, átalakításához stb. műszaki engedélyre van szükség. Az Ekpt. 7. §-a a készülő
végrehajtási rendeleteihez igazodóan módosításra kerül, az egyes eljárási engedélyek
pontosításával.
56.	§
A § az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságos működtetése érdekében pontosítja az
64
üzemeltető kötelezettségeit.
57. §
A § az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős
munkavállalókra és egyéb foglalkoztatottakra pontosítja az alapvető képzettségi szabályokat,
illetve a képzés ellenőrzésével kapcsolatban rendezi a közlekedési hatóság teendőit.
A képzési rendszer a módosítás nyomán kétszintűvé válik: a munkakörök egy csoportjának (pl.:
üzemvezetők) szigorúbb képzési és vizsgáztatási követelmények kell megfelelniük, míg a
munkakörök egy másik csoportjának esetében elég, ha az üzemvezető végzi az oktatást és a
vizsgáztatást, dokumentált módon. A részletszabályok miniszteri rendeletben kerülnek
meghatározásra.
58.	§
A § az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős
munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassági követelményei tekintetében
állapít meg alapvető szabályokat. A munkakörök többségénél elegendő üzemorvosi vagy
foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat, csak szűk körben indokolt tanúsító szervezet
keretében speciális szaktudással rendelkező orvos bevonása.
59.	§
A § a közlekedési hatóság feladat- és hatáskörét pontosítja.
60.	§
A § a vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörét határozza meg, amely a bejelentések
kezelésére és az adatgyűjtésre vonatkozik. A vasúti igazgatási szerv ügyintézési határideje két
hónap.
61. §
A bírságokra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. Új bírságot nem vezet be, hanem a már
bevezetett bírságok tekintetében állapít meg pontosabb és világosabb szabályokat a
jogalkalmazók számára.
62. §
A hatóságok adatkezelésére vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazza.
63.	§
Az új koncepció szerint módosított felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
64-66. §
Az új koncepciónak megfelelő módosító, törlő és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
65
67-68. §
Hatályba nem lépésről szóló rendelkezéseket tartalmaz a Jszr. 136. § d) pontjának megfelelő
sorrendben.
  69.	§
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
  70.	§
Jogharmonizációs záradék.
66