﻿Magyarország Kormánya
T/15381. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

2017. évi ... törvény
Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A
HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
(1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban:
központi alrendszer) 2018. évi
a) bevételi főösszegét 18 740 712,9 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 20 101 363,1 millió forintban,
c) hiányát 1 360 650,2 millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2018. évi
a) bevételi főösszegét 15 952 888,8 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 15 952 888,8 millió forintban,
c) egyenlegét 0,0 millió forintban
állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2018. évi
a) bevételi főösszegét 873 553,3 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 730 831,3 millió forintban,
c) hiányát 857 278,0 millió forintban
állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az
Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2018. évi
a) bevételi főösszegét 1 914 270,8 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 2 417 643,0 millió forintban,
1
c) hiányát 503 372,2 millió forintban
állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek,
alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
2. Az államadósság értéke
3. §
(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2018. december 31-
ére tervezett adóssága 309,3 forint/euró, 289,0 forint/svájci frank és 286,4
forint/amerikai dollár árfolyam mellett 28 358,7 milliárd forint.
(2) 2018. december 31-én az államadósság-mutató
a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege
28 043,6 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 40 352,7
milliárd forint.
(3) Az államadósság-mutatónak a (2) bekezdés alapján 2018. december 31-ére
tervezett mértéke 69,5%.
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés
szerinti mértéke a 2017. év utolsó napján várható 71,4%-hoz képest az Alaptörvény
36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése
követelményének eleget tesz.
II. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. §
(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 1.
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímcsoporton a költségvetési
szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy
intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2018.
évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó
munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 2.
Különféle kifizetések jogcímcsoporton
2
a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1)
bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi
juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,
c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek,
szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével
megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező
létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó
munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire.
(3) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 3. Ágazati
életpályák és bérintézkedések jogcímcsoporton – jogszabály vagy kormányhatározat
alapján járó – többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy
sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél
foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy
élettársa a 2018. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a
saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció
összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az
annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról,
adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A
nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény
kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai
terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat
és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését
az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési
tervének keretében hagyja jóvá.
(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2018.
évben 25,0 millió forint,
b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2018.
évben 25,0 millió forint,
c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a
2018. évben 25,0 millió forint,
3
d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak
2018. évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel – 20 000,0 millió forint
lehet.
(4) Az állam javára megszerzett
a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és
b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sportlétesítmények
a (3) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen
önkormányzati tulajdonba adhatók.
(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2018. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték,
b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2018. évben a
hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi
érték,
c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2018. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték
képezi.
(6) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím,
1. alcím, 2. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési
bevétele jogcímcsoporton és 5. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő
ingatlanok bérleti díja jogcímcsoporton elszámolt bevételek a 2018. évben a Kormány
jóváhagyásával felhasználhatók a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban
meghatározott feladatellátásának finanszírozására. A Kormány határozatában
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig
engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak
növelését.
(7) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására
feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó
- a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben
elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege
a 2018. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési
fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az
államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2018. évben
pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat
létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési
fejezetben.
(8) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó
ingatlanok (7) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a
4
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX.
Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 5. alcím, 1. Az Állami
Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért
felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2018. évben a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére
használható fel a (7) bekezdésben meghatározott módon.
(9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
2. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.
támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték
játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az
államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének
számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az
előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.
(10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök
és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a
2018. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök
fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az
értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2018.
évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2.
cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.
(11) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6.
Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány
engedélyével 2018. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. §
(3) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének
figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv
alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint
benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2018. évre várható
hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,4%-át.
6. §
(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben
szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel.
A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi
előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen
indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési
fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a
5
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési
fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Ingatlanokkal és ingóságokkal
kapcsolatos kiadások alcím és a 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások alcím kiadási
előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az
átcsoportosítás mértéke - ide nem értve a (4) bekezdés szerinti átcsoportosítást - az
egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a
4000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése
módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait
finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.
(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 3. Egyéb bevételek
alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.
7. §
(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.
cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési
fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére
használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az
agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén
különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e
költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata -
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e
költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
8. §
(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri
rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e
minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű
előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az
általa e minőségében a 2018. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás
nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős
minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi
joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében - a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével - a fejezeten
belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről
az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.
6
(2) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági
Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet,
20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport
előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. § (2b) bekezdése alapján - az
üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási
egységek 2018. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül
pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó
kibocsátási egységek 2018. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-
ával növelheti meg.
(3) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági
Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet,
20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai
jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az Áht. 31. § (2b)
bekezdése alapján - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói
Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából
pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói
egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 1. Kibocsátási egységek értékesítéséből
származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.
(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2)
bekezdésben meghatározott - az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek
2018. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű - kiadási
előirányzatok terhére kell teljesíteni.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
9. §
(1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 467,2 millió forintot, a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium igazgatása 25 768,6 millió forintot köteles a 2018. évben
befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 424,0 millió forintot köteles a 2018. évben
befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2241,9 millió forintot
köteles fizetni a bevételeiből a 2018. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-
7
ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt
december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 1017,2 millió forintot kötelesek
befizetni a bevételeikből a 2018. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed
részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt
december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 80,5 millió forintot köteles fizetni a
bevételeiből a 2018. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként
február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési
kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell
képezni, és a befizetést legkésőbb 2018. december 28-áig kell teljesíteni.
(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati
jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat
- a 2018. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek
befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások
befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a
központi költségvetés javára.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
10. §
(1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen
rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet a 2017. évben, illetve azt megelőző
években az e címen keletkezett, 2018. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.
(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével
kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ
részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai
innováció támogatása cím terhére 2018. évben 1950,0 millió forint támogatást kell
biztosítani.
(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2018. évben a központi
költségvetés javára összesen 13 250,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési
tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli
finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat
25%-ával kell teljesíteni.
(4) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2018. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 22 797,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.
8
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
11. §
(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0
millió forint használható fel.
(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a
továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. §
(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag
a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport között és
b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyítómegelőző
ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére
csoportosíthat át.
(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.
(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is
módosíthatja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2)
bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.
13. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoporton belül az 1-20. jogcímek között, valamint az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni
ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás, a 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi
ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
9
(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 4.
Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.
(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4.
jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben
megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7.
jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések
jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi
előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
14. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások
alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az
5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3.
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.
15. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a
továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók
szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző
ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 2000,0 millió
forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és
végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves
teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli
jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével engedélyezheti.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza a Nemzeti Egészségbiztosítási
Alapkezelő által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök
kiadásait is.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
10
16. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj
megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás
megállapítására 150,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott
előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyítómegelőző
ellátásra 2611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 10 000,0 millió forint,
gyógyászati segédeszköz támogatásra 2000,0 millió forint használható fel.
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
17. §
Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben
meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
előirányzattól.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
18. §
(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és
b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24.
Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.
(3) Az Országgyűlés - az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti
esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között
együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja
fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III.
Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V.
Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a
XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos
Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és
bevételi előirányzatai főösszegének,
b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú
központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi
alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4.
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és
szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál
kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka -
11
Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi
személyek támogatása - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye
jogcím előirányzatai
csökkentésére.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőjének különleges jogosítványai
19. §
(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező
változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között
előirányzat-átcsoportosításra
a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi
önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány
jogosult,
b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók -
így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a
közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a
humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni
vállalkozó - közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén
az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet
irányító szervek jogosultak.
(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 2. Országvédelmi Alap alcím
előirányzatából legfeljebb 30 000,0 millió forint az EDP jelentés 2018. március 31-ig
történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével,
amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt
tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,4%-át.
(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 2. Országvédelmi Alap alcím
előirányzatának a (2) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2018. szeptember 30-ig
történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével,
amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt
tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,4%-át.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban
dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a
Kormány számára
a) a 2018. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,
b) a 2018. évre várható EDP-hiány és
c) a 2018. évre várható államadósság
alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és
ütemezésére.
12
(5) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 12. § j) pontja alapján a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap
fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím előirányzata terhére év
közben befizetést teljesíthet a központi költségvetés javára.
(6) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi
ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium
fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti
átcsoportosításról.
20. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti
előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzatcsoportra,
kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzatcsoport,
1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 5000,0 millió forinttal,
a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt
előirányzatát legfeljebb 1000,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa
a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban –
meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben
meghatározott negyedéves bevételi tervek. A negyedik negyedévben ezen
előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 21-éig befolyt bevételek alapján
megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.
(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az
állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 18.
alapfelöltéséről szóló határozatában szereplő 13,25 millió SDR magyar hozzájárulás
kifizetésére. Az alapfeltöltést 2018-2026. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.
(4) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti
előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény
7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős
miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási
előirányzatait.
21. §
(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója
a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1.
Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági
Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és
13
Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal
kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,
d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő
visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a
XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2.
Kúria cím javára.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2.
cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal
fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.
(5) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6.
Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I.
Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára.
22. §
(1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll
jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára
átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása
érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre
a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője
jogosult.
(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati
kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a
XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított
előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet
irányító szerv vezetője jogosult.
(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1.
Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.
(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI.
Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati
kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a X.
Igazságügyi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított
előirányzat terhére történő visszarendezésre a X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet
irányító szerv vezetője jogosult.
14
(5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével
kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI.
Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási
kormányhivatalok cím javára.
(6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei
kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.
(7) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím
javára.
(8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat
a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.
23. §
A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú
támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi
évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi
Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport
kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és
vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2018. évet terhelő áthúzódó
fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5.
alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell
teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési
programjának 2018. évet terhelő kiadásait is.
24. §
A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV.
Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára
átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a
XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti.
A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre
annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.
25. §
(1) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel
összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.
15
(2) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 8. Felelős
játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a
szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.
(3) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 5. Pest megyei fejlesztések
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet,
8. Magyar Államkincstár cím javára.
(4) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 9. alcím, 3. Szakképzési Centrumok
által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása jogcímcsoport terhére
átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 7. Szakképzési
Centrumok cím javára.
(5) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 10. Kincstár informatikai
stratégiájának végrehajtása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.
(6) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 7. alcím, 9. Költségvetési
előrejelzések pontosságának javítása jogcímcsoport terhére a fejezeten belül és más
fejezetek javára átcsoportosíthat.
26. §
A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1.
Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli
fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió
forintot.
27. §
A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a
XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - ide értve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosíthat.
28. §
(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása
jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti
feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak
ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi,
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval
létrejött - a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának
16
átvállalásáról szóló - megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben
bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.
(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység
támogatása és 24. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcímhez tartozó
jogcímcsoportok és a 30. alcím, 26. Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek
jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai - a (3) bekezdésben foglaltak
kivételével - tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése
szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.
(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5.
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az
MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata
tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a
távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó
bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2018. évben
pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek
akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása
jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási
előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával
a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új
kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben,
vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23.
alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása,
továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási
előirányzatának növelését.
(4) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint
befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és
rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.
(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére
biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati
bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9.
Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék
jogcímcsoport között átcsoportosíthat.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
29. §
(1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég
Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben
meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási
keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
17
összegéig vállalható a 2009-2014-es időszak tekintetében tárgyévi, a 2014-2021-es
időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) bekezdésben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség.
30. §
(1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai
strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket
támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az
5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási
keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó
– az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi
költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható
tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott
Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által
finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott
és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat
és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány által külön
jogszabályban meghatározottak szerint, míg a (2) bekezdés esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli
fizetési kötelezettség.
31. §
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából, valamint a Középmagyarországi
Operatív Program 1.3 intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első
kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 25. cím, 7. alcím, 3. A 2007-2013. évek közötti operatív
programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport
előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai
és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet.
32. §
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és
intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék
árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7.
alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII.
Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb, EU által nem
térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban
meghatározott célokra használható fel.
18
III. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
33. §
(1) A szociális hozzájárulási adó 2018-ban megfizetett összegének 79,5%-a az Ny.
Alapot, 20,5%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett
összegéből az Alapokat megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és
naponta utalja át a jogosult számlájára.
(2) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás
kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár
intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására
pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.
(3) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének
beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a
többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei
és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás
jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.
IV. Fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
34. §
(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak
ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások
jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi
önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont
1-6. és 8-10. alpontja, a 11. alpont d)-e) pontja, a II-III. pont szerinti támogatások
felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.
35. §
(1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2017. évben év közben
létrehozott új címek, illetve alcímek 2017. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az
államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2018. évi
címrendbe történő felvételéről és a 2017. december 31-én fennálló pozitív
egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.
19
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter
egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1.
mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő,
önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.
36. §
Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet
és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
37. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó 40%-a és
b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből
származó bevétel 100%-a.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
38. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság 100%-a,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén -
a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt
környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési
szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül -
közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a,
ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője
önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és
d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a
közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének
100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság
végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
20
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
39. §
(1) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-7. alpontjai, IV. pontja, a
3. melléklet I. pont 11. alpont ce) és cf) pontja alapján nyújtott támogatás folyósítása
nettó finanszírozás keretében történik.
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében
a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető
összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli
elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 3. melléklet I. pont
11. alpont fa)-fb) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha
a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést
nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban
meghatározott módon - igénylés nélkül történik,
b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott
be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét
igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak
ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3.
alpontjai, és a III. pont 3-7. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell
figyelembe venni.
(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet V. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás
elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a
nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási
hozzájárulás alcímen kell elszámolni.
(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás
keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre
nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta
beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési
önkormányzatnak 2018. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés
szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a
kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.
21
V. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán
intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
40. §
(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására
a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai
szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és
magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelésioktatási
intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben
pedagógus és - a (3) bekezdés kivételével - a nevelő-oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontjában
meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,
b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi
jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a
pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai
fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt
vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett
egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint,
c) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója
részére a 7. melléklet III. pontja szerint,
d) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan
da) tankönyvtámogatást és
db) átlagbéralapú támogatást
állapít meg a bevett egyház által az állam és a nemzetiségi önkormányzat
fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet IV. pontja
szerint,
e) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai,
kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója
részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet V. pontja
szerint támogatást állapít meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és
erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó
előirányzat terhére további támogatást nyújthat.
(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási
programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-
22
oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a 7. melléklet
szerint jogosult
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztattak után átlagbéralapú támogatásra,
b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén
gyermekétkeztetési támogatásra.
41. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó
intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet,
közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi
nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást
alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a
továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a
következők szerint:
a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2.
melléklet III. pont 3. alpont c)-m) pontjában, III. pont 5. alpont a) pontjában és III.
pont 7. alpont a) pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken,
összegben és feltételek mellett illeti meg,
b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális
fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c)
pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I.
és II. pont szerinti támogatásra jogosult,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont
szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,
d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV-VI. pontja szerinti támogatásra
jogosult.
(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb)
alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot
ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra
jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke - a 2. melléklet III. pont 3. alpont l)-m)
pontjai kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 76,2%-a.
(3) A 2. melléklet III. pont 3. alpont l)-m) pontjában meghatározott szolgáltatások
után az egyházi fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg, amelynek mértéke az
érintett szolgáltatások támogatására biztosított összeg 26%-a.
(4) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás
teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek
átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(5) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles
elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó
intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.
23
(6) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére,
illetve javára történik.
(7) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját - az (1)-(2) bekezdéstől
eltérően - a 2. melléklet III. pont 3. alpont j) pontja szerinti támogatás 50%-ának
megfelelő, amennyiben a fenntartó költségvetési vagy köztestületi szerv a 2. melléklet
III. pont 3. alpont j) pontjával azonos mértékű támogatás illeti meg.
42. §
(1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi
önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat a 9. melléklet szerint állapítja meg.
(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 56. Nemzetiségi
támogatások alcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért
felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására
tett javaslata alapján dönt.
(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe
a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága,
b) az országos nemzetiségi önkormányzatok és
c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter
egyenlő arányban delegálnak tagokat.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat a saját pályázati ügyének elbírálásában
nem vehet részt.
43. §
Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az
átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3)
bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím,
10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a
következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:
a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok
arányában részesül,
c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként
visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi
döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak
finanszírozására használható fel.
24
44. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján
kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2018. évi személyi jövedelemadórendelkezéseknél
a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2019. évi
költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
45. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) alapján az Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló
hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 2018. évben fel nem használt előirányzatból a pártokat
a Ptv. 5. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2018. évben megalakuló
Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a Nemzeti Választási Bizottság
legkésőbb az országgyűlési képviselők 2018. évi választása eredményének jogerőre
emelkedését követő 8 napon belül közli az államháztartásért felelős miniszterrel a Ptv.
5. § (2) bekezdésének megfelelő elosztási arányokat, hiteles számításokkal
alátámasztva.
(4) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok
működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2018. évben megalakuló Országgyűlés
alakuló ülésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően
időarányosan részesülnek támogatásban.
(5) A (4) bekezdés alapján a 2018. évben fel nem használt előirányzatból a pártok
működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítványokat a Ptv. 9/A. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a
2018. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja
meg.
VI. Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIAVÁLLALÁS
ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
46. §
(1) A Kormány a 2018. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
25
(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási
Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez
vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés
szerinti keretösszeget.
47. §
(1) A 2018. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a
vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem
haladhatja meg a 900 000,0 millió forintot.
(2) A Kormány a 2018. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú
vasúti társaságoknak vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti
társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti
gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az
EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott
forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.
48. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2018. évben
1 900 000,0 millió forint.
(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2018. évben
800 000,0 millió forint.
(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2018. évben
2 000 000,0 millió forint.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti
kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára
felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.
49. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7.
§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2018. évben 1 200 000,0 millió forint.
(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2018. évben 150 000,0
millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2018. évben 1 100 000,0
millió forint.
50. §
(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött -
jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
26
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség 85%-a.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával
a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi
Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,
valamint
b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és
gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. §
(1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése
érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú
gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló
kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2018.
december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-
nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági
társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés
50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kockázati tőkealap,
c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2018. december 31-én
nem haladhatja meg a 650 000,0 millió forintot.
(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a
behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia
mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
27
(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
51. §
(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a
továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség
85%-a.
(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt
készfizető kezesség állománya 2018. december 31-én nem haladhatja meg a 210 000,0
millió forintot.
(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott
- a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
52. §
(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
28
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból
erednek.
(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként
az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem
köteles.
(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási
díjat nem kell fizetnie.
(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős
miniszter hagyja jóvá.
53. §
(1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás
céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez
kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2018. december 31-én nem
haladhatja meg az 1000,0 millió forintot.
(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett
kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2018. december 31-én
nem haladhatja meg a 800,0 millió forintot.
54. §
(1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből - az 50. § és az 51. § szerinti viszontgarancia
kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1.
mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33.
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell
teljesíteni.
(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti
forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes
kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.
55. §
(1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a
Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében,
illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innovációés
vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség,
illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a
mögött az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
29
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a XIX. fejezet, 2. cím 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó
tartalék alcím előirányzat terhére kell teljesíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az
MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium
fejezet, 25. cím, 7. alcím, 3. A 2007-2013. évek közötti operatív programok
visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport előirányzatát
illeti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia érvényesítéséből származó, az
MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. fejezet, 2. cím 8. Európai uniós
programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzatát illeti.
56. §
(1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
„Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a
társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben
meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.
(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
„Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia
állománya 2018. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések
fejezet, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program terhére kell teljesíteni.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt.
által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
forrását növeli.
30
VII. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
57. §
A 2018 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál
3,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
58. §
(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez
a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2018. év
folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
59. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti
illetményalap a 2018. évben 38 650 forint.
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi
illetményalap 2018. évben 38 650 forint.
(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti
honvédelmi illetményalap 2018. január 1-jétől 43 110 forint.
(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete,
illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy
foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja. tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott
juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő
közterheket is magában foglaló együttes összege, törvény eltérő rendelkezése
hiányában, 2018. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak
havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2018. évben legfeljebb 1000
forint.
(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2018. évben - az
önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott
köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdésben meghatározottnál
magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap
szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
31
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e
bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.
60. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.)
a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő -
legkisebb szorzószámokat a 2018. évre a 6. melléklet tartalmazza,
b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2018. évben 20 000 forint.
(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott
keresetkiegészítés a 2018. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis
előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó
juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami
felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi
költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi
költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.
61. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti
illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.
62. §
(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos
ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának
garantált illetménye 2018. január 1-jétől 554 400 forint.
(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens
Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően
felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000
forint/év.
(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó
intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok
tekintetében a 40. § (1) bekezdés c) és e) pontjában megállapított támogatások azonos
jogcímen és feltételekkel illetik meg.
63. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. §
(2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2018. évben 453 330 forint.
32
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és
az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti
ügyészi illetményalap a 2018. évben 453 330 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj a 2018. évben 5000 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj a 2018. évben 5000 forint.
64. §
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23.
§ (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2018. évben 425 000 forint, a
25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300 000 forint, az
óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés-alap 150 000 forint.
65. §
(1) A Gyvt.
a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a
2018. évben gyermekenként 6000 forint,
b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a
2018. évben gyermekenként 6500 forint,
c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2018. évben
gyermekenként 8400 forint,
d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként,
fiatal felnőttenként - a 2018. évben 15 000 forint/hó.
(2) A Szoctv.
a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2018. évben
esetenként 23 000 forint,
b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2018. évben 32 600
forint.
(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek
a 2018. évben született.
(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva
összege a 2018. évben 480 000 forint/fő/év.
66. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2018. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
33
(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2018. március 1-je után az életjáradék összegét az
Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye
figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2.
pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése
alapján az életjáradék összege 2018. március 1-jétől - 2018. január 1-jei
visszamenőleges hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés
százalékos mértékével emelkedik.
67. §
A Szoctv.
a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2018. évben
12 000 forint,
b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2018. évben 6000
forint.
68. §
Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési
egység után 38 forint.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
69. §
Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés
értékhatára 100 000 forint.
70. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2018. évben magyar filmalkotás esetén 330,6 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 587,4 millió forint.
71. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15.
§ (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a
közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2018. január 1-jétől 2018.
december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 25,0 millió forint,
c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.
34
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti
közbeszerzési értékhatár 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,
d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.
72. §
(1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás
megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig
a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha
a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 135 000 euró,
b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés
a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a
beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 209 000 euró,
c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a
Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró.
(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra
vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozó értékhatárt - 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig 5 225 000 euró.
(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a
szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2018. január 1-
jétől 2018. december 31-éig 5 225 000 euró.
(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a
tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan
tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
73. §
(1) A 72. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén
irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési
értékhatár 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig
a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 418 000 euró,
b) építési beruházásra 5 225 000 euró,
35
c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000
euró.
(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési
értékhatár 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig
a) 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor,
b) 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 72. §-ban meghatározott uniós
értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában
így közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell
figyelembe venni.
74. §
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár
2018. január 1-től 2018. december 31-ig
a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 418 000 euró,
b) építési beruházás esetén 5 225 000 euró.
20. Egyes koncessziós díjak
75. §
Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az
Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2018. tárgyévre a következő:
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 694,7 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 405,3 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 579,0 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 58,0 millió forint.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
76. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az
igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának,
elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (4) bekezdés
szerinti nyilatkozat szabályait,
36
b) a 7. melléklet I. pont 4. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának,
lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait,
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3.
Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása alcím felhasználásával
kapcsolatos szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében
az 5. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb
értékhatárt határozzon meg.
(4) Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg a 9.
melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más
jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és
elszámolásának részletszabályait.
22. Hatályba léptető rendelkezések
77. §
Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba, és 2027. december 31-én hatályát
veszti.
23. Átmeneti rendelkezések
78. §
A 40. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti rendelkezések az egységes óvodabölcsőde
esetén 2018. augusztus 31-éig alkalmazandóak.

1. melléklet a 2017. évi ... törvényhez