﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15428.
Benyújtás dátuma: 2017-05-02 19:27
Parlex azonosító: FIPCMPIN0005
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Kormány nevében mellékelten benyújtok.
A törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását indokoltnak tartom.
2017. évi.....törvény
egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a
következő 87. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„87. Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói
vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert
oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget
adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó
képzés.”
2.	§
Az Szja tv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén - a tulajdonosok eltérő
rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó vagyontárgy, az ingatlan
átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges
átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír
elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli
adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből
származó bevétellel szemben - e törvény szerint elismert - költség bármelyik tulajdonos nevére
szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az előzőekben
említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem
után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a
jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”
3.	§
Az Szja tv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 28. § a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a
követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha
adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
2
(6)	Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog
átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem
számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része, ha az átruházás a megszerzés
évében vagy az azt követő évben történik (e § alkalmazásában: számított összeg). Ha az átruházás a
praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított
összeg
1.	90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
2.	60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
3.	30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
4.	0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.”
4.	§
Az Szja tv. 50. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az (1)
bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan
veheti figyelembe.”
5.	§
Az Szja tv. 63. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) bármely EGT-államban a
magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos
személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben férőhely - visszavásárlási
és továbbértékesítési jog nélküli - megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a
férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt
adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adóból
azt a részt nem kell megfizetnie, amely megegyezik a felhasznált jövedelem adójával.
(3) Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (2) bekezdés szerinti
felhasználása a bevallás benyújtását követően történt, a magánszemély a megfizetett adóból a
felhasznált jövedelem adójával megegyező összeget - a felhasználás igazolásával egyidejűleg - az
ingatlan átruházását követő második adóév végéig visszaigényelheti.”
6.	§
Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E
törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen
szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe
venni
a)	osztalék)
3
    „aa) a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;”
7.	§
Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
(Egyes meghatározott juttatásnak minősül:)
„c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó
része;
d)	a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó
része.”
8.	§
Az Szja tv. a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. §
(1)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .....
törvénnyel megállapított 28. § (5) és (6) bekezdés, 50. § (8) bekezdés, 63. § (2) és (3) bekezdés, 66.
§ (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, 70. § (4) bekezdés c) és d) pontja, 1. számú melléklet 2. pont
2.12. alpontja, 3. pont 3.3. alpontja, 4. pont 4.7. és 4.33-4.37. alpontja, 6. pont 6.1. alpont a)
alpontja, 7.35. pontja a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(2)	A mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a 2018. január
1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ..... törvénnyel megállapított 1. számú
melléklet 2. pont 2.11. pont a)-c) alpont szerinti időtartam számítása során a munkaviszony
létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.
(3)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .....
törvénnyel megállapított 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek
fejezet 3. pontja és 7. pont a) alpontja a hatálybalépését követően megkezdett kiküldetések esetében
alkalmazható.”
9.	§
Az Szja tv.
1.	1. számú melléklete az 1. melléklet,
2.	3. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
10.	§
Az Szja tv.
1.	9. § (6) bekezdésében a „munkabér” szövegrész helyébe a „munkabér és a magánszemély által
igényelt támogatás” szöveg,
4
  2.	57/A. § (2) bekezdésében a „lévő egy” szövegrész helyébe a „lévő, legfeljebb három” szöveg,
  3.	65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,18-szorosa, vagy - ha a kamatjövedelmet egészségügyi
  hozzájárulás is terheli - 1,27-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg,
  4.	3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 17. pontjában az „Igazolás nélkül
  elszámolható költségek” szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható
  tételek” szöveg,
  5.	3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 1. pontjában az „a házastárs tulajdonát
  képező, illetve a házastárs által” szövegrész helyébe az „a házastárs, a közeli hozzátartozó
  tulajdonát képező, illetve a házastárs, a közeli hozzátartozó által” szöveg,
 6.	3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 9. pontjában az „a kötelező gépjármű
 felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel” szövegrész helyébe az „a közlekedési
 igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési
 igazgatási hatóság által kiadott igazolással” szöveg,
  7.	11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pontjában az „a házastárs tulajdonát
  képező, illetve a házastárs által” szövegrész helyébe az „a házastárs, a közeli hozzátartozó
  tulajdonát képező, illetve a házastárs, a közeli hozzátartozó által” szöveg,
  8.	11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 12. pontjában az „a kötelező gépjármű
  felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel” szövegrész helyébe az „a közlekedési
  igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési
  igazgatási hatóság által kiadott igazolással” szöveg,
 9.	11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető
 kiadások fejezet 9. pontjában az „és egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe az
 „egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék” szöveg
  lép.
11.	§
  Hatályát veszti az Szja tv.
  1.	63. § (4) és (5) bekezdése,
  2.	81. § (6) bekezdése,
  3.	83/A. §-a.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
12.	§
  (1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
  törvény) 4. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
  „5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi
  személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (részesedés értékének a
  növekedése), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés
  értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő
5
 elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a további részesedés
 bejelentésének feltétele, hogy az adózó a részesedés szerzését bejelentette az adóhatósághoz; e
 rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági
 bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az
 üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel
 alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult
 bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt
 szerzett;”
 (2)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 10c. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában)
 „10c. elektromos töltőállomás: olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű
 energiatárolójának töltésére vagy cseréjére;”
 (3)	A Tao. törvény 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
 (11. ellenőrzött külföldi társaság:)
 „i) az a) és g) alpontban foglalt részesedés fennállását akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az
 adózó adóévének a többségében fennáll;”
13.	§
 A Tao. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti
 adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása
 szerint
 a)	adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot
 tesz, vagy
 b)	a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit
 figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek
 betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti
 adóalapnak.”
14.	§
 (1)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
 „k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig
      ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás
      adóévben juttatott összege,
      kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a
      bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének
      adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a
      munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,
6
      kc) az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet
      közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési
      értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének
      adóévében,”
(2)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
  „l) az adózó választása szerint az elektromos töltőállomás bekerülési értéke, de legfeljebb az
  elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás
  befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó becslése szerinti, az
  elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet, a beruházás
  befejezésének adóévében figyelemmel a (31)-(32) bekezdésre,”
(3)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:
„(30) Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja akkor alkalmazható, ha az épület olyan legalább heti 36
órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója
elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá,
akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy akinek a
munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás
ideje a 3 órát meghaladja. Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja nem alkalmazható, ha az adózó
kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.”
(4)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (31) és (32) bekezdéssel egészül ki:
„(31) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti csökkentés összege meghaladja az elektromos
töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének
adóévét követő 3 éves időszak alatt ténylegesen elért pozitív működési eredmény különbözetének
összegét, az (1) bekezdés l) pontja szerinti, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összeg az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosítható.
(32) Az (1) bekezdés l) pontja szerint elektromos töltőállomásonként érvényesített összeg 19. §
szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 20 millió eurónak a 19. § szerinti adókulccsal
számított értékének megfelelő forintösszegnél.”
15.	§
A Tao. törvény 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adóalapba beszámítandó jövedelmet az adózó a 4.
§ 11. pont a) alpont aa)-ac) pontjai szerinti, az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló, tulajdoni
részesedése vagy az adózott nyereségből az adózót megillető rész arányában határozza meg.”
16.	§
7
A Tao. törvény 15. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító szabályozott
ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és szabályozott
ingatlanbefektetési projekttársaság az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit a II/A. Fejezetben foglaltak
figyelembevételével alkalmazza.
(11)	A (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó a 18/D. § rendelkezéseit kizárólag a (7)-(9)
bekezdések vonatkozásában alkalmazza.”
17.	§
A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó immateriális jószágának, tárgyi
eszközének az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenése az 1. számú és a 2. számú melléklet
szerint nem határozható meg, akkor ezen eszköz értékcsökkenése az IFRS-ek szerint elszámolt
értékcsökkenéssel megegyező összegben érvényesíthető az adóalapnál.
(9b) Az 1. számú melléklet alkalmazásában a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a számvitelről
szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint
megállapított értékcsökkenést.”
18.	§
A Tao. törvény 18/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az
azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor - a (8)
bekezdésben foglalt kivétellel - az áttérés adóévében és az azt követő adóévben fizetendő adója az
áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adó összege. Amennyiben az áttérés adóévét megelőző
adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóévét megelőző
adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell
fizetendő adónak tekinteni. Amennyiben az áttérés adóéve, vagy az áttérés adóévét követő adóév
nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóéve, vagy az áttérés
adóévét követő adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított
összegét kell fizetendő adónak tekinteni.”
19.	§
A Tao. törvény 26/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel összegére jutó
adóelőlegre, adóra vonatkozó általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól
kezdődően a (3), (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő szerinti esedékesség napjáig, vagy
ha a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget, adót a (3), (4), (6), (6a) bekezdés szerinti
8
fizetési határidő lejáratát megelőzően fizeti meg, akkor a megfizetés napjáig, kamatot fizet. A kamat
mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A
kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó, a (8) bekezdés szerinti kedvezménnyel csökkentett
adóelőlegre, adóra kell felszámítani, esedékes részletenként külön-külön. Az adózó az adott
részlethez tartozó kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó adott részletének
megfizetésével egyidejűleg, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti
meg. Az adózó a kamat összegéről bevallás benyújtására nem köteles.”
20. §
(1)	A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (54)-(55) bekezdéssel egészül ki:
„(54) Az adózó a 2017-ben kezdődő adóévére, továbbá az (53) bekezdés szerinti választás esetén a
2016-os adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 8. § (9) bekezdése szerint
teljesíti.
(55) Az ellenőrzött külföldi társaság 2017. január 18-át megelőzően keletkezett jövedelmére
vonatkozóan e törvény 2017. január 17-én hatályos rendelkezéseit az adózó választása szerint
utoljára a 2018. december 31-én végződő adóévben alkalmazhatja, feltéve, hogy az (53) bekezdés
szerinti választással nem élt.”
(2)	A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (56) bekezdéssel egészül ki:
„(56) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .
törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés l) pontját, (31)-(32) bekezdését első alkalommal a 2017.
június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.”
(3)	A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (57) bekezdéssel egészül ki:
„(57) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .
törvénnyel megállapított 26/A. § (14) bekezdését a hatálybalépését követően megtett, a 26/A. § (1)
bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni, azzal hogy az adózó ezt
megelőzően tett nyilatkozata vonatkozásában a 26/A. § (14) bekezdését választása szerint
alkalmazza és a kamatot a növekedési adóhitelre jutó adó utolsó részletével egyidejűleg fizeti meg.”
21. §
A Tao. törvény 30. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat
szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az el nem számolható
költségek részletezésének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség
igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”
22. §
9
 (1)	A Tao. törvény a következő 30/G. §-sal egészül ki:
„30/G. §
E törvény 26/A. § (8)-(13) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-
ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá
tartozó támogatást tartalmaz.”
 (2)	A Tao. törvény a következő 30/H. §-sal egészül ki:
„30/H. §
E törvény 7. § (1) bekezdés l) pontjában, (31)-(32) bekezdésében meghatározott kedvezmény a
Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal
összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L
187 2014.06.26. 1-78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.”
23.	§
A Tao. törvény
1.	4. § 11. pont g) alpontjában a „külföldi személy abban” szövegrész helyébe a „külföldi
személy (ideértve a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyét is) abban” szöveg,
2.	4. § 33. pont d) alpontjában az „alapot,” szövegrész helyébe az „alapot, nyugdíjalapot,”
szöveg,
 3.	22/E. § (6) bekezdésében az „az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló
 kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás
 adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,
4.	22/E. § (8) bekezdés b) pontjában az „az energiahatékonysági igazolás kiállításának
szabályairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az energiahatékonysági célokat
szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet”
szöveg
 lép.
24.	§
Hatályát veszti a Tao. törvény 4. § 30. pont a) alpontjában az „és abból legalább egy fő a
tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek
minősül,” szövegrész.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
25.	§
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 18. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
 „(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a)	mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott
eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló -
kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem
vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az
immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
 b)	egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék,
 adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben
 fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített
 mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök
 együttes könyv szerinti értékét;
 csökkentve a mérlegben kimutatott osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy
 az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.”
26.	§
 Az Eva tv. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvénnyel megállapított 18. § (2) bekezdését a 2017-ben kezdődő adóévben is alkalmazni kell.”
27.	§
Az Eva tv. 8. § (6) bekezdésében a „társasági adó vagy” szövegrész helyébe a „társasági adó,
kisadózó vállalkozások tételes adója vagy” szövegrész lép.
4.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
28.	§
 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. §-a a következő
 (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alkalmazható a közterhek ekho szerinti
megfizetése az egyéni vállalkozó tevékenységi körében szereplő, (3) és (3c) bekezdésben említett
foglalkozás szerinti tevékenységre, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózók tételes adója
szerinti adózást választotta.”
5.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
29.	§
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban:
Távhő. tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a
11
 cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás
 alatt áll.”
30.	§
(1)	A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
  „l) az adózó választása szerint az elektromos töltőállomás bekerülési érték, de legfeljebb az
  elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás
  befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó bekerüléskori
  becslése szerinti, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet
  összege, a beruházás befejezésének adóévében, figyelemmel a (13)-(18) bekezdésekre.”
(2)	A Távhő. tv. 6. §-a a következő (13)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Amennyiben a (3) bekezdés l) pontja szerinti csökkentés összege meghaladja az elektromos
töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének
adóévét követő 3 éves időszak alatt ténylegesen elért pozitív működési eredmény különbözetének
összegét, a (3) bekezdés l) pontja szerinti, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összeg az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosítható.
(14)	Az adóalany a (3) bekezdés l) pontjának alkalmazása során az elektromos töltőállomás
bekerülési értékeként veheti figyelembe a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása által
a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerint nem érvényesített összeget, amennyiben az adóbevallás
benyújtásáig rendelkezik az érintett kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely szerint a
kapcsolt vállalkozás a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kedvezményt nem érvényesíti,
továbbá a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt az elektromos töltőállomás
által elért üzemi eredményről.
(15)	A (3) bekezdés l) pontjában meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-
78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(16)	A (3) bekezdés l) pontja szerinti kedvezmény és a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti
kedvezmény nem érvényesíthető ugyanazon elektromos töltőállomás bekerülési értéke alapján.
(17)	A (3) bekezdés l) pontja szerint elektromos töltőállomásonként érvényesített összeg 7. § (1)
bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 20 millió eurónak a 7. § (1)
bekezdése szerinti adókulccsal számított értékének megfelelő forintösszegnél.”
31.	§
A Távhő. tv. 10. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában)
12
„12. elektromos töltőállomás: olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű
energiatárolójának töltésére vagy cseréjére.”
32.	§
 A Távhő. tv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés l) pontját, (13)-(17) bekezdését és 10. § 12. pontját első
alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.”
 6.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
                                      törvény módosítása
33.	§
 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
 (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
 (8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi
 feltételek bármelyikének:)
   „i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény
   szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség
   tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás
   keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez
   előbbieknek megfelelő tanulmányokat;”
34.	§
 A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
„j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó
napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható,
nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,
azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező
határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező
határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;”
35.	§
 A Katv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által
rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az
adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából
bevallásnak minősül.”
13
36. §
(1)	A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését
követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon,
elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év
kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely
üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az
elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.”
(2)	A Katv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint
mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. Az üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint
beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.”
37.	§
A Katv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
  a)	mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott
  eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló -
  kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem
  vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az
  immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
  b)	egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék,
  adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben
  fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített
  mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök
  együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal,
eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett
(jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany
egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve
továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett
eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az
előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.
(3)	A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót
(a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2)
bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-
bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-
14
bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre
vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy
kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de
legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére -
vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy
kisvállalatiadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.”
38.	§
A Katv. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/C. §
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
megállapított és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXXV. törvénnyel módosított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2013. január 1-jét követően keletkezett
bevételre is alkalmazható.”
39.	§
A Katv.
  1.	5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában a „napjával” szövegrészek helyébe a „hónapja utolsó
  napjával” szöveg,
  2.	6. §-ában az „évében” szövegrész helyébe az „évére” szöveg, a „hónapban” szövegrész
  helyébe a „hónapra” szöveg
lép.
40.	§
Hatályát veszti a Katv. 2.§ 6. pontja.
  7.	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
módosítása
41.	§
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: KFI törvény) 16. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Amennyiben az adóalany az éves beszámolóját a számviteli törvény 3. § (10) bekezdés 2.
pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze, járulékkötelezettsége megállapításakor
köteles a Htv. 40/B-40/L. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni.”
42.	§
15
A KFI törvény a következő 49. §-sal egészül ki:
„49. §
 (1)	A 16. § (14) bekezdését első alkalommal a 2018. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.
 (2)	A 16. § (14) bekezdését a 2017. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.”
43.	§
 A KFI törvény 15. § (1) bekezdésében a „számvitelről szóló törvény hatálya” szövegrész helyébe a
 „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya” szöveg lép.
II.	Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
8.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
44.	§
 A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 12. §-a helyébe a
 következő rendelkezés lép:
„12. §
 Az adót nem kell megfizetni
 a)	a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli
 képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye,
 irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény
 alapján rendelkező szervezetek vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező,
 nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CD betűjelű különleges rendszámmal
 ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
 b)	külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt gépjármű kivitelére, illetve érvényes forgalmi
 engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, vagy Magyarországon
 elvesztett, illetve megrongálódott vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z
 betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén;
 c)	CD betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó, az a) pontban meghatározott olyan gépjármű
 forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az
 ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által
 kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint
 d)	ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen
 behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény szerinti adót meg kell
 fizetni;
 e)	muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.”
16
45. §
Hatályát veszti a Rega tv. 2. § 1. pont c) alpontjában az „és b)” szövegrész.
9.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
46.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 7/B.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/B. internet-hozzáférési szolgáltatás: csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés
megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról,
valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz
kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános
mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról
szóló 2015/2120/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-
hozzáférési szolgáltatás. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti hálózati
szolgáltatás nem minősül e törvény alkalmazásában internet-hozzáférési szolgáltatásnak.”
47.	§
Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
   „j) a számla, egyszerűsített adattartalmú számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának,
   nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra
   alkalmasságának feltételeit.”
48.	§
Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gk) alponttal egészül ki:
(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről,
valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:)
   „gk) a Tanács 2016/856/EU irányelve (2016. május 25.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
   szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására
   vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében történő módosításáról.”
49.	§
(1)	Az Áfa tv. a következő 311. §-sal egészül ki:
„311. §
A 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód7 törvény) megállapított 55-57.
pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított
17
 időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
 (2)	Az Áfa tv. a következő 312. §-sal egészül ki:
„312. §
 A 3. számú melléklet II. részének a Mód7 törvénnyel megállapított 4. pontját
 a)	az olyan 2017. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett
 időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a
 számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont, ha a
 teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani,
 b)	az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint
 megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
50.	§
 Az Áfa tv. a következő 313. §-sal egészül ki:
„313. §
 E törvénynek a Mód7 törvénnyel módosított 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja, 8. § (3)
 bekezdés második mondata, (5), (9), (10) és (12) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 85. § (5) bekezdés
 a)-c) pontjai és (6) bekezdése, 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja, 137. §-a, 142. § (1) bekezdés
 g)	pontja, 156. § (5) és (6) bekezdései, 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja vonatkozásában
 véglegessé vált döntés alatt a 2018. január 1-jét megelőzően jogerőre emelkedett határozatot,
 valamint véglegessé válás alatt a 2018. január 1-jét megelőzően történt jogerőre emelkedést is érteni
 kell.”
51.	§
 Az Áfa tv.
 a)	3. számú melléklet I. része a 3. melléklet szerint,
 b)	3. számú melléklet II. része a 4. melléklet szerint
 módosul.
52.	§
 Az Áfa tv.
 1.	6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában, 188. § (3)
 bekezdés c) pont cb) alpontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válása,”;
 2.	8. § (3) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel”;
 3.	8. § (5), (9), (10) és (12) bekezdésében, 85. § (6) bekezdésében és 137. § (1)-(3) bekezdéseiben
 a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának”;
 4.	57. § (2) bekezdésében a „jogerős határozatnak (végzésnek)” szövegrész helyébe a „jogerős
18
 határozatnak (végzésnek) vagy véglegessé vált döntésnek”;
 5.	85. § (5) bekezdés a)-c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre
 emelkedésétől vagy véglegessé válásától”;
 6.	142. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy
 véglegessé vált döntéssel”;
 7.	156. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált”;
 8.	156. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válásának”;
 9.	4. számú melléklet 19. pontjában a „minősített adózó” szövegrész helyébe a „megbízható
 adózó”
 szöveg lép.
53.	§
 Hatályát veszti az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 3. pontja.
10.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
54.	§
 A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (1) bekezdése
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az
 a)	e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e
 kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint
 jogkövetkezményekre,
 b)	- az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő -
 e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter
 rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség
 ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint
 jogkövetkezményekre,
 az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott
 eltéréssel az Art.-ot kell alkalmazni.”
55.	§
 (1)	A Jöt. 3. § (1) bekezdés 42. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (E törvény alkalmazásában)
 „42. pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről
 szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott
 bankgarancia, fedezetigazolás és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;”
 (2)	A Jöt. 3. § (2) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
19
 „7. ellenőrzött energiatermék:
      a)	a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2711 12 11-2711 19 00, a 2901 10 00, a 2902 20
      00-2902 44 00, a 3811 11 10-3811 19 00 és a 3811 90 00 KN-kód szerinti termék,
      b)	- az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével - a 2710 12 21,
      2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12
      11,	2710 12 15, 2710 12 31-2710 19 25, 2710 19 31-2710 19 68 és a 2710 20 11-2710 20 39
      KN-kód szerinti termék,
      c)	a 1507 10 10-1518 00 99, a 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó
      termék, a 3824 84 00-3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86-3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826
      00 90, és a - szintetikus eredetű termék kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti,
      üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
      d)	a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy
      tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék;”
 (3)	A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a
 köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
 „17. kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó
 üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet
 használó, nem licencia alapján működő adóraktár;”
 (4)	A Jöt. 3. § (4) bekezdés 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
 „6. elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
 forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta és utántöltő
 flakon;”
56.	§
 A Jöt. 7. § (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (Adófizetési kötelezettség keletkezik)
 „h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött
 ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett
 felhasználónak értékesíti, vagy harmadik országból saját felhasználás céljára felhasználói
 engedély nélkül hoz be,”
57.	§
 (1)	A Jöt. 9. § (1) bekezdés i) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)
 „i) a mentesített szervezet a harmadik országból vámmentesen behozható mennyiségű jövedéki
 termékre,”
 (2)	A Jöt. 9. § (3) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
20
 [Az (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti személy, ha a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy
 helyrehozhatatlan károsodása belföldön következik be,]
 „a) haladéktalanul bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz,”
 (3)	A Jöt. 9. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (Belföldön az állami adó- és vámhatóság)
 „b) legfeljebb a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében az agrárpolitikáért felelős
 miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja
 szerinti hiányként.”
 (4)	A Jöt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
 „(6) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adófizetési kötelezettség alól mentesült termékre
 nem alkalmazandóak a VI. és VII. Fejezet rendelkezései.”
58.	§
 A Jöt. 13. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(3) Az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét,
 kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes más
 állam fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-visszaigénylési jogosultságot a Magyar
 Honvédség képviselőjeként a Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve
 gyakorolja, ha a termékbeszerzés a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történt.”
59.	§
 A Jöt. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az engedélyezési eljárás során eredeti példányban szükséges az állami adó- és vámhatóság
rendelkezésére bocsátani
 a)	a nem készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték esetében a kötelezettségvállalást tartalmazó
 okiratot,
b)	- a nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat, az üzemszünet ideje alatt
alkalmazott papíralapú okmány, valamint a szabad forgalomban nem szabadforgalomba
bocsátáskor vagy nem tagállami szállítás esetén alkalmazott bizonylat kivételével - a 90. §
szerinti okmányok aláírására jogosult személy közokiratba foglalt aláírásmintáját, kivéve, ha a
végrehajtási rendelet ettől eltérést enged, és
 c)	a 92. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt.”
60.	§
 (1)	A Jöt. 21. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(2) Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege
 a)	ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott és a
21
szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár
engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás
keretében átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség
alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott
tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,
b)	egyébként az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10%-kal, majd évente
további 10%-kal, de legfeljebb 30%-kal
csökken.”
(2)	A Jöt. 21. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a légiközlekedési tevékenységet végző légijármű
kiszolgálását végző adóraktár engedélyesének a tárolt repülőgép-üzemanyag készletére legfeljebb
200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani.”
61.	§
A Jöt. 24. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló
adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat, ha az adóraktár engedélyese a jövedéki
termék szabadforgalomba bocsátásáról az EKO adattartalmával megegyező, és a végrehajtási
rendeletben meghatározott adatokkal kiegészített adatokat, a szabadforgalomba bocsátással
egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.”
62. §
(1)	A Jöt. 28. § (3) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az (1) bekezdéstől eltérően a nyújtandó jövedéki biztosíték összege, ha a jövedéki engedélyes
kereskedő a tevékenységét kizárólag]
„g) LPG-vel, egyéb ellenőrzött ásványolajjal, megfigyelt termékkel és repülőgép-üzemanyaggal
folytatja, 120 millió forint.”
(2)	A Jöt. 28. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolajat importál vagy
hoz be másik tagállamból és felhasználói engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a
felhasználói engedélyéhez kapcsolódóan kell nyújtania.”
63.	§
A Jöt. 29. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben végezhet azonos telephelyen és időben
jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is, ha a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi
tevékenysége keretében végzett értékesítéseiről nyilvántartást vezet, amely alapján a jövedéki
22
engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi készletek egyértelműen elkülöníthetőek.”
64.	§
A Jöt. 31. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhasználói engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül - olyan
személy jogosult, aki a tevékenységéről elektronikus nyilvántartást vezet.”
65.	§
A Jöt. 64. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„64. §
(1)	Az adóraktár engedélyese és a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket a végrehajtási
rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállíthat kereskedelmi céllal
szabadforgalomban belföldi címről belföldi címzett részére vagy bocsáthat szabadforgalomba a
jövedéki termék közvetlen átadásával.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyese a repülőgép-üzemanyag 112. § (1)
bekezdés a) pontjától eltérő szabadforgalomba bocsátása esetén a végrehajtási rendeletben a 112. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti kiszolgálásra meghatározott okmányt alkalmazza.”
66.	§
A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható a)
„a) a
      aa)	szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött energiatermékkel - kivéve az 5 liternél vagy 5
      kilogrammnál nagyobb kiszerelésű és az 1 liter vagy 1 kilogramm vagy annál kisebb
      kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat, valamint az 5 kilogramm vagy annál kisebb
      kiszerelésű LPG-t -,
      ab)	kenőolajjal,
     ac)	szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó
     erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel - kivéve a 3. § (3) bekezdés 1.
     pont c) alpontja szerinti terméket -, valamint
     ad)	szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmánnyal
a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység - ide nem értve az
üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-
technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak -, továbbá - az
adóraktár engedélyesét kivéve - üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,”
67. §
(1) A Jöt. 72. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
23
 „(1) Jövedéki kiskereskedő - figyelemmel a 69. §-ra -
 a)	üzemanyagot - a 108. §-tól eltérően ideértve az üzemanyagcélú földgázt is - üzemanyagtöltő
 állomáson vagy automatából történő értékesítés útján,
 b)	tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajat kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő
 állomáson
 forgalmazhat.”
 (2)	A Jöt. 72. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba és a § a következő (4) bekezdéssel
 kiegészülve lép hatályba:
 „(3) A jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról - a 108. §-tól eltérően
 ideértve az üzemanyagcélú földgáz forgalmát is - a végrehajtási rendeletben meghatározott
 adattartalmú nyilvántartást vezet, melynek adatait havonta lezárja és a havi zárás alapján - a
 végfelhasználók felé értékesített üzemanyagok mennyiségéről - adatszolgáltatást teljesít a
 tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére.
 (4)	Az üzemanyagtöltő állomáson - az üzemanyagcélú földgáz és az LPG kivételével - a
 forgalmazott üzemanyag tárolására hitelesített tárolótartályt kell alkalmazni.”
68. §
 A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(1) Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba
 forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön
 forgalmazni, kivéve
 a)	a töltőfolyadékot,
 b)	a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti alkoholterméket,
 c)	az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket,
 d)	a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket, ha azt
      da)	laboratóriumi vizsgálatok céljára;
       db)	kísérleti, kutatási, fejlesztési célra;
      dc)	kísérleti termékek próbagyártására;
      dd)	laboreszközök, gépek mosására, tisztítására;
     de)	szolgáltató tevékenységek, gyógyszer-nagykereskedelem céljára, kórházak,
     rendelőintézetek, gyógyszertárak részére;
      df)	a fermentált dohányvágat aromásítására;
      dg)	az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra értékesítik adózottan,
 e)	a teljesen denaturált terméket,
 f)	a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti, nyomdaipari célokat szolgáló hígítót, oldószert,
 g)	a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti, a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti
 alkoholtermék előállítására adózottan értékesített alkoholterméket,
 h)	a 2208 20 12-2208 90 99 KN-kód szerinti, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, az
 adófizetési kötelezettség alól mentesült terméket,
24
i) a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint értékesített jövedéki terméket, akkor is, ha az utas
vagy a repülőgép úti célja tagállam, és
j) az új dohánytermék-kategóriákat.”
69.	§
A Jöt. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi
eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az
adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban
az adott dohánygyártmányra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság által a 145. § (5) bekezdése
szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”
70.	§
A Jöt. 80. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„80. §
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a tárgyhót követő hónap 10. napjáig tájékoztatásul megküldi az
adózónak - a tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált földgázra, valamint a
szénre és a villamos energiára vonatkozó adatok kivételével - az adóbevallás alapját képező
adatokat. Az adóalany ezen adatok beérkezésétől számított 5 napon belül helyesbítéssel élhet,
amelyet megküld az állami adó- és vámhatóság részére.
(2)	Az adózó az adó előlegének és a megállapított nettó adónak a különbözetét havonta
a)	a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b)	az a) ponttól eltérően a kizárólag dohánygyártmányt előállító, forgalmazó adózó a 2 milliárd
forintot meg nem haladó adó összegét a tárgyhót követő második hónap 20. napjáig
fizeti meg.”
71.	§
A Jöt. 82. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) Az adó-visszaigénylésre jogosult a 12. § c) és i) pontja szerinti adó-visszaigénylési
jogosultságot a (3) bekezdéstől eltérően az egyes, az általános forgalmi adót és a jövedéki adót
érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének végrehajtásáról szóló 11/2010.
(III. 31.) PM rendeletben meghatározott időpontban érvényesítheti.”
72.	§
A Jöt. 84. § (2) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető]
„f) a 112. § (5) bekezdése szerinti, állami adó- és vámhatósági ellenjegyzés iránti eljárás.”
25
73. §
A Jöt. 90. §-a a következő (2) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású
bizonylatok esetében kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt adhat ki.”
74.	§
A Jöt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Art. adóügyre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
75.	§
A Jöt. 93. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére,
engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő
jövedéki termék, berendezés vagy tevékenység megnevezésére, az engedély kiadása vagy a
nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély hatályosságára vonatkozó adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság ezen
adatokat az ellenőrzés érdekében, az engedély hatályvesztésének vagy a nyilvántartásból történő
törlést követő 5 évig kezeli.”
76.	§
A Jöt. 95. §-a a következő szöveggel lép hatályba és a § a következő (6)-(12) bekezdéssel
kiegészülve lép hatályba:
„95. §
(1)	A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá
kapcsolódó adó-visszaigénylés, az Európai Bizottság SA. SA.46672. számú határozata hatálya alá
tartozó állami támogatást tartalmaz.
(2)	A 113. § (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.46672. számú
határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(3)	A 113. § (5) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján
a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható
támogatás.
(4)	A 115. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-
fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.
26
(5)	A 117. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet
44.	cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában
nyújtott támogatás.
(6)	A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával,
feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások
bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i
1388/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 369/37, 2014. 12. 14., a továbbiakban: halászati
csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozások esetén a halászati
csoportmentességi rendelet 45. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi
adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.
(7)	A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés a halászati csoportmentességi
rendelet I. melléklete szerinti nagyvállalkozás esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra
való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190, 2014. 6.
18.) szerinti csekély összegű támogatásnak minősül.
(8)	A 94. § (1)-(2) bekezdése, illetve a (3)-(6) bekezdés szerinti támogatások nem nyújthatók az
európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a
regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés b) pontja,
az (5)-(6) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozások, továbbá olyan vállalkozások
részére, amelyekkel szemben érvényben van teljesítetlen visszafizetési felszólítás olyan korábbi
bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal
összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(9)	A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá
kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés mértéke
nem haladhatja meg éves szinten a szállítás összköltségének harminc százalékát, továbbá a közúti
szállításhoz képest felmerülő externálisköltség-megtakarítás ötven százalékát.
(10)	A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá
kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés azonos
elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható más, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése
szerinti állami támogatással.
(11)	Amennyiben a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés
és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-
visszaigénylés mértéke éves szinten meghaladja a (9) bekezdés szerinti határértéket, a
visszaigényelt adó határértékeket meghaladó részét visszafizetni, valamint a mentesség
határértékeket meghaladóan igénybe vett részét az adózó köteles megfizetni az állami adó- és
vámhatóságnak.
27
(12)	A (9) bekezdés szerinti költségek megállapításának, a határértékeket meghaladóan
visszaigényelt adó visszafizetésének, valamint a határértékeket meghaladóan igénybe vett
mentesülés megfizetésének módját a végrehajtási rendelet szabályozza.”
77.	§
(1)	Jöt. 100. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, a természetes személy által elkövetett, az (1)
bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott
vagyoni hátrány összege a 20 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított
eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a
lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri,
továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról
lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer
forint. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok
szerint jár el.”
(2)	A Jöt. 100. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(10) A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a
tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett az állami adó- és vámhatóság vezetője által
tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét
követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.”
78.	§
(1)	Jöt. 103. § (1) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(El kell kobozni)
„c) a jogosulatlanul megszerzett és lefoglalt adóügyi jelzést.”
(2)	A Jöt. 103. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni, kivéve ha)
„b) a jövedéki jogsértést megvalósító személy ezzel a magatartásával a Btk. 396. §-a szerinti
költségvetési csalás bűncselekményt követett el és - a büntetés korlátlan enyhítése érdekében - a
bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező összeget az Art. szerinti
elkülönített számlára fizetett meg vagy a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében - a büntetés enyhítését eredményezően -
az Art. szerinti elkülönített számlára befizetést teljesített.”
(3)	A Jöt. 103. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre
emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt
a)	(5) bekezdés a) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van
28
kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan,
b)	(5) bekezdés b) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (5) bekezdés c)
pontja szerinti dolog előzetes értékesítésére, ha annak kezelése, tárolása, őrzése - különösen a
dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és
jelentős költséggel járna,
c)	energiatermék előzetes, (6) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti célra történő átadására,
valamint a (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználására, ha annak kezelése, tárolása,
őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására
tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.”
79.	§
(1)	A Jöt. 112. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A jelölt gázolajat az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszolgáló adóraktárnak tekintendő az
adóraktár területét hajótöltési céllal elhagyó tartályautó és a közforgalmú kikötőben állomásozó, és
azt hajótöltési céllal a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint elhagyó hajó.”
(2)	A Jöt. 112. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség alóli
mentesülést, valamint a légijárműből lefejtett repülőgép-üzemanyag készletre vételét igazoló, a
végrehajtási rendeletben meghatározott bizonylatot ellenjegyzés céljából köteles benyújtani az
állami adó- és vámhatósághoz.”
80.	§
A Jöt. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Az 52. § szerinti bejelentésről az állami adó- és vámhatóság soron kívül tájékoztatja a műszaki
biztonsági hatóságot és a földgáz ellátását biztosító szolgáltatót.”
81. §
A Jöt. 134. § (4) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az egyszerűsített adóraktári engedély megadásának nem feltétele:)
„a) a 14. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti feltétel teljesítése,”
82.	§
(1)	A Jöt. 137. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű
habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől eltérően
borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány az agrárpolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.”
29
(2) A Jöt. 137. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű
habzóbor kisüzemi bortermelő által végzett értékesítésekor, exportálásakor és másik tagállamba a
62.	§ szerinti kereskedelmi céllal történő szállításakor nem kell alkalmazni a 67. § (1) bekezdésének
rendelkezését.”
83.	§
A Jöt. 138. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) Hivatalos zár előállítására jogosító engedélyre - az engedélyek megadásának általános
szabályain kívül - olyan személy jogosult, aki rendelkezik
a)	a hivatalos zár követelményeit teljesítő eszköz előállításához szükséges műszaki, technikai és
technológiai feltételekkel,
b)	zárt rendszerű, a szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-szervezeti rendszerrel és azt
szabályozó biztonsági szabályzattal,
c)	a tevékenység jellegének megfelelő belső ellenőrzési rendszerrel, biztonsági személyzettel és
technikai berendezéssel, és
d)	az előállítás során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges
berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel.”
84.	§
A Jöt. 140. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az adóraktárban a bérfőzető részére előállított párlat utáni adó összegét az adóraktár
engedélyese állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől a párlat bérfőzető részére történő átadásának
időpontjáig. Az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség és az adófizetésre kötelezett
személyének megállapítása céljából a bérfőzetőt és képviselőjét személyazonossága igazolására
hívhatja fel, a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja. A bérfőzető és képviselője
személyazonosságát hatósági igazolvánnyal igazolja. A bérfőzető a párlat átvételének időpontjáig
készpénzzel vagy átutalással fizeti meg az adóraktárnak az átvett bérfőzött párlat utáni adót. Ha a
bérfőzető ezen adófizetési kötelezettségét nem teljesíti vagy személyazonossága nem állapítható
meg, részére a bérfőzött párlat nem adható ki. A bérfőzetőtől beszedni elmulasztott adót - abban az
esetben is, ha a bérfőzető személyazonossága nem állapítható meg - az adóraktár engedélyese fizeti
meg, ha azonban az adóraktár engedélyese a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg
helytelenül az adó összegét, a bérfőzető fizeti meg az adókülönbözetet és az adókülönbözettel
azonos összegű jövedéki bírságot.”
85.	§
A Jöt. 145. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében - kivéve a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja
30
szerinti terméket -, ha ugyanazon termékválasztékot
a)	belföldön is forgalmazzák, az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adót
tartalmazó árat,
b)	belföldön nem forgalmazzák, az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett az adott
dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó
kiskereskedelmi árat
kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.”
86.	§
A Jöt. 147. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az általánosforgalmiadó-alany az általános forgalmi adót a zárjeggyel ellátott
dohánygyártmányok után a jövedéki adóval azonos időpontban köteles bevallani és megfizetni.
(2)	Az az általánosforgalmiadó-alany, aki a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok után e törvény
szerint köteles általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfatörvénynek az
alanyi adómentességre vonatkozó szabályait nem alkalmazhatja.”
87.	§
A Jöt. 148. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a zárjegyre, a hivatalos zárra és a párlat adójegyre vonatkozó részletes szabályokat, a hivatalos
zár előállításának engedélyezési eljárásának részletes szabályait és a hivatalos zár előállítója általi
adatszolgáltatás adattartalmára vonatkozó szabályokat;”
88.	§
(1)	A Jöt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvényt - a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 2017. július 1-jén vagy azt
követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.”
(2)	A Jöt. 150. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137. §
(3)	bekezdés szerinti, 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1-2017.
július 31. időszak tekintetében nyújtja be és a 2017. augusztus 15-én esedékes jövedéki
adatszolgáltatását és a 138. § (5) bekezdés szerinti hivatalos zár elszámolást a 2017. június 30-án
hatályos jövedéki szabályok szerint nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.”
89.	§
A Jöt.
  1. 3. § (1) bekezdés 30. pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe az „általános
31
 közigazgatási rendtartás szerinti” szöveg,
 2.	3. § (1) bekezdés 50. pont b) alpontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
 általános szabályairól szóló” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
 szolgáltatások általános szabályairól szóló” szöveg,
 3.	15. § (9) bekezdés b) pontjában, 102. § (9) bekezdésében, 103. § (1) bekezdés a) pontjában és a
 105. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben” szöveg,
 4.	92. § (3) bekezdés a) és b) pontjában és a 118. § (1) bekezdésében az „eljárás jogerős
 befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott érdemi vagy eljárást lezáró döntés
 véglegessé válásáig” szöveg,
 5.	103. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”
 szöveg
 lép.
90.	§
 Hatályát veszti a Jöt. 91. § (2)-(3) bekezdése.
91.	§
 A Jöt. 20. § (5) bekezdése és a 67. § (6) bekezdés a) pontja nem lép hatályba.
 11.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV.
                                          törvény
                                          92.	§
 Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi
 CXXV. törvény 87. §-a
 12.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI.
                                            törvény
                                            93.	§
 Hatályát veszti a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi
 XXI. törvény 4. §-a.
                                              III.	Fejezet
 A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
 13.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
94.	§
 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. §-a a következő f) ponttal
 egészül ki:
32
 (Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:)
 „f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik
 naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó
 mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben
 bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év
 első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.”
95.	§
 A Htv. 7. §-a a következő h)-i) ponttal egészül ki:
 (Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
 „h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára
      ha)	a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,
      hb)	a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől,
      a határozott időszak letelte előtt csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év
      első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el
      a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból
      származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől
      hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-
      át,
 i) ha a hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott
 időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon
 naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző - és a hb) alpont alkalmazását követő - naptári év
 első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a
 viszonyítási bevételt.”
96.	§
 A Htv. 39/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való
 jogosultság megszűnik vagy a vállalkozó az átalányadózást megszünteti, akkor az adó alapját - az
 adóév egészére - a 39. § (1) bekezdése vagy az adózó döntésétől függően a 39/A. § (3) bekezdése
 szerint kell megállapítani.”
97.	§
 A Htv. 40/C-40/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40/C. §
 (1)	Az 52. § 22. pont a) alpontjától eltérően a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak,
 befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén a nettó árbevétel - a (2)-(4) bekezdésben
 felsorolt tételekkel korrigált - az üzleti évben az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel
 című standard szerint elszámolt és a más standardok által az IFRS 15 Vevői szerződésekből
33
származó bevétel című standard szerint bevételként elszámolni rendelt bevétel (árbevétel) (a
továbbiakban együttesen: bevétel).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
  a)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 5. bekezdésének d) pontja
  szerint az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard hatókörén kívül eső
  nem monetáris csere esetén az elcserélt áru vagy szolgáltatás számlázott értékével, ennek
  hiányában valós értékével,
  b)	a számvitelről szóló törvény szerinti - nem számlázott - utólag adott (fizetendő) szerződés
  szerinti engedmény összegével,
  c)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60-65. bekezdése alapján
  elszámolt kamatbevétel összegével,
  d)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 51. bekezdése alapján a
  vevőtől várt ellenérték csökkentéseként figyelembe vett kötbér összegével,
  e)	az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügylet esetén a közvetített
  szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi
  szerződéssel értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapított
  bekerülési értékének megfelelő összeggel,
  f)	az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel,
  amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) szereplő értéket az
  IFRS-ek szerint a bevételt (árbevételt) - annak elszámolásakor - csökkenteni kell,
  g)	az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a
  lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő
  kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
  h)	a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
  származó bevétellel,
  i)	az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág
  átruházásáért kapott, az átadott eszközök - az átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci
  értékét meghaladó ellenértékkel,
  j) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a
  lízingbe (visszlízingbe) adónál az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint
  árbevételként elszámolt összeggel,
  k) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 70-71. bekezdése alapján az
  ügyleti ár csökkenéseként elszámolt, vevőnek fizetendő ellenérték összegével,
  l) az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási
  szerződésből kapott bevétellel,
  m) azzal az (1) bekezdés vagy az a), e) és g)-l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton
  (számlán) feltüntetett - általános forgalmi adó nélküli - összeggel (vevőtől várt
  ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint
  bevételként (árbevételként) vagy az a)-l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolhat
  el,
feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.
34
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
  a)	a jogdíjjal,
  b)	a felszolgálási díjjal,
 c)	az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó, valamint a
 népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi
 termékadó összegével a jövedéki adó, a regisztrációs adó, az energiaadó, a népegészségügyi
 termékadó alanya esetén,
 d)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60-65. bekezdése alapján
 elszámolt kamatráfordítás összegével,
 e)	az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel,
 amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított számlán szereplő értéket az IFRS-ek szerint a
 bevétel (árbevétel) elszámolásakor növelni kell
 feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek, vagy a (2) bekezdés
 szerint bevételt növelő tételnek minősül.
40/D. §
 (1)	Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén - az 52. § 22. pontjának b), d)
 alpontjától eltérően - nettó árbevétel az IFRS-ek szerint kamatként elszámolt bevétel (2)-(3)
 bekezdések szerinti korrigált összege.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
 a)	a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt fizetett, fizetendő díjak, jutalékok
 összegével,
 b)	a nyújtott szolgáltatások után az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek című
 standard alapján elszámolt bevétellel (kapott, járó díjak, jutalékok összegével),
 c)	az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás című standard 11. bekezdése szerinti pénzügyi
 instrumentum üzleti évben való eladása esetén, az elért nyereséggel, nyereségjellegű
 különbözettel,
 d)	az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a
 lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő
 kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
 e)	az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a
 lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IAS
 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,
 f)	a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
 származó bevétellel.
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
  a)	az üzleti évben ráfordításként elszámolt (fizetett, járó) kamattal,
 b)	az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a
 lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című
 standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,
35
  c)	a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség összegével.”
98.	§
A Htv. 40/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az áttérés adóéve nem azonos az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek
standard első alkalmazásának adóévével, az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek
standard első alkalmazása adóévének adóalapját:
  a)	növelni kell az áttérés adóévében vagy azt követően, de az IFRS 15 Vevői szerződésekből
  származó bevételek standard első alkalmazásának adóévét megelőzően folytatott ügyletből
  származó azon, az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazása
  adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C-40/E. § szerinti nettó árbevételnek nem
  minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés
  adóévében, vagy ezt követően az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard
  első alkalmazását megelőző bármely más adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe,
  és ha a vállalkozó az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standardot nem
  alkalmazná, akkor az bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne;
  b)	csökkenteni kell az áttérés adóévében vagy azt követően, de az IFRS 15 Vevői szerződésekből
  származó bevételek standard első alkalmazásának adóévét megelőzően folytatott ügyletből
  származó azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása
  során az áttérés adóévében vagy azt követően, de az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó
  bevételek standard első alkalmazásának adóévét megelőzően figyelembe vett, és az IFRS 15
  Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazásának adóévében vagy azt
  követően nettó árbevételként figyelembe kell venni.”
99.	§
A Htv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. §
(1)	Az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára tekintettel előrehozott adót fizethet.
(2)	Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani.
(3)	A (2) bekezdés szerinti bevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott
adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés
hiányában az előrehozott adót - vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint
az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét - az
adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell
beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig.
(4)	A (2) bekezdés szerinti bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
36
(5)	Az előrehozott adót a 6. § f) pontjában, a 7. § h) pont hb) alpontjában és i) pontjában a bevétel
számításánál a (3) bekezdés szerinti esedékességkor, az akkor beszámított összegben kell
figyelembe venni.”
100.	§
A Htv. 42/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba
lépését megelőző hónap ötödik napjáig - a kincstár elektronikus rendszerén keresztül - adatot
szolgáltat a kincstár számára:)
  „f) határozott időszakra megállapított adómérték, adómentesség, adókedvezmény esetén a
  határozott időszak lejártának időpontjáról.”
101. §
A Htv. 42/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni
nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról
szóló bevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási,
bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM
rendelet) melléklete szerinti, az adónemre vonatkozó nyomtatványon is teljesítheti az
önkormányzati adóhatóság részére. A helyi iparűzési adóalany az adóbevallását, az adóbevallása
kijavítását, annak önellenőrzéssel való helyesbítését a PM rendelet adóévre vonatkozó melléklete
szerinti bevallási nyomtatványon is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére.”
102.	§
A Htv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. §
(1)	Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve
az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőleg-kiegészítés
összegéről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás)
a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az
állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó
rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, az általános nyomtatványkitöltő program használatával
is teljesítheti.
(2)	Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, (1) bekezdés szerinti adóbevallást - az adóbevallás-
benyújtásra kötelezett azonosítását követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása
mellett - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti
önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul, elektronikus úton megküldi.
37
(3)	Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál
teljesítettnek kell tekinteni.”
103.	§
 A Htv. V. Fejezete a következő 42/E. §-sal egészül ki:
„42/E. §
 (1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
 36.	§ (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az
 állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton,
 haladéktalanul megküldi, feltéve, hogy az önkormányzat helyi iparűzési adórendelete hatályos.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő cég:
a)	bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál
teljesítettnek kell tekinteni,
 b)	a Htv. 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.
 (3)	Ha a bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti
 adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot kell bejelenteni, akkor e bejelentés megtételére a cég
 székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adóalanyt.”
104.	§
 A Htv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. §
A 6. § f) pontját és a 7. § h) pontját az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi .... törvény hatálybalépését követően megállapított, határozott időre
szóló adómértékre kell alkalmazni.”
105.	§
 (1)	A Htv. 52. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
„7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-
nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló
szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság
széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése
iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt
visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott
építmény tulajdonjogának - a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését
vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző - átruházása esetén a
38
  szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi
  (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel
  tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló
  hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő
  tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;”
(2)	A Htv. 52. § 22. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(22. nettó árbevétel:)
  „f) lakásszövetkezet, társasház, köztestület, alapítvány, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító
  pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a
  fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a
  fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG
  Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft., a KHVT Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási
  tevékenységből származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Alapítvány, egyesület esetében a
  nettó árbevételbe tartozik továbbá az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél
  szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg is. Nem minősül
  vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső
  szolgáltatásból származó árbevétele,”
106.	§
A Htv.
  1.	7. § a) pontjában az „adótárgy esetében” szövegrész helyébe az „adótárgy (épület, épületrész,
  telek) esetében” szöveg;
  2.	52. § 9. pontjában az „a belmagasság legalább” szövegrész helyébe az „a belmagasság - a
  padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet
  közti távolság - legalább” szöveg;
  3.	52. § 31. pont a) alpontjában az „az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye” szövegrész
  helyébe az „az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana)” szövegrész, a
  „szélerőművet (szélkereket)” szövegrész helyébe a „szélerőművet (szélkereket), napelem-
  erőművet” szöveg;
lép.
14.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
107.	§
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 9. §-t követően a
következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. §
Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5.
39
§ valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az önkormányzati adóhatóság az adóévi
adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.”
108.	§
A Gjt. 18. § 10. pontjában az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény” szövegrész
helyébe az „az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az államháztartásról
szóló 2011. évi CXCV. törvény” szöveg lép.
                                           IV.	Fejezet
  EGYES ÁGAZATI ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
  15.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
  törvény módosítása
  109. §
(1)	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a
továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (14)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az adózó az (1)-(13) és a (38)-(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó
összegét választása szerint - adóvisszatartás formájában - csökkentheti az általa kedvezményezett
célra nyújtott támogatás összegével, ha az alapján jogosult lenne a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti
adókedvezményre, azonban a társasági adó terhére az adókedvezményt nem veszi (vette) igénybe.
Az e bekezdés szerint igénybe vett adócsökkentés összege nem haladhatja meg az (1)-(13) és a
(38)-(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó 50 százalékát.
(15)	A (14) bekezdés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül a látvány-csapatsport Tao.
törvény 22/C. § (1) bekezdés
  a)	pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy a Tao. törvény 22/C. § (1)
  bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű
  gazdasági célú létesítmények,
  b)	pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében
  kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek, valamint a Tao.
  törvény 22/C. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott támogatások esetében a
  korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
  c)	pont ca), cc), cd) alpontjában meghatározott jogcímek támogatása, és a Tao. törvény 22/C. §
  (1)	bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcím támogatása azzal, hogy a hivatásos
  sportszervezetek sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatása esetében a korlátozott mértékű
  gazdasági célú létesítmények,
  d)	pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében
  kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató közhasznú alapítvány, valamint a Tao. törvény
  22/C. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott
40
  mértékű gazdasági célú létesítmények
  e)	pontjában meghatározott valamennyi jogcím
támogatása minősülhet kedvezményezett célnak.
(16)	Amennyiben az adózó a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegére tekintettel a (14)
bekezdés szerinti adócsökkentést érvényesíti, akkor a továbbiakban az adócsökkentésként
figyelembe vett támogatás összegére társasági adókedvezményt nem vehet igénybe.
(17)	Amennyiben az adózó a (14) bekezdés szerinti adócsökkentést érvényesíti, akkor a Tao.
törvény rendelkezéseitől eltérően a kiegészítő támogatás mértéke e támogatás vonatkozásában a
támogatási igazolásban meghatározott összeg Tao. törvény 19. §-a szerinti adókulccsal számított
értékének 100 százaléka.
(18)	A (14) bekezdés szerinti adócsökkentés igénybevétele esetén az adózó köteles az adócsökkentő
tételként igénybe vett támogatáshoz kapcsolódó társasági adóban keletkezett, múltbéli adóelőny
késedelmi pótlékkal növelt összegét az igénybevétellel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság
részére bevallani és megfizetni. E bekezdés alkalmazásában az adóelőnyt úgy kell meghatározni,
mintha a kiegészítő támogatás juttatására a (17) bekezdés szerinti mértékkel került volna sor.”
(2)	A Különadó törvény 4/A. § (38) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(38) A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti
önkéntes intézményvédelmi alaphoz vagy kötelező intézményvédelmi szervezethez csatlakozott
hitelintézet csökkentheti az (1)-(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes
intézményvédelmi alapba vagy a kötelező intézményvédelmi szervezetbe az adóévben befizetett
összeggel, ha az önkéntes intézményvédelmi alap vagy a kötelező intézményvédelmi szervezet és
tagjai - ide nem értve a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló tagokat - együttesen
megfelelnek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7)
bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő
összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap vagy kötelező intézményvédelmi szervezet
létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel.”
110. §
A Különadó törvény 7. §-a a következő 1. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
  „1. korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan létesítmény, amely esetén a gazdasági
  tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves
  kapacitásának húsz százalékát;”
111. §
A Különadó törvény a következő 15. §-sal egészül ki:
41
15. §
A 4/A. § (14)-(18) bekezdésének rendelkezéseit az adózó 2017. adóév vonatkozásában választása
szerint alkalmazza, azzal, hogy e választás esetén az adózó a 2017. adóévre vonatkozóan már
benyújtott adóbevallását 2017. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi.”
112.	§
A Különadó törvény 7. § 22. pontjában a „Tao. tv.” szövegrész helyébe a „Tao. törvény” szöveg lép.
                                             V.	Fejezet
                                          ILLETÉKEK
16.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
113.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (2) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja
a)	lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok
b)	lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt
követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon
-	terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem
minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.”
114.	§
Az Itv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a (2) és a (4) bekezdésben, valamint a 26. § (1) bekezdés y) pontjában említett esetekben a
magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig
a)	nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
b)	kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket - az eladott lakás forgalmi
értékétől függően - a (2) bekezdés vagy a 26. § (1) bekezdés y) pontja alkalmazásával állapítsa
meg,
akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást
-	döntés közlése nélkül - felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint
igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami
adóhatóság a felfüggesztett eljárást - külön döntés meghozatala nélkül - folytatja és a (2)
bekezdésben vagy a 26. § (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő
illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik
lakástulajdona értékesítésének tényét - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - nem igazolja, az
állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá - ezzel egyidejűleg - az
42
illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki
alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló
törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.”
115.	§
Az Itv. 23/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti illeték-különbözet kétszeresét előírni, ha a pénzügyi
lízingbeadásról szóló szerződés azért nem ment teljesedésbe, mert a lízingbevevő meghalt, vagy
jogutód nélkül megszűnt.”
116.	§
Az Itv. 26. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentességet:
a)	ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, akként
kell alkalmazni, hogy minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést
közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe
venni,
b)	a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor is
megfelelően alkalmazni kell,
c)	a 21. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni,
azzal, hogy az (1) bekezdés y) pontja szerinti mentesség és e bekezdés alkalmazásában nem
minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.”
117.	§
Az Itv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. §
(1)	A forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az
állami adóhatóság nem bírálhatja felül.
(2)	A vagyonszerző a forgalmi értékről nyilatkozhat.
(3)	Az állami adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján
állapítja meg, de - összehasonlító értékadatok hiányában - más értékmeghatározó módszert (nettó
pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat.
(4)	Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása során a vagyonszerző nyilatkozatát
figyelembe veheti, szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, külső szakértőt vonhat be, továbbá
felhasználhatja az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat.
43
(5)	Az állami adóhatóság az összehasonlító értékadatok kimunkálása érdekében nyilvántartást vezet
az illetékkiszabásra bejelentett visszterhes ügylethez kapcsolódó illetékkötelezettség keletkezésének
napjáról, az ügylet tárgyát képező ingatlan vételáráról, vételártól eltérő forgalmi érték esetén a
forgalmi értékéről, címéről, helyrajzi számáról, fajtájáról, rendeltetéséről (pl.: lakás, garázs, üzlet,
szálloda, iroda, gyár, üzemcsarnok, műhely, termőföld, telek) ismert fizikai jellemzőiről (pl.:
alapterület, falazat, építés éve, felújítás ténye, állag).
(6)	A forgalmi érték megállapítása során az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból azon ingatlan - 2
évnél nem régebbi - forgalmi értékadata használható fel összehasonlító értékadatként, mely a
településrészen található és az értékelendő ingatlannal azonos fajtájú, rendeltetésű. Ilyen ingatlan
hiányában a település más részén vagy hasonló adottságú más településen, településrészen lévő,
azonos fajtájú, rendeltetésű ingatlan forgalmi értékadata is felhasználható.
(7)	Ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, piaci árát kell figyelembe
venni.
(8)	A vagyoni értékű jog forgalmi értékének a 72. § alapján számított értéket kell tekinteni.”
118.	§
Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség - a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m),
p), r), s) pontja alá eső ügylet, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény
szerinti földhasználat ingyenes megszerzése, valamint a 26. § (1) bekezdés g), h), o) pontja és a 26.
§ (1a) bekezdés e) pontja alá eső ügylet kivételével - az illetékmentes vagyonszerzésre is
vonatkozik.”
119.	§
Az Itv. a következő 99/P. §-sal egészül ki:
„99/P. §
A 78. § (1) bekezdésének és a 91. § (5) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2017. évi . törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépése
napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”
120.	§
Az Itv. 102. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az
európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az
európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az
egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a
44
  közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító
  pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, továbbá az ezeknek
  megfelelő külföldi jogalany;”
121. §
Az Itv. 103. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i
1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást
tartalmaz.
(7)	A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
122. §
Az Itv.
  1.	20. § (1) bekezdésében az „alapított haszonélvezet, használat” szövegrész helyébe az „alapított,
  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat” szöveg;
  2.	26. § (16) bekezdés b) pontjában a „87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos
  fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i
  800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.)
  szerinti regionális beruházási támogatásnak” szövegrész helyébe a „107. és 108. cikke
  alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
  nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti,
  sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásnak (a
  továbbiakban: sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott
  támogatás)” szöveg;
  3.	26. § (17) bekezdésében a „regionális beruházási” szövegrész helyébe a „sportlétesítményekre
  és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott” szöveg;
  4.	26. § (18a) bekezdésében a „vállalásáról” szövegrész helyébe a „fennállásáról és vállalásáról”
  szöveg;
  5.	33. § (2) bekezdés 48. pontjában a „bejegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése, döntése”
  szöveg;
  6.	33. § (2) bekezdés 57. pontjában a „népi iparművészeti” szövegrész helyébe a „népművészeti
  és népi iparművészeti” szöveg;
  7.	78. § (1) bekezdésében az „a 26. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a 26. § (1) és
  (1a) bekezdése alapján” szöveg; az „y) pontjai” szövegrész helyébe az „y) pontjai, valamint a 26.
  § (1a) bekezdés a)-d) pontjai” szöveg
lép.
45
123. §
 Hatályát veszti az Itv.
 1.	11. § (2) bekezdésében „Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s)
 pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A
 bejelentésre a 91. § az irányadó.” szövegrész;
 2.	33. § (2) bekezdés 44. pontjában az „a kincstár által” szövegrész;
 3.	70-71. §-a;
 4.	Melléklete IV. Címének 2. pontjában az „- az elektronikus úton benyújtott adóbevallások
 kivételével -” szövegrész.
17.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
124.	§
 A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés b) pont 2.
 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési
 kötelezettséget
 b)	az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott
 fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet
 abban az esetben, ha]
 „2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti
 önkéntes intézményvédelmi alap, vagy a Hpt. szerinti kötelező intézményvédelmi szervezet tagja,”
 (feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,)
                                          VI.	Fejezet
      A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
      BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
      18.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
      szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
125.	§
 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
 fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
 1.	19. § (4) bekezdésében a „havi összege 7110 forint (napi összege 237 forint)” szövegrész
 helyébe a „havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint)” szöveg,
 2.	26. § (5) bekezdésében a „havonta 5790 forint” szövegrész helyébe a „havonta 7320 forint”
 szöveg,
 3.	38. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg
 lép.
46
19. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
126.	§
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) a
következő 11/D. §-sal egészül ki:
„11/D. §
Az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a
megváltozott hozzájárulás mértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre
alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke
hatályba lép.”
127.	§
Hatályát veszti az Eho tv.
  1.	3. § (3) bekezdés e) pontja,
  2.	11. § (3) és (4) bekezdése.
20.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény módosítása
128.	§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 456. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után
terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha]
  „a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás
  foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a
  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az
  Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben
  nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy”
(2)	Az Eat. 456. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés a) pontjában az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép-
vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.)
Kormányrendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 7/B. §-a szerint kell igazolni.”
129. §
47
(1)	Az Eat. 458. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is)
fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt
saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös
szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem
veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti
36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény,
valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási
intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú
oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg
fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti
legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.”
(2)	Az Eat. 458. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Az (5) bekezdésben az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a Tbj. vhr.
7/B. §-a szerint kell igazolni.”
130.	§
Az Eat. a következő 467/K. §-sal egészül ki:
„467/K. §
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi.....törvénnyel
megállapított 456. § (4) bekezdés a) pontja és a 458. § (5) bekezdése 2011. november 26-ától
visszamenőlegesen alkalmazható.”
131.	§
Az Eat. a következő 467/L. §-sal egészül ki:
„467/L. §
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV.
törvénnyel megállapított 466. § 11. pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen
alkalmazható.”
132.	§
Az Eat.
1.	462/C. § (2) bekezdésében az „évében, de legfeljebb” szövegrész helyébe az „évében, és
legfeljebb” szöveg;
2.	462/D. § (2) bekezdésében a „munkabér,” szövegrész helyébe a „munkabér, de legfeljebb”
48
szöveg, az „és 100 ezer forint” szövegrész helyébe az „és legfeljebb 100 ezer forint” szöveg;
 3.	462/D. § (3) bekezdésében az „és 100 ezer forint” szövegrész helyébe az „és legfeljebb 100
 ezer forint” szöveg;
 4.	462/E. § (2) bekezdésében az „évében, 100 ezer forint után” szövegrész helyébe az „évében, és
 legfeljebb 100 ezer forint után” szöveg
 5.	462/H. § (1) bekezdésében a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól” szövegrész
 helybe a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól - e hónapot az érvényesítésre nyitva
 álló időtartam első hónapjának tekintve -” szöveg
 lép.
                                          VII.	Fejezet
     ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
     21.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
     felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
133.	§
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 5. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelkező nyilatkozat, vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus
űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A borítékon, vagy a
rendelkező nyilatkozaton szerepelnie kell a magánszemély adóazonosító jelének is. A rendelkező
nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.”
 (2)	Az Szftv. 5. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az
adóhatósághoz:)
 „b) ha a munkáltató vállalja, a munkáltatója útján,”
 (3)	Az Szftv. 5. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az
adóhatósághoz:)
„e) az a)-c) ponttól eltérően lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus
űrlapként elektronikus úton.”
134.	§
 Az Szftv. 6/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási
kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok adataiból az átutalt, illetve
49
köztartozásra visszatartott támogatás, a felhasznált vagy tartalékolt támogatás, valamint a
visszafizetendő támogatás összegét honlapján közzéteszi, továbbá a dokumentumokat és a (3)
bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton - az e célra kialakított
számítógépes rendszeren keresztül - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter
rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil
szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig,
de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.”
135.	§
Az Szftv. a következő 8/E. §-al egészül ki:
„8/E. §
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi.
törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdését első alkalommal a 2017. évi rendelkező nyilatkozat
szerinti felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.”
136.	§
Az Szftv. a következő 8/F. §-al egészül ki:
„8/F. §
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi...
törvénnyel módosított 5. § (2)-(3) és (5) bekezdését első alkalommal a 2018. évi rendelkező
nyilatkozatnál kell alkalmazni.”
137.	§
Az Szftv. a következő 8/G. §-al egészül ki:
„8/G. §
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvénnyel módosított 6/C. § (6) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kiutalt összegekről
benyújtott közleményekre vonatkozóan kell alkalmazni azzal, hogy az adóhatóság első alkalommal
2018. január 1-jét követően teszi közzé honlapján az adatokat, majd ezt követően az adatokat
havonta frissíti.”
138.	§
Az Szftv. 3. § (3) bekezdésében az „a 100 forintot” szövegrész helyébe az „az 1000 forintot” szöveg
lép.
139.	§
50
Hatályát veszti az Szftv.
1.	5. § (5) bekezdésében az „adóazonosító jelével ellátott,” szövegrész,
2.	4. § (1) bekezdés d) pont 4. alpontja.
22.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
140.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. §-a a következő (10)
bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben e törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó
kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára
kedvező eltérést engedélyezhet, - ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést - úgy a
kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni,
ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.”
141.	§
Az Art. 16. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„r) gazdasági társaság külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a
számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának
napját.”
142.	§
Az Art. 17. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül az állami adó-
és vámhatósághoz írásban bejelenti a 16. § (3) bekezdés r) pontjában megjelölt adatokat.”
143.	§
Az Art. 24/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető
tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság,
zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati
joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati
joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja
vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e §
alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)
a)	olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető
tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely
aa)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és
51
      vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan
      fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10
      millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló
      vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás
      folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik
      napon fennállt, vagy
      ab)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az
      állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a
      legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó
      adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető
      tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a
      kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap
      fennállt, vagy
     ac)	adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem
     benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését
     követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6)
     bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy
     a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya
     az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően
     bármelyik nap fennállt,
  b)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és
  vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan
  fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió
  forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy
  c)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői
  pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”
144.	§
(1)	Az Art. 24/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/G. §
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a 24/C. §-ban meghatározott eljárás keretében megvizsgálja, hogy
az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben
meghatározott valamely oka.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték
letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult
tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50
százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező
tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e §
alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más
52
adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám
megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 1 millió forintot, a legnagyobb
adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód
nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi
vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző
360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és a 24/C. §-ban meghatározott eljárás
megindításának időpontjáig az adótartozás a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján sem terült meg.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a
csődeljárási és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-a szerint
engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.
(4)	Az adófizetési biztosíték összege az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel
csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Ha az adózó esetében több tényállás is
megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb
adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.
(5)	Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségét adózó
  a)	az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő
  egyösszegű befizetéssel, vagy
  b)	a kiállításától számított 12 hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték
  összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság, mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti
  Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett
  pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél
  benyújtásával
tehet eleget. A biztosíték befizetését vagy a bankgarancialevél benyújtását az adófizetési biztosíték
letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő 30 napos határidőn belül kell teljesíteni. A
határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(6)	Az adófizetési biztosíték (5) bekezdésben meghatározott teljesítési módjai közül az adózó
szabadon választhat azzal, hogy a kötelezettség egy részének az állami adó- és vámhatóság
számlájára történő befizetése, fennmaradó részének bankgarancia révén történő biztosítása nem
lehetséges.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő
határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha az
adózó az állami adó- és vámhatóság által előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési
kötelezettségének az (5) bekezdésben meghatározott határidőben nem tett eleget.
(8)	Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének biztosítására szolgál. Ha az
adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték
összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás
arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót
53
adótartozásának megfizetésére, határozatban dönt az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges
felhasználásáról. A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték
felhasználására nincs halasztó hatálya.
(9)	Az állami adó- és vámhatóság a (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot
annak beérkezésétől számított 12 hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az
adófizetési biztosíték letételére vonatkozó 12 hónapos időszak leteltét követő 30 napon belül
visszafizeti az adózó részére, amennyiben nem dönt az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges
felhasználásáról. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó részének visszafizetésének
esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték
felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.
(10)	Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és
vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt kézhezvételétől
számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kimentési kérelmet
terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 24/C. § (5)-(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
(11)	Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték jogerős
megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében
történt változást következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott
valamely oka már nem állapítható meg.”
(2)	Az Art. a következő 24/H. §-sal egészül ki:
„24/H. §
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető
tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság,
zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati
joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati
joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja
vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében
történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás
miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a 24/G. § (2) bekezdésben meghatározott
valamely oka.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság a személyi változás miatt adófizetési biztosítékot írhat elő, ennek
során a 24/G. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.”
145.	§
Az Art. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belföldi jogi személynek, az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélynek és az
54
általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi
számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében
kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi
számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni.
Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát,
amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.”
146.	§
Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság)
„o) az AFE beszerzéséhez nyújtandó támogatás kezelő szerve részére arról, hogy az AFE
üzembehelyezési folyamata sikeresen befejeződött.”
147.	§
Az Art. 55. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az
adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akik Áfa bevallási
kötelezettségüknek több mint két - egymást követő, a rá irányadó - bevallási időszakon keresztül
nem tesznek eleget.”
148.	§
Az Art. 55/C. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107-108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával,
feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások
bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i
1388/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107.	cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági
rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény
összege jogcímenként a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(8)	A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett
adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett
adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az
alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a 1388/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez
az adat rendelkezésre áll,
55
 c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni
 vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
 d)	adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
 (9)	A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a
 következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének
 támogatástartalmát illetően:
 a)	a 0,03-0,2 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
 b)	a 0,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,4 millió eurónak megfelelő
 forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
 c)	a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,6 millió eurónak megfelelő
 forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
 d)	a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,8 millió eurónak megfelelő
 forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
 e)	a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.
 (10)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
 versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági határozat,
 valamint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. §
 (1)	bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat
 szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege
 jogcímenként az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
 (11)	A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-éig kell teljesíteni
 az alábbi adatokról:
 a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
 b)	az adózónak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i
 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
 c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni
 vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
 d)	adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
 (12)	A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a
 következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének
 támogatástartalmát illetően:
 a)	a 0,5-1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
 b)	az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő
 forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
 c)	a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő
 forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
 d)	az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő
 forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
 e)	a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő
56
forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f)	a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.”
149.	§
Az Art. 120. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági
döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, az adóhatóság az
eljárást felfüggeszti.”
150.	§
Az Art. a következő 136/C. §-sal egészül ki:
„136/C. §
(1)	A fellebbezést a 136. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adófizetési biztosíték letételére
kötelező határozat, valamint az adófizetési biztosíték felhasználása tárgyában hozott határozat (e §
alkalmazásában határozat) közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő
elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2)	A 137. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a határozattal szemben előterjesztett
fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 8 napon belül kell
felterjeszteni a felettes szervhez.
(3)	A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálására nyitva álló határidő 15
nap.
(4)	A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó
hatálya.”
151.	§
Az Art. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől,
ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy
éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a
költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem
hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás
lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta. Ha az új határozat
meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült
jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb
megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb 18
hónapon belül hozható meg. Az egy éves időtartam vizsgálatánál az átadás és a postára adás
57
tekintetében csak a 104. § (1) bekezdésében meghatározott, az ellenőrzés (felülellenőrzés)
megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv minősül ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült
jegyzőkönyvnek.”
152.	§
Az Art. 145. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:)
„g) A 24/G. § (8) bekezdése szerinti határozat.”
153.	§
Az Art. 165. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, a napi pótlék mértékének meghatározása során
kerekítést nem kell alkalmazni. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.”
154.	§
Az Art. 172. §-a a következő (20j) bekezdéssel egészül ki:
„(20j) Az állami adó- és vámhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja azt az
adózót, aki a 16. § (3) bekezdés r) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét késedelmesen,
hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan teljesíti vagy nem teljesíti.”
155.	§
(1)	Az Art. 175. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel
nem rendelkező adóalany e törvény szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül
történő elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult a 9.
számú melléklet 2. címében szabályozott elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az
eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz
(változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett
nyilatkozatával bejelenti.”
(2)	Az Art. 175. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:
„(36) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adófizetési biztosíték
megállapításával, befizetésével és visszafizetésével kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza
meg.”
156.	§
58
Az Art. 178. § 25a. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában)
„25a. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az
adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő
átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint, a székhellyel
összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz
kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,”
157.	§
Az Art. a következő 233. §-sal egészül ki:
„233. §
Az állami adó- és vámhatósághoz 2017. január 1-jét megelőzően adószám megállapítása érdekében
bejelentkezett egyéni vállalkozó, valamint cégbejegyzésre kötelezett adózó, ha székhelyszolgáltatást
vesz igénybe, és a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-jét követően nem
következett be változás, a székhelyszolgáltatónak az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatait 2017. szeptember 29-éig az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti.”
158.	§
Az Art. a következő 234. §-sal egészül ki:
„234. §
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi...
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 16. § (3) bekezdés r) pontja szerinti, 2018.
január 1-jén érvényes külföldi számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig az állami adó- és
vámhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenti.”
159.	§
Az Art. a következő 235. §-sal egészül ki:
„235. §
E törvénynek a Módtv. 7.-tel megállapított 38. § (2) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi
számlanyitási kötelezettséget a már tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak a 2018. január
31-ig kell teljesíteniük.”
160.	§
Az Art. a következő 236. §-sal egészül ki:
„236. §
59
 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvénynek Módtv.7-tel megállapított rendelkezéseit kell
 alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést
 követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal,
 hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra
 összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre
 legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.”
161.	§
 Az Art. a következő 237. §-sal egészül ki:
 „(1) A Módtv.7. rendelkezéseit a 2018. január 1. után keletkezett, illetve esedékessé vált
 adótartozások meg nem fizetése miatt felszámított késedelmi pótlékra kell alkalmazni.
 (2)	A Módtv.7.-tel megállapított 165. § (2) bekezdését alkalmazni kell a hatálybalépést követően az
 azt megelőző időszakban keletkezett, illetve esedékessé vált adótartozások után felszámított
 késedelmi pótlékra azzal, hogy ha a meg nem fizetett adótartozás esedékességének időpontjában
 hatályos rendelkezések az adózóra nézve kevésbé terhes pótlékfeltételeket határoztak meg, úgy
 legfeljebb az adótartozás esedékességekor hatályos legmagasabb mérték alkalmazható.”
162. §
 Az Art. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
163.	§
 Az Art.
  1.	6/A. § (1a) bekezdésében a „bekezdés b)-j) pontjaiban” szövegrész helyébe a „bekezdés b)-k)
  pontjaiban” szöveg,
  2.	6/C. § (4) bekezdésében az „illetve adóhiány megállapítás esetén” szövegrész helyébe az
  „illetve adókülönbözet megállapítása esetén” szöveg,
  3.	6/I. § (1) bekezdésében az „illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének)
  időpontjában” szövegrész helyébe az „illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló
  jegyzőkönyv keltének időpontjában” szöveg,
  4.	22/D. § (6) bekezdésében a „beszerelésével, és” szövegrész helyébe a „beszerelésével és”
  szöveg,
  5.	24. § (2) bekezdésében a „bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdésének d)
  pontja” szöveg,
  6.	24/A. § (8) bekezdésében, 24/B. § (7) bekezdésében a „bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe
  a „bekezdés d) pontja” szöveg,
  7.	24/C. § (6b) bekezdés b) pontjában a „megtett fennállásának” szövegrész helyébe a „megtett az
  akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának” szöveg,
  8.	24/D. § (3) bekezdésében a „számított 8 napos” szövegrész helyébe a „számított 15 napos”
  szöveg,
60
 9.	52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv, az állami” szövegrész
 helyébe az „egészségbiztosítási szerv, a Magyar Államkincstár, az állami” szöveg,
 10.	52. § (7) bekezdés n) pontjában a „szervezetnek.” szövegrész helyébe a „szervezetnek,”
 szöveg,
 11.	172. § (20i) bekezdés b) pontjában a "kapcsolatos, jogszabályban” szövegrész helyébe a
 "kapcsolatos jogszabályban" szöveg,
 12.	175. § (4a) bekezdés d) pontjában az "árnak és" szövegrész helyébe az "árnak, és" szöveg,
 13.	176/I. § (10) bekezdésében a „kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt
 követő ötödik naptári év végéig - az” szövegrész helyébe a „kötelezettségeket a kötelezettség
 fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig az” szöveg,
 14.	216. §-ában a „2017. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2018. január 1-jén”, valamint a
 „2017. június 30-a” szövegrész helyébe a „2017. december 31-e” szöveg
 15.	230. § (3) bekezdésében a „2018. január 1-ig” szövegrész helyébe a „2017. december 31-ig”
 szöveg
 lép.
164.	§
 Hatályát veszti az Art.
 1.	21. § (1) bekezdése,
 2.	126. §-a,
 3.	2. számú melléklet IV. pont B) alpontjában az „, illetve ettől az időponttól igényelheti”
 szövegrész.
23.	A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
165.	§
 A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) Az e törvényen alapuló kötelezettség vagy jogosultság csak adószám, vagy adóazonosító jel
 birtokában teljesíthető, illetve érvényesíthető.”
 24.	A közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
 szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
 szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása
 166.	§
 A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
 2005. október 26-i 188 9/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló
 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. §
61
Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
167.	§
A Készpénztörvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a készpénz tulajdonosának teljes nevét és
címét, c) pontja alapján a készpénz tervezett címzettjének teljes nevét és címét, e) pontja alapján a
készpénz tervezett felhasználásának részletes leírását, valamint g) pontja alapján az alkalmazott
szállítóeszköz fajtáját, gépjármű esetén a rendszámát kell megadni.”
168.	§
A Készpénztörvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. §
A vámhatóság a készpénzforgalom ellenőrzése érdekében, a Rendelet 3. cikkében meghatározott
nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából vámellenőrzés keretében jogosult a
természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük ellenőrzésére.”
169.	§
A Készpénztörvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat
pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a készpénz büntetendő cselekményből való
származására utal, továbbá a készpénz származásának vizsgálata érdekében, a vámhatóság jogosult
azt haladéktalanul a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak továbbítani és a
készpénz 80%-át 30 napig visszatartani.”
170.	§
A Készpénztörvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. §
Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Európai
Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak részletes
szabályait, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”
171.	§
Hatályát veszti a Készpénztörvény 3/A. §-a.
62
25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
172.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 13. §
(2)	bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A NAV)
„l) végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.”
173.	§
A NAV tv. 13. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A NAV adóigazgatási jogkörében)
”j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.”
174.	§
A NAV tv. 19/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője az e törvény 18/E. §, 19/A. § (1) bekezdésében és 19/B.
§ (1) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettség követelménye alól egyedi ügyben, indokolt
esetben felmentést adhat.”
175.	§
A NAV tv. 33/S. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a fegyelmi eljárás megindításától jogi
képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő mellett vagy helyett a kormánytisztviselő, a pénzügyőr,
az ügykezelő kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervnek a részvételét,
képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során.
(2)	A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon - a jogi
képviselő személyének bejelentését követően - jogi képviselője, illetve - a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, az ügykezelő ilyen irányú kérését követően - a NAV-nál működő munkavállalói
érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.”
176.	§
A NAV tv. 36/C. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából)
„c) a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló
berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül
átvizsgálhatja.”
177.	§
63
A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Létesítmény őrzés-védelmi intézkedés
37.	§
(1)	A pénzügyőr által őrzött létesítményben az abban tartózkodók biztonsága érdekében a
pénzügyőr a 36/A. § (1) bekezdésében és 36/B. § (2) bekezdésében rögzített intézkedéseken túl a
(2)	bekezdés szerinti intézkedésekre is jogosult. A létesítmény őrzésvédelmét ellátó szerv vezetője a
pénzügyőr által őrzött létesítménybe való be- és kilépésre - a nem NAV kezelésében lévő
létesítmény esetén az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben -, illetve a képfelvétel
készítésére a (2) bekezdés és a 78/B. § figyelembevételével szabályokat állapíthat meg.
(2)	A pénzügyőr az általa őrzött létesítmény biztonsága érdekében az (1) bekezdésben megállapított
szabályok szerint megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott
tartózkodókat távozásra kötelezheti, a létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést
alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe
helyezését, továbbá jogosult az általa őrzött létesítmény területére belépő vagy onnan kilépő
személyt a csomagja tartalmának, járművének, szállítmányának, valamint szállítási okmányának
bemutatására felhívni.”
178.	§
A NAV tv. 46. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(46. § (1) A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra jogosult:)
„i) a pénzügyőr által őrzött létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására.”
179.	§
A NAV tv. 78. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából - az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám
jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási
és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül - kezeli még
továbbá:)
„d) a NAV kezelésében lévő létesítménybe be- és kilépő személyek, illetve a 37. § (1) bekezdés
alapján igazoltatott személyek személyes adatait, továbbá a beléptető rendszer működtetése során
keletkezett adatokat az adat keletkezésétől számított legfeljebb egy évig.”
180.	§
A NAV tv. 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A belépő személyek és a belépési adatbázis adatai bűncselekmény vagy szabálysértés
gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a
szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek
64
adhatók át.”
181. §
A NAV tv. V. Fejezete a következő 78/B. §-sal egészül ki:
„78/B. §
A NAV kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban
tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és
kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében - az emberi méltóság védelme érdekében
megfigyelés elől elzárt területeket kivéve - a NAV képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. A
képfelvétel készítésének és az adatkezelésnek a tényéről, továbbá a képfelvevő által megfigyelt
területről a belépő személyek tájékoztatása érdekében figyelemfelhívó tájékoztatót kell elhelyezni.
Az e § alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. § (3)
bekezdését és a 36/P. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
182. §
(1)	A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
  „b) azon vagyontárgyak, magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök körét,
  amelyekre vonatkozóan, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz esetében azt az
  értékhatárt, amelyet meghaladóan a hivatásos állomány tagja és a kormánytisztviselő
  korlátozható abban, hogy azokat a szolgálati feladatok ellátása, illetve munkavégzés során
  magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá a magáncélú elérhetőséget biztosító
  telekommunikációs eszközök szolgálatellátás, illetve munkavégzés során történő használatának
  korlátozására vonatkozó szabályokat;”
(2)	A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
  „d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az
  egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az
  alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az
  alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági
  követelményeknek való meg nem feleléssel és a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való
  összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, a szolgálati lőfegyver ideiglenes
  bevonásának szabályait, valamint a NAV tisztjelöltjeinek egészségi és pszichikai alkalmassági
  vizsgálatával kapcsolatos szabályokat;”
183.	§
A NAV tv.
  a)	13. § (2) bekezdés k) pontjában a „végrehajtásában.” szövegrész helyébe a „végrehajtásában,”
  szöveg,
65
 b)	18. § (1) bekezdésében a „13-25. §-a, 40. §-a,” szövegrész helyébe a „13-25. §-a, 29. § (6)
 bekezdés o) pontja, 40. §-a” szöveg,
 c)	36/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „állomásokon.” szöveg helyébe az „állomásokon,”
 szöveg,
 d)	36/K. § (1) bekezdésében az „áru” szövegrész helyébe a „dolog” szöveg,
 e)	36/K. § (2) bekezdésében az „Az áru” szövegrész helyébe az „A dolog” szöveg,
 f)	78. § (1) bekezdés c) pontjában az „évig.” szövegrész helyébe az „évig,” szöveg
 g)	46. § (1) bekezdés h) pontjában az „elhárítására.” szövegrész helyébe az „elhárítására,” szöveg
 lép.
184.	§
 Hatályát veszti a NAV tv.
 a)	33/U. § (8) bekezdésében, a 33/Y. § (3a) bekezdésében, a 34/A. § (5) bekezdésében, a 34/D. §
 (6) bekezdésében az „MKK, MRK képviselőjével vagy”,
 b)	34. § (3) bekezdésében az „, illetve az MKK, MRK” szövegrész, valamint
 c)	82. § b) pontja.
26.	Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása
185.	§
 Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § 7. pontja
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 „7. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és
 egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege,
 ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat
 helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét; a vámigazgatási bírság
 kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt
 lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege,
 továbbá a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete,”
186.	§
 A Vtv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6) A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes
 rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015.
 július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 6. cikk
 (2)	bekezdésének kivételével - a (9) bekezdésre figyelemmel - valamennyi, gazdálkodónak nem
 minősülő személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok
 előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti
 kérelmet nyújt be.”
187. §
66
A Vtv. IV. Fejezete a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A Vámkódex 13. cikkéhez
13/A. §
A vámhatóság az áru átengedését követően vám-árunyilatkozattal vagy újrakiviteli árunyilatkozattal
kapcsolatos kockázatra vonatkozó információt adhat át azon „vámügyi egyszerűsítések” típusú
engedélyezett gazdálkodó részére, akivel erre irányuló megállapodást kötött. Az információ azon
vám-árunyilatkozatra vagy újrakiviteli árunyilatkozatra irányulhat, ahol az érintett gazdálkodó a
saját nevében és a saját érdekében járt el.”
188. §
(1)	A Vtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. A
gazdálkodó által adott állandó meghatalmazás vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor
érvényes, ha a képviselet tényét az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített - a
NAV honlapján közzétett - formanyomtatvány alkalmazásával papír alapon vagy elektronikusan
jelenti be.”
(2)	A Vtv. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a vámjogi képviselet a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelem benyújtására vonatkozik,
akkor a képviseletet elektronikusan kell bejelenteni.”
189.	§
A Vtv. 46. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az áruátengedést követő ellenőrzéssel érintett személyt, az ellenőrzés tárgyát képező
vámeljárások során közvetett képviselő képviselte a vámhatóság előtt, úgy az áruátengedést követő
ellenőrzés során a közvetett képviselőt ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik,
mint az ellenőrzött személyt.
(4)	Ha a közvetett vámjogi képviselet az áruátengedést követő ellenőrzésre is kiterjed, akkor a (3)
bekezdésben leírtak abban az esetben is alkalmazandóak.
(5)	A (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az (1) bekezdés szerinti értesítést valamennyi
ügyfélnek egyidejűleg meg kell küldeni.
(6)	Ha az áruátengedést követő ellenőrzés során az ügyfelek nyilatkozata egymásnak ellent mond,
úgy a vámhatóság a nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló egyéb bizonyítási eszközök
segítségével tisztázza a tényállást.”
190.	§
67
A Vtv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kérelemre indult eljárásban a felmerülő díjat - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály
másképp nem rendelkezik - a kérelmezőnek kell megfizetnie. Hivatalból indult eljárások esetén
felszámítható díjak megfizetésére az adott ügyben érintett személy köteles. Ha több személy érintett
az adott eljárásban vagy az eljárást több személy kérelmezi, úgy a felmerülő díjakat érintett
személyenként vagy kérelmezőnként külön-külön kell felszámítani.”
191.	§
A Vtv. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„23. A Vámkódex 84. cikkéhez
55.	§
(1)	Ha egyetemlegesség keretében több adós felel egyetlen vámtartozás megfizetéséért, akkor a (3)
bekezdés kivételével a vámhatóság a teljesítést valamennyi érintett adóstól kéri oly módon, hogy a
vám és egyéb teher fizetési kötelezettségről szóló határozatot valamennyi érintett adós részére
külön-külön, ugyanazon a napon, postai úton vagy adott esetben elektronikusan kell megküldeni.
(2)	Ha a fizetésre kötelezett adósok közül az egyik teljesíti a közölt határozatban megállapított
fizetési kötelezettséget, úgy a vámhatóság a teljesítésről és ez alapján a további fizetési
kötelezettség megszűnéséről a többi adóst tájékoztatja.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit az FJA 6. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetekben nem
kell alkalmazni.”
192.	§
A Vtv. a következő 23/A. alcímmel egészül ki:
„23/A. A Vámkódex 86. cikkéhez
56.	§
(1)	A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a vámjogszabályok és a
Magyarországon alkalmazandó nemzetközi szerződések határozzák meg.
(2)	Ha az árukat az FJA 141. cikke szerinti cselekménnyel jelentik be, az egyidejűleg a
vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Ha a vámhatóság a bejelentést elfogadja, azt a vám-
árunyilatkozat elfogadásával egyenértékűnek kell tekinteni.
(3)	Ha a vámjogszabályok a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges
felhatalmazást vagy engedélyt írnak elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott
feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.
68
(4)	A (2) és a (3) bekezdést alkalmazni kell a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az
esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.
56/A. §
(1)	A vámmentességi rendelet 41. cikke alkalmazásában a harmadik országokból beutazó személyek
által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről
szóló, 2007. december 20-i 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott
nemzeti jogszabály alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi
adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt kell érteni.
(2)	A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és
motorkerékpárok szabványos tartályaiban az Európai Unió vámterületére vámmentesen behozott
üzemanyag Magyarország területén a vám és egyéb terhek megfizetése nélkül nem idegeníthető el.”
193.	§
A Vtv. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e
szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedély jogosultja az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeken túl írásban kötelezettséget vállal a vámeljárás jogosultja tekintetében
felmerült tartozások megfizetésére.”
194.	§
A Vtv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás
közlésétől. Ebben az esetben a 3. § 7. ponttól eltérően nem keletkezik vámhiány.”
195.	§
A Vtv.
a)	23. § (1) és (2) bekezdésében a „minősül,” szövegrész helyébe a „minősül többek között az az
eset,” szöveg,
b)	24. §-ában az „akkor kerül sor, ha” szövegrész helyébe a „többek között akkor kerül sor, ha”
szöveg,
c)	29. § (1) bekezdésében az „utólagos könyvelésbe vételére” szövegrész helyébe az „a közlésre”
szöveg,
d)	60/B. § (6) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés” szöveg,
e)	99. §-ában az „árutovábbítás vámeljárás során vám-árunyilatkozatként használható.”
szövegrész helyébe az „árutovábbítási vámeljárásban kizárólag a harmadik országból érkező
szállítmányok érkeztetésekor fogadható el vám-árunyilatkozatként.” szöveg
lép.
69
196. §
Hatályát veszti a Vtv.
a)	3. § 4. pontja,
b)	94. § (4) bekezdésében az „a kötelező képviselet meglétét és” szöveg,
c)	119. § (2) bekezdése.
VIII. Fejezet
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
27.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
197.	§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 19. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapítása a (3) bekezdés előírása alapján
elszámolásra került, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az
illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan
kell elszámolni.”
198.	§
Az Szt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként
kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a
harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett
eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. §
szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,
illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás
miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor is.”
199.	§
Az Szt. 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai
szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a
bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül,
minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításaival szemben.”
200.	§
70
Az Szt. 84. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
  „j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az
  ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a
  származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam
  közötti - nyereségjellegű - különbözet teljes összegét, beleértve a származékos leszállítási ügylet
  keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő - 47. § (12)
  bekezdése szerinti - átértékelése miatt keletkező nyereségjellegű - különbözet összegét is,
  valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a)
  pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;”
201.	§
Az Szt. 85. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
  „j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az
  ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a
  származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam
  közötti - veszteségjellegű - különbözet teljes összegét, beleértve a származékos leszállítási ügylet
  keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő - 47. § (12)
  bekezdése szerinti - átértékelése miatt keletkező veszteségjellegű - különbözet összegét is,
  valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a)
  pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;”
202. §
Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége
engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak
nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és
a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból
való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, a nyilvántartás vezetésének,
valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a továbbképzés
ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek
akkreditációs eljárásának, továbbá a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-
minősítési eljárásának a részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az
eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
203.	§
Az Szt. 152/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
71
152/A. §
Az engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági
igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő
eljárásért, valamint a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának
bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a
kreditpont-minősítési eljárásért, valamint szakmai szervezetként történő elismerésért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
204.	§
Az Szt. 177. §-a a következő (65)-(67) bekezdéssel egészül ki:
„(65) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi...
törvénnyel megállapított 3. § (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a) bekezdését, 45. § (2) bekezdését,
47. § (12) bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését, 84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3)
bekezdés j) pontját először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(66)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .
törvénnyel megállapított 3. § (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a) bekezdését, 45. § (2) bekezdését,
47.	§ (12) bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését, 84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3)
bekezdés j) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(67)	A szövetkezeti hitelintézet, és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb
hitelintézet - függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának
szabályozott piacán forgalmazzák - e törvény 9/A. §-át először a 2019. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2018. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”
205.	§
(1)	Az Szt. 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)
  „d) a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
  szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége
  engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére
  jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti
  bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a
  nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző szervezet
  kijelölését, a nyilvántartás vezetésének, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező
  szakmai továbbképzésének és a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés
  szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a
  továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásának a részletes
  szabályait;”
72
(2) Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével -
rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők engedélyezési és nyilvántartásba vételi
eljárásáért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a
nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért, valamint a tevékenység
határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő
eljárásért, továbbá a szakmai továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek
akkreditációs eljárásáért, a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési
eljárásáért és a szakmai szervezetként történő elismerés eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
206.	§
Az Szt. 156. § (5) bekezdés i) pontjában a „bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés”
szövegrész helyébe a „bármilyen lényeges hibás állítás”, a „szóban forgó hibás közlés” szövegrész
helyébe a „szóban forgó hibás állítás” szöveg lép.
207.	§
Hatályát veszti az Szt.
    1.	3. § (9) bekezdés 11. pontjában a „különösen” szövegrész,
    2.	59/B. § (14) és (15) bekezdése.
    28.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
         könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
208.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kamara felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
tevékenységet végzők részére kiadja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti,
kötelező jellegű útmutatót. Az útmutató részét képező egységes szabályzatot a jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők az előző törvények szerinti belső
szabályzatként fogadhatják el.”
209.	§
A Kkt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a
73
 bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton,
 űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történhet.”
210.	§
 A Kkt. 9/H. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem adható meg az 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás, annak a természetes személynek,)
 „f) akit a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága a jogszabályi
 kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától meghatározott ideig eltiltott,
 az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban szereplő időtartamig,”
211. §
 A Kkt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) Egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet
 folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül az (1)
 bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.”
212. §
 A Kkt. 36. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély
 annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]
 „b) amelynek engedélyét visszavonták az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a
 határozatban szereplő időtartamig,”
213.	§
 A Kkt. 41. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja)
 „e) a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága által hozott jogszabályi
 kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló jogerős
 határozat alapján.”
214.	§
 A Kkt. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a
 minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
 a)	legalább három éven vagy három üzleti éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző
 (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító)
 gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez
 kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves vagy két üzleti évre
 kiterjedő gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
74
 ellátásában, vagy
 b)	legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló
 könyvvizsgálói tevékenységet végzett és a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel
 rendelkező minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig vagy két üzleti éven
 át közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló
 könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály a kérelmezett
 minősítés meglétét előírja, vagy
 c)	legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló
 könyvvizsgálói tevékenységet végzett - vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven vagy
 három üzleti éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi
 kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában - és sikeresen teljesítette a
 kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”
215.	§
 (1)	A Kkt. 111. § d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A küldöttgyűlés)
 „d) elfogadja a kamara - egyes területi szervezetek pénzügyi tervét, valamint a főtitkár
 javadalmazását önállóan is tartalmazó - éves pénzügyi tervét és az - egyes területi szervezetek
 pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó - éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a
 számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),”
 (2)	A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 „f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai,
 a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban
 részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását”
216.	§
 (1)	A Kkt. 173/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A bizottság ellenőrzi a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek
 a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 törvényben,
 b)	az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
 intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
 c)	az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a kamara által kiadott útmutatóban
 foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).”
 (2)	A Kkt. 173/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a
 könyvvizsgáló cég megszegte a (2) bekezdés szerinti törvényekben vagy az annak végrehajtására
 kiadott útmutatóban foglalt kötelezettségeit, a bizottság a (2) bekezdés szerinti törvényekben foglalt
75
intézkedések alkalmazásáról dönt. Ha a bizottság intézkedésként eltiltást alkalmaz, az eltiltás
időtartama 3 évig terjedhet. ”
217.	§
(1)	A Kkt. 173/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közfelügyeleti hatóság éves a minőségellenőrzéseket minőségellenőrzési terv alapján végzi,
amelyet legkésőbb a tárgyév március 31-ig nyilvánosságra hoz a kormányzati portálon”
(2)	A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Rendelet 21. cikke alapján, ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott
minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában
foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez
szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben
közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés
során önálló írásos véleményt nem készítenek, döntéshozatalban nem vesznek részt. A
közreműködőnek a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot kell adnia az
ellenőrzöttnek.”
(3)	A Kkt. 173/B. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) Az ellenőrnek, a közreműködőnek és az ellenőrzöttnek a helyszíni ellenőrzés megkezdése
előtt nyilatkozatot kell tennie a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való
megfelelésről.”
218.	§
A Kkt. a következő 208/L. §-al egészül ki:
„208/L. §
(1)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017.
évi .................törvénnyel módosított , 50. § (2) bekezdését és 1. mellékletét a hatálybalépést
követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017.
évi .................törvénnyel módosított 173/A. § (2) bekezdését a 2017. június 26-át követően
indult eljárásokra kell először alkalmazni.
(3)	E törvénynek az egyes adótörvények és már kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017.
évi.................törvénnyel hatályon kívül helyezett 173/A. § (5), és (9) bekezdését a 2017. június
26-át megelőzően indult eljárásokra még alkalmazni kell.
(4)	A Mód2 törvény hatálybalépésekor érvényben lévő 35. § szerinti kamara által kiállított
76
 engedélyek ugyanazon joghatás kiváltására alkalmasak, mint a Mód2 törvény hatálybalépését
 követően a 35. § szerinti közfelügyeleti hatóság által kiállított engedélyek.”
219.	§
 A Kkt. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
220.	§
 A Kkt.
  a)	5. § l) pontjában, 67. § (1) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
  megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény” szöveg helyébe a „pénzmosás és a
  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az
  Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
  intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg,
  b)	9/B. §-ában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
  szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek” helyébe az „a 7. § (2)
  bekezdésének” szöveg,
  c)	52. § (1) bekezdés f) pontjában az „illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
  szóló törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
  végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és
  kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,
  d)	67. § (1) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
  megakadályozásáról szóló törvényből” szövegrészek helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus
  finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és
  az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
  végrehajtásáról szóló törvényből”szöveg
  e)	112. § h) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és
  megakadályozására” szöveg helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére
  és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt
  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására”szöveg,
  f)	152. § (1) bekezdés j) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének
  és megakadályozásának” szöveg helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
  megelőzésének és megakadályozásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági
  Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának” szöveg
  lép.
221.	§
 Hatályát veszti a Kkt. 173/A.§ (5) és (9) bekezdése.
IX. Fejezet
77
EGYÉB TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
 29.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása
222.	§
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit.
 tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (E törvény alkalmazásában)
 „7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek (ide nem értve azon
 pénzeszközöket, amelyek felett a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott
 ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk rendelkezési joga korlátozott), az
 Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági
 Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a
 nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az
 elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a
 szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, továbbá a projekttársaságuk esetében a
 projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,
 8.	elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott
 ingatlanbefektetési elővállalkozás külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként
 kifizethető, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként vagy szabályozott ingatlanbefektetési
 elővállalkozásként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért
 eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott
 ingatlanbefektetési elővállalkozás projekttársasága esetében a projekttársaság külön
 jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a projekttársaságként történő
 nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 100%-a, ide nem
 értve a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás
 vagy a projekttársaságuk esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:
 számviteli törvény) rendelkezéseivel összhangban az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő
 áttérés kapcsán elszámolt egyszeri áttérési különbözet eredménytartalékban kimutatott összegét,”
223.	§
 (1)	A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
 „ac) ingatlankezelés (TEÁOR 6832) és építményüzemelés (TEÁOR 8110),”
 (2)	A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
 „f) legalább ötmilliárd forint összegű - összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére
 kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott - induló tőkével
 rendelkezik;”
 (3)	A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
78
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
  „h) esetében a teljes jegyzett tőke össznévértékéhez viszonyítottan
     ha)	legalább 25%-ot tesz ki azon részvények mértéke - a szabályozott ingatlanbefektetési
     társaságként történő nyilvántartásba vétel időpontjában -, amelyek tulajdonosai egyenként -
     közvetve vagy közvetlenül - a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át
     tulajdonolják, amennyiben - a dolgozói részvények kivételével - kizárólag szabályozott
     piacra bevezetett részvénnyel rendelkezik; vagy
     hb)	legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek
     tulajdonosai egyenként - közvetve vagy közvetlenül - a teljes jegyzett tőke össznévértékének
     legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal,
     hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó
     tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell
     alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb
     5%-át gyakorolhatja;”
224.	§
A Szit. tv. 3. § (7) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)
  „b) amelynek - konszolidációba be nem vont társaság esetén - a számviteli beszámolójában
  kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai nem haladják meg a
  számviteli beszámolójában kimutatott ingatlanok és beruházások értékének 70%-át, és
  c)	amely - a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó
  szerződés kivételével - nem köt olyan szerződést, nem vállal olyan egyoldalú kötelezettséget,
  amely az osztalék kifizetését korlátozza, és
  d)	amely az ingatlanok 10. § (1) bekezdése szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti
  különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de
  legalább negyedévente elszámolja a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58-59.
  §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírások szerint,
  illetve - amennyiben éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint
  készíti - az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell
  elveivel összhangban határozza meg, és”
225.	§
A Szit. tv. 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (7) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény
szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Abban az esetben, ha a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága az éves beszámolóját a számviteli törvény
9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken
kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési
modelltől.”
79
226. §
A Szit. tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személynek az
választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)
  „a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,”
227.	§
(1)	A Szit. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság - összevont (konszolidált) éves beszámoló
készítésére kötelezett társaság esetében a konszolidációba bevont valamennyi társaság összevont -
portfóliójában egyetlen ingatlan, vagy más szabályozott ingatlanbefektetési társaságban fennálló
részesedés értéke sem haladhatja meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság számviteli
jogszabályok szerinti mérlegfőösszegének a harminc százalékát.”
(2)	A Szit. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójában - összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves
beszámolójában - kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai (ide nem
értve a kapott óvadék összegét) nem haladhatják meg az éves beszámolójában - összevont
(konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált)
éves beszámolójában - kimutatott ingatlanok és beruházások összértékének 65%-át.
(5a) A (2), (3) és (5) bekezdések alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény
szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Éves beszámolóját a
számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készítő szabályozott ingatlanbefektetési
társaság esetében az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés
kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”
228.	§
A Szit. tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az ingatlanok (1) bekezdés szerinti piaci értéke és
könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli
politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja. Az elszámolás során köteles alkalmazni a
számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58-59. §-ában meghatározott, a piaci
értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírásokat. Amennyiben a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a
projekttársaságuk az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint
készíti, az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell
80
elveivel összhangban határozza meg.”
229.	§
 A Szit. tv.
  1.	1. §-ában a „Magyarország” szövegrész helyébe a „Magyarország vagy az Európai Gazdasági
  Térségről szóló Megállapodásban részes más állam” szöveg,
  2.	3. § (3) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként
  kifizethető tárgyévi adózott eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,
  3.	3. § (3) bekezdés e) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „együttesen közvetlenül”
  szöveg,
  4.	3. § (3) bekezdés g) pontjában a „törzsrészvényt bocsát ki” szövegrész helyébe a
  „törzsrészvényt és dolgozói részvényt bocsáthat ki” szöveg,
  5.	3. § (3a) bekezdésében a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „hb) alpontjában” szöveg,
  6.	3. § (7) bekezdés a) pontjában „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként
  kifizethető eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,
  7.	6. § (3) bekezdésében „a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően
  döntenek” szövegrész helyébe „az alapszabály másként rendelkezik” szöveg
 lép.
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30.	Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, valamint az Európai Unió jogának való
megfelelés
230.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép
 hatályba.
 (2)	A 208. §, 216. §, 220. § a) és 220. § d)-f) pontja, 221. § 2017. június 26-án lép hatályba.
 (3)	Az 5. §, 7. §, 10. § 1. pontja, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 34. §, 35. §, 41-43. §, 126. § a
 kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
 (4)	A 12. § (2) bekezdése, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése, 30-
 32.	§, 188. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
 (5)	A 102. § 2017. november 1-jén lép hatályba.
 (6)	Az 1. §, 2. §, 10. § 2. pont, 5-9. pontja, 12. § (1) bekezdése, 13. §, 14. § (1) és (3) bekezdése, 17.
 §, 18. §, 25. §, 28. §, 29. §, 33. §, 44. §, 45. §, 47. §, 49-54. §, 59. §, 74. §, 89. §, 90. §, 96-98. §,
 103.	§, 105-108. §, 109. § (2) bekezdése, 113-117. §, 120. §, 123. § 3. pontja, 124. §, 125. § 1-2.
 pontja, 127. §, 140-142. §, 144-146. §, 150. §, 152-154. §, 155. § (2) bekezdése, 158. §, 159. §, 161.
81
§, 164. § 1-2. pontja, 197-201. §, 206-207. §, 209. §, 217. §, 220. § b) pontja, 1. melléklet 1. pontja,
9-11. pontja, 3. melléklete és 4. melléklete 2018. január 1-jén lép hatályba.
231.	§
E törvény
a)	a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános
adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében történő
módosításáról szóló, 2016. május 25-i (EU), 2016/856 tanácsi irányelvnek
b)	az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló,
1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek,
c)	a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelvnek, és
d)	az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló,
2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
232.	§
(1)	E törvény 22. § (1) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-
ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá
tartozó támogatást tartalmaz.
(2)	E törvény 12. § (2) bekezdése, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 22. § (2)
bekezdése és 30-32. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i
651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(3)	E törvény 24. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély
összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági
rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
233.	§
(1)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 161.
§-a és a 200. § 15. és 16. pontja nem lép hatályba.
(2)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV.
törvény 187. §-a nem lép hatályba.
82
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 2.10. alpontot követő 2.11. alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes)
„2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
a)	a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát,
b)	a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
c)	a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 20 százalékát
meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is, azzal, hogy az ugyanazon
munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a)-c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok
időtartamának összeszámításával kell meghatározni.”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 3. A közcélú juttatások körében adómentes: pontot
megelőző 2.11. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.12. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját
háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint
biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”
3.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.3. a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú
egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával
összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-
érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve
az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén
legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá
a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében
kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános
jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj (ideértve a Bethlen Gábor Alapítvány
által adományozott Bethlen Gábor Díjat is);”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő g) alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„g) az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított
ösztöndíjak”
(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)
5.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.33-4.37. alponttal egészül ki:
83
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.33. az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok
keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;
4.34.	az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj
program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;
4.35.	a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést
és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által
fizetett díj;
4.36.	a Bolyai János kutatási ösztöndíj;
4.37.	a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók
juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük
ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése
alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.”
6.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)
„a) mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint, közadakozásból, vagy a
munkáltatójától segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a
lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet), tűzkár, baleset esetén,
különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából,”
7.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.17. az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió
valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerő-piaci képzésben, munkaerő-
piaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben részt vevő magánszemély
számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó
kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a kereset-kiegészítést és a
keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés,
közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;”
8.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.35. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.35. az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti
praxisjog (megszerzésekor működtetési jog) átruházásáért kapott ellenérték.”
9.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.36. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
84
„7.36. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 156. § (5) bekezdése alapján megszűnt
követelés;”
10.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont 9.7.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos
szabályok)
„9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú
lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
a)	akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben a lakóhelye és a
munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye
közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát
meghaladja,
b)	aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a
támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot
meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan
településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a
munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3
órát.”
11.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont 9.7.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos
szabályok)
„9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével
kapcsolatos szabályok alkalmazásában
a)	ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
b)	munkaerő-kölcsönzés esetében az a) pont rendelkezését a kölcsönvevő és kapcsolt
vállalkozásaira kell alkalmazni,
c)	nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban
áll.”
85
2. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	Az Szja tv. 3. számú melléklet nyitó szövegrésze a I. Jellemzően előforduló költségek fejezetet
megelőzően a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről)
„Közös tulajdonban álló ingatlan, ingó vagyontárgy bérbeadása esetén a költségek igazolására
bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.”
2.	Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 3.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként
foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló
külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi
közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés
címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi
hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint
naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű
belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt
költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e
rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik
egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység
is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési
szolgáltatásként lenne nyújtható;”
3.	Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pont
a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:
7.	külföldi kiküldetés esetén)
„a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint
naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban
gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és
közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály
rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban
árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző
magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett
kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez
közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és
ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez
kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott
86
(saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére
jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne
nyújtható;”
87
3. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 55-57. ponttal egészül ki:
(Sor-
szám
Megnevezés
 vtsz.)
„55. Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével               0301-ből  
56.  Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet,    0302-ből  
     halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa 0303-ból  
     kivételével                                                                         
57.  Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, 0304-ből” 
     hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével                                        
88
4. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 4. ponttal egészül ki:
(Sor¬  Megnevezés)                      
szám                                    
                                        
„4. Internet-hozzáférési szolgáltatás”  
89
5. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
Az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Megyei (fővárosi) kormányhivatalok díjmentesen szolgáltatnak adatot az állami adó- és
vámhatóság részére a földműves nyilvántartásból az adózó földműves minőségének megállapítása
céljából.”
90
6. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
A Kkt. 1. melléklet 10. pont I. alpontja a következők szerint módosul:
„I. Az 50. § (2) bekezdés a) pontra alapozott kérelem esetén az alábbiaknak megfelelő igazolás
benyújtása szükséges:
1.	az igazolás tartalmazza az igazolást kibocsátó gazdálkodó cégnyilvántartás szerinti azonosító
adatait, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló (a kérelmező) kamarai nyilvántartással megegyező
azonosító adatait,
2.	az igazolást kibocsátó gazdálkodó a kérelmező által kért minősítésnek megfelelő tevékenységet
végez, illetve végzett,
3.	az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés
feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4.	azt a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodó részéről a munkáltatói jogok
gyakorlására jogosult személy írta alá.
Az 50. § (2) bekezdés b) pontra alapozott kérelem esetén alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása
szükséges:
1.	az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak az adott minősítésű kamarai tag
könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező
megfelelően közreműködött,
2.	az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait,
amelyekre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, s amelyek tekintetében a
kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában
közreműködött,
3.	az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés
feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4.	az igazolást kibocsátó, adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.
Az 50. § (2) bekezdés c) pontra alapozott kérelem esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított,
a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás.
Az 50. § (2) bekezdés c) pontra alapozott IFRS minősítés esetén, amennyiben a kérelmező a
minősítés megszerzését közreműködésre hivatkozva kérelmezi, a kamara oktatási bizottsága által
kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás,
valamint az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1.	az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak a kamarai tag könyvvizsgálónak a
kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően
közreműködött,
2.	az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait,
amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
tevékenység ellátásában közreműködött,
3.	az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés
feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4.	az igazolást kibocsátó kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.”
91
Általános indokolás
A Javaslatban szereplő módosítások kiemelt célja gazdaság versenyképességének növelése, az
adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat
ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. A Javaslat továbbá a korábbi
törvénymódosításokat követően felmerült gyakorlati kérdésekkel, felvetődött problémákkal
összefüggésben tartalmaz számos jogtechnikai módosítást, pontosítást, valamint kiegészítést az
egyértelmű jogalkalmazás érdekében, továbbá jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését is
szolgálja
A személyi jövedelemadóban az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja az ún. adókiegyenlítés
intézményének megszüntetése: az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét idősotthoni
férőhely megszerzésére fordító magánszemély további külön adminisztráció nélkül levonhatja
vagy visszaigényelheti az erre a célra fordított jövedelem adóját. Kedvezőbbé válik az ún.
praxisjog átruházásából származó jövedelem adózása is. Az adózók szempontjából kedvező
irányban változik néhány költség-elszámolási szabály: kiegészül a saját tulajdonú járművek
fogalmát meghatározó szabály, változik a jármű tulajdonjogának igazolási módja, módosulnak a
bel- és külföldi kiküldetésre járó, igazolás nélkül levonható napidíjak elszámolásával kapcsolatos
rendelkezések. Új jogcímekkel egészül ki a törvény adómentes bevételeket felsoroló melléklete.
A javaslat kezdeményezi továbbá a bérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség eltörlését is.
A társasági adóban megszűnik a bejelentett részesedés 10 százalékos értékhatára, továbbá a
start-up vállalkozások kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A javaslat szerint a
jövőben a munkavállalói bérlakások bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték
növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel élhetnek az adózók a beruházás,
felújítás adóévében. A jövőben továbbá adóalap-kedvezmény lesz elérhető - az európai uniós
szabályokkal összhangban - az elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén.
A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy mind a kisvállalati adóalanyiság kezdetét
megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, mind a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének
napjával, mint mérlegfordulónappal kezdődő, illetve lezáruló üzleti évről beszámolót kell
készíteni, letétbe helyezni és közzétenni.
A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét - amatőr szervezetek és utánpótlás-
nevelés támogatása esetén - pénzügyi szervezetek különadójában is le lehet hívni, a fizetendő
adó 50 százalékáig, a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
A helyi adótörvény Javaslat szerint előirányzott szabályai főképp a versenyképesség, a
befektetői bizalom növelését és a változó IFRS-ekhez való igazodást szolgálják.
92
Az illetéktörvény módosítása néhány kisebb, a jogalkalmazás során felmerült problémára ad
egyértelmű szövegezéssel választ, továbbá bővíti az illetékkedvezménnyel érintett lakáscserék
esetét, mindemellett a NAV adóadminisztrációs terheit csökkenti.
A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása pontosítást tartalmaz azzal összefüggésben,
hogy 2018. január 1-jétől DT és CK diplomáciai betűjelű rendszámok kiváltásra kerülnek a CD
betűjelű rendszámmal.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 2018. január 1-től az internet-
hozzáférés áfa kulcsa 18%-ról 5%-ra, a hal áfa kulcsa 27%-ról 5%-ra csökken.
A jövedéki adóról szóló törvény módosítása az állami támogatási szabályokra vonatkozó
pontosításokat tartalmaz. Bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre, a
korábbi 20 ezer helyett minden legfeljebb 200 ezer hektoliter mennyiségű sört előállító
gazdálkodóval. Továbbá az előállítást végző hazai adóraktárak érdekeit szem előtt tartva
módosulnak a jövedéki biztosítékszabályok. A Földművelésügyi Minisztérium és a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa együttes kérésére a borászatok 2017. augusztus 15-ével
esedékes jövedéki adatszolgáltatása még a régi jövedéki szabályok szerint teljesítendő.
Adózás rendje
A tervezet adóigazgatást érintő rendelkezései elsődlegesen a gazdaság fehérítését célozzák. A
személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításával az adózók adminisztrációs terhei csökkennek.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az állami adó- és vámhatóság előtt ismertté
válnak a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően igénybevevők is. Az alanyi
adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek
a módosítással. A belföldi gazdasági társaságoknak a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz
kapcsolódóan bejelentési kötelezettségük keletkezik. Bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték
jogintézménye az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy
adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek)
új cégben kívánnak részt venni. Az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban generális
jelleggel írná elő az Art., hogy a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó
adótartozás mentesség. A NAV honlapján közzétételre kerülnek azon adózók adatait is, akik ÁFA
bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.
Jogalkalmazást segítő intézkedésként meghatározásra kerül, hogy amennyiben a közigazgatási
ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben
perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóságnak lehetősége lesz az eljárás
felfüggesztésére. A súlyosítási tilalom alól kivételként meghatározásra kerül, hogy amennyiben
az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről
(felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára
adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét
93
követően is - de legkésőbb 18 hónapon belül - meghozható lesz.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi
CLXXXVI. törvény az adószakértői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői
tevékenységet bejelentéshez kötött tevékenységgé alakította át. Az új szabályok tényleges
alkalmazására ugyanakkor a kapcsolódó, jelenleg hatályos átmeneti szabály alapján csak 2017.
július 1-jétől kerülne sor.
Tekintettel az új Art., valamint a hatósági eljárásokat szabályozó, a Ket.-et felváltó általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jei hatályba lépésére,
indokolt a 2017. július 1-jei bevezetést 2018. január 1-jére halasztani, és az ehhez szükséges
jogalkotási feladatokat (törvényi és miniszteri rendeleti módosítások) is ehhez az időponthoz
igazítani.
Készpénz törvény módosítása a napi feladatok gördülékenyebb ellátását szolgáló technikai
módosítást tartalmazza, egyúttal egyértelművé téve, hogy a közigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló szabályt kell „mögöttes” eljárási szabálynak tekinteni a készpénz törvény
alkalmazásakor.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása a jogalkalmazás során felmerült
problémák kezelését szolgálja.
A Vámtörvény rendelkezéseinek felülvizsgálta azzal a céllal történt, hogy a jogalkalmazói
tapasztalatok és visszacsatolások, illetve egyes esetekben a bíróság általi döntésekhez vezető
úton tapasztalt jogértelmezési nehézségek alapján a nemzeti vámjogi rendelkezéseket
pontosítsuk, kiegészítsük, adott esetben dereguláljuk.
A számviteli törvény módosítása az új általános közigazgatási rendtartással összefüggő
módosításokat, valamint a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket
tartalmaz. A gyakorlatban felmerült igényekkel összefüggésben pontosítja a Javaslat a
származékos leszállítási ügyletek elszámolására vonatkozó rendelkezéseket oly módon, hogy az
ilyen ügyletek keretében beszerzett eszközök esetében akkor is előírja a valós értéken történő
átértékelést a bekerülés napjára vonatkozóan, ha egyébként a valós értéken történő értékelést
nem alkalmazzák.
A Javaslat egy évvel (2018-ról 2019-re) elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának
bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt
vevő egyéb hitelintézetek számára.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosításának elsődleges
célja az ilyen társaságok létrejöttének elősegítése és minél szélesebb körben történő elterjedése,
amely hozzájárulhat az ingatlanpiac és a tőzsdei jelenlét miatt a tőkepiacok fellendüléséhez.
94
Részletes indokolás
1. §
Az Szja törvény jelenleg csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát definiálja, amiből
komplementer módon levezethető, hogy mi minősül iskolarendszerű képzésnek. A fogalom
(iskolarendszeren kívüli képzés) és annak komplementere (iskolarendszerű képzés) jól
alkalmazható a hazai (középfokú vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott) képzésekre,
de gondot okoz az alkalmazása a külföldön folytatott tanulmányokra. A Javaslat a gyakorlati
alkalmazás megkönnyítése érdekében - hiánypótló jelleggel - az iskolarendszerű képzés
fogalmával egészíti ki az Szja törvényt. Az új fogalommal egyértelművé válik, hogy a külföldön
(EGT-tagállamban, Svájcban) folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű
képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (vagy a külföldi jog szerint
ennek megfelelő jogviszonyban) kerül sor. A fogalom továbbá értelmezhető az előzőekben nem
említett külföldi államokban (pl. Amerikai Egyesült Államok) folytatott képzésekre is.
2. §
A módosítás a közös tulajdon hasznosítása Szja törvény és Áfa törvény szerinti szabályainak
összehangolására, illetve egyértelműsítésére irányul. A pontosító rendelkezés azt rögzíti, hogy
tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármely
tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a felmerült költség. Lásd még az
előterjesztés 2. mellékletének 1. pontjához írott indokolást.
3.	§
A Javaslat értelmében 2018-tól kedvezően változnak az orvosi praxisjog átruházásából származó
jövedelem adózási szabályai. A jövő évtől kezdődően a működtetési jog átruházásáért kapott
ellenérték az eredeti jogosult magánszemélynél adómentes, így ezen magánszemélyek a 2007
előtt hatályos szabályozáshoz hasonló adózási helyzetbe kerülnek (lásd az előterjesztés 1.
mellékletének 7. pontjához fűzött indokolást). Az egyéb módon (nem eredeti jogosultként)
bevételt szerzők adózása is kedvezően változik. A működtetési jog átruházásáért kapott bevétel
alapján megállapított jövedelem változatlanul egyéb jövedelemnek minősül, és a jövedelem
megállapításának módja sem változik, a jövedelem ugyanakkor - a Javaslatban foglaltak szerint
-	a szerzés és értékesítés között eltelt idő függvényében csökkenthető: ha a praxisjog értékesítése
a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik, az adóköteles jövedelem a számított
összeg 100 százaléka, ha a második évben történik, a 90 százaléka, ha a harmadik évben
történik, a 60 százaléka, ha a negyedik évben történik, a 30 százaléka. Amennyiben az
értékesítés a szerzést követő ötödik évben vagy később történik, úgy a jövedelem adómentes.
4.	§
Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján a tevékenységét év közben kezdő vagy
megszüntető, átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a
tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. A módosítás ezen arányosítási
95
szabályt kiterjeszti a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozókra is.
5.	§
Ha az ingatlant értékesítő magánszemély az ingatlan-értékesítésből származó jövedelmét az Szja
törvény által kedvezményezett lakáscélra fordítja, úgy a felhasznált jövedelemre jutó adót nem
kell megfizetnie (ha a lakáscélú felhasználás a bevallás benyújtása előtt megtörténik), vagy a
megfizetett adó az értékesítést követő második év végéig - az ún. adókiegyenlítés módszerével -
visszaigényelhető (ha a lakáscélú felhasználás a jövedelem bevallása után történik). Az Szja
törvény által kedvezményezett lakáscélú felhasználás: az értékesítő magánszemély által saját
maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek
lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben biztosított férőhely megszerzése.
Tekintettel az adókiegyenlítési szabály bonyolultságára a Javaslat kezdeményezi ezen intézmény
megszüntetését, és ezzel egyidejűleg egy jóval egyszerűbb szabály bevezetését. A módosított
szabály értelmében, ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználása az
adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a magánszemély a felhasznált jövedelemre jutó
adót az ingatlan átruházását követő második év végéig visszaigényelheti. A változtatás összefügg
a 11. § (1) bekezdés 1. pontjában szereplő módosítással.
6.	§
2016.	január 1-jétől több ponton módosult a számviteli törvény. Az egyik fontos változás, hogy
módosult az osztalékfizetés rendje. Negatív eredménytartalék esetén a vállalkozás csak abban az
esetben fizethet osztalékot, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének összege meghaladja
a negatív eredménytartalék értékét. Az előbbi módosulásra tekintettel az Szja törvény a
számviteli szabályok (így különösen számviteli törvény, IFRS) szerint osztalékként
meghatározott jövedelmet tekinti alkalmazásában osztaléknak.
7.	§
Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján a szakszervezet béren kívüli juttatásként
biztosíthat a törvényben meghatározott személyi kör részére (az adóévben és személyenként a
minimálbér összegéig) üdülési szolgáltatást. Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a
szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott
juttatások értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó
rész. 2016-ban az értékhatárt meghaladóan biztosított juttatások egyes meghatározott juttatásként
viseltek közterheket, ugyanakkor 2017-től a meghaladó juttatás (konkrét rendelkezés hiányában)
egyéb jövedelemként adóköteles. A Javaslatban szereplő módosítás biztosítja, hogy az
értékhatárt meghaladóan adott juttatások (hasonlóan a 2017 előtti állapothoz) egyes
meghatározott juttatásként adózhassanak.
8.	§
Az Szja törvény új átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg, amely lehetővé teszi az érintett §-ok
2017.	január 1-jétől történő alkalmazhatóságát. A (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy a 2018.
96
január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén az adómentes mobilitási
célú lakhatási támogatásra jogosító időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének
napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni. A (3) bekezdés alapján a vonatkozó
kormányrendeletben meghatározott összegű bel- és külföldi napidíj igazolás nélkül történő
levonhatóságának saját számlás szállítást végző vállalkozásokra történő kiterjesztése a
rendelkezés hatálybalépését követően megkezdett kiküldetésekre alkalmazható.
9.	§
Az Szja törvény 1. számú melléklete a Javaslat 1. melléklete, 3. számú melléklete a Javaslat 2.
melléklete szerint módosul.
10.	§
Szövegcserés módosítások.
1.	Az elhunyt magánszemély adókötelezettségével összefüggő rendelkezés kiegészítése: a
munkabérrel esik egy tekintet alá a magánszemély által igényelt támogatás is. Azaz, ha a
magánszemély által a halála előtt igényelt támogatás (amely még életében megillette volna a
magánszemélyt) juttatása a magánszemély halálát követően történik, akkor az adókötelezettséget
úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna
meg.
2.	A módosítás értelmében a magánszemély fizető-vendéglátó tevékenységére akkor választhatja
a tételes átalányadózást, ha a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő legfeljebb
három, nem szálláshely-szolgáltatás rendeletetésű lakásban vagy üdülőben folytatja.
3.	Jogtechnikai pontosítás a kamatjövedelmet korábban terhelő (6 százalékos mértékű)
egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség 2017. január 1-jei hatályú megszűnésével
összefüggésben.
4.	Jogtechnikai pontosítás.
5.	A módosítás szerint az önálló tevékenységet végző magánszemélyek költségelszámolása
szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát
képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is.
6.	A módosítás értelmében a jövőben a saját gépjármű tulajdonjogának igazolására nem a
kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény, hanem a közlekedési
igazgatási hatóság által kiadott törzskönyv (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által
kiadott igazolás) szolgál.
7.	A Javaslatban szereplő módosítás alapján az egyéni vállalkozók költségelszámolása
szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát
97
képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is.
8.	A jövőben az egyéni vállalkozó is a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel
igazolhatja a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát (a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás
befizetését igazoló szelvény helyett).
9.	Az Szja törvény 11. számú mellékletének IV. fejezete tartalmazza az egyéni vállalkozó által
költségként figyelembe nem vehető kiadásokat. A IV. fejezet 9. pontja alapján nem számolható el
költségként az egyéni vállalkozó által fizetett Tbj. szerinti saját nyugdíjj árulék és
egészségbiztosítási járulék. Tekintettel arra, hogy a felsorolás taxatív, amely felsorolás nem
nevesíti a Tbj. szerinti munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulékfajta jelenleg költségként
elszámolható. A Javaslatban szereplő módosítás a jövőben kizárja a munkaerő-piaci járulék
költségként történő elszámolását.
11.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések, amelyek feleslegessé vált rendelkezéseket helyeznek
hatályon kívül.
12.	§
A javaslat kimondja, hogy a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett
részesedésként lehet kezelni.
Az ellenőrzött külföldi társaság esetében a részesedés fennállása akkor teljesül, ha a részesedés
az adózó adóévének a többségében fennáll.
A javaslat meghatározza az elektromos töltőállomás fogalmát.
13.	§
A javaslat jogtechnikai pontosításról gondoskodik.
14.	§
A javaslat szerint csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára,
azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület)
bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás,
felújítás befejezésének adóévében. A visszaélések megakadályozása érdekében a rendelkezés
kimondja, hogy az adóalap-kedvezményt csak az olyan legalább heti 36 órás munkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére
szolgáló ingatlanok vonatkozásában lehet alkalmazni, akinek nincs lakóhelye azon a településen,
ahol a munkahelye van, feltéve, hogy a munkavállaló lakóhelye legalább 60 kilométerre van a
munkahelye szerinti településtől, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta,
tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az adóalap-
kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő
98
munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.
A Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódó jogalkotási feladatokról szóló 1487/2015. (VII. 21.) Korm.
határozat értelmében a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy gondoskodjon az elektromos
járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítéséről. Ennek támogatása
érdekében az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege - a meg nem térülő
eredmény erejéig - levonhatóvá válik a társasági adóalapból. A rendelkezés összhangban áll a
helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatások állami támogatási szabályaival.
15.	§
Az európai uniós irányelvi szabályozást átültetve az adóalapba beszámítandó jövedelmet az
adózó a gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni részesedése arányában kell kiszámítani.
16.	§
A javaslat az IFRS-ek társasági adózási célú alkalmazásának a SZIT törvény hatálya alá eső
adózók számára történő lehetővé tételéről gondoskodik.
A SZIT szabályait választó és ezzel egyidejűleg az IFRS-ek alkalmazására áttérő adózó az
adóelőleg minimum, a minimumadó és az adatszolgáltatás szabályait nem alkalmazza az
adómentes jövedelmei tekintetében. Ezeket a garanciális rendelkezéseket csak akkor kell
alkalmaznia az IFRS-ekre áttérő SZIT-nek, ha az áttérést követően adóköteles jövedelme
keletkezik és akkor is csak az adóköteles jövedelemrészre.
17.	§
A javaslat szerint a Tao. törvény 1. számú melléklete alkalmazásában az IFRS-ek szerinti
beszámolót készítő adózóknál a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti
értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést.
18.	§
A javaslat technikai pontosításként kimondja, hogy az IFRS-ek szerinti egyedi beszámoló
készítésére áttérő adózók esetében a minimumadó fizetési kötelezettség szempontjából az
arányosság érdekében minden esetben 12 hónapra jutó, azaz évesített összegek kerülnek
összehasonlításra.
19.	§
A javaslat a növekedési adóhitel kapcsán az európai uniós szabályokkal való összhang érdekében
kamatfizetési kötelezettséget ír elő a a fizetési halasztással érintett adót illetően.
20.	§
Az ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelem adóalap-növelő tételére vonatkozó új
rendelkezést az adózó 2017-re választás szerint alkalmazhatja.
99
Az ellenőrzött külföldi társaságból származó, 2017-et megelőző időszaki jövedelem adóalap-
növelő tételére vonatkozóan az adózó választása szerint a 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit alkalmazza.
Az elektromos töltőállomásokra vonatkozó adóalap-kedvezményt a 2017. június 30-át követően
megkezdett beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.
A növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó elhalasztására tekintettel fizetendő kamatot
a 2017. január 1-jét követően tett választások vonatkozásában kell alkalmazni, azzal, hogy a
korábbi választás esetén is befizethető a kamat.
21.	§
A javaslat az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási
szabályairól szóló rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést módosítja.
22. §
A javaslat szerint a növekedési adóhitel kapcsán biztosított beruházási kedvezményre az
általános csoportmentességi rendelet szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.
A javaslat szerint az elektromos töltőállomásokra vonatkozó adóalap-kedvezményre az általános
csoportmentességi rendelet szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni
23.	§
1.	A javaslat jogtechnikai pontosításként kimondja, hogy a tőzsdei tulajdonlás miatti kivétel az
belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyére is alkalmazandó.
2.	A javaslat kiegészíti a telephely fogalmát azzal, hogy az ingatlanalaphoz hasonlóan a
nyugdíjalapnak sem keletkezik telephelye magyar ingatlan alapján.
3.	A javaslat pontosítja a kormányrendelet megnevezését.
4.	A javaslat pontosítja a kormányrendelet megnevezését.
24.	§
A javaslat a korai fázisú vállalkozás adóalap-kedvezményénél a kutató-fejlesztő
foglalkoztatására vonatkozó feltételt törli.
25.	§
Jogtechnikai pontosítás, amely a számviteli törvény jóváhagyott osztalék elszámolására
vonatkozó szabályainak változása miatt szükséges az osztalékelőleg kétszeres adózásának
elkerülésére.
100
26. §
Átmeneti rendelkezés a 2017. adóév vonatkozásában.
27.	§
Jogtechnikai pontosítás.
28.	§
A Javaslat rögzíti, hogy nem választhatja a közterhek ekho szerinti megfizetését az egyéni
vállalkozó az egyébként ekho szerint adóztatható tevékenységére, ha arra az adóévben a
kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást választotta.
29.	§
Nem minősül az energiaellátók jövedelemadója alanyának a felszámolási vagy a kényszertörlési
eljárás alatt álló adózó.
30.	§
A Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódó jogalkotási feladatokról szóló 1487/2015. (VII. 21.) Korm.
határozat értelmében elfogadásra került az elektromobilitás hazai ösztönzéséről szóló Jedlik
Cselekvési Terv, mely szerint a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy gondoskodjon az
elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítéséről. Ennek
támogatása érdekében az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege - a meg nem
térülő eredmény erejéig - levonhatóvá válik az energiaellátók jövedelemadója alapjából,
amennyiben a kedvezményt társasági adó szempontból nem érvényesítik. A kedvezmény igénybe
vehető az adóalany kapcsolt vállalkozása által nem érvényesített kedvezmény tekintetében is. A
rendelkezés összhangban áll a helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatások állami
támogatási szabályaival.
31.	§
A törvényjavaslat meghatározza az elektromos töltőállomás fogalmát.
32.	§
Az elektromos töltőállomásokra vonatkozó adóalap-kedvezményt a 2017. június 30-át követően
megkezdett beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.
33.	§
A nappali tagozatos hallgatói jogviszonyuk mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját
(KATA) választó, egyéni vállalkozóként tevékenységet végző adózók jelenleg főállású
kisadózónak minősülnek, így utánuk havi 50 ezer forint mértékű tételes adófizetési kötelezettség
keletkezik. Ettől eltérően, a Tbj. rendszerében a nappali tagozatos hallgatónak minősülő egyéni
és társas vállalkozók mentesülnek a járulékfizetési alsó határ alapján történő járulékfizetés alól,
101
esetükben a ténylegesen elért (járulékalapba tartozó) jövedelem képezi az egyéni járulékok
alapját. A Javaslatban szereplő módosítás eredményeként a KATA hatálya alatt is kedvezőbb
adózási megítélés alá esnek a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozási
tevékenységet folytatók, azaz a jövőben nem minősülnek főállású kisadózónak (így utánuk az
alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forintos adófizetési kötelezettség keletkezik).
34.	§
A hatályos szabályok szerint megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás
nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. A
módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az
adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az
adóhatóság felé.
35.	§
A módosítás a bevételi nyilatkozat szabályai között azt rögzíti, hogy a kisadózó bevételi
nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a
nyilatkozat bevallás módjára helyesbíthető, annak elmulasztása, hibás vagy késedelmes
teljesítése esetén a kisadózó a bevallásokra vonatkozó szabályok szerint szólítható fel a
kötelezettség teljesítésére, illetve ennek eredménytelensége esetén a kisadózó bevallás
elmulasztása miatt szankcionálható.
36.	§
A kisvállalati adóról szóló törvény az adóalanyiság választása, illetve megszűnése esetén nem
rendelkezik egyértelműen az üzleti évhez kapcsolódó beszámoló készítési kötelezettségekről. A
módosító javaslat a gyakorlati végrehajtás elősegítése érdekében kimondja, hogy a kisvállalati
adóalanyiság kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, az azt megelőző üzleti évről
beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni.
A módosító javaslat egyértelműsíti, hogy az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint
mérlegfordulónappal, a KIVA adóalanyiság üzleti évéről szintén beszámolót kell készíteni,
letétbe helyezni és közzétenni.
37.	§
Amennyiben év közben a kettős könyvvitelt vezető cég magánszemély tulajdonosai
osztalékelőleget vesznek fel, megfizetik utána a személyi jövedelemadót, de a tárgyévi
eredménytartalékból nem kerül kikönyvelésre. A jóváhagyott osztalékot csak következő üzleti
évben kell kikönyvelni az eredménytartalékból. Ha a vállalkozás ekkor már a Katv. hatálya alatt
működik, bevételi nyilvántartást kell vezetnie, a jóváhagyott osztalékot már nem kell
könyvelnie. Ezért az áttéréskor az adóalapot csökkenteni kell a mérlegben kimutatott, a társasági
adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartalék terhére felvett osztalékelőleg követelés
könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként
102
jóváhagyták.
A Katv. hatálya alá bejelentkező adózó az áttérést megelőző adóévről benyújtott (’71-es számú)
bevallásában számol el többek között az osztalék utáni adót kiváltó adóról is. Az elszámoló
bevallás benyújtásának határideje a bevallási időszak végét követő ötödik hónap utolsó napja -
általános esetben, január 1-jei áttérést feltételezve - május 31. Az elszámoló bevallásban állapítja
meg az adózó a tényleges adókötelezettségét, amelynek 1/3-ad része az elszámoló bevallás
benyújtásával egyidejűleg, azaz május 31-én esedékes. A második 1/3 rész - a törvény eredeti
szövege szerint - az üzleti évet követő adóév február 25-ig esedékes (a harmadik 1/3-ad az üzleti
évet követő második adóév február 25-ig esedékes). Évközi áttérés esetén (pl.: 2016. február 1-
jei áttérésnél) az a helyzet állhat elő, hogy törvény eredeti szövege szerint 2016. február 25-én az
adózónak be kell fizetni egy olyan adókötelezettség 1/3-ad részét, amelyről 2016. június 30-án
számol el ténylegesen. A módosító javaslat méltányosabb eljárást biztosít a kisadózó számára.
38.	§
A módosítás az egyes szabályok visszamenőleges alkalmazását lehetővé tevő rendelkezés
jogtechnikai pontosítását tartalmazza: egyértelművé teszi, hogy a 2016. évi nyári módosítással
beiktatott és utóbb módosított rendelkezés (a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra
folyósított támogatás bevételnek nem számító tételként való meghatározása) esetében az utóbb
végrehajtott módosítás is visszamenőlegesen alkalmazható. Egyidejűleg a rendelkezés az
alkalmazhatóság kezdő időpontját 2013. január 1-jére módosítja, figyelembe véve, hogy a Katv.
ettől az időponttól hatályos.
39.	§
Szövegcserés módosítások.
1.	A módosítás a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének
időpontját az erről szóló határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napjára módosítja,
ezzel a kisadózó mentesül a kétféle adó (tételes adó és a KATA-alanyiság megszűnését követő
általános szabályok szerint fizetendő adó) együttes megfizetésétől.
2.	A Katv. hatályos szabálya értelmében, ha a KATA-alanyiság megszűnt, az adóalanyiság a
megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható. Ez a szabály a
gyakorlatban azt jelenti, hogy ha pl. az adóalanyiság 2015-ben szűnt meg, akkor az ismételten
(legkorábban) 2017 januárjában volt választható, és az adóalanyiság a választás bejelentését
követő hónap első napjával (azaz 2017. február 1-jén) jött létre. Így a példabeli esetben a
magánszemély adóéve (indokolatlanul) két részre osztódik: egy KATA szerint adózó részre és
egy 1 hónapnyi nem KATA szerint adózó részre. A Javaslat szerinti módosítás megteremti annak
lehetőségét, hogy a magánszemély a megelőző adóév decemberében éljen az ismételt választás
jogával, és így az adóalanyiság a következő adóév január 1-jével (egy teljes adóévre)
létrejöhessen.
103
40. §
Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó rendelkezés hiányában a továbbiakban nincs
szükség a fogalmi meghatározásra, ezért a javaslat törli az ellenőrzött külföldi társaságra
vonatkozó definíciót.
41.	§
Az IFRS-ek szerinti adózónak az innovációs járulékkötelezettségük megállapításakor a helyi
iparűzési adóban előírt speciális rendelkezéseket megfelelően alkalmazniuk kell.
42.	§
Az IFRS-ek szerinti adózókra vonatkozó rendelkezést a 2017. adóév vonatkozásában az adózó
választása szerint alkalmazza.
43.	§
A számviteli törvény rövidítés bevezetése.
44.	§
A javaslat a DT és CK diplomáciai betűjelű rendszámok 2018. január 1-jétől CD betűjelű
rendszámmal történő kiváltására tekintettel szükséges pontosítást tartalmaz.
45.	§
Jogtechnikai pontosítás miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés, összefüggésben az
előző §-sal.
46.	§
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében kimondja, hogy az ún. hálózati szolgáltatás
nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, melyből következően arra a kedvezményes
áfa kulcs nem vonatkozik.
47.	§
Felhatalmazó az adópolitikáért felelős miniszter számára a számla, egyszerűsített számla, nyugta
előállítása, adóigazgatási azonosítása, forgalmazása, nyilvántartása szabályainak rendeletben
történő megállapítására.
48.	§
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.
49.	§
A Javaslat értelmében 27%-ról 5%-ra csökken a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakulcs. A
Javaslat meghatározza a rendelkezés hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti szabályt, amelynek
104
értelmében az 5%-os adókulcsot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a
fizetendő adó megállapításának időpontja 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
A Javaslat értelmében 18 %-ról 5 %-ra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó
áfa kulcs. Tekintettel arra, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást jellemzően időszakonkénti
elszámolás keretében nyújtják, a Javaslat olyan átmeneti rendelkezést állapít meg - a korábbi áfa
kulcs csökkentéshez kapcsolódó átmeneti előírásokhoz hasonlóan - , melynek értelmében a
kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcs azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében
alkalmazandó először, amelynek az ún. elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően
kezdődik, és amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta
kibocsátásának időpontja is 2017. december 31-ét követő időpontra esik. Abban az esetben, ha
szolgáltatást nem időszakonkénti elszámolás mellett nyújtják, a Javaslat értelmében a
kedvezményes kulcsot a 2017. december 31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először
alkalmazni.
50.	§
Átmeneti rendelkezés az „alaki jogerő” fogalomról a „végleges döntés” terminológiára történő
áttéréshez.
51.	§
2018. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökken a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfa kulcs,
továbbá 18%-ról 5%-ra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra alkalmazandó áfa kulcs.
52.	§
Szövegcserés módosítások, amelyeket egyéb jogszabályok módosulása indokol.
53.	§
A Javaslat az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 2018. január 1-jétől történő
további mérséklése miatti hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
54.	§
A jövedéki törvény általános eljárásjogi háttérjogszabálya 2018-tól az adózás rendjéről szóló
törvény lesz. Ezzel az adóügynek minősülő és a nem adóügynek minősülő jövedéki eljárások
további egységesítése valósítható meg.
55.	§
A fedezetigazolás, mint biztosítéknyújtási forma lehetővé tétele, ami az ügyfelek számára
kedvezőbb feltételeket teremt, mint a bankgarancia.
Pontosítás az ellenőrzött energiatermékek körének vonatkozásában az uniós irányelvvel való
összhang érdekében.
105
A kisüzemi sörfőzde fogalmának módosítása, amely alapján - összhangban az uniós szabályozás
által biztosított maximális lehetőséggel - 20 ezer helyett a 200 ezer hektoliterig előállítók
tartoznak ide.
Az elektronikus cigaretta fogalmának pontosítása a dohányzást imitáló elektronikus eszközök
elhagyásával, tekintettel arra, hogy a töltőfolyadék csak nikotintartalmú lehet.
56.	§
Szövegpontosítás, amely értelmében adófizetési kötelezettség keletkezik az egyéb ellenőrzött
ásványolaj és megfigyelt termék saját felhasználás céljára történő importálása esetén is.
57.	§
Az egységes fogalomhasználat érdekében szükséges pontosítás.
Pontosítás, amely alapján a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás belföldi
bekövetkezésére vonatkozó bejelentés tekintetében a végrehajtási rendelet nem határoz meg
kötelező adattartalmat.
Pontosítás, amely értelmében a csendes bor mellett a habzó bor esetében is az agrárpolitikáért
felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el hiányként az állami adó- és
vámhatóság.
Annak egyértelművé tétele, hogy az adófizetési kötelezettség alól mentesült termékre
főszabályként nem alkalmazandóak a jövedéki termékek szállítására és szabadforgalomban
folytatott kereskedelmére vonatkozó rendelkezések.
58.	§
Annak meghatározása, hogy az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári
állományát és éttermét, kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a
szerződésben részes más állam fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-
visszaigénylési jogosultságot csak akkor gyakorolja a Magyar Honvédség képviselőjeként a
Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve ha a termékbeszerzés a
Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történt.
59.	§
Az iratokra vonatkozó Ákr. szabályok alkalmazását az adózás rendjéről szóló törvény tervezete
2018-tól alkalmazni rendeli, ezért az eredetiben a hatóság rendelkezésére bocsátandó itatok körét
a jövedéki törvény szintjén szükséges szabályozni miniszteri rendeleti szint helyett. Három
okirattípust érint a szabály, a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó okiratokat
(bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, készfizető kezesi
kötelezettségvállaló nyilatkozat), az erkölcsi bizonyítványt és a papír alapú jövedéki okmányok
kiállításához adott aláírási címpéldányt. Utóbbi esetében rendeleti szinten lesz szabályozva azon
106
esetek köre (ha a jogosult a NAV jelenlétében ad aláírásmintát vagy ha az európai uniós
követelményeknek megfelelő különleges bélyegző alkalmazását kérik az engedélyezésnél),
amikor nem szükséges az eredeti aláírási címpéldány benyújtása.
60.	§
Meghatározásra kerül, hogy a termék előállításhoz és a működési időhöz kötött
biztosítékkedvezményt egy adóraktár engedélyes esetében a teljes tevékenység
figyelembevételével kell megállapítani, továbbá a módosítás alapján az adóraktár engedélyese
által előállított termék az adóraktár engedélyes valamennyi adóraktárában biztosítékmentesnek
minősül.
A légiközlekedési tevékenységet végző légijármű kiszolgálását végző adóraktárra vonatkozó
biztosítékszabályok pontosítása annak érdekében, hogy a kedvezményes biztosíték a magáncélú
kiszolgálást is végző adóraktárakra is vonatkozzon.
61. §
A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásáról az állami adó- és vámhatóság részére
megküldendő adatokat érintő pontosítás.
62. §
Szövegpontosítások, figyelemmel arra, hogy a földgáz nem jövedéki engedélyköteles termék,
továbbá a megfigyelt termékek importálása és tagállami behozatala nem jövedéki
engedélyköteles tevékenység.
63.	§
A jövedéki engedélyes kereskedő által azonos telephelyen és időben történő jövedéki
kiskereskedelmi tevékenység esetén vezetendő nyilvántartásra vonatkozó pontosítás, amely
alapján a nyilvántartásnak a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi tevékenysége
keretében végzett értékesítésekre kell kiterjedni, továbbá az eljárások elhúzódásának elkerülése
érdekében nem előírás az állami adó- és vámhatóság általi előzetes jóváhagyás.
64.	§
A jövedéki eljárásokban általánosan nem lesz szükség az elektronikus nyilvántartások állami
adó- és vámhatóság általi előzetes jóváhagyására.
65.	§
A szállítólevél alkalmazására kötelezett személyi kör (adóraktár engedélyes és jövedéki
engedélyes kereskedő) pontosítása, illetve az adóraktár által a repülőgép-üzemanyag magáncélú
kiszolgálása esetén alkalmazandó okmány meghatározása.
66.	§
107
A nem zárjegyköteles alkoholtermékek nagykereskedelméhez - a régi Jöt. szabályozásához
hasonlóan - az új jövedéki szabályozás szerint sem kell jövedéki engedélyes kereskedői
engedéllyel rendelkezni.
67.	§
Az üzemanyagtöltő állomáson forgalmazandó és a nyilvántartás-vezetési kötelezettséggel érintett
termékek körének pontosítása (ide értendő az üzemanyagcélú földgáz is), továbbá az
üzemanyagtöltő állomásokra vonatkozó műszaki követelmények és adatszolgáltatási
kötelezettség pontosítása. Továbbá az adatszolgáltatásra vonatkozó határidő meghosszabbítása, a
tárgyhónapot követő hónap 5. napjáról a 12. napjára.
68.	§
A dohánygyártmány és alkoholtermék zárjeggyel történő ellátására vonatkozó kivétel
kiterjesztése a végső úti céllal tagállamba utazó utas részére történő értékesítés és a tagállamba
közvetlenül repülő repülőgépek részére megvalósuló átadás esetére.
69.	§
A rendelkezés megfelelő hatálybalépésének biztosítása érdekében szükséges jogtechnikai
pontosítás.
70.	§
Pontosítás az adóbevallás alapját képező információk vonatkozásában, valamint az adó-
visszaigénylés időpontjára vonatkozó rendelkezések mindenesetre kiterjedő, teljes körű
alkalmazása érdekében.
71.	§
A mentesített szervezetek adó-visszaigénylésre vonatkozó speciális rendelkezés, amely
értelmében ilyen esetekben, az általános szabálytól eltérően, az egyes, az általános forgalmi adót
és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének
végrehajtásáról szóló 11/2010. (III. 31.) PM rendeletben meghatározott időpont alkalmazandó.
72.	§
Annak meghatározása, hogy a repülőgép-üzemanyag esetében az adófizetési kötelezettség alóli
mentesülést, valamint a készletre vételét igazoló okmány ellenjegyzés céljából papíralapon is
benyújtható az állami adó- és vámhatósághoz.
73.	§
A végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatok esetében a
sorszámtartományok állami adó- és vámhatóság általi kiadhatóságát biztosító rendelkezés.
74.	§
108
Az adóügynek nem minősülő jövedéki ügyekre is az adózás rendjéről szóló törvény adóügyekre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni 2018-tól.
75.	§
Szövegpontosítás annak érdekében, hogy a közhiteles nyilvántartás a tevékenység
megnevezésére is kiterjedjen.
76.	§
A vasúti közlekedéshez és belvízi hajózáshoz felhasznált gázolajra vonatkozó állami támogatási
határozat számának frissítése, a szabályok kiegészítése a támogatáshalmozás kizárásával, a
határértékek tényével és a visszafizetési kötelezettség előírásával, illetve a mezőgazdaságban
felhasznált gázolajhoz kapcsolódó állami támogatási szabályok megalkotása.
77.	§
Annak meghatározása, hogy a gyorsított eljárásra vonatkozó szabályokat kizárólag a természetes
személyekre kell alkalmazni. A módosítás alapján továbbá gyorsított eljárás során a tolmács
alkalmazása mellőzhető, ha az érintett az idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban
lemond a tolmács igénybevételéről.
78.	§
A kötelezően elkobzandó dolgok kiegészítése a jogosulatlanul megszerzett és lefoglalt adóügyi
jelzéssel és technikai pontosítás a merev hivatkozások rugalmas hivatkozásokra történő cseréje
érdekében.
79.	§
Annak meghatározása, hogy az adóraktár részének tekintendő az adóraktár területét hajótöltési
céllal elhagyó, jelölt gázolajat szállító tartályautó is.
Annak meghatározása, hogy az adóraktár engedélyesének a repülőgép-üzemanyagra vonatkozó
adófizetési kötelezettség alóli mentesülést, valamint a lefejtett repülőgép-üzemanyag készletre
vételét igazoló bizonylatot ellenjegyzés céljából be kell nyújtani az állami adó- és
vámhatósághoz.
80.	§
Törvényi szinten szükséges annak meghatározása, hogy a lakossági energiafogyasztó a saját
háztartása céljára vásárolt földgáz közúti jármű üzemanyagaként történő felhasználásának
bejelentése vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság soron kívül tájékoztatja a műszaki
biztonsági hatóságot és a földgáz ellátását biztosító szolgáltatót.
81.	§
Kiegészítés annak érdekében, hogy az egyszerűsített adóraktári engedély megadásának továbbra
109
se legyen feltétele a büntetlen előélet bizonyítása.
82.	§
Szövegpontosítás, továbbá módosítás, amely értelmében a jövedéki engedélykötelezettség
előírása nem vonatkozik a csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható
palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelő által végzett exportálásának és másik
tagállamba kereskedelmi céllal történő szállításának esetére.
83.	§
A hivatalos zár előállítására jogosító engedély feltételeit rögzítő rendelkezés.
84.	§
A bérfőzés esetében a jogalkalmazási gyakorlat tapasztalatai alapján az adófizetésre kötelezett
személyének pontos meghatározása érdekében szükséges módosítás.
85.	§
Annak egyértelművé tétele, hogy a nemzetközi repülőtér tranzitterületén harmadik országba
menő utasnak nem helyben fogyasztásra értékesített dohánygyártmányra nem alkalmazandó sem
az a) sem a b) pont rendelkezése, ugyanis az értékesítés adózatlanul történik. Ilyen esetben az
adóraktár által alkalmazott értékesítési árat nem kell közzétenni az állami adó- és vámhatóság
honlapján.
86.	§
A zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő
szabályainak pontosítása figyelemmel arra, hogy egyrészt az adófizetési kötelezettség nem
minden esetben az értékesítéskor keletkezik, másrészt az áfatörvény nem tartalmaz már tételes
átalányadózásra vonatkozó szabályokat.
87.	§
A hivatalos zár előállításának hatósági engedélyezéséhez kapcsolódóan a törvényi felhatalmazó
rendelkezés pontosítása.
88.	§
A borászatok (egyszerűsített adóraktárak és kisüzemi bortermelők) 2016. augusztus 15-én
esedékes jövedéki adatszolgáltatásukat még a régi Jöt. szerint kötelesek teljesíteni, ezáltal
számukra az adatszolgáltatás egyszerűsítése először 2018-ban fog érvényesülni. További
jogtechnikai pontosítás.
89. §
Az alaki jogerő fogalom helyett a végleges döntés szóhasználatra áttérés és egyéb jogtechnikai
pontosítás.
110
90. §
Jogtechnikai pontosítás.
91.	§
Nem kerül bevezetésre az állami adó- és vámhatóság által fejlesztendő adóraktári nyilvántartó
program az érdekeltek kis számával szemben álló fejlesztési volumenre tekintettel, továbbá
egyéb jogtechnikai pontosítás.
92.	§
Jogtechnikai pontosítás miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés, összefüggésben a(z)
69.	§-sal.
93.	§
Jogtechnikai pontosítás miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés, összefüggésben a(z)
68.	§-sal.
94.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) hatályos szabályai a Javaslat
szerint kiegészülnek azokkal a rendelkezésekkel, melyek a határozott időre rögzített adómérték
esetén korlátozzák az önkormányzat adómegállapítási jogosítványait. A Javaslat, a Htv. szerinti
önkormányzati adómegállapítási jogként fogalmazza meg azt, hogy ha a határozott időre
rögzített adómérték alkalmazásának időszakában rendkívüli mértékben (50 %-kal) csökken az
önkormányzat adóbevétele, akkor az önkormányzat az adó mértékét - természetesen a törvényi
adómaximumra tekintettel - emelheti, de legkorábban csak a határozott időszak harmadik évétől
kezdődően.
95.	§
A Htv. hatályos szabályai alapján a helyi önkormányzat adórendeletének mértékszabályát -
figyelemmel az éven belüli súlyosbítás tilalmára - akár évente módosíthatja (emelheti). Mindez
a településen hosszabb távon beruházni szándékozó befektetők gazdálkodásában, távlati üzleti
terveit illetően bizonytalanságot jelenthet.
A Javaslat szerinti szabályozás tovább erősíti a jogbiztonságot, azzal, hogy kimondja: az
önkormányzat a határozott időszak első két naptári évében semmiképp sem változtathatja meg az
adó mértékét az adózó hátrányára. Később, a határozott időszak alatt, legkorábban a határozott
időszak harmadik naptári évétől az adómérték emelése csak akkor lehetséges, ha az
önkormányzat vállalása a körülmények jelentős megváltozása miatt a továbbiakban már nem
tartható. A Javaslat szerint ez akkor következik be, ha a mértékemelés hatályba lépését megelőző
naptári év első tíz hónapjában iparűzési adónemben bevallott és befizetett, az építményadóban, a
telekadóban kivetett és befizetett adó (adóelőleg) összege az azt megelőző naptári év azonos
111
időszakához képest jelentősen, 30%-ot meghaladó mértékben csökken. A Javaslat azért ezen
időszak bevételét tekinti kiindulópontnak, mert az adómérték emelése csak naptári év január 1-
jétől lehetséges, ugyanakkor a mérték-emelésről szóló rendeletet annak hatálybalépést 30 nappal
megelőzően ki kell hirdetni, illetve azt megelőzően elő kell készíteni és a képviselő-testületnek
el kell fogadnia.
A megemelt mértékű adó jelentős bevétel-csökkenés esetén sem haladhatja meg a határozott
időszakra rögzített adó mértékének 130%-át.
A Javaslat a Htv. 41/A. §-ának (5) bekezdésében rendelkezik arról is, hogy a bevétel
számításánál az előrehozott adót akkor kell figyelembe venni, amikor azt a jövőbeni adófizetési
kötelezettségbe beszámítják.
A Javaslat külön megfogalmazza, hogy ha a határozott időszakban bekövetkező mértékemelést
követően, de még a határozott időszakon belül, az önkormányzat adóbevétele emelkedik és eléri
a mértékemelés előtti második év bevételi szintjét, akkor a településnek vissza kell állítania a
határozott időszakra megállapított, korábbi adómértéket.
A Javaslat átmeneti szabályként rögzíti, hogy ez a korlátozó szabályozás a hatályba lépését
követően megállapított adómérték(ek)re vonatkozik.
96.	§
A Htv. külön rendelkezést fogalmaz meg arra az esetre, ha a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság munkaviszony létesítése miatt szűnik meg,
miközben a személyi jövedelemadó-törvény értelmében a munkaviszony létesítése nem jár az
átalányadózás megszűnésével. Erre tekintettel a Javaslat kiemeli a már okafogyott hivatkozást a
Htv-ből, s így már csak az átalányadózás más ok miatt való megszűnésére, illetve
megszüntetésére írja elő azt, hogy az egész évben a főszabály szerinti adóalap-megállapítást
vagy - ha a feltételek fennállnak - a nettó árbevétel 80%-ában való adóalap-megállapítást lehet
alkalmazni.
97.	§
2016. január 1-jétől nyílt meg a magyar jogrendben annak lehetősége, hogy egyes vállalkozások
a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabályok, az IFRS-ek alkalmazásával készítsék el
beszámolójukat, továbbá e beszámoló szolgáljon a gazdasági tevékenységet terhelő adók
kiszámításának alapjául.
2018.	január 1-jétől az IAS 18 Bevételek című és az IAS 11 Beruházások című standardokat
felváltja az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard, továbbá ekkortól
alkalmazandó az IFRS 9 pénzügyi instrumentumok standard is.
Tekintve, hogy a Htv. az IFRS-t alkalmazókra vonatkozó nettó árbevétel tartalmát a megszűnő
112
standardokból kiindulva építi fel, a Javaslat egyfelől ezen hivatkozásokat megszünteti, másfelől
az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard fogalmi készletét használja a nettó
árbevétel tartalmának meghatározása során.
98.	§
A Javaslat az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó standard első alkalmazása kapcsán ír elő
átmeneti rendelkezést annak érdekében, hogy ne következzék be valamely tétel esetén az
adózatás elmaradása, vagy éppenséggel a kétszeres adóztatás.
99.	§
A Javaslat szerint külön rendelkezés szabályozza azt az esetet, ha az adóalany a jövőbeni helyi
adófizetési kötelezettségre figyelemmel korábban kíván befizetést teljesíteni. Ez a hatályos
szabályok szerint túlfizetésnek minősül. A Javaslat szerint a jövőbeni adófizetési kötelezettségre
tekintettel korábban megfizetett összeg előrehozott adónak minősül, mely kizárólag a jövőben
esedékes adóba számítható be, vissza nem téríthető.
A Javaslat szerint ilyen esetben az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani, melyben az
adóalany megjelölheti, hogy melyik később esedékes adóját, adóelőlegét kívánja korábban
teljesíteni. Ekkor az előrehozott adót az ezen esedékességi időpontokban teljesítendő adófizetési
kötelezettségbe, az adóalany erre vonatkozó rendelkezése hiányában pedig a soron következő
fizetési kötelezettségbe kell beszámítani.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az előrehozott adóról szóló bevallás önellenőrzéssel nem
helyesbíthető.
100.	§
A hatályos Htv. értelmében a települési önkormányzatnak adatot kell szolgáltatni a Magyar
Államkincstár számára a bevezetett helyi adók főbb szabályairól annak érdekében, hogy ezen
adatokat a Magyar Államkincstár a honlapján az adózók tájékoztatása céljából közzétegye. A
Javaslat ezen adatszolgáltatási kötelezettséget egészíti ki. E szerint, ha az önkormányzat
rendeletében az adó mértékét, vagy valamely adóelőny-szabályt határozott időre állapít meg,
akkor az adóhatóság e tényről is adatot szolgáltat a Magyar Államkincstárnak.
101. §
A hatályos szabályozás szerint nem nyújtható be közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz
papíralapon a helyi adóbevallási nyomtatványokat szabályozó miniszteri rendelet szerinti helyi
iparűzési adóbevallási nyomtatványon bevallás, ha a vállalkozó az önkormányzati
adórendeletben biztosított adóelőnyre jogosult és azt igénybe kívánja venni. Ez a korlátozó
szabályozás azonban felesleges, mert a miniszteri rendelet szerinti bevallási nyomtatvány
alkalmas az adóelőnyök érvényesítésére, így a Javaslat ilyen értelemben változtatja a Htv.
szabályait.
113
102. §
A Htv. hatályos szabálya szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami
adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. E kedvező,
adminisztrációs szabályt a Javaslat kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami
adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével.
103.	§
A cégalapításhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok csökkentése érdekében a Javaslat
kimondja, hogy az állami adóhatóság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény szabálya alapján a cégbíróság útján a létrejött cégről beérkezett
adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton megküldi.
Mindez azt eredményezi, hogy az új cég a cégalapítás kezdeményezésével nemcsak az állami
adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is egyablakos
rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét.
A Javaslat szerint, ha a cég a KATA-alanyaként az iparűzési adóban a rá vonatkozó
egyszerűsített adóalap-megállapítási módot kívánja választani, akkor arról külön nyilatkozatot
kell tennie. Az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó döntését ugyanakkor nem
szükséges a cégalapításkor meghoznia, hiszen arra, és az arról szóló nyilatkozat tételére 45 nap
áll rendelkezésére.
Elképzelhető, hogy a bejelentkezéssel egyidejűleg nemcsak az állami adóhatóságtól érkező,
hanem más adatok bejelentése is szükséges az adókötelezettség teljesítése érdekében (pl.:
adóelőlegről szóló bejelentés a jogutódlással alakult vállalkozások esetén vagy például
idegenforgalmi adóban a szálláshely címének bejelentése). A Javaslat szerint a cég székhelye
szerinti önkormányzati adóhatóságnak ezen adatok bejelentésére külön fel kell hívnia az adózót.
104.	§
A Javaslat átmeneti szabályként rögzíti, hogy az önkormányzati adómegállapítási jogosultságot
rögzítő, illetve korlátozó új szabályok, azaz a 6. § új f) pontja és a Htv. 7. §-ának új h) pontja a
hatálybalépését követően megállapított adómérték(ek)re vonatkoznak.
105.	§
Az első bekezdéshez: A Javaslat a tulajdonos fogalmát pontosítja.
A második bekezdéshez: A hatályos Htv. önálló nettó árbevétel-fogalmat ír elő a tipikusan nem
vállalkozási tevékenységet végzők számára. Esetükben nettó árbevétel a vállalkozási
tevékenységből származó bevétel. A 2017-től módosított Htv. szerint egyértelművé vált, hogy az
alapítványok, egyesületek ingatlan-bérbeadási tevékenysége vállalkozási tevékenységnek
minősül. A Javaslat ezzel összefüggésben azt is vitathatatlanná teszi, hogy az e tevékenységből
eredő bevétel része a nettó árbevételnek (így az iparűzési adóalapnak).
114
106. §
Az 1. ponthoz: A Htv. a 2018. január 1-jétől új építményadótárggyal, a szabadtéri
reklámhordozóval egészül ki, mellyel összefüggésben a Javaslat rögzíti, hogy az
önkormányzatot csak az építmény és a telek kapcsán köti az a szabály, miszerint egyféle
adótárgy esetén csak egyféle adó fizetését írhatja elő.
A 2. ponthoz: A Javaslat a jogalkalmazás során felmerülő bizonytalanság miatt az építményadó
alapjának (hasznos alapterületének) megállapítása szempontjából releváns belmagasság szó
fogalmát egyértelműsíti, tekintettel arra is hogy az építésügyi szabályokban említett hasonló
fogalom - a Htv. erre vonatkozó utalása híján - nem alkalmazható. A belmagasság fogalma alatt
-	amint az a szó köznyelvi értelméből jelenleg is következik - a padlószint (járófelület) és az
afelett levő épületszerkezet (ami lehet a födém vagy a tetőszerkezet) vagy (ha van) álmennyezet
közti távolságot kell érteni. A Javaslat a fogalom értelmezése kapcsán továbbra sem hívja fel az
építésügyi szabályokat, tekintve, hogy az azokban említett belmagasság fogalom elavult és a
Htv. céljával ellentétes következtetés levonására is alkalmat adna.
A 3. ponthoz: A hatályos Htv. szerint telephelynek minősül a szélerőmű, a szélkerék, azaz ezen
üzleti létesítmények helye szerinti településen iparűzési adókötelezettség keletkezik. Tekintve,
hogy a szélerőmű, szélkerék funkciója azonos a napelem-erőművel, a Javaslat utóbbit is
telephelynek tekinti.
107.	§
A Javaslat - az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - rendelkezik arról, hogy az
önkormányzati adóhatóságnak az adóévi gépjárműadó alól mentes tényállások kapcsán (a 0 Ft
éves adóról) nem kell határozatot hoznia, azonban az adóévi adómentesség tényét a
nyilvántartásában rögzíteni köteles.
108.	§
A Javaslat pontosítja a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény értelmező
rendelkezésében szereplő költségvetési szerv fogalmát.
109.	§
(1)	A bankadó alanyok a jövőben a fizetendő különadó összegét csökkenthetik - a különadó 50
százalékáig - a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével.
A javaslat tételesen meghatározza, hogy az állami támogatási szabályokkal összhangban mely
célok minősülnek kedvezményezettnek a látvány-csapatsport támogatási jogcímen belül a
pénzügyi szervezetek különadójában biztosított kedvezmény kapcsán. Kedvezményezett célnak
minősül például az amatőr sportszervezetek és az utánpótlás nevelés támogatása, azzal, hogy e
támogatások esetében is kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr
sportszervezetek és közhasznú alapítványok támogatása minősül kedvezményezett célnak,
115
továbbá a sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatás esetében a korlátozott mértékű gazdasági
célú létesítmények támogatása minősülhet kedvezményezett célnak.
A kedvezmény feltétele, hogy az adózó a Tao. törvény szerinti adókedvezményre legyen
jogosult, azonban azt a társasági adó terhére ne érvényesítse. Az adóvisszatartás formájában
bankadóból lehívott összeg vonatkozásában társasági adó kedvezményre az adózó a
továbbiakban nem lesz jogosult (a javaslat a kétszeres érvényesítést kizárja).
Az igénybe vett adócsökkentés összege nem haladhatja meg a fizetendő különadó 50 százalékát.
A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a korábban keletkező
adóelőnyt késedelmi pótlékkal növelten bevallja és befizesse, amennyiben adóelőnye még nem
keletkezett, akkor az ne is jöjjön létre (a támogatás Tao. törvény 19. §-a szerinti adókulccsal
számított értékének 100 százaléka kiegészítő támogatásként történő megfizetésével).
(2)	A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó szabályozás módosulása miatt a bankadó
csökkentési lehetőséget is pontosítani kell, mivel az önkéntes intézményvédelmi alapok a
szövetkezeti hitelintézeti szektorban a törvény erejénél fogva megszűntek, és helyükbe a
kötelező intézvényvédelmi szervezet lépett. A javaslat ennek megfelelő pontosítást tartalmaz.
110.	§
A javaslat meghatározza a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény fogalmát, amely olyan
létesítmény, amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a
létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát.
111.	§
A pénzügyi szervezetek különadójából történő kedvezmény lehívására vonatkozó
rendelkezéseket 2017. adóév vonatkozásában választás szerint lehet alkalmazni. Amennyiben az
adózó a rendelkezéseket 2017. adóévre alkalmazza, akkor a 2017. adóévre vonatkozóan már
benyújtott adóbevallását 2017. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrizheti.
112. §
Technikai jellegű pontosítás.
113.	§
Az Itv. hatályos szabálya szerint csak azok a magánszemélyek érvényesíthetik a lakáscseréhez
kapcsolódó illetékalap-kedvezményt (amelynek lényege, hogy nem a cserével szerzett lakás
forgalmi értéke, hanem a cserével érintett lakások forgalmi értékének különbözete az
illetékalap), akik magánszemély lakástulajdonossal cserélték el lakásukat.
A Javaslat bővíti ezt a visszterhes vagyonátruházási illetékalap-kedvezményt, így azok a
magánszemélyek is az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete után fizethetik meg az
116
illetéket, akik a csereügylet révén magánszemélynek nem minősülő tulajdonostól szerezték meg
a lakást.
114.	§
Azok a magánszemélyek, akik legkésőbb a lakásvásárlásuk illetékkiszabásra történő
bejelentéséig nyilatkoznak arról, hogy a lakásvásárlásuktól számított egy éven belül értékesítik a
másik lakástulajdonukat, kérhetik, hogy az állami adóhatóság - a szerzett lakás forgalmi
értékének megállapítását követően - függessze fel az illetékkiszabási eljárást annak érdekében,
hogy már az illeték kiszabásakor érvényesüljön a cserét pótló vétel illetékkedvezménye. Az
említett illetékalap-kedvezmény lényege, hogy a magánszemély nem a vásárolt lakás forgalmi
értéke után, hanem a szerzett és értékesített lakástulajdonok forgalmi értékének különbözetét
alapul véve fizethet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
A pontosító jellegű Javaslat egyértelművé teszi, hogy a magánszemély akkor is kérheti az
illetékkiszabási eljárás felfüggesztését, ha a szerzett lakás forgalmi értéke - várhatóan - kisebb
az egy éven belül értékesítendő lakása forgalmi értékénél, vagyis ebben az esetben a cserét pótló
vétel illetékkedvezménye helyett alkalmazható az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjában rögzített
illetékmentességi rendelkezés.
115.	§
A hatályos illeték-szabályok szerint a lízingcégnek az ingatlan-szerzése után 2%-os
illetékmértékkel számított illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül
pénzügyi lízingbe adja és a lízingbeadásról szóló szerződés teljesedésbe megy (bekövetkezik a
lízingbevevő tulajdonszerzése). Ha a szerződés nem megy teljesedésbe, akkor a lízingcéget
pótlólagos (szankciójellegű) illeték-fizetési kötelezettség terheli. A Javaslat enyhít ezen a
szabályozáson és rendelkezik arról, hogy az adóhatóság a pótilletéket nem állapíthatja meg, ha
az ingatlan lízingbe adásáról szóló szerződés azért nem megy teljesedésbe, mert a lízingbevevő a
szerződés hatályának időtartama alatt meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt.
116.	§
A pontosító jellegű Javaslat egyértelművé teszi, hogy a magánszemély vagyonszerzőnek abban
az esetben is a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés
másolatával vagy más megfelelő módon kell igazolnia a korábbi lakástulajdona egy éven belüli
eladását, ha a szerzett lakás forgalmi értéke az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest
kisebb, ezért a vagyonszerzése illetékmentes az Itv. 26. § (1) bekezdéséneky) pontja alapján.
117.	§
Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi
érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi
érték-megállapítás. Bár a hatályos Itv. részletes szabályokat fogalmaz meg e tárgyban, a
rendelkezés nem igazán ad támpontot a forgalmi érték megállapítására, az összehasonlító érték-
117
megállapítási módszerre vonatkozó részletszabályok nem segítik a forgalmi érték megállapítását.
A hatályos szabályozás nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy összehasonlító értékadatok
hiányában miképp lehet a forgalmi értéket megállapítani.
A Javaslat ezért újrakodifikálja a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályokat, azzal,
hogy a forgalmi érték-megállapítás lényege változatlan marad.
Egyértelművé teszi, hogy az állami adóhatóság többféle értékmegállapítási módszert
alkalmazhat, ám főszabályként továbbra is az összehasonlító forgalmi értékadatok alapján kell
forgalmi értéket megállapítani. Az érték-megállapításhoz az adóhatóság a vagyonszerző által
meghatározott bejelentett értéket (ha az rendelkezésre áll) figyelembe veheti, a forgalmi érték
természetesen megegyezhet a vagyonszerző által bejelentett értékkel, ami a legtöbb esetben a
vételár. Amennyiben az állami adóhatóság értékadatokról vezetett nyilvántartása és a
rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a vételár elfogadható forgalmi
értékként (például típusingatlanokra vonatkozó ügyleteknél), nincs szükség helyszíni szemle
tartására és egyéb bizonyítási eszközök igénybevételére. Az ún. típusingatlanok (pl.
panellakások) forgalmi értéke tehát rendkívül egyszerű módon megállapítható, azon
vagyontárgyak forgalmi értéke pedig, amelyek vonatkozásában nem állnak az állami adóhatóság
rendelkezésére összehasonlító értékadatok, az értékmegállapítás egyéb módszereivel (pl. nettó
pótlási költségalapú, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) meghatározható. Az állami
adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében szükség esetén helyszíni szemlét tarthat,
illetve külső szakértőt is bevonhat.
A Javaslat külön rendelkezik arról, hogy az állami adóhatóság nyilvántartást vezet a már értékelt
ingatlanok vételáráról, forgalmi értékéről, rendelkezésre álló műszaki jellemzőiről, annak
érdekében, hogy az összehasonlító érték-megállapítási módszer alkalmazásához az
összehasonlító értékadatok kinyerhetőek legyenek.
118.	§
A Javaslat egyfelől rendszertanilag a megfelelő helyen, vagyis - az Itv. 11. § (2) bekezdése
helyett - az Itv. 91. § (5) bekezdésében utal azokra az ajándékozási illetékmentes jogügyletekre,
amelyeket az adózónak nem kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. Másfelől kibővíti a kört
további illetékmentességi rendelkezésekkel, így a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
szóló törvény szerinti földhasználat megszerzését, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény szerinti kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében
történő vagyonszerzést, illetve az ügyvédi iroda illetékmentes átalakulását sem kell a
vagyonszerzőnek bejelenteni az állami adóhatósághoz.
119. §
A Javaslat rögzíti, hogy az állami adóhatóságnak a folyamatban levő ügyekben is érvényesíteni
kell azt a kedvező szabályt, miszerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény
szerinti - illetékmentes - földhasználatot a vagyonszerzőnek nem kell bejelenteni, illetve az
118
illetékmentes vagyonszerzésről az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást kiadni.
120. §
A joggyakorlatban egyesek vitatták, hogy a külföldi szervezetek gazdálkodó szervezetnek
minősülnek az Itv. alkalmazásában, miközben az Itv. hatályos szabályozása nem utal arra, hogy
csak a magyar jog alapján létrejött szervezetek (pl. gazdasági társaságok) tekintendőek
gazdálkodó szervezetnek. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy azokat a külföldön bejegyezett
társaságot, szervezetet, amely megfeleltethető az Itv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmi
körébe tartozó valamely jogalanynak, illetőségétől függetlenül gazdálkodó szervezetnek kell
tekinteni az Itv. alkalmazásában.
121. §
A Javaslat az Itv. kiegészítésével kifejezetten rögzíti, hogy a sportcélú ingatlan, illetve a
sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, illetve vagyoni
értékű jogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek
egyfelől a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásról szóló, másfelől a bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló
bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokat tartalmaznak.
122. §
1.	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
haszonélvezet, használat jogával csökkenthető a tulajdonjogot szerző illetékalapja, ha a
tulajdonjog megszerzése és a haszonélvezet, használat alapítása egyidejűleg (egy napon)
történik.
2-3. A sportcélú ingatlan, illetve a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen
földrészlet tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának megszerzéséhez kapcsolódó
visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek uniós jogi megítélésével összefüggő,
szövegpontosító rendelkezés.
4.	A Javaslat szerint a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség
érvényesítésekor az állami adóhatóságnak - a hatályos szabályozással ellentétben - nem kell
előzetesen ellenőriznie, hogy a vagyonszerző földművesnek minősül-e, az illetékmentességet a
vagyonszerző ezirányú nyilatkozatára, illetve az illetékmentesség feltételeinek vállalására
tekintettel alkalmazhatja. A Javaslat az állami adóhatóság adminisztrációs terheit könnyíti.
5.	A Javaslat szerint nem csak a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése,
hanem valamennyi ilyen döntése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás
mentes a közigazgatási hatósági eljárási illeték alól.
6.	Miután nem csak a népi iparművész minősítő címről szóló igazolvány, hanem a népművész
igazolvány kiállítása is állami feladat lesz, indokolt, hogy a tárgyi illetékmentesség hatálya ezen
119
eljárásra is kiterjedjen.
7.	A Javaslat szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti
földhasználat illetékmentes megszerzésével összefüggésben sem kell az állami adóhatóságnak -
a „0” Ft-os illetékfizetési kötelezettségről - fizetési meghagyást kiadni. A Javaslat
adóadminisztráció-csökkentést eredményez az állami adóhatóságnál.
123.	§
1.	A Javaslat kiemeli az Itv. 11. § (2) bekezdéséből azokat az ajándékozási illetékmentes
eljárásokat, amelyeket a megajándékozottnak nem kell bejelenteni, mivel rendszertanilag ezt a
rendelkezést az Itv. 91. § (5) bekezdésében kell megjeleníteni.
2.	Miután a családi pótlékra való jogosultsági igazolást már nem a Magyar Államkincstár állítja
ki, szükséges az erre utaló szövegrész elhagyása az eljárási illetékmentességi rendelkezésből.
3.	A forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályozás újrakodifikálásával összefüggő
módosítás.
4.	A Javaslat megszünteti a papír alapú és az elektronikus úton benyújtott adóbevallások
másolatának eltérő illetékjogi megítélését, és generális eljárási illetékmentességet biztosít az
adóbevallások másolatának kiadására.
124.	§
A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó szabályozás módosulása miatt az illetékmentességi kör
pontosítása vált szükségessé. Az önkéntes intézményvédelmi alapok a szövetkezeti hitelintézeti
szektorban a törvény erejénél fogva megszűntek és helyükbe a kötelező intézvényvédelmi
szervezet lépett.
125.	§
1.	Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-jétől a fogyasztói árindex
tervezett növekedésével párhuzamosan havi 7110 forintról (napi összege 237 forintról) 7320
forintra (napi összege 244 forintra) nő.
2.	A központi költségvetés által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege -
párhuzamosan a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegével -
havi 7320 forintra emelkedik.
3.	Jogtechnikai okból szükséges módosítás.
126.	§
Átmeneti szabály a hozzájárulás kulcsának csökkentése miatt.
120
127. §
A javaslat megszünteti az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettséget.
128. §
A Tbj. 2017. január 1-jétől hatályos 31. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt szabályokkal való
összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás.
Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.)
Kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint szükséges igazolni.
129.	§
A Tbj. 2017. január 1-jétől hatályos 31. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt szabályokkal való
összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás.
Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.)
Kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint szükséges igazolni.
130.	§
Átmeneti szabály, amely biztosítja, hogy a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség
megállapítása során a külföldi közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás
keretében folytatott tanulmányokat elismerő szabályt - a járulékszabályokkal összhangban -
2011. november 26-ától visszamenőlegesen lehessen alkalmazni.
131.	§
Átmeneti szabály, amely alapján a passzív félévre vonatkozó értelmező rendelkezést az elévülési
időn belül visszamenőlegesen lehet alkalmazni.
132.	§
Jogtechnikai okból szükséges módosítások.
133.	§
Az szja 1%-os nyilatkozatok postai benyújtása esetén az adóazonosító jel borítékon történő
feltüntetése technikailag indokolatlan, valamint adatvédelmi szempontból is kifogásolható
121
eljárás, ezért annak elhagyása indokolt, ezzel is megkönnyítve az adózók számára a rendelkezés
folyamatát. Az adózók a január folyamán, papír alapon kiküldött (3,3 millió db) tájékoztató levél
mellékleteként megkapták az nyilatkozat benyújtására szolgáló ún. EGYSZA lapot, melynek
első blokkjában feltünteti az azonosító adatokat, így a borítékon már nem szükséges annak
jelölése. Az adóazonosító jel borítékon történő feltüntetésének előírása korábban technikai
okokból történt, azonban jelenleg már nem szükséges a feldolgozás során. Természetesen a
módosítást követően is érvényesnek tekintjük azon nyilatkozatokat, ahol nem a nyilatkozati
lapon, hanem a borítékon szerepel a magánszemély adóazonosító jele.
Az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet nagymértékben befolyásolhatja a kialakult
adózói szokásokat, előre láthatóan kevesebb munkáltató vállalja majd a munkavállalói részére a
bevallás elkészítését, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkáltató a
bevallások elkészítése nélkül is összegyűjthesse és továbbíthassa munkavállalóinak
nyilatkozatait. A módosítás az adóhatósági bevallási tervezetnek az 1+1%-os nyilatkozatok
számára gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozására szolgál és már a 2016 évről történő
rendelkezések során is alkalmazandó.
134.	§
A felajánlás gyűjtésére jogosult kedvezményezettek adatai, a kiutalt összegek, köztartozásra
visszatartott összegek, kizárt kedvezményezettek adatai már megtalálhatóak a NAV honlapján. A
magánszemélyek teljes körű tájékoztatása érdekében indokolt a kihelyezett adatok körének
bővítése a kedvezményezettek elszámolásaival.
135.	§
Átmeneti rendelkezés.
136.	§
Átmeneti rendelkezés.
137.	§
Átmeneti rendelkezés.
138.	§
A kedvezményezettnél, valamint az adóhatóságnál jelentkező adminisztrációs és egyéb költségek
nagyságára tekintettel az adóhatóság részéről az utalási összeghatár 100 forintról 1000 forintra
módosul.
139.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések. Egyrészről az szja 1%-os nyilatkozatok postai benyújtása
esetén az adóazonosító jel borítékon történő feltüntetési kötelezettség megszűntetése, valamint a
Magyar Nemzeti Filmarchívum-nak a kedvezményezetti körből történő kivétele, tekintettel arra,
122
hogy Magyar Nemzeti Filmarchívum jogutódlással az Országos Széchenyi Könyvtárba történő
beolvadással megszűnt.
140.	§
Az új rendelkezés előírja előfeltételként a nettó adótartozás hiányát valamennyi, az általánostól
eltérő, kedvezőbb szabályok alkalmazásának feltételeként.
141.	§
A külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettségének előírása a gazdasági társaságok számára.
142.	§
A külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettségének előírása a gazdasági társaságok számára.
143.	§
Szövegpontosító rendelkezés.
144.	§
Az adófizetési biztosíték jogintézményének bevezetése az adóregisztrációs akadályokkal nem
érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót
viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni. A javaslat a
működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési
biztosíték letételét.
145.	§
Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek
kötelezettek.
146.	§
Az AFE üzembe helyezésének megtörténtéről a NAV tájékoztatja a Magyar Államkincstárt
(kezelő szerv).
147.	§
A javaslat szerint a NAV honlapján közzétételre kerülnek azon adózók adatai, akik ÁFA
bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.
148.	§
Kiegészítésre kerül a közzétételi kötelezettség a halászati és akvakultúra-termékekkel
kapcsolatos, 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, valamint a belvízi hajózásban és a vasúti
szállításban használatos tüzelőanyagként felhasznált energiatermékekre vonatkozóan az 500 000
eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó adózó által érvényesített kedvezménnyel.
123
149. §
2016.	január 1-jéig a Ket. 32. §-a alapján függesztette fel az adóhatóság azokat az ellenőrzési
eljárásokat, amelyeket a bíróság megsemmisítő és új eljárásra utasító döntése alapján ismételten
le kellett folytatni, azonban az adóhatóság a bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet
nyújtott be a Kúriához. A 2016. január 1-jétől az Art. szabályai közé helyezett felfüggesztési
szabályok alapján jelenleg nincs mód a bírósági felülvizsgálat idejének időtartamára az
ellenőrzési eljárás felfüggesztésére. Ezt biztosítaná a javaslat.
150.	§
Jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az adófizetés biztosítékkal összefüggésben.
151.	§
A határozattal lezárt ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől, határozat nélkül
lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve
hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására már nincs mód. A módosítással
azonban meghatározásra kerül az is, hogy amennyiben az új határozat meghozatalát ellenőrzés
(felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy
éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat
tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is, legkésőbb 18 hónapon belül
meghozható lesz.
152.	§
Az adófizetési biztosítékkal összefüggő módosítás.
153.	§
A késedelmi pótlék tekintetében annak kimondása, hogy a napi pótlék mértékének számítása
során kerekítést, meghatározott tizedes jegy pontossággal történő figyelembevételt nem kell
alkalmazni.
154.	§
A külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettségének előírásával összefüggésben mulasztási
bírság kiszabásának előírása a kötelezettséget nem teljesítő adózókkal szemben.
155.	§
(1)	A javaslat célja közvetlen e-mailes kapcsolattartás lehetősége az elektronikus áfa-
visszatéríttetési rendszer (elekáfa) mintájára mindazon külföldi jogalanyok részére, akik/amelyek
egyébként ügyfélkapu használatára nem kötelezettek.
(2)	Felhatalmazó rendelkezés beiktatása az adófizetési biztosíték megállapításával, befizetésével
és visszafizetésével kapcsolatos szabályok miniszteri rendeletben történő meghatározására.
124
156. §
A székhelyszolgáltató definíciójának jogalkalmazást segítő pontosítása annak érdekében, hogy
egyértelművé váljon az, hogy a magánszemélyeken kívül a szervezetek is
székhelyszolgáltatónak minősülhetnek.
157.	§
Az egyszeri bejelentési kötelezettség törvénybe iktatása azon adózók vonatkozásában,
akik/amelyek 2017. január 1-jét megelőzően is igénybe vettek, és azóta folyamatosan igénybe
vesznek székhelyszolgáltatást.
158.	§
A külföldi bankszámlaszámok bejelentésére vonatkozó átmeneti szabály.
159.	§
Átmeneti rendelkezés a már tevékenységet folytató egyéni vállalkozók bejelentésére a
pénzforgalmi számlanyitási kötelezettséggel összefüggésben.
160.	§
Általános átmeneti rendelkezés.
161. §
Átmeneti rendelkezés a késedelmi pótlékra vonatkozó módosítással összefüggésben.
162. §
A módosítás eredményeképpen a megyei (fővárosi) kormányhivatalok díjmentesen szolgáltatnak
adatot az állami adó- és vámhatóság részére a földműves nyilvántartásból az adózó földműves
minőségének megállapítása céljából.
163.	§
Jogalkalmazást segítő szövegcserés módosítások továbbá a Kincstár is jogosult lesz az állami
adóhatóságtól bevallási adatokat kérni, amennyiben erre az adatra valamely egészségbiztosítási
pénzbeli ellátás megállapítása, valamint folyósítása céljából van szüksége.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi
CLXXXVI. törvény az adószakértői, az adótanácsadói, és az okleveles adószakértői
tevékenységet bejelentéshez kötött tevékenységgé alakította át. Az új szabályok tényleges
alkalmazására ugyanakkor a kapcsolódó, jelenleg hatályos átmeneti szabály alapján csak 2017.
július 1-jétől kerülne sor.
A Javaslat - tekintettel az új Art., valamint a hatósági eljárásokat szabályozó, a Ket.-et felváltó
125
Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépésére - a 2017. július 1-jei bevezetést 2018. január 1-jére
halasztja, és az ehhez szükséges további jogalkotási feladatokat is ehhez az időponthoz igazítja.
164.	§
Az illetéktörvény módosításával összefüggő, párhuzamos szabályozás miatti hatályon kívül
helyező rendelkezés. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény adó-visszaigénylés
időpontjára vonatkozó általános rendelkezéseinek [82. § (3) bekezdése] alkalmazhatósága
érdekében szükséges módosítás.
165.	§
2017.	január 1-ei informatikai áttérés miatt a törvény módosítása szükséges annak érdekében,
hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései, a határon átnyúló
fémkereskedelemre is alkalmazhatóak legyenek
166.	§
Háttérjogszabályként nevesíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényt.
167.	§
A nyilatkozattételi kötelezettség tekintetében előírja a készpénz tervezett felhasználásának
részletes leírását.
168.	§
A személy-, jármű- és poggyászellenőrzés jogalapjaként deklarálja, hogy a vámhatóság
vámellenőrzés keretében jár el.
169.	§
A felderített készpénz visszatartása tekintetében új elemként jelöli meg azt a körülményt, ami a
készpénz büntetendő cselekményből való származására utal, továbbá a teljes összeg 80%-ban
határozza meg a visszatartandó készpénzösszeget, tekintettel az eljárás alá vont személy
mindennapi megélhetésének biztosítására a pénzügyi információs egységként működő hatóság
eljárásának idejére.
170.	§
A végrehajtást szolgáló miniszteri rendelet címével és tartalmával hozza összhangba a
felhatalmazó rendelkezést.
171.	§
A visszatartásra mint vagyoni jellegű kényszerintézkedésre vonatkozó rendelkezésre tekintettel
hatályon kívül helyezi a lefoglalásra vonatkozó előírást.
126
172. §
A Pénzmosás Elleni Információs Irodára tekintettel a NAV feladatai körében nevesíti az Európai
Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló
törvényben meghatározott feladatok ellátását.
173.	§
Annak érdekében, hogy az állami adó- és vámhatóság adóigazgatási jogkörének bővítése esetén
ne legyen szükség minden esetben a NAV törvény módosítására, rögzítésre kerül, hogy
jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat is ellát a NAV.
174.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alaptevékenységébe és kiegészítő tevékenységi köreibe tartozó
szakterületei a hivatal kiterjedtségére és a dolgozók létszámára is figyelemmel olyan különösen
széles spektrumot fednek le, amelyek nem kezelhetők azonos módon az irányítási jogkört
gyakorló vezetőktől elvárt és elvárható kvalitások szempontjából más közintézményekkel,
hatóságokkal. Mind az adó- vámszakmai, mind a kevésbé elméleti jellegű, kiszolgáló
szakterületek esetén felmerülhet a jogos igény olyan vezetők kinevezésére, akik megfelelő
szintű, de nem iskolarendszerű végzettséggel vagy szakképzettséggel, ugyanakkor az adott
területen átlagon felüli szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A vezetőktől elvárt szaktudás
megítélése és ezen kivételes esetek végső mérlegelése a munkáltatói jogok gyakorlójának
feladata és felelőssége. A módosítás célja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének egyedi
mérlegelési és különösen indokolt esetben felmentési jogot biztosítani a felsőfokú iskolai
végzettség követelménye alól olyan esetben, amikor ez a szintű végzettségi követelmény
összehasonlítva az egyéb szaktudással nem jelent többlet szakmai tudást.
175.	§
A fegyelmi eljárásban a jogi képviselő igénybe vételének lehetősége mellett megszünteti a
Magyar Rendvédelmi Kar és a Magyar Köztisztviselői Kar képviselőjének részvételének
lehetőségét, összhangban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény vonatkozó módosításával.
176.	§
Meghatározza a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során alkalmazható
ellenőrzési eszközöket, módszereket.
177.	§
Uj intézkedésként bevezeti és szabályozza a létesítmény őrzés-védelmi intézkedést és
meghatározza az alkalmazható intézkedési jogköröket, eszközöket és módszereket.
178.	§
127
A létesítmény őrzés-védelmi intézkedések bevezetésével összhangban a lőfegyverhasználat
szabályai között nevesíti az őrzött létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítását.
179.	§
A létesítmény őrzés-védelmi intézkedések bevezetésével összhangban a NAV adatkezelésre
vonatkozó szabályozásában felhatalmazást ad a NAV kezelésében lévő intézményekbe ki- és
belépő személyek adatainak kezelésére.
180.	§
A létesítmény őrzés-védelmi intézkedések bevezetéséhez kapcsolódóan szabályozza a belépő
személyek adatainak kiadhatóságát bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése
esetén vagy megkeresés alapján.
181. §
A létesítmény őrzés-védelmi intézkedések bevezetéséhez kapcsolódóan szabályozza a kép- és
hangfelvétel készítésének szabályait az őrzött objektumban.
182. §
Tekintettel arra, hogy a NAV működése során bizonyos esetekben a hivatásos állomány tagjai és
a kormánytisztviselők együttesen látnak el feladatot, a felhatalmazó rendelkezés alapján
megalkotandó jogszabály céljának elérése érdekében elengedhetetlen, hogy az a NAV hivatásos
állományú tagjai mellett kormánytisztviselőire is kiterjedjen a korlátozó rendelkezésekről szóló
rendelet alkotási felhatalmazó rendelkezés. Ennek érdekében szükséges a felhatalmazó
rendelkezés módosítása.
Kiterjeszti továbbá az egészségügyi alkalmassági szabályozás megalkotására való felhatalmazást
a NAV tisztjelöltjeinek egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos
szabályokra.
183.	§
Technikai jellegű pontosító szövegcserés módosítás a jogalkalmazói észrevételek alapján.
szükségessé vált pontosításokat tartalmazza.
184.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
185.	§
Pontosításra került a vámhiány terminológia, annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljon, hogy
a szabálytalanul keletkezett vámtartozások esetkörei is vámhiánynak minősülnek.
186.	§
128
Deregulálásra kerül a postai küldemény terminológia, amellyel egyidejűleg az ott bevezetett
merev jogszabályi hivatkozást és annak rövidítését ismételten meg kellett állapítani az először
felmerülő helyen.
187.	§
A Vámkódex 13. cikkében meghatározott lehetőséggel élve a vámhatóság kockázati információt
adhat át egyes engedélyezett gazdálkodók (a továbbiakban: AEO) számára, csökkentve ezzel
mind a vámhatóság, mind pedig az ügyfelek adminisztratív terheit, költségeit. A tervezett
rendelkezés - az uniós és nemzeti pénzügyi érdekek szolgálata (bevételek növelése) mellett -
szélesíti az AEO-knak biztosított nemzeti kedvezmények körét, egyúttal a vámhatóság és az
AEO-k közötti együttműködést is erősíti.
A vámhatóság csak olyan információt adhat át, melynek átadása nem sérti a vámtitok
megtartására vonatkozó rendelkezéseket.
A kockázati információ csak engedélyezett gazdálkodók részére adhatók ki, mert az
engedélyezett gazdálkodó az uniós vámjogszabályok által meghatározott olyan feltételrendszert
teljesít, amely alapján vámügyei végzése során megbízhatónak minősül. Ezen belül a kockázati
információ kizárólag a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodók részére
adhatók ki. A biztonság és védelmi típusú engedélyezett gazdálkodók tekintetében a könnyítések
jellemzően az áru átengedését megelőző folyamatokban érvényesülnek a biztonság és védelem
területén. Jelen rendelkezés az áru átengedését követően és jellemzően pénzügyi természetű
kockázati információk átadását kívánja lehetővé tenni.
Aki saját nevében és saját érdekében nyújtott be vám-árunyilatkozatot vagy újrakiviteli
árunyilatkozatot, az mindenkor teljes körűen birtokában van valamennyi releváns információnak.
A kockázati információt teljes bizonyossággal csak az tudja hasznosítani, aki az információk
közvetlen birtokában van. Amennyiben vámjogi képviselő is megkapná a kockázati
információkat, úgy neki a tényállás tisztázásához szükséges adatokat a megbízójától kellene
beszereznie, amelynek teljes körűsége és hitelt érdemlősége nem feltétlenül biztosított.
A rendelkezés ugyanakkor nem korlátozza az uniós és nemzeti jogszabályokban meglévő azon
vámhatósági lehetőséget, amely szerint a kockázattal érintett árunyilatkozat vagy értesítés
tekintetében - az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és a
tanácsi rendelet 48. cikke szerinti - áruátengedést követő ellenőrzést vezessen be. Erre sor
kerülhetne akkor is, ha a gazdálkodó a kockázati információk alapján nem kérte az érintett
árunyilatkozat módosítását, de akkor is, ha kérte, ugyanakkor a vámhatóság meg kívánja
vizsgálni, hogy a gazdálkodó teljes körűen kivizsgálta-e a részére átadott kockázatokat.
188.	§
Meghatározásra kerül, hogy a vámjogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványt kizárólag
elektronikus úton lehet benyújtani a gazdálkodó részéről.
129
189. §
Az Uniós Vámkódex 18. cikkében meghatározott vámjogi képviselet egy speciális jogállási
forma, amelynek keretében a képviseletet közvetlen és közvetett formában lehet gyakorolni. A
közvetlen képviselet a vám-árunyilatkozat kitöltésén kívül egyéb jogokat és kötelezettségeket
nem generál, szemben a közvetett képviselettel, amelynek során az alapeljárásban
meghatalmazott képviselő, a benyújtott vám-árunyilatkozat tekintetében nyilatkozattevő lesz. Az
Uniós Vámkódex 77. cikk (3) bekezdés alapján a nyilatkozattevő adós jogállásba kerül, aki így a
vámtartozás és egyéb teher megfizetésére kötelezett személy lesz. Természetesen a megbízó is
adós lesz, illetve a 84. cikk alapján egyetemlegesen felelősek az említett összegek
megfizetéséért. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha az alapeljárást követően a
vámhatóság egy áruátengedést követő ellenőrzést indít hivatalból. Annak ellenére, hogy a
közvetett képviselő megbízása csak az alapeljárásra terjedt ki és nem terjed ki az áruátengedést
követő ellenőrzésre, az adós jogállása okán a nevezett utólagos eljárásban ugyanolyan ügyfél
lesz, mint a megbízó, ezért az ehhez kapcsolódó eljárási sajátosságokat és a két szereplő
egymáshoz való viszonyát szükséges meghatározni. Az egyetemlegesség okán a közvetett
képviselő és az őt alapeljárásban megbízó ügyfél önálló személynek minősül, ezért a határozatot
külön-külön kell közölni, amelyek kapcsán a további joghatások magából az egyetemlegességből
fakadnak.
190.	§
Szükséges annak meghatározása, hogy mely személy fizeti a díjat, költséget abban az esetben, ha
több kérelmező vagy több érintett személy van egy adott eljárásban. A szellemi tulajdonjogok
vámhatósági érvényesítéséről és a 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: uniós rendelet) 29.
cikk (1) bekezdése alapján például az érintett eljárások során a vámhatóságnál felmerült
költségeket a vámhatósági intézkedés iránti kérelem jogosultja a vámhatóság felhívására
megtéríti. Ha egy szállítmányban/küldeményben több jogosult kérelmének tárgyát képező áruval
szemben intézkedik a vámhatóság, úgy valamennyi jogosult számára felmerül a költségek
megtérítésének kötelezettsége. A fentiek mellett ezt az is indokolja, hogy nem eshet eltérő
megítélés alá az adott áru az alapján, hogy önállóan, vagy más jogosultak más áruival együtt
került intézkedés alá vonásra, mérvadó továbbá az is, hogy az uniós rendelet alapján az egyes
jogosultak áruival szemben eltérő lehet a vámhatósági intézkedés folyamata és eredménye,
ezáltal eltérő költségek merülhetnek fel azokkal kapcsolatban. A fentiek megfelelő alapot
szolgáltathatnak arra, hogy általános szabályként kerüljön meghatározásra, hogy több kérelmező
esetén valamennyi személy részére kerüljön megállapításra a felmerülő díj vagy költség
megfizetésére kötelezés. A kérelemre indult eljárásra vonatkozó szabályokat indokolt továbbá
átültetni azon esetekre is, amikor hivatalból indul az eljárás, és több érintett személy tekintetében
merül fel a díj vagy költség megfizetése. Ilyen eset lehet, amikor egy szállítmányban több
nyilatkozattevő áruja kerül hatósági rendelkezés alá a Vtv. 78.§-a alapján.
191.	§
130
Az Uniós Vámkódex 84. cikkében található egyetemlegesség eljárási szabályait szükséges
megállapítani az esetleges jogviták elkerülése érdekében. A rendelkezés célja, hogy az egyenlő
bánásmód elvéből kiindulva minden egyetemlegesen kötelezett adós egyszerre kerüljön
értesítésre a fizetési kötelezettség előírásáról és ne a vámhatóság szubjektív megítélése alapján
kerüljön kiválasztásra, hogy kit értesít először egy utólagosan kiszabott vámtartozás összegéről.
192.	§
Az érintett fejezet átstrukturálása miatt a rendelkezés ismételt megállapítása szükséges.
193.	§
A TC32 egyedi garanciajegy forgalmazás tekintetében a kötelezettségvállaló és az eljárás
jogosultja közötti jogviszonyból fakadóan szükséges meghatározni, hogy a
kötelezettségvállalónak írásban kötelezettséget kell vállalnia azon tartozás és egyéb teherfizetési
kötelezettség esetében, amelyet a vámeljárás jogosultja nem fizet meg.
194.	§
Az FJA 88. cikk (2) bekezdés alapján, a 10 EUR-nál kevesebb vámtartozás közlésétől a
vámhatóság eltekinthet, azonban szükséges azt is meghatározni, hogy ilyen esetben nem
keletkezik vámhiány sem.
195.	§
Szövegcserés pontosítások.
196.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések a kiüresedett rendelkezések tekintetében.
197.	§
Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzés azon megállapításainak az
eszközökre-forrásokra, az eredmény összetevőire gyakorolt hatását - amennyiben azok a
mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak -, amelyeket a vállalkozó nem vitatott, amelyek miatt
nem fellebbezett, illetve amelyek jogerőssé váltak, az adott üzleti évre vonatkozóan el kell
számolni. A jogerős adóhatósági határozatok ellen azonban a vállalkozó jogorvoslattal élhet
(felügyeleti intézkedést, bírósági felülvizsgálatot kérhet), mely eljárások az adóhatóság
határozatát módosíthatják, illetve hatályon kívül helyezhetik. A Javaslat egyértelműsíti, ha az
illetékes hatóság, bíróság - a mérlegkészítés időpontjáig - jogerősen megváltoztatta az
adóhatóság korábbi jogerős határozatát (amelyet a vállalkozó a korábbi üzleti év(ek)
beszámolójában számolt el), akkor e megváltoztatást a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni,
azzal nem a jogerős adóhatósági határozat elszámolásával érintett korábbi üzleti év(ek) adatait
kell módosítani. Ha a jogerős adóhatósági határozat, illetve annak módosítása vagy hatályon
kívül helyezése elszámolása egy üzleti évet érint, akkor a módosítás/hatályon kívül helyezés
elszámolása során az adóhatóság jogerős döntésének elszámolását kell módosítani.
131
198. §
Az Szt. 81. §-a (2) bekezdés o) pontjának előírása szerint a fejlesztési célra kapott támogatás
visszafizetendő összegét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Így a veszteség nem a
pénzügyi rendezéshez kötötten kerül elszámolásra, ezért a visszafizetendő összeg előírásával
egyidejűleg - az összemérés elvének teljesülése érdekében - a hozzá kapcsolódó halasztott
bevételt is indokolt feloldani.
199.	§
A Javaslat rögzíti, hogy a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a
bekerülés (beszerzés) napjával valós értékre kell átértékelni abban az esetben is, ha a vállalkozó
egyébként a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. E kiegészítést a származékos
leszállítási ügyletekre vonatkozó eredmény-elszámolási szabályok indokolják.
200.	§
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
201. §
Lásd a 199. §-hoz tartozó indokolást.
202. §
Az új általános közigazgatási rendtartással összhangban pontosításra kerül a könyvviteli
szolgáltatást végzők engedélyezéséhez, nyilvántartásához kapcsolódó, a részletszabályokat
tartalmazó kormányrendelet tartalmára vonatkozó rendelkezés.
203.	§
A nyilvántartásba vételi eljárás, illetve a nyilvántartással összefüggő további eljárások igazgatási
szolgáltatási díjkötelesek. A szabályozás pontosító jelleggel felsorolja az egyes eljárástípusokat.
204.	§
A Javaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
Az IFSR-ek kötelező alkalmazására vonatkozó eredeti törvényi rendelkezések egy éves
késleltetett bevezetési határidőt biztosítottak a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti
hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára a bankszektor többi
szereplőjéhez képest.
Időközben a bankszektor IFRS-ekre történő kötelező áttérése egy évvel 2017-ről 2018-ra
elhalasztásra került. A Javaslat ennek figyelembevételével, egy évvel (2018-ról 2019-re)
elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a
szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára.
132
205. §
Pontosításra kerülnek a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeleti, illetve az eljárásokhoz
kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó miniszteri rendeleti felhatalmazó
rendelkezések annak érdekében, hogy azok valamennyi eljárásra vonatkozóan tartalmazzanak
felhatalmazást.
206. §
A Javaslat a könyvvizsgálati standardok és az Szt. közötti összhang megteremtését is szolgálja.
207.	§
A Javaslat szerinti módosításokkal összhangban egyes rendelkezések hatályukat vesztik.
208.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pmt) alapján a Magyar Könyvvizsgálói
Kamara felügyeleti szervnek minősül és ezzel összefüggésben a Javaslat alapján kötelező jellegű
útmutatót ad ki.
209.	§
A Javaslat alapján 2018. január 1-től a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által lefolytatott kamarai
hatósági áljárások során a kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási
szolgáltatás igénybevételével történhet.
210.	§
A Pmt. alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felügyeleti szervnek minősül. A Pmt
módosítása alapján a felügyeleti szerv eljárása során a szolgáltatót, vagyis a könyvvizsgálót,
illetve a könyvvizsgáló céget a tevékenység folytatásától eltilthatja.
A Javaslat célja, hogy az eltiltás intézményét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Pmt alapján is
megfelelően alkalmazhassa.
211.	§
Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján csak az lehet
kamarai tag könyvvizsgáló, aki vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó
szervezetben személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz
kötelezett. Speciális helyzet állhat elő az egyéni vállalkozók esetében, mivel az egyéni
vállalkozó, mint gazdálkodó szervezet nem minősül könyvvizsgáló cégnek, azonban a személyes
közreműködés minden esetben megvalósul.
133
A Javaslat a személyes közreműködés fogalmára tekintettel jogalkalmazást segítő, pontosító
módosítást tartalmaz. A Javaslat kimondja, hogy nem minősül státusz összeférhetetlenségnek,
amennyiben a könyvvizsgáló egyéni vállalkozóként folytat könyvvizsgálói tevékenységet.
212.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Pmt alapján felügyeleti szervnek minősül. A Pmt
módosítása alapján a felügyeleti szerv eljárása során a szolgáltatót, vagyis a könyvvizsgálót,
illetve a könyvvizsgáló céget a tevékenység folytatásától eltilthatja.
A Javaslat célja, hogy az eltiltás intézményét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Pmt alapján is
megfelelően alkalmazhassa.
213.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Pmt alapján felügyeleti szervnek minősül. A Pmt
módosítása alapján a felügyeleti szerv eljárása során a szolgáltatót, vagyis a könyvvizsgálót,
illetve a könyvvizsgáló céget a tevékenység folytatásától eltilthatja.
A Javaslat célja, hogy az eltiltás intézményét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Pmt alapján is
megfelelően alkalmazhassa.
214.	§
A Javaslat alapján a könyvvizsgálók speciális minősítésének megszerzésénél a Kkt-ben előírt
szükséges gyakorlat, illetve tevékenység végzés igazolása nem kizárólag naptári években, hanem
üzleti években is lehetséges.
215.	§
A Javaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara küldöttgyűlés előzetesen nem köteles
jóváhagyni a főtitkár és a főkönyvelő javadalmazását, arról az éves pénzügyi terv részeként kap
tájékoztatást.
216.	§
A Javaslat a Pmt és a Kkt. közötti összhang megfelelését szolgálja.
217.	§
A Javaslat alapján - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összhangban - a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek
szabályozásáról szóló 28/2013. (VI. 29.) NGM rendeletből a közfelügyeleti hatóság
minőségellenőrzésére vonatkozó egyes eljárásjogi szabályok átvezetésre kerülnek a Kkt-be.
218.	§
Átmeneti rendelkezések.
134
A (4) bekezdéshez: A 2016. június 4-től hatályos a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi
LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV.
törvénnyel változtak a könyvvizsgálói cégek engedélyezésére vonatkozó előírások. Annak
érdekében, hogy a korábban a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott engedélyeket a
jelenleg az engedély kiadására jogosult közfelügyeleti hatóság megfelelően visszavonhassa a
Javaslat pontosító, átmeneti rendelkezést tartalmaz.
219.	§
A minősítésre vonatkozó korábbi módosításoknak megfelelően a Javaslat pontosítja a kamarai
tag könyvvizsgálók által a minősítés iránti kérelemhez benyújtott igazolások tartalmát.
220.	§
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a törvény
szerinti felügyeleti szervnek minősül, a Javaslat alapján az e törvény szerinti eljárás kamarai
hatósági eljárásnak minősül.
A Javaslat kiegészít azon jelenleg hatályos ágazati törvények listáját, amely alapján a Magyar
Nemzeti Bank a minősítés visszavonását kezdeményezheti.
A Javaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az elektronikus úton, űrlapbenyújtás
támogatási szolgáltatás igénybevételével történő kapcsolattartást 2018. január 1-től a kamarai
hatósági eljárásokon túl a kamara tagjaira és alkalmazottaira is elrendelheti.
221. §
Az új Pmt alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mint felügyeleti szerv a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása és megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése során a Pmt.-
ben foglalt általános eljárási szabályokat és szankciókat alkalmazza. A Javaslat ennek
megfelelően hatályon kívüli helyezi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és
megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzésére vonatkozó korábbi eljárási szabályokat.
222.	§
A Javaslat pontosítja a szabad pénzeszköz fogalmát a tekintetben, hogy annak köréből, kiveszi
azokat a pénzeszközöket, amelyek felett a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a
szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás és a projekttársaságuk nem rendelkezik szabadon
(például a kapott, óvadék). Indokolt, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság,
szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, és projekttársaságuk ne fizessen osztalékként ki
olyan összeget, amihez visszafizetési kötelezettségük társul, vagy amellyel a társaságok nem
rendelkeznek szabadon.
135
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott
ingatlanbefektetési elővállalkozás és szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság elvárt
osztalékot a Szit. tv. szerinti státuszuk fennállása alatt elért eredményük alapján legyenek
kötelesek fizetni (az ugyanakkor nem tiltott számukra, hogy a Szit. tv. szerinti státuszuk előtti
időszakban felhalmozott eredménytartalékból is fizessenek osztalékot, ha úgy döntenek).
Az IFRS-ekre történő áttérés jelentősen módosíthatja a társaságok eredménytartalékát, az IFRS
előírásaival összhangban ugyanis az egyes mérlegtételek értékének különbsége az
eredménytartalékban rendezendő. Tekintettel arra, hogy ez olyan értékelési különbséget okozhat,
mellyel együtt nem növekszik a törvény által szabályozott társaságok szabad pénzeszközeinek
tényleges mértéke, javasolt ennek az áttérésnek a hatásával az elvárt osztalék fogalmát
korrigálni.
223.	§
A Javaslat kibővíti a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársasága által végezhető
tevékenységeket olyan módon, hogy azok tevékenysége kiterjedhessen építményüzemeltetésre
is.
A Javaslat rendezi az induló tőkére vonatkozó rendelkezés alkalmazását összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében, oly módon, hogy a minimális tőke
megfelelést ilyen esetben az összevont (konszolidált) beszámolóban kimutatott tőke-elemek
vonatkozásában kell vizsgálni.
A Javaslat a közkézhányad-részesedési korlát számítási módját összhangba hozza a tőkepiacról
szóló törvény szavazati jog mértékének bejelentési és közzétételi szabályaival.
A Javaslat, rendelkezéseket tartalmaz továbbá arra az esetre, amennyiben a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság - az esetleges dolgozói részvények mellett - kizárólag olyan
részvénnyel rendelkezik, amely teljes mértékben bevezetésre került szabályozott piacra. E
társaságok részvényesei vonatkozásában, melyek a szabályozott piaci transzparenciát teljes
mértékben vállalják, nem indokolt az 5 %-os szavazati jogot korlátozó mechanizmus és a Szit.
tv. 3. § (3a) bekezdése szerinti közkézhányad-részesedés korlátra vonatkozó mechanizmus
alkalmazása. Továbbá ezen társaságok esetén a közkézhányadra vonatkozó követelményt
elegendő a nyilvántartásba vétel időpontjában vizsgálni. E társaságok vonatkozásában tehát a
teljes jegyzett tőke össznévértékének 5%-os tulajdoni jogát meghaladó részvényesek
(függetlenül az 5%-ot meghaladó tulajdoni hányad megszerzésének időpontjától) tulajdoni
hányadukhoz kapcsolódó szavazati és egyéb részvényesi jogaikat (amennyiben ezt a társaság
alapszabálya nem szabályozza másképp) korlátozás nélkül gyakorolhatják. Amennyiben a
részvénytársaság szabályozott piacra bevezethető valamennyi részvénye bevezetésre került a
tőzsdére, a Szit. tv. 3. § (3) bekezdésének i) pontja értelemszerűen teljesül. Ha több
részvénysorozat kerül kibocsátására, a közkézhányad-részesedési korlát számítási módját
indokolt összhangba hozni a tőkepiacról szóló törvény szavazati jog mértékének bejelentési és
136
közzétételi szabályaival, továbbá egyértelműsíteni, hogy az 5%-os korlát számítása a
részvénysorozatok számától függetlenül a teljes jegyzett tőkére tekintettel vizsgálandó.
224.	§
A Javaslat rendezi az idegen források és az ingatlanok értéke arányára vonatkozó előírás
alkalmazását összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett szabályozott
ingatlanbefektetési társaság esetében. A Javaslat szerint, ebben az esetben, tekintettel a
konszolidáció szintjén fennálló (szigorúbb) korlátra, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság
konszolidációba bevont projekttársaságára egyedi idegen forrás korlát nem kerülne
megállapításra.
A Javaslat a szabályozott ingatlanbefektetési társaságra már bevezetett szabályt terjeszti ki a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársaságára, figyelemmel a pénzügyi
intézmények hitel- és pénzkölcsön-nyújtási gyakorlatára.
A törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak piaci értéken kell értékelnie ingatlanait. A Javaslat
pontosító rendelkezést tartalmaz erre vonatkozóan az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők
vonatkozásában.
225.	§
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó, de nem annak részeként,
hanem értékhelyesbítésként kimutatott összeget is figyelembe kell fenni az ingatlan értékeként.
A szabályozás egyértelművé teszi az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózók gyakorlatát
analóg módon.
226.	§
Az ingatlanszektor sajátosságaira figyelemmel indokolatlan a pénzügyi, gazdasági vagy jogi
végzettségen kívüli más felsőfokú végzettséggel rendelkező személyeket (pl. műszaki
végzettséggel rendelkező mérnök) kizárni abból, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozásnál vagy társaságnál vezető állású személyek legyenek.
227.	§
A Javaslat szerint, amennyiben konszolidációba bevont szabályozott ingatlanbefektetési társaság
portfólióját kell vizsgálni az ingatlanvagyon diverzifikáltságának megítélésénél, az esetben
valamennyi konszolidációba bevont társaság ingatlanvagyona figyelembe vétele szükséges
annak érdekében, hogy a csoporttagok vagyonelemei egységként kerüljenek kezelésre. Az
ingatlanok piaci árának növekedése miatt indokolt továbbá a mérlegfőösszeg 30%-ában
meghatározni az egyes ingatlan, vagy más szabályozott ingatlanbefektetési társaságban fennálló
részesedés értékének felső határát.
A Javaslat szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaság összevont (konszolidált) éves
137
beszámoló alapján állapítja meg az idegen forrásokra vonatkozó korlátnak történő megfelelést.
Új ingatlan fejlesztése esetén indokolt továbbá, hogy a beszámolóban kimutatott ingatlanokon
felül az ingatlanként még ki nem mutatott beruházások értéke is figyelembe vehető legyen.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó, de nem annak részeként, hanem
értékhelyesbítésként kimutatott összeget is figyelembe kell venni az ingatlan értékeként. A
Javaslat összhangban van a szabályozás általános céljával, az ingatlanok piaci értéken történő
kimutatásával. A szabályozás egyértelművé teszi az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózók
gyakorlatát analóg módon.
228.	§
Pontosító rendelkezés az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők vonatkozásában.
229.	§
Az Európai Bizottság 8074/15/TAXU számú EU Pilot eljárás keretében vizsgálta a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó szabályozást és azok adózására vonatkozó
rendelkezések esetleges uniós jogba ütközését. A Bizottság értékelése szerint a más uniós
tagállamban bejegyzett ingatlanbefektetési társaságokra a magyar szabályozás nem
alkalmazható, így a más uniós tagállamban bejegyzett ingatlanbefektetési társaságok alanyai a
magyar társasági adónak, helyi iparűzési adónak, ami megkülönböztetést idéz elő. Ezen uniós
aggályok megszüntetésének céljából indokolt, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságokról szóló törvény hatálya kiterjedjen bármely EGT tagállamban székhellyel rendelkező
szabályozott ingatlanbefektetési társaságra, projekttársaságra is.
A Javaslat a jogszabály gyakorlati alkalmazását könnyíti meg azzal, hogy az elvárt osztalék
fogalmához rendeli viszonyítani a szabad pénzeszközök összegét.
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokban a szavazati jog
gyakorlását a biztosítók és a hitelintézetek esetében közvetlenül kell értelmezni.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a törzsrészvényekre vonatkozó korlátozás nem tiltja, hogy a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságban dolgozói részvények kerüljenek kibocsátásra.
A Javaslat szerint, az 5 %-os szavazati jog korlátozása a Szit. tv. 3. § (3) bekezdés h) pontjának
hb) alpontja esetén kerül alkalmazásra olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaság esetén,
mely több részvénysorozatot bocsátott ki.
A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályt az alapszabályhoz rendeli.
230.	§
Hatályba léptető rendelkezések.
138
231. §
Európai Uniós jognak való megfelelés kimondása.
232.	§
Jogharmonizációs záradék.
233.	§
Az adózás rendjéről szóló törvény 2017. július 1-jétől úgy módosulna, hogy az ún. tételes
adatszolgáltatási kötelezettség értékhatára 1 millió forintról 100 ezer forintra csökkenne. Ezzel
egyidőben bevezetésre kerülne a számlázó programok online adatszolgáltatása, azaz a számlázó
programmal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák
adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség, amely értékesítői oldalon kiváltaná
az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezzel összefüggésben az online számla-
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásához 2017. július 1-jétől mulasztási
bírságolási szabály is kapcsolódna. Mivel egy ilyen nagy horderejű, az egész ország
versenyképességének a javításában is szerepet játszó rendszer csak az érintettek megfelelő
felkészülését követően vezethető be, továbbá a rendszer éles indulása előtt elvárás egy megfelelő
tesztidőszak biztosítása is, ezért az adatszolgáltatás egy év türelmi idő mellett önkéntes alapon
fog működni.
Mellékletek
az 1. melléklethez
1.	A javaslat módosítja a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási
támogatás adózási szabályait.
A támogatás adómentességének mértéke jelentősen emelkedik, jelenleg támogatás - havonta, a
minimálbér százalékában - a foglakoztatás első 24 hónapjában 40 százalék, a következő 24
hónapban 25 százalék, majd újabb 12 hónapban 15 százalék. Az említett mértékek a 2018-tól
folyósított támogatások esetében - rendre - 60, 40, illetve 20 százalékra emelkednek.
Ugyanakkor a szabályozás kiegészül az adómentesség ugyanazon munkáltatónál (új
munkaviszonyban) történő ismételt igénybevételét szabályozó (az egyes időtartamokat
összeszámítását előíró) rendelkezéssel.
Fontos változás, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű
munkaszerződés esetén is alkalmazható.
Az adómentességre való jogosultság vizsgálata során - a szabályozási célnak megfelelően, az
érvényesülő joggyakorlatot megerősítenő - az állandó lakóhely (amely az Art. szerinti kötött
kategória) helyett a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni. Továbbá, a
139
jövőben olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony
létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan
lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak a rendelkezésben említett
közelségében), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja
meg az 50 százalékot.
A módosítás szövegszerűen is megjeleníti azt - az eddigiekben jogértelmezéssel levezethető - a
körülményt, hogy az adómentesség munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazható.
A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba, az akkortól keletkezett bevételre kell azokat
alkalmazni.
2.	Jogtechnikai pontosítás, a jogcím számozásának módosítása.
3.	A módosítás értelmében - a közcélú juttatások körében - adómentes a Bethlen Gábor
Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díj is.
4.	A módosítás új jogcímmel egészíti ki az egyes tevékenységhez kapcsolódóan adómentes
bevételeket: az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében
folyósított ösztöndíjak.
5.	A módosítás új jogcímekkel egészíti ki az egyes tevékenységhez kapcsolódóan adómentes
bevételeket. A Javaslat értelmében adómentes az egészségügyi ápolók szakképzésben való
részvételét ösztönző motivációs ösztöndíj, az ápoló tanulók pályaválasztást támogató ösztöndíja,
a sportakadémiák tanulói részére szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélyeknek
ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj, a Bolyai János kutatási
ösztöndíj, valamint a gyakorlati képzésen lévő szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük
ideje alatt kötelezően vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján nem
pénzben biztosított juttatások (ideértve az utazási költségtérítést).
6.	A módosítás a tűzkárral és a balesettel egészíti ki azon események körét, amelyek
bekövetkezése esetén a jogszabály szerint, közadakozásból vagy munkáltatótól segélyként,
támogatásként kapott összeg adómentesnek minősül.
7.	A társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzések 2017. január 1-jétől kikerültek a
felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alól és a közfoglalkoztatásban lévők
létszámának csökkentése érdekében - az elsődleges munkaerőpiacra történő kivezetést segítendő
- munkaerő-piaci szolgáltatásokat és képzéseket tartalmazó komplex munkaerő-piaci programok
indulnak. Annak érdekében, hogy az ilyen képzésben, programokban részt vevő
magánszemélyeknek biztosított szolgáltatások, költségtérítések, megélhetési támogatás is
mentesüljenek a személyi jövedelemadó alól, a javaslat kiegészíti az érintett jogcímet.
8.	A javaslat új jogcímekkel egészíti ki az egyéb indokkal adómentes bevételeket. Így
140
adómentessé válik az eredeti jogosult magánszemély által átruházott praxisjogból származó
bevétel.
9.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2018. január 1-jétől új szabályt
tartalmaz az ingatlanárveréssel összefüggésben, amely szerint a végrehajtó a lakóingatlan
árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az
összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó
árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás
pedig befejeződik. A befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés
elengedése révén a magánszemély adóköteles jövedelmet szerezne. A Javaslat ezen (egyébként
adóköteles) jövedelmet mentesíti a személyi jövedelemadó alól.
10.	Ld. az 1. ponthoz fűzött indokolást.
11.	Ld. az 1. ponthoz fűzött indokolást.
a 2. melléklethez
A melléklet az Szja tv. 3. számú mellékletének egyes rendelkezéseit módosítja.
1.	E változtatás összefüggésben van az előterjesztés 2. §-ában szereplő módosítással. A Javaslat
az Szja törvény költségelszámolásra vonatkozó szabályai között is rögzíti, hogy a közös
tulajdonban álló ingatlan vagy ingó vagyontárgy bérbeadása esetén bármely tulajdonostárs
nevére kiállított bizonylat alapján figyelembe vehető költség.
2.	A Javaslat kiterjeszti a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló napi 3000 forintos
költségtérítésének adómentes elszámolási lehetőségét a saját számlás áruszállítást végző
gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is.
3.	A Javaslat kiterjeszti a külföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló 60 eurós
költségtérítésének adómentes elszámolási lehetőségét a saját számlás áruszállítást végző
gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is.
a 3. melléklethez
2018. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökken a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfa kulcs.
a 4. melléklethez
2018.	január 1-jétől 18%-ról 5%-ra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra alkalmazandó
áfa kulcs.
az 5. melléklethez
141
Meghatározásra kerül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hatályos jogszabályi előírásoknak
megfelelő feladatellátásának biztosításához a földművesek nyilvántartásából ingyenesen adatot
kap.
a 6. melléklethez
A minősítésre vonatkozó korábbi módosításoknak megfelelően a Javaslat pontosítja a kamarai
tag könyvvizsgálók által a minősítés iránti kérelemhez benyújtott igazolások tartalmát.
142