﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15429.
Benyújtás dátuma: 2017-05-02 19:55
Parlex azonosító: 12TLKWTA0007
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását indokoltnak tartom.
2017. évi.....törvény
Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a
következő alaprészeket kell elkülöníteni:)
  „c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami
  foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami
  foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci
  információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett
  munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással
  kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
2.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
2.	§
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (2) és (2a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adópolitikáért felelős miniszter képviseli a Magyar Államot a szerencsejáték szervezéssel
kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós
szerződések megkötése és végrehajtása során. Az adópolitikáért felelős miniszter e hatásköre
gyakorlásához kapcsolódóan a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős minisztertől
adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.
(2a) A szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellátja a szerencsejáték
szervezés felügyeletét és a szerencsejáték felügyeleti hatóság irányítását. Az adópolitikáért felelős
miniszter a szerencsejáték szabályozási hatáskör gyakorlása érdekében a szerencsejáték szervezés
állami felügyeletéért felelős minisztertől a szerencsejáték szervezés felügyeletéről tájékoztatást
kérhet.”
(2)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. §-a a következő (2b)
bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén - a nemzetközi
szerződés tárgyától függően - az adópolitikáért felelős miniszter vagy a szerencsejáték szervezés
állami felügyeletéért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó két vagy
többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy
2
a szerencsejáték felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása,
megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”
3.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. §
(1)	A szerencsejáték felügyeleti hatóság vezetője át nem ruházható hatáskörében a szerencsejáték
felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott illetményrendszerre vonatkozó
szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.
(2)	A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A
visszavonásról a szerencsejáték felügyeleti hatóság vezetője dönt. A visszavonást követően a
kormánytisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az
általa betöltött munkakör alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.
(3)	A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszeresét.”
4.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a
szerencsejáték felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a
szerencsejáték felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény
közzétételét követő 3. nap.”
5.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/L. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Megállapodás végrehajtása során a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban:
magyar hatóság) az adópolitikáért felelős miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása
során a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel együttműködve jár el, és
a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket a szerencsejáték felügyeleti
hatóság útján is teljesítheti.”
6.	§
3
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (1b)
bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szerencsejáték felügyeleti hatóságot rendeletben
kijelölje és e hatóság törvényben meghatározott feladatai végrehajtási szabályait rendeletben
meghatározza.”
(2)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy a
szerencsejáték felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők személyi illetményének
megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
7. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
  1.	1. § (5), (6c) és (7a) bekezdésében, 2. § (2), (7) és (8) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében,
  7/A. § (3), (6) és (9) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1), (10a)
  és (11) bekezdésében, 12. § (5) és (6) bekezdésében, 13. § (2), (5)-(7) bekezdésében, 16. § (1)
  bekezdésében, 18. §-ában, 24. § (1) és (4) bekezdésében, 28. § (3) és (4) bekezdésében, 29/F. §
  (4)	bekezdésében, 29/G. § (1) és (4) bekezdésében, 29/I. § (1) bekezdés h) pontjában, 29/J. § (1)
  bekezdés c) pontjában, 29/N. § (1) bekezdésében, 29/O. § (1) bekezdés a) pontjában, 30/A. § (1)
  és (3) bekezdésében, 36. § (2)-(3a), (3c) és (3e) bekezdésében, 36/B. §-ában, 36/D. § (3)
  bekezdésében, 36/E. § (2) és (3) bekezdésében, 36/F. § (6)-(8) bekezdésében, 36/G. § (2)
  bekezdésében, 36/I. § (2) bekezdésében, 37. § 9. és 14. pontjában, 38. § (2) bekezdés g) és i)
  pontjában az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóság”
  szöveg,
  2.	1. § (8) bekezdésében, 7/A. § (5) és (7) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 13. § (1)
  bekezdésében, 29/B. § (9) és (10) bekezdésében, 29/K. § (1) bekezdésében, 30. § (2)
  bekezdésében, 33/A. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 36/F. § (4) és (5) bekezdésében
  az „az állami adóhatóság” szövegrészek helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg,
  3.	1. § (6b) bekezdésében, 2. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 7. §-ában, 7/A. § (1)-(4)
  bekezdésében, 8. § (1)-(3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (10a) és (11)
  bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (2)-(3), (5) és (7) bekezdésében, 13/B. §-ában, 16. §
  (2)	bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1), (3) és (4)
  bekezdésében, 28/A. § (7) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében, (3)-(4) bekezdésében, 29/B.
  § (9) és (12) bekezdésében, 29/F. § (3) és (4) bekezdésében, 29/G. § (3) bekezdésében, 29/J. §-
  ában, 29/L. § (2) bekezdésében, 36. § (1), (3a) és (3c) bekezdésében, 36/B. §-ában, 36/C. § (1)
  bekezdésében, 36/E. § (1) bekezdésében, 36/F. § (1), (3), (4), (8) és (9) bekezdésében, 36/G. § (1)
  bekezdésében, 36/H. § (1) és (3) bekezdésében és 36/J. §-ában az „Az állami adóhatóság”
  szövegrész helyébe az „A szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg,
  4.	7/A. (6) és (8) bekezdésében, 36. § (2)-(4) bekezdésében az „Az állami adóhatóság”
4
  szövegrészek helyébe az „A szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg,
  5.	7. § (5) bekezdésében és 36. § (3b) bekezdésében az „az állami adóhatósággal” szövegrész
  helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatósággal” szöveg,
  6.	7. § (5) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 29/A. § (3) bekezdésében, 36/D. § (1) és (4)
  bekezdésében és 36/E. § (3) bekezdésében az „az állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az
  „a szerencsejáték felügyeleti hatósághoz” szöveg,
  7.	7. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatósági” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték
  felügyeleti hatósági” szöveg,
  8.	8. § (5) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az „az állami adóhatóságnál” szövegrész
  helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóságnál” szöveg,
  9.	9. § (3) bekezdésében és 36/F. § (3) bekezdésében az „az állami adóhatóságot” szövegrész
  helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóságot” szöveg,
  10.	19. § (1) bekezdésében az „az állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték
  felügyeleti hatóságnak” szöveg,
 11.	29/K. § (1) bekezdésében az „az állami adóhatóságoz” szövegrész helyébe az „a
 szerencsejáték felügyeleti hatósághoz” szöveg,
  12.	4. § (1) bekezdésében, 4. § (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében és 27. § (12)
  bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter”
  szöveg,
  13.	4. § (3) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az adópolitikáért felelős
  miniszter” szöveg,
  14.	15. § (2) bekezdésében és 27. § (8) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az
  adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter
  egyetértésével” szöveg,
 15.	36/K. §-ában az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az
 adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős
 miniszterrel” szöveg, és
  16.	38. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a miniszter, hogy” szövegrész helyébe az „az
  adópolitikáért felelős miniszter, hogy a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős
  miniszterrel egyetértésben” szöveg
  lép.
  3.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
                                                8. §
  (1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. § (1)
  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú
  személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt
  a)	a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa,
  élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi
5
  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át,
  b)	az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt,
  akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
  100%-át,
  c)	az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az
  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti jövedelmi jogosultsági határai
Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező
arányban emelkednek. Az időskorúak járadéka jövedelmi jogosultsági határainak forintban
kifejezett összegét a Kormány évente rendeletben meghatározza.”
9.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár
összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a
közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval,
munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e §
alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra
való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást
helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a
család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege 95%-ának szorzatával.”
10.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres
gyógyító ellátásnak az 50/A. § (4) bekezdése szerint elismert térítési díja (a továbbiakban:
rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-
át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105%-át, egyedül élő esetén a 155%-át. A rendszeres
gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési
díjat nem kell figyelembe venni.”
6
11. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/0. §-
sal egészül ki:
„140/O. §
(1)	Az időskorúak járadékának megállapítása iránt 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyben a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2018. január 1-jén
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt 2018. január 1-jén folyamatban lévő
ügyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2018. január 1-
jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
                4.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
                                            12. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2018.” szövegrész
helyébe a „2019.” szöveg, a „2030.” szövegrész helyébe a „2031.” szöveg lép.
  5.	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
               Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
13.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1a) Az Eximbank nemzetközi fejlesztési együttműködési céllal az alábbi tevékenységet végzi:
  a)	vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési
  együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,
  b)	nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési
  együttműködési célú alap alapítása, vagy ahhoz történő csatlakozás, és
  c)	bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás
  tőkebefektetésen keresztül.
(1b) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz
történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában a nemzetközi pénzügyi
kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek egyetértése esetén
az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó
szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére. Az állam nevében történő
alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani,
e kifizetéseket - a nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapok kivételével - a
7
nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi
költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni. A nemzetközi pénzügyi intézmények
kezelésében működő alapokhoz kapcsolódó kifizetéseket a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért
felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és
elszámolni.
(1c) Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati
fejlesztési együttműködési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek
teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési
együttműködési szempontú eredményességéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a
nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.”
(2)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a következő (1d) és (1e) bekezdéssel
egészül ki:
„(1d) Az Eximbank (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi kockázati- és
magántőkealap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet
jegyezni.
(1e) Az Eximbank a Kormány határozata alapján az (1d) bekezdés szerinti tevékenységet az állam
nevében is végezheti, ekkor az alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi
költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket a külgazdaságért felelős miniszter irányítása alá
tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.”
14.	§
Hatályát veszti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (4a) bekezdése.
6.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
15.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a
végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése
előtt köteles nyilatkozatot tenni.”
16.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
1.	34/A. § (2) bekezdésében az „50%-a” szövegrész helyébe a „35%-a” szöveg, és
2.	34/A. § (3) bekezdésében az „500 000 Ft” szövegrészek helyébe a „400 000 Ft” szöveg
8
lép.
7. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
17.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal elnökét a miniszterelnök, három elnökhelyettesét - az elnök javaslatára - a
felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.”
18.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a a következő h)
ponttal egészül ki:
(A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:)
    „h) a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-
kedvezményhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása.”
19.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. §-a a következő (2b)
bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A Hivatal - jogszabály alapján - ellátja a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások
által igénybe vehető adóalap-kedvezményre való jogosultság igazolásához kapcsolódó
nyilvántartásba vétellel, továbbá a nyilvántartásból való törléssel összefüggő feladatokat.”
20.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a 117/B. §-t követően a
következő alcímmel egészül ki:
„A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások
nyilvántartásba vétel iránti eljárására vonatkozó közös szabályok
117/C. §
A korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásoknak a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés m) pontja
szerinti kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba vételi eljárása és a
nyilvántartásból történő törlése díjmentes.”
8.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
21. §
9
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
86. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nemzetközi szerződés e §-t rendeli alkalmazni, e
§ a 93/B. §-sal együtt alkalmazandó.
(2b) A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívás alapján
indult eljárás ideiglenes intézkedéssel történő felfüggesztésének nincs helye.
(2c) A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén a (2) bekezdésben meghatározott
jogkövetkezmények közül - már megindított beszerzési eljárás esetén - az ajánlattételi felhívás
megsemmisítésének, az ajánlatkérő eltiltása a szerződés megkötésétől vagy a szerződés Ptk. szerinti
érvénytelensége megállapításának és az eredeti állapot helyreállításának alkalmazása kizárt.”
22.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a
következő 93/B. §-sal egészül ki:
„93/B. §
A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzés esetén e törvény 7. §-a alkalmazásában
kizárólag az Egyezmény szerinti külön eljárás (beszerzési szabályzat) megsértése, az ajánlati
felhívás megsértése vagy a beszerzés tárgyához nem kapcsolódó alkalmassági feltétel alkalmazása
minősül a verseny tisztaságát sértő magatartásnak.”
     9.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
     módosítása
     23.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege
nem haladja meg
a)	az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj
legkisebb összege) a 145%-át, ha
      aa)	a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
      ab)	a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac)	a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b)	az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg
külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”
10
24. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő
187. §-sal egészül ki:
„187. §
A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi ....
törvénnyel megállapított 19. § (2) bekezdését 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.”
10.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
25.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. § h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az
átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek
megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott
gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében,
részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
„h) európai uniós források közvetítésében;”
(2)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő
o)	ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az
átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek
megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott
gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében,
részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
„o) európai uniós források közvetítéséhez kapcsolódó hitel- és tőkefinanszírozásban, garancia
nyújtásában és kezesség vállalásában.”
26.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (2) bekezdés
e)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MFB Zrt. - az (1) bekezdésben meghatározott körben - az alábbi pénzügyi szolgáltatási
tevékenységeket végezheti:)
„e) kezesség és garancia vállalása;”
(2)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. §-a a következő
j) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. - az (1) bekezdésben meghatározott körben - az alábbi pénzügyi szolgáltatási
11
tevékenységeket végezheti:)
„j) egyéb bankári kötelezettség vállalása.”
11. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
módosítása
27.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4)
és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen
vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy
együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a 19. § 1. pontjában
meghatározott befektetők állnak a vállalkozással a 4. § (2) bekezdése szerinti kapcsolatban.”
28.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Partnervállalkozások azok a vállalkozások,
a)	amelyek a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó
vállalkozásoknak, és
b)	amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)-(6)
bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik
vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.”
29.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában
meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak
egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.”
30.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-a a
következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban az adatok nem a (6)-(9)
bekezdésben meghatározottak szerint állnak rendelkezésre, a 3. §-ban meghatározott adatokat nem
12
 az összevont (konszolidált) beszámoló alapján, hanem az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat
 alapul véve, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.”
31.	§
 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 10. §-a
 a következő d) ponttal egészül ki:
 [A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a
 továbbiakban: miniszter) hangolja össze. Ennek körében]
 „d) elősegíti a KKV-k számára hasznosítható ismeretek és tudás, a hazai és külföldi kutatási és
 fejlesztési eredmények megismerését, elterjesztését, illetve a KKV-k innovációs képességének
 javítását.”
32.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. §
 (2)	bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A VT tagja:)
 „c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos
 Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ),
 a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar
 Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ),
 a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos
 Szövetségének (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetségnek (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési
 Alapítványnak (MVA) és a Magyarok a Piacon Klubnak az elnöke vagy a helyettesítésére
 meghatalmazott személy.”
33.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. §
 (3)	bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:)
 „a) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a Magyar Bankszövetség
 elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a
 Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Magyar Gépipari és
 Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) és a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos
 Szövetsége (MAJOSZ) elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy,
 b)	a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Munkavállalói Oldalának két képviselője,”
34.	§
 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 18. §-a
 helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. §
13
 Az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti
 Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes
 deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző
 év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.”
35.	§
 (1)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. §
 1.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „1. befektető:
      a)	az állami befektető társaság,
     b)	finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-
     befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett
     vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon vállalkozásban
     eszközölt összes befektetésük legfeljebb 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg,
      c)	a felsőoktatási intézmények, a nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási
      és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként
      termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, a nonprofit kutatási központok,
      valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként - költségvetési szervként működő -
      egyéb kutatóhelyek,
     d)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 60. pontjában
     meghatározott intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat,
      e)	az évi 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget el nem érő költségvetéssel és kevesebb,
      mint 5 000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok;”
 (2)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. §
 5.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „5. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az
 egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű
 társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában
 bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló
 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV
 kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági
 feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó
 vállalkozás és természetes személyek;”
 (3)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19.
 §-a a következő 6. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „6. állami befektető társaságok: olyan többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy a
 kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
14
 módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott
 befektetési alap, amelynek célja vállalkozások részére történő kölcsöntőke nyújtása.”
36.	§
 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
 1.	15. §-ában a „továbbiakban: VT” szövegrész helyébe a „továbbiakban VfT” szöveg,
 2.	16. §-ában, 17. §-ában a „VT” szövegrészek helyébe a „VfT” szöveg, és
 3.	21. § (1) bekezdésében a „Vállalkozásfejlesztési Tanácsba” szövegrész helyébe a „VfT-be”
 szöveg
 lép.
 12.	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
                  engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
37.	§
 (1)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „a) felelős vezető: a hadiipari tevékenységet, illetve a haditechnikai külkereskedelmi
 tevékenységet folytató kérelmező vagy engedélyes vezető tisztségviselője vagy bármely vezető
 állású munkavállalója, aki e tevékenységet irányítja;”
 (2)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § d) és e) pontja helyébe a következő
 rendelkezések lépnek:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „d) haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék előállítására, átalakítására irányuló
 tevékenység, ideértve a termék első alkalommal történő összeszerelését;
 e)	haditechnikai szolgáltatás nyújtása: műszaki és gyártástechnikai tervezés, műszaki támogató
 tevékenység, a termék készletezése, tárolása, forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe
 helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, fejlesztése, szét- és
 összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, ideértve a bérmunkát, a műszaki-
 technológiai utasítás és gyártási ismeret, tapasztalat átadását, továbbá az eszközök kezelésének és
 alkalmazásának elméleti és gyakorlati oktatása, kiképzés;”
 (3)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „j) haditechnikai termék külkereskedelme: haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével,
 behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az
 ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
 szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő
15
folytatását is, továbbá a haditechnikai termékkel kapcsolatban végzett brókertevékenység,”
38.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
(1)	Magyarország területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély
típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.
(2)	Nem végezhető olyan hadiipari tevékenység, amely Magyarország nemzetközi
kötelezettségvállalásába ütközik.
(3)	Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult
kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.
(4)	A hadiipari tevékenység engedélyezése során a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet
a)	figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,
b)	figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,
c)	biztosítja a kérelmező és a kérelmezett hadiipari tevékenység kormányrendeletben
meghatározott feltételeknek való megfelelését.
(5)	Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a 7. §-ban
meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.”
39.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. §
(1)	Magyarország területén haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos tevékenység, - ha
az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelező jogi aktusa eltérően nem
rendelkezik - csak engedéllyel folytatható. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a
feltételeit kormányrendelet határozza meg.
(2)	Az engedély kiadására a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv jogosult
kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.
(3)	A haditechnikai külkereskedelmi tevékenység engedélyezése során a nemzeti külkereskedelmi
államigazgatási szerv
a)	figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,
b)	figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,
16
c)	figyelembe veszi Magyarország kül-és biztonságpolitikai érdekeit,
d)	biztosítja a kérelmező és a kérelmezett haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos
tevékenység kormányrendeletben részletezett feltételeknek való megfelelését.
(4)	Az engedély megadásával egyidejűleg a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a 7/B.
§-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.”
40.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A 2. §, 2/A. § és 2/B. § szerinti engedély kormányrendeletben meghatározott kérelmezők
részére adható. A kérelmezők köre és a mentességek vonatkozásában kormányrendelet eltérő
feltételeket állapíthat meg a 2. §, 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban.”
41.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. §
A 2. § és a 2/A. § szerinti eljárásokban a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet, a 2/B. §
szerinti eljárásokban a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kormányrendeletben
meghatározott esetekben és eljárás szerint utasítja el az engedély iránti kérelmet, vonja vissza az
engedélyt vagy függeszti fel az engedély hatályát.”
42.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező felelős vezetője rendelkezik a külön
jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel.
(6)	A 2/A. § és 2/B. § szerinti tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételeket
kormányrendelet határozza meg.”
43.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. §
17
A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek
egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
Mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában vagy III. fejezetében, és az Egyesült Nemzeteknek a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik,
alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének
végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli
engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei
258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök
kivitelét végző engedélyes tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-
ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.”
44.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. §
(1)	A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek
érvényességi idejéről, azonosító számáról, ehhez kapcsolódva a jogosult nevét, lakóhelyét vagy
székhelyét, adószámát, engedélye számát és az engedély hatályosságának megjelölését.
(2)	A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés
szerinti adatait.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok
tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével -
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
45.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény „Adatkezelés” alcíme a következő 7/B. §-sal egészül
ki:
„7/B. §
A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásával
kapcsolatos nyilvántartás-vezetésre és adatkezelésre a 6-7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
46.	§
(1)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
18
 „a) jelölje ki az engedélyező hatóságként eljáró hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet,”
 (2)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
 „f) jelölje ki a 2. § (3) bekezdése és a 2/B. § (2) bekezdése szerinti véleményező szervet,
 szerveket,”
 (3)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal
 egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
 „g) határozza meg a 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti eljárások engedélytípusait,
 h)	határozza meg az engedélyezési eljárásokban és a vállalkozások tanúsítási eljárásában a
 kérelmezők körét,
 i)	szabályozza az engedélykötelezettség alóli mentesség eseteit,
 j) szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási
 rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás
 nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit.”
 (4)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
 lép:
 „(2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős
 miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a
 haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását.”
47.	§
 A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
 engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. §
 (1)	Ez a törvény a 2014. évi V. törvénnyel kihirdetett Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt
 nemzetközi kötelezettségek teljesítését szolgálja.
 (2)	Ez a törvény
 a)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
 tanácsi irányelvnek,
 b)	az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a
 tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló
 jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok,
19
 alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak
 létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének
 való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése
megtörtént.”
48.	§
Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény
1.	3. § (2)-(4) bekezdése, és
2.	10. § (3) bekezdése.
13.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
49.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
111.	§ (9) bekezdésében a „28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában” szövegrész helyébe a „35/A.
§ (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában” szöveg lép.
14.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
50.	§
(1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény I. Fejezete a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. §
(1)	Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti
Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a
gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása
érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a
foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel
összefüggő tájékoztatást.
(2)	Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri
fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más
adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatás az
érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre,
beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.”
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2a) bekezdés b.) pontjában a „továbbá”
20
szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
15. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény módosítása
51.	§
 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII.
 törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. § (3) és (4) bekezdésében az „az állami adóhatóság”
 szövegrész helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg lép.
16.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
52.	§
 (1)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (2) bekezdése a következő c)
 ponttal egészül ki:
(Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági
Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére)
 „c) a Paksi Atomerőmű kapacitásnak fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel
 kapcsolatos egys törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015.
 évi VII. törvény) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében az iparbiztonsági ellenőrzés
 és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
 meghatározott telephely biztonsági tanúsítványt”
 (ad ki.)
 (2)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel
 egészül ki:
 „(4a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti telephely biztonsági tanúsítvány alapján
 a)	a gazdálkodó szervezet saját telephelyén minősített adatot nem kezelhet,
 b)	a telephely biztonsági tanúsítvány a gazdálkodó szervezetet a 2015. évi VII. törvény 3. § (1)
 bekezdésében meghatározott szerződés, illetve alvállalkozói szerződés (a továbbiakban együtt:
 végrehajtási szerződés) megkötésére feljogosítja.”
53.	§
 A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2018.”
 szövegrész helyébe a „2019.” szöveg lép.
    17.	A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV.
    törvény módosítása
    54.	§
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 20. §
21
(7)	bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti
hatóság” szöveg lép.
18.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
55.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV)
„j) végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági
felügyeleti feladatokat,”
56.	§
 Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
 1.	13. § (2) bekezdés d) pontjában a „ , valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
 hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos eljárással” szövegrész,
 2.	66. § (1) bekezdésében az „ , a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó
 hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak” szövegrész, és
 3.	67. § (1) bekezdésében az „és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó
 hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő” szövegrész.
19.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
                                       módosítása
57.	§
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 27. § (1)
bekezdés c) pontjában és 30. § (4) bekezdés d) pontjában az „az állami adóhatóság” szövegrész
helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg lép.
 20.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
                  támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
58.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
 „(2) A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével - a (3) és (4)
 bekezdésben meghatározott vagyonelemek kivételével - a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet
 létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve - alapítvány esetében - az alapító eltérő
 rendelkezése hiányában megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló
22
kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Nemzeti
Együttműködési Alap Tanácsa nyilatkozik a nem pénzbeli vagyon pályáztatásra alkalmasságáról,
különösen a vagyonelemek civil szervezetek általi felhasználhatóságáról. A pályáztatásra nem
alkalmas nem pénzbeli vagyont a bíróság az állam tulajdonába adja. A Tanács az (5) bekezdés
szerinti eljárásban gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati
eljárás lefolytatásáról.”
59.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt
üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:]
  „c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak
  figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű
  önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes
  tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek
  gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.)
  Korm. rendelet szerinti értékét is.”
60.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül
ki:
(A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják
el:)
  „g) a kollégiumok kérésére tájékoztatást adnak az adott ellátási területen működő civil
  szervezetek tevékenységéről.”
61.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény VIII. fejezete a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. §
(1)	Az. 51. § (2) bekezdése szerinti nyilvános pályázat nyertesei jogosultak a miniszter által
adományozott civil információs centrum cím viselésére a (4) bekezdésben meghatározott szerződés
időszaka alatt.
(2)	Minden megyében, valamint a fővárosban a pályázaton nyertes civil szervezet működteti a civil
információs centrumot, nyújt szolgáltatást, és a támogatási időszak alatt használhatja a civil
információs centrum megnevezést.
23
(3)	A civil információs centrum az 51. § és 52. § szerinti szolgáltatásokat ellenszolgáltatás nélkül
nyújtja. Az 56. § (1) bekezdés l) pontja szerinti költségvetési támogatásra a miniszter által
jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján történhet kötelezettségvállalás.
(4)	A nyilvános pályázat nyerteseivel a miniszter határozott idejű szakmai együttműködési
megállapodást köt. A határozott idő elteltével a cím viselésére vonatkozó jogosultság megszűnik.
(5)	A civil információs centrum cím jogosultja évente szakmai beszámolási kötelezettséggel tartozik
a miniszter felé. A szakmai beszámoló tartalmazza a szakmai együttműködési megállapodás szerinti
tevékenységek időarányos teljesítésének bemutatását.
(6)	Ha a miniszter a szakmai együttműködési megállapodásban foglalt tevékenységek időarányos
ellátásában mulasztást, hiányosságot, vagy szabálytalanságot állapít meg, a címet azonnali hatállyal
visszavonja.
(7)	A miniszter a cím visszavonásával egyidejűleg a szakmailag megfelelő pályázatokból álló,
döntési lista szerinti, az adott ellátási területre vonatkozó, rangsorban következő civil szervezettel
szakmai együttműködési megállapodást köt.”
62.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:
„VIII/A. Fejezet
A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak
52/B. §
(1)	A kormányzat esélyteremtési, önkéntes és családügyi területéhez kapcsolódó stratégiai
célkitűzéseinek helyi szintű megvalósításában civil szervezetek is közreműködnek. E célból a
családpolitikáért felelős miniszter működteti a Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat.
(2)	A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat nyilvános pályázat útján kiválasztott civil
szervezetek működtetik.
(3)	A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységük
keretében az alábbi feladatokat látják el:
a)	a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal szemben fennálló előítéletek lebontása érdekében
szemléletformáló programok megvalósítása;
b)	az (1) bekezdésben nevesített területhez kapcsolódóan tevékenységet végző civil szervezetek
közötti helyi párbeszéd erősítésében koordináló szerep ellátása.
(4)	A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak a (3) bekezdés a) és b) pontján kívüli, egyéb
kiegészítő feladatait pályázat alapján megkötött támogatási szerződés tartalmazza. Ezek a feladatok
24
családügyi és önkéntes területhez kapcsolódóan határozhatók meg.
(5)	A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak kötelesek együttműködni egymással és a szakmai
partnerekkel az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.”
63.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói
okirat alapján létesített támogatási jogviszonyt az államháztartás működésére vonatkozó
jogszabályok szabályoznak.”
64.	§
(1)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)
„c) civil szervezeteket, határon túli civil szervezeteket érintő szakmai programok, különösen
évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények, valamint a programok
megvalósításához közvetlenül kapcsolódó költségek támogatása;”
(2)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)
„h) helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása, amelyet a civil
szervezet alapcél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek fedezésére fordít.”
(3)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás)
„a) kilencven százalékára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján az (1)
bekezdés a)-j) pontja szerinti,”
65.	§
(1)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
25
„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg az adott költségvetési évet megelőző második évben
az Szftv. 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteknek felajánlható és az Szftv. alapján adózói
rendelkezéseknek megfelelően az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. §
(1)	bekezdése szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összeg különbsége csökkentve az
Alap működtetésére az Alap kezelőszervének költségvetésében tervezett összeggel.”
(2)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Alap kezelő szerve elkülönítetten tartja nyilván az Alap működésének támogatására a
kezelőszerv költségvetésében előirányzott összeget.”
66.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A határon túli civil szervezet
a)	Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás
kedvezményezettje az 56. § (1) bekezdés c), f), g), j) pontja,
b)	önállóan lehet támogatás kedvezményezettje - feltéve, hogy társpályázóként egy alkalommal
már támogatás kedvezményezettje volt - az 56. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti támogatás esetén.”
67.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A Tanács elnöke és tagjai által jelzett, a saját és közeli hozzátartozó tekintetében
összeférhetetlennek minősülő szervezet támogatási igénye érvénytelen. A kollégium elnöke és tagjai
által jelzett, a saját és közeli hozzátartozó tekintetében összeférhetetlennek minősülő szervezet
támogatási igénye annak a kollégiumnak a tekintetében érvénytelen, ahova a kollégium elnökének
és tagjainak megbízása szól.”
68.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. §
(1)	A támogatási igény érvénytelen, ha a döntéshozó, illetve a döntési folyamatban közreműködő
személy vagy közeli hozzátartozója
26
a)	az alapítvány alapítója, a civil szervezet döntéshozó vagy ügyvezető szervének tagja,
b)	a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
és ezek a feltételek a vizsgált időpontot megelőző egy éven belül bármikor fennálltak.
(2)	A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt, a támogatási
igény érvénytelenségét megalapozó körülményről. Az érvénytelenséget megalapozó
körülményekkel kapcsolatban bekövetkezett változásokat a bekövetkezéstől számított 15 napon
belül kell bejelenteni a Tanács elnökének.”
69.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 68. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha)
„c) egy naptári év során - vagy évközbeni megbízás esetén a megbízási idő adott naptári évre eső
időszaka alatt időarányosan, legalább három ülést tekintve - az ülések több mint egyharmadán
nem vesz részt, vagy”
70.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú
tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására a
helyi, területi és országos hatókörű szervezetek jogosultak.”
71.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. §
A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az
elektorok egyéni listás szavazással választják meg, a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos
egyes kérdésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint.”
72.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
1.	2. § 21. pontjában a „közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő
27
 ellátására kötött” szövegrész helyébe a „közfeladat vagy a közfeladat egy részének a szerv
 nevében történő ellátására - a Ptk. 6:256. §-ában meghatározottak alapján - kötött” szöveg,
 2.	14. § (3) bekezdés c) pontjában a „statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben (a
 továbbiakban: Sttv.) meghatározott statisztikai számjel, valamint az Sttv. 6. § (2) bekezdésében”
 szövegrész helyébe a „hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott
 statisztikai számjel, valamint a” szöveg,
  3.	53. § (3) és (5) bekezdésében a „feladatok” szövegrész helyébe a „projekt célok” szöveg,
 4.	53/A. § (1) bekezdésében a „19. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „20. § (3)
 bekezdés a) pontja” szöveg,
 5.	54. § a) pontjában a „jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott” szövegrész
 helyébe a „jogszabályban, vagy kormányhatározatban meghatározott” szöveg,
 6.	54. § b) pontjában a „normatív alapon” szövegrész helyébe a „normatív alapon, vagy a
 költségvetési törvényben nevesített szervezetek támogatása keretében” szöveg, és
 7.	69. § (3) bekezdésében a „Knyt.” szövegrész helyébe a „közpénzekből nyújtott támogatások
 átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény” szöveg
  lép.
73.	§
 (1)	Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
 működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
  1.	52. § (2) bekezdése,
  2.	53. § (2) bekezdése,
  3.	56. § (2) bekezdés b) pontja,
  4.	56. § (3) bekezdés a) pontja,
  5.	56. § (4) bekezdése,
  6.	59. § (2) bekezdése,
  7.	75. § (2) bekezdés a) pontja, és
  8.	75. § (4)-(7), (9), (11)-(14), és (16)-(19) bekezdése.
 (2)	Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
 működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
 1.	61. § (12) bekezdésében az „és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön
 jogszabályban meghatározott infrastruktúra felhasználásáról” szövegrész,
  2.	71. § (3) bekezdésében a „legalább területi, illetve országos hatókörű” szövegrész,
  3.	73. § (1) bekezdésében a „valamint a civil szervezetek rendelkezésére bocsátható infrastruktúra
  felhasználás szabályait és a juttatás feltételeit” szövegrész, és
 4.	75. § (2) bekezdésében „a 2012. évi költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás
 tekintetében” szövegrész.
 21.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
28
74. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rehabilitációs ellátás - a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt
körülményekre tekintettel - a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.”
75.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A kivételes rokkantsági ellátás
13/A. §
 (1)	Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - az éves költségvetési törvényben
 meghatározott keretek között - kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott
 munkaképességű személynek,
 a)	akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos
 vagy kisebb mértékű,
 b)	akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt,
 vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában
 az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
 c)	akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés
 a)	pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e
 döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,
 d)	aki keresőtevékenységet nem végez és
 e)	aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
 (2)	A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott
 munkaképességű személyt, aki a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő
 legalább 90 százalékával rendelkezik.
 (3)	A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé
 válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet
 kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító
 döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
(4)	A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de
legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.
 (5)	A kivételes rokkantsági ellátás havi összege
 a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12.
29
§ (2) bekezdés b) pontjában,
b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában,
c)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott összeg 65 százaléka.
(6)	A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok
megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban
részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a)
vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti méltányossági jogkörben kiadott döntés ellen fellebbezésnek nincs
helye, a döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.
(8)	A kivételes rokkantsági ellátásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a rokkantsági ellátásra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
76.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény 19. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg
állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás
összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A. § (5)
bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.”
77.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„j) a kivételes rokkantsági ellátásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
78.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény a következő 38/I. §-sal egészül ki:
„38/I. §
(1)	Ha a megváltozott munkaképességű személy - az ellátás iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító 2018. január 1-jét megelőzően
jogerőssé vált döntésben foglaltak szerint - rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,
a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét 2018. december 31-éig nyújthatja be.
30
(2)	Ha az (1) bekezdés alapján benyújtott kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra
tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés
véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.”
79.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény. 2. § (3) bekezdés b) pontjában a „megváltozott munkaképességű
személyek ellátása” szövegrész helyébe az „a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a
megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg lép.
   22.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
80.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 12. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ÁKK Zrt. a feladatai ellátásához a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél értékpapír letéti- és
értékpapírszámlát, valamint devizaszámlát, a Magyar Nemzeti Banknál vagy hitelintézetnél
devizaszámlát vezethet.”
             23.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
                                           81. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4c) A Kormány egyedi határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban
   a)	az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a)
   bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat,
   b)	- a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyévi kiadási
   előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy
   a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét
   megállapíthatja.”
82.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi
ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi
ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a
tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a
31
gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és
  a)	a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a több év kiadási előirányzatai
  terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a
  kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a
  szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy
  b)	a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség
  esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott
  összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg az
  Áht. 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek
  és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét.”
83.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartásban, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál a személyi
juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez
kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé
teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítése - ide értve a szakképzési hozzájárulás bevallási
kötelezettségét is -, továbbá - a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési
szervek kivételével - a bevallásokon alapuló befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan,
kizárólag a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból
történő adatszolgáltatás alapján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és
befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül
sor.”
84.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69. alcíme a következő 106/D. §-sal egészül
ki:
„106/D. §
(1)	A kincstár a Kormány tagja felkérésére a központosított illetményszámfejtésbe - a 44. § (1)
bekezdése alapján - tartozó szerveknél foglalkoztatott személyek személyre szóló tájékoztatása
érdekében - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel - teljesíti a Kormány tagja által meghatározott, a
munkabérrel, az illetménnyel, a tiszteletdíjjal, a költségtérítéssel, illetve egyéb pénzbeli juttatással
összefüggő, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeire vonatkozó
tájékoztatást.
(2)	A kincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Kormány tagja felkérésében meghatározott
-	a 106/A. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti adatok alapján (ide nem értve a
társadalombiztosítási azonosító jelre, az adóazonosító jelre, a fizetési számlaszámra, valamint a
32
 behajtandó követelésekre vonatkozó adatokat) képezhető - tájékoztatási célcsoportoknak - a
 Kormányzati Tájékoztatási Központon (a továbbiakban: KTK) keresztül - akként teljesíti, hogy a
 tájékoztatás megszemélyesítése során személyes adat más adatkezelőnek való továbbítására nem
 kerül sor. A KTK a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes
 személyazonosító adatait és lakcímét használhatja fel.
 (3)	Nem nyújtható az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatás a bírói szolgálati viszonyban,
 igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a
 Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, az
 Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, önálló szabályozó szervvel,
 autonóm államigazgatási szervvel, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával, a Magyar
 Művészeti Akadémia Titkárságával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, az
 Országgyűlési Őrséggel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával vagy nemzetbiztonsági
 szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra vonatkozónak.
 (4)	A kincstár az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter
 jóváhagyását követően, a jóváhagyástól számított 15 munkanapon belül teljesíti a miniszter általa
 kiadott nyomtatvány használatával.”
85.	§
 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
 1.	1. § 14. pont m) alpontjában a „szomszédos államokban nyújtható oktatási” szövegrész helyébe
 a „határon túli, magát magyar nemzetiségűnek valló természetes személy részére jogszabály
 alapján nyújtható” szöveg,
 2.	20. § (2) bekezdésében az „az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső
 egyenleg kifizetés formájában térít meg,” szövegrész helyébe a „megtérít,” szöveg,
 3.	32. § d) pontjában a „kiadás,” szövegrész helyébe a „kiadás, valamint a nagyvállalati
 beruházási támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,” szöveg,
 4.	36. § (4) bekezdésben az „előirányzata” szövegrész helyébe az „előirányzatai” szöveg,
 5.	36. § (4a) bekezdésében a „következő évekre vállalható kötelezettségvállalás” szövegrész
 helyébe a „több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható
 kötelezettség” szöveg,
 6.	36. § (5) bekezdésében a „költségvetési éven túli évek költségvetési” szövegrész helyébe a
 „több év vagy a költségvetési éven túli év” szöveg,
 7.	36. § (5a) bekezdésben az „előirányzata” szövegrész helyébe az „előirányzatai” szöveg, és
 8.	109. § (3) bekezdés 7. pontjában a „103. § (3)” szövegrész helyébe a „6. § (1)” szöveg
 lép.
86.	§
 Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
 1.	21. § (4a) bekezdésében az „a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból”
 szövegrész és a „ , valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére” szövegrész,
33
 2.	58. § (2) bekezdésében a „központi költségvetés” szövegrész, és
 3.	108/A. § (2) bekezdésében az „- így különösen a fejezeti stabilitási tartalék kiadási
 előirányzatainak -” szövegrész.
24.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
87.	§
 (1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(1) Jegyzővé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki
 a)	államtudományi mesterképzésben szerzett szakképzettséggel, vagy
 b)	igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői alapképzésben szerzett szakképzettséggel, illetve
 jogtudományi vagy közigazgatási mesterképzésben szerzett szakképzettséggel,
 c)	és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával,
 vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek
 minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és legalább kétévi
 közigazgatási gyakorlatot szerzett.”
 (2)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (2) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(2) A községi önkormányzati képviselő-testület az ötezernél több lakosú község jegyzője
 kivételével
 a)	felmentést adhat az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt államtudományi mesterképzésben
 szerzett szakképesítés, igazgatásszervezői képesítés, közigazgatás-szervezői alapképzésben
 szerzett szakképesítés, illetve jogtudományi vagy közigazgatási mesterképzésben szerzett
 szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló
 tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés eredménytelen eltelte
 esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4)
 bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,
 b)	az (1) bekezdés c) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.”
 (3)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (3) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(3) Főjegyzővé, valamint főjegyző helyettesítésére aljegyzővé az nevezhető ki, aki
 a)	államtudományi mesterképzésben szerzett szakképzettséggel, vagy
 b)	jogtudományi vagy közigazgatási vagy közgazdasági mesterképzésben szerzett
 szakképzettséggel,
 c)	és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával,
 vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek
 minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és közigazgatási szervnél
34
 legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.”
88.	§
 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
 1.	6. § 16. pontjában a „továbbá a 247. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában” szövegrész
 helyébe a „továbbá a 247. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában” szöveg,
 2.	215. § (1) bekezdésében az „egyetemi szintű végzettséggel és jogász, közgazdász vagy
 közigazgatási menedzser szakképzettséggel” szövegrész helyébe az „jogtudományi, közigazgatási
 vagy közgazdasági mesterképzésben szerzett szakképzettséggel” szöveg, és
 3.	220. § (1) bekezdésében az „egyetemi szintű végzettséggel és jogász vagy közgazdász, vagy
 közigazgatási menedzser szakképzettséggel” szövegrész helyébe az „jogtudományi, közigazgatási
 vagy közgazdasági mesterképzésben szerzett szakképzettséggel” szöveg
 lép.
 25.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
 L. törvény módosítása
 89.	§
 Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
 törvény 10. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.
26. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
90.	§
 A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 116. § (1) bekezdés a)
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt
 alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő
 vehet részt, a 117. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken)
 „a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT)
 rendelkező gazdasági szereplők,”
 (szerepelnek.)
27.	Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása
91.	§
 Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 37. §-ában a „2018” szövegrész helyébe a
 „2019” szöveg lép.
28.	A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása
92.	§
35
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/E. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság
összege 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.”
93.	§
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény
szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz,
berendezés, létesítmény.”
94.	§
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. alcíme a következő 15/A. §-sal
egészül ki:
„15/A. §
(1)	E törvénynek a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017.
évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.2.
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	2020. december 31. napján megszűnik valamennyi, a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően
létrejött olyan, határozatlan vagy 2020. december 31. napjánál hosszabb ideig tartó, határozott
időtartamra kötött, közterület reklámcélú hasznosítására és annak ellenőrzésére irányuló, valamely
helyi önkormányzattal kötött reklám rendszergazdai szerződés, amely nem felel meg e törvény -
Módtv. és Módtv.2. által megállapított - rendelkezéseinek, valamint a felhatalmazása alapján
megalkotott kormányrendelet és településképi rendelet rendelkezéseinek. A szerződés
megszűnésével megszűnik valamennyi, az ilyen szerződésen alapuló reklámhordozó
igénybevételére vonatkozó jogosultság.
(3)	A (2) bekezdés szerinti, határozott időre szóló reklám rendszergazdai szerződés időbeli hatálya
nem hosszabbítható meg, és az érintett rendszergazdai tevékenységre új szerződés nem köthető.”
95.	§
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. alcíme a következő 16/A. §-sal
egészül ki:
„16/A. §
(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a Módtv.
36
rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül felülvizsgálja a
Módtv.2 hatálybalépésekor fennálló, a település közterületének reklámcélú hasznosítására
vonatkozó rendszergazdai szerződéseit és kezdeményezi azoknak a Módtv. és a Módtv.2. által
megállapított és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseknek megfelelő módosítását
legkésőbb a 15. § (3) bekezdése szerinti hatállyal.
(2)	A Módtv.2.-vel megállapított 11/B. § (2) bekezdése a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően
jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érinti. A Módtv.2.
hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának a Módtv.2. hatálybalépését követően
történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, melyre e törvény Módtv 2.-vel
megállapított 11/B. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.”
96.	§
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  1.	11/B. § (2) bekezdésében a „legfeljebb öt évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb tizenöt évre”
  szöveg, és
  2.	11/C. (1) bekezdésében a „150 000” szövegrész helyébe az „500 000” szöveg
lép.
97.	§
Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  1.	11/B. § (3) bekezdése, és
  2.	11/C. § (2) bekezdésében az „és a reklámot közzétevő vállalkozás előző évi adózott
  eredményét” szövegrész.
29. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi ... törvény módosítása
98.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi
... törvény 5. § b) pontjában az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték
felügyeleti hatóság” szöveg lép.
30.	A vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályozása
99.	§
(1)	A magyar nyelv és kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és
megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb
támogatásának biztosítására vendégoktatói ösztöndíjprogram működik.
(2)	A vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató az általa végzett tevékenység
támogatására a Kormány rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek
37
szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult.
(3)	Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(4)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti közszolgálati tisztviselői besorolásnál a (2)
bekezdés szerinti ösztöndíj időtartamát figyelembe kell venni.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vendégoktatói ösztöndíjprogram részletes szabályait, az
ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét,
az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj
visszafizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
31.	Hatályba léptető rendelkezések
100.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 92. §-97. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3)	A 17. §-20. § 2017. június 1-jén lép hatályba.
(4)	A 37. §-39. § és a 41. §-48. § 2017. június 22-jén lép hatályba.
(5)	A 2. §-7. §, az 51. §, az 54. §-57. § és a 98. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(6)	Az 58. §-63. §, a 64. § (1) és (3) bekezdése és a65. §-73. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7)	A 8. §-11. §, a 16. §, a 23. §, a 24. §, a 40. § és a 74. §-79. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(8)	A 64. § (2) bekezdése 2018. július 1-jén lép hatályba.
                        32.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
                                           101. §
(1)	A 27. §, a 29. §, a 30. § és a 36. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-
i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 1. cikkének és 3. cikk (2) és (3) bekezdésének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	A 37. §-48. §
a)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a
38
  tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló
jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok,
alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak
létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének
való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése
megtörtént.
39
Általános indokolás
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése
alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak
megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet
úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább
egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként
a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges
törvénymódosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény csupán a nem
állami foglakoztatási szerv által szervezett szolgáltatás finanszírozására ad lehetőséget a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap foglakoztatási alaprészéből. Ezért az állami foglalkoztatási szerv által
szervezett, munkaerő-piaci információkat nyújtó állásbörze kiadásait a Nemzeti Foglalkoztatási
Alapból nem fedezhetők. A módosítás ezt a lehetőséget teremti meg.
2-7., 51., 54-57., 98. §
A javaslat az államháztartásért felelős miniszter szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos, a
szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben szabályozott hatásköreit - az
önálló szerencsejáték felügyeleti hatóság létrehozásával összefüggésben - az adópolitikáért
felelős miniszter és a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter között
megosztva határozza meg. Ez alapján az adópolitikáért felelős miniszter jár el a koncessziós
rendszer működtetésével kapcsolatban (pályázatok kiírása, pályázat nélküli ajánlattételi eljárások
lefolytatása, koncessziós szerződés megkötése, koncessziós szerződések végrehajtása), míg a
szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter látja el a szerencsejáték
szervezés felügyeletével és az önálló szerencsejáték felügyeleti hatóság irányításával kapcsolatos
feladatokat.
Tekintettel arra, hogy a koncessziós rendszer működtetésével kapcsolatos hatáskör
gyakorlásához a koncessziós társaságok működésére vonatkozó egyedi ügyekben és általában a
koncessziós rendszer gyakorlati működésével kapcsolatban is információra van szükség, a
javaslat biztosítja az adópolitikáért felelős miniszter részére a szerencsejáték szervezés állami
felügyeletéért felelős miniszter részéről az egyedi ügyre vonatkozó adatszolgáltatás, illetve a
tájékoztatás teljesítésének lehetőségét. A javaslat biztosítja továbbá az adópolitikáért felelős
miniszter szerencsejáték szabályozási hatásköréhez kapcsolódóan is a szerencsejáték felügyeleti
információk megszerzését, azonban ez az információátadás a szerencsejáték szervezés állami
felügyeletéért felelős miniszter részéről az egyedi ügyekre nem terjedhet ki.
40
A módosítás az osztott hatáskör bevezetése miatt a nemzetközi szerződések megkötésének
jogkörét - tárgykörtől függően - az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a szerencsejáték
szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterhez telepíti, míg a tárcaegyezményekkel
kapcsolatos feladatokat a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, illetve
a szerencsejáték felügyeleti hatóság vezetője részére biztosítja.
A játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai összetételére, a képesítés
feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó
biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére vonatkozó külön szabályokat a javaslat
szerint a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben
állapítja meg az államháztartásért felelős miniszter.
A módosítás az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az
online szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás végrehajtása tekintetében
magyar hatáskörrel rendelkező hatóságként a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért
felelős minisztert jelöli ki, aki a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási
cselekményeket a szerencsejáték felügyeleti hatóság útján is teljesítheti. Továbbá az
államháztartásért felelős miniszter részére biztosított szabályozási jogosultságok tekintetében a
szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter részére egyetértési jogot biztosít.
A javaslat feladat- és hatáskör címzettjeként az államigazgatási szervet - a Kormány, a
Miniszterelnökség, a minisztérium, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási
szervek, a rendvédelmi szervek és a kormányhivatal kivételével - köznévvel jelöli meg, és
szükség szerint törvényi felhatalmazást biztosít a Kormány részére, hogy a köznévi formában
megjelölt szervet rendeletben jelölje ki.
A hatásköri szabályok módosítása mellett a javaslat az elektronikus adat ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételére irányuló közigazgatási hatósági eljárásban a hatósági szakasz
felgyorsítása érdekében a blokkolást elrendelő hatósági határozatra vonatkozóan előírja, hogy az
az eddigi 15 nap helyett 3 nap elteltével tekintendő kézbesítettnek.
A javaslat módosítja továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényt,
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényjavaslattal összhangban, amely akként rendelkezik, hogy az államháztartásért felelős
miniszter rendelkezései betartásával kapcsolatosan a feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági
felügyeleti feladatokat végzi. Ennek megfelelően a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy
távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező jogalanyok tekintetében felügyeletet ellátó
szervként a szerencsejáték felügyeleti hatóság kerül meghatározásra.
A javaslat ezen túlmenően a szerencsejáték felügyeleti feladatokra vonatkozó törvényi
rendelkezésekben jelenleg szereplő „állami adóhatóság” köznévi forma helyett a „szerencsejáték
felügyeleti hatóság” megjelölést vezeti be, továbbá az osztott miniszteri hatáskör bevezetésével
41
kapcsolatos technikai módosításokat tartalmaz.
8. §
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú
személyek részére nyújtott pénzbeli ellátás. Időskorúak járadékára való jogosultság feltételei,
illetve az ellátás összege különbözőek a támogatott élethelyzete, illetve életkora szerint. Az
időskorúak járadékára jogosító jövedelemküszöb és az ellátás mértéke egyaránt az öregségi
nyugdíjminimumhoz (a továbbiakban: önym.) kapcsolódik. Mivel az önym. az elmúlt
időszakban nem emelkedett, a szociálisan rászoruló időskorú személyek egyre kisebb hányada
válhat jogosulttá az ellátásra. Annak érdekében, hogy az ellátás a rászorulók nagyobb körét
elérje, javasolt a jövedelemhatár megemelése.
9.,	11. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: törvény) alapján
nyújtható aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére nyújtott
ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási
egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650,- Ft) alatt van, és a
családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona.
Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg: a törvény erejénél fogva
foglalkoztathatónak minősített személyek számára foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a
nem foglalkoztatható személyek számára egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
biztosítható.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra azok az aktív korú személyek
válhatnak jogosulttá, akik egészségkárosodásuk miatt, vagy gyermekük felügyeletének
megoldatlansága miatt nem foglalkoztathatók. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti
támogatásra jogosultak 98%-a egészségkárosodása okán részesül ebben az ellátástípusban.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár
összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a
nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család
fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege 92%-ának szorzatával.
Javasolt az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összegének emelése, olyan
módon, hogy az ellátás összege a család jövedelmét az önym. 92%-a (26 220,- Ft.) helyett az
önym. 95 %-ára (27 075,- Ft.) egészítse ki.
10.	§
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és
helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
42
Jövedelmi küszöb csak a normatív közgyógyellátáshoz kapcsolódik. Az alacsony jövedelmi
küszöb miatt az ellátás nem éri el a rászorulók teljes körét, javasolt ezért a jövedelemhatár
emelése. A jövedelemküszöbök 5 %-os emelése esetén a családban élő kérelmezők akkor
válnának ellátásra jogosulttá, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az önym.
105%-át (29 925,- Ft.), egyedül élőnél a jövedelemhatár az önym. 155%-át (44 175,- Ft.). Az
emeléssel bővül a szociálisan rászoruló, közgyógyellátáshoz hozzáférő személyek köre.
12.	§
A módosítás a bányászati ágazati szabályozás keretében a tájrendezési kötelezettségre
vonatkozóan megállapított határidők módosítására tesz javaslatot.
13-14. §
A törvényjavaslat a befektetési alapok alapítására, a befektetési alapokhoz történő csatlakozásra
vonatkozó rendelkezéseket rendszerezi, szétválasztva azt nemzetközi fejlesztési együttműködési
célú, valamint az egyéb célú alapokra. Egyúttal meghatározza a költségvetésben történő
kezelésükre irányadó rendező elveket is.
15.	§
Új jogviszony létesítése esetén - ha a tartozásigazolás csatolására nem kerül sor - a jelenlegi
szabályok alapján nem lehet kötelezni a munkavállalót arra, hogy nyilatkozzon ennek nem
leadásáról. A javaslat egyértelműsíti ezt a helyzetet, azáltal, hogy előírja, hogy a tartozásigazolás
hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
16.	§
Az Igazságügyi Hivatalnak az Igazságügyi Minisztériumba történő beolvadásával az önálló
bírósági végrehajtók ellenőrzése és szakmai felügyelete a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz
került áttelepítésre. A javaslat az áttelepített feladatok megfelelő ellátásához és a végrehajtói
szervezetrendszer reformja keretében létrehozásra kerülő új egységes integrált informatikai
rendszer működtetéséhez, illetve az egyes végrehajtói irodáknak az ehhez szükséges technikai
feltételeinek támogatásához szükséges források biztosításáról rendelkezik.
17-20. §
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) felügyeletét 2016 decembere
óta a nemzetgazdasági miniszter látja el, amely az SZTNH szervezeti felépítésének részleges
módosítását is maga után vonta. Ennek megfelelően a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
1995. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.) az SZTNH vezetési struktúrájára
vonatkozó kiigazítása - figyelemmel a kormányhivatal hatáskörének bővülésére, valamint az
SZTNH innováció-támogatási feladatainak hangsúlyosabbá válására - az elnökhelyettesek
számát a hatályos szabályozás szerinti két főről háromra növeli. A klasszikus szellemi tulajdoni
hatáskörök mellé felzárkózó új feladatok, valamint a hatékony és áttekinthető vezetői irányítás
igénye azt teszik szükségessé, hogy a felügyeletet ellátó miniszter olyan - az indokolatlan
43
többszintűséget kiküszöbölő - elnökhelyettesi kart nevezhessen ki, amely optimális
munkamegosztásban tudja lefedni az SZTNH működésének teljes horizontját.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
tv.) 7. § (1) bekezdés m) pontja az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek között az
adózás előtti eredményt csökkentő tételként sorolja fel a korai fázisú vállalkozásban szerzett
részesedés bekerülési értékének háromszorosát, azaz a korai fázisú vállalkozásokat támogató
vállalkozások - az előírt feltételek teljesülése esetén - ilyen tevékenységükért adóalap-
kedvezményben részesülnek.
A Tao. tv. 30. § (12) bekezdése felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza
a korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat
támogató vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai
fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a
korai fázisú vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés
igazolásának részletes feltételeit. Tekintettel arra, hogy a korai fázisú vállalkozások
támogatásával összefüggő adóalap-kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba
vételi feladatokat az SZTNH látja majd el, az új típusú feladatkört indokolt megjeleníteni az
Szt.-nek a SZTNH feladat- és hatáskörére vonatkozó alcímében - közelebbről a főbb feladat- és
hatáskörök felsorolását tartalmazó 115/G. §-ban, továbbá - új bekezdésként - az SZTNH által
ellátott egyes feladatokat külön, részletezve is megjelenítő 115/H. §-ban.
A korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásoknak Tao
tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba
vételi és törlési eljárásában - a hazai innovatív vállalkozói környezet fejlesztéséről, a feltörekvő
digitális vállalkozások versenyképességének javításáról és Magyarország Digitális Startup
Stratégiájáról szóló 1858/2016. (XII. 27.) Korm. határozatban foglalt elveket figyelembe véve -
nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
21-22. §
A módosítás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) szerinti rendelkezések megsértése miatt indult bírósági
eljárásra vonatkozóan állapít meg részletszabályokat a nemzetközi szerződések alapján
lefolytatott beszerzések esetén.
A módosítás további célja, hogy a nemzetközi szerződések alapján lefolytatott beszerzések, az
ajánlatkérő egyes döntései és az ajánlati felhívás Tpvt. 7. §-ának való megfeleltetése még inkább
egyértelművé váljon. A módosítás eredményeként a rendelkezés meghatározza a jogsértésnek
minősülő esetköröket.
23-24. §
A javaslat szerinti módosítás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a
44
hozzá kapcsolódó kedvezményekkel, az anyagi okok miatt rászoruló családokat segíti. A
kedvezmény jogosultja a gyermek, a támogatás a szociálisan rászoruló gyermek alapvető
szükségleteinek kielégítését segíti elő, elsődlegesen természetbeni komponensekkel.
A javaslat egy további lépés a Kormány által a korábbi években a családok anyagi biztonságának
megerősítése érdekében tett intézkedésekhez.
25-26. §
A javaslat technikai pontosítást tartalmaz, a törvény alkalmazását segítő rendszertani átalakítást
végez el.
27-36. §
A törvényjavaslat ezen §-ai a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv tv.) módosítására irányulnak, melyek a
651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletével való teljes összhang megteremtése érdekében
szükségesek.
A módosítás továbbá a Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Vft) tagjai
névváltozásának átvezetésére irányul, valamint kibővíti a Tanács munkájában tanácskozási
joggal résztvevő szervezetek körét. Így a javaslat szerint Vft munkájában tanácskozási joggal
vesz részt a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Gépipari és Energetikai Országos
Szövetség (MAGEOSZ) és a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ).
Bővül ugyanakkor a Vft tagjainak köre a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével (FIVOSZ),
a Joint Venture Szövetséggel (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVA) és a
Magyarok a Piacon Klubbal, illetve ezek elnökével vagy a helyettesítésükre meghatalmazott
személlyel.
A fentieken túl a módosítás a nemzetgazdasági miniszter által gazdaságpolitikáért való
felelősségi körében ellátandó, a kifejezetten kkv-kkal kapcsolatos kormányzati feladatainak
pontosabb meghatározását célozza.
37-48. §
A törvényjavaslat ezen §-ai a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai
szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény módosítására irányul, melynek célja
-	az Irinyi Tervben foglalt célkitűzésekkel összhangban - a hadiipari (a haditechnikai termékek
gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása) és a haditechnikai külkereskedelmi
tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárások szabályozásának egyszerűsítése és
átláthatóbbá tétele.
A módosítás hozzájárul továbbá a vállalkozásokat terhelő bürokrácia csökkentéséhez és elősegíti
a vállalkozások versenyképességének növelését azáltal, hogy anyagi eszközeiket illetve idejüket
nagyobb mértékben a vállalkozási tevékenységükre tudják fordítani.
45
49. §
A módosítás indoka, hogy 2016. július 1-jétől a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 28. § (4) bekezdésének tartalma átkerült a 35/A. §
(2)	bekezdésébe, viszont a 111. § (9) bekezdésében lévő felhatalmazó rendelkezés nem módosult
ennek megfelelően.
50. §
A javaslat egyértelmű felhatalmazást ad arra, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter felkérje a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat arra, hogy azok a
foglalkoztatottjaik munkájával, juttatásaival összefüggő tájékoztatást teljesítsenek. A javaslat
garantálja, hogy a tájékoztatási tevékenység során személyes adat a foglalkoztatón kívüli más
személy általi kezelésére ne kerülhessen sor.
52-53. §
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) előírásainak
kiegészítése a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról,
valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a
továbbiakban: Paks tv.) 3. § (1) bekezdésével való összhang megteremtését szolgálja. A Mavtv.
módosítással érintett szakasza részletes felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet milyen telephely biztonsági tanúsítványok kiadására jogosult.
A Paks tv. 3. § (1) bekezdésével érintett cégek esetében a telephely biztonsági tanúsítvány
kiállításával kapcsolatos speciális szabályokat - az egyszerűsített eljárás egy altípusaként -
jelenleg az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes
szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 2/A. alcíme tartalmazza. A javasolt
törvénymódosítás a jogalkalmazói egyértelműsítést szolgálja.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és
elektronikus biztonsági feltételeket 2019. december 31-ig kell megteremteni.
58-73. §
A javaslat a civil szervezetekre vonatkozó alapvető szabályok módosítására irányul elősegítve az
egyesülési jog zavartalan gyakorlásának biztosítását, védelmét. A javaslat e célok érdekében az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény alapvető rendelkezéseit a szabályozás három területét érintve
módosítja.
A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) működését érintő módosítások
keretében az Alap terhére teljesíthető kifizetések céljának pontosításával, a támogatási források
keretjellegének megteremtésével a határon túli szervezetek számára önálló pályázási lehetőséget
biztosít, amennyiben már legalább egyszer az Alap támogatásában részesült és a pályázatban,
46
mint társpályázó szerepelt. A javaslat lehetővé teszi, hogy működési támogatás nemcsak az Alap
forrásának terhére biztosítható, ugyanakkor a szakmai monitoring rendszer alapján az azonos
célok párhuzamos finanszírozását továbbra is kizárja. A működési és szakmai támogatásokra
kiírandó pályázatok hatékonyabb kezelése miatt a javaslat megszünteti a források elkülönítését,
így a szakmai és működési célú támogatások esetén a támogatási források 90%-ára, az egyedi
támogatási kérelmek alapján 10%-ára történhet kötelezettségvállalás. A módosítás megszünteti a
visszatérítendő támogatás kötelező mértékét, valamint a szövetségek számára igénybe vehető
támogatási keret elkülönítését.
Az Alap szervezetét érintően a javaslat célja, hogy a testületi tagok választására jogosult
szervezeteknek a helyi hatókörű civil szervezetekkel történő bővítésével szélesedjen a Tanács és
a kollégiumok tagjainak megválasztásában résztvevők köre. Ugyanakkor a pályázatok
elbírálásában résztvevő testületi tagok körének bővítése segítheti az évről évre növekvő számú
pályázattal kapcsolatos döntési folyamat hatékonyabbá tételét. Ezek a változások a következő
elektori választás időpontjától, 2020-tól lépnek életbe.
A javaslat szerint a civil jelöltállítási rendszerben a Tanács és a kollégium tagjainak választására
nemcsak az országos, területi hatókörrel rendelkező, hanem a helyi civil szervezetek is
jogosultak lesznek. Az Alap szervezete kibővül, a miniszter 12 fős kollégiumokat hoz létre a
belső arányok megtartásával. A Tanács és a kollégiumok tagjai megbízásának visszavonásával
kapcsolatos rendelkezések pontosításra kerülnek a választás évére, valamint az évközbeni
megbízás esetére.
A civil szervezetek támogatását, fenntarthatóságuk biztosítását ellátó civil hálózattal
összefüggésben a módosítás a Civil Információs Centrumokkal kapcsolatos rendelkezéseket
törvényi szintre emeli, valamint meghatározza a Civil Információs Centrumok mintájára
létrejövő Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak megteremtéséhez szükséges alapvető
szabályokat.
A fentieken túl a javaslat lehetővé teszi, hogy a közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
között a megfelelő erőforrás arányának számításánál az önkéntesek tevékenységének gazdasági
értékét is vegyék figyelembe a minimálbér alapján számítva.
A módosítás biztosítja továbbá, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő költségvetésében
eredeti előirányzatként tervezhető legyen a kezelői díj.
74-79. §
A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése
érdekében, ha a komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális
szempontú vizsgálata során a szakértő bizottság azt állapítja meg, hogy a rehabilitációs
szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerő-piaci
integrációjához, indokolt lehetővé tenni azt, hogy a rehabilitációs ellátás ismételten is
47
megállapítható legyen.
A módosítás ezen túlmenően egy egységes alapokon nyugvó kivételes rokkantsági ellátás-
megállapítási rendszert teremt meg, amely olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére
biztosít ellátást, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem
tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt
biztosítási idő legalább felével. Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az, aki a legfeljebb
50%-os egészségi állapota mellett rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2. § (1) bekezdése szerinti biztosítási
idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65%-a.
A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabály a kérelem
benyújtására biztosít lehetőséget azok számára is, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően lett
elutasítva a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelme.
80. §
A módosítás a devizában kibocsátott állampapírok belföldi elszámolási folyamatainak
egyszerűsítését és hatékonyabb elszámolását teszi lehetővé, valamint átvezeti a központi értéktár
nevének időközbeni változását.
81-82. §
A javaslat a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható
kötelezettség, valamint a pénzügyi ellenjegyzés szabályait pontosítja, teszi közérthetőbbé a
gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján.
83.	§
A módosítás egyértelművé teszi, hogy szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségének a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvényben előírt bevallási kötelezettséget is a Kincstár teljesíti, amelynek határideje ebben az
esetben a tárgyhónapot követő hónap 20-a, a többi bevalláshoz hasonlóan. A továbbá
egyértelműsíti azt is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok esetében csak a befizetések teljesítése
történik külön, a kifizetőhelyi és bevallási feladatok ellátása esetükben is központosított.
A módosítás alapján a személyi jutatatásokkal kapcsolatos szemfejtési és kifizetőhelyi és
bevallási feladatok ellátása térségi fejlesztési tanácsok valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság esetében is központosítottan a Kincstár által működtetett központosított
illetményszámfejtés útján történik.
84.	§
A javaslat felhatalmazást ad a Kincstár részére, hogy a Kormány tagja felkérésére a
központosított illetményszámfejtési rendszerbe bevont államháztartási szervek munkatársainak
(az alkotmányos jogállású, autonóm államigazgatási, illetve önálló szabályozó szervek, ezek
48
felügyelete alatt álló szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai kivételével)
a KIRA-rendszer adatkezelési céljaival összefüggő témákban tájékoztatást teljesítésen. A javaslat
részletesen szabályozza a tájékoztatás során felhasználható adatok körét és garanciális jelleggel
rendelkezik arról, hogy a tájékoztatási tevékenység során a kincstár személyes adatot más
adatkezelőnek nem továbbít.
85.	§
A 2018. évtől kezdve az uniós programok bevételei - tekintettel a jelenleg is érvényben lévő
megelőlegezési rendszerre, az alacsony program szintű bizottsági előlegekre, illetve a rendkívül
magas hazai előleg-kifizetésekre és ebből következően a bevételek nagy részének jóval a
kiadások felmerülését követő utólagos megtérülésére - a XLII. A költségvetés közvetlen
bevételei és kiadásai fejezet bevételei között jelennek meg.
A nagyvállalati beruházási támogatások feltüntetését a felülről nyitott előirányzatok között a
költségvetési törvénnyel való összhang indokolja.
A javaslat emellett jogtechnikai, szövegpontosító és értelmezést segítő módosítások átvezetésére
vonatkozik.
86.	§
A hatályon kívül helyező rendelkezések jogtechnikai, szövegpontosító és értelmezést segítő
módosítások.
87-88. §
A jegyzőkre, főjegyzőkre vonatkozó képesítési előírások nem követték a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem képzéseinek változását. A módosítás azt célozza, hogy a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem által nyújtott szakképzettségek összhangba kerüljenek a közszolgálati tisztviselőkről
szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) a jegyzők, főjegyzők számára előírt
képesítési feltételekkel. A Kttv. 215. §-a és 220. §-a határozza meg a közigazgatási államtitkárra
és a helyettes államtitkárra vonatkozó képesítési követelményeket, amelyek pontosítását szintén
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által nyújtott szakképzettségek indokolják.
89.	§
A § alapján az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági feltételeinek
történő megfelelés határideje további egy évvel meghosszabbodik.
90.	§
A törvény módosításának indoka, hogy a törvény hatálya alá tartozó beszerzések vonatkozásában
ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és
egyéb közreműködőként jelentkezőkről vezetett jegyzéken szereplő gazdasági szereplők közül
ne legyenek kizárva azon gazdasági szereplők sem, amelyek az 1. §-ban meghatározott speciális
49
telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az erre vonatkozó előírás ugyanis nem
kívánatos korlátozást tartalmaz az érintett gazdasági szereplők számára.
91.	§
A módosítás megteremti az összhangot a 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslat és az
állami tisztviselők bérezéséről szóló jogszabályok között.
92-97. §
A javaslat megemeli az engedély nélküli plakátkihelyezésért kiszabható közigazgatási bírság és
helyszíni bírság összegét, valamint pontosítja a reklámhordozó fogalmát. Ezen túlmenően
meghatározza a meglévő, de a javaslatban foglaltaknak nem megfelelő reklámhordozókra
vonatkozó rendszergazdai szerződések további sorsát kezelő átmeneti szabályokat.
A javaslat továbbá egyfelől rögzíti, hogy az új szabályoknak nem megfelelő, a szabályozás
hatálybalépésekor hatályos rendszergazdai szerződés 2020. december 31-ig maradhat hatályban,
valamint előírja, hogy az önkormányzat köteles felülvizsgálni a javaslat hatálybalépésekor
fennálló, a település közterületének reklámcélú hasznosítására vonatkozó rendszergazdai
szerződéseit. Ha a szerződések nem állnak összhangban az új szabályokkal, azok módosítását
vagy új szerződés megkötését kell kezdeményeznie. Ennek meghiúsulása esetén felmondhatja a
hatályban lévő szerződéseit.
99.	§
A külföldi felsőoktatási intézményekben hungarológiai és magyar nyelvi képzéseket folytató
vendégoktatók kétoldalú államközi kulturális, tudományos és oktatási együttműködések,
valamint intézményközi megállapodások alapján látják el feladataikat. A vendégoktatói hálózat
jelenleg 26 országban 46 vendégoktatót foglalkoztat határozott idejű megbízási szerződés
keretében.
A vendégoktatói hálózat fenntartása az utóbbi években kétféle nehézségbe ütközött. Egyfelől az
európai integráció és a bolognai folyamattal együtt járó külföldi felsőoktatási forráskivonások
számos országban ellehetetlenítik az ún. kis (nyelv)szakokat, ami a hungarológiai oktatóhelyeket
is hátrányosan érinti. Több egyetem jelezte, hogy a továbbiakban nem képes magyar
vendégoktatót fogadni, évente szűnnek meg nagy hagyománnyal rendelkező, értékes
vendégoktatói helyek. Másfelől a kiutazó oktatóknak nyújtott hazai anyagi támogatás
reálértékben csökken, ennek következtében több oktatóhelyre a pályáztatás egyre nehezebbé
válik.
A vendégoktatói hálózat felügyelete a korábbi Balassi Intézet integrációjával a KKM
feladatkörébe került. A KKM a hálózat felülvizsgálata keretében vendégoktatói ösztöndíj
program létrehozását tervezi, amelynek értelmében a vendégoktató ösztöndíjra és
költségtérítésre lesz jogosult. Az ösztöndíjprogram megerősíti a hálózat működését,
kiszámíthatóvá teszi a vendégoktatók javadalmazását. Egyúttal szem előtt tartja a felsőoktatási
50
autonómiát, a tudományos és oktatói munka szabadságát és függetlenségét a vendégoktatók
pályáztatásának és kiválasztásának folyamatában ugyanúgy, mind foglalkoztatásuk támogatása
tekintetében. Az ösztöndíjas forma kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy alkalmazkodni
tudjon a helyi szakmai igényekhez, és a különböző tartalmú kétoldalú munkatervek és
intézményközi megállapodások esetében is alkalmazható.
A javaslat a fentiekre tekintettel a vendégoktatói ösztöndíjprogramra vonatozó szabályokat
rögzíti, azzal, hogy felhatalmazó rendelkezést biztosít részletszabályok kormányrendeleti szintű
megalkotásához.
100. §
A § a törvényjavaslat hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
101. §
A § a törvényjavaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
51