﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/15556. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti
kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2017. május
2017. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti
kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,
másrészről Új -Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi
megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
a kapcsolatokról és az együttműködésről egyrészről az Európai Unió és tagállamai,
másrészről Új-Zéland között
Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
1
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
ÚJ-ZÉLAND
másrészről,
a továbbiakban: a Felek,
FIGYELEMBE VEVE közös értékeiket és szoros történelmi, politikai, gazdasági és
kulturális kötelékeiket;
ÜDVÖZÖLVE a kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fejlesztése terén az Új-Zéland és az EU
közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2007. szeptember 21-i közös nyilatkozat
elfogadása óta elért eredményeket,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a
továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya) céljai és elvei, valamint az Egyesült Nemzetek (a
továbbiakban: ENSZ) szerepének megerősítése mellett,
2
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett
demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás
alapelvei mellett,
ELISMERVE Új-Zéland kormányának különös elkötelezettségét a Waitangi Szerződés
elvei iránt;
HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az ezen kapcsolatuk fejlesztését
előmozdító következetes keret meghatározásának jelentőségét,
KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére
emeljék,
MEGERŐSÍTVE a politikai párbeszédük intenzívebbé tételére és fejlesztésére irányuló
szándékukat,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken
megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és
globális szinten, a kölcsönös előnyök biztosítása céljából,
ELISMERVE, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
területein folytatandó megerősített együttműködés szükségességét;
ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának
előmozdítására irányuló szándékukat;
ELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy közös érdekük a kölcsönös megértés és az emberek
közötti szoros kapcsolatok előmozdítása, többek között a turizmus, a fiatalok számára más
országok meglátogatását és az ottani munkavállalást és tanulást lehetővé tevő kölcsönös
megállapodások, valamint más rövid időtartamú látogatások által,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE határozott elkötelezettségüket a gazdasági növekedés, a
globális gazdasági kormányzás, a pénzügyi stabilitás és a hatékony multilateralizmus
előmozdítása mellett,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság
előmozdításában való együttműködés mellett,
ALAPOZVA az Unió és Új-Zéland között létrejött megállapodásokra, különösen a
válságkezeléssel, a tudománnyal és technológiával, a légi szolgáltatásokkal, a megfelelőség-
értékelési eljárásokkal és a közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban,
MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenének, hogy e megállapodás
keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre
vonatkozóan olyan konkrét megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió
működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az
Uniónak, e jövőbeli megállapodások rendelkezései az Egyesült Királyságra és/vagy
Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és az Egyesült
Királyság és/vagy Írország - korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében - értesíti Új-
Zélandot, hogy ezek a megállapodások az Egyesült Királyságot és Írországot, az Unió
részeként Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
3
szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnaka szabadságon, a biztonságon
és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennáló helyzetéről szóló 21.
jegyzőkönyvnek megfelelően kötelezik. A fentihez hasonlóan, az e megállapodás
végrehajtása céljából, a fent említetti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső
uniós intézkedés nem kötelező az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha
a 21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen
intézkedések elfogadásában és alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen
jövőbeni megállapodások vagy az ilyen későbbi uniós belső intézkedések az említett
szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	cikk
A megállapodás célja
A megállapodás célja, hogy megerősített partnerséget hozzon létre a Felek között, valamint
elmélyítse és fokozza az együttműködést a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben,
a közös értékeknek és elveknek megfelelően, többek közt a magas szintű párbeszéd
intenzívebbé tétele útján.
2.	cikk
Az együttműködés alapja
1.	A Felek újból megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető
szabadságok, valamint a jogállamiság és jó kormányzás iránti elkötelezettségüket.
A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más
vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek, emberi
jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, amely e
megállapodás alapvető elemét képezi.
2.	A Felek újból megerősítik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az abban kifejezett közös
értékek iránti elkötelezettségüket.
3.	A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés és növekedés
valamennyi dimenziójának előmozdítása, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok
megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások - többek között
az éghajlatváltozás - kezelését célzó együttműködés iránt.
4.	A Felek hangsúlyozzák közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege,
valamint e kapcsolat - többek között egyedi megállapodások vagy megegyezések
megkötésével megvalósuló - szélesítése és elmélyítése mellett.
5.	E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a
konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.
3.	cikk
Párbeszéd
4
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás céljának megvalósítása érdekében a
megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen továbbfejlesztik rendszeres
párbeszédüket.
2.	A Felek közötti párbeszédre bármilyen szinten megvalósuló kapcsolattartás, eszmecserék
és konzultációk révén kerül sor, különösen a következő formákban:
(a)	vezetői szintű találkozók, amelyeket rendszeresen, a Felek által szükségesnek tartott
gyakorisággal kell tartani;
(b)	miniszteri szintű konzultációk és látogatások, amelyeket a Felek által meghatározott
időben és helyszínen kell tartani;
(c)	külügyminiszteri szintű rendszeres konzultációk, amelyeket rendszeresen, de a lehetőség
szerint évente kell tartani;
(d)	vezető tisztviselői szintű találkozók a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről,
illetve tájékoztatás és együttműködés a nagyobb horderejű belföldi és nemzetközi
fejleményekkel kapcsolatban;
(e)	ágazati párbeszédek a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről; és
(f)	delegációcserék az Európai Parlament és Új-Zéland parlamentje között.
4.	cikk
Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben
A Felek vállalják, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területekről
folytatott eszmecserével és adott esetben a nemzetközi és regionális szervezetekben és
fórumokon képviselt álláspontjaik megosztásával együttműködnek egymással.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLPOLITIKAI ÉS
BIZTONSÁGI KÉRDÉSEKBEN
5.	cikk
Politikai párbeszéd
A Felek megállapodnak abban, hogy minden szinten fejlesztik rendszeres politikai
párbeszédüket, különösen annak érdekében, hogy az e cím hatálya alá tartozó közös érdekű
ügyeket megtárgyalják és megerősítsék a nemzetközi kérdésekre vonatkozó közös
megközelítésüket. A Felek megállapodnak abban, hogy e cím alkalmazásában a „politikai
párbeszéd” fogalma a kormányzat bármely szintjén megvalósuló, formális és informális
kapcsolattartást és konzultációkat fedi.
6.	cikk
A demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettség
A Felek demokratikus elvek, emberi jogok és jogállamiság melletti elkötelezettségének
előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak a következőkben:
(a)	előmozdítják a demokratikus értékekre, az emberi jogokra és a jogállamiságra
vonatkozó alapvető elveket, többek között a multilaterális fórumokon; és
(b)	adott esetben együttműködés és egyeztetés a demokratikus elvek, az emberi jogok és a
jogállamiság gyakorlati előmozdítása terén, harmadik országokban is.
5
7. cikk
Válságkezelés
A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása
mellett, többek között az Új-Zéland és az Európai Unió közötti, Új-Zélandnak az Európai
Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló, 2012.
április 18-án Brüsszelben aláírt megállapodás révén.
8.	cikk
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1.	A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető tényezők közül
a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők
körében való elterjedése jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést. A Felek újból megerősítik
elkötelezettségüket a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének
megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló
kötelezettségeik, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése és teljes
körű nemzeti végrehajtása mellett. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és
hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez.
A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.
2.	A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a
tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal,
hogy:
(a)	lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására,
megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, valamint ezek teljes körű végrehajtására,
az adott esetben;
(b)	hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, ellenőrzik a tömegpusztító
fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású
technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését,
valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki e
kérdésekről.
9.	cikk
Kézifegyverek és könnyűfegyverek
1.	A Felek elismerik, hogy a kézifegyverek és könnyűfegyverek - valamint a szükséges
lőszerek - tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozásuk, helytelen
kezelésük, nem megfelelően védett készleteik és ellenőrizetlen elterjedésük továbbra is
komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
2.	A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy betartják és teljes
mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek
tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az
ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket,
valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi eszközök - köztük a kézi- és
könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és
megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program - keretében vállalt kötelezettségeiket.
6
3.	A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten
együttműködneka kézifegyverek és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges
lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik
összehangoltságát és egymást kiegészítő jellegét, továbbá megállapodnak abban, hogy
rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről.
10.	cikk
Nemzetközi Büntetőbíróság
1.	A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, a vádemelést nemzeti és nemzetközi szinten
hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságon
keresztül is.
2.	A béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek
újólag megerősítik az alábbiakra vonatkozó elhatározásukat:
(a)	lépéseket tesznek a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának (a továbbiakban: a
Római Statútum), valamint adott esetben a kapcsolódó eszközök végrehajtása érdekében;
(b)	megosztják tapasztalataikat a regionális partnerekkel a Római Statútum ratifikálásához
és végrehajtásához szükséges jogi módosítások elfogadását illetően; és
(c)	együttműködést folytatnak a Római Statútum egyetemessége és integritása céljának
előmozdítása érdekében.
11.	cikk
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
1.	A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogállamiság, a
nemzetközi jog, különösen az ENSZ alapokmánya és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok,
valamint az emberi jogi, menekültjogi és a nemzetközi humanitárius jogi eszközök teljes körű
tiszteletben tartásával.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy - e kereten belül és figyelembe véve az ENSZ
Közgyűlés 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális
stratégiát - együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, különösen az
alábbi módon:
(a)	az 1267 (1999), az 1373 (2001) és az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozatok és más
alkalmazandó ENSZ-határozatok, nemzetközi eszközök teljes körű alkalmazásának
keretében;
(b)	a terrorista csoportokra és azok támogató hálózataira vonatkozó információk cseréje
útján, az alkalmazandó nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;
(c)	az alábbiakról folytatott véleménycsere útján:
(i)	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközök és módszerek, a technikai
területeken és a képzés tekintetében is;
(ii)	a terrorizmus megelőzése; és
(iii)	bevált módszerek a terrorizmus elleni küzdelem terén az emberi jogok védelme
tekintetében;
(d)	a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és az erre vonatkozó
normatív keretek elmélyítése érdekében folytatott együttműködés által, valamint az ENSZ
terrorizmus elleni hatályos eszközeinek kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus
elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás mielőbbi kidolgozásával; és
7
(e)	az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az
ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése
által.
3.	A Felek megerősítik elkötelezettségüket a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által
lefektetett nemzetközi normák mellett a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
érdekében.
4.	A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy együttműködnek
olyan harmadik országoknak nyújtandó terrorellenes kapacitásépítési támogatás biztosítása
érdekében, amelyeknek forrásokra és szakértelemre van szükségük a terrorista tevékenységek
megelőzése és az arra adott válaszok tekintetében, többek között a terrorizmus elleni
küzdelem világfóruma keretében.
III.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉS ÉS A HUMANITÁRIUS
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEKINTETÉBEN
12.	cikk
Fejlesztés
1.	A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a fejlődő országokban megvalósítandó
fenntartható fejlődés támogatása mellett, a szegénység csökkentése és egy biztonságosabb,
egyenlőbb és prosperálóbb világ megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében.
2.	A Felek elismerik az együttes munka értékét, amely biztosítja fejlesztési tevékenységek
nagyobb hatását, hatósugarát és befolyását, beleértve a csendes-óceáni térséget is.
3.	Ennek érdekében a Felek megállapodnak, hogy:
(a)	eszmecserét folytatnak és adott esetben álláspontjaikat egyeztetik a fejlesztési
kérdésekről a regionális és nemzetközi fórumokon a humán fejlődést szolgáló inkluzív és
fenntartható növekedés előmozdítása érdekében; és
(b)	információcserét folytatnak fejlesztési programjaikról és adott esetben összehangolják
helyszíni szerepvállalásaikat, hogy azok jelentősebb hatást gyakoroljanak a fenntartható
fejlődésre és a szegénység csökkentésére.
13.	cikk
Humanitárius segélynyújtás
A Felek újból megerősítik közös elkötelezettségüket a humanitárius segélynyújtás mellett,
és szükség szerint összehangolt válaszlépésekre törekednek.
IV.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KÉRDÉSEKBEN
14.	cikk
Párbeszéd gazdasági, kereskedelmi és beruházási kérdésekről
1.	A Felek elkötelezik magukat a párbeszéd és együttműködés mellett a gazdasággal,
kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos területeken, annak érdekében, hogy
8
megkönnyítsék a kétoldalú kereskedelmi és beruházási folyamatokat. Felismerve ugyanakkor
annak jelentőségét, hogy erre egy szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer
keretében törekedjenek, a Felek megerősítik elkötelezettségüket a Kereskedelmi
Világszervezeten (a továbbiakban: WTO) belül a további kereskedelmi liberalizáció
megvalósítása érdekében folytatott együttműködésük mellett.
2.	A Felek megállapodnak, hogy ösztönzik a makrogazdasági szakpolitikáikkal és
trendekkel kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását, ideértve a gazdasági
szakpolitikáknak a regionális gazdasági együttműködés és integráció kontextusában történő
koordinálására vonatkozó információcserét is.
3.	A Felek érdemi párbeszédre törekednek az áruk - ezen belül a mezőgazdasági áruk és
más elsődleges alapanyagok, nyersanyagok, feldolgozóipari termékek és a magas hozzáadott
értékkel bíró termékek - kereskedelmének ösztönzése érdekében. A Felek elismerik, hogy
átlátható, piaci alapú megközelítéssel lehet a legmegfelelőbb módon kedvező környezetet
teremteni az ilyen termékek előállítására és kereskedelmére irányuló beruházások számára, és
ösztönözni azok hatékony elosztását és felhasználását.
4.	A Felek érdemi párbeszédre törekednek a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének
ösztönzése, valamint a saját felügyeleti környezetüket érintő információk és tapasztalatok
megosztása céljából. A Felek megállapodnak abban is, hogy a pénzügyi ágazat banki,
biztosítási és egyéb részeiben a számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerek
fejlesztése céljából erősítik az együttműködést.
5.	A Felek a beruházásokkal kapcsolatos kölcsönös egyetértés és együttműködés
fokozására, a beruházásokat megkönnyítő mechanizmusok feltárására, valamint a befektetők
számára stabil, átlátható és nyitott szabályok kialakítására irányuló párbeszéd révén ösztönzik
a kétirányú beruházásokhoz szükséges vonzó és stabil környezet létrehozását.
6.	A Felek tájékoztatják egymást a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelem, a beruházások,
valamint az egyéb szakpolitikák kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos
vonatkozásainak alakulásáról, a szabadkereskedelmi megállapodásokra és az ezekkel
kapcsolatos menetrendekre vonatkozó szakpolitikai megközelítéseikre, valamint a kétoldalú
kereskedelemre és beruházásokra esetlegesen hatást gyakorló szabályozási kérdésekre is
kiterjedően.
7.	Az ilyen párbeszéd és kereskedelemi és beruházási együttműködés többek között az
alábbiak révén valósul meg:
(a)	éves kereskedelmi szakpolitikai párbeszéd vezető tisztviselői szinten, melyet
kereskedelmi témájú miniszteri találkozók egészítenek ki, amennyiben a Felek így határozzák
meg;
(b)	éves párbeszéd a mezőgazdasági áruk kereskedelméről, valamint
(c)	egyéb ágazati eszmecserék, amennyiben a Felek így határozzák meg.
8.	A Felek vállalják, hogy biztosítják a közöttük fennálló fokozott kereskedelem és
beruházások feltételeit, valamint ösztönzik ezek növekedését, többek között adott esetben új
megállapodások tárgyalása révén.
15.	cikk
Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az egészségügyi és növény-
egészségügyi (SPS) kérdésekben való együttműködést az állat- és növény-egészségügyi
intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás, a CODEX Alimentarius Bizottság és
az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) keretében, valamint a Nemzetközi Növényvédelmi
Egyezmény (IPPC) keretében működő érintett nemzetközi és regionális szervezetek
keretében. Ez az együttműködés egymás növény-egészségügyi intézkedései kölcsönös
9
megértésének elősegítését és a Felek közti kereskedelem megkönnyítését célozza, és az
alábbiakra terjedhet ki:
(a)	információcsere;
(b)	a behozatali előírások alkalmazása a másik Fél egész területére;
(c)	a másik Fél hatóságai ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek egészére vagy egy részére
kiterjedő vizsgálat elvégzése a CODEX Alimentarius, az OIE és az IPPC ilyen rendszerek
értékelésére vonatkozó nemzetközi normái alapján; és
(d)	a kártevőmentes és betegségtől mentes területek, valamint a kártevők vagy betegségek
elterjedtségének alacsony szintjét felmutató területek elismerése.
2.	E célból a Felek elkötelezik magukat olyan hatályos eszközök teljes körű alkalmazása
mellett, mint amilyen az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati
termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állategészségügyi intézkedésekről szóló, 1996
december 17-én Brüsszelben aláírt megállapodás, valamint az említett megállapodás hatályán
kívül eső SPS-kérdések tekintetében a megfelelő kétoldalú fórumon való együttműködés
mellett.
16.	cikk
Állatjólét
A Felek újból megerősítik annak jelentőségét is, hogy fenntartsák az állatjóléti kérdésekre
irányuló kölcsönös megértést és együttműködést, és a továbbiakban is folytatják az
információmegosztást és az együttműködést az Európai Bizottság állatjóléti együttműködési
fóruma, valamint Új-Zéland illetékes hatóságai keretében, és szorosan együttműködnek e
kérdésekben az OIE-ben.
17.	cikk
A kereskedelem technikai akadályai
1.	A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőség-
értékelési eljárások jobb összeegyeztethetősége kulcsfontosságú az árukereskedelem
megkönnyítéséhez.
2.	A Felek felismerik, hogy közös érdekük a kereskedelem technikai akadályainak
csökkentése, és ennek érdekében megállapodnak, hogy együttműködnek a kereskedelem
technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében, valamint az Európai Közösség és
Új-Zéland között a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló, 1998.
június 25-i megállapodás révén.
18.	cikk
Versenypolitika
A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy versenyjoguk és
versenyszabályaik teljes körű érvényesítése révén a gazdasági tevékenységek során
előmozdítják a versenyt. A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek a
versenypolitikáról és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről, valamint erősítik a versenyhatóságaik
közötti együttműködést.
19.	cikk
Kormányzati közbeszerzés
10
1.	A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nyílt és átlátható kormányzati
közbeszerzési keretek mellett, melyek összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeikkel,
előmozdítják a jó ár-érték arányt, a versengő piacokat és a megkülönböztetésmentes
beszerzési gyakorlatokat, erősítve ezáltal a Felek közötti kereskedelmet.
2.	A Felek megállapodnak, hogy tovább erősítik a közöttük folyó konzultációt,
együttműködést, valamint a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok megosztását a kormányzati
közbeszerzés terén a kölcsönös érdeklődésre számot adó kérdésekben, saját szabályozási
keretüket is ideértve.
3.	A Felek megállapodnak, hogy feltárják annak lehetőségeit, hogy tovább ösztönözzék az
egymás közbeszerzési piacaihoz való hozzáférést, és egyeztetnek azokról az intézkedésekről
és gyakorlatokról, amelyek a köztük folyó közbeszerzési kereskedelmet hátrányosan
érinthetik.
20.	cikk
Nyersanyagok
1.	A Felek kétoldalú párbeszéd révén, vagy a vonatkozó plurilaterális kereteken vagy
nemzetközi intézményeken belül fokozzák az együttműködést a nyersanyagokkal kapcsolatos
kérdésekben, bármely Fél kérésére. Ez az együttműködés különösen a nyersanyagok
kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolására, a nyersanyagok kereskedelmének
szabályokon alapuló globális keretének megerősítésére, valamint a nyersanyagok globális
piacára vonatkozó átláthatóság előmozdítására irányul.
2.	Az együttműködés többek között a következő témákra terjedhet ki:
(a)	a kereslettel és kínálattal kapcsolatos kérdések, kétoldalú kereskedelmi és beruházási
kérdések, valamint a nemzetközi kereskedelemből eredő közös érdekű kérdések;
(b)	a nyersanyagokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és beruházásokra vonatkozó
vámjellegű és nem vámjellegű akadályok;
(c)	a Felek szabályozási keretei; és
(d)	bevált módszerek a bányászati ágazat fenntartható fejlődésével kapcsolatban, ideértve az
ásványianyag-politikát, a földhasználat tervezését és az engedélyezési eljárásokat.
21.	cikk
Szellemi tulajdon
1.	A Felek újból megerősítik a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogaik és
kötelezettségeik jelentőségét, ideértve a szerzői jogot és egyes szomszédos jogokat,
védjegyeket, földrajzi jelzéseket, formatervezési mintákat és szabadalmakat, valamint ezek
érvényesítését is, a Felek által elfogadott, legmagasabb szintű nemzetközi normákkal
összhangban.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy információkat cserélnek és tapasztalatokat osztanak
meg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekről, többek között az alábbiakról:
(a)	a szellemitulajdon-jogok gyakorlata, előmozdítása, terjesztése, észszerűsítése, kezelése,
harmonizációja, védelme és hatékony végrehajtása;
(b)	a szellemi tulajdont érintő jogsértések megakadályozása;
(c)	a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem, megfelelő együttműködés
formák révén; és
(d)	a szellemitulajdon-jogok védelméért és érvényesítéséért felelős szervek működése.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy információkat cserélnek és ösztönzik a párbeszédet
a genetikai erőforrások, a hagyományos tudás és a folklór védelme tekintetében.
11
22. cikk
Vámügy
1.	A Felek fokozzák az együttműködést a vámügyekben, ideértve a kereskedelmi eljárások
egyszerűsítését is, a vámügyi eljárások további egyszerűsítése és harmonizációja, valamint a
vonatkozó nemzetközi kezdeményezések tekintetében való közös fellépés előmozdítása
érdekében.
2.	A Felek - az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme
nélkül - mérlegelik annak lehetőségét, hogy vámügyi együttműködésről és a vámügyekben
történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló eszközöket fogadnak el.
23.	cikk
Adóügyi együttműködés
1.	A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint
figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kialakításának szükségességét, a Felek
elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit - ideértve az átláthatóságot, az információcserét,
valamint a tisztességes adóversenyt - és elkötelezik magukat ezek megvalósítása mellett.
2.	Ennek érdekében a Felek saját hatáskörükben törekednek az adóügy terén folytatott
nemzetközi együttműködés javítására, a törvényes adóbevételek beszedésének
megkönnyítésére, és intézkedéseket dolgoznak ki a jó kormányzás (1) bekezdésben említett
elveinek hatékony alkalmazására.
24.	cikk
Átláthatóság
A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel
kapcsolatos jogszabályaik és rendelkezéseik érvényre juttatásában, és ennek érdekében
megerősítik a WTO-egyezményekben, többek között az 1994. évi Általános Vám- és
Kereskedelmi Egyezmény X. cikkében és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános
egyezmény III. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat.
25.	cikk
Kereskedelem és fenntartható fejlődés
1.	A Felek elismerik a kereskedelmi, környezetvédelmi és munkaügyi politikák egymást
kiegészítő jellegének elősegítése révén megvalósítható hozzájárulást a fenntartható
fejlődéshez, és újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a globális és a bilaterális
kereskedelmet és beruházást olyan módon fejlesztik, hogy az hozzájáruljon e célkitűzéshez.
2.	A Felek elismerik az egyes Felek jogát a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját
szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok kiigazítására vagy
módosítására, a nemzetközileg elismert normák és megállapodások iránti elkötelezettségükkel
összhangban.
3.	A Felek elismerik, hogy nem helyénvaló a kereskedelemnek vagy a beruházásnak a hazai
környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szint
csökkentésével vagy az ennek csökkentésére vonatkozó ajánlatokkal való ösztönzése. A Felek
elismerik, hogy szintén nem helyénvaló a környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályokat,
politikákat és gyakorlatokat protekcionista kereskedelmi célokból alkalmazni.
12
4.	A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a kereskedelmi, szociális és
környezetvédelmi célkitűzések közötti koherencia és kölcsönösen egymást támogató jelleg
előmozdítása céljából - többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a
környezetvédelmi termékek és szolgáltatások, éghajlatbarát termékek és technológiák,
valamint fenntarthatóságot garantáló rendszerek terén - tett fellépéseikről, beleértve a VIII.
címben meghatározott egyéb vonatkozásokat is, valamint megerősítik a kereskedelmi
kapcsolataik összefüggésében esetlegesen felmerülő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos
kérdések terén folytatott együttműködésüket és párbeszédüket.
26.	cikk
Párbeszéd a civil társadalommal
A Felek ösztönzik a párbeszédet a kormányzati és nem kormányzati szervezetek - így a
szakszervezetek, munkaadók, vállalkozói szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák - között,
hogy elősegítsék a kereskedelmet és a beruházást a közös érdekű területeken.
27.	cikk
Üzleti együttműködés
A Felek a vállalkozások bevonásával, többek között az Ázsia-Európa-csúcstalálkozó
(ASEM) kontextusában folytatott tevékenységek révén ösztönzik a vállalkozások közötti
kapcsolatokat és erősítik a kormányzat és az üzleti világ közötti kapcsolatokat.
Ez az együttműködés különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének
javítását célozza.
28.	cikk
Turizmus
Felismerve a turizmus értékét az Unió és Új-Zéland népei közötti kölcsönös megértés és
nagyrabecsülés elmélyítésében, valamint a turizmus fokozódásából származó gazdasági
előnyöket, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az Unió és Új-Zéland közötti
kétoldalú turizmus erősítése érdekében.
V.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG
ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TERÜLETÉN
29.	cikk
Jogi együttműködés
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik együttműködésüket a polgári és
kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári ügyekben folytatott igazságügyi
együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és
végrehajtását illetően, és különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia
egyezményeit illetően a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek
védelme terén.
13
2.	A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében folytatják
a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos ügyekben való együttműködést a vonatkozó nemzetközi
jogi eszközök alapján.
Ez adott esetben magába foglalhatja a vonatkozó ENSZ-eszközökhöz való csatlakozást és
azok végrehajtását. Adott esetben szintén magába foglalhatja az Európa Tanács vonatkozó
eszközeinek támogatását, valamint az illetékes új-zélandi hatóságok és az Eurojust közötti
együttműködést is.
30.	cikk
Bűnüldözési együttműködés
A Felek megállapodnak a bűnüldöző hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti
együttműködésről, valamint hogy hozzájárulnak a Felekre közösen veszélyt jelentő, határokon
átnyúló és terrorista bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához. A bűnüldöző
hatóságok, ügynökségek és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti:
kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a
bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a Felek által kölcsönös alapon
meghatározott bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás.
31.	cikk
A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem
1.	A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket aziránt, hogy együttműködést folytatnak a
határokon átnyúló szervezett, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a
hamisítás és az illegális pénzügyi műveletek megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelem
terén azáltal, hogy maradéktalanul betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi
kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy
pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében.
2.	A Felek előmozdítják a nemzetközi szervezett bűnözés elleni, 2000. november 15-én
elfogadott ENSZ-egyezmény végrehajtását.
3.	A Felek az ENSZ 2002. október 31-én elfogadott, Korrupció elleni egyezményének
végrehajtását is támogatják, az átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a civil társadalom
részvétele mellett.
32.	cikk
Tiltott kábítószerek elleni küzdelem
1.	Illetékességük és hatáskörük keretén belül a Felek együttműködnek egy, a kábítószer-
kérdésre irányuló kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában.
2.	A Felek együttműködnek a kábítószer-kereskedelemben részt vevőtransznacionális
bűnözői hálózatok felszámolása érdekében, többek között információcserével, képzés révén
vagy a bevált módszerek - ezen belül a különleges nyomozási technikák - megosztásával.
Különös erőfeszítést tesznek a bűnözők legális gazdaságba való bejutása elleni küzdelem
érdekében.
33.	cikk
A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem
14
1.	A Felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az
együttműködést a csúcstechnológiát alkalmazó bűnözés, számítástechnikai és elektronikus
bűncselekményeknek, valamint az illegális tartalmak - ezen belül a terrorizmussal kapcsolatos
tartalmak és a gyermekekkel való szexuális visszaéléssel kapcsolatos anyagok - interneten
keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében,
nemzeti jogszabályaikkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban.
2.	A Felek információt cserélnek a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók
oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekmények felderítése és a digitális forenzikus
tudomány terén.
34.	cikk
Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen
1.	A Felek újból megerősítik annak szükségességét, hogy fellépjenek és együttműködjenek
annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bármiféle bűncselekményekből -
például a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból - származó bevételek tisztára
mosására felhasználni, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az
együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök
visszaszerzésére.
2.	A Felek saját jogszabályaik keretein belül megosztják a vonatkozó információkat,
valamint megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az e területen tevékenykedő nemzetközi
szervezetek, például a FATF által elfogadott standardokkal összhangban.
35.	cikk
Migráció és menekültügy
1.	A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a migráció területén
együttműködnek és véleményt cserélnek, beleértve a illegális bevándorlást, az
emberkereskedelmet, a menekültügyet, az integrációt, a munkavállalói mobilitást és a
fejlesztést, a vízumokat, az okmánybiztonságot, a biometriát és a határigazgatást.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az illegális bevándorlás
megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
(a)	Új-Zéland visszafogadja a tagállamok valamelyikének területén illegálisan tartózkodó
állampolgárait, az érintett tagállam kérésére és szükségtelen formalitások nélkül; és
(b)	mindegyik tagállam visszafogadja az Új-Zéland területén illegálisan tartózkodó
állampolgárait, Új-Zéland kérésére és szükségtelen formalitások nélkül.
Többek között a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én aláírt
egyezmény értelmében fennálló nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban a tagállamok és
Új-Zéland az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el
állampolgáraikat.
3.	A Felek - bármelyik Fél kérésére - feltárják annak lehetőségét, hogy Új-Zéland és az
Unió között e megállapodás 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban visszafogadási
megállapodás megkötésére kerüljön sor. Ez a megállapodás magába foglalja majd a harmadik
országbeli állampolgárokra és a hontalanokra vonatkozó megfelelő intézkedések mérlegelését
is.
36.	cikk
15
Konzuli védelem
1.	Új-Zéland beleegyezik abba, hogy a területén képviselettel rendelkező tagállamok
bármelyikének diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak Új-Zélandon
olyan más tagállamok nevében, amelyek nem rendelkeznek elérhető állandó képviselettel Új-
Zélandon.
2.	Az Unió és a tagállamok beleegyeznek abba, hogy Új-Zéland diplomáciai és konzuli
hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak olyan harmadik ország nevében, illetve harmadik
országok konzuli védelmet nyújtsanak Új-Zéland nevében az Unión belül olyan helyeken,
ahol Új -Zéland vagy az érintett harmadik ország nem rendelkezik elérhető állandó
képviselettel.
3.	Az (1) és (2) bekezdés célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási
kötelezettségeket, amelyek egyébként alkalmazandók lennének.
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy megkönnyítik illetékes hatóságaik között a konzuli
ügyekről folytatott párbeszédet.
37.	cikk
A személyes adatok védelme
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek kapcsolatuk előmozdítása
érdekében azt követően, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott arról, hogy Új-Zéland
biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét, valamint abban, hogy a személyes adatok
védelmének magas, a vonatkozó nemzetközi eszközöknek és normáknak, ideértve a
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) a magánélet
védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló iránymutatásának
megfelelő szintjét biztosítják.
2.	Ez az együttműködés magában foglalhatja többek között az információ és a szakmai
ismeretek cseréjét. Kiterjedhet továbbá az olyan testületekben szerepet vállaló szabályozói
partnerek közötti együttműködésre olyan testületekben, mint a biztonságnak és a magánélet
védelmének a digitális gazdaságban való érvényesítésével foglalkozó OECD-munkacsoport és
a magánélet védelmének erősítésével foglalkozó globális hálózat.
VI.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOM TERÉN
38.	cikk
Kutatás és innováció
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket a kutatás és az
innováció területén.
2.	A Felek az Európai Közösség és Új-Zéland kormánya közötti tudományos és
technológiai együttműködésről szóló, 2008. július 16-án Brüsszelben aláírt megállapodást
támogatva vagy azt kiegészítve ösztönzik, fejlesztik és elősegítik a kutatás és innováció terén
békés célok érdekében folytatott együttműködési tevékenységeket.
39.	cikk
Információs társadalom
16
1.	Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet
kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés
szempontjából, a Felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott
szakpolitikájukról.
2.	Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat:
(a)	véleménycsere az információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen nagy
sebességű széles sávú hálózatok kiépítéséről, az elektronikus hírközlési politikákról és
szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az
általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, az e-kormányzatról
és a nyílt kormányzatról, az internetbiztonságból, valamint a szabályozó hatóságok
függetlenségéről és hatékonyságáról;
(b)	a kutatási hálózatok, a számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és
szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is;
(c)	az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása, tanúsítása és
terjesztése;
(d)	az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások biztonságra, bizalomra
és a magánélet védelmére vonatkozó aspektusai, ideértve az online biztonság előmozdítását,
valamint az információtechnológiával és az elektronikus média, illetve az
információmegosztás valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet; és
(e)	véleménycsere a nemzetközi barangolási díjak kérdésének kezelésére irányuló
intézkedésekről.
VII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS, A KULTÚRA ÉS AZ EMBEREK KÖZÖTTI
KAPCSOLATOK TERÉN
40.	cikk
Oktatás és képzés
1.	A Felek elismerik az oktatás és a képzés kulcsfontosságú hozzájárulását a minőségi
munkahelyek létrehozásához és a fenntartható növekedéshez a tudásalapú gazdaságokban,
különösen azáltal, hogy a polgárok kibontakozását oly módon segíti, hogy azok ne csupán a
demokratikus életben való tájékozott és hatékony részvételre legyenek képesek, hanem arra is,
hogy megoldják a felmerülő problémákat és kihasználják a jelentkező lehetőségeket a 21.
század globális szinten összekapcsolódó világában. Ebből következően a Felek elismerik,
hogy közös érdekük az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés.
2.	Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a Felek vállalják, hogy
együttesen támogatják a megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás és a képzés
terén. Ez az együttműködés az oktatás valamennyi ágazatát érinti és magába foglalhatja az
alábbiakat:
(a)	együttműködés a személyek tanulási célú mobilitása terén, a diákok, kutatók, egyetemi
oktatók és adminisztratív alkalmazottak és a tanárok cseréjének ösztönzésével és
megkönnyítésével;
(b)	az Unióban és Új-Zélandon működő oktatási és képzési intézmények közötti közös
együttműködési projektek a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és képesítések,
valamint a dolgozói és hallgatói mobilitás előmozdításának céljával;
(c)	intézményi együttműködés, kapcsolatok és partnerségek a tudásháromszög oktatási
elemének megerősítése, valamint a tapasztalat és a know-how cseréjének előmozdítása
érdekében; és
17
(d)	a szakpolitikai reform támogatása tanulmányok, konferenciák, szemináriumok,
munkacsoportok, teljesítményösszehasonlítás, valamint az információk és a bevált gyakorlat
megosztása révén, különös tekintettel a bolognai és a koppenhágai folyamatra, valamint az
oktatásban az átláthatóságot és az innovációt fokozó meglévő eszközökre és elvekre.
41.	cikk
Kulturális, audiovizuális és médiaegyüttműködés
1.	A Felek megállapodnak, hogy előmozdítják az együttműködést a kulturális és kreatív
ágazatokban, hogy elősegítsék - többek között - kultúráik kölcsönös megértését és
megismerését.
2.	A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges
intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, a
meglévő együttműködési eszközök és keretek alkalmazásával.
3.	A Felek törekednek a kulturális szakemberek, illetve a műalkotások és egyéb kulturális
tárgyak mobilitásának előmozdítására Új-Zéland, valamint az Unió és tagállamai között.
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy szakpolitikai párbeszéd keretében feltárják, milyen
módon tehetők elérhetővé a származási országuktól eltérő helyen tartott kulturális tárgyak a
származási helyük szerinti közösségek számára.
5.	A Felek ösztönzik országaik között a civil társadalmi szervezetek és az egyének közötti
interkulturális párbeszédet.
6.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek - különösen szakpolitikai
párbeszéd révén - a megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében,
hogy megvalósítsák közös célkitűzéseiket és ösztönözzék a kulturális sokszínűséget, többek
között a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló
UNESCO-egyezmény végrehajtásával.
7.	A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az intézményeik és szakembereik közötti
cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat és a média terén.
42.	cikk
Az emberek közötti kapcsolatok
Felismerve az emberek közötti kapcsolatok értékét és ezek hozzájárulását az Unió és Új-
Zéland közötti megértés javításához, a Felek megállapodnak abban, hogy szükség szerint
ösztönzik, fejlesztik és elmélyítik az ilyen kapcsolatokat. E kapcsolatok magukba foglalhatják
tisztviselők cseréjét és posztgraduális hallgatók rövid távú szakmai gyakorlatait.
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, AZ ENERGIAÜGY ÉS A
KÖZLEKEDÉS TERÉN
43.	cikk
Környezetvédelem és természeti erőforrások
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek környezetvédelmi kérdésekben,
beleértve a természeti erőforrások fenntartható kezelését is. Az együttműködés célja a
környezetvédelem előmozdítása, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az
18
együttműködés valamennyi ágazatában való érvényesítése, nemzetközi és regionális
kontextusban is.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködésre kerülhet sor párbeszéd,
műhelytalálkozók, szemináriumok, konferenciák, együttműködési programok és projektek,
információk - pl. bevált módszerek - megosztása, valamint szakértők - két- vagy többoldalú
szintű - cseréje formájában. Az együttműködés témáit és céljait a Felek bármelyik Fél
kérésére együttesen határozzák meg.
44.	cikk
Egészségfejlesztés, egészségvédelem és egészségügyi szabályozás
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést az egészségügy terén,
a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek
az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére az alábbiak
vonatkozásában:
(a)	egészségvédelem;
(b)	a fertőző betegségek felügyelete (pl. influenza és akut betegségek kitörése) és egyéb
tevékenységek a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) hatályán belül, beleértve a
határokon átnyúló fenyegetésekkel szembeni készültségi intézkedéseket is, különös tekintettel
a készültségtervezésre és a kockázatértékelésre;
(c)	együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés terén a szabályozás és a
termékekkel (ezen belül a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel) kapcsolatos
kockázatok kezelése érdekében;
(d)	az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) dohányzás visszaszorításáról
szóló keretegyezményének végrehajtásával kapcsolatos kérdések; és
(e)	a WHO egészségügyi dolgozók nemzetközi toborzásáról kiadott világszintű magatartási
kódexének végrehajtásával kapcsolatos kérdések.
2.	A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket - az esettől függően - a nemzetközileg
elismert egészségügyi gyakorlatok és normák tiszteletben tartása, előmozdítása és hatékony
végrehajtása mellett.
3.	Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és
projekteket, kölcsönös megállapodás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos
két- vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket.
45.	cikk
Éghajlatváltozás
1.	A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális és sürgős probléma, és kollektív
cselekvésre van szükség azon átfogó cél megvalósításához, hogy a globális átlagos
hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szintekhez képest legfeljebb 2 oC legyen. A Felek
- hatáskörükön belül, valamint az egyéb fórumokon folytatott megbeszélések sérelme nélkül -
megállapodnak abban, hogy együttműködnek a közös érdekű területeken, amelyek
kiterjednek, ám nem korlátozódnak az alábbiakra:
(a)	az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való áttérés megfelelő nemzeti
mérséklési stratégiák és fellépések, ezen belül zöld növekedési stratégiák révén;
(b)	piaci alapú mechanizmusok, és különösen kibocsátás-kereskedelmi rendszerek
kialakítása, végrehajtása és működtetése;
(c)	állami és magánszektorbeli finanszírozási eszközök az éghajlatpolitikai fellépésekhez;
19
(d)	alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású technológiák kutatása, fejlesztése és
alkalmazása; és
(e)	az üvegházhatást okozó gázok nyomon követése és hatásaik elemzése, beleérve adott
esetben alkalmazkodási stratégiák kialakítását és végrehajtását is.
2.	Mindkét Fél megállapodik abban, hogy a továbbiakban is együttműködik a területet
érintő nemzetközi fejlemények tekintetében, különös tekintettel az új, 2020 utáni időszakra
vonatkozó nemzetközi egyezménynek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye
értelmében történő elfogadása felé való előrelépések érdekében, valamint a mérséklési
törekvések tekintetében fennálló szakadék 2020 előtti megszüntetését célzó kiegészítő
együttműködési kezdeményezések vonatkozásában.
46.	cikk
Katasztrófakockázat-kezelés és polgári védelem
A Felek elismerik annak szükségét, hogy kezelni kell mind a hazai, mind a globális
természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait. A Felek a társadalmak és az
infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében megerősítik közös
elkötelezettségüket a megelőzést, enyhítést, a felkészültséget, az elhárítást és a helyreállítást
célzó intézkedések javítása mellett, valamint a kétoldalú és multilaterális politikai szinten való
megfelelő, a globális katasztrófakockázat-kezelés javítását szolgáló együttműködés mellett.
47.	cikk
Energiaügy
A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét és a jól működő energiapiac szerepét. A
Felek elismerik az energia jelentőségét a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés,
valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás
tekintetében, továbbá az együttműködés fontosságát a globális környezeti kihívások,
különösen az éghajlatváltozás kihívásának kezelésében. A Felek - hatáskörükön belül -
törekednek fokozni az együttműködést e területen az alábbi célok érdekében:
(a)	az energiabiztonságot erősítő szakpolitikák kialakítása;
(b)	a globális energiakereskedelem és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzése;
(c)	a versenyképesség növelése;
(d)	a globális energiapiacok működésének javítása;
(e)	az információk és szakpolitikai tapasztalatok megosztása a meglévő multilaterális
fórumok keretében;
(f)	a megújuló energiaforrások alkalmazásának, valamint a tiszta, sokrétű és fenntartható
energiatechnológiák - ezen belül a megújulóenergia-technológiák és az alacsony kibocsátású
energiatechnológiák - fejlesztésének és elterjedésének ösztönzése;
(g)	az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az
energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -
végfelhasználás vonatkozásában;
(h)	a pazarló fogyasztást ösztönző, nem hatékony fosszilistüzelőanyag-felhasználási
támogatások racionalizálására és középtávon történő, fokozatos megszüntetésére vonatkozó
saját nemzetközi kötelezettségvállalásaik végrehajtása; valamint
(i)	bevált módszerek megosztása az energiafeltárás és -termelés terén.
20
48. cikk
Közlekedés
1.	A Felek a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén - így az integrált
közlekedéspolitika terén is - együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az
áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légi közlekedés biztonságát és
védelmét, a környezet védelmét, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát.
2.	E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:
(a)	a saját szakpolitikáikra és gyakorlataikra vonatkozó információk cseréje;
(b)	az Unió és Új-Zéland közötti légi közlekedési kapcsolatok erősítése az alábbiak
érdekében:
(i)	a piacra jutás és a beruházási lehetőségek javítása, a légi járatokra vonatkozó
egyezmények légitársaságok tulajdonlására és irányítására vonatkozó záradékainak
liberalizálása, a belföldi szakpolitikáknak megfelelően;
(ii)	a szabályozói együttműködés szélesítése és elmélyítése a légi közlekedés biztonsága és
védelme, valamint a légi közlekedési ágazat gazdasági szabályozása tekintetében; és
(iii)	a szabályozás egységességének és a vállalkozások előtt álló akadályok
megszüntetésének támogatása, valamint a légiforgalom-irányítási együttműködés támogatása;
(c)	a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való, a tisztességes versenyen
alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés célja; és
(d)	a vezetői engedélyek kölcsönös elismerése a szárazföldi gépjárművek esetében.
49.	cikk
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás
1.	A Felek megállapodnak az együttműködés és a párbeszéd előmozdításáról a
mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és az erdőgazdálkodás terén.
2.	A mérlegelhető együttműködési tevékenységek magukban foglalják a következőket, de
nem csak ezekre korlátozódnak: mezőgazdasági politika, vidékfejlesztési politika, a földalapú
ágazatok szerkezete és a földrajzi jelzések.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy nemzeti és nemzetközi szinten együttműködnek a
fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és szabályozások
tekintetében, beleértve az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet szolgáló
intézkedéseket és a megfelelő erdészeti irányítás előmozdítását is.
50.	cikk
Tengeri ügyek és halászat
1.	A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a közös érdekű kérdések
tekintetében a halászat és a tengerügyek terén. A Felek törekednek az élő tengeri erőforrások
hosszú távú védelmére és fenntartható kezelésére, a jogellenes, be nem jelentett és
szabályozatlan halászat (IUU halászat) megelőzésére és leküzdésére, valamint az
ökoszisztéma-alapú irányítás megvalósítására.
2.	A Felek együttműködhetnek és információkat oszthatnak meg az élő tengeri erőforrások
védelme tekintetében a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a multilaterális
fórumok keretében (ENSZ, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete). A Felek
különösen az alábbi célok érdekében működnek együtt:
21
(a)	a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság hatékony igazgatása révén és az
elérhető legjobb tudományos eredmények alapján annak biztosítása, hogy Csendes-óceán
nyugati és középső körzetében a hosszú távon vándorló halállományok teljes előfordulási
területére vonatkozóan biztosítsák ezek hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását,
többek között a fejlődő kis szigetállamok és területek különleges igényeinek teljes körű
elismerése révén a vonatkozó ENSZ-egyezményekkel és egyéb nemzetközi eszközökkel
összhangban, valamint az átlátható döntéshozatali eljárás garantálásával;
(b)	az élő tengeri erőforrások védelmének és racionális hasznosításának biztosítása az
Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság hatáskörén belül,
beleértve a IUU halászattal kapcsolatos tevékenységek elleni erőfeszítéseket is az Antarktisz
tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen;
(c)	a Dél-Csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet hatálya alá tartozó
állomány védelmére és kezelésére vonatkozó hatékony intézkedések elfogadásának és
végrehajtásának biztosítása; és
(d)	a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való csatlakozás elősegítése azokban
az esetekben, amikor az egyik Fél tag, a másik Fél pedig csatlakozó fél.
3.	A Felek együttműködnek a tengerügyek integrált megközelítésének nemzetközi szintű
előmozdítása érdekében.
4.	A Felek rendszeresen, kétévente párbeszédet folytatnak vezető tisztviselői szinten annak
érdekében, hogy megerősítsék a halászati politika és a tengerügyek terén a párbeszédet és az
együttműködést, valamint az információ- és tapasztalatcserét.
51.	cikk
Foglalkoztatási és szociális ügyek
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a
szociális kérdések terén, a globalizáció szociális dimenziójával és a demográfiai változásokkal
összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és
tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az
együttműködés területei közé tartozhatnak a következők: foglalkoztatáspolitika, munkajog,
nemi kérdések, megkülönböztetésmentesség a foglalkoztatásban, társadalmi befogadás,
társadalombiztosítási és szociális védelmi politikák, munkaügyi kapcsolatok, társadalmi
párbeszéd, az egész életen át tartó készségfejlesztés, ifjúsági foglalkoztatás, munkahelyi
egészségvédelem és biztonság, vállalati társadalmi felelősségvállalás és tisztességes munka.
2.	A Felek megerősítik, hogy olyan globalizációs folyamatot kell támogatni, amely
mindenki számára előnyös, valamint elő kell mozdítani a teljes körű és termelékeny
foglalkoztatást és a tisztességes munkát, mivel ezeknek fontos szerepe van a fenntartható
fejlődésben és a szegénység csökkentésében. Ezzel kapcsolatban a Felek emlékeztetnek a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a tisztességes globalizációhoz
szükséges társadalmi igazságosságról szóló nyilatkozatára.
3.	A Felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi elvek és jogok tiszteletben
tartása, előmozdítása és hatékony végrehajtása melletti elkötelezettségüket, amint ezeket az
ILO az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában meghatározza.
4.	Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és
projekteket, kölcsönös meghatározás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos
két- vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket.
22
IX. CÍM
INTÉZMÉNYI KERET
52.	cikk
Egyéb megállapodások vagy megegyezések
1.	A Felek kiegészíthetik e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely együttműködési
területre vonatkozó egyedi megállapodás vagy megegyezés megkötésével. A Felek között e
megállapodás aláírása után megkötésre kerülő egyedi megállapodások és megegyezések az e
megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális kapcsolatok szerves részét és a közös
intézményi keret részét képezik. A Felek közötti meglévő megállapodások és megegyezések
nem képezik e közös intézményi keret részét.
2.	E megállapodás egyik rendelkezése sem érinti vagy nem sérti a Felek közötti egyéb
megállapodások értelmezését vagy alkalmazását, ideértve az (1) bekezdésben említettekét
sem. E megállapodás rendelkezései nem lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások
vitarendezésre vagy megszüntetésre vonatkozó rendelkezéseinek helyébe, és semmilyen
módon nem befolyásolják azokat.
53.	cikk
Vegyes bizottság
1.	A Felek létrehozzák a Felek képviselőiből álló vegyes bizottságot.
2.	A vegyes bizottságban konzultációkat kell folytatni annak érdekében, hogy elősegítsék e
megállapodás végrehajtását és általános céljainak előmozdítását, valamint hogy fenntartsák az
Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatok átfogó egységességét.
3.	A vegyes bizottság feladatai:
(a)	előmozdítja e megállapodás hatékony végrehajtását;
(b)	figyelemmel kíséri a Felek közötti átfogó kétoldalú kapcsolat alakulását;
(c)	adott esetben tájékoztatást kér a Felek közötti, az 52. cikk (1) bekezdése értelmében a
közös intézményi keret alá tartozó egyéb megállapodások által létrehozott bizottságoktól és
más testületektől, és megfontolja az általuk benyújtott jelentéseket;
(d)	véleményt cserél és javaslatot tesz bármely közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli
fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat is;
(e)	meghatározza a megállapodás céljával kapcsolatos prioritásokat;
(f)	megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken
esetlegesen felmerülő problémák megelőzésére;
(g)	törekszik rendezni az e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése során felmerülő
vitákat;
(h)	az 54. cikknek megfelelően megvizsgálja az adott Fél által benyújtott információkat; és
(i)	adott esetben javaslatokat tesz és határozatokat fogad el a megállapodás egyes
vonatkozásainak érvényesítése érdekében.
4.	A vegyes bizottság konszenzus alapján működik. Elfogadja az eljárási szabályzatát.
Konkrét kérdések kezelése érdekében albizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre.
5.	A vegyes bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik, amennyiben a Felek
másként nem határoznak, felváltva az Unióban és Új-Zélandon. A vegyes bizottság bármelyik
Fél kérésére külön ülést tart. A vegyes bizottság elnöki feladatait a két Fél közösen látja el. A
vegyes bizottság általában vezető tisztviselői szinten ülésezik.
23
54. cikk
A végrehajtás módjai és a vitarendezés
1.	A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás
szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.
2.	Az e cikk (3)-(8) bekezdésében leírt eljárás sérelme nélkül, az ezen megállapodás
értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden esetleges vitát kizárólag a Felek által a
vegyes bizottságon belül folytatott konzultációk útján rendeznek. A vitarendezés érdekében a
Felek a kérdés alapos megvizsgálásához szükséges valamennyi információt benyújtják a
vegyes bizottságnak.
3.	Újból megerősítve az emberi jogok és a nonproliferáció iránti erőteljes közös
elkötelezettségüket, a Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli
meg, hogy a másik Fél a 2. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésében leírt, alapvető
elemnek számító kötelezettségek olyan különösen súlyos és lényegi megsértését követte el,
amely olyannyira veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, hogy azonnali reagálást
igényel, azonnal értesíti a másik Felet e tényről és az e megállapodás alapján általa tervezett
megfelelő intézkedésekről. Az értesítést adó Fél tanácsolja a vegyes bizottságnak, hogy
tartsanak a kérdésről sürgős konzultációkat.
4.	Emellett az alapvető elemek különösen súlyos és lényegi megsértése az 52. cikk (1)
bekezdésében említett, a közös intézményi keret alapján tett megfelelő intézkedésekre is
alapot adhatnak.
5.	A vegyes bizottság a párbeszéd fórumaként működik, és a Felek minden tőlük telhetőt
megtesznek, hogy baráti megoldást találjanak, ha esetleg a (3) bekezdésben leírt valószínűtlen
eset állna elő. Amennyiben a vegyes bizottság nem tud kölcsönösen elfogadható megoldás
találni a konzultációk megkezdésétől számított 15 napon belül és a (3) bekezdésben leírt
értesítés időpontjától számított legfeljebb 30 napon belül, az ügyet miniszteri szintű
konzultáció elé kell utalni, amelyet további, legfeljebb 15 napos időszakon belül kell
lefolytatni.
6.	Amennyiben nem találnak a miniszteri szintű konzultációk megkezdésétől számított 15
napon belül, és az értesítés időpontjától számított legfeljebb 45 napon belül kölcsönösen
elfogadható megoldást, az értesítést adó Fél a (3) bekezdés alapján bejelentett megfelelő
intézkedések megtétele mellett dönthet. Az Unióban a rendelkezések alkalmazásának
felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Új -Zélandon a rendelkezések
alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Új-Zéland kormánya hozza saját
jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően.
7.	E cikk alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” kifejezés e megállapodás, illetve adott
esetben egy másik, a közös intézményi keret részét képező, az 52. cikk (1) bekezdésében
említett egyedi megállapodás részleges felfüggesztését, teljes felfüggesztését vagy
megszüntetését jelenti, az érintett megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A
valamelyik Fél által e megállapodás részleges felfüggesztése érdekében tett megfelelő
intézkedések csak az I-VIII. cím alá tartozó rendelkezésekre vonatkoznak. A megfelelő
intézkedések kiválasztásakor elsőbbségben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek
a Felek közti kapcsolatokat a lehető legkisebb mértékben zavarják. Az 52. cikk (2)
bekezdésének hatálya alá tartozó ilyen intézkedéseknek a megállapodás szerinti
kötelezettségek megsértésével arányosaknak kell lenniük, és összhangban kell lenniük a
nemzetközi j oggal.
8.	A Felek folyamatosan nyomon követik az e cikk értelmében tett intézkedésekhez vezető
helyzet alakulását. A megfelelő intézkedéseket tevő Félnek ezeket vissza kell vonnia, amint
ez indokolt, és mihelyt az intézkedések alkalmazásához vezető körülmények megszűntek.
24
X. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
55.	cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Unió vagy
tagállamai, illetve az Unió és tagállamai, és másrészről Új-Zéland.
56.	cikk
Az információk közzététele
1.	E megállapodás egyik rendelkezése sem sérti a közokiratokhoz való nyilvános
hozzáférésről szóló nemzeti jogszabályokat és rendelkezéseket vagy az uniós aktusokat.
2.	E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik
Felet arra kötelezi, hogy olyan információt adjon át, amelynek átadását alapvető biztonsági
érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.
57.	cikk
Módosítás
Ez a megállapodás a Felek közötti írásbeli megállapodással módosítható. E módosítások a
Felek megállapodása szerinti időpontban vagy időpontokban lépnek hatályba.
58.	cikk
Hatálybalépés, időtartam és értesítés
1.	E megállapodás az azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Felek
értesítették egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.
2.	Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Unió és Új-Zéland a megállapodás hatálybalépéséig
ideiglenesen alkalmazhatja a megállapodás kölcsönösen meghatározott rendelkezéseit. Az
ideiglenes alkalmazás az azt a napot követő harmincadik napon veszi kezdetét, hogy Új-
Zéland és az Unió értesítették egymást az ilyen ideiglenes alkalmazáshoz szükséges belső jogi
eljárásaik befejezéséről.
3.	Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik
Felet az e megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról. A megszüntetés az értesítés
időpontjától számított hat hónap elteltével lép hatályba.
4.	Az e cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Új-
Zéland Külügyi és Kereskedelmi Minisztériumának kell megküldeni.
59.	cikk
Területi hatály
Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az
25
azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Új-Zéland területén, a
Tokelau-szigetek kivételével.
60.	cikk
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál,
román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt
hiteles. Az e megállapodás szövegei közötti eltérésekkel kapcsolatos kérdéseket a Felek a
vegyes bizottság elé terjesztik.
CtcraBeHO b EproKcen Ha neTu OKTOMBpu npe3 gBe xu.ragu u mecraageceTa roguHa.
Hecho en Bruselas, el cinco de octubre de dos mil dieciséis.
V	Bruselu dne pátého ríjna dva tisíce sestnáct.
Udferdiget i Bruxelles den femte oktober to tusind og seksten.
Geschehen zu Brüssel am fünften Oktober zweitausendsechzehn.
Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta oktoobrikuu viiendal paeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ nsvxs OKiroPpíou 5úo xi^iá5s^ SsKas^i.
Done at Brussels on the fifth day of October in the year two thousand and sixteen.
Fait á Bruxelles, le cinq octobre deux mille seize.
Sastavljeno u Bruxellesu petog listopada godine dvije tisuce sesnaeste.
Fatto a Bruxelles, addi cinque ottobre duemilasedici.
Brisele, divi tükstosi sespadsmita gada piektaja oktobri.
Priimta du tükstanciai sesiolikt^ met^ spalio penkt^ dien^ Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év október havának ötödik napján.
Maghmul fi Brussell, fil-hames jum ta’ Ottubru fis-sena elfejn u sittax.
Gedaan te Brussel, vijf oktober tweeduizend zestien.
Sporz^dzono w Brukseli dnia pi^tego pazdziernika roku dwa tysi^ce szesnastego.
Feito em Bruxelas, em cinco de outubro de dois mil e dezasseis.
Intocmit la Bruxelles la cinci octombrie doua mii saisprezece.
V	Bruseli piateho októbra dvetisícsestnásf.
V	Bruslju, dne petega oktobra leta dva tisoc sestnajst.
Tehty Brysselissa viidentena paivana lokakuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.
Som skedde i Bryssel den femte oktober ár tjugohundrasexton.
Voor het Koninkrijk Belgie
Pour le Royaume de Belgique
Für das Königreich Belgien
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap,
de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels
Hoofdstedelijk Gewest.
Cette signature engage également la Communauté fran9aise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flamische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flamische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
26
3a Penyö^HKa Étlapra
Za Ceskou republiku
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
Eesti Vabariigi nimel
Thar cheann Na hÉireann
For Ireland
ria Tnv EX^nvtK^ AnpoKpaxia
Por el Reino de Espana
Pour la République fran9aise
Za Republiku Hrvatsku
Per la Repubblica italiana
ria xnv KunpiaK^ An^oKpaxía
Latvijas Republikas varda -
Lietuvos Respublikos vardu
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Magyarország részéről
Ghar-Repubblika ta’ Malta
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej
Pela República Portuguesa
Pentru Románia
Za Republiko Slovenijo
Za Slovenskú republiku
Suomen tasavallan puolesta
27
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
3a EBponencKHA ctro3
Por la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europaeiske Union
Für die Europaische Union
Euroopa Liidu nimel
ria xnv EupronaiK^ 'Evroan
For the European Union
Pour l’Union européenne
Za Európsku uniju
Per rUnione europea
Eiropas Savieníbas varda -
Europos S^jungos vardu
Az Európai Unió részéről
Ghall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela Uniao Europeia
Pentru Uniunea Europeana
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska Unionen
For New Zealand”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 58. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban
lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért
felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
28
Indokolás
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland
közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás (a továbbiakban:
Megállapodás) kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése.
Az Európai Unió Tanácsa 2012. június 25-én felhatalmazta a Bizottságot és az Unió külügyi
és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Megállapodás
létrehozásáról, amely az EU és Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló,
2007. szeptember 21-i együttes politikai nyilatkozat helyébe lép. A tárgyalások 2014. július
30-án sikeresen lezárultak és a Megállapodást 2016. október 5-én írták alá Brüsszelben.
A Megállapodás átfogó jogalapot biztosít az EU és Új-Zéland közötti kapcsolatokhoz és
jelentősen hozzájárul a partnerség javításához, amely a közös értékekre és elvekre épül. A
Megállapodás kötelező erejű politikai záradékokat is tartalmaz, amelyekben az EU és Új-
Zéland kinyilvánítják kötelezettségvállalásaikat olyan területeken, mint az emberi jogok, a
nonproliferáció és a terrorizmus elleni küzdelem. A Megállapodás értelmében az
együttműködés alapját az emberi jogok és a demokratikus alapelvek, a nemzetközi jog és az
ENSZ Alapokmányában rögzített elvek tiszteletben tartása képezi. A politikai záradékok
alkalmazásáról szóló uniós megközelítésnek megfelelően a Megállapodás alapvető elemeinek
különösen súlyos és jelentős megsértése esetén a Megállapodás felfüggeszthető vagy
megszüntethető.
A Megállapodás a gazdasági és kereskedelmi kérdésekben folytatott együttműködésre is
kiterjed, emellett szakpolitikai területek széles körére - így például az egészségügyre, a
környezetvédelemre, az éghajlatváltozásra, az energiaügyre, az oktatásra, a kultúrára, a
munkaügyre, a katasztrófavédelemre, a tengerügyre és a halászatra, a közlekedésre, a jogi
együttműködésre, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, a szervezett bűnözésre és
a korrupcióra - vonatkozó együttműködést is szabályoz.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)
bekezdés a) pontjára és (2)-(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának
elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
2.	§-hoz
A Megállapodást a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
3.	§-hoz
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
29
A Megállapodás X. címből és 60 cikkből áll, felépítése a következő: Általános rendelkezések
(I. cím), Politikai párbeszéd és együttműködés külpolitikai és biztonsági kérdésekben (II.
cím), Együttműködés a globális fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében (III.
cím), Együttműködés gazdasági és kereskedelmi kérdésekben (IV. cím), Együttműködés a
szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térség területén (V. cím),
Együttműködés a kutatás, az innováció és az információs társadalom terén (VI. cím),
Együttműködés az oktatás, a kultúra és az emberek közötti kapcsolatok terén (VII. cím),
Együttműködés a fenntartható fejlődés, az energiaügy és a közlekedés terén (VIII. cím),
Intézményi keret (IX. cím), Záró rendelkezések (X. cím).
A Megállapodás vegyes bizottságot hoz létre a szerződő felek képviselőiből, amelynek célja,
hogy figyelemmel kísérje és előmozdítsa a Megállapodás végrehajtását, valamint a felek
közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A Megállapodás hatálybalépéséig annak egyes
rendelkezéseit az 58. cikk (2) bekezdése alapján az EU és Új-Zéland között ideiglenesen
alkalmazni kell uniós hatáskörbe tartozó kérdések esetében.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba. A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető
jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2-3. §-ai hatálybalépésének naptári
napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
30