﻿Országgyűlési képviselő
             Iromány száma: T/15558.
             Benyújtás dátuma: 2017-05-09 19:33
             Parlex azonosító: EDEUOBMD0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Kósa Lajos (Fidesz), Harrach Péter (KDNP)
Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával
összefüggő módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas
szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
2017. évi.....törvény
egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő
módosításáról
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony,
  állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói
  és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási
  jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy
  tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti
  tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az
  iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet
  öregségi nyugdíjban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló
  jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
  állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony,
  valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú
  katonák szolgálati viszonya,”
2.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel
  járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a
  havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint
  a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó
  bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell
  figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön
  törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas
  szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység
  ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes
  bevétel;”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 10.
2
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül
jövedelemnek]
  „10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban
  részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a
  személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,”
3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
3.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában:)
  „9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy
  munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a
  közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati, a
  közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak
  szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a
  munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben és közérdekű nyugdíjas
  szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében,
  iskolaszövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő
  személyes közreműködés keretében, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a
  szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói
  jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként
  végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a
  büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős
  miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is
  szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai
  Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés,
  amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi
  szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati
  jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény
  szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett,
  irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
4.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
4.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú
melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról
3
5. §
 A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
 a)	1. § (1) bekezdés b) pontjában a „fogadójára” szövegrész helyébe a „fogadójára is”,
 b)	3. § (3) bekezdésében a „kölcsönvevőre” szövegrész helyébe a „kölcsönbevevőre”
 szöveg lép.
6.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
6.	§
 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (6) bekezdés b) pontja
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak]
 „b) ha a 2. § (2) bekezdés e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet,
 iskolaszövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy”
     7.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
     szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
     7.	§
 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
 fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (E törvény alapján biztosított)
 „b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy
 megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali
 rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének
 betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű
 nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben
 tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,”
8.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
8.	§
 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és
 vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a
 továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást,
 a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a
 szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai
4
gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az
erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt
vagyon, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;”
9.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
9.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (12) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(12) Az iskolaszövetkezet munkáltató bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás
bejelentésével azonos módon
a)	elektronikus úton központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül, vagy
b)	telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti.”
10.	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
10.	§
(1)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) III. Fejezete a következő
5.	alcímmel és 25-32. §-sal egészül ki:
„5. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet
25.	§
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy tagjai,
illetve a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson
annak érdekében, hogy a következő generációk számára a náluk felhalmozódott tudás, szakmai- és
élettapasztalat átadásra kerüljön, érvényre juttatva ezzel a közérdeket.
26.	§
(1)	A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet.
(2)	A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki
öregségi nyugdíjban részesül.
(3)	A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes
személy tagja.
27.	§
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy
a)	a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
5
b)	az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
c)	a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
d)	vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
e)	vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesítését.
28.	§
(1)	A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és
ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet
tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes
közreműködésének mértékével.
(2)	A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által
harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti.
29.	§
A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni.
A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az
alapszabály tartalmazza.
30.	§
(1)	A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi
alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a
szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.
(2)	A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére
vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
31.	§
Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást
nyújthat.
32.	§
A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet”
megnevezést.”
(2)	Az Sztv. 108/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő
módosításáról szóló 2017. évi ... törvény 11. §-ával megállapított 8. § (4) bekezdésében
foglaltaknak az iskolaszövetkezetek 2017. november 1-ig kötelesek eleget tenni.”
11. §
6
Az Sztv. 8. § (4) bekezdésében a „nyolcvanöt” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg lép.
11.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
12.	§
 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés c) pontja
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
 „c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz - ideértve azt is, ha az nem kötött építési
 hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz - munkaerő kölcsönzése,
 kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas
 szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;”
 12.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
 CLV. törvény módosítása
 13.	§
 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
 törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
 belföldi székhelyű]
 „b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a
 közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,”
 13.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
 CLVI. törvény módosítása
 14.	§
 (1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
 CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:)
 „b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési
 kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és
 a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között
 fennálló ilyen jogviszonyt - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya
 szünetelésének időtartama alatt is -, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi
 nyugdíjban részesülő természetes személy tagja között fennálló jogviszonyt;”
 (2)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
 CLVI. törvény 455. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)
„e) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban részesülő természetes személy
7
tagja között fennálló jogviszony.”
 14.	Záró rendelkezések
  15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik
napon lép hatályba.
(2)	A 12. § e törvény kihirdetését követő negyvenhatodik napon lép hatályba.
8
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet
öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a
szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként
előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában
együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel,
azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel
nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;
b)	a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített
közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának,
valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában
rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer,
fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a
minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,
mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének
eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége
során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;”
9
Általános indokolás
A gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális fenntarthatóságra figyelemmel a foglalkoztatás
minél szélesebb körű, tisztességes, méltányos, a társadalmi szolidaritást érvényre juttató
feltételek melletti biztosítása alapvető követelmény, közérdek.
A mai gazdaságok és társadalmak keresik - és eltérő eredménnyel, de - működtetik azokat az
eszközöket, megoldásokat, szabályozási modelleket, amelyek a foglalkoztatási és a
szociálpolitikai jellegű gondokat megoldani, de legalábbis kiegyensúlyozni képesek.
A foglalkoztatás körében a munkanélküliség nagy léptéke ellenére munkaerőhiány tapasztalható,
ez munkaerő piaci kiegyensúlyozatlanságot eredményez, amit meg kell kísérelni enyhíteni. A
tapasztalat és szaktudás hiányzik. A munkanélküliség, a munkaerő piaci kiegyensúlyozatlanság,
de az elszigetelődés, és általában véve a közösségtől való elszakadás erőteljesebben mutatkozik
olyan társadalmi csoportoknál, akiknek visszasegítése, illetve reaktivizálása a munkaerő piacra
erős korlátokba ütközik, így például az időseknél. Ezért különös figyelmet kell erre fordítani,
rugalmas, általuk elérhető és teljesíthető, megfelelő életminőséget és életszínvonalat biztosítani
képes lehetőségeket kell kínálni.
A törvényjavaslat célja, hogy a szövetkezeti forma egyedi, nagy hagyományokra épülő, komplex
eredményeket felmutató előnyeit számba véve, a magyar szövetkezeti jog a nyugdíjas közérdekű
szövetkezeti rendszerrel egészüljön ki. A korfát illetően a törvényjavaslat az aktív, még dolgozni
kívánó, idősebb korosztály számára is foglalkoztatási esélyt, lehetőséget kíván teremteni.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tehát a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára
újbóli munkát, foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktivizálást képes biztosítani, tisztességes
jövedelem mellett, járulék kedvezményekkel. A nyugdíjas szövetkezetnek célja az is, hogy az
időskorú tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat átadásra kerüljön,
illetve kerülhessen a fiatalabb korosztály számára (mester-inas kapcsolat), illetőleg az is, hogy a
nyugdíjas korosztály közösségi kapcsolatait fenntartsa, annak formálisan is keretet teremtsen.
A fenti célokra figyelemmel módosítást tartalmaz a törvényjavaslat a különböző
jogszabályokban, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrejöttéhez és működéséhez szükséges
tartalommal, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és tagjai számára célszerű és arányos
támogatást biztosítva.
Részletes indokolás
1.	§
Figyelemmel a törvényjavaslat által bevezetett új szövetkezeti formára, valamint arra az elérni
kívánt célra, hogy a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása, munkaerő piaci reaktivizálása
10
megtörténjen, az ágazati törvényekben is át kell vezetni a szükséges módosításokat. A
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti munkavégzés
fogalma alól kiveszi a javaslat a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő
tagjának személyes közreműködését a szociális szövetkezeti tag és az iskolaszövetkezeti tag
jogviszonyához hasonlóan.
2.	§
A módosítás értelmében nem minősül ellenértéknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi
nyugdíjban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként
megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel (így pl. az
élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában szerzett
bevétel, támogatás, segély).
3.	§
Jogtechnikai módosítás.
4.	§
A törvényjavaslat mentességet biztosít a személyi jövedelemadó megfizetése alól a közérdekű
nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által végzett személyes közreműködés
ellenértékeként például élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány
formájában megszerzett bevétel esetében.
5.	§
Jogtechnikai módosítás.
6.	§
Jogtechnikai módosítás.
7.	§
A módosítás értelmében a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő
tagjának személyes közreműködése nem keletkeztet a társadalombiztosítás ellátásairól szóló
törvény szerinti biztosítotti státuszt, így keresményéből sem nyugdíjjárulék, sem természetbeni
egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.
8.	§
A módosítás a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a számviteli törvény hatálya alá vonja.
9.	§
Jogtechnikai módosítás.
10.	§
11
A módosítás az új szövetkezeti típust, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a szövetkezetekről
szóló törvénybe illeszti, szabályozva a csatlakozás feltételeit, valamint működésének részletes
szabályait.
11.	§
A javaslat megemeli az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjainak arányát 90 %-ra.
12.	§
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben az iskolaszövetkezethez hasonlóan szabályozza a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatás-nyújtásának áfa-kötelezettségét, vagyis a
szolgáltatás igénybevevője fizeti az általános forgalmi adót, ezáltal biztosítva kedvező
feltételeket a nyugdíjas szövetkezetnek.
13.	§
A javaslat kiveszi a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köréből a közérdekű nyugdíjas
szövetkezetet.
14.	§
A módosítás mentesíti a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól a közérdekű
nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt.
15.	§
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
12