﻿Iromány száma: T/15777.
Benyújtás dátuma: 2017-05-23 14:53
Parlex azonosító: PHQHUSOV0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Bánki Erik, Elnök
Törvényjavaslat címe: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról
A bizottság - az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján - mellékelten benyújtja a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról
1.	§
 (1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
 törvény) 4. §-a a következő 40a. és 40b. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában)
 „40a. hivatásos sportoló: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (4) bekezdésében
 meghatározott, a látvány-csapatsportnak minősülő sportágban foglalkoztatott sportoló azzal, hogy
 az általa jövedelemszerző foglalkoztatásban és díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásként
 folytatott sporttevékenység hivatásos sporttevékenységnek minősül, amennyiben a részére
 sporttevékenységével összefüggésben az érintett támogatási időszakban nyújtott pénzbeli juttatás
 -	a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási költségek és szállásköltségek
 kivételével - meghaladja a részvételi költséget és a sportoló jövedelmének legalább 50 százalékát
 teszi ki, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportszervezet kötött-e egymással
 munkaszerződést;
 40b. korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan sportlétesítmény, amely esetén a
 gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes
 éves kapacitásának húsz százalékát;”
 (2)	A Tao. törvény 4. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong,
 valamint a röplabda sportág;”
2.	§
 (1) A Tao. törvény 22/C. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4b)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet, valamint az olyan támogatásra
 jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a 30/I. § alkalmazandó, a (4) bekezdés
 c)-e) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés
 keretében az (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf) alpontjában, az
 (1) bekezdés c) pont cb), cd)-ce) alpontjában, valamint az (1) bekezdés d) pont dc) és de)
 alpontjában meghatározott jogcímekre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos
 sportszervezet vagy a 30/I. § szerinti szervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési
 támogatással összevont értékére kell alkalmazni.
 (4b) Az (1) bekezdés c) pont cb), cd)-ce) alpontja és az olyan támogatásra jogosult szervezet
 támogatása esetén, amely vonatkozásában a 30/I. § alkalmazandó, az (1) bekezdés a) pont ac)
 alpontja, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf) alpontja, az (1) bekezdés c) pont cb), cd)-ce) alpontja, az
 (1)	bekezdés d) pont dc) és de) alpontja szerinti támogatás, valamint más helyi, regionális,
1
államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatás együttes összege
jelenértéken nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott mértékeket.”
(2)	A Tao. törvény 22/C. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor
állítható ki, ha)
„j) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet - amennyiben nem a saját tulajdonában lévő
ingatlanon valósít meg tárgyi eszköz beruházást, felújítást - a támogatási igazolás kiállítására
jogosult szerv felé előzetesen benyújtja a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött, a beruházás
értékéről, a (6) bekezdés b) pontja szerinti használatról, valamint a (8) bekezdés szerinti üzembe
helyezésről szóló megállapodást.”
(3)	A Tao. törvény 22/C. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A (6) bekezdés a) és d) pontjában a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre
vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési
engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a)	állami tulajdonban álló sportcélú ingatlanra irányul, vagy
b)	a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg.”
(4)	A Tao. törvény 22/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tárgyi eszköz beruházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási
igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak
végéig üzembe kell helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar
állam részére történő megfizetése terhével.”
3.	§
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (58) és (59) bekezdéssel egészül ki:
„(58) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 4. § 40a. pontját és 40b. pontját, 22/C. §
(1)	bekezdés b) pont bb) alpontját és d) pont df) alpontját, (4a) bekezdését és (4b) bekezdését, 24/A.
§ (9), (19) és (20) bekezdését, valamint 30/I. §-át első alkalommal a 2017-2018-as támogatási
időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás kiállítására
irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.
(59) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 22/C. § (5) bekezdés j) pontját, (6a)
bekezdését és (8) bekezdését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény módosításáról szóló 2017. évi . törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő
sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, és a folyamatban lévő
sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.”
2
4. §
A Tao. törvény 29/Q. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról szóló 2012. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb)
alpontját, d) pont df) alpontját, 22/C. § (2)-(3) bekezdését, 22/C. § (5) bekezdés h) pontját, 22/C. §
(5a) bekezdését, 22/C. § (6) bekezdését és 22/C. § (9) bekezdését első alkalommal a 2012-2013-as
támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során
kell alkalmazni.”
5.	§
A Tao. törvény a következő 30/I. §-sal egészül ki:
„30/I. §
(1)	A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bd) alpontja és d) pont dc) alpontja
alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről - a látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége kivételével - hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, vagy a támogatással
érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű
gazdasági célú létesítmény feltételei, az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Bizottság
SA.31722 (2011/N) és SA.46615 (2016/N) számú határozata hatálya alá tartozik.
(2)	A 22/C. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja, és d) pont de) alpontja alkalmazásában, amennyiben
a támogatott részéről hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, a képzéssel összefüggő feladatokra
nyújtott támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei
651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 5. cikkével összhangban képzési
támogatásként nyújtható.”
6.	§
A Tao. törvény
  1.	22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „költségek támogatására” szövegrész helyébe a
  „költségek támogatására - kivéve, ha a látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet
  hivatásos sportolót alkalmaz -” szöveg,
  2.	22/C. § (1) bekezdés d) pont df) alpontjában a „költségek támogatására” szövegrész helyébe a
  „költségek támogatására - kivéve, ha a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött
  közhasznú alapítvány hivatásos sportolót alkalmaz -” szöveg,
  3.	24/A. § (9), (19) és (20) bekezdésében a „22/C. § (4) és (4a) bekezdésében” szövegrész
  helyébe a „22/C. § (4), (4a) és (4b) bekezdésében” szöveg,
  4.	24/A. § (20) bekezdésében a „22/C. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában” szövegrész
  helyébe a „22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf)
  alpontjában, az (1) bekezdés c) pont cb), cd)-ce) alpontjában, valamint az (1) bekezdés d) pont
3
dc)	és de) alpontjában” szöveg
lép.
  7.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  8.	§
Ez a törvény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a
belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági
rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
4
Általános indokolás
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.
törvény) tételes felsorolással határozza meg, hogy mely sportágak tartoznak a látvány-
csapatsportok körébe: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. A jelen
módosítás bővíteni kívánja ezen sportágak körét a röplabda sportág felvételével.
A röplabda sportág látvány-csapatsportok közé sorolása a látvány-csapatsport támogatási
rendszer 2011. évi bevezetésekor már felmerült. A sportág akkor lemaradásban volt mind
népszerűségében, mind szakmai eredményeiben azon csapatsportokkal szemben, amelyek
jelenleg alkotják a látvány-csapatsportok körét.
A röplabda sportág ugrásszerű népszerűségre igazán az elmúlt két évben tett szert. A Magyar
Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) által kiemelt 16 sportág egyikeként, a MOB
utánpótlás-nevelés programjainak (Héraklész Bajnokprogram, Sport XXI. Program) is
köszönhetően, jelenleg 210 klub keretei között van lehetőség a sportág gyakorlására. Emellett
működik több mint 1200 iskolai röplabda csapat országszerte, mintegy 14.500 gyermeknek
lehetőséget adva a rendszeres sportolásra. Annak köszönhetően, hogy az utánpótlás korosztály
nevelésére nagy hangsúlyt fordítottak, a női válogatott és a klubcsapatok eredményei is fejlődést
mutatnak mind a kiemelt bajnoki mérkőzéseket, mind a nemzetközi kupameccseket tekintve. A
női röplabda válogatott szerepelt a 2015-ös Európa-bajnokságon, illetve kijutott a 2017-ben
megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. Ezt a fejlődési folyamatot kívánja támogatni a
törvénymódosítás azzal, hogy a látvány-csapatsportok körét szélesíti a röplabda sportággal,
amely bizonyította, hogy immár helye van a látvány-csapatsportágak között.
A női röplabda válogatott 2015. évi és 2016. évi szereplései nemzetközi kupameccseken, a
sportág utánpótlás-korú fiatalok közötti népszerűsége, valamint a nézőszám emelkedése mind azt
támasztják alá, hogy a röplabda sportágban tapasztalható fejlődést a látvány-csapatsportágakat
megillető támogatási rendszerben szükséges továbbsegíteni.
A módosítás további indoka az uniós jogszabályokkal való összhang megteremtése, valamint a
gyakorlati tapasztalatok átültetése.
Részletes indokolás
1.	§
A módosítás bővíti a látvány-csapatsportok körét a röplabda sportág felvételével.
A módosítás meghatározza továbbá a hivatásos sportoló fogalmát, tekintettel arra, hogy a
651/2014/EU általános csoportmentességi rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet)
2.	cikk 143. pontja szerinti hivatásos sport fogalma tágabb, mint a sportról szóló 2004. évi I.
5
törvényben (a továbbiakban: Sporttörvény) meghatározott fogalom, ezért a látvány-csapatsport
támogatás esetében a Sporttörvény szerinti hivatásos sportoló fogalmának uniós jogszabállyal
történő összehangolása szükséges.
Szintén az uniós jogszabályoknak való megfelelést szolgálja a korlátozott mértékű gazdasági
célú létesítmény fogalmának a bevezetése.
2. §
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő támogatás valamennyi jogcímre vonatkozóan érvényesül, a
hivatásos sportszervezetek esetében is valamennyi uniós jogszabályban érintett jogcím (tárgyi
eszköz beruházás, felújítás, képzéssel összefüggő feladatok támogatása, és személyi jellegű
ráfordítás (Tao. tv. 22/C. § (1) cb), cd)-ce) pontok) vonatkozásában össze kell számítani az alap-
és a kiegészítő támogatásokat, és az összevont érték nem haladhatja meg az egyes jogcímekre
vonatkozón a Tao. törvényben meghatározott mértékű támogatási intenzitást. Ugyanakkor
vizsgálni kell azt is, ha a nem hivatásos támogatott szervezet a csoportmentességi rendelet 2.
cikk 143. pontja szerinti hivatásos sporttevékenységet végez, mivel ezekben az esetekben is
alkalmazni kell az összeszámítási szabályokat a csoportmentességi rendeletnek való
megfeleltethetőség érdekében.
A sportszervezetek által megvalósított beruházások egy része önkormányzati törzsvagyonba
tartozó földterületen, ingatlanon valósul meg. A törzsvagyonba tartozó ingatlanon végzett
beruházás esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)
rendelkezései az irányadók.
A forgalomképtelen törzsvagyonon végzett tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén az Nvtv. 6.§-
a alapján a beruházó sportszervezetnél nem jöhet létre saját tulajdon (osztott tulajdon
keletkezésének tilalma miatt). Az Nvtv. szerint osztott tulajdonnak minősül az olyan tulajdon,
amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg.
Mindebből következik, hogy a forgalomképtelen törzsvagyonon végzett tárgyi eszköz beruházás,
felújítás esetén az Nvtv. alapján a beruházó sportszervezetnél nem jöhet létre saját tulajdon és az
egy éven belüli átadás miatt elképzelhető, hogy a beruházás inkább szolgáltatás-nyújtásnak, mint
tárgyi eszköz beruházásnak minősül, azaz a beruházás a sportszervezet oldalán nem minősül a
számviteli törvény szerinti beruházásnak, ami pedig a Tao. törvény szerint a támogatás
igénybevételének a feltétele. További probléma, hogy a sportszervezet e miatt nem tud eleget
tenni a Tao. tv. 22/C. § (8) bekezdésben előírt üzembe helyezési kötelezettségének sem, amely
következménye a jogszabályban rögzített - a támogatás és jegybanki alapkamattal növelt
összege visszafizetendő - követelménynek. Ez a probléma nemcsak az önkormányzati, de az
állami tulajdonba tartozó ingatlanon végzett beruházások esetében is fennáll.
A fentiek alapján nemcsak a tulajdon kezelése, de az üzembe helyezés kérdése is szabályozandó
a probléma megoldásához.
3. §
6
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
4.	§
Jogtechnikai pontosítás.
5.	§
A módosítás az uniós joggal való összhangot biztosítja, tekintettel arra, hogy amennyiben a
támogatás kedvezményezettje uniós versenyjogi értelemben vett vállalkozásnak minősül, az
állami támogatási szabályokat kell alkalmazni. Azt, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak
minősül-e, minden esetben a jogalany tevékenységének jellege alapján kell megítélni és nem
pedig a nemzeti jog szerinti jogállása a meghatározó (amatőr és hivatásos sportszervezet). Az
egyetlen figyelembe veendő szempont az, hogy végez-e gazdasági tevékenységet (minden
tevékenység, ami nem utánpótlás, amatőr- és tömegsport). A vállalkozásként történő besorolás
nem függ attól sem, hogy az adott jogalany nyereségszerzés céljával jött-e létre, hiszen a
nonprofit jogalanyok is végezhetnek gazdasági tevékenységet. Ha például egy jogalany a
nemzeti jog értelmében a kedvezményezett pl. sportegyesület, szakszövetség, nonprofit
sportvállalkozás stb., uniós versenyjogi értelemben akkor is vállalkozásnak minősül, ha a
támogatást olyan támogatandó tevékenységhez nyújtják, ami gazdasági tevékenységnek minősül.
A fentiek alapján a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a látvány-
csapatsportban működő amatőr sportszervezet és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében
létrejött közhasznú alapítvány részére nyújtott támogatás esetén az egyes jogcímeknél
pontosítani szükséges, hogy amennyiben a támogatott szervezet hivatásos sportolót alkalmaz,
vagy a tárgyi eszköz beruházás felújítás jogcím esetén a támogatással érintett tárgyi eszköz
beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú
létesítmény feltételei, az uniós jog szempontjából állami támogatásnak minősül.
6.	§
Jogszabályi hivatkozások pontosítása és szövegpontosítás az állami támogatási szabályoknak
való megfelelés érdekében.
7.	§
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
8.	§
Európai jognak való megfelelésről rendelkezik.
7