﻿          Országgyűlési képviselő
                                               Iromány száma: T/15784.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-05-23 16:38
                                                Parlex azonosító: HQBTLORS0002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Répássy Róbert (Fidesz), Halász János (Fidesz), L. Simon László (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: Egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „egyes törvények kiemelt nemzeti
emlékhellyel összefüggő módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
A törvényjavaslat 15. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
"igen" szavazata szükséges.
2017. évi.....törvény
egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról
1.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
1.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 11.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti
módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, a nemzeti emlékhely, a kiemelt nemzeti
emlékhely és annak 61/I. § (3a) bekezdése szerinti településkép-védelmi környezete, valamint a
kulturális javak.”
2.	§
A Kötv. 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek
megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházi jogi
személyek, a civil és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek. A védelem kiterjed a
nemzeti emlékhely és a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésére és a méltó
megemlékezés feltételeinek biztosítására, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának
és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett
fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére.”
3.	§
A Kötv. 61/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/C. §
(1)	A kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi.
(2)	A 1055 Budapest V. kerület, belterület, (24834/1) helyrajzi számú ingatlan (a Vértanúk tere)
2017. szeptember 1-jével e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam
tulajdonába, és az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül.”
4.	§
A Kötv. 61/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/E. §
Kiemelt nemzeti emlékhely esetében a 61/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 61/D. § (3) bekezdés
1
b)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat az Országgyűlés elnökével egyetértésben kell
ellátni.”
5.	§
(1)	A Kötv. 61/I. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kiemelt nemzeti emlékhely, valamint a környezetében lévő - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely
Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével kormányrendeletben meghatározott -
ingatlanok területe (a továbbiakban: településkép-védelmi környezet) településképi szempontból
kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területnek minősül.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti településkép-védelem szabályait és eszközeit e törvény állapítja meg
azzal, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében a
településkép védelméről szóló törvényt és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokat az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Kötv. 61/I. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (13)-
(14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Aki a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében a (4) bekezdés
szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata
nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdte meg, az köteles
kártalanítási igény nélkül az eredeti állapotot soron kívül helyreállítani, illetve a hozzájáruló
nyilatkozat nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni.
(13)	A (12) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a Kiemelt Nemzeti Emlékhely
Bizottság
  a)	megkeresi a (7) bekezdés szerinti hatósági eljárás vagy a (8) bekezdés szerinti bejelentés
  tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely a 61/J. § (6) és (6a) bekezdése alapján jár
  el, vagy
  b)	a (7) bekezdés szerinti hatósági eljárás vagy a (8) bekezdés szerinti bejelentés nélkül végezhető
  tevékenység esetén az eredeti állapot helyreállítására hívja fel a tevékenységet végzőt.
(14)	Ha a tevékenységet végző a (13) bekezdés b) pontja szerinti felhívástól számított nyolc napon
belül nem kezdi meg az eredeti állapot helyreállítását, az Országgyűlés Hivatala, mint a kiemelt
nemzeti emlékhely vagyonkezelője az eredeti állapot helyreállítását a tevékenységet végző
költségére elvégeztetheti. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság e bekezdés szerinti eredeti
állapot helyreállításával kapcsolatos intézkedései nem érintik a kiemelt nemzeti emlékhely
vagyonkezelőjének azon jogát, hogy a 61/J. § (7) bekezdése alapján az eredeti állapot helyreállítása
érdekében pert indítson.”
6.	§
(1) A Kötv. 61/J. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a)
2
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kérelmező közigazgatási hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, a 61/I. § (4)
bekezdése szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása
nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdte meg, az ügy
eldöntésére vagy a bejelentés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság a tevékenység
gyakorlását azonnali hatállyal megtiltja, továbbá határidő tűzésével
  a)	a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül végzett tevékenység
  esetén az eredeti állapot helyreállítására,
  b)	a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól
  eltérően végzett tevékenység esetén az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltak
  végrehajtására, illetve az annak megfelelő állapot megvalósítására
kötelezi a tevékenységet végzőt.
(6a) Az eljáró hatóság
  a)	a (6) bekezdés a) pontja szerinti határozatát csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a
  kérelmező a hozzájárulást utólag beszerezte,
  b)	az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a tevékenységet végzőt, ha az a (6) bekezdés b)
  pontja szerinti határozatában foglaltakat a határozatban rögzített határidőn belül nem hajtja
  végre.”
(2) A Kötv. 61/J. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden más, a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti
kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység esetében, amennyiben azt a Kiemelt Nemzeti
Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban
foglaltaktól eltérően kezdték meg, bíróságtól kérhető a jogsértés megállapítása és a jogsértés
megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezés.”
7.	§
A Kötv. 61/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/K. §
(1)	A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében a
kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó
közterület-használati szabályokat, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-
használati díjakat és az ellenőrzés rendjét - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata
alapján vagy véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.
(2)	A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése, valamint a 61/B.
§ (3) bekezdésében és a 61/I. § (3a) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében a kiemelt nemzeti
emlékhelyre és a településkép-védelmi környezetére vonatkozóan - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely
Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével -
3
  a)	rendeletben állapítja meg:
      aa)	az egyedi településképi követelményeket,
     ab)	az aa) alpont szerinti követelmények érvényesítése érdekében szükséges hatósági
     kötelezés részletes szabályait, valamint a követelmények érvényesítését szolgáló további
     sajátos eszközöket,
      ac)	a kiemelt nemzeti emlékhelyen, valamint a településkép-védelmi környezetében található
      ingatlan fenntartását, helyreállítását, felújítását és átalakítását szolgáló támogatási és ösztönző
      rendszer részletes szabályait.
  b)	rendeletben állapíthatja meg a beépítési szabályokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos
  építésügyi és örökségvédelmi követelményeket,
(3)	A Kormány a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az egyedi településképi követelmények
érvényesítése érdekében egyedi településképi arculati kézikönyv készítését írhatja elő, az egyedi
kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályok
meghatározásával.
(4)	A kiemelt nemzeti emlékhelyre és annak településkép-védelmi környezetére - a (2) bekezdés a)
pont ab) alpontja szerinti kormányrendeletben meghatározott esetekben és részletszabályok szerint
-	a hatóság
  a)	tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti
  egyedi településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tesz a követelmények
  érvényesítési módjára,
  b)	településképi véleményezési eljárást folytat le és településképi véleményt ad az építésügyi
  engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági
  engedélykérelemhez,
  c)	településképi bejelentési eljárást folytat le.
(5)	Ha a hatóság megállapítja a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti követelmények
megsértését, felhívja az ingatlan tulajdonosának, a tulajdonosi joggyakorlónak, a vagyonkezelőnek,
illetve a társasháznak a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a
jogszabálysértés megszüntetésére.
(6)	A hatóság - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének
kikérésével - az (5) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a kiemelt nemzeti
emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében építmény, építményrész felújítására,
átalakítására vonatkozó - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - kötelezettséget írhat elő az
(5)	bekezdésben foglalt személyek számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását.
(7)	Ha a (6) bekezdés szerinti kötelezett az egyedi településképi követelményeket a hatósági
döntésben megállapított határidőben nem teljesíti, a hatóság - jogszabályban meghatározott
esetekben és módon - 10000000 forintig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-
védelmi bírságot szabhat ki. A bírság kiszabása során mérlegelni kell a településképi követelmény
sérelmének súlyát és a jogsértő állapot időtartamát.”
4
8. §
 (1)	A Kötv. 63. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(4) Műemlékvédelmi érdekből műemlék, illetve a kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos
 érdekből a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében található ingatlan
 fenntartása, különösen helyreállítása során az országos építési követelményektől, a
 településrendezési eszközöktől, annak részeként a helyi építési szabályzattól a tervezés folyamán és
 a hatósági eljárásban el lehet térni. A nemzeti szabványoktól való eltérést a műemléki értékek
 megőrzése, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely egyedi településképi követelményeknek való
 megfelelése érdekében előnyben kell részesíteni, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és
 vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon
 biztosítható.
 (4a) A (4) bekezdés tekintetében
 a)	műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a védett műemléki érték megőrzését, fenntartását,
 b)	kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdeknek kell tekinteni különösen a kiemelt nemzeti
 emlékhely méltóságának, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi
 környezete történelmileg hiteles, egységes arculatának - a településképi követelmények
 tekintetében jogszabályban meghatározott módon és mértékben történő - megőrzését, fenntartását
 és helyreállítását
 biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét.”
 (2)	A Kötv. 63. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében)
 „e) a kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében figyelemmel
 kíséri a 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti követelmények teljesülését és a 61/K. §
 (6)	bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését.”
9.	§
 (1)	A Kötv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
 (A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a hatóság:)
 „d) a 61/K. § (6) bekezdése szerinti esetben és körben elrendelheti - a Kiemelt Nemzeti
 Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével - a kiemelt nemzeti
 emlékhelyen és annak településkép-védelmi környezetében építmény, építményrész -
 meghatározott időtartamon belül teljesítendő - felújítását, átalakítását.”
 (2)	A Kötv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A hatóság
 a)	az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, a
 tulajdonosi joggyakorlót, a vagyonkezelőt, a társasházat, továbbá a használót vagy az építtetőt, és
 a kivitelezőt,
5
 b)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, a
 tulajdonosi joggyakorlót, a vagyonkezelőt, illetve a társasházat
 kötelezheti.”
 (3)	A Kötv. 67. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) Ha a kötelezett az (1) bekezdés d) pontja szerinti hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz
 eleget, a hatóság
 a)	településkép-védelmi bírság kiszabásáról intézkedik, valamint
 b)	a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, más érdekelt,
 különösen tulajdonostárs erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének
 előlegezésére feljogosítja az érdekeltet.”
10.	§
 A Kötv. 80/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:)
 „a) a központi költségvetés örökségvédelmi és településkép-védelmi célokat szolgáló
 előirányzatai;”
11.	§
 A Kötv. a következő 92/G. §-sal egészül ki:
„92/G. §
 Az egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló ... 2017. évi
 törvénnyel megállapított 61/B. § (3) bekezdésre és 61/C. §-ra figyelemmel
 a)	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3)
 bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a
 budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint
 megvalósított beruházás keretében létrejött és a Magyar Állam tulajdonába került
     aa)	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
     továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdés 1., 9. és 10. pontjában meghatározott önkormányzati
     feladatok ellátásához szükséges ingó vagyonelemek, valamint
     ab)	az Mötv. 23. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott önkormányzati feladatok
     ellátásához szükséges ingó vagyonelemek
 ingyenesen, nyilvántartási értéken, a c) pont szerinti szerződésben meghatározottak szerint
 Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület
 Önkormányzata (a továbbiakban: belvárosi önkormányzat) tulajdonába kerülnek;
 b)	az a) pont szerinti tulajdon átruházással érintett ingó vagyonelemek e törvény alapján az azokat
 hordozó ingatlanoktól elkülönült, önálló tulajdonjoggal rendelkező, forgalomképes ingó
 vagyonelemnek minősülnek;
 c)	az a) pont szerinti tulajdon átruházásokról, ezen belül különösen a Budapest Főváros
6
  Önkormányzata és a belvárosi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyonelemekről egyrészről
  Budapest Főváros Önkormányzata és a belvárosi önkormányzat, másrészről az állam nevében a
  tulajdonosi joggyakorló - az Országgyűlés Hivatala közreműködésével - szerződést kötnek;
  d)	az Nvtv. 14. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, a
  Budapest V. kerület, Kossuth Lajos téren felállított, Nagyatádi Szabó István portrészobor, Kaszás
  legény díszítőszobor, Agronómuslány díszítőszobor, valamint a Budapest V. kerület, Vértanúk
  terén felállított Nagy Imre szobor fenntartása, valamint a méltó megemlékezések feltételeinek
  biztosítása mint örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében - 2017. szeptember 1-jén e
  törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyar Állam tulajdonába kerül;
  e)	az Nvtv. 13. § (3) bekezdése alapján az a) pont szerinti rekonstrukció megkezdése előtt a
  Budapest V. kerület, Kossuth Lajos téren felállított, állami tulajdonú, „A Forradalom Lángja”
  emlékmű az Mötv. 23. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott önkormányzati feladatok
  ellátása érdekében 2017. szeptember 1-jén e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási
  értéken Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonába kerül.”
12.	§
A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
  „v) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének
  kikérésével -
      va) a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetét,
     vb) a kiemelt nemzeti emlékhelyre és annak településkép-védelmi környezetére vonatkozó
     egyedi településképi követelményeket, a követelmények érvényesítése érdekében szükséges
     hatósági kötelezés részletes szabályait, valamint a követelmények érvényesítését szolgáló
     további sajátos eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes
     szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó
     településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, alkalmazásukra
     hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket
     vc) a kiemelt nemzeti emlékhelyre és annak településkép-védelmi környezetére vonatkozó
     beépítési szabályokat, valamint az ezzel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi
     követelményeket,
     vd) a Kiemelt Nemzeti Emlékhelyen és annak településkép-védelmi környezetében a
     közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámok megengedett
     méreteit, a reklámközzététel megengedett technológiáit, módszereit, eszközeit, a
     reklámhordozók általános formai követelményeit, valamint
     ve) a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében található
     ingatlan e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazás alapján megalkotott jogszabályban
     meghatározott követelmények szerinti helyreállítását, felújítását és átalakítását szolgáló
     támogatási és ösztönző rendszer részletes szabályait, a támogatás feltételrendszerét és
     módját;”
13. §
7
A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
14.	§
 A Kötv.
 a)	61/H. § (1) bekezdésében az „a 61/D. §-ban és a 61/E. §-ban” szövegrész helyébe az „a 61/D.
 §-ban, a 61/E. §-ban és a 61/K. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában” szöveg,
 b)	61/I. § (4) bekezdésében a „kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét
 képező közterülettel határos ingatlanon” szövegrész helyébe a „kiemelt nemzeti emlékhely
 területén és a településkép-védelmi környezetében” szöveg,
 c)	61/I. § (5) bekezdésében az „egységes arculatához.” szövegrész helyébe az „egységes
 arculatához, vagy nem felel meg a 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint megállapított
 követelményeknek vagy a 61/K. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja beépítési szabályoknak és
 követelményeknek.” szöveg,
 d)	61/I. § (7) bekezdésében a „kiemelt nemzeti emlékhely területét, valamint az annak részét
 képező közterülettel határos ingatlant” szövegrész helyébe a „kiemelt nemzeti emlékhelyet és
 annak településkép-védelmi környezetét” szöveg,
 e)	61/I. § (11) bekezdésében és 82. § (1) bekezdés b) pontjában a „kiemelt nemzeti emlékhely
 területén, vagy annak részét képező közterülettel határos ingatlanon” szövegrész helyébe a
 „kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete területén” szöveg,
 f)	61/L. § (1) bekezdésében a „61/K. §” szövegrész helyébe a „61/K. § (1) bekezdése” szöveg,
 g)	67. § (3) bekezdésében az „Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak”
 szövegrész helyébe az „Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti hatósági
 kötelezésben foglaltaknak” szöveg,
 h)	67. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés
 a)	pontja és a (3a) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg
 lép.
2.	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
15.	§
 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 2. melléklete a 2.
 melléklet szerint módosul.
3.	A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása
16.	§
 A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 2. § (2)
 bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
 „(2) A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi
 önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (a
 továbbiakban együtt: önkormányzat) a településkép védelmét - a (2a) bekezdés szerinti
8
 jogszabályok hatálya alá tartozó terület kivételével - önkormányzati rendeletben (a továbbiakban:
 településképi rendelet)
 a)	településképi követelmények meghatározásával,
 b)	településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
 c)	önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
 jogszabályban meghatározott módon biztosítja.
 (2a) Törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály egyedi településkép-védelmet biztosíthat
 a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területére, mint településképi
 szempontból kiemelt jelentőségű területre.”
17.	§
 A Tktv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a
 fővárosi önkormányzat), hogy a széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása
 érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapítsa meg a településfejlesztési
 koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a
 településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó
 szervezetekkel, vallási közösségekkel (partnerek) történő (partnerségi) egyeztetés részletes
 szabályait.”
18.	§
 A Tktv.
 a)	11/B. § (3) és (4) bekezdésében a „településképi rendelet” szövegrész helyébe a „településképi
 rendelet vagy a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabály” szöveg,
 b)	12. § (2) bekezdésében a „hogy a településképi rendeletben” szövegrész helyébe a „hogy - a
 (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt
 jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével - a településképi
 rendeletben” szöveg,
 c)	15. § (1) bekezdésében a „jogszabályok rendelkezéseivel” szövegrész helyébe a „jogszabályok,
 továbbá a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok rendelkezéseivel” szöveg,
 d)	15. § (3) bekezdésében a „kormányrendelet és” szövegrész helyébe a „kormányrendelet,
 továbbá a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok és” szöveg,
 e)	15. § (4) bekezdésében a „reklámhordozót e törvény” szövegrész helyébe a „reklámhordozót a
 2.	§ (2a) bekezdés szerinti jogszabályok továbbá e törvény” szöveg,
 f)	1. melléklet 3. pontjában a „nemzeti emlékhely;” szöveg helyébe a „nemzeti emlékhely,
 kiemelt nemzeti emlékhely;” szöveg
 lép.
4. Záró rendelkezések
9
  19.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. augusztus 31-én lép hatályba.
(2)	A 3. §, a 13. § és az 1. melléklet 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
  20.	§
E törvény 15. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
10
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
A Kötv. 2. melléklet I. Kiemelt nemzeti emlékhely pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. Kiemelt nemzeti emlékhely
   A                                       B                                               
   A kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása        
1. Az Országház és környéke                Budapest V. kerület                             
                                           1.    Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatti, 24894 
                                           helyrajzi számon nyilvántartott Országház,      
                                           2.    Kossuth Lajos tér (24893 helyrajzi        
                                           szám),                                          
                                           3.    Kossuth Lajos tér 11. szám alatti, 24891  
                                           helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan,       
                                           4.    Kossuth Lajos tér 12. szám alatti, 24898  
                                           helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan,       
                                           5.    id. Antall József rakpart (24897/4        
                                           helyrajzi szám),                                
                                           6.    Vértanúk tere (24834/1 helyrajzi szám).   
11
2. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
Az Nvt. 2. melléklet II. rész d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek)
„d) a Budapest, V. kerület 24893 és 24897/4 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:
da)	II. Rákóczi Ferenc emlékmű,
db)	a Horvay János által alkotott Kossuth-emlékmű másolata,
dc)	A Dunánál - József Attila portrészobor,
dd)	gróf Tisza István emlékmű,
de)	gróf Andrássy Gyula emlékmű,
df)	Nagyatádi Szabó István portrészobor.”
12
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja Magyarország kiemelt nemzeti emlékhelye - az Országház és környezete
-	méltóságának megőrzése és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítása, az emlékhely
történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartása és
biztosítása, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának
elősegítése további új szabályokkal és eszközökkel a kulturális örökség védelméről szóló 2001.
évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) módosításával.
A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezetének védelme, fenntartása és helyreállítása
elősegítésére a törvényjavaslat sajátos szabályokat és követelményeket állapít meg, figyelemmel
arra, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely nem csak hazánk történelmének és nemzeti
emlékezetének egyik legfontosabb helyszíne, hanem egyben a főváros építészeti és városképi
szempontból is meghatározó része. A törvényjavaslat ezért a kiemelt nemzeti emlékhelyet és
jogszabályban kijelölésre kerülő környezetét településképi szempontból kiemelt jelentőségű,
egyedi településkép-védelem alatt álló területként határozza meg. Ezen területre a Kormány
állapítja meg az egyedi, sajátos településképi követelményeket és az ezek érvényesítését szolgáló
eszközöket, a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott eszközökhöz hasonlóan,
az ott rögzített elvek és funkciók mintáját követve.
A törvényjavaslat az új településképi szabályok és eszközök mellett a kiemelt nemzeti emlékhely
védelmét és fenntartását szolgáló hatályos eszközök és eljárások részletszabályait is pontosítja.
A kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok tartalmához
igazodva a törvényjavaslat egyes állami és önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek
tulajdoni helyzetét is rendezi.
Részletes indokolás
1.	§
Összhangban azzal, hogy a Kötv. hatálya alá tartozott eddig is az emlékhelyek védelme, a
törvényjavaslat a „kulturális örökség elemei” közé emeli értelmező rendelkezés keretében is a
nemzeti emlékhelyeket, illetve ezen belül a kiemelt nemzeti emlékhelyet és az ahhoz kapcsolódó
-	településképi szempontból kiemelt jelentőségű területnek minősülő - településkép-védelmi
környezetétét.
2.	§
A nemzeti emlékhelyek védelmét több szempontból és módon kell biztosítania az államnak.
Ennek érdekében a törvényjavaslat a Kötv. 61/B. § (3) bekezdésében a nemzeti emlékhelyek
védelme keretében célként és követelményként rögzíti, hogy az kiterjed az emlékhely
13
méltóságának megőrzésére és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítására, valamint az
emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének
fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztések és beruházások
megvalósításának elősegítésére.
3.	§
A Kossuth Lajos tér eddig is a kiemelt nemzeti emlékhely része volt, s ebbéli státusza, valamint
a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság működése biztosította, hogy az ország talán
legfontosabb történelmi helyszíne a 2011-ben kezdődött rekonstrukció befejezése után is
folyamatosan megkapja azt a kiemelt figyelmet, amit megérdemel. A Kossuth térrel
városszerkezetileg, funkcionálisan egységet képez a Vértanúk tere, ez indokolja, hogy a tér a
kiemelt nemzeti emlékhely részévé váljon, továbbá ezzel együtt - a kiemelt nemzeti emlékhely
más alkotóelemeihez hasonlóan - állami tulajdonba kerüljön. Ez, valamint a térnek az
Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe adása biztosítja, hogy a Vértanúk tere régóta
szükséges, a Kossuth térhez méltó, ahhoz térépítészeti arculatában igazodó rekonstrukciója
megtörténhessen.
4-6. §
A kiemelt nemzeti emlékhely védelmével, használatával és fenntartásával összefüggésben a
Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, valamint az Országgyűlés elnökének feladat- és
hatáskörét pontosítják a módosító rendelkezések, különös figyelemmel a Kiemelt Nemzeti
Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásának hiányában vagy attól eltérően végzett
tevékenységek jogkövetkezményeire.
A Kötv. 61/I. § új (3a) bekezdése rögzíti, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely és a környezetében
lévő, kormányrendeletben kijelölésre kerülő ingatlanok területe (településkép-védelmi
környezete) településképi szempontból kiemelt jelentőségű, országos településkép-védelem alatt
álló területnek minősül. A törvényjavaslat előírja, hogy ezt a sajátos, egyedi védelmet a Kötv.-
ben meghatározásra kerülő szabályok és eszközök szolgálják azzal, hogy a településkép
védelméről szóló törvényben meghatározott országos településkép-érvényesítési eszközöket a
Kötv. szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
7. §
A kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében a Kötv. 61/K. §-
a szerinti új szabályok és eszközök biztosítják a jövőben az egységes, történelmileg is hiteles
építészeti és településképi megjelenést.
Egyrészt a Kormány megállapítja a különös szabályozást igénylő egyedi településképi
követelményeket, valamint az ezen követelmények érvényesítését szolgáló eszközöket. Ezen
túlmenően a Kormány a beépítési szabályokat, valamint ezzel összefüggésben sajátos építésügyi
és örökségvédelmi követelményeket is megállapíthat annak érdekében, hogy az egyedi
településképi követelmények, valamint a 61/B. § (3) bekezdésében megfogalmazott célok
14
érvényesülhessenek.
A hatáskörök elhatárolása és követelmények egyértelmű betarthatósága szempontjából fontos
elem, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely területére, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely
településkép-védelmi környezetére nem terjed ki az illetékes kerületi önkormányzat által
megállapított településképi rendelet hatálya, illetve az egyéb településrendezési eszközökben
foglaltakat is csak a sajátos követelményekkel összhangban lehet alkalmazni. Ennek indoka,
hogy mivel ezen területre a Kormány állapítja meg a településképi követelményeket, a
párhuzamos önkormányzati szabályozással ne merüljön fel ütközés vagy ellentmondás.
A követelményeknek való megfelelés elsődleges eszköze, hogy az állami tulajdonú és
vagyonkezelésű épületek, építmények és közterület esetében az állam, illetve a vagyonkezelő
maga gondoskodik a fenntartásról, helyreállításról és fejlesztésről, másrészt az állam külön
támogatási program útján ösztönzi a nem állami tulajdonú ingatlanok tulajdonosait és használóit
ugyanerre. A követelmények meghatározásával egyidejűleg ezért a Kormány arányos támogatást
is biztosít a követelményeknek való megfelelés érdekében.
A követelmények érvényesítésének egyéb eszközei - az általános településképi szabályokhoz
hasonlóan - a településképi arculati kézikönyv kiadása, a településképi tájékoztatás, a
településképi véleményezés építési hatósági engedélyezés előtt, valamit településképi bejelentési
eljárás lefolytatása kormányrendeletben meghatározásra kerülő körben és módon. A hatóság az
országos településképi követelmények érvényesülését örökségvédelmi felügyelet útján
figyelemmel követi és ellenőrzi, szabálytalanság esetén felhívja az érintett figyelmét a
jogszabálysértés megszüntetésére.
A követelmények érvényesítésének további eszköze a hatósági kötelezés, amely keretében a
hatóság - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének
kikérésével - a követelmények érvényesülése érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely és a
településkép-védelmi környezete tekintetében építmény, építményrész felújítására, átalakítására
vonatkozó kötelezettséget írhat elő.
Jogkövető magatartás hiányában, illetve a hatósági kötelezés nem teljesítése esetében a hatóság
végső eszközként településkép-védelmi bírság kiszabásával is élhet, amely településképi
követelmények megsértése vagy nem teljesítése esetén 10 millió forintig terjedhet.
8-9. §
A műemléki érdekhez hasonlóan a törvényjavaslat a kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos
érdekből is lehetővé teszi az országos építési követelményektől, szabványoktól és a helyi
településrendezési eszközöktől való eltérést.
A törvényjavaslat - a Kötv. 61/K. §-a szerinti új szabályaihoz igazodóan - rögzíti a kiemelt
nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezete vonatkozásában az új hatósági feladat- és
15
hatásköröket az örökségvédelmi hatóság számára. A Kormány által rendeletben kijelölésre
kerülő hatóság feladata a sajátos követelmények és hatósági döntések ellenőrzése,
örökségvédelmi felügyelete, valamint jogszabályban rögzített esetekben az érintettek hatósági
kötelezése. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az elsődleges cél nem a szankcionálás, hanem a
kiemelt nemzeti emlékhely és környezetének méltó, történelmileg hiteles, általános
örökségvédelmi és jókarbantartási követelményeknek is megfelelő fenntartásának, arculatának
biztosítása, a hatóság a szükséges munkákat a kötelezett helyett annak költségére és
felelősségére elvégeztetheti.
10. §
A kiemelt nemzeti emlékhelyre és településkép-védelmi környezetére vonatkozó sajátos
követelmények érvényesítését szolgáló ösztönző és támogatási rendszerrel kapcsolatos
rendelkezéseket állapítja meg az új rendelkezés. A javasolt szabályozás fontos eleme, hogy a
kiemelt nemzeti emlékhely státuszból fakadó emelt szintű felelősséget és kötelezettséget
célszerűen létrehozott támogatási rendszer ellensúlyozza. A javasolt rendelkezés ennek alapját
teremti meg.
11.	§
A törvényjavaslat a kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő feladatokkal összhangban, a Kötv.
61/B. § új (3) bekezdésére is figyelemmel egyes kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő,
önkormányzati, illetve állami tulajdonú vagyonelemek tulajdoni helyzetét rendezi.
Egyrészt a Steindl Imre Program keretében az Országgyűlés Hivatala beruházásában a budapesti
Kossuth Lajos téren - az egységes településkép és funkcionalitás jegyében - több olyan
beruházási elem is megvalósításra került, amelyek nem közvetlenül az Országgyűlés
feladatainak ellátásához, az Országgyűlés működéséhez vagy egyébként állami feladatok
ellátásához kapcsolódnak.
Tekintettel arra, hogy az érintett vagyonelemek - így különösen a villamospálya és trolibusz-
hálózat tartozékai, közvilágítási elemek, járda és úttest részei - Budapest Főváros
Önkormányzata és Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés
1.	pontjában („kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése”), 9. pontjában
(„közvilágítás biztosítása”) és 10. pontjában („helyi közösségi közlekedés biztosítása”),
valamint (5) bekezdés 1. pontjában („helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és
üzemeltetése”) meghatározott önkormányzati feladatok ellátását szolgálják, az érintett
vagyonelemek önkormányzati tulajdonba adása indokolt. A tulajdonba adásra ingyenesen,
nyilvántartási értéken kerül sor.
Figyelemmel egyes vagyontárgyak polgári jogi helyzetére, indokolt a törvényjavaslatban
egyértelműen rendezni annak kérdését, hogy az érintett vagyonelemek a törvény végrehajtása
tekintetében forgalomképes ingó vagyonelemeknek minősülnek.
16
A törvényjavaslat alapján a tulajdonosi joggyakorló kap felhatalmazást arra, hogy az
Országgyűlés Hivatala közreműködésével megkösse a tulajdon-átruházásról szóló
megállapodásokat az érintett önkormányzatokkal, amelyekben a szerződő felek rendelkeznek az
érintett - és a törvényjavaslatban megjelölt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló -
vagyonelemek pontos köréről.
Másrészt a Kossuth Lajos téren álló Nagyatádi Szabó István portrészobor, Kaszás legény
díszítőszobor, Agronómuslány díszítőszobor, illetőleg a jelen törvényjavaslat alapján állami
tulajdonba és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerülő Vértanúk terén álló Nagy Imre
szobor fenntartása, valamint a méltó megemlékezések feltételeinek biztosítása, mint
örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében indokolt a fővárosi önkormányzat
tulajdonában álló alkotások állami tulajdonba kerülése.
A fentieken túl a törvényjavaslat rendezi „A Forradalom Lángja” emlékmű tulajdoni helyzetét
azzal, hogy a műalkotás a törvény erejénél fogva ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzata
tulajdonába kerül.
12.	§
A Kötv. új szabályainak végrehajtásához szükséges rendeletek megállapítására vonatkozó új
felhatalmazások rögzítése szükséges a Kormány részére.
13.	§
A törvényjavaslat pontosítja a kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolását, továbbá kiterjeszti annak
hatályát a Kossuth Lajos térhez, illetve a kiemelt nemzeti emlékhely jelenlegi részeihez
szervesen kapcsolódó Vértanúk terére.
14.	§
Szövegcserés módosítások a Kötv. új rendelkezéseivel való összhang biztosítása, illetve
végrehajtott rendelkezések deregulációja érdekében.
15.	§
A törvényjavaslat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban
tartandó vagyonelemek körét pontosítja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2.
mellékletében a Kossuth Lajos téren álló szobrok tekintetében, összhangban a törvényjavaslat
12.	§-ában foglaltakkal is.
16.	§
A Tktv. javaslat kimondja, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi
környezetének területe településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-
védelem alatt álló terület, amely területre törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
országos településkép-védelmet biztosíthat. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
17
LXIV. törvényben a kiemelt nemzeti emlékhely védelmét biztosító szabályozás kiegészítéseként
jelenik meg az országos településkép - védelmet szolgáló egyedi szabályozás. Amennyiben a
területre törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály országos településkép-védelmet
biztosít, a területre helyi településképi rendelet nem alkotható.
17.	§
Az önkormányzatoknak a települési arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása,
illetve az épített környezet alakítása és védelme során gondoskodni kell a széleskörű társadalmi
bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról és a közösségi ellenőrzés lehetőségéről. A
településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településrendezési és a településkép-védelmi feladatok
tekintetében egységesen és részletesen rögzíti a nyilvánosság biztosításával összefüggő
egyeztetési keretszabályokat az önkormányzatok számára.
A törvényjavaslat a települési önkormányzatokra, a fővárosi önkormányzatra és a kerületi
önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazással a településfejlesztési, településrendezési és
településkép-védelmi feladatok ellátásával összefüggésben a lakossági egyeztetés
lebonyolításának a helyi adottságoknak megfelelő egyedi és kógens szabályozás megállapítását
biztosítja.
18.	§
A 17. § - ban foglaltakkal összhangban lévő felhatalmazó rendelkezés módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat szerint a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése,
valamint a Kötv. 61/B. § (3) bekezdésében és a 61/I. § (3a) bekezdésében foglaltak biztosítása
érdekében a kiemelt nemzeti emlékhelyre és a településkép-védelmi környezetére vonatkozóan -
a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével - a
Kormány rendeletben állapítja meg, többek között:
a)	az egyedi településképi követelményeket,
b)	az a) alpont szerinti követelmények érvényesítése érdekében szükséges hatósági kötelezés
részletes szabályait, valamint a követelmények érvényesítését szolgáló további sajátos
eszközöket,
c)	a kiemelt nemzeti emlékhelyen, valamint a településkép-védelmi környezetében található
ingatlan fenntartását, helyreállítását, felújítását és átalakítását szolgáló támogatási és ösztönző
rendszer részletes szabályait.
Az egyedi településképi követelmény a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki
berendezések elhelyezésére is kiterjed, így a Tktv. reklámelhelyezéssel kapcsolatos
18
rendelkezéseiben biztosítani szükséges az országos településkép védelmet biztosító jogszabályok
rendelkezéseinek az érvényesülését is.
A Tktv. 1. melléklete tartalmazza a településkép védelme szempontjából kiemelt területeket, a
felsorolás kiegészítésre kerül a kiemelt nemzeti emlékhellyel.
  19.	§
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
  20.	§
Sarkalatossági záradékot tartalmaz a rendelkezés.
19