﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15785.
Benyújtás dátuma: 2017-05-23 20:47
Parlex azonosító: T2B4S0JM0005
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak
jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról
szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi
alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
  1.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
  módosítása
  1.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a
továbbiakban: Iasz.) 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga vagy egyéb vizsga megszerzésének feltétele alól
kivételesen indokolt esetben - legfeljebb öt évre - halasztást engedélyezhet.”
2.	§
Az Iasz. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek
időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő
időpontját, a fizetési osztályt, a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított
alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás
időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét,
a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját, valamint a kinevezés évére járó
szabadság napjainak a számát tartalmazza.”
3.	§
Az Iasz. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazott kinevezésekor a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg
próbaidő is kiköthető.
(2)	A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(3)	A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal
megszüntetheti.”
4.	§
(1)	Az Iasz. 17. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem szükséges közös megegyezés)
1
„b) az igazságügyi alkalmazottnak - illetménye megváltoztatása nélkül - az adott igazságügyi
szerven belüli más egységhez való beosztásához, ha az új munkakör azonos képesítési feltételek
mellett tölthető be,”
 (2)	Az Iasz. 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Az igazságügyi alkalmazottat - a (2) bekezdés a) pontja szerinti változás közlésétől számított 4
 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően fel kell
 menteni, és a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, ha
 vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő áthelyezésére kerül sor.
 (5)	Az igazságügyi alkalmazottnak a (4) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást
 megelőzően betöltött munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre
 járó átlagilletmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.”
5.	§
 Az Iasz. 19. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A szolgálati viszony megszűnik)
 „f) azonnali hatállyal
      fa)	a próbaidő alatt vagy
      fb)	a 26/A. § (1) bekezdésben foglalt esetben,”
6.	§
 Az Iasz. 22. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
 (Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
 „d) a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő.”
7.	§
 Az Iasz. „A szolgálati viszony megszűnése” alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. §
(1)	A szolgálati viszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha az igazságügyi alkalmazott olyan
magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy az igazságügyi szolgálati viszonyából adódó
kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra,
hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét súlyosan rombolja, és
emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.
 (2)	A szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén
a)	annak közlése előtt lehetőséget kell adni az igazságügyi alkalmazottnak a megszüntetés
indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes
körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,
 b)	a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 23. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.
2
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony megszüntetési jogot
a)	az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül,
legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
b)	bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
lehet gyakorolni.
(4)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre,
a jogviszony megszűnésétől számított három évig igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt nem
létesíthet.”
8.	§
Az Iasz. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. §
Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a
szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb igazságügyi alkalmazotti
szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami
szolgálati jogviszonyt vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a
továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy
munkaviszonyt abban az esetben létesíthet, ha
a)	ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és
b)	vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő
idővel arányos mértékét visszafizeti.”
9.	§
(1)	Az Iasz. 28. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább)
„h) huszonöt év: tízhavi”
(illetménynek megfelelő összeg.)
(2)	Az Iasz. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi
alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt
éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az igazságügyi alkalmazottat,
ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”
10.	§
Az Iasz. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. §
3
A vezetőnek a vezetői megbízás időtartama alatt évente továbbképzésen kell részt vennie.”
11.	§
Az Iasz. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb öt éves határozott időre szól.”
12.	§
Az Iasz. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vezetői megbízás bármikor indokolás nélkül visszavonható a 35. § (1) bekezdése szerinti
munkakör felajánlása mellett. Ha a visszavonás oka a vezetői munkakör ellátására való
alkalmatlanság, ennek tényét az értékelésnek kell tartalmaznia.
(4)	Ha a vezető a 31/A. § szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettségének teljesítését neki
felróható okból elmulasztja, a munkáltató a vezetői megbízást a indokolás nélkül, a továbbképzési
kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő harminc napon belül
visszavonja.”
13.	§
Az Iasz. 39. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az igazságügyi alkalmazott köteles)
„f) a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen részt venni.”
14.	§
Az Iasz. 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A képzés és továbbképzés részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati
jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. §
(1)	bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter
rendeletben állapítja meg.”
15.	§
Az Iasz. 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági
titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő
titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A
kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik. A próbaidő alatt kijelölésre
nem kerülhet sor. A kijelölt titkár esetében a 17. § (2) bekezdés b) pontja és a 26/A. § (1) bekezdése
nem alkalmazható.”
4
16. §
Az Iasz. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) Eltérő megállapodás hiányában a naptári évben
 a)	a helyettesítés időtartama a hat hónapot,
 b)	a kirendelés időtartama a két hónapot
 nem haladhatja meg.”
17.	§
 Az Iasz. 42/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében a 95-123. § rendelkezéseit azzal az
 eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 10 százaléka.”
18.	§
 Az Iasz. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazottat minden szolgálati viszonyban töltött teljes naptári évben 25
munkanap alapszabadságból és a (2)-(6) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság
illeti meg.
(2)	Az igazságügyi alkalmazott pótszabadságának mértéke
 a)	a bírósági titkár és az igazságügyi szakértő esetén az 1. fizetési fokozatban évente 3 munkanap,
 amely pótszabadság mértéke a 2. és a 3. fizetési fokozatban 1 munkanappal, a többi fizetési
 fokozatban 2 munkanappal növekszik;
 b)	a bírósági fogalmazó esetén
      ba)	az 1. fizetési fokozatban évente 2 munkanap,
      bb)	a 2. fizetési fokozatban évente 3 munkanap,
      bc)	a 3. fizetési fokozatban évente 4 munkanap;
 c)	a tisztviselő és az írnok esetén a 2. fizetési fokozatban 1 munkanap, amely a többi fizetési
 fokozatban 2 munkanappal növekszik;
d)	a fizikai alkalmazott esetén a kinevezéstől számított 3 évenként évente 1-1 munkanap, de
legfeljebb 10 munkanap.
(3)	A fizikai alkalmazott pótszabadsága megállapításakor a kinevezés előtti időt a 100. § (3)
bekezdésében és a (4) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával lehet
figyelembe venni.
(4)	A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottat a (2) bekezdésben meghatározott
pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
 a)	csoportvezető-helyettes és bírósági irodavezető esetén évente 8 munkanap,
5
b)	csoportvezető esetén évente 9 munkanap,
c)	osztályvezető-helyettes esetén évente 10 munkanap,
d)	osztályvezető és igazgatóhelyettes esetén évente 11 munkanap,
e)	főosztályvezető-helyettes és igazgató esetén évente 12 munkanap,
f)	főosztályvezető és az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese esetén évente 13
munkanap.
(5)	A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottnak a vezetői megbízatása előtt betöltött
munkaköre alapján kell a pótszabadságot megállapítani, ha a vezetőként járó pótszabadsága nem éri
el a vezetői megbízatása előtt betöltött munkakörében neki járó pótszabadság mértékét.
(6)	Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt,
ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő
időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(7)	A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az
évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a fizikai alkalmazott
a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időt elérte, illetve amely évben vezetői beosztás
ellátására kapott megbízást.
(8)	Az igazságügyi alkalmazott alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása a rendes szabadságát
nem érinti.”
19. §
Az Iasz. IV. Fejezete a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazott 53-54. § szerinti értékelésén túl a munkáltató minden év június 30.
napjáig köteles az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelését elvégezni.
(2)	A teljesítményértékelést az írnok és a fizikai dolgozó esetében is el kell végezni.
(3)	Az igazságügyi alkalmazott mentesül a teljesítményértékelés alól a próbaidő alatt.
(4)	A teljesítményértékelés eredményét az értékelés során figyelembe kell venni.
(5)	A teljesítményértékeléssel szembeni jogorvoslatra az 53. § (9) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni.
(6)	Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve
az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke
szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak
tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.”
6
20. §
Az Iasz. 93. § (4) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az OBH látja el a központi
személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra vonatkozóan:)
„e) a fizetési fokozat megjelölése, a besorolás időpontja és az illetmény összege, beosztási pótlék
és címpótlék esetén azok megnevezése, százaléka és összege, valamint az összilletmény összege,
f)	a következő kötelező előresorolás időpontja,”
21. §
Az Iasz. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá - ha
a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - beosztási pótlékra és címpótlékra
jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény összege nem lehet
kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum
összege.
(2)	Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására,
juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére
biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
22.	§
(1)	Az Iasz. 97. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„A besorolás és az alapilletmény megállapítása”
(2)	Az Iasz. 97-99. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„97. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazottat munkaköre és iskolai végzettsége alapján a megfelelő fizetési
osztályba, ezen belül az igazságügyi szolgálati ideje alapján - a fizikai dolgozók kivételével - a
megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni. Az illetmény megállapításának alapjául a mindenkori
legalacsonyabb bírói alapilletmény (a továbbiakban: illetményalap) szolgál; az illetményt az
illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.
(2)	Az igazságügyi alkalmazott alapilletményét - a kijelölt titkár kivételével - a besorolása szerinti
fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege
elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. Az igazságügyi alkalmazott a
besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon
7
 jogosult.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre
vonatkozóan az igazságügyi alkalmazott tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy értékelése
alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A
teljesítményértékelésen és értékelésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat
veszi figyelembe:
a)	a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény, bírósági
fogalmazó esetén a fogalmazói versenyvizsga eredménye is,
 b)	az igazságügyi szervnél szerzett szakmai tapasztalat,
c)	az igazságügyi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján
ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,
 d)	az igazságügyi alkalmazott által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,
e)	a munkavégzés színvonala,
 f)	a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés,
 g)	a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség, és
 h)	a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetén a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség
 vagy munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítés
 megszerzése.
 (4)	A kijelölt titkár a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határ szerinti illetményre
 jogosult.
98.	§
 (1)	A bírósági titkárt és az igazságügyi szakértőt az I. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési
 fokozatokat a bírósági titkár tekintetében a 3. számú melléklet 1. pontja, az igazságügyi szakértő
 tekintetében a 3. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A bírósági fogalmazót és a szakértőjelöltet a
 II.	fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági fogalmazó tekintetében a 4.
 számú melléklet 1. pontja, a szakértőjelölt tekintetében a 4. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.
 A szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselőt és technikust a III. fizetési osztályba kell besorolni,
 amely tekintetében az 5. számú melléklet tartalmazza a fizetési fokozatokat. A nem szakirányú
 felsőfokú végzettségű, valamint a középfokú végzettségű tisztviselőt és technikust, továbbá az
 írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6. számú
 melléklet tartalmazza.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti igazságügyi
alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.
 (3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott
 illetményét az Mt. alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév március 1-jétől a
 következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi
 Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos
 havi bruttó munkabér tízszeresét.
8
(4)	Az igazságügyi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi
alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám
tíz százalékát.
(5)	Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele
nem mellőzhető, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter rendeletben határozza
meg.
99.	§
(1)	A III. fizetési osztályba az a tisztviselő kaphat besorolást, aki a munkakörére előírt szakirányú
felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A besorolásnál a képesítési követelmények részletes
szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(2)	A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú
felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen lehet besorolni a III.
fizetési osztályba; a besorolás részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati
jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. §
(1)	bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(3)	Az írnoki munkakört ellátó alkalmazott besorolásánál a 101. §-ban foglaltak megfelelő
alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.
(4)	A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezésével az Mt. alapján kell
megállapítani.”
23.	§
Az Iasz. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott fizetési fokozatát - a vezető és a fizikai alkalmazott kivételével - a
(2)-(4)	bekezdésben foglaltak szerint számított igazságügyi szolgálati idő alapján kell
megállapítani.”
24.	§
(1)	Az Iasz. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a
szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal -
soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható (a továbbiakban: soron kívüli
előresorolás). A bírósági fogalmazó soron kívüli előresorolására legalább egy évi joggyakorlat után
kerülhet sor.”
(2)	Az Iasz. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
9
„(4) Ha - mindaddig, amíg az igazságügyi alkalmazott igazságügyi szolgálati ideje nem éri el azt az
időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a
teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy az igazságügyi alkalmazott munkájának
színvonala tartósan átlag alattivá válik, illetményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési
fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.”
25.	§
Az Iasz. „A vezetői pótlék” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A vezetői illetmény
104. §
(1)	Az egyéb igazságügyi szerv vezetőjét és helyettesét, a főosztályvezetőt és a főosztályvezető-
helyettest, az igazgatót és az igazgatóhelyettest, az osztályvezetőt és az osztályvezető-helyettest, a
csoportvezetőt és a csoportvezető-helyettest, valamint a bírósági irodavezetőt az V. fizetési
osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 7. melléklet tartalmazza.
(2)	A bírósági irodavezető akkor sorolható az V. fizetési osztályba, ha legalább két beosztottja van.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott
illetményének megállapítása során a 97. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok mellett
figyelembe veszi a vezetett igazságügyi szerv vagy szervezeti egység szintjét, nagyságát, valamint a
beosztottak létszámát.”
26.	§
Az Iasz. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. §
(1)	A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot,
valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt
és technikust beosztási pótlék illeti meg.
(2)	A beosztási pótlék mértéke
a)	a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó
igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,
b)	a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt
tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési
osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,
c)	a Kúrián és az OBH-nál dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az
egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az
illetményalap 5 százaléka.”
27. §
10
Az Iasz. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. §
Az igazságügyi alkalmazott az e törvény alapján adományozott címmel az illetményalap 15
százalékának megfelelő összegű címpótlékra jogosult.”
28.	§
Az Iasz. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az igazságügyi alkalmazott bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi
jutalomban részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.”
29.	§
Az Iasz. a következő 134/D-134/G. §-sal egészül ki:
„134/D. §
Az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek az igazságügyi alkalmazottak szolgálati
jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más
ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései
alapján megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a Módtv. hatálybalépését megelőzően őt
megillető illetményelemek együttes összege.
134/E. §
Ha az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései
alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv.
hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv.-
vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.
134/F. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazottat - a fizikai alkalmazottak kivételével - a Módtv. hatálybalépését
követő 30 napon belül kell 2017. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv.-vel megállapított
rendelkezései szerint besorolni és - a Módtv.-vel megállapított 134/D. §-ban foglaltakat is
figyelembe véve - illetményét, valamint szabadságát megállapítani. A besorolásnál megállapítandó
szolgálati idő a Módtv. hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb
nem lehet. A Módtv. hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a
besorolásnál figyelembe kell venni.
(2)	Ha a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú
felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőt a Módtv. hatálybalépése előtt a felsőfokú
11
végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési osztályába sorolták, a fizetési fokozatát és az
illetményét e fizetési osztályon belül kell megállapítani; a fizetési osztályba sorolását e törvény
Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint akkor kell elvégezni, ha a munkaköre megváltozik.
134/G. §
(1)	A teljesítményértékelés elvégzése során, valamint a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és a
munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III.
fizetési osztályba sorolása során e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezése szerint az
OBH elnöke által kiadott szabályzatot, illetve e törvénynek a Módtv.-vel kiegészített felhatalmazó
rendelkezése alapján a miniszter által kiadott rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2)	2018. december 31-ig a teljesítményértékelés során az értékelésre vonatkozó szabályok szerint
kell eljárni.
(3)	2018. december 31-ig a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és a munkakörére
meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési
osztályba sorolása során a Módtv. hatálybalépését megelőzően alkalmazott elvek és szempontok
alapján kell eljárni.”
30.	§
(1)	Az Iasz. 135. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
   „a) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi
   alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait,
   valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának
   figyelembevétele nem mellőzhető - az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke
   véleményének kikérésével -,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Iasz. 135. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter, hogy az 1. § (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében
rendeletben határozza meg)
   „aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint azokat a
   munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem
   mellőzhető,”
(3)	Az Iasz. 135. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint
a pont a következő ae)-ag) alpontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter, hogy az 1. § (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében
rendeletben határozza meg)
12
  „ad) az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó
  munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes
  munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat,
  ae)	a képzés, továbbképzés részletes szabályait,
   af)	a teljesítményértékelés részletes szabályait,
  ag)	a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel
  is rendelkező igazságügyi alkalmazott III. fizetési osztályba történő besorolásának a részletes
  szabályait, valamint”
31.	§
(1)	Az Iasz. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2)	Az Iasz. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3)	Az Iasz. a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
(4)	Az Iasz. 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5)	Az Iasz. az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
32.	§
Az Iasz.
  a)	7. § (2) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,
  b)	12. § (1) bekezdésében a „3” szövegrész helyébe az „5” szöveg,
  c)	115. § (1) bekezdésében "a 6 órát nem haladja meg” szövegrész helyébe "legfeljebb 6 óra”
  szöveg
lép.
33.	§
Hatályát veszti az Iasz.
   a)	32. § (2) bekezdése,
   b)	102. §-a,
   c)	103/A. §-a,
  d)	„Az idegennyelv-tudási pótlék” alcíme,
  e)	„A veszélyességi pótlék” alcíme,
  f)	„Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék” alcíme,
  g)	119-120. §-a,
  h)	122. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése,
   i)	135. § (2) bekezdése,
  j) 2. számú melléklet 6. pontjában az „- a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege,”
  szövegrész.
13
2.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
                    életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
34.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 110. § (1) és (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel
egészül ki:
„(1) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót a legfőbb ügyész nevezi ki és menti fel.
(2)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb ötévi
határozott időre szólhat. A határozott idejű ügyészségi szolgálati viszony tartama a
meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt évet.
(2a) Tartósan távollévő helyettesítése esetén az ügyészségi szolgálati viszony a (2) bekezdéstől
eltérő határozott időre is létesíthető, illetve meghosszabbítható.
(2b) Az ügyészségi fogalmazó és az alügyész kinevezésekor az ügyészségi szolgálati viszony
létesítésével egyidejűleg próbaidő kiköthető. A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet,
amely nem hosszabbítható meg.”
35.	§
Az Üjt. a következő 111/A. §-sal egészül ki:
„111/A. §
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az alügyész és az ügyészségi fogalmazó teljesítményét évente
értékeli. A teljesítményértékelés eredményét a minősítés során figyelembe kell venni.
(2)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó mentesül a teljesítményértékelés alól
a)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat évben, kivéve, ha a teljesítményértékelés
eredményének megváltoztatását valószínűsítő körülmény merül fel, vagy az alügyész, az
ügyészségi fogalmazó a teljesítményértékelését maga kéri,
b)	a próbaidő alatt, vagy
c)	ha egy éven belül minősítésére került sor.
(3)	A teljesítményértékelés soron kívül végezhető el, ha a teljesítményértékelés eredményének
megváltoztatását valószínűsítő körülmény merült fel.
(4)	A teljesítményt nem kell külön értékelni, ha a minősítés fél éven belül esedékes; ilyen esetben a
teljesítmény értékelése a minősítéssel egyidejűleg is elvégezhető.
(5)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a teljesítményértékelés hibás vagy valótlan
14
ténymegállapításának, illetve a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítése iránt -
ha azt az értékelő az ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg, az ezt követő 30
napon belül - bírósághoz fordulhat.
(6)	A teljesítményértékelés részletes szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza meg.”
36.	§
Az Üjt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. §
(1)	Az ügyészségi fogalmazót alügyésszé kinevezését megelőzően kell minősíteni.
(2)	Az alügyészt
a)	határozatlan időre szóló kinevezés esetén a kinevezést követő három év letelte előtt, azt
követően - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat év kivételével - nyolc évenként,
és
b)	az ügyészi tisztségre történő pályázatának benyújtását követő két héten belül
minősíteni kell, feltéve, hogy az előző minősítés ismertetése óta egy év eltelt.
(3)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó minősítésére egyebekben az 50. § (2) bekezdés c)
pontját, az 50. § (3)-(6) bekezdését valamint az 51-52. §-t, a határozatlan időre kinevezett alügyész
és a határozatlan időre kinevezett ügyészségi fogalmazó minősítésére az 50. § (2) bekezdés a)-b)
pontját is megfelelően alkalmazni kell.”
37.	§
Az Üjt. a következő 112/A. §-sal egészül ki:
„112/A. §
(1)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó köteles a részére előírt képzésen, illetve rendszeres
továbbképzésen részt venni.
(2)	Ha az alügyész, az ügyészségi fogalmazó képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz
eleget, nem nevezhető ki magasabb munkakörbe.
(3)	A képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait a legfőbb ügyész
utasításban határozza meg.”
38.	§
Az Üjt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. §
15
(1)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre,
továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - beosztási pótlékra és
címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény
összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált
bérminimum összege.
(2)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét a munkaköre alapján meghatározott
megfelelő fizetési osztályba, ezen belül a szolgálati ideje alapján meghatározott megfelelő fizetési
fokozatba való besorolással kell megállapítani. Az alapilletmény megállapításának alapjául az
illetményalap szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok
szorzószámai alapján kell megállapítani.
(3)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét a besorolása szerinti fizetési
fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege elérje
legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a
besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon
jogosult.
(4)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre
vonatkozóan az ügyészségi alkalmazott tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése
alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A
teljesítményértékelésen és minősítésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő
szempontokat veszi figyelembe:
a)	a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény,
b)	az ügyészi szervezetben szerzett szakmai tapasztalat,
c)	az ügyészi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott
feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,
d)	az alügyész, az ügyészségi fogalmazó által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,
e)	a munkavégzés színvonala,
f)	a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés, és
g)	a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség.
(5)	Az alügyészt az I. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 4.
melléklet tartalmazza. Az ügyészségi fogalmazót a II. fizetési osztályba kell besorolni, amely
tekintetében a fizetési fokozatokat az 5. melléklet tartalmazza.”
39.	§
(1)	Az Üjt. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó fizetési fokozatát a (2)-(5) bekezdésben foglaltak
szerint számított szolgálati idő alapján kell megállapítani.”
(2)	Az Üjt. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni alügyész esetén a bírósági titkárként, ügyészségi
fogalmazó esetén a bírósági fogalmazóként igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött időt.”
40.	§
(1)	Az Üjt. 117. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3a) Ha - mindaddig, amíg az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szolgálati ideje nem éri el azt
az időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a
teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy az alügyész és az ügyészségi fogalmazó
munkájának színvonala tartósan átlag alattivá válik, illetményét a soron kívüli előresorolása szerinti
fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.
(3b) A Legfőbb Ügyészségen dolgozó
a)	alügyészt az illetményalap húsz százalékának,
b)	ügyészségi fogalmazót az illetményalap tizenöt százalékának
megfelelő beosztási pótlék illeti meg.”
(2)	Az Üjt. 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta.”
41.	§
Az Üjt. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119.§
Az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a 69. § és a 72-76. § rendelkezéseit is megfelelően
alkalmazni kell. A 70. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jubileumi jutalomra jogosító
idő számításának kezdő időpontját a kinevezési okiratban fel kell tüntetni.”
42.	§
Az Üjt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. §
(1)	Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót évi huszonöt munkanap alapszabadságból és a (2)
bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.
(2)	A pótszabadság mértéke
a)	alügyész esetén az 1. fizetési fokozatban évente három munkanap, amely pótszabadság
mértéke a 2. és a 3. fizetési fokozatban egy munkanappal, a többi fizetési fokozatban két
munkanappal növekszik,
b)	ügyészségi fogalmazó esetén
      ba)	az 1. fizetési fokozatban évente két munkanap,
17
      bb)	a 2. fizetési fokozatban évente három munkanap,
      bc)	a 3. fizetési fokozatban évente négy munkanap.
(3)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szabadságára és más pihenőidejére egyebekben az
ügyész szabadságára és más pihenőidejére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni
a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak kivételével.”
43.	§
(1)	Az Üjt. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem alkalmazhatók az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyára e
törvénynek a következő rendelkezései: a 6-10. §, a 11. § (1)-(3) és (4a) bekezdése, a 13-14. §, 17. §,
a 28-32. §, a 34. § d) és m) pontja, a 45/A. §, az 54. §, az 58. §, a 60-68. §, a 71. § továbbá - az
ügyészségi fogalmazó esetében - a 12. §.”
(2)	Az Üjt. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a hetvenedik
életévének betöltésével, valamint akkor is megszűnik, ha a 109. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételek valamelyike már nem áll fenn. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi
szolgálati viszonya a próbaidő alatt azonnali hatállyal indokolás nélkül bármelyik fél részéről
megszüntethető. A legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt felmentéssel akkor is
megszüntetheti, ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó nyugdíjasnak minősül.”
(3)	Az Üjt. 121. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya azonnali hatállyal
megszüntethető, ha olyan magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy a szolgálati
viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -,
amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét
súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.
(7)	Az ügyészségi szolgálati viszony (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén
a)	annak közlése előtt lehetőséget kell adni az alügyésznek és az ügyészségi fogalmazónak a
megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset
összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,
b)	a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 37. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.
(8)	A (6) bekezdés szerinti ügyészségi szolgálati viszony megszüntetési jogot
a)	az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül,
legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
b)	bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
lehet gyakorolni.
18
(9)	Ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyának megszüntetésére
a (6) bekezdés szerint kerül sor, a jogviszony megszűnésétől számított három évig ügyészségi
szolgálati viszonyt nem létesíthet.
 (10)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó végkielégítésre e törvénynek az ügyészekre vonatkozó
 rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
  a)	ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya megszüntetésekor
  végkielégítésben részesült, az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon
  belül újabb ügyészségi szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt,
  hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt vagy a Kttv. 1. és 2. §-ában
  megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az esetben létesíthet,
  ha
      aa)	ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és
      ab)	vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból
      hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti;
  b)	a végkielégítés mértéke tízhavi illetménynek megfelelő összeg, ha az ügyészségi szolgálati
  viszony ideje legalább huszonöt év,
  c)	a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az alügyész és az
  ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság
  megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés
  az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű
  végkielégítésben részesült.”
44.	§
 Az Üjt. a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. §
 (1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti ügyészségi alkalmazott
 munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.
 (2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott
 illetményét a munka törvénykönyve alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév
 március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a
 Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági
 átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.
(3)	Az ügyészi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott ügyészségi
alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám
tíz százalékát.”
45.	§
Az Üjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
19
123. §
(1)	A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya kinevezéssel és annak
elfogadásával határozatlan időre vagy legfeljebb ötévi határozott időre létesül. A határozott idejű
ügyészségi szolgálati viszony tartama a meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt
évet.
(2)	Tartósan távollévő helyettesítése esetén az ügyészségi szolgálati viszony az (1) bekezdéstől
eltérő határozott időre is létesíthető, illetve meghosszabbítható.
(3)	Határozott időre kell kinevezni azt a személyt, aki a munkakörének betöltéséhez szükséges
képesítés megszerzésére halasztást kapott.”
46.	§
Az Üjt. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek a vezetői működése idején évente
továbbképzésen kell részt vennie.”
47.	§
Az Üjt. 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztviselő vezetői kinevezése indokolás nélkül bármikor visszavonható. Ha a tisztviselő a
127. § (4) bekezdése szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettségének teljesítését neki
felróható okból elmulasztja, a vezetői kinevezést a munkáltató a továbbképzési kötelezettség
teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő harminc napon belül visszavonja.”
48.	§
Az Üjt. a következő 128/A. §-sal egészül ki:
„128/A. §
(1)	A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott kinevezés módosítására a 26. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ott meghatározottakon túl nem kell közös megegyezés
a)	a szolgálati helynek kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor, ha az új
szolgálati hely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás
ideje naponta a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselő, írnok, fizikai
alkalmazott esetében a két órát nem haladja meg, valamint
b)	a munkakör megváltoztatásakor, ha az új munkakör megfelel a tisztviselő, írnok, fizikai
alkalmazott iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai
tapasztalatának,
feltéve, hogy az új szolgálati hely, illetve munkakör a tisztviselőre, írnokra, fizikai alkalmazottra
nézve - különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan
20
sérelemmel nem jár.
 (2)	A tisztviselőt, írnokot, fizikai alkalmazottat - az (1) bekezdés b) pontja szerinti változás
 közlésétől számított 4 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel
 időpontjától kezdődően fel kell menteni, és a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a
 munkavégzési kötelezettség alól, ha
 a)	az illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye nyolcvan százalékát, vagy
 b)	vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő áthelyezésére kerül sor.
 (3)	A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott (2) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-
 módosítást megelőzően betöltött munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a
 felmentési időre járó átlagilletmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének
 meghatározásakor.”
49.	§
 (1)	Az Üjt. 130. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik)
 „d) azonnali hatállyal
      da)	a próbaidő alatt vagy
      db)	a (6) bekezdésben foglalt esetben;”
 (2)	Az Üjt. 130. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében a közös megegyezésre, a felmentésre, a
 lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a 17. § kivételével a határozott időre szóló ügyészségi
 szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes
 megszüntetésére e törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
 azzal az eltéréssel, hogy
 a)	a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel
 akkor is megszüntethető, ha nyugdíjasnak minősül, esetében a 36. § (6)-(7) bekezdésében
 foglaltak akkor is alkalmazandók, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi
 nyugdíjra jogosult;
 b)	a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel a 36. § (1)-(4)
 bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is megszüntethető, ha a munkáltató a határozott
 időből még hátralévő időre jutó, de legfeljebb egyévi átlagilletményét a tisztviselőnek, írnoknak,
 fizikai alkalmazottnak előre megfizeti;
 c)	a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell
 megszüntetni a 128/A. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmére;
 d)	a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott lemondási ideje két hónap;
 e)	ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya
 megszüntetésekor végkielégítésben részesült, az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésétől
 számított tíz hónapon belül újabb ügyészségi szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti
 szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt vagy a Kttv. 1.
21
 és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az
 esetben létesíthet, ha
      ea)	ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és
      eb)	vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból
      hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti;
 f)	a végkielégítés mértéke tízhavi illetménynek megfelelő összeg, ha a tisztviselő, az írnok és a
 fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyának ideje legalább huszonöt év,
 g)	a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a tisztviselő, az írnok és
 a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság
 megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg; nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés
 a tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt
 összegű végkielégítésben részesült.”
 (3)	Az Üjt. 130. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
 „(6) Az ügyészségi szolgálati viszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a tisztviselő, az írnok, a
 fizikai alkalmazott olyan magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy a szolgálati
 viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -,
 amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét
 súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.
 (7)	Az ügyészségi szolgálati viszony (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén
 a)	annak közlése előtt lehetőséget kell adni a tisztviselőnek, az írnoknak, a fizikai alkalmazottnak
 a megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az
 eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,
 b)	a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 37. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.
 (8)	A (6) bekezdés szerinti ügyészségi szolgálati viszony megszüntetési jogot
 a)	az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül,
 legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
 b)	bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
 lehet gyakorolni.
 (9)	Ha a tisztviselő, az írnok, a fizikai alkalmazott szolgálati viszonyának megszüntetésére a (6)
 bekezdés szerint kerül sor, a jogviszony megszűnésétől számított három évig ügyészségi szolgálati
 viszonyt nem létesíthet.”
50.	§
 Az Üjt. a következő 131/A. §-sal egészül ki:
„131/A. §
 (1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselő és az írnok teljesítményét évente értékeli. A
 teljesítményértékelés eredményét a minősítés során figyelembe kell venni.
22
(2)	A tisztviselő és az írnok mentesül a teljesítményértékelés alól
a)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat évben, kivéve, ha a teljesítményértékelés
eredményének megváltoztatását valószínűsítő körülmény merül fel, vagy a tisztviselő, írnok a
teljesítményértékelését maga kéri, vagy
b)	a próbaidő alatt.
(3)	A teljesítményértékelés soron kívül végezhető el, ha a teljesítményértékelés eredményének
megváltoztatását valószínűsítő körülmény merült fel.
(4)	A tisztviselő teljesítményét nem kell külön értékelni, ha minősítése fél éven belül esedékes;
ilyen esetben a teljesítmény értékelése a minősítéssel egyidejűleg is elvégezhető.
(5)	A tisztviselő és az írnok a teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának,
illetve a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítése iránt - ha azt az értékelő az
ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg, az ezt követő 30 napon belül -
bírósághoz fordulhat.
(6)	A teljesítményértékelés részletes szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza meg.”
51.	§
Az Üjt. a következő 132/A. §-sal egészül ki:
„132/A. §
(1)	A tisztviselő és az írnok köteles a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen
részt venni.
(2)	A képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait a legfőbb ügyész
utasításban határozza meg.”
52.	§
Az Üjt. 135. és 136. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„135. §
(1)	A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott szolgálati viszonya alapján havonta
alapilletményre, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak -
beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az
alapilletmény megállapításának alapjául az illetményalap szolgál; az alapilletményt az
illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.
(2)	Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.
136. §
23
(1)	A tisztviselőt, az írnokot munkaköre és az annak ellátásához szükséges iskolai végzettsége
(képzettség) alapján a III. vagy IV. fizetési osztályba, ezen belül - szolgálati ideje szerint - a
megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni. A tisztviselő és az írnok alapilletményét a besorolása
szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak
összege elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. A tisztviselő és az írnok a
besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon
jogosult.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre
vonatkozóan a tisztviselő és az írnok tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése
alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A
teljesítményértékelésen és minősítésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő
szempontokat veszi figyelembe:
  a)	a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény,
  b)	az ügyészi szervezetben szerzett szakmai tapasztalat,
  c)	az ügyészi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott
  feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,
  d)	a tisztviselő és az írnok által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,
  e)	a munkavégzés színvonala,
  f)	a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés,
  g)	a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség, és
  h)	a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetén a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség
  vagy munkakörének betöltéséhez nem szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, illetve
  munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítés
  megszerzése.
(3)	A III. fizetési osztályba a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, a IV. fizetési osztályba a
legalább középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők tartoznak. A nem szakirányú felsőfokú
iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező tisztviselőt
kivételesen a III. fizetési osztályba lehet besorolni. A besorolásnál a képesítési követelmények
meghatározásáról szóló jogszabályok és legfőbb ügyészi utasítások rendelkezéseit is figyelembe
kell venni. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú
szakképesítéssel is rendelkező tisztviselő III. fizetési osztályba történő besorolásának a részletes
szabályait a legfőbb ügyész utasításban állapítja meg.
(4)	Az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni.
(5)	A III. fizetési osztály fizetési fokozatait a 6. melléklet, a IV. fizetési osztály fizetési fokozatait a
6/A. melléklet tartalmazza.
(6)	A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezésével a munka törvénykönyvének a
munka díjazására irányadó szabályai szerint kell megállapítani.
(7)	Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a (2) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem
24
mellőzhető, a legfőbb ügyész határozza meg.”
53.	§
Az Üjt. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. §
Ha a tisztviselő, az írnok magasabb fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új
fizetési osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új alapilletményének azonban a
korábbit meg kell haladnia.”
54.	§
Az Üjt. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha - mindaddig, amíg a tisztviselő és az írnok szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely
alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a teljesítményértékelés
alapján megállapítható, hogy a tisztviselő és az írnok munkájának színvonala tartósan átlag alattivá
válik, illetményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak
megfelelő összegben kell megállapítani.”
55.	§
Az Üjt. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. §
(1)	A Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó tisztviselőt és írnokot beosztási pótlék illeti
meg.
(2)	A beosztási pótlék mértéke
a)	a Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő
esetében az illetményalap 15 százaléka,
b)	a Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és
írnok esetében az illetményalap 5 százaléka.”
56.	§
Az Üjt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. §
(1)	A vezetői tisztséget betöltő tisztviselőt az V. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében
a fizetési fokozatokat a 6/B. melléklet tartalmazza.
(2)	Az irodavezető akkor sorolható az V. fizetési osztályba, ha legalább két beosztottja van.
25
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői tisztséget betöltő tisztviselő illetményének a
megállapítása során a 136. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi
a szolgálati hely szintjét, nagyságát, valamint a beosztottak létszámát.”
57.	§
 Az Üjt. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő
összegű címpótlék jár havonta.”
58.	§
 Az Üjt. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. §
 (1)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadságból és a
 (2)-(6)	bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.
(2)	A pótszabadság mértéke
 a)	a tisztviselő és az írnok esetén a 2. fizetési fokozatban évente egy munkanap, amely a többi
 fizetési fokozatban két munkanappal növekszik,
b)	a fizikai alkalmazott esetén a kinevezéstől számított három évenként évente egy-egy
munkanap, de legfeljebb tíz munkanap.
(3)	A fizikai alkalmazottnak a megnövekedett mértékű pótszabadság annak az évnek az első
napjától jár, amelyben a fizikai alkalmazott az ahhoz szükséges ügyészségi szolgálati időt elérte.
 (4)	A vezetői beosztást ellátó tisztviselőt a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett
 vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
 a)	irodavezető esetén évente nyolc munkanap,
 b)	csoportvezető esetén évente kilenc munkanap,
 c)	osztályvezető-helyettes esetén évente tíz munkanap,
 d)	osztályvezető esetén évente tizenegy munkanap,
 e)	főosztályvezető-helyettes és az OKRI igazgató-helyettese esetén évente tizenkét munkanap,
f)	főosztályvezető, az OKRI igazgatója és a gazdasági főigazgató esetén évente tizenhárom
munkanap.
 (5)	A vezetői beosztást ellátó tisztviselőnek a vezetői tisztség betöltése előtt ellátott munkaköre
 alapján kell a pótszabadságot megállapítani, ha a vezetőként járó pótszabadsága nem éri el a vezetői
 tisztség betöltése előtt ellátott munkakörében neki járó pótszabadság mértékét.
(6)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat az (1)-(5) bekezdésben meghatározott
szabadságon felül megilleti a munka törvénykönyvében meghatározott pótszabadság is.
26
 (7)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat megilleti - a munka törvénykönyve szabályai
 szerint - a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti
 pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő-
 kedvezmény is.
 (8)	A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet a tisztviselő, az írnok és a
 fizikai alkalmazott számára fizetés nélküli szabadságot, amikor a munka törvénykönyve azt
 kötelezően nem írja elő.”
59.	§
 Az Üjt. 150. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára e törvénynek az
 ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni
 kell a következő rendelkezéseket is)
 „g) a 69. §-t, a 72-76. §-t, továbbá a 70. §-t azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, az írnok és a
 fizikai alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell a jubileumi jutalomra jogosító idő
 számításának kezdő időpontját,”
60.	§
 (1)	Az Üjt. 153. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény)
„a) 53. §-át csak a kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatásra kell alkalmazni,
továbbá a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
annak időtartama a naptári évben - eltérő megállapodás hiányában - a hat hónapot nem
haladhatja meg;”
 (2)	Az Üjt. 153. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés
 a következő h) ponttal egészül ki:
(Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény)
„g) 287. § (1) bekezdés e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka
törvénykönyvének 81. § (2) bekezdésében meghatározottak alatt az 52. § (4) bekezdésében
meghatározottakat kell érteni,
 h)	287. § (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azonnali hatályú
 felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.”
61.	§
Az Üjt. a következő 165/L-165/P. §-sal egészül ki:
„165/L.§
27
Az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott számára az e
törvénynek az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései alapján megállapított illetmény nem lehet
kevesebb, mint a Módtv. hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes
összege.
165/M. §
Ha az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott számára az
e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi
szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított
szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései
szerinti szabadsága meg nem haladja.
165/N. §
(1)	Az alügyészt, az ügyészségi fogalmazót, a tisztviselőt és az írnokot a Módtv. hatálybalépését
követő 30 napon belül kell 2017. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv.-vel megállapított
rendelkezései szerint besorolni és - a Módtv.-vel megállapított 165/L. §-ban foglaltakat is
figyelembe véve - illetményét, valamint szabadságát megállapítani. A besorolásnál megállapítandó
szolgálati idő a Módtv. hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb
nem lehet. A Módtv. hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a
besorolásnál figyelembe kell venni.
(2)	Ha a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselőt a Módtv. hatálybalépése
előtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési osztályába sorolták, a fizetési
fokozatát és az illetményét e fizetési osztályon belül kell megállapítani; a fizetési osztályba
sorolását e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint akkor kell elvégezni, ha a
munkaköre megváltozik.
165/O. §
(1)	A teljesítményértékelés elvégzése során, valamint a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel
rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során e törvénynek a Módtv.-vel
megállapított rendelkezése szerint a legfőbb ügyész által kiadott utasítást 2019. január 1-jétől kell
alkalmazni.
(2)	2018. december 31-ig a teljesítményértékelés során a minősítésre vonatkozó szabályok szerint
kell eljárni.
(3)	2018. december 31-ig a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselőnek a III.
fizetési osztályba sorolása során a Módtv. hatálybalépését megelőzően alkalmazott elvek és
szempontok alapján kell eljárni.
28
165/P. §
 E törvénynek a Módtv.-vel megállapított, az írnok kinevezési feltételeire vonatkozó rendelkezéseit a
 Módtv. hatálybalépését követően kinevezésre kerülő írnokok tekintetében kell alkalmazni.”
 62.	§
 (1)	Az Üjt. 4. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
 (2)	Az Üjt. 5. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
 (3)	Az Üjt. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
 (4)	Az Üjt. a 9. melléklet szerinti 6/A. melléklettel egészül ki.
 (5)	Az Üjt. a 10. melléklet szerinti 6/B. melléklettel egészül ki.
 63.	§
 Az Üjt.
 a)	121. § (1) bekezdésében a „(2)-(5)” szövegrész helyébe a „(2)-(10)” szöveg,
 b)	122. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „alapfokú” szövegrész helyébe a „középfokú”
 szöveg,
 c)	134. § (1) bekezdésében "a hat órát nem haladja meg” szövegrész helyébe "legfeljebb hat óra”
 szöveg
 lép.
 64.	§
 Hatályát veszti az Üjt.
 a)	116. §-a,
 b)	117. § (6) és (7) bekezdése,
 c)	118. §-a,
 d)	125. § (4) bekezdése,
 e)	139. §-a,
 f)	142. §-a,
 g)	144. §-a,
 h)	146. §-a.
 3.	Záró rendelkezések
 65.	§
 Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
29
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .3. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
Az I. fizetési osztály (bírósági titkár, igazságügyi szakértő) fizetési fokozatai és az azokhoz
tartozó alapilletmények alsó és felső határai
1. Bírósági titkár
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,84        0,92        
3. 2.               4  7                 0,90        1,08        
4. 3.               8  11                0,98        1,19        
5. 4.               12 18                1,04        1,25        
6. 5.               19 25                1,09        1,31        
7. 6.               26 35                1,14        1,37        
8. 7.               36                   1,26        1,40        
2. Igazságügyi szakértő
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,84        0,92        
3. 2.               4  7                 0,90        1,08        
4. 3.               8  11                0,98        1,19        
5. 4.               12 18                1,04        1,25        
6. 5.               19 25                1,09        1,31        
7. 6.               26 35                1,14        1,37        
8. 7.               36                   1,26        1,40        
30
2. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .4. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértőjelölt) fizetési fokozatai és az azokhoz
tartozó alapilletmények alsó és felső határai
1. Bírósági fogalmazó
   A                B C                  D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0 1                  0,53        0,74        
3. 2.               2 3                  0,57        0,79        
4. 3.               4                    0,60        0,83        
2. Szakértőjelölt
   A                B C                  D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0 1                  0,53        0,74        
3. 2.               2 3                  0,57        0,79        
4. 3.               4                    0,60        0,83        
31
3. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .5. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
A III. fizetési osztály (szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselő, technikus) fizetési fokozatai
és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,42        0,70        
3. 2.               4  7                 0,54        0,76        
4. 3.               8  11                0,59        0,88        
5. 4.               12 18                0,65        0,92        
6. 5.               19 25                0,73        1,05        
7. 6.               26 30                0,81        1,09        
8. 7.               31 35                0,85        1,13        
9. 8.               36                   0,90        1,16        
32
. ,6. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
4. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
A IV. fizetési osztály (nem szakirányú felsőfokú végzettségű, valamint középfokú végzettségű
tisztviselő, írnok és technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és
felső határai
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,38        0,47        
3. 2.               4  7                 0,42        0,54        
4. 3.               8  11                0,46        0,66        
5. 4.               12 18                0,53        0,73        
6. 5.               19 25                0,56        0,77        
7. 6.               26 30                0,59        0,80        
8. 7.               31 35                0,65        0,85        
9. 8.               36                   0,72        0,93        
33
5. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,7. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
A V. fizetési osztály (vezető) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és
felső határai
   A                                                                  B           C           
1. Fizetési fokozat                                                   Alsó határ  Felső határ 
                                                                      szorzószáma szorzószáma 
2. Főosztályvezető, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese 1,23        1,85        
3. Főosztályvezető-helyettes, igazgató                                1,09        1,74        
4. Osztályvezető, igazgatóhelyettes                                   0,97        1,62        
5. Osztályvezető-helyettes                                            0,68        1,51        
6. Csoportvezető                                                      0,64        1,45        
7. Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető                      0,53        1,39        
34
6. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,4. melléklet a 2011. évi CLXIV. törvényhez
Az I. fizetési osztály (alügyész) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és
felső határai
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,84        0,92        
3. 2.               4  7                 0,90        1,08        
4. 3.               8  11                0,98        1,19        
5. 4.               12 18                1,04        1,25        
6. 5.               19 25                1,09        1,31        
7. 6.               26 35                1,14        1,37        
8. 7.               36                   1,26        1,40        
35
7. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. „5. melléklet az 2011. évi CLXIV. törvényhez
A II. fizetési osztály (ügyészségi fogalmazó) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó
alapilletmények alsó és felső határai
   A                B C                  D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0 1                  0,53        0,74        
3. 2.               2 3                  0,57        0,79        
4. 3.               4                    0,60        0,83        
36
8. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,6. melléklet az 2011. évi CLXIV. törvényhez
A III. fizetési osztály (szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselő) fizetési fokozatai és az
azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,42        0,70        
3. 2.               4  7                 0,54        0,76        
4. 3.               8  11                0,59        0,88        
5. 4.               12 18                0,65        0,92        
6. 5.               19 25                0,73        1,05        
7. 6.               26 30                0,81        1,09        
8. 7.               31 35                0,85        1,13        
9. 8.               36                   0,90        1,16        
37
9. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,6/A. melléklet az 2011. évi CLXIV. törvényhez
A IV. fizetési osztály (nem szakirányú felsőfokú végzettségű, valamint középfokú végzettségű
tisztviselő és írnok) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső
határai
   A                B  C                 D           E           
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év)  Alsó határ  Felső határ 
                                         szorzószáma szorzószáma 
2. 1.               0  3                 0,38        0,47        
3. 2.               4  7                 0,42        0,54        
4. 3.               8  11                0,46        0,66        
5. 4.               12 18                0,53        0,73        
6. 5.               19 25                0,56        0,77        
7. 6.               26 30                0,59        0,80        
8. 7.               31 35                0,65        0,85        
9. 8.               36                   0,72        0,93        
38
. ,6/B. melléklet az 2011. évi CLXIV. törvényhez
10. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
A V. fizetési osztály (vezető) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és
felső határai
   A                                                         B           C           
1. Fizetési fokozat                                          Alsó határ  Felső határ 
                                                             szorzószáma szorzószáma 
2. Gazdasági főigazgató, Főosztályvezető, az OKRI igazgatója 1,23        1,85        
3. Főosztályvezető-helyettes, az OKRI igazgató-helyettese    1,09        1,74        
4. Osztályvezető                                             0,97        1,62        
5. Osztályvezető-helyettes                                   0,68        1,51        
6. Csoportvezető                                             0,64        1,45        
7. irodavezető                                               0,53        1,39        
39
Általános indokolás
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: törvényjavaslat) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvényt (a továbbiakban: Iasz.), valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és
más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV.
törvényt (a továbbiakban: Üjt.) módosítja az igazságügyi alkalmazottak, illetve a nem ügyész
ügyészségi alkalmazottak javadalmazására, valamint ahhoz kapcsolódóan egyéb jogosultságokra
és kötelezettségekre vonatkozó törvényi előírások tekintetében. A módosítás indoka, hogy 2017.
január 1. napjától módosultak azok a törvényi rendelkezések, amelyekre az igazságügyi
alkalmazottak, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényi
rendelkezések e körben utalnak. Emellett szükséges az igazságügyi alkalmazotti és a nem ügyész
ügyészségi alkalmazotti jogviszony tekintetében releváns egyes jogintézményeket az elmúlt
időszakban felmerült kihívásoknak megfelelően módosítani. E módosítások tekintetében a
törvényjavaslat jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást veszi alapul annak
érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai
összhangban álljanak egymással.
Részletes indokolás
1. §
A törvényjavaslat a határozott idejű kinevezés időtartamának emelésével párhuzamosan a magas
szintű szakmai képzettség megszerzésére biztosított időtartamot összhangba hozza a
felsőoktatási képzés oktatási és vizsga rendszerével.
2. §
A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó
szabályozást, ezért a kinevezési okiratban feltüntetendő adatok körét is ennek megfelelően
módosítani szükséges. Tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása eltér a
szolgálati idő számításától, a törvényjavaslat előírja, hogy a kinevezési okiratban a jubileumi
jutalomra jogosító idő számításának kezdőidőpontját is fel kell tüntetni.
3. §
A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a bírósági szervezetrendszerben csak az arra
legalkalmasabb igazságügyi alkalmazottak teljesítsenek szolgálatot. A próbaidő lejártát
megelőzően olyan szempontokat is lehet mérlegelni, amelyek elsődlegesen a munkakör, a
vezetői megbízás tényleges gyakorlásakor mutatkoznak meg.
40
4., 6. §
A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhangban határozza meg
azokat az eseteket, amikor nem szükséges közös megegyezés a jogviszony módosításához.
Rögzíti továbbá - az állami tisztviselőkre vonatkozó előírások szerint - azokat a feltételeket is a
törvényjavaslat, amelyek teljesülése esetén az egyoldalú módosítás esetén az igazságügyi
alkalmazott kérheti a felmentését.
5.,	7. §
A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhangban határozza meg
azokat az eseteket, amikor az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya azonnali hatállyal
megszüntethető, továbbá azt az időtartamot ameddig ismételten nem létesíthető igazságügyi
alkalmazotti szolgálati jogviszony.
8.	§
A törvényjavaslat előírja a végkielégítés arányos visszafizetési kötelezettséget arra az esetre, ha
az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya megszűnését követő rövid időn - tíz hónapon
belül - újabb meghatározott állami szervnél ismét szolgálati jogviszonyt létesít.
9.	§
A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhang megteremtése
érdekében az Iasz. szabályait kiegészíti azzal, hogy huszonöt év szolgálati viszony után a
végkielégítés tízhavi illetménynek megfelelő összeg, továbbá azzal, hogy milyen mértékű
végkielégítés jár akkor, ha a szolgálati viszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság
megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
10.	§
A törvényjavaslat a vezetők igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos ismereteinek magas
szintre emelését célozza, mely ismeretek elsajátítása hozzájárulhat a vezetői szakmai
tevékenység minőségének fokozásához és ezáltal a hatékonyabb szervezeti működéshez.
11-12.§
A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a bírósági szervezetrendszerben csak az arra
legalkalmasabb vezetők teljesítsenek szolgálatot, a határozott idő lejártát megelőzően olyan
szempontokat is lehet mérlegelni, amelyek elsődlegesen a vezetői megbízás tényleges
gyakorlásakor mutatkoznak meg, továbbá a határozott időtartam összhangba kerül a kötelező
vezetői továbbképzésre biztosított időtartammal.
13.	§
A törvényjavaslat megerősíti az igazságügyi alkalmazottak képzésen, továbbképzésen való
részvételének kötelezettségét, amely képzések célja a szervezeti működés hatékonyságának
41
fokozása.
14.	§
A törvényjavaslat az esélyegyenlőség elvének érvényesülése érdekében az igazságügyi
alkalmazottak képzésének és továbbképzésének országosan egységes szabályozását biztosítja.
15.	§
A javasolt módosítással kijelölés mindaddig nem történhet, amíg az igazságügyi alkalmazott a
próbaidejét tölti. Emellett a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az Iasz. 17. § (2) bekezdés b)
pontja alapján a kijelölt titkár munkaköre nem változtatható meg a munkáltató egyoldalú döntése
alapján, továbbá az Iasz. 26/A. § (1) bekezdése alapján a kijelölt titkár jogviszonya nem
szüntethető meg azonnali hatállyal. A kijelölt titkárokra az eltérő szabályozást indokolja, hogy az
Alaptörvény 27. cikk (3) bekezdése szerint a kijelölt titkárok (törvény által meghatározott
ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat) kijelölt titkári tevékenysége során
alkalmazni kell az Alaptörvény bírák függetlenségére vonatkozó alapvető rendelkezést
tartalmazó 26. cikk (1) bekezdését.
16.	§
A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhangban legfeljebb hat
hónapban határozza meg a helyettesítés időtartamát, a kirendelés szabályozásának érintése
nélkül.
17.	§
A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó
szabályozást, ezért a minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az utaló szabályokat
ennek megfelelően pontosítja a rendelkezés.
18.	§
A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazottak szabadságára vonatkozó rendelkezéseket
hozzáigazítja az állami tisztviselők esetében kialakított szabályozáshoz.
19.	§
A törvényjavaslat kötelezővé teszi az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékelését, amely
hozzájárulhat az egyéni kompetenciák szervezeti stratégiai célokhoz igazított fejlesztéséhez,
egyúttal alapot képezve egy országosan egységes, de célirányos, szükség esetén évente
felülvizsgálható szakmai képzési program struktúra kialakításához és megvalósításához. A
teljesítményértékelés részletes szabályait az OBH, illetve a bíróságok igazságügyi alkalmazottai
tekintetében az OBH elnökének szabályzata, míg az egyéb igazságügyi szerv, azaz az
igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazottai tekintetében miniszteri rendelet
határozza meg.
42
20. §
A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazotti illetményrendszer átalakítására tekintettel
módosítja a személyi nyilvántartásban rögzítendő adatok körét.
21-27. §
A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazottak illetményrendszerét az állami tisztviselők
illetményrendszeréhez hasonlóan alakítja át. Az illetménypótlékok közül a törvényjavaslat csak a
beosztási pótlékot és a címpótlékot tartja fenn. Az alapilletmény megállapításának alapjául
változatlanul a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény, az illetményalap szolgál; az
alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell
megállapítani, azonban a törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz
hasonlóan az egyes fizetési fokozatokhoz illetménysávokat határoz meg. Az igazságügyi
alkalmazott alapilletményét - a kijelölt titkár kivételével - a besorolása szerinti fizetési
fokozathoz tartozó sávok között kell megállapítani. Tekintettel arra, hogy a kijelölt titkár
jogállása speciális, mivel törvényben meghatározott esetben a bíró jogkörében jár el, a kijelölt
bírósági titkár esetében a törvényjavaslat rögzíti, hogy a fizetési fokozatához tartozó felső határ
szerinti összegű illetményre jogosult.
A törvényjavaslat - a Kttv.-re visszautaló Áttv.-hez hasonlóan - lehetőséget teremt arra, hogy az
igazságügyi szervnél a munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy
speciális, jellemzően felsőfokú szakismerettel rendelkező igazságügyi alkalmazottakat a korábbi
szabályozáshoz képest rugalmasabb, adott esetben piaci bérezéssel foglalkoztathassa. Ezzel a
változással egyrészt gazdaságosabbá és biztonságosabbá válik az eddig sokszor külső
vállalkozók által nyújtott informatikai, gazdálkodási és projektmenedzseri szolgáltatások
ellátása, másrészt megállítható a szakemberek versenyszférába történő tömeges elvándorlása. A
törvényjavaslat az ilyen kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak
illetmény- és létszámmaximumát is meghatározza.
A törvényjavaslat szerinti módosítás a hatályos szabályoknak megfelelően továbbra is
lehetőséget biztosít arra, hogy a tisztviselő nem szakirányú felsőfokú végzettsége alapján is
besorolásra kerülhessen a III. fizetési osztályba (szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező
tisztviselő) azzal, hogy a besorolás részletes szabályait a bíróságon, illetve az OBH-nál dolgozó
igazságügyi alkalmazott esetében az OBH elnöke szabályzatban, míg az egyéb igazságügyi
szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetén a belügyminiszter rendeletben határozza
meg.
A törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi az igazságügyi alkalmazott előresorolását, de
egyértelművé teszi, hogy amennyiben az igazságügyi alkalmazott teljesítménye tartósan az átlag
alattivá válik, úgy illetményét az előresorolás szerinti fizetési fokozat alsó fizetési határának
megfelelő összegben kell megállapítani. Erre mindaddig sor kerülhet, amíg az igazságügyi
alkalmazott igazságügyi szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján egyébként is a
43
soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne.
A törvényjavaslat a Kúrián és az OBH-nál dolgozó igazságügyi alkalmazottak, valamint az
egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő és
technikus esetében lehetőséget ad arra, hogy beosztási pótlékban részesüljenek.
28. §
A törvényjavaslat a jubileumi jutalmazás szabályai között rögzíti, hogy ha az igazságügyi
alkalmazott bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi jutalomban részesült, az
ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.
29.	§
A törvényjavaslat rögzíti a szükséges átmeneti rendelkezéseket annak érdekében, hogy az
igazságügyi alkalmazott illetménye a korábbi illetményétől alacsonyabb ne lehessen, illetve
hogy az igazságügyi alkalmazottnak járó szabadság se lehessen kevesebb a korábban neki járó
szabadságtól. Azt is rögzítik az átmeneti rendelkezések, hogy az új fizetési osztályokba és
fizetési fokozatokba való besorolást és a törvényjavaslat szerinti illetmény-megállapítást mennyi
időn belül kell a munkáltatónak elvégeznie. A törvényjavaslat e körben azt is rögzíti, hogy ha a
nem szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselőt a törvényjavaslat szerinti
módosítás hatályba lépése előtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési
osztályba sorolták, a fizetési fokozatát és az illetményét e fizetési osztályon belül kell
megállapítani. Az ő esetében a fizetési osztályba sorolását csak akkor kell felülvizsgálni a
tekintetben, hogy a nem szakirányú felsőfokú végzettsége alapján indokolt-e a magasabb fizetési
osztályban tartása, ha a munkaköre megváltozik. Ugyanis a megváltozott munkakör esetében
már újra kell vizsgálni a III. fizetési osztályba sorolás indokoltságát.
Tekintettel arra, hogy a teljesítményértékelésnek, valamint a nem szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolásának a részletes szabályait
az OBH elnöke által kiadott szabályzat, illetve az egyéb igazságügyi szerv esetében miniszteri
rendelet rögzíti majd, az átmeneti szabályok az is előírják, hogy ezeket az új részletes
szabályokat mely időponttól kell alkalmazni.
30.	§
Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a
képzésre, továbbképzésre, a teljesítményértékelésre, valamint a nem szakirányú felsőfokú
végzettség alapján a III. fizetési osztályba történő besorolásra vonatkozó részletes szabályok
miniszteri rendeletben történő meghatározása érdekében a törvényjavaslat felhatalmazást ad a
szükséges miniszteri rendeletek kiadására.
31.	§
A törvényjavaslat az Iasz. mellékleteit módosítja és kiegészíti, és azokban rögzíti az egyes
44
fizetési osztályokhoz tartozó fizetési fokozatokat, továbbá az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó
illetménysávokat.
32.	§
Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az
igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX.
törvény a 142. § (1) bekezdésével az Iasz. 6. §-át kiegészítette egy új (2) bekezdéssel és az
eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta, anélkül, hogy e változást az Iasz. 7. §
(2)	bekezdésében átvezette volna. A törvényjavaslat helyreállítja az összhangot az Iasz. 6. § (3)
és 7. § (2) bekezdése között.
Másrészt a törvényjavaslat a kinevezés határozott időtartamának emelésével azt a célt szolgálja,
hogy a bírósági szervezetrendszerben kiemelt szakmai elméleti és gyakorlati tudással rendelkező
igazságügyi alkalmazottak teljesítsenek szolgálatot, és e cél érdekében a munkáltatónak
lehetősége legyen a munkavégzés minőségének hosszabb időtartamú megfigyelésére, és ennek
tükrében határozni a szolgálati jogviszony határozatlan idejűvé alakításáról, valamint az
igazságügyi alkalmazottnak a képesítési követelménynek való megfelelésre.
33.	§
A 4. és 5. §-hoz fűzött indokolásnak megfelelően a törvényjavaslat szerinti hatályon kívül
helyezés is azt a célt szolgálja, hogy a bírósági szervezetrendszerben csak az arra legalkalmasabb
vezetők teljesítsenek szolgálatot, a határozott idő lejártát megelőzően olyan szempontokat is
lehet mérlegelni, amelyek elsődlegesen a vezetői megbízás tényleges gyakorlásakor
mutatkoznak meg.
Emellett a törvényjavaslat az Iasz. 119. §-ának hatályon kívül helyezésével hozzáigazítja a
szabályozást az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz akként, hogy hasonlóan az
állami tisztviselőkhöz, a jövőben az igazságügyi alkalmazottak sem lesznek jogosultak cafetéria-
juttatásra.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyek az
illetményrendszer átalakítása miatt a jövőben nem alkalmazhatóak, közte a beosztási pótlékon és
címpótlékon felüli valamennyi pótlékra vonatkozó rendelkezést is.
34.	§
A módosítás a kinevezési feltételek szigorítását jelenti, miszerint a legfőbb ügyész az ügyészségi
fogalmazót és az alügyészt 5 év határozott időre is kinevezheti, és a jogviszony létesítésével
egyidejűleg próbaidő is kiköthető.
A határozott idő azt a célt szolgálja, hogy ügyészi jogosítványokat csak azok gyakorolhassanak,
akik alkalmasak a hivatás gyakorlására. A határozott idő lejártát megelőzően ugyanis az
alügyészek és a fogalmazók esetében is olyan szempontokat lehet mérlegelni, amelyek
45
elsődlegesen a hivatás tényleges gyakorlásakor mutatkoznak meg.
A határozott időre kinevezett alügyész nincs elzárva attól, hogy ügyészi állásra pályázzon, és a
határozott idő eltelte előtt - az ügyészi kinevezés törvényi feltételeinek fennállta esetén -
ügyészi kinevezést kapjon. Ugyanígy nincs elzárva a határozott időre kinevezett fogalmazó sem
attól, hogy a határozott idő letelte előtt alügyésszé váljon.
35.	§
A törvényjavaslat az alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében kötelezővé teszi a
teljesítményértékelést. A törvényjavaslat meghatározza a teljesítményértékelés lényeges
szabályait, a részletes szabályozás legfőbb ügyészi utasításban kerül elhelyezésre.
36.	§
A törvényjavaslat a határozott idejű kinevezéssel összefüggésben megváltoztatja a minősítési
kötelezettség szabályait. Ezen túl figyelembe veszi azt is, hogy a minősítést - különös tekintettel
a teljesítményértékelés bevezetésére - szükségtelen fél éven belül megismételni.
37.	§
A törvényjavaslat az ügyészségi fogalmazó és az alügyész részére is képzési kötelezettséget ír
elő.
38-40. §
A törvényjavaslat az alügyész és az ügyészségi fogalmazó illetményrendszerét az állami
tisztviselők illetményrendszeréhez hasonlóan alakítja át. Az illetmény alapilletményből és - ha a
feltételei fennállnak - beosztási pótlékból illetve címpótlékból áll. Az illetménykiegészítés,
valamint a beosztási pótlékon és a címpótlékon felüli pótlékok fogalma nem alkalmazható. Az
illetmény megállapításának alapjául változatlanul az illetményalap szolgál; az illetményt az
illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani, azonban a
törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan az egyes fizetési
fokozatokhoz illetménysávokat határoz meg. Az alapilletményt a besorolás szerinti fizetési
fokozathoz tartozó sávok között kell megállapítani.
A törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi az előresorolást, de egyértelművé teszi, hogy
amennyiben az alügyész és az ügyészségi fogalmazó teljesítménye tartósan az átlag alattivá
válik, úgy illetményét az előresorolás szerinti fizetési fokozat alsó fizetési határának megfelelő
összegben kell megállapítani. Erre mindaddig sor kerülhet, amíg az alügyész és az ügyészségi
fogalmazó szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján egyébként is a soron kívüli
előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne.
A törvényjavaslat a Legfőbb Ügyészségen dolgozó alügyész és ügyészségi fogalmazó esetében
rögzíti, hogy beosztási pótlék illeti meg.
46
A fentiek mellett a törvényjavaslat a címpótlék mértékének változatlanul hagyása mellett mellőzi
a szabályozásból a címpótlék alapilletményi jellegére való utalást az illetményrendszer
átalakítása miatti új fogalomhasználat okán.
41.	§
A törvényjavaslat kiegészíti a jubileumi jutalmazás szabályait. Tekintettel arra, hogy a jubileumi
jutalomra jogosító idő számítása eltér a szolgálati idő számításától, a törvényjavaslat előírja,
hogy a kinevezési okiratban a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját is
fel kell tüntetni. Rögzíti továbbá a törvényjavaslat, hogy ha az alügyész és az ügyészségi
fogalmazó bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi jutalomban részesült, az
ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.
42.	§
A törvényjavaslat az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szabadságára vonatkozó
rendelkezéseket hozzáigazítja az állami tisztviselők esetében kialakított szabályozáshoz.
43.	§
A törvényjavaslat az alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében a próbaidő bevezetésével
összefüggő változtatást vezet át az Üjt.-ben.
Emellett a törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhangban határozza
meg azokat az eseteket, amikor az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati
viszonya azonnali hatállyal megszüntethető, továbbá azt az időtartamot ameddig ismételten nem
létesíthető ügyészségi szolgálati viszony. Továbbá a törvényjavaslat előírja a végkielégítés
arányos visszafizetési kötelezettséget arra az esetre, ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a
szolgálati viszonya megszűnését követő rövid időn - tíz hónapon belül - újabb meghatározott
állami szervnél ismét szolgálati jogviszonyt létesít. A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre
vonatkozó előírásokkal való összhang megteremtése érdekében az Üjt. szabályait kiegészíti
azzal, hogy huszonöt év szolgálati viszony után a végkielégítés tízhavi illetménynek megfelelő
összeg, továbbá azzal, hogy milyen mértékű végkielégítés jár akkor, ha a szolgálati viszony az
öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
44.	§
A törvényjavaslat - a Kttv.-re visszautaló Áttv.-hez hasonlóan - lehetőséget teremt arra, hogy az
ügyészi szervnél a munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy
speciális, jellemzően felsőfokú szakismerettel rendelkező igazságügyi alkalmazottakat a korábbi
szabályozáshoz képest rugalmasabb, adott esetben piaci bérezéssel foglalkoztathassa. Ezzel a
változással egyrészt gazdaságosabbá és biztonságosabbá válik az eddig sokszor külső
vállalkozók által nyújtott informatikai, gazdálkodási és projektmenedzseri szolgáltatások
ellátása, másrészt megállítható a szakemberek versenyszférába történő tömeges elvándorlása. A
törvényjavaslat az ilyen kiemelt munkakörben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak
47
illetmény- és létszámmaximumát is meghatározza.
45.	§
A törvényjavaslat a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott jogviszonyának a létesítését más
jogviszonyban állókéhoz közelíti azzal, hogy a határozott időre szóló alkalmazást tágabb körben
engedi meg. A törvényjavaslat a tartósan távollévők helyettesítésére továbbra is az általánostól
eltérő időtartamot enged. Ez a speciális - a határozott idős alkalmazást, illetve az alkalmazás
megújítását igénylő - objektív eset mind a munkáltató, mind a munkavállaló igényének
megfelel: a munkáltató nem kényszerül a bevált határozott idős munkavállaló cseréjére, a
munkavállaló pedig megtarthatja állását.
46-47. §
A törvényjavaslat a vezető beosztású tisztviselők esetében speciális képzési kötelezettséget ír
elő. A képzési kötelezettség megsértése a vezetői kinevezés indokolás nélküli visszavonásával
jár.
48.	§
A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhangban határozza meg
azokat az eseteket, amikor nem szükséges közös megegyezés a jogviszony módosításához.
Rögzíti továbbá - az állami tisztviselőkre vonatkozó előírások szerint - azokat a feltételeket is a
törvényjavaslat, amelyek teljesülése esetén az egyoldalú módosítás esetén a tisztviselő, írnok,
fizikai alkalmazott kérheti a felmentését.
49.	§
A törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal összhangban határozza meg
azokat az eseteket, amikor a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati
viszonya azonnali hatállyal megszüntethető, továbbá azt az időtartamot, ameddig ismételten nem
létesíthető ügyészségi szolgálati viszony. Továbbá a törvényjavaslat előírja a végkielégítés
arányos visszafizetési kötelezettséget arra az esetre, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai
alkalmazott a szolgálati viszonya megszűnését követő rövid időn - tíz hónapon belül - újabb
meghatározott állami szervnél ismét szolgálati jogviszonyt létesít. A törvényjavaslat az állami
tisztviselőkre vonatkozó előírásokkal való összhang megteremtése érdekében az Üjt. szabályait
kiegészíti azzal, hogy huszonöt év szolgálati viszony után a végkielégítés tízhavi illetménynek
megfelelő összeg, továbbá azzal, hogy milyen mértékű végkielégítés jár akkor, ha a szolgálati
viszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik
meg.
50.	§
A törvényjavaslat a tisztviselők és az írnokok esetében kötelezővé teszi a teljesítményértékelést.
A teljesítményértékelés részletes szabályai a legfőbb ügyész által kiadott utasításban kerülnek
rögzítésre.
48
51. §
A törvényjavaslat az ügyész képzési kötelezettségére megállapított szabályokkal összhangban a
tisztviselő és az írnok számára is kötelező képzést ír elő.
52-57. §
A törvényjavaslat a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott illetményrendszerét az állami
tisztviselők illetményrendszeréhez hasonlóan alakítja át. Az illetmény alapilletményből és - ha a
feltételei fennállnak - beosztási pótlékból illetve címpótlékból áll. Az illetménykiegészítés,
valamint a beosztási pótlékon és a címpótlékon felüli pótlékok fogalma nem alkalmazható. Az
illetmény megállapításának alapjául változatlanul az illetményalap szolgál; az illetményt az
illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani, azonban a
törvényjavaslat az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan az egyes fizetési
fokozatokhoz illetménysávokat határoz meg. Az alapilletményt a besorolás szerinti fizetési
fokozathoz tartozó sávok között kell megállapítani.
A törvényjavaslat szerinti módosítás a hatályos szabályoknak megfelelően továbbra is
lehetőséget biztosít arra, hogy a tisztviselő nem szakirányú felsőfokú végzettsége alapján is
besorolásra kerülhessen a III. fizetési osztályba (szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező
tisztviselő) azzal, hogy a besorolás részletes szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza
meg.
A törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi a tisztviselő és az írnok előresorolását, de
egyértelművé teszi, hogy amennyiben a teljesítménye tartósan az átlag alattivá válik, úgy
illetményét az előresorolás szerinti fizetési fokozat alsó fizetési határának megfelelő összegben
kell megállapítani. Erre mindaddig sor kerülhet, amíg a tisztviselő és az írnok szolgálati ideje
nem éri el azt az időt, amely alapján egyébként is a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési
fokozatba lépne.
A törvényjavaslat szerint beosztási pótlék a Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó
tisztviselőt és írnokot illeti meg.
A fentiek mellett a törvényjavaslat a kiváló munkavégzés és ügyészségi szolgálati viszonyban
eltöltött tíz év után adományozható címpótlék mértékét - a tisztviselők, az írnokok és a fizikai
alkalmazottak vonatkozásában is egységesen tizenöt százalékban állapítja meg.
58.	§
A törvényjavaslat a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott szabadságára vonatkozó
rendelkezéseket hozzáigazítja az állami tisztviselők esetében kialakított szabályozáshoz.
59.	§
A törvényjavaslat kiegészíti a jubileumi jutalmazás szabályait. Tekintettel arra, hogy a jubileumi
49
jutalomra jogosító idő számítása eltér a szolgálati idő számításától, a törvényjavaslat előírja,
hogy a kinevezési okiratban a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdőidőpontját is
fel kell tüntetni. Rögzíti továbbá a törvényjavaslat, hogy ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai
alkalmazott bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi jutalomban részesült, az
ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.
60. §
A törvényjavaslat a munka törvénykönyve szabályainak megfelelő alkalmazásával a kereset
benyújtását harminc napra korlátozza, ha az a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapítása,
illetve a személyiségi jogot sértő megállapítása megsemmisítésére irányul. Emellett rögzíti a
törvényjavaslat az alügyészek, ügyészségi fogalmazók, tisztviselők, írnokok és fizikai
alkalmazottak tekintetében, hogy a munka törvénykönyvének az eltérő munkakörben való
foglalkoztatásra vonatkozó szabályait akként lehet alkalmazni, hogy annak időtartama naptári
évenként hat hónapot nem haladhatja meg. Ezzel a törvényjavaslat a szabályozást összhangba
hozza az állami tisztviselők átirányítására vonatkozó szabályaival.
61. §
A törvényjavaslat rögzíti a szükséges átmeneti rendelkezéseket annak érdekében, hogy az
alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott illetménye a
korábbi illetményétől alacsonyabb ne lehessen, illetve hogy a szabadságuk se lehessen kevesebb
a korábban nekik járó szabadságtól. Azt is rögzítik az átmeneti rendelkezések, hogy az új fizetési
osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolást, a törvényjavaslat szerinti illetmény- és
szabadságmegállapítást mennyi időn belül kell a munkáltatónak elvégeznie. A törvényjavaslat e
körben azt is rögzíti, hogy ha a nem szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselőt a
törvényjavaslat szerinti módosítás hatályba lépése előtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező
tisztviselők III. fizetési osztályba sorolták, a fizetési fokozatát és az illetményét e fizetési
osztályon belül kell megállapítani. Az ő esetében a fizetési osztályba sorolását csak akkor kell
felülvizsgálni a tekintetben, hogy a nem szakirányú felsőfokú végzettsége alapján indokolt-e a
magasabb fizetési osztályban tartása, ha a munkaköre megváltozik. Ugyanis a megváltozott
munkakör esetében már újra kell vizsgálni a III. fizetési osztályba sorolás indokoltságát.
Tekintettel arra, hogy a teljesítményértékelésnek, valamint a nem szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolásának a részletes szabályait
a legfőbb ügyész utasítása rögzíti majd, az átmeneti szabályok az is előírják, hogy ezeket az új
részletes szabályokat mely időponttól kell alkalmazni.
A törvényjavaslat az írnok esetében képesítési feltételként előírja a középfokú végzettséget,
azonban ezt a rendelkezést csak a módosító rendelkezés hatálybalépését követően kell
alkalmazni.
62. §
A törvényjavaslat az Üjt. mellékleteit módosítja és kiegészíti, és azokban rögzíti az egyes fizetési
50
osztályokhoz tartozó fizetési fokozatokat, továbbá az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó
illetménysávokat.
63.	§
A törvényjavaslat a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak esetében hozzáigazítja a szabályozást
az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz akként, hogy hasonlóan az állami
tisztviselőkhöz, a jövőben a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak sem lesznek jogosultak
cafetéria-juttatásra. A törvényjavaslat e §-ban rendelkezik arról, hogy az írnok esetében a
jövőben kinevezési feltétel a középfokú végzettség.
64.	§
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek az illetményrendszer
átalakítása miatt a jövőben nem alkalmazhatóak, közte a beosztási pótlékon, illetve címpótlékon
kívüli valamennyi pótlékra vonatkozó rendelkezést is.
65.	§
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
51