﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/15992.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-06-06 18:46
Parlex azonosító: 1FXPJ8M90001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Törvényjavaslat címe: A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más
kapcsolódó törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más kapcsolódó törvények
módosításáról
1.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
1.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a)	33/B. § (8) bekezdésében a „Magyar Kormánytisztviselői Karban” szövegrész helyébe a
„Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karban” szöveg,
b)	33/S. § (1) bekezdésében a „Magyar Kormánytisztviselői Kar” szövegrész helyébe a „Magyar
Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar” szöveg
lép.
2.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
2.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 22.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar: a kormánytisztviselők és az állami
tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete;”
3.	§
(1)	A Kttv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) a
kormánytisztviselők és az állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai
köztestülete.”
(2)	A Kttv. 29. § (6) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MKK)
„r) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba és az Állami Tisztviselői
Továbbképzési Kollégiumba;”
4.	§
A Kttv. 33. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MKK-tagság alapjául szolgáló jogviszony fennállásáról - a tag kérésére - a munkáltató
igazolást állít ki, amely igazolás az MKK által a tagjai számára nyújtható kedvezményes
szolgáltatások igénybevételére szolgál.”
1
5. §
A Kttv. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kormánytisztviselő (6) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást
megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a
felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének
meghatározásakor.”
6. §
A Kttv. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 38. § (2) bekezdése alapján tartós külszolgálat ellátására létrejött határozott idejű
kormányzati szolgálati jogviszony hatvan napos hatállyal megszüntethető.”
7.	§
A Kttv. 235. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek az e törvényben
meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat
meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző,
illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel
alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg a tárgyév
március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra. Az így megállapított havi illetmény
nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
8.	§
A Kttv. 236. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés alkalmazása során a költségvetési törvényben
meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám - közös önkormányzati
hivatalhoz tartozó települések esetén az együttes lakosságszám - az irányadó. A lakosságszámtól
függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni.”
9. §
A Kttv.
a)	6. § 21. pontjában a „Magyar Kormánytisztviselői Kar” szövegrészek helyébe a „Magyar
Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar” szöveg,
b)	IV. Fejezete címében és az „A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása, feladata és
hatásköre” alcím címében a „Magyar Kormánytisztviselői Kar” szövegrész helyébe a „Magyar
Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar” szöveg,
2
 c)	29. § (6) bekezdés b) pontjában a „Kormánytisztviselői Kar” szövegrész helyébe a
 „Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar” szöveg,
 d)	31. § (16) bekezdésében a „Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex” szövegrészek helyébe
 az „MKK Hivatásetikai Kódex”szöveg,
 e)	33. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői,
 állami tisztviselői” szöveg,
 f)	39. § (4) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „államigazgatási
 szerv - mérlegelése alapján -” szöveg,
 g)	39. § (4a) bekezdésében a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató - mérlegelése
 alapján -” szöveg,
 h)	44. § (3) bekezdésében a „munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak” szövegrész
 helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető” szöveg,
  i)	134. § (4) bekezdésében a „szerv, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
  kerületi)” szövegrész helyébe a „szerv helyi” szöveg,
 j) 180. § (1) bekezdés k) pontjában a „kormánytisztviselője” szövegrész helyébe az „állami
 tisztviselője” szöveg,
 lép.
10.	§
  Hatályát veszti a Kttv.
  a)	29. § (6) bekezdés a) pontja,
  b)	29. § (6) bekezdés o) pontja,
  c)	60. § (1) bekezdés d) pontja,
  d)	133. § (8) bekezdése,
  e)	134. § (2) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatalnál,” szövegrész,
  f)	225/L. § (1) bekezdésében az „a 224. § (1)-(3) bekezdését;” szövegrész.
 3.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
 szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
 11.	§
 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
 2015. évi XLII. törvény
 a)	292. § (3) bekezdésében a „Magyar Kormánytisztviselői Karral” szövegrész helyébe a
 „Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral” szöveg,
 b)	308. § (3) bekezdésében a „Magyar Kormánytisztviselői Kar” szövegrész helyébe a „Magyar
 Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar” szöveg
  lép.
4. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása
12. §
3
Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 11. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű állami tisztviselő kaphat. A vezetői
munkakörbe kinevezett állami tisztviselőnek a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől számított
öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok
szakirányú szakképzettséget kell szereznie.”
13.	§
Az Áttv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolásról a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéskor, a
vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezéskor, illetve minden év január 31.
napjáig dönthet. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő a tárgyévben egy
alkalommal a kiemelt ügyintézői osztályba sorolástól számított hat hónapot követően -
teljesítményértékelés alapján - általános ügyintézői osztályba visszasorolható. Kiemelt ügyintézői
osztályba az érettségi végzettségű és a felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő is
besorolható.”
14.	§
Az Áttv.
a)	2. § (2) bekezdésében a „Magyar Kormánytisztviselői Kar” szövegrész helyébe a „Magyar
Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar” szöveg,
b)	3.§ (6) bekezdésében a „185-188. §-át, VII-VII/A. Fejezetét” szövegrész helyébe a „185-188.
§-át, 211. §-át, VII-VII/A. Fejezetét” szöveg,
c)	34. §-ában a „Magyar Kormánytisztviselői Karral” szövegrész helyébe a „Magyar
Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral” szöveg
lép.
5.	Záró rendelkezések
15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép
hatályba.
(2)	A 10. § e) pontja 2017. november 2-án lép hatályba.
4
Általános indokolás
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) jelen
módosításának gerincét a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: Kar) által
kezdeményezett és előkészített módosítási javaslat képezi. E javaslat kiegészítésre került a 2016.
évi közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján indokolt, valamint a további jogalkalmazói
visszajelzések alapján szükséges tartalmi és kodifikációs, technikai jellegű módosítási
javaslatokkal.
Részletes indokolás
1.	§
Technikai módosítás, amely a Kar elnevezésének megváltozását követő terminológiai pontosítást
vezeti át.
2.	§
Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) hatálybalépésével a
kormánytisztviselők mellett az állami tisztviselők is a Kar tagjává váltak. A módosítással a Kar
neve megjeleníti a tagság jelentős részét alkotó állami tisztviselőket is, és kifejezi a
kormánytisztviselőkből és állami tisztviselőkből álló hivatásrend egységét.
3.	§
Az általános érdekképviselet tipikusan szakszervezeteket megillető jogosítvány. A módosítási
javaslat azt a célt szolgálja, hogy a Kttv. Karra vonatkozó szabályozása felzárkózzon az azonos
megfontolásból és indíttatással létrehozott Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK)
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) rögzített szabályaihoz. Míg ugyanis az
MRK-t statuáló, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény 29/A. § (4) bekezdés o) pontja tartalmazta az általános perképviseletet,
azonban az időközben hatályon kívül helyezésre került. Az MRK szervezetét és feladatait
jelenleg szabályozó Hszt. ezen feladatot már nem delegálja a köztestületre. A módosítás a Hszt.
MRK-t szabályozó rendelkezéseivel összhangban már nem „szakmai, érdekképviseleti
köztestületként”, hanem „szakmai köztestületként” nevesíti az MKK-t. A módosítás a két
hivatásrendi köztestület küldetése közötti összhangot kívánja megteremteni azzal, hogy az
általános érdekképviseletre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi.
A Kttv. 29. § (6) bekezdésének r) pontját érintő módosítás megteremti annak a jogalapját, hogy
az MKK a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium mellett az Állami Tisztviselői
Továbbképzési Kollégiumban is képviseltesse magát.
5
4. §
A Kar által nyújtható jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások igénybevételének
feltétele, hogy a Kar tagja hitelt érdemlően bizonyítani tudja tagságát. Míg a rendvédelmi
szervek tagsága munkáltatói igazolvánnyal rendelkezik, az MKK tagságát foglalkoztató
szervekről ez egyöntetűen nem mondható el. A tagsági igazolás kiállításának maga a Kar azért
nem tud eleget tenni, mert bár rendelkezik tagi nyilvántartással, azonban ez nem naprakész,
tekintettel arra, hogy a munkáltatónak a Kttv. 33. § (2) bekezdése alapján 15 napon belül kell a
jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről tájékoztatnia az Országos Irodát. A rendelkezés
fentiek szerint az MKK törvényben foglalt feladata teljesítésének feltételeit teremti meg.
5.	§
A Kttv. 58. §-ának kiegészítését tartalmazza egy új (7) bekezdéssel, amely egyértelművé teszi,
hogy a kormánytisztviselő Kttv. 58. § (6) bekezdése szerinti felmentése esetén, hogyan történik a
felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének
meghatározása.
6.	§
Szövegpontosító javaslat, a Kttv. 38. § (2) bekezdése alapján nem tartós külszolgálat, hanem
határozott idejű jogviszony jön létre.
7.	§
A 2016. évi közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján a jogalkalmazók számára nem
egyértelmű, hogy a személyi illetmény határozott időre szól, illetve minősítéssel, ennek
hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselő
részére állapítható meg, ezért az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítése érdekében a
szabály pontosításra kerül. A pontosítás az eddigi szabályhoz képest tartalmi eltérést nem jelent,
csupán annak jobb megértését szolgálja.
8.	§
Szintén a 2016. évi közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján nyert megállapítást, hogy a helyi
önkormányzati vezetői kinevezésre vonatkozó szabályozás indokolatlanul korlátozó. A közös
önkormányzati hivatalokra vonatkozó összeszámítási szabály hiányában a vezetői szintek
létesítésekor a székhelytelepülés lakosságszámát kell alapul venni, ami azt eredményezheti, hogy
pl. egy 5000 fős össz-lakosságszámot meghaladó méretű településcsoportot ellátó közös
önkormányzati hivatalnál a jegyzőn és az aljegyzőn kívül vezetői kinevezés nem adható, ami a
hivatal működését akadályozza.
9.	§
A jogalkalmazói visszajelzések alapján a törvény egyes rendelkezései - tartalmi eltérést nem
eredményező - pontosításra kerülnek. Az eskütétel esetén a gyakorlatban nehezen kivitelezhető,
6
hogy arra minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt kerüljön sor, indokolt a
delegálás lehetőségét megteremteni. A módosítás továbbá a Kar elnevezésének megváltozása és
az állami tisztviselők integrálódása miatt szükséges pontosításokat vezeti át, valamint az Áttv.-
vel való összhangot biztosítja.
10.	§
Az a) és b) pont tekintetében a 3. §-hoz fűzött indokolás irányadó. A c) pont indoka, hogy a bíró,
bírósági titkár és az ügyész minisztériumi beosztásával valójában nem jön létre kormányzati
szolgálati jogviszony. A d)-f) pont az Áttv.-vel való összhangot biztosítja. A polgármester
illetményének viszonyítási alapját már nem a helyettes államtitkári, hanem az államtitkári
illetmény képezi, ennek megfelelően a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára alkalmazandó
rendelkezések közül a Kttv. 224. § (1)-(3) bekezdését szükséges elhagyni.
11.	§
A szükséges terminológiai pontosításokat vezeti át a Hszt. kapcsolódó rendelkezésein.
12.	§
Az Áttv. 2016. július 1-jén lépett hatályba. A módosítás a törvény alkalmazása kapcsán felmerült
technikai jellegű pontosítást tartalmazza azáltal, hogy egyértelművé teszi a vezetői kinevezéshez
szükséges képzettségi feltételt.
13.	§
A módosítás a törvény alkalmazása kapcsán felmerült technikai jellegű pontosítást tartalmazza:
vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezéskor is lehetővé teszi a kiemelt ügyintézői
osztályba történő sorolást, abban az esetben is, ha a munkakör módosítására január 31-ét
követően kerül sor.
14.	§
Az állami ügykezelők teljesítményértékelésére és minősítésére vonatkozó jogtechnikai
pontosítást tartalmaz, továbbá a Kar elnevezésének megváltozása miatt szükséges terminológiai
pontosítást vezeti át az Áttv. kapcsolódó rendelkezésén.
15.	§
Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.
7