﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/16275.
Benyújtás dátuma: 2017-06-28 11:23
Parlex azonosító: Y258A1H00001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény jogharmonizációs célú módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs
célú módosításáról
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. §
 (1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
 Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „a) gazdálkodó szervezet:
      aa)	a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi
      iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai
      részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási
      társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös
      biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés - ideértve az európai
      gazdasági egyesülést is - európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
     ab)	mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes
     joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet,
     amelynek a fő érdekeltségeinek központja - a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015.
     május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848
     EU rendelet) alapján - az Európai Unió területén található, és az ellene indítható
     fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik;”
 (2)	A Cstv. 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „e) gazdálkodó szervezet vagyona: amit a gazdálkodó szervezetre vonatkozó számviteli
 jogszabály befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;”
 (3)	A Cstv. 3. § (1) bekezdése a következő m)-u) pontokkal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „m) fizetésképtelenségi szakértő:
 ma) a vagyonfelügyelő,
     mb) a felszámoló (ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelői, illetve a rendkívüli
     vagyonfelügyelői jogkörrel kirendelt felszámolót is), valamint
 mc) a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 5. pontjában és B mellékletében felsorolt olyan külföldi
 fizetésképtelenségi szakértő, aki ezt a megbízatását a külföldi bíróság vagy más - a másik
 tagállam joga szerint feljogosított személy - által történő kijelölés hiteles másolatával és
 annak szakfordító által elkészített magyar nyelvű fordításával igazolja;
 n) fizetésképtelenségi főeljárás: a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti
 fizetésképtelenségi eljárás;
 o) fő érdekeltségek központja: az adós gazdálkodó szervezetre a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1)
1
  bekezdésében meghatározott fogalom;
  p) külföldi bíróság: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 6. pontjában felsorolt igazságügyi
  feladatokkal felruházott szerv;
  q) külföldi hitelező: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott személy vagy
  szervezet;
  r) magyarországi helyi hitelező: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott
  olyan hitelező, akinek a követelése a másik EU tagállamban fő érdekeltségek központjával
  rendelkező gazdálkodó szervezet magyarországi telephelyének működéséből vagy azzal
  összefüggésben keletkezett, és a hitelező fő érdekeltségeinek központja Magyarországon van;
  s) magyarországi telephely: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott
  magyarországi működési hely, azzal, hogy a működési hely megállapításához szükséges
  körülményeket az adózás rendjéről szóló törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
  törvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény, illetve az adózási tárgyú nemzetközi
  egyezmények szerinti telephely minősítés is megalapozhatja;
  t) területi fizetésképtelenségi eljárás:
      ta) a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (4) bekezdése szerinti területi fizetésképtelenségi eljárás,
      és
     tb) a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) bekezdése szerinti területi másodlagos
  fizetésképtelenségi eljárás;
  u) leányvállalat: ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1959. évi IV. törvény 74. §-a alapján létrehozott jogi személy.”
2.	§
(1)	A Cstv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem
benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi
székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe
tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket - kivéve ha
arra a bíróságnak területi fizetésképtelenségi eljárásként joghatósága, hatásköre és illetékessége van
-	a bíróság hivatalból elutasítja, a már megindult eljárásokat megszünteti, a felszámolási eljárás
iránti kérelmeket pedig - ideértve az ilyen eljárást a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) vagy (4)
bekezdése alapján kezdeményező területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is -
haladéktalanul az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.”
(2)	A Cstv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem
benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi
székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe
tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket - kivéve ha
arra a bíróságnak területi fizetésképtelenségi eljárásként joghatósága, hatásköre és illetékessége van
2
-	a bíróság visszautasítja, a már megindult eljárásokat hivatalból megszünteti, a felszámolási eljárás
iránti kérelmeket pedig - ideértve az ilyen eljárást a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) vagy (4)
bekezdése alapján kezdeményező területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is -
haladéktalanul az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.”
(3)	A Cstv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó
szervezet ellen kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás megindítására és lefolytatására a
Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.”
(4)	A Cstv. 6. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a
felszámoló, valamint
a)	az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve
b)	a hitelező
közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik, az alakiság
megsértésével tett jognyilatkozat hatálytalan.
(9) Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő,
illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének,
azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.”
(5)	A Cstv. 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Pp. 27. alcíme szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az e törvény 33/A. §-a szerinti
perekben nem lehet benyújtani.”
3.	§
A Cstv. I. Fejezete a 6/A. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra
vonatkozó sajátos rendelkezések”
4.	§
A Cstv. 6/B-6/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/B. §
(1)	A 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában megindított
fizetésképtelenségi főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a
fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós kérheti, hogy a
magyar bíróság rendelje el a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat, illetve a
3
külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét.
(2)	A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:
a)	az eljárást megindító külföldi bíróság megjelölése és címe,
b)	az adós neve és székhelye, valamint az adós fő érdekeltségeinek központja, ha a külföldi
bíróság megállapította, hogy ez nem esik egybe a székhellyel,
c)	annak megjelölése, hogy az eljárás fizetésképtelenségi főeljárás vagy területi
fizetésképtelenségi eljárás, ezeken belül reorganizációs vagy pedig felszámolási típusú eljárás,
d)	a külföldi fizetésképtelenségi szakértő neve és elérhetősége,
e)	a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,
f)	a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,
g)	a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése, elérhetősége.
(3)	A kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar
fordítását is, valamint mellékelni kell a közzététel költségtérítése megfizetésének igazolását.
(4)	Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában
fizetésképtelenségi főeljárás indult, és Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt
külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti
rendelkezési jogát megőrző adós köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi
fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának magyarországi közzétételét az
(1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a
fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel a közzétételi
kötelezettség késedelmével vagy elmulasztásával okozott kárért.
(5)	Az (1) és (4) bekezdés szerinti közzététel a Cégközlönyben történik.
(6)	Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 28. cikke szerinti
közzétételről csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén a felszámoló intézkedik. A
közzétételi kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.
6/C. §
(1)	Ha az adós ellen az Európai Unió másik tagállamában a magyar bíróság határozatának
meghozatalát megelőzően a 2015/848 EU rendelet alapján fizetésképtelenségi főeljárást indítottak,
és azt joghatósági kifogással nem támadták meg, vagy a joghatósági kifogást a másik tagállam
bírósága jogerősen elutasította, a magyar bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon
megindított fizetésképtelenségi főeljárást - csődeljárást vagy felszámolási eljárást - a 6/H. § szerint
kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez teszi át. A Fővárosi
Törvényszék az áttevő bíróság által megindított fizetésképtelenségi főeljárást a 2015/848 EU
rendelet 51. cikke szerint területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy
az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A Fővárosi Törvényszék a területi másodlagos
fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakításról szóló végzést haladéktalanul megküldi a
fizetésképtelenségi főeljárást megindító tagállami bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi
4
fizetésképtelenségi szakértőnek. A végzésben rendelkezni kell arról, hogy a területi másodlagos
fizetésképtelenségi eljárásra az e törvény II. vagy III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A
végzésnek a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakítást kimondó
rendelkezése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2)	Ha az adósnak Magyarországon nincs telephelye, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Fővárosi Törvényszék az eljárást hivatalból megszünteti, és a
jogerős végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító külföldi
bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. Az eljárás
megszüntetése nem érinti az azt megelőzően az adós által a magyar jog alkalmazásával kötött
jogügyletek érvényességét, illetve a harmadik személyek által jóhiszeműen szerzett jogokat és
azokat a folyamatban lévő egyéb eljárásokat, amelyeket az adós indított vagy ellene indítottak.
(3)	Ha a 2015/848 EU rendelet 51. cikke alapján a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi
szakértője a Fővárosi Törvényszéktől a már megindított területi fizetésképtelenségi eljárás olyan
átalakítását kérelmezi, amelyre e törvény másik fejezetének szabályait kell alkalmazni, és ennek a
kérelemnek a magyar bíróság helyt ad, a végzésben egyidejűleg hivatalból rendelkezik azoknak a
végzéseknek a hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról, amelyeket még nem hajtottak végre,
de végrehajtásuk ellentétes lenne a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakított eljárás
szabályaival.
6/D. §
(1)	Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában indult
fizetésképtelenségi főeljárás, és az adósnak Magyarországon ingatlan vagyona, egyéb, közhiteles
nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt külföldi
fizetésképtelenségi szakértőnek, illetve a fizetésképtelenségi főeljárásban a vagyona feletti
rendelkezési jogát megőrző adósnak - a szükséges adatok megadásával - kérnie kell, hogy a
magyar bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését
az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az egyéb közhiteles nyilvántartásba. A külföldi
fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési
jogát megőrző adós felel az e bekezdésben foglaltak elmulasztásával okozott kárért.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell
annak hiteles magyar fordítását is.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokba történő bejegyzéssel összefüggő illetéket,
igazgatási szolgáltatási díjat a külföldi kérelmező köteles a bíróságnál előzetesen letétbe helyezni.
(4)	Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 29. cikke szerinti
bejegyeztetés iránt csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén pedig a felszámoló
intézkedik. A bejegyeztetési kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni
kell.”
5
5. §
A Cstv. I. Fejezete a következő 6/F-6/Q. §-sal egészül ki:
„6/F. §
A 6/B-6/D. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes
eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti
kérelem esetében 8 napon belül. A kérelemnek helyt adó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6/G. §
(1)	A csődeljárás vagy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben vagy a korábban eljáró
bíróság által küldött értesítésben meg kell jelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó
körülményeket, és hivatkozni kell arra, hogy az eljárást fizetésképtelenségi főeljárásként vagy
területi fizetésképtelenségi eljárásként kezdeményezik. Az e törvény alapján - illetve a 2015/848
EU rendelet 6. cikkére alapozva - a csődeljáráshoz vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan
kezdeményezett polgári eljárásokban a keresetlevélben kell megjelölni a magyar bíróság
joghatóságát megalapozó körülményeket.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez, illetve keresetlevélhez csatolni kell azokat a
dokumentumokat is, amelyekből a magyar bíróság joghatósága és annak jogalapja megállapítható.
(3)	A bíróság a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás iránti kérelmet elutasítja, illetve a már
megindított eljárást hivatalból megszünteti, ha az fizetésképtelenségi főeljárás megindítására
irányul, de az adós ellen az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás már
megindult és folyamatban van, és a kérelmet benyújtó fél a bíróság tájékoztatását követően sem kéri
a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítását.
6/H. §
A Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkezik a 2015/848 EU
rendelet hatálya alá tartozó olyan gazdálkodó szervezetek ellen területi fizetésképtelenségi
eljárásként megindításra kerülő eljárások - területi reorganizációs típusú eljárás vagy területi
felszámolási típusú eljárás - megindítására, lefolytatására, illetve másik típusú területi eljárássá
történő átalakítására, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió másik tagállamában
van.
6/I. §
(1)	A Magyarországon indult felszámolási főeljárásban a 2015/848 EU rendelet 36. cikke szerinti, a
másik tagállambeli hitelezők számára kibocsátásra kerülő kötelezettségvállaló nyilatkozat
érvényességéhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.
(2)	A felszámoló a bírósághoz benyújtott kérelmében részletesen, pénzügyi adatokkal és
dokumentumokkal alátámasztottan bemutatja a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban
6
fellelhető vagyontárgyak körét, azok értékét, a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó terveket,
valamint a kötelezettségvállalással a hitelezők összessége érdekében képviselt célokat és a
kötelezettségvállalás elmaradásával járó, valószínűsíthető hátrányokat. A tájékoztatásban ismertetni
kell a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban ismert külföldi hitelezői követelések
listáját, megjelölve azt is, hogy azokat e törvény alapján milyen szabályok szerint kell kifizetni, a
felszámolási eljárásban hová kell besorolni az 57. § szerinti kielégítési sorrendben.
(3)	A bíróság a kérelem elbírálása előtt a felszámolót, a hitelezői választmányt, illetve a hitelezők
képviselőjét, valamint indokolt esetben a hitelezőket is meghallgathatja, vagy határidő tűzésével
írásbeli nyilatkozat tételére hívja fel őket. A meghallgatás, illetve az írásbeli nyilatkozat megtételére
vonatkozó határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság a kérelem beérkezésétől
számított 30 napon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell
elbírálni.
(4)	Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik
tagállamban nem hagyták jóvá a hitelezők, a felszámolónak haladéktalanul írásban tájékoztatnia
kell őket a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásba a 2015/848 EU rendelet 45. cikk (1) bekezdése
alapján történő bejelentkezési lehetőségről és az ezzel összefüggő nyilvántartásbavételi-díj fizetési
kötelezettségükről, azzal, hogy az igénybejelentési határidő kezdete a kötelezettségvállaló
nyilatkozatról történő szavazás napja.
(5)	Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik
tagállamban jóváhagyták a hitelezők, a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásban kifogást
nyújthatnak be, ha a belföldi fizetésképtelenségi szakértő nem teljesíti a kötelezettségvállalásban
foglaltakat.
6/J. §
(1)	A 2015/848 EU rendelet szerinti, a külföldi fizetésképtelenségi szakértő által a magyarországi
helyi hitelezők számára tett kötelezettségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó
jognyilatkozatot is, hogy a kötelezettségvállalás a főeljárás szerinti tagállami jog szerinti
érvényességi feltételeknek megfelel.
(2)	A külföldi fizetésképtelenségi szakértő a kötelezettségvállalással érintett belföldön fellelhető
vagyontárgyakról, azok értékéről, valamint a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó tervekről
írásban, magyar nyelven tájékoztatja a magyarországi helyi hitelezőket, továbbá nyilatkozik arról,
hogy a tájékoztatás teljeskörű. A kötelezettségvállaló nyilatkozatban az ismert magyarországi helyi
hitelezőket és azok követelését is fel kell sorolni. A magyarországi helyi hitelezők a
kötelezettségvállaló nyilatkozat kiegészítését kérhetik a külföldi fizetésképtelenségi szakértőtől, ha
az nem tartalmazza a 2015/848/ EU rendeletben vagy az e §-ban előírtakat, vagy ha az a
rendelkezésükre álló információk szerint - a követelésükre vagy a kötelezettségvállalás alá eső
vagyontárgyakra, illetve azok értékére vonatkozóan - hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz.
(3)	A külföldi fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatást ad a magyarországi helyi hitelezők számára
7
a kötelezettségvállalásának jóváhagyására vonatkozó szavazás lebonyolításával kapcsolatos
tudnivalókról. A szavazást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző az eljárásáról
jegyzőkönyvi tanúsítványt állít ki, amelyhez mellékeli a szavazás lebonyolításával kapcsolatos azon
írásbeli tájékoztatást, amelyet a külföldi fizetésképtelenségi szakértő a közjegyző rendelkezésére
bocsátott.
(4)	A kötelezettségvállaló nyilatkozat jóváhagyását tartalmazó - a kötelezettségvállalás
időpontjában ismert és nem vitatott - hitelezői követeléssel rendelkező magyarországi helyi
hitelezők által tett nyilatkozatot magyar nyelven jegyzőkönyvi tanúsítványba kell foglalni. A
jegyzőkönyvi tanúsítványba magyar nyelven bele kell foglalni a külföldi fizetésképtelenségi
szakértőnek azokat a tájékoztatást magában foglaló, valamint a biztosítékokra vonatkozó
nyilatkozatait is, amelyeket a kötelezettségvállalás jogi megalapozottságára és teljesítésére
vonatkozóan tett.
(5)	A jegyzőkönyvi tanúsítványt - kérelmére - a külföldi fizetésképtelenségi szakértő, valamint az a
magyarországi helyi hitelező is aláírhatja, akinek a nyilatkozatát a jegyzőkönyvi tanúsítvány
tartalmazza.
(6)	A kötelezettségvállalás jóváhagyásakor a hitelezőket osztályokba kell sorolni. A hitelezői
követelések hitelezői osztályba sorolására és a szavazati joguk kiszámítására és gyakorlására e
törvénynek a csődegyezség megszavazására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
követelések besorolására az adós nyilvántartásai alapján kerül sor, és a külföldi fizetésképtelenségi
szakértő kötelezettségvállalásának jóváhagyásához mindegyik hitelezői osztályban a szavazatok
többségének igenlő szavazata szükséges. A jóváhagyott kötelezettségvállalás hatálya a szavazásra
jogosult, de azt meg nem szavazó vagy a szavazásra szabályosan értesített, de abban részt nem vevő
magyarországi helyi hitelezőre is kiterjed, amennyiben nem határoz meg ránézve - az érintett
hitelezői osztályra alkalmazandó szabályokhoz képest - hátrányosabb feltételeket. Az adós által
vitatottnak minősülő követeléseket a kötelezettségvállalásnak feltételes hatállyal figyelembe kell
vennie, ha a vitatott követelés jogosultja igazolja, hogy az adóssal szemben bírósági vagy
közigazgatási úton érvényesíti az igényét, és ezt az eljárást megindította, illetve kezdeményezte.
(7)	A jegyzőkönyvi tanúsítvány hiteles kiadmányának másolatát a külföldi fizetésképtelenségi
szakértő megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást lefolytató tagállami bíróságnak, annak a magyar
bíróságnak, amely a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítására hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezne, valamint az ismert magyarországi helyi hitelezőknek.
(8)	A magyarországi helyi hitelezők a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásával
összefüggésben kérhetik, hogy a bíróság a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt pénzügyi biztosíték
adására kötelezze. A kérelmet ahhoz a belföldi bírósághoz kell benyújtani, amely a területi
másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne. A
kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosíték nyújtására melyik hitelezői követeléssel
összefüggésben kerüljön sor. A pénzügyi biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti
számlára befizetendő pénzösszeg.
8
(9)	A (8) bekezdés szerinti pénzügyi biztosíték nyújtásával összefüggő eljárás polgári nemperes
eljárás. Bizonyítás felvételére akkor kerülhet sor, ha a kérelem a benyújtott dokumentumok alapján
nem bírálható el. A pénzügyi biztosíték nyújtása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van
helye.
6/K. §
(1)	Ha a magyarországi helyi hitelezők a 2015/848 EU rendelet 38. cikke alapján másodlagos
területi fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek, a 6/H. § szerint hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a
megvizsgálására, amelyek
  a)	a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának vagy felfüggesztésének
  megalapozottságával,
  b)	a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője által benyújtott kérelmekkel,
  c)	a magyarországi helyi hitelezők érdekeinek védelme szempontjából lényeges körülmények
  vizsgálatával,
  d)	a másik típusú - reorganizációs típusú területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás helyett
  felszámolási típusú, illetve felszámolási típusú helyett reorganizációs típusú - területi másodlagos
  fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételeivel
kapcsolatosak.
(2)	A szakértő kirendelésével összefüggő költségeket és a szakértő díját a kérelmező előlegezi és
viseli.
(3)	Ha a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás reorganizációs típusú eljárás, az eljárást
kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell a 8. § szerinti adatokat és mellékleteket, és a
kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi eljárást megindító, illetve a külföldi
fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot.
(4)	Ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás felszámolási típusú eljárás, az eljárást
kezdeményező kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító, valamint
a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot. A kérelemnek tartalmaznia kell az
adósnak a kérelmezővel szemben fennálló tartozása jogcímét és a tartozás fennállását igazoló
dokumentumokat is, kivéve, ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást a másik
tagállamban indított fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője - ilyen szakértő
kijelölése hiányában a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós - kéri.
(5)	Ha a számviteli jogszabályok szerint az adósnak nem kell beszámolót készítenie, a 31. §-ban
foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2015/848 EU rendelet szerint
Magyarországon indított területi fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai,
vagyonnyilvántartása, a telephelynek betudható bevételekről és kiadásokról készített könyvviteli
zárlata és adatszolgáltatása alapján, illetve a 30. §-ban meghatározott módon állapítja meg a területi
fizetésképtelenségi eljárásba vonható vagyont, és erről nyitó felszámolási mérleget készít. A 31. §-
ban foglalt egyéb kötelezettségeket ebben az esetben is teljesíteni kell.
9
6/L. §
A bíróság előzetes jóváhagyása a szükséges a 2015/848 EU rendelet 41. és 43. cikke szerinti
együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához, ha a megállapodás
Magyarországon indult főeljárásban vagy területi fizetésképtelenségi eljárásban kirendelt belföldi
fizetésképtelenségi szakértő és a külföldi bíróság vagy külföldi fizetésképtelenségi szakértők között
jön létre. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
6/M. §
A belföldön megindított fizetésképtelenségi főeljárásban és másodlagos területi fizetésképtelenségi
eljárásban a külföldi hitelezői igények bejelentésére 2015/848 EU rendelet 55. cikke alapján
kialakított egységes formanyomtatvány a Cégközlöny és az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról
is letölthető.
6/N. §
(1)	A 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerint Magyarországon felállításra kerülő tagállami
fizetésképtelenségi nyilvántartás a nemzeti adatvagyon körébe tartozó központi nyilvántartás.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá
tartozó, 2018. június 26-án és az azt követően Magyarországon megindított fizetésképtelenségi
eljárások adatait tartalmazza.
(3)	A fizetésképtelenségi nyilvántartás - a 2015/848 EU rendelet 24. cikkében felsorolt adatokon
kívül - az alábbi adatokat tartalmazza, az eljáró bíróságok, illetve belföldi és külföldi
fizetésképtelenségi szakértők elektronikus adatszolgáltatása alapján:
a)	az adós vagyonával összefüggő megtámadási keresetek megindítása és befejezése, az eljáró
bíróság neve és az ügy száma,
b)	az adós vezetői, volt vezetői, az adós jogi személy tagjai, tulajdonosai ellen a hitelezők
érdekeit sértő tevékenységük miatti felelősség megállapítása iránti keresetek megindítása és
befejezése, az eljáró bíróság neve és az ügy száma,
c)	ha az eljárás egyszerűsített felszámolásként kerül lefolytatásra, ennek ténye,
d)	az adós és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elektronikus levélcíme.
(4)	A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a bejegyzéstől számított 15
évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően
haladéktalanul törölni kell.
6/O. §
A bíróság a felszámolás fizetésképtelenségi főeljárásként történő befejezéséről és az adós jogutód
nélküli megszüntetéséről akkor hozhatja meg a végzést, ha az adós ellen nincs folyamatban a
2015/848 EU rendelet alapján más tagállamban külföldi fizetésképtelenségi eljárás.
10
6/P. §
(1)	A 2015/848 EU rendelet V. fejezete szerinti, a cégcsoport tagjaival összefüggő
fizetésképtelenségi eljárásokban a 2015/848 EU rendelet 56. és 58. cikke alapján megkötésre kerülő
együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához a belföldi fizetésképtelenségi
szakértőknek előzetesen a bíróság jóváhagyását kell kérniük. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés
ellen fellebbezésnek van helye.
(2)	A bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására,
amelyek
  a)	a külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a 2015/848 EU rendelet 60. cikkében, valamint
  b)	a belföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a 2015/848 EU rendelet 61. cikkében meghatározott
  kérelme elbírálásához szükségesek.
(3)	A bíróság a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti, a csoportos koordinációs eljárás iránti
kérelmet elutasítja, ha más tagállamban már kezdeményeztek ilyen eljárást. Ha pedig ez a tény
később jut a tudomására, az eljárást hivatalból megszünteti, és a kérelem elbírálásával összefüggő
költségek megfizetésére az eljárást kezdeményező fizetésképtelenségi szakértőt kötelezi.
(4)	Ha a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti csoportos koordinációs eljárás belföldön indul, az
eljárás megindítására és lefolytatására polgári nemperes eljárásként kerül sor. Az eljárás
lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely a csoport belföldi
tagjával szemben megindított csődeljárást vagy felszámolási eljárást lefolytatja.
(5)	A csoportos koordinációs eljárás megindítását elrendelő bírósági határozat meghozatalát
követően a vállalatcsoport belföldi tagjához kirendelt fizetésképtelenségi szakértő a 2015/848 EU
rendelet 64. cikke szerinti kifogást a magyar bíróság tájékoztatását követően nyújthat be.
(6)	A 2015/848 EU rendelet 66. cikke szerinti, a más tagállam joghatóságát megalapozó
megállapodás megkötéséhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.
6/Q. §
(1)	A csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés ellen a csődeljárás, illetve a
felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet
előterjeszteni arra való hivatkozással, hogy az eljárás elrendelésére a magyar bíróságnak nem volt
joghatósága. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2)	A Kúria elrendelheti a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás felfüggesztését.
(3)	Ha a Kúria elrendelte a csődeljárás felfüggesztését, egyezségi tárgyalás megtartására nem
kerülhet sor. A csődeljárásban elrendelt fizetési haladék hatálya a felfüggesztés időtartama alatt is
fennmarad, a 11. §-ban foglaltak a felfüggesztés időtartama alatt is irányadók. A vagyonfelügyelő a
felfüggesztés időtartama alatt ellátja a 12-14. §-ban felsorolt feladatokat, tevékenységével
összefüggésben a 15. § (3) bekezdése szerint kifogás benyújtásának és a kifogás elbírálásának is
11
 helye van. A kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet 15 napon belül kell
 elbírálni.
 (4)	Ha a Kúria elrendelte a felszámolási eljárás felfüggesztését, a felszámolás elrendelésének jogi
 hatálya fennmarad, a 34-35. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell. A felszámoló a felfüggesztés
 időtartama alatt is ellátja az adós vagyonának az adós vezetőjétől történő átvételével, a felszámolási
 nyitó mérleg készítésével, valamint a hitelezői igények nyilvántartásba vételével összefüggő
 feladatokat. A felfüggesztés időtartama alatt a felszámoló az adós vagyonát nem adhatja bérbe, nem
 értékesítheti, ide nem értve a gyorsan romló vagy az olyan ingóságot, amelynél az értékesítés
 késedelme jelentős értékveszteséggel járna. Az értékesítésből származó bevételt a felszámoló
 elkülönítetten kezeli, azt a felszámolási költségekre sem használhatja fel.
 (5)	A Kúria a felülvizsgálattal megtámadott végzést 30 napon belül bírálja el.”
6. §
 (1)	A Cstv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem
 beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-
(3)	bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel
hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet
hivatalból elutasítja, ha
 a)	a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy
 azt ismét hiányosan terjesztette elő,
 b)	nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
 c)	a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
 d)	a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
 e)	az adós ellen belföldön más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
 f)	az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,
 g)	a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet,
 amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés
 közzétételétől számítva egy év még nem telt el.”
 (2)	A Cstv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5
munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti
feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A
bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha
 a)	a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy
 azt ismét hiányosan terjesztette elő,
 b)	nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
 c)	a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
12
d)	a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e)	az adós ellen belföldön más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f)	az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,
g)	a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet,
amelyet e bekezdés alapján a bíróság visszautasított, és az erről szóló jogerős végzés
közzétételétől számítva egy év még nem telt el.”
(3)	A Cstv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bíróság hivatalból megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról,
hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-g) pontja szerinti okból hivatalból el kellett
volna utasítani. A csődeljárás megszüntetése esetén a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig
elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.”
(4)	A Cstv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bíróság hivatalból megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról,
hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-g) pontja szerinti okból vissza kellett volna
utasítani. Az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A csődeljárás
megszüntetése esetén a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével,
munkaterhével arányosan állapítja meg.”
7.	§
A Cstv. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki.
„(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
8.	§
A Cstv. a következő 83/S. §-sal egészül ki:
„83/S.§
(1)	E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi ....
törvény) megállapított rendelkezéseit a 2015/848 EU rendelet alapján megindított
fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni.
(2)	A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján kezdeményezett
eljárásokban akkor kell e törvénynek a 2017. évi .. törvénnyel megállapított rendelkezéseit
alkalmazni, ha a főeljárást vagy a főeljárást követően megindított területi másodlagos
fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat a 2015/848 EU rendelet 3. cikkére hivatkozik.”
9.	§
13
A Cstv. 84/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
 a)	rendeletben kijelölje a 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerinti belföldi fizetésképtelenségi
 nyilvántartás megvalósítására és a nyilvántartás vezetésére jogosult szervet, az adatkezelői
 feladatokért felelős szervet, megállapítsa a nyilvántartásba történő adatszolgáltatás és az
 adatváltozás bejelentésének szabályait, a nyilvántartásból történő lekérdezés eljárási szabályait,
 b)	rendeletben kijelölje a 2015/848 EU rendelet 25. cikke szerinti tagállami fizetésképtelenségi
 eljárások összekapcsolásának tagállami megvalósításával és működtetésével összefüggő
 feladatokat ellátó szervet.”
10.	§
 (1)	A Cstv. 85. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
 „d) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és
 tanácsi rendelet
      da)	28. cikke szerinti közzététel szabályait,
      db)	54. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének kiegészítő szabályait,
     dc)	41-43. cikkében, 51. cikk (2) bekezdésében, 56-58. cikkében meghatározott
     együttműködés, kapcsolattartás és tájékoztatás részletes szabályait, a 2015/848 EU rendelet
     (48) preambulumbekezdésében hivatkozott szakmai ajánlások alapján,”
 (2)	A Cstv. 85. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
 „(9) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős
 miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerinti
 belföldi fizetésképtelenségi nyilvántartásból történő lekérdezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási
 díjat.”
11. §
 A Cstv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) Ez a törvény
 a)	a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és
 tanácsi rendelet, valamint
 b)	a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és
 tanácsi rendelet szerinti formanyomtatványok meghatározásáról szóló .....-i (EU) ..../2017
 bizottsági rendelet
 végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
12. §
 A Cstv.
14
 a)	6. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „felfüggesztésnek” szövegrész helyébe a
 „felfüggesztésnek - ide nem értve a 6/Q. § szerinti esetet -” szöveg,
 b)	6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában a ”továbbá a 6/A. § (2) bekezdése,” szövegrész
 helyébe a ”továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, a 6/Q. §,” szöveg,
 c)	6/G. § (3) bekezdésében a „felszámolási eljárás iránti kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a
 „felszámolási eljárás iránti kérelmet visszautasítja” szöveg,
 d)	6/P. § (3) bekezdésében a „csoportos koordinációs eljárás iránti kérelmet elutasítja,”
 szövegrész helyébe a „csoportos koordinációs eljárás iránti kérelmet visszautasítja,” szöveg,
 e)	25. § (1) bekezdés nyitó szövegében a „hivatalból elutasítja” szövegrész helyébe a
 „visszautasítja” szöveg,
 f)	33/A. § (7) bekezdésében a „bíróság idézés kibocsátása nélkül akkor is elutasítja” szövegrész
 helyébe a „bíróság visszautasítja” szöveg,
 g)	33/A. § (8) bekezdésében a „bíróság idézés kibocsátása nélkül nem utasította el,” szövegrész
 helyébe a „bíróság nem utasította vissza,” szöveg
 lép.
13.	§
 Hatályát veszti a Cstv.
 a)	6/E. §-a,
 b)	25. § (1) bekezdés e) pontja,
 c)	25. § (2) és (3) bekezdése,
 d)	32. §-a.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
14.	§
 (1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 44. §-a a következő (2)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(2) A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és
 tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) III. fejezete alapján Magyarországon
 indított másodlagos fizetésképtelenségi eljárások kezdeményezésének illetéke, valamint a 2015/848
 EU rendelet alapján belföldi bíróság előtt kezdeményezett egyéb polgári nemperes eljárások illetéke
 50 000 forint.”
 (2)	Az Itv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban - ideértve a 2015/848 EU
 rendeletben meghatározott, magyar bíróság előtt kezdeményezett nemperes eljárásokat is - az ügy
 érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint, minden más esetben 7000 forint.”
 (3)	Az Itv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(4) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban - ideértve a 2015/848 EU
rendeletben meghatározott, magyar bíróság előtt kezdeményezett nemperes eljárásokat is - hozott
végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 000 forint.”
      3.	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
                 képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
15.	§
(1)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzetközi szerződés fennállásáról a külpolitikáért felelős
miniszter, az (1) bekezdés b) pontja szerinti viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelős
miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyeztetve ad tájékoztatást.”
(2)	Az Fkt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. §
(1)	A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás (csőd-,
felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső eljárás) megindítását a fióktelepnek a
cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított nyolc napon belül be kell jelentenie, és
egyidejűleg a Cégközlöny honlapján közzé kell tennie a külföldi fizetésképtelenségi eljárást
megindító határozat, valamint - ha van ilyen - a külföldi bíróság vagy hatóság által kirendelt
fizetésképtelenségi szakértő kijelölését tartalmazó határozat lényeges tartalmát, így különösen
a)	a fizetésképtelenségi főeljárást megindító külföldi bíróság megjelölése és címe,
b)	a külföldi fizetésképtelenségi szakértő neve és elérhetősége,
c)	a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,
d)	a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,
e)	a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése, elérhetősége.
(2)	Ha a külföldi vállalkozás olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a
személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más gazdasági tevékenységet folytató szervezet,
amelyek fő érdekeltségeinek központja a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU)
2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) alapján az
Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU
rendelet hatálya alá esik, a külföldi fizetésképtelenségi főeljárás közzétételével összefüggő
intézkedéseket a külföldi fizetésképtelenségi főeljárásban kijelölt fizetésképtelenségi szakértő,
illetve ennek hiányában a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona felett a rendelkezési jogát
megőrző adós teszi meg.
(3)	A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás hatálya a
magyarországi fióktelepre a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó eseteken kívül akkor terjed ki,
16
ha erre nézve Magyarország és a fizetésképtelenségi főeljárást megindító külföldi állam között
kialakított viszonosság áll fenn.
(4)	Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön - a személyes joga alapján indított -
fizetésképtelenségi főeljárás hatálya a magyarországi fióktelepre nem terjed ki, a fióktelep
bejegyzésének helye szerinti törvényszék a cégbíróság értesítése alapján hivatalból rendeli el a
fióktelep felszámolását. A fióktelep felszámolására és a felszámolással összefüggő adatok
közzétételére és nyilvántartására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi XLIX. törvényben (a továbbiakban: Cstv.) foglaltakat kell alkalmazni, a 22. §
szerinti eltérésekkel.
(5)	A magyarországi fióktelep ellen lefolytatott felszámolási eljárás befejeződése után fennmaradó
vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi főeljárásban eljáró - a
vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik.”
(3)	Az Fkt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. §
(1)	Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével
összefüggésben fizetésképtelenné válik, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás nem esik a
2015/848 EU rendelet hatálya alá, továbbá a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi
vállalkozás székhelye szerinti állammal nincs viszonossági gyakorlat sem, a hitelezők a fióktelep
felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti törvényszéktől. Az eljárásra a Cstv.
felszámolási eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. A
felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban
bejelentett hitelezői igények kielégítésére biztosítékot nyújt.
(2)	A fióktelep felszámolási eljárásának befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi
vállalkozás rendelkezik.”
(4)	Az Fkt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 19. § (2) bekezdésében és a 20. § (1) bekezdésben említett viszonosság fennállásáról az
igazságügyért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve ad tájékoztatást.”
(5)	Az Fkt. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. §
Ez a törvény a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
(6)	Az Fkt.
a)	30. § (2) bekezdésében az „európai közösségi jogi szabályozás” szövegrész helyébe az
„európai uniós jogi szabályozás” szöveg,
17
 b)	V. fejezetében az „Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés” szövegrész helyébe az
 „Európai Unió jogának való megfelelés” szöveg
 lép.
4.	Záró rendelkezések
16.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő harmadik
 napon lép hatályba.
 (2)	A
 a)	2. § (2) bekezdése,
 b)	2. § (5) bekezdése,
 c)	6. § (2) bekezdése,
 d)	6. § (4) bekezdése,
  e)	7. §,
 f)	12. § c)-g) pontja
 2018. január 1-jén lép hatályba.
                        5.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
                                           17. §
 Ez a törvény
 a)	a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és
 tanácsi rendelet, valamint
 b)	a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és
 tanácsi rendelet szerinti formanyomtatványok meghatározásáról szóló .....-i (EU) ..../2017
 bizottsági rendelet
 végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
18
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvényben (a továbbiakban: Cstv.) az európai uniós vonatkozású, határon átnyúló
fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása.
A törvényjavaslat a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben állapít
meg tagállami belső jogi kiegészítő szabályokat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, az Európai
Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendeletével összefüggésben, amely uniós rendelet
felváltotta a korábbi, már elavultnak tekinthető 1346/2000/EK tanácsi rendeletet.
Az új uniós rendelet alapvetően nemzetközi magánjogi szabályokat állapít meg azokra a
tagállami fizetésképtelenségi eljárásokra, amelyeket a mellékletében felsorolva az uniós
szabályozás hatálya alá vont. Jelenleg a Cstv. szerinti csődeljárások és felszámolási eljárások
tartoznak ide a magyarországi fizetésképtelenségi eljárások közül. Az uniós rendelet előnye,
hogy a tagállami eljárásokat jobban összehangolja, megteremti a jogi kereteket a
fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti közvetlen együttműködéséhez. Új elem a
nemzetközi vállalatcsoportok koordinált fizetésképtelenségi eljárása, amelynek célja, hogy
egységes stratégiát alakítsanak ki az érintett felek a vállalatcsoport és annak tagjai
fizetőképességének helyreállítása érdekében. Ezeknek a koordinált eljárásoknak az a célja, hogy
a tagállami felszámolás eljárások helyett - ami nemzetgazdasági veszteség - a vállalatcsoport
szintjén reorganizáció valósuljon meg, biztosítva a vállalatcsoport fennmaradását és piacon
maradását és lehetőség szerint a foglalkoztatottak megtartását.
A Cstv-nek az új Pp-vel összefüggő módosításait külön kormány-előterjesztés fogja tartalmazni,
de a jelen törvénytervezettel érintett Cstv. szerkezeti egységeknek az új Pp-vel összefüggő
módosítására ebben az előterjesztésben kerül sor, tekintettel arra, hogy így lehet elkerülni két
törvényjavaslat közötti átfedéseket, illetve így lehet biztosítani a módosítások koherenciáját.
Részletes indokolás
1.	§
(Cstv. 3. §-ának módosítása)
A módosítás azokat a fogalmakat határozza meg, amelyek a 1346/2000/EK rendeletet
újraszabályozó (EU) 2015/848 parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásával összefüggésben
alapvetően szükségesek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások alapvető szabályainak a
Cstv. rendelkezéseivel együtt történő értelmezéséhez.
A Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja egyértelművé teszi, hogy a külföldi székhelyű
szervezetre akkor terjed ki a magyar és az uniós szabályozás hatálya, ha az ún. fő
19
érdekeltségének központja (főszabályként ez a székhely) az Európai Unió valamelyik
tagállamában van, és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló új EU rendelet - az (EU) 2015/848
európai parlamenti és tanácsi rendelet - hatálya alá tartozik.
Az adós csődeljárásba és felszámolási eljárásban vonható vagyonának fogalmát a módosítás
akként határozza, meg, hogy az értelmezhető legyen a külföldi székhelyű adósokra is. A
meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves
pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU irányelv is ismeri a
számviteli szabályozás szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök fogalmát, mint ahogy a
nemzetközi számviteli standardok is, ezért célszerű az adósra irányadó számviteli szabályozás
fogalmaira utalni az adós vagyonának számviteli fogalmak segítségével történő
meghatározásakor.
Tekintettel arra, hogy a leányvállalat fogalmat a Cstv. és a számviteli jogszabályok más
értelemben használják, a módosítás egyértelművé teszi ennek értelmezését. A Cstv. jelenleg még
a régi Ptk. szerinti fogalmat érti a leányvállalat alatt, ennek egyértelművé tétele szükséges.
2. §
(Cstv. 6. § (1) bekezdés módosítása)
A magyarországi főeljárásként és területi fizetésképtelenségi eljárásként kezdeményezett
csődeljárásban és felszámolási eljárásban határozza meg a bíróság hatáskörét és illetékességét.
Ha a főeljárásként kezdeményezett csődeljárás megindítására magyar bíróságnak nincs
joghatósága, de az eljárás - az EU rendelet 3. cikke értelmében - területi eljárásként
megindulhat, akkor az eljárást kezdeményező kérelmet a területi fizetésképtelenségi eljárás
megindítására és lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik belföldi
bírósághoz kell továbbítani. (Lsd. ezzel kapcsolatban a Cstv. tervezett 6/H. §-át)
(Cstv. 6. (1) bekezdés módosításának 2018. január 1-jén hatályba lépő szövege)
Az új Pp. szerinti terminológiát vezeti át, a kérelem hivatalból történő elutasítása helyett annak
visszautasításáról rendelkezik a bekezdés.
(Cstv. 6. § (2) bekezdés módosítása)
Az EU rendelet hatálya alá tartozó, nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen
kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás megindítására és lefolytatására - hasonlóan a most
hatályos szabályozáshoz - a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(Cstv. 6. § új (8) és (9) bekezdése)
Jogszabályszerkesztési okokból ide kerül át a Cstv. - 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított -
20
6/E. §-ának szövege.
(Cstv. 6. § új (10) bekezdéséhez
Az új Pp. 27. alcíme szabályozza az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet és annak elbírálását.
Tekintettel arra, hogy a Cstv. 33/A. §-a - sajátos biztosítási intézkedésként - pénzügyi
biztosítékra történő kötelezésre ad lehetőséget, ezekben a perekben nem kell alkalmazni az új
Pp-nek az ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit.
3.	§
(A Cstv. I. fejezetében új alcím címének beiktatása)
Célszerű a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások sajátos szabályait egy új alcím alatt
megállapítani, ezért a tervezet beiktatja az új alcím címét (A 2015/848 EU rendelet hatálya alá
tartozó határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó sajátos rendelkezések), és ezen
alcímbe emeli át és aktualizálja a nemzetközi elemet tartalmazó eljárásokhoz kapcsolódó hazai
kiegészítő rendelkezéseket, továbbá itt kaptak helyet a 2015/848 EU rendelet alkalmazásához
szükséges, törvényi szintet igénylő legfontosabb rendelkezések. Ez a szerkezeti változtatás
áttekinthetőbbé teszi a Cstv. szövegét.
4-5. §
(Cstv. 6/B. §-a)
Az EU más tagállamában indult fizetésképtelenségi eljárás magyarországi közzétételével
összefüggő kiegészítő szabályokat állapítja meg, az új EU rendelettel összefüggésben
aktualizálja a korábban hatályos 6/B. § szövegét. Az EU rendelet értelmében, ha a külföldi
fizetésképtelenségi főeljárásban nem kellett fizetésképtelenségi szakértőt kijelölni az adós
képviseletére, akkor a közzétételi kötelezettség magát az adós vállalkozást terheli. A közzététel
elősegíti a többi tagállam hitelezője számára az igényeik érvényesítését, és fontos
hitelezővédelmi szempontokat is szolgál.
(Cstv. 6/C. §-a)
A másik tagállamban megindított fizetésképtelenségi eljárás automatikus elismerésére tekintettel
a belföldön főeljárásként indult csődeljárást vagy felszámolási eljárást területi eljárássá kell
átalakítani, ha az adósnak van belföldön telephelye. Ha nincs, akkor a belföldi eljárásokat
joghatóság hiányában meg kell szüntetni, és erről a főeljárást megindító bíróságot és a kijelölt
fizetésképtelenségi szakértőt is értesíteni kell.
Az EU rendelet 51. cikke lehetővé teszi a tagállamokban indult eljárások fizetésképtelenségi
szakértői számára, hogy indítványozzák a másik tagállamban indított területi fizetésképtelenségi
eljárásoknak más típusú területi eljárássá (reorganizációs típusú területi eljárás helyett
21
felszámolási típusú területi eljárássá, illetve felszámolási típusú területi eljárás helyett
reorganizációs típusú területi eljárássá) történő átalakítását az adott területi fizetésképtelenségi
eljárást lefolytató másik tagállami bíróságnál. A Cstv. 6/C. § (2) bekezdése az ezzel összefüggő
kiegészítő nemzeti eljárási szabályokat állapítja meg.
Ha a külföldön bejegyzett adósnak nincs Magyarországon telephelye, a magyarországi
fizetésképtelenségi eljárást hivatalból meg kell szüntetni.
(Cstv. 6/D. §-a)
A Cstv. korábban hatályos 6/C. §-ának szövegét aktualizálja az EU rendelet szabályaihoz
igazítva. Az EU rendelet értelmében a másik tagállam közhiteles nyilvántartásába a másik
tagállamban indított fizetésképtelenségi főeljárás tényét be kell jegyeztetni, ez iránt az adóshoz
kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, vagy ha ilyet nem kellett kirendelni, akkor maga
az adós intézkedik.
(Cstv. 6/F. §-a)
A Cstv. korábban hatályos 6/D. §-ának szövegét aktualizálja az EU rendelet szabályaihoz
igazítva.
(Cstv. 6/G. §-a)
A Cstv. 9. § (4) bekezdés h) pontja kerül át a Cstv. új 6/G. §-ába, módosított és az EU
rendeletnek megfelelő, kiegészített tartalommal. Tekintettel arra, hogy az EU rendelet
értelmében a fizetésképtelenségi eljárást megindító bírósági határozat ellen a joghatóság
hiányára hivatkozva is lehet jogorvoslatot benyújtani, a magyarországi eljárásokat (csődeljárás,
felszámolási eljárás, és a kapcsolódó perek) kezdeményező kérelmekben hivatkozni kell minden
olyan adatra, körülményre - és csatolni is kell az ezzel függő okiratokat is - annak érdekében,
hogy a bíróság a joghatóság kérdésében megalapozottan tudjon dönteni.
Ha az eljárás kezdeményezésekor kiderül, hogy az eljárásra nincs magyar bíróságnak
joghatósága, akkor az eljárást kezdeményező kérelmet a bíróság elutasítja. Ha pedig a magyar
joghatóság hiányát megalapozó körülmény később derül ki, az eljárást meg kell szüntetni,
kivéve, ha annak területi fizetésképtelenségi eljárássá történő alakítására van lehetőség.
(Cstv. 6/H. §)
A Cstv. új 6/H. §-ában kimondásra kerül, hogy a Fővárosi Törvényszék nemcsak a területi
fizetésképtelenségi eljárások magyarországi megindítására és lefolytatására rendelkezik
hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel, hanem arra is, ha ezeket a területi fizetésképtelenségi
eljárásokat - a külföldi fizetésképtelenségi eljárás fizetésképtelenségi szakértőjének kérelmére -
más típusú fizetésképtelenségi eljárássá kell alakítani. Az EU rendelet 51. cikke ugyanis lehetővé
22
teszi a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértőjének, hogy kérelmezze a másik
tagállam bíróságánál az ott indított reorganizációs típusú területi fizetésképtelenségi eljárás
felszámolási típusú területi eljárássá történő átalakítását, vagy pedig a felszámolási típusú
területi fizetésképtelenségi eljárás reorganizációs típusú területi fizetésképtelenségi eljárássá
történő átalakítását.
Cstv. 6/I. §
Ha a Magyarországon indult fizetésképtelenségi főeljárás, és a belföldi vagyonfelügyelő vagy
felszámoló el akarja kerülni a külföldi területi fizetésképtelenségi eljárások megindítását a másik
tagállamok telephelye szerinti bíróságoknál, az EU rendelet 36. cikke szerint lehetősége van arra,
hogy olyan jogi kötőerővel bíró jognyilatkozatot tegyen a külföldi hitelezők számára, amely a
vagyonfelosztásnál figyelembe veszi az érdekeiket. Annak érdekében, hogy ez a jognyilatkozat a
magyarországi helyi hitelezők érdekeinek is megfeleljen, előzetes jóváhagyáshoz kell kötni. A
jóváhagyást a belföldi főeljárást lefolytató magyar bíróság adhatja meg, a hitelezői választmány,
illetve a hitelezői képviselő, vagy pedig ha indokolt, akkor a hitelezők nyilatkozatának
beszerzését követően.
Ha a belföldi felszámoló a magyarországi fizetésképtelenségi főeljárásban nem teljesíti a
kötelezettségvállalásában foglaltakat, akkor az intézkedését az érintett felek kifogással
támadhatják meg a magyar bíróság előtt.
Ha a külföldi hitelezők nem szavazzák meg a magyar felszámoló kötelezettségvállalását, akkor
biztosítani kell a magyar főeljárásban történő bejelentkezés lehetőségét, illetve az EU rendelet
lehetővé teszi számukra a másik EU tagállamban ún. másodlagos fizetésképtelenségi eljárás
kezdeményezését.
Cstv. 6/J. §
Ha külföldön indult fizetésképtelenségi főeljárás, a belföldi jognak kell szabályoznia azt az
eljárást, hogy a külföldi fizetésképtelenségi szakértők magyarországi helyi hitelezők számára
eljuttatott kötelezettségvállalásának mi a részletes tartalma, valamint annak elfogadásáról
hogyan szavazhatnak a magyarországi helyi hitelezők. A szavazás módjára vonatkozóan a
tagállami jog kiegészítő szabályokat állapíthat meg, ezzel a lehetőséggel a magyar jogalkotó is
élni kíván.
A szavazáshoz az ismert belföldi hitelezőket a csődeljárásban lefolytatott egyezségi szavazásra
irányadó szabályok szerinti hitelezői osztályokba kell besorolni, külön-külön szavaznak a
biztosított és a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők. A szavazást a külföldi fizetésképtelenségi
szakértő belföldön, közjegyző jelenlétében folytatja le és annak eredményét a közjegyző
közjegyzői okiratba foglalja, tanúsítvány állít ki. A kötelezettségvállalás megszavazásához a
reorganizációs típusú tagállami jogokban szabályozott többséget követel meg az EU rendelet 36.
23
cikk (5) bekezdése. A Cstv. 6/J §-a szavazatok kiszámításának módját a csődeljárásban
szabályozott módon határozza meg. A szavazásban részt nem vevők, illetve a kisebbségben
maradók, méltányos érdekeit is figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy a megszavazott
kötelezettségvállalás hatálya rájuk is kiterjed. Tekintettel arra, hogy az EU rendelet 36. cikk (9)
bekezdése lehetővé teszi a helyi hitelezők számára a pénzügyi érdekeik biztosítása érdekében
biztosítéki intézkedés kérelmezését azokban a tagállamokban, ahol másodlagos területi
fizetésképtelenségi eljárás megindításának is helye lenne, a Cstv. módosítás rendezi, hogy erre
milyen típusú polgári eljárásban kerül sor, és a kérelem eldöntésére melyik belföldi bíróság
rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A Cstv. módosítás meghatározza a pénzügyi biztosíték
formáját is.
Cstv. 6/K. §
A külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek, illetve a hitelezőknek az EU rendeletben biztosított
jogosultságai kapcsán a magyar bíróságnak olyan szempontokat is mérlegelnie kell (pl. a
másodlagos területi fizetésképtelenségi eljárás megindításának elutasításakor, a magyarországi
végrehajtási eljárások felfüggesztésekor, a magyarországi helyi hitelezők érdekeinek védelme
érdekében szükséges intézkedések hivatalból vagy kérelemre történő elrendelésekor) amelyek
nemcsak jogi kérdések, hanem közgazdasági és egyéb szakmai megfontolásokat is feltételeznek,
továbbá az adós tevékenységének, gazdálkodási adatainak, gazdasági erőforrásainak részletesebb
ismeretét is. Erre tekintettel a bíróság szakértő bevonásával hozhatja meg a döntését.
A Cstv. 32. § tartalma átkerül a Cstv. 6/K. § új (5) bekezdésébe, aktualizált tartalommal:
nemcsak az EU rendeleti hivatkozás miatt kell átírni a normaszöveget, hanem egyértelművé kell
tenni azt is, hogy a telephely tekintetében az adós képviseletére jogosult személynek milyen
kötelezettségei vannak a telephelyi vagyonról történő adatszolgáltatással és annak a felszámoló
számára történő átadásával összefüggésben.
Cstv. 6/L. §
A belföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a külföldi fizetésképtelenségi szakértővel vagy
külföldi bírósággal kötött megállapodásának érvényességi feltétele a magyar bíróság előzetes
jóváhagyása. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Cstv. 6/M. §
Az EU rendelet szerinti, a követelések bejelentésére vonatkozó nyomtatvány magyarországi
fellelhetőségét adja meg.
Cstv. 6/N. §
Az EU rendelet 24. cikkéhez kapcsolódó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a
fizetésképtelenségi nyilvántartás adattartalmára vonatkozóan, hitelezővédelmi okokból, illetve az
24
adatkezelésre vonatkozó törvényi garanciák érdekében. Ezek a kiegészítő adatok a
fizetésképtelenségi eljárásokkal közvetlenül összefüggő keresetek alapvető adatai, a hazai
fizetésképtelenségi szakértő hivatalos szakmai elérhetősége, valamint az a tény, ha a
felszámolási eljárás egyszerűsített felszámolás (vagyonhiány, vagy pedig alapvető irathiányok
miatt).
Cstv. 6/O. §
Az EU rendelet 48. cikkéhez kapcsolódó rendelkezést tartalmaz. A felszámolási eljárás
befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről akkor dönthet a bíróság, ha az adós
ellen nincs már folyamatban fizetésképtelenségi eljárás az EU rendelet hatálya alá tartozó másik
tagállamban. Ennek külön kimondása azért szükséges, mert a Cstv. 60. §-a szerinti főszabályhoz
képest kiegészítő rendelkezést fogalmaz meg.
Cstv. 6/P. §
A több tagállamra kiterjedő cégcsoportok tagjai elleni fizetésképtelenségi eljárások
összehangolásának eljárási szabályait és garanciáit állapítja meg. A bírósági döntés
megalapozására közgazdasági szempontok figyelembe vétele indokolt, erre tekintettel szakértő
kirendelése is indokolt lehet.
Cstv. 6/Q. §
Tekintettel arra, hogy az EU rendelet értelmében a megindított fizetésképtelenségi eljárást a
joghatóság hiányára hivatkozva is meg lehet támadni, a Cstv. kiegészül ezzel összefüggésben
egy sajátos felülvizsgálati okkal. A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúria elrendelheti a
csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás felfüggesztését is. A Cstv. új 6/Q. §-a értelmében a már
elrendelt csődeljárás, illetve felszámolási eljárás joghatálya a felfüggesztés időtartama alatt is
fennmarad, de a vagyonfelügyelő csak olyan feladatokat láthat el és olyan intézkedéseket hozhat,
amelyek nem ellentétesek a felfüggesztés céljával. A Kúria ugyanis dönthet úgy, hogy a magyar
bíróságnak nincs joghatósága az eljárás megindítására.
6.	§
A Cstv. 9. § (4) bekezdés h) pont elhagyásra kerül, tartalma átkerül az I. fejezetbe, a határon
átnyúló eljárások szabályai közé.
A Cstv. (4) bekezdés h) pontjával összefüggő eljárás-megszüntetési ok úgyszintén átkerül az I.
fejezetnek az EU határon átnyúló eljárások szabályait tartalmazó alcímébe, a 6/G. §-ba.
A Cstv. 9. § (4) és (9) bekezdésének 2018. január 1-jén hatályba lépő módosítása az új Pp-vel
összefüggésben a kérelem elutasítása helyett annak visszautasításáról rendelkezik. Ezenkívül az
eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés lehetőségét külön ki kell mondani, tekintettel az új
25
Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra.
7.	§
Cstv. 25. § új (2) bekezdéséhez:
A felszámolási eljárás iránti kérelmet visszautasító bírósági végzés elleni fellebbezés lehetőségét
külön ki kell mondani, tekintettel az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra.
8.	§
Cstv. új 83/S. §-hoz;
A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások új szabályainak bevezetésével összefüggő
átmeneti rendelkezéseket állapítja meg.
9-10. §
(Cstv. 84/A. § (4) bekezdés és Cstv. 85. § (5) bekezdés)
A törvényi szabályozást nem igénylő részletszabályok rendeletben történő kiadására ad
felhatalmazást.
A magyar fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozására és működtetésére vonatkozó szervezet
kijelölésére a Kormány kap felhatalmazást.
A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggő egyes közzétételek, valamint az
eljáró szervezetek közötti együttműködés részletszabályainak megalkotására az igazságügyért
felelős miniszter kap felhatalmazást.
A fizetésképtelenségi nyilvántartásból történő adatlekérdezés igazgatási szolgáltatási díját
miniszteri rendelet állapítja meg.
11.	§
Cstv. 86. § (3) bekezdés:
A Cstv. jogharmonizációs tájékoztatási szabályait egészíti ki. Tekintettel arra, hogy a
tárgykörben az uniós jog rendeleti szabályozást alkotott, a magyar szabályozás a rendeletek
végrehajtásához szükséges kiegészítő és részletszabályokat állapít meg, egyebekben az EU
rendeletekben foglaltakat kell alkalmazni.
12.	§
A Cstv. 6. § (3) bekezdését egészíti ki a 6/Q. § szerinti felülvizsgálati eljárásra tekintettel.
A Cstv. 6/G. §(3) bekezdésében, 6/P. § (3) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 33/A. § (7) és
26
(8)	bekezdésében, valamint 48. § (3) bekezdésében az új Pp. hatályba lépéséhez igazodóan
történik meg egyes terminológiai változtatások átvezetése.
13.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz:
A Cstv. 6/E. §-a azért vált okafogyottá, mert a tartalma jogszabályszerkesztési okokból átkerül a
6.	§ új (8)-(9) bekezdésébe.
A Cstv. 25. § (1) bekezdés e) pontja (2) és (3) bekezdése, azért vált meghaladottá, mert a
tartalma átkerül a 6/C., illetve a 6/G. §-ba.
A Cstv. 32. §-a hatályon kívül helyezésre kerül, de a szövege pontosított tartalommal átkerül a
Cstv. 6/K. § (5) bekezdésébe.
14.	§
Az illetéktörvény módosítása
Az illetéktörvényben szabályozni kell az EU rendelet alapján belföldi bíróság előtt
kezdeményezett fizetésképtelenségi és ahhoz kapcsolódó egyéb polgári nemperes eljárások
tételes illetékét (az alapeljárás illetékét, a fellebbezés illetékét és a perújítás illetékét).
15.	§
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) módosításában a fióktelep működésével kapcsolatos
nemzetközi jogi kötelezettségekről (nemzetközi szerződés vagy viszonosság) nem kell
tájékoztatót közzétenni, ilyen jogi iránymutatás kiadására a jogalkotási törvény nem ad
lehetőséget.
Az Fkt. 19. §-ának módosítása arra tekintettel szükséges, hogy a fióktelepnek nemcsak be kell
jelentenie a cégbíróságnak a külföldi vállalkozás ellen megindult fizetésképtelenségi eljárást,
hanem közzé is kell tennie ennek a határozatnak a lényeges tartalmát a Cégközlönyben. Ez a
rendelkezés nem vonatkozik az az EU rendelet hatálya alá eső eljárásokra, tekintettel arra, hogy
az EU rendelet a közzétételi kötelezettséget a külföldi fizetésképtelenségi szakértőre (ilyen
hiányában a külföldi adósra) bízza.
Az Fkt. 19. §-ában felsorolásra kerül, hogy mikor terjed ki a külföldi vállalkozás ellen külföldön
indult fizetésképtelenségi eljárás hatálya a belföldi fióktelepre. Az EU rendeletben foglaltakon
kívül csak akkor, ha erre nézve a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország és Magyarország
között viszonosság áll fenn. A viszonosság fennállására vonatkozóan az igazságügyért felelős
miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve ad tájékoztatást.
27
Azokban esetekben, amit az EU rendelet szabályoz a hatálya alá eső határon átnyúló
fizetésképtelenségi ügyekre, nem az Fkt-t, hanem az EU rendeletet és az azt kiegészítő Cstv.
szabályokat kell alkalmazni. Így pl. a külföldi vállalkozás ellen megindított fizetésképtelenségi
eljárás hatálya kiterjed a magyarországi fióktelepre is, tekintettel arra, hogy a fióktelep az EU
rendelet alkalmazásában telephelynek minősül. Az EU rendelet értelmében a másik tagállamban
megindított fizetésképtelenségi főeljárás közzétételével összefüggő intézkedéseket nem a
telephely, hanem a külföldi főeljárásban az adós képviseletére kijelölt személyek teszik meg,
erre az eltérésre célszerű utalni az Fkt. módosításban, mert a főszabály alól kivételt egyértelművé
kell tenni.
Az Fkt. záró rendelkezéseiben az Európai Unió jogának való megfelelés alcím kerül beiktatásra,
továbbá a 1346/2000/EK tanácsi rendelet helyett a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU)
2015/848. európai parlamenti és tanácsi rendeletre kell utalni.
16.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
2018. január 1-jén lépnek hatályba az új Pp-vel összefüggő fogalomhasználatot beiktató, és az új
Pp-vel összefüggő módosítások. Az új Pp-vel összefüggő törvénymódosításokat külön
törvényjavaslat tartalmazza, azonban azoknál a szerkezeti egységeknél, amelyeket a jelen
törvényjavaslat iktat be vagy átszámoz, célszerű az új Pp-val összefüggő technikai
módosításokat is ezzel a törvényjavaslattal átvezetni, továbbá külön megjeleníteni a végzések
elleni fellebbezési jogot.
17.	§
A módosító jogszabály jogharmonizációs záradékát tartalmazza, a jogalkotás szakmai szabályok
szerint tájékoztat arról, hogy a törvénymódosítás a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások
tárgyában kiadott uniós rendeletek végrehajtását szolgálja.
28