﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/16818.
                                                 Benyújtás dátuma: 2017-08-09 11:45
Parlex azonosító: RE4PJYB30003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú
törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes
igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények
módosításáról
1.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
1.	§
 A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(1) Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki
 a)	az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló
 megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai,
 valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
 létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
 részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,
 b)	nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt,
 c)	olyan okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik, amely a jogi szakvizsga előfeltételének
 megfelel,
 d)	a jogi szakvizsgát letette,
 e)	legalább 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,
 f)	nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
 g)	eredményes közjegyzői vizsgát tett, és
 h)	az eljárás nyelvének az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét igazolta.”
2.	§
 A Kjtv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Az eljárás nyelvének az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét a pályázatot
 meghirdető területi kamara elnöksége a pályázat elbírálása keretében vizsgálja.”
3.	§
 A Kjtv. 22. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
 „a) a közjegyző a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel
 meg,”
4.	§
 A Kjtv. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását)
„b) attól az időponttól kezdődően, amelytől a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt
1
feltételeknek már nem felel meg,”
5. §
 A Kjtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt
 veheti fel, aki:
 a)	az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló
 megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai,
 valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
 létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
 részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,
 b)	büntetlen előéletű,
 c)	olyan okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik, amely a jogi szakvizsga előfeltételének
 megfelel, és
 d)	igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére
 munkaszerződést kötött.”
6. §
 A Kjtv. 31/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy akkor válhat
 közjegyzői iroda tagjává, ha
 a)	az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló
 megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai,
 valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
 létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
 részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,
 b)	vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény, és
 c)	nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt.”
7.	§
 A Kjtv. 49/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből,
 ha)
 „b) a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel meg,”
8.	§
 A Kjtv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy az eljárás
2
nyelvétől eltérő nyelven (a továbbiakban: idegen nyelv) készítsen közjegyzői okiratot, ennek
igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló
közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát - az országos kamara kérelmére - az igazságügyért felelős
miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.”
9.	§
A Kjtv. a következő 161/A. § és 161/B. §-sal egészül ki:
„161/A. §
(1)	A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy a közjegyző által borítékba zárva letétbe
helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe
helyezésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely a 159. § a)-c) pontjában foglaltakat
tartalmazza. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(2)	A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi.
A közjegyző a végrendelet megőrzéséért felel.
161/B. §
(1)	A közjegyző - a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással rendelkező, 132. §
szerinti meghatalmazottjának kérésére - a nála letett végrendeletet visszaadja.
(2)	A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe
helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvhöz fűz.
(3)	A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után a Polgári
Törvénykönyv 7:17. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak, és ezt a
jegyzőkönyvben feltünteti.
(4)	A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést
tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét a
közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy
a letétbe helyezést követő 72 órán belül.
(5)	A Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza a végintézkedő nevét, születési nevét,
születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához
szükséges adatokat.”
10.	§
A Kjtv. a következő 179/A. §-sal egészül ki:
„179/A. §
E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények
3
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 17. § (1) bekezdés g) pontját a 2018.
július 1-jét követően meghirdetett pályázatoknál kell alkalmazni.”
11.	§
A Kjtv. 183. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel
állapítsa meg:)
„l) a közjegyzői vizsga részletes szabályait.”
12.	§
A Kjtv.
a)	17. § (2) bekezdésében az „f) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szöveg,
b)	17/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „g) pontjában” szövegrész helyébe az „f) pontjában”
szöveg
lép.
13.	§
Hatályát veszti a Kjtv. 134. § és 135. §-a.
2.	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
14.	§
Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. §
(10)	bekezdése.
3.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
15.	§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 43. §-a következő
(3)	és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából elektronikus úton
megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
(4)	A közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából
elektronikus úton megkeresi a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus
nyilvántartását, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi.”
16.	§
A Hetv. a következő 123. §-sal egészül ki:
4
123. §
A Magyar Ügyvédi Kamara a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában elhelyezett végintézkedések
nyilvántartásba vett adatait 2017. december 31-i állapot szerint átadja a Végrendeletek Országos
Nyilvántartását vezető országos kamara részére, amely gondoskodik az adatok bejegyzéséről.”
17.	§
A Hetv. a következő 124. §-sal egészül ki:
„124. §
Az országos kamara adategyeztetés céljából 2017. december 31-ig a Magyar Ügyvédi Kamara
rendelkezésére bocsátja az ügyvéd által készített vagy letétbe vett végintézkedéseknek a
Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzett adatait annak érdekében, hogy a Magyar
Ügyvédi Kamara intézkedjen e végintézkedéseknek a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában való
elhelyezése iránt.”
4.	Záró rendelkezések
18.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 17. § 2017. december 1-jén lép hatályba.
(3)	A 9-11. §, valamint a 13-16. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
5
Általános indokolás
Az Európai Bizottság - más tagállami eljárásokat követően - 2006-ban indított
kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert jogrendszerében a közjegyzői hivatás
gyakorlása állampolgársági feltételhez van kötve. A Bizottság álláspontja szerint az
állampolgársági feltétel előírása olyan, az uniós joggal ellentétes, állampolgárságon alapuló
megkülönböztetést jelent, amely nem tartozik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a
továbbiakban: EUMSZ) 51. cikkének hatálya alá, amely „a közhatalom gyakorlásához tartósan
vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek” (a közhatalom gyakorlásában való részvétel)
tekintetében kivételt enged az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma alól. Mivel a
Bizottság nem fogadta el Magyarországnak a kötelezettségszegési eljárásban benyújtott válaszát,
2015 áprilisában döntött arról, hogy az ügyet a Bíróság elé viszi.
A Bíróság 2017. február 1-jén hirdetett ítéletet, melyben elmarasztalta Magyarországot. A
Bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarország - mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását
állampolgársági feltételhez kötötte - nem teljesítette az EUMSZ letelepedés szabadságára
vonatkozó 49. cikkből eredő kötelezettségeit, mivel a magyar jogrendben meghatározott
közjegyzői tevékenységek nem jelentenek a közhatalom gyakorlásában való részvételt, tehát
nem tartoznak az EUMSZ 51. cikk első bekezdésében előírt kivétel hatálya alá.
Az ítéletben foglaltak végrehajtásának biztosítása a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
(a továbbiakban: Kjtv.) módosításával valósítható meg.
A módosítás a Bíróság C-392/15. sz. Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben 2017.
február 1-jén hozott ítéletén alapul és a hatályos szabályoknak az ítélet végrehajtása érdekében
történő módosítását szolgálja.
Felülvizsgálatot igényel továbbá a Végrendeletek Országos Nyilvántartására vonatkozó
jogszabályi környezet is. A Kjtv. felhatalmazza a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát, hogy
létrehozza a Végrendeletek Országos Nyilvántartását. A nyilvántartás célja, hogy a hagyatéki
eljárást lefolytató közjegyzők az örökhagyó végakaratáról annak érvényre juttatása érdekében
tájékozódhassanak. A végintézkedésre jogosult személyek azonban szabadon választhatják meg,
hogy milyen formában (közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet) kívánnak a vagyonukról
vagy annak egy részéről haláluk esetére rendelkezni, és lehetőségük van arra is, hogy akár
közjegyzőhöz, akár ügyvédhez forduljanak, ha ehhez jogi közreműködésre van szükségük. Az
ügyvéd által készített vagy ügyvédnél letétbe helyezett végrendeletekre azonban a Magyar
Ügyvédi Kamara is működtet - kamarai szabályzat alapján - egy nyilvántartást, a Központi
Végrendeleti Nyilvántartást. Tekintettel azonban arra, hogy a favor testamenti elvének
érvényesülése megköveteli, hogy a közjegyzők hatékonyan tájékozódhassanak az örökhagyó
végakaratáról, az előterjesztés a Végrendeletek Országos Nyilvántartása adattartalmának
kiegészítését célozza a Központi Végrendeleti Nyilvántartásában szereplő adatok átadása
törvényi alapjának megteremtésével.
6
Részletes indokolás
1.	§
A Kjtv. 17. §-a tartalmazza a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit. A törvényjavaslat a
hatályos feltételrendszert részben újraszabályozza egyrészt az Európai Unió jogának való
megfelelés érdekében, másrészt pedig a közjegyzői tevékenység ellátásához szükséges nyelvi és
szakmai képesítési feltételek előírásával, meghagyva a garanciális jellegű, a közügyektől eltiltás
hatálya alóli mentességet, ami korábban az országgyűlési képviselők választásán való
választhatóság feltételként történő előírásában foglaltatott benne, valamint a cselekvőképességet
érintő gondnokságot és támogatott döntéshozatalt érintő kizáró rendelkezést. A szakmai
képesítések terén a törvényjavaslat - a 2018. december 1-jét követően meghirdetett pályázatok
vonatkozásában - előírja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeként a közjegyzői vizsga
eredményes letételét, valamint olyan okleveles jogász szakképzettséget, amely a külön
jogszabályban szabályozott jogi szakvizsga előfeltételének megfelel. A törvényjavaslat előírja
továbbá a magyar nyelvnek az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét, mely
nélkülözhetetlen a közjegyző oldaláról az eljárások lefolytatásához.
Az Európai Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy a letelepedésnek az EUMSZ 49. cikkében
rögzített szabadságát a közjegyzőkre is alkalmazni kell. Az EUMSZ 49. cikke értelmében az
egyenlő feltételeket az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államnak, vagy olyan államnak az állampolgára számára kell
biztosítani, aki az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású
személy, azaz uniós tagállamok, az Unión kívüli EGT államok, valamint Svájc állampolgárai
számára. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a magyar állampolgársági kritérium helyett a fenti
államok állampolgárságát írja elő a közjegyzővé történő kinevezés feltételeként.
2.	§
Elengedhetetlen, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlója a magyar nyelvet - amely a közjegyzői
eljárások tekintetében háttérjogszabályként érvényesülő Pp. 6. § (1) bekezdése, valamint a 2018.
január 1-jén hatályba lépő, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 113. § (1)
bekezdése szerint az eljárás nyelve - az eljárás lefolytatásához szükséges szinten ismerje. E
nélkül az adott közjegyzői eljárást nem tudja lefolytatni. A magyar nyelv ismeretének előírása az
esélyegyenlőség szempontjából is fontos, mivel így mind a magyar anyanyelvű közjegyző, mind
a külföldi állampolgárságú közjegyzőnek ahhoz, hogy számára idegen nyelven készíthessen
közjegyzői okiratot, igazolnia kell az adott idegen nyelv megfelelő ismeretét.
Mivel a közjegyzői állásokat pályázat útján kell betölteni, és a pályázat meghirdetése és a
kinevezési javaslat elkészítése a területi kamara elnökségének a feladata, a törvényjavaslat a
pályázatot meghirdető területi kamara elnöksége számára előírja, hogy a pályázónak a magyar
7
nyelv megfelelő szintű ismeretéről a pályáztatás során megtartott személyes meghallgatása
keretében győződjön meg.
3-4. §
A törvényjavaslat kodifikációs-technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
5.	§
Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében módosítani szükséges a közjegyzői kar
utánpótlását biztosító közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek kinevezésének feltételéül
szabott állampolgársági előíráson. Az EUMSZ 49. cikke értelmében az egyenlő feltételeket az
Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államnak, vagy olyan államnak az állampolgára számára kell biztosítani, aki az
Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy, azaz uniós
tagállamok, az Unión kívüli EGT államok, vagy Svájc állampolgárai számára. A koherens
szabályozás érdekében pontosítani szükséges az elvárt jogi végzettség megnevezését is: a
törvényjavaslat olyan okleveles jogász szakképzettséget ír elő, amely a külön jogszabályban
szabályozott jogi szakvizsga előfeltételének megfelel.
6.	§
Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében módosítani szükséges a nem közjegyző,
közjegyzőhelyettes, vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői iroda tagjává való
válásának feltételeként előírt állampolgársági kritériumot. Az EUMSZ 49. cikke értelmében az
egyenlő feltételeket az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államnak, vagy olyan államnak az állampolgára számára kell
biztosítani, aki az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású
személy, azaz uniós tagállamok, az Unión kívüli EGT államok, vagy Svájc állampolgárai
számára.
7.	§
Kodifikációs-technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
8.	§
A Kjtv. 114. § (1) bekezdése szerint a közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök
feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására nyelvi
jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes nyelvi
jogosítványát - az országos kamara kérelmére - az igazságügyért felelős miniszter adja ki.
Abban az esetben, ha a közjegyzői hivatás gyakorlása az Európai Unió valamely tagállamának,
8
illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára
számára is nyitva áll, nem világos, hogy mi tekintendő idegen nyelvnek, hiszen egy nem magyar
állampolgár számára a magyar az idegen nyelv. A törvényjavaslat tehát egyértelművé teszi, hogy
a törvény alkalmazásában idegen nyelv az eljárás nyelvétől eltérő nyelv.
9.	§
A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet készítésére vonatkozó anyagi jogi szabályokat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza,
amelynek értelmében közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni [Ptk. 7:14. §]. A
közvégrendelet elkészítésében közreműködő közjegyző tevékenységére vonatkozó szabályokat a
Kjtv. jelenleg is az okiratszerkesztésre vonatkozó rendelkezések között tartalmazza, amit jelen
törvényjavaslat is változatlanul fenntart. Azonban a hatályos Kjtv. „Végrendelet” alcíme szintén
a közjegyzői okiratokra vonatkozó rendelkezések között szabályozza az írásbeli
magánvégrendelet letétbe helyezésének szabályait, ami azonban már nem okiratszerkesztési,
hanem az okirat megőrzésére irányuló tevékenységnek minősül, így a törvényjavaslat a jelenlegi
134-135. §-ok áthelyezésére tesz javaslatot az „Okirat megőrzése” alcím alá.
A magánvégrendelet letétbe vételével kapcsolatban a szabályozás pontosításra szorul arra való
tekintettel, hogy a zártan történő letétbe helyezés nem azt jelenti, hogy a letevő eleve egy lezárt
borítékot ad át a közjegyzőnek, hanem a letétbe helyezéskor kerül zárt borítékba a
végintézkedést tartalmazó okirat.
A törvényjavaslat pontosítja a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó előírásokat is, mivel a Kjtv.
159. §-ában foglalt valamennyi adat nem értelmezhető végrendelet letétbe vétele esetén, így a
jegyzőkönyv tartalmát az általános szabályhoz képest szűkíteni kell.
Rögzíteni kell továbbá, hogy a magánvégrendelet letétbe vétele esetén a közjegyző mindössze a
végrendelet megőrzéséért felel.
A végrendelet visszaadása szempontjából jelentősége van annak, hogy a közjegyző csak olyan
személynek adja vissza a végrendeletet a végrendelkezőn kívül, akinek a végrendelkező
kifejezetten meghatalmazást adott. Előfordulhat ugyanis, hogy a végrendelkező - a végrendelete
letétbe helyezése előtt - általános meghatalmazást adott valakinek, azonban nem szeretné, hogy
ez a személy visszavegye a közjegyzőtől a végrendeletét. Az ilyen helyzetek elkerülését
szolgálja, ha a meghatalmazást kifejezetten a visszavétel céljával adja a végrendelkező.
A törvényjavaslat pontosítja a végrendelet visszaadásáról szóló jegyzőkönyvre vonatkozó
előírást is, tekintettel arra, hogy azt a gyakorlatban nem rávezetik, hanem hozzáfűzik a
végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvhöz.
A hatályos Kjtv. 135. § (4) bekezdésének második mondatában foglalt azon rendelkezés,
miszerint „a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti
9
tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását”,
rendszertanilag megfelelő helyre kerül a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Hetv.) megfelelő módosítása következtében.
10.	§
A közjegyzővé történő kinevezés feltételeként előírt közjegyzői vizsga eredményes letétele a
2018. július 1-jét követően meghirdetett pályázatok elbírálásánál alkalmazandó.
11.	§
A közjegyzővé történő kinevezés feltételeként előírt közjegyzői vizsga részletes szabályainak
miniszteri rendeletben történő megalkotásához a törvényjavaslat felhatalmazó rendelkezéssel
egészíti ki a törvényt.
12.	§
A törvényjavaslatban szereplő módosításokkal összefüggő szövegcserés módosításokat
tartalmaz.
13. §
A törvényjavaslat 9. §-ához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
14-15. §
A Hetv. módosítását az indokolja, hogy a hagyatéki eljárás során az örökhagyó vagyonának
felderítése érdekében végzett tudakozódásra vonatkozó szabályok egy helyre kerüljenek. Így a
Végrendeletek Országos Nyilvántartásából történő lekérdezés szabályait a Kjtv.-ből, a házassági
és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásából való lekérdezés szabályait
a Kjnp.-ből egységesen a hagyatéki eljárás rendelkezései között helyezi el a törvényjavaslat, a
Kjnp. hatályos 36/K. § (10) bekezdésének hatályon kívül helyezése mellett.
16-17. §
Tekintettel arra, hogy a favor testamenti elvének érvényesülése megköveteli, hogy a közjegyzők
hatékonyan tájékozódhassanak az örökhagyó végakaratáról, az előterjesztés a Végrendeletek
Országos Nyilvántartása adattartalmának kiegészítését célozza. Ennek érdekében a
törvényjavaslat előírja, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara egyszeri adatszolgáltatás formájában
továbbítsa a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában elhelyezett és a Központi Végrendeleti
Nyilvántartásba bevezetett végintézkedések adatait a Végrendeletek Országos Nyilvántartását
működtető országos kamara részére. Ezáltal a jövőben a közjegyzők számára a Végrendeletek
Országos Nyilvántartásában való egyszeri lekérdezés elérhetővé teszi a jogi közreműködő
igénybevételével készült vagy letétbe helyezett végintézkedések adatainak az elérését anélkül,
hogy a Magyar Ügyvédi Kamara felé külön megkeresést kellene előterjeszteni. Ez a jogszabályi
megoldás biztosítja azt is, hogy a más-más rendeltetésű nyilvántartások összekapcsolása nélkül
is megvalósuljon a Végrendeletek Országos Nyilvántartása adattartalmának kiegészítése.
10
A Hetv. átmeneti rendelkezései között rendezi a törvényjavaslat azoknak az ügyvéd által készített
vagy letétbe vett és az ügyvéd iratai között őrzött végintézkedéseknek a sorsát is, amelyeket az
ügyvéd a Végrendeletek Országos Nyilvántartása felé bejelentett, azonban a Magyar Ügyvédi
Kamara Irattárába nem továbbított. A végintézkedések fellelhetőségéhez fűződő érdek azonban
azt diktálja, hogy az ügyvédek - kamarai szabályzat alapján - ezeket a végintézkedéseket is
biztonságos őrzés és kezelés céljából a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárába helyezzék el.
A jövőre nézve pedig a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III. 6.) IRM
rendelet módosításával az ügyvédek által készített vagy letétbe vett végintézkedések tekintetében
meg kell erősíteni a Végrendeletek Országos Nyilvántartása felé történő adatszolgáltatást.
18. §
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
11