﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/17165. számú
törvényjavaslat
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2017. augusztus
2017. évi ... törvény
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő
egyes törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 38. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem köteles az illeték előzetes megfizetésére az ügygondnok, a gyámhatóság által
kirendelt eseti gondnok és eseti gyám, valamint az a fél, akinek érdekében az őt megillető
igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult személy vagy szervezet pert
indított.”
(2)	Az Itv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon perek és igények esetén, amelyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló
2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a per tárgyának az értékét meghatározza, az
illeték számításának alapja az ott meghatározott érték.”
(3)	Az Itv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vagylagos vagy eshetőleges igények esetén az illetéket csak egyszer, annak az igénynek
megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.”
(4)	Az Itv. 42. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az
illeték mértéke:)
„c) egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3 000 forint,
legfeljebb 15 000 forint;”
(5)	Az Itv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul - ideértve azt az esetet is, ha a felperes a
keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást
megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja
-, az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért
fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani.”
(6)	Az Itv. 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői
eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az
illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett
összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Ez a szabály nem
alkalmazható, ha
1
a)	a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy
b)	a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett
jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a
megállapodásban foglaltak érvényesítése.
(7)	Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár
közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.”
2.	§
(1)	Az Itv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az
illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt
érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.”
(2)	Az Itv. a 45. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetéke
45/A. § (1) A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási
bírósági eljárás illetéke - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 30 000 forint.
(2)	Az illeték alapjára a 39-41. §-ban foglaltakat, az illeték mértékére a 42. §-ban foglaltakat
kell alkalmazni a marasztalási perben, valamint akkor, ha az eljárás tárgya adó-, illeték-,
adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel,
versenyfelügyeleti üggyel, sajtótermékkel és a panaszügyek kivételével médiaszolgáltatással,
továbbá elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos.
(3)	A kisajátítási kártalanítási határozat jogalapjának vitatása tárgyában kezdeményezett
eljárás illetéke 10 000 forint.
(4)	A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per illetéke - ha az eljárás tárgyának az értéke
nem állapítható meg - 10 000 forint.
(5)	A közigazgatási nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.
(6)	A 42. § (6) és (7) bekezdését a közigazgatási bírósági eljárásban is megfelelően
alkalmazni kell.”
(3)	Az Itv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000
forint.”
(4)	Az Itv. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a fellebbezés a házassági perben hozott ítéletnek a lakáshasználat rendezése iránti
igényre vonatkozó rendelkezése ellen is irányul, ennek értékét a fellebbezési illeték
megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni.”
2
(5)	Az Itv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke
a)	ítélet esetén a 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után 2%, de legalább 10
000 forint, legfeljebb 700 000 forint,
b)	végzés esetén 15 000 forint.”
(6)	Az Itv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 46-48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot hatályon
kívül helyezik, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül;
keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett
illetékkülönbözetet kell megfizetnie.”
3.	§
(1)	Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„a) az eljárást megindító beadvány visszautasításáról - cégbírósági eljárás esetén
hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli visszautasításáról -, valamint az eljárás
megszüntetéséről rendelkező döntés elleni fellebbezés, illetve felülvizsgálat, ha a
megszüntetésre az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt, a
Pp. 259. §-ában foglalt okokból, vagy azért került sor, mert az eljárást megindító beadvány
visszautasításának lett volna helye;”
(2)	Az Itv. 57. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„g) a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;”
(3)	Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„q) az általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás;”
(4)	Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„w) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás;”
(5)	Az Itv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha
a)	a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig - közigazgatási perben legkésőbb az első
tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt -
3
aa)	a felperes eláll a keresetétől;
ab)	az eljárás szünetel, és az eljárás e szünetelés folytán megszűnik;
ac)	az alperes a követelést elismeri, vagy a követelést teljesíti;
ad)	a felek egyezséget kötnek;
ae)	a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik;
b)	a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja - cégbírósági eljárás esetén
hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja -, vagy az eljárást az elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt, a Pp. 259. §-ában foglalt okokból,
vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna
helye.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megfizetett illeték mérsékelt összegén felüli
része beszámít a keresetlevél előterjesztése és a perindítás joghatásainak a fenntartására
irányadó szabályoknak megfelelően, ismételten benyújtott kérelem folytán keletkező eljárás
illetékébe.
(3)	Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát -
közigazgatási perben az első tárgyalást - követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes
keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetve az eljárás megszüntetését a felek közösen
kérik.
(4)	Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát - közigazgatási perben az első tárgyalást - követően egyezséget kötnek. Ha a
felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát - közigazgatási perben az első tárgyalást -
követően törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság
az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő
általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét
kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték
mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.
(5)	Ha az illeték mérséklésének az oka a fellebbezési eljárásban vagy a felülvizsgálati
eljárásban merül fel, a mérsékelt illeték kedvezménye csak a fellebbezési vagy a
felülvizsgálati eljárás illetékére terjed ki.
(6)	Az 58. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a bíróság az eljárást kezdeményező felet
kötelezi az illeték megfizetésére.
(7)	Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának rendelkezését a nemperes eljárásban, továbbá az
egyéb közigazgatási bírósági eljárásban megfelelően alkalmazni kell, ha a fél a bíróság érdemi
határozatának meghozatala előtt áll el a kérelmétől. A fizetési meghagyásos eljárást követően
indult peres eljárásban [42. § (2) bekezdés] - amennyiben ennek feltételei egyébként
fennállnak - a mérsékelt illeték kedvezménye csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített
illetékre terjed ki.
(8)	A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(5) bekezdés
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(9)	A fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni,
ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság
tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson
kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.
4
(10) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (3), (4) és (9) bekezdés rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja
vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles
megfizetni.”
(6)	Az Itv. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„a) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, ha az a
munkavállaló vagy az állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy súlyos
gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségével
kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli
részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;”
(7)	Az Itv. 62. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„g) a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben;”
(8)	Az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„h) a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert
és a szerződő fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve;”
(9)	Az Itv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti
illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az
e törvényben nem rendezett kérdésekben a költségkedvezményekről szóló jogszabályok
rendelkezései az irányadóak.”
(10)	Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő
99/Q. §-sal egészül ki:
„99/Q. § E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel
módosított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell
alkalmazni.”
4.	§
Az Itv.
1.	32. § (1) bekezdésében a „bíróság által felülvizsgált” szövegrész helyébe a
„közigazgatási perben elbírált” szöveg,
2.	Tételes illetékek alcím címében az „illetékek” szövegrész helyébe az „illetékek a
polgári eljárásban” szöveg,
5
3.	46. § (3) bekezdésében a „beavatkozó” szövegrész helyébe a „beavatkozó és az
érdekelt” szöveg,
4.	56. § (2) bekezdésében a „beavatkozóra” szövegrész helyébe a „beavatkozóra és az
érdekeltre” szöveg,
5.	57. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „polgári ügyekben” szövegrész
helyébe a „polgári és közigazgatási ügyekben” szöveg,
6.	57. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog”
szövegrész helyébe a „költségkedvezmény” szöveg,
7.	57. § (1) bekezdés k) pontjában a „bíróság általi felülvizsgálata” szövegrész helyébe
az „ellen indított közigazgatási per” szöveg,
8.	57. § (1) bekezdésp) és s) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe
az „ellen indított közigazgatási per” szöveg,
9.	57. § (1) bekezdés r) pontjában a „bírói felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az
„elleni jogorvoslatra” szöveg,
10.	Illetékfeljegyzési jog alcím címében az „Illetékfeljegyzési” szövegrész helyébe a
„Tárgyi illetékfeljegyzési” szöveg,
11.	59. § (1) bekezdésében az „illetékfeljegyzési” szövegrész helyébe a „tárgyi
illetékfeljegyzési” szöveg,
12.	62. § (1) bekezdésében a „feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet
nélkül” szövegrész helyébe a „felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is -” szöveg,
13.	74. § (2) bekezdésében az „utasították el” szövegrész helyébe az „utasították
vissza” szöveg,
14.	81. § (3) bekezdésében az „ f) pontja” szövegrész helyébe a „ b) pontja” szöveg,
15.	81. § (3) bekezdésében a „jogi hatály” szövegrész helyébe a „joghatás” szöveg
lép.
5.	§
Hatályát veszti az Itv.
a)	az „A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK” alcím címe,
b)	43. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése,
c)	43. § (5) bekezdésében a „Pp. 349. §-ában meghatározott” szövegrész,
d)	az „A JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN” alcím címe,
e)	az „ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN” alcím címe,
f)	56. § (5) bekezdése,
g)	59. § (2) bekezdése,
h)	60. §-a,
i)	61. §-a,
j) 62. § (1) bekezdés r) pontja, valamint
k) 62. § (2) bekezdése.
2.	A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása
6.	§
(1)	A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Hmtv.) 37. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
6
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2)	A Hmtv. 37. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha
rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által
érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve
jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló
tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
7.	§
A Hmtv. 38. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság”
szöveg lép.
3.	A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi
XXXIX. törvény módosítása
8.	§
(1)	A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi
XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 23. § (11) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
7
(2) A Toptv. 23. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha
rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által
érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve
jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló
tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
9.	§
A Toptv. 24. § (2) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság”
szöveg lép.
4.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
10.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a)	4. §-ában a „Polgári perrendtartásnak” szövegrész helyébe a „polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek” szöveg,
b)	43. § (3) bekezdésében a „hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés]” szövegrész
helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóját” szöveg,
c)	116. § (4) bekezdésében az „elutasította” szövegrész helyébe a „visszautasította
vagy elutasította” szöveg
lép.
5.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
11.	§
(1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Csődtv.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
8
„(2) Ahol e törvény valamely intézkedés haladéktalan megtételét vagy végzés haladéktalan
meghozatalát írja elő, annak 3 munkanapon belül kell eleget tenni.”
(2)	A Csődtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes
eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni
azzal, hogy
a)	a csődeljárásban
aa)	felfüggesztésnek nincs helye;
ab)	félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac)	a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a
beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott
elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b)	a felszámolási eljárásban
ba)	nincs helye félbeszakadásnak;
bb)	a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást
kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének
legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat
meghozataláig van helye;
bc)	az eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak
esetén van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd)	az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés
meghozataláig, továbbá a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1)
bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés
elleni fellebbezésnek a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1)
bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
c)	bíróság által tárgyalás tartásának csak az e törvényben meghatározott esetekben van
helye;
d)	ha a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése
szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli
meghallgatást tart;
e)	a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által
engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea)	a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére,
eb)	a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f)	a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban az e törvényben meghatározott esetekben
kötelező;
g)	közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h)	magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás
elbírálásakor van helye
i)	a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás
megszüntetésének nincs helye.”
(3)	A Csődtv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az
adóst, a hitelezőt és a felszámolót - ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli
vagyon felügyelőt is - félnek kell tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló
tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy
által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.”
(4)	A Csődtv. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél a jogerős
végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén
igazolásnak nincs helye. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése tárgyában 30 napon belül
határoz.”
12.	§
(1)	A Csődtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti
kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet
kötelező.”
(2)	A Csődtv. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem
joghatásai fennmaradnak, ha az adós a (4) bekezdés szerinti végzés közlésétől számított 15
napon belül a csődeljárás elrendelése iránti kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti. A
határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a
végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való
lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
(3)	A Csődtv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét,
székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti
kérelem visszautasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre
került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A
csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje 8 nap. A határidő
elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15
napon belül kell elbírálni.”
(4)	A Csődtv. 10. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)
„g) utalást arra, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak
nincs helye, és utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.”
(5)	A Csődtv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési haladék időtartama alatt)
10
„a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított,
folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítás
elbírálható,”
(6)	A Csődtv. 21/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt
jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a
csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget
jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.”
13.	§
(1)	A Csődtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről
a jogi képviselet kötelező.”
(2)	A Csődtv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét
állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló
kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye; felülvizsgálatnak nincs helye. A felszámolás kezdő időpontja
a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).”
(3)	A Csődtv. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül hivatalból meg kell szüntetni
az adós ellen kezdeményezett egyéb felszámolási eljárást, ha pedig a másik eljárásban az adós
értesítése még nem történt meg, a felszámolás elrendelése iránti kérelmet vissza kell
utasítani.”
(4)	A Csődtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe
tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet
érvényesíteni. A hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó
szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítás útján
is érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a
hitelező volt.”
(5)	A Csődtv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete
rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget
jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés
ellen perújításnak nincs helye. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen
fellebbezésnek van helye.”
11
(6)	A Csődtv. 45/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az
önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a
bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését. A jogerős végzés
kivonatának a Cégközlönyben történő közzétételéről a bíróság haladéktalanul intézkedik. A
végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az
adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de
legalább 200 000 forint, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a
bíróság - a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama
figyelembevételével - ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.”
(7)	A Csődtv. 45/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adósnak a (2) bekezdés szerinti felszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelmét
elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(8)	A Csődtv. 46. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdésekkel egészül ki:
„(6a) A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti perben a munkavállaló számára megítélt
követeléseket - ide értve a perköltséget is - a felszámoló a határozat jogerőre emelkedésétől
számított 30 napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi és erről a hitelezőt tájékoztatja.
(6b) Ha a munkavállaló a Pp. 508. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben munkaügyi
pert nem indít vagy a per jogerős érdemi határozat nélkül fejeződik be, a felszámoló a
munkavállaló hitelezői igényének nyilvántartásba vételét megtagadja és erről a munkavállalót
tájékoztatja.”
14.	§
(1)	A Csődtv. 63/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a
felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli
jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának,
illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró
adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és
az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek
tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a
behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A
kérelem beérkezését követő 8 napon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a
vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti
eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a
vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 napon belül lehet benyújtani. A
határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a
felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A bíróság a kifogást 5 napon belül
megküldi a felszámolónak, aki arra 8 napon belül tehet észrevételeket. A kifogásnak helyt adó
végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást benyújtó fél
fellebbezhet a közléstől számított 8 napon belül. A bíróság a felszámoló (1) bekezdés szerinti
kérelmét akkor is elutasítja, ha az egyszerűsített felszámolás feltételei nem állnak fenn, az
elutasító végzés ellen a felszámoló élhet fellebbezéssel a végzés közlésétől számított 8 napon
belül. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni.”
12
(2)	A Csődtv. 63/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a felszámoló által benyújtott jelentést és vagyon felosztási javaslatot - a kifogás
elbírálásának eredményeként - nem kell átdolgozásra visszaadni a felszámolónak, a bíróság
végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők
közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós jogutód nélküli
megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak
be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől
számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában
a bíróság 15 napon belül dönt. Az adós jogutód nélküli megszüntetéséről és a felszámolási
eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”
(3)	A Csődtv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felszámolási eljárásban egyesítésnek, felfüggesztésnek nincs helye. A felszámolási
eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén, az elsőfokú
és a másodfokú eljárásban legfeljebb egy-egy alkalommal van helye azzal, hogy három hónap
szünetelés elteltével az eljárás megszűnik.
(7)	A bíróság soron kívül jár el.”
15.	§
A Csődtv.
1.	6. § (5) bekezdésében a „Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja”
szövegrész helyébe a „Pp.-ben és az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban
meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja” szöveg,
2.	9. § (1) bekezdésében az „elutasítására” szövegrész helyébe a „visszautasítására”
szöveg,
3.	10. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul végzést hoz” szövegrész helyébe a „15
napon belül végzést hoz” szöveg,
4.	10. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul végzést hoz” szövegrész helyébe a „15
napon belül végzést hoz” szöveg,
5.	10. § (1) bekezdésében a „végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” szövegrész
helyébe a „végzés ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - jogorvoslatnak nincs
helye” szöveg,
6.	12. § (4) bekezdésében a „közokiratba foglalt hitelezői követelést [Pp. 195. §],”
szövegrész helyébe a „közokiratba [Pp. 323. §] foglalt hitelezői követelést,” szöveg,
7.	15. § (3) bekezdésében a „külön fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a
„fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni” szöveg,
8.	27/A. § (10) bekezdésében az „érintett felszámoló élhet fellebbezéssel” szövegrész
helyébe az „érintett felszámoló, valamint - a végzésnek a felszámolót megillető díj és
költségtérítést megállapító rendelkezése ellen - a hitelező élhet fellebbezéssel” szöveg,
9.	A 46. § (6) bekezdésében az „a vitathatónak minősíthető igényeket elbírálás végett”
szövegrész helyébe az „a vitatott igényeket - kivéve a Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetet
-	elbírálás végett” szöveg,
10.	46. § (6) bekezdésében a „megküldi,” szövegrész helyébe a „megküldi - a vitatott
hitelezői igénynek a felszámolási bíróság általi elbírálása tárgyában hozott végzés ellen
fellebbezésnek van helye -,” szöveg,
13
11.	50. § (6) bekezdésében a „végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja” szövegrész
helyébe a „végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
szöveg,
12.	56. § (1) bekezdésében a „kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs
helye” szövegrész helyébe a „kifogásnak helytadó végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye” szöveg,
13.	60. § (1) bekezdésében az „és az adós megszüntetéséről,” szövegrész helyébe az
„és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről,”szöveg,
14.	66. § (3) bekezdésében a „3 munkanapon belül hoz végzést, és haladéktalanul,”
szövegrész helyébe az „5 munkanapon belül hoz végzést, és egyidejűleg” szöveg,
15.	68. § (5) bekezdésében a „3 munkanapon belül hozza meg, és haladéktalanul,
külön jogszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe a „3 munkanapon belül
hozza meg, és egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott módon” szöveg,
16.	69. § (1) bekezdésében a „Pp. 96. § (3)” szövegrész helyébe a „Pp. 133. § (3)”
szöveg,
17.	69. § (6) bekezdésében a „Pp. 96. § (3)” szövegrészek helyébe a „Pp. 133. § (3)”
szöveg
lép.
6.	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosítása
16.	§
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Kpjtv.) 3. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész
helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg lép.
17.	§
Hatályát veszti a Kpjtv. 11. §-a.
7.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
18.	§
Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. § (6) bekezdésében
a „[polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §]” szövegrész.
8.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
19.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 42/B. §
(1)	bekezdés c) pontjában az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg lép.
14
9. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
20.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 9. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes
eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Vht. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatót nem illeti meg a
költségmentesség és a költségfeljegyzési jog.”
(3)	A Vht. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Közérdekű perben (Pp. XLII. Fejezet) hozott határozat alapján végrehajtási lap
kiállítását kérheti az, aki az ítélet tartalma alapján érintett jogosultnak [Pp. 577. § (1)
bekezdés] minősül a követelés vonatkozásában. A végrehajtást kérő az érintett jogosulti
körhöz való tartozását az ítéletben meghatározott módon köteles a kérelmében igazolni.
(2)	Társult perben (Pp. XLIII. Fejezet) hozott határozat végrehajtásának elrendelése céljából a
társult per reprezentatív felperesének kérelme alapján a társult per felpereseinek követelései
tárgyában egy közös végrehajtási lapot is ki lehet állítani. Ennek feltétele, hogy a társult
perlési szerződés [Pp. 586. § (1) bekezdés] a reprezentatív felperest, mint reprezentatív
végrehajtást kérőt a közös végrehajtás kezdeményezésére feljogosítsa.”
(4)	A Vht. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértő és szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével
felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A költségekre
a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe.”
(5)	A Vht. 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kézbesítési megbízottra vonatkozó, a Pp. 143. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a
végrehajtási eljárás során megfelelően irányadó.”
21. §
(1)	A Vht. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt
már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a
végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy
15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a
34.	§ (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse
15
meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti
jogkövetkezményekre.
(2)	Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását elismerte, és a felhívásban
megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
(3)	Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós
állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet
beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az
esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a
végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt
költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására
folytatja az eljárást.
(4)	Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben
alaptalan, részben szűnt meg vagy az elévülés csak részben következett be.
(5)	Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását nem ismerte el, az adós a
végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.”
(2)	A Vht. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A végrehajtási eljárás szünetelése vonatkozásában a Pp. 121. § (3) bekezdése,
valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi... törvény 1. § (8) bekezdése nem
alkalmazandó.”
(3)	A Vht. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a
végrehajtást, ha
a)	közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős
határozat hatályon kívül helyezte, illetve megváltoztatta, vagy
b)	jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal
ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló
jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.
(2)	A bíróság a végrehajtás korlátozásáról - ha az elbíráláshoz szükséges tények nem
állapíthatóak meg - a felek meghallgatása, a végrehajtó megnyilatkoztatása vagy egyéb
bizonyítás felvétele után határoz.
(3)	A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a
végrehajtási költséget.
(4)	Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére
végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetve részben - térítse vissza
az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget,
illetve annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése
végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg
(átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.
16
(5)	A (4) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy
keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).”
(4)	A Vht. 217. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kifogásra a Pp. perindításra vonatkozó rendelkezései közül az áttételre, a
visszautasításra és az elutasításra, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások
fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban,
de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása
érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy
visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.”
(5)	A Vht. 317. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„j) 37/B. § (4) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a
bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai
parlamenti és a tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
22.	§
A Vht.
a)	12. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész
helyébe a „visszautasításának”, az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a
„visszautasítja” szöveg;
b)	19/A. §-ában, 31/D. § (1) és (3) bekezdésében, 35/A. § (6) bekezdésében a
„vélelem” szövegrész helyébe a „fikció” szöveg;
c)	31/E. § (4) bekezdésében a „24. §-át” szövegrész helyébe a „21. és 22. §-át”;
d)	37/A. §-ában a „vélelem megdöntésére irányuló kérelem” szövegrész helyébe a
„kifogás” szöveg, a „99/B. §-ában” szövegrész helyébe a „140. §-ában” szöveg;
e)	37/B. § (3) bekezdésében a „102. § (2) és (5)-(7)” szövegrész helyébe a „145. § (3)
és (6)” szöveg;
f)	37/C. § (6) bekezdésében a „vélelem” szövegrészek helyébe a „fikció” szöveg;
g)	48. § (7) bekezdésében a „217. §-ának (5)” szövegrész helyébe a „344. § (6)”
szöveg;
h)	180/A. § (1) bekezdésében a „67. § (1) bekezdés a) és c)” szövegrész helyébe a „65.
§ a)-c)” szöveg;
i)	214. § (2) bekezdésében a „XIV. fejezetének (270-275/B. §-ának)” szövegrész
helyébe a „felülvizsgálatra vonatkozó” szöveg;
j) 217. § (5) bekezdésében a „120. §” szövegrész helyébe a „166. §” szöveg;
k) 288. § (1) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg
lép.
10.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
23. §
17
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (3) és (4) bekezdésében a
„közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró
bíróság” szöveg lép.
11.	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
24.	§
(1)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 85. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2)	Az Szt. 85. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha
rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által
érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve
jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló
tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3)	Az Szt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás
lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(4)	Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására
irányuló kérelmet nemperes eljárásban - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések
18
alkalmazásával - bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem
szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes
eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5)	Az Szt. a következő 94/A. §-al egészül ki:
„94/A. § A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati
eljárásokat is.”
(6)	Az Szt. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi
tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.”
(7)	Az Szt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.”
25.	§
(1)	Az Szt. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szabadalombitorlás miatt indított perekben ideiglenes intézkedést - az ellenkező
valószínűsítéséig - a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő
okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi
oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni
a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes
körülményeit, különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy
az elsőfokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos európai
szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az
Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A különös méltánylást
érdemlő ok fennállását megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a
szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló
személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.”
(2)	Az Szt. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szabadalombitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes
intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp.
perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt
többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes
intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti
eljárásra e törvény, valamint a Pp. szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel - kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a
szabadalombitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes
eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.”
(3)	Az Szt. 104. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
19
„(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes
intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül,
legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírálja el.
(8)	A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti
kérelem - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - tárgyában
hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a
szabadalombitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem
indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes
intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzésben határoz.”
(4)	Az Szt. 104. § (10)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szabadalmas a
szabadalombitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az
előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes
bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság
soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel
bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell
kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.
(11)	A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt nem indította meg az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában
soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel
határoz.
(12)	Az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető
intézkedéseket is - elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető,
ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás
elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b)
pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat
okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság
az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes
bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően
haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a
meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés
megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes
bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt
küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás
elrendelése iránti kérelmet.
(13)	A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve
-	az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
(14)	Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott
biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás
20
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak
hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték
visszaadásáról vagy kiadásáról. ”
(5)	Az Szt. 104. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az (1) bekezdés szerinti, valamint minden más szabadalommal kapcsolatos perben
egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni a 89. §-ban, 94. §-ban, valamint 95. § (3)
bekezdésben foglalt eltérésekkel.”
26.	§
Az Szt.
a)	89. §-ában és 90. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Pp. általános
rendelkezéseiben” szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg,
b)	90. § (1) bekezdés b) pontjában a „Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó -
rendelkezéseiben megjelölt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti”
szöveg,
c)	101. § (2) bekezdésében a „Pp. 257. §-ában” szövegrész helyébe a „Pp. 389-391. §-
ában” szöveg,
d)	104. § (5) bekezdés c) pontjában a „biztosíték” szövegrész helyébe az „ellenbiztosíték”
szöveg,
e)	104. § (6) bekezdésében „A biztosíték letételét” szövegrész helyébe „Az ellenbiztosíték
adását” szöveg,
f)	104. § (9) bekezdésében „az ellenfelet” szövegrész helyébe „az ellenérdekű felet”
szöveg
lép.
27.	§
Hatályát veszti az Szt. 104. § (18) bekezdése.
12.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
28.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban:
Nbtv.) 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter határozatát az érintett közigazgatási perben támadhatja meg. Az eljárásra
kizárólag a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróság a jogsértő
határozatot megsemmisíti.”
29.	§
Az Nbtv. 72/D. § (12) bekezdésében a „polgári perrendtartás közigazgatási perekre
vonatkozó” szövegrész helyébe a „közigazgatási perrendtartásról szóló törvény” szöveg lép.
21
13. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
30.	§
(1)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény (a továbbiakban: Hare tv.) 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék
kizárólagos illetékességébe tartozó polgári nemperes eljárás.
(2) Az adósságrendezési eljárás lefolytatása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a)	az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye,
b)	szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának időpontjáig, az eljárásban
részt vevő felek közös kérelmére van helye,
c)	az eljárás megszüntetésének az adósságrendezés megindításának időpontjáig van
helye.”
(2)	A Hare tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A bíróság a kérelmet visszautasítja, ha
a)	azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b)	a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem egészítette ki,
vagy ismét hiányosan adta be;
c)	a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el;
d)	a hitelező a 7. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt kezdeményezte az
eljárást.
(2)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti visszautasító végzés közlésétől számított 15
napon belül a kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti, az adósságrendezési eljárás
lefolytatása iránti kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő
elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a visszautasító
végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való
lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
(3)	A Hare tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik feltétel fennáll,
végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, ellenkező esetben az adósságrendezés
megindítását kezdeményező kérelmet elutasítja. Az adósságrendezés megindítását elrendelő
végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(4)	A Hare tv. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”
22
(5)	A Hare tv. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság végzéssel
jóváhagyja, az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánítja, és elrendeli e végzésnek a
jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben való közzétételét. Az egyezséget jóváhagyó
és eljárást befejezettnek nyilvánító végzés ellen fellebbezésnek van helye; perújításnak és
felülvizsgálatnak nincs helye. Ha az egyezség nem felel meg az e törvényben foglalt
követelményeknek, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli az eljárás
folytatását a 29. §-ban szabályozott vagyonfelosztási szabályok szerint.
(4)	Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejűleg a bíróság külön végzésben a
pénzügyi gondnokot felmenti, és - a 33. §-ban foglaltak szerint - megállapítja a díját. A
végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi gondnok és a miniszter részéről
fellebbezésnek van helye.”
(6)	A Hare tv. 32. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá a pénzügyi gondnok és a polgármester
meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról. A vagyonfelosztás jóváhagyása
tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4)	Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi gondnokot a
vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok
haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az
adósságrendezési eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja; a végzés ellen fellebbezésnek van
helye, perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4a) Ha a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően a helyi önkormányzat és hitelezői a
hitelezők követelésének kielégítését célzó egyezséget kötnek és az egyezség megfelel a
jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget végzéssel jóváhagyja és az adósságrendezési
eljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezségkötésre és a bíróság végzésére a 20. § (3) és (4)
bekezdését, a 20/A. §-t, a 22. § (3) és (4) bekezdését, a 22/A-24. §-t, a 25. § (1)-(4)
bekezdését, a 26. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni. Az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott
végzés ellen fellebbezésnek van helye, perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.
(5)	A bíróság az eljárást befejezetté nyilvánító végzésben a pénzügyi gondnokot e tisztsége
alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi
gondnok és a miniszter fellebbezhet.
(6)	Az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító végzést a bíróság a Cégközlönyben
haladéktalanul közzéteszi.”
31.	§
A Hare tv.
a)	3. § (4) bekezdés a) pontjában az „eljárás megszüntetése” szövegrész helyébe az
„adósságrendezés megindítását kezdeményező kérelem elutasítása” szöveg,
b)	6. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el” szövegrész
helyébe a „nem utasította vissza” szöveg,
23
c)	14. § (2) bekezdés h) pontjában „az általános hatáskörű bíróság előtt” szövegrész
helyébe „a Pp. IV. Fejezete alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt”
szöveg,
d)	14. § (4) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasítja; a kifogás
tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye”szöveg,
e)	14. § (5) bekezdésben a „csökkentheti” szövegrész helyébe a „csökkentheti; a
végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
f)	15. § (2) bekezdésében „az általános hatáskörű bíróság” szövegrész helyébe „a Pp.
IV.	Fejezete alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság” szöveg
lép.
14.	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
32.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény „A közraktári tevékenységből
eredő perek” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A közraktári tevékenységgel kapcsolatos és a közraktári jegyre alapított perek
23/A. § (1) A közraktári tevékenységből eredő perekben, a közraktárban letett árura
vonatkozó birtokperekben és a közraktári jegyre alapított perekben a polgári perrendtartásról
szóló törvény rendelkezéseit a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott perekben a keresetet más keresettel összekapcsolni
nem lehet.
(3)	A perben az írásbeli ellenkérelem és beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó
határidő tizenöt nap, amelyet a bíróság kivételesen legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthat. Viszontkereset előterjesztésének nincs helye.
(4)	A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye. A tárgyalási
időköz nyolc nap, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap.
(5)	A perben a bíróság soron kívül jár el.
(6)	A bíróság határozatában a teljesítési határidőt három napban köteles megállapítani. A
fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított három nap.”
15.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
33.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
24
a)	31. § (1) bekezdés g) pontjában a „közigazgatási perben” szövegrész helyébe a
„közigazgatási vagy polgári perben” szöveg,
b)	31. § (1) bekezdés m) pontjában és 32/C. § (1) bekezdés m) pontjában az „1952. évi
III.	törvény XVIII. Fejezete” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvény XXXII.
Fejezete” szöveg
lép.
16.	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
módosítása
34.	§
(1)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) 77. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2)	A Vt. 77. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha
rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által
érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve
jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló
tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3)	A Vt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás
lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
25
(4)	A Vt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására
irányuló kérelmet nemperes eljárásban - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések
alkalmazásával - bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem
szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes
eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5)	A Vt. a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati
eljárásokat is.”
(6)	A Vt. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi
tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.”
(7)	A Vt. 89. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.”
35.	§
(1)	A Vt. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező
valószínűsítéséig - a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő
okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll,
és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a
bitorlással szemben.”
(2)	A Vt. 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védjegybitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés
iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást
megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek
hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti
kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásra e
törvény, valamint a Pp. szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel -
kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a
pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli
összeget kell megfizetni.”
(3)	A Vt. 95. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes
intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül,
26
legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(8)	A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti
kérelem - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - tárgyában
hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a
pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem
indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes
intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.”
(4)	A Vt. 95. § (10)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult
a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az
előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes
bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság
soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel
bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell
kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.
(11)	A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában
soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel
határoz.
(12)	Az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető
intézkedéseket is - elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető,
ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás
elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b)
pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat
okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság
az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes
bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően
haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a
meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés
megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes
bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt
küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás
elrendelése iránti kérelmet.
(13)	A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve
-	az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
(14)	Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott
biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak
hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték
visszaadásáról vagy kiadásáról.”
27
(5) A Vt. 95. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a védjeggyel kapcsolatos minden más
perben egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni az e törvény 80. §-ában és 85. §-ában,
valamint 86. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.”
36.	§
A Vt.
a)	80. §-ában és 81. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Pp. általános
rendelkezéseiben” szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg,
b)	81. § (1) bekezdés b) pontjában a „Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó -
rendelkezéseiben megjelölt” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,
c)	93. §-ában a „257. §-ában” szövegrész helyébe a „389-391. §-ában” szöveg,
d)	95. § (5) bekezdés c) pontjában a „biztosíték” szövegrész helyébe az
„ellenbiztosíték” szöveg,
e)	95. § (6) bekezdésében „A biztosíték letételét” szöveg helyébe „Az ellenbiztosíték
adását” szöveg,
f)	95. § (9) bekezdésében „az ellenfelet” szövegrész helyébe „az ellenérdekű felet”
szöveg
lép.
37.	§
Hatályát veszti a Vt. 95. § (16) bekezdése.
17.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
38.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 81/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság polgári nemperes eljárásban, a határozat megküldésétől számított tizenöt napon
belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Az eljárás a
járásbíróság hatáskörébe tartozik.
(3)	Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági
eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit
megfelelően kell alkalmazni.”
(2)	A Gyvt. a következő 127/A. §-sal egészül ki:
28
„127/A. § A gyámhatóság akkor is félként jár el azokban a közigazgatási perekben, polgári
perekben, valamint egyéb bírósági eljárásokban, amelyekben jogszabály alapján perindításra
jogosult, ha egyébként nincs perbeli jogképessége.”
(3)	A Gyvt. 136. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgári perben érintett kiskorú tartózkodási helyére vonatkozóan a szülő tájékoztatását
a bíróság és a gyámhatóság megtagadhatja a korlátozottan cselekvőképes gyermek kérelmére,
vagy a kiskorú törvényes képviselője kérelmére, ha a gyermek nincs a szülő gondozásában, a
szülő nem jogosult vele kapcsolatot tartani vagy csak felügyelt kapcsolattartásra jogosult és a
gyermek tartózkodási helyének szülő általi megismerése az érdekét veszélyeztetné.”
18.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
39.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
79/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg
lép.
19.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
40.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6)
bekezdés s) pontjában az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2)”
szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvény 439. § (2)” szöveg lép.
20.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
41.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 21. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás polgári nemperes
eljárás, amely a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárásban a bíróság soron kívül jár el.
Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más
nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a
bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági
nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó
általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2)	Az Eütv. 187/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a kérelemről polgári nemperes eljárásban, a kérelmező és a törvényes
képviselő, illetve a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. Ha e
29
törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a
polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni. A bíróság a jognyilatkozatot abban az esetben pótolja, ha a művi meddővé tétel
elvégzése a kérelmező érdekét - figyelembe véve különösen a kérelmező egészségügyi,
személyi és családi körülményeit - nem sérti.”
(3)	Az Eütv. 187/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a kérelemről polgári nemperes eljárásban, a cselekvőképtelen személy, a
törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül
határoz. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a
bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes
eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(4)	Az Eütv. 199. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság
határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. A bíróság a
határozatot, annak meghozatalától számított legkésőbb öt napon belül írásba foglalja és az
írásba foglalást követő kettő napon belül elrendeli annak kézbesítését.”
(5)	Az Eütv. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az e fejezetben szabályozott eljárások során a járásbíróság hatáskörébe tartozó
polgári nemperes eljárásban jár el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más
nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a
bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági
nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó
általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A 196-200. §-ok szerinti eljárásokban
kijelölt bírósági titkár is eljárhat.”
(6)	Az Eütv.
a)	21. § (2) bekezdésében a „keresetet indít” szövegrész helyébe a „kérelmet terjeszt
elő” szöveg,
b)	187/A. § (3) bekezdésében a „keresetet indíthat” szövegrész helyébe a „kérelmet
terjeszthet elő” szöveg,
c)	187/B. § (2) bekezdésében az „indíthat keresetet” szövegrész helyébe a „terjeszthet
elő kérelmet” szöveg
lép.
21.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
42. §
30
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 38.
§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e § szerinti pert a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell
lefolytatni.”
(2)	Az Fgytv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e § szerinti pert a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell
lefolytatni.”
43.	§
Az Fgytv. 34. § (8) bekezdésében „a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény I.-XIV. fejezetének” szövegrész helyébe „a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) I-XXX. fejezetének” szöveg lép.
22.	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
44.	§
(1)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/D. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő
nevét.”
(2)	Az Szjt. 41/D. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a kérelem által érintett
rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi felülvizsgálatára irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(3b) A kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet,
illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául
szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
31
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3)	Az Szjt. 41/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 41/C. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásban azokra az eljárási
kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló
2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból
eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról,
valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4)	Az Szjt. 41/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi
Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(5)	Az Szjt. 41/D. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) A bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra
vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást. Az eljárásban szünetelésnek helye nincs.”
(6)	Az Szjt. 41/D. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott
határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a
rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.”
(7)	Az Szjt. 41/D. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat
is.”
45.	§
(1)	Az Szjt. 94/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező
valószínűsítéséig - a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő
okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem
alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutódja vagy a mű olyan felhasználója, illetve a
szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a
jogsértéssel szemben.”
(2)	Az Szjt. 94/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerzői jog megsértése vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes
intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp.
perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt
többletfeltételek hiányában is. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásra e törvény, valamint a
Pp. szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell alkalmazni. Ha a
kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert
32
megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget
kell megfizetni.”
(3)	Az Szjt. 94/A. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes
intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül,
legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(7)	A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti
kérelem - a (4) és (5) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is ideértve - tárgyában
hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a
szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában
nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes
intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.”
(4)	Az Szjt. 94/A. § (9)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés
tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítást
elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül,
legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a
per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes
törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a
legcélszerűbben folytatható le.
(10)	A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes
bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron
kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
(11)	Az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) és (5) bekezdés alapján elrendelhető
intézkedéseket is - elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető,
ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás
elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b)
pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat
okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság
az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes
bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően
haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a
meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés
megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes
bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt
küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás
elrendelése iránti kérelmet.
(12)	A bíróság az előzetes bizonyítás és - a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve
-	az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
33
(13)	A (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott
biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak
hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték
visszaadásáról vagy kiadásáról.”
46.	§
Az Szjt.
a)	41/D. § (8) bekezdésének nyitó szövegrészében a „törvény általános szabályaiban”
szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg,
b)	41/D. § (8) bekezdés b) pontjában a „polgári perrendtartásról szóló törvény
általános - a bírák kizárására vonatkozó - szabályaiban megjelölt” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg,
c)	94/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „biztosíték” szövegrész helyébe az
„ellenbiztosíték” szöveg,
d)	94/A. § (5) bekezdésében „A biztosíték letételét” szövegrész helyébe „Az
ellenbiztosíték adását” szöveg,
e)	94/A. § (8) bekezdésében „az ellenfelet” szövegrész helyébe „az ellenérdekű felet”
szöveg
lép.
23.	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
47.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 32. § (5) bekezdésében a
„nemperes” szövegrész helyébe a „polgári nemperes” szöveg lép.
24.	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
48.	§
(1)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a
továbbiakban: Fmtv.) 61. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2)	Az Fmtv. 61. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
34
a)	a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha
rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által
érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve
jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló
tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
49.	§
Az Fmtv. 63. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság”
szöveg lép.
25. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX.
törvény módosítása
50.	§
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX.
törvény 6. § (4) bekezdésében a „Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) 121. § (1)” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (1)-(3)” szöveg lép.
26.	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
51.	§
(1)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kztv.)
1.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló
törvény szerinti gondnoksági perekben, származási perekben, a szülői felügyelet
gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos
perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő
személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok
érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának
megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági
perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá
35
érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság
felbontásához.”
(2)	A Kztv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön
törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során,
mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes
bírósági eljárásban eljáró bíró.”
27.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
52.	§
(1)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.)
11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben vagy munkavállalói
költségkedvezményben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél
pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó
ügyvéd díját az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.”
(2)	A Jstv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatásra rászorultnak tekintendő)
„b) a fél, ha költségmentesség illeti meg.”
53.	§
A Jstv.
a)	5. § (1) bekezdésében az „a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj”
szövegrész helyébe az „az öregségi teljes nyugdíj” szöveg,
b)	7. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakásigény külön” szövegrész helyébe az
„lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló” szöveg,
c)	56. § (1) bekezdés c) pontjában az „a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek
viselésére is kiterjedő személyes” szövegrész helyébe az „a 11/A. § (1) bekezdés szerinti”
szöveg,
d)	62. § (5) bekezdésében a „perköltség viseléséről szóló jogerős” szövegrész helyébe
a „pártfogó ügyvédi díj viselését megállapító jogerős bírósági” szöveg
lép.
54.	§
Hatályát veszti a Jstv.
a)	15. § c) pontjában a „tárgyi” szövegrész,
b)	56. § (1) bekezdés d) pontja,
c)	56. § (2) bekezdésben az „és d)” szövegrész,
36
d)	62. § (3) bekezdésében a „ , valamint a bíróság részleges költségmentességet
engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet,”
szövegrész.
28.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény módosítása
55.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény
a)	12. §-ában a „személyiségi jogi per, munkaügyi per,” szövegrész helyébe a
„személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal
kapcsolatos per, valamint” szöveg,
b)	18. § (1) bekezdésében a „személyiségi jogi per, munkaügyi per” szövegrész helyébe a
„személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal
kapcsolatos per” szöveg,
c)	19. § (2) bekezdésében a „másik felet terheli annak bizonyítása” szövegrész helyébe a
„másik félnek kell azt bizonyítania” szöveg,
d)	20. § (1) bekezdésében a „személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert” szövegrész
helyébe a „személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati
jogviszonnyal kapcsolatos pert” szöveg
lép.
29.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
56.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: 2005. évi
XVIII. törvény) 51. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően
irányadók.”
57.	§
Hatályát veszti a 2005. évi XVIII. törvény 51. § (13) bekezdésében a „perújításnak és”
szövegrész.
30.	Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel
összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
szóló 2005. évi XLVIII. törvény módosítása
37
58. §
(1)	Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel
összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
2005. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: 2005. évi XLVIII. törvény) 1. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes
eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A 2005. évi XLVIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A bíróság szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy
az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.”
(3)	A 2005. évi XLVIII. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) A kérelemnek helyt adó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(4)	A 2005. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A kirendelt szakértőre a Pp. a közreműködőkkel szemben alkalmazható kényszerítő
eszközökre és a kirendelt szakértő díjának a csökkentésére irányadó szabályait megfelelően
alkalmazni kell.”
31. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény módosítása
59.	§
Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami
kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 28. § (3) bekezdése.
32.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V.	törvény módosítása
60.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Az eljárás során költségkedvezmény nem engedélyezhető.”
38
(2)	A Ctv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő
lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja, ha a cégbejegyzési
kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy e törvény 1. számú mellékletében
felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy
csak részben fizették meg. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs
helye.”
(3)	A Ctv. 45. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a cégbejegyzési kérelmet visszautasító végzés közlését követően nyolc napon belül a
cégbejegyzési kérelmet szabályszerűen újra előterjesztik, a kérelem előterjesztéséhez fűződő
joghatások fennmaradnak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet
használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs
helye.”
(4)	A Ctv. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a cég bejegyzését a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de az (5)
bekezdésben meghatározott határidőn túl kérik, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett
fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell
tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
(5)	A Ctv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást
hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel
elutasítja; visszautasításnak már nincs helye. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos
teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben
feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.”
(6)	A Ctv. 48. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a cég bejegyzését az elutasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de a (9)
bekezdésben meghatározott határidőn túl kérik, azt az elutasító végzés ellen előterjesztett
fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell
tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
61.	§
(1)	A Ctv. 65. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek
nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához
ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok
jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a
rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül
helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A cég kérelemre történő
törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell
megindítani.”
39
(2)	A Ctv. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott perekben a kereset más keresettel nem kapcsolható
össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel
elrendelésének nincs helye.”
(3)	A Ctv. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tag
kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez - a Pp. 171. §-
ban meghatározottakon túl - csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás
tárgyában hozott határozatát.
(2)	A perben
a)	viszontkeresetnek,
b)	a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
c)	a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint
d)	az eljárás felfüggesztésének
nincs helye.
(3)	A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül
más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs
helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül
elállhat.
(4)	A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt
külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes
hivatkozhat.
(5)	Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása
iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a bíróság a felfüggesztő
végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye.
(6)	Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak nincs helye.”
62.	§
(1)	A Ctv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra
vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye és
költségkedvezmény nem engedélyezhető.”
(2)	A Ctv. VII. Fejezet 1. Cím címének helyébe a következő cím lép:
40
„A cég működésének felfüggesztése”
63. §
A Ctv.
1.	1/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „a 45. § (2) bekezdésében szabályozott
hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító” szövegrész helyébe az „a 45. § (2)
bekezdésében szabályozott visszautasító” szöveg,
2.	6. § (4) bekezdésében a „bejegyzési kérelmét elutasították” szövegrész helyébe a
„bejegyzési kérelmét visszautasították” szöveg,
3.	32. § (1) bekezdésében az „elektronikus nemperes” szövegrész helyébe az
„elektronikus polgári nemperes” szöveg,
4.	32. § (1) bekezdésében az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait -
ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a
„2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági
polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - kell alkalmazni” szöveg,
5.	37. § (6) bekezdésében a „kérelmet elutasító” szövegrész helyébe a „kérelmet
visszautasító” szöveg,
6.	44/A. § (1) bekezdésében a „mellőzve elutasítja” szövegrész helyébe a „mellőzve
visszautasítja” szöveg,
7.	IV. Fejezet 6. Cím címében a „hiánypótlás nélküli elutasítása” szövegrész helyébe a
„hiánypótlás nélküli visszautasítása” szöveg,
8.	45. § (3) bekezdésében az „az elutasító végzést” szövegrész helyébe az „a
visszautasító végzést” szöveg,
9.	46. § (1) bekezdésében a „nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „nélkül
visszautasítja” szöveg,
10.	46. § (7) bekezdésében a „munkanapon belül dönteni” szövegrész helyébe a
„munkanapon belül végzéssel dönteni” szöveg,
11.	50. § (2b) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja”
szöveg,
12.	50. § (2b) bekezdésében az „elutasítás” szövegrész helyébe a „visszautasítás”
szöveg,
13.	50. § (2b) bekezdésében az „elutasítására” szövegrész helyébe a
„visszautasítására” szöveg,
14.	50. § (4) bekezdésében a „kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „kérelmet
visszautasítja vagy elutasítja” szöveg,
15.	72/A. § (1) bekezdésében a „Pp. 394/B. § (2), (6), (8) és (9) bekezdése, valamint
394/E. §-a szerinti elektronikus kommunikációra” szövegrész helyébe a „Pp. 605. § (2)
bekezdése, 606. §-a, 608. §-a, 610. §-a, valamint 613. §-a szerinti elektronikus
kapcsolattartásra” szöveg,
16.	77. § (3) bekezdésében a "kérelmet elutasítja" szövegrész helyébe a "kérelmet
visszautasítja" szöveg,
17.	77. § (5) bekezdésében a „kérelem elutasítására” szövegrész helyébe a „kérelem
visszautasítására” szöveg,
18.	80. § (5) bekezdésében a „kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a „kérelmet elutasító cégbírósági végzés ellen
fellebbezésnek van helye” szöveg,
41
19.	82. § (5) bekezdésében a „Pp. 120. §-ában” szövegrész helyébe a „Pp. 166. §-
ában” szöveg,
20.	83. § (2) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasítja; a kifogás
tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
21.	96. §-ában a „Pp. rendelkezései - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel - megfelelően irányadók” szövegrész helyébe a „Pp. szabályait a nemperes
eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - kell alkalmazni” szöveg,
22.	116. § (6) bekezdésében a „nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha e
fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a
„polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kell
alkalmazni” szöveg,
23.	119. § (2) bekezdésében a „nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha e
fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a
„polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kell
alkalmazni” szöveg,
24.	122. § (5) bekezdésében a „bírói letétbe” szövegrész helyébe a „bírósági letétbe”
szöveg,
25.	1. számú mellékletének címében a „hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül
sor” szövegrész helyébe a „hiánypótlás nélküli visszautasítására kerül sor” szöveg
lép.
64.	§
Hatályát veszti a Ctv. 72. § (4) bekezdése.
33.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
65.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény „A közigazgatási per” című
alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A közigazgatási per
7.	§ (1) A perben a jogi képviselet kötelező.
(2)	A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül
továbbítja a bírósághoz.
42
(3)	A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése elektronikus úton
történik.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos perben a (2) és (3) bekezdést nem kell
alkalmazni.
(5)	Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével
egyidejűleg kérhető.
(6)	A perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc
napon belül kell bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(7)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni.
8.	§ (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő
adható, amelyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet
meghosszabbítani.
(2)	Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül
kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli
eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő
nem vehető figyelembe.
(3)	A bíróság határozatának közlése iránt a meghozatalától számított nyolc napon belül
intézkedik.
9.	§ A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a
Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított
határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül dönt.”
34.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
66.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 20. § (6)
bekezdésében a „Fővárosi Bíróság nemperes” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék
polgári nemperes” szöveg lép.
35.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
67.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 33/A.
§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
43
„(7) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően
irányadók.”
68.	§
Hatályát veszti a Vet. 113. § (3) bekezdése.
36. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
69.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően
irányadók.”
37.	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
70.	§
(1)	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Kjnp.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a
továbbiakban: eljárás) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról
szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos
hatályú.”
(2)	A Kjnp. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes
eljárásokban is alkalmazni kell.”
(3)	A Kjnp. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye.”
(4)	A Kjnp. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
44
„(1) Az eljárásban - ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása
iránti bírósági eljárást is - nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.”
(5)	A Kjnp. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az eljárásban - ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a felek a
felmerült költségeiket maguk viselik, a nem általuk előlegezett vagy nem a feleknél felmerült
költségek viselésére pedig a felek egyetemlegesen kötelesek.”
(6)	A Kjnp. 11. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének
lenne helye. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye,
annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott
okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben
keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.
(4)	A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene
függeszteni.”
71.	§
(1)	A Kjnp. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelmező az eljárást
kezdeményező személy, kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy
van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(2)	Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
(3)	Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait
kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán
kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a
pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(4)	Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget
helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp.
szabályait kell alkalmazni.
(5)	Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés
elrendelésének nincs helye.
(6)	Az eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(7)	Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján
történő készítésének nincs helye.
(8)	Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van, ha törvény így rendelkezik.
45
(9)	Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási
cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi
lehetővé, a közjegyző előtti eljárás befejezéséig lehet megtenni.”
(2)	A Kjnp. 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés
ellen fellebbezésnek van helye.
(4)	A közjegyző a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a
jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító
végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a
határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának megküldésével történik.”
(3)	A Kjnp. „A közjegyző határozata” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne
helye. A perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni; a bíróság hivatalból intézkedik a
közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt.”
(4)	A Kjnp. „A közjegyző előtti előzetes bizonyítás” alcíme a következő 20/A. §-sal
egészül ki:
„20/A. § Az előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(5)	A Kjnp. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt
vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.”
(6)	A Kjnp. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek.”
(7)	A Kjnp. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a
szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését
szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak. A szakértő a szakértői díj
megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.”
72.	§
A Kjnp. II. Fejezete a 27/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A közjegyző előtti egyezségi eljárás
27/H. § (1) Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi
kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni.
46
(2)	Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél
rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon
rendelkezhetnek.
(3)	Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak
a)	szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
b)	a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése
tárgyában,
c)	a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
d)	a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
e)	a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás
közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
f)	a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben,
g)	a végrehajtási perre tartozó ügyben,
h)	munkaügyi perre tartozó ügyben,
i)	állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
j) olyan ügyben, melyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi
magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.
27/I. § (1) Ha az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az
eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére
jogosult lakóhelye található.
(2)	Ha az ügy tárgya az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az
eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik.
(3)	Ha az ügy tárgya a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből
eredő kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az
ügyletkötés vagy a teljesítés helye található.
(4)	Ha az ügy tárgya kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi
területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.
27/J. § (1) A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezségi kísérletre kitűzött határnap
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2)	Az eljárásban beavatkozásnak nincs helye.
(3)	Az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének vagy félbeszakadásának nincs helye. Az
eljárás felfüggesztése, félbeszakadásának vagy szünetelésének megállapítása helyett az
eljárást meg kell szüntetni.
(4)	Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell
szüntetni.
(5)	Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
27/K. § (1) Ha az eljárás lefolytatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a
közjegyző a kérelmet visszautasítja.
47
(2)	Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja,
ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja.
(3)	A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel
azonos hatályú.
(4)	Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya
van.
(5)	Ha a felek között egyezség nem jött létre - ideértve azt is, ha az egyezségi kísérletre
kitűzött határnapon bármelyik fél nem jelenik meg - a közjegyző az eljárást megszünteti.
(6)	A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha tudomására jut, hogy abban a tárgyban,
amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy
másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban.
(7)	Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy
jóváhagyása szükséges, annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab.
Ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a
beleegyezést, jóváhagyást nem adta meg, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja.
27/L. § A 27/H-27/K. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek
idézés nélkül egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt.”
73.	§
(1)	A Kjnp. 36/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha)
„c) a bejegyzett élettársak - ez iránti igény esetén - az őket egymással szemben terhelő,
jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba
vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.”
(2)	A Kjnp. 36/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a
bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú.
A végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető
végzés ellen perújításnak nincs helye.”
(3)	A Kjnp. 36/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye
vagy tartózkodási helye megalapítja. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés
közokiratba foglalása esetén a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés
nyilvántartásba való bejegyzésére.”
74.	§
A Kjnp.
48
a)	7. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 10. § a) pontjában, 21. § (2)
bekezdésében, 24. §-ában és 32. §-ában az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja”
szöveg,
b)	10. §-át megelőző alcímben az „elutasítása hiánypótlás nélkül” szövegrész helyébe
a „visszautasítása” szöveg,
c)	11. § (2) bekezdésében az „el kellett” szövegrész helyébe a „vissza kellett” szöveg,
d)	17. § (1) bekezdés a) pontjában a „207. §-ában” szövegrész helyébe a „334. §-ában”
szöveg,
e)	27/D. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el” szövegrész helyébe a
„vissza” szöveg,
f)	27/E. § (7) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe
a „visszautasítja” szöveg,
g)	27/F. § (1) bekezdés b) pontjában a „132. §” szövegrész helyébe a „178. §” szöveg,
h)	27/F. § (2) bekezdésében a „hivatalból elutasítja” szövegrész helyébe a
„visszautasítja” szöveg,
i)	31. § (1) bekezdésében az „elutasításának” szövegrész helyébe a
„visszautasításának” szöveg,
j) 36/B. § (1) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész
helyébe a „visszautasításának” szöveg,
k) 36/M. § (2) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja vagy
elutasítja” szöveg
lép.
75.	§
Hatályát veszti a Kjnp.
a)	12/A. §-ban az „illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is
eredménytelennek mutatkozik,” szövegrész,
b)	36/F. § (4) bekezdésében a „ ; a jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a
bíróság jogerős ítéletének” szövegrész,
c)	39. §-a.
38.	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
76.	§
(1)	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban:
Fmhtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések
érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyre - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a
továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel
kell alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit - ha e törvény eltérően
nem rendelkezik - nem lehet alkalmazni.”
(2)	Az Fmhtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - a (3)-(6) bekezdésben foglalt
kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető
pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény
zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.
(2)	Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 167-168. §-ában meghatározott módon
érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp.
pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió
forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a)	a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,
illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban: kézbesítési cím), és
b)	a pénzkövetelés - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti
jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény
alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből
eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből
eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített
tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017 évi I.
törvényben (a továbbiakban: Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási
szerződéses jogviszonyból ered.
(3)	Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp.
21.	és 22. §-a szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.
(4)	Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési
címe.
(5)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti
igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony
keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a
munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve
fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
(6)	E törvény alkalmazásában a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete és a valamely
EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített magyarországi
pénzügyi fióktelep minősül képviseletnek. E szerveket e törvény alkalmazása során az érintett
külföldi vállalkozás képviselőjének kell tekinteni.
(7)	A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és
a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK
rendeletében meghatározott eljárásban,választottbírósági eljárásban vagy az ellene indított
polgári perben viszontkereset, illetve beszámítás útján érvényesítse.”
(3)	Az Fmhtv. 15. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A belföldi kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult fizetési meghagyás kibocsátása
iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani.
(2)	A jogosult az eljárás során folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy belföldi
kézbesítési címmel rendelkezzen, és hogy ott részére az iratok - a kézbesítési fikciót is
50
ideértve - kézbesíthetők legyenek. E kötelezettség megsértése esetén hiánypótlás
elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, és a jogosult részére az
iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni.
(3)	Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követően a jogosult
belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat - ténylegesen vagy
kézbesítési fikció útján - nem volt kézbesíthető,
a)	a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a fizetési
meghagyás kibocsátása iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell
utasítani,
b)	a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését követően az eljárást
meg kell szüntetni.
(4)	Ha a fizetési meghagyás kötelezett részére történt kézbesítését követően a kötelezett
belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat - ténylegesen vagy
kézbesítési fikció útján - nem volt kézbesíthető, a kötelezett részére az iratokat külön felhívás
nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni.”
(4)	Az Fmhtv. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi kézbesítésre vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazhatók olyan államban ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel
vagy székhellyel rendelkező fél részére történő iratkézbesítés esetén, amely állam
vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e
rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.”
(5)	Az Fmhtv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határozatok jogerőre emelkedését megállapító végzést a 36. § (2) bekezdésében
meghatározott kivétellel csak megküldeni kell a címzett részére.”
(6)	Az Fmhtv. 16/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a címzett az annak
hozzáférhetővé válásáról való értesítéstől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a
MOKK rendszere az ötödik munkanapon ismételt értesítést küld az irat hozzáférhetővé
válásáról. Ha a címzett az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a második
értesítés ellenére nem vette át, a második értesítést követő ötödik munkanapon azt
kézbesítettnek kell tekinteni.”
77.	§
(1)	Az Fmhtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye beavatkozásnak, és - a jogutódlás
esetét kivéve - nem alkalmazhatók a Pp.-nek a felek személyében bekövetkező változásokra
(Pp. 41-56. §) vonatkozó szabályai. Az eljárásban a közjegyző nem rendelhet el ideiglenes
intézkedést.
(2)	A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye keresetkiterjesztésnek és
keresetváltoztatásnak.
51
(3)	A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint a
visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli
feleknek megküldeni nem kell. A visszautasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél
fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére külön
jogszabályban meghatározott határidő elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az
erről döntő jogerős végzés a perben eljáró bíróságot nem köti.
(4)	Az eljárásban a felet nem képviselheti olyan személy, aki az ellenérdekű fél vagy az
ellenérdekű fél képviselője is. Ilyen esetben a közjegyző rövid határidő tűzésével az
ügygondnoki díjnak a Kjnp. megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a
jogosultat, ennek megtörténtét követően az ellenérdekű fél képviseletére ügygondnokot
rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem előlegezi meg az ügygondnok díját, a
közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítja, illetve az eljárást
megszünteti.”
(2)	Az Fmhtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye. A
közjegyző az eljárást hivatalból megszünteti, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne
helye, vagy az eljárást fel kellene függeszteni. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c)
és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c)
és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a
megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.”
(3)	Az Fmhtv. 18. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
(7)	Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján
történő készítésének nincs helye.
(8)	Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha a fizetési meghagyásos eljárás során a fél
jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi
képviselővel történő eljárás választásának.”
78.	§
(1)	Az Fmhtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelemben fel kell tüntetni:
a)	a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, a kötelezett
ismert Pp. szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli
cselekvőképessége hiányában törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét;
b)	meghatalmazottal történő eljárás esetén a jogosultképviselőjének a nevét,
székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét;
c)	külföldi székhelyű vállalkozás esetén a 3. § (3) bekezdés szerinti képviselet nevét,
székhelyét és azonosító adatait;
d)	a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint
a követelésnek és járulékainak összegét;
52
e)	a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának
időpontját;
f)	a követelés beazonosításához szükséges adatokat;
g)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott
kötelezően feltüntetendő adatokat;
h)	a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.”
(2)	Az Fmhtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében kizárólag a Pp. 173. §
(1)	bekezdése szerinti feltételek, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés
tekintetében a Pp. 36. § és 37. § a) illetve b) pontja szerinti feltételek fennállása esetén
terjeszthető elő együttesen. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes
kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség
esetében pedig a kérelemben ennek tényét kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelően kell
alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elő.”
(3)	Az Fmhtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására
nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a
felet a hiányok pótlására felhívni, vagy nincs-e helye a kérelem visszautasításának, és a
szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó
napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében a fizetési
meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül.”
(4)	Az Fmhtv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közjegyző az eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a jogosult a kérelmétől a fizetési
meghagyás kézbesítését megelőzően eláll. A befejezetté nyilvánító végzést, ha a kötelezettnek
a fizetési meghagyás nem került kézbesítésre, csak a jogosultnak kell kézbesíteni. A végzéssel
szemben a jogosult fellebbezhet, fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni
nem kell.”
79.	§
(1)	Az Fmhtv. 24. §-át megelőző alcím-cím helyébe a következő alcím-cím lép:
„Visszautasítás”
(2)	Az Fmhtv. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy
a)	az eljárásra a magyar közjegyző, illetve az eljárás perré alakulása esetén a perre a
magyar bíróság joghatósága törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi
egyezmény rendelkezése alapján kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos
joghatósággal;
b)	a jogosult követelésének érvényesítése kizárólag bíróság vagy más hatóság
hatáskörébe tartozik;
c)	a fizetési meghagyás kibocsátásának a 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján
nincs helye;
53
d)	a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési
meghagyásos eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt [Pp.
180. §], illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak
tárgyát már jogerősen elbírálták [36. § (1) bekezdés, Pp. 360. §, Kp. 96. §];
e)	a félnek nincs perbeli jogképessége (Pp. 33. §, Kp. 16. §);
f)	a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultnak
nincs, vagy a kérelem előterjesztését követően megszűnik a belföldi kézbesítési címe, vagy ha
a jogosult által megjelölt belföldi kézbesítési címen számára az irat nem volt kézbesíthető [15.
§ (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont];
g)	a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;
h)	a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen - ide nem értve a kézbesítési fikció
eseteit - ismételten nem lehet kézbesíteni [(3) bekezdés];
i)	a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem
érvényesíthető;
j) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt
állapít meg és azt a jogosult elmulasztotta;
k) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az e törvényben, valamint
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat, a meghatalmazásáról
szóló nyilatkozatot, vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség
teljesítését;
l) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre
kötelezett egyéb személy a kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3)
bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve, ha a jogi képviselővel rendelkező
természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §);
m) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet
(annak a szükséges részét) nem, vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem
nem bírálható el, vagy a jogosult nem előlegezte meg az ügygondnoki díjat [17. § (4)
bekezdés]; vagy
n) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít.
(2)	Ha a meghagyást a kötelezettnek - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet
kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új
belföldi idézési címét harminc napon belül jelentse be.”
(3)	Az Fmhtv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a jogosult ugyanarra a címre sikertelen postai
kézbesítést követően végrehajtói kézbesítést kérjen. A végrehajtói kézbesítés
eredménytelensége esetén a kérelmet az (1) bekezdés h) pontja alapján kell visszautasítani.”
80.	§
(1)	Az Fmhtv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:
a)	az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;
b)	a 20. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (4)-(7) bekezdésében meghatározott
adatokat;
c)	azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől
számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási
költségeket is fizesse meg;
54
d)	azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés
jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem
vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett
határidőben nem mond ellent;
e)	azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett - ha a követelést alaptalannak tartja - a
meghagyás ellen a 28. §, illetve - ha azt e törvény nem zárja ki - a 32. § szerint
ellentmondással élhet;
f)	azt a tájékoztatást, hogy az ellentmondást elektronikus úton kell benyújtani, ha a
kötelezett e törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles és azt a figyelmeztetést,
hogy - a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével - az ennek megsértésével
benyújtott ellentmondást a közjegyző hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével
visszautasítja; és
g)	azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a
követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az
ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.”
(2)	Az Fmhtv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Pp. 355. §-ának rendelkezései a fizetési meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal,
hogy a közjegyző kiegészítés esetén kiegészítő fizetési meghagyást bocsát ki, a felek
meghallgatását pedig mellőzi.”
(3)	Az Fmhtv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A részletfizetést, illetve fizetésre halasztást engedélyező végzés ellen fellebbezésnek
van helye. A részletfizetés, illetve fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem
visszautasítása, illetőleg elutasítása tárgyában hozott végzés ellen a kötelezett fellebbezhet.”
(4)	Az Fmhtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során
felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a
kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást
visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási
eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az
ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli.”
81.	§
(1)	Az Fmhtv. 34. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre
emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt az
eljárást megszünteti)
„g) a 15. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 17. § (4) bekezdésében, illetve a 18. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben.”
(2)	Az Fmhtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
55
„(1) A megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet. A közjegyző olyan határozata ellen,
amely az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, külön
fellebbezésnek nincs helye.”
(3)	Az Fmhtv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha
a)	az elkésett,
b)	nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik,
c)	a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre
kötelezett egyéb személy azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3)
bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn, vagy
d)	a 32. § (2) bekezdésben vagy az 55. § (8) bekezdésben meghatározott ok áll fenn.”
(4)	Az Fmhtv. 36. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre
kötelezett egyéb személy ellentmondását nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3)
bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn, az ellentmondást hiánypótlási felhívás nélkül
kell visszautasítani.
(7)	Az ellentmondást visszautasító végzés ellen a kötelezett fellebbezéssel élhet.”
82.	§
Az Fmhtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás -
az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.
(2)	A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított
nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, az értesítés
a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében
automatikusan kerül kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni
kell a 30. és 31. §-ban meghatározott esetekben is.
(3)	A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a
jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a)	nyújtson be a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot a felhívásban
megjelölt bíróságon,
b)	fizesse meg a felhívásban meghatározott mértékű kiegészítő eljárási illetéket,
c)	a keresetet tartalmazó iratban - az ügyszám feltüntetése mellett - utaljon az ügy
fizetési meghagyásos eljárási előzményeire, és
d)	mellékelje a közjegyző felhívásának a másolatát.
(4)	A (3) bekezdés szerinti felhívásban azt a bíróságot kell feltüntetni, amelyet a jogosult a
fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelemben megjelölt, ennek hiányában a Pp. vagy a Kp.
szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot. A közjegyző a felhívással
egyidejűleg figyelmezteti a jogosultat, hogy a bíróság a keresetet tartalmazó iratot
visszautasítja, ha ahhoz nem csatolja a közjegyző felhívásának másolatát és a közjegyzői
56
felhívásban szereplő bíróság egyébként nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői
iratanyag sem érkezik.
(5)	A közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat arról, ha
a)	a jogosult az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles és a
keresetet tartalmazó iratot és minden egyéb beadványát, ezek mellékletét elektronikus úton
köteles benyújtani, valamint az illetéket elektronikus úton vagy a Magyar Államkincstár
illeték-bevételi számlájára köteles megfizetni;
b)	ha a perben a jogi képviselet kötelező és a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő
közreműködése útján köteles előterjeszteni;
c)	ha a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a jogosult jogi képviselő nélkül jár el, a
keresetet tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon
kell előterjeszteni;
d)	ha a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a jogosult a keresetet tartalmazó iratot
jogi képviselő közreműködésével nyújtja be, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából
a jogi képviselővel történő eljárás választásának minősül;
e)	ha a jogosult a kérelemben tanút jelölt meg, a tanú nevét és idézhető címét -
amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait - a Pp. 285. § (1)-(3) bekezdésében
meghatározott módon köteles a bíróságnak bejelenteni.
(6)	A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a bíróság az eljárást - a b)
és c) pontban említett esetben a Pp. 259. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel -
hiánypótlási felhívás mellőzésével megszünteti, ha a jogosult a felhívás kézbesítésétől
számított 15 napon belül
a)	a felhívásban megjelölt bíróságon nem teljesíti az illetékfizetési kötelezettségét,
illetve a keresetet tartalmazó iratot nem terjeszti elő,
b)	csak részben teljesíti az illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó
iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit, illetve nem csatolja annak kötelező
mellékleteit, kivéve, ha a hiányzó elem - ide nem értve a képviselő képviseleti jogának
igazolását - a közjegyzői iratanyagból megállapítható,
c)	az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot
nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, vagy
d)	az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot
jogi képviselő közreműködése nélkül terjeszti elő.”
83.	§
(1)	Az Fmhtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésének a jogosult részére történő
kézbesítését követően a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített
iratait (a továbbiakban: iratanyag) elektronikus úton megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a
továbbiakban: OBH) útján a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságnak.
(2)	Ha a 30. § alkalmazásának van helye, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést azt
követően kézbesíti a jogosult részére, ha a jogosult a kötelezett állítását vitatja.
(3)	Az iratanyaga közjegyző aláírása nélkül is hiteles.”
(2)	Az Fmhtv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
57
„(1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen e törvény
vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.”
(3)	Az Fmhtv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közjegyző a fizetési meghagyásos ügy iratanyagából a fellebbezés elbírálása
szempontjából szükséges iratokat elektronikusan az OBH útján küldi meg a bíróságnak.”
(4)	Az Fmhtv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A díjalapnak a leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történő
megállapítása esetén az eljárási díj visszatérítésének nincs helye.”
(5)	Az Fmhtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki
az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez. A személyes
költségkedvezményre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási
bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy lelet készítésének nincs helye.”
84.	§
(1)	Az Fmhtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az
eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére
-	részleges vagy teljes díjfeljegyzési jog illeti meg (személyes díjfeljegyzési jog), ha a
költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban
történő alkalmazásáról szóló törvény 5. §-ában meghatározott feltételek fennállnak.
(2)	Díjfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes az eljárási díj, illetve a
végrehajtási díj előlegezése, valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és
az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól. Ha a fél díj feljegyzési
jogban részesült, erre a beadványaiban utalnia kell.
(3)	A személyes díjfeljegyzési jogra a Pp. 95. § (6) bekezdését és 97. §-át megfelelően
alkalmazni kell, a Pp. 94-100. §-át egyebekben nem lehet alkalmazni.”
(2)	Az Fmhtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által
készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. E költségeket az eljáró közjegyző
viseli.”
(3)	Az Fmhtv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint - ötnél
több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van -, ha a jogosult a fizetési
meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
elutasítása vagy az eljárás 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az
58
e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja
be. E díjkedvezmény alapján visszajáró összeget a jogosult a MOKK-tól visszaigényelheti.”
(4)	Az Fmhtv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közjegyző az eljárása folyamán megállapítja, hogy az e § szerinti
költségkedvezmény nem áll fenn, felhívja a felet, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8
napon belül a meg nem fizetett díjat fizesse meg. Az e § szerinti költségkedvezmény
fennállásáról külön végzést nem kell hozni.”
(5)	Az Fmhtv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében
történő rögzítését megelőzően, az ellenfél meghallgatása nélkül dönt a költségkedvezmény
iránti kérelemről. A kérelmet visszautasító, illetve részben vagy egészben elutasító, valamint a
díjfeljegyzési jogot megvonó végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes
törvényszékhez fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a
kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is
hatályos. A közjegyző a 11. § (3) bekezdése alapján elektronikus iratbenyújtásra köteles
jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja el, hogy a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelmét a 11. §-ban meghatározott módon terjessze elő.”
(6)	Az Fmhtv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a közjegyző a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem, vagy csak részben
ad helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak azután
lehet rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének a
költségkedvezményt visszautasító vagy elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 15
napon belül eleget tett, ellenkező esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
hatálytalan. Ha a fellebbezés eredményeként a törvényszék a jogosult költségkedvezményét
kiterjesztette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendő eljárási díj
megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK rendszerében. Ha a törvényszék végzése alapján a
jogosult nem köteles az eljárási díj előlegezésére, a közjegyző a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét követően haladéktalanul, de
legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.”
(7)	Az Fmhtv. a következő 50/A. és 50/B. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) A közjegyző a fizetési meghagyásban a kötelezettet kötelezi a díjfeljegyzési jog
folytán meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj (a továbbiakban: feljegyzett díj) MOKK
részére történő megfizetésére.
(2)	Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, a közjegyző a feleket egyetemlegesen
kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.
(3)	A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a feljegyzett díj megfizetésére, ha
a)	a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítja,
b)	a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszavonja, vagy
c)	az eljárást - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megszünteti.
59
50/B. § (1) A bíróság a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére a felet abban az
arányban kötelezi, amelyben a Pp. szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is
köteles.
(2)	A bíróság a feleket egyetemlegesen kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő
megfizetésére, ha
a)	a Pp. szerint egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére,
b)	a bíróság a pert a felek közös kérelmére szünteti meg, vagy
c)	a felek a perben egyezséget kötöttek, amelyet a bíróság jóváhagy.
(3)	Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, a bíróság külön végzésben a felperest kötelezi
a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.”
85.	§
(1)	Az Fmhtv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem
terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. E rendelkezés nem érinti a
végrehajtási jog elévülését.”
(2)	Az Fmhtv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás során keletkezett
iratokat a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton a 16/A. § megfelelő alkalmazásával
küldi meg a végrehajtónak, és a végrehajtó ugyanezen eljárásban keletkezett iratokat a
MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton küldi meg a közjegyzőnek.”
(3)	Az Fmhtv. 55. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A végrehajtási eljárás során a felet az a személyes költségkedvezmény illeti meg, melyet
a közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban vagy a végrehajtás elrendelése iránti
eljárásban engedélyezett. Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Pp. szerinti
költségkedvezményt kíván igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérheti a
költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló
törvényben meghatározott feltételek szerint.”
(4)	Az Fmhtv. 55. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a végrehajtást kérő díjfeljegyzési jogban részesült, a közjegyző végzésében
a végrehajtást kérőt kötelezi a feljegyzett végrehajtási díj megfizetésére, ha
a)	a végrehajtási kérelmet (biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet)
visszautasítja vagy a végrehajtási lap kiállítását megtagadja,
b)	a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét (biztosítási intézkedés elrendelése iránti
kérelmét) visszavonja, vagy
c)	a végrehajtási eljárást (biztosítási intézkedést) megszünteti.
(8)	Ha a közjegyző a végrehajtási eljárást a 32. § (2) bekezdése alapján szünteti meg és a
végrehajtást kérő díjfeljegyzési joga folytán a végrehajtási díjat nem fizette meg, a közjegyző
felhívja a kötelezettet, hogy a feljegyzett végrehajtási díjat a MOKK részére a végzés
60
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse meg; ezt a végrehajtási díjat a kötelezett
viseli. Ha a kötelezett a végrehajtási díjat határidőn belül a MOKK részére nem fizeti meg, a
közjegyző az ellentmondást visszautasítja.”
(5)	Az Fmhtv. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.”
(6)	Az Fmhtv. 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az európai fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakul, a
közjegyző - a 37. § (2)-(6) bekezdés alkalmazásának mellőzésével - az iratanyagot megküldi
az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megjelölt
bíróságnak, ennek hiányában a Pp. szerint hatáskörrel és általános illetékességgel rendelkező
bíróságnak. Amennyiben az eljárásra magyar bíróság illetékességgel nem rendelkezik, a
közjegyző az iratanyagot az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriának küldi meg.”
(7)	Az Fmhtv. 59. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban e törvénynek az eljárási díjra és másolati
díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az ügygondnoki díjat, a fordítás
költségét és a külföldi kézbesítés költségét a jogosult a Kjnp. alkalmazásával köteles
megelőlegezni.”
(8)	Az Fmhtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § E törvény
a)	59. §-a és 62. §-ának (3) bekezdése az európai fizetési meghagyásos eljárás
létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet,
b)	15. § (4a) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a
bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai
parlamenti és a tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
86.	§
Az Fmhtv.
1.	1. §-át megelőző alcím-címében a „Polgári” szövegrész helyébe a „polgári” szöveg,
2.	4. § (5) bekezdésében a „13. § (1) bekezdés e)” szövegrész helyébe a „12. § f)”
szöveg;
3.	6. § (1) bekezdésében a „13. §-a (1) bekezdésének a)-e)” szövegrész helyébe a „12.
§ af szöveg;
4.	9. § (4) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „összesen legfeljebb”
szöveg;
5.	9. § (5) bekezdésében a „Pp. 13. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg;
61
6.	10. § (3) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében a
„vélelem megdöntése iránti kérelem” szövegrész helyébe a „kifogás” szöveg;
7.	11. § (3) bekezdésében az „A jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy, a
külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég” szövegrész helyébe az
„A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján
elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy” szöveg;
8.	14. § (2) bekezdésében a „115-118. §” szövegrész helyébe a „159-161. §” szöveg;
9.	15. § (5) bekezdésében a „100/A. §” szövegrész helyébe a „142-143.§” szöveg;
10.	15. § (6) bekezdésében az „idézési címét” szövegrész helyébe a „kézbesítési
címét” szöveg;
11.	16. § (1) bekezdésében a „99/A. §-ának (1)” szövegrész helyébe a „138. §-ának
(1)-(2)” szöveg;
12.	18. § (4) és (5) bekezdésében az „aktanyomat” szövegrész helyébe az „iratanyag”
szöveg;
13.	20. § (4) bekezdésében a „Pp. 167. § (3)” szövegrész helyébe a „285. § (1)-(3)”
szöveg;
14.	23. § (2) bekezdésében és a 24. § (4) bekezdésében az „elutasítani” szövegrész
helyébe a „visszautasítani” szöveg;
15.	24. § (3) bekezdésében a „g) pontja” szövegrész helyébe a „h) pontja” szöveg;
16.	24. § (3) bekezdésében és az 50. § (3) bekezdésében az „el” szövegrész helyébe a
„vissza” szöveg;
17.	24. § (4) bekezdésében az „l) pontja” szövegrész helyébe az „m) pontja” szöveg;
18.	24. § (5) bekezdésében az „elutasítására” szövegrész helyébe a „visszautasítására”
szöveg, a „130. §-ának (3)” szövegrész helyébe a „176. §-ának (4)” szöveg;
19.	24. § (6) bekezdésében, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 43. § (3) bekezdésében és
49.	§ (4) bekezdésében az „elutasítása” szövegrész helyébe a „visszautasítása” szöveg;
20.	25. § (1) bekezdésében és 25. § (4) bekezdésében az „elutasító” szövegrészek
helyébe a „visszautasító” szöveg;
21.	25. § (2) bekezdésében az „elutasítják” szövegrész helyébe a „visszautasítják”
szöveg;
22.	26. § (1) bekezdésében a „hivatalból történő elutasításának vagy az ügy
áttételének” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg;
23.	27. § (3) bekezdésében a „keresetlevél kézbesítésének (Pp. 128. §)” szövegrész
helyébe a „kereset közlésének (Pp. 180. §)” szöveg;
24.	28. § (3) bekezdésében az „52. és 53. §” szövegrész helyébe a „38. és 39. §”
szöveg;
25.	32. § (1) bekezdésében és a 36. § (3) bekezdésében a „99. §” szövegrész helyébe a
„137. §”szöveg;
26.	34. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)-/)” szövegrész helyébe az „a)-j) vagy m)”
szöveg, a „hivatalból el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg;
27.	34. § (7) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „Ha az
eljárás megszüntetésére a 34. § (1) bekezdésének a) pontja alapján került sor, az (5)
bekezdésben” szöveg;
28.	36. § (4) bekezdésében a „hivatalból nem utasítja el” szövegrész helyébe a „nem
utasítja vissza” szöveg;
29.	36. § (5) bekezdésében a „hivatalból elutasítja” szövegrész helyébe a
„visszautasítja” szöveg;
30.	42. § (3) bekezdésében a „119. §-ának (5)” szövegrész helyébe a „619. §-ának (1)”
szöveg;
31.	42. § (4) bekezdésében a „80. §” szövegrész helyébe a „86. §” szöveg;
62
32.	43. § (3) bekezdésében az „az elutasító” szövegrész helyébe az „a visszautasító”
szöveg, az „eljárás megszüntetése” szövegrész helyébe az „eljárás 34. § (1) bekezdésének a)
pontja alapján történő megszüntetése” szöveg;
33.	52. § (3) bekezdésében a „15-17. §-t, a 18. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 23. § (1)
bekezdését, a 24. § (1) bekezdés k) pontját,” szövegrész helyébe a „10-13. §-t, 15-17. §-t, a
18.	§ (1) és (3)-(5) bekezdését, a 23. § (1) és (4) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés k) pontját, a
25.	§ (3) bekezdését,” szöveg, a „39. § (2), (3) és (5)” szövegrész helyébe a „39. § (2)-(5)”
szöveg;
34.	55. § (5) bekezdésében a „49. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „49. §
(1), (2) és (5) bekezdése” szöveg;
35.	55. § (6) bekezdésében a „költségfeljegyzési” szövegrész helyébe a
„díjfeljegyzési” szöveg;
36.	59. § (7) bekezdés a) pontjában a „vélelem megdöntésére” szövegrész helyébe a
„kifogásra” szöveg
lép.
87.	§
Hatályát veszti az Fmhtv.
a)	12. § (2) bekezdésében az „az ügyintézési határidő számítása szempontjából”
szövegrész,
b)	20. § (3) bekezdése.
39.	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény módosítása
88.	§
(1)	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A bíróság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek van helye. A
fellebbezést az eljáró járásbíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.”
(2)	A Tvtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban azokra az eljárási
kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló
2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból
eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról,
valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	A Tvtv.
a)	„Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírósági felülvizsgálata” alcímének
címében a „határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „határozat elleni
jogorvoslat” szöveg,
63
b)	12. § (6) bekezdésében a „bírói felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni
jogorvoslatra” szöveg,
c)	13. § (1) bekezdésében a „bíróság nemperes” szövegrész helyébe a „bíróság polgári
nemperes” szöveg,
d)	13. § (4) bekezdésében az „annak Pp. szerinti” szövegrész helyébe az „annak Ptk.
szerinti” szöveg,
e)	16. § (9) bekezdésében a „Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése” szövegrész helyébe a
„Pp. 381. §-a” szöveg
lép.
40.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
89.	§
(1)	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)
2.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyre - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A
hagyatéki eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
(a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem lehet
alkalmazni.”
(2)	A Hetv. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.”
(3)	A Hetv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni.”
(4)	A Hetv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az eljárásban
a)	ideiglenes intézkedés elrendelésének,
b)	a hagyatéki eljárásban érdekelt halála vagy megszűnése miatti félbeszakadásnak,
valamint
c)	beavatkozásnak
nincs helye.
(2)	Az eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(3)	Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján
történő készítésének nincs helye.
64
(4)	Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási
cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi
lehetővé, az eljárást befejező végzés meghozataláig lehet megtenni.”
(5)	A Hetv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkező lép:
„(5) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a részére az iratoknak elektronikus úton való
kézbesítését kérte, utóbb a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a
közjegyzőtől a papír alapú eljárásra történő áttérés engedélyezését a Pp. szabályainak
alkalmazásával. Az elektronikus úton való kézbesítés alóli kivételekre a Pp. és az elektronikus
ügyintézés és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései
alkalmazandók.”
90.	§
(1)	A Hetv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A leltár mellékletét képező papír alapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti
elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést
tartalmaz vagy papír alapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét
befolyásoló okból szükséges, különösen akkor, ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A
papír alapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is
elrendelheti.”
(2)	A Hetv. 72. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hagyatéki eljárásban - ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés
elbírálása iránti bírósági eljárást is - nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési
jognak.”
(3)	A Hetv. 73. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
(A hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői díjazás kivételével - a hagyatéki eljárásban
annak kell előlegeznie,)
„ac) akinek a cselekménye folytán a fordítás szükségessé vált;”
(4)	A Hetv. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hagyatéki eljárásban hozott
a)	ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés,
b)	teljes hatályú hagyatékátadó végzés,
c)	ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító
végzés,
d)	a 89. § bekezdése szerinti végzés,
e)	az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott végzés,
f)	az eljárási költséget megállapító és annak viselésére kötelező, valamint
g)	a pénzbírságot kiszabó végzés
ellen fellebbezésnek van helye.”
65
(5) A Hetv. 110. § (2) bekezdés l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek, és a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)
„l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy
értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy
birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése
engedélyezése tárgyában hozott,
m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,
valamint
n) a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő
házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót
túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt
megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott”
(végzés esetén.)
41.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
91.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 16/G. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a kézbesítési kifogás az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a
kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a fikció
beálltától számított 3 hónapon belül terjeszthető elő a bíróságnál. A kézbesítési kifogásra
egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
42.	A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló
2011. évi LXVII. törvény módosítása
92.	§
(1)	A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló
2011. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi LXVII. törvény) 4. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróságnak a kérelem központi hatóság részére történő továbbítására szolgáló eljárása
polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári
perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel
és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes
nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó
általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A 2011. évi LXVII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
66
„(3) Ha a kérelem továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a
bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak és értesíti arról,
hogy a kérelmezőt költségmentességben részesítette vagy a fordítási költségek letétbe
helyezésére sor került. A kérelem megküldéséről rendelkező végzés ellen a kérelmező
részéről fellebbezésnek nincs helye.”
43.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény módosítása
93.	§
(1)	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A pert az érintett - választása szerint - a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint
illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.”
(2)	Az Infotv. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per kivételével a per a
járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság,
Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. A bíróság illetékességét az alperes
közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.”
(3)	Az Infotv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság hatáskörének és illetékességének megállapítására a 31. § (5) bekezdését kell
alkalmazni.”
94.	§
Az Infotv. 31. § (6a) bekezdésében a „per tárgyalását” szövegrész helyébe a „peres
eljárást” szöveg lép.
44.	A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása
95.	§
A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 17-20. §-a
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt,
illetve azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében
meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy
lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani. Határidőben előterjesztettnek kell
tekinteni a keresetlevelet, ha azt a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára
67
adták, vagy elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.
E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
(2)	A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha
a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben
meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására
nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől
kell számítani.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(4)	A bíróság haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három
munkanapon belül megvizsgálja, hogy a keresetlevél alkalmas-e a perfelvételre, és
amennyiben alkalmas, legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra
kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság
intézkedését követően válik a tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő
kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.
(5)	A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az
alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb
bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre
a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.
(6)	Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal
korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az egyidejűleg - ajánlott elsőbbségi
postai küldeményként - a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e
rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.
(7)	Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett
elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni, és a bíróság a perfelvétel lezárását követően
ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen
lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi
tárgyaláson szóban köteles előadni.
(8)	A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak
bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e
törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy
eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást
terheli.
(9)	A perfelvételi tárgyalás folytatásának elrendelése esetén a folytatólagos perfelvételi
tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
(10)	A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az
érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye,
amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt
lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.
(11)	Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást az elhalasztott
tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
68
18.	§ (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az
eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
(2)	A keresetlevél perfelvételre való alkalmassága esetén kérelemre a bíróság végzésével
ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a
rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek
mutatkozik.
(3)	Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat
kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a
referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok - a Családi
Csődvédelmi Szolgálat kivételével - a referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók,
azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozás.
(4)	A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem
lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.
(5)	A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja esetében
van helye.
19.	§ (1) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell
kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.
(2)	A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését,
törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően
haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
(3)	A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a
Magyar Nemzeti Banknak is megküldi.
20.	§ A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt
napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított
három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a
fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.”
45.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
96.	§
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a
továbbiakban: Bszi.) a következő 196/B. §-sal egészül ki:
„196/B. § Az ügyelosztási rend kialakítása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi
... törvény hatálybalépését követően is figyelemmel kell lenni a még folyamatban lévő
kiemelt jelentőségű perekre.”
97.	§
69
Hatályát veszti a Bszi.
a)	10. § (1) bekezdésében a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt
jelentőségű perekben, továbbá a”,
b)	10. § (3) bekezdésében a „kiemelt jelentőségű perekre és”
szövegrész.
46.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
98.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 212. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ülnök esetében a 41. § és a 42. § (1)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”
47. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
99.	§
(1)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 9/A.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végelszámolással kapcsolatos bírósági eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre,
amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	Az Ectv. 9/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e cím szerinti bírósági eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e
törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
100.	§
Az Ectv. 9/K. § (5) bekezdésében a „221. §-ában” szövegrész helyébe a „346. § (4)-
(6)	bekezdésében” szöveg lép.
48.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
70
101. §
(1)	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 1. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások lefolytatására - e törvényben
meghatározott kivétellel - a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes.”
(2)	A Cnytv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási
kérdésekre, amelyeket törvény eltérően nem szabályoz a polgári perrendtartásról szóló 2016.
évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint
egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	A Cnytv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papír
alapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e
felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet visszautasítja. A bíróság a felhívást, az
áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem visszautasítását papír alapon közli a
kérelmezővel.”
(4)	A Cnytv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező
kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg
nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 142-143. §) vagy az irat a
kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, a bíróság felhívja, hogy a felhívás
kézhezvételétől számított harminc napon belül a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse
be, és - szükség szerint - egyidejűleg a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű
magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését nyújtsa be.”
102.	§
(1)	A Cnytv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül az ügy előzményére hivatkozással ismételten kérik a szervezet
nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott iratokat nem kell ismételten
benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatóak. A határidő elmulasztása esetén
igazolásnak helye nincs.”
(2)	A Cnytv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedését
megelőzően ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, azt a visszautasító végzés
ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való
lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
71
(3)	A Cnytv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hatvan napon belül elutasítja, ha a
kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet
(annak hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, vagy a hiánypótlást
hibásan terjesztette elő és emiatt a kérelem nem bírálható el. A kérelem visszautasításának
nincs helye.”
(4)	A Cnytv. 34. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a mintaokirat kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor -
ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a mintaokirat jellegre történő utalás - vagy a
kérelemhez nem csatolják a jogszabályban meghatározott, a kérelem tartalmára figyelemmel
szükséges valamely mellékletet, a bíróság a kérelmet visszautasítja.”
(5)	A Cnytv. 46/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti
sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a
közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen
határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek; a bíróság a határozatához ugyanezen
naptól kötve van. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a
kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a
végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a
szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes
törvényszék előtt. A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a
bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.”
103.	§
(1)	A Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyben azokra az eljárási
kérdésekre, amelyeket törvény eltérően nem szabályoz a Pp. szabályait a nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági
polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni,
szünetelésnek azonban nincs helye. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus
kapcsolattartás nem kötelező azon szervezet esetében sem, amely a 8. § alapján elektronikus
útra kötelezett.”
(2)	A Cnytv. 71/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes.”
(3)	a Cnytv. 71/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz
részt. A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozatokkal
szemben a szervezet jogorvoslattal élhet. Az eljárásban felmerült költségeket így különösen a
meghallgatás, a felügyelőbiztos költségeit - az állam előlegezi. Amennyiben a törvényességi
72
felügyeleti eljárásban a szervezet a törvényes működést helyreállítja, de az eljárásra okot
adott, illetve a bíróság a szervezettel (képviselővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült
költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.”
(4)	A Cnytv. 71/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Behajthatatlanság esetén, illetve, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti
meg, a felmerült költségeket az állam viseli.”
(5)	A Cnytv. 71/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben
foglalt feltételeknek. A bíróság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelemben
jelzett jogsértés nem áll fenn.”
(6)	A Cnytv. 71/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is.
A kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben
a szervezet és a kérelmező jogorvoslattal élhet.”
104.	§
A Cnytv.
1.	5. § (5) bekezdésében a „Pp. 104/A. §-át” szövegrész helyébe a „Pp. 148. § (1) és
(2)	bekezdését” szöveg
2.	5. § (3) bekezdés b) pontjában a „(Pp. 100/A. §)” szövegrész helyébe a „(Pp. 142-
143. §)” szöveg,
3.	5. § (6) bekezdésében a „Pp. 93. § (3) bekezdését” szövegrész helyébe a „Pp. 114. §
(3)	bekezdését” szöveg,
4.	11. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a
„visszautasítja” szöveg,
5.	19. § (3) bekezdésében a „Pp. 195. §-a” szövegrész helyébe a „Pp. 323. §-a ”
szöveg,
6.	21. § (8) bekezdésében a „Pp. 69-73. §-át” szövegrész helyébe a „Pp. 67-71. §-át”
szöveg,
7.	24/A. § (3) bekezdésében a „hivatalból történő elutasításának” szövegrész helyébe a
„hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának” szöveg,
8.	28. § (1) bekezdés b) pontjában a „hivatalból történő elutasításának” szövegrész
helyébe a „hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának” szöveg,
9.	11. alcím címében az „elutasítása” szövegrész helyébe a „visszautasítása” szöveg,
10.	29. § (1) bekezdésében a „hivatalból végzéssel elutasítja” szövegrész helyébe a
„hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve végzéssel visszautasítja” szöveg,
11.	30. § (1) bekezdésében a „hivatalból történő elutasításának” szövegrész helyébe
„hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának” szöveg,
12.	30. § (2) bekezdésében a „Pp. 95. §-át és 104. §-át” szövegrész helyébe a „Pp. 147.
§-át” szöveg,
13.	30. § (4) bekezdésében az „a 29. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „az (5)
bekezdésben” szöveg,
14.	31. §-ában a „Pp. 95. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe a „Pp. 115. § (3)
bekezdését” szöveg,
73
15.	33. §-ában a „nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés” szövegrész helyébe
a „nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító és visszautasító végzés” szöveg,
16.	34. § (4) bekezdésében az „elutasító végzés” szövegrész helyébe az „elutasító,
visszautasító végzés” szöveg,
17.	35. § (1) bekezdésében a „Pp. 132. §-a” szövegrész helyébe a „Pp. 178. §-a”
szöveg,
18.	35. § (2) bekezdésében a „hivatalból történő elutasításának” szövegrész helyébe a
„hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának” szöveg,
19.	37. § (4) bekezdésében a „29. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „30. § (5)
bekezdésében” szöveg,
20.	37. § (3) bekezdésében a „Pp. tárgyalás felfüggesztésére” szövegrész helyébe a
„Pp. eljárás felfüggesztésére” szöveg,
21.	71/E. § (6) bekezdésében a „kérelem elutasítására” szövegrész helyébe a „kérelem
visszautasítására” szöveg,
22.	71/H. § (5) bekezdésében a „Pp. 120. §-ában” szövegrész helyébe a „Pp. 166. §-
ában” szöveg,
23.	71/I. § (1) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasítja; a
kifogásnak helyt adó végzés ellen a felügyelőbiztos, az elutasító végzés ellen a kifogást
előterjesztő részéről fellebbezésnek van helye” szöveg,
24.	75. §-ában a „Pp. 124. § (4) bekezdésének a) pontját” szövegrész helyébe a „Pp.
„322. § (1) bekezdését” szöveg,
25.	92. § (5) bekezdésében, 99. § (2) és (3) bekezdésében a „Pp. 224. (1) és (2)
bekezdését” szövegrész helyébe a „Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését” szöveg
lép.
105.	§
Hatályát veszti a Cnytv. 29. § (2) bekezdése.
49.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
106.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: 2011.
évi CCIX. törvény) 52. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak.”
(2)	A 2011. évi CCIX. törvény 52. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(11) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően
irányadók.”
74
50. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
107.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Munka tv.) 24.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési fikcióval szemben az eljárás
kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon, de legkésőbb a kézbesítési fikció beálltától számított három hónapon
belül terjeszthető elő kézbesítési kifogás a bíróságnál. A kézbesítési kifogásra egyebekben a
polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A
kézbesítési kifogásnak helyt adó döntés esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt
határidőt megtartottnak kell tekinteni.”
108.	§
A Munka tv. 289. § (2) bekezdésében a „nemperes eljárásban” szövegrész helyébe a
„polgári nemperes eljárásban” szöveg lép.
51.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény módosítása
109.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény 2. § b) pont bc) alpontjában az „1952. évi III. törvény 396. §” szövegrész
helyébe a „2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja” szöveg lép.
52.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
110.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 8. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a kézbesítési kifogás az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a
kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a fikció
beálltától számított 3 hónapon belül terjeszthető elő a bíróságnál. A kézbesítési kifogásra
egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
53.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
111. §
75
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:106. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a
pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség
és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult
hátrányára megállapító kikötést - mint tisztességtelen kikötést - a vállalkozások érdekeinek
képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja a polgári perrendtartásról szóló törvény
közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján.”
54.	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény módosítása
112.	§
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013.	évi XXXIV. törvény az „5. A szakértői vélemény elkészítése” alcímet követően a
következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per
8/A. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per a szerződés
teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indított olyan per, amelyben a felperes az
érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére
hivatkozik.
8/B. § A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv szakvéleményére alapított perben a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
8/C. § (1) Ha a perben érvényesíteni kívánt díjkövetelés összegéhez igazodó pertárgyérték a
hárommillió forintot nem haladja meg, e körülmény nem akadálya annak, hogy a felperes
igényét - a fizetési meghagyásos eljárás mellőzésével - közvetlenül perben érvényesítse.
(2)	A keresetlevelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének kézbesítésétől
számított hatvan napon belül kell benyújtani.
(3)	A keresetlevélhez - a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott
mellékleteken túl - csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét, az
annak kézbesítési időpontját igazoló okiratot. Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható
ki.
(4)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a jogi képviselet
kötelező.
76
8/D. § (1) A bíróság kérelemre - a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása
nélkül - ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve
az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon összeg bírósági elnöki letétbe
helyezését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye szerint teljes
bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés
szerinti értéke. Az ideiglenes intézkedés elrendelése biztosítékadáshoz nem köthető.
(2)	A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésében határidőt tűz az (1) bekezdésben
meghatározott összeg bírósági elnöki letétbe helyezésének teljesítésére.
(3)	A letétbe helyezés teljesítését vagy nem teljesítését a bíróság végzéssel állapítja meg. Az
ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a letétbe helyezés nem teljesítésének tényét
megállapító végzés meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá.
(4)	Ha a bíróság a kérelmező keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett
összegnek a kérelmező ellenfele részére történő kiadásáról. A kérelmező pernyertessége
esetén a bíróság a letétbe helyezett összeg visszaadásáról rendelkezik.
(5)	A kérelmező részleges pernyertessége esetén a letétbe helyezett összeg kiadásáról, illetve
visszaadásáról a pernyertesség arányában kell határozni.
8/E. § (1) A perben felmerülő szakkérdésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben
kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
(2)	A bíróság a szakértői tanács elnökét és tagjait megidézheti, a szakvéleményük
fenntartására, értelmezésére, kiegészítésére, pontosítására irányuló tevékenységükre,
költségigényükre a kirendelt szakértőre vonatkozó perjogi szabályok az irányadók.
(3)	A fél - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a perben más szakértő
kirendelését is indítványozhatja.
(4)	A perben más szakértőként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője és vezető-
helyettese akkor sem járhat el, ha az eljáró szakértői tanácsban nem vett részt.
8/F. § Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a szerződés
teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részében, ha az a Teljesítésigazolási
Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint
pénzbeli marasztalást tartalmazza.
8/G. § (1) A bíróság a perben soron kívül jár el.
(2)	Az írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkeresetlevél, beszámítást tartalmazó irat
előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet a bíróság kivételesen legfeljebb
tizenöt nappal hosszabbíthat meg.
(3)	A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye. A tárgyalási
időköz nyolc nap, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő kettő hónap.
8/H. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye választottbírósági eljárásban is
felhasználható. Ha a felek vállalkozási szerződésükben vagy önálló választottbírósági
megállapodásukban választottbíróság kizárólagos döntésének vetik alá magukat, a
77
választottbíróság eljárását kezdeményező fél a keresetlevélhez a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv szakvéleményét is csatolja. A választottbíróság a szakvéleményt a bizonyítékok
körében mérlegeli, szükség szerint a szakértői tanács elnökét vagy tagját a tárgyaláson
meghallgatja.”
55.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
113.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:
MNB tv.) 122. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az ellentmondást
nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg felhívja a fogyasztót, hogy a
felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a)	terjesszen elő a felhívásban megjelölt bíróságon a Pp. 257. §-a szerinti keresetet
tartalmazó iratot, melyben az ügyszám feltüntetése mellett utaljon az ügy Pénzügyi Békéltető
Testület előtti eljárási előzményére,
b)	fizesse meg a peres eljárás illetékét, és
c)	mellékelje a Pénzügyi Békéltető Testület felhívását.
(6)	A Pénzügyi Békéltető Testület a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy
a)	a Pp. 259. §-ában meghatározott esetekben a bíróság az eljárást megszünteti,
valamint
b)	ha a fogyasztó a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp.
alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, akkor a Pp. elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései szerint köteles eljárni.
(7)	Ha a fogyasztó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság a Pp. 259. §-ában
meghatározott esetekben az eljárást megszünteti.”
(2)	Az MNB tv. 164. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1), (8) és (9) bekezdés szerinti pereket a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó
rendelkezései alapján kell lefolytatni.”
114.	§
Az MNB tv.
a)	117. § (4) bekezdésében a „Pp. I-XIV. fejezetének” szövegrész helyébe a „polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) I-VI. részének”
szöveg,
b)	122. § (9) bekezdésében a „Pp. XIX. fejezetének rendelkezései - a pert megelőző
eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -” szövegrész helyébe a „Pp. XVI. fejezetének
rendelkezései - azzal, hogy közjegyző alatt a Pénzügyi Békéltető Testületet kell érteni -”
szöveg
lép.
78
56. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi
CLXXV. törvény módosítása
115.	§
(1)	A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi
CLXXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CLXXV. törvény) 13. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az előzetes jognyilatkozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való
bejegyzéséről a bíróság az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okirat és a kérelem bírósághoz
érkezésétől számított tizenöt napon belül polgári nemperes eljárásban dönt. E határidőbe nem
számít bele a hiánypótlást elrendelő végzés meghozatalától a hiányok pótlásáig terjedő idő
vagy ennek hiányában a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelen eltelte. Azokra az
eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról
szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági
polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás
során szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.”
(2)	A 2013. évi CLXXV. törvény 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) A bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
116.	§
A 2013. évi CLXXV. törvény
a)	6. § (1) bekezdésében és 17. § (2) bekezdésében a „polgári peres és nemperes
eljárás” szövegrész helyébe a „polgári peres és nemperes eljárás, közigazgatási peres,
nemperes és egyéb közigazgatási bírósági eljárás” szöveg,
b)	13. § (3) bekezdésében a „kérelmet el fogja” szövegrész helyébe a „kérelmet vissza
fogja” szöveg,
c)	13. § (4) bekezdésében a „kérelem elutasítása” szövegrész helyébe a „kérelem
visszautasítása vagy elutasítása” szöveg
lép.
57.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
117.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 11. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Érdekképviseleti célra alapított egyesület jogi szakvizsgával rendelkező
79
a)	tagja,
b)	tisztségviselője, vagy
c)	alkalmazottja
az egyesület tagjára vonatkozó polgári vagy közigazgatási bírósági eljárásban - az egyesület
tagjának képviseletében - meghatalmazottként eljárhat, ha a bírósági eljárásban a jogi
képviselet nem kötelező és annak tárgya az egyesület alapszabályában meghatározott
érdekképviseleti célokkal összefügg.”
58.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
118.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény 51. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálata nélküli elutasításáról” szövegrész
helyébe a „visszautasításáról” szöveg lép.
59.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
119.	§
(1)	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 143. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártérítési igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számított
harminc napos jogvesztő határidőn belül, a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint
illetékes bíróság előtt, illetve a munkáltatással összefüggésben keletkezett kártérítési igény
esetén a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresetet indíthat. A munkáltatással
összefüggő kárigény miatt indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény
munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(2)	A Bv. tv. 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv alapján, elévülési időn
belül közvetlenül a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve a munkáltatással
összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényét a munkaügyi perben eljáró bírósághoz
benyújtott keresettel érvényesítheti. A munkáltatással összefüggő kárigény miatt indított
bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.”
(3)	A Bv. tv. 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére a bv. szerv határozattal kötelezte, ellene
a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál, illetve a munkával
összefüggésben megállapított kártérítési kötelezettség esetén a munkaügyi perben eljáró
bíróságnál a közléstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresetet indíthat. A
80
munkáltatással összefüggő kárigény miatt indított bírósági eljárásban a polgári
perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
60.	A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról
szóló 2014. évi VII. törvény módosítása
120.	§
(1)	A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló
2014.	évi VII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi VII. törvény) 6. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § szerinti perekre a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni a (2), (3) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.”
(2)	A 2014. évi VII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A perben viszontkereset indításának nincs helye.”
121.	§
Hatályát veszti a 2014. évi VII. törvény 6. § (4) és (5) bekezdése.
61.	A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV.
törvény módosítása
122.	§
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV.
törvény 42. § (2) bekezdés b) pontjában a „büntető-, valamint polgári ügyben” szövegrész
helyébe a „büntető-, polgári valamint közigazgatási ügyben” szöveg lép.
62.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
123.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 43. § (3) bekezdésében az „érdemi
vizsgálat nélküli elutasításáról” szövegrész helyébe a „visszautasításáról” szöveg lép.
63.	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény módosítása
124. §
81
(1)	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény (a továbbiakban: KFItv.) 40. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.
(2b) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a
megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(2c) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve
jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló
tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és bizonyítékokat,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(2)	A KFItv. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 39. § (2) bekezdése szerinti eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e
törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a
továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a
bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági
nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó
általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	A KFItv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag
felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.”
(4)	A KFItv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat
is.”
125.	§
A KFItv. 40. § (2) bekezdésében a „keresettel” szövegrész helyébe a „megváltoztatási
kérelemmel” szöveg lép.
82
64.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
126.	§
Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. §
(1)	bekezdés 107. pontjában az „és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe” szövegrész.
65.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
127.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 6/A. § (6) bekezdésében a „vélelem” szövegrész
helyébe a „fikció” szöveg lép.
66. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
128.	§
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény
a)	1. § 16. pontjában az „a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-
ában meghatározott szervezet” szöveg helyébe az „a gazdasági társaság, az európai
részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az
erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami
vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat,
az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó” szöveg,
b)	21/B. § (1) bekezdésében a „vállalkozásnak” szövegrész helyébe a „gazdálkodó
szervezetnek” szöveg,
c)	21/B. § (2) bekezdésében a „vállalkozás” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó
szervezet” szöveg
lép.
67.	A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti
megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú
törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvény módosítása
129.	§
(1)	A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti
megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról
szóló 2015. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2015. évi LXXI. törvény) 3. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás lefolytatására első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel.”
83
(2) A 2015. évi LXXI. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A bíróság megfeleltetési eljárása polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény
másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény - a nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően
irányadók.”
130.	§
A 2015. évi LXXI. törvény 6. § (2) bekezdésében az „elutasításának” szövegrész
helyébe a „visszautasításának” szöveg lép.
68.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
131.	§
(1)	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Are. tv.) 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 35-37. alcímekben meghatározott bírósági nemperes eljárások kezdeményezhetők, ha
utólag kiderül, hogy az adós a vagyonát, jövedelmét a hitelezők elől jogellenesen elvonta
vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési
egyezségben vállaltakat nem teljesítette. E bírósági nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait
a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - kell alkalmazni.”
(2)	Az Are. tv. 5. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„49. Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,”
(3)	Az Are. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai - a 33. § (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott eset kivételével - az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti
kérelem bíróság általi visszautasításáról vagy elutasításáról szóló végzés jogerőre
emelkedésének napján elenyésznek. Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti
kérelemnek a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő visszautasítása esetén az
adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai a 33. § (4) bekezdésében
meghatározott határidő lejártáig fennmaradnak.”
(4)	Az Are. tv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
84
„(3) Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi visszautasításáról
vagy elutasításáról szóló jogerős végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a Családi
Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdése és 31. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény
visszavonásáról tesz közzé hirdetményt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján.”
(5)	Az Are. tv. 31. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a (4) bekezdés szerinti hirdetményben közzétett határidő alatt bejelentett hitelezői
követelést a családi vagyonfelügyelő vitatja, azt 15 napon belül elbírálásra a bírósági
adósságrendezési eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjeszti. A
bíróság polgári nemperes eljárásban dönt arról, hogy a követelést az adósságrendezési
eljárásban hitelezői igényként nyilvántartásba lehet-e venni. A bíróság a feleket
meghallgathatja, és okirati bizonyítást folytathat le. A hitelezői igény tárgyában hozott végzés
ellen a hitelező és a családi vagyonfelügyelő részéről fellebbezésnek van helye.”
(6)	Az Are. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti
vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15
napon belül visszautasítja,
a)	ha a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg az
e törvényben meghatározott feltételeknek,
b)	ha az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, de a hatáskörrel,
illetékességgel rendelkező bíróságnak történő áttétel - az ennek megállapításához szükséges
adatok hiánya miatt - nem lehetséges,
c)	ha az adós vagy - meghatalmazás hiányában az adóstárs - belföldi idézési címmel
nem rendelkezik,
d)	ha az adósnak a kérelmében megadott idézési címen a 21. § (1) és (2) bekezdés
szerinti felhívásokat nem lehetett kézbesíteni,
e)	ha az adósságrendezési eljárásra a magyar bíróság joghatósága törvény, európai
uniós jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kizárt,
f)	ha az adós nem kezdeményezte a főhitelezőnél az előzetes bíróságon kívüli
adósságrendezést,
g)	ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett ellen belföldön vagy külföldön már van
folyamatban adósságrendezésre irányuló eljárás,
h)	ha az adósnak, adóstársnak nincs perbeli cselekvőképessége és a kérelmet nem
törvényes képviselője útján nyújtotta be,
i)	ha az adós, adóstárs a bírósági eljárás illetékét a felhívásban meghatározott
határidőre nem fizette meg,
j) ha az adós vagy adóstárs vagyonát bűnügyi zárlat alá vonták.
(2)	A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti
vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15
napon belül elutasítja, ha
a)	az adós vagy az adóstárs a 7-9. § alapján adósságrendezési eljárás
kezdeményezésére nem jogosult, vagy
b)	a 31. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti bejelentésben foglalt körülmények
fennállását megállapítja.
85
(3)	Az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzést a bíróság
az adósnak, adóstársnak kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőt pedig a kérelmet visszautasító
vagy elutasító jogerős végzésről értesíti.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírósági adósságrendezés iránti kérelem
benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelem
visszautasításának közlésétől számított 15 napon belül a kérelmet szabályszerűen ismételten
előterjeszti. Az ilyen ismételt kérelem előterjesztése esetén az adósnak az (1) bekezdés a)
pontjával összefüggő, a 34. § (2) bekezdés szerint benyújtott fellebbezését hatálytalannak kell
tekinteni.”
(7)	Az Are. tv. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az
adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának időpontjában az adós lakcímnyilvántartásba
bejelentett lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnak, a
Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre és
kizárólagos illetékessége. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az eljárás alatt az
adós lakóhelye megváltozik.
(2)	Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp.
szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes
eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
132.	§
(1)	Az Are. tv. 38. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél)
„e) az adóst mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kimondó határozat.”
(2)	Az Are. tv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adós, az adóstárs, az eljárásban az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére
kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények
bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelemfelosztási
tervet készít, amelynek során az adós és az adóstárs rendszeres bevételeit, az egyéb kötelezett
által az adós törlesztési képességének kiegészítésére fordított összeget, az adóssal, adóstárssal
közös háztartásban élő közeli hozzátartozók által a mindennapi életvezetéssel,
lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadásokhoz történő hozzájárulás összegét, a
mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és a (4) és (5) bekezdés szerinti
fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha a jövedelemfelosztási terv készítése során
figyelembe vett összegek a (4) és (5) bekezdés szerinti mértékben nem teszi lehetővé a
kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő - ide nem értve a főhitelező részére a (4) bekezdés
alapján kötelezően fizetendő összeget - arányosan legfeljebb 20%-kal alacsonyabb mértéket
határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes
összegben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettségek teljesítését havonta írásban a családi
vagyonfelügyelő számára igazolni kell.”
86
(3)	Az Are. tv. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a bíróság - az iratok beszerzését, illetve szükség
esetén az érintett felek nyilatkozatának beszerzését követően - a bírósági adósságrendezési
eljárást megszünteti.”
(4)	Az Are. tv. 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adósságtörlesztés meghosszabbítása és a mentesítés tárgyában hozott végzés ellen
fellebbezésnek van helye”
(5)	Az Are. tv. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a családi vagyonfelügyelő az őt intézkedés megtételére utasító végzésnek nem tesz
eleget, a bíróság a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a családi vagyonfelügyelőt
foglalkoztató területi szervét 30 000 forinttól 200 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,
amely ismételten is kiszabható. A bírságot kiszabó végzés ellen a Családi Csődvédelmi
Szolgálat területi szerve részéről fellebbezésnek van helye.”
(6)	Az Are. tv. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) Felülvizsgálatnak
a)	a jogerős bírósági adósságrendezés elrendelését elutasító végzéssel szemben,
b)	a jogerős adósságrendezési eljárást megszüntető végzéssel szemben,
c)	a jogerős adósságtörlesztésről szóló végzéssel szemben,
d)	a jogerős mentesítő végzéssel szemben,
e)	a jogerős mentesítő végzést hatályon kívül helyező végzéssel szemben,
f)	a jogerős bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését
megállapító végzéssel szemben,
g)	a jogerős bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését megállapító
végzéssel szemben, valamint
h)	a Pp. 409. §-ában foglalt esetekben
van helye.”
133.	§
Az Are. tv.
1.	18. § (2) bekezdésében a „(Pp. 195. §)” szövegrész helyébe a „(Pp. 323. §)” szöveg,
2.	26. § (9) bekezdésében az „illetékfeljegyzési jog” szövegrész helyébe az „illetékre
kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog” szöveg,
3.	32. § (1) bekezdésében a „hivatalból elutasítani” szövegrész helyébe a
„visszautasítani vagy elutasítani” szöveg,
4.	34. § (2) és (4) bekezdésében a „kérelmet elutasító végzés” szövegrész helyébe a
kérelmet elutasító vagy visszautasító végzés” szöveg,
5.	36. § (3) bekezdés f) pontjában a „valamint illeték- és költségfeljegyzésnek”
szövegrész helyébe a „valamint költségfeljegyzési jognak” szöveg,
6.	37. § (2) és (4) bekezdésében a „hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítja”
szövegrész helyébe a „hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja” szöveg,
87
7.	39. § (1) bekezdés f) pontjában a „25. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „31. §
(4)	bekezdése” szöveg,
8.	41. § (7) bekezdésében a „beszámítási kifogásként” szövegrész helyébe a
„beszámítás útján” szöveg,
9.	42. § (6) bekezdésében a „15 napon belül megszünteti” szövegrész helyébe a „15
napon belül hivatalból megszünteti” szöveg,
10.	42. § (7) bekezdésében az „az adósságrendezési eljárást megszünteti,” szövegrész
helyébe az „az adósságrendezési eljárást hivatalból megszünteti,” szöveg,
11.	47. § (3) bekezdésében a „15 napon belül kell elbírálni.” szövegrész helyébe a „15
napon belül kell elbírálni; a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek van helye.” szöveg,
12.	47. § (4) bekezdésében a „kifogás elbírálásáról szóló végzést” szövegrész helyébe
a „kifogás elbírálásáról szóló jogerős végzést” szöveg,
13.	48. § (2) bekezdés c) pontjában az „erről szóló végzés kézhezvételétől” szövegrész
helyébe az „erről szóló jogerős végzés kézhezvételétől” szöveg,
14.	48. § (2) bekezdés d) pontjában a „kifogásban foglaltaknak helyt adott” szövegrész
helyébe a „kifogásban foglaltaknak jogerős végzéssel helyt adott” szöveg,
15.	74. § (2) bekezdésében az „adós, adóstárs és az eljárásban teljes vagyonával részt
vevő egyéb kötelezett adósságrendezési eljárás alá tartozó vagyona és bevételei” szövegrész
helyébe az „adós, adóstárs és az eljárásban az adós törlesztési kötelezettségének
kiegészítésére kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettet által vállalt fizetési kötelezettség”
szöveg,
16.	82. § (7) bekezdésében a „csak az adós élhet fellebbezéssel” szövegrész helyébe a
„az adós és a hitelező élhet fellebbezéssel” szöveg,
17.	86. § (1) bekezdésében az „és a hitelezők” szövegrész helyébe az „és
adósságtörlesztési határozat esetén a hitelezők” szöveg,
18.	86. § (1) és (1a) bekezdésében az „adósságrendezési határozatban” szövegrész
helyébe az „adósságtörlesztési határozatban” szöveg,
19.	86. § (2) bekezdésében a „zárómérlege” szövegrész helyébe a „záró elszámolása”
szöveg,
20.	93. § (4) bekezdésében a „családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi”
szövegrész helyébe a „családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi; a végzés ellen
fellebbezésnek van helye.” szöveg,
21.	94. § (4) bekezdésében a „megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának
megszűnését” szövegrész helyébe a „megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának
megszűnését, egyébként a kérelmet elutasítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
szöveg,
22.	96. § (2) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja”
szöveg,
23.	96. § (3) bekezdésében a „végzéssel elutasítja” szövegrész helyébe a „végzéssel
visszautasítja” szöveg,
24.	98. § (1) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész
helyébe az „érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának” szöveg,
25.	98. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe
az „- érdemi vizsgálat nélkül - visszautasítja” szöveg,
26.	99. § (1) bekezdésében a „másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 120. §) sújthatja”
szövegrész helyébe a „másodfokú bíróság legfeljebb 100 000 Ft pénzbírsággal (Pp. 166. §)
sújthatja” szöveg,
27.	100. § (1) bekezdésében a „bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül hivatalból
elutasítja” szövegrész helyébe a „bíróság - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül -
visszautasítja” szöveg,
28.	101. § (2) bekezdésében a „Pp. 271. § (2) bekezdésének az alkalmazása során”
szövegrész helyébe a „Pp. 408. § (1) bekezdésének az alkalmazása során” szöveg
88
lép.
69. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény módosítása
134.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015.	évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 39. §-a a következő (10) és
(11)	bekezdéssel egészül ki:
„(10) Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv, a szabályozott vagy a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás
szolgáltatója az ügyfél jogszabályban meghatározott egyes ügyintézési rendelkezéseit,
jogszabályban meghatározott módon a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek
nyilvántartásba vétel céljából bejelentse.
(11)	A rendelkezési nyilvántartást kezelő szerv vagy a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs
szerve az ügyfél vagy más szerv vagy a (10) bekezdés szerinti szolgáltató által az ügyintézési
rendelkezés nyilvántartásba vétele során megadott személyes adatokat - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - kizárólag a rendelkezés nyilvántartásba vétele céljából, annak
nyilvántartásba rögzítése idejéig kezeli.”
135.	§
Az E-ügyintézési tv.
a)	15. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, 101. § (3) bekezdésében és 108. § (11), (12),
(14) és (16) bekezdésében a „vélelem” szövegrész helyébe a „fikció” szöveg,
b)	108/A. § (2) bekezdésében az „a (3)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg,
c)	108/A. § (3) bekezdésében az „a (3)” szövegrészek helyébe az „az (1)” szöveg, a
„(4)” szöveg helyébe a „(2)” szöveg
lép.
70.	Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
136.	§
(1)	Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban:
Szaktv.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak
megfelelően nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi
követelményeknek aláveti magát. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2)	A Szaktv. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
89
„(1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha
a)	azt az igazságügyi szakértő kéri,
b)	a névjegyzékbe való felvétel feltételei - ide nem értve az 5. § (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
illetve az igazságügyi szakértő a szakértői esküt a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
nem teszi le,
c)	a névjegyzékben szereplő adatok változását, a Kormány rendeletében meghatározott
módon, ismételt felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után,
szándékosan nem jelenti be,
d)	az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy
évet elérő késedelembe esett,
e)	az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének felhívás ellenére
ismételten nem tesz eleget,
f)	azon statisztikai adatokat, amelyeket e törvény alapján a Kamara részére szolgáltatni
köteles, két egymást követő negyedévben határidőben nem szolgáltatja,
g)	az igazságügyi szakértő negyedévente esedékes statisztikai adatszolgáltatást két
éven belül három alkalommal elmulasztja, vagy az általa szolgáltatott adatok eltérnek a
szakértő nyilvántartásában szereplő adatoktól,
h)	az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
i)	kamarai tagsága
ia)	kizárás útján,
ib)	a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá
ic)	egyéb okból
megszűnt, vagy
j) meghalt.
(2)	Ha a névjegyzékből történő törlésre
a)	az (1) bekezdés i) pont ia) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a
határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül,
b)	az (1) bekezdés d), e) és g) pontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a
határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított két éven belül vagy
c)	az (1) bekezdés c), f) és h) pontja, vagy i) pontjának ib) és ic) alpontjai alapján kerül
sor, a határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül
a névjegyzékbe nem vehető fel.”
(3)	A Szaktv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, az igazságügyi
szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértőt jelöl ki. Ha a szakértői intézménynek
nincs olyan kijelölhető igazságügyi szakértője, akire nézve a hatóság nem állapított meg
kizáró okot, illetve a 30. § (7) bekezdésének vagy a 32. § (2) bekezdésének alkalmazására
nincs lehetőség, az igazságügyi intézmény vezetője a kirendelést visszautasítja.”
(4)	A Szaktv. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az igazságügyi szakértői testület nem alkalmazható a polgári perrendtartásról szóló
törvény szerinti magánszakértőként.”
(5)	A Szaktv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
90
„(2) Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterületet felügyelő
miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki. Az igazságügyi szakértői testület tagjainak
névsorát a miniszter a kormányzati portálon közzéteszi. Az igazságügyi szakértői testület nem
igazságügyi szakértő tagjaira e törvénynek az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezései
nem alkalmazhatók.”
(6)	A Szaktv. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nem természetes személy szakértő a kirendelő végzés kézhezvételétől számított tíz
napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni, hogy a nevében melyik tagja vagy alkalmazottja
jár el.”
(7)	A Szaktv. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint alkalmazott magánszakértő a megbízási
díjról köteles a 49. § (2) bekezdése szerint díjjegyzéket kiállítani és azt a magánszakértői
véleményhez csatolni.”
(8)	A Szaktv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kamara ügyviteli szerve a hivatal, amelynek vezetője és képviselője a Kamara
főtitkára. A hivatal jogi személy.”
(9)	A Szaktv. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tisztségviselők megbízatása vagy kinevezése az új tisztségviselők megválasztásának
vagy kinevezésének napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása vagy kinevezése
egyéb okból szűnik meg, a választására vagy kinevezésre jogosult szerv a megbízatás vagy
kinevezés megszűnésétől számított harminc napon belül megválasztja vagy kinevezi az új
tisztségviselőt.”
137.	§
A Szaktv.
a)	12. §-ában a „g) pontjában és az” szövegrész helyébe az „a), c) és g) pontjában,
valamint az” szöveg,
b)	13. § (4) bekezdésében az „e) és f) pontjai” szövegrész helyébe az ,f és g) pontja”
szöveg,
c)	13. § (5) bekezdésében és 14. § a) pontjában az „i) pontja” szövegrész helyébe a „j)
pontja” szöveg,
d)	34. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdés”
szöveg,
e)	45. § (2) bekezdés b) pontjában a „szakkérdéseket” szövegrész helyébe a
„kérdéseket” szöveg,
f)	71. § (2) bekezdésében a „száznegyven” szövegrész helyébe a „legfeljebb
száznegyven” szöveg,
g)	87. § (1) bekezdésében a „megbízatásának” szövegrész helyébe a „megbízatásának
vagy kinevezésének” szöveg,
h)	88. § (1) és (2) bekezdésében a „megbízatása” szövegrész helyébe a „megbízatása
vagy kinevezése” szöveg,
91
i) 98. § (1) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a „tanács” szöveg
lép.
71.	A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi
XCIII. törvény módosítása
138.	§
(1)	A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló
2016.	évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 132. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróság megnevezését,
b)	a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az
ismert azonosító adatait, és
c)	a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő
nevét.”
(2)	A Kjkt. 132. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A felülvizsgálati kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a)	a felülvizsgálati kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a
felülvizsgálati kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b)	a döntés bíróság általi felülvizsgálatára irányuló határozott kérelmet, valamint
c)	a döntés felülvizsgálatának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket
alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(1b) A felülvizsgálati kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a)	a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b)	a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték
részleges megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet,
illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául
szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c)	a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
valamint
d)	a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3)	A Kjkt. 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatására a
Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(4)	A Kjkt. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
92
„134. § A bíróság az SZTNH döntésének felülvizsgálatára irányuló kérelmet nemperes
eljárásban - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Azokra
az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról
szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági
polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5)	A Kjkt. a következő 136/A. §-al egészül ki:
„136/A. § A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati
eljárásokat is.”
(6)	A Kjkt. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le és a Pp. érdemi
tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.”
(7)	A Kjkt. 141. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bírósági eljárásban szünetelésnek helye nincs.”
139.	§
A Kjkt.
a)	135. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Pp. általános rendelkezéseiben”
szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg,
b)	135. § (1) bekezdés b) pontjában a „Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó -
rendelkezéseiben megjelölt” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,
c)	144. §-ában a „257. §-ában” szövegrész helyébe a „389-391.§-ában” szöveg
lép.
72.	A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
140.	§
(1)	A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
10.	§ (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A kizárás kérdésében a Fővárosi Törvényszék dönt, ha a közigazgatási és munkaügyi
bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a
kizárási ok az egész bíróságra kiterjed.
(5)	A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére egyebekben a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(2)	A Kp.12. § (2) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a törvényszék hatáskörébe tartozik)
93
„b) a vasúti igazgatási szerv,
c)	a légiközlekedési hatóság és”
(közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.)
(3)	A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A törvényszék dönt)
„d) a köztestületi jogvitában.”
(4)	A Kp. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A bíróság a határozatában megállapított összeg megfizetésére azt a szervet kötelezi,
amelynek keretében a közigazgatási tevékenységet megvalósító közigazgatási szerv
működik.”
(5)	A Kp. 130. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha a keresetlevél a 38. § (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelmet (a
továbbiakban együtt: marasztalási kereseti kérelem) tartalmaz, e törvény szabályait az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A keresetlevélben fel kell tüntetni a per
tárgyának értékét is.”
(6)	A Kp. 131. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A pertárgy értékének meghatározására a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a pertárgy értékének meghatározására a
polgári perrendtartás munkaügyi perekre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.”
(7)	A Kp. 131. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) A fizetési meghagyásos eljárással indult marasztalási perben a bíróság a polgári
perrendtartás fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre vonatkozó szabályainak
megfelelő alkalmazásával jár el.”
(8)	A Kp. 132. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha az így
érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból
származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével
szemben beszámításra alkalmas. A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően
alkalmazni kell.”
141.	§
(1)	A Kp. 133. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„133. § [Marasztalási ítélet]
(1)	Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási
szervet a jogszabályi keretek között marasztalja.
94
(2)	A marasztalási ítélet anyagi jogerejére és az utóperre a polgári perrendtartás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	A marasztalási ítélet ellen fellebbezésnek van helye.
(4)	Előzetesen végrehajtandó
a)	az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
b)	a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen
alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes
körülményt ilyen okirattal bizonyították.”
(2)	A Kp. 139. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárásának tárgya a helyi önkormányzat
képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség
elmulasztása, e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol e fejezet a Kúriáról
rendelkezik, ott a közigazgatási és munkaügyi bíróságot kell érteni.”
(3)	A Kp. 151. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt
kötelezés kikényszerítése nem tartozik a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá.”
142.	§
A Kp.
1.	4. § (7) bekezdés 1. e) alpontja a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész
helyett „jogszabály” szöveggel,
2.	4. § (7) bekezdés 3. pontja az „általa foglalkoztatott” szövegrész helyett az
„állam nevében foglalkoztatott” szöveggel,
3.	10. § (1) bekezdés a) pontja az „az aki” szövegrész helyett az „az, aki”
szöveggel,
4.	11. § (4) bekezdésében a „meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal,
tárgyaláson kívül” szövegrész helyett a „vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben,
önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett -” szöveggel,
5.	15. § (3) bekezdés a) pontja az „esetén” szövegrész helyett „esetén, valamint
akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el”
szöveggel,
6.	17. § a) pontja az „az akinek” szövegrész helyett az „az, akinek” szöveggel,
7.	17. § c) pontja a „szerződésben részes” szövegrész helyett a „közigazgatási
szerződésben részes”
8.	26. § (2) bekezdése a „jogi előadó” szövegrész helyett az „ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vett jogi előadó” szöveggel,
9.	35. § (2) bekezdése az „az érdekeltre a félre, a perbeállított félre a perbevont
félre” szövegrész helyett az „az érdekeltre és a perbeállított félre a félre” szöveggel,
10.	41. § (4) bekezdése a „Közszolgálati Döntőbizottság” szövegrész helyett a
„Kormánytisztviselői Döntőbizottság” szöveggel,
11.	49. § (1) bekezdése a „jogi hatályai fennmaradnak” szövegrész helyett a
„joghatásai fennmaradnak” szöveggel,
95
12.	49. § (2) bekezdése a „jogi hatályai fennmaradnak” szövegrész helyett a
„joghatásai fennmaradnak” szöveggel,
13.	58. § (4) bekezdése a „legalább nyolc nappal” szövegrész helyett a „legalább
tizenöt nappal” szöveggel,
14.	81. § (3) bekezdése a „jogi hatályai fennmaradnak” szövegrész helyett a
„joghatásai fennmaradnak” szöveggel,
15.	94. § (1) bekezdése az „érdekelt felek” szövegrész helyett az „érintettek”
szöveggel,
16.	113. § (3) bekezdése a „kézhezvételétől” szövegrész helyett a „közlésétől”
szöveggel
17.	124. § (4) bekezdése az „elrendeli per” szövegrész helyett az „elrendeli a per”
szöveggel,
18.	132. § (3) bekezdése az „a fél” szövegrész helyett az „az alperes” szöveggel,
19.	137. § (3) bekezdése a „törvényességi felügyeleti szerv” szövegrész helyett a
„köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv” szöveggel,
20.	138. § (5) bekezdése a „törvényességi ellenőrzést gyakorló” szövegrész helyett
a „köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló” szöveggel,
21.	146. § (2) bekezdése az „Az Kúria” szövegrész helyett az „A Kúria” szöveggel
lép hatályba.
143.	§
Nem lép hatályba a Kp. 3. § (4) bekezdése.
73.	A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások
közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása
144.	§
(1)	A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások
közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi XLIII.
törvény) 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A bejegyző bíróság a kérelemről annak bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt
napon belül, polgári nemperes eljárásban dönt. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e
törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes
eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell
alkalmazni. A nyilvántartásba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba történő
bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2)	A 2017. évi XLIII. törvény 7. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(3)	A 2017. évi XLIII. törvény 8. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - ha az általános meghatalmazás még nincs a
nyilvántartásba bejegyezve - a nyilvántartási eljárás hivatalból történő megszüntetésének van
96
helye, azzal, hogy a megszüntetésről hozott végzést az elhunyt vagy megszűnt személynek
nem kell kézbesíteni.”
(4)	A 2017. évi XLIII. törvény 10. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép
hatályba:
„(2) A bejegyző bíróság általános meghatalmazás törléséről rendelkező végzése elleni
fellebbezésnek e határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
145.	§
A 2017. évi XLIII. törvény 1. §-a és 14. § (1) bekezdése a „közigazgatási peres és
egyéb közigazgatási bírósági” szövegrész helyett a „közigazgatási peres, nemperes és egyéb
közigazgatási bírósági” szöveggel lép hatályba.
74.	Záró rendelkezések
146.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31.
napján lép hatályba.
(2)	Az 1-64. §, a 66-109. §, a 111-135. §, a 138. §, a 139. §, a 147 és a 148. § 2018.
január 1. napján lép hatályba.
(3)	A 65. §, a 110. §, a 136. § és a 137. § 2018. január 2. napján lép hatályba.
147.	§
A 20. § (5) bekezdése és a 70. § (4) bekezdése a tagállamokban a polgári és
kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és
az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i
1393/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
148.	§
Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet.
97
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2016. november 22. napján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016.
évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: új Pp.), amely 2018. január 1. napján lép hatályba.
Fontos társadalmi érdek, hogy az új Pp. hatálybalépése - az új eljárásjogi szabályozás
megfelelő érvényesülése érdekében - a jogrendszer koherenciájának, egységességének
megőrzésével történjen meg. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban:
Javaslat), az új Pp.-vel összefüggő törvények - felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé
váló - módosításait, valamint a szükségtelenné vált törvényi szabályok hatályon kívül
helyezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az említett szabályok megalkotása és
elfogadása az új polgári eljárásjogi kódex megfelelő alkalmazásának garanciája.
Az új Pp. - ahol a szabályozás megváltoztatása nem indokolt - fenntartja a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: hatályos Pp.) szabályait,
ugyanakkor az eljárásjogi szabályozás megújuló területein a szabályozási mód koncepcionális
megváltoztatása, új jogintézmények bevezetése és a régi jogintézmények részletszabályainak
megváltoztatása szükségessé teszi a teljes jogrendszer felülvizsgálatát.
Az új Pp. a bírósági hatáskör tekintetében alapvető változást hoz, a hatásköri szabályozást a
négyszintű bírósági szervezethez igazítja, és általános hatáskörrel a törvényszéket ruházza fel.
Ez azt jelenti, hogy a törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek
elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe, vagyis a hatályos Pp. szabályozási
logikáját az új Pp. megfordítja. Az egységes eljárási szabályokat tehát az általános hatáskörrel
felruházott törvényszékre modellezi, ahol - a hatályos szabályozástól eltérően - mindkét fél
számára kötelező a jogi képviselet.
A hatályos Pp.-nek a meghatalmazottként, illetve kötelező jogi képviselet esetén jogi
képviselőként eljárni jogosult személyek körére vonatkozó szabályozása indokolatlanul
terjedelmes és bonyolult, erre tekintettel az új Pp. csökkenti az eljárni jogosult személyi kört.
Az új Pp. lehetővé teszi továbbá az ideiglenes intézkedés kezdeményezését a keresetlevél
benyújtása előtt is.
Az új Pp. koncepcionális változtatásokat hajt végre többek között a sikertelen kézbesítéssel
kapcsolatos esetekben is, amikor a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az
iratot nem vette át. A hatályos Pp. ezekhez az esetekhez a kézbesítési vélelem beállásának
jogkövetkezményét fűzi. Az új Pp. ezeket az eseteket nem kézbesítési vélelemként, hanem
kézbesítési fikcióként kezeli, ami ellen jogorvoslatként kézbesítési kifogásnak van helye.
Az új Pp. az eljárást egymástól elkülönülő, két szakaszra osztja. Az osztott perszerkezet
lehetőséget ad arra, hogy a perfelvételi szakra koncentrálódjon a jogvita tartalmának,
kereteinek meghatározása, az érdemi tárgyalási szak célja pedig az, hogy a perfelvételi
szakban azonosított jogvita vonatkozásában, az ott rögzített keretek között a bizonyítás
lefolytatásra kerüljön, ami a megfelelő előkészítés következtében célirányosabbá válik.
Az eljárás anyagának rögzítése körében az új Pp. nyit a modern technológia irányába. Míg az
írásbeli jegyzőkönyvezés a perfelvételi szakban továbbra is kizárólagos lesz, addig az érdemi
tárgyalási szakban történt eljárási cselekményről - ha annak technikai feltételei fennállnak -
lehetővé válik folyamatos kép- és hangfelvétel készítése, ami jegyzőkönyvnek minősül.
98
Az új Pp. bizonyítással kapcsolatos szabályozásának leglényegesebb változása a szakértői
bizonyítás koncepcionális megújítása. A felek - a bíró által kirendelt szakértőn kívül -
szabályozott keretek között megbízott szakértőjük vagy már a pert megelőző, más eljárásban
kirendelt szakértővel is bizonyíthatnak.
Külön törvény keretei között kapnak helyet a közigazgatási perek, amelyeket a továbbiakban
a közigazgatási perrendtartás szabályoz és nem az új Pp.
Az egységes perrendi szemlélet következtében szükségtelenné vált a pertárgyérték alacsony,
vagy magas voltára tekintettel történő szabályozás, a kisértékű és a kiemelt jelentőségű perek
speciális szabályai az új Pp.-ben már nem kapnak helyet.
Az új Pp. két kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos eljárás szabályait tartalmazza: a
közérdekből indított perekét és a társult perekét. Közérdekű perekre ma is adnak
felhatalmazást különböző jogszabályok, ezek eljárási kereteit teremti meg az új Pp. A társult
perlés intézménye teljesen új a magyar perjogi szabályozásban. A társult per szabályai
szélesebb körben engedik meg az egyedi igények összevont, kollektív érvényesítését, akkor,
amikor a közérdek nem indokolja a közhatalom (pl. ügyész, hatóságok) beavatkozását,
viszont az igények nagy száma és hasonlósága miatt a kollektív elbírálás hatékonysági
előnyöket nyújt.
A korábbiakban - a teljesség igénye nélkül - bemutatott koncepcionális változások jelentős
átgondolást igényelnek a teljes jogrendszer vonatkozásában, valamint szükségessé teszik a
jogrendszer szabályozó eszközeinek hozzá igazítását az újonnan megalkotott
szabályrendszerhez, a jogrendszer koherenciájának a biztosítása érdekében.
A hatályos Pp.-re, annak egyes szabályaira, jogintézményeire számos jogszabály hivatkozik,
ezért a hatálybalépésig rendelkezésre álló időben valamennyi ilyen hivatkozást is felül kell
vizsgálni és módosítani kell annak érdekében, hogy az új Pp. alkalmazásakor a lehető
legkisebb mértékű bizonytalanság merüljön fel.
99
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az új Pp. által megújított költségkedvezményi rendszerben a felet nem illetheti meg a bíróság
által engedélyezett személyes illetékfeljegyzési jog. Az önálló személyes illetékfeljegyzési
jog kedvezménye ezzel megszűnik, a Pp. értelmében a fél illetékfeljegyzési jogban kizárólag
az eljárás tárgyánál fogva részesülhet. A Javaslat ezzel összhangban megszünteti a nem is a
felekhez, hanem a sajátos perbeli szereplőkhöz - pl.: ügygondnok, ügyész - kapcsolt
személyes illetékfeljegyzési jog intézményét is. A szabályozási tartalmat viszont annak
szükségessége okán fenntartja úgy, hogy azt új szabályban az illetékfizetésre kötelezettek
alcím szabályai között rögzíti.
A Javaslat csak szövegezésében változtat azon a szabályon, amely az illeték számításának az
alapjául a perrendtartásban meghatározott pertárgyértéket teszi. Az új Pp. ugyanis nemcsak
egy helyen, a pertárgyérték szabályai között, hanem az egyes különleges eljárások
rendelkezései között is tartalmaz pertárgyérték számítási szabályt.
Az új Pp. a látszólagos tárgyi keresethalmazat fogalmán belül a vagylagosan előterjesztett
igényektől kifejezetten megkülönbözteti az eshetőlegesen előterjesztett igényeket. A Javaslat
ezt a terminológiai egyértelműsítést jeleníti meg az illetékalap-számítási szabályban.
A Javaslat az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértékére irányadó
rendelkezéseken átvezeti az új Pp. elsőfokú eljárásra irányadó szabályozását, amely szerint
nincs lehetőség szóbeli kereset azonnali tárgyalására és az egyezségi kísérletre idézés folytán
megindult eljárás nem alakulhat át perré. A szabályokat tartalmi változtatás nélkül kiegészíti
továbbá két korábban a mérsékelt illeték szabályai között elhelyezett, a közvetítői eljárást és
az előzetes bizonyítást követő eljárás illetékmértékére irányadó rendelkezéssel. Az új Pp.
ugyanis a mérsékelt illeték kedvezményét fogalmilag kizárólag meghatározott perbeli
események bekövetkezéséhez köti, e két esetben pedig az illeték mértéke a peres eljárás során
nem csökken.
A 2. §-hoz
Az új Pp. megújult szabályozása értelmében a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő
kereset - a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset
kivételével - a házassági perrel nem kapcsolható össze. A Javaslat ennek megfelelően
elhagyja a házassági perben érvényesített házastársi közös vagyon megosztása iránti igény
tekintetében irányadó szabályt, de az elsőfokú eljárás illetéke kapcsán fenntartja, hogy a
házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték
számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A fellebbezési illeték esetén ezen igény értékének
figyelmen kívül hagyását csak arra az esetre írja elő, ha a fellebbezés nem csak a vagyoni
igényre vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen irányul.
A Javaslat új, önálló szakaszban foglalja össze az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárásért
fizetendő illeték alapjára és mértékére irányadó szabályokat figyelemmel arra, hogy a polgári
eljárás fogalma alá nem tartoznak a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
(a továbbiakban: Kp.) hatálya alá sorolt eljárások és a közigazgatási nemperes eljárások sem.
A jogorvoslati eljárásokra irányadó illetékszabályok értelemszerűen a közigazgatási bírósági
eljárásokban is irányadók.
100
Az új Pp. a felülvizsgálatból törvény értelmében kizárt vagyonjogi perekben új lehetőségként
bevezeti a felülvizsgálati eljárás engedélyezését. Az engedélyezés iránt a félnek külön
kérelmet kell előterjesztenie, és ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi, úgy a félnek a
Kúria felhívására az illetéket a felülvizsgálati illetékre ki kell egészítenie. A Javaslat ezzel
összhangban megteremti a kérelem illetékmértékére vonatkozó új szabályt. Az ítélet esetén a
felülvizsgálati kérelemhez hasonlóan százalékos, továbbá minimum és maximum értéket
határoz meg, végzés esetén - annak fajtájától függetlenül - pedig tételes illetéket.
A Javaslat minden esetben menetesíti a felet a jogorvoslati eljárás eredményeképpen
megismételt eljárás illetékének a megfizetése alól, nem csak abban az esetben, ha a bírósági
határozat hatályon kívül helyezése a jogorvoslati kérelem korlátaira tekintet nélkül történt.
A 3. §-hoz
A Javaslat az illetékmentes eljárásokon átvezeti az új Pp. új terminológiáját (elutasítás helyett
visszautasítás, per megszüntetése helyett eljárás megszüntetése). A Javaslat megfogalmazása
alapján egyértelmű, hogy minden, az illetékfizetés szempontjából önállónak minősülő eljárás
(pl.: másodfokú eljárás, perújítási eljárás) esetén fennáll a mentesség akkor, ha a perorvoslat
az eljárást megindító beadvány visszautasításáról rendelkező döntés ellen irányul. A
visszautasítás oka közömbös. A Javaslat illetékmentessé teszi a fellebbezést és
felülvizsgálatot is, ha ezek az eljárás megszüntetéséről rendelkező döntés ellen irányulnak, de
csak akkor, ha a megszüntetésre az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok
megszegése miatt [Pp. 618. § (2) bekezdése], a Pp. 259. §-ában meghatározott okokból vagy
azért került sor, mert az eljárást megindító beadványt vissza kellett volna utasítani. E körben a
jogszabályhely - annak bevezető része szerint is - attól függetlenül alkalmazható, hogy az
eljárás polgárinak vagy közigazgatásinak minősül.
A Javaslat a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelemmel egyezően illetékmentessé
teszi az új Pp. által bevezetett kiigazítás iránti kérelmet is, mivel a kiigazítás ugyanúgy a
határozat hibájának, az azt meghozó bíróság általi korrigálására szolgáló jogintézmény.
A Javaslat a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások
közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartási eljárást - amelyben az
általános meghatalmazások bejegyzésére, módosítására, törlésére kerül sor - illetékmentessé
teszi. A Javaslat a kedvezmény megteremetésével a nyilvántartási eljárás igénybevételére
ösztönöz, annak keretében lehetőség van ugyanis arra, hogy a fél országos hatállyal egy
eljárás keretében adjon a képviselőjének meghatalmazást, adminisztrációs tehertől mentesítve
ezzel a bíróságot és a felet.
Az új Pp. által szabályozott elsőfokú peres eljárásban a kereset és az azzal szembeni
védekezés - a per idő- és költségvetületét meghatározó - kereteinek a kialakításában nem az
első tárgyalásnak, hanem a perfelvétel lezárásának van döntő jelentősége. A perfelvétel
lezárásáig a perfelvételi nyilatkozatok - akár a bíróság anyagi pervezetésre hatására - jóval
szabadabban megváltoztathatóak, mint azt követően. A Javaslat ezzel összhangban a
mérsékelt illetéket eredményező kedvezmény mértékét nem az első tárgyaláshoz, hanem a
perfelvételt lezáró végzés meghozatalához köti, kivéve a közigazgatási pereket, ahol osztott
perszerkezet hiányában továbbra is az első tárgyaláshoz. Ha a közigazgatási perben nem kerül
sor tárgyalás tartására, úgy a Javaslat egészen a per befejezéséig biztosítja a lehető
legnagyobb mértékű illetékkedvezményt. A Javaslat a mérsékelt illeték kedvezményét
kiterjeszti az eljárás megszüntetésének azon eseteire is, amelyekkel kapcsolatos döntés elleni
fellebbezés és felülvizsgálat egyébként illetékmentesnek minősül. A Javaslat új szabállyal a
mérsékelt illetékre irányadó rendelkezések között rögzíti, hogy amennyiben az eljárást
101
megindító beadvány előterjesztéséhez, illetve a perindításhoz fűződő joghatások a beadvány
visszautasítását vagy az eljárás megszüntetését követően az újólag előterjesztett kérelem
folytán fennmaradnak, úgy a mérsékelt illetéket meghaladóan megfizetett illetékrészt az új
eljárás kapcsán nem kell újból megfizetni. Ezzel összhangban mondja ki az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 81. § (3) bekezdése, hogy a mérsékelt
illetéken felül megfizetett illetékrész visszatérítésére csak akkor van lehetőség, ha az eljárást
megindító beadványt a jogi hatások fennmaradására előírt határidőn belül nem nyújtották be
újra szabályszerűen. A Javaslat új rendelkezéssel egyértelműsíti azt, hogy a mérsékelt illeték
kedvezménye csak annak az eljárásnak az illetékére terjed ki, amelyben a mérséklésre okot
adó percselekmény történt. A kedvezmény tehát nem érinti a korábbi illetékköteles eljárás
illetékét.
A Javaslat átvezeti a rendelkezéseken a Kp. tárgyi hatályából következő szükségszerű
változtatásokat is.
A 4-5.§-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az új Pp. terminológiai változásait, így az elutasítás helyett a
visszautasítás, a jogi hatály helyett a joghatás fogalmát vezeti be. Ezen felül alcím címek
elhagyásával és az eljárások átnevezésével átvezeti a polgári és a közigazgatási perrendtartás
elkülönülése, valamint a Kp. tárgyi hatálya miatti fogalmi változásokat is. A Javaslat a
beavatkozóra irányadó szabályokat az érdekeltre is kiterjeszti, mert a Kp. a beavatkozó helyett
az érdekelt fogalmát vezeti be azon az eljárásban a felperes és az alperes mellett részt vevő
személy megnevezésére, akinek jogát vagy jogos érdekét a bíróság döntése érintheti.
Az új Pp. költségkedvezményi rendszerében a felet külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint megilletheti a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog, amely lehet
részleges is, így akár kizárólag az illetékre kiterjedő. Ezzel összhangban a fél külön,
személyes illetékfeljegyzési jogra nem lehet jogosult, ebben a kedvezményben a fél kizárólag
az eljárás tárgyánál fogva részesülhet. A Javaslat ezért megszünteti az Itv. személyes
illetékfeljegyzési jogra irányadó rendelkezéseit és egyúttal a költségfeljegyzési jog tárgyában
hozott határozat elleni jogorvoslati eljárást is az illetékmentes eljárások körébe vonja.
Az új Pp. a költségekre irányadó szabályok között rendezi a - többek között az
illetékkedvezmény miatt - meg nem fizetett illeték megfizetésének a kérdését. A szabályok
között kimondja, hogy a fél abban az arányban, illetve részben kell, hogy megfizesse az
államnak járó illetéket, mint amelyben a törvény szerint a perköltség vagy perköltségrész
megtérítésére is köteles. A perköltségviselés tekintetében pedig a 83. § (3) bekezdésében
éppen olyan tartalmú szabályt rögzít, mint az Itv. 62. § (2) bekezdése. A Javaslat ezért ez
utóbbi, az új Pp. alapján egyébként is érvényesülő szabályt hatályon kívül helyezi.
A Javaslat a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások
közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartási eljárást illetékmentes
eljárássá minősíti annak érdekében, hogy a felek és a bíróság adminisztratív terheit is egyaránt
csökkentő nyilvántartás igénybe vételére ösztönözzön. Ennek megfelelően megszünteti az Itv.
ezzel összefüggő, tételes illetékmértéket meghatározó rendelkezését. Az új nyilvántartási
törvény szabályozásából eleve az következik, hogy a bejegyzések száma várhatóan csökkeni
fog, mert elegendő lesz egy bíróságon bejegyeztetni az ország akár összes bíróságára szóló
általános meghatalmazást, szemben a hatályos szabályozással, amely alapján minden egyes
bíróságon külön kell az általános meghatalmazást bejegyeztetni.
102
A 6-7.§-hoz
A Javaslat a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Hmtv.) 38. § (2) bekezdésében foglalt utaló szabály alapján a mintaoltalmi perekre a
szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni. A törvényjavaslat a szabadalmi perek
szabályainak az új Pp.-hez történő igazítását is elvégzi. A Hmtv. ennek alapján egyedüliként
szükséges korrekcióját a javaslat az új Pp. hatásköri szabályaira tekintettel [20. § (1) és (3)
bekezdés] végzi el, amely a törvényszék hatáskörébe utalja az iparjogvédelmi pereket. Ezáltal
feleslegessé vált és hatályon kívül helyezésre kerül a Hmtv.-nek a törvényszék hatáskörére
utaló rendelkezése.
A 8-9.§-hoz
A Javaslat a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi
XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 24. § (1) bekezdésében foglalt utaló szabály
alapján a mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni. A Javaslat a
szabadalmi perek szabályainak az új perrendtartáshoz történő igazítását is elvégzi. A Toptv.
ennek alapján egyedüliként szükséges korrekcióját a Javaslat az új Pp. hatásköri szabályaira
tekintettel [20. § (1) és (3) bekezdés] végzi el, amely a törvényszék hatáskörébe utalja az
iparjogvédelmi pereket. Ezáltal feleslegessé vált és hatályon kívül helyezésre kerül a Toptv. -
nek a törvényszék hatáskörére utaló rendelkezése.
A 10. §-hoz
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4. §-a vezeti be a Pp.
rövidítést, azonban az nem mereven hivatkozik a Pp.-re, így a továbbiakban nem lehetne a Pp.
konkrét szabályára hivatkozni. Ezért szükségesé vált e rugalmas hivatkozás merevre történő
módosítása. A hozzátartozó fogalmát az új Pp. az anyagi jogra utaló szabállyal határozza meg
az értelmező rendelkezések között, ezért a továbbiakban a hozzátartozó fogalmába már az új
Pp. alkalmazásában sem fog beletartozni a jegyes, tekintettel arra, hogy ezt a hozzátartozói
viszonyt sem a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ptk.), sem más jogszabály nem határozza meg. Az új Pp. hatálybalépésével összhangban
szükséges a hatályos Pp.-re történő merev hivatkozás helyett a Ptk. hozzátartozó fogalmára
utalni. Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az alaki okból érdemi elbírálásra
alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a visszautasítás kifejezést, míg az
érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem, beadvány tekintetében az elutasítás
kifejezést használja. A terminológiai egységesség megteremtése érdekében szükséges a Kjtv.-
ben is a megfelelő módosítások átvezetése.
A 11-15. §-hoz
A Javaslat tekintetbe veszi, hogy az új Pp.-vel összefüggő törvénymódosítások keretei között
megalkotásra kerül a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról,
valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Bpnp.),
melyben meghatározásra kerülnek a bírósági polgári nemperes eljárások közös szabályai. E
szabályok rendezik a bírósági nemperes eljárásokban az új polgári peres eljárásjogi kódexszel
összefüggő általános eltéréseket, amelyek abból adódnak, hogy ezekben az eljárásokban nem
elsősorban a kontradiktórius eljárási szabályok alapján történik az igények érvényesítése és az
eljárás lefolytatása.
A módosítások kiegészítik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) arra tekintettel, hogy mely végzések ellen van helye
103
fellebbezésnek. A hatályos Pp. ebben a tekintetben mögöttes szabályként volt felhívható, de
az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a fellebbezhető végzések körét az ágazati
törvényeknek egyértelművé kell tenniük. Ugyanakkor az eljárást befejező végzések
tekintetében a Bpnp. generálisan rendezi a fellebbezési jogot, míg egyes végzés típusok (pl.
eljárást felfüggesztése, áttétel, pénzbírságban marasztaló végzés, az eljárás során hozott
költségben marasztaló végzés) esetében a háttér jogszabályként szolgáló Pp. szabályozza a
fellebbezhetőség kérdését.
A Javaslat a hatályos Pp-re történő hivatkozást az új Pp-re és a Bpnp-re való utalásra cseréli,
továbbá átvezeti az új Pp.nek az érdemi vizsgálat nélküli (hivatalbóli) elutasítás helyett
alkalmazott visszautasítás fogalomhasználatát is a Csődtv. kapcsolódó rendelkezésein.
A Csődtv. 3. § (2) bekezdésében indokolt egyértelművé tenni az eljárási határidőket, abban az
esetben is, ha a Csődtv. valamely intézkedés haladéktalan megtételét vagy valamely határozat
haladéktalan meghozatalát írja elő.
A Csődtv. 6. §-ában vannak összegyűjtve a Pp.-től, valamint a Bpnp-től való eltérés
legfontosabb szabályai. Az új Pp-vel összefüggésben módosítást igényelnek a beavatkozás
bejelentésének, az eljárás felfüggesztésének a szabályai. A szünetelés időtartama az eljárás
gyorsítása érdekében rövidebb időtartamban került meghatározásra. A Javaslat rögzíti, hogy a
Bpnp-től eltérően bizonyos esetekben az elsőfokú eljárásban kötelező a jogi képviselet,
valamint meghatározott körben magánszakértő alkalmazásának is helye van, valamint
meghatározott esetben félbeszakadás helyett megszüntetésnek nincs helye. A Javaslat szűkíti
a Pp. szerinti költségkedvezmények engedélyezhetőségét. A hitelezőknek az eljárás
kezdeményezéséért fizetendő illetéken kívül egyrészt nyilvántartásba vételi díjat kell fizetniük
(melyre egyébként sem terjed ki a költségkedvezmény, mivel nem költség, hanem díj),
másrészt a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló általuk sérelmezett intézkedése miatt a
bírósághoz előterjesztett kifogás benyújtásakor is tételes illetéket kell fizetniük. A
fizetésképtelenségi eljárásokban fizetendő tételes illetékek viszonylag alacsonyak, évek óta
nem változtak, az összeg lényegesen kevesebb, mint a bíróság adminisztratív munkaterhe. A
felszámolási eljárásban az eljárást kezdeményező hitelező számára az általa fizetett illetéket,
költségeket az adós csődvagyonából a felszámoló haladéktalanul, felszámolási költségként
fizeti ki (Csődtv. 27. § (1a) bek.), ezért költségfeljegyzési jog biztosítása nem indokolt. Az új
Pp. által megteremtett felülvizsgálati engedélyezési rendszer tekintetében indokolt az
engedélyezési eljárás gyorsítását szolgáló rendelkezések bevezetése.
A Csődtv. 7. és 22. §-ában pontosításra került, hogy a jogi képviselet csak az eljárást
kezdeményező fél számára és csak az eljárás megindító kérelem előterjsztése tekintetében
kötelező a jogi képviselet. Ugyanakkor a Bpnp. rendezi az ítélőtábla előtti fellebbezési és a
Kúria előtti felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatosan a kötelező jogi képviselet szabályait.
A Csődtv. 9. §-ának módosítása az új Pp. 178. §-ával összefüggésben indokolt. Célszerű
továbbá lehetővé tenni, hogy az adós, ha alakszerűségi hiányosságok, vagy a jogszabályi
kellékek csatolásának hiányára tekintettel utasította vissza a bíróság a csődeljárás iránti
kérelmet, a kérelem hatályának fenntartásával ismételten szabályszerűen benyújthassa a
kérelmét. Ha az adós egyben a csődeljárás elrendelését visszautasító végzés ellen fellebbezést
is benyújtott, ezt hatálytalannak kell tekinteni, tekintettel arra, hogy elsőbbsége van az
ismételten, szabályszerűen benyújtott kérelmének az elsőfokú eljárás megindítása iránt.
A Csődtv. 21/A. §-ának módosítása a csődegyezség jogerős elbírálásának gyorsítását
szolgálj a.
104
A Csődtv. 27. §-ában kimondásra került a felszámolást elrendelő végzéssel szembeni
fellebbezési jog; a felszámolási kérelmet elutasító végzés, az eljárást befejezi, így a Bpnp.
biztosítja a fellebbezési jogot.
A Csődtv. 46. §-ában az új Pp. 508. § (7) bekezdésre tekintettel a munkavállalónak a
felszámoló által vitatott pénzkövetelése kivételt képez azon főszabály alól, hogy a felszámoló
a vitatott hitelező igényt elbírálás céljából a felszámolási bíróságnak küldi meg. A Javaslat
szabályozza a munkaügyi per eredményeként vagy megindításának elmaradása esetén a
felszámolónak a munkavállalói hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos
feladatait.
A Csődtv. 68. §-a szerinti stratégiailag kiemelt felszámolási ügyekben indokolt megteremteni
szűk körben a szünetelés lehetőségét az adós és a hitelező együttes kérelmére.
Tekintettel arra, hogy több a Csődtv.-t módosító törvényjavaslat előkészítése párhuzamosan
folyik, melyek hatálybalépési időpontja eltér egymástól, ugyanakkor adott esetben azonos
rendelkezéseket is érintenek a különböző módosítások, egyes az új Pp. hatálybalépésével
szükségszerűen összefüggő módosítások e Javaslattól eltérő törvényjavaslatban kerülnek
elhelyezésre.
A 16-17. §-hoz
A Javaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) terminológiájával teremt összhangot, illetve az új Pp. hatálybalépésével
szükségtelenné vált rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza.
A 18. §-hoz
Az új Pp. hatálybalépésével összhangban szükséges a hatályos Pp.-re történő merev
hivatkozás hatályon kívül helyezése.
A 19. §-hoz
A módosítást az a lényeges terminológiai változás indokolja, hogy az új Pp. az alaki okból
érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a
„visszautasítás” kifejezést használja, és ezt az ágazati jogszabályokban is szükséges
megjeleníteni.
A 20. §-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 9. §-ának
módosítása jogtechnikai jellegű, az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében
szövegpontosítást tartalmaz. A (2) bekezdés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet szabályát illeszti
be a Vht. szabályai közé, mert a rendelet egyes rendelkezései korszerűsítve a
költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban
történő alkalmazásáról szóló törvényben jelennek meg, míg mások az adott ágazati
törvényben. A (3) bekezdés az új Pp. Nyolcadik része által bevezetett kollektív
igényérvényesítéssel kapcsolatos perek különös végrehajtási szabályait teremti meg. A
kollektív igényérvényesítés az egyedi jogérvényesítéshez képest akkor indokolt, ha az
hatékonysági előnyökkel jár. Több igény egy eljárásban történő elbírálása értelemszerűen időt
és pénzt takarít meg a jogkeresők számára, tehát növeli az igazságszolgáltatás hatékonyságát.
A 18/A. § beiktatásának a célja az, hogy ez a hatékonyság a kikényszerítés során se vesszen
105
el, és lehetőség legyen a társult per eredményes lezárását követően egy közös végrehajtási lap
kiállításával kezdeményezni a közös végrehajtási eljárást, melynek feltétele, hogy erre a
felperesek között létrejött társult perlési szerződés külön felhatalmazást adjon. Azért kerülnek
e speciális szabályok a végrehajtási lap kibocsátásának szabályai közé, mert a kollektív
igényérvényesítést követő végrehajtási eljárásban más végrehajtható okirat kibocsátására nem
kerülhet sor. Ha a jogosult egyedileg kezdeményezi a végrehajtási eljárást, akkor ez a
kötöttség nem áll fenn.
A (4) bekezdés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet szabályát illeszti be a Vht. szabályai közé,
mert a rendelet egyes rendelkezései korszerűsítve a költségmentesség és a költségfeljegyzési
jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásától szóló törvényben
jelennek meg, míg mások az adott ágazati törvényben. A bírósági nemperes eljárásokról szóló
törvény (a továbbiakban: Bnptv.) I. Fejezetének első alcíme a bírósági nemperes eljárásokra
vonatkozó általános rendelkezések cím alatt azokat az eljárási szabályokat foglalja össze,
amelyek nemcsak a Bnptv.-ben szabályozott nemperes eljárásokban érvényesülnek, hanem -
ha törvény eltérően nem rendelkezik - más bírósági hatáskörbe tartozó nemperes
eljárásokban, így a bírósági végrehajtási eljárásban is. A kézbesítési megbízott jogintézménye
a hatályos Pp.-ben nem volt összhangban az uniós joggal. Az Európai Parlament és a Tanács
1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi
ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az
1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: kézbesítési
rendelet) szabályozza a bírósági iratok tagállamok közötti kézbesítésének szabályait.
Kézbesítési megbízott alkalmazása esetén nem valósult meg ténylegesen a kézbesítési
rendelet szerinti külföldre (másik tagállamba) történő kézbesítés az egész eljárás folyamán,
mivel a kézbesítési megbízott részére belföldre történik meg a kézbesítés a címzett fél helyett,
vagy kézbesítési megbízott hiányában hirdetményi kézbesítés valósul meg annak ellenére,
hogy a kézbesítési rendelet szerinti kézbesítési módok alkalmazásának nincs akadálya. Ezt a
problémát hivatott orvosolni az új Pp. 143. § (6) bekezdése. A jogalkalmazás megkönnyítése
érdekében szükséges az új Pp. hivatkozott szabályára történő merev hivatkozás beiktatása a
Vht.-ba.
A 21. §-hoz
Az új Pp. a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per megindításának egyik
lehetséges, kifejezett okaként rögzíti az elévülést. A Vht. 41. §-ának módosítása ezzel
összhangban megteremti annak kifejezett lehetőségét, hogy az adós az elévülésre a
végrehajtási eljárás keretében is hivatkozhasson és egyúttal a jogszabályhely szövegezését az
új tartalomhoz igazítja. A módosítás következtében a végrehajtást kérő elismerése esetén az
adós nem kényszerül a költséggel és idővel járó végrehajtási per megindítására. A Javaslat
ezen túl a szövegezésbeli egyszerűsítés érdekében a jogszabályhelyben említett
költségkedvezmények felsorolását felváltja az összefoglaló fogalommal. Az új Pp. kizárja,
hogy az adós a végrehajtani kívánt követelés érvényes létre nem jöttére hivatkozással pert
indítson a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és azzal egy tekintet alá eső végrehajtható
okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt. A követelés érvényes
létrejötte vagy már a végrehajtás elrendelését megelőző eljárásban vagy utóbb, a Pp. általános
szabályai szerint lefolytatandó perben tehető vitássá. E perben az új Pp. lehetővé teszi a
végrehajtás felfüggesztését, ekkor a per jogerős elbírálásáig nem folytatódhat a végrehajtás.
Amennyiben a perben a bíróság döntése szerint a követelés részben vagy egészben nem jött
létre érvényesen, úgy a jogerős határozat alapján a végrehajtás korlátozására vagy
megszüntetésére a végrehajtási eljárás keretében a Vht. 56. §-a szerint van lehetőség. A
Javaslat a szakaszt szövegezésében és szerkezetében a jobb áttekinthetőség és az
egyértelműség érdekében módosítja. Új szabállyal teszi egyértelművé a bíróság eljárását arra
az esetre, ha a végrehajtást korlátozni kell, de a perben eljárt bíróság a részbeni
106
érvénytelenséget megállapító ítéletéből nem nyilvánvaló, hogy az a végrehajtani kívánt
követelést mekkora összegben érinti. Ekkor ugyanis a számításhoz szükség lehet a felek,
illetve a végrehajtó nyilatkozatára vagy akár egyéb bizonyítás felvételére is. Az új Pp. a
keresetlevéllel szemben szigorúbb követelményeket támaszt, mint a hatályos kódex. A
kifogás tekintetében nem indokolt fenntartani ilyen szigorú elvárásokat, ezért a keresetlevél
benyújtására és kellékeire történő utalás kikerült a Vht. 217. § (3) bekezdéséből. A hatályos
Pp. 124. §-ában felsorolt keresetlevél alapján teendő intézkedések az új. Pp.-ben nem egy
szakaszban, hanem széttagoltan jelennek meg, ezért az erre történő hivatkozás fenntartása a
továbbiakban nem lehetséges. Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az alaki
okból érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a
visszautasítás kifejezést, míg az érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem,
beadvány tekintetében az elutasítás kifejezést használja. A terminológiai egységesség
érdekében szükséges a Vht.-ban is a megfelelő módosításokat elvégezni. Az új Pp.
szabályozásához való igazodás érdekében további szövegpontosításokat tartalmaz. A
kézbesítési megbízott jogintézménye a hatályos Pp.-ben nem volt összhangban az uniós
joggal. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a
tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok
kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről (a továbbiakban: kézbesítési rendelet) szabályozza a bírósági iratok tagállamok
közötti kézbesítésének szabályait. A kézbesítési megbízott alkalmazása esetén nem valósult
meg ténylegesen a kézbesítési rendelet szerinti külföldre (másik tagállamba) történő
kézbesítés az egész eljárás folyamán, mivel a kézbesítési megbízott részére belföldre történik
meg a kézbesítés a címzett fél helyett, vagy kézbesítési megbízott hiányában hirdetményi
kézbesítés valósul meg annak ellenére, hogy a kézbesítési rendelet szerinti kézbesítési módok
alkalmazásának nincs akadálya. Ezt a problémát hivatott orvosolni az új Pp. 143. § (6)
bekezdése. Az új Pp. hivatkozott szabályára történő merev hivatkozás Vht.-ba történő
beiktatása az európai unió jogának való megfelelést szolgálja.
A 22. §-hoz
Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az alaki okból érdemi elbírálásra
alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a visszautasítás kifejezést, míg az
érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem, beadvány tekintetében az elutasítás
kifejezést használja. Indokolt a „kézbesítési vélelem”, valamint a „kézbesítési vélelem
megdöntése” jogintézményének az új Pp.-ből történő kiiktatását átvezetni a Vht.-ban is a
kialakított új szabályozásnak megfelelően. A normaszöveg ezen felül további - hasonlóan
technikai jellegű - módosításokat tartalmaz. Ezek jellemzően a hatályos Pp.-re vonatkozó
merev hivatkozásoknak az új Pp.-re történő hivatkozásokra cserélését jelentik.
A 23. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a munkavégzési hely megállapítása a bíróság munkaügyi ügyszakához
tartozik, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény hatályos 2. § (3) és (4)
bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész módosítása szükséges.
A 24-27.§-hoz
Az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás szabályai a szellemi tulajdoni törvényekben
nem csupán a mindenkori polgári perjogi szabályozással, de a szellemi tulajdonjogok
érvényesítéséről szóló 2004/48 (EK) irányelv (a továbbiakban: IPRED) rendelkezéseivel is
szoros összefüggést mutatnak, így az ezekre a jogintézményekre vonatkozó ágazati
rendelkezések új Pp.-hez való igazítása során (az attól való eltérések szabályozásával)
107
biztosítani kell az IPRED-nek való megfelelés fenntartását is.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)
104. § (2) bekezdésének kiegészítése és szövegének módosítása azt a célt szolgálja, hogy
világossá tegye: a szabadalombitorlás miatt indított perekben, az új Pp. ideiglenes intézkedés
elrendelésének esetköreit szabályozó 103. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott
különös méltánylást érdemlő oknak kell tekinteni azt, ha a kérelmező igazolja, hogy a
bitorlással érintett vagy fenyegetett szabadalom oltalom alatt áll és ő a szabadalmas, vagy
olyan hasznosító, aki a bitorlás ellen saját nevében fellépni jogosult.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a keresetlevél benyújtását megelőzően történő
előterjesztése lehetőségét az IPRED 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem kizárólag
szabadalombitorlás, de annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén is biztosítani rendeli. A
módosítás az erre utaló kiegészítéssel teremti meg az összhangot az IPRED előírásával.
Indokolt emellett azt is egyértelművé tenni, hogy szabadalombitorlás vagy annak közvetlenül
fenyegető veszélye esetén a perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti
kérelem tekintetében a jogalkotó nem követeli meg az új Pp. 108. § (1) bekezdésében írt
többletfeltételeket: a Javaslat a per során előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre
előírt feltételekkel teszi lehetővé a perindítás előtti ilyen kérelem előterjesztését is.
Az új Pp. hatásköri szabályai [20. § (1) és (3) bekezdés] a törvényszék hatáskörébe utalják az
iparjogvédelmi pereket: ezáltal feleslegessé váltak és hatályon kívül helyezésre kerültek az
Szt. 104. §-ának a bíróság hatáskörére utaló rendelkezései, továbbá az ennek megfelelő
szövegkorrekciókat is elvégzi a Javaslat [pl. a módosítás az Szt. 104. § (1) bekezdésében nem
említett, a szabadalommal kapcsolatos minden más perre történő utalást beemeli az Szt. 104.
§ új (17) bekezdésébe]. Szükséges azonban arról is rendelkezni, hogy a per megindítása előtt
előterjesztett ideiglenes intézkedés elbírálására is a Fővárosi Törvényszék rendelkezik
kizárólagos illetékességgel. Az új Pp. 335. §-a a perindítást megelőző előzetes bizonyítás
lefolytatását főszabályként a járásbíróság hatáskörébe utalja és meghatározza az adott ügyben
eljáró járásbíróságot kijelölő illetékességi szabályokat is. Az Szt. a korábbi szabályozást
megőrizve a szabadalmi perekre az új Pp. alapján hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel
rendelkező Fővárosi Törvényszék elé utalja az előzetes bizonyítás lefolytatását is, hogy a
szabadalmi jogvitákkal kapcsolatos speciális jogalkalmazói tudás birtokában levő bírák
eljárása a szabadalmi perekhez kapcsolódó valamennyi eljárási mozzanat tekintetében
biztosított legyen.
A szövegben pontosításra kerül az új Pp. szabályaira, illetve a nemperes eljárásra történő
utalás módja, emellett az új Pp. alkalmazási kötelezettsége is egyértelművé válik a nem
kellően precíz „megfelelő” kitétel elhagyása által az Szt. 104. § (4) bekezdésében. A
módosítás a szöveg hiányosságait egészíti ki, valamint pontosítja - és egyes esetekben -
egységesíti az Szt. fogalomhasználatát: a határozatra - mint az ítélet és a végzésekre
alkalmazott gyűjtőfogalomra - utalás helyett a végzéssel történő döntésről rendelkezik;
rögzíti, hogy a bíróság nem az Szt. 104. § (5) és a (6) bekezdése, hanem az azok alapján
elrendelhető intézkedések tárgyában hozza meg végzését. A Javaslat emellett az új Pp.
szóhasználatához igazodva az ellenfél terminológiát egységesen ellenérdekű félre váltja fel,
valamint az új Pp.-ben szabályozott biztosítéktól történő elhatárolást egyértelművé téve
cseréli ellenbiztosítékra a feltételezett bitorló vagy jogsértő, azaz a kérelmező ellenfele által a
keresetben kifogásolt cselekmények folytatása fejében adott biztosíték megnevezését.
Az új Pp.-nek az ideiglenes intézkedés elbírálására vonatkozó szabályai (új Pp. 104. §) arra
kötelezik a bíróságot, hogy haladéktalanul foglalkozzon a kézhez vett kérelemmel és
108
legkésőbb nyolc napon belül tegye meg az azzal kapcsolatos első intézkedéseit. Az új Pp.
speciális szabályai (új Pp. 108-109. §) kizárólag a perindítást megelőzően előterjesztett
ideiglenes intézkedések elintézésére - a döntésre vonatkozó határidő nélkül - írják elő a
bíróság soron kívüli eljárási kötelezettségét. Hasonlóképp, az új Pp.-nek az előzetes
bizonyítás lefolytatást szabályozó 338. §-a sem köti határidőhöz az előzetes bizonyítás
tárgyában történő döntéshozatalt, emellett kizárólag az új Pp. 334. § a) pontjában foglalt
esetkörre korlátozza a bíróság soron kívüli eljárását. Tekintettel arra, hogy a
szabadalombitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye miatt benyújtott ideiglenes
intézkedés iránti kérelmek tárgyában a hatályos Szt. is garantálja a soron kívüli eljárást az
azokról való döntés határidejének meghatározásával együtt, ezt a rendelkezést - a jogosultak
egyszerű és gyors jogérvényesítéshez fűződő érdekeire figyelemmel - az Szt. e módosítást
követően is megőrzi.
A perindítás előtti előzetes bizonyítás permegelőző, a későbbi bizonyítást - akár ideiglenes
intézkedés elrendelését - támogató szerepére figyelemmel, bitorlás vagy annak közvetlenül
fenyegető veszélye esetén a szabadalmas érdekeinek védelmét a kérelméről való mielőbbi
döntés szolgálja: az előzetes bizonyítás elrendelése ellen a feltételezett bitorló számára
biztosított fellebbezési jog ellentétes ezzel a méltányolható érdekkel amellett, hogy az
előzetes bizonyítás foganatosítása a gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz jelentős
hátrányt az ellenérdekű fél számára. Erre figyelemmel a Javaslat nem teszi lehetővé az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés elleni fellebbezést. E szabály összhangban áll az új Pp.
337. § (4) bekezdésével, ezen túlmenően pedig megőrzi az előzetes bizonyítás iránti kérelmet
elutasító végzés elleni fellebbezés elbírálásának soron kívüli eljáráshoz és határidőhöz
kötöttségét.
Az új Pp. nem tartja fenn a hatályos Pp. azon előírását, mely szerint az ideiglenes intézkedés
iránti kérelemről az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzésével hozott döntés egyik
lehetséges esete a rendkívül sürgős szükség. Ennek megfelelően a módosítás sem utal a
továbbiakban erre a feltételre: azt csak az IPRED 9. cikk (4) bekezdésében megkövetelt
körülmény (ha az ellenérdekű fél meghallgatásából fakadó késedelem helyrehozhatatlan
károkat okozna) fennállásához köti. A módosítás - a jogértelmezést megkönnyítendő -
egyértelművé teszi továbbá, hogy az új Pp.-nek az előzetes bizonyításra vonatkozó szabályai
szerinti sürgős esetnek minősül az IPRED 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott két feltétel
-	ha az ellenérdekű fél meghallgatásából fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna,
vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető - valamelyikének
fennállása.
Az ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott, az ideiglenes intézkedést vagy az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlését a Javaslat változatlanul a foganatosítás
időpontjához igazodva határozza meg, azzal az eltéréssel, hogy a foganatosítással egyidejű
közlés helyett - összhangban az IPRED 7. cikk (1) bekezdése és 9. cikk (4) bekezdésével,
miszerint a másik felet legkésőbb ezen intézkedések végrehajtása után haladéktalanul
értesíteni kell - az azt követő haladéktalan közlés kötelezettségét írja elő. Ennek indoka, hogy
e végzéseknek a foganatosítás alkalmával történő közlése gyakorlati nehézségbe ütközhet,
továbbá ebben az esetben a feltételezett bitorlónak nem áll módjában meghiúsítani azokat. Az
ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott végzések ellen is biztosított a
jogorvoslat lehetősége az IPRED 7. cikk (1) bekezdésének és 9. cikk (4) bekezdésének
megfelelően: így az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás tárgyában született - tehát
mind az azokat elrendelő, mind az azokat elutasító - végzés ellen is élhetnek a felek
fellebbezéssel. A Javaslat emellett azt is egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes vagy előzetes
intézkedés iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság - foganatosítás nem lévén - az
elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes
109
intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
Az új Pp. - a korábbi peres eljárási szabályoktól eltérően - részletesen rendelkezik (új Pp.
106-107. §) a biztosítékadáshoz kötött ideiglenes intézkedés esetén a biztosítékadás
szabályairól, amelyre hivatalból nem kerülhet sor. A módosítás - az egységes jogértelmezés
biztosítása érdekében - ennek megfelelően kimondja az Szt.-ben, hogy bitorlási perekben
vagy azok megindítását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedések biztosítékadáshoz
kötött elrendelésére kizárólag az ellenérdekű fél kérelmére kerülhet sor.
Az új Pp.-ben meghatározott biztosíték a kérelmező által az ellenérdekű félnek az ideiglenes
intézkedéssel okozott esetleges hátrányaiból eredő igényeinek kielégítését célozza, ezzel
szemben az Szt. 104. § (5) bekezdése c) pontjában és (6) bekezdésében hivatkozott biztosíték
ennek az ellentétére szolgál: a feltételezett bitorló, azaz a kérelmező ellenfele általi
biztosítékadás feltételeit, illetve eseteit határozza meg. A jogalkalmazási nehézségek
megelőzése érdekében szükséges elkülöníteni e két fogalmat egymástól, egyidejűleg azt is
rögzíteni, hogy az ellenbiztosíték tekintetében is alkalmazandók a biztosítékra vonatkozó
rendelkezések.
Szemben a korábbi szabályozással, az új Pp. tartalmaz a biztosíték visszaadására és kiadására
vonatkozóan is rendelkezéseket. A Javaslat szerint - a biztosítékadáshoz vagy ellenbiztosíték
adásához kötött ideiglenes intézkedés és előzetes bizonyítás elrendelése esetén is - mind az a
biztosíték, mind az ellenbiztosíték visszaadása, illetve kiadása tekintetében az új Pp. szabályai
alkalmazandók azzal, hogy azok alkalmazási köre kiterjed azokra az esetekre is, amikor a
bíróság nem ítéletében, hanem egyéb végzésében dönt az ideiglenes intézkedést, illetve az
előzetes bizonyítást elrendelő végzésről (pl. végzést hatályon kívül helyezi vagy megállapítja
annak hatályvesztését pl. az eljárás megszüntetése esetén).
A 28-29. §-hoz
A szövegpontosító módosítások indoka, hogy az új Pp. már nem tartalmazza a közigazgatási
határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást, ezért az utaló szabályoknak a
továbbiakban a Kp.-re indokolt mutatniuk.
A 30. §-hoz
Az 1996. évi XXV. törvény (Hare tv.) 3. § (1) bekezdésében a Javaslat pontosítja, hogy helyi
önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszéknek az eljárásra kizárólagos
illetékessége van, a (2) bekezdésében a hatályos Pp.-re hivatkozást az új Pp.-re történő
hivatkozás váltja fel és kiegészül a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó Bpnp-re,
mint új mögöttes törvényre való utalással. A Hare tv. 8. és 9. §-ában átvezeti az új Pp-nek az
érdemi vizsgálat nélkül történő visszautasítással és az érdemi vizsgálat alapján
megalapozatlannak talált kérelemmel kapcsolatban használt elutasításra vonatkozó
terminológiáját, valamint átveszi az új Pp. 178. §-ában foglalt szabályozást a visszautasító
végzés tekintetében. A módosítások kiegészítik a Hare tv. rendelkezéseit azzal, hogy mely
végzések ellen van helye fellebbezésnek. A hatályos Pp. ebben a tekintetben mögöttes
szabályként volt felhívható, de az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a
fellebbezhető végzések körét az ágazati törvényeknek egyértelművé kell tenniük. Ugyanakkor
az eljárást befejező végzések tekintetében a Bpnp. generálisan rendezi a fellebbezési jogot,
míg egyes végzés típusok (pl. eljárást felfüggesztése, áttétel, pénzbírságban marasztaló
végzés, az eljárás során hozott költségben marasztaló végzés) esetében a háttér jogszabályként
szolgáló Pp. szabályozza a fellebbezhetőség kérdését. A Javaslat egyben a Csődtv.
110
terminológiájával is összhangot teremt, valamint ahhoz igazodóan rendezi a perújítás és
felülvizsgálat kérdését.
A 31. §-hoz
A Hare tv. 14. § (2) bekezdés h) pontjának és 15. § (2) bekezdésének módosítása
egyértelműsíti, hogy e perek az adósságrendezési eljárástól elkülönítve, az új Pp. hatáskörre
vonatkozó általános szabályai szerint kerülhetnek lefolytatásra törvényszéken vagy
járásbíróságon. Ezen túlmenően a terminológiai változásokat és a fellebbezi jog kimondásával
kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
A 32. §-hoz
A közraktározásból eredő perekre, a közraktári szerződés alapján a közraktárakban letett
árukra vonatkozó birtokperekre és a közraktári jeggyel összefüggő perekre vonatkozóan
szükséges eljárást könnyítő, gyorsító szabályok alkalmazása, tekintettel a közraktárban
elhelyezett, jelentős értékű áruk minőségéhez és azok értékének megőrzéséhez fűződő
érdekre, amelyet ezen típusú perek elhúzódása veszélyeztethet. Erre tekintettel a szabályozás
egyes percselekményeket kizár, illetve az új Pp. szabályaihoz képest lényegesen rövidebb
határidőket állapít meg.
A 33.§-hoz
A rendelkezés az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében szövegpontosítást
tartalmaz, valamint díjmentessé teszi az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem
hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését a polgári perben eljáró bíróság eljárásával
összefüggésben is, a bíróság számára. A közigazgatási hatósági eljárásban, a büntetőügyben
eljáró bíróság eljárásában, de a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásában már eddig is
tárgyánál fogva díjmentes volt az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles
tulajdonilap-másolat lekérdezése. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a polgári perben eljáró
bíróság határozata meghozatalakor tisztában legyen a fennálló ingatlan-nyilvántartási
állapottal, mivel az ingatlan-nyilvántartási állapotnak meg nem felelő ítéleti rendelkezés adott
esetben végrehajthatatlan.
A 34-37.§-hoz
Az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás szabályai a szellemi tulajdoni törvényekben
nem csupán a mindenkori polgári perjogi szabályozással, de az IPRED rendelkezéseivel is
szoros összefüggést mutatnak, így az ezekre a jogintézményekre vonatkozó ágazati
rendelkezések új Pp.-hez való igazítása során (az attól való eltérések szabályozásával)
biztosítani kell az IPRED-nek való megfelelés fenntartását is.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Vt.) 95. § (2) bekezdésének kiegészítése és szövegének módosítása azt a célt szolgálja, hogy
világossá tegye: a védjegybitorlás miatt indított perekben, az új Pp. ideiglenes intézkedés
elrendelésének esetköreit szabályozó 103. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott
különös méltánylást érdemlő oknak kell tekinteni azt, ha a kérelmező igazolja, hogy a
bitorlással érintett vagy fenyegetett védjegy oltalom alatt áll és annak ő a jogosultja, vagy
olyan használója, aki a bitorlás ellen saját nevében fellépni jogosult.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a keresetlevél benyújtását megelőzően történő
előterjesztése lehetőségét az IPRED 9. cikk (1) bekezdésének a) pontja nem kizárólag
111
védjegybitorlás, de annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén is biztosítani rendeli. A
Javaslat az erre utaló kiegészítéssel teremti meg az összhangot az IPRED előírásával.
Indokolt emellett azt is egyértelművé tenni, hogy védjegybitorlás vagy annak közvetlenül
fenyegető veszélye esetén a perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti
kérelem tekintetében a jogalkotó nem követeli meg az új Pp. 108. § (1) bekezdésében írt
többletfeltételeket: a Javaslat a per során előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre
előírt feltételekkel teszi lehetővé a perindítás előtti ilyen kérelem előterjesztését is.
Az új Pp. hatásköri szabályai [20. § (1) és (3) bekezdés] a törvényszék hatáskörébe utalják az
iparjogvédelmi pereket: ezáltal feleslegessé váltak és hatályon kívül helyezésre kerültek a Vt.
95. §-ának a bíróság hatáskörére utaló rendelkezései, a Javaslat pedig az ennek megfelelő
szövegkorrekciókat is elvégzi [pl. Vt. 95. § (1) bekezdésében nem említett, a védjeggyel
kapcsolatos minden más perre történő utalást beemeli a módosítás a Vt. 95. új (15)
bekezdésébe]. Szükséges azonban arról is rendelkezni, hogy a per megindítása előtt
előterjesztett ideiglenes intézkedés elbírálására is a Fővárosi Törvényszék rendelkezik
kizárólagos illetékességgel. Az új Pp. 335. §-a a perindítást megelőző előzetes bizonyítás
lefolytatását főszabályként a járásbíróság hatáskörébe utalja és meghatározza az adott ügyben
eljáró járásbíróságot kijelölő illetékességi szabályokat is. A Vt. a korábbi szabályozást
megőrizve a védjegyperekre hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi
Törvényszék elé utalja az előzetes bizonyítás lefolytatását is, hogy a védjegyekkel kapcsolatos
speciális jogalkalmazói tudás birtokában levő bírák eljárása a védjegyperekhez kapcsolódó
valamennyi eljárási mozzanat tekintetében biztosított legyen.
A szövegben pontosításra kerül a Pp. szabályaira, illetve a nemperes eljárásra történő utalás
módja, emellett a Pp. alkalmazási kötelezettsége is egyértelművé válik a nem kellően precíz
„megfelelő” kitétel elhagyása általa Vt. 95. § (4) bekezdésében. A Javaslat a szöveg
hiányosságait egészíti ki, valamint pontosítja - és egyes esetekben - egységesíti a Vt.
fogalomhasználatát: a határozatra - mint az ítélet és a végzésekre alkalmazott
gyűjtőfogalomra - utalás helyett a végzéssel történő döntésről rendelkezik; rögzíti, hogy a
bíróság nem a Vt. 95. § (5) és a (6) bekezdése, hanem az azok alapján elrendelhető
intézkedések tárgyában hozza meg végzését. A Javaslat emellett az új Pp. szóhasználatához
igazodva az ellenfél terminológiát egységesen ellenérdekű félre váltja fel, valamint az új
perrendtartásban szabályozott biztosítéktól történő elhatárolást egyértelművé téve cseréli
ellenbiztosítékra a feltételezett bitorló vagy jogsértő, azaz a kérelmező ellenfele által adott
biztosítékot.
Az új Pp.-nek az ideiglenes intézkedés elbírálására vonatkozó szabályai (új Pp. 104. §) arra
kötelezik a bíróságot, hogy haladéktalanul foglalkozzon a kézhez vett kérelemmel és
legkésőbb nyolc napon belül tegye meg az azzal kapcsolatos első intézkedéseit. Az új Pp.
speciális szabályai (új Pp. 108-109. §) kizárólag a perindítást megelőzően előterjesztett
ideiglenes intézkedések elintézésére - a döntésre vonatkozó határidő nélkül - írják elő a
bíróság soron kívüli eljárási kötelezettségét. Hasonlóképp, az új Pp.-nek az előzetes
bizonyítás lefolytatást szabályozó 338. §-a sem köti határidőhöz az előzetes bizonyítás
tárgyában történő döntéshozatalt, emellett kizárólag az új Pp. 334. § a) pontjában foglalt
esetkörre korlátozza a bíróság soron kívüli eljárását. Tekintettel arra, hogy a védjegybitorlás
vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye miatt benyújtott ideiglenes intézkedés iránti
kérelmek tárgyában a hatályos Vt. is garantálja a soron kívüli döntést annak határideje
meghatározásával együtt, ezt a rendelkezést - a jogosultak egyszerű és gyors
jogérvényesítéshez fűződő érdekeire figyelemmel - a Vt. e módosítást követően is megőrzi.
A perindítást megelőzően előterjesztett előzetes bizonyítás iránti kérelmekről történő gyors és
112
határidőhöz kötött döntéshozatal képes azt biztosítani, hogy az intézkedés betöltse a jogalkotó
szándéka szerinti szerepét, és kiszámíthatósága révén ez felel meg a jogbiztonság
követelményének is. E célok szem előtt tartásával rögzíti a Javaslat, hogy védjegyperek
megindítását megelőzően előterjesztett előzetes bizonyítás iránti kérelmekről a bíróság soron
kívül, de legfeljebb azok előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
Az előzetes bizonyítás permegelőző, a későbbi bizonyítást - akár ideiglenes intézkedés
elrendelését - támogató szerepére figyelemmel, bitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető
veszélye esetén a védjegyjogosult érdekeinek védelmét a kérelméről való mielőbbi döntés
szolgálja: az előzetes bizonyítás elrendelése ellen a feltételezett bitorló számára biztosított
fellebbezési jog ellentétes ezzel a méltányolható érdekkel amellett, hogy az előzetes
bizonyítás foganatosítása a gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz jelentős hátrányt az
ellenérdekű fél számára. Erre figyelemmel a Javaslat nem teszi lehetővé az előzetes
bizonyítást elrendelő végzés elleni fellebbezést. E szabály összhangban áll az új Pp. 337. § (4)
bekezdésével, ezen túlmenően pedig megőrzi az előzetes bizonyítás iránti kérelmet elutasító
végzés elleni fellebbezés elbírálásának soron kívüli eljáráshoz és határidőhöz kötöttségét.
Az új perjogi szabályok nem tartják fenn a korábbi perrendtartás azon előírását, mely szerint
az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzésével
hozott döntés egyik lehetséges esete a rendkívül sürgős szükség. Ennek megfelelően a
módosítás sem utal a továbbiakban erre a feltételre: azt csak az IPRED 9. cikk (4)
bekezdésében megkövetelt körülmény (ha az ellenérdekű fél meghallgatásából fakadó
késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna) fennállásához köti. A Javaslat - a
jogértelmezést megkönnyítendő - egyértelművé teszi továbbá, hogy az új Pp.-nek az előzetes
bizonyításra vonatkozó szabályai szerinti sürgős esetnek minősül az IPRED 7. cikk (1)
bekezdésében meghatározott két feltétel - ha az ellenérdekű fél meghallgatásából fakadó
késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének
kockázata valószínűsíthető - valamelyikének fennállása.
Az ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott, az ideiglenes intézkedést vagy az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlését a Javaslat változatlanul a foganatosítás
időpontjához igazodva határozza meg, azzal az eltéréssel, hogy a foganatosítással egyidejű
közlés helyett - összhangban az IPRED 7. cikk (1) bekezdése és 9. cikk (4) bekezdésével,
miszerint a másik felet legkésőbb ezen intézkedések végrehajtása után haladéktalanul
értesíteni kell - az azt követő haladéktalan közlés kötelezettségét írja elő. Ennek indoka, hogy
e végzéseknek a foganatosítás alkalmával történő közlése gyakorlati nehézségbe ütközhet,
továbbá ebben az esetben a feltételezett bitorlónak nem áll módjában meghiúsítani azokat. Az
ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott végzések ellen is biztosított a
jogorvoslat lehetősége az IPRED 7. cikk (1) bekezdésének és 9. cikk (4) bekezdésének
megfelelően: így az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás tárgyában született - tehát
mind az azokat elrendelő, mind az azokat elutasító - végzés ellen is élhetnek a felek
fellebbezéssel. A Javaslat emellett azt is egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes vagy előzetes
intézkedés iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság - foganatosítás nem lévén - az
elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes
intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
Az új Pp. - a korábbi peres eljárási szabályoktól eltérően - részletesen rendelkezik (új Pp.
106-107. §) a biztosítékadáshoz kötött ideiglenes intézkedés esetén a biztosítékadás
szabályairól, amelyre hivatalból nem kerülhet sor. A Javaslat - az egységes jogértelmezés
biztosítása érdekében - ennek megfelelően kimondja a Vt.-ben, hogy védjegyperekben vagy
azok megindítását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedések biztosítékadáshoz kötött
elrendelésére kizárólag az ellenérdekű fél kérelmére kerülhet sor.
113
Az új Pp.-ben meghatározott biztosíték a kérelmező által az ellenérdekű félnek az ideiglenes
intézkedéssel okozott esetleges hátrányaiból eredő igényeinek kielégítését célozza, ezzel
szemben a Vt. 95. § (5) bekezdése c) pontjában és (6) bekezdésében hivatkozott biztosíték
ennek az ellentétére szolgál: a feltételezett védjegybitorló, azaz a kérelmező ellenfele általi
biztosítékadás feltételeit, illetve eseteit határozza meg. A jogalkalmazási nehézségek
megelőzése érdekében szükséges elkülöníteni e két fogalmat egymástól, egyidejűleg azt is
rögzíteni, hogy az ellenbiztosíték tekintetében is alkalmazandók a biztosítékra vonatkozó
rendelkezések.
Szemben a korábbi szabályozással, az új Pp. tartalmaz a biztosíték visszaadására és kiadására
vonatkozóan is rendelkezéseket. A Javaslat szerint - a biztosítékadáshoz vagy ellenbiztosíték
adásához kötött ideiglenes intézkedés és előzetes bizonyítás elrendelése esetén is - mind az a
biztosíték, mind az ellenbiztosíték visszaadása, illetve kiadása tekintetében az új Pp. szabályai
alkalmazandók azzal, hogy azok alkalmazási köre kiterjed azokra az esetekre is, amikor a
bíróság nem ítéletében, hanem egyéb végzésében dönt az ideiglenes intézkedést, illetve az
előzetes bizonyítást elrendelő végzésről (pl. a végzést hatályon kívül helyezi vagy
megállapítja annak hatályvesztését pl. az eljárás megszüntetése esetén).
A 38. §-hoz
Az új Pp. és Bpnp. szabályozásához való igazodás érdekében szövegpontosításokat tartalmaz.
A kiegészítések egyrészt a gyámhatóság státuszát rendezik azokban a bírósági eljárásokban,
amelyekben a gyámhatóságnak perindítási jogosultsága van, ugyanakkor adott esetben perbeli
jogképességgel nem rendelkezik, másrészt a polgári perben érintett kiskorú gyermek
érdekeinek védelmét biztosító rendelkezést tartalmaznak.
A 39. §-hoz
A módosítást az a lényeges terminológiai változás indokolja, hogy az új Pp. az alaki okból
érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a
„visszautasítás” kifejezést használja, és ezt az ágazati jogszabályokban is megjeleníteni
szükséges.
A 40. §-hoz
A rendelkezés az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében szövegpontosítást
tartalmaz.
A 41. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 199. § (3) bekezdését módosító rendelkezés
az új Pp. határozatok közlésére vonatkozó szabályaihoz képest speciális rendelkezést határoz
meg, egyértelművé téve a jogalkalmazás számára a sürgősségi gyógykezeléssel kapcsolatos
határozat bíróság általi írásba foglalásának és a kézbesítés elrendelésének határidejét. E
speciális határidők meghatározásának célja, hogy mind a sürgősségi gyógykezelés alá vont
személy jogorvoslati jogának hatékony gyakorlásához szükséges feltételek, mind a bíróság
határozathozatallal összefüggő eljárási cselekményeinek megfelelő színvonalú gyakorlásához
szükséges időtartam biztosított legyen.
A rendelkezés továbbá az új Pp., valamint a Bpnp. szabályozásához való igazodás érdekében
szövegpontosításokat tartalmaz.
114
A 42. §-hoz
Az új Pp. 571. §-ában foglaltakra figyelemmel szükséges a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvény 38. §-ának és 39. §-ának a kiegészítése akként, hogy mind a közérdekű
igényérvényesítés, mind a közérdekű keresetindítás alapján indított pereket az új Pp.
közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.
A 43. §-hoz
Az új Pp. hatálybalépésével összhangban szükséges a hatályos Pp.-re való merev hivatkozás
módosítása.
A 44-46.§-hoz
Az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás szabályai a szellemi tulajdoni törvényekben
nem csupán a mindenkori polgári perjogi szabályozással, de az IPRED rendelkezéseivel is
szoros összefüggést mutatnak, így az ezekre a jogintézményekre vonatkozó ágazati
rendelkezések új Pp.-hez való igazítása során (az attól való eltérések szabályozásával)
biztosítani kell az IPRED-nek való megfelelés fenntartását is.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 94/A. § (1)
bekezdésének kiegészítése és szövegének módosítása azt a célt szolgálja, hogy világossá
tegye: a szerzői jog megsértése miatt indított perekben az új Pp. ideiglenes intézkedés
elrendelésének esetköreit szabályozó 103. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott
különös méltánylást érdemlő oknak kell tekinteni azt, ha a kérelmező igazolja, hogy a
jogsértéssel érintett vagy fenyegetett mű szerzői jogi védelem alatt áll és ő a szerző, a szerző
jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan
szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a keresetlevél benyújtását megelőzően történő
előterjesztése lehetőségét az IPRED 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem kizárólag a
szerzői jog megsértése, de annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén is biztosítani rendeli.
A Javaslat az erre utaló kiegészítéssel teremt összhangot az IPRED ezen előírásával.
Indokolt emellett azt is egyértelművé tenni, hogy a szerzői jog megsértése vagy annak
közvetlenül fenyegető veszélye esetén a perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes
intézkedés iránti kérelem tekintetében a jogalkotó nem követeli meg az új Pp. 108. § (1)
bekezdésében írt többletfeltételeket: a Javaslat a per során előterjesztett ideiglenes intézkedés
iránti kérelemre előírt feltételekkel teszi lehetővé a perindítás előtti ilyen kérelem
előterjesztését is.
Az új perjogi szabályok [20. § (1) és (3) bekezdés] alapján a törvényszék hatáskörébe
tartoznak a szerzői jogi perek, azzal, hogy a perindítást megelőző előzetes bizonyítás
lefolytatása főszabályként a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az Szjt. a korábbi szabályozást
megőrizve a törvényszék hatáskörébe utalja az előzetes bizonyítás lefolytatását is, ezzel a
szerzői jogok megsértésével kapcsolatosan érdemi döntésre jogosult, magasabb szintű szerzői
jogi tapasztalattal rendelkező bírákhoz rendelve a szerzői jogok megsértése miatti perekhez
kapcsolódó valamennyi eljárási mozzanatot.
A szövegben pontosításra kerül a Pp. szabályaira, illetve a nemperes eljárásra történő utalás
115
módja, emellett a Pp.-nek a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos perekben történő
alkalmazási kötelezettsége is egyértelművé válik a nem kellően precíz „megfelelő” kitétel
elhagyása által. A Javaslat pontosítja - és egyes esetekben - egységesíti az Szjt.
fogalomhasználatát: a határozatra - mint az ítélet és a végzésekre alkalmazott
gyűjtőfogalomra - utalás helyett a végzéssel történő döntésről rendelkezik; rögzíti, hogy a
bíróság nem az Szjt. 94/A. § (4) és a (5) bekezdése, hanem az azok alapján elrendelhető
intézkedések tárgyában hozza meg végzését. A Javaslat emellett az új Pp. szóhasználatához
igazodva az ellenfél terminológiát egységesen ellenérdekű félre váltja fel, valamint az új
perrendtartásban szabályozott biztosítéktól történő elhatárolást egyértelművé téve cseréli
ellenbiztosítékra a feltételezett bitorló vagy jogsértő, azaz a kérelmező ellenfele által adott
biztosítékot.
Az új Pp.-nek az ideiglenes intézkedés elbírálására vonatkozó szabályai (új Pp. 104. §) arra
kötelezik a bíróságot, hogy haladéktalanul foglalkozzon a kézhez vett kérelemmel és
legkésőbb nyolc napon belül tegye meg az azzal kapcsolatos első intézkedéseit. Az új Pp.
speciális szabályai (új Pp. 108-109. §) kizárólag a perindítást megelőzően előterjesztett
ideiglenes intézkedések elintézésére - a döntésre vonatkozó határidő nélkül - írják elő a
bíróság soron kívüli eljárási kötelezettségét. Hasonlóképp, az új Pp.-nek az előzetes
bizonyítás lefolytatást szabályozó 338. §-a sem köti határidőhöz az előzetes bizonyítás
tárgyában történő döntéshozatalt, emellett kizárólag az új Pp. 334. § a) pontjában foglalt
esetkörre korlátozza a bíróság soron kívüli eljárását. Tekintettel arra, hogy a szerzői jog
megsértése vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye miatt benyújtott ideiglenes intézkedés
iránti kérelmek tárgyában a hatályos Szjt. is garantálja a soron kívüli eljárást az azokról való
döntés határidejének meghatározásával együtt, ezt a rendelkezést - a jogosultak egyszerű és
gyors jogérvényesítéshez fűződő érdekeire figyelemmel - az Szjt. e módosítást követően is
megőrzi.
A perindítást megelőzően előterjesztett előzetes bizonyítás iránti kérelmekről történő gyors és
határidőhöz kötött döntéshozatal képes azt biztosítani, hogy az intézkedés betöltse a jogalkotó
szándéka szerinti szerepét, és kiszámíthatósága révén ez felel meg a jogbiztonság
követelményének is. E célok szem előtt tartásával rögzíti a javaslat, hogy a szerzői jog
megsértése vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye miatt benyújtott kérelmek tárgyában a
per megindítását megelőzően előterjesztett előzetes bizonyítás iránti kérelmekről a bíróság
ugyancsak soron kívül, de legfeljebb azok előterjesztésétől számított tizenöt napon belül
határoz.
Az előzetes bizonyítás, mint permegelőző, a későbbi bizonyítást - akár ideiglenes intézkedés
elrendelését - támogató szerepére figyelemmel, szerzői jogi jogsértés vagy annak közvetlenül
fenyegető veszélye esetén a szerző érdekeinek védelmét a kérelméről való mielőbbi döntés
szolgálja: az előzetes bizonyítás elrendelése ellen a feltételezett bitorló számára biztosított
fellebbezési jog ellentétes ezzel a méltányolható érdekkel amellett, hogy az előzetes
bizonyítás foganatosítása a gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz jelentős hátrányt az
ellenérdekű fél számára. Erre figyelemmel a Javaslat nem teszi lehetővé az előzetes
bizonyítást elrendelő végzés elleni fellebbezést. E szabály összhangban áll az új Pp. 337. § (4)
bekezdésével, ezen túlmenően pedig megőrzi az előzetes bizonyítás iránti kérelmet elutasító
végzés elleni fellebbezés elbírálásának soron kívüli eljáráshoz és határidőhöz kötöttségét.
Az új Pp. nem tartja fenn a hatályos Pp. azon előírását, ami szerint az ideiglenes intézkedés
iránti kérelemről az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzésével hozott döntés egyik
lehetséges esete a rendkívül sürgős szükség. Ennek megfelelően a módosítás sem utal a
továbbiakban erre a feltételre: azt csak az IPRED 9. cikk (4) bekezdésében megkövetelt
körülmény (ha az ellenérdekű fél meghallgatásából fakadó késedelem helyrehozhatatlan
116
károkat okozna) fennállásához köti. A Javaslat - a jogértelmezést megkönnyítendő -
egyértelművé teszi továbbá, hogy az új Pp.-nek az előzetes bizonyításra vonatkozó szabályai
szerinti sürgős esetnek minősül az IPRED 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott két feltétel
-	ha az ellenérdekű fél meghallgatásából fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna,
vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető - valamelyikének
fennállása.
Az ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott, az ideiglenes intézkedést vagy az
előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlését a Javaslat változatlanul a foganatosítás
időpontjához igazodva határozza meg, azzal az eltéréssel, hogy a foganatosítással egyidejű
közlés helyett - összhangban az IPRED 7. cikk (1) bekezdése és 9. cikk (4) bekezdésével,
miszerint a másik felet legkésőbb ezen intézkedések végrehajtása után haladéktalanul
értesíteni kell - az azt követő haladéktalan közlés kötelezettségét írja elő. Ennek indoka, hogy
e végzéseknek a foganatosítás alkalmával történő közlése gyakorlati nehézségbe ütközhet,
továbbá ebben az esetben a feltételezett jogsértőnek nem áll módjában meghiúsítani azokat.
Az ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott végzések ellen is biztosított a
jogorvoslat lehetősége az IPRED 7. cikk (1) bekezdésének és 9. cikk (4) bekezdésének
megfelelően: így az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás tárgyában született - tehát
mind az azokat elrendelő, mind az azokat elutasító - végzés ellen is élhetnek a felek
fellebbezéssel. A Javaslat emellett azt is egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes vagy előzetes
intézkedés iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság - foganatosítás nem lévén - az
elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes
intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
Az új Pp. - a korábbi peres eljárási szabályoktól eltérően - részletesen rendelkezik (új Pp.
106-107. §) a biztosítékadáshoz kötött ideiglenes intézkedés esetén a biztosítékadás
szabályairól, amelyre hivatalból nem kerülhet sor. A Javaslat - az egységes jogértelmezés
biztosítása érdekében - ennek megfelelően kimondja az Szjt.-ben, hogy szerzői jog
megsértése miatti perekben vagy azok megindítását megelőzően előterjesztett ideiglenes
intézkedések biztosítékadáshoz kötött elrendelésére kizárólag az ellenérdekű fél kérelmére
kerülhet sor.
Az új Pp.-ben meghatározott biztosíték a kérelmező által az ellenérdekű félnek az ideiglenes
intézkedéssel okozott esetleges hátrányaiból eredő igényeinek későbbi kielégítését célozza,
addig az Szjt. 94/A. § (4) bekezdése c) pontjában és (5) bekezdésében hivatkozott biztosíték
ennek az ellentétéről rendelkezik: a feltételezett jogsértő, azaz a kérelmező ellenfele általi
biztosítékadás feltételeit, illetve eseteit határozza meg. A jogalkalmazási nehézségek
megelőzése érdekében szükséges elkülöníteni e két fogalmat egymástól, egyidejűleg azt is
rögzíteni, hogy az ellenbiztosíték tekintetében is alkalmazandók a biztosítékra vonatkozó
rendelkezések.
Szemben a korábbi szabályozással, az új Pp. tartalmaz a biztosíték visszaadására és kiadására
vonatkozóan is rendelkezéseket. A Javaslat szerint - a biztosítékadáshoz vagy ellenbiztosíték
adásához kötött ideiglenes intézkedés és előzetes bizonyítás elrendelése esetén is - mind az a
biztosíték, mind az ellenbiztosíték visszaadása, illetve kiadása tekintetében az új Pp. szabályai
alkalmazandók azzal, hogy azok alkalmazási köre kiterjed azokra az esetekre is, amikor a
bíróság nem ítéletében, hanem egyéb végzésében dönt az ideiglenes intézkedést, illetve az
előzetes bizonyítást elrendelő végzésről (pl. a végzést hatályon kívül helyezi vagy
megállapítja annak hatályvesztését pl. az eljárás megszüntetése esetén).
117
A 47. §-hoz
A rendelkezés szövegpontosítást tartalmaz az új Pp. és Kp. szabályozásához történő
illeszkedés érdekében.
A 48-49.§-hoz
A Javaslat a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a
továbbiakban: Fmtv.) 63. § (2) bekezdésében foglalt utaló szabály alapján a mintaoltalmi
perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni. A Javaslat a szabadalmi perek
szabályainak az új Pp.-hez történő igazítását is elvégzi. Az Fmtv. ennek megfelelően
egyedüliként szükséges korrekcióját a Javaslat az új Pp. hatásköri szabályaira tekintettel [20.
§ (1) és (3) bekezdés] végzi el, amely a törvényszék hatáskörébe utalja az iparjogvédelmi
pereket. Ezáltal feleslegessé vált és hatályon kívül helyezésre kerül a Fmtv.-nek a törvényszék
hatáskörére utaló rendelkezése.
A 50. §-hoz
A rendelkezés az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében szövegpontosítást
tartalmaz.
A 51. §-hoz
A hatályos Pp.-re hivatkozást egy, a polgári perrendtartása történő rugalmas hivatkozás váltja
fel. A hivatkozott perekre vonatkozó szabályozás az új Pp.-ben jelentősen át lett strukturálva,
ezért szükségessé vált valamennyi érintett ügytípus külön nevesítése. A Javaslat ezen felül
szövegpontosító változtatást is tartalmaz. Az új Pp. a bíróra vonatkozó kizárási okok
tekintetében lényegében a hatályos Pp. szabályait tartja fenn, azonban új elemként jelenik
meg a felsorolásban, hogy a per elintézéséből kizárt az a bíró is, aki a felek között
közvetítőként járt el. E kizárási szabályról a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV.
törvény 38/B. § (5) bekezdése már rendelkezett. A bírósági közvetítés szerepének erősödése
miatt ugyanakkor indokolt e szabályt az új Pp.-ben megjeleníteni.
Az 52-54.§-hoz
A Javaslat nem változtat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Jstv.) azon szabályozásán, hogy a fél támogatásra rászorultnak tekintendő
akkor, ha a bírósági eljárásban személyes költségmentességben részesült vagy e kedvezmény
az eljárás tárgyánál fogva illeti meg. A Javaslat az ezzel összefüggő szabályozáson csak az új
Pp. azon a költségkedvezményi rendszerben bevezetett módosítását vezeti át, amely szerint a
személyes költségmentesség nem lehet részleges csak teljes, azaz minden illetékre és perben
felmerülő költségre kiterjedő. Az új Pp. újításként önálló költségkedvezményként szabályozza
továbbá a személyes teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot. A Javaslat értelmében a
személyes költségfeljegyzési jog - függetlenül annak teljes vagy részleges voltától és a
részleges kedvezmény terjedelmétől - szintén azt eredményezi, hogy a fél rászorultnak
tekintendő, ugyanúgy, mint abban az esetben, ha a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti
meg. A Javaslat nem változtat a szabályozáson a tekintetben sem, hogy a felet a
költségmentesség - a Jstv.-ben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén - nagyobb mértékű
támogatásra jogosítja fel, mint a költségfeljegyzési jog. A Javaslat ezeken túl a pártfogó
ügyvédi díj kifizetésére vonatkozó szabályon csupán az új Pp. megújított
perköltségfogalmából eredő szükségszerű változtatást vezeti át.
118
Az 55. §-hoz
A Javaslat az új Pp. és a Ptk. szóhasználatával összhangban a „személyiségi jogi per”
megjelölést a „személyiségi jog érvényesítése iránti per” fogalommal váltja fel. E fogalom
továbbra is magába foglalja a Ptk. Második Könyv Harmadik Része szerinti bármely
személyiségi jog perbeli, bíróság előtti érvényesítését, nem kizárólag az új Pp. XXXVIII.
Fejezete szerinti speciális pertípusokat. A Javaslat emellett a közszolgálati jogviszonnyal
kapcsolatos perre való utalással egészíti ki a törvény egyes példálózó, illetve taxatív
felsorolásait, mivel ez 2018. január 1-jétől a munkaügyi pertől eltérő, közigazgatási
bíráskodás alá tartozó pertípus lesz. A Javaslat továbbá a törvény speciális bizonyítási
szabályát - tartalmának érintetlenül hagyása mellett - szövegezésében módosítja, hogy
összhangban legyen az új Pp. megfogalmazásával.
Az 56-57. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
Az 58. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
Az 59.§-hoz
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény 28. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését indokolja, hogy az
áldozati státusz igazolása iránti kérelemről a járási hivatal, mint áldozatsegítő szolgálat dönt.
E döntése ellen 2018. január 1. napjáig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, azt követően pedig az Ákr. rendelkezései
alapján biztosított a fellebbezés lehetősége, így nem indokolt arról az Ást.-ben külön
rendelkezni. Ellenpéldaként hozható fel, hogy az Ást. 15. § (4a) bekezdésében éppen azért
szükséges külön rendelkezni a fellebbezés lehetőségéről, mivel az ott szabályozott döntés a
fővárosi és megyei kormányhivatal hozza, amely szerv döntése ellen a hatósági eljárás
általános szabályai szerint nincs helye fellebbezésnek, így szükséges azt a külön törvényben
biztosítani.
A 60. §-hoz
A rendelkezés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 32. § (3) bekezdésében az új Pp.-nek a
költségkezdvezmények fajtáival kapcsolatos módosításaihoz igazítja terminológiát. A Ctv. 45.
§ (2) és (5) bekezdésében írt jogkövetkezmény (a működés beszüntetésének azonnali
kötelezettsége) egy korábbi, a 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 14. §-ában meghatározott
anyagi jogi szabálynak az eljárásjogi leképezése. A régi Gt. 14. §-a ugyanis úgy rendelkezett,
hogy az előtársaság, amint tudomást szerez a bejegyzési kérelem elutasításáról, működését
nyomban köteles beszüntetni. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 16. §-a azonban az előtársaság
jogkörét bővítette, és már úgy fogalmaz, hogy csak az elutasítás jogerőre emelkedéséről
történő tudomásszerzéstől számítottan kötelező a működés beszüntetése, és a Ptk. 3:101. § (4)
bekezdése is ekként rendelkezik. Erre tekintettel a Javaslat az ezzel kapcsolatos
rendelkezéseket elhagyja és a Ctv. 45. § (5) és új (6) bekezdésében, valamint a Ctv. 48. §-
ában az új Pp. 178. §-ához igazodó szabályt alkalmaz. A rendelkezés pontosítja, az új Pp.-hez
119
igazítja a visszautasítás utáni ismételt kérelembenyújtás szabályát. Kiegészíti a rendelkezést
az új Pp. 178. § (2) bekezdésének megfelelő rendelkezéssel. A rendelkezés egyértelművé
teszi, hogy a cégbíróságnak a kérelem érdemi elbírálása során kiadott hiánypótlásának nem
vagy nem megfelelő teljesítése minden esetben a kérelem elutasítását vonja maga után.
A 61. §-hoz
A rendelkezés Ctv. 65. § (1) bekezdését pontosítja a jogerő beálltának szabályával, és
kiegészíti azt a végzés kötőerejére vonatkozó rendelkezéssel. Figyelemmel arra, hogy a Ctv.
65.	§ (2) bekezdése nem a végzés kézbesítéséhez, hanem a végzés Cégközlönyben történő
közzétételéhez köti a keresetindítási határidőt, az új Pp. 358. § (2) bekezdésének megfelelő
szabályról rendelkezni nem kellett.
A rendelkezés a 71. § (1) bekezdésében szabályozott cégperekben az eljárások gyorsítása
érdekében egyes percselekményeket kizár. A 71/A. §-ban szabályozott cégperek esetében
mellőzi az első tárgyalás kitűzésére vonatkozó szabályt, mivel az új Pp. megváltozott elsőfokú
eljárásra vonatkozó szabályai mellett az nem értelmezhető. Az eljárás gyorsítása érdekében e
pereknél is bővíti a kizárt percselekményeket, valamint a keresetváltoztatás megváltozott
definíciójára tekintettel pontosítja a szabályozást.
A 62. §-hoz
A rendelkezés a Pp.-re, mint mögöttes jogszabályra való utalást az „e” szócska elhagyásával
pontosítja, mivel a Bpnp. is tartalmaz általános jelleggel a bírósági polgári nemperes
eljárásokra vonatkozóan az új Pp.-től eltérő szabályokat. A költségkedvezményekkel
kapcsolatos rendelkezés a 6/1986. (VI.26) IM rendelet 4. § a) pontjában foglalt kizárás
törvényi szintre emelését szolgálja. Az érintett alcím módosítása pontosítás tartalmaz.
A 63. §-hoz
A szövegcserés módosítások elsődlegesen a kérelem elutasítása és visszautasítása közötti
különbségek közötti eltérésekből adódó pontosításokat vezetik át az új Pp. terminológiájához
igazodva. A szövegcserék pontosítják továbbá a Pp.-re való hivatkozásokat, vagy olyan
fogalmakat, amelyeket a Pp. más szavakkal használ. A Pp.-re, mint mögöttes jogszabályra
való utalást az „e” szócska elhagyásával pontosítja, mivel Bpnp. is tartalmaz általános
jelleggel a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozóan az új Pp.-től eltérő szabályokat.
A módosítások kiegészítik a Ctv.-t arra tekintettel is, hogy mely végzések ellen van helye
fellebbezésnek. Az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a fellebbezhető végzések
körét az ágazati törvényeknek egyértelművé kell tenniük. Ugyanakkor az eljárást befejező
végzések tekintetében a Bpnp. generálisan rendezi a fellebbezési jogot, míg egyes végzés
típusok (pl. eljárást felfüggesztése, áttétel, pénzbírságban marasztaló végzés, az eljárás során
hozott költségben marasztaló végzés) esetében a háttér jogszabályként szolgáló Pp.
szabályozza a fellebbezhetőség kérdését.
A 64. §-hoz
A korábbi rendelkezés szükségtelen, mivel Bpnp. általános jelleggel kimondja, hogy törvény
eltérő rendelkezése hiányában a nemperes eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
120
A 65. §-hoz
A módosításokra a koherens szabályozás, a Kp.-vel való összhang megteremtése érdekében
van szükség.
A 66. §-hoz
A módosításra a koherens szabályozás, az új Pp.-vel és Kp.-vel való összhang megteremtése
érdekében van szükség.
A 67-68. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
A 69. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
A 70. §-hoz
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban:
Kjnp.) általános rendelkezéseinek az újraszabályozása megteremti az összhangot az új Pp.-
vel. E módosítás egy külön alcímben foglalja össze nemcsak a Kjnp. hatálya alá tartozó,
hanem más, közjegyzői nemperes eljárásra jellemző rendelkezéseket is, és itt mondja ki a Pp.
mögöttes jellegét. A normaszöveg pontosítása egyértelművé teszi, hogy jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában a Kjnp. szabályai kódexjelleggel valamennyi közjegyzői nemperes
eljárásban alkalmazandók. A közjegyzői nemperes eljárás sajátosságaira figyelemmel az
illetékességi kikötés lehetőségét is indokolt kizárni. A (4) bekezdés a 6/1986. (VI. 26.) IM
rendelet szabályát illeszti be a Kjnp. szabályai közé, mert a rendelet egyes rendelkezései
korszerűsítve a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági
eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényben jelennek meg, míg mások az adott ágazati
törvényben. Szükséges annak jogszabályi rendezése, hogy a felek az eljárásban felmerült
költségeiket maguk viselik. Az új Pp. szabályaihoz igazítva pontosításra kerül, hogy mi
történik abban az esetben, ha szünetelésnek vagy felfüggesztésnek lenne helye az eljárásban,
de azt a törvény kizárja.
A 71. §-hoz
A Kjnp. egyéb eljárási szabályainak a kiegészítése az új Pp.-vel való összhangot hivatott
megteremteni. Szükséges kimondani, hogy az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek
van helye. Indokolt továbbá azt is rögzíteni, hogy a közjegyző a jogerőt tanúsító végzést nem
kézbesíti, hanem csupán megküldi a fél, illetve az egyéb érdekelt számára. Egyértelművé kell
tenni, hogy a perújítási eljárás lefolytatására a Kjnptv. hatálya alá tartozó nemperes eljárások
esetén mely bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Az igazságügyi szakértőkről
szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 49. § (4) bekezdés egyrészt
ellentétes a Kjnp. 27. §-ával, másrészt a számvitelre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.
Indokolt ezért kimondani a Kjnptv.-ben, hogy - eltérően a 2016. évi XXIX. 49. § (4)
bekezdésétől - a szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát nem a hatóság, hanem a
kérelmező nevére állítja ki.
121
A 72. §-hoz
E nemperes eljárás bevezetésének indoka, hogy az új Pp. koncepciója kiemelt szabályozási
célként rögzítette a perelterelést, felek közötti egyeztetést előmozdító szabályok bevezetését.
Ezzel áll összhangban, hogy a Javaslat a pert megelőző, bíróság előtti egyezségi eljárás
mellett bevezeti a közjegyző előtti egyezségi eljárást is, mert szélesíteni kívánja a perindítást
elhárító, a felek közti egyezség létrehozását előmozdító fórumrendszert. E tekintetben a
közjegyző rugalmas, földrajzilag könnyen hozzáférhető szolgáltatást nyújthat a felek számára
a per elkerülése, egyezség létrehozása érdekében. Az utóbbi években előremutató jó-
gyakorlatok támasztják alá, hogy a bíróság és a közjegyző előtti nemperes eljárások kiválóan
funkcionálnak egymás mellett, kiegészítik egymást és megfelelően előmozdítják a
perelkerülést, a felek közötti megegyezést. Jó példa erre a 2008-tól lehetővé tett közjegyző
előtti előzetes bizonyítás, vagy az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban.
Emellett a több évtizede közjegyzői hatáskörbe tartozó hagyatéki eljárás során a közjegyzők
előtt a feleknek lehetőségük nyílik egyezséget kötni, amely többféle lehet: osztályos egyezség,
a hagyatéki tartozásokra vonatkozó jogvita lezárása tárgyában kötött, azok teljesítésére
vonatkozó egyezség, a hagyatékban szereplő vagyontárgyakra vonatkozó dologi jogi igények
rendezése tárgyában kötött egyezség, közös tulajdon megszüntetése tárgyában kötött
egyezség, vagy a hagyatéki vagyontárgyak átruházása tárgyában kötött egyezség. A hagyatéki
eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) szerint a közjegyző
végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú
(Hetv. 12. § (1) bek.). A közjegyzőknek tehát évtizedes gyakorlata van a felek közti, bíróság
által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezségek megkötésének elősegítésében.
A Javaslat ugyanakkor a bíróság előtti egyezségi eljárástól (új Pp. 167-168. §) eltérő tárgyi
hatállyal kívánja bevezetni a közjegyző előtti egyezségi eljárást, azt alapvetően a vagyonjogi
ügyekre szűkítve. Így nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak szerzői jogi,
szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos
kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában, a közérdekből indított perekkel
összefüggő ügyben, a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos
ügyben, a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás
közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben, a személyi állapotot érintő és egyéb
családjogi tárgyú ügyben, a végrehajtási perre tartozó ügyben, munkaügyi perre tartozó
ügyben, állami vagyonnal kapcsolatos ügyben, valamint olyan ügyben, melyben külföldi
anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.
A közjegyzőtől csak a keresetindítást megelőzően, a keresetlevél előterjesztéséig lehet kérni
az egyezségi kísérletre történő idézést. A sikertelen egyezségi kísérlet esetén a nemperes
eljárás további eljárási lépések indukálása nélkül fejeződik be.
A 73. §-hoz
A hatályos Kjnp. 36/A. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat
közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha a bejegyzett élettársak az őket
egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint -
az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a bejegyzett élettársi közös
vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglaltan megegyeztek. A Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerint a házasságnak a
(2)	bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek
tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti
kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint - ez iránti
igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság
jóváhagyta. Az új Pp. 455. § (1) bekezdése szerint a házasság felbontása iránti keresettel
ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresetet, továbbá a házastársak
122
gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának
rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a
házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs
névviseléstől való eltiltására vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni. A Ptk. 4:21. § (3)
bekezdésével, valamint a Pp. 455. § (1) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében
szükséges a Kjnp. 36/A. § (1) bekezdés c) pont módosítása oly módon, hogy a vagyon
megosztása kérdésében való megegyezés ne legyen feltétele a bejegyzett élettársi kapcsolat
közjegyző általi megszüntetésének. A Kjnp. 36/I. § (3) bekezdése szerint a közjegyző
illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási
helye megalapítja. A Kjnp. 36/J. §-a alapján a közjegyző a nyilvántartásba a saját maga által
közokiratba foglalt házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, avagy a más közjegyző
által közokiratba, illetve ügyvéd által teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt vagyonjogi
szerződést jegyzi be. Figyelemmel a Kjtv. 12. §-ára, a felek a vagyonjogi szerződésük
közokiratba foglalására bármely közjegyzőt felkérhetik, nem csupán a lakóhelyük vagy
tartózkodási helyük szerinti közjegyzőt. Ez ugyanakkor azt eredményezheti, hogy ha a felek
nem a lakó- vagy tartózkodási helyük szerinti közjegyzővel foglaltatják közokiratba a
házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződésüket, akkor az okiratot szerkesztő közjegyző
nem lesz illetékes a vagyonjogi szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére. Így a feleknek -
ha szerződésüket nyilvántartásba kívánják vetetni - a Kjnp. 36/I. § (3) bekezdése szerint
illetékes közjegyzőhöz is el kell menniük. Mindez a feleknek jelentős terhet jelent. Ennek az
ellentétnek a feloldása érdekében vált szükségessé a Kjnp. 36/I. § (3) bekezdését akként
módosítani, hogy az abban meghatározott illetékességi szabály egészüljön ki azzal, hogy a
házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés közokiratba foglalása esetén a közokiratot
készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.
A 74. §-hoz
Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az alaki okból érdemi elbírálásra
alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a visszautasítás kifejezést, míg az
érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem, beadvány tekintetében az elutasítás
kifejezést használja. A terminológiai egységesség érdekében szükséges a Kjnp.-ben is a
megfelelő módosításokat elvégezni. A normaszöveg további - hasonlóan technikai jellegű -
módosításokat tartalmaz.
A 75. §-hoz
A hirdetményi kézbesítés esetkörei közül az új Pp. elhagyja „a kézbesítés megkísérlése már
előre is eredménytelennek mutatkozik” fordulatot. Ezt a fordulatot a gyakorlatban nem
alkalmazzák, illetve a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközésének esetköre ezt a
kört is magában foglalja. A Kjnp. 39. §-a az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása iránti
eljárások tekintetében olyan átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely a 105/1952. (XII. 28.)
MT rendelet szabályainak az alkalmazását írja elő. 2016-ban már nem volt öt éven túl indult
ügy, így kizárt, hogy a rendelet szerinti eljárások folyamatban legyenek, tehát e rendelkezések
hatályon kívül helyezése indokolt.
A 76. §-hoz
Az 1. § módosítása alapvetően jogtechnikai jellegű, az új Pp. szabályozásához való igazodás
érdekében szövegpontosításokat tartalmaz. Továbbra is itt kerül rögzítésre a Pp. mögöttes
jogforrási jellege, illetve kiegészül a törvény a Kjnp. alkalmazhatóságát pontosító szabállyal,
miszerint a törvény külön felhívása esetén és annak keretei között a Kjnp. szabályai
alkalmazandók. A törvény az új Pp. által meghatározott értékhatárnak megfelelően módosítja
123
a fizetési meghagyásos eljárás ún. kötelező értékhatárát, és egyéb technikai pontosításokat is
tartalmaz. A Javaslat az eljárás igénybevételének feltételként határozza meg a jogosult és a
kötelezett belföldi illetőségét. A törvény meghatározza, hogy belföldi képviseletnek minősül a
külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete és az EGT-államban székhellyel rendelkező
külföldi vállalkozás által létesített magyarországi pénzügyi fióktelep. A Javaslat a fizetési
meghagyásos eljárás igénybevételének felső értékhatárát a törvényszéki hatáskör
értékhatárához köti, a hatályos szabályozás szerinti 400 millió forint helyett, amely a kiemelt
jelentőségű perek értékhatárához igazítottan került be a fizetési meghagyásos eljárásról szóló
2009. évi L. törvénybe (a továbbiakban: Fmhtv.) 2011-ben. Indokolt ugyanakkor
meghatározni a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételének felső értékhatárát, mert a
statisztikai adatok szerint, magasabb értékhatár felett az eljárás perré fordulása miatt a fizetési
meghagyásos eljárás az eljárások meghosszabbodását eredményezi, és alapvetően e nemperes
eljárás e kisebb értékű követelések érvényesítését célozza. 2016-ban országosan összesen 282
darab olyan fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem került benyújtásra, ahol az
ügyérték meghaladta a harmincmillió forintot. Ezen ügyek közül 168 ügyben került sor
ellentmondás benyújtására. A felső értékhatárt indokolt a törvényszéki hatáskörbe tartozó
vagyonjogi perek alsó értékhatárához kötni, mert ennek évszázados hagyománya van a
magyar eljárásjogban. 1993-ig csak járásbíróság előtti ügyekben volt lehetőség fizetési
meghagyásos eljárás kezdeményezésére. Az Fmhtv. 11. § (3) bekezdésének a módosítása az
E-ügyintézési törvénynek való megfelelést szolgálja. A (4) bekezdés a felek belföldi
illetőségének hiánya, illetve megszűnése esetén követendő eljárást határozza meg. A (5)
bekezdés az eddigi gyakorlatot emeli törvényi szintre az új Pp.-nek megfelelően azzal, hogy
meghatározza, hogy a jogerőről szóló értesítéseket csak megküldeni kell a címzett részére,
kivéve, a fizetési meghagyás jogerősítő záradékát, amelyet kézbesíteni kell a jogosultnak.
Amennyiben a címzett lakcíme az Európai Unió területén található, a címe ismert és az eljárás
helye szerinti tagállamban nincs meghatalmazottja, részére csak és kizárólag a tagállamokban
a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről
(iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított módokon lehet iratot
kézbesíteni. Ebből következően amennyiben a címzett magyarországi kézbesítési címe
megszűnik, de helyette ismert egy európai uniós kézbesítési cím, akkor az Fmhtv. 15. § (2)-
(4)	bekezdése nem alkalmazható és az 1393/2007/EK rendelet alapján kell megkísérelni az
iratok kézbesítését a másik tagállamban található címre. Az Fmhtv. 16/A. § (5) bekezdésének
a módosítása az E-ügyintézési törvény kézbesítési szabályainak való megfelelést szolgálja.
A 77. §-hoz
Az új Pp. vonatkozó rendelkezései miatt szükséges annak pontosítása, hogy mely peres
jogintézmények nem alkalmazhatóak a fizetési meghagyásos eljárásban. Az eljárásban
továbbra sincs helye beavatkozásnak, a felek személyében bekövetkező változásnak (kivéve a
jogutódlás esetét), valamint a kereset kiterjesztésének és a keresetváltoztatásnak. Továbbá,
ahogy az új Pp. a peres eljárás tekintetében, úgy a törvény értelmében is kizárásra kerül az
ellenérdekű fél eljárása, megakadályozva ezzel a rosszhiszemű pervitelt, az esetleges
fedezetelvonást. Mivel azonban ez jogszerűen is előfordulhat (pl. a jogi személy vezető
tisztségviselője fellép a jogi személlyel szemben), a törvény előírja az ügygondok rendelését a
közjegyző számára ilyen esetekben. Az új Pp. szabályaihoz igazítva pontosításra kerül, hogy
mi történik, ha szünetelésnek vagy felfüggesztésnek lenne helye az eljárásban, de az kizárt.
Az Fmhtv. 18. §-a újraszabályozásának a célja az új Pp.-vel való összhang megteremtése. Az
osztott perszerkezet fogalmilag nem értelmezhető e nemperes eljárásra, azonban az
egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges ennek törvényi szinten történő kimondása.
Szintén az eljárás jellegénél fogva némileg eltérően alakulnak a jegyzőkönyvvezetésre
124
vonatkozó szabályok, illetve szükséges azt tisztázni, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a
jogi képviselővel történő eljárás hogyan viszonyul az új Pp. 244. §-ában foglaltakhoz.
A 78. §-hoz
A tekintetben, hogy a kötelezett képviselőjét meg kell-e jelölni a kérelemben vagy sem, eltérő
joggyakorlat alakult ki. Az Fmhtv. 20. § (1) bekezdés a) pontjának az egyik értelmezési
módja alapján kötelező, míg a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás
végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus
űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet 1. sz. melléklete nem nevesíti a kötelezetti
képviselőt kötelező tartalmi elemként. A jogforrási szintek eltérése miatt indokolt ezt a
kérdést törvényi szinten rendezni az Fmhtv. 20. § (1) bekezdésének az új Pp. 170. §-ához
igazításával. Az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében a rendelkezés további
szövegpontosításokat tartalmaz. Az új Pp. átstrukturálta a keresethalmazatra vonatkozó
szabályozást. A 173. §-ban eljárásjogi feltételekkel korlátozva került rögzítésre a valódi és a
látszólagos tárgyi keresethalmazat. A valódi alanyi keresethalmazat korlátait az új Pp.
Általános rendelkezéseinek a pertársaságra vonatkozó szabályai tartalmazzák. Szerkezeti
tagolásában tehát részben eltér a hatályos Pp.-től. Az új Pp. e körben rendező elvnek a
pertársaság keletkezését tekinti, így - szemben a hatályos Pp. 51. § a) pontjával - elkülönítve,
külön szakaszban szabályozza a kényszerű és a nem kényszerű, ám mégis egységes
pertársaságot, ennek következtében ugyanakkor egy szakaszba kerül a célszerűségi
pertársaság valamennyi esete. Ennek érdekében vált szükségessé az Fmhtv. 21. § (1) bekezdés
első mondatának az újraszabályozása. Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az
alaki okból érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a
visszautasítás kifejezést, míg az érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem,
beadvány tekintetében az elutasítás kifejezést használja. A terminológiai egységesség
érdekében szükséges a Fmhtv.-ben is a megfelelő módosításokat elvégezni. A törvény mellőzi
az áttétel elrendelését, mivel ennek szabályai az új Pp.-ben is módosultak, így nincs helye
áttételnek nem polgári peres útra tartozó ügyekben sem a peres, sem a fizetési meghagyásos
eljárásban. Közjegyzői hatáskör hiányában, a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe
tartozó ügyek esetén eddig sem kerülhetett sor áttételre. Az eljárás befejezetté nyilvánításának
lehetőségét eddig csak a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának
elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.)
IRM rendelet 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja tette lehetővé a jogosult fizetési meghagyás
kézbesítése előtti elállására. Mivel az új Pp. dogmatikailag nem változtatott ezen a téren,
indokolt az eljárásban ennek törvényi alapját megteremteni.
A 79. §-hoz
Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az alaki okból érdemi elbírálásra
alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a visszautasítás kifejezést, míg az
érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem, beadvány tekintetében az elutasítás
kifejezést használja. A terminológiai egységesség érdekében szükséges a Fmhtv.-ben is a
megfelelő módosításokat elvégezni. A hatályos Pp.-re történő merev hivatkozásokat az új Pp-
re történő hivatkozásokra kellett cserélni. A felek belföldi illetőségének követelménye okán a
visszautasítási okok köre bővült. A kötelezettek érdekeit védendő bevezetésre kerül, hogy a
közjegyző által hivatalból vizsgálható az, hogy a jogosult nem akarja-e az anyagi jogi
követeléseit eljárási költségként érvényesíteni. Ezen utóbbi okra azért van szükség, mivel
különösen egyes követeléskezelők részéről az a gyakorlat tapasztalható, hogy számos anyagi
jogi követelést érvényesítenek az eljárási költség címén.
A bíróságok számára eddig is világos volt, hogy új kézbesítési címet kellett megjelölni abban
az esetben, ha a kötelezettnek a jogosult által megjelölt címen nem lehetett kézbesíteni a
125
fizetési meghagyást, a jogosultak jogértelmezését nagyban segíti ennek pontosítása.
Ugyanakkor a postai szolgáltató esetleges sikertelenségére tekintettel indokolt megengedni a
jogosultaknak, hogy a második kézbesítési kísérletet ugyanarra a címre rendelje el a
közjegyző, de ehhez már az önálló bírósági végrehajtó nemperes eljárását kívánja meg
garanciaként. Így, ha a végrehajtó sem találta meg a címzettet a címhelyen, a jogosult biztos
lehet abban, hogy a kötelezett ott nem található meg, és a bíróságnak is több információ áll a
rendelkezésére, ha a jogosult a visszautasítást követően pert indít.
A 80. §-hoz
Az Fmhtv. 20. § (1) bekezdésének az új Pp. 170. §-ához igazítása miatt vált szükségessé az
Fmhtv. 27. § (1) bekezdésének a módosítása. Az Fmhtv. 27. § (4) bekezdésénél
szövegezésbeli pontosítást végez el a törvény, valamint a fizetési meghagyás kiegészítését az
új Pp. szabályaihoz igazítja. Az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontja szerint az elsőfokú
bíróság végzése ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt e törvény megengedi.
Ennek megfelelően az Fmhtv.-ben is külön rendelkezni kell arról, ha a jogalkotó egy adott
végzéssel szemben fellebbezési lehetőséget kíván biztosítani, ugyanis az új Pp.-ből mint
háttérnormából már nem lesz levezethető az adott nemperes eljárásban érdeminek minősülő
végzések fellebbezhetősége sem. Erre való tekintettel került sor az Fmhtv. 29. §
kiegészítésére. Módosítást indukál az új Pp. azon lényeges terminológiai változása, hogy az
alaki okból érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a
„visszautasítás” kifejezést használja. Az új Pp. koncepcionális változtatásokat hajt végre a
sikertelen kézbesítéssel kapcsolatos olyan esetekben, amikor a kézbesítés azért volt
eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. Az új Pp.-ben meghatározott esetekben a
meg nem történt kézbesítést kell úgy tekinteni, mintha az megtörtént volna, ezért ezt a
helyzetet a törvény nem kézbesítési vélelemként, hanem kézbesítési fikcióként kezeli, ami
ellen kézbesítési kifogásnak van helye. Tehát ahol ágazati jogszabály kézbesítési vélelem
megdöntése iránti kérelmet ír, helyette a kézbesítési kifogás fordulatot kell alkalmazni. A
végrehajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait
kell alkalmazni.
A 81. §-hoz
Az új Pp. szabályozásával való koherencia megteremtése érdekében szükséges a fizetési
meghagyásos eljárás rendelkezéseinek fent javasolt módosítása. Az új Pp. 365. § (2) bekezdés
b)	pontja szerint az elsőfokú bíróság végzése ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha
azt e törvény megengedi. Ennek megfelelően az Fmhtv.-ben is külön rendelkezni kell arról, ha
a jogalkotó egy adott végzéssel szemben fellebbezési lehetőséget kíván biztosítani, ugyanis az
új Pp.-ből mint háttérnormából már nem lesz levezethető az adott nemperes eljárásban
érdeminek minősülő végzések fellebbezhetősége sem. Erre tekintettel került sor az Fmhtv. 34.
§ (1) bekezdésének a kiegészítésére, illetve a 35. § (1) bekezdésének a módosítására. A
jogalkalmazók munkájának megkönnyítése érdekében szükséges az ellentmondásra
vonatkozó visszautasítási okok között külön is kiemelni, hogy ha az ellentmondás
előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem
igazolja, hogy a végrehajtás során felmerült - a jogosult által előlegezett - költségeket a
végrehajtónál megfizette, akkor a közjegyző az ellentmondást visszautasítja. Az Fmhtv. 36. §-
ának kiegészítése az E-ügyintézési törvénnyel teremti meg az összhangot.
A 82. §-hoz
Az új Pp. szabályozásával való koherencia megteremtése érdekében szükséges a fizetési
meghagyásos eljárásra vonatkozó törvény megfelelő módosítása akként, hogy a közjegyzőnek
126
a felpereshez címzett perré alakulásról szóló értesítésében meg kell jelölni konkrétan azt a
bíróságot, ahová a közjegyzői iratanyagot továbbítja és ahová a felperesnek a keresetet
tartalmazó iratát be kell nyújtania. Emellett szükséges a terminológiai egységesség érdekében
az új Pp. által alkalmazott „visszautasítás” kifejezésre történő áttérés. Az új Pp.
koncepcionális változásaira tekintettel az érintett szakasz jelentős mértékű átstrukturálása vált
indokolttá. Emellett a közjegyzőnek az új Pp. által előírt tájékoztatási kötelezettségét is
szabályozni kell. Mivel 2018. január 1-jétől a hatóságoknak elektronikusan kell tartaniuk a
kapcsolatot egymással az E-ügyintézési törvény alapján, a közjegyző a MOKK rendszerén
keresztül küldi meg elektronikusan az iratokat a bíróságnak. A gyakorlatnak megfelelően
pontosítani kell az Fmhtv. szövegezését arra az esetre, ha a kötelezett a fizetési meghagyás
kézhezvételét megelőző teljesítésre hivatkozik és ezt a jogosult nem ismeri el. A szövegezés
egyértelmű a tekintetben, hogy a jogosult válaszától függően hívja fel őt a közjegyző a
perelőkészítési kötelezettségének teljesítésére.
A 83. §-hoz
Az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontja szerint az elsőfokú bíróság végzése ellen csak akkor
van helye fellebbezésnek, ha azt e törvény megengedi. Ennek megfelelően az Fmhtv.-ben
rendelkezni kell arról, ha a fizetési meghagyásos eljárásban hozott határozattal szemben
fellebbezésnek van helye, így az erről szóló bekezdés módosítása indokolt. Mivel 2018.
január 1-jétől a hatóságoknak elektronikusan kell tartaniuk a kapcsolatot egymással az E-
ügyintézési törvény alapján, a közjegyző a MOKK rendszerén keresztül küldi meg
elektronikusan az iratokat a bíróságnak. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 41. §
(2)	bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás tárgya értékének a felek által történő
leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az
illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Az Fmhtv.-ből is
levezethető ugyan, de a gyakorlatban felmerült problémák megszüntetése érdekében
célszerűnek tűnik külön kimondani, hogy a díjalapnak a leszállítása vagy annak utólag
alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az eljárási díj visszatérítésének nincs
helye. Ez a szabály az új Pp. 83. § (4) bekezdésével is összhangban van.
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
szóló törvényhez hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő
költségkedvezmények egyes szabályai is törvényi szinten kerülnek szabályozásra.
A 84. §-hoz
Törvényi szintre kerül a feljegyzett eljárási díj viselésére vonatkozó szabályanyag. Korábban
ezek a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről,
engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett,
valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény
engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 24/2010. (V. 7.) IRM
rendeletben kerültek elhelyezésre, azonban a szabályozás tárgyánál fogva magasabb
jogforrási szinten kell szabályozni.
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
szóló törvényhez hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő
költségkedvezmények egyes szabályai is törvényi szinten kerülnek szabályozásra.
A 85. §-hoz
A gyakorlat által egyelőre csak elméleti szinten felvetett kérdés a jogerős fizetési meghagyás
végrehajthatóságának elévülése. Mivel az Fmhtv. 10 éves jogvesztő határidőt határozott meg,
felmerült a kérdés, hogy ez a végrehajtási jog általános elévüléséhez miként viszonyul, így
127
szükséges kimondani, hogy nem érinti azt. Az E-ügyintézési törvény alapján a kapcsolattartás
az eljáró hatóságok között kötelező, így az Fmhtv. 53. § (3) bekezdése pontosításra szorult.
Mivel az európai fizetési meghagyásos eljárásban a határidők számítására a határidőkre,
időpontokra és határnapokra vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i
1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet kell alkalmazni, az új Pp. ítélkezési szünetre
vonatkozó szabályai az eljárásban nem alkalmazhatók. Az Fmhtv. 59. § (6) bekezdése az új
Pp. szabályozásához való igazodás érdekében szövegpontosítást tartalmaz. Az új Pp.
szabályozásához való igazodás érdekében szövegpontosítást tartalmaz, tekintettel a perré
alakulás - szintén szövegezési és az új Pp.-nek való megfelelés miatti - újraszabályozására, az
európai fizetési meghagyásos eljárás szabályainak pontosítása is indokolt. Az Európai
Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a
polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről
(iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a
továbbiakban: kézbesítési rendelet) szabályozza a bírósági iratok tagállamok közötti
kézbesítésének szabályait. Amennyiben a címzett lakcíme az Európai Unió területén található,
a címe ismert és az eljárás helye szerinti tagállamban nincs meghatalmazottja, részére csak és
kizárólag a kézbesítési rendeletben megállapított módokon lehet iratot kézbesíteni. Ebből
következően amennyiben a címzett magyarországi kézbesítési címe megszűnik, de helyette
ismert egy európai uniós kézbesítési cím, akkor nem hirdetményi kézbesítés útján, hanem
kézbesítési rendelet alapján kell megkísérelni az iratok kézbesítését a másik tagállamban
található címre. E szabály Fmhtv.-be történő beiktatása az európai unió jogának való
megfelelést szolgálja.
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
szóló törvényhez hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő
költségkedvezmények egyes szabályai is törvényi szinten kerülnek szabályozásra.
A 86. §-hoz
Lényeges terminológiai változás az új Pp.-ben, hogy az alaki okból érdemi elbírálásra
alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a visszautasítás kifejezést, míg az
érdemben elbírált és megalapozatlannak talált kérelem, beadvány tekintetében az elutasítás
kifejezést használja. Indokolt a „kézbesítési vélelem”, valamint a „kézbesítési vélelem
megdöntése” jogintézményének az új Pp.-ből történő kiiktatását átvezetni az Fmhtv.-ben is az
új szabályozásnak megfelelően. A terminológiai egység érdekében szükséges a Fmhtv.-ben is
a megfelelő módosításokat elvégezni. A normaszöveg ezen felül további - hasonlóan
technikai jellegű - módosításokat tartalmaz. Ezek jellemzően a hatályos Pp.-re vonatkozó
merev hivatkozásoknak az új Pp.-re történő hivatkozásokra cserélését jelentik.
A 87. §-hoz
A bekezdés az új Pp. szabályozásával összefüggő hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmaz. Az Fmhtv. 20. § (1) bekezdés a) pontjának az új Pp. 170. §-ához igazítása
következtében az Fmhtv. 20. § (3) bekezdését indokolt hatályon kívül helyezni, mivel a
módosítás következtében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a kötelezett - új
Pp. 7. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti - azonosító adatainak a megjelölése már nem
opcionális, hanem kötelező.
A 88. §-hoz
A rendelkezések az új Pp. és a Kp. szabályozásához való igazodás érdekében
szövegpontosításokat, a jogszabályhelyekre történő merev és rugalmas utalások pontosítását
tartalmazzák. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási
128
nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, míg a megelőző
távoltartás elrendeléséről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt. Az ideiglenes megelőző
távoltartó határozat elleni bírósági jogorvoslat tárgyában és a megelőző távoltartás elrendelése
tárgyában is a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult
dönteni. Mindkét bírósági döntés tekintetében fellebbezésnek van helye, amelyet az eljáró
járásbíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírál el. Ennek többek között azért van
jelentősége, mert az ügyek - törvényi előíráson alapuló - egyesítése esetén a jogorvoslat
elbírálása nem oszlik meg adott esetben több bírósági fórum között, azaz azok egy eljárásban
elbírálhatók.
A 89. §-hoz
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 2. § (1)
bekezdésének az újraszabályozása megteremti az összhangot az új Pp.-vel, valamint az egyéb
közjegyzői nemperes eljárásokkal egyaránt. Az eljárás nemperes jellegéből következően a
határozatok formája az ügy érdemében hozott határozatot illetően is végzés. A hagyatékátadó
végzés kötelezést nem tartalmaz, így a hagyatéki eljárásban ideiglenes intézkedésnek nincs
helye. A hagyatéki eljárásban érdekelt halála miatti az eljárás céljára tekintettel nincs helye
félbeszakadásnak. Valamelyik örökösként érdekeltnek a hagyatéki eljárás folyamán
bekövetkező halála esetén az ő hagyatéki eljárását mint másodrendű örökhagyó hagyatéki
eljárását kell lefolytatni, nem pedig az örökhagyó hagyatéki eljárásának félbeszakadását kell
megállapítani. Más, a hagyatéki eljárásban érdekelt halála esetén pedig a jogutódját kell az
eljárásról értesíteni, és a hagyatéki eljárást a jogutód részvételével folytatni. A beavatkozás
szabályai a hagyatéki eljárásban nem alkalmazhatók, mivel a hagyatéki eljárás nem jogvitát
eldöntő eljárás, nincs pernyertes és pervesztes, ezért „a pernyertesség” előmozdítása
fogalmilag nem értelmezhető. A hagyatéki eljárásban indokolt kizárni az új Pp. ítélkezési
szünetre vonatkozó szabályainak alkalmazását. A hagyatéki eljárásban eddig nem merült fel
annak igénye, hogy a jegyzőkönyv helyett folyamatos felvétel készüljön. Erre tekintettel
indokolt annak kimondása, hogy a közjegyzői nemperes eljárásban a jegyzőkönyv nem
készíthető képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján, még akkor sem, ha
ezt a felek kérik. Ki kell továbbá mondani, hogy az új Pp. szabályaitól eltérően a közjegyző
maga is felveheti a jegyzőkönyvet jegyzőkönyvvezető igénybevétele nélkül. A Hetv. 11. § (5)
bekezdésének a módosítása az E-ügyintézési törvénynek való megfelelést szolgálja.
A 90. §-hoz
A Hetv. 23. § (2) bekezdése ellentétes volt az új. Pp. és az E-ügyintézési törvény
rendelkezéseivel. A (2) bekezdés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet szabályát illeszti be a Hetv.
szabályai közé, mert a rendelet egyes rendelkezései korszerűsítve a költségmentesség és a
költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
szóló törvényben jelennek meg, míg mások az adott ágazati törvényben. A hagyatéki
eljárásban hiányoznak azok a szabályok, amelyek a fordító díjának az állam általi viselését
szabályozzák. Az örökös eljárásbeli processzuális pozícióját pedig a fél elnyeri annak
egyszerű állításával, hogy ő az örökhagyónak törvényes vagy végrendeleti örököse. Teljesen
ellehetetlenítené a hagyatéki eljárásokat, ha bárki azt állíthatná, hogy ő az örökhagyó örököse,
ezzel elnyerné az örökös eljárásbeli pozícióját, majd egy idegen nyelvű beadvánnyal, mely
fordítási költségeit nem helyezi előzetesen letétbe, megakasztaná az eljárást. Az új Pp.
végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályaira tekintettel is kiegészítésre szorul a Hetv.-
ben a fellebbezhető végzések felsorolása.
129
A 91. §-hoz
Indokolt a „kézbesítési vélelem”, valamint a „kézbesítési vélelem megdöntése” szóhasználat
új Pp.-hez történő igazítása az új szabályozásnak megfelelően.
A 92. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
A 93. §-hoz
A Javaslat az új Pp. tartalmilag azonos hatásköri főszabályára tekintettel, mint szükségtelent
mellőzi a személyes adatok kezelésének jogszerűségével kapcsolatban megindítható per
törvényszéki hatáskörbe tartozására vonatkozó szabályt. Megtartja ugyanakkor a sajátos
illetékességi szabályt, amely alapján az érintett a saját lakó- vagy tartózkodási helye szerinti
törvényszék előtt is megindíthatja a pert.
A Javaslat az új Pp. törvényszéki eljárást előíró hatásköri főszabályára tekintettel arra nézve
ad - a hatályos rendelkezésekkel tartalmilag egyező - szabályozást, hogy mely esetekben jár
el a járásbíróság a közérdekű adatokkal kapcsolatos perekben. A módosítás megtartja a
jelenleg érvényesülő sajátos illetékességi szabályokat is.
A Javaslat az utaló szabály szóhasználatát hozzáigazítja ahhoz, hogy a hivatkozott norma a
hatáskör főszabály szerinti meghatározását már nem fogja magában foglalni.
A 94. §-hoz
A Javaslat a törvény szövegezését az új Pp. szóhasználatához igazítja az eljárás felfüggesztése
tekintetében.
A 95. §-hoz
A központi hitelinformációs rendszerre vonatkozó szabályozás 2006 óta - az eljárás lehető
leggyorsabb lefolytatása érdekében - különleges szabályokkal biztosítja az adatkezelés elleni
bírósági úton történő fellépés lehetőségét. Mindezeket a nyilvántartott személy jogainak
érvényesítése, a jogbiztonság erősítése, valamint a függő jogi helyzetek lerövidítése indokolja.
A módosítások az új Pp. szabályozásához való igazodást biztosítják.
A 96-97. §-hoz
Az új Pp. egységes perrendi szemlélete következtében szükségtelenné vált a pertárgyérték
alacsony vagy magas volta alapján differenciáló szabályok, így a kisértékű és a kiemelt
jelentőségű perek speciális szabályainak fenntartása, amelyek ezáltal az új Pp.-ben már nem
kapnak helyet. Ugyanakkor a még folyamatban lévő ilyen jellegű ügyekre tekintettel szükség
van megfelelő átmeneti rendelkezés meghozatalára.
A 98. §-hoz
Az új Pp. 10. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az eljárásban a hivatásos bírákat és az
ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik. Törvénynek
bíróra vonatkozó rendelkezései a hivatásos bíróra és az ülnökre egyaránt vonatkoznak.” E
130
rendelkezéssel összhangban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.
törvényben is szükséges kimondani, hogy az együttalkalmazás tilalma az ülnökökre is
megfelelően alkalmazandó.
A 99-100. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
A 101 . §-hoz
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) jelenleg hatályos 1. § (2)
bekezdése a Cnytv-ben szabályozott perekre, valamint a hatályos Pp. 23. § (1) bekezdés f)
pontjában meghatározott perekre fogalmaz meg illetékességi szabályt. A hatályos Pp. 23. §
(1)	bekezdés f) pontja szerinti perek: a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem
minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül: az ilyen szervezetek ellen a törvényességi
felügyeletet, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv által indított perek, és az ilyen
szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági
jogviszonyon alapuló perek, melyek azonosak az új Pp. 20. § (3) bekezdés ad) pontjában [7. §
9.	h) pontjában] és 20. § (3) bekezdés ae) pontjában meghatározott perekkel. A Pp-ben
meghatározott perekre utalás okafogyottá vált azáltal, hogy egyrészt a Cnytv. szerinti
törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárássá vált, másrészt a Cnytv-ben szereplő peres
eljárásokra (az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület
nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú
nyilvántartásba vételét elrendelő végzés elleni perek, valamint az alapítvány kuratóriuma új
tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló peres eljárás) a
Cnytv. tartalmaz illetékességi szabályt. A rendelkezés az új Pp. visszautasítás-elutasítás
kifejezéssel kapcsolatos terminológiai megkülönböztetést is átvezeti a szabályozásban,
valamint egyéb, az új Pp.-vel összefüggő pontosításokat tartalmaz.
A 102. §-hoz
A rendelkezés többek között az új Pp. 178. §-ának megfelelő módosítást vezet át. Tételes
módon rögzíti, hogy a hiánypótlási eljárást követően a kérelemről érdemben kell döntenie a
bíróságnak, tehát visszautasításnak nincs helye. Ha a hiánypótlással javított kérelem sem
alkalmas a bejegyzésre, akkor azt el kell utasítani. Annak érdekében, hogy az egyszerűsített
bejegyzési eljárásokban a kérelem formai hibái ne vezessenek elutasításhoz, a módosítás
kimondja, hogy egyszerűsített eljárásban mind a mintaokirat formai hibája, mind a kérelem
mellékleteinek formai hibája (hiánya) visszautasításhoz vezet, vagyis a kérelmezőnek
lehetősége van arra, hogy a pótolt hiányokkal ismételten benyújtsa a kérelmet. Ha
hiánymentes a kérelem, a visszautasításhoz fűződő joghatások nem állnak be, vagyis úgy kell
tekinteni, mintha eredetileg is jól adta volna be a kérelmező a kérelmet. A rendelkezés célja,
hogy ösztönözze és segítse azon kérelmezőket, akik egyébként is ez eljárás gyors és sikeres
lefolytatásában bízva az egyszerűsített eljárást választották.
Az új Pp. 358. § (2) bekezdése szerint az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek,
a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat
jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől kezdődnek.
Az új Pp. 351. § (1) bekezdése szerint a bíróság a határozatát - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a kihirdetéssel közli. A 351. § (2) bekezdés d) pontja szerint a bíróság kézbesítés
útján közli a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel. A Cnytv. 46/A. § (1)
131
bekezdése az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület
nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú
nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen a fellebbezést kizárja. Az új Pp. fenti
rendelkezéseire tekintettel mondja ki a módosítás a civil szervezetek és a cégek
nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról 2016. évi CLXXIX.
törvénnyel elérni kívánt jogalkotói célnak megfelelően, hogy az egyesület, az alapítvány és a
sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési
kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés a
meghozatala napján jogerőre emelkedik és az adatváltozás átvezethető, a végzés közzétehető.
A 103. §-hoz
A rendelkezés illetékességi szabályt tesz egyértelművé a törvényességi felügyeleti eljárásban
az alábbiak szerint. A Cnytv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott
szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági
nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi
nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott
polgári nemperes eljárások lefolytatására. Az illetékesség tehát a bejegyzéssel rögzül,
függetlenül attól, hogy a civil szervezet később átteszi-e a székhelyét más megyébe. A Cnytv.
71/A. § (4) bekezdése szerint: "Az eljárásra a szervezet székhelye, ennek hiányában az utolsó
bejegyzett székhelye szerinti nyilvántartó bíróság illetékes." Ha a törvényességi felügyeleti
eljárásban a székhely szerinti bíróság - amely sok esetben nem a nyilvántartó bíróság - jár el,
akkor elkülönülhet egymástól a törvényességi felügyeleti eljárásban eljáró bíróság és a
nyilvántartó bíróság. Az elbíráláshoz szükség van a nyilvántartási alapiratokra, ezért a
székhely bíróságnak meg kell keresni külön a nyilvántartó bíróságot. Ez az eljárást lassítja és
nehézkessé is teszi, mert közben akár megindulhat egy változásbejegyzési eljárás (pl. épp a
törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát képező csorba kiküszöbölésére). Ennek elkerülése
végett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartó bíróság jár el törvényességi
felügyeleti ügyekben. A költségviseléssel kapcsolatos döntés elleni fellebbezési jog
kimondása szükségtelen, mivel a mögöttes jogszabályként alkalmazandó új Pp. 82. § (1)
bekezdése ezt rendezi. A rendelkezés az új Pp. visszautasítás-elutasítás kifejezéssel
kapcsolatos terminológiai megkülönböztetést is átvezeti a szabályozásban. A Javaslat a
hivatalból, illetve kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások tekintetében kimondja,
hogy az eljárásban félnek minősülő személyek részéről az érdemi határozatokkal szemben
fellebbezésnek van helye. A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a
törvényes állapot, illetve működés helyre nem áll, így a bíróság az eljárás alatt például több
felügyeleti intézkedésre is sor kerülhet, melyek az eljárást nem fejezik be.
A 104. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz annak érdekében, hogy a Cnytv-beli Pp.
hivatkozások megfeleljenek az új Pp. rendelkezéseinek, illetve terminológiájának.
A 105. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 106. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
132
A 107-108. §-hoz
A módosítások jogtechnikai jellegűek, az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében
szövegpontosítást tartalmaznak.
A 109. §-hoz
A módosítás jogtechnikai jellegű, az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében
szövegpontosítást tartalmaz.
A 110. §-hoz
Az új rendelkezés az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében kerül bevezetésre.
A 111 . §-hoz
Az új Pp. közérdekű perekre vonatkozó 571. §-a szerint „E fejezet rendelkezéseit akkor kell
alkalmazni, ha a közérdek védelme érdekében perindításra felhatalmazást adó törvény úgy
rendelkezik, hogy az ilyen közérdekből indított pert (a továbbiakban: közérdekű per) e fejezet
rendelkezései alapján kell lefolytatni.” E szabályra tekintettel kerül módosításra a Ptk. 6:106.
§ (1) bekezdése.
A 112. §-hoz
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) 2013-as létrehozásának
kiemelt célja volt, hogy amennyiben bíróság elé kerül a kivitelezési, tervezési szerződések
teljesítésével kapcsolatos vita, a perben felmerülő szakkérdésekben már rendelkezésre álljon
egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Ez önmagában is meggyorsítja
a követelés bíróság előtti érvényesítését, a TSZSZ szakvéleményére alapított per hatályos Pp-
ben elhelyezett eljárási szabályai közé pedig további olyan rendelkezések is kerültek, amelyek
az ilyen viták minél gyorsabb rendezésére irányultak.
A mostani szabályozás célja, hogy az új Pp. hatályba lépését követően ne vesszen el az az
előny, amelyet a hatályos Pp. XXVI/A. Fejezete jelentett a TSZSZ szakvéleményére alapítva.
Továbbra is a 2013-ban megfogalmazott célt, az eljárás gyorsítását tartva szem előtt, az új
szabályozás a hatályos rendelkezéseket és a létrehozás óta eltelt három év tapasztalatait alapul
véve, a TSZSZ megalakításáról és működéséről is rendelkező hatályos törvényben
megfelelően elhelyezve került kidolgozásra.
A Javaslat az új Pp. általánosan alkalmazandó szabályai mellett külön rendelkezéseket
tartalmaz azokra a perekre, amelyeket a tervezési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő
díjkövetelés érvényesítése iránt indítanak, és amelyekben a felperes az érvényesíteni kívánt
jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik. A per tehát csak e két konjunktív feltétel
megvalósulása esetén tartozik e speciális szabályok alá.
A törvényben nem szabályozott kérdésekben az új Pp. általános szabályai tekintendőek
irányadónak.
A TSZSZ perek legfontosabb előfeltétele, hogy a polgári peres eljárást megelőzően a TSZSZ
eljárását kell kérni, illetve annak - a sikeres szakvélemény elkészítésével és kézbesítésével -
be is kell fejeződnie, még a keresetindítás előtt. Nem áll fenn arra nézve kötelezettség, hogy
az Fmhtv.-ben szabályozott hárommillió forintos értékhatár alatti díjkövetelés vonatkozásában
a pert fizetési meghagyásos eljárásnak kell megelőznie. Ezt a szabályt korábban a hatályos
133
Pp., illetve az Fmhtv. is tartalmazta, tehát a szabályozás e tekintetben nem változik,
ugyanakkor az erre vonatkozó szabály e törvényben kerül elhelyezésre. A perben a jogi
képviselet kötelező, tekintettel arra, hogy a hatályos Pp. a különleges eljárások között
szabályozta ezen eljárást, ahol a jogi képviselet kötelező volt. A szabályozás célja, hogy mind
a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő,
amelyek elősegítik e perek gyors befejezését. E célból a keresetlevelet a szakvélemény
kézbesítésétől számított hatvannapos határidőn belül kell benyújtani, ahhoz csatolni kell a
szakvéleményt és annak kézbesítési időpontját igazoló okiratot. Ha a felperes ezeket a
kötelezettségeit elmulasztja, a perben a speciális szabályokat nem lehet alkalmazni.
A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező
elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint
a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél
ahhoz az összeghez ideiglenes intézkedés keretében mindenképpen hozzájusson, amelynek
megfelelő munkákat teljes bizonyossággal teljesítette. Eltérés a korábbi szabályozástól, hogy
az összeget a felperes általi garanciaadás helyett az alperesnek kell bírósági letétbe helyeznie.
Egyértelműsítésre került, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelését a bíróság nem kötheti
biztosítékadáshoz. A letétbe helyezés teljesítésével, joghatásaival kapcsolatos rendelkezések,
valamint a letétbe helyezett összeg végleges sorsával kapcsolatos szabályozás rendezi az
ideiglenes intézkedés bírósági letétbe helyezéséből fakadóan szükséges kérdéseket.
A Javaslat szabályozza a TSZSZ szakvéleményének perbeli felhasználását is. A TSZSZ
szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mint a perben kirendelt szakértő
szakvéleménye, ezért lehetséges a per során annak kiegészítése, kérdések feltevése, a
szakértői tanács tagjainak személyes meghallgatása, valamint szükség esetén más szakértő
kirendelése. A korábbi szabályozáshoz igazodva a szakértői tanács tagjainak perbeli
részvételére továbbra is a perben kirendelt szakértőre vonatkozó eljárási szabályok az
irányadók.
A Javaslat a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés
megfizetésére kötelező részben megköveteli az ítélet előzetes végrehajthatóságának
kimondását, ha az a TSZSZ szakvéleményben meghatározott összeget (részben vagy
egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza. Ezzel a javaslat előzetes végrehajthatóságot
biztosít arra az esetre, ha a TSZSZ szakvéleményével alátámasztott pénzösszeg megfizetésére
vonatkozó kereseti kérelemnek az elsőfokú bíróság ítéletében helyt ad. Az eljárás ezen
szakaszában a jog és a ténykérdések bizonyítása már olyan fokú, hogy indokolt a felperest
(általában elvégzett munkájukért az ellenértéket hitelező alvállalkozókat) pénzeszközökhöz
juttatni.
Az eljárásban a soronkívüliség előírása, továbbá az új Pp. általános szabályaihoz képest
rövidebb eljárási határidők meghatározása a perek gyors befejezése szempontjából jelentős.
A megállapodás meghiúsulása esetén a felek akkor sincsenek kizárva a TSZSZ
szakvéleményhez fűződő további előnyökből, ha nem rendes bíróság előtt nyújtanak be
keresetet. A TSZSZ szakvéleménye választottbíróság eljárásában is beterjeszthető.
A 113. §-hoz
A Javaslat a Pénzügyi Békéltető Testület előtt folyt és ellentmondás folytán perré alakult
eljárás tekintetében a szabályozást az új Pp. XVI. fejezetének szabályaihoz igazítja, valamint
rendezi, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénynek a közérdekű
134
igényérvényesítésre vonatkozó szabályai keretében indított perre az új Pp. közérdekből
indított perre vonatkozó szabályai alkalmazandók.
A 114. §-hoz
A szövegcserés módosításokat a hatályos Pp.-re való hivatkozásoknak az új Pp. szerinti
aktualizálása indokolja.
A 115-116. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése. Ez utóbbi törvény a bírósági nemperes eljárások tekintetében generálisan állapítja
meg, hogy az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye, ezért a fellebbezési jog
tekintetében annak rögzítése szükséges, hogy mely esetekben nincs helye fellebbezésnek. A
gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV.
törvény kiegészítése szükséges a polgári peres és nemperes eljárások mellett a közigazgatási
peres, nemperes és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra utalással is.
A 117. §-hoz
Az új Pp. az érdekképviseleti szervezetek meghatalmazottként való eljárására általános
jelleggel már nem ad felhatalmazást, ugyanakkor az új Pp. 65. § g) pontja lehetőséget biztosít
arra, hogy az ágazati jogszabályok a tárgykörükbe tartozó célok érvényesülésének
kiteljesedése érdekében perbeli képviseleti jogosultságot biztosítsanak érdekképviseleti
szervezetek számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az érdekképviseleti szervezetek
vonatkozásában az általános és feltétel nélküli képviseleti jog megszüntetésére éppen azért
kerül sor, mert perbeli képviseletet is ellátó elkülönült szervezet esetében jogos társadalmi
elvárás a megfelelő szintű jogi-szakmai ismeret is, a bírósági eljárásokkal összefüggésben.
Ennek megfelelően a rendelkezéssel lehetőség nyílik arra, hogy az érdekképviseletet ellátó
egyesületek tagja, tisztségviselője, vagy alkalmazottja bírósági eljárásban meghatalmazottként
eljárhasson saját tagja képviseletében, ugyanakkor ezt a lehetőséget a jogszabályi rendelkezés
képesítési feltételhez köti.
A 118. §-hoz
Az új Pp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítás átvezetése.
A 119. §-hoz
A módosítások egyértelművé teszik az új Pp. szabályozásával összefüggésben, hogy az
elítélteknek az érintett jogszabályi rendelkezéseken alapuló bírósági igényérvényesítése
esetén a munkaügyi perben eljáró bíróság jár el, az új Pp. munkaügyi perre vonatkozó
szabályainak alkalmazásával. A büntetés-végrehajtási intézetekben az elítéltek munkáltatása
nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik, hanem arra a büntetések, az intézkedések,
egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL.
törvény állapít meg különös szabályokat. Indokolt, hogy e munkáltatással összefüggésben
keletkezett kártérítési igények elbírálására is a munkaügyi per szabályai vonatkozzanak, ehhez
az új Pp. 508. §(4) bekezdése alapján külön törvényi rendelkezés szükséges.
135
A 120-121.§-hoz
A módosítások jogtechnikai jellegűek, az új Pp. szabályozásához való igazodás érdekében
szövegpontosítást tartalmaznak. A 2014. évi VII. törvény 6. § (4) és (5) bekezdéseinek
hatályon kívül helyezésére az új Pp. megfelelő garanciális rendelkezéseinek meglétére
tekintettel kerül sor.
A 122. §-hoz
A módosítás a jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében a bizalmi
vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény titoktartási
kötelezettségre vonatozó szabályainak kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozást a titoktartás a büntető-, és a polgári ügyben eljáró bíróság mellett a
közigazgatási ügyben eljáró bíróság felé sem terheli.
A 123. §-hoz
A módosítást az a lényeges terminológiai változás indokolja, hogy az új Pp. az alaki okból
érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelmek, beadványok tekintetében egységesen a
„visszautasítás” kifejezést használja, és ezt az ágazati jogszabályokban is megjeleníteni
szükséges.
A 124-125.§-hoz
A Javaslat elvégzi a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi
LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) kiegészítését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(a továbbiakban: SZTNH) döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmek
adattartalmának és kellékeinek - az új Pp.-nek a keresetlevél tartalmához és kellékeihez
igazodó, az attól a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos eljárások
sajátosságaira tekintettel indokolt eltérések - meghatározásával.
A KFItv. új 40. § (5) bekezdése továbbra is a polgári perrendtartás alkalmazását írja elő az
SZTNH-nak a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése tárgyában született döntéseivel
szemben benyújtott megváltoztatási kérelmek elbírálására, amennyiben az eljárás nemperes
jellegéből más nem következik. A Javaslat megőrzi az SZTNH előtti ügyekben született
döntések bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos speciális eljárási rendet.
Az iparjogvédelmi eljárásokhoz hasonlóan az SZTNH által a kutatás-fejlesztési tevékenység
minősítésével összefüggő ügyekben hozott döntések bírósági felülvizsgálata során is
elengedhetetlen a különleges szaktudás birtoklása az eljáró bíróság részéről. Ezen eljárások
során olyan szempontok kerülnek megvizsgálásra (így különösen a projekt újszerűsége, a
tudományos és technológiai bizonytalanság feloldására való törekvés és a módszeresen
végzett tudományos tevékenység megléte), amelyek jellegüknél fogva azt támasztják alá,
hogy a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében célszerű az iparjogvédelmi eljárások során
eljáró bírói tanácsokhoz rendelni ezeket az ügyeket is. E szempontok mentén egészíti ki a
Javaslat a KFItv. 40. §-át az új (6) bekezdéssel.
Az SZTNH által a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő ügyekben hozott
döntések bírósági felülvizsgálata - szerepét, eredményét és elbírálásának rendjét tekintve -
megegyezik az iparjogvédelmi eljárásokban született döntésekkel szemben benyújtott
megváltoztatási kérelmekre irányadó szabályokkal. A Javaslat ezért a hatályos KFItv. 40. §
(2)	bekezdésében szereplő keresetre történő utalást megváltoztatási kérelemre cseréli,
136
megszüntetve az e jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatosan használt indokolatlan
terminológiai eltérést.
A 126. §-hoz
A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) a hatályos Pp. „gazdálkodó szervezet” fogalmára
hivatkozik, amely fogalom tartalmazza a „külföldi székhelyű vállalat magyarországi
fióktelepe” fordulatot is, így ennek külön Bit.-beli megjelölése szükségtelen.
A 127. §-hoz
Az új Pp. hatálybalépésével a kézbesítési vélelem helyett a kézbesítési fikció kifejezés
használata indokolt a terminológiai összhang érdekében a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben
is.
A 128. §-hoz
Az új Pp. hatálybalépésével összhangban az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII.
törvény szövegcserés módosítása indokolt.
A 129-130.§-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése.
A 131-133.§-hoz
Az új Pp. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a
továbbiakban: Are. tv.) szabályozott alábbi eljárásokat érinti:
-	bírósági adósságrendezési eljárások (egyezségkötési, egyezségmódosításai
adósságtörlesztési eljárás, mentesítési eljárás
-	mentesítés hatályon kívül helyezése iránt lefolytatásra kerülő eljárás
-	bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági
megállapítására irányuló eljárás
-	bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítására irányuló
eljárás
-	mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt lefolytatásra kerülő eljárás
-	családi vagyonfelügyelő által vitatott hitelezői követelések bírósági adósságrendezési
eljárásban történő érvényesíthetőségének megállapítására irányuló eljárás.
Ezek az eljárások polgári nemperes eljárások, amelyekben az Are. tv. szerint a Pp. szabályait
és a Bpnp. rendelkezéseit az Are tv. szerinti eltérésekkel és külön szabályokkal kell
alkalmazni, amelyek főként a nemperes eljárás sajátosságaiból, illetve a bírósági
adósságrendezési eljárással összefüggő speciális eljárási sajátosságokból adódnak. Ezt a
főszabályt az Are. tv. 3. § (8) bekezdésében hivatkozott egyéb nemperes eljárásokra is
célszerű kimondani.
A Pp. alatt az Are. tv. 5. § 49. pontja értelmében a hatályos Pp-t kell érteni, ezért itt az új Pp-
re történő hivatkozást kell a jelen törvénymódosításban elvégezni. Ezt követően csak ott van
137
szükség az Are. tv-ben az új Pp-re történő hivatkozást beiktatni, ahol az Are. tv. nem általában
hivatkozik a Pp-re, hanem még a hatályos Pp. meghatározott szerkezeti egységére hivatkozik.
A Javaslat kiegészíti az Are. tv.-t arra tekintettel, hogy mely bírósági végzések ellen lehet
fellebbezést benyújtani. A hatályos Pp., mint mögöttesen alkalmazandó jogszabály ezt nem
tette szükségessé, azonban az új Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a
fellebbezhető bírósági végzéseket az egyes bírósági eljárásokat szabályozó külön
törvényeknek kell egyértelművé tenniük. Ugyanakkor az eljárást befejező végzések
tekintetében a Bpnp. generálisan rendezi a fellebbezési jogot, míg egyes végzés típusok (pl.
eljárást felfüggesztése, áttétel, pénzbírságban marasztaló végzés, az eljárás során hozott
költségben marasztaló végzés) esetében a háttér jogszabályként szolgáló Pp. szabályozza a
fellebbezhetőség kérdését.
Az új Pp.-ben az alaki okokból elbírálásra alkalmatlan kérelmeket, beadványokat a bíróság
nem elutasítja, hanem visszautasítja, míg az érdemben elbírált, de megalapozatlannak talált
kérelmeket elutasítja. Ezt a terminológiai változtatást át kell vezetni az Are. tv. bírósági
adósságrendezési eljárást, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb nemperes eljárásokat
tartalmazó fejezetében. Erre tekintettel az Are Tv. 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset,
mint érdemi elutasítási ok, áthelyezésre került a (2) bekezdésbe.
Indokolt továbbá az Are. tv. egyes §-ait pontosítani annak érdekében, hogy az eljárás
hivatalbóli megszüntetésére mikor kerül sor.
Az Are. tv. 18. § (2) bekezdésében a hatályos Pp. helyett az új Pp. közokirat definíciójára
történik utalás. Az új Pp. 323. § (6) bekezdése értelmében törvény korlátozhatja a közokirattal
szemben az ellenbizonyítás lehetőségét, és az Are. tv. 18. § (2) bekezdése ilyen külön
törvényi rendelkezésnek tekinthető.
Az Are. tv. 31. § (7) bekezdésében kiegészítő rendelkezések szükségesek a hirdetmény
alapján benyújtott hitelezői bejelentkezések előzetes bírósági megvizsgálásával
összefüggésben. A Büsz. szerint is ez egy önálló nemperes eljárás; még a csődnyitás
tárgyában hozott döntést megelőzően dönt a bíróság arról, hogy a családi vagyonfelügyelő
jogszerűen vitathatja-e a hitelezőként történő bejelentkezés jogalapját. A törvénymódosítás a
joghézagot megszüntetve tartalmazza a kiegészítő szabályokat, amelyek a bíróság által
lefolytatandó bizonyítási eljárással és a jogorvoslattal függenek össze. A rendelkezések célja
az, hogy az adós tartozásállományának mértéke még a bírósági adósságrendezési eljárás
elrendelése előtt ismert legyen, a csődnyitó bírósági döntés valós hitelezői követeléseken
alapuljon, ne az egyezségkötés közben kelljen egyes hitelezők ezen minőségét vitatni.
Az Are. tv. 33. §-ában az új Pp. 178. §-ának mintájára célszerű lehetővé tenni, hogy a formai
kellékek hibája miatt visszautasított adósságrendezés iránti kérelem benyújtásához fűződő
joghatások megmaradjanak, ha az adós a kérelmet 15 napon belül ismételten benyújtja,
kiküszöbölve a hiányosságokat. Ha az adós emellett, és ugyanezen visszautasítási okra
hivatkozva benyújt fellebbezést is a végzés ellen, akkor ezt a fellebbezést hatálytalannak kell
tekinteni, tekintettel arra, hogy az adós eljárásbeli cselekményei nem lehetnek egymással
ellentétes tartalmúak. Ezzel párhuzamosan szükséges volt újraszabályozni a 29. §-ban a
kérelem joghatásainak elenyészésére vonatkozó rendelkezést.
Az Are. tv. 36. § (8) bekezdése értelmében a bírósági adósságrendezési eljárásban a Pp.
szerinti költségkedvezmények engedélyezésének nincs helye. Az új Pp. 94. §-a teljeskörűen
felsorolja a költségkedvezmények fajtáit, azok tartalmát és engedélyezésének feltételeit.
Tekintettel arra, hogy a családi vagyonfelügyelő az adós és az eljárásban az adós mellett
138
résztvevő egyéb kötelezett számára ingyenesen látja el a szolgáltatásait, az említett személyek
számára az új Pp. szerinti költségkedvezmények biztosítása sem indokolt. Az eljárásban részt
vevő hitelezők számára sem lenne célszerű költségkedvezményt biztosítani, tekintettel arra,
hogy a családi vagyonfelügyelő az ő igényérvényesítésük érdekében is tevékenykedik.
Az Are. tv. 36. § (1) bekezdés f) pontjából és 26. § (9) pontjából az új Pp. 94. §-ával való
összhang megteremtése érdekében a személyes illetékfeljegyzési jogra történő utalás elmarad
és helyette a költségfeljegyzési jog kerül beépítésre. A tárgyi illetékfeljegyzési jogot az
illetéktörvény szabályozza, ezért az Are. tv. 36. §-ában nem kell erről szólni. Az
adósságrendezési eljárást esetlegesen követő nemperes eljárásokban a felek a Pp. 94. § (2)
bekezdése szerinti általános szabály alapján részesülhetnek költségkedvezményekben, ezzel
összefüggésben tehát nem igényel az Are. tv. módosítást.
Az Are. tv. a Pp-hez képest sajátos szabályokat állapít meg arra nézve, hogy főszabály szerint
bírósági titkár érdemi határozatokat is meghozhat önállóan, és a törvény csak azokat az
érdemi határozatokat sorolja fel tételesen, ahol bírónak kell eljárnia. A Javaslat e körben
kiegészíti az Are. tv. 38. § (2) bekezdését oly módon, hogy bíró hozhatja meg az adós
mentesítését hatályon kívül helyező végzést is.
Az Are tv. 45. § (6) bekezdésében a bírósági adósságrendezési eljárás alatt a
jövedelemfelosztási terv készítésével összefüggő szabályok pontosításra szorulnak.
Tekintettel arra, hogy a bíróság a felek írásbeli nyilatkozatai és az okiratok alapján meg tudja
hozni a végzését, az Are. tv. 57. § (4) bekezdéséből az adós bírósági meghallgatására
vonatkozó szövegrészt el kell hagyni.
Ami a felülvizsgálatot illeti, az Are tv. már most eltér, és a jövőben is eltér a Pp.-től, hiszen
tételesen azokat az eseteket sorolja fel, ahol helye lehet felülvizsgálatnak, a főszabály tehát az,
hogy a bírósági adósságrendezési eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak, kivéve azokat a
határozatokat, amelyeket az Are. tv. tételesen felsorol. Az új Pp. 409. §-a szerinti esetekben
indokolt lehetővé tenni, hogy a Kúria engedélyezhesse a felülvizsgálatot, ezért az Are. tv.
101.	§ (1) bekezdése kiegészítésre kerül.
A szövegcserés rendelkezések az új terminológiához igazító változtatásokat, valamint az Are
tv. rendelkezések pontosítását szolgálja.
A 134. §-hoz
Az új Pp.-ben megjelölt általános meghatalmazások nyilvántartása és a rendelkezési
nyilvántartás közötti adatkapcsolatra is figyelemmel lehetővé kell tenni azt is, hogy ha
jogszabály alapján máshol is lehet rendelkezést tenni, azt az adott szerv is bejelenthesse a
rendelkezési nyilvántartásba. Erre tekintettel egyértelművé kell tenni, hogy a rendelkezési
nyilvántartást vezető szerv kizárólag a nyilvántartásba vétel idejéig kezel személyes adatot.
A 135. §-hoz
Az új Pp. hatálybalépésével a kézbesítési vélelem helyett a kézbesítési fikció kifejezés
használata indokolt - a terminológiai összhang érdekében - az E-ügyintézési törvényben is.
139
A 136-137. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az eseti szakértő - ha a törvény szerint igazságügyi
tevékenység ellátására igénybe vehető - az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
főszabály szerint feljogosított szakértőket megillető jogokkal rendelkezik és az ő
vonatkozásukban megállapított kötelezettségek terhelik.
Tekintettel arra, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium
vezeti, a névjegyzékkel kapcsolatos hatósági döntésekkel szemben rendes, közigazgatási
jogorvoslatnak nincsen helye. Az ügyfél ennek megfelelően minden esetben a rendkívüli
jogorvoslatnak minősülő bírósági felülvizsgálatot kezdeményezheti. Ennek megfelelően
különösen fontos, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlés a Szaktv.-ben
tételesen felsorolt eseteit érintően a törvény egyértelműen fogalmazzon. A módosítások
továbbá azt szavatolják, hogy a bírósági felülvizsgálattal érintett, a Szaktv. által szabályozott
másik nagy kérdéskör, az igazságügyi szakértői kamara működésére és az általa, valamint
szervei által hozott, és bíróság előtt a polgári eljárásjog szabályai szerint megtámadható
döntésekre vonatkozó rendelkezések minél egyértelműbben rendelkezzenek, azok
megfogalmazása minél hatékonyabban segítse a jogalkalmazást.
A kamarai tisztségviselők megbízatása/kinevezése körüli terminológiai pontosítás különösen
fontos annak fényében, hogy a kamara választással kapcsolatban bírósági felülvizsgálattal
lehet élni.
A Javaslat az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságokra a kizárás
tekintetében irányadó rendelkezésekhez hasonló szabályt jelenít meg az igazságügyi szakértői
intézmények, intézetek és a szervezetek esetében is. Ez utóbbi körbe tartozó szakértő vezetője
visszautasítja a hatóság kirendelését, de csak akkor, ha az összes kijelölhető igazságügyi
szakértő úgy érintett kizárási okkal, hogy azt a hatóság állapította meg.
A Javaslat nem engedi, hogy a fél a polgári perrendtartás szerinti szakértői bizonyítás
keretében igazságügyi szakértői testületet magánszakértőként vegye igénybe. A polgári
perrendtartás ugyanis a szakértői testületeknek a bírósági kirendeléshez kapcsolódó, sajátos
szerepet szán. Szakértői testület ugyanis kirendelt szakértőként akkor alkalmazható, ha már
egy újólag kirendelt szakértő igénybevételét követően is szükség van új szakértő
kirendelésére.
A Javaslat az igazságügyi szakértői testület tagjai névsorának közzétételéről szóló
rendelkezéssel egészíti ki a Szaktv-t. Bár a szakértői testület tagjainak névsorát már a
hatályos, az igazságügyi szakértői testületek szervezetéről és működéséről szóló 33/2007. (VI.
22.) IRM rendelet alapján is közzé kell tenni, azonban az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel való összhang
megteremtése érdekében magában a törvényi szabályozásban is el kell helyezni az erre utaló
rendelkezést.
A szakértői tevékenység pártatlanságát biztosító kizárási szabályok tényleges érvényesülése
érdekében a Javaslat biztosítja, hogy a hatóság - és így a hatósági eljárásban részt vevő felek
-	számára is ismert legyen az adott ügyben a nem természetes személy nevében eljáró
igazságügyi szakértő személye. Ezzel kiküszöbölhető az abból adódó többletköltség, hogy a
nem természetes személy szakértő nevében eljáró igazságügyi szakértő összeférhetetlensége
okán az igazságügyi szakértői szakvéleményt vagy ugyanazon szakértőnek újból, vagy más
szakértőnek kell elkészítenie.
A Javaslat a szakértői díj tekintetében a megbízott szakértő kötelezettségeit a kirendelt
szakértő kötelezettségeihez igazítja arra az esetre, ha a megbízás a polgári perrendtartás
140
szerinti magánszakértői vélemény elkészítésére irányul. A megbízási díj a polgári
perrendtartás szabályai értelmében a perköltségbe tartozhat akkor, ha az megfelel a perköltség
törvény szerinti fogalmának. Ennek megállapíthatósága érdekében a Javaslat előírja, hogy a
megbízott szakértő a megbízási díját a kirendelt szakértőkre irányadó szabállyal egyező
módon kiállított díjjegyzékkel támassza alá, és azt csatolja a szakvéleményéhez.
Annak érdekében, hogy a kamara hivatali szervezetét működtető főtitkár hatékonyan láthassa
el feladatát a Javaslat egyértelműsíti, hogy a főtitkár a kamara hivatalának nem csak vezetője,
hanem képviselője is és a hivatal jogi személyiséggel rendelkezik.
A Szaktv. a kirendelés tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezés kivételével a szakkérdés
fogalmát mindenütt, ugyanazon értelemben használja. A Javaslat a szöveg-koherencia
érdekében a rendelkezés szövegét pontosítja.
A 138-139.§-hoz
A Javaslat a szerzői jogok és a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló
2016.	évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjkt.) az új Pp.-hez történő igazítását is elvégzi.
A szövegben pontosításra kerül az új Pp. szabályaira, illetve a nemperes eljárásra történő
utalás módja, emellett az új Pp. alkalmazási kötelezettsége is egyértelművé válik a nem
kellően precíz „megfelelő” kitétel elhagyása által a Kjkt. 134. §-ában.
Az új perjogi szabályok [20. § (1) és (3) bek.] alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak a
szerzői jogi perek.
A Javaslatban külön meghatározásra kerülnek az SZTNH döntésének bírósági
felülvizsgálatára irányuló kérelem tartalmi kellékei, hasonlóan az új Pp. szerinti
keresetlevélhez, három részre bontva (bevezető rész, érdemi rész és záró rész). A hatályos
szövegben a felülvizsgálati kérelem kellékeire jelenleg a keresetlevélre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni, amely szabályok az új Pp.-ben lényegesen módosultak és kibővültek, mely
által szükségessé vált külön meghatározni a felülvizsgálati kérelem elengedhetetlen tartalmi
kellékeit.
A 140-143. §-hoz
A Kp. a kizárási kérelem elintézésének szabályai tekintetében visszautal az új Pp.-re,
szabályai és az új Pp. közötti összhang megteremtése miatt szükséges a Kp. 10. (4)-(5)
bekezdését.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áht-mód) 8/A. § (6) bekezdés
szerint „a közigazgatási bíróság jár el a köztestület, illetve szervei és a köztestületi tagok,
illetve az egyes köztestületi szervek, tisztségviselők közötti, továbbá a köztestület, illetve
szervei, tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv közötti
jogvitában”. A két jogszabály közötti összhang megteremtése érdekében a Kp. 12. § (2)
bekezdésének c) pontjából a köztestület fogalma kikerül, és helyette a 12. § (3) bekezdésének
d)	pontjába a köztestületi jogvita fogalma kerül be. A köztestületi jogvita fogalmába minden,
a köztestület külső és belső működésével kapcsolatos jogvita beletartozik. Az Áht-mód. által
nevesített jogviták mellett e kategóriába sorolandók továbbá a köztestület hatósági
tevékenységével kapcsolatos jogviták is. Köztestületi jogvita tehát minden olyan jogvita,
amelyben a köztestület vagy a köztestület valamely tisztségviselője, szerve alperesi vagy
felperesi minőségben, a köztestület által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan vesz részt.
141
A fizetési kötelezettség kötelezettjére vonatkozó szabályt a különös szabályok közül
szükséges az általános szabályok közé áthelyezni, hiszen nem csak a marasztalási ítéletekben
kerülhet sor fizetési kötelezettség megállapítására, hanem más ítéletekben és végzésekben is.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek esetében a pertárgy értékének
meghatározására indokolt a polgári perrendtartás munkaügyi perekben alkalmazandó speciális
szabályaira történő utalás az összhang megteremtése érdekében.
A fizetési meghagyás a jövőben a közigazgatási perben is alkalmazható lesz, ezért szükséges
erre nézve a marasztalási perek körében rendelkezni, ahol e jogintézmény alkalmazásra
kerülhet. Ez célszerűen az új Pp. vonatkozó szabályaira való utalással oldható meg. A Kp. 6. §
alapján a keresetlevél tartalmára nézve azonban már a Kp. szabályait kell alkalmazni.
A Kp. XXVI. fejezetének szabályainak alkalmazhatóságát az új eljárásra kötelező és a
mulasztási ítélet mellett szükséges azon egyéb esetekre is kiterjeszteni, ahol a bírósági
végrehajtásról szóló törvény alapján fogalmilag nem lehetséges a végrehajtás elrendelése, ez
az eset képzelhető például el a köztestületi felügyeleti perben hozott ítéletek (pl. köztestületi
szerv ülése összehívásának elmaradása) vagy a normakontroll-eljárásokban hozott
határozatok esetében (pl. közzététel elmaradása). A 151. § (5) bekezdése nem vonatkozik
azon esetekre, amelyekben a végrehajtás elrendelésének egyéb, végrehajtási eljárási akadálya
van, fogalmilag azonban lehetséges lenne.
A 139. § (2) bekezdésének pontosítása a következőkre tekintettel szükséges. A normatív
határozatokkal kapcsolatos eljárások ugyanis a közigazgatási és munkaügyi bíróság
hatáskörébe tartoznak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései alapján. A Mötv. a 132. § (1) bekezdés d) és e)
pontjai, majd részletesen a 139. § (1) bekezdése és 140. § (1) bekezdése alapján a
törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi, megyei kormányhivatal a határozat megtámadására
és a határozathozatal elmulasztása miatti eljárás kezdeményezésére jogosult a közigazgatási
és munkaügyi bíróságnál, a Mötv. az 1. § 3. pontja szerint pedig: „a képviselő-testület
határozata: normatív határozat és egyedi határozat”. A 139. § (2) bekezdése ezen, a
közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt indítható eljárásokra nézve írja elő a XXV. fejezet
alkalmazását.
A szövegcserés módosítások, akárcsak az elhagyás a Kp. belső koherenciájának javítását,
illetve az új Pp.-vel való teljesebb összhangot szolgálják.
A 144-145. §-hoz
Az új Pp. és a Bpnp. hatálybalépésére tekintettel szükséges a szövegpontosító módosítások
átvezetése. Ez utóbbi törvény a bírósági nemperes eljárások tekintetében generálisan állapítja
meg, hogy az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye, ezért a fellebbezési jog
tekintetében annak rögzítése szükséges, hogy mely esetekben nincs helye fellebbezésnek. A
bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény kiegészítése szükséges a közigazgatási
nemperes bírósági eljárásokra utalással is.
A 146-148. §-hoz
A záró rendelkezések hatályba léptető, az európai uniós követelményekre utaló és hatályon
kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak.
142