﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/17313.
                                                 Benyújtás dátuma: 2017-09-11 18:11
Parlex azonosító: 1346MHFY0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Törvényjavaslat címe: A közigazgatási szabályszegések szankcióiról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról
A közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén a közigazgatási
hatóság által kiszabható hátrányos jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és
következes szabályozása, valamint az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartásának
oly módon történő elősegítése érdekében, hogy az ne lehetetlenítse el a szankcionált további
életvitelét, működését, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A törvény hatálya
1.	§
(1)	A törvény hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó
közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések (a továbbiakban:
közigazgatási szabályszegés) esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható
jogkövetkezményekre (a továbbiakban: közigazgatási szankciók) terjed ki.
(2)	E törvény rendelkezéseitől külön törvény akkor rendelkezhet eltérően, ha ezt e törvény
megengedi.
2.	Közigazgatási szankciók
2.	§
(1)	A közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság
közigazgatási szankciót alkalmaz.
(2)	Közigazgatási szankciót azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben lehet alkalmazni, akinek, illetve amelynek a
közigazgatási szabályszegésért való felelősségét a közigazgatási hatóság megállapította. Az
elkobzás akkor is alkalmazható, ha felelősségre vonásra nem került sor.
(3)	Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
a)	figyelmeztetés,
b)	közigazgatási óvadék,
c)	közigazgatási bírság,
d)	tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e)	elkobzás.
(4)	Törvény további közigazgatási szankciókat állapíthat meg.
1
3.	Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása
3.	§
(1)	A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közigazgatási szankciók alkalmazásának
fokozatossága érdekében - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a Közigazgatási Szankciók
Nyilvántartásába (a továbbiakban: Nyilvántartás) bejegyzi azon döntés e törvényben meghatározott
adatait, amely ellen kérelemre induló jogorvoslatnak már nincs helye. A közigazgatási szankciót
alkalmazó hatóság a döntés adatait a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló idő
elteltével egyidejűleg jegyzi be.
(2)	A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a Nyilvántartásba általa bejegyzett adat
vonatkozásában ellátja az adatkezelői feladatokat.
(3)	A közigazgatási szankció alkalmazására jogosult hatóság az eljárása során a Nyilvántartásnak az
adott eljárás ügyfelére vonatkozó minden adatába betekinthet.
4.	§
(1)	A Nyilvántartás döntésenként tartalmazza
a)	az ügyfél nevét,
b)	a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
c)	a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél cégjegyzékszámát
vagy nyilvántartási számát,
d)	a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság megnevezését,
e)	a közigazgatási szankciót megállapító döntés bejegyzésének időpontját,
f)	a közigazgatási szankciót megállapító döntés ügyiratszámát,
g)	a közigazgatási szankció típusát.
(2)	A Nyilvántartás az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.
(3)	A Nyilvántartással összefüggő adatfeldolgozói feladatokat a Kormány által kijelölt szerv (a
továbbiakban: nyilvántartó szerv) látja el.
(4)	A Nyilvántartás a bejegyzés időpontjától számított öt év elteltéig tartalmazza az adott döntéssel
összefüggésben nyilvántartott adatokat.
4.	Elévülés
5.	§
(1)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő
magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított hat hónap
eltelt (elévülés).
2
(2)	Az elkövetés napja
a)	az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b)	jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(3)	Az elévülési időt a hatóság bármely eljárási cselekménye megszakítja. Az elévülés
megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik.
(4)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha az
elkövetéstől számított három év eltelt.
                                              II.	Fejezet
                       Az egyes közigazgatási szankciók különös szabályai
                       5.	Figyelmeztetés
6.	§
(1)	A figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási
szabályszegés elkövetése miatt, és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet,
hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.
(2)	Figyelmeztetés szankciót alkalmazhat a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján
önkormányzati rendelet közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé.
(3)	Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha közigazgatási szabályszegés elkövetése
miatt más szankció nem alkalmazható, vagy ha a közigazgatási szabályszegés az elkövetés
körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.
(4)	A hatóság figyelmeztetés szankciót alkalmaz a közigazgatási szabályszegést elkövető ügyféllel
szemben, ha az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, és a kötelezettséget megállapító
döntésben más szankciót nem alkalmaz.
6.	Közigazgatási óvadék
7.	§
Közigazgatási óvadék szankciót alkalmazhat a hatóság, ha
a)	törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet közigazgatási bírság
kiszabását teszi lehetővé,
b)	a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél
vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést jegyeztek be és
c)	az óvadék alkalmazásától kellő visszatartó hatás várható.
8.	§
(1)	A közigazgatási óvadék összegét a Kormány által a közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt
3
szerv az óvadék befizetését követő egy év elteltével visszafizeti az ügyfélnek vagy jogutódjának.
(2)	Az ügyfél elveszti a jogát a közigazgatási óvadék összegére, ha a közigazgatási óvadék
befizetését követő egy éven belül vele szemben közigazgatási szankciót alkalmaznak.
 (3)	A közigazgatási óvadékot az ügyfél a Nyilvántartásba történő bejegyzést követő harminc napon
 belül köteles befizetni a közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt szerv által vezetett számlára. A
 befizetésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén a közigazgatási óvadékot közigazgatási
 bírságnak kell tekinteni.
 (4)	A közigazgatási óvadékra a közigazgatási bírságra vonatkozó szabályokat az ebben az alcímben
 foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
7.	Közigazgatási bírság
9.	§
(1)	Közigazgatási bírság minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért
kiszabott bírság.
 (2)	Közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy
 törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását írja elő,
 a)	a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél
 vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést jegyeztek be és
 b)	a hatóság nem figyelmeztetés vagy közigazgatási óvadék alkalmazásáról dönt.
(3)	A hatóság a figyelmeztetés vagy a közigazgatási óvadék szankció alkalmazása feltételeinek
teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha
 a)	a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
 b)	kiskorú személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor,
c)	a jogsértésre - kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota,
megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt - különösen
kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, vagy
d)	törvény meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés és az óvadék alkalmazásának
kizárásáról rendelkezik.
10.	§
(1)	Közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy
önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok mellett - az eset összes lényeges
körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
a)	a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,
helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
 b)	a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
 c)	a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4
d)	a jogsértő állapot időtartamát,
e)	a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f)	a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g)	a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(2)	Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási bírság felső
határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.
(3)	Az önkormányzati rendelet alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes
személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek esetén kétmillió forint lehet.
(4)	A hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírságösszeg esetén, a
kiszabható közigazgatási bírság mértéke, legfeljebb a törvényben, a kormányrendeletben vagy az
önkormányzati rendeletben meghatározott közigazgatási bírságösszeg felső határának fele lehet, ha
a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél
vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.
11.	§
(1)	A hatóság közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén - a célszerűség
figyelembevételével, mérlegelése alapján - közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki,
ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, és azt törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi.
(2)	A jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél lemond a helyszíni bírsággal szemben
őt megillető jogorvoslati jogról.
(3)	A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a jogorvoslati jogról
történő lemondás és a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó
jogkövetkezményekről, továbbá a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről.
(4)	A helyszíni bírságról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés
indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni.
(5)	A kiszabott helyszíni bírság összege nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett
megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede.
(6)	Önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság felső határa természetes személyek
esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén
ötszázezer forint lehet.
12. §
A kiszabott közigazgatási bírság összege nem lehet alacsonyabb, mint az adók módjára történő
5
végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összeg.
8.	Tevékenység végzésétől történő eltiltás
13.	§
 (1)	Tevékenység végzésétől történő eltiltásnak kell tekinteni minden olyan közigazgatási szankciót,
 amellyel a hatóság az ügyfél valamilyen jogosultsága gyakorlását meghatározott időre megvonja
 vagy korlátozza.
 (2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatóság eltilthatja a tevékenység
 végzésétől az ügyfelet, ha
 a)	a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
 b)	a jogsértésre - kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota,
 megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt - különösen
 kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, vagy
 c)	a jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került
 megállapításra.
 (3)	Törvény a tevékenység végzésétől történő eltiltás alkalmazását egyéb esetekben is lehetővé
 teheti.
 (4)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a tevékenység végzésétől történő eltiltás a döntés
 véglegessé válásától számított negyvenöt napnál hosszabb időre nem szólhat.
9.	Elkobzás
14.	§
 (1)	Ha törvény lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
 a)	amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
 b)	amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
 c)	amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
 d)	amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog
 elszállítása céljából használtak,
 e)	amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól
 kapott.
 (2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
 a)	az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos
 a jogsértésről előzetesen tudott és abba beleegyezett,
 b)	az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés
 súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
 (3)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
6
III. Fejezet
  Záró rendelkezések
  15.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a nyilvántartó szervet,
b)	a közigazgatási óvadékot kezelő szervet.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az e törvényben meghatározott közigazgatási szankciók alkalmazására és
b)	a Nyilvántartás vezetésére
vonatkozó eljárási szabályokat.
  16.	§
(1)	Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
(3)	E törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén, olyan
közigazgatási szankció alkalmazható, amely e törvény hatálybalépését megelőzően is alkalmazható
volt.
7
Általános indokolás
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
megteremti a közigazgatási hatóságok által közigazgatási hatósági eljárás során megállapított,
anyagi jogi jogszabálysértések miatt alkalmazható szankciókra vonatkozó egységes
szabályozást. A fokozatos szankcionálás elvének figyelembevételével a közigazgatási
szabályszegések szankcióiról szóló törvény meghatározza a közigazgatási szabályszegések
elkövetőivel szemben alkalmazható szankciók körét és az egyes szankciók kiszabására
vonatkozó előírásokat.
Az állam és az állampolgárok, vállalkozások közti bizalom jegyében kiemelt célkitűzés az
állampolgárokat és vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettségek csökkentése, ennek keretében
a tényleges pénzügyi hátrányt keletkeztető szankciók alkalmazási körének korlátozása. E
tehercsökkentés megvalósítása érdekében a Szankció tv. koncepciója a fokozatos szankcionálás
elvén alapul.
A Szankció tv. általános szabályként - nagyon súlyos közigazgatási szabályszegések kivételével
-	bevezeti a figyelmezetés privilegizált alkalmazását. A figyelmeztetés szankció a hatóság
rosszallását kifejező, preventív hatás kiváltására irányuló szankció, amely rámutat az adott
cselekménnyel elkövetett jogszabálysértésre, egyben felhívja az ügyfelet a jövőbeli jogsértő
cselekményektől való tartózkodásra. A figyelmeztetés közvetlen joghátrányt az ügyfél oldalán
nem keletkeztet, és kisebb mértékben veszi igénybe a jogalkalmazói kapacitásokat, mint az
egyéb közigazgatási szankciók.
A közigazgatási óvadék bevezetésével a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenet
alakul ki. A közigazgatási óvadék a közigazgatási bírságot megelőző, biztosíték jellegű pénzügyi
joghátrány, melynek előnye az ügyfél részéről nézve, hogy jogkövető magatartás esetén egy év
elteltével annak összege visszajár. A közigazgatási óvadék összegének lehetséges visszafizetése
megfelelő motiváció a jogsértések elkerülésére, ami a közigazgatási szabályszegések számának
csökkenését eredményezheti.
A közigazgatási bírság összeg fokozatosságának érvényesítése érdekében, ha három éven belül
az ügyféllel szembeni közigazgatási bírságot nem szabtak ki, akkor a hatóság mérlegelési
jogkörében a közigazgatási bírság kiszabható legmagasabb összegének legfeljebb a felében
határozhatja meg a bírság mértékét.
Részletes indokolás
1.	§
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény a közigazgatási szabályszegés,
8
továbbá a közigazgatási szankció fogalmának meghatározásával jelöli ki alkalmazási körét. A
Szankció tv. a közigazgatási szabályszegés fogalmi ismérvei közt utal a jogszabálysértés tényére,
továbbá arra, hogy annak megállapítására közigazgatási hatósági eljárás keretében, érdemi
döntéssel kerül sor. Ezzel a szabályozás elhatárolja a közigazgatási szabályszegéseket az egyéb
jogsértő magatartásoktól (szabálysértés, bűncselekmény). A közigazgatási szankció fogalmából
következik, hogy a közigazgatási hatósági eljárás során kiszabott eljárási bírság nem tartozik a
Szankció tv. hatálya alá, vagyis e törvény kizárólag a közigazgatási anyagi jogi szankciók
kiszabásával összefüggésben alkalmazandó. A Szankció tv. elvi éllel rögzíti, hogy
rendelkezéseitől ágazati törvényben a felhatalmazása alapján lehet eltérni. A Szankció tv. hatálya
nem terjed ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alól kivett
közigazgatási hatósági eljárásokra, tekintettel azok sajátos szabályrendszerére, jogintézményeire.
E körbe tartozik a szabálysértési eljárás, a választási eljárás, a népszavazás kezdeményezés és a
népszavazási eljárás, az adó-, valamint vámigazgatási eljárás, a menekültügyi és
idegenrendészeti, - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági
eljárás, valamint a versenyfelügyeleti eljárás.
2.	§
A Szankció tv. rendelkezik a közigazgatási szabályszegés esetén alkalmazható közigazgatási
szankciók köréről, amelyek a következők: figyelmeztetés, közigazgatási óvadék, közigazgatási
bírság, tevékenység végzésétől történő eltiltás, továbbá elkobzás. A fentieken túl, a Szankció tv.
az egyes ágazati sajátosságokra tekintettel lehetővé teszi, hogy törvény további közigazgatási
szankciókat is meghatározhasson. A Szankció tv. meghatározza a közigazgatási szabályszegésért
való felelősségre vonás minimumfeltételét, amely alapján közigazgatási szankciót azzal szemben
lehet kiszabni, akinek, illetve amelynek a közigazgatási szabályszegésért való felelősségét a
közigazgatási hatóság megállapította. A közigazgatási szankció alkalmazására jogosult hatóság
eljárása során a közigazgatási szabályszegést elkövető ügyfél vétkességét akkor vizsgálja, ha
törvény így rendelkezik. A fenti szabály alól az elkobzás szankció kivételt képez, mivel
alkalmazásának a felelősségre vonás nem feltétele.
3.	§
A Szankció tv. kiemelt célkitűzése az állampolgárokat és vállalkozásokat terhelő fizetési
kötelezettségek csökkentése. A Szankció tv. alapján e tehercsökkentés megvalósítása érdekében
a közigazgatási szabályszegések elkövetőivel szemben a fokozatos szankcionálás elvének
figyelembevételével kerül sor közigazgatási szankciók kiszabására. Az ügyféllel szemben
korábban kiszabott szankciókkal kapcsolatos adatok megismerhetőségének biztosítása érdekében
a Szankció tv. létrehozza a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartását (a továbbiakban:
Nyilvántartás). Törvény a Nyilvántartásba való bejegyzési kötelezettség teljesítése alól kivételt
állapíthat meg. A bejegyzést teljesítő hatóság az általa bejegyzett adat vonatkozásában
adatkezelési jogosultsággal rendelkezik. Ennek tartalmát az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) határozza
meg, amely alapján az adatkezelő meghatározza az adat kezelésének célját, továbbá meghozza és
9
végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja az adatkezelésre, vagyis az adaton végzett
műveletekre vonatkozó döntéseket. Az eljáró hatóság az egyéb adatkezelők által a saját
eljárásában lévő ügyféllel kapcsolatban rögzített adatokba betekintési joggal rendelkezik annak
megismerése érdekében, hogy meghatározott időtávon belül sor került-e közigazgatási szankció
alkalmazására.
4.	§
A Nyilvántartásban az adatok rögzítése döntésenként történik; az ügyfél azonosítására a neve,
születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, illetve cégjegyzékszáma, nyilvántartási
száma szolgál. A közigazgatási szankcióval kapcsolatban annak típusa, az azt alkalmazó hatóság,
a bejegyzés ideje, a döntés ügyiratszáma kerül rögzítésre; ezen adatok tekintetében a
Nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A Szankció tv. az adatok törlésének
határidejét a bejegyzés idejétől számított öt évben határozza meg. A Nyilvántartással
kapcsolatos, az Infotv.-ben meghatározott adatfeldolgozói, vagyis az adatkezelési műveletekhez
kapcsolódó technikai feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.
5.	§
Az idő múlásával a közigazgatási szabályszegés társadalomra veszélyessége csökken, majd
elenyészik, a tényállás felderítése nehezebbé válik. A jogrendszer egyéb területeihez hasonlóan a
közigazgatási szabályszegések elkövetőinek felelősségre vonását is szükséges időbeli korláthoz
kötni. A Szankció tv. értelmében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem alkalmazható
közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság
tudomására jutásától számított hat hónap, vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. Az
objektív elévülési időt a jogsértő magatartás megvalósulásának napjától, illetve a jogellenes
állapot megszűnésének napjától kell számítani. Az állam szankcionáló hatalma érvényesülésének
garanciájaként a hat hónapos elévülési határidő a hatóság eljárási cselekményével megszakad,
ezt követően újrakezdődik.
6.	§
A figyelmeztetés szankció alkalmazásával a hatóság célja a jogsértés megszüntetése, illetve a
jövőbeli hasonló cselekmények megelőzése. A figyelmeztetés a hatóság rosszallását kifejező,
preventív hatás kiváltására irányuló szankció, amely rámutat az adott cselekménnyel elkövetett
jogszabálysértésre, egyben felhívja az ügyfelet jövőbeli jogsértő cselekményektől való
tartózkodásra. A figyelmeztetés kiszabása kisebb mértékben veszi igénybe a jogalkalmazói
kapacitásokat és kisebb adminisztratív teherrel jár, mint a közigazgatási szabályszegés esetén
kiszabható egyéb szankciók.
A fokozatos szankcionálás rendszerében a közigazgatási óvadék és - a jogsértés jellegére
tekintettel történő azonnali bírságolás esetét kivéve - a közigazgatási bírság alkalmazásának
feltétele a Nyilvántartásba legalább egy, egy éven belül bejegyzett közigazgatási szankció. Ebből
következően a Nyilvántartásban nem szereplő ügyféllel szemben első alkalommal történő
10
közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés alkalmazandó. Figyelmeztetés szankciót
alkalmaz továbbá a hatóság, ha az ügyfél számára kötelezettséget (például cselekmény
elvégzésére) állapít meg, és a kötelezettséget megállapító döntésben más szankció
alkalmazásáról nem rendelkezik. Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a
közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt más szankció nem alkalmazható. A figyelmeztetés
alkalmazásával kapcsolatban a Szankció tv. a hatóság számára több tekintetben mérlegelési
lehetőséget biztosít; figyelmeztetés a hatóság megítélése alapján csekély súlyú közigazgatási
szabályszegések esetén alkalmazható, vizsgálni szükséges továbbá, hogy a figyelmeztetés
alkalmas-e a további jogszabálysértések megelőzésére. További mérlegelési lehetőséget jelent a
hatóság számára, hogy figyelmeztetés - a Szankció tv.-ben meghatározott kivételekkel -
közigazgatási bírság kiszabása helyett is bármikor alkalmazható.
7.	§
A közigazgatási szankciórendszer új jogintézménye a közigazgatási óvadék. A fokozatos
bírságolás rendszerében a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenetet a
közigazgatási óvadék képezi. A közigazgatási óvadék szankció alkalmazásának konjunktív
feltételei a következők: közigazgatási bírság kiszabását törvény vagy törvény felhatalmazása
alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi, a Nyilvántartásba a hatósági eljárás
megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyféllel szemben közigazgatási szankciót
megállapító döntés került bejegyzésre, és az óvadék alkalmazása feltehetően alkalmas preventív
hatás kiváltására. A kellő visszatartó hatás tekintetében a hatóság mérlegelési jogkörrel
rendelkezik.
8.	§
A közigazgatási óvadék elvi szinten a közigazgatási bírságot megelőző, biztosíték jellegű
pénzügyi joghátrány, amelynek előnye az ügyfél részéről nézve, hogy jogkövető magatartás
esetén bizonyos idő elteltével annak összege visszajár. A közigazgatási óvadék alkalmazása
esetén a közigazgatási szabályszegés ismételt elkövetését megakadályozó preventív hatás abban
a rejlik, hogy az ügyfél tudatában van annak a kockázatnak, hogy jogsértő magatartás esetén az
óvadék összege végleg kikerül a rendelkezése alól. Ezzel szemben normakövetésre ösztönző
hatással bír az a perspektíva, hogy az ügyfél az óvadék összegét visszakaphatja, amennyiben a
jogszabályoknak megfelelő magatartást tanúsít.
A Szankció tv. a közigazgatási óvadék alkalmazásával kapcsolatos szabályokat a közigazgatási
bírság kiszabására utalva határozza meg. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási óvadék a
közigazgatási bírsághoz képest az ügyfél részére a visszafizetési perspektíva alapján egyfajta
kedvezménynek minősül, a befizetés elmulasztása esetén feltételezhető az ügyfél
együttműködési szándékának hiánya, nem indokolt a visszafizetés lehetőségének fenntartása.
Ebben az esetben a közigazgatási óvadékot közigazgatási bírságnak kell tekinteni. Határidőben
történő befizetés esetén a közigazgatási óvadék jogkövetést elősegítő hatása érvényesülésének
biztosítása érdekében a közigazgatási óvadék összegét a közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt
szerv a befizetést követő egy év elteltével visszafizeti az ügyfélnek vagy jogutódjának, feltéve,
11
hogy az ügyfelet a közigazgatási óvadék befizetését követő egy éven belül nem sújtották újabb
közigazgatási szankcióval.
9.	§
A Szankció tv. meghatározza a közigazgatási bírság kiszabásának keretszabályait, általános
feltételeit. A közigazgatási bírságokra történő utalás az egyes ágazati jogszabályokban nem
egységes. A közigazgatási bírság megnevezése számos esetben tartalmaz utalást az ágazatra -
például egészségvédelmi bírság -, illetve a bírságot kiszabó hatóság hatáskörére - például
munkavédelmi bírság, halgazdálkodási bírság. Használatos továbbá a pénzbírság kifejezés,
például a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertetésére vonatkozó előírások
megsértése esetén kiszabható közigazgatási bírság vonatkozásában.
A fentiekre tekintettel a Szankció tv. rögzíti, hogy közigazgatási bírság minden, a közigazgatási
hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírság.
A fokozatos szankcionálás elve alapján a hatóság közigazgatási bírságot szab ki következő
követelmények teljesülése esetén: törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati
rendelet bírság kiszabását írja elő, a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját
megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést
jegyeztek be, és a hatóság nem figyelmeztetés vagy közigazgatási óvadék alkalmazásáról dönt.
Ennek értelmében bírság csak korábbi szankcionálást követően szabható ki, azonban ekkor is
csak opcionális jelleggel, hiszen a hatóság mérlegelési jogkörében figyelmeztetés vagy
közigazgatási óvadék alkalmazásáról is dönthet. A fentieken túl, a közigazgatási bírság - a
fokozatosság elvének érvényesítése nélküli, azonnali - alkalmazását a jogsértés jellege is
megalapozhatja, ha az emberi életet, testi épséget, egészséget sért vagy veszélyeztet, kiskorú
személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, a jogsértésre
különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, továbbá, ha törvény meghatározott
ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés és az óvadék alkalmazásának kizárásáról rendelkezik.
Az általános kötelező bírságolási esetek mellett a Szankció tv. a figyelmeztetés és az óvadék
alkalmazásának ágazati törvényben történő kizárási lehetőségével biztosítja, hogy egyes
ágazatok kiemelt súlyú közigazgatási szabályszegések esetén elsődleges szankcióként
bírságolhassanak.
10.	§
A mérlegelési jogkörben meghatározható közigazgatási bírság összegét a hatóság az eset összes
lényeges körülményének mérlegelésével szabja ki. Ennek keretében vizsgálja a jogsértéssel
okozott hátrányt, a hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a
jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést
elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint a jogsértést elkövető gazdasági
súlyát. A speciális, ágazati szempontok érvényesítése érdekében törvény, kormányrendelet vagy
önkormányzati rendelet e tényezők mellett további vizsgálandó szempontokat állapíthat meg.
12
A fokozatos szankcionálás elvének érvényesítése érdekében - mérlegelési jogkörben
meghatározható közigazgatási bírság esetén - ha három éven belül az ügyféllel szembeni
szankció nem került bejegyzésre a Nyilvántartásba, akkor a bírság legmagasabb összegének
legfeljebb a felét szabhatja ki a hatóság.
A közigazgatási bírság összegének felső határa a közigazgatási bírságot megállapító jogforrás,
továbbá az ügyfél személye alapján differenciált, vagyis az önkormányzati rendelet alapján, vagy
természetes személlyel szemben kiszabott közigazgatási bírságok tekintetében alacsonyabb. Az
ágazati sajátosságokra tekintettel a közigazgatási bírság maximuma tekintetében törvényi és
kormányrendeleti szinten biztosított az eltérés lehetősége.
11. §
A Szankció tv. a helyszíni bírságot a közigazgatási bírság altípusaként nevesíti. A hatóság
mérlegelési jogkörében közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni
intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, és törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy
jogorvoslattal éljen a jogát vagy jogos érdekét sértő hatósági és más közigazgatási döntés ellen.
A helyszíni bírság sajátossága, hogy a jogsértés elismerésével az ügyfél lemond a jogorvoslati
lehetőségről, ezzel kapcsolatban a Szankció tv. a hatóság számára speciális tájékoztatási
kötelezettséget ír elő annak érdekében, hogy az ügyfél tudatában legyen a jogorvoslathoz fűződő
alapvető joga elvesztésének. A Szankció tv. meghatározza a helyszíni bírság kiszabásának
általános szabályait, továbbá a helyszíni bírság kiszabható legmagasabb összegét az ugyanezen
tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírságösszeghez viszonyítva.
12. §
A Szankció tv. a közigazgatási bírság kiszabható legalacsonyabb összegét az adók módjára
történő végrehajtás során behajtható legkisebb összeggel azonos mértékben határozza meg.
13.	§
A tevékenység végzésétől történő eltiltással a hatóság a jogsértés megszüntetése vagy további
jogsértés megelőzése érdekében, határidő megállapításával kötelezi a jogsértést elkövetőt
valamely magatartástól való tartózkodásra. A közigazgatási szankció által kiváltott
jogkövetkezményre tekintettel tevékenység végzésétől eltiltásnak minősül minden olyan
szankció, amellyel a hatóság az ügyfél valamilyen tevékenység végzésére való jogosultságát
meghatározott ideig visszavonja vagy korlátozza (ágazati jogszabályokban szereplő elnevezések
például: tevékenység felfüggesztése, a tevékenység folytatásának megtiltása). A Szankció tv.
meghatározza, hogy - törvény eltérő rendelkezése hiányában - milyen jellegű, milyen eredményt
előidézhető jogsértések elkövetője tiltható el valamely tevékenységtől. A tevékenység végzésétől
történő eltiltás a fokozatos szankcionálás elve alól tehát kivételt képez abban az értelemben,
13
hogy e jogsértések esetén alkalmazásának nem feltétele a korábban alkalmazott közigazgatási
szankció. A fentieken túl azonban a tevékenység végzésétől akkor tiltható el az ügyfél, ha a
jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került
megállapításra. Törvény a tevékenység végzésétől történő eltiltás alkalmazását egyéb esetekben
is lehetővé teheti. A közigazgatási szabályszegést elkövető további működése indokolatlan
korlátozásának elkerülése érdekében az eltiltás a döntés véglegessé válásától számított 45 napig
tarthat. A közigazgatási szankcióval sújtható szabályszegések társadalomra való
veszélyességének eltérő fokára tekintettel törvény e határidőtől eltérhet.
14.	§
Az elkobzás vagyoni hátrányt okozó szankció, amelynek alkalmazása során az ügyféltől
elvonják a jogsértéssel kapcsolatba hozható dolgot. Az Alaptörvény XIII. cikke kimondja, hogy
mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, amely csak más alapvető jog
érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges
mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben
tartásával korlátozható. Az elkobzás a tulajdonhoz való jog Alaptörvényben biztosított védelmi
körébe tartozó jogintézmény. A tulajdonhoz való jog védelmét garanciális jelleggel biztosítja,
hogy az elkobzásra okot adó jogsértés súlyára, az elkobzás tárgyát képező dolog értékére és
jellegére tekintettel az elkobzás alkalmazására csak törvény kifejezett rendelkezése alapján
kerülhet sor. A Szankció tv. felsorolja az elkobozható dolgok körét, meghatározza, hogy mely
esetekben nem lehet elkobzást elrendelni, illetve lehetőséget ad az elkobzás kivételes,
méltányossági alapon történő mellőzésére is, ha az az ügyfélre nézve aránytalan hátrányt
jelentene.
15.	§
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a Kormány számára a nyilvántartó és a közigazgatási
óvadékot kezelő szerv kijelölésére, valamint, hogy megalkossa a Szankció tv.-ben meghatározott
közigazgatási szankciók alkalmazására és a Nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási
szabályokat.
16.	§
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezést tartalmaz.
14