﻿Országgyűlési képviselő
             Iromány száma: T/17558.
             Benyújtás dátuma: 2017-09-26 15:43
             Parlex azonosító: 1C6G04I70001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Bencsik János (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: Az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas
szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „az átmeneti bányászjáradékban részesülők
közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes
törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
2017. évi.....törvény
az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül
történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról
  1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
  módosítása
  1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony,
  állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói
  és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási
  jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy
  tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti
  tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az
  iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet
  öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet
  tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat
  ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos
  szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és
  szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,”
2.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel
  járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a
  havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint
  a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó
  bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell
  figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön
  törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas
  szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a
  szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról
  szóló törvény alapján adómentes bevétel;”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés
1
10.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül
jövedelemnek]
  „10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban
  vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység
  ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes
  bevétel,”
3.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.24.
alpontjában az „öregségi nyugdíjban részesülő” szövegrészek helyébe az „öregségi nyugdíjban vagy
átmeneti bányászjáradékban részesülő” szöveg lép.
4.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
4.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
  „h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati
  jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és
  igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási
  jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy
  tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti
  tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az
  iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet
  öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet
  tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat
  ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos
  szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és
  szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;”
(2)	A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés - az Mt. 215-218. §-a tekintetében -
kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az
Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az
iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a
tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A
2
közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő
tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés
kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra. Az
Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a
szolgáltatás fogadójára.”
(3)	A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi hatóság hatásköre - az Mt. 215-218. §-a
tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató
tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság
hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakra. Az
Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és a
szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében
a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)-
(7)	bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed
a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.”
(4)	A Met. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. §
E törvénynek az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten
keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvény (a továbbiakban: 2017. évi ... törvény) 4. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1)
bekezdés h) pontjában foglaltakat a 2017. évi . törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.”
5.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
5.	§
(1)	A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)
II.	Fejezetében „Az iskolaszövetkezet adóalapja” alcím címe helyébe „Az iskolaszövetkezet és a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet adóalapja” szöveg lép.
(2)	A Tao. tv. 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e §-ban foglalt, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket a közérdekű nyugdíjas
szövetkezetek tekintetében is alkalmazni kell.”
(3)	A Tao. tv. 26. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor,
valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a
3
közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak,
az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú
szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a
szociális szövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.”
(4)	Hatályát veszti a Tao. tv. 6. § (4a) bekezdése.
     6.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
            szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
6.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy
megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének
betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű
nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját,
valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,”
7. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
7.	§
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő
tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a
közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.”
8.	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
8.	§
(1)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövtv.) 26. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki
öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.”
(2)	A Szövtv. 27. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
(A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy)
  „b) öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,”
(3)	A Szövtv. 29. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja
személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott
szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2)	A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi
nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó
tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas
szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti
személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben
meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet
öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az
utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének
meghatározására.
(4)	A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja
részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát
meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas
szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha két
egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka
megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.”
  9.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
  CLVI. törvény módosítása
  9.	§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:)
  „b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési
  kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és
  a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között
  fennálló ilyen jogviszonyt - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya
  szünetelésének időtartama alatt is -, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi
  nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt;”
(2)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)
„e) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszony.”
10. Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő
módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény módosítása
 10.	§
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával
összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény 5. § (2) bekezdése.
11.	Záró rendelkezések
 11.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép
 hatályba.
 (2)	A 4. § (1) bekezdése és (3)-(4) bekezdése 2018. január 2-án lép hatályba.
6
Általános indokolás
Az Országgyűlés által 2017. június 13-án elfogadott, az egyes törvényeknek a közérdekű
nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX.
törvény a szövetkezeti formák egyedi, nagy hagyományokra épülő előnyeit is figyelembe véve új
szövetkezeti típust vezetett be, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet. A korfát illetően a
nyugdíjas szövetkezet a még aktív, dolgozni kívánó idősebb korosztály számára nyújt
foglalkoztatási lehetőséget úgy, hogy - változatlan nyugdíjuk mellett - a bevételük után jelentős
adó- és járulékkedvezményben részesülnek. Ez a foglalkoztatási forma mind a nyugdíjasnak,
mind pedig a számára munkát kínáló félnek előnyös.
A törvényjavaslat ezt a törvény által biztosított kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget kívánja
kiterjeszteni az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is. Azok az állampolgárok, akik
legalább huszonöt évet föld alatti munkakörben töltöttek el, vagy az ennek megfelelő
műszakszámot teljesítették, 2012 előtt korhatár előtti nyugdíjasként bányásznyugdíjban, 2012
óta pedig átmeneti bányászjáradékban részesülnek. Hazánkban a nyugdíjkorhatárt el nem érő,
átmeneti bányászjáradékban részesülő állampolgárok a nemzetgazdaság számára egy sok ezres
megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő tartalékot jelentenek. A törvényjavaslat
kiegészíti a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet szabályozó szövetkezeti törvényt, valamint a
kapcsolódó ágazati törvényeket az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, megteremtve
ezzel annak a lehetőségét, hogy a kedvezményes foglalkoztatás őket is megillesse.
Részletes indokolás
1.	§
 Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat kibővítené az átmeneti bányászjáradékra
 jogosultakkal a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjainak a körét, ezt az ágazati törvényekben
 is szükséges átvezetni. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
 törvény szerinti munkavégzés fogalma alól ezért kiveszi a közérdekű nyugdíjas szövetkezet
 átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának személyes közreműködését.
2.	§
 A törvényjavaslat értelmében nem minősül ellenértéknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezet
 átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység
 ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes
 bevétel (így pl. az élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány
 formájában szerzett bevétel, támogatás, segély).
3.	§
A törvényjavaslat mentességet biztosít a személyi jövedelemadó megfizetése alól a közérdekű
7
nyugdíjas szövetkezet átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által végzett személyes
közreműködés ellenértékeként például élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására
felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel esetében.
4.	§
A törvényjavaslat kiegészíti a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény érintett rendelkezéseit az
átmeneti bányászjáradékban részesülő közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonyával,
vagyis nem minősül a törvény értelmében munkaviszonynak az átmeneti bányászjáradékban
részesülő nyugdíjas szövetkezeti tag külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonya.
5.	§
Jogtechnikai módosítás, a szabályozás jogszabályi helyét pontosítja. A jelenleg alkalmazott
szabályozás már biztosítja azt, hogy a jóváhagyott osztalék (valamint a tulajdonosok felé
történő ezzel azonos tartalmú tőkekifizetés) legyen a társasági adóalap kiindulópontja az
iskolaszövetkezetekhez hasonlóan, mindezt a megfelelő szakaszba helyezi át a törvényjavaslat.
A törvényjavaslat értelmében a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek nem kell az adóelőlegre és
adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.
6.	§
A törvényjavaslat értelmében a közérdekű nyugdíjas szövetkezet átmeneti bányászjáradékban
részesülő tagjának személyes közreműködése nem keletkeztet a társadalombiztosítás
ellátásairól szóló törvény szerinti biztosítotti státuszt, így keresményéből sem nyugdíjjárulék,
sem természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.
7.	§
A törvényjavaslat az öregségi nyugdíjban részesülőkhöz hasonlóan az átmeneti
bányászjáradékban részesülő nyugdíjas szövetkezeti tagok jövedelmét is mentesíti a
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól.
8.	§
A törvényjavaslat célja, hogy a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatott szövetkezeti
tagok körét kibővítse az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekkel. Így az ő
továbbfoglalkoztatásuk is - amellett, hogy járadékukat ugyanúgy megkapják - jelentős adó- és
járulékkedvezményben részesülne.
A törvényjavaslat tehát kiegészíti szövetkezeti törvény közérdekű nyugdíjas szövetkezeti
tagság körét az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek körével. Így a külső
szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatás rugalmas keretek
között zajlik, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a feladatellátásuk nem minősül
keresőtevékenységnek, amely járadékuk szünetelését vonhatná maga után. Ellentételezésként
8
pedig ugyanúgy pénzügyi ellentételezésre is jogosultak, mint a szövetkezettől kapott
utalványra, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi még szja mentességet is élvez.
                                                  9.	§
A törvényjavaslat kiegészíti a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól mentesített
jogviszonyt a közérdekű nyugdíjas szövetkezet átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának
jogviszonyával.
                                                10.	§
Jogtechnikai módosítás.
                                                  11.	§
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
9