﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/17563. számú
törvényjavaslat
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi
tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2017. szeptember
2017. évi ... törvény
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés i)
pontja.
2.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
2.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (2) és (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább százmillió forint értékű
felelősségbiztosítást kell kötni és azt a közjegyzői működés tartama alatt fenn kell tartani.
(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző javára és érdekében a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a
közjegyző jogosult.”
3.	§
(1)	A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
(A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a
következők:)
„c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból, kivéve, ha
a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata
alapján kerül sor, valamint
d)	bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból (a
továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).”
(2)	A Kjtv. 11/A. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti
kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről
kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell)
„e) közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele esetén nevét, születési helyét és
időpontját, anyja nevét, a nyilvántartásba vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és
székhelyét.”
1
4.	§
A Kjtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves
a)	bírói, ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői működés,
b)	a jogi szakvizsga megszerzését követően központi közigazgatási szervnél
közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben szerzett kormánytisztviselői,
illetve köztisztviselői gyakorlat, vagy
c)	a jogi szakvizsga megszerzését követően szerzett alkotmánybírói, nemzetközi
szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezési vagy az
igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységből eredő gyakorlat.”
5.	§
A Kjtv. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az érintett területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőt -
beleegyezésével - a területi kamara illetékességi területén megüresedett vagy újonnan
létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) az érintett közjegyző által addig betöltött
székhely (álláshely) egyidejű megszüntetésével, pályázat kiírása nélkül helyezheti át.”
6.	§
(1)	A Kjtv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
„a) a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha pedig e napig a
felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,
b)	a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha pedig e
napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor
a határozat véglegessé válásának,”
(napján.)
(2)	A Kjtv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a közjegyző az állásáról lemondott, közjegyzői működését a felmentéséről szóló
határozatban megjelölt napig, ha pedig e napig a felmentéséről szóló határozat nem válik
véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának napjáig köteles folytatni.”
7. §
A Kjtv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző”
2
8. §
A Kjtv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége
azt veheti fel, aki:)
„e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya
alatt.”
9.	§
A Kjtv. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § Közjegyzői irodai ügyintézőként kérelemre a területi kamara nyilvántartásába a
területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki
a)	a tizennyolcadik életévét betöltötte,
b)	az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,
c)	büntetlen előéletű,
d)	igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzői irodai ügyintézői
munkakör betöltésére munkaszerződést kötött, és
e)	nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal alatt.”
10.	§
(1)	A Kjtv. 29. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző
hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat
el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti
okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást
befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és - ide nem értve a beadvány
szóbeli előterjesztését - a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései
a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a
közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.”
(2)	A Kjtv. 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a
közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni. A 21/A. § rendelkezései a
közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai
ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát
kiadmányozni.”
3
(3) A Kjtv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A titoktartás (9. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzői irodai ügyintézőre is
irányadóak azzal, hogy a közjegyzői irodai ügyintéző az ügy elintézéséből akkor is ki van
zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok. A közjegyzői irodai
ügyintéző kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet.”
11.	§
(1)	A Kjtv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, a
közjegyzőhelyettesekről és a közjegyzői irodai ügyintézőkről, továbbá a közjegyzői irodákról
külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a
személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével
a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.”
(2)	A Kjtv. 49/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,
c)	az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja,
d)	a közjegyzői irodai ügyintéző aláírásmintája.”
(3)	A Kjtv. 49/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői irodai ügyintézők
nyilvántartásából, ha
a)	a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
b)	a 27/B. § b) pontja szerinti feltételnek már nem felel meg,
c)	a 29. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg,
d)	a területi elnökség megállapítja, hogy a nyilvántartásba való felvétel jogszabályi
feltételei már a bejegyzéskor sem álltak fenn,
e)	a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy
foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara
iránymutatásának.”
12. §
A Kjtv. a következő 49/B. §-sal egészül ki:
„49/B. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a
közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.
4
(2)	Az igazolvány a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek
nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a természetes személyazonosító adatokat,
b)	a területi kamarai tagságot,
c)	az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
d)	a közjegyző - közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző -
külön jogszabályban meghatározott székhelyét.
(3)	A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az elnöki tisztség igazolása céljából a területi
kamara elnökét, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét arcképes elnöki
igazolvánnyal látja el.
(4)	Az elnöki igazolvány - az a) pont tekintetében a közjegyzők nyilvántartásából - az alábbi
adatokat tartalmazza magyar és angol nyelven:
a)	a természetes személyazonosító adatokat,
b)	azt, hogy az érintett személy melyik területi kamara, illetve a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara elnöke,
c)	az érintett személy aláírásának képét, valamint
d)	az elnöki igazolvány okmányazonosítóját.”
13.	§
A Kjtv. 54. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet, melynek keretében - az alkalmazás
működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének
biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú
tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.”
14.	§
A Kjtv. 69/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait (ide értve
a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait
megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által
vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és
elektronikus rendszerek adatait.”
15.	§
A Kjtv. 111. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a közjegyzői okiratot e törvény rendelkezései szerint a félnek, egyéb érdekeltnek,
illetve a segédszemélynek aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia, az elektronikus
közjegyzői okiratot e személy a közjegyző jelenlétében
5
a)	legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírással látja el,
b)	a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
c)	olyan aláírással látja el, amely olyan, törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító
azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját
kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen
igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást
elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal
együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú
időbélyegzővel látja el.
(5)	Az elektronikus közjegyzői okiratot a közjegyző a felek általi aláírást követően minősített
elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
(6)	A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az érintett személy kizárólag az országos
kamara által a bizalmi szolgáltatótól beszerzett és a közjegyző rendelkezésére bocsátott
technikai eszközt használhatja.
(7)	Az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papír alapon
készíthetők el.”
16. §
A Kjtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a
felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat
felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen
kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának
mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban
előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek
bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy.”
17.	§
A Kjtv. 136. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fél személyazonosságának elektronikus úton történő adatigényléssel való ellenőrzése
mellőzhető az (1) bekezdés a) és b), d)-i) pontja szerinti ténytanúsítás esetén, kivéve, ha
a)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az okiratot felmutató fél a
személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,
b)	az (1) bekezdés f) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az ülés elnöke az ülés
résztvevői személyazonosságának tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,
c)	az (1) bekezdés g) pontja szerinti ténytanúsítás esetén a kérelmező fél a tanúsítani
kért eljáráson jelen lévő valamely személy személyazonosságának tanúsítását kéri, e személy
ahhoz hozzájárul, és a személyazonosítás feltételei fennállnak,
6
d)	az (1) bekezdés h) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az óvást kérő a
személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak.”
18. §
A Kjtv. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus hiteles kiadmányt és hiteles
másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról vagy elektronikus közjegyzői okiratról
készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző minősített elektronikus aláírását
és az időbélyegzőt.”
19.	§
A Kjtv. 139. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának valódisága elektronikus
közokirat formájában is tanúsítható az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával. A fél
elektronikus aláírásának érvényességéről a közjegyző - bizalmi szolgáltató útján - a
tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik, ennek tényére a tanúsítványban utalni kell.
(6)	A közjegyző az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával tanúsítja a fél olyan
aláírásának valódiságát, amely aláírás olyan, törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító
azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját
kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen
igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást
elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal
együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú
időbélyegzővel látja el.
(7)	Ahol jogszabály a fél aláírásának közjegyző általi hitelesítését vagy a fél aláírása
valódiságának közjegyző általi tanúsítását említi, ott ezen az (5) vagy (6) bekezdés szerint
történő ténytanúsítást is érteni kell. Az ekként hitelesített aláírással ellátott okirat bizonyító
ereje megegyezik annak az okiratnak a bizonyító erejével, amelyen a fél aláírását közjegyző
hitelesítette.”
20.	§
A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző köteles az általa készített papír alapú közjegyzői okirat hiteles kiadmányát,
valamint az elektronikus közjegyzői okiratot - a papír alapú és elektronikus záradéki
tanúsítvány kivételével -, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes
eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus
úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a papír
alapú közokirat digitalizált másolatát és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti,
valamint mind a papír alapú, mind az elektronikus okirat kísérő lapján feltünteti annak
jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
állapítja meg.”
7
21. §
A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 180. §-sal egészül ki:
„180. § A 17. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően
törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai
jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősül.”
22. §
A Kjtv. 183/A. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint a közjegyzői
irodai ügyintézők nyilvántartásának vezetésével, továbbá a közjegyző, közjegyzőjelölt és
közjegyzőhelyettes igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az elnöki
igazolvány kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint
nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
b)	a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás,
valamint a közjegyzői irodai ügyintézőként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárás
részletes szabályait,
c)	a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait.”
23.	§
A Kjtv.
a)	23. § (3) bekezdésében a „kölcsönös áthelyezése” szövegrész helyébe az
„áthelyezése” szöveg,
b)	31/A. § (6) bekezdésében a „közjegyzőjelölt és az egyéb irodai alkalmazott”
szövegrész helyébe a „közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és az egyéb irodai
alkalmazott” szöveg,
c)	31/A. § (6) bekezdésében, valamint 49/C. § (2) bekezdés j) pontjában a
„közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt” szövegrész helyébe a „közjegyzőhelyettes, a
közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző” szöveg,
d)	31/A. § (6) bekezdésében a „névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve
közjegyzőjelöltet” szövegrész helyébe a „névjegyzékében, illetve a közjegyzői irodai
ügyintézők nyilvántartásában a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzői
irodai ügyintézőt” szöveg,
e)	49/C. § (1) bekezdésében a „közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről”
szövegrész helyébe a „közjegyzőkről, közjegyzőhelyettesekről, közjegyzőjelöltekről és
közjegyzői irodai ügyintézőkről” szöveg,
f)	49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „közjegyző és a közjegyzőhelyettes”
szövegrész helyébe a „közjegyző, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői
irodai ügyintéző” szöveg,
g)	49/C. § (2) bekezdés g) pontjában a „közjegyzőhelyettest” szövegrész helyébe
a „közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, közjegyzői irodai ügyintézőt” szöveg,
8
h)	a 183. § b) pontjában a „székhelyét” szöveg helyébe a „székhelyét, valamint
hagyatéki ügyekben a közjegyzők illetékességét” szöveg
lép.
3.	A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
módosítása
24.	§
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
a)	24/B. § (2), (3), (10) és (11) bekezdésében, 24/E. § (3) és (4) bekezdésében és
24/F. § (4) bekezdésében a „közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett
okiratba” szövegrész helyébe a „közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által
ellenjegyzett okiratba” szöveg,
b)	24/B. § (8) bekezdésében a „ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően”
szövegrész helyébe az „ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően”
szöveg
lép.
4.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
25.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (10) bekezdésében és 29/A. §
(1)	bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az
„ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
26.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (5) bekezdésében az „az ügyvéd,
feladatkörében a jogtanácsos” szövegrész helyébe az „az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos”
szöveg lép.
6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény módosítása
27.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 5. § (4)
bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az
„ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
7. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása
9
28. §
Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 5. § (4) bekezdésében
az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy
kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
8.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
29.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 11.
(2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor)
„a) az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához
szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetőleg a szervezet
nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá”
(2)	A Vht. 31/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a végrehajtást
elrendelő közjegyző a végrehajtás elrendelése során keletkezett adatokat kezeli. A MOKK az
elrendelt végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a számítástechnikai rendszerén keresztül
elektronikus úton továbbítja a Kar hivatali szerve részére.”
(3)	A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre
kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó
részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a
kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”
(4)	A Vht. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan kiürítése iránt az ingatlan
értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye
szerinti megyén kívül található.”
(5)	A Vht. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar hivatali szerve a
217. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása
ellen.”
(6)	A Vht. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak.
10
(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot
az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.”
(7)	A Vht. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás
kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból
elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által
előlegezett költséget kell kielégíteni.”
(8)	A Vht. 171. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során
behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a
végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül
felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal
tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat
lehetőségéről.”
(9)	A Vht. 250. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kar jogai és feladatai különösen:)
„7. engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, módosítását;”
(10)	A Vht. 254/H. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Akr. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel - a
következő ügyekben:)
„b) a végrehajtói iroda alapítási, illetve módosítási engedélyének megadása iránti eljárás,”
(11)	A Vht. 269. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem indítható meg a fegyelmi eljárás, ha
a)	a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától, vagy ha van a fegyelmi
felelősséget megalapozó, illetve azt alátámasztó hivatalos irat, annak kézhezvételétől
számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy
b)	a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.”
(12)	A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a
másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg. A
vizsgálóbiztos a feladatát személyesen látja el.”
(13) A Vht. 293. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást
felfüggesztheti.”
(14)	A Vht. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a végrehajtó e felszólításnak nem tett eleget, erről a miniszter értesíti az elsőfokú
fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő
alkalmazásával soron kívül határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve
érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a
végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki.”
(15)	A Vht.
a)	22. § b) pontjában az „ügyvédi fegyelmi hatóságnak” szövegrész helyébe az
„ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának” szöveg,
b)	32. § (1) bekezdésében a „Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a
továbbiakban: MOKK)” szövegrész helyébe a „MOKK” szöveg,
c)	171. § (4) bekezdésében a „végrehajtást foganatosító bíróságnál” szövegrész
helyébe a „217. § alapján” szöveg,
d)	250/A. § (6) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart” szöveg,
e)	252. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar” szöveg
lép.
30.	§
Hatályát veszti a Vht.
a)	18. § (3) bekezdésében „az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó
ügyben a Kar hivatali szerve,” szöveg,
b)	31/A. §-a,
c)	277. § (2) bekezdésében a „jelölt” szöveg.
9.	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
31.	§
(1)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.)
2.	§ (4) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a Kamarába)
f az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben
jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében
szabadalmi ügyvivői tevékenységet.”
(2)	A Szüt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szabadalmi ügyvivő tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.”
12
(3) A Szüt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, a
kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi
feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses
katonai szolgálati jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint
foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül
képviseli iparjogvédelmi ügyekben a gazdálkodó szervezetet.
(2)	A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem
korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott
feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.”
32.	§
A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. a következő 14/A-
14/B. §-sal egészül ki:
„14. § (1) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen
a)	az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a
közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó
szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati
jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás,
b)	a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel
járó tagsági jogviszony,
c)	minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
(2)	A választott közjogi tisztségviselői megbízatás - ideértve a helyi önkormányzat és a
nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az általa létrehozott bizottság
tisztségviselője vagy tagja megbízatását is - a szabadalmi ügyvivői tevékenység
gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így
rendelkezik.
14/A. § (1) Nem esik a 14. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá
a)	az oktatói tevékenység,
b)	a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
c)	a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
d)	az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,
e)	a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
f)	a választottbírói tevékenység,
g)	a jogi, mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományos
szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,
h)	a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
i)	a választási bizottsági tagság,
j) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység,
k) a végelszámolói feladat ellátása,
l) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,
m) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja
vagy elnöke feladatának ellátása,
13
n) az m) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása,
o) az ügyvédi, alkalmazott ügyvédi, kamarai jogtanácsosi, ügyvédjelölti, ügyvédi
kamarai nyilvántartásba vett jogi előadói tevékenység,
p) közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
(2)	A szabadalmi ügyvivő az oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos
szolgálati, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja.
(3)	Az e § szerinti tevékenység a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásától minden
szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse a szabadalmi ügyvivői
tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket a szabadalmi
ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre
irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.
(4)	Az (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenység és a szabadalmi
ügyvivői tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott
szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, a megbízás teljesítésében a
szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság (1) bekezdés h), m) és n)
pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez
írásban kifejezetten hozzájárul.
14/B. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.
(2)	Az összeférhetetlenségi okot a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának
haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított
a)	tizenöt napon belül a Kamarának - a szabadalmi ügyvivői titok megsértése nélkül -
be kell jelentenie, valamint
b)	harminc napon belül meg kell szüntetnie.
(3)	Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig szabadalmi ügyvivői tevékenység az ügyfél
nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével
nem folytatható.”
33.	§
A Szüt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. „A szabadalmi
ügyvivő kötelezettségei” alcíme a következő 15/A-15/D. §-sal egészül ki:
„15. § (1) Szabadalmi ügyvivői titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat,
amelyről a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során
szerzett tudomást.
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója
köteles a szabadalmi ügyvivői titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az a
szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
(3)	A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a szabadalmi ügyvivői titokról való
tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban
14
köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott a
szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosulttól.
(4)	A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a
szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az
szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése
után is határidő nélkül fennmarad.
15/A. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység
gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett
szabadalmi ügyvivői tevékenység keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott.
Ha a szabadalmi ügyvivői titok tárgya másik szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló
személytől kapott információ, ezt a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ügyben
érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten
megtiltotta. Az alkalmazott szabadalmi ügyvivőt nem terheli titoktartási kötelezettség
munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében a szabadalmi
ügyvivői titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által
meghatározott személyek irányába sem.
(2)	A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság titoktartási kötelezettsége
az iroda, illetve a társaság tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem
terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű
ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de szabadalmi ügyvivői
iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság megbízása esetében megengedi, hogy a
megbízásokat az iroda, illetve a társaság különböző tagjai ellássák, e tagok egymással
szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda, illetve a társaság
ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel
kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
(3)	A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség
alkalmazottjával szemben.
(4)	A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség az
alkalmazott szabadalmi ügyvivőjével szemben, valamint - az általuk nyújtott szolgáltatás
nyújtásához szükséges mértékben - az alábbi személyek irányában:
a)	a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését
vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint a szabadalmi ügyvivői
tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b)	a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást
nyújtó személy,
c)	azok a szabadalmi ügyvivői megbízás teljesítésében közreműködő személyek,
illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek
közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
15/B. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség a 15/A. § (3) és (4) bekezdése
alapján a szabadalmi ügyvivői titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2)	A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük
gyakorlása során megismert szabadalmi ügyvivői titkot kötelesek megtartani.
15
(3)	A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert szabadalmi ügyvivői titkot az
eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között kezelhetik és használhatják
fel.
15/C. § (1) A szabadalmi ügyvivői titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
(2)	Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges
körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság
előtt a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(3)	A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a
védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői
titkot feltárhatja.
(4)	A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az
ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges
mértékben - az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele
hozzájárulásával - a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(5)	A szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére vagy kezdeményezésére a
szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más
közhatalmi eljárásban a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a védekezéshez
szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
15/D. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés,
szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó
iratokat és adatokat, a szabadalmi ügyvivői titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és
adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.”
34. §
A Szüt. 16. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő cím és rendelkezés
lép, valamint a Szüt. a következő 16/A-16/B. §-sal egészül ki:
„A szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásának korlátai; az ügyfélképviselet szabályai
16. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését
olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az
ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek. E tilalom
akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli ütközése előrelátható.
(2)	A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan
ügyben, amelyben korábban eljárt
a)	közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített
korábbi jogviszonya keretében,
b)	közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-
helyettesként, vagy
c)	közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a
16
közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban
való jogi képviseletet.
(3)	A szabadalmi ügyvivő nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv
vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör
gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint
amelynek az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására
létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig.
(4)	A szabadalmi ügyvivő nem folytathat olyan szabadalmi ügyvivői tevékenységet, amely
összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a
korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a
tájékoztatását követően - hozzájárult.
(5)	Korábbi munkáltatójával szemben a szabadalmi ügyvivő akkor folytathat szabadalmi
ügyvivői tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve
megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól
felmentést adhat vagy versenytilalmi megállapodás ettől eltérően rendelkezhet.
(6)	Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1)
bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szabadalmi ügyvivőre, ha
a)	az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik,
b)	az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy a
szabadalmi ügyvivő a másik ügyfél javára is vállalhassa a szabadalmi ügyvivői tevékenység
végzését,
c)	a szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn,
és
d)	a szabadalmi ügyvivő észszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem
akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.
(7)	A szabadalmi ügyvivő az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás
elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az
(1)	bekezdés alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két
vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,
mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.
16/A. § (1) Ha a 16. § szerinti valamely korlátozó ok
a)	a szabadalmi ügyvivői iroda vagy a szabadalmi ügyvivői társaság valamely tagja,
vagy
b)	az egyéni szabadalmi ügyvivővel, a szabadalmi ügyvivő irodával vagy a szabadalmi
ügyvivői társasággal munkaviszonyban álló, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató
valamely alkalmazott
vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni szabadalmi ügyvivőre, a teljes
szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozik.
(2)	A 16. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e
körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet
17
haladéktalanul értesíteni kell.
(3)	Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző szabadalmi
ügyvivői tevékenységet folytató természetes személyek közreműködésével látják el, a
különböző közreműködők között biztosított a szabadalmi ügyvivői titoktartás, és az ügyfél
ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.
16/B. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást
elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(2)	A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az
ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási
idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos
érdekeinek megóvásához szükségesek.
(3)	Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(4)	A megbízás - a felmondás esetén kívül - megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az
ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
(5)	Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a
szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a
megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a
képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő
haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás
folyamatban van.”
35.	§
(1)	A Szüt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló,
szüneteltető vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag
vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a)	a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából
eredő, jogszabályban, a Kamara alapszabályában, vagy az etikai szabályzatban meghatározott
kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b)	a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan
magatartásával a szabadalmi ügyvivői hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
(2)	A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a)	írásbeli megrovás,
b)	pénzbírság,
c)	kamarai közügyektől való eltiltás,
d)	szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
e)	kizárás a Kamarából.
(3)	A kiszabott pénzbírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara
18
részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Kamara szabályzatának rendelkezései
az irányadók.
(4)	A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított
határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A
kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai
tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga.
(5)	A szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás
időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt
év.
(6)	A Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb
időtartama öt év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt szabadalmi ügyvivői tevékenység
nem folytatható.
(7)	A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
a)	írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint
b)	kizárás mellett a kamarai közügyektől való eltiltás vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt
foglalkoztatásától való eltiltás.
(8)	A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi
szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő
jogszabályok, a Kamara alapszabálya, vagy a fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek
lehetővé, akkor azokat kell alkalmazni.”
(2)	A Szüt. 23. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosító
körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándék vagy
gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
(2)	Ha a szabadalmi ügyvivő szándékossága vagy gondatlansága enyhébb fokú, és a
kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás
lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült
eljárási költségek viselésére kötelezhető.
(3)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy
mulasztásban szándékosságát vagy gondatlanságát elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez
hozzájárult, a fegyelmi tanács [23/B. § (1) bek.] - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel
- tárgyalás nélkül határozhat.”
(3)	A Szüt. 23/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,
a)	aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője, valamint
Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
b)	aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt képviselője, továbbá
19
Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
c)	a Kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja;
d)	akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;
e)	aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;
f)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.”
(4)	A Szüt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi
eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására a gyanú
tudomására jutásától számított harminc napon belül a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai
közül vizsgálóbiztost rendel ki.”
(5)	A Szüt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tizenöt napon belül értesíti a
panasz előterjesztőjét.”
(6)	A Szüt. 24/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján
úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a tények tudomásra jutásától,
illetve a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a szabadalmi ügyvivő ellen a
fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi
bizottság elnökének, és a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont
szabadalmi ügyvivőt és a határozat kivonatának megküldésével a panasz előterjesztőjét. A
határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot,
amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult. Ügyészi indítványra a
fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2)	A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás
megindítását, és erről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás
alá vont szabadalmi ügyvivőt, ha
a)	a panasz nyilvánvalóan alaptalan;
b)	fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg;
c)	a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy
d)	a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.”
(7)	A Szüt. 24/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/B. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke az iratok
érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait.
Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.
(2)	A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak kézhez vételétől számított tizenöt
napon belül - az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő és a panasz előterjesztője egyidejű
értesítése mellett - a következő intézkedéseket teheti:
a)	a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;
b)	határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy
c)	kitűzi a tárgyalást.
20
(3)	A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács
elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama,
az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama
nem számít be.
(4)	Ha a fegyelmi tanács a (3) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi
vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést
alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem
kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.
(5)	Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott, fegyelmi
büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kéri,
a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást
tűz ki.”
(8)	A Szüt. 24/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/C. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, képviselőjét és a
vizsgálóbiztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni. A tárgyalásról
a Kamara elnökét értesíteni kell.”
(9)	A Szüt. 24/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. 24/D.
§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíteni kell a
panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot,
illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult.
(9)	A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és
a jegyzőkönyvvezető írják alá.”
(10)	A Szüt. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/E. § (1) A fegyelmi tanács a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlását
felfüggesztheti, ha
a)	a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, vagy
b)	a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy a
szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalom olyan mértékű
sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a szabadalmi ügyvivői
tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
(2)	Ha a fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a
határozatban a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel
kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó
hatálya.
21
(3)	A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal
meghosszabbítható.
(4)	A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a
kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a
24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset
benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(5)	A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivővel szemben folytatott
eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével a kamarai tagságból, illetve a kamarai
nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.”
(11)	A Szüt. 24/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/G. § (1) A fegyelmi tanács határozatát az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a
kézbesítéstől számított harminc napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.”
(12)	A Szüt. 24/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/H. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a szabadalmi
ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója
új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági
határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe,
feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges
hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács
elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.”
(13)	A Szüt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Kamara honlapján
digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított
harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták.
A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan
módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését.”
(14)	A Szüt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A fegyelmi tanács
a)	a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és a szabadalmi ügyvivő jelölt
foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően,
vagy
b)	a pénzbírság legalább felének megfizetését követően
a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a
fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
(2)	A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott
feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy
22
halasztást engedélyezhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
36.	§
(1)	A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki)
„d) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes
megállapodást kötött olyan munkáltatóval, amely szabadalmi ügyvivőt foglalkoztat.”
(2)	A Szüt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi
ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi
büntetések a következők:
a)	írásbeli megrovás,
b)	törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből.”
(3)	A Szüt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete. A Kamarát a törvényszék nem veszi
nyilvántartásba.”
(4)	A Szüt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § A Kamara törvénysértő határozatát - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvény hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatok kivételével - a Kamara tagja
közigazgatási perben támadhatja meg.”
(5)	A Szüt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes
törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a
továbbiakban: 2017. évi ... törvény) 32. §-ával megállapított Szüt. 14. § és 14/A. §-ának
hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell
megszüntetni.
(2)	A 2017. évi ... törvény 34. §-ával által megállapított Szüt. 16. §-át és 16/A. §-át a 2017.
december 31. után indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.
(3)	A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján
hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi
büntetésekre a Szüt. 25/A. §-a nem alkalmazható.”
23
(6)	A Szüt. 4. § (3) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében és 30. § (1) bekezdésében az
„a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános
közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.
37.	§
Hatályát veszti a Szüt.
a)	25. § (4) bekezdése,
b)	30. § (10) bekezdése.
10.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
38.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 7. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj
összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható,
ideértve a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt,
az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére
figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget is;”
(2)	Az Szja tv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 93. §-
sal egészül ki:
„93. § E törvénynek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés o) pontját 2017.
október 1-jét követően átvállalt az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra,
nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesített egyéb fizetési kötelezettségre is alkalmazni
kell.”
(3)	Az Szja tv. 3. § 17. pont e) alpontjában az „az ügyvédekről szóló törvényben”
szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
11.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
módosítása
39.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pont 3.
alpontjában az „ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ” szövegrész.
24
12. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
40.	§
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet, továbbá ügyvédi
tevékenységet nem folytathat.”
13.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
41.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául
közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező.”
(2)	Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kérelem a szerződő felek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, vagy
módosítható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés
folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy
módosításához az ő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy
közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges.
(3)	Az Inytv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási
jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek
közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van
helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd,
kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.”
(5)	Az Inytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása
alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző
tanúsítja.”
(6)	Az Inytv.
25
a)	32. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyvéd (jogtanácsos)” szövegrész helyébe
az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,
b)	32. § (6) bekezdésében, 37. § (3) bekezdés b) pontjában és 37. § (3b)
bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos”
szöveg,
c)	35. § (1) bekezdésében az „a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek
kivételével” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével,
továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik,” szöveg
lép.
42.	§
Hatályát veszti az Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja, 32. § (4) és (4a) bekezdése és 35.
§ (5) bekezdése.
14.	Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény
módosítása
43.	§
Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 6. § (4)
bekezdésében az „a szolgáltatót a jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos”
szöveg lép.
15.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény
módosítása
44.	§
Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 21.
§ (1) bekezdés 1. pont h) alpontja.
16.	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
45.	§
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt
közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás
kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai
jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult.”
17. Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló
26
1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a
bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény módosítása
46.	§
Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi
CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX.
törvény 1. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó
cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
(3)	Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4-3:15. §-ait és 3:94-3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371-
372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és
összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására
vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107-108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés
vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása
irányadó.”
47.	§
Hatályát veszti az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról
szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló
2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése.
18.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
48.	§
(1)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és -
a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben,
egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a
továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a
kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak
költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.”
(2)	A Jst. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
27
„(3a) A jogi segítségnyújtó szolgálat által pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd
vagy ügyvédi iroda esetében a meghatalmazást a kirendelő végzés pótolja.”
(3)	A Jst. 61. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi
iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot
késlekedés nélkül felvenni.”
(4)	A Jst. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda a
kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a jogi
segítségnyújtó szolgálatot értesíteni az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII.
törvény 36. § (6) bekezdésében foglaltakról, ezek hiányában a bankszámlaszámáról, a per
ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazza) és a per tárgyában, peres felek
személyében bekövetkezett változásról.
(7 a) A jogi segítségnyújtó szolgálat a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd
vagy ügyvédi iroda (7) bekezdés szerinti jelzése alapján, indokolt esetben felmentheti a
pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát és gondoskodik másik pártfogó
ügyvéd kirendeléséről.”
(5)	A Jst. 65. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő)
„b) irodájának, alirodájának, fiókirodájának címét, telefonszámát,”
(6)	A Jst. 66. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a
névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel
olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd - legalább a
szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást
nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a
névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a
névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt
szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a
közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni
a névjegyzékbe.
(3)	Jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban: egyetem) akkor is kérheti felvételét a
névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és
jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek
fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő
tevékenységet.”
(7)	A Jst. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő szervezet megbízásából
tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére
vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi
szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.”
(8)	A Jst. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a névjegyzékbe
vételtől számított kilencven napon belül szolgáltatási szerződés megkötésére nem kerül sor
vagy a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a
(2)	és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs
helye.”
(9)	A Jst. 71. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)
„a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal
nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy
kártérítési kötelezettségét megállapították,”
(10)	A Jst. 71/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó
szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés megkötését
kezdeményező adatlapot. Ha a visszaküldött adatlap valamennyi szükséges adatot
tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak beérkezését követő tizenöt napon belül
felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A jogi segítségnyújtó szolgálat a névjegyzékbe vételről
a jogi segítőt a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti.”
(11)	A Jst. 75. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„e) a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapra vonatkozó részletes
szabályokat”
(12)	A Jst.
a)	3. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az
„ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,
b)	II. és VI. Fejezetének címében a „POLGÁRI” szövegrész helyébe a
„POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI” szöveg,
c)	39. § (2) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,
d)	66. § (1) bekezdésében a „kötő” szövegrész helyébe a „kezdeményező
adatlapot visszaküldő” szöveg,
e)	68. § (2) bekezdésében a „polgári eljárásban” szövegrész helyébe a „polgári és
közigazgatási eljárásban” szöveg,
29
f)	70. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyvédekről” szövegrész helyébe az „az
ügyvédi tevékenységről” szöveg,
g)	73. § (1) bekezdésében a „polgári” szövegrész helyébe a „polgári,
közigazgatási” szöveg
lép.
49.	§
Hatályát veszti a Jst.
a)	67. §. (2) bekezdésében a „velük - erre irányuló kérelmükre - a jogi
segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási szerződést köt” szövegrész,
b)	67. § (4) bekezdése,
c)	68. § (4) és (5) bekezdése,
d)	71. § (3) bekezdés c) pontjában a „ vagy jogtanácsos” szövegrész.
19.	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
50.	§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (5) bekezdésében, 11. §-
ában, 21. § (4) bekezdésében, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében és 62. §
(3)	bekezdésében az „ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett
magánokiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokiratba” szöveg lép.
20.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
51.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (4) bekezdésében és a 19/M. § (4)
bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját” szövegrész helyébe az „ügyvéd
vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját” szöveg lép.
21.	A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény módosítása
52.	§
A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény 4. § (5) bekezdésében és 47. § (1) és
(3)	bekezdésében az „ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett
magánokiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokiratba” szöveg lép.
22.	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény módosítása
53.	§
30
(1)	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a
továbbiakban: Nsztv.) 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kihirdető jogszabálynak a szerződés kihirdetéséről rendelkező és annak szövegét
tartalmazó rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos
legyen a szerződés Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének, a szerződés
ideiglenes alkalmazása esetében a Magyarország tekintetében való ideiglenes alkalmazás
kezdetének időpontjával.
(4)	Ha a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napja
a szerződés kihirdetésekor nem ismert, a kihirdető jogszabály a (3) bekezdés szerinti
rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazásának
feltételeire utal azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása
kezdetének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a
Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.”
(2)	Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának Magyarország tekintetében való
beálltára vagy ideiglenes alkalmazására a szerződés kihirdetését megelőzően került sor, az
adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály
elismerésére adott felhatalmazást, illetve az ideiglenes alkalmazás jóváhagyását. Ha a
kihirdető jogszabály vagy az azt hatályon kívül helyező jogszabály kihirdetését megelőzően
az érintett nemzetközi szerződéssel összefüggésben Magyarország tekintetében már
keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi kötelezettség, a nemzetközi jogi kötelezettség
keletkezése vagy megszűnése időpontját a jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni.”
54.	§
Hatályát veszti az Nsztv. 11. § (2) bekezdése.
23.	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről
szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
55.	§
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005.
évi CXXXV. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató
hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat,
b)	állapítsa meg az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti eljárás, a
pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait és
c)	állapítsa meg az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az
azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett
szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait.
31
(2)	Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és
kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási
kérdésekre vonatkozó szabályokat,
b)	az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó
szabályokat és
c)	az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel
való együttműködésének formáit, valamint az áldozatsegítő szolgálat által készített, az
áldozatok jogairól szóló tájékoztató részletes tartalmi követelményeit.
(3)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
bírósági ügyintézők tanúgondozással kapcsolatos feladatait, valamint a tanúgondozás részletes
szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy - az áldozatsegítésért felelős
miniszter egyetértésével - rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek
áldozatsegítő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”
24.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény módosítása
56.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény
a)	9. § (3) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy a
kamarai jogtanácsos” szöveg,
b)	9. § (1) és (3a) bekezdésében, 15. § (3a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés h)
pontjában, 29. § (2) bekezdés i) pontjában, 30. § (5) és (5b) bekezdésében, 31/A. § (1)
bekezdésében, 1. számú melléklet II.1. b) pont ba) alpontjában, 1. számú melléklet II.3. c)
pont ca) alpontjában, 1. számú melléklet II.9. a) pontjában, 2. számú melléklet I.2. pontjában,
2.	számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontjában, 3. számú melléklet II.2. c) pontjában, 3.
számú melléklet II.14. b) pontjában, 3. számú melléklet II.16. a) pontjában az „ügyvéd által
ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett”
szöveg,
c)	37. § (2) bekezdésében az „ügyvédi törvényben” szövegrész helyébe az
„ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg,
d)	69. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a
„kamarai jogtanácsosa” szöveg
lép.
25.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
módosítása
57.	§
32
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/B. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez
engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 33.
§ (3) bekezdésében a „vezető jogtanácsos” szövegrész helyébe a „vezető jogász” szöveg, lép.
26.	A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi
CXL. törvény módosítása
58.	§
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL.
törvény 13/A. § (4) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az
„ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
27.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
XXXVII. törvény módosítása
59.	§
(1 ) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény
a)	18/D. § (1) bekezdésében a „Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és”
szövegrész helyébe a „Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben
megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy” szöveg,
b)	18/E. § (1) bekezdésében az „aláírásuk” szövegrész helyébe az „aláírása” szöveg
lép.
60.	§
Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.
évi XXXVII. törvény 18/B. § (3)-(5) bekezdése.
28.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
módosítása
61.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
a)	56/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „vezető jogtanácsost” szövegrész helyébe a
„vezető jogászt” szöveg,
b)	56/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető jogtanácsosként” szövegrész
33
helyébe a „vezető jogászként” szöveg,
c)	56/E. §-ában a „vezető jogtanácsos” szövegrész helyébe a „vezető jogász”
szöveg
lép.
29.	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
62.	§
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény 9. § b) pontjában és 16. § (4) bekezdés d) pontjában az „az
ügyvédekről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló
törvény szerinti” szöveg lép.
30. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
módosítása
63.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 20. § (2a)
bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
31. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
64.	§
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 10. §-ában a „ügyvéd
(jogtanácsos) által ellenjegyzett” szövegrész helyébe a „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos
által ellenjegyzett” szöveg lép.
32.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
65.	§
(1)	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)
6. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„j) másodlagos öröklési vita:
ja) az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni
igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy
annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita,
34
jb) a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó
feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége
(intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita.”
(2) A Hetv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított és a
bizalmi vagyonkezelővé való kijelölést a bizalmi vagyonkezelő a 18/A. § rendelkezései
szerint a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadta, a bizalmi vagyonkezelőt a
hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.”
66. §
A Hetv. II. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Ha a jegyző vagy a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az örökhagyó
végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létesített, haladéktalanul írásban értesíti
a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt és közli vele a végintézkedés rá vonatkozó
tartalmát.
(2)	A jegyző vagy a közjegyző az (1) bekezdés szerinti értesítésben felhívja a
végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt, hogy az értesítés közlésétől számított 30
napon belül közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban az (1) bekezdés szerinti
értesítést kiadó jegyzőnek, ha pedig az értesítést a közjegyző adta ki, akkor az értesítést kiadó
közjegyzőnek nyilatkozzon arról, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott
tartalommal elfogadja-e. A kijelölt bizalmi vagyonkezelő e nyilatkozatának ezen határidő alatt
a felhívást kiadó jegyzőhöz, ha a felhívást a közjegyző adta ki, akkor a felhívást kiadó
közjegyzőhöz meg kell érkeznie, az elkésve érkezett nyilatkozat hatálytalan. Erre a
végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben
figyelmeztetni kell.
(3)	A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, erre a
végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben
figyelmeztetni kell.
(4)	Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést nem fogadja el, a
végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem jön létre. Ha a bizalmi
vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott
tartalomtól eltérően fogadja el, a (2) bekezdés szerinti határidő alatt nyilatkozatot egyáltalán
nem tesz vagy a nyilatkozata elkésett, úgy kell tekinteni, hogy a kijelölést nem fogadja el.
(5)	A bizalmi vagyonkezelőnek a kijelölés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó
nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban sem megváltoztatni, sem visszavonni nem lehet, mind a
megváltoztató, mind a visszavonó nyilatkozat hatálytalan.
(6)	A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem
jöttét, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a jegyző adta ki, akkor a jegyző, ha a (2) bekezdés
szerinti felhívást a közjegyző adta ki, akkor a közjegyző végzéssel állapítja meg. E végzést az
öröklésben érdekeltekkel - ha a végzést a jegyző hozta meg, a közjegyzővel is - közölni kell.
35
(7)	A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét megállapító
végzésnek tartalmaznia kell a végintézkedésnek a végintézkedéssel alapított bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyra és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölésre vonatkozó
rendelkezéseit.”
67.	§
A Hetv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Leltározni kell a hagyatékban lévő
a)	belföldön fekvő ingatlant,
b)	belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben
fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
c)	lajstromozott vagyontárgyat, valamint
d)	az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket
meghaladja.
(2)	A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok
alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
(3)	A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező
leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)-dc) alpontjaiban meghatározott
személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét
megalapozó vagyontárgyat.
(4)	A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a)	öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa)	méhmagzat,
ab)	kiskorú,
ac)	cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
ad)	ismeretlen helyen lévő személy,
ae)	ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b)	csak a Magyar Állam.
(5)	A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány
létesítését rendelte.
(6)	A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyt alapított. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával
érintett hagyatékból (a hagyatéknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett
részéből, hányadából) a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti vagyontárgyakat
meghaladóan, a vagyontárgyakat a hagyatéki leltárban egyedileg csak akkor kell megjelölni,
ha azokat maga a végintézkedés egyedileg határozza meg, egyébként azokat elegendő a
leltárban körülírással, vagy a vagyontárgyakra, vagyonrészre, vagyoni hányadra jellemző más
összefoglaló megnevezéssel (így különösen ingóvagyon, követelések, befektetett eszközök,
nyáj, élelmiszeripari gépek) feltüntetni.”
68.	§
36
A Hetv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Ha a hagyatéki leltár felvétele során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a
hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely korábban meghalt
örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatékként átadva nincs, e vagyontárgyat ennek a
körülménynek a megjelölésével kell felvenni a leltárba, és a hagyatéki leltárt a (2) bekezdés
szerint illetékes közjegyzőnek kell megküldeni. A hagyatéki leltárnak a (2) bekezdés szerint
illetékes közjegyzőhöz történt megküldéséről a jegyző az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki
eljárásának lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt értesíti, közölve azt is, hogy a leltárt
melyik közjegyzőnek küldte meg.
(2) Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is dönteni kell, amely korábban
meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a
hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki
eljárásának a lefolytatására illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt
örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni.”
69.	§
(1)	A Hetv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közjegyző a hagyatéki eljárást a 18/A. § (2) bekezdése szerinti közjegyzői felhívás
kibocsátásával egyidejűleg, a 18/A. § (6) bekezdése szerinti, a bizalmi vagyonkezelési
jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét megállapító közjegyzői végzés jogerőre
emelkedéséig felfüggeszti.”
(2)	A Hetv. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végintézkedés
ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a
végrendeleti örökösre, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített
alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti
örökösnek, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes
hatállyal sem adható át.”
70.	§
A Hetv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői munkadíj kivételével - a hagyatéki
eljárásban
a)	annak kell előlegeznie,
aa)	aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte,
ab)	aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt), vagy
ac)	akinek a cselekménye folytán a fordítás szükségessé vált;
b)	az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés
megtétele szükségessé vált;
37
c)	ha a b) pont szerinti személy nem állapítható meg, akkor egyetemleges
kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony
szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(2)	Az (1) bekezdés szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.
(3)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés
költségét - ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem
örököl -, akkor egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi
vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített
alapítvány viseli.
(4)	A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást
egyéb tekintetben
a)	annak kell előlegeznie,
aa)	aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy
ab)	aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt);
b)	az viseli, aki örököl, aki a hagyatékból dologi hagyományosként, halál esetére
megajándékozottként, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti
bizalmi vagyonkezelőként, a végintézkedéssel létesített alapítványként részesül; ilyen személy
hiányában az egyéb öröklésben érdekeltek, ha egyéb öröklésben érdekeltek sincsenek, akkor
az, aki a hagyatéki eljárás megindulását kezdeményezte.
(5)	Ha a hagyatéki eljárás költségének előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e
kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.”
71.	§
(1)	A Hetv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes
akadálya, és)
„a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt, a rendelkezésre álló adatok szerint
másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, közérdekű
meghagyás, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a
végintézkedéssel létesített alapítvány jogcímén igénye nincs, vagy”
(2)	A Hetv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 6. § (1) bekezdés jb) pontja szerinti másodlagos öröklési vita a hagyaték teljes
hatályú átadásának nem akadálya.”
72.	§
(1)	A Hetv. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos egyezséget
köthet, amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott
38
tartalmának. Az osztályos egyezség szerint a végintézkedéssel létesített bizalmi
vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőt megillető hagyatékot
végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén kell átadni a 6. § (6) bekezdése
szerinti bizalmi vagyonkezelőnek.”
(2) A Hetv. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló
ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén
megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a
kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek - az eredetileg a
hagyatékhoz tartozónak tekintett - vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző
ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a
közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző
félnek adja át, átruházás esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál
esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi
vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(3)	Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló
ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén
megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési
tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket ajándék jogcímén a Magyar Államnak felajánlja,
az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék
jogcímén a Magyar Államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének
(öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített
bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.”
73.	§
A Hetv. 99. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki
tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor - az ehhez szükséges mértékben - a
végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki
vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így
a)	a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára
átruházni, valamint
b)	a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki
tartozások kiegyenlítésére fordítani.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a
vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult
örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn
belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de
ingó vagyontárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan
esetén legalább három hónapos határidőt kell szabni.
39
(6)	A vagyontárggyal rendelkezni jogosult örökösként érdekelt köteles az (5) bekezdés
szerinti felhívásnak megfelelően a vagyontárgyat a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése
céljából a végrendeleti végrehajtónak kiadni, lehetővé tenni a vagyontárgy birtokbavételét és
tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a végrendeleti végrehajtót a (4) bekezdésben
foglaltak teljesítésében akadályozza.
(7)	A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a vagyontárgy átruházásának,
értékesítésének.
(8)	A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozásnak (4) bekezdés alapján történt
kielégítését, valamint a hagyatéki vagyontárgy e célból történt átruházását, értékesítését
követően, késedelem nélkül köteles az örökösként érdekeltekkel elszámolni, a hagyatéki
tartozások kielégítésére fel nem használt hagyatéki vagyontárgyat (annak már megtörtént
értékesítése esetén az értékesítésből befolyt és a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem
használt ellenértéket) a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult öröklésben
érdekeltnek kiadni.
(9)	A (4)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha - akár a
hagyatéki tartozás kiegyenlítésére jogosítással vagy kötelezéssel együtt, akár enélkül - a
végintézkedés arra jogosítja vagy kötelezi a végrendeleti végrehajtót, hogy a hagyatékot vagy
annak meghatározott részét, hányadát vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgyat
értékesítsen és az abból befolyt ellenértéket a végintézkedés rendelkezései szerint az
örökösként érdekeltnek adja ki.”
74.	§
A Hetv. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrendeleti végrehajtó feladatát, jogait és
kötelezettségeit a végintézkedés szabja meg, az örökösként érdekeltek a végrendeleti
végrehajtót csak a 99. § (1) bekezdés keretei között, ha a végrendelet a végrendeleti
végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, akkor a 99. § (2) bekezdés keretei
között utasíthatják.”
75.	§
(1)	A Hetv. 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:)
„a) a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével
(ideértve a végrendeleti végrehajtói feladat teljesítését is), a végrendeleti végrehajtó
megbízatása megszűnésére vonatkozó végintézkedési rendelkezés hiányában a hagyatéki
eljárás jogerős befejeződésével,”
(2)	A Hetv. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése
alól a hagyatéki eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a többi öröklésben
40
érdekelt, valamint az személy, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kellene, közösen
kérik.”
76.	§
A Hetv. 110. § (2) bekezdés l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek,
és a bekezdés a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)
„l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki
vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és
vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból
való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,
m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában
hozott,
n) a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő
házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót
túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt
megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott, valamint
o)	a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában
hozott”
(végzés ellen.)
77.	§
A Hetv. VII. Fejezete a következő 118/A. és 118/B. §-sal egészül ki:
„118/A. § (1) A közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés
kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való
megküldése során az országos kamarának a közjegyzők, valamint a szolgáltatók részére
rendelkezésre álló, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban:
megkereső rendszer) használatával jár el.
(2)	A 118. § (5) bekezdése szerinti, közjegyző általi adatigénylés iránti megkeresés, valamint
az arra adott válasz adattartalma a megkereső rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A
megkereső rendszerben rögzített adatokat - a rendelkezésre álló adatoknak a szolgáltatónál
nyilvántartott adatokkal való egyezősége, a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása
és a hagyatéki eljárás lefolytatásának gyorsítása érdekében - a közjegyző kezeli. A megkereső
rendszerben rögzített, titkosított adatok kezelésére - a titkosítás feloldása nélkül - a
megkereső rendszer működtetésével összefüggésben az országos kamara is jogosult.
(3)	A megkereső rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a
megkereső rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba
való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ,
adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy
meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé.
(4)	A megkereső rendszer a közjegyzők, valamint a szolgáltatók (a továbbiakban együtt:
felhasználók) számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően
41
teszi lehetővé, és naplózza. A megkereső rendszerben a beadványok adatainak rögzítését -
azonosítását követően - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(5)	Az országos kamara 30 napig őrzi a megkereső rendszerben rögzített, kézbesítendő és
kézbesített megkereséseket, 10 évig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges
elektronikus tértivevényeket, valamint a megkeresés adatainak leírását, tulajdonságaik
rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).
(6)	A megkeresést annak kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30
nap elteltével törölni kell. A megkereső rendszer útján előállított elektronikus iratokat
archiválni kell, az országos kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.
(7)	A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a)	a közjegyző által a szolgáltatók részére kézbesítendő megkeresést a megkereső rendszer
felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva,
meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
b)	a szolgáltatók által a közjegyzőnek kézbesítendő iratot a megkereső rendszer felhasználói
felületén keresztül minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott
formátumban, a címzett közjegyző részére küldje meg.
(8)	A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő
megkeresés informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák
megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.
118/B. § (1) A megkereső rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan
elérhető.
(2)	A megkereső rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a
megkereső rendszer a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást
igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a megkereső rendszer igénybevételének
megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.
(3)	A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább
négy órán át fennálló, a megkereső rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a
megkereső rendszer működését.
(4)	E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a megkereső rendszerben
végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a megkereső rendszer
szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
(5)	A megkereső rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a
legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel,
időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési
tanúsítvánnyal.”
78. §
A Hetv. a következő 123. §-sal egészül ki:
42
„123. § A 118/A. § szerinti megkereső rendszerhez történő csatlakozásig, de legfeljebb 2018.
december 31-ig a közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés
kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való
megküldése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus kapcsolattartási út
alkalmazásával jár el.”
79.	§
A Hetv.
a)	28. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos kamarát” szövegrész helyébe a
„Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara)” szöveg,
b)	28. § (6) bekezdésében a „vagyonrendelőt, további” szövegrész helyébe a
„vagyonrendelőt (a vagyonrendelő jogutódát), valamint - ha az ismert, akkor - a további”
szöveg,
c)	101. § (5) bekezdésében az „öröklésben érdekeltekkel közölni” szövegrész
helyébe az „öröklésben érdekeltekkel és azzal a személlyel, akinek a javára a rendelkezést
teljesíteni kell, közölni” szöveg,
d)	118. § (5) bekezdésében az „a pénzforgalmi szolgáltatónál” szövegrész helyébe
az „a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj -
, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban együtt:
szolgáltató)” szöveg,
e)	118. § (5) bekezdésében az „a pénzforgalmi szolgáltatóktól” szövegrész
helyébe az „a szolgáltatóktól” szöveg
lép.
33.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény módosítása
80.	§
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény 42. § (2a) bekezdésében és 56. § a) pont ae) alpontjában az „ügyvéd” szövegrész
helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
34.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény módosítása
81. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Védekezés céljából készült irat esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az ügyvédi
tevékenységről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
35.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
módosítása
43
82. §
(1)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. szóló törvény (a
továbbiakban: Bszi.) 166. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni)
„b) a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét,”
(2)	A Bszi. XII. Fejezete a következő 52/A. alcímmel egészül ki:
„52/A. A polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések
bírósági nyilvántartása
166/A. § (1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet,
amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely)
megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt
az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítési fikció
beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az
Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági
Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő
személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.
(2) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség,
nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott
feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított
jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az
adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az
adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A
jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.”
(3)	A Bszi. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„172. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági Határozatok
Gyűjteményében történő megjelölésére, valamint
b)	a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések
országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás
költségtérítésének összegére és megfizetése módjára
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
36. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
módosítása
83. §
44
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) a következő 232/L. §-al egészül ki:
„232/L. § A 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét
megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a
kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősül.”
(2)	A Bjt.
a)	4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „jogtanácsosként” szövegrész
helyébe a „kamarai jogtanácsosként” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdés g) pontjában az „ügyvédként” szövegrész helyébe az
„ügyvédi tevékenységet gyakorlóként” szöveg
lép.
84.	§
Hatályát veszti Bjt. 4. § (2) bekezdés g) pontjában az „ügyvédjelöltként, ” szövegrész.
37.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról
és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
85.	§
(1)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) a következő
165/R. §-sal egészül ki:
„165/R. § A 11. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően
törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai
jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősül.”
(2)	Az Üjt.
a)	11. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogtanácsosként” szövegrész helyébe a
„kamarai jogtanácsosként” szöveg,
b)	11. § (4) bekezdés g) pontjában az „ügyvédként, ügyvédjelöltként” szövegrész
helyébe az „ügyvédi tevékenységet gyakorlóként” szöveg
lép.
38.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
86.	§
45
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 9. § (1) bekezdésében az „az ügyvédekről
szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben”
szöveg lép.
39.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
87.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a)	3:95. § (2) bekezdésében és 3:102. § (4) bekezdésében a „jogtanácsosa”
szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg,
b)	3:100. § (1) bekezdésében, 3:101. § (1) bekezdésében és 3:329. § (1)
bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg,
c)	3:331. § (3) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrészek helyébe a „kamarai
jogtanácsosa” szöveg
lép.
40.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
88.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90/C. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„90/C. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt
eseten kívül akkor is, ha
a)	arról kutatási másolat készül vagy
b)	az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés
céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél
vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult.
(3)	Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült
iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben,
az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti
tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy
aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása
ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).
(4)	A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra,
hogy - az irat vagy iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett
iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett
ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok
46
tekintetében a (7) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni
kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett
ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére
álljon.
(5)	A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot
megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére
rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a
tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat
van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény
során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot
ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.
(6)	Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az
érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (4) bekezdés szerinti
nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti
nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(7)	Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából
készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - kutatási másolat esetében
az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat)
használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett
ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem
tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot
a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a
helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell
semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy
álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot,
illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A
szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény
foganatosításának nem akadálya.
(8)	Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén az MNB
kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt
tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a méreteinél és súlyánál fogva arra
alkalmas.
(9)	Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat
szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében
meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült
iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben - a (8)
bekezdésben foglalt korlátozással - az MNB-nek adja ki.
(10)	A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt
adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem
tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült
iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet,
és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a
másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a
helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell
47
semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati
cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél
távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.”
41.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
2013. évi CCXII. törvény módosítása
89.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
44/A. § (1) bekezdésében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg
lép.
42.	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény
módosítása
90.	§
(1)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 9. § b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást,
faktoring szerződést vagy pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra
vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról,
illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló
szerződést)
„b) ellenjegyző ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, ha a szerződő felek ezzel is
meghatalmazták és a felek képviseletében regisztrált felhasználóként jár el, az ügyvédi
tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellenőrzést
követően”
(a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve az annak alapján
nyilvántartandó adatokat a 7. § alkalmazásával rögzíti a nyilvántartásban.)
(2)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 21. § c)
pontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
43.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény módosítása
91.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény
a)	226/A. § (3) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai
jogtanácsosa” szöveg, a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg,
b)	243. § (2) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy
48
kamarai jogtanácsos” szöveg
lép.
44.	A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi
XV. törvény módosítása
92.	§
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV.
törvény 18/A. § (1) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos” szöveg lép.
45.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
93.	§
(1)	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 60. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„60. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre
benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
(2)	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
a)	55. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogtanácsost” szövegrész helyébe a
„jogászt” szöveg,
b)	20. alcímének címében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „jogász” szöveg,
c)	59. § (1) bekezdésében a „vezető jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „vezető
jogásza” szöveg,
d)	59. § (2) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében a „jogtanácsos” szövegrész
helyébe a „jogász” szöveg
lép.
46.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
módosítása
94.	§
Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV.
törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint - egyéni vállalkozó hitelszerződésével
összefüggésben - a vele munkaviszonyban álló jogtanácsos” szövegrész.
47.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
95.	§
49
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a)	145. § (7) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai
jogtanácsosi” szöveg,
b)	195. § (7) bekezdésben az „az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)
bekezdésében” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII.
törvény 2. § (1) bekezdésében” szöveg
lép.
48.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
96.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015.	évi CCXXII. törvény 1. § 29. pontjában a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai
jogtanácsos” szöveg lép.
49. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
97.	§
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 35. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy, amelyet a bíróság nyilvántartásba vesz.
Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter
rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított.”
50. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény
módosítása
98.	§
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. § (6)
bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg lép.
51.	A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
99.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
65.	§ b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott
körben,”
50
(2)	A Pp. 65. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat-
és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti
és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati
képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe
tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint”
(3)	A Pp. 71. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos
Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a
nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról
pedig, hogy az nem áll fenn.”
(4)	A Pp. 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:)
„b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott
körben,
c)	a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,”
(5)	A Pp. 259. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha keresetlevéllel indult per esetében a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontjában vagy (2)
bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamely ok miatt a keresetlevél visszautasításának lenne
helye, a 255. § (1) bekezdésében meghatározott per esetében az eljárást hivatalból meg kell
szüntetni.”
(6)	A Pp. 259. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
(7)	A Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
„b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot
előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az
okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek
hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,”
(8)	A Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
„e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével
51
bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte
saját kezű aláírásának ismerte el,”
(9)	A Pp. 459. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül
az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.
(5)	A perben részítélet meghozatalának nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel
meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik
nap elteltével emelkedik jogerőre.”
(10)	A Pp. 509. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni azzal, hogy a XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a
munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.”
(11)	A Pp. 515. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„515. § [Intézkedések a keresetlevél alapján]
(1)	A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását kérelemre, indokolt
esetben felfüggesztheti. A kérelem tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye.
(2)	A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását hivatalból is
felfüggesztheti, ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást
érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke ezt indokolja. A felfüggesztő végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye.”
(12)	A Pp. 594. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A 325. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy)
„b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az
igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb
magánokiratoknak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor van a 325. §-ban
meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar
külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti
állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő.”
(13)	A Pp. 595. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A biztosíték adása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzés ellen az alperes
külön fellebbezéssel élhet.”
(14)	A Pp. 603. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
52
„(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a közjegyzői iratanyag
megérkezését követően a bíróság intézkedik az Fmhtv. szerinti értesítés, felhívás, tájékoztatás
és figyelmeztetés felperessel történő közlése iránt, azzal hogy a felhívás teljesítésére harminc
napos határidőt kell meghatározni.”
(15)	A Pp. 606. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést
hozni nem kell. Az áttérés iránti kérelem visszautasításáról vagy elutasításról szóló végzést a
bíróság a féllel, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel papír alapon közli. A
végzés ellen papír alapon is előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A papír alapon
benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem visszautasítása vagy
elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni, azt - az ismételten
hiányos vagy alaptalan áttérés iránti kérelem előterjesztésének esetét kivéve - elektronikus
úton nem kell benyújtani.”
(16)	A Pp. 628. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„g) a polgári peres eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
(17)	A Pp. 630. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2018. január 1-jén és
az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
(18)	A Pp. 630. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) E törvény XLVI. Fejezetét a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell azzal, hogy
a)	a 606. § (2) és (3) bekezdésében rögzített visszautasításon az érdemi vizsgálat
nélküli elutasítást kell érteni,
b)	a 614. § (1) bekezdése helyett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
2017. december 31-én hatályos 394/H. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint kell eljárni,
c)	a 618. § (1) bekezdésében rögzített visszautasításon
ca)	a keresetlevél esetében a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását
kell érteni,
cb)	a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás, a fellebbezés, a
felülvizsgálati kérelem és a perújítási kérelem esetében az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást
kell érteni,
d)	a 618. § (2) bekezdésében rögzített keresetet tartalmazó iraton a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2017. december 31-én hatályos 318. § (1)
bekezdésében foglalt kötelezettség alapján benyújtandó előkészítő iratot kell érteni,
e)	a 619. és 620. §-ban foglaltakra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti, az iratok megtekintésére és a
másolatkészítésre vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében kerülhet sor.”
53
100.§
A Pp.
a)	67. § (4) bekezdése a „jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai jogtanácsos”
szöveggel,
b)	75. § (3) bekezdése a „jogi előadó” szövegrész helyett az „ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)” szöveggel,
c)	101. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a „befejező” szövegrész helyett a
„befejező vagy az eljárás megszűnését megállapító” szöveggel,
d)	102. § (6) bekezdése az „a (3)-(5)”szövegrész helyett az „az (1)-(5)”
szöveggel,
e)	104. § (1) bekezdése az „az intézkedéseit” szövegrész helyett a „soron kívül jár
el, az intézkedéseit” szöveggel,
f)	114. § (3) bekezdése az „Ügyvédi képviselet” szövegrész helyett az „Ügyvédi
vagy kamarai jogtanácsosi képviselet” szöveggel, az „az ügyvédnek” szövegrész helyett az
„az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak” szöveggel,
g)	176. § (1) bekezdés b) pontja a „bíróságot és a választottbíróságot” szövegrész
helyett a „bíróságot” szöveggel,
h)	182. § (2) bekezdése a „visszautasító” szövegrész helyett az „e bekezdés,
valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító” szöveggel,
i)	249. § (1) bekezdése az „a perfelvételi tárgyaláson” szövegrész helyett a
„bármely tárgyaláson” szöveggel,
j) 273. §-a a „teljesíti” szövegrész helyett, a „haladéktalanul teljesíti” szöveggel,
k) 316. § (3) bekezdése az „a jelen” szövegrész helyett a „törvény rendelkezése
ellenére vagy a jelen” szöveggel,
l) 355. § (4) bekezdése a „végzés” szövegrész helyett a „kiegészítés iránti kérelem
visszautasítása tárgyában hozott végzés” szöveggel,
m) 400. § (1) bekezdése a „393. §-ban” szövegrész helyett a „393-395. §-ban”
szöveggel,
n) 547. §-a a „házassági” szövegrészek helyett a „házastársi” szöveggel,
o)	549. § (2) bekezdése a „Ha ezt” szövegrész helyett az „Ennek elmulasztása
esetére, vagy ha ezt” szöveggel,
p) 614. § (1) bekezdése a „valamint a 176. § (1) bekezdés k)” szövegrész helyett
az „a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a)” szöveggel,
q) 618. § (1) bekezdés záró szövegrésze a „keresetlevelet” szövegrész helyett a
„keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást,” szöveggel
lép hatályba.
52.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása
101.§
Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a
közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
54
a)	27. § (1), (3) és (4) bekezdése,
b)	28. § c) pontja,
c)	76. § b) és d) pontja,
d)	219. § (2) bekezdése,
e)	262. § (2) bekezdése,
f)	456. § (19) bekezdése és
g)	457. § 22. pontja.
53.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
102.§
(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (2) bekezdés b)
pontja helyébe következő rendelkezés lép és az 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed arra, aki)
„b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja,
c)	kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a
továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol.”
(2)	A Pmt. 73. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai
jogtanácsost - az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha a következő
jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1)
bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a)	gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész
(részesedés) tulajdonának átruházása,
b)	ingatlan tulajdonának átruházása,
c)	gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése,
megszűnése,
d)	bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló
egyoldalú j ognyilatkozat.
(1b) A kamarai jogtanácsost az e törvény szerinti szolgáltatónak minősülő ügyfele számára a
szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi
tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint
szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”
(3)	A Pmt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogi előadó a bejelentést annál a kamarai jogtanácsosnál teszi meg, akinek az
irányításával a 73. § (1a) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenységet gyakorol. A kamarai
jogtanácsos a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának.”
55
(4)	A Pmt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) Az e törvényben meghatározott felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti
kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról, valamint az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes
ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem
tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek
körébe tartozó feladatok teljesítésére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít,
amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak
a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében a 65. § -ban
meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül.”
(5)	A Pmt.
a)	1. § (1) bekezdés l) pontjában az „ügyvédre” szövegrész helyébe az „ügyvédre,
európai közösségi jogászra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra” szöveg,
b)	5. § d) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe az „a kamarai
jogtanácsosokra, valamint” szöveg,
c)	5. § d) pont da) alpontjában az „ügyvédek” szövegrész helyébe az „ügyvédek
és a kamarai jogtanácsosok” szöveg,
d)	5. § d) pont da) alpontjában, 75. § (3) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek
helyébe az „ügyvéd, kamarai jogtanácsos” szöveg,
e)	75. § (5) bekezdésében az „Az ügyvéd” szövegrész helyébe az „Az ügyvéd, a
kamarai jogtanácsos” szöveg,
f)	66. § (4) bekezdésében az „ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Üt.)” szövegrész helyébe az „ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi
LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)” szöveg,
g)	19. alcím címében az „ügyvédekre” szövegrész helyébe az „ügyvédekre, a
kamarai jogtanácsosokra” szöveg,
h)	73. § (1) bekezdésében az „Üt. 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az
„Üttv. 2. § (1) bekezdésében” szöveg,
i)	73. § (3) bekezdésében az „ügyvédet” szövegrész helyébe az „ügyvédet és a
kamarai jogtanácsost” szöveg,
j) 74. § (1) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75. § (4) bekezdésében az „az
ügyvéd” szövegrészek helyébe az „az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos” szöveg,
k) 75. § (2) bekezdésében az „ügyvédhez” szövegrészek helyébe az „ügyvédhez, a
kamarai jogtanácsoshoz” szöveg,
l) 75. § (3) bekezdésében a „73. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„73. § (1)-(2) bekezdésében” szöveg,
m) 76. § (4) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben meghatározott
szabályzatokat” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott szabályzatot” szöveg
lép.
103.§
Hatályát veszti a Pmt. 76. § (2) bekezdése.
54.	A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása
104.§
56
(1)	A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. §
(3)	bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén,
valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról
szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.”
(2)	A Vbt. 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről és a megfizetésével
összefüggésben felmerülő terhek viseléséről az elnökségbe tagot delegáló jogi személyek
állapodnak meg.”
(3)	A Vbt. 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„66. § Az 1. § (3) bekezdés, a 8. §, a 41. § és az 56. § rendelkezéseit a 2018. január 1. napját
követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.”
55.	Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
105.§
(1)	Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Üttv.) 42. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai
jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő
munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot
szerkeszthet.”
(2)	Az Üttv. 110. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az
ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség
a)	a kötelezettség teljesítéséért ténylegesen felelős természetes személyt, vagy
b)	ha ez a személy nem állapítható meg, vagy a területi kamara fegyelmi hatásköre nem
terjed ki rá, az irodavezető ügyvédet - több irodavezető esetén az irodavezető ügyvédeket
közösen - terheli.”
(3)	Az Üttv. 127. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás
alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását
kérheti.”
(4) Az Üttv. 127. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
57
(Ha az eljárás alá vont személy)
„b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson
kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.”
(5)	Az Üttv. 158. § (1) bekezdésének 20. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik)
„20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről,
kockázatértékelésről és útmutatóról,”
(6)	Az Üttv. 186. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti
felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A
legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a
legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti
ellenőrzést kell folytatni.”
(7)	Az Üttv. 208. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj
biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege)
„a) 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig káreseményenként legalább tízmillió forint,”
(8)	Az Üttv. 208. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:
„(34) Ha a 2018. január 1-je előtt indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban
alkalmazandó jogszabály jogtanácsos jogi képviseleti jogáról rendelkezik, 2018. január 1-jétől
jogi képviselőként - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kamarai jogtanácsos járhat
el, és az e jogszabályoknak a jogi előadóra vonatkozó szabályai szerint 2018. január 1-jétől
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó járhat el.”
(9)	Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
106.§
Az Üttv.
a)	43. § (1) bekezdése, 44. § (4) bekezdése, 158. § (1) bekezdés 28. pontja a
„munkáltatójának” szövegrész helyett az „ügyfelének” szöveggel,
b)	44. § (3) bekezdése a „c)-d)” szövegrész helyett a „b)-d)” szöveggel,
58
c)	66. § (3) bekezdése és 70. § (3) bekezdése „a munkaviszonya keretei között”
szövegrész helyett az „a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben” szöveggel,
d)	73. § (2) bekezdése a „kihirdetetett” szövegrész helyett a „kihirdetett”
szöveggel,
e)	113. § (2) bekezdése a „szüneteltetése” szövegrész helyett a „szüneteltetése
vagy felfüggesztése” szöveggel,
f)	157. § (1) bekezdés d) pontja a „kamarai jogtanácsos” szövegrész helyett a
„kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd” szöveggel
g)	158. § (1) bekezdés 3. pontja a „tevekénységhez” szövegrész helyett a
„tevékenységhez” szöveggel,
h)	159. § (4) bekezdés b) pontja a „küldöttgyűlést” szövegrész helyett a
„küldöttgyűlésnek” szöveggel,
i)	178. § (4) bekezdése a „megszűnését követő” szövegrész helyett a
„megszűnésének napját követő” szöveggel,
j) 186. § (5) bekezdése az „(1) bekezdés szerinti” szövegrész helyett az „(1) és (2)
bekezdés szerinti” szöveggel,
k) 209. § a) pontja a „megszerzésétől eltérő” szövegrész helyett a „megszerzése
országától eltérő” szöveggel,
l)	209. § b) pontja az „a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi
hatékony” szövegrész helyett az „az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges”
szöveggel
lép hatályba.
107.§
(1)	Nem lép hatályba az Üttv. 106. § (4) bekezdés a) pontjában a „, továbbá nem esik a
(2)	bekezdésben meghatározott kizáró okok alá” szövegrész.”
(2)	Nem lép hatályba az Üttv.
a)	154. § (3) bekezdése,
b)	159. § (4) bekezdés e) pontja.
56.	Záró rendelkezések
108.§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-12. §, a 14-98. §, a 102. § és a 103. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 13. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
109.§
E törvény
a) 80. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
59
b)	83. § és 84. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2)
bekezdése,
c)	85. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
60
1. melléklet a 2017. évi
1. Az Üttv. 1. melléklet 48. sora a következő szöveggel lép hatályba:
	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
48	nyelvtudás	+	+	+	+	+	+	+	+	-
törvényhez
61
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Üttv.) hatálybalépésével összefüggésben módosítja az egyes törvényekben a jogtanácsosok és
ügyvédek eljárására vonatkozó, valamint a jogi képviseletre illetve okirati ellenjegyzésre
jogosultak körét meghatározó rendelkezéseket. Ennek megfelelően a Javaslat végrehajtja az
az indokolt szövegcseréket hajtja végre, ezen felül a felülvizsgálat nyomán egységesíti a
szabályozás fogalomhasználatát.
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítását indokolja a
szabályozás egyes elemeinek az Üttv.-hez való igazítása. Többek között kiegészítésre
kerülnek az összeférhetetlenségre, a szabadalmi ügyvivői titokra, valamint a fegyelmi
eljárásokra vonatkozó szabályok. A módosítás ezen felül az Üttv. mintája alapján bevezeti a
szabadalmai ügyvivői tevékenység érdekkonfliktuson alapuló korlátait.
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosításai
azt a célt szolgálják, hogy a jogi segítőkre és különösen a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó
ügyvédekre (ügyvédi irodákra, európai közösségi jogászokra) vonatkozó rendelkezések ne a
Jst.-ben és Üttv.-ben szétaprózva, hanem egységesen az előbbi törvényben szerepeljenek.
Ennek megfelelően az Üttv. 27. § (2) bekezdésáben csupán az az egy utaló szabály maradt
meg a korábbi törvényhez képest, mely szerint a pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd
meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.
Az Üttv. 13. §-a általánosan szabályozza hatóság ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos
jogosítványait, valamint a védekezés céljából készült irat védelmét. Az Üttv. meghatározza a
védekezés céljából készült irat fogalmát és az irat minősítése kapcsán felmerült vita esetén
követendő eljárás menetét. Az ágazati törvényekben csak az ettől eltérő vagy kiegészítő
rendelkezések fenntartása indokolt. Ennek érdekében a Javaslat hatályon kívül helyezi a
biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény vonatkozó
rendelkezései, kiegészíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvényt a védekezés céljából készült irat eltérő szabályaira utaló
rendelkezéssel, továbbá módosítja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX.
törvény vonatkozó szabályait a szükséges kiegészítő rendelkezések fenntartásával.
A Javaslat egyes érintett törvényekben bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász
tisztséget, amely alapján a szervezetek jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e
faladatait az Üttv. hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász
jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai
tagság mellett legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó
ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos törvényeknek megfelelő
követelményeknek köteles megfelelni, így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is
rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó
ügyvédi tevékenység is tartozik, ezeket a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett
kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni. Az Üttv. a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983.
évi 3. törvényerejű rendelettel ellentétben nem rendelkezik külön vezető kamarai jogtanácsosi
státuszról, a munkáltató belső munkaszervezésére vonatkozó kérdésnek tekinti, hogy az általa
foglalkoztatott kamarai jogtanácsosok és irányításuk alatt dolgozó jogi előadók feladatainak
irányítását ki végezheti, tevékenységük ugyanis az Üttv. alapján a munkáltató mellett az
ügyvédi kamara fegyelmi és hatósági jogköre alatt is áll. A Javaslat ezért a foglalkoztatói
nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvényben és a biztosítási
62
tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben elhagyja a vezető jogászra vonatkozó
szabályozásból a szervezeten belüli kamarai jogtanácsosi tevékenység irányítására és
ellátására vonatkozó rendelkezést.
Szükséges a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviselet ellátására jogosultak körét
meghatározó rendelkezéseinek hatálybalépést megelőző módosítása, mely biztosítja, hogy
jogi képviselőként 2018. január 1-jétől a kamarai jogtanácsos járhasson el, valamint
megteremti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénnyel összhangban a
bírósági titkárok jogi képviseleti jogosultságát. Mivel a Pp. képviseletre vonatkozó
szabályozása háttérszabályként szolgál többek között a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálya alá tartozó vagy az egyes polgári nemperes eljárásokban is, így a legtöbb
bírósági eljárást szabályozó törvényben további módosítás nem szükséges. A Pp. módosítása
ezen felül kiterjed a külföldön kiállított magánokiratokra vonatkozó rendelkezésének Üttv.-
hez igazítására is.
A fentieken túl a Pp. módosítása a kihirdetését követően elfogadott egyéb törvények (bírósági
peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról
szóló 2017. évi XLIII. törvény, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény)
szabályozására tekintettel is szükséges; a Javaslat a törvények közötti összhangot biztosító
módosításokat rögzíti. Emellett a módosítás a jogalkalmazók számára az egyértelmű
alkalmazhatóságot, illetve a törvény belső összhangját biztosító pontosításokat tartalmaz.
A Javaslat tartalmazza az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról
szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló
2003. évi XLIX. törvény technikai pontosításokat végrehajtó, valamint a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény jogharmonizációs célú
módosítását is.
A Javaslat a közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében számos ponton a
módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), valamint a
hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)
rendelkezéseit.
Jelentősen emelkedik a közjegyzői kötelező felelősségbiztosítás összege, az egységes
ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások
rendszere, a digitalizáció térhódítására figyelemmel változnak az elektronikus közjegyzői
okiratok aláírásának, illetve az elektronikus aláírás elektronikus úton való tanúsításának
szabályai. Az ügyek elintézésének gördülékenyebbé tétele érdekében kiegészülnek a Kjtv.
szabályai a közjegyzői irodai ügyintézőre vonatkozó rendelkezésekkel. Az igazságügyért
felelős miniszter jogkörét illetően a Javaslat a közjegyző áthelyezésének új - pályázat kiírását
nem igénylő - esetét nevesíti, és pontosítja a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjára
vonatkozó szabályokat is.
A Hetv.-t érintő módosítások által a Javaslat megteremti az összhangot a bizalmi
vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó
szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű
feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás
lehetőségét.
63
Fenti célok megvalósulása érdekében módosul továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994.
évi LIII. törvény, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a
közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvény.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítását teszi szükségessé, hogy az Üttv.
hatálybalépését követően a kamarai jogtanácsosok által végzett ügyvédi tevékenységekre is
szükséges kiterjeszteni a Pmt. hatályát és ezzel párhuzamosan egyes tevékenységeik
vonatkozásában az ügyvédi kamara felügyeleti jogkörét is.
A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény hatálybalépést megelőző módosítása
szükséges, mivel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó
Választottbíróság új szervezeti szabályok szerinti működőképességének biztosítása érdekében
törvényi szinten kell szabályozni azt, hogy a választottbíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj
illeti meg, valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló
szervezeteknek kell megállapodni.
Az Üttv. hatálybalépést megelőző módosítása szükséges a törvénynek a Pmt. szabályaival
való teljes összhangja megteremtése érdekében. Az egyéb technikai jellegű módosításokat
ezen felül a törvény belső koherenciájának javítása indokolja.
64
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényből hatályon kívül helyezésre kerül a
jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás
illetékmentességére vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy a jogtanácsosi tevékenységről
szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését követően megszűnnek a
bíróságok névjegyzék vezetéssel kapcsolatos feladatai is.
A 2. §-hoz
A Kjtv. hatályos 10. §-a a közjegyző kötelező felelősségbiztosításának összegét ötvenmillió
forintban határozza meg. E felelősségbiztosítást a gyakorlatban - a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) választmányának felhatalmazása alapján - a
közjegyző javára és érdekében a MOKK köti meg. Annak érdekében, hogy az ügyértékek
növekedésével párhuzamosan a közjegyző által esetlegesen okozott vagyoni kár vagy
személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kompenzálására megfelelő mértékű biztosíték álljon
rendelkezésre, a MOKK a kötelező felelősségbiztosítás összegének megkétszerezésére tett
javaslatot. Ezt a Javaslat akként valósítja meg, hogy a legalább százmillió forint értékű
kötelező felelősségbiztosítást a MOKK-nak kell megkötnie.
A 3. §-hoz
A Javaslat hiánypótló jelleggel egészíti ki a Kjtv. rendelkezéseit a közjegyzői irodai
ügyintézőre vonatkozó szabályokkal. A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző (a
közjegyzői iroda) alkalmazásában álló olyan személy, akinek törvényben meghatározott
adatairól a területi közjegyzői kamara elnöksége nyilvántartást vezet. A Javaslat a területi
közjegyzői kamara elnökségének e hatáskörét - a Kjtv.-ben szabályozott egyéb személyek
névjegyzékének vezetéséhez hasonlóan - kamarai hatósági ügyként definiálja.
A 4. §-hoz
A Kjtv. 17. §-a állapítja meg. A Kjtv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerint közjegyzővé
nevezhető ki, aki legalább három éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol. A 17. § (2)
bekezdése határozza meg, hogy milyen gyakorlat feleltethető meg a közjegyzőhelyettesi
gyakorlatnak. A módosítás a közjegyző helyettesi gyakorlatnak megfeleltethető gyakorlatok
körét bővíti hasonlóan a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.
törvény rendelkezéseihez.
A 5. §-hoz
A Kjtv. alapján a közjegyző áthelyezése más székhelyre - főszabály szerint - a Kjtv. 18. §-
ában meghatározott pályázat útján történik. A pályáztatás alóli kivételként fogalmazza meg a
Kjtv. 20. § (2) bekezdése azt az esetet, ha az érintett egy vagy több területi kamara
elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket azok beleegyezésével pályázat kiírása
nélkül kölcsönösen áthelyezi.
Az elmúlt években adódott olyan helyzet, amikor a bíróságok illetékességi területének a
változása olyan mértékben hatott ki a közjegyzők illetékességére - ezáltal ügyterhükre -, ami
65
adott székhelyen működő közjegyző számára szükségessé tette, hogy a jövőben ugyanazon
tárgyi feltételek között (ugyanabban az irodában), de más településekre kiterjedően folytassa a
tevékenységét. Ilyen esetben a pályázat ismételt kiírása és a pályáztatási eljárás lefolytatása
szükségtelen, hiszen a közjegyző az áthelyezését megelőzően is ellátja a közjegyzői
feladatokat, csak a jogszabályi változások teszik szükségessé a működés kereteinek újbóli
kijelölését. Ezt a helyzetet az áthelyezésre vonatkozó egyedi jogszabályi felhatalmazás útján
kezelte a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.)
IM rendelet, valamint a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és
költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról szóló 1/2017. (III. 7.) IM
rendelet 1. §-a által elvégzett módosítás a Ráckevei Járásbíróság felállítását követően.
Úgyszintén gyakorlati szempontok indokolják a közjegyző áthelyezését akkor, ha az érintett
járásbírósági illetékességi területen keletkező ügyek száma alapján a hivatalban lévő
közjegyzők száma indokolatlanul sok, és a létszám csökkentésével egyidejűleg válik
szükségessé az illetékesség kereteinek jogszabály által történő átalakítása. Ilyen esetben
fordulhat elő, hogy valamely körzet feladatait másik közjegyző veszi át, és ez utóbbi
álláshelye szűnik meg, ahogy arra a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak
megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet és egyes igazságügyi tárgyú miniszteri
rendeletek módosításáról szóló 10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet 2. §-a által elvégzett
módosítás is utal.
Az áthelyezésre lehetőséget biztosító - miniszteri rendeleti szintű - egyedi jogszabályi
felhatalmazások helyett biztosít az igazságügyért felelős miniszter számára törvényi
lehetőséget a Javaslat arra, hogy az érintett közjegyzőt határozatával áthelyezze, ha
megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) történik az
áthelyezés. Ebben az esetben a miniszter a területi kamara elnökségének a javaslatára,
pályázat kiírása nélkül dönt. Ugyanakkor fenti esetekben is csak akkor kerülhet sor a
közjegyző áthelyezésére, ha a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló
15/1991. (XI. 26.) IM rendelet megfelelő módosítása ennek jogszabályi alapját megteremtette,
és az áthelyezett közjegyző által addig betöltött székhely (álláshely) az áthelyezéssel
egyidejűleg megszüntetésre kerül.
Az 6. §-hoz
A Kjtv. 22. § (1) bekezdése határozza meg a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjait,
mely az a) pont értelmében a közjegyző felmentéséről szóló határozat, míg a b) pont alapján a
közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A
közjegyzői szolgálat alóli felmentés kérése esetén a közjegyző a hivatását - a Kjtv. 24. § (1)
bekezdés a) pontja alapján - a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően
nem gyakorolhatja. Tekintettel arra, hogy a határozat a közléssel emelkedik jogerőre, jelenleg
a határozatot a közjegyzőkkel egyeztetett időpontban, személyes kézbesítés útján közlik. A
határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül kell a közjegyzőnek a
közjegyzői levéltár részére átadni a Kjtv. 24. § (2) bekezdése szerinti iratokat és eszközöket,
így ha a kézbesítés postai úton történne, úgy a jogerőre emelkedés napja csak utólag lenne
meghatározható, szélsőséges esetben akár a fenti határidő elteltét követően. A határozatok
kézbesítésével kapcsolatos problémákat a Javaslat akként küszöböli ki, hogy a közjegyzői
szolgálati jogviszony a felmentő, illetve a megszűnést megállapító határozatban megjelölt
napon, ha pedig e napig a határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé
válásának napján szűnik meg.
66
A 7.-11. §-okhoz
A Javaslat a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok között
rögzíti a nyilvántartásba vétel feltételeit, a nyilvántartásba vett adatok körét, valamint a
nyilvántartásból való törlésre vonatkozó rendelkezéseket. A közjegyzői irodai ügyintéző
számára a Javaslat által eszközölt módosítás lehetővé teszi, hogy a közjegyző utasítása és
felelőssége mellett a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot szerezzen be (pl.
hatósági nyilvántartásokból), illetve kiadmányozza az arra jogosult közjegyző,
közjegyzőjelölt vagy közjegyzőhelyettes által hozott határozatokat. Ez utóbbi jogkörrel
egészül ki a közjegyzőjelöltre vonatkozó szabály is. Fontos kiemelni, hogy nem valamennyi, a
közjegyző alkalmazásában álló ügyintézőt veszi a kamara nyilvántartásba, hanem csak azokat,
akiknek a munkaszerződésében a közjegyzői irodai ügyintézői munkakör szerepel, s akik
ezáltal jogosulttá válnak a Javaslat által meghatározott feladatok ellátására, valamint hivatali
elektronikus aláírás használatára.
A közjegyzői tisztség betöltéséhez támasztott követelményekhez igazodóan a Kjtv. szabályai
kiegészülnek a közjegyzőhelyettes - így utaló szabály révén - a közjegyzőjelölt, valamint a
közejgyzői irodai ügyintéző vonatkozásában azzal, hogy névjegyzékbe, nyilvántartásba csak
az vehető fel, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott
döntéshozatal hatálya alatt.
A 12. §-hoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálybalépésével
összefüggésben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által a közjegyző, a
közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt részére kiállított arcképes igazolvány adattartalmát
szabályozó egyes rendelkezések a törvényben kerülnek elhelyezésre
A Kjtv. 38. §-a alapján a területi közjegyzői kamarát, 53. §-ának (2) bekezdése alapján pedig
a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba. A
közjegyzői kamarák, illetve megválasztott tisztségviselőik semmilyen nyilvántartásban nem
szerepelnek, így szükség esetén nehezen igazolható, hogy adott személy az adott közjegyzői
kamara elnöke. A Javaslat ezért a közjegyzői kamarák elnökei részére bevezeti az elnöki
tisztség igazolására szolgáló elnöki igazolványt. Az igazolvány az elnök természetes
személyazonosító adatait, aláírásának képét, valamint azt tartalmazza, hogy az érintett
személy melyik közjegyzői kamarának az elnöke. Mivel a közjegyzői kamara elnöke csak
közjegyző lehet, akinek természetes személyazonosító adatait mind a területi közjegyzői
kamara, mind pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kezelheti [Kjtv. 49/A. § (2)
bekezdés a) pont, 49/C. § (1) bekezdés], a javasolt szabályozás adatvédelmi aggályokat nem
vet fel.
A 13. és 14. §-okhoz
A Javaslat megteremti annak kereteit, hogy a MOKK olyan egységes ügykezelő alkalmazást
fejlesszen ki és vezessen be, amelyben valamennyi közjegyző minden ügyére vonatkozó
összes adat tárolásra kerül. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését követően a
közjegyzők a nyilvántartásukat nem a saját szerverükön vezetik majd, hanem az adatok egy
központi szerverre kerülnek mentésre. Ez a megoldás jelentősen csökkenti egyrészt az egyes
közjegyzőknél fellépő információbiztonsági kockázatokat, másrészt az adatvesztés
lehetőségét. Az egységes ügykezelő alkalmazás működtetése érdekében a MOKK-ot törvényi
67
szinten kell feljogosítani a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú
tárolására, valamint azok statisztikai célú kezelésére.
Ezzel összefüggésben a Javaslat biztosítja azt is, hogy ha a területi elnökség irodavizsgálatot
tart, a közjegyzői nyilvántartások adatainak ellenőrzése érdekében az egységes ügykezelő
alkalmazásból tájékozódjon.
A 15. §-hoz
A Kjtv. 111. §-a értelmében közjegyzői okirat az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat
(közjegyzői tanúsítvány). A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával
elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat. A Kjtv.
lehetőséget biztosít arra is, hogy a közjegyző a közjegyzői okiratot, ennek hiteles kiadmányát
és hiteles másolatát - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton készítse el. A
törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus
aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata
elektronikus közokirat.
A Kjtv. ugyanakkor nem tartalmaz részletszabályokat az elektronikus úton készített
közjegyzői okiratra vonatkozóan. Ezért a Javaslat meghatározza, hogy a felek - illetve az
egyéb érdekeltek, segédszemélyek - az elektronikus közjegyzői okiratot aláírhatják legalább
minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással
vagy hitelesíthetik a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szolgáltatással, vagy elláthatják - a polgári perrendtartásról szóló
2016.	évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjával összhangban - biometrikus
aláírással. Ezt követően a közjegyző az okiratot minősített elektronikus aláírásával és
időbélyegzővel látja el. A Javaslat a vonatkozó uniós jogi szabályokkal összhangban rögzíti,
hogy az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papír alapon
készíthetők el.
A 16. §-hoz
A közjegyzői okirat felolvasása az okiratkészítés egyik garanciális szabálya annak
biztosítására, hogy az okirat valóban az ügyfél jognyilatkozatát tartalmazza. A felolvasás
során az ügyfélnek lehetősége nyílik a felmerülő kérdései tisztázására és kiegészítő
tájékoztatás kérésére. A Kjtv. 120. § (2) bekezdése értelmében a felolvasás a felek által
rendelkezésre bocsátott írásbeli Javaslat felhasználásával készített közjegyzői okirat esetén
akkor mellőzhető, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami
támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett
hitelszerződést (jelzáloghitel szerződést) kötő felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik,
hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését.
Tekintettel arra, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm.
rendelet 1/A. §-a alapján 2009. július 1-jétől a rendelet szerinti állami támogatás nem
nyújtható, e hitelszerződések tekintetében a kivételszabály fenntartása okafogyottá vált.
A 17. §-hoz
A Kjtv. 1. §-ának (2) bekezdése a közjegyző tevékenységét úgy határozza meg, hogy a
közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki. A Kjtv. 111. §-a
alapján közjegyzői okirat - azaz közokirat - az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat. Célja
68
szerint az ügyleti okirat a felek akaratnyilvánításának, a ténytanúsító okirat pedig a közjegyző
jelenlétében lezajlott jogilag jelentős tényeknek az okiratba foglalása. A közjegyzői
tanúsítvány esetén a közjegyző rögzíti a jelenlétében lezajlott tényeket, a tanúsítványok célja a
közhiteles személy közreműködésével egy adott esemény vagy egy adott tény megörökítése,
azaz nem az ügyfelek akaratának tükrözése. A törvény szerint ezért az ügyleti okirat
közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító
okiratban pedig a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi
vagy záradéki formában.
A Kjtv. 122. §-a valamennyi közjegyzői okirat előkészítésére irányadó közös szabályként írja
elő, hogy ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség
esetén a személyi adatairól saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból,
vagy a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az említett módon
igazoló két azonossági tanú közreműködésével köteles meggyőződni. A közjegyző a fél
személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai
nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az igazolványa nyilvántartási adatokkal való
egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresi az illetékes hatóságot. Az
ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg.
Fenti rendelkezéseket a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges
törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény illesztette be a Kjtv.-be annak
érdekében, hogy - elsősorban az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt
visszaélések megakadályozása miatt - a jogi szabályozás fokozottabban garantálja a
jogügyletek biztonságát. A közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél
személyazonosságáról a fél által a rendelkezésére bocsátott, aláírással és fényképpel ellátott
hivatalos igazolványból győződik meg. A személyazonosság megállapítása az okirat
bizonyító erejének feltétele. A Belügyminisztérium nyilvántartásaihoz való csatlakozással
lehetőség van a személyazonosításra szolgáló adatok összevetésére, a személyazonosításra
szolgáló igazolványok jogos felhasználásának ellenőrzésére, ezáltal elkerülhető az elvesztett,
ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő
igazolványok adatigazolásra történő felhasználása.
Egyes ténytanúsító okiratok esetén ugyanakkor - jognyilatkozat tétele hiányában -
szükségtelennek mutatkozik a személyazonosság ellenőrzésének fenti módon történő
kötelezővé tétele. Ezért a Javaslat a fél személyazonosságának elektronikus úton történő
adatigényléssel való ellenőrzése alól kivételeket állapít meg azáltal, hogy ezt meghatározott
esetekben mellőzhetővé teszi, kivéve, ha a fél a személyazonossága tanúsítását kéri.
A 18. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Kjtv. 137. § (4) bekezdésének jelenleg félreérthetően megfogalmazott
szövegét, egyértelművé téve, hogy az olyan elektronikus hiteles kiadmányt és hiteles
másolatot nem kell hitelesítési záradékkal ellátni, amely sérülésmentes papíralapú okiratról
vagy pedig elektronikus közjegyzői okiratról készült, és tartalmazza a teljes okiratot, valamint
a közjegyző minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.
A 19. §-hoz
A Kjtv. 136. § (1) bekezdés c) pontja alapján a közjegyző tanúsítványt állít ki az aláírás és
kézjegy valódiságáról. A gyakorlatban egyre gyakrabban jelentkező igény - így különösen a
69
közbeszerzési eljárásban benyújtandó, közjegyző által hitelesített dokumentumok esetén - az
elektronikus aláírás elektronikus úton való tanúsítása. Ennek törvényi lehetőségét a Javaslat
azáltal biztosítja, hogy a Kjtv. 139. §-át kiegészíti arra vonatkozó utalással, hogy legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírás, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontja szerinti biometrikus aláírás elektronikus
közokirat formájában, záradéki tanúsítvánnyal is tanúsítható, illetve meghatározza ennek
módját. Garanciális jellegű szabály, hogy amennyiben a közjegyző legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírás valódiságát tanúsítja, a tanúsítvány kiadása előtt meg kell
győződnie az elektronikus aláírás érvényességéről, és erre a tanúsítványban is utalnia kell.
A 20. §-hoz
Az elektronikus közjegyzői okiratok várható elterjedésére figyelemmel a Javaslat pontosítja a
Kjtv.-nek a közjegyzői okiratok és nemperes eljárásban hozott jogerős határozatok
archiválására vonatkozó szabályait. Archiválásra digitalizált okirat kerül, azonban az
elektronikus közjegyzői okirat már eleve digitális okirat, így arról nem kell elektronikus
hiteles kiadmányt készíteni. Erre tekintettel a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az archiválás
alkalmával a papír alapú közjegyzői okiratról kell digitális másolatot készíteni, s ezt az
elektronikus hiteles kiadmányt kell elhelyezni az archívumban. Elektronikus közjegyzői
okirat esetén pedig a közjegyző magát az elektronikus közjegyzői okiratot helyezi el az
archívumban. A Javaslat a Kjtv. 166/A. § (1) bekezdését a tekintetben is pontosítja, hogy az
archiválási kötelezettség alól nem csupán a papír alapú, hanem az elektronikus záradéki
tanúsítványokat is kiveszi.
A 21. §-hoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény (a továbbiakban: 2017. évi L. törvény) által megállapított felhatalmazó
rendelkezéseknek az elnöki igazolványra, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző
nyilvántartására vonatkozó utalással történő kiegészítése érdekében a Javaslat ismételten
megállapítja a 183/A. § a)-c) pontjait.
A 22. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés azt szolgálja, hogy a közjegyzőhelyettesi gyakorlatként igazolható
gyakorlati idő szempontjából a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba
vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan
minősüljön.
A 23. §-hoz
Az Üttv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében a módosítás az ügyvédi
mellett a kamarai jogtanácsosi működés idejét tekinti a közjegyzői kinevezés szempontjából
közjegyzőhelyettesi gyakorlatként elismerhető szakmai gyakorlatnak. A szövegcserék ezen túl
a Javaslat - illetve a T/17267. számú törvényjavaslat - által eszközölt módosításokhoz
igazodó technikai rendelkezéseket tartalmaznak.
A 24. §-hoz
70
Az Üttv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében a módosítás az ügyvédi
mellett a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogát biztosítja.
A 25. §-hoz
Az Üttv. hatálybalépést követően okirati ellenjegyzésre a kamarai jogtanácsos lesz jogosult,
így a módosítás az indokolt szövegcseréket hajtja végre.
A 26. §-hoz
A módosítás a hatályos szabályok szerinti jogtanácsosi ellenjegyzést az Üttv. szabályainak
megfelelően kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésre cseréli.
A 27. §-hoz
A módosítás célja a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítása.
A 28. §-hoz
Szövegcserés módosítás a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítása érdekében.
A 29. és 30. §-okhoz
A Javaslat pontosítja a megjelölést, mert szükséges olyan szervezetek esetén is adatokat
közölni a végrehajtási eljárás elrendelésekor, mely szervezetek a cégnyilvántartásban nem
szerepelnek. A végrehajtási eljárás megindításához és annak eredményes folytatásához
elengedhetetlenül szükséges az adósra vonatkozó adatok megjelölése a végrehajtható
okiraton.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 2017. június
23-tól hatályos 32. § (1) bekezdése szerint a közjegyző a végrehajtható okirat - a Vht. 10. § b)
pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a
MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Magyar
Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szervének. Az ügyelosztás
szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a közjegyző a
végrehajtható okiratot közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti
végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek. Annak érdekében, hogy a MOKK a hivatkozott - és
már működő - számítástechnikai rendszert aggálytalanul tudja működtetni, a Javaslat a Vht.-t
kiegészíti olyan szabályokkal, amelyek felhatalmazzák a MOKK-ot a közjegyző által
lefolytatott végrehajtási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, valamint azoknak a
számítástechnikai rendszeren keresztül a Kar hivatali szerve felé való továbbítására.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a végrehajtást kérő kérheti az egyetemlegesen felelős
adóstársakkal, illetve a zálogkötelezettel és a kezessel szemben elrendelésre kerülő
végrehajtási eljárások egy végrehajtóhoz kerülését akkor is, ha azok egyidejűleg kerülnek
elrendelésre. A hatályos megfogalmazás gyakorlati problémákat vet fel amiatt, hogy múlt
időben jelöli meg az elrendelést, így az egyidejűleg elrendelésre kerülő okiratok esetén nem
értelmezhető a már elrendelt végrehajtás megjelölés. Ebből következően a végrehajtást kérők
sokszor nem jelzik elrendeléskor, hogy egy végrehajtóhoz kerüljenek az egyetemleges ügyek.
71
Az egyetemlegesen felelő adósokkal szemben folytatott végrehajtási eljárások lefolytatását
jelentősen egyszerűsíti, ha azok egy végrehajtó előtt vannak folyamatban.
Az ingatlant elárverező, és a sikeres árverés alapján jutalékban is részesülő végrehajtó
motiváltabb az eljárás végigvitelében, mint az a végrehajtó, akit a más végrehajtó által
sikeresen lefolytatott ingatlan-végrehajtást követően „csak” az ingatlan kiürítése iránt
keresnek meg, ezért a törvény - a 232. § (5) bekezdésben foglalt azon szabállyal is
összhangban, amely szerint a végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-
végrehajtást az ország egész területén foganatosítja - egyértelművé teszi, hogy az elárverezett
ingatlant akkor is az árverező végrehajtónak kell kiüríteni, ha az a székhelye szerinti megyén
kívül van. A végrehajtói díjszabást meghatározó igazságügyi miniszteri rendelet megfelelő
módosításával azt is biztosítani kell, hogy az adós terhei ne növekedjenek, azaz hogy az
ügygazda végrehajtó ne számíthasson fel magasabb költséget az ingatlan kiürítéséért annál a
költségnél, amelynek felszámítására a hatályos szabályok alapján a megkeresett végrehajtó
lenne jogosult.
A Javaslat törvényi szintre emeli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban
című 6/1986 (VI.26.) IM rendeletbe foglalt szabályt, amely a Magyar Bírósági Végrehajtói
Karnak jogorvoslati jogot biztosít a bírósági végrehajtó költségfelszámítása ellen.
Amennyiben ugyanis valamely költségkedvezmény folytán a végrehajtást kérő mentesül a
végrehajtó - a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI.10.) IM rendelet szerint
felszámítható - költségének az előlegezése alól, úgy a költséget a végrehajtható okirat alapján
a Kar hivatali szerve fizeti ki a végrehajtónak.
A törvény a végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a
végrehajtható okirat postai kézbesítését teszi főszabállyá. Mivel az eredményes végrehajtás
érdekében indokolt lehet, hogy a végrehajtó az adós előzetes értesítése nélkül jelenjen meg
annak lakásán, és a helyszínen adja át neki a végrehatható okiratot, a törvény a továbbiakban
is biztosítja a választási lehetőséget a végrehajtást kérő számára, aki ha jelentőséget tulajdonít
annak, hogy a végrehajtási eljárásról az adós miként értesül, a végrehajtási kérelemben a
végrehajtó általi személyes átadást is kérhet.
A Javaslat a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI.26) IM
rendeletbe foglalt rendelkezés átemelésével egységessé teszi a végrehajtási költségekre
irányadó, a kielégítési elsőbbséget rögzítő szabályozást. E szerint a kielégítésnél a
végrehajtási költségeken belül elsőbbséget élvez a meg nem fizetett illeték és a Magyar
Bírósági Végrehajtói Kar által a fél helyett előlegezett végrehajtási költség.
A Javaslat előírja, hogy a végrehajtó a felosztási terv egy példányát megküldi a Kar hivatali
szervének is. Jelenleg sajnos nem jut a Kar hivatali szervének tudomására, hogy a végrehajtó
a felosztási terv összeállításakor a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően rendelkezik-e
az általános költségátalány megfelelő elszámolásáról. A végrehajtó irodák ellenőrzése során
utólag ellenőrzi a Kar hivatali szerve, hogy a végrehajtó megfelelően járt-e el. A módosítással
megelőzhető az esetleges tévedés, elírás, mivel a Kar hivatali szerve a felosztási terv
kiállításakor tudomást szerez az általános költségátalány jogszabályban foglalt felszámításáról
és elszámolásáról.
A Javaslat pontosító jellegű és egyértelművé teszi, hogy a Kar hivatali szervének nem csupán
azt kell engedélyeznie, hogy a végrehajtói iroda megalapulhat, hanem azt is, hogy
módosulhat. Ha a Kar hivatali szerve nem tud a végrehajtói iroda módosításáról, akkor nem
72
rendelkezik naprakész információkkal a végrehajtói irodákat illetően, amely a napi
tevékenységéhez elkerülhetetlen. Továbbá az illetékes cégbíróságok jellemzően megkeresik a
Kar hivatali szervét, hogy adjanak hozzájáruló nyilatkozatot az iroda kapcsán történő
módosításokhoz.
A Javaslat célja, hogy a rendelkezés egyértelmű legyen a tekintetben, hogy a fegyelmi vétség
elévülésének mi a kezdő időpontja. Szükséges rendezni azt is, hogy a fegyelmi felelősséget
megalapozó tényekről történő tudomásszerzésnek mi tekintendő, illetve a fegyelmi
felelősséget megalapozó és alátámasztó hivatalos irat kézhezvétele is lényeges mozzanata a
fegyelmi feljelentést megalapozó körülményeknek, hiszen a Kar hivatali szerve tudomására
jutásának az ellenőrzésről készült hivatalos jegyzőkönyv vagy más hivatalos irat tekintendő.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a megválasztott vizsgálóbiztos, mint önálló bírósági
végrehajtó látja el a feladatát, nem pedig úgy, mint végrehajtói iroda. Tehát a végrehajtói
iroda alkalmazottai nem vehetnek részt a vizsgálóbiztos feladatai ellátásában.
A módosítás lehetőségként biztosítja a fegyelmi bíróság számára a fegyelmi eljárás
felfüggesztését a büntetőeljárás befejezéséig. Nem minden esetben függ a fegyelmi eljárás
lefolytathatósága és a fegyelmi felelősség megállapíthatósága a büntetőeljárás befejezésétől.
Előfordul olyan eset is, mikor a büntetőeljárás kezdeményezése egészen eltérő okból történik,
mint a fegyelmi eljárás kezdeményezése, és nincs a kettő között összefüggés e tekintetben.
Ezzel a fegyelmi eljárások elhúzódása megelőzhető.
Amennyiben a végrehajtó alkalmatlan vagy érdemtelen a feladata ellátására, indokolt a
fegyelmi bíróság soron kívüli eljárása és döntésének meghozatala, hiszen a végrehajtói iroda
ellátatlansága, vagy nem megfelelő ellátása súlyos károkat okozhat az érintetteknél. A Kar
hivatalvezetője pedig a fegyelmi bíróság döntésének meghozatalát követően tud gondoskodni
az iroda ellátottsága iránt, vagyis az állandó helyettes kirendeléséről.
A szövegcserés módosítás az Üttv. fogalomhasználatának megfelelően a végrehajtható
határozatok között az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának pénzbírság és eljárási költség
megfizetésére kötelező határozatára utal, ezen felül technikai pontosítást tartalmaz.
Indokolatlan a rendelkezésben a Kar hivatali szervét a felsorolásban hagyni, figyelemmel arra,
hogy a végrehajtható okiratokat a Kar már elektronikus úton kapja meg, figyelemmel arra,
hogy a Vht. 32. § (1) bekezdése alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító
szerv a végrehajtható okirat másolatát elektronikus úton küldi meg a Kar hivatali szervének.
A módosítás ezen felül szükségtelen rendelkezés hatályon kívül helyezésére irányul, mivel a
253/E §-a alapján a Kar hivatali szerve közhiteles nyilvántartást köteles vezetni a
végrehajtható okiratok adatai alapján és a közhiteles nyilvántartás magában foglalja a 31/A. §
szerinti nyilvántartás adattartalmát is.
A 31. §-hoz
A szabadalmi ügyvivői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében indokolt a
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételt kizáró okok esetkörét bővíteni az
Üttv.-ben foglalt, az ügyvédi tevékenységet kizáró okhoz [Üttv. 22. § (2) bekezdés] hasonló
szabállyal.
73
A módosítás kiterjed, annak a kérdésnek a jogszabályi rendezésére, hogy a szabadalmi
ügyvivő tevékenyégét csak az ügyvivői eskü letételét követően kezdhesse meg. A jelenleg
hatályos szöveg kizárólag a nem magyar állampolgár ügyvivők esetében tartalmaz ennek
megfelelő rendelkezést [Szüt. 3. § (3) bek.], ennek kiterjesztése indokolt valamennyi
szabadalmi ügyvivőre nézve. A módosítással megegyező szabályozást tartalmaz az Üttv. is,
amelynek 7. § (2) bekezdése értelmében az ügyvéd a kamarai felvételét követő két hónapon
belül a kamara elnöke előtt esküt tesz. Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után
kezdheti meg.
A kiegészítés az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő rendelkezést veszi át, miszerint
kamarai tagsága megszűnik annak, aki az életmódja vagy magatartása miatt a szabadalmi
ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.
Indokolt továbbá a Szüt. 12. § (1) bekezdésében foglalt felsorolás kiegészítése azzal, hogy a
gazdálkodó szervezet milyen jogviszonyban foglalkoztathat szabadalmi ügyvivőt, aki a
gazdálkodó szervezet képviseletében iparjogvédelmi ügyekben külön meghatalmazás nélkül
eljárhat. A kiegészített felsorolás így megfelel a Szüt. új 14./A. § (1) bekezdés p) pontjában
foglalt, szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhető tevékenységeknek, amely leképezi
az Üttv. vonatkozó szabályait [vö. Üttv. 27. § (1) bekezdés c) pontja és 23. § (1) bekezdés a)
pontja].
A 32. §-hoz
A módosítás az Üttv. új összeférhetetlenségi szabályainak leképezése a Szüt.-ben. Mivel a
szabadalmi ügyvivői tevékenységnek is az egyik fő alkotóeleme az ügyfélképviselet, az
ügyvédi tevékenység korlátaihoz hasonlóan az érdekkonfliktusra vonatkozó új szabályok
beépítése is indokolt. A hatályos szabályok logikáját követve az ügyvivők által gyakorolható
tevékenységek között [14/A. § (1) bek.] szerepeltetni szükséges a kamarai jogtanácsos, a
kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó és az alkalmazott jogász (az ügyvédi kamarába
belépni nem szándékozó jogi munkát végző alkalmazott) tevékenységét.
A 33. §-hoz
Indokolt a Szüt. titoktartásra vonatkozó rendelkezéseit (15. §) is felülvizsgálni és kiegészíteni,
illetve az Üttv. új szabályainak megfelelően elválasztani az ügyvivői titoktartás és az ügyvivői
titok megismerésének (a titkot tartalmazó iratokba való betekintés) szabályait. A védekezés
céljából készült irat védelmének speciális, Üttv. szerinti szabályainak átvétele nem indokolt,
figyelemmel a szabadalmi ügyvivői tevékenység körére.
A titoktartási kötelezettség minden olyan tényre, információra kiterjed, melyről a szabadalmi
ügyvivő a szabadalmi ügyvivői tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A
titoktartási kötelezettség nem terheli a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját, ha a
törvény e kötelezettsége alól mentesíti. E körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység
gyakorlója ellen indult büntetőeljárás (ld. a 15/C. § (3) bekezdését) mellett indokolt a 15/C. §
(5)	bekezdésében foglaltak szerint megkülönböztetni a szabadalmi ügyvivői titok
megtartására kötelezett ellen a szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére
vagy kezdeményezésére indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásokat. Ezen
eljárásokban a szabadalmi ügyvivői titok megtartására kötelezett a védekezéséhez szükséges
mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
74
A módosítás kiterjeszti továbbá a titoktartási kötelezettséget az szabadalmi ügyvivői titkot
tartalmazó adathordozóra is (a hatályos szabályozás csak a szabadalmi ügyvivő titkot
tartalmazó irataira vonatkozik). A módosítás nyomán továbbá a szabadalmi ügyvivői
tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a szabadalmi ügyvivői
tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától.
Az új szabályok az Üttv. vonatkozó szabályainak indokolt mértékben történő leképezésével,
az ügyvivői titoktartási és a titkokat tartalmazó iratok megismerésére vonatkozó szabályozás
(anyagi és eljárási rendelkezések) pontosításával hozzájárulnak a kiszámíthatósághoz és végső
soron a jogbiztonsághoz.
A 34. §-hoz
Mivel a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek is az egyik fő eleme az ügyfélképviselet, az
ügyvédi tevékenység korlátainak [Üttv. 20. §] mintájára az érdekkonfliktusra vonatkozó új
szabályok beépítése is indokolt.
A 35. §-hoz
A Szüt. fegyelmi eljárási szabályai, valamint az alkalmazható szankciók a hatályos Üttv.
mintájára kerültek kialakításra, ezért indokolt az új Üttv.-ben szereplő, a fegyelmi felelősségre
vonatkozó szabályok és a differenciált szankciórendszer megfelelő beépítése is a Szüt.-be. A
differenciált szankciórendszer kialakításával egy időben szükséges azok részletes
szabályainak meghatározása a jogbiztonság érdekében. A Szüt.-nek a fegyelmi felelősség
megállapítására vonatkozó részletes szabályai több helyen nem tartalmaztak eddig
határidőket, amelyek viszont megjelennek az Üttv.-ben. Ennek megfelelően Szüt. fegyelmi
felelősségre vonatkozó szabályai is kiegészülnek határidőkkel, amely növeli a
kiszámíthatóságot és ezáltal a jogbiztonságot.
Az Üttv. mintájára továbbá a jövőben a Kamara fegyelmi tanácsának tagjaként a Kamara
elnökén kívül a Kamara alelnöke, valamint elnökségi tagja sem járhat el.
Változnak a szabadalmi ügyvivői tevékenység fegyelmi tanács általi felfüggesztésének
szabályai is az Üttv. mintájára, valamint a Szüt.-ben is bevezetésre kerül az Üttv. 130. § (2)
bekezdésében foglalt kötelező felfüggesztési eset. A felfüggesztés időtartama az eddigi három
hónapról hat hónapra változik, amely legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A fegyelmi
határozatról a jövőben értesíteni kell a panaszost, illetve a jogerős határozatot a fegyelmi
tanács a Kamara a honlapján közzéteszi. A módosítás nyomán a jövőben a Szüt. alapján is
lehetőség lesz fegyelmi büntetés kiszabása esetén a joghátrányok alóli, méltányosságból
történő mentesítésre, valamint pénzbírság esetén a részletfizetésre vagy halasztásra.
Indokolt továbbá az aktuális életviszonyoknak megfelelően a kiszabható pénzbírság
összegének emelése, továbbá a rendelkezés arról, hogy a pénzbírságot a Magyar Szabadalmi
Ügyvivői Kamara részére kell megfizetni.
A Szüt. által eddig használt „vétkes magatartás” kifejezést felváltja a tartalmilag ennek
megfelelő, ám az Üttv. fogalomhasználatával azonos „szándékos vagy gondatlan magatartás”.
A hozzátartozó fogalmának meghatározásánál a Pp.-re történő utalást felváltja a Ptk. szerinti
hozzátartozó fogalmára történő utalás.
75
A közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-jei hatálybalépése indokolja, hogy a Szüt. 24/G.
§ (1) bekezdésében a fegyelmi tanács határozata elleni bírósági jogorvoslatra alkalmazni
rendelt szabályok kapcsán a polgári perrendtartásra történő utalást felváltsa a közigazgatási
perrendtartásra történő utalás.
A 36. és 37. §-okhoz
A jogalkalmazói gyakorlatban előfordultak olyan esetek, amikor a szabadalmi ügyvivői
gyakorlatot olyan - nem szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság - munkáltató kívánta
igazolni, amely maga nem alkalmazott szabadalmi ügyvivőt. Az ilyen jellegű visszaélések
megakadályozása érdekében szükséges annak szabályozása, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt
csak olyan munkáltatónál töltheti gyakorlati idejét, amely szabadalmi ügyvivőt is foglalkoztat.
Szükséges volt továbbá összhangba hozni a szabadalmi ügyvivőjelöltekkel szemben
alkalmazható fegyelmi szankciókat a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó módosult
szankciókkal.
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény meghatározott kamarák tekintetében módosította a
szervezetekre irányadó jogszabályokat - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt, a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, az igazságügyi szakértői kamaráról
szóló 1995. évi CXIV. törvényt, illetve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt - és úgy
rendelkezett, hogy a törvényben szabályozott kamarákat a bíróságnak nem kell
nyilvántartania. Az időközben elfogadott új kamarai törvények, mint az az igazságügyi
szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény vagy az Üttv. fenntartják ezt a szabályozást. Erre
tekintettel a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara vonatkozásában is helye van olyan
jogszabályi rendelkezésnek, amely kizárja a köztestület bírósági nyilvántartásba vételét.
A közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-jei hatálybalépése indokolja, hogy a Szüt. 33/A.
§-ben a Kamara törvénysértő határozata elleni bírósági jogorvoslatra alkalmazni rendelt
szabályok kapcsán a polgári perrendtartásra történő utalást felváltsa a közigazgatási per
szabályaira történő utalás.
Az Üttv. mintájára kialakított differenciált szankciórendszer indokolja a Szüt. 25. § (4)
bekezdésének hatályon kívül helyezését. A módosítás emellett a kamarai hatósági
eljárásokban a jogorvoslati jogot az általános közigazgatási rendtartás főszabályával azonosan
meghatározó szükségtelenné vált Szüt. 30. § (10) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről
rendelkezik.
A 38. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.)
módosítását indokolja, hogy az Üttv. 69. § (5) bekezdésével összhangban a jövedelem
kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként célszerű nevesíteni a kamarai jogtanácsos
és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó ügyvédi kamara felé teljesítendő
fizetési kötelezettségének munkáltató által történő átvállalásával kapcsolatos összeget. E
rendelkezést az Üttv. 2017. október 1-jén hatályba lépő szabályaira tekintettel már az ezt
követően átvállalt kötelezettségekre is alkalmazni kell, így szükséges az Szja. tv. átmeneti
rendelkezéseinek kiegészítése is. Ezen felül az Üttv. hatálybalépésével kapcsolatban az egyéni
vállalkozó fogalmi meghatározásában a törvényi hivatkozás módosítása szükséges.
76
A 39. §-hoz
A módosítás elhagyja az ügyvédekről szóló törvényre vonatkozó hivatkozást.
A 40. §-hoz
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény hatályos 27. § (4) bekezdése az ügyvédi
tevékenység mellett külön is megjeleníti a külföldi jogi tanácsadói tevékenységet is. Az Üttv.
2. § (1) bekezdés c) pontjának és a 82. § (1) bekezdésének együttes értelmezéséből az
következik, hogy e keretek között a külföldi jogi tanácsadói tevékenység is ügyvédi
tevékenység, így annak külön megjelenítése nem szükséges.
A 41. és 42. §-okhoz
Az Üttv. a kamarai jogtanácsos számára biztosítja a munkáltató és a vele szerződő fél
jognyilatkozatáról készült okiratok ellenjegyzését. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.
évi CXLI. törvénynek (a továbbiakban: Inytv.) az Üttv.-vel való összhangjának megteremtése
érdekében a módosítás alapján az ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett
magánokirat szolgálhat az ingatlan-nyilvántartásban történő jogváltozás bejegyzésének
alapjául. Az ingatlanügyi hatóság előtti eljárásokban is lehetővé kell tenni továbbá a kamarai
jogtanácsos által készített és a cégeljárásban is elfogadott aláírásmintának a
felhasználhatóságát.
Az Üttv. 43. § (2) és (3) bekezdése meghatározza az ellenjegyzés érvényességi kellékeit,
például papír alapú okiratok esetébe a szárazbélyegző elhelyezésének és az ellenjegyzés ténye
feltüntetésének kötelezettségét is, így ezekről külön rendelkezni a jövőben nem indokolt, az
Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja, 32. § (4) és (4a) bekezdései hatályon kívül helyezhetőek.
Ugyancsak hatályon kívül helyezhető az Inytv. 35. § (5) bekezdése, mivel az ügyvédi
tevékenység gyakorlója - az Üttv. 6. §-ából és 20. § (1) bekezdéséből következően - általában
sem ellenjegyezhet olyan okiratot, amelyben maga is szerződő fél, azonos kizárási szabály
pedig a Kjt. alapján a közjegyzőkre is vonatkozik, így ennek a követelménynek az ingatlan-
nyilvántartási eljárásra vonatkozó külön előírása nem szükséges.
A 43. §-hoz
Az egészségügyi közvetítői eljárásban való képviselet szabályainak szövegcserés módosítását
indokolja, hogy az Üttv. hatálybalépését követően jogi képviselet ellátására a szolgáltató
kamarai j ogtanácsosa lehet j ogosult.
A 44. §-hoz
A módosítás az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben (a
továbbaikban: EVAtv.) szükségtelen rendelkezés hatályon kívül helyezéséről rendelkezik,
tekintettel arra, hogy az Üttv. 78. § (4) bekezdése alapján az ügyvédekre vonatkozó
szabályokat az európai közösségi jogászra, az Üttv, 100. § alapján az ügyvédi irodára
vonatkozó szabályokat az európai közösségi jogászi irodára is alkalmazni kell. Ennek alapján
77
például az ügyvédi irodai tagsággal rendelkező európai közösségi jogász sem minősülhet
egyéni vállalkozónak a EVAtv. alkalmazásában, így a módosítás tisztább jogi helyzetet
teremt.
A 45. §-hoz
Az Üttv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás.
A 46. és 47. §-okhoz
A rendelkezés a szövegkoherencia érdekében a jogszabályi hivatkozások hatályosítását végzi
el a rendelkezésekben, ezzel is segítve az ügyvédi joggyakorlást.
A 48. és 49. §-okhoz
A Jst. módosításai azt a célt szolgálják, hogy a jogi segítőkre és különösen a pártfogó ügyvédi
képviseletet ellátó ügyvédekre (ügyvédi irodákra, európai közösségi jogászokra) vonatkozó
rendelkezések ne a Jst.-ben és Üttv.-ben szétaprózva, hanem egységesen az előbbi törvényben
szerepeljenek. Ennek megfelelően az Üttv.-ben csupán az az egy utaló szabály maradt meg a
korábbi törvényhez képest, mely szerint a pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd
meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik (27. § (2) bekezdés). Ezzel
szemben a korábbi, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek a kirendelésre vonatkozó
rendelkezéseit az új Üttv. úgy vette át, hogy a kirendelésre vonatkozó részletes
rendelkezéseknél (VI. Fejezet) már nem említi a pártfogó ügyvédet. Ennek oka, hogy a
korábbi törvény kirendelésre vonatkozó rendelkezései is nagyrészt a kirendelt védőre
optimalizált előírásokat tartalmaztak, melyek döntő többségükben értelmezhetetlenek (és
alkalmazhatatlanok) voltak a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó ügyvédek esetében.
E dogmatikai tisztázás érdekében szükséges a Jst.-ben elhelyezni azon szabályokat, melyek
korábban az ügyvédekre vonatkozó általános rendelkezések között szerepeltek. Ezek a
kivételesen alkalmazott kirendelésre vonatkoztak. Így szükséges az ügyvédekre vonatkozó
joganyagból átemelni azt a rendelkezést, mely szerint a párfogó ügyvédi kirendelés esetében a
meghatalmazást a jogi segítségnyújtó szolgálat kirendelő végzése pótolja. A másik hasonló
rendelkezés pedig ráerősíteni kíván az eljárásjog alapján létező, az idézésnek való eleget
tétellel kapcsolatos kötelezettségre, valamint a pártfogó ügyvédi szerepből adódó
képviselethez szükséges kapcsolat-felvételi kötelezettségre, amikor ezeket a pártfogó
ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda kötelességévé teszi. A kirendelt
ügyvédre vonatkozó dogmatikai tisztázás következtében arról is a kirendelésre vonatkozó
ágazati törvényben, így a Jst.-ben szükséges rendelkezni, hogy mely esetben kerülhet sor a
kirendelt ügyvéd (a pártfogó ügyvéd kirendelése esetében az ügyvéd mellett az ügyvédi iroda)
jelzése alapján annak kirendelés alóli felmentésére. Ennek megfelelően a Jst. módosításra
kerül oly módon, hogy a pártfogó ügyvédként kirendelt nem jogi segítő ügyvéd vagy ügyvédi
iroda nyolc napon belüli közlési kötelezettsége kiegészül a párfogó ügyvédi kirendelés
akadályát képező okok közlésével, mely esetben a jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelt
ügyvédet vagy ügyvédi irodát felmentheti a kirendelés ellátásának kötelezettsége alól és a jogi
segítségnyújtásra jogosult fél érdekében gondoskodik új pártfogó ügyvéd kirendeléséről.
A módosítások ezen felül megszüntetik a korábbi automatizmust, amely kizárta az
Igazságügyi Minisztérium mérlegelési jogát a szolgáltatási szerződések megkötésében.
78
A többi újraszabályozó, illetve szövegcserés hatályon kívül helyező módosítás a
jogtanácsosokra vonatkozó rendelkezések megújításával és a kamarai jogtanácsos fogalmával
kapcsolatos pontosítást szolgálja, tekintettel arra, hogy a kamarai jogtanácsos részére az Üttv.
nem teszi lehetővé a jogi segítő szervezeten túl más személy részére ügyvédi tevékenység
gyakorlását (így például jogi tanácsadást és okiratszerkesztést).
Az 50. §-hoz
Technikai módosítás, amely az Üttv.-vel összhangban a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési
jogát biztosítja.
Az 51. §-hoz
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása a kamarai jogtanácsok aláírás-minta
készítésére való jogosultságának biztosítására irányul.
Az 52. §-hoz
A szövegcserés módosítás az Üttv.-nek megfelelően a kamarai jogtanácsos okirati
ellenjegyzését teszi lehetővé.
Az 53. és 54. §-okhoz
A módosítás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a
továbbiakban: Nsztv.) ideiglenes alkalmazással kapcsolatos kihirdetési és hatálybaléptetési
szabályai kapcsán kialakult évtizedes gyakorlatnak megfelelően úgy pontosítja az Nsztv.
szövegét, hogy abból egyértelművé váljon, hogy az ideiglenes alkalmazás kezdetével - az
alkalmazandó nemzetközi jog és belső jog teljes összhangjának biztosítása érdekében -
nemcsak az esetlegesen szükséges belső jogi jogszabályváltozásokat és egyéb intézkedéseket,
hanem magukat a nemzetközi szerződés szövegét kihirdető szakaszokat is hatályba kell
léptetni a belső jogban.
A módosítás továbbá kivételi szabályként elrendeli az érintett nemzetközi szerződéssel
összefüggésben Magyarország tekintetében már keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi
kötelezettség kezdetének vagy megszűnésének a tájékoztató jellegű feltüntetését a kihirdető
jogszabály címe alatt zárójelben. A zárójelben a cím alatt feltüntethető időpontok általános
jelleggel lettek megfogalmazva, mivel a korábbi szabályozás csak a hatálybalépésre nézve
tartalmazott utalást. Hasonlóan fontos azonban a jogalkalmazók számára, hogy a nemzetközi
jogi hatálybalépés mellett a nemzetközi jogi hatályvesztés, az ideiglenes alkalmazás vagy
egyéb hasonló - jogokat és kötelezettségeket keletkeztető - időpontokról is értesüljenek.
Az 55. §-hoz
Technikai, szövegpontosításra irányuló módosítás.
Az 56. §-hoz
A szövegcserés módosítások a cégeljárásban azonos jogosultságokat biztosítanak az
ügyvédnek és a kamarai jogtanácsosnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamarai
jogtanácsos is jogosult lesz - az ügyvédre vonatkozó szabályozással egyezően - a
79
cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során aláírás-minta készítésére, illetve a
cégalapításkor - ha arra a Ctv. egyébként lehetőséget biztosít - a rendelkezésre bocsátott
pénzbeli vagyoni hozzájárulásról szóló vezető tisztségviselői nyilatkozatot az ügyvéd mellett
már a kamarai jogtanácsos is ellenjegyezheti.
Az 57. §-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény megfelel az
Üttv. azon koncepciójának, hogy az egyes szervezeteknél vezető beosztású jogászoknak nem
minden esetben indokolt e tevékenységet jogtanácsosként ellátniuk, amikor vezető jogász,
mint egyéb vezető foglalkoztatását írja elő a törvényben meghatározott egyes konkrét
feladatok ellátására. A módosítás elhagyja azonban azt rendelkezést, amely jogtanácsosi
feladatok ellátásra és e faladatok teljesítésének irányítására jogosítja fel a vezető jogászt. A
jogtanácsosi tevékenység helyébe az Üttv. hatálybalépését követően az ügyvédi
tevékenységek nagy részét lefedő kamarai jogtanácsosi tevékenység lép. Kamarai
jogtanácsosi tevékenység ellátására csak ügyvédi kamarai tag vagy nyilvántartásba vett
személy jogosult. A hatályos szabályokkal ellentétben az Üttv. szabályozási koncepciója
szerint az egyes kamarai jogtanácsost foglalkoztató szervezetek belső viszonyait nem indokolt
az ügyvédi tevékenység szabályozása körébe vonni, így a jogtanácsosi tevékenységről szóló
1983. évi 3. törvényerejű rendelettel ellentétben nem rendelkezik külön a vezető jogtanácsosi
státuszról. Ennek megfelelően a vezető jogász akkor lehet jogosult ügyvédi tevékenységnek
minősülő kamarai jogtanácsosi tevékenység gyakorlására, ha belép az ügyvédi kamarába,
ehhez azonban külön törvényi felhatalmazás az Üttv. szabályain túl nem szükséges. A
szabályozás koncepciója szerint az pedig a munkáltató belső munkaszervezésére vonatkozó
kérdés, hogy az általa foglalkoztatott kamarai jogtanácsosok és irányításuk alatt dolgozó jogi
előadók feladatainak irányítását ki végezheti, tevékenységük ugyanis az Üttv. alapján a
munkáltató mellett az ügyvédi kamara fegyelmi és hatósági jogköre alatt is áll. Ezen felül a
technikai jellegű szövegcserés módosítás célja a törvényen belül a vezető jogász fogalom
következetes használata.
Az 58. §-hoz
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről 2007. évi CXL. törvény technikai
jellegű módosítása alapján a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésének igazolásáról szóló
képviselői nyilatkozat ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratként is
benyújtható a cégbírósághoz.
Az 59. és 60. §-okhoz
A módosítás pontosítja a közokiratként és ellenjegyzett magánokiratként elfogadható
okiratokra vonatkozó szabályozást, kiegészítve azt a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési
jogának biztosításával és a jogtanácsosi ellenjegyzést biztosító a külön bekezdés egyidejű
hatályon kívül helyezésével.
A 61. §-hoz
A módosítás bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász tisztséget, amely alapján a
MABISZ a jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e faladatait az Üttv.
hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi
kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai tagság mellett
80
legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi
tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos képzettségi és gyakorlati követelményeknek
köteles megfelelni, így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. Abban az
esetben, ha a vezető jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység is
tartozik, ezeket a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett, kamarai
jogtanácsosként jogosult ellátni.
A 62. §-hoz
Az Üttv. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény helyébe lép, így az érintett
rendelkezésekben a megfelelő hivatkozás átvezetése szükséges.
A 63. §-hoz
A módosítás a hatályos szabályok szerinti jogtanácsosi ellenjegyzést az Üttv. szabályainak
megfelelően kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésre cseréli.
A 64. §-hoz
A módosítás célja a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítása.
A 65-67. §-okhoz
A végrendeleti végrehajtó lehetséges feladatköreinek bővülése indokolja, hogy a végrendeleti
végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai,
kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy
mulasztása) tárgyában felmerült vita másodlagos öröklési jogi vita legyen.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó
szabályainak az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése
érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi LXI. törvénnyel történt módosítására
tekintettel a Javaslat módosítja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Hetv.) bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő rendelkezéseit.
Ha létrejön a végrendelettel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony, akkor a hagyatékot
vagy egy részét a bizalmi vagyonkezelőnek kell átadni. Ezért a bizalmi vagyonkezelőnek
éppúgy biztosítani kell az eljárásban való részvételt és a hagyaték átadása elleni jogorvoslatot,
mint az örökösnek. Mindez úgy biztosítható, hogy a bizalmi vagyonkezelőt örökösként
érdekeltnek tekinti a Javaslat.
Mivel elképzelhetetlen, hogy a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelői jogviszony a
bizalmi vagyonkezelő akarata ellenére jöjjön létre, a bizalmi vagyonkezelőnek a bizalmi
vagyonkezelői jelölést el kell fogadnia. A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte az
egész hagyatéki eljárás érdemére kiható (a hagyaték átadására is kiható) előkérdés. Az eljárást
nem lehet lefolytatni, ha nem világos, hogy kik az eljárásban résztvevő személyek. Elemi
érdek fűződik hozzá, hogy minél előbb kiderüljön, hogy a bizalmi vagyonkezelői jogviszony
létrejött vagy nem, a bizalmi vagyonkezelő alanya lesz-e a hagyatéki eljárásnak vagy sem.
Éppen ezért szigorú határidőt kell szabni a bizalmi vagyonkezelőnek jelölt személynek, hogy
a bizalmi vagyonkezelői jelölést elfogadja, és ezzel kapcsolatban a többi öröklésben
81
érdekeltnek jogorvoslatot kell biztosítani. Ki kell zárni annak a lehetőségét is, hogy a bizalmi
vagyonkezelő az eljárás során gondolja meg magát.
Tekintettel arra, hogy ha a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelői jogviszony
létrejön, akkor a közjegyző a hagyatékot vagy egy részét a bizalmi vagyonkezelőnek adja át,
az átadásnak viszont előfeltétele a leltárba vétel, ezért a bizalmi vagyonkezeléssel érintett
hagyatékot leltárba kell venni.
A 68. §-hoz
A Hetv. 27. §-a szerint, ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a
hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik
hagyatéki eljárásban még nem lett teljes hatállyal átadva, a hagyatéki eljárásokat folytató
közjegyzők a MOKK iránymutatása szerint együttműködve kötelesek eljárni annak
érdekében, hogy az eljárásokban érdekelt személyek jogaikkal élhessenek és az érintett
vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy az élő örökösnek kerüljön átadásra. A kapcsolódó
hagyatéki eljárások lefolytatásának szabályait nem elégséges a MOKK iránymutatásában
rendezni, hanem törvényi szinten szükséges szabályozni, hogy kapcsolódó hagyatékok esetén
a hagyatéki eljárásokat a korábban elhunyt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására
illetékes közjegyző folytatja le.
A 69.-72. §-okhoz
A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte az egész eljárásra - a hagyaték átadására is -
kiható előkérdés. A bizalmi vagyonkezelő örökösként érdekelt az eljárásban. Nem folytatható
le az eljárás mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy abban kik a felek. A mezőgazdasági
igazgatási szerv a szerzőképesség kérdésében dönt. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv azt
állapítja meg, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezései
folytán a vagyonkezelő nem szerezheti meg a hagyatékot, akkor neki nem lehet átadni a
hagyatékot.
A hagyatékátadási terhet a hagyatékot megszerző viseli. Szükségszerű, hogy ha a hagyatékot
a bizalmi vagyonkezelő szerzi meg, akkor a hagyatékátadási tehernek minősülő hagyatéki
eljárási költségek előlegezésére, viselésére is ő legyen köteles.
A hagyatéki eljárásban hiányoznak azok a szabályok, amelyek a fordító díjának az állam általi
viselését szabályozzák. Az örökös eljárásbeli processzuális pozícióját pedig a fél elnyeri
annak egyszerű állításával, hogy ő az örökhagyónak törvényes vagy végrendeleti örököse.
Teljesen ellehetetlenítené a hagyatéki eljárásokat, ha bárki azt állíthatná, hogy ő az örökhagyó
örököse, ezzel elnyerné az örökös eljárásbeli pozícióját, majd egy idegen nyelvű beadvánnyal,
mely fordítási költségeit nem helyezi előzetesen letétbe, megakasztaná az eljárást.
Ha a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejön, akkor a közjegyző
a hagyatékot vagy egy részét a bizalmi vagyonkezelőnek adja át, éppen ezért az ezzel
kapcsolatos vita öröklési jogi vita, a teljes hatályú átadás akadálya.
A bizalmi vagyonkezelő helyzete az örökösökéhez hasonló, de csupán annyiban, hogy ha a
bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejön, akkor a hagyatékot a bizalmi vagyonkezelőnek
kell átadni. Ezt meghaladóan viszont a bizalmi vagyonkezelő és az örökösök helyzete között
semmilyen hasonlóság sincs. Az örökösök azon a jogát, hogy a hagyatékot szabadon elosszák
82
egymás között, a bizalmi vagyonkezelőnek is biztosítani kell, de csak abban a körben, amiben
a helyzete az örökösök helyzetéhez hasonló. A hagyatékot megszerző bizalmi vagyonkezelő a
bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretein belül az általa megszerzett hagyatékkal szabadon
rendelkezhet. Célszerű ezt a jogot már a hagyatéki tárgyalás során megadni a bizalmi
vagyonkezelőnek, így biztosítani, hogy a hagyatéki tárgyalás keretein belül az általa
megszerzett hagyatékból a hagyatéki hitelezőket kielégíthesse, a hagyatékba tartozó mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földet, a Magyar Államnak felajánlja, stb.
Ha a végrendeleti végrehajtó megbízása létrejön, akkor sem fog a közjegyző a végrendeleti
végrehajtónak hagyatékot átadni, a végrendeleti végrehajtó csupán rendelkezhet a hagyatékkal
- amennyiben erre fel lesz jogosítva -, így a hagyatékátadásnak nem lehet akadálya a
végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, tárgyában felmerült vita.
A 73.-75. §-okhoz
A végintézkedés szabadsága további elemmel bővül. A Javaslat lehetőséget biztosít arra az
örökhagyónak, hogy a végrendeleti végrehajtót a hagyatéki vagyontárgyak értékesítésére és a
hagyatéki tartozások kielégítésére is feljogosítsa. Mindez csupán lehetőség és nem
kötelezettség az örökhagyó részére. A végrendeleti végrehajtó a végrendeletben foglaltaknak
megfelelően jogosult és köteles eljárni. Ha a végrendeleti végrehajtó a hagyatéki
vagyontárgyak értékesítésére is jogosult, attól még nem válik örökössé, a végrendeleti
végrehajtó nem szerez tulajdont a hagyatéki vagyontárgyakon. A végrendeleti végrehajtó
csupán az „örökhagyó síron túli akaratának a megtestesülése”, aki akár az örökösök akarata
ellenére is rendelkezhet az örökhagyó végakaratának megfelelően az örökösök által
megörökölt vagyonnal. A végrendeleti végrehajtó az örökösök nevében és képviseletében jár
el, a hagyatéki vagyontárgyak értékesítésekor. Az örökösök pedig kötelesek a hagyatéki
vagyontárgyakat a végrendeleti végrehajtó birtokába adni, amennyiben ez az értékesítéshez
szükséges. A végrendeleti végrehajtó a képviselői jogállását a Hetv. 98. § (4) bekezdése
szerinti végzéssel tudja igazolni.
Ha a végrendeleti végrehajtónak nincsen olyan feladata, ami a hagyatéki eljárás jogerős
befejeződését követően teljesítendő, akkor a megbízatása a hagyatékátadó végzéssel
megszűnik. A végrendeleti végrehajtó megbízásának fennállása szempontjából érdekeltnek
tekintendő az is, akinek a javára végrendeleti rendelkezést a végrendeleti végrehajtónak a
végrendelet rendelkezését teljesítenie kellene.
A 76. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló CXXX. törvény végzések elleni fellebbezésre vonatkozó
szabályaira tekintettel is kiegészítésre szorul a Hetv.-ben a fellebbezhető végzések felsorolása.
A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte az egész hagyatéki eljárás érdemére - a
hagyaték átadására is - kiható előkérdés, így ez ellen az öröklésben érdekelteknek a
fellebbezési jogot biztosítani kell. Célszerű ezt a végintézkedéssel alapított bizalmi
vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott végzés meghozatalakor biztosítani, így
a bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte tárgyában keletkezett vita még az eljárás érdemi
befejezése előtt lefolytatható. Ellenkező esetben, ha a bizalmi vagyonkezelői jogviszony
létrejötte tárgyában a fellebbezés során eltérő határozat születik, az egész hagyatéki eljárás
érdeme dőlne meg, ami szükségszerűen maga után vonná az eljárási cselekmények
megismétlését is.
83
A 77. §-hoz
A Hetv. 118. § (5) bekezdése szerint a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló
adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál,_az önkéntes kölcsönös
nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban:
szolgáltató) nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon
megállapítása céljából a szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára
vonatkozó adatokat.
Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárásban arra vonatkozó adat merül fel, hogy az
örökhagyó valamely szolgáltató által kezelt vagyonnal rendelkezett, a közjegyző a Hetv.
idézett rendelkezése alapján megkeresi e szolgáltatókat. E megkeresést jelenleg papíralapon
küldi meg, s a szolgáltatók válasza is papíralapon érkezik vissza. Tekintettel arra, hogy sok
esetben az örökösök csak annyit tudnak, hogy az örökhagyónak volt bankszámlája, a
közjegyzőnek több szolgáltatót is meg kell keresnie. Ez a gyakorlatban - a szolgáltatók nagy
számára figyelemmel - azt jelenti, hogy a közjegyző papíralapon azon szolgáltatókat keresi
meg, amelyekről az örökösök úgy gondolják, hogy ott az örökhagyó valószínűleg számlát
nyithatott. A papíralapú megkeresések és az azokra adott válaszok postázása, megküldése
jelentős anyagi terhet jelent mind a megkereső, mind a megkeresett oldalán, emellett pedig az
eljárás - sokszor indokolatlan - elhúzódásához is vezethet.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény, valamint a Hetv. háttérszabályaként alkalmazandó, a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény előírásaira figyelemmel a közjegyzőnek a
gazdálkodó szervezetnek minősülő szolgáltatókkal 2018. január 1-jétől egyébként is
elektronikus úton kell tartania a kapcsolatot.
A Javaslat ezért a Kormány bürokráciacsökkentési és elektronizációs céljaival összhangban
előírja, hogy a közjegyző e szolgáltatókat elektronikus úton, egy e célra kialakított
informatikai rendszer útján keresi meg, s a szolgáltatók is ezen keresztül küldik meg
válaszukat. Ez a megoldás amellett, hogy a postaköltségek és az adminisztráció csökkenését
eredményezi, meggyorsítja a hagyatéki eljárásokat is, hiszen nem kell heteket várni arra, hogy
a szolgáltatók válaszai, s a kért adatok megérkezzenek a közjegyzőhöz. Lehetővé válik az is,
hogy a közjegyző valamennyi szolgáltatót gyorsan és költséghatékony módon keresse meg,
így a hagyatéki vagyon pontosabban felderíthető, s ezáltal csökkenhet a póthagyatéki
eljárások száma.
A Javaslat az informatikai alkalmazásra vonatkozó szabályokat a Vht. 35/A. - 35/B. §-aiban
szabályozott, s a pénzügyi szektor által már ismert és alkalmazott végrehajtói elektronikus
kézbesítési rendszer mintájára állapítja meg. Kiemelendő, hogy a megkeresési rendszerben
szereplő adatokat a hagyatéki vagyon megállapítása és a pénzforgalmi szolgáltatók
nyilvántartásaiban szereplő adatokkal való egyezőség céljából a közjegyző jogosult
megismerni és kezelni. A közjegyzői kamara kizárólag a titkosított adatokat jogosult kezelni,
a megkereső rendszer működtetése érdekében.
Az informatikai rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatók, valamint a MOKK oldalán
egyszeri beruházást igényel, azonban ennek költségei már rövidtávon is megtérülhetnek,
mivel az évi kb. 140.000 hagyatéki eljárásban küldött megkeresések kinyomtatásának és
postázásának, valamint az erre fordított munkaerőnek a költségei nullára csökkennek.
84
A 78. §-hoz
A megkereső rendszer kiépítése mind a közjegyzők, mint a pénzügyi intézmények oldalán
időigényes informatikai fejlesztésekkel jár. A jogszabály hatálybalépésig hátralévő idő
rövidségére tekintettel a Javaslat biztosítja, hogy az érintettek a megkereső rendszerhez való
csatlakozásig az E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus kapcsolattartási utat vehessék
igénybe.
A 79. §-hoz
A Javaslat által eszközölt módosításokhoz igazodó technikai rendelkezések.
A 80. §-hoz
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
módosítása a kamarai jogtanácsok ellenjegyzett aláírás-minta készítésére való
jogosultságának biztosítására irányul.
A 81. §-hoz
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) 71. § (1) és (2) bekezdése a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság számára biztosítja azon jogosultságokat, hogy az eljárása
lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhesse és felhasználhassa mindazon
személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött
titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az
eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
Ezen jogosultság a hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő ügyvédi titok
vonatkozásában is megilleti az elsősorban alapjogvédelmi funkciót betöltő hatóságot. Ebben a
tekintetben tehát az Infotv. kivételt támaszt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi
LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt, az ügyvédi titok
védelmét szolgáló általános előírások alól. E speciális szabályozást a jelen javaslat is
fenntartja. Az Üttv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott, védekezés céljából készült iratok
hatósági eljárás keretében történő megismerhetőségével és felhasználhatóságával
összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, ezen iratok fokozott védelme
érdekében meghatározott feltételek alkalmazása azonban a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság eljárása tekintetében is indokolt, a Javaslat ennek megfelelően
az egyértelmű jogi környezet megteremtését célozza.
A 82. §-hoz
Az Üttv. hatálybalépését követően a bírósági határozatok közzétételét megelőző
anonimizálási kötelezettség a meghatalmazottként eljárt ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos
nevére sem terjed ki, melyet az ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi képviseleti
tevékenység egységes szabályozása indokol. A törvény kiegészül továbbá a polgári és
közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági
nyilvántartására vonatkozó rendelkezésekkel is. E szabályokat a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény 102. § (6) és (7) bekezdése tartalmazza 2017. december 31. napjáig. A
85
szabályozás új polgári perrendtartásban történő elhelyezése ugyanakkor nem indokolt.
Egyrészt azért, mert olyan technikai-ügyviteli jellegű szabályozásról van szó, amely szorosan
nem magához a bírósági eljárás lefolytatásához kötődik, másrészt e szabályok az új
közigazgatási perrendtartás hatálya alá tartozó eljárásokra is vonatkoznak. Az Országos
Bírósági Hivatal nyilvántartással kapcsolatos feladataira vonatkozó tartalom miatt is
indokoltabb a szabályozásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben
történő elhelyezése.
A 83. és 84. §-okhoz
A módosítás alapján az Üttv. hatálybalépését követően a bírói álláspályázatok esetében a
kamarai jogtanácsosként teljesített gyakorlat lesz elfogadható tekintettel arra, hogy a hatályos
szabályok szerinti jogtanácsosi tevékenységek teljes körének ellátására és így a megfelelő
szakmai gyakorlat megszerzésére a kamarai jogtanácsos lesz jogosult. A pályázati eljárásban
a módosítás nyomán nem vehet részt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alatt álló ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy, függetlenül az ügyvédi tevékenység ellátásának kamarai
formájától. A 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett
jogtanácsosként teljesített joggyakorlat pályázati eljárásokban való elismerhetősége érdekében
a törvény erre vonatkozó átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése indokolt.
A 85. §-hoz
A módosítás alapján az Üttv. hatálybalépését követően az ügyészi álláspályázatok esetében a
kamarai jogtanácsosként teljesített gyakorlat lesz elfogadható tekintettel arra, hogy a hatályos
szabályok szerinti jogtanácsosi tevékenységek teljes körének ellátására és így a megfelelő
szakmai gyakorlat megszerzésére a kamarai jogtanácsos lesz jogosult. A pályázati eljárásban
a módosítás nyomán nem vehet részt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alatt álló ügyvédi
tevékenységet gyakorló személy, függetlenül az ügyvédi tevékenység ellátásának kamarai
formájától. A 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett
jogtanácsosként teljesített joggyakorlat pályázati eljárásokban való elismerhetősége érdekében
a törvény erre vonatkozó átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése indokolt.
A 86. §-hoz
Az Üttv. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény helyébe lép, így az érintett
rendelkezésekben a megfelelő hivatkozás átvezetése szükséges.
A 87. §-hoz
Az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében
szükséges a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása, amely alapján
az ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos lesz jogosult a gazdasági társaság létesítő okiratának
és módosításainak, valamint a szövetkezet alapszabályának és módosításainak
ellenjegyzésére.
A 88. §-hoz
Az Üttv. 13. §-a részletesen meghatározza a védekezés céljából készült iratra vonatkozó
szabályokat, ezért a rendelkezés megfelelő módosítása szükséges, hogy az csak az eljárásban
indokolt kiegészítő szabályokat tartalmazza.
86
A 89. §-hoz
Technikai módosítás a kamarai jogtanácsos eljárási jogának meghatározása érdekében.
A 90. §-hoz
A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása az ügyvéd
mellett az ellenjegyző kamarai jogtanácsos esetében is lehetővé teszi a hitelbiztosítéki
nyilvántartásban a szerződés illetve az az alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozat
rögzítését.
A 91.§-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása az Üttv.-nek megfelelő fogalomhasználatra és a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési
jogának biztosítására irányul.
A 92. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben
biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a nem üzletszerűen eljáró jogi személy bizalmi
vagyonkezelő kamarai jogtanácsosa az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek megfelelően
ellenjegyezhesse a munkáltatója által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést.
A 93. §-hoz
A módosítás bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász tisztséget, amely alapján a
biztosító és viszontbiztosító jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e faladatait
az Üttv. hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász
jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai
tagság mellett legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó
ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos követelményeknek köteles megfelelni,
így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető
jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység is tartozik, ezeket a
vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni.
A hatályos szabályokkal ellentétben az Üttv. koncepciója szerint a kamarai jogtanácsost
foglalkoztató szervezetek belső viszonyait nem indokolt az ügyvédi tevékenység szabályozása
körébe vonni, így a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelettel
ellentétben nem rendelkezik külön vezető kamarai jogtanácsosi státuszról. Eszerint a
munkáltató belső munkaszervezésére vonatkozó kérdés, hogy az általa foglalkoztatott kamarai
jogtanácsosok és irányításuk alatt dolgozó jogi előadók feladatainak irányítását ki végezheti,
tevékenységük ugyanis az Üttv. alapján a munkáltató mellett az ügyvédi kamara fegyelmi és
hatósági jogköre alatt is áll.
A 94. §-hoz
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény az
adósságrendezés során képviseletére jogosítja fel az egyéni vállalkozó jogtanácsosát. Az Üttv.
hatálybalépésére tekintettel e rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt, mivel az Üttv.
87
66.	§ (1) bekezdése alapján a kamarai jogtanácsos sem lehet jogosult, ilyen körben,
természetes személy számára ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi képviselet ellátására.
A 95. §-hoz
Technikai módosítások a kamarai jogtanácsosok eljárási jogának biztosítása és az Üttv.
megfelelő merev hivatkozásának cseréje érdekében.
A 96. §-hoz
A módosítás nyomán az Üttv. hatálybalépésével az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alkalmazásában is a
kamarai jogtanácsos minősülhet az ügyvéd mellett jogi képviselőnek.
A 97. §-hoz
A jogi személy igazságügyi szakértői testület megfelelő működéséhez szükséges, hogy azt a
bíróság nyilvántartásba vegye. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § l) pontjában szereplő,
a bírósági nyilvántartásba vétel törvény általi elrendelésére vonatkozó feltétel teljesülése
érdekében szükséges az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben
kimondani, hogy a jogi személy igazságügyi szakértői testületet a bíróság nyilvántartásba
veszi.
A 98. §-hoz
A módosítás technikai jellegű a kamarai jogtanácsos eljárási jogának biztosításához.
A 99. §-hoz
Szükséges a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviselet ellátására jogosultak körét
meghatározó rendelkezéseinek hatálybalépést megelőző módosítása, mely biztosítja, hogy
jogi képviselőként 2018. január 1-jétől - az Üttv.-ben meghatározott keretek között - a
kamarai jogtanácsos járhasson el, valamint megteremti a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvénnyel összhangban a bírósági titkárok jogi képviseleti jogosultságát
is. A Pp. szabálya természetesen csak azok esetében jogosítja fel a kamarai jogtanácsost jogi
képviselet ellátásra, akik az Üttv. alapján ügyvédi tevékenység ellátásra jogosultak, amelyre a
normaszöveg kifejezett utalást is tartalmaz. Mivel a Pp. képviseletre vonatkozó szabályozása
háttérszabályként szolgál többek között a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálya
alá tartozó vagy az egyes polgári nemperes eljárásokban is, így a legtöbb bírósági eljárást
szabályozó törvényben további módosítás nem szükséges.
A Javaslat a Pp. és a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások
közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény szabályozási összhangja érdekében
elhagyja a Ptk. rendelkezéseire történő hivatkozást.
A Javaslat - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 321. § (1) bekezdésében
szabályozott megszüntetési esetkört átvéve - kiegészíti a fizetési meghagyásos eljárással
indult perek szabályozását azzal, hogy az eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha a
88
felsorolásban szereplő olyan keresetlevél visszautasítási ok áll fenn, amelynek alapján a
keresetlevéllel indult perben a keresetlevelet vissza kellene utasítani. A kiegészítés azért
szükséges, mert az eljárás hivatalból történő megszüntetését szabályozó Pp. 240. § (1)
bekezdés a) pontja csak a keresetlevéllel indult perben alkalmazható, a fizetési meghagyásos
eljárás perré alakulása esetén - keresetlevél hiányában - a keresetlevél visszautasítása
fogalmilag kizárt, így a perakadály jogkövetkezménye (pl. a perré alakult eljárásban az ítélt
dolog észlelése) nem lenne levonható.
A teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó rendelkezés pontosítására az egyértelmű
jogértelmezés, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében kerül sor. A Pp. módosítása
ezen felül kiterjed a külföldön kiállított magánokiratokra vonatkozó rendelkezésének Üttv.-
hez igazítására is
Miután a házassági bontópert csak a házastársak indíthatják meg egymás ellen, a házasság
felbontása esetén egyikük szükségszerűen pervesztes lesz, közös megegyezéses bontás esetén
is. Erre tekintettel a Javaslat a perköltség viselésének általános szabályától eltérően
rendelkezik arról, hogy a házassági bontóperben nem a pervesztesség, pernyertesség alapján
dönt a bíróság a perköltség viseléséről. A Javaslat egyebekben - érdemi változtatás nélkül -
egy bekezdésben helyezi el a részítéletre és az ítélet jogerőre emelkedésére vonatkozó
előírást.
Az egyértelmű szabályozás érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a Pp. egyéb rendelkezéseinek
az utaló szabály alapján történő alkalmazásakor a járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró
bíróságot kell érteni.
A Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontja a végzések ellen a fellebbezést csak akkor engedi meg, ha
azt a törvény külön kimondja. A Javaslat ezt biztosítja az 515. § kiegészítésével.
A perköltség-biztosíték adása iránti kérelmet elutasító végzés ellen indokolt a fellebbezési jog
biztosítása, mivel a kérelem elutasítása az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításához
is vezet, azonban utóbbihoz a Pp. 241. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése értelmében
fellebbezési jog nem kapcsolódik.
A Javaslat összhangba hozza az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulásának
szabályait a belföldi fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó Pp. XVI. fejezetének és a
fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 37. §-ának a szabályaival.
A Javaslat rendezi az elektronikusról papír alapú kapcsolattartásra való áttérés iránti kérelem
alaki hiányosság miatt a Pp. 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján történő visszautasításának
közlését és fellebbezhetőségét, melyre a kérelem érdemi alaptalansága miatt történő elutasítás
szabályait rendeli alkalmazni.
A Pp. 630. § (1) bekezdése a Pp. rendelkezéseit a Pp. hatálybelépését követően indult
ügyekben rendeli alkalmazni. Ugyanakkor az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit -
amellyel összhangban került megalkotásra a Pp. elektronikus kapcsolattartást szabályozó
fejezete - már a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Tekintettel
arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás a technikai feltételek adottságai okán egy időben
nem működhet kétféle módon, a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit
is alkalmazni kell már a folyamatban lévő ügyekben is. A Javaslat erről rendelkezik, az
89
eljárásjogi okból szükséges kivételek és eltérő alkalmazásra vonatkozó rendelkezések
rögzítése mellett.
A Pp. 246. § (1) bekezdése alapján a járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró félnek a
keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, valamint az
írásbeli ellenkérelmet jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell
előterjesztenie. A Javaslat szerinti módosítás megteremti az összhangot a Pp. 628. § (2)
bekezdés g) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezés és a Pp. 246. § (1) bekezdésében foglalt
előírások között.
A 100. § -hoz
A perben az ügyvédjelöltekkel azonos eljárási joga 2018. január 1-jétől az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba felvett jogi előadóknak lehet, a szövegcserés módosítás kiterjed ennek
egyértelműsítésére is.
A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a pártfogó ügyvéd a bíróság határozata
alapján hozzájusson a díjához akkor is, ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik. Az eljárást
megszűnését megállapító határozat ugyanis nem minősül eljárást befejező határozatnak.
A Javaslat szerinti módosítás egyértelművé teszi azt, hogy ha a perköltség-térítési szabályok
alapján egyik felet sem lehet feljegyzett illeték vagy előlegezett költség megfizetésére
kötelezni, akkor ezek az állam terhén maradnak. Módosítás hiányában előfordulhat olyan eset,
hogy az illeték vagy költség fizetésének az alanya kérdéses lehet, e mentén a bírói gyakorlat
széttartóvá válhat.
A 104. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása
során az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A Javaslat
szerinti módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti
kérelem elbírálása során soron kívül jár el, és e soron kívüli eljárás keretében teszi meg
intézkedéseit haladéktalanul.
A módosítás a Pp. elfogadását követően elfogadott, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi
LX. tv. 9. §-a és a Pp. 176. § (1) bekezdés b) pontja közötti összhang megteremtését szolgálja.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a visszautasító végzés ellen akkor is fellebbezésnek van
helye, ha a visszautasításra a Pp. 115. § (6) bekezdés a) pontja szerinti eredménytelen
hiánypótlási felhívást követően kerül sor.
A fentieken túl a Javaslat pontosítja, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél nevében megjelent
nem jogi képviselő képviseleti jogának igazolásával kapcsolatos szabályozás nem csak a
perfelvételi, hanem valamennyi (érdemi és másodfokú) tárgyalásra is vonatkozik.
A perhatékonyság és a bizonyításban közreműködők mulasztása miatt alkalmazható
kényszerítő eszközök hatékonysága érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a közreműködővel
szemben alkalmazott intézkedést tartalmazó végzést akkor helyezi hatályon kívül a bíróság,
ha a közreműködő a kötelezettségét haladéktalanul teljesíti. Ez ösztönzi a közreműködőket
arra, hogy a mulasztásukat mielőbb pótolják, ellenkező esetben a mulasztás huzamos időn
keresztül hátráltathatja a bizonyítási cselekmények foganatosítását.
90
A Javaslat egyértelművé teszi a szöveg pontosításával, hogy nemcsak akkor nem minősül
bizonyítéknak a magánszakértői vélemény, ha az a Pp. szakértőkre vonatkozó fejezetében
foglalt rendelkezések megsértésével került előterjesztésre, hanem akkor is, ha a Pp. egyéb
rendelkezései vagy más törvény tiltja meg a magánszakértő alkalmazását.
A Javaslat a Pp. 355. § (4) bekezdésének pontosításával egyértelművé teszi, hogy a
visszautasító végzés ellen akkor is fellebbezésnek van helye, ha a bíróság azért hozza meg a
visszautasító végzést a Pp. 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján, mert a fél a számára
hiánypótlásra visszaadott kérelem hiányait nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan
terjeszti elő.
A Javaslat tisztázza, hogy - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénnyel
egyezően - a perújítás megengedhetőségéről a bíróság hivatalból nem csak a Pp. 393. §-ában
nevesített egyes perújítási okok alapján, hanem a Pp. 394. §-ában a perújítás
megengedhetőségének törvényi feltételei és a Pp. 395. §-ában a kérelem
előterjeszthetőségének határidejére vonatkozó feltételek figyelembe vételével dönt.
Mindezek mellett a Javaslat szövegpontosítást végez el a törvény szövegezésének
egységesítése érdekében.
A Javaslat pontosítja a Pp. 549. § (2) bekezdésének szövegét annak érdekében, hogy a
házastársi vagyonközösségi igényperben a keresetnek helyt adó ítélet akkor is elérje a célját -
tulajdonképpen a vagyonközösség megszüntetését -, ha az igénylő az ítéletben foglalt
kötelezés ellenére nem fizeti meg az értékkülönbözetet.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy elektronikus kapcsolattartás esetén az illetékhiány
jogkövetkezményeinek levonásához szükséges türelmi idő a fizetési meghagyásos eljárás
perré alakulása esetén a felperes által a közjegyző felhívására benyújtandó keresetet
tartalmazó irat vonatkozásában is érvényesül, hiszen ebben az esetben is az eljárási illeték
megfizetésére olyan módon kerülhet sor, hogy annak megtörténtéről csak az irat
benyújtásához képest későbbi időpontban értesül a bíróság.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a visszautasítandó beadványok köréhez tartozik a nem
elektronikus úton benyújtott bírósági meghagyással szembeni ellentmondás is, mivel e
percselekmény is - a fellebbezéshez hasonlóan - perorvoslati eszköz, mely az eljárást
újraindítja, ezért szükséges annak visszautasításáról alakszerű és fellebbezhető határozatban
rendelkezni.
A 101. §-hoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény érintett rendelkezései 2018. január 1-jével módosítanák a Kjt., a szabadalmi
ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és
az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény, a Jst., valamint a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseit, amelyeknek a Javaslat
szerinti módosítása az Üttv. hatálybalépése kapcsán is indokolt, így a Javaslat úgy
rendelkezik, hogy e korábbi módosítások nem lépnek hatályba.
A 102. és 103. §-okhoz
91
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017.	évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítását teszi szükségessé, hogy az Üttv.
hatálybalépését követően a kamarai jogtanácsosok által végzett ügyvédi tevékenységekre is
szükséges kiterjeszteni a Pmt. hatályát és ezzel párhuzamosan egyes tevékenységeik
vonatkozásában az ügyvédi kamara felügyeleti jogkörét is. A Pmt. új 73. § (1b) bekezdése
alapján a kamarai jogtanácsos akkor köteles a Pmt. szerinti kötelezettségeknek eleget tenni, ha
az Üttv. 66. § szerinti ügyfele nem minősül a Pmt. 1. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatónak
és az ügyvédi tevékenységet nem a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége
keretében végezi. Ha a kamarai jogtanácsos olyan ügyfélnek végez ügyvédi tevékenységet,
amely a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak minősül, és ezen ügyvédi tevékenységet a
szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzi, akkor a Pmt.-ben
meghatározott kötelezettségeket nem a kamarai jogtanácsos, hanem a Pmt. alapján erre
egyébként kötelezett ügyfele teljesíti. A kamarai jogtanácsos ez utóbbi tevékenységére a
területi ügyvédi kamara felügyeleti jogköre sem terjed ki, mivel a tevékenység a Pmt. 5. §
alapján más szerv felügyeleti hatáskörébe tartozik. Ezzel elkerülhető, hogy a kamarai
jogtanácsos kettős felügyelet alá kerüljön, abban a körben, ahol a szolgáltatónak a Pmt.
hatálya alá tartozó tevékenységében működik közre. A kamarai jogtanácsosnak csak a 73. §
(1b) bekezdésben meghatározott körön kívül van önálló felelőssége a Pmt. szerinti
kötelezettségek teljesítésért és e körben tartozik a területi ügyvédi kamara felügyeleti jogköre
alá. A módosítás a kamarai jogtanácsos irányítása mellett ügyvédi tevékenységet gyakorló
ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóra is kiterjeszti a Pmt. hatályát abban a
körben, ahol nem minősül a Pmt. szerinti szolgáltató foglalkoztatottjának, vagy nem a
szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében lát el ügyvédi tevékenységet,
de közreműködik a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdésében meghatározott
tevékenységében.
A Pmt. szabályozása szektorálisan egységes szabályozásból indul ki, az adott ágazaton belüli
eltérések, jelentkezzenek azok akár a kockázatkezelésben, akár a Pmt. szerinti kötelezettségek
teljesítésében és azok ellenőrzésében, nem területi alapon különböznek, hanem az adott
szektor sajátosságai, és az adott szektoron belüli eltérések - így az egyes tevékenységtípusok
vagy ügyfélkörök eltérései - alapján. A módosítás ezért egységesíti az ügyvédi tevékenység
gyakorlóira vonatkozó szabályozást és a Pmt. alapján fennálló szabályozási hatásköröket - az
Üttv.-vel összhangban - a Magyar Ügyvédi Kamarára (a továbbiakban: MÜK) számára
biztosítja. A módosítás alapján a MÜK küldöttgyűlése egységes szabályzatot ad ki a Pmt. 28.
§ (4) bekezdése szerinti felügyeleti eljárásrendről, a Pmt. 28. § (1) bekezdése és 67. § (1)
bekezdése szerinti felügyeleti kockázatértékelésről és a Pmt. 65. § (3) szerinti felügyeleti
útmutatóról. A Pmt. 67. § (1) bekezdése alapján a felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti
tevékenység gyakorlása során a felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított
kockázatokhoz köteles igazítani, az erről szóló felügyeleti kockázatértékelésről szintén a
MÜK küldöttgyűlése jogosult szabályzatban rendelkezni. A módosítás alapján a Pmt. 65. §
(3)	szerinti a szolgáltatók számára belső szabályzat kidolgozásához kötelező útmutatót - a
felügyeletet gyakorló egyes területi kamarák helyett - országosan egységesen a MÜK
szabályzat határozza meg. Az egységes szabályzat az Üttv. 158. § (2) bekezdése alapján
MÜK kiemelt szabályzatának minősül.
A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy a Pmt. szerinti valamennyi kötelezettség
gyakorlása és a kockázatértékelés vonatkozásában a kamarai szabályozás az egyéni ügyvéd,
az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a Pmt. 73. § (1b)
bekezdése alá nem tartozó tevékenysége vonatkozásában belső kockázatértékelésének és
92
belső szabályzatának minősül. A módosítás nem érinti a kivételi körbe nem tartozó ügyvédi
irodák, mint szolgáltatók kötelezettségét, hogy a Pmt. 27. § (1) bekezdés alapján saját belső
kockázatértékelésüket és a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján belső szabályzatukat a MÜK
szabályzatban meghatározott útmutató alapján elkészítsék. A belső kockázatértékelés
elkészítése akkor mellőzhető, ha a Pmt. 27. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató részére
rendelkezésre bocsátott útmutató ezt a lehetőséget biztosítja.
104.	§ -hoz
Az új választottbírósági törvény - a régihez hasonlóan - nem teszi lehetővé választottbírósági
eljárás lefolytatását a polgári perrendtartás szerinti különleges eljárásokban elintézendő
ügyekben. Az új törvény megalkotásakor azonban figyelmen kívül hagyták, hogy a
közigazgatási pereket 2018. január 1. napjától nem a polgári perrendtartás, hanem önálló
törvény szabályozza. A módosítás a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyeket is olyanként nevesíti, amelyekben kizárt
választottbíróság eljárása.
Az új választottbírósági törvény belföldön a kereskedelmi választottbíráskodásra 2018. január
1. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó
Választottbíróságot (a továbbiakban: Kereskedelmi Választottbíróság) jogosítja fel, és ezzel
összhangban az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz - és Tőkepiaci
Állandó Választottbíróság megszűnéséről is rendelkezik. A megszűnő állandó
választottbíróságok hatáskörei így lényegében a Kereskedelmi Választottbírósághoz kerülnek.
Részben ezzel a változással összefüggésben az új választottbírósági törvény arról is
rendelkezik, hogy a megszűnő választottbíróságok alapítói a Kereskedelmi Választottbíróság
vezető testületébe tagokat delegálhatnak. Az elnökségbe az elnököt és két tagot a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara, egy-egy tagot pedig a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség delegál. Mivel
a választottbírók jelentős része az ügyvédi kar soraiból kerül ki, a vezető testületbe egy tagot
delegálhat a Magyar Ügyvédi Kamara is.
Az új törvény meghatározza az elnökségi tagok tiszteletdíjának mértékét, de nem tartalmaz
kifejezetten arra vonatkozó rendelkezést, hogy a tiszteletdíjra a fedezetet milyen forrásból kell
előteremtenie a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Figyelemmel arra, hogy a törvény
elfogadását követően az elnökségbe tagot delegáló szervezetek között nem jött létre
megállapodás a tiszteletdíj viselésének kérdésében, annak rendezése érdekében törvényi
szintű szabályozásra van szükség. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az elnökségi tagokat
tiszteletdíj illeti meg, és hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat
delegáló szervezeteknek kell megállapodni.
Az új választottbírósági törvény alapján nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói
szerződésből eredő jogvita esetén. A módosítás biztosítja, hogy ez a rendelkezés csak az új
törvény hatálybalépését követően kötött szerződések esetén zárja ki a választottbírósági
eljárást, és hogy a hatálybalépés előtti választottbírósági kikötéseket ne tegye érvénytelenné.
A 105-107. §-okhoz
Az Üttv. 42. § (2) bekezdését, 43. § (1) bekezdését, 44. § (4) bekezdését, 158. § (1) bekezdés
28.	pontját érintő módosítások a törvény belső koherenciájának megteremtése érdekében
egyértelművé teszik, hogy az okiratszerkesztésben a kamarai jogtanácsos Üttv. 66. § (1)
93
bekezdésében meghatározott ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott
követelményeknek megfelelő munkavállalója jogosult közreműködni, valamint, hogy a
kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység keretében az ügyfele és az ügyfelével szerződő
személy jognyilatkozatáról szerkeszthet okiratot és jogosult azt ellenjegyezni. Az Üttv. 44. §
(3)	bekezdését érintő technikai módosítás egységesíti a kamarai jogtanácsokra és az
ügyvédekre vonatkozó szabályozást az okiratok ellenjegyzésében való helyettesítés
vonatkozásában. A módosítás alapján az ügyvéd helyettesítésére jogosult előtt is
nyilatkozhatnak a felek arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az
okirat ez esetben is szabályszerűen ellenjegyezhető lesz.
Az Üttv. 66. § (3) bekezdésének és 70. § (3) bekezdésének hatálybalépést megelőző
módosítása szükséges továbbá annak érdekében, hogy a törvény a Pp. - e Javaslattal
módosított - szabályainak megfelelően rendelkezzen az önkormányzati szervek számára
ellátható ügyvédi tevékenység gyakorlásának kereteiről. A módosítás alapján az egyes
szervek számára a kamarai jogtanácsos a feladat és hatáskörüket érintő ügyekben lehet
jogosult eljárni.
Az Üttv. 110. §-anak kiegészítését teszi szükségessé a törvénynek a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII.
törvény (továbbiakban: Pmt.) szabályaival való teljes összhangjának megteremtése. A Pmt.
74.	§ (3) bekezdése a taggyűlés döntése alapján lehetővé teszi azt, hogy a Pmt. szerinti
alapkötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesítse. A Pmt. szerinti szankciók rendszere az
egyéni - fegyelmi - felelősségen alapul, ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy a Pmt.
szerinti kötelezettségek teljesítésért való felelősség nem enyészik el, ha azokat az ügyvédi
iroda teljesíti. A módosítás szerint a felelősség elsődlegesen a kötelezettséget ténylegesen
teljesítő személyt terheli, másodlagosan, azaz akkor, ha ez a személy nem állapítható meg
egyértelműen, vagy a taggyűlés a területi ügyvédi kamara fegyelmi hatásköre alá nem tartozó
személyt jelölt ki, a kötelezettségek teljesítésére az irodavezető ügyvédet, illetve irodavezető
ügyvédeket terheli.
Az Üttv. 127. § (3) bekezdése szerint a tárgyaláson kívül hozott fegyelmi határozat ellen nincs
helye fellebbezésnek, de az eljárás alá vont személy, a határozat kézbesítésétől számított 15
napon belül, tárgyalás tartását kérheti, 127. § (4) bekezdése alapján pedig, ha az eljárás alá
vont személy tárgyalás tartását nem kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre
nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik. A módosítás megteremti ezekben az
esetekben a fegyelmi biztos jogorvoslati jogát. Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az
ügyvédi kamarai tagság megszűnése, az Üttv. 113. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel
a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése az
előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi
felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya. A
módosítás egyértelművé teszi, hogy a fegyelmi felelősségre vonásnak az ügyvédi tevékenység
felfüggesztése sem akadálya.
Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 6. pontja alapján a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése
szabályzatban a kamarai tagdíj összegéről és a kamarai tagdíjnak a területi kamarák és a
Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) közötti megosztásáról. Ezzel ellentétes
rendelkezést tartalmaz az Üttv. 159. § (4) bekezdés e) pontja, mely szerint a Magyar Ügyvédi
Kamara elnöksége határozná meg a területi kamarák anyagi hozzájárulását. A módosítás ezért
úgy rendelkezik, hogy ez utóbbi hatáskört megteremtő szabály nem lép hatályba.
94
Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 20. pontjának és a 186. § (6) bekezdésének módosítása a
rendelkezéseknek a Pmt. szabályaihoz való igazítása indokolja. A Pmt. 28. § (4) bekezdése
szerint a felügyeletet gyakorló szerv felügyeleti eljárásrendet dolgoz ki. A felügyeleti
eljárásrend a szolgáltatók és a szektor mérete, a szolgáltatóra és a szektorra jellemző ügyfél,
termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei sajátosságaihoz igazodik. A felügyeleti
eljárásrendet a módosítás nyomán, igazodva az Üttv. 157. § (2) bekezdés a) pontjához, a
Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) küldöttgyűlése szabályzatban adja ki. A
Pmt. 67. § (1) bekezdése alapján a felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység
gyakorlása során a felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított
kockázatokhoz köteles igazítani. A felügyeleti kockázatértékelést az egyes területi kamarák
helyett a MÜK szabályzatban állapítja meg, amely alapján a felügyeleti szervként eljáró
kamarák az általuk felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat besorolják az ott
meghatározott kockázati csoportokba. E kockázati besoroláshoz igazodik a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben
foglaltak hatósági ellenőrzésének gyakorisága. A módosítás alapján a legmagasabb kockázatú
csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb
kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell
folytatni. Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti szabályzat tartalmazza továbbá a
felügyeleti útmutatót is, melyet a felügyeletet ellátó területi kamarák helyett a MÜK
küldöttgyűlése országosan egységesen állapít meg. Az egyéni ügyvédek az egyszemélyes
ügyvédi irodák számára, valamint a kamarai jogtanácsosoknak a területi kamara fegyelmi
jogköre alá tartozó tevékenysége vonatkozásában az útmutató belső szabályzatnak minősül, az
ügyvédi irodák pedig ez alapján készítik el a belső szabályzataikat.
Az Üttv. 159. § (2) bekezdése szerint a MÜK elnökségének tagja legalább egy, de legfeljebb
három kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy és legfeljebb három alkalmazott ügyvéd.
Az Üttv. 157. § (1) bekezdés d) pontja szerint a küldöttgyűlés tagjai a MÜK elnökségébe a
159. § (2) bekezdése alapján delegált kamarai jogtanácsos tagok. A módosítás alapján
megszűnik a különbségtétel az alkalmazott ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok között, a
MÜK elnökségének alkalmazott ügyvéd tagjai egyúttal a MÜK küldöttgyűlésének tagjaivá is
válnak.
A 208. § (9) bekezdés a) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy kötelező
felelősségbiztosítás káreseményenkénti legkisebb összege a tárgyévi biztosítási időszak
lejártával, 2018. január 1-jétől emelkedik tíz millió forintra.
A megváltozó eljárási környezet indokolja az Üttv. 208. §-ának kiegészítését. A 2018. január
1-jét megelőzően indult és azt követően folyamatban lévő eljárásokban, a korábbi eljárási
törvényeket és azok jogi képviseletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Mivel például
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) a kamarai
jogtanácsos eljárási jogát nem biztosítaná és az 1952. évi Pp.-ben szabályozott jogtanácsos
jogi képviselőként eljárási képességgel 2018. január 1-jétől nem rendelkezik, az átmeneti
szabály egyértelművé teszi, hogy e folyamatban lévő eljárásokban is a kamarai jogtanácsosok
és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak eljárni.
Az Üttv. 1. melléklet 48. sorát érintő módosítás alapján a kamarának nem közhitelesen kell
nyilvántartania az ügyvédi tevékenységet gyakorló nyelvtudását, mivel közhiteles
nyilvántartásra a kamaráknak e körben nincs hatásköre.
95
A szövegcserés módosítások technikai és nyelvhelyességi szövegpontosításokat tartalmaznak.
A módosítás ezen felül egyértelművé teszi, hogy a megválasztott tisztségviselő megbízatása
egyéb okból idő előtt szűnt meg az új tisztségviselő megválasztásának szabályait a kamara
szabályzatban jogosult rendezni.
A 108. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 109. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelési záradékot
tartalmaz.
96