﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/17565. számú
törvényjavaslat
az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2017. szeptember
1
2017. évi ... törvény
az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
60.	§ (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„ i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-a a
következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény
hatálya kiterjed a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása,
gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair
tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május
11-i, (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tartózkodási
engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.”
3.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 141. §-a a
következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
„f) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke.”
4.	§
2
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3.
§ (4) bekezdésében a „feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel”
szövegrész.
3.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
5.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 61. §-a a következő c) ponttal
egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„ c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
4.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
6.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 103. §-a helyébe az
alábbi rendelkezés lép:
„103. § E törvény
a)	a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság
területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével;
b)	a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat,
önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység
céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i,
(EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvével
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
5.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
7.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő
83/E. §-sal egészül ki:
„83/E. § Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása,
gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair
tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május
11-i, (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
3
6. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény módosítása
8.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult]
„ e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, tartózkodási engedéllyel rendelkező
harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek
megfelel.”
9.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 31. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
„g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke.”
10.	§
Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontjában az „és rendelkezik a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szövegrész.
7.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
11.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. §-a a következő g) ponttal
egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
,,g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
4
8. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
12.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. § e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlament és tanácsi irányelve,”
9.	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
13.	§
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása,
gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair
tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május
11-i, (EU) 2016/801 európai parlament és tanácsi irányelve önkéntes szolgálatra vonatkozó
rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.”
10.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
14.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 20. § (1b)-(1d) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van
helye.
(1c) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet a fellebbezés tárgyában hozott
elutasító döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani. Az eljáró
idegenrendészeti hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul
megküldi a bíróságnak.
(1d) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől
számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság döntése ellen perorvoslatnak nincs helye.”
15. §
5
Az Szmtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási perben a bíróság a keresetlevélről- a keresetlevél bírósághoz érkezésétől
számított - nyolc napon belül dönt. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot -
erre irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás
mellőzhető, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímről nem idézhető,
illetve ismeretlen helyre távozott.”
16.	§
Az Szmtv. 50. § (1a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom
figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha)
„c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 48. § (1)
bekezdése alapján rendeltek el kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.”
17.	§
Az Szmtv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozattal szemben az őrizetbe vett személy az
elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be, amelyről a bíróság - a
bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt.”
18.	§
Az Szmtv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A körözést határozattal kell elrendelni. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
19.	§
Az Szmtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény IX. fejezetét alkalmazni kell.”
20.	§
Az Szmtv. 70. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya, valamint az állandó tartózkodási
kártya iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság az okmány kiadásával teljesíti, vagy
határozattal utasítja el.
6
(2) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya, vagy
állandó tartózkodási kártya iránti kérelemnek helyt ad, kizárólag a döntés tényét rögzíti az
ügyiraton.”
21.	§
Az Szmtv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati
adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok
körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”
22.	§
Az Szmtv. a következő 90/A. §-sal egészül ki:
„90/A. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi
........ törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.1.
hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó, a Módtv.1.-gyel megállapított rendelkezéseit
a)	a Módtv.1. hatálybalépésekor még el nem rendelt, és
b)	a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(3)	Az e törvény alapján a Módtv.1. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági
döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”
23.	§
Az Szmtv.
a)	2. § bh) pontjában, 8. § (1) bekezdésében, 8/A. §-ában, 13. § (1) és (3) bekezdésében,
15.	§ (1) és (5) bekezdésében, 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (2)
bekezdésében, 22. § (1), (2a), (3) és (4) bekezdésében, 24. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 25.
§ (2) bekezdésében, 27. § (2) és (3) bekezdésében, 35. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 35/A. §
(1)	és (2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 38. § (2) és (3) bekezdésében, 40. § (1)
bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 41. § (2a) bekezdésében,
45. § (2) bekezdésében, 47/A. §-ában, 48. § (1) bekezdésben, 48/A. §-ában, 49. § (1)
bekezdésben, 50. § (6) bekezdésében, 51. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 53. § (2)
bekezdésében, 54. § (2) és (3) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében,
62.	§-ában, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 65. § (4)
bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 76/A. § (2) bekezdésében,
76/B. § (1) bekezdésében, 76/D. §-ában, 78. § (4) bekezdésében, 81. § (1), (2a), (2b) és (2c)
bekezdésében, 82. § (1) és (2) bekezdésében, 83. § (2) bekezdésében, 85. § (3) bekezdésben,
és 88. § (3) bekezdésében az „eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti
hatóság” szöveg;
b)	15. § (4) bekezdésében és 61/A. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a
„véglegessé válását” szöveg;
c)	22. § (2) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 76/A. § (2) bekezdésében és 76/D.
§-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg;
7
d)	22. § (2) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében és 47/B. §-ában az „eljáró hatóság”
szövegrészek helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg;
e)	30. §-ában és 67. § (1) bekezdésében az „eljáró hatóságnak” szövegrész helyébe az
„eljáró idegenrendészeti hatóságnak” szöveg;
f)	45. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe az „elleni
közigazgatási perben” szöveg;
g)	64. § (1) bekezdésében az „eljáró hatóságot” szövegrész helyébe az „eljáró
idegenrendészeti hatóságot” szöveg;
h)	86. § (1) bekezdés a) pontjában az „eljáró hatóságokat” szövegrész helyébe az „eljáró
idegenrendészeti hatóságokat” szöveg
lép.
24.	§
Hatályát veszti az Szmtv. 20. § (1e) bekezdése, a 70. § (3)-(6) bekezdése, 71-74.§-a.
11.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény módosítása
25.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvény
alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre.”
(2)	A Harmtv. 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A IX. fejezetet a (3) bekezdésben meghatározott személyek beutazásával és
tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell.”
26.	§
(1)	A Harmtv. 2/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ c) fogadó szervezet:
ca)	az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi
formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;
cb)	külön jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási
intézmény, önkéntes szolgálati rendszerért felelős szervezet vagy gyakornokokat fogadó
szervezet;”
(2)	A Harmtv. 2/A. § g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
8
(E törvény alkalmazásában:)
,,g) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki
ga)	valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott
harmadik országbeli állampolgár részére;
gb)	engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása,
gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair
tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május
11-i, (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli
állampolgárnak;
h) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben
ha)	a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény
szerinti mobilitáshoz való jogot;
hb)	a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat,
önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység
céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU)
2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár
gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot.”
(3)	A Harmtv. a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § E törvény alkalmazásában
a)	kutatószervezet: a külön jogszabály szerint akkreditált kutató szervezet;
b)	kutató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki doktori fokozattal rendelkezik vagy
olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely az adott harmadik országbeli
állampolgárt doktori programokban való részvételre jogosítja fel, és aki valamely tagállam
területére beutazott és ott tartózkodik, és akit valamely kutatószervezet kiválasztott egy olyan
kutatási tevékenység elvégzésére, amelyhez az említett képesítés általában szükséges;
c)	hallgató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely magyarországi
felsőoktatási intézménybe felvételt nyert, és akinek Magyarország területére történő
beutazását és tartózkodását abból a célból engedélyezik, hogy fő tevékenységként olyan
nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek eredményeként Magyarország által
elismert felsőfokú képesítést adnak, ideértve a felsőoktatási intézményben olyan oklevelet,
bizonyítványt vagy doktori fokozatot, amely a magyar joggal összhangban, az említett
oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra vagy a kötelező gyakorlatra is kiterjed;
d)	gyakornok: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki felsőfokú képesítéssel
rendelkezik vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat
valamely harmadik államban, és akinek Magyarország területére történő beutazását és
tartózkodását gyakornoki tevékenyég céljából engedélyezik;
e)	gyakornoki tevékenység: a gyakornoknak a tanulmányai során teljesítendő szakmai
gyakorlata vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok részére szervezett gyakorlati
program keretében végzett tevékenysége, melynek célja, hogy munkahelyi környezetben
ismereteket, gyakorlatot és tapasztalatot szerezzen;
f)	önkéntes: olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek Magyarország területére történő
beutazását és tartózkodását önkéntes szolgálati rendszerben való részvétel céljából
engedélyezik.”
27.	§
A Harmtv. 9. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(5) A fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.
(6)	A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.
(7)	A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől
számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Az
illetékes idegenrendészeti hatóság a kérelmet az ügy irataival és védiratával együtt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak.”
28.	§
A Harmtv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl
igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához - a
tervezett tartózkodás időtartamára - hozzájárult.”
29.	§
A Harmtv. a következő 17/B-17/C. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) A Magyarország területén tartózkodó
a)	érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgár kutatási tevékenységének befejezését követően, illetve
b)	érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgár tanulmányainak sikeres befejezését követően
álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő
Magyarországon.
(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki érvényes álláskeresési vagy
vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt
Magyarországon munkavállalási, jövedelemszerzési és EU Kék kártya kiállítása iránti
kérelmet nyújthat be.
17/C. § (1) Az Európai Unió tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási
engedéllyel rendelkező hallgató hallgatói mobilitási engedély iránti kérelmét, illetve
értesítését Magyarországon nyújthatja be, amennyiben az első tagállam által kiadott
tartózkodási engedélye érvényes.
(2)	Az Európai Unió más tagállama által kiadott kutatási célú engedéllyel rendelkező kutató
kutatói rövid és hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelmét, illetve értesítését, valamint az
ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon
jogszerűen tartózkodó családtag az értesítését vagy a tartózkodási engedély iránti kérelmét
Magyarországon nyújthatja be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási
engedélye érvényes.”
30.	§
A Harmtv. a következő 18/A-18/B. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A tanulmányi célból, kutatás céljából, önkéntes és gyakornoki tevékenység
folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell
10
tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 18.§ (1) bekezdés b)-c)
pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha
a)	a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a)-d) és f)-i)
pontjaiban, a (4) bekezdésben, valamint a 21-22. §-ban, a 22/D. §-ban és a 26. §-ban
meghatározott feltételeknek,
b)	a fogadó szervezet külön jogszabály alapján nem került akkreditálásra,
c)	a fogadó szervezetet elsősorban abból a célból hozták létre, illetve működtetik, hogy
megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását,
d)	a fogadó szervezet vállalkozása a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogszabályok
alapján felszámolás alatt áll vagy állt, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet; ha a fogadó
szervezet nem teljesítette a társadalombiztosításra, az adózásra, a munkavállalói jogokra vagy
a munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit,
e)	a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának valós célja eltér a beutazási és
tartózkodási kérelmében foglaltaktól,
f)	a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem
jelentett be.
(2)	A tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság
megtagadhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja, ha a hallgató
a)	a 20. § (5) bekezdése szerinti feltételeket nem tartja be, vagy
b)	a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt az
oklevelet nem szerzi meg.
(3)	Amennyiben a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonása vagy
meghosszabbítása esetén az elutasítás feltételei az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján
fennállnak, a hallgató a döntés meghozatala előtt a korábbi tanulmányaival azonos képzési
területen tanulmányok folytatását igazolhatja.
(4)	Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély
meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a fogadó
szervezetet be nem jelentett munkavégzés vagy jogellenes foglalkoztatás miatt e törvényben
vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtották.
18/B. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadását
meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a)	nem felel meg a 22/C. §-ban foglalt feltételeknek,
b)	a külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be a kérelmet.
(2)	Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni,
ha a harmadik országbeli állampolgár
a)	vonatkozásában már nem állnak fenn a 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)-i) pontjában
meghatározott feltételek,
b)	Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be, vagy
c)	a 22/C. § szerint kiállított tartózkodási engedély kiállítása után három hónappal nem
igazolja, hogy valódi esélye van állást kapni vagy vállalkozást indítani.”
31. §
A Harmtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár
kap, aki
a)	Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált
köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás
munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert
11
felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi
felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a
felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való
részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,
b)	igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,
c)	befizette a köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat,
d)	igazolja a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-d), ésf)-i) pontjában foglaltakat, és
e)	Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.
(2)	Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt nem kaphat
a)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti
elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
b)	akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben
részesített,
c)	a befogadott,
d)	az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok
miatt felfüggesztették,
e)	a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy,
f)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott
huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében,
gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,
h)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő
munkavállalás céljából lép be az Unió területére.
(3)	A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje
a)	legalább egy év,
b)	ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a képzés időtartamához igazodik.
(4)	A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély alkalmanként legalább egy,
legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
(5)	A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (3) bekezdésben
meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának
érvényességi idejét.
(6)	A tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására
irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem
benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.”
32. §
A Harmtv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú
engedéllyel rendelkezik, és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy
multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött
megállapodásban nem érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú
tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat,
amennyiben külön jogszabály szerinti felsőoktatási intézményben kívánja folytatni
tanulmányai egy részét.
(2)	A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
hallgatónak csatolnia kell
a)	a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,
12
b)	a 13. § (1) bekezdés f)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,
c)	a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és
d)	a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.
(3)	Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú
tartózkodási engedéllyel rendelkezik és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló
uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között
létrejött megállapodásban érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú
engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben a hallgatói
mobilitás gyakorlása érdekében az idegenrendészeti hatóságot külön jogszabályban
meghatározott értesítési lapon és adattartalommal értesíti a hallgatói mobilitási tervéről, a
mobilitás tervezett időtartamáról az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével.
(4)	A hallgatónak a (3) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a (3) bekezdésben
foglaltakon túl mellékelnie kell:
a)	a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,
b)	a 13. § (1) bekezdésf)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,
c)	a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és
d)	a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.
(5)	Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem
vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az (1) bekezdés szerinti hallgatói
mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy a (3) bekezdés szerinti
értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha
a)	az (1) bekezdés szerinti kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott
formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (2)
bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
b)	a (3) bekezdés szerinti értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott
formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (4)
bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
c)	a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát
vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
d)	a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró
idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt vagy
e)	a (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, valamint a (3)
bekezdés szerinti hallgatói mobilitási igazolással a harmadik országbeli állampolgár
legfeljebb háromszázhatvan napig tartózkodhat Magyarország területén.
(7)	Az idegenrendészeti hatóság a (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön
jogszabályban meghatározott adattartalommal igazolást állít ki.”
33.	§
A Harmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár
kaphat,
a)	aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás
alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és
b)	a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett
tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges
anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült
költségeket.
13
(2)	Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat
a)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti
elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
b)	akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben
részesített,
c)	a befogadott,
d)	az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok
miatt felfüggesztették,
e)	a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy,
f)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott
huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében,
gyakornok- munkavállalóként érkezik az Unió területére,
h)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő
munkavállalás céljából lép be az Unió területére.
(3)	A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje
a)	legalább egy év,
b)	ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási
megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.
(4)	A kutatási célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás
érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
(5)	A kutatási célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására
irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem
benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.”
34.	§
A Harmtv. a következő 22/A-22/D. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel
rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat,
amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat
Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel
kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi
kutatószervezetnél kívánja folytatni.
(2)	A rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak
mellékelnie kell
a)	a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,
b)	a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos
időpontok megjelölésével,
c)	a 13. § (1) bekezdésf)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és
d)	a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett
értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal
kifogást emel, ha
a)	az értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és
adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek
nem felel meg,
14
b)	a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy
közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
c)	a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró
idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy
d)	az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.
(4)	Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön
jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti mobilitásra vonatkozó értesítést előterjesztő harmadik
országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított
érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti
kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli
a)	a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,
b)	a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az
azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,
c)	az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.
(6)	Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (5) bekezdés szerinti értesítésével
szemben a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást
emelhet, ha
a)	az (5) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,
b)	ha a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási
engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan
tényt közölt,
c)	ha a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát
vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy
d)	a kutató kutatói rövid távú mobilitási értesítésével kapcsolatosan az idegenrendészeti
hatóság kifogást emelt.
(7)	A kutató családtagjának az (5) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási
igazolásának érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb
száznyolcvan nap, azonban a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az
érvényességi idejét nem haladhatja meg.
(8)	Az idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön
jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.
22/B. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási
engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói hosszú távú mobilitási
tartózkodási engedélyt kaphat, amellyel száznyolcvan napot meghaladóan tartózkodhat
Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel
kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi
kutatószervezetnél kívánja folytatni. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt
maximum 365 napra lehet kiállítani.
(2)	A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem
előterjesztésével egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell
a)	a magyarországi kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,
b)	a hosszú távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos
időpontok megjelölésével,
c)	a 13. § (1) bekezdésf)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és
d)	a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély
kiállítását megtagadja, ha
15
a)	a kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és
adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek
nem felel meg,
b)	a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy
közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
c)	a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró
idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy
d)	az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.
(4)	Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási engedélyt visszavonja, ha
a)	a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,
b)	a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy
közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy
c)	a 18/A. § (1) bekezdésében foglaltak esetén.
(5)	A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában az
eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan
napon belül hozza meg.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató
első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel
rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási
tartózkodási engedélyre, amennyiben kérelméhez mellékeli:
a)	a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,
b)	a kutató hosszú távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az
azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,
c)	az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.
(7)	Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (6) bekezdés szerinti tartózkodási
engedély iránti kérelmét elutasítja, ha:
a)	a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,
b)	a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély
megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt
közölt,
c)	a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát
vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
d)	a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét az
idegenrendészeti hatóság elutasította, vagy az ilyen tartózkodási engedélyét visszavonta,
e)	a kutató első tagállamban kiállított tartózkodási engedélyének érvényességéi ideje lejárt,
f)	az (1) bekezdésben foglalt tartózkodási idő eltelt, vagy
g)	a 18/A. § (1) bekezdésben foglaltak esetén.
(8)	A kutató családtagjának a (6) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási
tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a kutató kutatói
hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a
családtag a saját jogán tartózkodásra nem jogosult.
(9)	A kutató családtagjának a (6) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási
tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb 360 nap, azonban a kutató kutatói
hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének érvényességi idejét nem haladhatja meg.
22/C. § (1) Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat,
a)	aki érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási
tevékenységét befejezte, vagy
16
b)	aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy
tanulmányait sikeresen befejezte,
ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)-i) pontjában meghatározott feltételekkel
és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani
kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás vagy az elvégzett tanulmányok szintjéhez.
(2)	Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli
állampolgár a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapig tartózkodhat Magyarország
területén. Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély érvényességi
idejét erre figyelemmel állapítja meg az idegenrendészeti hatóság.
(3)	Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély nem hosszabbítható
meg.
(4)	Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelem
kiadására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a
kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.
22/D. § (1) Gyakornoki tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy
a)	külön törvényben meghatározott és jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki
szerződés alapján gyakornoki tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén
tartózkodni, és a fogadószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyakornoknak az
engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a
gyakornok a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával
kapcsolatban felmerült költségeket,
b)	a kérelmezést megelőző két évben szerezte meg a gyakornoki tevékenység folytatásához
szükséges felsőfokú végzettségét, vagy, hogy gyakornoki tevékenység folytatásához
megfelelő felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat,
c)	a gyakorlat elvégzéséhez szükséges megfelelő nyelvismerettel rendelkezik.
(2)	Gyakornoki tevékenység céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat
a)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti
elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
b)	akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben
részesített,
c)	a befogadott,
d)	az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok
miatt felfüggesztették,
e)	a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy,
f)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott
huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében,
gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,
h)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő
munkavállalás céljából lép be az Unió területére.
(3)	A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély
érvényességi ideje
a)	legfeljebb hat hónap,
b)	amennyiben a képzési megállapodás hat hónapnál rövidebb, a gyakornoki tevékenység
időtartamához igazodik.
(4)	A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem
hosszabbítható meg.
17
(5)	A gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadására irányuló
kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem
benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.”
35.	§
A Harmtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött
önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván
Magyarország területén tartózkodni, továbbá aki az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének
keretében végez önkéntes tevékenységet.
(2)	Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat
a)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti
elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
b)	akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben
részesített,
c)	a befogadott,
d)	az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok
miatt felfüggesztették,
e)	a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy,
f)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott
huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében,
gyakornok- munkavállalóként érkezik az Unió területére,
h)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás
céljából lép be az Unió területére.
(3)	Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi
ideje
a)	legalább egy év,
b)	ha az önkéntes szerződés érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási
megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.
(4)	Az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására
és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az
érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.”
36.	§
A Harmtv. a 29/A. §-át követően a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:
„A tartózkodási engedély iránti eljárások jogorvoslati szabályai
29/B. § A tartózkodási engedély, valamint a hallgatók vagy kutatók mobilitási tartózkodási
engedély vagy mobilitási igazolás iránti kérelme tárgyában hozott döntéssel szemben a
fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.”
37. §
18
A Harmtv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A 21/A. § (3) bekezdése szerinti, valamint a 22/A. § (1) bekezdése szerinti
mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területére
belépni, amennyiben rendelkezik
a)	érvényes úti okmánnyal,
b)	az első tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel, és
c)	a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással.
(2)	A beléptetést meg kell tagadni, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár
a)	nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
b)	nem rendelkezik a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással,
c)	beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll,
d)	beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
(3)	A 22/A. § (1) bekezdése szerinti kutatói rövid távú mobilitást gyakorló kutató
családtagja jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik
a)	érvényes úti okmánnyal
b)	az első tagállam által kiállított családtagi jogállását igazoló tartózkodási engedéllyel és
c)	a 22/A. § (8) bekezdés szerinti igazolással.”
38.	§
A Harmtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, valamint az
idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból törvényben
meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében a
kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az önálló
beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, vagy az idegenrendészeti
kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból rendelik el, akkor a beutazási és
tartózkodási tilalom időtartamára - a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a
kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek. A javaslatban
foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.”
39.	§
A Harmtv. 45. § (8c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8c) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási
engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját, vagy a kutatói
rövid távú vagy hosszú távú mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgárt vagy
családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell
tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli
áthelyezés célú vagy a kutatás célú és a családi együttélés biztosítása céljából kiadott
tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik
országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 18. § (1) bekezdésében, az (1b)
bekezdésben, illetve (1f)-(1i) bekezdésében, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni.”
40. §
19
(1)	A Harmtv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az önkéntes távozással elrendelt
kiutasítás esetén a kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra,
hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az
idegenrendészeti hatóság kitoloncolja.”
(2)	A Harmtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot
közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A bíróság a keresetlevélről - a
keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt.”
(3)	A Harmtv. 46. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a bíróság az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli
állampolgár (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad és az eljáró idegenrendészeti hatóság
döntését hatályon kívül helyezi, a tárgyalás napján a tárgyaláson jelenlévő feleknek és
érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus
úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság a tárgyalás napját követő három
munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti
hatósággal.
(2b) A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak helye nincs.”
41.	§
A Harmtv. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A bíróság által elrendelt kiutasítás esetében az idegenrendészeti hatóság az elrendelt
kiutasításnak megfelelő beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a bíróság határozatában
meghatározott időtartamban rögzíti az idegenrendészeti nyilvántartásban.”
42.	§
A Harmtv. 48/B. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A visszaadásról rendelkező végzést megtámadó keresetlevelet három napon belül kell
benyújtani.
(3)	A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(4)	A bíróság a keresetlevélről- a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon
belül dönt. A bíróság eljárást befejező határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
(5)	A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező
végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés
végrehajtására.”
43.	§
(1) A Harmtv. 50. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
20
[A (3) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatási költséget köteles megtéríteni:]
„e) a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor,
és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelték el.”
(2)	A Harmtv. 50. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a kutató tartózkodási joga álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából
meghosszabbításra kerül, a kutatószervezet (5) bekezdés szerinti felelőssége csak az
álláskeresési vagy vállalkozási célra kiállított tartózkodási engedély kezdő időpontjáig áll
fenn.
(7)	A fogadó szervezet (4) bekezdés e) pontja szerinti felelőssége a fogadási megállapodás
megszűnését követő hat hónapig áll fenn.”
44.	§
A Harmtv. 59. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az
idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak
meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot
vele is közölni kell. A meghallgatáson hozott határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt
az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell. A meghallgatáson kívül hozott
határozatot a bíróság az érintett harmadik országbeli állampolgárral az őrizet elrendelő
idegenrendészeti hatóság útján közli.”
45.	§
A Harmtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás
elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének
feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell
kijelölni.
(2)	Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy a befogadó
állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság öt
napon belül elrendeli a kötelezettség végrehajtását. A végrehajtási eljárást megindító végzés
ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással -
kifogással élhet. A végrehajtási kifogást a végzés közlését követő nyolc napon belül lehet
előterjeszteni. A közösségi szállás vagy a befogadó állomás elhagyását az idegenrendészeti
hatóság a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki.”
46.	§
(1)	A Harmtv. 65. § (1) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti, vagy
menekültügyi hatósági döntést hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell
végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár]
21
„d) a kiutasító határozatban illetve a bírói kiutasítás végrehajtásáról rendelkező végzésben
meghatározott határnapot követő napig az Európai Unió tagállamainak területét nem hagyta
el.”
(2)	A Harmtv. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A személyi szabadság korlátozása a kitoloncolás foganatosítása során a kitoloncolást
elrendelő hatósági döntésen alapszik.”
(3)	A Harmtv. 65. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a kiutasító döntésében a célországot az
ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik
országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal,
vagy azt egyéb, a kiutasítás célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat
vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás a határozat
közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál
terjeszthető elő. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs
helye.”
47.	§
A Harmtv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § A büntetőeljárás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásának
nem akadálya a folyamatban lévő büntetőeljárás. A kitoloncolás foganatosítható, kivéve, ha a
büntetőügyben eljáró bíró vagy - a vádemelést megelőzően - az ügyész tájékoztatása szerint
a)	a büntetőeljárás a kiutasított harmadik országbeli állampolgár terhelt távollétében nem
folytatható le, vagy
b)	ha külföldre utazási korlátozás elrendelésére került sor a harmadik országbeli
állampolgár terhelttel szemben, vagy
c)	ha a harmadik országbeli állampolgár terhelt a büntetőeljárásban elrendelt személyes
szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.”
48.	§
A Harmtv. 80. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozatot tizenöt napon belül lehet közigazgatási perben megtámadni. A hatóság a
keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3)	A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes az eljárásra. A
bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - kilencven napon
belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt a bíróság személyesen is meghallgathatja.”
49.	§
A Harmtv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„A hontalanság megállapítása feltételei fennállásának felülvizsgálata
22
81/A. § (1) A hontalan státuszt vissza kell vonni, ha a hontalan
a)	az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
b)	új állampolgárságot szerzett;
c)	státuszának megállapítására a 78. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállása ellenére
került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
d)	elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
e)	a hontalanság megállapítására irányuló eljárás során lényeges tényt vagy tényeket
elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve
hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a hontalanság
megállapítását érdemben befolyásolta.
(2)	A visszavonásra irányuló eljárás során a 76-81. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell
alkalmazni.
(3)	A hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság negyvenöt
napon belül dönt.”
50.	§
A Harmtv. IX. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IX. Fejezet
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
1.	cím
Általános szabályok
Hatásköri szabályok
86/A. § E törvény alkalmazásában
a)	idegenrendészeti hatósági ügy:
aa)	a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos valamennyi eljárás,
amely során az idegenrendészeti hatóság döntésével az ügyfél jogát, kötelezettségét és
jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet,
illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti,
ab)	az az eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzést végez,
ac)	a hontalanság megállapítása iránti eljárás,
ad)	a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárás,
ae)	a közrendvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás;
b)	idegenrendészeti hatóság: az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit)
kormányrendelet idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy
jogszabály idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. Az idegenrendészeti
hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
Ügyfél
86/B. § (1) Ügyfél
a)	az a természetes személy, aki beutazása és tartózkodása engedélyezését kéri az
idegenrendészeti hatóságtól,
23
b)	az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, aki (amely) külön jogszabályban
meghatározott meghívólevél hatósági záradékolása iránti kérelmet terjeszt elő,
c)	az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akire (amelyre) nézve az
idegenrendészeti nyilvántartás adatot tartalmaz,
d)	az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akit (amelyet) idegenrendészeti
hatósági ellenőrzés alá vontak,
e)	az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy
kötelezettségét a beutazási és tartózkodási szabályokkal összefüggésben az
idegenrendészeti hatóság megállapította,
f)	az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akivel (amellyel) szemben az
idegenrendészeti hatóság döntését érvényesíti,
g)	az a természetes személy, aki hontalanságának megállapítását kérte,
h)	az a természetes személy, akinek a beutazási és tartózkodási szabályokkal, valamint a
hontalanság megállapításával összefüggésben az idegenrendészeti hatóság által
megállapított jogát vagy kötelezettségét felülvizsgálja az idegenrendészeti hatóság.
(2) A 90 napot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében indult
eljárásban ügyfél a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár.
86/C. § (1) Az idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -az
ügyféli jogutódlás kizárt.
(2)	A jogi személy meghívó - e törvény által meghatározott - jogai és kötelezettségei annak a
polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó - e törvény által
meghatározott - kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti
örökösét terhelik.
(3)	A közrendvédelmi bírság esetében a bírság megfizetésének kötelezettsége a természetes
személy kötelezett halála esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját, a jogi személy
kötelezett esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik.
(4)	Ha a végleges döntéssel megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe
jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával -
lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
(5)	A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést
az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő
megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
Illetékességi szabályok
86/D. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű idegenrendészeti
hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási
helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye található, vagy ahol a jogellenes
magatartást elkövették.
(2)	Amennyiben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi
személy székhelye ismeretlen, az utolsó ismert lakóhelye tartózkodási helye vagy
szálláshelye, illetve jogi személy esetén székhelye irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg,
az idegenrendészeti ügyben külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóság
kizárólagos illetékességgel jár el.
A hatáskör és illetékesség vizsgálata
86/E. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden
szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan
megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi,
24
ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Az idegenrendészeti hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidejűleg tájékoztatja,
amennyiben az áttétel nem lehetséges, a megkeresőt erről tájékoztatja.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.
Nyelvhasználat
86/F. § (1) A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt az idegenrendészeti eljárásban hátrány
senkit sem érhet. Az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban szóban és írásban használhatja az
anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet.
(2)	A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét
(a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemre indult idegenrendészeti
eljárásokban a döntés közlésével felmerülő fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a
jeltolmácsolás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli, az egyéb eljárási
cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a
kérelmező viseli. Az idegenrendészeti hatóság a költségek viseléséről és előlegezéséről
végzésben rendelkezik.
(4)	A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése
hiányában - az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró idegenrendészeti
hatóság viseli.
(5)	Az őrizet meghosszabbítására irányuló eljárásban tartott meghallgatáson felmerült
tolmácsolás költségeit a bíróság viseli. A tolmács kirendeléséről a bíró gondoskodik.
(6)	A hivatalból indult idegenrendészeti eljárás során - halaszthatatlan esetben - tolmácsot az
eljáró idegenrendészeti hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet az
idegenrendészeti hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.
(7)	A vízumeljárásban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos
költségeket az ügyfél viseli.
Megkeresés
86/G. § Az előállítási vagy visszatartási időben elküldött megkeresésre a megkeresett szerv
haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő
lejártáig köteles válaszolni.
A kapcsolattartás általános szabályai
86/H. § (1) A 86/J. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti
hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött
irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell.
(2)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai
úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló
határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.
(4)	Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az
ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.
(5)	A hivatalból indult eljárásokban a kapcsolattartás módját az idegenrendészeti hatóság
választja meg.
25
Adatkezelés és betekintés az eljárás irataiba
86/1. § Az ügyfél vagy annak meghatalmazott képviselője az idegenrendészeti hatóság
döntésének végrehajtása során kizárólag azokba az iratokba tekinthet be, amelyek
megismerése a végrehajtás sikerességét nem akadályozza.
2.	cím
A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások szabályai
Az elsőfokú idegenrendészeti eljárás
A kérelem
86/J. § (1) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelmet az arra jogosult,
külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben szabályozott támogató dokumentumok egyidejű benyújtása mellett
személyesen - ha jogszabály máshogy nem rendelkezik - a kérelem tárgyában döntésre
jogosult idegenrendészeti hatóságnál terjesztheti elő.
(2)	A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró idegenrendészeti hatóság
eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.
(3)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a korlátozottan cselekvőképes vagy a
cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője
nyújtja be. Amennyiben a kiskorú ügyfél a kérelem benyújtásakor a hatodik életévét
betöltötte, a kérelem benyújtásakor meg kell jelennie. A kiskorú idegenrendészeti hatóság
előtti személyes megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.
(4)	A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, a 29/A. § (3)
bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli
állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és
meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy
fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul.
(5)	Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (4) bekezdésben
meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt a hatóság
felhívására személyesen megjelenni.
Hiánypótlás
86/K. § (1) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek
a)	nem felel meg, vagy
b)	megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges,
az eljáró idegenrendészeti hatóság legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(2)	A 86/J. § (1) és (4) bekezdésben meghatározott eljárásokban - a vízumeljárás kivételével -
a kérelem hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél vagy az
ügyfél egyidejű értesítése mellett a foglalkoztató részére az eljáró idegenrendészeti hatóság
azonnal átadja.
(3)	Az eljáró idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére a hiánypótlási felhívás teljesítési
határidejét egy alkalommal - amennyiben az adott ügyfajtára megállapított objektív határidő
lehetővé teszi - legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított
hiánypótlási határidő sem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.
26
(4)	A hiánypótlási felhívás teljesítési határidejének meghosszabbítását engedélyező vagy azt
megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az az idegenrendészeti eljárásban
hozott döntésben támadható meg.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
86/L. § Az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül
elutasítja, ha
a)	az idegenrendészeti hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem
áttételének nincs helye,
b)	a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, illetve a kérelem teljesítésének nincs
jogalapja,
c)	jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem
elkésett, vagy a kérelem idő előtti,
d)	az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és
jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,
e)	a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik.
Az eljárás megszüntetése
86/M. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha
a)	az ügyfél az idegenrendészeti hatóság felhívására nem nyilatkozik vagy az
idegenrendészeti hatóság által kért iratokat határidőben nem csatolta, és ennek hiányában a
kérelem nem bírálható el,
b)	a kérelmező az idegenrendészeti hatóság értesítése vagy felhívása ellenére nem jelent meg
az idegenrendészeti hatóság előtt és távolmaradását előzetesen, vagy amint az őt
megjelenésében akadályozó körülmény elhárult alapos okkal nem mentette ki és ezzel a
tényállás tisztázását akadályozta,
c)	az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban:
előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél az
idegenrendészeti hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget,
d)	az elj árás okafogyottá vált,
e)	az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta,
f)	az ügyfél nem tesz eleget a tolmácsolási, fordítási, szakértői költség-előlegezési
kötelezettségének,
g)	a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfél a
fizetési kötelezettségének az idegenrendészeti hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre
tűzött határidő alatt nem tesz eleget,
h)	hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához
szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható
eredmény,
i)	a hivatalból indult idegenrendészeti eljárás jogsértést nem tárt fel,
j) a 86/E. §-ban foglaltak esetében,
k) érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye, annak oka azonban az eljárás
megindítását követően jutott az idegenrendészeti hatóság tudomására.
(2)	Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kimentésre az idézés napját követő napon
vagy az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárulását követő napon jogosult. A
kimentésnek a személyes megjelenésre kötelezés napját követő öt nap elteltével nincs helye.
27
Az eljárás felfüggesztése
86/N. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése
olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik,
vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése
nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(2)	Az eljárást az idegenrendészeti hatóság akkor is felfüggeszti, ha az ügyben külföldi
szervet kell megkeresni.
(3)	Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet az ügyfél vagy képviselője nem terjeszthet elő.
(4)	Az eljárás felfüggesztése alatt minden határidő nyugszik, az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor a határidők folytatódnak. A felfüggesztés időtartama a törvényben az egyes
eljárásokra meghatározott objektív határidőt nem haladhatja meg.
(5)	A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan,
kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(6)	Az eljárást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7)	Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt az
idegenrendészeti hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.
Az ügyintézési határidő és a határidő számítása
86/O. § (1) Az ügyintézési határidő törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában az idegenrendészeti eljárásban 21 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a
hatósághoz érkezését követő napon kezdődik.
(2)	Hivatalból induló eljárás esetén az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény
elvégzésének napján kezdődik.
(3)	Az ügyintézési határidőbe nem számít bele
a)	az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti
hatóság kijelölésének időtartama,
b)	a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló
felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig
terjedő idő,
c)	az eljárás felfüggesztésének időtartama,
d)	e törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás
időtartama,
e)	az idézés időtartama,
f)	az idegenrendészeti hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar
vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
g)	a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
h)	az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés kivételével a hatósági
megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam,
valamint a hirdetményi közlés időtartama,
i)	a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az
ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének napjától az ellenőrzés eredményéről
történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó
időtartam.
(4)	A fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóság és a felügyeleti szerv eljárása
esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az
eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. Az idegenrendészeti hatóság a
felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.
28
(5)	Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy
ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelemre indult eljárás esetén
az ügyfelet értesíteni kell.
86/P. § Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a
munka szünetel, a határidő - ide értve az ügyintézési határidőt is - a következő munkanapon
jár le.
Igazolási kérelem
86/Q. § (1) Az igazolási kérelemről az az idegenrendészeti hatóság dönt, amelynek eljárása
során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos
igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság bírálja el.
(2)	Az igazolási kérelmet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a mulasztásról való
tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb az
elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc
napon belül lehet előterjeszteni.
(3)	Ha az idegenrendészeti hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat
közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye
igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése
nem postai kézbesítés útján történt.
(4)	Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az igazolási
kérelem elutasítása a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen igénybe vehető
jogorvoslat keretében kifogásolható.
Az idézés
86/R. § (1) Idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, illetve elektronikus levél vagy
külön kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.
(2)	A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút az idegenrendészeti hatóság a törvényes
képviselője útján idézi azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A
tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti az idegenrendészeti
hatóság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte.
(3)	A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben az Ákr. 60. § (1)-(2)
bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett
tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg
vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a
kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő eljárási bírsággal
sújtható.
A tényállás tisztázása és az ügyfél nyilatkozata
87.	§ (1) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az idegenrendészeti hatóság az
ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Az ügyfél nyilatkozatát mind szóban, mind írásban
megteheti. Ha az ügyfél nyilatkozatát szóban teszi, arról az eljáró idegenrendészeti hatóság
jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a jegyzőkönyv felvételére objektív okból nem kerülhet sor, az
idegenrendészeti hatóság feljegyzést készít az ügyfél szóbeli nyilatkozatáról.
(2)	Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az idegenrendészeti ügy
szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve ha a kötelező
adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - eljárási bírsággal sújtható.
29
(3)	Az idegenrendészeti hatóság eljárása során figyelmezteti az ügyfelet jogaira,
kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának
jogkövetkezményeire.
A szakhatósági eljárás általános szabályai
87/A. § (1) A Kormány az e törvényben szabályozott eljárásokban, egyes kérdések
megítélésére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szakhatóságot jelöl ki.
(2)	Az eljáró idegenrendészeti hatóság a szakhatóság megkeresésével egyidejűleg a
szakhatóság tudomására hoz minden olyan tényt, vagy körülményt, amely a szakhatósági
állásfoglalás tartalmát befolyásolhatja. Ha ilyen tény vagy körülmény a szakhatóság
megkeresését követően jut az eljáró idegenrendészeti hatóság tudomására, erről a
szakhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(3)	Amennyiben e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a szakhatósági
eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt
esetben egyszer 15 nappal meghosszabbíthatja, erről az eljáró idegenrendészeti hatóságot
értesíteni kell. A szakhatósági eljárás időtartamába nem számít bele a 86/K. § szerinti
hiánypótlás időtartama, ha a hiánypótlás olyan tényre, vagy körülményre vonatkozik,
amelynek hiányában megalapozott szakhatósági állásfoglalás nem adható ki.
(4)	Amennyiben a szakhatósági eljárásra megállapított határidőn belül a szakhatóság az
állásfoglalást nem közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal, a szakhatósági hozzájárulást -
ha törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - megadottnak kell tekinteni
87/B. § (1) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli
állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi
szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági
állásfoglalását az eljáró idegenrendészeti hatóságnak haladéktalanul megküldi.
(2)	Ha a szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását az
idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé
válásáig egy ízben módosíthatja.
(3)	Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli
elutasításának van helye, illetve ha a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül az eljáró
idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól
függetlenül el kell utasítani.
(4)	A szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti
hatóságra nézve.
(5)	Az eljáró idegenrendészeti hatóság, ha a szakhatósági közreműködés feltételei fennállnak,
a harmadik országbeli állampolgár - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában - a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a
szakhatóság részére. A szakhatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekinthet, illetve
azokról másolatot készíthet.
(6)	A szakhatóság jogszabály erre irányuló felhatalmazása alapján a kérelmezőt
meghallgathatja.
(7)	A szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(8)	A szakhatósági állásfoglalás
a)	tartalmazza a szakhatóság megnevezését,
b)	rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást,
feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását.
30
(9)	A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható
meg.
A bizonyítás eszközei
Az irat
87/C. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az
ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
(2)	A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv,
közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat -
hacsak törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem
következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a
kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai
felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha törvény másként nem
rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
A tanú és hatósági tanú
87/D. § (1) Az idegenrendészeti ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.
(2)	A tanúként idézett személy - az e törvényben meghatározott kivétellel - köteles
tanúvallomást tenni.
(3)	Az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha
a)	a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná, vagy
b)	a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.
(4)	Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti
eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték
mással nem pótolható.
(5)	Aki szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás
megtagadásának jelentőségét, tanúként az idegenrendészeti eljárásban csak akkor hallgatható
meg, ha vallomást kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.
(6)	Az idegenrendészeti eljárásban a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú
meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet.
(7)	Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti
gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.
(8)	Az idegenrendészeti eljárásban nem használható fel bizonyítékként az Ákr. 66. § (2)
bekezdés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek
megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (3) bekezdésben meghatározott jogára.
(9)	Ha a tanú - a cselekvőképtelen tanú kivételével - a tanúvallomás tételi kötelezettségének a
következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság
eljárási bírsággal sújthatja.
87/E. § Az idegenrendészeti hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően
vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját
kezűleg leírja és aláírja, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző
hitelesíti. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú esetén a törvényes
képviselő, érdekellentét esetén az eseti gondnok vagy eseti gyám is aláírja az írásbeli
tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy a tanút meghallgatása
céljából az idegenrendészeti hatóság idézze.
31
Szakértő és tolmács
87/F. § (1) Az idegenrendészeti hatóság költséghatékonysági és egyszerűsítési szempontok
alapján, amennyiben tolmács kirendelésére nincsen lehetősége, az ügyfél beleegyezése esetén,
bármely harmadik személy tolmácskénti eljárását lehetővé teheti, amennyiben az érintett
kétséget kizáróan az ügyféllel közös nyelvet is beszél.
(2)	Amennyiben annak feltételei adottak, és költséghatékonysági vagy biztonsági szempontok
indokolják, zártcélú távközlő hálózat útján is meghallgatható a harmadik országbeli
állampolgár, amennyiben a meghallgatás helyszíne, a meghallgatott személy vagy a tolmács
tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot
egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
(3)	Amennyiben a meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történik, a harmadik
országbeli állampolgár jogi képviselője a meghallgatás helyszínén lehet jelen.
(4)	A meghallgatás kezdetén az idegenrendészeti hatóság megállapítja az eljáró tolmács
személyazonosságát. Az eljáró idegenrendészeti hatóság felhívja a tolmácsot, hogy
nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül
eljárni.
Az eljárás akadályozásának következményei és az eljárási bírság
87/G. § Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő
megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb
résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását
akadályozza, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.
Jegyzőkönyv és feljegyzés
87/H. § Kép- és hangfelvétel rögzítése esetén az ügyfél kérelmére az idegenrendészeti hatóság
a kép- és hangfelvételről készített, Ákr. 78.§ (2) bekezdésnek megfelelő feljegyzést ad ki.
A képviselet szabályai
87/I. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását e törvény eltérő rendelkezése
hiányában,
a)	helyette
aa)	törvényes képviselője,
ab)	a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező
házastársa,
ac)	eltartott felmenő esetén a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási
jogosultsággal rendelkező nagykorú gyermeke vagy
ad)	az ügyfél, illetve törvényes képviselője, házastársa vagy eltartott felmenő esetén nagykorú
gyermeke által meghatalmazott személy, továbbá
b)	az ügyfél és meghatalmazott képviselője együtt
is eljárhat.
(2)	A kilencven napot nem meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító vízum iránti
kérelem ügyében kizárólag az ügyfél vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró
meghatalmazott járhat el.
32
(3)	Az idegenrendészeti eljárásban a jogi képviselet alatt a külön jogszabályban meghatározott
ügyvédi tevékenységet, jogi képviselő alatt a külön jogszabályban meghatározott ügyvédi
tevékenység folytatására jogosultat kell érteni.
(4)	Amennyiben az ügyfél idegenrendészeti őrizetben tartózkodik, a képviseletet csak jogi
képviselő láthatja el.
(5)	Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az idegenrendészeti hatóság az eljáró személy
képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát e
törvényben meghatározott módon köteles igazolni.
(6)	Amennyiben a meghatalmazott jogi képviselő az eljárás során akadályoztatva van,
helyettesítéséről gondoskodni köteles. A meghatalmazott jogi képviselő akadályoztatására
hivatkozással sem a hiánypótlási határidő meghosszabbítását nem lehet kérni, sem pedig
igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az idegenrendészeti hatóság az ezen az alapon
előterjesztett kérelmet végzéssel öt napon belül elutasítja.
87/J. § (1) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell
foglalni. A meghatalmazást a megbízónak és a képviselőnek saját kezű aláírásával,
elektronikus ügyintézés esetén a dokumentum hitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie.
(2)	A képviselő köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első
kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
(3)	A harmadik országbeli állampolgár által adott, belföldön kelt meghatalmazáshoz csatolni
szükséges a meghatalmazás keltezésekor a harmadik országbeli állampolgár magyarországi
tartózkodását igazoló dokumentumot.
(4)	A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell
foglalni, és ha e törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más
nem következik, a meghatalmazást a kiállítás helye szerinti államban működő magyar
külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítésével kell ellátni. A nem magyar nyelven
kiállított meghatalmazás csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(5)	A meghatalmazás a teljes idegenrendészeti eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre
szólhat.
(6)	A teljes idegenrendészeti eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az idegenrendészeti
eljárással, valamint a közigazgatási perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre.
(7)	A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való
megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől hatályos.
87/K. § (1) Az idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság visszautasítja a
képviselő eljárását, ha a képviselő
a)	nyilvánvalóan nem alkalmas az idegenrendészeti eljárásban a képviselet ellátására, vagy
b)	képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy
a csatolt meghatalmazás az e törvényben szabályozott követelményeknek nem felel meg és
azt az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy
c)	az idegenrendészeti eljárás során magatartásával a tényállás tisztázását akadályozza, illetve
az idegenrendészeti eljárás indokolatlan elhúzására törekszik, az eljárás lefolytatását egyéb
módon érdemben akadályozza.
(2)	A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el
személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Amennyiben
az ügyfél a hatóság felhívása ellenére a képviselet ellátására alkalmas képviselőről nem
gondoskodik és ügyében személyesen sem jár el, az idegenrendészeti hatóság az
idegenrendészeti eljárást megszüntetheti.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a képviselő visszautasításáról végzésben dönt, mely ellen az
(1)	bekezdés a) és c) pontjában szabályozott esetekben önálló fellebbezésnek van helye. Az
(1)	bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs
33
helye, a végzés az idegenrendészeti hatóság határozatával vagy megszüntető végzésével
együtt támadható meg.
(4)	Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat az
idegenrendészeti hatóság - a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével - a képviselő
részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt
egyidejűleg értesíti.
3.	cím
Az idegenrendészeti hatóság döntései
Határozat és végzés
87/L. § (1) Az idegenrendészeti hatóság - törvényben meghatározott kivétellel - az
idegenrendészeti eljárás érdemében határozatot hoz, az idegenrendészeti eljárás során
felmerült minden más kérdésben végzésben dönt.
(2)	A vízumkérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy
határozattal utasítja el.
(3)	A tartózkodási engedély iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási
engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.
(4)	A nemzeti, ideiglenes, EK letelepedési engedély iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti
hatóság a huzamos tartózkodásra jogosító engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy
határozattal utasítja el.
(5)	Az idegenrendészeti hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe
foglalja, vagy az ügyiratra feljegyzi.
(6)	A (2)-(5) bekezdésekben szabályozott esetekben, ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a
vízum, tartózkodási engedély, nemzeti, ideiglenes, EK letelepedési engedély iránti
kérelemnek teljesen helyt ad, elegendő a döntés tényét az ügyiratra felvezetni. Ebben az
esetben amennyiben az idegenrendészeti eljárásban szakhatóság is részt vett, az
idegenrendészeti hatóság a döntéséről a szakhatóságot értesíti.
87/M. § (1) A döntés tartalmazza az eljáró idegenrendészeti hatóság, az ügyfél és az ügy
azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a
szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a
felmerült eljárási költséggel -, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a
szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt
megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság döntéseinek tartalmával kapcsolatban az egyes ügytípusok
vonatkozásában törvény vagy kormányrendelet további részletszabályokat határozhat meg.
(3)	Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell
megállapítani.
(4)	Az önállóan nem fellebbezhető egyszerűsített végzés indokolásának elegendő a döntést
megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmaznia.
(5)	A visszairányítás tárgyában hozott döntés formai és tartalmi követelményeire a Schengeni
Határellenőrzési Kódexben foglalt rendelkezések az irányadóak.
A döntés közlése
87/N. § (1) A határozatot az idegenrendészeti hatóság közli az ügyféllel, a képviselővel és az
ügyben eljárt szakhatósággal. Amennyiben a döntés mind az ügyféllel, mind a képviselővel
közlésre került, úgy a joghatások az ügyféllel történő közlés napjával állnak be.
34
(2)	Amennyiben a döntés az ügyiratra kerül felvezetésre, az idegenrendészeti hatóság a
döntéséről az ügyfelet, a képviselőt és a szakhatóságot tájékoztatja.
(3)	A végzést az idegenrendészeti hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,
és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.
(4)	Az idegenrendészeti eljárásban hozott döntéseket - az e törvényben foglalt eltérésekkel -
kézbesítés útján kell közölni.
(5)	A jelen levő ügyféllel az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is
közölni kell
a)	a határozatot;
b)	a bíróságnak a határozat ügyében indult közigazgatási perben hozott határozatát;
c)	az őrizet meghosszabbítása tárgyában meghallgatáson hozott vagy az őrizetet elrendelő
idegenrendészeti hatóság útján közölt bírósági határozatot.
(6)	A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá
kell íratni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak,
amennyiben az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.
(7)	A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság döntését az első fokú döntést hozó hatóság
útján kézbesíti.
(8)	Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi
úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a
döntést hozó idegenrendészeti hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és az
idegenrendészeti hatóság honlapján kell közzétenni.
(9)	Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat, valamint a kiutasítást és
beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél
részére történő hirdetményi úton történő közlése - a (8) bekezdéstől eltérően - a határozat
rendelkező részének az idegenrendészeti hatóság honlapján való közzétételével történik. Az
önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot, valamint a közrendi,
közbiztonsági, valamint nemzetbiztonsági érdek sérelmére tekintettel hozott kiutasító,
valamint beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek
kell tekinteni.
(10)	Amennyiben külföldi cím esetén a postai kézbesítés nyomon követésére nincs lehetőség
vagy az első kézbesítés sikertelen volt, a határozat és a végzés közlése a hirdetményi közlés
szabályai szerint történik.
A kézbesítés szabályai
87/O. § (1) Nem természetes személy címzett, vagy az ügyfél meghatalmazott jogi
képviselője csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.
(2)	A 35/C. § (4) bekezdésében szabályozott esetet kivéve kézbesítési meghatalmazott az
idegenrendészeti eljárásban nem járhat el.
4.	cím
Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás
Hatósági bizonyítvány
88.	§ (1) A hatósági bizonyítvány határozat.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével
-	idegenrendészeti státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
35
(3)	Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel az idegenrendészeti
hatóság nem rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását
megtagadja.
Hatósági igazolvány
88/A. § (1) A hatósági igazolvány határozat.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság - jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal -
az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
(3)	Ha a hatósági igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság vagy hivatalos személy
megállapítja, hogy a hatósági igazolvány vagy az abba tett bejegyzés hamis, illetve valótlan, a
hatósági igazolványt átvételi elismervény kiállítása mellett a további eljárás céljából elveszi.
Hatósági nyilvántartás
88/B. § (1) Az idegenrendészeti hatóság törvényben meghatározott adatokról, törvényben
meghatározottak szerint közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásaiba történt bejegyzés
határozat.
(3)	Az ellenkező bizonyításáig az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett
nyilvántartásába bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy fennáll, és az idegenrendészeti
hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásából törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll
fenn.
5.	cím
Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzése
Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja
88/C. § (1) E törvény idegenrendészeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az idegenrendészeti
hatóság hatósági ellenőrzésére az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság ellenőrzi az idegenrendészeti eljárásokban a jogszabályi
feltételek fennállását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok számára a
jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás
jogának a gyakorlását.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja a jogszabályban előírt feltételek
és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálata, illetve, hogy az idegenrendészeti hatóság
feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek az
idegenrendészeti hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá
amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását.
(4)	Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének eszközei:
a)	adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével, nyilatkozat tételével
megvalósuló ellenőrzés, vagy
b)	helyszíni ellenőrzés.
A helyszíni ellenőrzés
88/D. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatósági ellenőrzés célja érdekében a tartózkodási
jogosultság alapjául szolgáló tényállás tisztázása során helyszíni ellenőrzés lefolytatására
jogosult.
36
(2)	A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik,
hogy az idegenrendészeti eljárás keretében a tényállás tisztázása érdekében, mely személyt,
tevékenységet, magatartást, körülményt vizsgál.
(3)	A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság jogosult különösen
a)	a benyújtott nyilatkozatok valóságtartalmát,
b)	a kérelemhez csatolt szerződések, iratok, dokumentumok valóságtartalmát,
c)	külföldi munkavállaló munkavégzésének leendő és fennálló feltételeit, körülményeit,
d)	külföldi munkavállaló jogszerű foglalkoztatásának a feltételeit,
e)	vállalkozás működésével kapcsolatos körülményeket, feltételeket,
f)	családi együttélés feltételeit, körülményeit,
g)	lakhatás feltételeit, körülményeit,
h)	megélhetés feltételeit
vizsgálni.
A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok
88/E. § (1) Ha a tényállás tisztázásához ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: ellenőrzés
tárgya) megtekintése vagy személy megfigyelése szükséges, az idegenrendészeti hatóság
helyszíni ellenőrzést rendelhet el. Az ellenőrzést az arra irányuló megkereséstől számított
húsz napon belül le kell folytatni és annak eredményéről a megkeresőt tájékoztatni kell.
(2)	Az ellenőrzés tárgyának birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt - ha a
helyszíni ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti - a helyszíni ellenőrzésről előzetesen
-	legalább három nappal a tervezett helyszíni ellenőrzést megelőzően - értesíteni kell.
(3)	Amennyiben az ellenőrzés tárgyának birtokosa távol van - ha jelenléte nem szükségszerű
-	az nem akadálya a helyszíni ellenőrzés megtartásának.
(4)	Ha az ellenőrzés tárgyának birtokosa természetes személyazonosító adatainak és
lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a helyszíni ellenőrzésen az ügyfél jelen lehet.
A helyszíni ellenőrzés megindítása és lefolytatása
88/F. § (1) A helyszíni ellenőrzés lefolytatására az idegenrendészeti hatóság szolgálati
igazolvánnyal rendelkező kormánytisztviselője jogosult.
(2)	A helyszíni ellenőrzést napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni, de indokolt esetben
ettől az idegenrendészeti hatóság eltérhet.
(3)	A helyszíni ellenőrzés megtartása során az ellenőrzés alá vont személy, illetve az ingó,
ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles tűrni a vizsgálatot és köteles olyan magatartást
tanúsítani, mely az ellenőrzés lefolytatását nem akadályozza.
(4)	Magánszemély lakásában az idegenrendészeti hatóság akkor jogosult a helyszíni
ellenőrzést lefolytatni, ha az ingatlan az ügyfél vagy hozzátartója volt, jelenlegi vagy jövőbeni
lakóhelye, tartózkodási helye, szálláshelye vagy valószínűsíthető, hogy ott az ügyfél
fellelhető.
(5)	A helyszíni ellenőrzés során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen
a)	a vizsgált területre, építménybe és egyéb létesítménybe, üzleti, üzemi vagy az egyéb
gazdasági tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe belépni,
b)	bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,
c)	a helyszínről, ingó, ingatlanról, magánszemélyről, annak tevékenységéről,
munkafolyamatokról fényképet vagy kép - és hangfelvételt készíteni,
d)	felvilágosítást kérni, illetve
e)	további egyéb bizonyítást lefolytatni.
37
(6)	A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy
eljárási bírsággal sújtható.
Az idegenrendészeti hatóság által alkalmazható intézkedések a hatósági ellenőrzés során
88/G. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvényben, valamit e törvény végrehajtására
kiadott kormányrendeletben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult
a)	a külföldit, vagy
b)	egyéb magánszemélyt - amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy a magánszemély
kapcsolatban áll a külföldivel vagy annak magatartásával -
személyazonosságának igazolására felhívni.
(2)	Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A
személyazonosság igazolására elsősorban a személyazonosító igazolvány, útlevél,
tartózkodási jogot igazoló okmány szolgál. Külföldi személy kivételével elfogadható továbbá
minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható, illetve
a hatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja
igazolásként.
(3)	Amennyiben az igazoltatás során az idegenrendészeti hatóság azt állapítja meg, hogy a
külföldi jogszerű magyarországi tartózkodását igazolni nem tudja, az idegenrendészeti
hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az idegenrendészeti hatóság a rendőrség
kiszállásáig az érintettet a helyszínen feltartóztathatja.
(4)	Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az
idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A rendőrség
kiszállásáig az érintettet az idegenrendészeti hatóság a helyszínen feltartóztathatja.
(5)	Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az
igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
(6)	Ha az ügyfél, képviselője, illetve a tanú a személyes megjelenési kötelezettségének
szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az
illetékes idegenrendészeti hatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés
foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.
Az idegenrendészeti hatóság jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során
88/H. § (1) A hatósági ellenőrzést végző személy, az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre
történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a szolgálati
igazolvánnyal igazolni.
(2)	A hatósági ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során köteles a tényeket,
körülményeket, adatokat értékelni, hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az
ügyfelet az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.
(3)	Az elrendelt helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a
döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha
törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi.
(4)	Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az ügyfél,
képviselője nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv,
feljegyzés, egyszerűsített jegyzőkönyv, más hatóság nyilvántartásából származó vagy
nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.
(5)	Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket
is köteles feltárni.
Az ügyfél jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során
38
88/I. § (1) Az ügyfél köteles az idegenrendészeti hatósággal az ellenőrzés során
együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a hatósági ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2)	Az ügyfél jogosult
a)	az ellenőrzést végző személyazonosságáról meggyőződni,
b)	az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c)	megfelelő képviseletről gondoskodni.
(3)	Az ügyfél (2) bekezdés c) pontja szerinti jogának gyakorlása a hatósági ellenőrzés
eredményes és ésszerű időn belüli lefolytatását nem veszélyeztetheti.
(4)	Kérelemre indult idegenrendészeti eljárásban az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés
során keletkezett iratokba betekinteni.
(5)	Hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfélnek joga van a hatósági
ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban
felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet, feljegyzést megismerni, és a
jegyzőkönyv, feljegyzés átadását, kézbesítését követően, elektronikus formában 3 napon belül
észrevételt tenni.
Az eljárási cselekmények rögzítése
88/J. § (1) A szóbeli kérelemről - ha azt nyomban nem teljesítik -, valamint a tényállás
tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről - amennyiben annak feltételei
fennállnak - jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.
(2)	Amennyiben a hatósági ellenőrzés helyszínén
a)	ügyfélként vagy tanúként meghallgatható személy nem tartózkodik, vagy
b)	a jelenlévők ügyfélként vagy tanúként történő meghallgatása - a fennálló egyedi
körülmények miatt - nem lehetséges, vagy
c)	a helyszínen tartózkodó ügyfél vagy tanúként meghallgatandó által használt idegen nyelvet
az ügyintéző nem beszéli, vagy tolmács biztosítása nem megoldható,
az eljáró idegenrendészeti hatósági személy a hatósági ellenőrzésről feljegyzést készít.
(3)	Amennyiben jegyzőkönyv felvételének feltételei a helyszínen nem állnak fenn, legalább
két hatósági személynek kell a vizsgált helyszínen jelen lennie, akik az utólag készített
feljegyzésben foglaltakat igazolják.
(4)	A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekmény helyszínén
tartózkodó személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a
cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A
jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést.
(5)	A feljegyzést az eljáró két hatósági személy, a jegyzőkönyvet az eljáró ügyintéző és az
eljárási cselekményen résztvevő személyek aláírják.
(6)	Az idegenrendészeti hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt
készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén az utólag készült feljegyzésben csak az eljárási
cselekményen résztvevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés
helyét, idejét kell feltüntetni.
(7)	A feljegyzést az ügyfél és az idegenrendészeti eljárás más résztvevője az eljárás során az
iratokba való betekintéssel megismerheti.
6.	cím
Hivatalból indított eljárás
39
88/K. § (1) A hivatalból indított idegenrendészeti eljárásokban a kérelemre indult
idegenrendészeti eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az e címben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Amennyiben az idegenrendészeti hatóság törvényben szabályozott jogok vagy
kötelezettségek megsértését észleli, az eljárás megindítására okot adó körülmény tudomására
jutása esetén hivatalból idegenrendészeti eljárást indít.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság hivatalból indít idegenrendészeti eljárást abban az esetben is,
ha
a)	erre bíróság kötelezte,
b)	erre felügyeleti szerve utasította,
c)	ezt egyébként jogszabály előírja.
(4)	Ha az idegenrendészeti hatóság előtt jelen nem lévő ügyféllel szemben kerül sor hivatalból
indított idegenrendészeti eljárás megindítására, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet az
idegrendészeti hatóság előtt való megjelenésre idézi, melyben megjelöli annak okát. Az
idézésre az e törvényben szabályozottak irányadóak.
(5)	Az idegenrendészeti hatóság előtt megjelent ügyfelet az idegenrendészeti hatóság
tájékoztatja a vele szemben hivatalból megindult idegenrendészeti eljárás okairól, eljárási
jogairól és kötelezettségeiről.
(6)	A hivatalból indított eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles
közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet
jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy
valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a
tanúvallomást megtagadhatná.
7.	cím
Hatósági intézkedések
A zár alá vétel
88/L. § (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy
a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, az idegenrendészeti
hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a
továbbiakban: zár alá vétel).
(2)	A zár alá vételt elrendelő, valamint a zár alá vétel megszüntetése iránti kérelmet elutasító
végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
88/M. § A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő
közreműködését veszi igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben a tárolt adatok
személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az idegenrendészeti
eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig
van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban tárolt adatokat az
idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot
rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni.
88/N. § (1) Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az az
idegenrendészeti eljárás lezárulását követően sem adható ki.
(2)	Az ügyféltől zár alá vett pénzt a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség
biztosítására vissza lehet tartani.
40
(3)	Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem
adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év
elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.
8.	cím
Jogorvoslat
A jogorvoslat szabályai
88/O. § A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e címben foglalt eltérésékkel
kell alkalmazni.
88/P. § (1) Az idegenrendészeti hatóság határozata ellen, ha törvény másként nem
rendelkezik, jogorvoslatnak van helye.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt e
törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek
hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében
gyakorolható.
Fellebbezés
88/Q. § (1) A fellebbezési kérelem benyújtására - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül van lehetőség -
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az első fokon eljáró idegenrendészeti hatóságnál.
(2)	A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés
meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.
(3)	Önálló fellebbezésnek van helye
a)	a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
b)	e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárást megszüntető,
c)	az e törvényben meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
d)	az eljárási bírságot kiszabó,
e)	a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
f)	az irat-betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott első fokú végzés
ellen.
(4)	Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt a fellebbezés
beérkezésétől számított tíz napon - szakhatóság eljárása esetén tizenöt napon - belül terjeszti
fel a másodfokú hatósághoz, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a megtámadott döntést a
fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a
fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést
megelőzően visszavonták. Az első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a
felterjesztéssel egyidejűleg a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.
(5)	Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a
határidő az ennek helyt adó döntés véglegessé válását követően kezdődik. Ha az ügyfél
költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a határidő a döntés véglegessé válását követően
kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóságnál
nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó
idegenrendészeti hatósághoz érkezésével kezdődik.
(6)	Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság megküldi a fellebbezést a
szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést
hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését. A szakhatóság az
állásfoglalását a fellebbezés alapján módosíthatja vagy visszavonhatja.
41
(7)	A határozattal szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje huszonegy nap, a
végzéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje nyolc nap.
(8)	Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság döntésével szemben fellebbezésnek van helye és a
másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát
követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a
másodfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a döntés megsemmisítése mellett az
ügyben első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja,
vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
(9)	A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben
nincs helye fellebbezésnek.
(10)	Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
a)	az elkésett fellebbezést,
b)	a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
c)	az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és
d)	a (2) bekezdésben foglaltak megsértésével benyújtott fellebbezést.
(11)	Ha az ügyfél a (12) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be
kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó
hatóság bírálja el.
(12)	A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi
vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy
díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött
határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.
A közigazgatási per
88/R. § (1) Az idegenrendészeti eljárások ügyében indult közigazgatási perben - e törvény
eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított -
hatvan napon belül dönt.
(2) A VIII. fejezetben szabályozott eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság által hozott
határozatot a bíróság nem változtathatja meg.
9.	cím
A végrehajtás szabályai
89.	§ (1) Ha az ügyfél az idegenrendészeti hatóság véglegessé vált döntésében foglalt
kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A végrehajtásról e törvény eltérő rendelkezése
hiányában végzéssel kell rendelkezni.
(2)	A végrehajtást elrendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a végrehajtást hivatalból rendeli el.
89/A. § Az e törvény alapján elrendelt pénzfizetési kötelezettség végrehajtását - ha törvény
vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja.
89/B. § (1) A törvény vagy végrehajtási rendelet alapján meghatározott pénzfizetési
kötelezettség - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljesítési határidő utolsó napjától
számított három év elteltével évül el.
(2)	Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező
döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be az
eljárási bírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.
(3)	Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett eljárási bírság végrehajtása iránt tett
intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
42
(4)	Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év
elteltével nincs helye végrehajtásnak.
90.	§ (1) Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb - pénzfizetési kötelezésnek nem
minősülő - kötelezés, az arról rendelkező döntés véglegessé válásától számított öt év
elteltével évül el.
(2)	A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
(3)	Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével a határozat nem
hajtható végre.
91.	§ A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha
a)	a követelés elévült, és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri, vagy
b)	a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.
10.	cím
Az eljárási költség, az eljárási költség viselése és előlegezése
92.	§ (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az idegenrendészeti eljárás során felmerül.
(2)	A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások díját külön jogszabály határozza meg.
(3)	Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró
idegenrendészeti hatóság viseli.
(4)	A bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyítást indítványozó fél előlegezi.
(5)	Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban a felmerülő
költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi, a hatóság
elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a
hatóságnál előzetesen helyezze letétbe.
11.	cím
Jogi segítségnyújtás
92/A. § A harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítással kapcsolatos idegenrendészeti
eljárásokban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén jogi segítséget vegyen
igénybe, jogi képviselőt bízzon meg. A hatóság a jogi tanácsadáshoz - szükség esetén tolmács
biztosítása útján - segítséget nyújt.
92/B. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről
szóló határozat közigazgatási perben való megtámadásához - kérelem alapján - külön
jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság a véglegessé vált kiutasító határozat megtámadásához
szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a kiutasító határozat egy
példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon, elektronikus levél) útján
továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.
12.	cím
Egyéb eljárási szabályok
92/C. § Az e törvény által szabályozott eljárások során az e törvényben meghatározott
eltérésekkel alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény
1.	1-6. §-át,
2.	20. § (1) és (4) bekezdését,
43
3.	22. §-át,
4.	23. § (1)-(3) és (5) bekezdését,
5.	24-28. §-át
6.	33-34. §-át,
7.	52. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdését,
8.	53. § (1), (4) és (5) bekezdését,
9.	54. §-át,
10.	58-62. §-át,
11.	66. § (2) bekezdését,
12.	67. § (1)-(4) és (6) bekezdését,
13.	71-73. §-át,
14.	77. § (2) és (3) bekezdését,
15.	78. §-át,
16.	82. §-át,
17.	84.§-át,
18.	85. § (5) bekezdését,
19.	86. §-át,
20.	88. § (2) bekezdését,
21.	90-91. §-át,
22.	108-110. §-át,
23.	113-115. §-át,
24.	120-123. §-át,
25.	131-136. §-át.
51.	§
A Harmtv. 106. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis
által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe
tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”
52.	§
A Harmtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:
„110/A. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017.
évi ........ törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.1.
hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó, a Módtv.1.-gyel megállapított rendelkezéseit
a)	a Módtv.1. hatálybalépésekor még el nem rendelt, és
b)	a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(3)	Az e törvény alapján a Módtv.1. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági
döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”
53.	§
A Harmtv. 111. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
44
„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az idegenrendészeti hatósági eljárásokban
rendeletben
a)	kijelölje közreműködő szakhatóságokat,
b)	meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását
kialakítja,
ba) meghatározza az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, a
szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat,
c)	meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság
és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
54.	§
A Harmtv. 120. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
55.	§
A Harmtv.
a)	20/E. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább három, legfeljebb tizenkét hónapos”
szövegrész helyébe a „legalább három hónapos” szöveg;
b)	20/E. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább három, legfeljebb hathónapos” szövegrész
helyébe a „legalább három hónapos” szöveg;
c)	29. § (2) bekezdés e) pontjában, 45. § (3) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész
helyébe a „végleges” szöveg;
d)	38. § (2) bekezdés d) pontjában, 46. § (4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 68. §
(1)	bekezdés c) pontjában, 96. § (3) bekezdésében, 96/A. §-ában, 99. § (3) bekezdésében a
„jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg;
e)	43. § (2) bekezdés f) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált
döntésben” szöveg;
f)	110. § (3), (4) és (14) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen”
szöveg;
g)	50. § (2) bekezdésében a „lefoglalhatja” szövegrészek helyébe a „zár alá veheti” szöveg;
h)	67. § (3) bekezdésében a „lefoglalja” szövegrész helyébe a „zár alá veszi” szöveg
lép.
56.	§
Hatályát veszti a Harmtv.
a)	9. § (8) bekezdése,
b)	46. § (1) bekezdés e) pontja,
c)	120. § (1) bekezdés g) és h) pontja.
45
12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
57.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt
áll, elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékjogot élvez, vagy akire nézve a
menekültügyi nyilvántartás adatot tartalmaz.”
58.	§
A Met. 2. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„ n) az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szakhatóság, a
szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője.”
59.	§
A Met. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság jogerős határozatában
olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélt el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó
szabadságvesztés büntetést rendel.”
60.	§
A Met. 10. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozatot megtámadó
keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az
ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(6)	A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon
belül dönt.
(7)	A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
61.	§
A Met. 17. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozatot - a 10. § (5)-(7)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági úton megtámadhatja.”
62. §
46
A Met. 25. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A menedékes jogállás megszűnik, ha)
,f a menedékes magyar állampolgárságot szerez.”
63.	§
A Met. 25/D. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A befogadott jogállás megszűnik, ha)
„c) a befogadott magyar állampolgárságot szerez.”
64.	§
A Met. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi
feltételeit korlátozta vagy megvonta, vagy a 30. § (2) bekezdés alapján döntött, az erről
rendelkező határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A
menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul
megküldi a bíróságnak.
(2)	A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés
végrehajtására.
(3)	A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon
belül dönt.
(4)	A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
65.	§
A Met. 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a
menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított
huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál az
ügyfél által beszélt nyelv feltüntetésével az illetékes járásbíróság általi tolmácskirendelés
érdekében. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát,
amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal
hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt
többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat
hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének
napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A
menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.”
66.	§
A Met. 31/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
47
„(3) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve a
menekültügyi őrizet elrendelésével szemben a döntés közlésétől számított három napon belül
kifogással élhet.”
67.	§
A Met. 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bíróság határozatát az elismerését kérővel és a menekültügyi hatósággal, valamint a
jogi képviselőjével, illetve az ügygondnokával kell közölni. A meghallgatáson hozott végzést
kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni
kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az elismerését kérővel az őrizet
végrehajtását foganatosító hatóság útján közli.”
68.	§
A Met. 32. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint a befogadott ellátása és támogatása”
69.	§
A Met. 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozat három napon belül közigazgatási perben
megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(2)	A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés
végrehajtására.
(3)	A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon
belül dönt.
(4)	A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
70.	§
A Met. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„ VI/A. Fejezet
AZ E TÖRVÉNY ÁLTAL SZABÁLYOZOTT ELJÁRÁSOK SORÁN
ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
32/C. § Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról
szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
a)	1-6. §,
b)	20. § (1) bekezdés,
c)	22-24. §,
d)	27-28. §,
e)	29. § (2)-(3) bekezdés,
f)	53-54. §,
48
g)	113. § (2) bekezdés a) és c) pont,
h)	114. § (2) bekezdés,
i)	122. §
előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az eljárás megindítása
32/D. § (1) A kérelem az ügyfélnek egy olyan nyilatkozata, mely alapján a menekültügyi
hatóság hatósági eljárás lefolytatását kezdi meg.
(2)	A kérelmet személyesen írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.
(3)	A menekültügyi hatóság határidő megjelölésével a kérelmezőt hiánypótlásra vagy
nyilatkozattételre szólíthatja fel, amennyiben a kérelem elbírálásához további adatra, iratra
van szükség. A hiánypótlási vagy a nyilatkozat megtételére irányuló felhívásnak tartalmaznia
kell a mulasztás jogkövetkezményeire történő utalást.
32/E. § (1) A menekültügyi hatóság hivatalból megindítja az eljárást, ha
a)	az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
b)	erre a menekültügyért felelős miniszter vagy bíróság kötelezte,
e)	ezt egyébként jogszabály előírja.
(2)	A hivatalból indított eljárás megindításáról az ügyfelet a menekültügyi hatóság értesíti.
(3)	Az értesítés tartalmazza
a)	az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az
ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali
elérhetőségét, és
b)	az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást.
(4)	Mellőzhető az értesítés, ha az eljárás megindítása után a menekültügyi hatóság nyolc
napon belül dönt.
32/F. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet annak érdemi megvizsgálása nélkül végzéssel
elutasítja, ha
a)	a hozzá benyújtott kérelem elbírálására nincs joghatósága,
b)	a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
c)	a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik.
(2)	A menekültügyi hatóság a nem hatáskörébe tartozó megkeresést - ha az megállapítható -
az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek 8 napon belül megküldi. A
menekültügyi hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidőben tájékoztatja,
amennyiben az áttétel nem lehetséges, erről a megkeresőt tájékoztatja.
Határidő
32/G. § (1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a menekültügyi hatósághoz történő
megérkezését követő napon, hivatalból indított eljárás esetén az első eljárási cselekmény
elvégzésének napján kezdődik. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztésének
ideje a postára adás napja.
(2)	Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, a
menekültügyi hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt egy alkalommal
legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja.
49
(3)	Az ügyintézési határidőbe nem számít be
a)	az eljárás felfüggesztésének,
b)	a hiánypótlás és a nyilatkozattétel teljesítésének,
c)	a kérelem, és egyéb irat lefordításának,
d)	a szakértői vélemény elkészítésének,
e)	a szakhatósági eljárásnak,
f)	a megkeresés teljesítésének
időtartama.
(4)	A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó
cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény
kifüggesztésének és levételének napja.
(5)	A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál
fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap
utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a menekültügyi hatóságnál a
munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.
(6)	A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
Az eljárás felfüggesztése
32/H. § (1) A menekültügyi hatóság az eljárást végzéssel felfüggeszti, ha döntés
meghozatalához olyan előkérdés tisztázása szükséges, mely
a)	bíróság hatáskörébe tartozik, vagy
b)	ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a menekültügyi
hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan
nem dönthető el.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság az előkérdés tisztázása iránt
végzés megküldésével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Az (1) bekezdés
szerinti szervek az előkérdés eldöntése érdekében soron kívül járnak el. Amennyiben az (1)
bekezdés b) pontja szerinti megkeresés nem hatósági eljárás lefolytatására irányul, a
megkeresett szerv a megkeresést 5 napon belül teljesíti.
(3)	Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a
menekültügyi hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.
(4)	A menekültügyi eljárásokban nincs helye ügyféli kérelemre az eljárás felfüggesztésének.
Az eljárás megszüntetése
32/I. § A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha
a)	- az e törvényben meghatározott kivétellel - az ügyfél a kérelmét visszavonta,
b)	az ügyfél a menekültügyi hatóság által kért iratokat időben nem csatolta vagy a
nyilatkozattételi felhívásnak határidőben nem tett eleget és ennek hiányában a kérelem nem
bírálható el,
c)	az elj árás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,
d)	az ügyfél a menekültügyi hatóság döntéséhez szükséges - más hatóság vagy bíróság által
lefolytatandó eljárást igénylő - előkérdés tisztázásához az általa megindítható eljárást nem
kezdeményezte az előírt határidőre,
e)	az ügyfél halála következtében az eljárás okafogyottá vált.
A tényállás tisztázása
50
32/J. § A menekültügyi hatóság az eljárás során a tényállás tisztázásához szükséges és a
tényállás tisztázására alkalmas bármilyen bizonyítékot felhasználhat. A menekültügyi hatóság
a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli. A menekültügyi hatóság által
hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell igazolni vagy valószínűsíteni.
32/K. § (1) Az ügyfél kivételével azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során
szükséges, a menekültügyi hatóság végzéssel kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban
jelenjen meg. Az írásbeli felszólítást tájékoztatásul az ismert jogi képviselő részére is meg
kell küldeni. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az írásbeli felszólításban meg kell jelölni, hogy a menekültügyi hatóság a felszólított
személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, továbbá figyelmezteti a
megjelenés elmulasztásának következményeire.
32/L. § (1) Az okiratokra a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek az okiratok fajtáira
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) A menekültügyi hatóság egyes eljárási cselekményekről képfelvételt, hangfelvételt,
valamint képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt is készíthet és azt a
tényállás tisztázása során felhasználhatja.
32/M. § (1) Tanúként idézhető meg az a személy, aki az általa közvetlenül, vagy kivételes
esetben közvetve észlelt tényre vonatkozóan a menekültügyi hatóságot a tényállás tisztázása
érdekében tájékoztatja. A tanúzási kötelezettség kiterjed a megjelenési, vallomástételi és az
igazmondási kötelességre.
(2)	A tanúként idézett személy köteles tanúvallomást tenni, kivéve ha
a)	bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
b)	vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
c)	diplomáciai mentességben részesülő személy,
d)	a tanúvallomása megtételével hivatásbeli titkot sértene.
(3)	A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő
meghallgatásakor.
(4)	A menekültügyi hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy
helyette írásban tegye meg tanúvallomását. Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a
meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell
tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás
következményeinek ismeretében tette meg.
32/N. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy)
vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a menekültügyi hatóság a
helyszínen ellenőrzést végezhet.
(2)	Az ingó, ingatlan birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt - ha az az
ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti - az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3
nappal előzetesen értesíteni kell.
(3)	Az ingó, ingatlan birtokosának távolléte - ha jelenléte nem szükségszerű - nem akadálya
az ellenőrzés megtartásának. A helyszíni ellenőrzés megtartása során - az ismert tulajdonos
értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására,
illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.
(4)	Az ellenőrzés során a menekültügyi hatóság eljáró tagja jogosult különösen
51
a)	az érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,
b)	bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,
c)	felvilágosítást kérni.
32/O. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős
tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró
menekültügyi hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.
(2) A szakértő kizárására az Ákr. 22-24. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény
rendelkezései irányadóak.
32/P. § (1) A menekültügyi hatóság a hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki
az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja.
Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.
(2)	Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója vagy képviselője,
az eljáró menekültügyi hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.
(3)	Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell
világosítani. A hatósági tanú az igazolt költségeinek megtérítésére jogosult.
(4)	A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve
titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró menekültügyi hatóság vagy bíróság az
ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve indokolt esetben felmentheti.
A menekültügyi hatóság döntései
32/Q. § (1) A döntés határozat vagy végzés. A menekültügyi hatóság az ügy érdemében
határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.
(2)	A döntés tartalmazza
a)	a menekültügyi hatóság és az ügy azonosításához szükséges adatokat,
b)	az ügyfél azonosításához szükséges minden adatot,
c)	a hatóság döntését,
d)	a hatóság döntésének indokolását, ide értve a megállapított tényállást, a bizonyítékokat,
valamint a hatóság által mérlegelt körülményeket,
e)	az ügyfél által felajánlott, de a menekültügyi hatóság által mellőzött bizonyítást, valamint a
mellőzés indokait,
f)	a menekültügyi hatóság döntését megalapozó jogszabályhelyeket,
g)	a szakhatóság állásfoglalását azzal, hogy amennyiben a szakhatósági állásfoglalás
minősített adatot tartalmaz, azt a döntésben megjeleníteni nem lehet,
h)	a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást,
i)	a felmerült eljárási költségekről szóló rendelkezést.
(3)	A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint
megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a
figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.
(4)	Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy
érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a menekültügyi hatóság a döntést
kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított
két év eltelt. A kiegészítést a menekültügyi hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a
döntés kicserélésével közli. A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az
52
eredeti döntés ellen volt. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést
közölték.
(5)	Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy
okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell
megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és
a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt
határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell
alkalmazni.
(6)	Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzés egyszerűsített döntés, melynek
indokolásában csak az azt megalapozó jogszabályhelyeket kell megjelölni.
(7)	A menekültügyi hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - az e törvényben
meghatározott kivételekkel - nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll
be.
(8)	Ha a menekültügyi hatóság döntésében elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki
az ügy érdemére, a menekültügyi hatóság a döntést kijavítja. A kijavítást a hatóság azzal
közli, akivel az eredeti döntést közölte.
32/R. § (1) Ha a keresetlevél alapján a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy döntése
jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. A menekültügyi hatóság által lefolytatott
eljárásban nincs helye a jogszabálysértő döntés visszavonásáról rendelkező döntés elleni
jogorvoslatnak.
(2)	Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a
hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben
foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
(3)	Ha a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja állásfoglalását, a menekültügyi hatóság
a döntését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.
(4)	Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a közigazgatási bíróság által el nem bírált
döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy
ízben módosítja vagy visszavonja.
(5)	A döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével
nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
(6)	Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé
vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
(7)	A döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell
lefolytatni, ha
a)	az ügy nem tartozik az eljáró menekültügyi hatóság hatáskörébe,
b)	annak meghozatala során valamely, törvényben meghatározott súlyos eljárási
jogszabálysértést követtek el.
(8)	A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
a)	az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása
óta három év eltelt,
b)	a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési
határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó
teljesítéstől számított öt év eltelt, vagy
c)	ahhoz a megkeresni elmulasztott szakhatóság utólag hozzájárult.
(9)	A döntést visszavonni vagy módosítani egy ízben lehet.
A döntés közlése
53
32/S. § (1) A határozatot és a végzést a menekültügyi hatóság közli
a)	az ügyféllel,
b)	azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,
c)	az ügyben eljárt szakhatósággal, valamint
d)	a képviselővel.
(2)	A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek
kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert
az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz
a)	„nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének
napját,
b)	„ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés
megkísérlésének napját
követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(3)	Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő
lakcíméről a menekültügyi hatósághoz „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett
vissza, a közlést hirdetmény útján kell teljesíteni.
(4)	Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek
tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított
negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.
(5)	A kifogásnak a menekültügyi hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem
vehette át, mert
a)	a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt,
vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
b)	az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.
(6)	A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés
szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. A kifogás elbírálása során
az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7)	A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha
a)	az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
b)	a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is
eredménytelennek mutatkozik.
(8)	A hirdetmény útján közölt döntést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hirdetmény
kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. Hirdetményi közlést
követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem
alkalmazhatók.
(9)	A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. A
hirdetmény tartalmazza a kifüggesztés napját, az eljáró hatóság megnevezését és az ügy
számát. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai
közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel.
Képviselet és meghatalmazás
32/T. § (1) Ahol e törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes
képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy,
valamint az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.
(2)	A meghatalmazott köteles írásban igazolni képviseleti jogosultságát. A meghatalmazást
közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a
54
meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró
képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.
(3)	A menekültügyi hatóság végzéssel visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan
nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására vagy képviseleti jogosultságát felszólításra
sem igazolja. A képviselet visszautasítása esetén az ügyfél új képviselőt választhat vagy
személyesen eljárhat.
(4)	A meghatalmazás kiterjed a folyamatban lévő eljárással kapcsolatos valamennyi
nyilatkozatra, kivéve, amelyeket csak személyesen lehet megtenni, vagy amelyeket maga a
meghatalmazás is kizár.
(5)	Akit a 32/X. §-ban szereplő magatartása miatt az eljárás korábbi szakaszában eljárási
bírsággal sújtottak, annak a hivatkozott bekezdés szerinti ismételt magatartása miatt a
képviseleti jogosultságát a menekültügyi hatóság végzéssel visszautasíthatja. A végzés ellen
önálló jogorvoslatnak van helye.
A kapcsolattartásra vonatkozó szabályok
32/U. § (1) A menekültügyi hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a
továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton
(a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a menekültügyi
hatóság határozza meg.
Betekintés az eljárás irataiba
32/V. § (1) Az eljárás irataiba történő betekintéssel összefüggésben az Ákr. 33-34. §-ának
rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy felhasználói vagy megismerési
engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba.
(2)	A menekültügyi hatóság végzésben dönt az irat-betekintési kérelem elutasításáról, a
végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.
(3)	Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot
kérhet. A másolatot és a kivonatot a menekültügyi hatóság kérelemre hitelesíti.
Az eljárás további résztvevői
32/W. § (1) A meghallgatás kezdetén a menekültügyi hatóság megállapítja az eljárás további
résztvevőinek személyazonosságát. A menekültügyi hatóság felhívja az eljárás további
résztvevőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e
elfogultság nélkül eljárni.
(2)	Az eljárás további résztvevőinek kizárására az Ákr. 22-24. §-ának rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3)	Az eljárás további résztvevőjét figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis,
hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték vagy adat szolgáltatásának, valamint a hamis
tolmácsolás következményeire.
(4)	Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző
nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni, azzal, hogy a - 34. § (1) és (2) bekezdéseinek
figyelembe vételével - a fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli és azt
megelőlegezi.
(5)	A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.
55
Az eljárás akadályozásának következményei
32/X. § Az eljárás akadályozásának következményeire - így különösen ha az ügyfél vagy az
eljárás további résztvevője hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítékot vagy adatot
szolgáltat, hamis tartalommal tolmácsol, vagy az eljárás lefolytatását más módon szándékosan
akadályozza, vagy késlelteti, vagy az eljárás bármely szereplőjével szemben nem a
közigazgatási eljárásokban elvárható módon jár el - az Ákr. 77. §-ának rendelkezéseit
megfelelően kell alkalmazni.
Pénzügyi követelés végrehajtása
32/Y. § (1) Ha a kötelezett személy a menekültügyi hatóság végleges döntésében foglalt
kötelezésnek nem tett eleget, a döntés végrehajtható. A végrehajtást a menekültügyi hatóság
végzéssel rendeli el. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(2)	Az e törvény alapján biztosított, jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összegének
visszafizetése érdekében - az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén - a menekültügyi
hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg végrehajtását. A jogosulatlanul felvett támogatás, a
jogosulatlanul igénybevett, valamint a jogosulatlanul térítésmentesen igénybevett ellátás
költsége köztartozás, végrehajtását az állami adó- és vámhatóság foganatosítja.
(3)	A végrehajtás foganatosítására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének nem
tett eleget.
(5)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi
pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
(6)	A végrehajtást a menekültügyi hatóság indokolt esetben végzéssel felfüggesztheti, melyről
a kötelezettet és a végrehatást foganatosító szervet értesíti. A végzéssel szemben önálló
jogorvoslatnak nincs helye.
(7)	Ha a felfüggesztést indokoló körülmény megszűnt, a végrehajtást folytatni kell.
(8)	A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a követelés elévült vagy a további eljárási
cselekményektől már nem várható eredmény. A végrehajtást foganatosító szerv a megszűnési
okról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő menekültügyi hatóságot értesíti.
(9)	A végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év elteltével elévül.
(10)	A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
(11)	Nem számít bele az elévülési időbe a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama.”
71. §
A Met. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.
(2)	A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő
benyújtása esetén tárgyi költségmentes.
(3)	Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül,
kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a
felmerülő költségek megtérítéséről dönt.
56
(4)	A menekültügyi hatóság (3) bekezdés szerinti végzését a hatóság közli az eljárásban részt
vevő személyekkel és azon hatóságokkal, amelyek eljárásában a döntés relevanciával bír. A
végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
(5)	A menedékjogot élvező személy az eljárási költségek viselése alól - kérelmére, indokolt
esetben - teljes vagy részleges személyi költségmentességben részesülhet.”
72.	§
A Met. 35/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás
felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”
73.	§
A Met. 49. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az átadásról rendelkező végzés három napon belül közigazgatási perben megtámadható.
(7)	A keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen kell benyújtani. A menekültügyi
hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a
bíróságnak.
(8)	A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon
belül dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező
érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
(9)	A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező
végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés
végrehajtására.”
74.	§
A Met. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2)
bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.
(2)	A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntés
közigazgatási perben megtámadható.
(3)	A keresetlevelet a döntés közlésétől számított hét napon belül lehet benyújtani. A
menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul
megküldi a bíróságnak.
(4)	A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül dönt.
(5)	A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg. A bíróság eljárást
befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
(6)	A közigazgatási perben - az 51. § (2) bekezdés e) és h) pontja alapján hozott menekültügyi
döntések kivételével - a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés
végrehajtására.”
75.	§
A Met. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
57
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján hozott döntés közigazgatási perben megtámadható. A
közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztése
iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”
76.	§
A Met. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Az e törvény által szabályozott eljárásokban a szakhatóság olyan szakkérdésben ad
ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik.
(2)	Az e törvényben meghatározott kivétellel a szakhatósági eljárás határideje 15 nap.
(3)	A szakhatóság állásfoglalásától a menekültügyi hatóság nem térhet el, ha az abban
foglaltak elbírálása nem tartozik a hatáskörébe.
(4)	A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható
meg.
(5)	Ha a szakhatóság utólag észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a
menekültügyi hatóság határozatának vagy eljárását megszüntető végzésének véglegessé
válásáig egy ízben módosíthatja.
(6)	A szakhatósági állásfoglalás tartalmazza
a)	a szakhatóság megnevezését,
b)	ügy azonosításához szükséges adatokat,
c)	a szakhatóság állásfoglalását,
d)	döntését megalapozó jogszabályhelyeket,
e)	a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.”
77.	§
A Met. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A kérelmet elutasító határozat nyolc napon belül közigazgatási perben
megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(2)	A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. Az
eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(3)	A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező
menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet
végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha
a)	a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,
b)	a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy
c)	az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.
(4)	A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a
bírósági határozat meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
(5)	A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg.
(6)	A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
78.	§
(1) A Met. 75. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
58
„(1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben a
jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetén közigazgatási pernek nincs helye.
(2)	A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozatot megtámadó
keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen, nyolc napon belül lehet benyújtani. A
menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul
megküldi a bíróságnak.
(3)	A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A
bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági
döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.”
(2) A Met. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
79.	§
A Met. 75/A. §-át megelőző alcíme és 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának
felülvizsgálata
75/A. § A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei
fennállásának felülvizsgálata során a VII. Fejezet és az 56-68. §-t megfelelően kell
alkalmazni.”
80.	§
A Met. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a VII. fejezet, valamint a 66. § (2)
bekezdés a) pontja megfelelően alkalmazandó.”
81. §
A Met. 80/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés
közigazgatási perben megtámadható.”
82. §
(1)	A Met. 80/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben előterjesztett vagy a
gyorsított eljárásban hozott elutasító döntést három napon belül lehet megtámadni. A
menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon
belül megküldi a bíróságnak.”
(2)	A Met. 80/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
59
„(5) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes
meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes
meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben
az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító
készülék biztosítja.”
83.	§
(1)	A Met. X. Fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„ADATKEZELÉS ÉS NYILVÁNTARTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
(2)	A Met. a 81. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A menekültügyi nyilvántartás”
84.	§
A Met. a 83. §-t követően a következő alcímmel és 83/A. §-sal egészül ki:
„A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítványra, hatósági igazolványra, illetve
a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok
83/A. § (1) A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány,
valamint a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés
(módosítás, javítás, törlés) határozat.
(2)	A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés mint
döntés, a bejegyzés napján válik véglegessé.
(3)	A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartással kapcsolatos határozat
egyszerűsített közigazgatási perben megtámadható.
(4)	Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik,
amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az ügyfél tudomására
jutott.
(5)	A menekültügyi hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás
bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni az általa vezetett hatósági
nyilvántartásban.
(6)	A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével -
adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki, ami az ügyfél kérelmére papír alapon is
kiadható.
(7)	Ha a hatósági bizonyítványt a menekültügyi hatóság visszavonta, a határozatot annak a
hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági
bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
(8)	Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a menekültügyi hatóság
nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.
(9)	A menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelem beérkezésétől számított 10
napon belül állítja ki.
60
(10)	A menekültügyi hatóság - kormányrendeletben meghatározott esetben és
adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági
igazolványt ad ki.”
85.	§
(1)	A Met. a 84. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A befogadó állomás, a járási hivatal, az önkormányzat és a támogatást folyósító szervek
által vezetett nyilvántartások”
(2)	A Met. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A befogadó állomás (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére a 83/A. § (1)-(9)
bekezdését kell alkalmazni.”
86.	§
A Met. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek (1)-(5)
bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
87.	§
A Met. a 86. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Adatigénylés és adattovábbítás”
88.	§
A Met. 86. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:
(A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából -
törvényben meghatározott adatkörben - adatokat igényelhet)
„e) közvetlen hozzáféréssel az elektronikus anyakönyvből,
f)	közvetlen hozzáféréssel az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából,
g)	a papíralapú anyakönyvnek az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatairól, és
h)	az elektronikus és papíralapú anyakönyvi alapiratokból.”
89. §
A Met. a következő 86/A. §-sal egészül ki:
„86/A. § A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi
61
körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó
személyes adatokat átveheti és kezelheti.”
90.	§
(1)	A Met. a 89/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás”
(2)	A Met. 89/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felelős Hatóság (1)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr.
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
91.	§
A Met. a következő 92/D-92/E. §-sal egészül ki:
„92/D. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi
(...) törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 4.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével - a Módtv. 4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)	A Módtv. 4. 59. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
92/E. § (1) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket
Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi
CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998.
(II. 18.) Korm. rendelet alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatás
késedelmes visszafizetése miatt a folyósító pénzintézet által felszámolt, a tőke összegét
meghaladó járulékos költségeket a menekültügyi hatóság vezetője a tőke összeg megtérülése
mellett - kivételes méltányosságot igénylő esetben - kérelemre elengedheti.
(2)	A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
92.	§
A Met. 93. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségmentesség
szabályait.”
93.	§
A Met.
a)	32. § (3) bekezdésében a „határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye”
szövegrész helyébe a „határozat közigazgatási perben megtámadható”,
b)	71/A. § (11) bekezdésben és 80/K. § (7) bekezdésében a „felülvizsgálati kérelmet”
szövegrészek helyébe a „keresetlevelet”,
c)	25/D. § (2) bekezdés e) pontjában a „három” szövegrész helyébe az „egy”,
d)	31/D. § (4) bekezdésében az „ügygondnokot rendel ki” szövegrész helyébe az
„ügygondnokot és tolmácsot rendel ki”,
e)	36. § (8) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat iránti kérelme” szövegrész helyébe a
„közigazgatási per iránti keresetlevele”,
62
f)	66. § (5) bekezdésében a „végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „végzés - az 53. §
(3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közigazgatási perben megtámadható ”,
g)	71/A. § (11) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló
törvény (a továbbiakban: Pp.)”,
h)	71/A. § (14) bekezdésében a „felülvizsgálati” szövegrész helyébe a „közigazgatási peres”,
i)	80/K. § (4) bekezdésben a „végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye”
szövegrész helyébe a „végzés közigazgatási perben nem támadható meg”,
j) 27. §-ban, 31/H. § (4) bekezdésben, 42. § (2) bekezdésben, 45. § (9) bekezdésben, 54. § (1)
bekezdésben, 80/K. § (11) bekezdésben, 92/C. §-ban, a „jogerős” szövegrész helyébe a
„végleges”,
k) 80/K. § (7) bekezdésben a „felülvizsgálati kérelmet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet”
szöveg lép.
94.	§
Hatályát veszti a Met.
a)	26. § (5) bekezdése,
b)	32. § (3) bekezdésében az „amely határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van
helye. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja” szövegrész.
c)	36. § (5) bekezdése,
d)	44/A. §-a,
e)	46. §-a, 46. §-át megelőző alcíme,
f)	46/A. §-a,
g)	66. § (1) bekezdése,
h)	71/A. § (9) bekezdése,
i)	71/A. § (10) bekezdésében a „- bírósági titkár -” szövegrész,
j) 78. § (2) bekezdése.
13.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
módosítása
95.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (6) bekezdésében
szereplő „megállapítása céljából” szövegrész helyébe a „megállapítása, továbbá az ellátási és
integrációs feladatai ellátása céljából” szöveg lép.
14.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
96.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. 81/B. § (1) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
63
[Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt
adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel
jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az
elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az
anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]
„c) a menekültügyi hatóság a menekültkéni, oltalmazottkénti, menedékeskénti és
befogadottkénti elismerésre, a státuszok felülvizsgálatára és visszavonására irányuló, továbbá
ellátási és integrációs feladatai ellátása érdekében.”
15.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
97.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény
a)	a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról
kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek;
b)	a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
16.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
98.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 118. §-a a következő g) ponttal
egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
,,g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU) 2016/801
európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
17.	Záró rendelkezések
99.	§
Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
64
100. §
Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat,
önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység
céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i, (EU)
2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
65
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2018. január 1-jével hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény (a továbbiakban: Ákr.), mely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt váltja.
Az Ákr. hatálya nem fog kiterjedni az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárásokra,
tekintetbe véve azok speciális jellegét. Ez szükségessé teszi a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a
továbbiakban: Szmtv.), a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) és a menedékjogról szóló 2007. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) kiegészítését az általános eljárási szabályokkal.
Hatályba lép továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény is, mely
szintén indokolttá teszi az Szmtv., a Harmtv. és a Met. további rendelkezéseinek módosítását.
Szükségessé vált az Szmtv., a Harmtv. és a Met. jelenlegi szabályainak néhány további -
egyéb okból történő - módosítása, kiegészítése vagy pontosítása is.
A harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló (EU) 2016/801 európai parlamenti
és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetési határideje 2018. május 23., így
indokolta az idegenrendészeti jogszabálycsomagot egy előterjesztésben kezelni.
A javaslat emellett néhány jogalkalmazást segítő, jogértelmezést egységesítő rendelkezést
tartalmaz.
66
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-13. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes
szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából
történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló (EU) 2016/801 európai parlamenti
és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetési határideje 2018. május 23. A
módosítások a fenti uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálják és az érintett ágazati
jogszabályok jogharmonizációs záradékát egészítik ki.
a 14. §-hoz
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete helyébe lépve kódexjelleggel
szabályozza a közigazgatási perjog területét. A módosítás a Kp. által bevezetett
terminológiának megfelelő fogalomhasználat érdekében indokolt.
A vízumkérelmek esetében indokolt az egyszerűsített per tárgyaláson kívüli elbírálás
szabályainak alkalmazása. A bíróság feladata annak megállapítása, hogy a döntés
meghozatala során történt-e anyagi vagy eljárási jogszabálysértés. Mivel a másodfokú hatóság
is az elsőfokú hatóságtól kapott dokumentumok alapján határozza meg a másodfokú döntést,
így a részletesen megindokolt határozatból és a csatolt dokumentumokból teljes mértékben
megállapítható, hogy a hatóság azt a jogszabályok és eljárásrendek megtartásával hozta-e
meg.
A konzuli tisztviselő függetlenségére vonatkozóan a konzuli védelemről szóló 2001. évi
XLVI. törvény 19. § (8) bekezdése kimondja, hogy a konzuli tisztviselő a közigazgatási
hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi
szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával
összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével -
nem utasítható.
a 15. §-hoz
A Kp-val való koherencia érdekében szükséges a fogalmak pontosítása.
a 16. §-hoz
Indokolt a kitoloncolással történő végrehajtás eseteinek kiegészítése azzal, ha a bíróság által
elrendelt kiutasítást végrehajtó végzésben meghatározott ország elhagyására vonatkozó
kötelezettségének nem tesz eleget a külföldi. Indokolatlan és költséges ugyanis a bírói
kiutasítás végrehajtásának kitoloncolással történő elrendelése abban az esetben, amikor a
külföldi önként vállalja a távozást, és az ügy egyedi körülményei arra utalnak, hogy ennek
valóban eleget is fog tenni.
a 17. §-hoz
A Kp-val való koherencia érdekében szükséges a fogalmak pontosítása.
67
a 18. §-hoz
A Harmtv. szabályai szerint egy korábbi módosítás következtében nincs jogorvoslat a
körözést elrendelő határozat ellen, erre tekintettel indokolt az Szmtv. szabályainak a
módosítása is. A körözést elrendelő határozatnak tekintettel annak természetére nincs is olyan
sértettje, aki jogorvoslattal tudna élni ellene. Tekintettel arra, hogy a körözés a személy
megtalálásakor okafogyottá válik és ebben az esetben a körözést vissza kell vonnia
hatóságnak, így a körözést elrendelő határozattal szembeni jogorvoslat nem bír relevanciával.
a 19. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárások az Ákr. szabályai alól kivett eljárások,
ezért a normavilágosság és a jogalkotási bürokráciacsökkentés érdekében nem indokolt az
általános eljárási szabályok két eltérő jogszabályban ugyanolyan módon történő szabályozása.
Tekintettel arra, hogy jelenleg is alkalmazható a Harmtv. több fejezete a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkezőkre, ezért nem indokolt, hogy az eljárási szabályok
duplikálódjanak.
a 20. §-hoz
Az eljárási szabályok meghatározása miatt szükséges arról rendelkezni, hogy az Szmtv.
szerinti kérelemre induló eljárásokban az idegenrendészeti hatóság a döntését milyen
formában hozza meg. A kérelemnek helyt adó döntés esetén, tekintettel arra, hogy ez minden
esetben okmány kiadásával is jár, ezért a hatósági döntést maga az okmány testesíti meg, és
ezen döntés tényét a jogszabály által rendszeresített kérelem nyomtatvány záradékának
kitöltésével vezeti fel az iratra. Külön megszövegezett határozat meghozatala e tekintetben
nem indokolt.
a 21. §-hoz
Az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió bűnüldözési információs rendszer és a
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pont bb) alpontja alapján magyar
együttműködő szervnek minősül és a 3. § (1) bekezdés alapján a NEBEK útján továbbít
adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb
intézkedést. Az Interpol adatbázisa elérhetővé vált az INTERPOL FIND alkalmazás útján,
mely alapján a NEBEK által elrendelt körözések nagy része törlésre kerül a Körözési
Nyilvántartási Rendszerből. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen átalakult a
legális és illegális migráció képe, a migrációs trendek alapvető változásokon mentek
keresztül, a legális és illegális migrációhoz egyre inkább kapcsolódik a terrorveszély, melyek
okán alapvető fontosságú, hogy az INTERPOL FIND rendszerből való adatigényléshez az
idegenrendészeti hatóság megfelelő jogszabályi felhatalmazással rendelkezzen. Mindezek
okán többször is felmerült az INTERPOL FIND rendszerhez való hozzáférés szükségessége
és a rendszer használatához egyéb jogszabály módosítása nem szükséges, fenti kiegészítés
megalapozza az adatkezelés jogszerűségét.
a 22. §-hoz
68
Átmeneti rendelkezések megállapítása. A tervezet megfogalmazása figyelemmel van a
„jogerős” és „végleges” kifejezések egymásnak való megfeleltetésére is.
a 23. §-hoz
Az Ákr. és a Kp. miatti terminológia változásának átvezetése érdekében szükségesek,
valamint az eljáró idegenrendészeti hatóság helyett az idegenrendészeti hatóság fogalmának
bevezetése miatt.
a 24. §-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése és a jogalkotási bürokráciacsökkentés érdekében indokolt,
hogy az idegenrendészeti hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárási szabályok ne
kerüljenek két jogszabályban megismétlésre. Tekintettel arra, hogy az általános eljárási
szabályok tekintetében az Szmtv. szerinti idegenrendészeti eljárásokra is kiterjed a Harmtv.
vonatkozó fejezetének hatálya, így a jelenleg az Szmtv. V. fejezetében található közös eljárási
szabályok hatályon kívül helyezése indokolt.
a 25. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárások az Ákr. hatálya aló kivett eljárások és
ezen eljárások két jogszabályban (az Szmtv-ben és a Harmtv-ben) eltérő személyi kör
tekintetében kerültek meghatározásra, a jogalkalmazás könnyítése, valamint a
normavilágosság érdekében indokolt, hogy ezen eljárási jogszabályok két, témájában az
idegenrendészeti eljárásokat tartalmazó jogszabályban ne kerüljenek ismétlésre. Erre
figyelemmel indokolt a Harmtv-ben meghatározni részletes eljárási szabályokat, arra
tekintettel is, hogy a Harmtv. tartalmaz több típusú idegenrendészeti eljárást. Ezért indokolt a
Harmtv. személyi hatályát az eljárási szabályokra vonatkozó fejezet tekintetében kiterjeszteni
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőkre. Ezáltal az eljárási szabályok a két
törvény tekintetében átláthatóak és egységesek.
a 26. §-hoz
A Harmtv. fogalmainak kiegészítését az Irányelvnek való megfelelés indokolja.
a 27. §-hoz
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), amely a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete helyébe lépve kódexjelleggel
szabályozza a közigazgatási perjog területét. A módosítás a Kp. által bevezetett
terminológiának megfelelő fogalomhasználat érdekében indokolt.
A vízumkérelmek esetében indokolt az egyszerűsített per tárgyaláson kívüli elbírálás
szabályainak alkalmazása. A bíróság feladata annak megállapítása, hogy a döntés
meghozatala során történt-e anyagi vagy eljárási jogszabálysértés. Mivel a másodfokú hatóság
is az elsőfokú hatóságtól kapott dokumentumok alapján határozza meg a másodfokú döntést,
így a részletesen megindokolt határozatból és a csatolt dokumentumokból teljes mértékben
megállapítható, hogy a hatóság azt a jogszabályok és eljárásrendek megtartásával hozta-e
meg.
69
A konzuli tisztviselő függetlenségére vonatkozóan a konzuli védelemről szóló 2001. évi
XLVI. törvény 19. § (8) bekezdése kimondja, hogy a konzuli tisztviselő a közigazgatási
hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi
szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával
összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével -
nem utasítható.
a 28. §-hoz
A módosítás alapvetően az Irányelv hallgatókra vonatkozó rendelkezéseinek történő
megfelelést célozza. Minden kiskorú kérelmező esetében, aki egyedül kíván bármely célból
beutazni és tartózkodni Magyarországon, indokolt ahhoz a szülők vagy törvényes képviselők
hozzájárulását kérni. E módosítás a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlatot tükrözi, és egyben
egy garanciális szabályt is jelent arra, hogy a kiskorú a szülő beleegyezésével hagyja csak el
legálisan a szokásos tartózkodási helyét.
a 29. §-hoz
Az Irányelvnek való megfelelés érdekében indokolt annak szabályozása, hogy a
Magyarország területén tartózkodó kutató és tanuló a tevékenységének befejezését követően
jogosult legyen a tartózkodási idejének meghosszabbítására álláskeresés vagy
vállalkozásindítás céljából. Indokolt továbbá a hallgatói és kutatói, valamint a kutatók
családtagjaira vonatkozó mobilitás biztosítása érdekében a Magyarországon tartózkodók
számára az értesítések megtételét és az engedély iránti kérelmek benyújtását lehetővé tenni.
a 30. §-hoz
Az Irányelvnek való megfelelés érdekében indokolt a tanulmányi célból, kutatás céljából,
önkéntes és gyakornoki tevékenység folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadásának,
illetve az ilyen célból kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása megtagadásának és
visszavonásának okait specializálni, és a Harmtv-ben foglalt általános visszavonási,
megtagadási okokat kiegészíteni. Indokolt továbbá az álláskeresési vagy vállalkozásindítási
célú tartózkodási engedély megtagadási illetve visszavonási okainak a szabályozása is.
a 31-32. §-hoz
Az irányelvnek való megfelelés érdekében a tanulmányi célú tartózkodási feltételek és a
hallgatói mobilitásra vonatkozó feltételek megjelennek a szabályozásban.
A tanulmányi célú tartózkodás feltételei az irányelvnek megfelelően kiegészülnek azzal, hogy
a hallgatónak igazolnia kell azt is, hogy befizette a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat.
Változik továbbá az irányelvnek megfelelően a tanulmányi célú tartózkodási engedély
érvényességi ideje is, amely legalább egy év, vagy ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a
képzés időtartamához igazodik.
Azon hallgató, aki nem részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy
multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött
megállapodásnak, és érvényes, az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási
engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben
magyarországi felsőoktatási intézményben kívánja a tanulmányai egy részét folytatni. A
hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiadásának feltételeit tartalmazza a módosítás.
Amennyiben a hallgató részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy
70
multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött
megállapodásnak, és érvényes az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási
engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben magyarországi
felsőoktatási intézményben kívánják a tanulmányai egy részét folytatni. Az igazolás kiállítása
érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező
mellékleteit a javaslat tartalmazza. Mind a kérelem, mind az értesítés esetén a hatóság
meghatározott esetben hozhat elutasító döntést. Az értesítés esetén az elutasítás az Irányelv
szerinti kifogásként jelenik meg, amelyről az idegenrendészeti hatóság határozati formában
dönt.
Mind a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély, mind a hallgatói mobilitási igazolás
érvényességi ideje 360 nap lehet.
a 33-34. §-hoz
Az Irányelvnek történő megfelelés érdekében indokolt a kutatókra vonatkozó szabályozás
kiegészítése a kutatási célú tartózkodási feltételek kiegészítésével és a kutatók, valamint a
kutatók családtagjai mobilitására vonatkozó feltételekkel.
Változik továbbá az Irányelvnek megfelelően a kutatási célú tartózkodási engedély
érvényességi ideje is, amely legalább egy év, vagy ha a fogadási megállapodás érvényességi
ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.
A kutatói mobilitás lehetséges rövid és hosszú távon is. Mindét esetben lehetőség van arra,
hogy a kutatót a családtagja is kísérje a mobilitási időszakban. A kutatói rövid távú mobilitási
igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni,
amelynek kötelező mellékleteit a javaslat tartalmazza.
A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadásának feltételeit tartalmazza a
módosítás. Mind a kérelem, mind az értesítés esetén a hatóság meghatározott esetben hozhat
elutasító döntést. Az értesítés esetén az elutasítás kifogásként jelenik meg, amelyről az
idegenrendészeti hatóság határozati formában dönt.
A kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje 180 nap lehet. A kutatói hosszú
távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje 365 nap lehet. A családtagok
ugyanilyen érvényességű mobilitási igazolást, vagy mobilitási tartózkodási engedélyt
kaphatnak.
Az Irányelvnek történő megfelelés érdekében új célként kerül bevezetésre a hallgatók és
kutatók esetén az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodás. Álláskeresés vagy
vállalkozásindítás céljából biztosítani kell az érvényes tanulmányi vagy kutatási célú
tartózkodási engedéllyel rendelkező tartózkodását kilenc hónapig terjedő időszakban, akkor
is, ha a tanulmányait vagy a kutatási tevékenységét befejezte. Az Irányelvnek megfelelően a
tartózkodási engedély érvényességi idejét a kérelem benyújtásától számított időponttól kell
megállapítani. A javaslat tartalmazza a tartózkodási engedély kiadásának feltételeit, amelyek
közül kiemelendő, hogy a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állásnak,
illetve az általa indítani kívánt vállalkozásnak illeszkednie kell a kutatás vagy az elvégzett
tanulmányok szintjéhez.
Az Irányelvnek megfelelően új tartózkodási célként kerül meghatározásra a gyakornoki
tevékenység. A gyakornoki szerződés megkötésére jogosult fogadószervezetekről és a
szerződés tartalmáról külön jogszabály rendelkezik majd. A gyakornoki tevékenység
folytatása céljából történő tartózkodási engedély kiadásának feltételét, valamint érvényességi
idejét határozza meg a javaslat.
71
a 35. §-hoz
Az Irányelvnek megfelelően indokolt az önkéntes tevékenység folyatatására irányuló cél
szabályainak kiegészítése az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végzett
önkéntes tevékenységgel. A fentiek mellett indokolt a megfelelés érdekében az önkéntes
tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély érvényességi idejének a módosítása,
valamint az elbírálásra adott objektív határidő megállapítása is.
a 36. §-hoz
A módosítás a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására, valamint a mobilitásra
vonatkozó kérelmek tárgyában hozott döntések elleni jogorvoslat szabályait tartalmazza. A
döntésekkel szemben a jelenlegi szabályozásnak megfelelően nyolc napon belül van lehetőség
fellebbezés benyújtására.
Az idegenrendészeti eljárások kétfokú eljárásként történő szabályozása az ügyek számára és a
külföldi ügyfelek specialitására tekintettel a bíróságok tehermentesítése céljából indokolt. Az
általános eljárási tapasztalat ugyanis az, hogy a külföldiek sok esetben csak a jogszabályok
nem értése miatt nem nyújtják be megfelelően a támogató dokumentumokat, amelyek a
jogorvoslati eljárásban az esetek jelentős számában orvosolhatóak is. Ugyanakkor indokolt a
fellebbezési határidő nyolc napban való maximalizálása az idegenrendészeti eljárásokkal
történő visszaélés és a jogsértő külföldiek esetén a hatóság jogszerű döntése mielőbb
véglegessé válhasson az annak történő haladéktalan érvényszerzés érdekében.
a 37. §-hoz
Az Irányelvnek történő megfelelés érdekében indokolt a garanciális szabályok megalkotása
főként a schengeni vívmányokat nem, vagy részben alkalmazó európai uniós tagállamok által
kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgatók, kutatók, valamint kutatók családtagjai
mobilitási jogának gyakorlása érdekében, amennyiben mobilitási igazolással rendelkeznek és
a külső határt lépik át. Arra figyelemmel szükséges a szabályozás megalkotása, hogy ezen
igazolások nem minősülnek tartózkodási engedélynek, azonban 90 napot meghaladó
tartózkodást igazolnak. Indokolt erre tekintettel a beléptetés engedélyezésének és
megtagadásának a feltételeit is szabályozni.
a 38. §-hoz
Indokolt a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését érintően a rendvédelmi szervek
kezdeményezésére vonatkozó szabályok pontosítása, valamint annak egyértelmű
meghatározása a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében, hogy a rendvédelmi szervek által
tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem
a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül.
a 39. §-hoz
Az Irányelvnek megfelelően indokolt a garanciális szabályok megalkotása a Magyarországra
történő visszatérés és visszafogadás tekintetében, arra az esetre is, ha a kutatók vagy
családtagjaik esetén a kiadott mobilitási engedély vagy igazolás érvényességi ideje lejárt.
a 40. §-hoz
72
Indokolt a kiutasítást elrendelő határozat tartalmi elemeire vonatkozó előírások pontosítása,
figyelemmel arra, hogy csak az önkéntes távozással történő kiutasítás esetén van relevanciája
a kitoloncolásra történő figyelmeztetésnek.
Kiemelten indokolt annak a szabályozása is, mikor a kiutasító döntés közigazgatási perben
történő felülvizsgálata során a hatóság döntését esetlegesen hatályon kívül helyező, és a
hatóságot új eljárásra kötelező döntés esetén a bíróság a döntése rendelkező részét még a
tárgyaláson átadja, illetve elektronikus úton azonnal közölje, kiemelt figyelemmel a
személyes szabadság korlátozás alatt álló ügyfelekre is, figyelemmel arra, hogy az őrizet
hatálya alatt álló személyek szabadításáról soron kívül rendelkeznie kell a hatóságnak.
a 41. §-hoz
A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében indokolt a szabályozás pontosítása,
tekintettel arra, hogy a végrehajtás során az idegenrendészeti hatóság a bíróság ítéletében
meghatározott kiutasítással egyenértékű időtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat rendel
el, ezért szükséges annak rögzítése, hogy ezt az ítéletben foglaltak szerint kell elrendelni. A
bíróság a gyakorlatban sok esetben ugyanis hónapokban határozza meg a beutazás és
tartózkodási tilalom időtartamát, azonban az idegenrendészeti szabályok a tilalom időtartamát
években rendelik meghatározni.
a 42. §-hoz
A módosítás a Kp. szerinti terminológia átvezetése miatt indokolt.
a 43. §-hoz
Az Irányelvnek megfelelően indokolt a kutatószervezet, illetve a gyakornokot fogadó
szervezet kiutasítás költségeit érintő felelősségének szabályozása, valamint a kutatószervezet
kapcsán szabályozás kiegészítése.
a 44 §-hoz
Indokolt pontosítani az őrizet hosszabbításával kapcsolatos bírósági eljárásban a döntés
közlésének szabályait.
a 45. §-hoz
Indokolt a kijelölt helyen való tartózkodás megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási
szabályok kiegészítése arra az esetre tekintettel, mikor a harmadik országbeli állampolgár a
közösségi szálláson vagy befogadó állomáson a kijelölt helyen való tartózkodás maximális
időtartamát (két hónap) követően nem hagyja el az intézményt. Ez esetben az
idegenrendészeti hatóság rendelkezik a végrehajtásra, mely végzés ellen végrehajtási
kifogásnak van helye.
a 46. §-hoz
Több esetben előfordul, hogy az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtására
történő intézkedést a döntés kihirdetést követően azonnal meg tudja kezdeni, így őrizet
elrendelésére nincs szükség és lehetőség sem. Ez esetben a kitoloncolásról rendelkező döntés
73
alapozza meg a személyes szabadság korlátozását, mely értelemszerűen a kitoloncolás
végrehajtásáig tart.
A fentiek mellett a gyakorlatban a származási országok külképviseletei csak hosszadalmas
eljárást követően állapítják meg a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát,
tekintettel arra, hogy a külföldiek együttműködésének hiányában az eljárás indításakor valódi
személyazonosságukat nem fedik fel. Ennek megfelelően módosítani szükséges a kiutasítást
elrendelő határozatokban a kiutasítás célországát, valamint a személyes adatokat is. A hatóság
a non-refoulement követelményét a teljes idegenrendészeti eljárás alatt köteles vizsgálni a
valós származási ország tekintetében is.
a 47. §-hoz
Indokolt a kitoloncolási akadályok tekintetében a jogszabály kiegészítése, arra tekintettel,
hogy a külföldi ellen induló büntetőeljárás, amennyiben a büntetőeljárás során a jelenlétének
biztosítása érdekében személyes szabadság korlátozására nem kerül sor, ne képezze akadályát
a kitoloncolás végrehajtásának. Erre kizárólag az eljáró bíró vagy ügyész tájékoztatása alapján
kerülhetne sor, abban az esetben, ha a tárgyalás távollétében nem tartható meg, illetve ha
külföldre utazási korlátozás került vele szemben elrendelésre.
a 48. §-hoz
A hontalanság megállapítására vonatkozó jelenleg végrehajtási rendeleti szinten
meghatározott, eljárási szabályok törvényi szintre történő emelése indokolt. Szükséges
módosítani a bíróság eljárására vonatkozó szabályokat, mivel a Kp. értelmében a bíróságnak
törvény eltérő rendelkezése hiányában megváltoztatási jogköre van, a hontalansági eljárás
kapcsán a megváltoztatási jogkör biztosításáról külön nem szükséges rendelkezni.
a 49. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján a visszaélések megakadályozása érdekében a hontalanság
megállapítására vonatkozó jelenlegi szabályozást szükséges kiegészíteni a hontalan státusz
felülvizsgálatára és visszavonására vonatkozó rendelkezésekkel azon esetek rendezése
érdekében, melyekben a hontalanság megállapításának feltételei már annak megállapításakor
sem álltak fenn, vagy azóta megszűntek.
az 50. §-hoz
Az ügyfél
Tekintettel arra, hogy az Ákr. szerint a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos
eljárások az Ákr. hatálya alól kivett eljárások, indokolt a hatósági ügy, valamint az
idegenrendészeti hatóság fogalmának a meghatározása. Erre tekintettel szükséges továbbá az
ügyfél fogalmának átfogó meghatározása illetőleg az egyes eljárásokban - pl. a
közrendvédelmi bírságolás - a jogutódlás alapvető szabályainak a lefektetése, mely szabályok
az ügyfélkör speciális jellegéből adódóan eltérnek az általános jogutódlási szabályoktól.
Hatáskör, illetékesség
Tekintettel arra, hogy az Ákr. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint az idegenrendészeti eljárás
kivett eljárásnak minősül, indokolt az általános eljárási szabályok meghatározása is a speciális
szabályok mellett. Indokolt ennek keretében az idegenrendészeti hatóságok (melyeket
részletesen a végrehajtási rendelet határoz meg) hatáskörének és illetékességének általános
74
meghatározása, valamint a hatáskör és illetékesség vizsgálatával kapcsolatos szabályok
megalkotása is. Az illetékességet alapvetően az ügyfél lakó- vagy tartózkodási, illetve
szálláshelye határozza meg. Indokolt továbbá rendelkezni arról is, ha nincs ismert lakó vagy
tartózkodási helye az ügyfélnek, ez esetben az utolsó ismert lakóhely, tartózkodási vagy
szálláshely határozza meg az idegenrendészeti hatóság illetékességét. Ennek kiemelten az
engedélyek visszavonására irányuló eljárásban van. Speciális illetékességi szabályként kerül
ugyanakkor rögzítésre az az esetkör, amikor az ügyfélnek az utolsó ismert lakóhely,
tartózkodási vagy szálláshely nem állapítható meg, ilyen esetben az idegenrendészeti ügyben
külön jogszabályban (kormányrendeletben) kizárólagos illetékességgel kijelölt
idegenrendészeti hatóság jár el.
Alapelvek
Az idegenrendészeti eljárást is alapvető elvek mentén szükséges lefolytatni, melyek betartása
garancia mind az ügyfél, mind a hatóság számára. Az alapelvek tekintetében összhangban az
Alaptörvénnyel indokoltnak tartjuk az Ákr-ben meghatározott elvek mentén történő eljárást,
mely minden közigazgatási hatósági eljárásban is érvényesül.
Nyelvhasználat
Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárások kiemelkedően magas számában az
ügyfelek a magyar nyelvet nem beszélik, indokolt a nyelvhasználattal kapcsolatos általános
eljárási szabályok megalkotása. Tekintettel arra, hogy Magyarországon az eljárás nyelve a
magyar, emiatt azonban a magyar nyelvet nem beszélő ügyfelet hátrány nem érheti. Az eljárás
során az idegenrendészeti hatóság biztosítja a külföldiek számára, hogy az anyanyelvüket
használhatják. A kérelemre induló eljárásokban azonban a tolmácsolási, fordítási költségeket
a kérelmező ügyfélnek kell viselnie, tekintettel arra is, hogy ez esetben az ügyfélnek kell
bizonyítania a jogszabályban meghatározott feltételek fennállását. A döntés közlésével
kapcsolatos költségeket azonban a vízumeljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság
viseli. A hivatalból indult eljárásokban az idegenrendészeti hatóság viseli az anyanyelv
használatával járó költségeket, azonban a törvény ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg, pl. a
az őrizet hosszabbításával kapcsolatos bírósági eljárásokra vonatkozóan.
Kizárás
Az általános eljárási szabályok között indokolt rendelkezni a kizárásra vonatkozó speciális
szabályokról és eljárásrendről, melyre az Ákr. szabályai az irányadóak. Az idegenrendészeti
hatósági eljárásban is előfordulhat olyan tény vagy körülmény mely az ügyintéző, vagy az
adott idegenrendészeti hatóság kizárására okot ad. A szabályok biztosítják, hogy a hatóság
pártatlanul, részrehajlás nélkül és objektíven és rövid határidőn belül tudjon dönteni.
Megkeresés
Az idegenrendészeti eljárásokban számos alkalommal fordul elő, hogy a tényállás tisztázása
érdekében más szervet kell megkeresni. Erre az Ákr. szabályai az irányadóak. Eltérést kell
azonban biztosítani arra az esetre, amikor a megkeresést az idegenrendészeti hatóság az
előállítás vagy visszatartás ideje alatt intézi a megkeresett szervhez vagy személyhez. Ez
esetben a megkeresett haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási
vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni, tekintettel arra, hogy a megkeresés
eredménye az előállítást visszatartást követő intézkedéseket jelentősen befolyásolja.
Kapcsolattartás
A kapcsolattartásra az Ákr. szabályai eltéréssel alkalmazandóak. Az elektronikus
kapcsolattartás nem alkalmazható, ha az ügyfélnek az eljárásban valamely törvényben
75
szabályozott eljárási cselekmény érdekében személyesen meg kell jelennie. Speciális esetkör
az idegenrendészeti eljárásokban, amikor az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatóval tartja
elsődlegesen a kapcsolatot, de ezekben az esetekben, lévén az eljárás a külföldi személyéhez
kötött, a foglalkoztatónak küldött iratok tartalmáról az ügyfelet is értesíteni szükséges.
A speciális ügyfélkörre való tekintettel, gyakorlati tapasztalatok figyelembe vétele mellett
került rögzítésre főszabályként az, hogy az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton
csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot.
Speciális esetkört a közrendvédelmi bírság kiszabása. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról
szóló határozatot külföldi címre is ki lehet postázni, mivel a bírsággal érintett fuvarozó sok
esetben belföldi címmel (székhellyel, képviselettel) nem rendelkeznek.
Adatkezelés, betekintés az eljárás irataiba
Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében, vagy
hatósági ellenőrzések lefolytatása okán az ügyfélen kívül más természetes személyek,
szakértők adatai is a hatóság tudomására jutnak, indokolt az adatkezelésre, az adatok
megismerésére vonatkozó szabályok Ákr. szerinti alkalmazása azzal a kiegészítéssel, hogy a
végrehajtás sikerességét nem veszélyeztetheti az iratokba történő betekintés.
Kérelem
A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelem előterjesztése
formanyomtatványon, és jogszabályban meghatározott támogató dokumentumok birtokában
kerülhet sor. A kérelem előterjesztése személyesen történhet kivéve egészségügyi okból,
illetve amennyiben a törvényben meghatározottak szerinti foglalkoztató útján kerül sor a
kérelem előterjesztésére. A hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak nem kell a kérelem
benyújtásakor megjelennie, tekintettel arra, hogy számára még biometrikus adat szolgáltatási
kötelezettség nincsen.
Hiánypótlás
Figyelemmel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásban a külföldi ügyfelek az esetek nagy
részében hiányos kérelmeket csatolnak, indokolt a hiánypótlás, így a tényállás tisztázás
lehetőségének a szabályozása. A hiánypótlási felhívásban az idegenrendészeti hatóság
maximum 45 napos határidőt határozhat meg, és ennek meghosszabbítására maximum
huszonegy nappal van lehetőség. A meghosszabbított hiánypótlási határidő esetében is
figyelemmel kell lennie arra a szabályra, hogy a hiánypótlási felhívás(ok) határideje és a
meghosszabbított hiánypótlási határidő együttes összege sem haladhatja meg a maximális 45
napot. Foglalkoztató által történő kérelem benyújtás esetén a hiánypótlást a kérelem
előterjesztésekor az ügyfél értesítése mellett azonnal át kell adni. Hangsúlyozni szükséges
ugyanakkor, hogy az uniós irányelveknek történő megfelelés érdekében a hiánypótlási
határidő meghatározása esetén figyelemmel kell lenni a törvényben az egyes ügyfajtákra
meghatározott objektív határidőkre is, melyeken belül az elsőfokú idegenrendészeti
hatóságnak a döntését meg kell hoznia. Az 45 napos objektív hiánypótlási határidő és az
egyes eljárásokban az objektív eljárási határidők garanciát nyújtanak arra, hogy az
idegenrendészeti eljárások ésszerű határidőn belül befejezésre kerülnek, de a külföldi ügyfél
kör (adott esetben egy távoli országból történő irat beszerzésére) is megfelelő határidőt kap a
kérelméhez szükséges támogató dokumentumok beszerzésére. A hiánypótlási határidő
meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó döntés ellen önálló fellebbezésnek nincs
helye, azonban az érdemi döntésben támadható.
Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás
76
Az idegenrendészeti eljárások szabályrendszerében mind az anyagi jog, mind pedig az eljárás
jog alkalmazza a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a lehetőségét. A fogalom
egyrészt a belföldön előterjesztett méltányossági kérelmek elbírásánál, másrészt az elkésett
illetve az ismételt kérelmek és a lehetetlen célra irányuló kérelmek gyors elutasításánál bír
jelentőséggel. Azon kérelmek esetében, ahol a kérelem az ügy érdemében való döntéshez
szükséges objektív feltételekkel nem rendelkezik, a hatóságra nehezedő ügyteher könnyítését
szolgálja ezen jogintézmény, hiszen gyors és egyszerűsített döntésben az ügyfél kérelme
elbírálható, a hiánypótlási felhívással sem korrigálható kérelmek esetében.
Az elj árás megszüntetése
Az idegenrendészeti eljárások megszüntetésére vonatkozó szabályok megalkotása is indokolt.
A megszüntetési okok között olyan általános szabályok kerülnek rögzítésre, mint az illeték
vagy díj fizetési kötelezettség elmulasztása, az ügyfélnek a tényállás tisztázása alól történő
kivonása, a kérelem visszavonása stb., mely okok az eljárások indokoltan elhúzódásának
megakadályozását célozzák.
Az eljárás felfüggesztése
Az idegenrendészeti eljárások tekintetében indokolt a felfüggesztés lehetőségének a
biztosítása, tekintettel arra, hogy több, más szervre tartozó eljárás is releváns lehet az ügy
eldöntése szempontjából, és ezen eljárások a megkeresés időtartama alatt nem fejeződ(het)nek
be. Az idegenrendészeti eljárás felfüggesztésére kérelemre nem kerülhet sor, arra kizárólag
hivatalból van lehetőség. Abban az esetben, ha a felfüggesztés hivatalból elrendelésére az
idegenrendészeti eljárásban nem lenne lehetőség és a megkeresett szervek a megkeresés
jellegéből adódóan nem tudnak határidőben választ adni, számos kérelemben elutasító vagy
megszüntető döntés születhetne, tekintettel arra, hogy a tényállás idő hiányában nem
kerülhetett kellő mértékben feltárásra, mely alapvetően sértené az ügyféli érdekeket és
jogokat. A felfüggesztés időtartama alatt a határidő nyugszik, azonban a felfüggesztés
megszüntetésére irányuló eljárási cselekmények hatályosak. Hangsúlyozni szükséges
azonban, hogy a jogszabályban az egyes ügyfajtákra meghatározott objektív határidőt a
felfüggesztés esetén is meg kell tartani, mely garanciális szabályként érvényesül az ügyféli
oldalon, hiszen biztosított az ésszerű határidőn belüli döntéshozatal. A felfüggesztés
elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Ügyintézési határidő
Az idegenrendészeti eljárásokban indokolt a határidők számítására vonatkozó általános
szabályok, valamint az általános ügyintézési határidő meghatározása is. Az általános
ügyintézési határidő - melytől törvény és kormányrendelet is eltérhet - huszonegy nap. A
határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napon, hivatalból induló eljárás esetén
az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.
Indokolt azon eljárási cselekmények részletes meghatározása is, melyek az ügyintézési
határidőbe nem számítanak bele. Az ügyintézési határidő meghosszabbítására hivatalból egy
alkalommal, indokolt döntéssel huszonegy nappal van lehetősége az idegenrendészeti hatóság
vezetőjének, mely arra tekintettel indokolt, mivel a külföldiek számára kiadott, magyarországi
tartózkodásra jogosító engedélyek kapcsán nagyobb érdek fűződik a tényállás teljes
felderítéséhez, mint az eljárások minél hamarabb történő, de esetlegesen teljesen fel nem
derített lezárásához, kiemelten figyelembe véve a biztonsági kockázatokat is.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló
eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama, hiszen előfeltétele az
ügy érdemi vizsgálatának az eljáró idegenrendészeti hatóság meghatározása. Az ügyintézési
77
határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok
közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő
eredménytelen elteltéig terjedő idő. Tekintettel arra, hogy a kiegészítésre szoruló kérelmek
esetében kerül sor hiánypótlási felhívás kibocsátására, így amennyiben annak időtartama bele
számítana az ügyintézési határidőbe, az az ügyfél számára méltánytalanul rövid határidővel
kibocsátott hiánypótlási felhívásokat eredményezne, megakadályozva ezzel mind a hatóság,
mind az ügyféli oldalról a tényállás teljes körű tisztázásának az esélyét. Az ügyintézési
határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama, tekintettel arra, hogy az
eljárás hivatalbóli felfüggesztésére épp azért kerül sor, mert a megkeresett szerv az ügy
bonyolultságára való tekintettel nem tud a törvény adta rövid határidőn belül válaszolni.
Amennyiben az eljárás felfüggesztésének az időtartama beleszámítana az ügyintézési
határidőbe, az ügyfél számára méltánytalan helyzetet teremtene és tekintettel arra, hogy a
felfüggesztésre okot adó körülmény tisztázására nem kerülne így sor az eljárások vagy
megszűntetésre kerülnének. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele továbbá törvény vagy
kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama. A
szakhatósági eljárásban tipikusan komplex kérdések megítélésre kerül sor, melyek elintézése
csak megfelelő határidő tűzése mellett intézhető el szakszerűen. Ha a szakhatósági eljárás
időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, úgy a komplex kérdések megítélésére is
csak igen rövid határidő lenne tűzhető a szakhatóság számára, mely rövid határidő magának a
szakhatósági eljárásnak az eredményességét veszélyeztetné. Szintén nem számít bele az
ügyintézési határidőbe az idézés időtartama, valamint a tényállás tisztázása érdekében más
szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem
megküldésének a napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az
idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam. Ezen időtartamok
mind a tényállás teljes körű tisztázásához szükséges eljárási cselekményekhez kötődnek, mely
eljárási cselekmények nem minden eljárásban és nem minden esetben egyszerre egy
eljárásban fordulnak elő, de a komplexebb megítélésű ügyek esetében az idegenrendészeti
hatóságnak a tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges ezen eljárási cselekmények
szakszerű lefolytatásához szükséges idő, mely határidőt maga a jogszabály is maximalizál.
Speciális szabályként jelenik meg, magának a jogintézménynek a sajátosságaiból adódóan,
hogy az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés időtartama beleszámít az
ügyintézési határidőbe.
Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy
ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Tekintettel arra, hogy a kérelmezői
kör igen speciális az idegenrendészeti eljárás vonatkozásában, így gyakorta fordulnak elő
olyan esetek, hogy az ügyfél érdekében az eljárási határidő meghosszabbításnak
jogintézményével kell élnie a hatóságnak, annak érdekében, hogy az ügyfél az előterjesztett
kérelmét minél szélesebb körben alá tudja támasztani.
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó
cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény
kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. Ha a határidő utolsó napja
olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő - ide értve az
ügyintézési határidőt is - a következő munkanapon jár le.
A határidő kapcsán kiemelendő az is, hogy a kérelmek jelentős százaléka a külképviseleteken
kerül előterjesztésre, melyek más időzónában, olykor 8-9 órás idő eltolódással működnek a
magyar hivatalok hivatali rendjéhez képest. Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti
hatóságok sok esetben a tényállás tisztázása során ezen külképviseletekkel kommunikálnak,
illetőleg ezen képviseltek segítségét kérik az eljárási cselekmények közvetítésében,
lefolytatásában, így a határidő számításakor ezen objektív időveszteségre mint sajátosságra is
figyelemmel kell lenni.
78
Igazolási kérelem
Az idegenrendészeti eljárásokban a határidő vagy határnap elmulasztása esetén indokolt a
mulasztás kimentésének lehetőségét biztosítani. Az igazolási kérelem elfogadásának alapvető
feltétele az önhiba hiánya. Az igazolási kérelem előterjesztésére a tudomásszerzéstől vagy az
akadály megszűnésétől számított öt napon belül van lehetőség, a jogvesztő határidő pedig az
elmulasztott cselekménytől számított harminc nap. Amennyiben az ügyfél a mulasztást
kimenti, olyan helyzetbe kell hozni, mintha határidőben teljesített volna. Az igazolási
kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az az érdemi vizsgálat nélküli
végzés elleni jogorvoslat keretében támadható.
Idézés
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges - és korára, egészségi
állapotára tekintettel képes az idegenrendészeti hatóság előtt megjelenni az idegenrendészeti
hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. A gyakorlatban a
tényállás teljes körű tisztázása érdekében komoly jelentőséggel bír a tanú meghallgatás
jogintézménye az idegenrendészeti eljárásban, nem csak a családi kapcsolatok feltárása,
hanem a munkakörülmények tisztázása esetében is.
Az idézést főszabály szerint ha az ügy körülményeiből más nem következik, úgy kell közölni,
hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön, így kellő idő
áll rendelkezésére, hogy a hatóság előtti megjelenését előkészítse. Az idézésnek sürgős
esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön
kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.
Sok esetben fordul elő, hogy a tényállást, a tényleges családi kapcsolat fennálltát
tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút tudja csak igazolni, vagy arról hitelt érdemlően
nyilatkozni, így lehetővé kell tenni az idegenrendészeti eljárásban a kiskorú meghallgatását is.
Az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy
a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is
külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte az
idegenrendészeti hatóság.
A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben a távolmaradás kapcsán az Ákr-
ben nevesített szankciók nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik
életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély
nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem
jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható.
A tényállás tisztázása
Az idegenrendészeti eljárásban az ügyfelet a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre
fel lehet hívni, a nyilatkozatot mind szóban mind írásban megteheti. A hamis adatszolgáltatás
eljárási bírsággal sújtható, az ügyfelet a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.
Szakhatósági eljárás
Tekintettel arra, hogy egyes idegenrendészeti eljárásokban meghatározott szakkérdés
megállapítása érdekében szakhatóságok járnak el, indokolt a szakhatósági eljárások általános
szabályainak megalkotása, melyektől törvény és kormányrendelet eltérhet. A szakhatósági
eljárás általános időtartama - eltérő rendelkezés hiányában - 15 nap, azonban ez a hatóság
vezetője által meghosszabbítható indokolt esetben. A javaslat tartalmazza az ún. hallgatás
intézményét, vagyis ha a megadott határidőn belül nem válaszol a szakhatóság, a véleményét
megadottnak kell tekinteni. A szakhatóság véleményének utólagos módosítására egy
alkalommal az idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének
79
véglegessé válásáig van lehetőség jogsértés megállapítása esetén. A szakhatóság
állásfoglalása, a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra nézve.
A szakhatóság az iratokba betekinthet és a kérelmezőt meghallgathatja. A javaslat tartalmazza
a szakhatósági állásfoglalás kötelező tartalmi elemeit is.
Irat
Az idegenrendészeti eljárások tekintetében szükséges a bizonyítási eszközök és azok alaki
kellékeinek a meghatározása is. Az idegenrendészeti hatóság bizonyítékként iratot elfogadhat,
azonban a külföldön kiállított közokiratnak főszabály szerint diplomáciai hitelesítéssel és
hiteles magyar fordítással ellátottnak kell lennie. Az idegenrendészeti eljárás sajátos
ügyfélkörrel rendelkezik, ugyanis az ügyfele több mint 90 százalékban más ország
állampolgárai. A külföldiek jelentős százaléka az Európai Unió területén kívülről érkezik, így
az általuk, kérelmük alátámasztásra benyújtott íratok vonatkozásában mind formai mind
nyelvi kellékeket tekintve, fokozott körültekintéssel kell eljárni és ennek garanciáit biztosítják
az itt lefektetett szabályok.
Tanú
Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a tényállás tisztázásához tanút
is meghallgathat. A tanút idézni szükséges, aki annak köteles eleget tenni.
Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól, valamint az
idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha a tanú vallomásával saját magát
vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy a tanú diplomáciai
mentességben részesülő személy.
Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban
csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem
pótolható, azonban tipikusan a családi kapcsolatok igazolása körében ezen személyi kör tanú
vallomásának komoly relevanciája van, főként a visszaélések feltárásban.
Speciális személyi kör, aki szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes
megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, így ezen személyek tanúként az
idegenrendészeti eljárásban csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni és a
törvényes képviselője ehhez hozzájárul.
Az idegenrendészeti eljárásban a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú
meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet, azonban ha a tanú és a törvényes
képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel
ki.
Szakértő, tolmács
Az idegenrendészeti eljárásban amennyiben a tényállás szempontjából releváns tény vagy
körülmény eldöntéséhez szakértelem szükséges szakértő vehető igénybe. Amennyiben az
eljárás során szükséges, és a hatósági ügyintéző az ügyfél által értett használt idegen nyelvet
nem beszéli, tolmácsot kell kirendelni. A tolmácsok kirendelése tekintetében a
költséghatékonysági és egyszerűségi szempontok alapján a tolmácsolás képet és hangot
biztosító zárt informatikai rendszeren keresztül is történhet. Ugyanakkor az eljáró
idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a meghallgatás kezdetén megállapítsa az eljáró
tolmács személyazonosságát és felhívja arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel
milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.
Az elj árás akadályozása
80
Az idegenrendészeti eljárások során indokolt az ügyfélnek felróható magatartásán alapuló
jogsértés, valamint a rosszhiszemű eljárása miatt eljárási bírság kiszabására vonatkozó
lehetőség biztosítása. A jogbiztonság érdekében rögzíteni szükséges a kiszabható bírság
minimális és maximális összegét és a kiszabás során mérlegelendő körülményeket.
Képviselet
Az idegenrendészeti eljárásokban, ahol a jogszabály személyes megjelenési kötelezettséget
nem ír elő az ügyfél képviselőt meghatalmazhat. Képviselőként eljárhat a törvényes
képviselő, az ügyfél házastársa, és eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke, vagy az
ügyfél által meghatalmazott személy. Meghatalmazott lehet jogi képviselő is. A jogszabály
külön definiálja a jogi képviselet és a jogi képviselő fogalmát. A házastárs és a nagykorú
gyermek eljárási képessége, akkor bír relevanciával, amikor az ügyfél még saját hazájában, a
nevesített családtag már Magyarországon tartózkodik, így az eljárást nagyban gyorsítani és
egyszerűsíteni tudja az ezen személyekkel történő kommunikáció lehetősége. Speciális
szabályként kerül rögzítésre, hogy a kilencven napot nem meghaladó magyarországi
tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében kizárólag az ügyfél vagy az általa adott
meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazott járhat el. Az őrizetben tartózkodó esetén a
képviseletet csak jogi képviselő láthatja el. A meghatalmazást írásba kell foglalni, mely lehet
közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. A nem magyar nyelven írt meghatalmazást
hiteles magyar fordítással kell ellátni. Emellett a közokiratba foglalt meghatalmazást az
irányadó szabályok szerint diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. A meghatalmazás
hatálya kiterjedhet a teljes idegenrendészeti eljárásra valamint egyes eljárási cselekményekre
is. Az idegenrendészeti hatóság a meghatalmazott eljárását vizsgálja és végzésben
visszautasítja, ha az nem alkalmas a képviselet ellátására, képviseleti jogosultság nem igazolt,
és a képviselő a tényállás tisztázását akadályozza. Előbbi két esetben a meghatalmazás
visszautasítás ellen önálló fellebbezésnek van helye, míg utóbbi esetben a döntés a
megszüntető döntés elleni jogorvoslat keretében kifogásolható. Amennyiben az ügyfél
képviselővel jár el az iratokat, az idézés kivételével a képviselő részére kell megküldeni. Az
idézésről a képviselőt értesíteni kell.
Határozat, végzés
Az idegenrendészeti eljárás során a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, minden egyéb
esetben végzésben dönt. Hangsúlyozni kell, hogy döntések esetén szükséges a végzés formát
használni pl. eljárás felfüggesztése, megszüntetése, érdemi vizsgálat nélküli elutasítása,
hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása stb., ugyanakkor a
hiánypótlási felhívás nem végzés formátumban történik. Azon kérelmek esetén melyek során
a hatóság a kérelmet engedélyezi és okmány kibocsátásáról dönt, elegendő a döntést az
ügyiratra feljegyezni. Egyéb esetben (elutasítás) határozatot kell hozni.
Véglegesség
Az idegenrendészeti eljárásban kiemelt jelentőséggel bír a döntések véglegessége és
végrehajthatóságának kezdete, tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásban hozott
döntésekhez jogkövetkezmények kapcsolódnak. A döntés véglegessé válik, ha ellene nem
fellebbeztek, vagy a fellebbezési határidő kizárt, a fellebbezésről lemondtak vagy
visszavonták, a másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság az elsőfokú döntést helyben
hagyta. Az idegenrendészeti hatóság döntése a véglegessé válással egyidejűleg
végrehajthatóvá válik. A fellebbezésről lemondás, illetve visszavonás írásbeli nyilatkozathoz
kötött, arról szóban nyilatkozni nem lehet.
A döntés közlése
81
Indokolt az idegenrendészeti eljárásokban hozott döntések közlésének általános és speciális
szabályainak megalkotása is. Az idegenrendészeti hatóság a határozatot közli az ügyféllel, a
képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal is. Amennyiben az ügyfél az eljárásban jogi
képviselővel rendelkezik, úgy a döntést a jogi képviselővel kézbesítés útján kell közölni.
Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a döntés az ügyféllel és a jogi képviselővel is
közlésre került, úgy a joghatások az ügyféllel történő közlés napjával állnak be. Azon
speciális esetben, mikor a döntés az ügyiratra feljegyzéssel került rögzítésre, a döntésről az
idegenrendészeti hatóság az ügyfelet, a képviselőt, valamint a szakhatóságot tájékoztatja. A
javaslat a jelen levő ügyféllel történő döntés közlésére és a hirdetményi közlésre vonatkozóan
a jelenlegi szabályozásnak megfelelő szabályokat tartalmazza.
Kézbesítés
Tekintettel arra, hogy számos döntés közlése kézbesítés útján történik, indokolt a kézbesítés
szabályainak részletes meghatározása, melyek részben az Ákr.-ben szabályozottakra
támaszkodik, azonban külön rögzíti, hogy kézbesítési meghatalmazott csak speciális esetben
járhat el.
Hatósági bizonyítvány, igazolvány
A hatóság az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - idegenrendészeti
státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
Az idegenrendészeti hatóság hatósági igazolványt ad ki az ügyfél adatainak vagy jogának
rendszeres igazolására. A hatósági igazolvány hatósági döntésnek, határozatnak minősül. A
hamis, vagy hamis adatokat tartalmazó hatósági igazolványt átvételi elismervény kiadása
mellett kell átvenni és a szükséges eljárást (büntetőeljárás) kezdeményezni kell. A hatósági
igazolványban foglalt adatokat ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni, az abban
szereplő adatok bizonyítására az ügyfelet nem lehet kötelezni.
Idegenrendészeti ellenőrzés
Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott eljárásokban a jogszabályi feltételek fennállását, továbbá
a harmadik országbeli állampolgárok számára a jogszabályokban meghatározottak szerint
biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának a gyakorlását bármikor
ellenőrizheti. Az ellenőrzésnek célhoz kötöttnek kell lenni, vagyis a jogszabályban előírt
feltételek és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálatát szolgálják, illetve, hogy az
idegenrendészeti hatóság feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat,
amelyek a hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá amelyek
megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását.
Helyszíni ellenőrzés
Az idegenrendészeti hatóság az ellenőrzés érdekében helyszíni ellenőrzés lefolytatására is
jogosult, melynek során az idegenrendészeti hatóság dönti el, hogy az idegenrendészeti eljárás
keretében a tényállás tisztázása érdekében, mely személyt, tevékenységet, magatartást,
körülményt vizsgál. Az idegenrendészeti hatóság azonban különösen a jogszerű tartózkodás
feltételei körében szükséges tényeket és körülményeket, és azok valóságtartalmát vizsgálja.
Az idegenrendészeti hatóság akkor is helyszíni ellenőrzést rendelhet el, ha a tényállás
tisztázása érdekében ingó vagy ingatlan megtekintése vagy személy tevékenységének a
megfigyelése szükséges. A helyszíni ellenőrzést az idegenrendészeti hatóságnak húsz napon
belül kell lefolytatni. Az ellenőrzésről csak abban az esetben kell az érintetett előzetesen
tájékoztatni, ha az az ellenőrzés sikerességét nem veszélyezteti.
82
Indokolt a helyszíni ellenőrzés megindításával és lefolytatásával kapcsolatos szabályok
rögzítése. Ellenőrzés lefolytatására az idegenrendészeti hatóság kormánytisztviselője jogosult.
Az ellenőrzést ésszerű időpontban, napközben 8-20 óra között kell lefolytatni, de ettől
kivételes esetben a hatóság eltérhet, ha az ellenőrzés sikeressége érdekében indokolt. Az
ellenőrzés alá vont személy az ellenőrzést köteles tűrni, aki azt akadályozza eljárási bírsággal
sújtható. A helyszíni ellenőrzés során a hatóság tagja a vizsgálni kívánt területre, építménybe
beléphet, iratot, munkafolyamatot, tárgyat megvizsgálhat, fényképet, kép - és hangfelvételt
készíthet, felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást lefolytathat.
Az idegenrendészeti hatóság az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzésben érintett személyt a
személyazonosság igazolására felhívni. Az igazoltatott köteles a személyazonosságát hitelt
érdemlően igazolni. Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a jogszerű tartózkodását
igazolni nem tudja, a rendőrség intézkedését kérheti az előállítás érdekében, azonban a
rendőrség intézkedéséig az érintettet feltartóztathatja. Az idegenrendészeti hatóság az
igazoltatás megtagadása esetén is a rendőrség segítségét kérheti.
A hatósági ellenőrzés jogszerűségének biztosítása érdekében indokolt az ellenőrzést lefolytató
idegenrendészeti hatóság jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. A hatósági
ellenőrzést végző személy köteles magát és ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés
megkezdését megelőzően igazolni, külön felhívás nélkül is. Az idegenrendészeti hatóság a
tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. Az ellenőrzést
végző hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a
tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé
teszi. A hatóság az ellenőrzés során köteles a tudomására jutott tényeket, körülményeket,
adatokat értékelni, és hivatalból indult eljárás esetén az ügyfelet erről tájékoztatni.
Az ellenőrzést végző hatóság jogai és kötelezettségei mellett indokolt a hatósági ellenőrzéssel
érintett ügyfél jogainak és kötelezettségeinek is a meghatározása is. Az ügyfél kötelese a
hatósággal együttműködni. Az ügyfélnek joga van az ellenőrzést végzők
személyazonosságáról meggyőződni, az ellenőrzési cselekményeken részt venni vagy
megfelelő képviselőről gondoskodni. E gondoskodás azonban nem jelentheti a helyszíni
ellenőrzés lefolytatásának akadályozását, valamint az ellenőrzés elhúzását. Az ügyfélnek a
hivatalból indult eljárásban joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni.
A hatósági ellenőrzés keretein belül indokolt annak a szabályozása is, hogy amennyiben a
feltételek fennállnak jegyzőkönyvet, minden egyéb esetben feljegyzést kell készíteni. Az
ellenőrzést végző hatóság feljegyzést készít a helyszínen, ha az ügyfél vagy tanú nem
tartózkodik a helyszínen, vagy a jelenlevők meghallgatása sem ügyfélként sem tanúként nem
lehetséges, vagy a jelen levő személy által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli
és tolmács igénybe vételére nincs lehetőség. A javaslat tartalmazza a jegyzőkönyv és a
feljegyzés tartalmi elemeit.
Hivatalból indított eljárás
Az idegenrendészeti eljárások tekintetében indokolt a hivatalból indított eljárás általános
szabályait is megalkotni. Amennyiben az idegenrendészeti hatóság az e törvényben
meghatározott jogok vagy kötelezettségek megszegését észleli, köteles az eljárását hivatalból
megindítani. Emellett akkor is hivatalból indít eljárást, ha erre bíróság kötelezte vagy a
felügyeleti szerve utasította, vagy ezt a jogszabály előírja. Ez esetben az eljárás az első
eljárási cselekmény elvégzésének napján indul, és törvény eltérő rendelkezése hiányában az
83
általános huszonegy napos határidő alatt kell lezárni. A hivatalból indult idegenrendészeti
eljárásban az ügyfelet a jogairól és a kötelezettségeiről tájékoztatni kell.
Zár alá vétel
A tényállás tisztázása érdekében az idegenrendészeti hatóság jogosult valamely dolog zár alá
vételére, ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a
zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. Ennek érdekében
indokolt a zár alá vétel szabályainak a meghatározása. A zár alá vett dologban tárolt
adatokhoz szakértő közreműködését veheti igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben
a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az
idegenrendészeti eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges
ideig és mértékig van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban
tárolt adatokat az idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és
köteles a dolgot rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni. Az állam
bűnüldözési érdekének érvényesítésére is figyelemmel, ha a hamis vagy hamisított irat vagy
okmány az idegenrendészeti eljárás lezárultát követően sem adható ki az érintettnek.
Zár alá vett pénz esetén azt az ügyféllel szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség
biztosítására vissza lehet tartani. Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére
önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett
kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság
rendelkezik.
Jogorvoslat
Indokolt az idegenrendészeti eljárás során igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek
meghatározása. A határozat ellen, ha törvény kivételt nem tesz, van helye jogorvoslatnak. A
végzés ellen csak akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha a törvény megengedi.
Jogorvoslati eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás
a fellebbezési eljárás, a közigazgatási per, valamit a döntés keresetlevél alapján történő
módosítása vagy visszavonása. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás a döntés saját
hatáskörben történő módosítása vagy visszavonása, a felügyeleti eljárás, valamint az ügyészi
felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Fellebbezés
Az idegenrendészeti eljárásban a fellebbezés benyújtására az első fokú hatóságnál, főszabály
szerint a döntés közlését követő tizenöt napon belül van lehetőség. A fellebbezést indokolni
kell, és nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala
előtt tudomása volt. Ez esetben a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania az
elsőfokú hatóságnak. A javaslat meghatározza az önálló fellebbezéssel támadható végzések
körét, valamint a fellebbezés kérelemmel kapcsolatos eljárás részletes szabályait. A
fellebbezésről a másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság határozat esetén, ha a törvény
eltérően nem rendelkezik huszonegy, végzés esetén nyolc napon belül dönt. A másodfokon
eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye
fellebbezésnek. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik a fellebbezés
érdemi vizsgálat nélküli elutasítása akkor is, ha a fellebbezés elkésett, vagy nem jogosulttól
származik, vagy önálló fellebbezéssel nem támadható végzés ellen irányul.
Közigazgatási per
A közigazgatási perben a bíróságnak a döntését hatvan napon belül meghoznia. Az
idegenrendészeti eljárásokkal történő visszaélés és a jogsértő külföldiek esetén a hatóság
jogszerű döntéseinek történő haladéktalan érvényszerzés érdekében indokolt a bíróságok
84
részére is határidők meghatározása. Ez visszatartó erővel bírhat azon visszaélő külföldiekre is,
akik az eljárások kezdeményezését csak a jogsértő tartózkodásuk meghosszabbítására
használják fel. Rögzíteni szükséges, hogy a jelenlegi szabályozással megegyező módon a
bíróság a hontalansági eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság döntését nem
változtathatja meg.
A döntés módosítása, visszavonása
Az idegenrendészeti hatóság a döntése ellen benyújtott keresetlevél alapján a döntését a
jogszabálysértés megállapítása esetén visszavonhatja, vagy módosíthatja az Ákr. szabályainak
megfelelően.
Felügyeleti eljárás, semmisség, ügyészi fellépés
Az Ákr. rendelkezéseivel egyezően az idegenrendészeti hatóság felügyeleti szerve hivatalból
vizsgálhatja az ügyben eljáró idegenrendészeti hatóság eljárását, illetve döntését. A javaslat az
Ákr-rel egyezően szabályozza a semmisségi okokat is és az az ügyészi fellépésre irányadó
szabályokat.
Végrehajtás
Az idegenrendészeti eljárásokban indokolt a végrehajtás szabályainak meghatározása. A
pénzfizetési kötelezettség elévülési ideje a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év,
és hat év elteltével már egyáltalán nem hajtható végre. Nyugszik az elévülés a végrehajtás
felfüggesztése, a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, és a pénzfizetési
kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.
Az eljárási bírság végrehajtására speciális szabályok kerültek meghatározásra, nem lehet
végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés
véglegessé válásától számítva egy év eltelt. A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat
véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. Az
idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb kötelezés (pl. kiutasítás, ország elhagyás) az
arról rendelkező döntés véglegessé válástól számított öt év elteltével évül el. Tíz év elteltével
azonban a határozat nem hajtható végre. Tekintettel arra, hogy külföldi személyek
kiutasítására törvényben nevesített okok és garanciák mellett, komoly indokok mentén
kerülhet sor, így ezen állami akarat végrehajthatósági idejéhez különös érdek fűződik, ezért is
indokolt az elévülési idő fentiek szerinti szabályozása. A kiutasított külföldiek sokszor
komoly biztonsági kockázatot is rejtenek magukban, így a kiutasítás tényleges végrehajtáshoz
közrendi és közbiztonsági érdekek is kapcsolódnak. Ugyanakkor lévén, hogy az
idegenrendészeti eljárásban ezen speciális ügyfélkör a kiutasítás végrehajtását a legtöbb
esetben minden erejével igyekszik megakadályozni illetőleg azt elhúzni, melyhez sok esetben
a származási országának hatóságai is közreműködnek, így indokolt a hosszabb elévülési idő
meghatározása, hogy az idegenrendészeti hatóság kellő idővel rendelkezhessen az állami
akarat érvényre juttatásának.
az 51. §-hoz
Az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió bűnüldözési információs rendszer és a
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pont bb) alpontja alapján magyar
együttműködő szervnek minősül és a 3. § (1) bekezdés alapján a NEBEK útján továbbít
adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb
intézkedést. Az Interpol adatbázisa elérhetővé vált az INTERPOL FIND alkalmazás útján,
mely alapján a NEBEK által elrendelt körözések nagy része törlésre kerül a Körözési
85
Nyilvántartási Rendszerből. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen átalakult a
legális és illegális migráció képe, a migrációs trendek alapvető változásokon mentek
keresztül, a legális és illegális migrációhoz egyre inkább kapcsolódik a terrorveszély, melyek
okán alapvető fontosságú, hogy az INTERPOL FIND rendszerből való adatigényléshez az
idegenrendészeti hatóság megfelelő jogszabályi felhatalmazással rendelkezzen. Mindezek
okán többször is felmerült az INTERPOL FIND rendszerhez való hozzáférés szükségessége
és a rendszer használatához egyéb jogszabály módosítása nem szükséges, fenti kiegészítés
megalapozza az adatkezelés jogszerűségét.
az 52. §-hoz
Átmeneti rendelkezések. A tervezet megfogalmazása figyelemmel van a „jogerős” és
„végleges” kifejezések egymásnak való megfeleltetésére is.
az 53. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
az 54. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
az 55. §-hoz
A szövegcserék a Kp. miatti terminológia változásának átvezetése, valamint az ICT
irányelvnek való megfelelés érdekében szükségesek.
az 56. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
az 57. §-hoz
A Met. személyi hatályát pontosító rendelkezés, mely a Ket-ben megjelenő, a hatósági
nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések megfelelő megjelenítését szolgálja.
az 58. §-hoz
A menekültügyi hatóság előtt folyó eljárás lehetséges résztvevőinek felsorolását tartalmazó
rendelkezés, melynek bevezetésére ezen fogalom későbbi használata miatt van szükség.
az 59. §-hoz
A Met. 8. § (1) és (2) bekezdései értelmében nem lehet menekültként elismerni azt, aki az
országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem
politikai bűncselekményt követett el. Emellett a Met. 11. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy
a menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekültet bíróság jogerős
határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el, amelyre a törvény ötévi vagy azt
meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel. Ugyanakkor a szabályozás jelenleg nem teszi
86
lehetővé, hogy azon menedékkérők kérelme elutasításra kerüljön, akik az országba
érkezésüket követően követtek el olyan súlyos bűncselekményt, melyre a jogszabály ötévi
vagy azt meghaladó szabadságvesztést rendel. Tekintettel arra, hogy a Genfi egyezmény 33.
cikke, valamint a Kvalifikációs irányelv 14. cikk (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a
kérelmet a menekültügyi hatóság akkor is elutasítsa, ha a külföldit az országba érkezését
követően elkövetett súlyos bűncselekmény miatt már jogerősen elítélték, indokolt ezen
szabályozást a magyar jogba is átvenni.
a 60. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 61. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 62. §-hoz
A magyar állampolgárságról szóló törvény módosulása miatt lehetővé vált, hogy menedékes
is magyar állampolgárságot szerezzen, így bővíteni szükséges a jogállást megszüntető tények
felsorolását.
a 63. §-hoz
A magyar állampolgárságról szóló törvény módosulása miatt lehetővé vált, hogy befogadott
jogállású személy is magyar állampolgárságot szerezzen, így bővíteni szükséges a jogállást
megszüntető tények felsorolását.
a 64. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás. A rendelkezés emellett
egyértelművé teszi, hogy a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés
végrehajtására, így biztosítva a szabályozás változatlanságát. Ugyanakkor a bíróság - a Kp.
rendelkezéseivel összhangban - az ügyfél erre irányuló kérelmére dönthet a végrehajtás
felfüggesztéséről.
a 65. §-hoz
A bíróságok munkáját támogató, az eljárás lefolytatását megkönnyítő rendelkezés. A
menekültügyi hatóság a tolmácskirendelés érdekében megjelöli az ügyfél által beszélt nyelvet
a menekültügyi őrizet meghosszabbításának indítványozásánál.
a 66. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatokra is tekintettel az őrizettel és a rendelkezésre állást biztosító
intézkedésekkel szemben benyújtható kifogások előterjesztésére ésszerű határidő bevezetés (3
nap) szükséges.
87
a 67.§ -hoz
Pontosító rendelkezés.
a 68. §-hoz
Az alcím a befogadottakra vonatkozó szabályokat is tartalmaz, így a címet erre tekintettel
szükséges módosítani.
a 769. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 70. §-hoz
A rendelkezés a menekültügyi hatóság eljárásainak közös szabályait határozza meg. A
rendelkezések vonatkoznak a menekültügyi eljárásra, a státuszvisszavonásra irányuló
eljárásokra, valamint az ellátással összefüggő eljárásokra, tekintettel arra, hogy a jelenlegi
VII. Fejezet csak a Met. 33. § (1) bekezdése szerinti „menekültügyi eljárásra” vagyis a
menekültkénti elismerésre irányuló eljárásra vonatkozik, így meg kell teremteni a Met. által
szabályozott egyéb eljárások (pl. felülvizsgálati, visszavonás, ellátásra vonatkozó eljárások)
közös szabályait is.
A fejezet úgy került meghatározásra, hogy magában foglaljon minden olyan lényeges eljárási
elemet, melyek korábban a Ket-ben, jelenleg az Ákr-ben kerültek szabályozásra, melyek
minden közigazgatási eljárás sajátjai, kiegészítésre kerültek ugyanakkor azokkal a speciális
szabályokkal, melyek csak a menekültügyi eljárások sajátjai. Ezen szabályok jelentős része a
Met-ben jelenleg is szerepel, de a normavilágosság követelményének megfelelően most egy
helyen kerültek rögzítésre.
Az Ákr. számos rendelkezése teljes egészében alkalmazható a Met. által szabályozott
eljárásokban is, így indokolt az ezen szabályokra történő hivatkozást az eljárási rendelkezések
között egy helyen szerepeltetni. Ugyanakkor a normavilágosság követelményének
megfelelően azokban az esetekben, amikor az Ákr.-nek csak egyes bekezdései vagy ennél is
rövidebb rendelkezései lennének csak alkalmazhatók, a szabályoz nem tartalmaz
visszautalást.
Az elj árás megindítása
A menekültügyi eljárás kérelemre induló eljárás, ugyanakkor a státusz visszavonására
irányuló eljárást jelenleg is hivatalból kell megindítani, illetve az ellátási kérdések kapcsán
vannak kérelemre és vannak hivatalból indult eljárások is. A rendelkezés a kérelem fogalmán
kívül a hivatalbóli eljárás eseteit részletezi, valamint a hivatalbóli eljárás megindításáról szóló
értesítés adattartamát, valamint azokat az eseteket, amikor az ügyfél kérelmét annak érdemi
vizsgálata nélkül el lehet utasítani.
A rendelkezés alapot teremt továbbá arra, hogy a menekültügyi hatósághoz tévesen küldött
megkereséseket más közigazgatási szervhez lehessen küldeni. Jelen szabály az Ákr.
rendelkezéseihez képest pontosabb és nem igényli a Met-ben egyébként ismeretlen
visszautasítás jogfogalmának bevezetését.
Tekintettel arra, hogy a kérelem kapcsán a menekültügyi eljárás számos speciális szabályozást
tartalmaz, indokolt volt külön rendelkezések megalkotása és egy helyen szerepeltetése.
88
Határidő
Az általános eljárási határidőre, valamint a határidő számítására vonatkozó rendelkezések.
Részletesen felsorolja a rendelkezés, hogy mely, nem az eljáró hatóság által végzett eljárási
cselekmények nem számítanak bele a határidőbe. Az Ákr-től való eltérés indokát a
menekültügyi eljárásokra jellemző bizonytalanság, illetve a bizonyítékok jellemző hiánya
indokolja, melyek miatt az esetlegesen felmerülő, a kérelmet alátámasztó bizonyítékok
alaposabb vizsgálata indokolt.
Az eljárás felfüggesztése
A menekültügyi eljárások esetében előfordulhat olyan körülmény, mely miatt más szervet,
bíróságot kell megkeresni, és a más szerv, bíróság döntése nélkül a menekültügyi hatóság
eljárása nem folytatható le. Ez esetben az eljárás felfüggesztésére kerül sor. Az Ákr.
szabályainak átvétele az Ákr-ben szereplő, más törvényekre való hivatkozás és a szüneteltetés
jogintézményének alkalmazhatatlansága miatt nem indokolt. Tekintettel arra, hogy a
kérelemre induló eljárásokban a kérelmező jellemzően csak kérelme okán rendelkezik
magyarországi tartózkodási jogosultsággal, valamint arra, hogy a hivatalból
(státuszvisszavonásra, vagy jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére) indult
eljárásokban ez nem indokolt, nincs rendelkezés az eljárás szüneteltetésére vonatkozóan.
Az elj árás megszüntetése
A rendelkezés azokat az általános eseteket sorolja fel, amikor nem hozható az ügyben
valamilyen ok miatt döntés, ezért az eljárást meg kell szüntetni.
A tényállás tisztázása
A megalapozott döntéshez minden esetben szükség van a tényállás tisztázására. A rendelkezés
az ehhez igénybe vehető eszközöket és a közreműködő személyek feladatait részletezi. Az
Ákr. rendelkezései között számos olyan előírás található, mely a menekültügyi eljárásokban
nem releváns, vagy a menekültügyi eljárás speciális jellegére tekintettel nem megfelelő (pl.
nem jellemző a tanúkénti meghallgatás, az okirati bizonyítás pedig még a személyazonosságra
sem terjed ki), így az Ákr. azon rendelkezései kerültek átvételre, melyek ezen speciális
rendelkezésekre tekintettel alkalmazhatók.
Egyes menekültügyi eljárásokban a tényállás tisztázásához olyan speciális (pl. pszichológusi,
pszichiáteri, egyéb orvosi vagy írásszakértői) szakértelemre van szükség, mellyel az
ügyintéző nem rendelkezik. A rendelkezés a szakértő igénybevételének lehetőségét teremti
meg, valamint a kizárásukra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Helyszínen történő eljárási cselekménynél szükségessé válhat, hogy egy független személy
tanúsítsa később az ott történt eseményeket. A rendelkezés a hatósági tanú alkalmazásának
lehetőségére, a kizárási okokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A hatóság döntései
A menekültügyi hatóság által hozható döntések típusait, a döntések kötelező tartalmi elemeit,
a döntés véglegessé válásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Részletezi továbbá a
döntés módosításával, visszavonásával, valamint a hatósági nyilvántartással, igazolvánnyal és
bizonyítvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket is.
A döntés közlése
89
Az Ákr. egyes, a döntés közlésére vonatkozó rendelkezései a Met-ben szabályozott eljárások
során is alkalmazhatók. Ugyanakkor a Met. a menekültügyi eljárások jellegére tekintettel, a
potenciálisan üldözésnek kitett külföldiek védelme érdekében a menekültügyi eljárásban
speciális szabályokat tartalmaz (pl. a hirdetmény tartalma).
Képviselet, meghatalmazás
Az ügyfél személyes megjelenését nem követelő esetekben erre feljogosított személy is
eljárhat az ügyfél helyett. A rendelkezés a képviselő és a meghatalmazott eljárására vonatkozó
szabályokat tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy a nemzetközi védelemben részesítettek kapcsán legalább három évente
felülvizsgálati eljárást kell lefolytatni és a menekültügyi hatóságtól ésszerűen nem várható el,
hogy több év távlatából feltételezze, hogy a külföldi elismerésre irányuló eljárásában adott
meghatalmazása továbbra is él. Erre tekintettel indokolt pontosítani, hogy a meghatalmazás
egy eljárásra korlátozódik, mely rendelkezés nem zárja ki, hogy az ügyfél bármikor
képviselője vagy meghatalmazottja útján járjon el. Ez a rendelkezés a menekültügyi
eljárásokban egyértelműsíti az ügyvédi törvény képviselet megszűnésére vonatkozó
rendelkezéseit
A gyakorlati tapasztalatok okán, a nyugat-európai közigazgatási tendenciákhoz hasonlóan az
ügyintéző személyét, illetve a hatóság tekintélyét védelmező intézkedés került
megfogalmazásra a képviselő ismételt destruktív magatartása kapcsán.
Kapcsolattartás
A kapcsolattartás lehetséges módjainak rögzítése, mely tekintettel van a menekültügyi eljárás
speciális szabályaira és a gyakorlati tapasztalatokra.
Betekintés az iratokba
A szakasz a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba történő betekintés részletes
szabályait tartalmazza. Az Ákr. szabályaira utaló rendelkezés mellett a rendelkezés
figyelembe veszi, hogy a menekültügyi eljárás iratanyaga esetenként minősített adatokat is
tartalmazhat és erre vonatkozóan egyértelműsítő rendelkezések kerültek megfogalmazásra.
Emellett itt kerültek megfogalmazásra a másolatkészítés törvényi szintű szabályai is.
Az elj árás további résztvevői
Az eljárás résztvevőire vonatkozó közös szabályokat tartalmazó rendelkezés, mely a
részvevők nem megfelelő közreműködésének szankcióira is kitér. A rendelkezés a
tolmácsolás kapcsán is tartalmaz rendelkezéseket, melyben - a normavilágosság
követelményeire tekintettel - utalni szükséges a menekültügyi eljárások speciális szabályaira
is.
Az elj árás akadályozása
A menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatása nem csak az ügyfelek, de
Magyarország köz- és nemzetbiztonsága szempontjából is jelentős érdek. Erre tekintettel az
Ákr. előírásaihoz hasonlóan indokolt lehetővé tenni eljárási bírság kiszabását mindazokkal
szemben, akik az eljárás lefolytatását akadályozzák. A rendelkezés az akadályozás kapcsán
példálózó felsorolást tartalmaz a menekültügyi eljárásokra speciálisan jellemző
körülményekre (pl. tolmács) tekintettel.
Pénzügyi követelés végrehajtása
A jogosulatlanul vagy jogosulatlanul térítésmentesen igénybevett támogatások behajtásával
kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A menekültügyi hatóság elrendeli a pénzügyi
90
követelés behajtását. A rendelkezés kijelöli a pénzügyi követelés végrehajtására jogosult
szervet, amely az állami adóhatóság. A tervezet már az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásról szóló törvény által elérni kívánt célra is tekintettel tartalmaz
rendelkezéseket.
a 71. §-hoz
Az első menekültügyi eljárás jelenleg is tárgyi költségmentes, az ismételt eljárásokban pedig
a kérelmezők személyes - így különösen anyagi - körülményeire tekintettel szintén nem
kerülnek megállapításra költségek, mert azok behajthatatlansága miatt az erre irányuló eljárás
ésszerűtlenül nagy terhet róna a hatóságra.
Erre tekintettel a rendelkezés megtartja az első eljárás tárgyi költségmentességét, az ismételt
eljárásokban pedig a költségeket csak azoknak kell állni, akik erre megfelelő forrásokkal
rendelkeznek. Így a kérelmezőknek nem kell minden esetben külön kérni a személyes
költségmentességet és a hatósának sem kell minden esetben végzést hozni a személyes
költségmentességről. A személyes költségmentességre vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendeleti szinten szükséges szabályozni.
a 72. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás. A rendelkezés emellett
egyértelművé teszi, hogy a keresetlevél benyújtásának, illetve a végrehajtás felfüggesztésére
irányuló kérelemnek sincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására, így biztosítva a
szabályozás változatlanságát. Ugyanakkor a bíróság - a Kp. rendelkezéseivel összhangban - az
ügyfél erre irányuló kérelmére dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről.
a 73. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás. A rendelkezés emellett
egyértelművé teszi, hogy a keresetlevél benyújtásának, illetve a végrehajtás felfüggesztésére
irányuló kérelemnek sincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására, így biztosítva a
szabályozás változatlanságát. Ugyanakkor a bíróság - a Kp. rendelkezéseivel összhangban - az
ügyfél erre irányuló kérelmére dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről.
a 74. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás. A rendelkezés emellett
egyértelművé teszi, hogy a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés
végrehajtására, így biztosítva a szabályozás változatlanságát. Ugyanakkor a bíróság - a Kp.
rendelkezéseivel összhangban - az ügyfél erre irányuló kérelmére dönthet a végrehajtás
felfüggesztéséről.
a 75. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás. A rendelkezés emellett
egyértelművé teszi, hogy a keresetlevél benyújtásának, illetve a végrehajtás felfüggesztésére
irányuló kérelemnek sincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására, így biztosítva a
szabályozás változatlanságát. Ugyanakkor a bíróság - a Kp. rendelkezéseivel összhangban - az
ügyfél erre irányuló kérelmére dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről.
91
a 76. §-hoz
A menekültügyi eljárásban kötelezően közreműködnek szakhatóságként nemzetbiztonsági és
egyéb szervek. A rendelkezés általánosítja a szakhatóságok számára a 15 napos eljárási
határidőt és nem teszi lehetővé, hogy a szakhatóság hallgatással hozza meg döntését.
Új szabályozási elemként jelenik meg azon pontosító rendelkezés, mely rögzíti, hogy azon
szakhatóságként eljáró szervek esetében, melyeknek hatásköre nem érinti a menekültügyi
hatóság hatáskörét, a szakhatóság állásfoglalása kötelező érvényű.
a 77. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 78. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 79. §-hoz
Egyértelműsítő rendelkezés: a felülvizsgálati eljárások általános szabályaira történő utalás.
a 80. §-hoz
A mendékeskénti elismerésre irányuló eljárás általános szabályait pontosító, valamint az
eljárás megszüntetésére okot adó körülmények szabályozása.
a 81. §-hoz
A Kp. rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 82. §-hoz
A 2018. január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a
továbbiakban: Kp.) rendelkezései, szóhasználata miatt szükségessé vált módosítás.
a 83. §-hoz
Új alcím bevezetése.
a 84. §-hoz
Új alcím cím bevezetése. Az Ákr. hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezései a Met.
által szabályozott eljárásokban is relevánsak, hatósági igazolvány kiállítása viszont nem, így
ezen rendelkezések nem kerültek átvételre. Az Ákr-ben ezen két jogintézménnyel egy helyen
szabályozott hatósági nyilvántartás vonatkozásában a Met. adatkezelési rendelkezései
kerülnek kiegészítésre.
a 85. §-hoz
92
Új alcím cím bevezetése, továbbá annak meghatározása, hogy a befogadó állomások által
vezetett nyilvántartások vezetése a 83/A. § alapján történik.
a 86. §-hoz
Annak pontosítása, hogy a menekültügyi hatóságon kívüli, e törvény alapján adatot kezelő
szervek a saját eljárásaikban az Ákr. alapján járnak el.
a 87. §-hoz
Új alcím cím bevezetése
a 88. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. nem tartalmaz a menekültügyi hatóság
adatkérésének lehetőségére történő utalást, azonban a gyakorlatban egyre gyakrabban válik
szükségessé az ügyfelek családi kapcsolatainak közhiteles igazolása.
a 89. §-hoz
A menekültügyi hatóság az Európai Unió bűnüldözési információs rendszer és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pont bb) alpontja alapján magyar
együttműködő szervnek minősül és a 3. § (1) bekezdés alapján a NEBEK útján továbbít
adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb
intézkedést. Az Interpol adatbázisa elérhetővé vált az INTERPOL FIND alkalmazás útján,
mely alapján a NEBEK által elrendelt körözések nagy része törlésre kerül a Körözési
Nyilvántartási Rendszerből. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen átalakult a
legális és illegális migráció képe, a migrációs trendek alapvető változásokon mentek
keresztül, a legális és illegális migrációhoz egyre inkább kapcsolódik a terrorveszély, melyek
okán alapvető fontosságú, hogy az INTERPOL FIND rendszerből való adatigényléshez a
menekültügyi hatóság megfelelő jogszabályi felhatalmazással rendelkezzen. Mindezek okán
többször is felmerült az INTERPOL FIND rendszerhez való hozzáférés szükségessége és a
rendszer használatához egyéb jogszabály módosítása nem szükséges, fenti kiegészítés
megalapozza az adatkezelés jogszerűségét.
a 90. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
a 91. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A jogbiztonság érdekében az eljárási szabályok változásait a hatálybalépést követően indult
ügyekben indokolt alkalmazni. Ugyanakkor az állam kiemelt érdeke, hogy a súlyos
bűncselekményt elkövetők ne részesülhessenek nemzetközi védelemben akkor, ha ismert,
hogy a védelmet akár másnap vissza lehet vonni.
93
A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, valamint a Menekülteket
Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény alapján kifizetett kamatmentes
lakásszerzési támogatásban korábban részesült, leginkább Erdélyből és Délvidékről érkezett
személyek közül többek önhibájukon kívül késedelmes fizetésbe estek, emiatt a folyósító
pénzintézet késedelmi kamatot számolt fel részükre. Kimondott törvényi rendelkezés hiánya
miatt jelenleg az egyébként a még fennálló tőketartozás visszafizetésére hajlandóságot mutató
ügyfelek esetében sincs lehetőség a kamatok elengedésére az Áht. 97. § (1) bekezdése miatt.
A rendelkezést e hiányosságot pótolná.
a 92. §-hoz
A Kp. több jogintézménynek megváltoztatta a nevét. Ennek következtében szükségessé vált
ezen változtatásoknak az átvezetése.
a 93. §-hoz
A költségmentességgel kapcsolatos részletszabályokat rendeleti szinten szükséges
meghatározni.
a 94. §-hoz
Hatályon kívül helyezésre kerülnek azok a szakaszok, melyek tartalma átkerült a közös
eljárási szabályok közé.
a 95. §-hoz
Pontosító rendelkezés, melynek révén nem csak a menekültügyi eljárásokkal, de az ellátási
feladatokkal összefüggésben is felhatalmazást kap a menekültügyi hatóság.
a 96.§-hoz
A gyakorlatban egyre gyakrabban válik szükségessé az ügyfelek családi kapcsolatainak (pl.
házasság létrejötte, fennállása, érvényessége, nemlétezése, gyermek leszármazása) közhiteles
igazolása a menekültügyi eljárásokban. A rendelkezés ennek jogi alapját teremti meg az
anyakönyvi eljárásról szóló törvényben.
a 97- 98,. 100. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
a 99. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.