﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/17566. számú
törvényjavaslat
egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2017. szeptember
1
2017.	évi ... törvény
egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról
1.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
1.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a)	féléves jelentés és
b)	éves jelentés
formájában teljesíti.”
2.	§
A Tpt. 315. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tőzsde tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben a tőzsde olyan
eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli
részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők hozzáférését a tőzsdéhez.”
3.	§
A Tpt. a 404. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Együttműködés az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságaival”
4.	§
A Tpt. 404/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet a 315. § (7) bekezdésben meghatározott információt a tőzsde tájékoztatását
követő harminc napon belül továbbítja azon tagállam (e § rendelkezéseinek alkalmazása
során: fogadó tagállam) hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben a tőzsde a
315. § (7) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.
(4)	A Felügyelet a fogadó tagállamban távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők
személyéről, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát annak kérésére,
indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja.”
5.	§
A Tpt. 404/A. § (2) bekezdésében az „értékpapírra, illetőleg” szövegrész helyébe az
„értékpapírra, a tőzsdei kereskedőkre, illetve” szöveg lép.
2
6. §
Hatályát veszti a Tpt. 22. § (4) bekezdés a) és g) pontja.
2.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
7.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 45a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„45a. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 62. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
62. székhely szerinti tagállam:)
„a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a
központi irodája található;”
(3)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 62. pontja a következő d)-f) alponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
62.	székhely szerinti tagállam:)
„d) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM természetes személy,
az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;
e)	ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy, az az
EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;
f)	ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy és a
nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam,
amelyben a központi irodája található,”
(4)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatási tevékenységet végzővel
munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző
vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás és az
adatszolgáltatási tevékenységet végző irányításában résztvevő olyan további személy, akit a
befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző létesítő okirata vagy a
működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,”
(5)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
3
„99. vezető testület: a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző
igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep
formájában működő befektetési vállalkozás és adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető
állású személyeit is,”
8.	§
A Bszt. 27. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és
más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését
megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli)
„d) a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti függő ügynök személyét, amennyiben függő
ügynököt kíván igénybe venni.”
9.	§
(1)	A Bszt. 37. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke
növelésének engedélyezését megtagadja akkor is, ha valamely harmadik országnak a
kérelmezővel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre
irányadó jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy azok érvényesítésének
nehézségei akadályozzák a Felügyelet felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.”
(2)	A Bszt. 37. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat
hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le.
Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”
10.	§
A Bszt. 37/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat
a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozás az 5. § (1)
bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenysége révén rendelkezhet, feltéve, hogy az
említett jogokat egyrészt nem gyakorolja vagy egyéb módon nem használja a kibocsátó
vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven
belül elidegeníti.”
11.	§
A Bszt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B.
§-a szerinti adattovábbítás.”
4
12. §
A Bszt. 120. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„v) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt.
164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.”
13.	§
A Bszt. „Titoktartás” alcíme a következő 120/A. §-sal egészül ki:
„120/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi
köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben
megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti,
ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás
ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2)
bekezdése szerinti adattovábbítást.
(3)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az
ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában
foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A
tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai
e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”
14.	§
A Bszt. 149/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető
tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető
befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek
elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tagok, résztvevők,
illetve felhasználók hozzáférését az MTF-hez, illetve OTF-hez.
(5)	A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott információt az MTF-et, illetve OTF-et
működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatását követő egy hónapon
belül továbbítja azon tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben az
MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (4)
bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.”
15.	§
A Bszt. 171. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
5
„(6) A Felügyelet csak abban az esetben tagadhatja meg a (3) bekezdésben előírt
együttműködés iránti kérelem teljesítését, ha:
a)	azonos tevékenységek és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a
magyar hatóságok előtt;
b)	azonos személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet
született.
(7) Megtagadás esetén a Felügyelet ennek megfelelően értesíti a megkereső, más EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, a
lehető legrészletesebb tájékoztatást nyújtva.”
16.	§
A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 182/C. §-sal egészül ki:
„182/C. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv4.) megállapított 117. § (2a) bekezdését, 120. § v) pontját és 120/A. §-t a
Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2)	A 120/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző
befolyása alatt működő befektetési vállalkozás a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló
szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti
adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek
tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas
módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a
honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
17.	§
A Bszt.
a)	3. § (2) bekezdésében az „a 37-39. §” szövegrész helyébe az „a 37. §, a 37/A. § (1)-(6)
bekezdése, a 37/B-39. §” szöveg,
b)	3. § (2) bekezdésében a „hitelintézetet” szövegrész helyébe a „hitelintézetet is” szöveg,
c)	4. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „E törvény és” szövegrész helyébe az „E
törvényben és” szöveg,
d)	76. §-ában a „37 cikkében” szövegrész helyébe a „37. cikkében” szöveg
lép.
18.	§
Hatályát veszti a Bszt. 77. §-a és a 105. § (5) bekezdése.
3.	A kötelező gépjármü-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
19.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Gfbt.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására
nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő
biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.”
20. §
A Gfbt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A szerződés - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl - úgy is
létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő
ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás
ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító
vagy annak képviselője részére átadja.
(2)	A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az
5.	§ (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3)	Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott
feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem
nyilatkozik.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára
visszamenő hatállyal - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.
(5)	A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától
számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő
hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy
igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek
megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől
számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat
hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
(6)	Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét
felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az
ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
(7)	Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak
szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is)
kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé
tenni.”
21. §
A Gfbt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt
legalább 30 nappal megelőzően
a)	a biztosító írásban,
7
b)	a szerződő üzemben tartó írásban vagy - a felek megállapodása alapján - elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.”
22.	§
A Gfbt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést
tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot,
ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az
ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.”
23.	§
A Gfbt. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Nemzeti Iroda a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik,
ezen feladatok elvégzésére biztosítóval megbízási szerződést köthet.”
24.	§
A Gfbt. 51. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a
Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-
adatszolgáltatás díjmentes.”
25.	§
A Gfbt. 57/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A panaszkezelésre alkalmazni kell a Bit. 159. § (1)-(5) bekezdésében és a biztosítók, a
többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési
szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 1.
§ (1)-(6) és (8)-(11) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy ügyfél alatt a károsultat kell érteni.”
4.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
26.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Pft.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvénynek kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás
lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni
a)	a Magyar Nemzeti Bank által az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő
Részvénytársaság részére vezetett pénzforgalmi számla tekintetében, valamint
8
b) azon fizetési számlák tekintetében, amelyeket valamely jogszabály előírása alapján a
Magyar Nemzeti Bank köteles vezetni.”
(2) A Pft. 1. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A számlainformációs szolgáltatásra e törvény 5. §-a, 10. §-a, 31. §-a, 38/C. §-a, 55/A-
55/C. §-a, valamint azon rendelkezések alkalmazandóak, ahol e törvény a számlainformációs
szolgáltatást kifejezetten nevesíti.
(7) E törvény 6. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdése, 32. § (1)
bekezdése és 33. § (1) bekezdése szerinti átváltási árfolyamról, díjról, költségről vagy egyéb
fizetési kötelezettségről történő tájékoztatási kötelezettség a fizetési műveletben részt vevő
más félre - így különösen az automata bankjegykiadó gép üzemeltetőjére - akkor is kiterjed,
ha az általa nyújtott szolgáltatás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.”
27.	§
(1)	A Pft. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„4a. erős ügyfél-hitelesítés: hitelesítés legalább két olyan
a)	ismeret, azaz csak az ügyfél által ismert információ,
b)	birtoklás, azaz csak az ügyfél által birtokolt dolog, és
c)	biológiai tulajdonság, azaz az ügyfél jellemzője
kategóriába sorolható elem felhasználásával, amely kategóriák egymástól függetlenek
annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát és az eljárás
kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága,”
(2)	A Pft. 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„5a. érzékeny fizetési adatok: olyan adatok, amelyek csalás elkövetésére alkalmazhatók,
ideértve a személyes hitelesítési adatokat is azzal, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás
vagy számlainformációs szolgáltatás tekintetében nem érzékeny fizetési adat a
számlatulajdonos neve és a fizetési számlájának száma,
5b. fizetési márka: bármilyen olyan valósan megjelenő vagy digitális név, megnevezés, jel,
szimbólum vagy ezek kombinációja, amellyel jelezhető, hogy a kártyaalapú fizetési műveletet
melyik fizetésikártya-rendszer keretében hajtják végre,”
(3)	A Pft. 2. §-a a következő 8b. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„8b. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési
szolgáltatás,”
(4)	A Pft. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
9
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely
vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési
megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni,”
(5)	A Pft 2. §-a a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„25a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs
szolgáltatás,
25b. személyes hitelesítési adatok: pénzforgalmi szolgáltató által hitelesítés céljából az ügyfél
rendelkezésére bocsátott személyes elemek,”
(6)	A Pft. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„27. távoli kommunikáció: bármely módszer, amely a távollévő felek számára lehetővé teszi -
a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - a
szerződési nyilatkozat megtételét,”
(7)	A Pft. 2. §-a a következő 27a. és 27b. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„27a. távoli fizetési művelet: interneten keresztül vagy távoli kommunikációval
kezdeményezett fizetési művelet,
27b. több kártyamárkás konstrukció: kettő vagy több fizetési márka vagy azonos márkához
tartozó fizetési alkalmazás feltüntetése egyazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközön,”
28.	§
A Pft. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fizető felet csak akkor terheli a (2) bekezdésben meghatározott díj, költség vagy egyéb
fizetési kötelezettség, ha annak teljes összegéről a fizetési megbízásra irányuló
jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatást kap.”
29.	§
A Pft. II. Fejezete a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Fogyasztó részére pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató
honlapján közzéteszi, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében, az általa
megbízott közvetítőnél és a kiszervezett tevékenységet végző személynél papír alapon
hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottság által a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és
a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet
10
módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015.
november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 106. cikk (1) bekezdése
alapján készített fogyasztói jogokról szóló tájékoztatót.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató
a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető formában elérhető legyen.”
30.	§
(1)	A Pft. 10. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
b)	a szolgáltatásra vonatkozóan:)
„bg) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek
a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogáról;”
(2)	A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:)
„ea) az ügyfélnek a 40. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségéről, annak
teljesítési módjáról és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére
vonatkozó kötelezettségeiről,”
(3)	A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
e)	a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:)
„ed) az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy
hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről, annak
teljesítési határidejéről és módjáról, valamint a jóvá nem hagyott fizetési műveletekre
vonatkozó szolgáltatói felelősségről,”
(4)	A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pontja a következő eg) alponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
e)	a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:)
„eg) a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések
esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárásról;”
(5)	A Pft. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti
tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési
kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató
rendelkezésére.”
31.	§
A Pft. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(2) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást
megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség
tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”
32.	§
(1)	A Pft. 14. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza)
„w) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek
a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogát.”
(2)	A Pft. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés nem tartalmazza az EGT-államon kívül
felmerülő díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha az adatok nem állnak a
pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”
33.	§
(1)	A Pft. 15. §-a a következő (3 a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ügyfél a keretszerződés módosítását az (1) bekezdés szerinti javasolt hatálybalépése
előtt is elfogadhatja vagy elutasíthatja. Elfogadás esetén a módosítás a pénzforgalmi
szolgáltató által javasolt időpontban lép hatályba. A módosítás elutasítása a keretszerződés (3)
bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondásának minősül, amelyről a keretszerződés
módosításának kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ügyfelet.
(3b) Ha a keretszerződés módosítása a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított valamely
szolgáltatás megszüntetésére irányul, a feleknek egymással el kell számolniuk, így különösen
az ügyfél által előre fizetett díjakkal. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltató a ténylegesen
teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az
elszámolással összefüggésben díjat, költséget vagy más fizetési kötelezettséget nem számíthat
fel.”
(2)	A Pft. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fizetési műveletekben alkalmazott kamatláb vagy átváltási árfolyam változásának
végrehajtásakor és számításakor a pénzforgalmi szolgáltató semlegesen, az adott ügyfél
tekintetében megkülönböztetésmentes módon jár el.”
34.	§
A Pft. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keretszerződést - ide nem értve a hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződést
-	az ügyfél díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja.”
35. §
12
A Pft. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást
megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség
tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”
36.	§
A Pft. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keretszerződésnek tartalmaznia kell olyan kikötést, amely szerint - a 23. § szerinti
tájékoztatástól eltérően - a 23. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tájékoztatást a
pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére - annak kérésére, ideértve a keretszerződésben
rögzítetteket is - legalább havonta egy alkalommal díjmentesen, a keretszerződésben rögzített
formában átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat az
adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában
és tartalommal megjeleníthesse.”
37.	§
(1)	A Pft. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást
végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetés kezdeményezése előtt a következő adatokról
tájékoztatja az ügyfelet:
a)	a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató cégneve, székhelye,
abban az EGT-államban található pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének a címe, ahol az
ügyfél részére a pénzforgalmi szolgáltatást kínálja, valamint az ügyféllel való egyéb
kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címe, valamint
b)	az illetékes felügyeleti hatóság elérhetősége.”
(2)	A Pft. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást
megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség
tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”
38.	§
A Pft. „Előzetes tájékoztatás” alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:
„31/A. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezése esetén a fizetés-
kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a kezdeményezést követően a
31.	§ (1) és (1a) bekezdésben meghatározott adatokon túl haladéktalanul a fizető fél és adott
esetben a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, vagy számukra elérhetővé teszi a
következő adatokat is:
a)	megerősítés a fizetési megbízásnak a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi
szolgáltatójánál történt sikeres kezdeményezéséről,
13
b)	a fizetési művelet azonosítását és adott esetben a kedvezményezett számára a fizető fél
azonosítását lehetővé tevő hivatkozást, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb
információkat,
c)	a fizetési művelet összegét, valamint
d)	adott esetben a műveletért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltatónak fizetendő díjak összegét, ezen díjak összegének megbontását.
31/B. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezésekor a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fizető fél fizetési
számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő
hivatkozásról.”
39.	§
A Pft. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az EGT-államokon belül végzett fizetési művelet esetében, ha mind a fizető fél, mind a
kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a fizetési műveletben érintett egyetlen
pénzforgalmi szolgáltató székhelye EGT-állam területén található, akkor a fizető felet és a
kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj,
költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli.”
40.	§
A Pft. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére
vonatkozó együttes jóváhagyásra a keretszerződésben meghatározott módon kerülhet sor. A
fizetési művelet teljesítésére vonatkozó jóváhagyás a kedvezményezetten vagy a fizetés-
kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül is megadható.”
41.	§
A Pft. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltató kezdeményezte vagy a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül
kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyásának a
kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző
pénzforgalmi szolgáltató felé történő jóváhagyását követően a fizető fél a fizetési megbízást
nem vonhatja vissza.”
42.	§
A Pft. a következő 38/A-38/C. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt - ide nem értve az
elektronikuspénzt - kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató kérésére a fizető fél fizetési számláját
vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul visszaigazolja, hogy a fizető fél fizetési
14
számláján rendelkezésre áll-e a kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges
összeg, ha
a)	a kérés időpontjában a fizető fél fizetési számlája online módon hozzáférhető,
b)	a fizető fél kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési számláját vezető pénzforgalmi
szolgáltatója eleget tegyen az adott pénzforgalmi szolgáltató arra irányuló visszaigazolási
kérelmének, hogy egy adott kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg a
fizetési számláján rendelkezésre áll, és
c)	a b) pontban meghatározott hozzájárulás az első visszaigazolás kérése előtt megadásra
kerül.
(2)	A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató
akkor kérheti az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást, ha
a)	a fizető fél kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezen
visszaigazolást megkérhesse,
b)	a fizető fél a pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyaalapú készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel kezdeményezte az adott összegű kártyaalapú fizetési műveletet, és
c)	a pénzforgalmi szolgáltató minden egyes visszaigazolás kérése előtt azonosítja magát a
fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető
pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolás
a)	kizárólag „igen” vagy „nem” válasz lehet, a válasz nem tartalmazhat számlaegyenleget,
számlakivonatot, továbbá a válasz nem tárolható és nem használható fel a kártyaalapú fizetési
művelet teljesítésétől eltérő célra,
b)	nem járhat azzal, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlán
pénzeszközt zároljon.
(4)	A fizető fél jogosult arra, hogy tájékoztatást kérjen a fizetési számláját vezető
pénzforgalmi szolgáltatótól az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást kérő
pénzforgalmi szolgáltató nevéről, valamint a visszaigazolás tartalmáról.
38/B. § (1) A fizető fél akkor jogosult a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást igénybe venni,
ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.
(2)	A fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy
szerződéses jogviszony álljon fenn a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.
(3)	A fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató
a)	a fizetés-kezdeményezési szolgáltatással összefüggésben semmilyen időpontban nem
birtokolja a fizető fél pénzeszközeit,
b)	biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes
hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más nem fér hozzá, valamint azokat biztonságos és
hatékony csatornákon továbbítja,
c)	biztosítja, hogy az ügyfelére vonatkozó, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás keretében
megszerzett egyéb adatokat csak a kedvezményezett részére és csak az ügyfele kifejezett
hozzájárulásával továbbítsák,
d)	minden egyes fizetési megbízás kezdeményezésekor azonosítja magát a fizető fél fizetési
számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltatóval, a fizető féllel és a kedvezményezettel biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,
15
e)	nem tárol az ügyfeléről érzékeny fizetési adatot,
f)	a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatokon kívül más
adatot nem kér az ügyfelétől,
g)	a fizető fél által kifejezetten igényelt fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtásától eltérő
célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz és
h)	nem módosítja a fizetési megbízás összegét, kedvezményezettjét vagy bármely más
jellemzőjét.
(4)	A fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató - a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatás igénybevétele érdekében -
a)	biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző
pénzforgalmi szolgáltatóval,
b)	azt követően, hogy a fizetési megbízást átvette a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást
végző pénzforgalmi szolgáltatótól, haladéktalanul teljes körűen tájékoztatja a fizetés-
kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet
kezdeményezéséről, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltató számára elérhetővé teszi a fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódóan
rendelkezésre álló - az ügyféllel is megosztható - információit és
c)	a fizető fél által közvetlenül adott, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás
igénybevételével adott fizetési megbízásokat azonos módon kezeli, így különösen az időzítés,
a teljesítési sorrend és a díjak tekintetében, kivéve, ha az eltérő módon történő kezelés
objektíven indokolható.
38/C. § (1) Fizetési számlával rendelkező ügyfél akkor jogosult a számlainformációs
szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.
(2)	A számlainformációs szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses
jogviszony álljon fenn a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a
fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.
(3)	A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató
a)	ezen szolgáltatását kizárólag az ügyfél kifejezett jóváhagyása alapján nyújtja,
b)	biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes
hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más ne férhessen hozzá, valamint azokat biztonságos és
hatékony csatornákon továbbítja,
c)	minden egyes kapcsolat létesítése és fenntartása során azonosítja magát az ügyfele fizetési
számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltatóval és az ügyfelével biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,
d)	kizárólag az ügyfele által megjelölt fizetési számlákhoz és az azokhoz tartozó fizetési
műveletekre vonatkozó információkhoz fér hozzá,
e)	nem kér fizetési számlához kapcsolódó érzékeny fizetési adatot és
f)	az ügyfele által kifejezetten igényelt számlainformációs szolgáltatástól eltérő célból nem
használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz.
(4)	A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a számlainformációs szolgáltatás
igénybevétele érdekében -
a)	a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos
adatátviteli kapcsolatban áll és
b)	megkülönböztetéstől mentesen kezeli a számlainformációs szolgáltatás keretében
továbbított adatkéréseket, kivéve, ha az eltérő módon kezelés objektíven indokolható.”
16
43.	§
A Pft. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához a
számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató, illetve a fizetés-
kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató általi jóvá nem hagyott vagy
csalárd módon történő hozzáféréssel összefüggő objektíven indokolható és kellően bizonyított
okok alapján - ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet kezdeményezését, vagy a fizetési
művelet csalárd módon történő kezdeményezését is - megtagadhatja a számlainformációs
szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást
végző pénzforgalmi szolgáltatótól a fizetési számlához való hozzáférést.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltató lehetőség szerint a hozzáférés megtagadását megelőzően, de legkésőbb a
hozzáférés megtagadását követően haladéktalanul a keretszerződésben meghatározott módon
tájékoztatja az ügyfelet a hozzáférés megtagadásáról és annak okairól.
(3)	A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli a (2) bekezdés szerinti
tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatás objektíven indokolt biztonsági okokból nem
helyénvaló, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály tiltja.
(4)	A hozzáférés megtagadása okának megszűnését követően a fizetési számlát vezető
pénzforgalmi szolgáltató ismételten biztosítja a hozzáférést.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a hozzáférés megtagadásáról, az eset
releváns részleteiről és a megtagadás indokairól. A Felügyeletnek értékelnie kell az esetet és
szükség szerint meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket.”
44.	§
A Pft. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata feltételeinek az ügyfél viszonylatában
objektívnek, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lennie.”
45.	§
A Pft. 41. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az ügyfél birtokából kikerült készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett új készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátásának díja legfeljebb az eszköz pótlásával
összefüggő, tényleges és közvetlenül felmerülő költség lehet.
(5b) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz
kapcsolódó bármilyen személyes hitelesítési adat ügyfél részére történő megküldésével
összefüggő kockázat a pénzforgalmi szolgáltatót terheli.”
17
46.	§
(1)	A Pft. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet
helyesbítése iránti - fizető fél általi - kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltatónak kell
bizonyítania - adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető
fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést a pénzforgalmi
szolgáltató által nyújtott szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.”
(2)	A Pft. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a helyesbítés iránti kérelemmel érintett fizetési művelet kezdeményezése fizetés-
kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével történt, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást
végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy - a saját felelősségi körén belül - a
fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa
nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.”
(3)	A Pft. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén - ideértve adott
esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is - a
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél
csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
megszegte. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltatónak - ideértve adott esetben a fizetés-
kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is - kell bizonyítania, hogy az
ügyfél csalárd módon járt el, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte.”
47.	§
(1)	A Pft. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén - függetlenül attól, hogy azt
fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül
kezdeményezték vagy sem - a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató -
kivéve, ha az adott helyzetben ésszerű okból az ügyfél csalására gyanakszik, és ezen okról
írásban tájékoztatja a Felügyeletet - köteles
a)	azután, hogy tudomást szerzett vagy tájékoztatták a műveletről haladéktalanul, de
legkésőbb az ezt követő munkanap végéig megtéríteni a fizető fél részére a jóvá nem hagyott
fizetési művelet összegét, és
b)	a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani azzal, hogy a
jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amikor a jóvá nem hagyott fizetési
művelet teljesítése megtörtént.”
(2)	A Pft. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítéséért a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetési számlát vezető
18
pénzforgalmi szolgáltatót - annak kérésére - haladéktalanul kártalanítja a fizető félnek
visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségekért és kifizetett összegekért,
ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét is. Ez esetben a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy - a saját felelősségi
körén belül - a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint
teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem
akadályozta.
(1b) További pénzügyi kártérítést a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató, vagy adott
esetben a fizető fél és a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató
között létrejött szerződésre alkalmazandó joggal összhangban lehet megállapítani.”
48.	§
(1)	A Pft. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha
a)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ellopását, birtokából történő kikerülését vagy
jogosulatlan használatát a fizető fél a fizetési művelet teljesítését megelőzően nem észlelhette,
b)	a kárt a pénzforgalmi szolgáltató alkalmazottjának, pénzforgalmi közvetítőjének,
fióktelepének vagy a pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenységet végzőnek az
intézkedése vagy mulasztása okozta,
c)	a pénzforgalmi szolgáltató nem ír elő erős ügyfél-hitelesítést,
d)	a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással
okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt
vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a
személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használták, vagy
e)	a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett
eleget.”
(2)	A Pft. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kedvezményezett vagy annak pénzforgalmi szolgáltatója nem fogadja el az erős
ügyfél-hitelesítést, meg kell térítenie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának okozott kárt.”
49.	§
A Pft. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Az olyan kártyaalapú fizetési műveletnél, amelyet a kedvezményezett
kezdeményezett, vagy rajta keresztül kezdeményeztek és a fizetési megbízás pontos összege a
fizető fél általi jóváhagyás időpontjában még nem ismert, a fizető fél pénzforgalmi
szolgáltatója csak abban az esetben zárolhat pénzösszeget a fizető fél fizetési számláján, ha a
fizető fél jóváhagyta a zárolás pontos összegét.
(2) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának haladéktalanul fel kell oldania az (1) bekezdés
szerinti zárolást, amint tájékoztatást kapott a fizetési művelet pontos összegéről, de legkésőbb
haladéktalanul azután, hogy átvette a fizetési megbízást.”
50. §
19
(1)	A Pft. 46. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A visszatérítendő összeg megegyezik a teljesített fizetési művelet teljes összegével. A
fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való
megterhelés napja.”
(2)	A Pft. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról
és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke szerinti beszedés visszatérítése esetében az (1)
bekezdésben meghatározott feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen beszedés esetén a
pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényét a 47. §-ban
meghatározott időszakon belül nem utasíthatja vissza.
(6)	A fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben megállapodhatnak arról,
hogy a fizető fél nem jogosult a visszatérítésre, ha
a)	a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatójának adta meg, és
b)	a jövőbeni fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató vagy a
kedvezményezett a megállapodás szerinti módon a fizetési megbízás teljesítésének
esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal a fizető fél rendelkezésére bocsátotta vagy
számára elérhetővé tette.”
51.	§
A Pft. a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § A 46. §-ban és a 47. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatójának a székhelye nem EGT-állam területén található.”
52.	§
(1)	A Pft. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója - a (3) bekezdésben meghatározottak ellenére -
köteles a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában
elvárható magatartást tanúsítani. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési
művelet összegének visszaszerzése érdekében együtt kell működnie a fizető fél pénzforgalmi
szolgáltatójával, ideértve azt is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának megad
minden olyan lényeges információt, amely a visszaszerzéshez szükséges.”
(2)	A Pft. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a fizetési művelet összegének a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója általi
visszaszerzése nem lehetséges, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek - annak
írásbeli kérelmére - megad minden olyan rendelkezésére álló lényeges információt, amely
szükséges ahhoz, hogy a fizető fél a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a
megfelelő jogi lépéseket megtehesse.”
20
53.	§
(1)	A Pft. 49. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelősségének
fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési
művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni,
mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési
számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés
dátuma.
(4)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (2) bekezdésben meghatározott
felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési művelet összegét a
kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján jóváírni.
A kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az
a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”
(2)	A Pft. 49. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a fizetési művelet teljesítése késedelmesen történik, a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatója - a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató kérésére -
biztosítja, hogy a fizetési művelet összegének a kedvezményezett fizetési számláján történő
jóváírás értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett
volna.”
(3)	A Pft. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) és (6) bekezdésben foglaltakkal
összefüggésben a fizető fél terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési
kötelezettséget.”
54.	§
(1)	A Pft. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fizetési megbízás késedelmes továbbítása esetén a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege
jóváírásának értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén
lett volna.”
(2)	A Pft. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (3) bekezdésben meghatározott
felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett
számláján jóváírt fizetési művelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon. Ebben az
esetben a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi,
mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”
(3)	A Pft. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
21
„(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) bekezdésben meghatározott felelősségének
fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési
művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni,
mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési
számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés
napja.”
(4)	A Pft. 50. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját nem terheli a (6) bekezdésben foglalt
kötelezettség, ha bizonyítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatójához beérkezett, még abban az esetben sem, ha a fizetési művelet teljesítésére
késedelmesen került sor. Ebben az esetben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója
biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának
az értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”
(5)	A Pft. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (7) és (8) bekezdésben foglaltakkal
összefüggésben a kedvezményezett terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb
fizetési kötelezettséget.”
55.	§
A Pft. a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) Ha a fizetési műveletet a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző
pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezte, a fizető fél fizetési számláját vezető
pénzforgalmi szolgáltatója haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig
visszatéríti a fizető fél részére a nem teljesített vagy a hibásan teljesített fizetési művelet
összegét, és a fizetési számlát olyan állapotba hozza, mintha a hibásan teljesített fizetési
műveletre nem került volna sor.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző
pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a fizető fél fizetési számláját vezető
pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízást átvette, a saját felelősségi körén belül a fizetési
művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, a fizetési művelet teljesítését nem
befolyásolta műszaki hiba vagy a nem teljesítés, hibás vagy késedelmes teljesítéssel
összefüggő egyéb zavar.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző
pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző
pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak - annak
kérésére - haladéktalanul megtéríti a fizető félnek visszatérített összegek következtében
elszenvedett veszteségeket és kifizetett összegeket.”
56.	§
A Pft. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„54. § Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a 44. § (1) bekezdése, a 49-52. §-a szerinti
felelőssége másik pénzforgalmi szolgáltató vagy közvetítő magatartásának vagy
mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik személytől a 44. § (1)
bekezdésben és a 49-52. §-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti,
ideértve az azon esetben felmerülő kártérítést is, amikor valamely pénzforgalmi szolgáltató
elmulasztja az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazását.”
57.	§
A Pft. a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:
„IX/A. Fejezet
MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK, HITELESÍTÉS
55/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz
kapcsolódó működési és biztonsági kockázatok kezelése érdekében kockázatmérséklési
intézkedéseket és ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazó keretrendszert alakít ki. Ennek a
keretrendszernek a részeként a pénzforgalmi szolgáltató - a súlyosabb működési és biztonsági
események felderítését és osztályozását is tartalmazó - hatékony eseménykezelési eljárásokat
hoz létre, valamint tart fenn.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató évente egyszer - vagy a Felügyelet által meghatározott
rövidebb időközönként - aktualizált és átfogó értékelést küld a Felügyeletnek az általa
nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatokról,
továbbá az e kockázatok mérséklésére alkalmazott intézkedések és a kapcsolódó ellenőrzési
mechanizmusok megfelelőségéről.
55/B. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a súlyosabb
működési vagy biztonsági esemény bekövetkezéséről.
(2) Ha a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény sérti vagy sértheti a pénzforgalmi
szolgáltató ügyfeleinek érdekeit, a pénzforgalmi szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül
tájékoztatnia kell az ügyfeleit az eseményről, valamint minden olyan rendelkezésre álló
intézkedésről, amelyet az esemény káros hatásainak enyhítése érdekében meghozhatnak.
55/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amikor a fizető fél
a)	online fér hozzá fizetési számlájához,
b)	elektronikus távoli fizetési műveletet kezdeményez,
c)	bármely műveletet olyan távoli csatornán keresztül hajt végre, ami fizetéssel kapcsolatos
csalásokra és más visszaélésekre adhat módot.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus távoli fizetési művelet kezdeményezésekor
a pénzforgalmi szolgáltató olyan erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amely a művelet egy adott
összeggel és egy adott kedvezményezettel dinamikusan összekapcsolódó elemeket tartalmaz.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaz, amelyek alkalmasak
az ügyfelekhez tartozó személyes hitelesítési adatok bizalmasságának és integritásának
megóvására.
23
(4)	A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a fizetési
megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül
kezdeményezik.
(5)	Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor az
információt egy számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül
kérik.
(6)	A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetővé teszi a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatást végző vagy a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató
számára, hogy megbízható hitelesítési eljárásként hagyatkozhasson azon hitelesítési
eljárásokra, amelyeket a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele részére az
(1)	és (3) bekezdéssel összhangban, valamint - abban az esetben, ha a fizetési művelet
lebonyolításában fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató is részt
vesz - az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosít.”
58.	§
A Pft. a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás
igénybevételekor a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv
98. cikk (1) bekezdés d) pontja tárgyában kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet
hatálybalépését követő egy évig, de legkésőbb 2019. január 1-ig az ügyfél és a fizetési
számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos
rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.”
59.	§
A Pft. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső
piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU
irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről,”
60.	§
A Pft.
1.	2. § 9. pont a) alpontjában a „fizetési számlájáról” szövegrész helyébe az „a fizetési számla
terhére” szöveg,
2.	2. § 11. pontjában az „ellenőrizze a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát,
ideértve annak személyes biztonsági elemeit is” szövegrész helyébe az „azonosítsa az ügyfél
kilétét vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ezen belül az ügyfél személyes hitelesítési
adatai használatának érvényességét” szöveg,
3.	2. § 14. pontjában a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a
továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe a „Hpt.-ben” szöveg,
4.	2. § 16. pontjában a „vagy amelyen” szövegrész helyébe a „vagy amely negyvenötezer
forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen” szöveg,
24
5.	2. § 28. pontjában a „kedvezményezett” szövegrész helyébe a „kedvezményezett, valamint
a hitelesítés szempontjából ezek fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult” szöveg,
6.	3. § (3) bekezdésében a „felek a” szövegrész helyébe a „felek a 13. § és a” szöveg,
7.	4. § (2) bekezdésében a „távközlő eszköz használatával” szövegrész helyébe a „távoli
kommunikációs módon” szöveg,
8.	6. § (1) bekezdésében az „átváltás a fizetés helyén” szövegrész helyébe az „átváltás
automata bankjegykiadó gépen keresztül, illetve a fizetés helyén” szöveg,
9.	7. § (2) bekezdésében a „vagy harmadik személy” szövegrész helyébe a „vagy a
műveletben részt vevő valamely más fél” szöveg,
10.	III. Fejezet első alcímének címében a „Szerződéskötést” szövegrész helyébe az „A
keretszerződés megkötését” szöveg,
11.	8. § (2) bekezdésében az „a magyar” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg,
12.	9. §-ban a „távközlő eszköz útján” szövegrész helyébe a „távoli kommunikáció útján”
szöveg,
13.	10. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 31. § (1)
bekezdés a) pontjában a „megbízás teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „megbízás
kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez” szöveg,
14.	10. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában és 14. § (1) bekezdés e) pontjában a „művelet
teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „művelet kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez”
szöveg,
15.	10. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában a „lehetőségeiről;” szövegrész helyébe a
„lehetőségeiről,” szöveg,
16.	10. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „kötelezettségről” szövegrész helyébe a
„kötelezettségről, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával
és gyakoriságával összefüggő díjakat is” szöveg,
17.	10. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és 14. § (1) bekezdés j) pontjában a „műszaki
követelményeit” szövegrész helyébe a „műszaki és szoftver követelményeit” szöveg,
18.	10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában a „teljesített fizetési” szövegrész helyébe a
„teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési” szöveg,
19.	10. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában a „teljesítéséért a 49-51. §-ban meghatározott
felelősségéről, valamint” szövegrész helyébe a „kezdeményezéséért vagy teljesítéséért a 49-
51.	§-ban meghatározott felelősségéről,” szöveg,
20.	10. § (1) bekezdés e) pont ef) alpontjában a „feltételekről;” szövegrész helyébe a
„feltételekről,” szöveg,
21.	10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „arról, hogy a 15. § szerinti
szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak”
szövegrész helyébe az „arról - ha erről megállapodnak -, hogy a 15. § szerinti keretszerződés
módosítását az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha a módosítás
javasolt” szöveg,
22.	10. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a
„keretszerződés” szöveg,
23.	10. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „következményeiről” szövegrész helyébe a
„következményeiről, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással
kapcsolatos minden egyéb megállapodásról” szöveg,
24.	10. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b)
pontjának be) alpontja és c) pontjának ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész
helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja szerinti
tájékoztatást megadnia” szöveg,
25.	12. § (1) bekezdés a) pontjában a „módjáról” szövegrész helyébe a „módjáról és
felelősségéről” szöveg,
25
26.	III. Fejezet második és harmadik alcímének címében a „Szerződés” szövegrész helyébe az
„A keretszerződés” szöveg,
27.	14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „keretszerződés tartalmazza” szövegrész
helyébe a „keretszerződés egyértelműen, közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az
ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tartalmazza” szöveg,
28.	14. § (1) bekezdés h) pontjában a „kötelezettséget” szövegrész helyébe a „kötelezettséget,
ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával
összefüggő díjakat is” szöveg,
29.	14. § (1) bekezdés p) pontjában a „teljesített fizetési” szövegrész helyébe a „teljesített
vagy hibásan kezdeményezett fizetési” szöveg, a „művelet teljesítéséért” szövegrész helyébe a
„művelet kezdeményezéséért vagy teljesítéséért” szöveg, a „felelősségét, és a 46. §-ban és a
47.	§-ban meghatározott visszafizetési feltételeket” szövegrész helyébe a „felelősségét, a 46.
§-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket, és a pénzforgalmi szolgáltató
által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére
szolgáló biztonságos eljárást” szöveg,
30.	14. § (1) bekezdés q) pontjában a „szerződésmódosítás” szövegrész helyébe a
„keretszerződés-módosítás” szöveg,
31.	14. § (1) bekezdés s) pontjában a „következményeit” szövegrész helyébe a
„következményeit, és a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos
minden egyéb megállapodást” szöveg,
32.	14. § (1) bekezdés v) pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait,
valamint” szöveg,
33.	15. § (1) bekezdésében a „módosítás hatálybalépését” szövegrész helyébe a „módosítás
javasolt hatálybalépését” szöveg,
34.	15. § (2) bekezdésében a „meghatározott határidő” szövegrész helyébe a „meghatározott
javasolt határidő” szöveg,
35.	15. § (3) bekezdésében az „A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a
pénzforgalmi szolgáltató köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél
részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak” szövegrész helyébe az „A 10. § (1)
bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott esetben a keretszerződés módosításának
kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a
módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak javasolt” szöveg,
36.	15. § (4) bekezdésében az „a (2)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg,
37.	15. § (5) bekezdésében a „módon köteles tájékoztatni” szövegrész helyébe a „módon
tájékoztatja” szöveg,
38.	17. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésen kívül az ügyfél” szövegrész helyébe a „hat
hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződés ügyfél általi” szöveg,
39.	18. § (1) bekezdés a) pontjában a „vállalkozás a nyilvántartást” szövegrész helyébe a
„vállalkozás esetében a nyilvántartást” szöveg, az „okirattal igazolta” szövegrész helyébe az
„okirat vagy adatok alapján a pénzforgalmi szolgáltató meggyőződött arról” szöveg,
40.	18. § (1) bekezdés c) pontjában a „csatolta” szövegrész helyébe a „csatolta, vagy a
pénzforgalmi szolgáltató az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető szervezet
nyilvántartásában meggyőződik arról, hogy az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szerepel”
szöveg,
41.	20. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában a továbbiakban: vezető) - a pénzforgalmi
szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be” szövegrész helyébe az „(e §
alkalmazásában a továbbiakban: szervezetet képviselő) - a pénzforgalmi szolgáltató által
rendszeresített módon - írásban vagy egyéb jogszabály által azonosított elektronikus úton
jelenti be” szöveg, a „vezető által” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselő által” szöveg,
42.	20. § (2) bekezdésében a „vezető” szövegrészek helyébe a „szervezetet képviselő” szöveg,
26
43.	20. § (2a) és (3) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselő”
szöveg,
44.	20. § (3) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselője”
szöveg, a „vezetők” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselők” szöveg,
45.	22. § (1) bekezdés a) pontjában a „teljesítésének időtartamáról” szövegrész helyébe a
„teljesítésének maximális időtartamáról” szöveg,
46.	22. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés
szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés
a)	pontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,
47.	23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul
tájékoztatni” szövegrész helyébe az „adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet”
szöveg,
48.	23. § (1) bekezdés b) pontjában a „művelet fizetési megbízásban meghatározott
devizanemben számított összegéről” szövegrész helyébe a „műveletnek a fizetési
megbízásban meghatározott devizanemben számított, vagy a fizető fél fizetési számláján
történt terhelés devizanemében meghatározott összegéről” szöveg,
49.	23. § (1) bekezdés d) pontjában és 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „megelőző”
szövegrész helyébe a „követő” szöveg,
50.	24. § (2) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében az „adatokat” szövegrész helyébe az
„adatokat, ha azt papíron korábban nem adta át” szöveg,
51.	30. §-ban a „távközlő eszköz útján” szövegrész helyébe a „távoli kommunikáció útján”
szöveg,
52.	31. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg,
53.	31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) és
c)	pontja szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1)
bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,
54.	32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az egyszeri fizetési megbízás átvételét
követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész
helyébe az „az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan az egyszeri fizetési megbízás
átvételét követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet” szöveg,
55.	33. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a fizetési művelet teljesítését követően a
következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész
helyébe az „az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan a fizetési művelet teljesítését
követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet” szöveg,
56.	35. § (1) bekezdésében a „teljesítéséért” szövegrész helyébe a „teljesítéséért, a helyesbítő,
valamint megelőző intézkedésekért” szöveg,
57.	40. §-ban az „ügyfél” szövegrész helyébe az „ügyfél, valamint az ügyfél fizetési számlája
felett rendelkezésre jogosult” szöveg,
58.	40. § (1) bekezdésében a „biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód)
vagy egyéb kód -” szövegrész helyébe a „hitelesítési adatai” szöveg,
59.	41. § (2) bekezdésében a „biztonsági elemeket” szövegrész helyébe a „hitelesítési
adatokat” szöveg,
60.	41. § (3) bekezdésében a „bármikor megtehesse” szövegrész helyébe a „bármikor díj-,
költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse” szöveg,
61.	42. § (2) bekezdésében az „A felek” szövegrész helyébe a „Ha az ügyfél nem fogyasztó, a
felek” szöveg,
62.	45. § (1) bekezdésében a „negyvenötezer” szövegrész helyébe a „tizenötezer” szöveg,
63.	46. § (2) bekezdésében az „ésszerűen” szövegrész helyébe az „észszerűen” szöveg,
64.	49. § (1) bekezdésében a „műveletet a fizető” szövegrész helyébe a „műveletet
közvetlenül a fizető” szöveg
27
lép.
61. §
Hatályát veszti a Pft.
1.	10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a „valamint” szövegrész,
2.	14. § (1) bekezdés u) pontjában a „valamint” szövegrész,
3.	14. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „ és tételesen a szolgáltató részére
fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget”
szövegrész,
4.	19. § (4) és (5) bekezdése,
5.	36. § (3) bekezdése,
6.	42. § (4) bekezdése,
7.	46. § (7) bekezdése.
5.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
62. §
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. §-a
a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a hitelszerződés a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1)
bekezdésének 3. pontjában meghatározott referenciamutatóra hivatkozik, a hitelező és a
hitelközvetítő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönült dokumentumban közli
a fogyasztóval a referenciamutató és annak kezelőjének nevét, valamint következményeit a
fogyasztóra nézve. E dokumentum mellékelhető az 1. melléklet szerinti
formanyomtatványhoz.”
63. §
Az Fhtv. 38. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) a 6. § (2a) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben
referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált
indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU
rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi
rendelet 57. cikk.”
6.	A Magyarország Gazdasági Stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
64.	§
A Magyarország Gazdasági Stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban:
Gst.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az
Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek
megfelelően kell dönteni.”
65.	§
A Gst. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az
Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti
tájékoztatása alapján vizsgálja az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt
adósságszabálynak való megfelelést és ennek keretében vizsgálja az uniós és hazai
egyenlegszabályok teljesülését is.”
66.	§
A Gst. 54. §-ában a „3/A. § és az 5/A. §” szövegrész helyébe a „3/A. §, 5/A. § és a 25. § (1)
bekezdése” szöveg lép.
7.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
67.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (3)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában)
„b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális
pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett
költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait
főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan
szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,”
68.	§
Az Áht. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés -
a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású -
költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének
és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.”
69.	§
Az Áht. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából az a külföldi jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a
29
külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében
visszterhes - használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási,
tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási,
megbízási, szállítmányozási, adásvételi - szerződést köt, - a megkötött szerződés
vonatkozásában - átlátható szervezetnek minősül.”
70.	§
Az Áht. 111. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
„(35) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ..... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított 41. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépése napján hatályos visszterhes
szerződések tekintetében is alkalmazni kell.”
8.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
71.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 40.
§-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az
1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságként az
1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
72.	§
(1)	Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
„q) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésben szereplő tevékenységek
leírását,
r) könnyen hozzáférhető módon a Bizottság elektronikus tájékoztatóját, amely felsorolja a
fogyasztóknak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve szerinti jogait,
valamint a kapcsolódó Európai Uniós jogszabályokat.”
(2)	Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
„s) azt a tájékoztatást, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak
a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest
többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára,
valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé
teszi a tanácsadással történő értékesítést,
30
t) - jogi területek szerinti kategóriákba sorolva - a biztosítási és viszontbiztosítási értékesítési
tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok naprakész elérhetőségére mutató
internetes hivatkozásokat.”
(3)	Az MNB tv. 43. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének]
„a) a (2) bekezdés a) és q) pont vonatkozásában haladéktalanul, egyebekben rendszeresen, de
havonta legalább egyszer eleget tesz,”
(4)	Az MNB tv. 43.§-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az MNB - erre irányuló megkeresésre - köteles tájékoztatást nyújtani a (2) bekezdés t)
pontja szerinti jogszabályokról.”
73.	§
Az MNB tv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) Ha az MNB hatósági eljárása során közigazgatási szankciót alkalmaz, az erre
vonatkozó döntését nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
(2)	Az MNB abban az esetben is szabhat ki bírságot, ha a hatósági eljárás megindításának
napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában a Közigazgatási Szankciók
Nyilvántartásába nem jegyeztek be közigazgatási szankciót megállapító döntést.
(3)	Azon ügyekben, amelyekben az MNB hatóságként jár el, a közigazgatási szabályszegések
szankcióiról szóló törvény figyelmeztetésre és közigazgatási óvadékra vonatkozó szabályai
nem alkalmazandók.
(4)	Ha az MNB mérlegelési jogkörében bírságot vagy helyszíni bírságot szab ki, ennek
mértékét az e törvényben, illetve a 46. § a)-c) pontjában megjelölt törvényekben
meghatározott keretek között állapítja meg abban az esetben is, ha a Közigazgatási Szankciók
Nyilvántartásába a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az
ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.
(5)	Az MNB az ügyfelet valamennyi eljárásában eltilthatja a tevékenység végzésétől, amely
eltiltás a döntés véglegessé válásától számított 45 napnál hosszabb időtartamú vagy
határozatlan idejű is lehet.
(6)	Az MNB szankcióként elkobzást is alkalmazhat.
(7)	Az MNB Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárása során megállapított
jogszabálysértés esetén érdemi döntéssel kiszabott intézkedést közigazgatási szankciónak kell
tekinteni.”
74.	§
(1)	Az MNB tv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189-
192. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a
Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése, az
Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés
szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy
nevét is.”
31
(2)	Az MNB tv. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az
Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes
intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha
a jogsértő magatartás legfeljebb 60 napon belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a
jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitását.”
(3)	Az MNB tv. 53. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt
jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes
személy nevének közzététele - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal
elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, veszélyezteti a
pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét,
akkor az MNB köteles
a)	a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztani mindaddig, amíg a közzététel
ellen szóló okok meg nem szűnnek,
b)	határozatát - az (5) bekezdéssel összhangban - az anonimitás megőrzésével közzétenni,
amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét,
vagy
c)	eltekinteni a közzétételtől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem
tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön
veszélybe vagy a határozat közzététele jelentőségéhez viszonyítottan arányos legyen.
(5b) Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján az anonimitás
megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben
az említett időszak során az anonimitás megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak
szűnni.”
(4)	Az MNB tv. 53. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a Bit. biztosítási, illetve viszontbiztosítási
értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése miatt hozott, véglegessé vált határozatában
megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő
természetes személy nevének közzététele
a)	- az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát
vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy
b)	veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás
sikerességét,
akkor határozhat úgy, hogy a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztja, nem
teszi közzé a határozatát, vagy az anonimitás megőrzésével teszi közzé azt.”
(5)	Az MNB tv. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, a Bit.-ben, az Fnytv.-ben, az
Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről,
32
pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a
honlapján.”
75.	§
Az MNB tv. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában ide értendőek különösen a biztosítás- és
viszontbiztosítás-értékesítők jó hírnevével, képzettségi követelményeivel, valamint szakmai
képzésével és továbbképzésével kapcsolatos adatok.”
76.	§
Az MNB tv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az MNB eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a (2)-(13)
bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az MNB engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési és az egyéb
kérelemre indult hatósági eljárásaiban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott
folyamatos felügyelet során a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
szervezet, az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB
közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését
biztosító információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési
tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését
biztosító információs rendszerében a természetes személy részére fenntartott kézbesítési
tárhelyen keresztül történik.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet elektronikus
azonosítása az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében vagy az
elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik. Az engedélyezési, ellenőrzési és
fogyasztóvédelmi ellenőrzési és az egyéb kérelemre indult hatósági eljárásokban, valamint a
45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a gazdálkodó szervezet
hivatalos elérhetősége a részére kialakított és fenntartott, az MNB által biztosított kézbesítési
tárhely.
(4)	Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet
részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez
joghatás nem fűződik.
(5)	Az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő munkanapon kézbesítettnek
kell tekinteni.
(6)	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekeit veszélyeztető esetben az
irat kézbesítése papír alapon, az MNB nevében eljáró munkavállaló által vagy postai
szolgáltató útján is történhet.
(7)	Az elektronikus kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB
automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.
(8)	Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó igénybe vehető rendes és
rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a
továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről
eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus
kapcsolattartásra kötelezett kérheti.
33
(9)	Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül
működésképtelen, ez a nap az (5) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB
honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.
(10)	Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében
biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez, az MNB elektronikus ügyintézését biztosító
információs rendszerében fenntartott kézbesítési tárhelyek hivatali tárhelynek minősülnek.
(11)	Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus
másolat nyújtható be.
(12)	Az engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban, valamint a
45.	§ a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a gazdálkodó szervezetek
őrzésében lévő papír alapú közokiratról, más által kiállított papír alapú teljes bizonyító erejű
magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus
másolat hiteles dokumentumként nem fogadható el.”
77.	§
(1)	Az MNB tv. 76. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének, 6.
cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)-(3) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének,
13.	cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14. cikkének és 19. cikkének megsértése esetén - a 75. §
(4)	bekezdésében foglaltak figyelembevételével - kiszabható maximális bírság mértéke:
a)	nem természetes személy esetében
aa)	a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének
legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg,
akkor
ab)	az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 576 400 000 forint vagy a legutolsó
jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak
viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 3%-a, azzal,
hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan
leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves
beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege,
illetve teljes éves árbevétele alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által
jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban
feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli, illetve teljes éves árbevételének
összege értendő;
b)	természetes személy esetében
ba)	a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének
legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg,
akkor
bb)	220 696 000 forint.”
(2)	Az MNB tv. 76. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A Bit. biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli
követelményeinek megsértése esetén - a Bit. 293/A. §-ában foglaltak figyelembevételével -
kiszabható maximális bírság mértéke:
a)	nem természetes személy esetében
34
aa)	a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének
legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg,
akkor
ab)	az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 541 450 000 forint vagy a legutolsó
jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak
viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 5%-a, azzal,
hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan
leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves
beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege
alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre
álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak
viszontbiztosítás nélküli összege értendő;
b)	természetes személy esetében
ba)	a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének
legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg,
akkor
bb)	215 803 000 forint.”
78.	§
Az MNB tv. 28. alcíme a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes
intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet
sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a
kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő
hónappal meghosszabbítható.”
79.	§
(1)	Az MNB tv. 140. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„h) azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási
követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B.
§-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő
értékesítést,”
(2)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés a) pontja a következő ak) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)
„ak) az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1)
bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé
nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról
és azok során hozott jogerős ítéletekről,”
35
(3)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja)
az Európai Bankhatóságot)
„ba) a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény
számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról az
indoklással együtt,”
(4)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
„be) a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti
megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú
felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű
belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,”
(5)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
„bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban
közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi
határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott
jogerős ítéletekről;”
(6)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pontja a következő ci) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)
„ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével
összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos
jogorvoslati eljárásokról és az azok során hozott jogerős ítéletekről;”
(7)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pont ci) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,
és a pont a következő cj) és ck) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)
„ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) és (5c)
bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal
kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,
36
cj) minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és viszontbiztosítási
értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán hozott valamennyi határozatáról,
ck) arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a
2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest
többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára,
valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé
teszi a tanácsadással történő értékesítést;”
(8)	Az MNB tv. 140. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az MNB tájékoztatja
a)	az Európai Bankhatóságot:
aa)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett
pénzforgalmi közvetítőiről,
ab)	a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,
ac)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában
említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns
információkról,
ad)	a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a
különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai
adatokról,
b)	az EKB-t
ba)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában
említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns
információkról,
bb)	a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a
különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai
adatokról.
(4b) Ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-
ában említett bejelentés mérlegelését követően az MNB azt állapítja meg, hogy az esemény
releváns lehet a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy
személyek ellenőrzését ellátó más hatóságok vagy egyéb hatóságok számára, úgy ez
utóbbiaknak is értesítést küld.”
80. §
Az MNB tv. 185/A. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv.”
81.	§
(1)	Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A 40. §)
37
„m) (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú
befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról
szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és
eljárásában.)
(2)	Az MNB tv. 186. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)
„b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső
piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU
irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről, 102. cikk,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és
eljárásában.)
82.	§
Az MNB tv.
a)	43. § (3) bekezdésében a „c-f), h)” szövegrész helyébe a „c)-h)” szöveg,
b)	53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben” szövegrész
helyébe az „a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben” szöveg,
c)	64. § (2) bekezdés d) pontjában a „kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél,
magánnyugdíjpénztárnál,” szövegrész helyébe a „kisbiztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál,”
szöveg,
d)	76. § (10) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „legalább” szövegrész helyébe a „legfeljebb”
szöveg,
e)	79. § (1) bekezdésében az „l), m) és n)” szövegrész helyébe az „l) és m)” szöveg,
f)	79. § (2) bekezdésében a „biztosként” szövegrész helyébe a „biztosnak” szöveg, a „társaság
(a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) jelölése alapján a nonprofit gazdasági
társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személy rendelhető ki” szövegrész helyébe a „társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB
által kirendelt nonprofit gazdasági társaság” szöveg,
g)	79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „biztosként az rendelhető ki” szövegrész
helyébe a „biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit
gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy az lehet”
szöveg,
h)	79. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem lehet kirendelni azt” szövegrész helyébe a
„nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni, továbbá a felügyeleti biztos
feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt kijelölni” szöveg,
i)	79. § (6) bekezdésében az „a felügyeleti biztos a kirendeléskor” szövegrész helyébe az „az
MNB munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására
kijelölt személy a kijelölésekor” szöveg, a „kirendelés után” szövegrész helyébe a
„kirendelés, illetve a kijelölés után” szöveg, a „kijelölőjét” szövegrész helyébe a
„kirendelőjét, illetve a kijelölőjét” szöveg, a „biztos kirendelésére kerül sor” szövegrész
helyébe a „biztos feladatainak ellátására más személyt kell kijelölni” szöveg,
38
j) 79. § (7) bekezdésében az „álló felügyeleti biztos” szövegrész helyébe az „álló, a
felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy” szöveg,
k) 79. § (8) bekezdésében az „A kijelölt felügyeleti biztos” szövegrész helyébe az „A
felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy” szöveg,
l) 79. § (10) bekezdésében az „a kirendelt felügyeleti biztost” szövegrész helyébe a
„munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a nonprofit gazdasági társaság által
a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság”
szöveg,
m) 79. § (11) bekezdésében a „felügyeleti biztosi feladatok ellátására kirendelő személy a
kirendelést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja” szövegrész helyébe a „felügyeleti
biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit
gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a
kirendelést, illetve a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő,
illetve az őt kijelölő felé” szöveg,
n) 80. § (1) bekezdésében az „MNB határozatban” szövegrész helyébe az „MNB döntésében”
szöveg, a „bármikor határozatban” szövegrész helyébe a „bármikor döntésével” szöveg,
o)	140. § (3) bekezdés f) pontjában a „biztosítók vagy viszontbiztosítók” szövegrész helyébe a
„biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők vagy
kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek” szöveg,
p) 1. melléklet I. pontjának címében az „ügyek” szövegrész helyébe az „egyes ügyek” szöveg
lép.
83.§
Hatályát veszti az MNB tv.
a)	79. § (9) bekezdése,
b)	80. § (2) bekezdésében a „kirendelt” szövegrész,
c)	1. melléklet II. pontja.
9.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
84.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.)
2.	§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 5. § (3)-(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 13. §, a 13/A. §
(1)	bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)-e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. §
nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre.”
85.	§
(1)	Az Fsztv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, ideértve a Bizottság 241/2014/EU
felhatalmazáson alapuló rendeletének 4., 5., 6., valamint 7. cikkében meghatározott olyan
39
kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1)
bekezdése, 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdése szerint minősülnek,”
(2)	Az Fsztv. 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. elektronikuspénz-értékesítő: az a személy, amely az elektronikuspénz kibocsátója
nevében az elektronikuspénzt értékesíti, illetve visszaváltja,”
(3)	Az Fsztv. 3. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„7a. érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi
LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok,”
(4)	Az Fsztv. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. fizetési művelet: a Pft.-ben meghatározott fizetési művelet,”
(5)	Az Fsztv. 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„10a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési
szolgáltatás,”
(6)	Az Fsztv. 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„24. kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy
olyan pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatokat végez, amelyet
egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga
végezne,”
(7)	Az Fsztv. 3. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„29. pénzforgalmi közvetítő: az a személy, amely pénzforgalmi intézmény vagy
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára pénzforgalmi
szolgáltatásokat nyújt,”
(8)	Az Fsztv. 3. §-a a következő 32a. és 32b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„32a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt-ben meghatározott számlainformációs
szolgáltatás,
32b. szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i
40
575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 118. pontjában
meghatározott szavatoló tőke,”
(9)	Az Fsztv. 3. § 40. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
40.	vezető állású személy:)
„d) pénzforgalmi közvetítő és elektronikuspénz-értékesítő esetén a pénzforgalmi közvetítés,
illetve elektronikuspénz-értékesítés üzletág irányításáért felelős személy, valamint
valamennyi helyettese.”
86.	§
Az Fsztv. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzforgalmi intézmény)
„a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére - ideértve a pénzforgalmi szolgáltatások
közül kizárólag számlainformációs szolgáltatást (előzetes bejelentés alapján) végző
vállalkozást is -, de nem rendelkezik engedéllyel az elektronikuspénz-kibocsátási
tevékenység végzésére,”
87.	§
Az Fsztv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-
kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik.”
88.	§
Az Fsztv. 3. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai
felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon
tenni a Pft. 43., 49., 50., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének.
(2)	A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-
kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más
hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető
pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési
számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő
hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata
esetén.”
89.	§
(1) Az Fsztv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
41
„(1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi
szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti
-	ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is -, ha a
kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a
Felügyeletnek.”
(2)	Az Fsztv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul
bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi
változásokat és minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő igénybevétele tekintetében
bekövetkező lényeges változást.”
90.	§
Az Fsztv. 5. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi
szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, valamint a kizárólag számlainformációs
szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenységének bejelentése és az
utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése”
91.	§
(1)	Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító
engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
„e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az
adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen
vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,”
(2)	Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító
engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
„i) ha a kérelmező pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére pénzforgalmi közvetítőt vagy
elektronikuspénz-kibocsátóként elektronikuspénz-értékesítésre értékesítőt kíván megbízni,
fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,
ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, az értékesítőt, a fióktelepet, valamint
a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,”
(3)	Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a
bekezdés a következő t)-x) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító
engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
„r) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására,
kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában
42
meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást
is,
s) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és
korlátozására szolgáló eljárás leírását,
t) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a
kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e
tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára
szolgáló eljárást,
u) a teljesítményre, a műveletekre és a csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során
alkalmazott elvek és fogalom-meghatározások leírását,
v) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos
részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési
intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított
kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális
felhasználását,
w) a panaszkezelési szabályzatát, valamint
x) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”
(4)	Az Fsztv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és
kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan
biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által,
illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző
vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket. Ezen
intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is
szerepelniük kell.”
92.	§
Az Fsztv. 20. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)
„f) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a Felügyelet
rendelkezésére álló adatok alapján megkérdőjelezhető.”
93.	§
Az Fsztv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény
tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.
(2)	A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább
a)	a bejelentő működési tervét,
b)	a középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti
tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
43
c)	a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a
kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési
eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
d)	a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására,
kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában
meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást
is,
e)	az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és
korlátozására szolgáló eljárás leírását,
f)	az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a
kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e
tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára
szolgáló eljárást,
g)	a biztonsági elvek leírását, ezen belül a számlainformációk összesítésével kapcsolatos
részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési
intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított
kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális
felhasználását,
h)	a bejelentő szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és
működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
i)	ha a bejelentő a számlainformációk összesítésére közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet
tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a
kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett
tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,
j) a bejelentő vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és
a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
k) a bejelentő létesítő okiratát, és
l) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő irányítása Magyarország területén létesített
főirodájában történik.”
94.	§
Az Fsztv. 21. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha)
„c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesíti a 23. §-ban
foglalt kötelezettségét.”
95.	§
Az Fsztv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha
tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a
Felügyeletnek bejelenti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és
engedélyszáma feltüntetésén túl:
a)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,
44
b)	a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,
c)	a fióktelep szervezeti felépítésére, vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó
dokumentumokat, ideértve az adminisztratív, kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, a
fióktelep címét, az első három évre vonatkozó üzleti tervét (amelyek bemutatják, hogy a
vállalatirányítási, ellenőrzési rend arányos, helyénvaló, megbízható és megfelelő), és a
fióktelep vezetéséért felelős személy nevét, valamint
d)	közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdése szerinti információkat.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől
számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti
hatósága felé. A fióktelep legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét
követően kezdheti meg a tevékenységét.
(4)	Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett
vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot a döntésének
okairól.
(5)	Ha a Felügyelet a vizsgálat során - így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától
kapott információk alapján - kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep
nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a
fióktelepet a nyilvántartásból.
(6)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három
hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a
bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.
(7)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a
Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A
Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(8)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a
Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve
további fióktelep létesítését is.”
96.	§
Az Fsztv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha
tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni,
azt a Felügyeletnek bejelenti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a)	a bejelentő cégnevét, székhelyét, amennyiben lehetséges az engedélyszámát,
b)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben határon átnyúló szolgáltatást
szándékozik végezni,
c)	a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, és
d)	pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdésében meghatározott
információkat.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy
hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé.
(4)	Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett
vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot a döntésének
okairól.
(5)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három
hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a
bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.
45
(6)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a
Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A
Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(7)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a
Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve
további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is.”
97.	§
(1)	Az Fsztv. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményben
a)	befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
b)	befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az
ötven százalékos határértéket, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna.
(2)	A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló
részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha
a)	befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven
százalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem lenne a leányvállalata.”
(2)	Az Fsztv. 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a
részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati
jogok gyakorlását a Felügyelet - függetlenül bármely más szankciótól - a megfelelő
törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy
semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.”
98.	§
Az Fsztv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet
Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti
alapvető tőke legalább 75 %-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges
alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a
kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.”
99.	§
Az Fsztv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az átvett pénzeszköznek csak egy része szolgál fizetési művelet teljesítésére és ez a
rész változó vagy előre nem meghatározható, a Felügyelet engedélyezheti, hogy a
pénzforgalmi intézmény a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét egy olyan
46
reprezentatív hányad alapján teljesítse, amely hányad a pénzforgalmi intézmény feltételezése
szerint fizetési művelet teljesítésére szolgál, feltéve, hogy a Felügyelet megítélése szerint ez a
reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján reálisan megbecsülhető.”
100.	§
Az Fsztv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az
575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az
említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75 %-ának az említett rendelet 50. cikkében
meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos
tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.”
101. §
(1)	Az Fsztv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
b)	a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett
fizetési rendszerre.”
(2)	Az Fsztv. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben résztvevő csatlakozó lehetővé
teszi a rendszerben nem résztvevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren
keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes
módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató
számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a
kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”
102.	§
Az Fsztv. 12. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„12. A pénzforgalmi közvetítő és az elektronikuspénz-értékesítő”
103.	§
(1)	Az Fsztv. 55. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]
„i) a pénzforgalmi közvetítő vezető állású személye 1. mellékletben meghatározott azonosító
adatait, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóktól eltérő pénzforgalmi közvetítők esetében
bizonyítékot arra nézve, hogy alkalmasak és megfelelőek a feladatuk ellátására.”
(2)	Az Fsztv. 55. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
47
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele esetén az (1)
bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az elektronikuspénz-értékesítő:
a)	nevét és címét, egyedi azonosító kódját, illetve számát,
b)	irányításáért felelős vezető állású személyek nevét és
c)	által alkalmazandó, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozása megelőzésére és
megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségek
teljesítésére vonatkozó belső ellenőrzési mechanizmusok bemutatását.”
(3)	Az Fsztv. 55. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főirodája
másik EGT-államban található és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége Magyarország
területén történő végzéséhez pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, akkor
Magyarország területén központi kapcsolattartó pontot köteles kijelölni.
(4b) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételéről a bejelentés hiánytalan
kézhezvételét követő kettő hónapon belül dönt.”
(4)	Az Fsztv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenti a pénzforgalmi intézmény a (3)
bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az
elektronikuspénz-értékesítő közreműködővel kötött megbízási szerződés módosítását és
minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő igénybevétele tekintetében bekövetkező lényeges
változást.”
104.	§
Az Fsztv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítéséért, az
elektronikuspénz-értékesítő az elektronikuspénz értékesítési tevékenységéért kizárólag a
megbízó pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult
közvetítői, értékesítői díjra. E rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő, illetve az
elektronikuspénz-értékesítő azon jogosultságát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítését,
illetve az elektronikuspénz-értékesítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzforgalmi
szolgáltatás közvetítésének, illetve elektronikuspénz-értékesítésnek nem minősülő -
szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.”
105.	§
Az Fsztv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elektronikuspénz-értékesítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles
gondoskodni arról, hogy a vele - e tevékenységi körében - megbízási jogviszonyban vagy
munkaviszonyban álló természetes személy az elektronikuspénz-értékesítéssel kapcsolatban
részletes ismeretekkel rendelkezzen.”
106. §
48
Az Fsztv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B.
§-a szerinti adattovábbítás.”
107.	§
Az Fsztv. 62. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a fizetési titkok sérelmét)
„s) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.”
108.	§
Az Fsztv. 13. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a
szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat
létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2)
bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni
vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.
(3)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az
ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható
módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét
arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja
vagy megtilthatja.”
109. §
Az Fsztv. a következő 80/A. és 80/B. §-sal egészül ki:
„80/A. § (1) A székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai felelősségének
sérelme nélkül amennyiben a Felügyelet megbizonyosodik afelől, hogy a pénzforgalmi
közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező másik EGT-államban székhellyel rendelkező
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be az e törvény, a
Pft., valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá
vonatkozó rendelkezéseit, haladéktalanul értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes
felügyeleti hatóságát.
(2)	Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet,
hogy az adott EGT-államban pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező
49
magyarországi székhelyű pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
nem tartja be a tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, a Felügyelet a kapott információk
kiértékelését követően indokolatlan késedelem nélkül megtesz minden megfelelő intézkedést
annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény megszüntesse a jogellenes állapotot. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet
haladéktalanul értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és minden már
érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(3)	Ha súlyos veszély fenyegeti a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív
érdekeit, és ezt azonnal kezelni kell, a Felügyelet - az (1) bekezdéstől eltérően - jogosult
intézkedéseket hozni az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködéssel
párhuzamosan, amíg a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai meg nem
hozzák a szükséges intézkedéseket.
(4)	A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőeknek és a céllal, azaz a pénzforgalmi
szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély elleni védelemmel
arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések nem járhatnak azzal, hogy a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásait
Magyarországon igénybe vevők előnyben részesülnek a szolgáltatásokat más EGT-államban
igénybe vevőkkel szemben. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és
alkalmazásukat be kell szüntetni, amint a súlyos veszélyek kezelésére sor került, többek
között a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak segítségével, illetve
velük vagy az Európai Bankhatósággal együttműködésben.
(5)	Ha a válsághelyzet lehetővé teszi, a (3) bekezdés szerinti intézkedésről és annak okairól a
Felügyelet előzetesen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti EGT-
állam mellett az egyéb érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, a Bizottságot és az
Európai Bankhatóságot.
80/B. § A Felügyelet a más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyelete tekintetében szükséges
információcserét illetően.”
110. §
Az Fsztv. 90. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső
piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU
irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről,”
111.	§
Az Fsztv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) A 2018. január 13-án már működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény az engedélyezett pénzügyi szolgáltatását a 2018. január 12-én hatályos
rendelkezések szerint 2018. július 13-ig végezheti, kivéve, ha az általa benyújtott megfelelés
50
igazolási kérelem alapján a Felügyelet határozatban igazolja azt, hogy megfelel az e
törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.
(2)	A 2018. január 13-án engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény tevékenységi engedélye megadásának további feltétele, hogy az általa
benyújtott megfelelés igazolási kérelem alapján a Felügyelet megállapítsa, hogy megfelel az e
törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.
(3)	A 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti a
Felügyeletnél, hogy az általa benyújtott megfelelés igazolási kérelem alapján 2018. július 13-
át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását. A megfelelés igazolás
iráni eljárást kezdeményező kérelméhez az alábbiakat mellékeli:
a)	vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a
kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési
eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
b)	a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására,
kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában
meghatározott bejelentési kötelezettséget figyelembe véve kialakított eseményjelentési
mechanizmust is,
c)	az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és
korlátozására szolgáló eljárás leírását,
d)	az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a
kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, hatékony készenléti terveket, valamint az e
tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára
szolgáló eljárást,
e)	a teljesítményre, műveletekre és csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során
alkalmazott elvek és fogalom-meghatározások leírását,
f)	a biztonsági elvek leírása, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos
részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési
intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők
megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az
érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
g)	a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szervezeti felépítésének
bemutatását, pénzforgalmi közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és fióktelepek
igénybevétele esetén a legalább évi gyakoriságú helyszíni/helyszínen kívüli ellenőrzések,
továbbá a kiszervezési konstrukcióknak, valamint nemzeti vagy nemzetközi fizetési
rendszerekben való részvétel leírását is,
h)	mentési rendszerének és eljárásainak bemutatását,
i)	informatikai architektúráját, valamint az alkalmazások kapcsolódását bemutató
dokumentumokat, és
j) informatikai és biztonsági szabályozó dokumentumait.
(4)	A (3) bekezdés a), b) és g) pontjának alkalmazásában a kérelmezőnek meg kell adnia az
általa bevezetett auditrendszer és azon szervezeti intézkedések leírását, amelyekkel minden
tőle elvárhatót megtesz azért, hogy garantálja a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek
védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folyamatosságát és
megbízhatóságát. A (3) bekezdés f) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és
kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan
biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által,
51
illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző
vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amely a 2018. január 12-én hatályos rendelkezéseknek
megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatások közül engedéllyel rendelkezik
a)	az olyan fizetési művelet teljesítésére, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz
vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást,
b)	ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más
információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az
ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között,
valamint
c)	a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítésére
külön engedélyezési, valamint megfelelés igazolási eljárás nélkül továbbra is végezheti a
fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítését, ha a Felügyelet legkésőbb 2020. január
13-ig megbizonyosodik arról, hogy teljesíti az induló tőkére, valamint a szavatoló tőkére
vonatkozó követelményeket.
(6)	A 2018. január 12-én már működő pénzforgalmi szolgáltatás végzésére engedéllyel nem
rendelkező fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, vagy számlainformációs szolgáltatás
valamelyikét vagy mindegyikét nyújtó intézmény e törvény szerinti engedély iránti kérelem
benyújtására, valamint bejelentésre vonatkozó kötelezettségét 2018. január 13-át követően
haladéktalanul teljesíti, és tevékenységét ezen engedély iránti kérelem elbírálásáig a 2018.
január 12-én hatályos előírások szerint végezheti.”
112. §
Az Fsztv. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított 58. § (2a) bekezdését, 62. § s) pontját és 64/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor
fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2)	A 64/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző
befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a
Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc
nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló
szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a
figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B.
§ szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után
kezdődhet meg.”
113. §
Az Fsztv.
a)	1. § a) pontjában az „engedélyezésére és” szövegrész helyébe az „engedélyezésére,
bejelentésére és” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „(3) bekezdése, az 59-64.
§,” szöveg,
52
c)	11. § (1) bekezdésében a „pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli” szöveg,
d)	17. § (2) bekezdésében a „h)-j)” szövegrész helyébe a „h) és r)” szöveg,
e)	21. § (1) bekezdés c) pontjában a „fizetési rendszer stabilitását” szövegrész helyébe a
„fizetési rendszer stabilitását vagy a fizetési rendszer iránti bizalmat” szöveg,
f)	26. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „a Felügyelet a kapott
információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és” szöveg,
g)	26. § (2) bekezdésében a „közvetítőjével” szövegrész helyébe a „közvetítőjével,
elektronikuspénz-értékesítőjével” szöveg,
h)	38. § (1) bekezdésében az „A pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe az „A
fizetéskezdeményezési szolgáltatáson, valamint a számlainformációs szolgáltatáson kívüli
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző pénzforgalmi intézmény” szöveg,
i)	42. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,
j) 54. § (2) bekezdésében a „pénzügyi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
szolgáltatás” szöveg, a „pénzügyi szolgáltatási” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
szolgáltatási” szöveg, a „pénzforgalmi intézménnyel” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel” szöveg,
k) 54. § (3) bekezdésében a „tevékenységéért” szövegrész helyébe a „tevékenységéért,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett elektronikuspénz-értékesítő
tevékenységéért” szöveg,
l) 54. § (4) bekezdésében a „közvetítő” szövegrész helyébe a „közvetítő, elektronikuspénz-
értékesítő” szöveg,
m) 55. § (1) bekezdésében a „közvetítőt” szövegrész helyébe a „közvetítőt, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-értékesítőt” szöveg,
n) 55. § (2) bekezdésében a „tevékenységet” szövegrész helyébe a „tevékenységet,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet”
szöveg,
o)	55. § (3) bekezdés d) pontjában az „eljárásrendjét” szövegrész helyébe az „eljárásrendjét
azzal, hogy a bejelentéssel közölt adatok lényeges megváltozása esetén késedelem nélkül
naprakésszé kell tenni” szöveg,
p) 55. § (5) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítő” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő” szöveg,
q) 55. § (7) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítőt” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
közvetítőt, elektronikuspénz-értékesítőt” szöveg, a „pénzforgalmi közvetítő” szövegrész
helyébe a „pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő” szöveg,
r) 56. § (1) bekezdésében a „közvetítő” szövegrész helyébe a „közvetítő, elektronikuspénzt-
értékesítő” szöveg,
s) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „székhely” szövegrész helyébe a „székhely, fióktelepének
címe” szöveg,
t) 85. § (1) bekezdésében a „közvetítőkről” szövegrész helyébe a „közvetítőkről,
elektronikuspénz-értékesítőkről” szöveg, a „közvetítők” szövegrész helyébe a „közvetítők,
elektronikuspénz-értékesítők” szöveg, az „intézmény neve” szövegrész helyébe az
„intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény neve” szöveg,
u) 86. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzforgalmi közvetítőket” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi közvetítőket, elektronikuspénz-értékesítőket” szöveg
lép.
114. §
Hatályát veszti az Fsztv.
53
a)	5. § (2) bekezdés c) pontja,
b)	7. § (3) bekezdés c) pontja,
c)	41. § (2) bekezdésében az „ és (4) ” szövegrész,
d)	41. § (4) bekezdése,
e)	51. § (4) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ” szövegrész,
f)	55. § (4) bekezdésében a „vagy az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez”
szövegrész.
10.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
115.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő
pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁEKBV-
alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.”
116.	§
(1)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„11a. digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő
és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott
technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy
szolgáltatások használatával, igénybevételével;”
(2)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 26a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„26a. fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát
képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és
feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;”
(3)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„27. fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek
feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített
eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;”
(4)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 27a. ponttal egészül ki:
54
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„27a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi
szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla
vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;”
(5)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján
a)	a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint
b)	a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és
feldolgozásához;”
(6)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 84a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„84a. pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;”
(7)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában
87. pénzforgalmi szolgáltatás:)
„e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt
-	kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,”
(8)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a pont a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában
87. pénzforgalmi szolgáltatás:)
„g) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,
h)	a számlainformációs szolgáltatás;”
(9)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 101a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„101a. számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített
információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a
pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több
pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;”
(10)	A Hpt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
55
„(4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak
a)	a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli
bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,
b)	a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi
ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés
megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet,
c)	a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és
a célba juttatást is,
d)	jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen
végzett gyűjtése és annak célba juttatása,
e)	a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz
közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének
kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten
kérte (cash-back szolgáltatás),
f)	a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg
fizetési számlán,
g)	a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú
utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú
postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból
történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,
h)	a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi
szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt
a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,
i)	a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési
vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök
letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével - ideértve
az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is -
összefüggő fizetési művelet,
j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek
szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat
a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok
tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az
adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint -
a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével - a
pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,
k) az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások,
amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek
egyike:
ka) a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval
közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé
az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,
kb) a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,
l)	az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás
nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a
hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és
la) amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a
digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a
kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy
56
lb) amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó
szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából,
feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg az ezerötszáz forintot és a
fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve - ideértve az előre feltöltött
egyenleggel rendelkező előfizetőket is - naptári hónaponként nem haladja meg a
kilencvenezer forintot,
m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési
művelet,
n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési
művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül
harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint
o) az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő
szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő
fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek.”
117.	§
A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:)
„o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet”
(végezhet.)
118.	§
A Hpt. 20. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
„c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal
rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs
befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy
szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,”
119.	§
A Hpt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A függő ügynök - ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő
ügynököt - a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően
végezhet ügynöki tevékenységet.”
120.	§
(1)	A Hpt. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
57
b)	a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett
fizetési rendszerre.”
(2)	A Hpt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben résztvevő csatlakozó lehetővé
teszi a rendszerben nem résztvevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren
keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes
módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató
számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a
kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”
121.	§
A Hpt. 159. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 164/B. § szerinti adattovábbítás.”
122. §
A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó
kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi
intézménnyel történő szerződéskötés keretében - ideértve a fizetési számla váltásának
kezdeményezését is - nyújtja azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat azonosított
elektronikus úton is megtehető,”
123.	§
A Hpt.164. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„zs) a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés.”
124.	§
A Hpt. 71. alcíme a következő 164/B. §-sal egészül ki:
„164/B.§ (1) A hitelintézetnek és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi
intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek,
befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁEKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117.
§ (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. §
(1)	bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1)
bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 197. § (1)
58
bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá az e törvény 165. § (1) bekezdésében
és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési
szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási
tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a
kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok - ide értve a
személyes adatokat is - megtartási kötelezettsége a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
feltételek teljesülése esetén - ha az ügyfél nem tett a (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó
nyilatkozatot - nem áll fenn egymás közti viszonyukban.
(2)	A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK
és ÁEKBV-alapkezelő az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-,
fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő
adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához
szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben résztvevő
adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való
hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az
ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.
(3)	A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK
és ÁEKBV-alapkezelő a célhoz kötöttség elvének megfelelően - a kölcsönös adatátadáson
alapuló közös adatkezelésben résztvevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek
megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel
való kapcsolatfelvételre az (1) és (2) bekezdés szerint megismert adatok felhasználásával.
(4)	Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (2) bekezdés
szerinti adattovábbítást.
(5)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő
pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁEKBV-
alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok (1)-(3) bekezdés szerinti megismerésére és
kezelésére kizárólag olyan vállalkozások esetében van lehetőség, amelyek
a)	készpénzkímélő digitális pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek általi hozzáférésének
elősegítésével,
b)	fogyasztónak nem minősülő ügyfelek gazdálkodásának digitális megoldásokkal való
támogatásával,
c)	az ügyfelek pénzügyi tudatosságának és digitális pénzügyi megoldásokról való
tájékozottságának növelésével
kapcsolatos tevékenységet végeznek, és az adatkezelés e tevékenységekhez kapcsolódó
ügyfélkapcsolat kiépítéséhez kötődik.
(6)	Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet és az ellenőrző
befolyása alatt működő vállalkozások a megismert adatok tekintetében egyaránt
adatkezelőnek minősülnek.
59
(7)	A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint az (5)
bekezdés szerinti vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően köteles
az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás
lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell
hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét a (4)
bekezdésben meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy
megtilthatja.”
125.	§
(1)	A Hpt. 176. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet - a 200-204. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam
illetékes felügyeleti hatóságának, amely)
f az általa hozott jelentősebb intézkedésekre és kivételes intézkedésekre vonatkozik.”
(2)	A Hpt. 176. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat
hatékonyságát, dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le.
Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam
illetékes felügyeleti hatóságát.”
126.	§
A Hpt. 127. alcíme a következő 289/A. §-sal egészül ki:
„289/A. § (1) A 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontjában meghatározott specifikus
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója bejelenti a Felügyeletnek, ha az általa
kibocsátott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel teljesített fizetési műveletek
összértéke a megelőző tizenkét hónapban meghaladta a 300 millió forintot.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben a kibocsátónak ismertetnie kell a
specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel igénybe vehető szolgáltatásokat, valamint
meg kell határozni, hogy a kibocsátó megítélése szerint a 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy
kb) alpontja szerint végzi tevékenységét.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján a Felügyelet határozatban dönt arról,
hogy a kibocsátó által nyújtott szolgáltatás pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e.
(4)	A 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató minden
év május 31-ig köteles a Felügyeletnek megküldeni egy olyan éves ellenőri véleményt, amely
igazolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás - a 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott
értékhatárokra is figyelemmel - nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.”
127.	§
A Hpt. 130. alcíme a következő 304/F. §-sal egészül ki:
60
„304/F. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról 2017. évi ... törvénnyel megállapított 159.
§ (10) bekezdését, 164. § zs) pontját és 164/B. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve
pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról 2017. évi ... törvény
hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2)	A 164/B. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet és az
ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint a 164/B. § (5) bekezdésében
meghatározott tevékenységet folytató, a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő
pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁEKBV-
alapkezelőnek nem minősülő vállalkozás az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi
tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról 2017. évi ... törvény
hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfeleit legkésőbb harminc nappal a
164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel
rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általuk működtetett honlapon a figyelem
felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesznek közzé. A 164/B. § szerinti
adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
128.	§
A Hpt. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
129.	§
A Hpt.
a)	105/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Ötödik és” szövegrész helyébe az „Ötödik,
Hatodik és” szöveg,
b)	108. § (1) bekezdésében az „elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a
kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó
stratégiákat és szabályzatokat” szövegrész helyébe az „elkülönítésére és az
összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok
vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat
és politikákat” szöveg,
c)	214. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben”
szöveg
lép.
11.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
130.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 4.
pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
4. ABAK fogadó tagállama:)
61
„g) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK a
7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat nyújtja;”
131.	§
A Kbftv. 59. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,)
„b) a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatások nyújtására jogosító engedély más EGT-
államban e szolgáltatások nyújtására jogosít.”
132.	§
A Kbftv. 197. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B.
§-a szerinti adattovábbítás.”
133.	§
A Kbftv. XXVII. Fejezete a következő 200/A. §-sal egészül ki:
„200/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat az ABAK és az ÁÉKBV-alapkezelő
tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges
mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának
időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerinti nem
korlátozta vagy tiltotta meg.
(2)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-
alapkezelő ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B.
§ (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.
(3)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-
alapkezelő az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt.
164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni.
A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes
adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”
134.	§
A Kbftv. a következő 203/A. §-sal egészül ki:
„203/A. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított
197.	§ (2a) bekezdését és 200/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi
tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról 2017. évi ... törvény
hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2)	A 200/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző
befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az egyes törvények biztosítási, illetve
62
pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról 2017. évi ... törvény
hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt.
164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel
rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem
felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti
adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
12.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
135.	§
(1)	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1.
§ (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„d) a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő,
viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy lakcímmel
rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarország területén végzett - e
törvényben meghatározott - biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységére;”
(2)	A Bit. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító,
viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Európai Unióban végzett biztosítási,
viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységére kell alkalmazni, kivéve, ha e törvény, nemzetközi
szerződés, illetve az Európai Unió közvetlen hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi
aktusa eltérően rendelkezik.”
(3)	A Bit. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító,
viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon biztosítási, viszontbiztosítási,
biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységére,
a)	amelyet az Európai Unión kívül végez, illetve
b)	amely az Európai Unión kívüli kockázatokra és kötelezettség-vállalásokra vonatkozik,
kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.”
136.	§
A Bit. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
63
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
,,h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Gfbt.) 42. §-a szerinti határbiztosítással kapcsolatos feladatai ellátásával
összefüggésben a Nemzeti Irodára, valamint annak megbízottjaira;”
137.	§
(1)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. biztosításközvetítői tevékenység: a biztosításközvetítő által végzett azon üzletszerű
tevékenység, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, valamint a független
biztosításközvetítői szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek
biztosításközvetítői tevékenységnek a 123. pont a)-d) alpontjai szerinti tevékenységek;
15. biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében
biztosításközvetítői tevékenységet végez, ide nem értve
a)	a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző
biztosítót és a vele jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző,
biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: biztosító
közreműködői),
b)	a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési
tevékenységet végző viszontbiztosítót és a vele jogviszonyban álló, részére közvetlenül
értékesítési tevékenységet végző, viszontbiztosítás-közvetítőnek nem minősülő természetes
személyeket (a továbbiakban: viszontbiztosító közreműködői),
c)	a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (beleértve a 368. § (1)
bekezdése szerinti személyt is);”
(2)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„21. büntetlen előélet:
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott
bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978.
évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra
felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV.
törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV.
fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény
(1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV.
törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés
lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény
263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés
64
atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi
IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és
XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti
atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265.
§), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1)
bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő
körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk.
XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316/A.
§), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása
(Btk. 318-318/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel
(Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel
vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel
visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a
haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású
termékkel visszaélés (Btk. 330. §), vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), illetve a Btk. XXXIII.
és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények
kapcsán megvalósuló büntetlen előélet;”
(3)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony
alapján
a)	egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási
termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),
b)	egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a
továbbiakban: többes ügynök);”
(4)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„40. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító vagy a
viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos
azzal a tagállammal, ahol a biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye, központi irodája
található, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy esetén pedig az a szolgáltatás, amelyet a biztosításközvetítő, a
viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
fogadó tagállamban nyújt;”
(5)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 49-51. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
65
„49. jutalék: a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan javadalmazási forma,
amelyben a függő biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért,
illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott
ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a
kockázatot elvállaló biztosítótól közvetlenül részesül;
50.	jutalékjogosultság: a függő biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási
szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető
jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra
járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási szerződés
folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is
beleértve;
51.	jutalék-visszatérítés: a függő biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya
alapján terhelő jutalék-visszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot
meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával
arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási
szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj
olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;”
(6)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 113. és 114. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„113. viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: a viszontbiztosító által végzett azon üzletszerű
tevékenység, amely a viszontbiztosítási értékesítést és annak szervezését foglalja magában,
azzal, hogy nem minősülnek viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységnek a 124. pont a)-d)
alpontjai szerinti tevékenységek;
114. viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás
ellenében viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez, ide nem értve a saját
kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet
végző viszontbiztosítót és közreműködőit;”
(7)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 121. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„121. tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási
szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
fogalom, azzal, hogy a tárolt adatoknak változatlan formában többszörözhetőknek is kell
lenniük;”
(8)	A Bit. 4. § (1) bekezdése a következő 123-133. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„123. biztosítási értékesítés: azon - a biztosítási szerződés létrehozására irányuló - üzletszerű
értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének
előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az
66
ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a
kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor
az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve
vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján
szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt
is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő
tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:
a)	a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a
tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését
elősegítő - lépést,
b)	a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és
szakértői kárbecslési - szakmai alapon végzett - tevékenység,
c)	adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy
biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további - a biztosítási
szerződés megkötését elősegítő - lépést,
d)	tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve biztosításközvetítőkről vagy
biztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz
további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;
124.	viszontbiztosítási értékesítés: azon - a viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló
-	üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a viszontbiztosítási szerződések
megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra,
ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre
(ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), azzal, hogy nem
minősül viszontbiztosítási értékesítésnek:
a)	a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a
tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson viszontbiztosítási szerződés
megkötésében vagy teljesítésében,
b)	a viszontbiztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési
és szakértői kárbecslési tevékenység,
c)	adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről viszontbiztosítás-közvetítők vagy
viszontbiztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további - a
viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést,
d)	tájékoztatás nyújtása viszontbiztosítási termékekről, illetve viszontbiztosítás-közvetítőkről
vagy viszontbiztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó
nem tesz további - a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;
125.	kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy: azon - az 575/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott
hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő - természetes vagy jogi személy, aki - az
őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett - javadalmazás
ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a)	a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,
b)	a közvetített biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek
vagy nyújtott szolgáltatásnak,
c)	a közvetített biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés és nem tartalmaz
felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet kiegészíti a személy által fő szakmai
tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,
d)	a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át;
67
126.	biztosításértékesítő: bármely biztosításközvetítő, kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy vagy biztosító;
127.	javadalmazás: bármely jutalék, közvetítői díj, egyéb díj vagy más kifizetés, ideértve
bármilyen jellegű gazdasági előnyt, vagy bármely egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyt
vagy ösztönzőt, amelyet a biztosítási értékesítési tevékenységre tekintettel kínálnak fel vagy
nyújtanak;
128.	a biztosítás-, viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy székhely szerinti tagállama: természetes személy esetén a
lakóhelye szerinti tagállam, jogi személy esetén a székhelye szerinti tagállam, vagy
amennyiben a nemzeti joga szerint nincs székhelye, akkor a központi irodája szerinti
tagállam;
129.	a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy fogadó tagállama: - a székhely szerinti tagállamtól eltérő -
azon tagállam, ahol a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő vagy a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelep formájában vagy határon átnyúló
szolgáltatásként tevékenységet végez;
130.	tagállami fióktelep: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a
viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy -
a székhelye szerinti tagállamon kívüli - tagállamban található képviselete vagy fióktelepe;
131.	központi iroda: az a hely, ahonnan a biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő,
viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fő
tevékenységének irányítása történik;
132.	tanácsadás: a biztosításértékesítő - saját kezdeményezésére vagy az ügyfél kérésére
megvalósuló - személyes ajánlása egy vagy több biztosítási termékre vonatkozóan;
133.	biztosítási alapú befektetési termék: olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy
visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben
vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy
nem minősülnek biztosítási alapú befektetési terméknek
a)	az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási ágazatokhoz kapcsolódó biztosítási termékek,
b)	azon életbiztosítási szerződések, amelyek tisztán kockázatiak (halálesetiek), illetve
amelyek esetén biztosítási szolgáltatás kizárólag sérülésből, betegségből vagy
fogyatékosságból eredő rokkantsággal összefüggésben nyújtható,
c)	olyan nyugdíj-előtakarékossági (nem biztosítási alapú) befektetési termékek, amelyek
elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt
bizonyos szolgáltatásokra feljogosító termékként elismert termékek,
d)	a foglalkoztatói nyugdíjpénztári nyugdíjkonstrukciók,
e)	olyan egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknél a munkáltató pénzügyi
hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak
nincs választási lehetősége a nyugdíj-előtakarékossági termék vagy szolgáltatója
tekintetében.”
138. §
68
A Bit. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat
a)	az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy
b)	az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven
is kiállítható.”
139.	§
A Bit. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat
a)	az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy
b)	az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven
is kiállítható.”
140.	§
A Bit. II. Fejezete a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„ 14/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőiről és értékesítési tevékenységért
felelős vezetőjéről vezetett nyilvántartása
48/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a közreműködőiről, valamint a biztosítási vagy
viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről - a biztosítási vagy
viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőkkel, valamint a biztosítói és
viszontbiztosítói közreműködőkkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok
elősegítése céljából - köteles belső nyilvántartást vezetni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosítási vagy viszontbiztosítási
értékesítési tevékenységért felelős vezető belső nyilvántartásából, valamint a biztosítói vagy a
viszontbiztosítói közreműködők belső nyilvántartásából áll.
(3)	A biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőről vezetett
belső nyilvántartás - a vezető adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és
dokumentálásával - a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős
vezető
a)	nevét,
b)	a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő
megfelelésének igazolását
tartalmazza.
(4)	A biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőiről vezetett belső nyilvántartás - a
közreműködők adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával
-	a közreműködők
a)	nevét,
b)	a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő
megfelelésének igazolását
tartalmazza.
69
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében
az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító vagy viszontbiztosító, amely az
adatokat az adott személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.”
141.	§
A Bit. III. Fejezete a következő 25/A. alcímmel egészül ki:
„ 25/A. Jó hírnév
69/A. § Nem lehet jó hírnévvel rendelkezőnek minősíteni azt a személyt, aki
a)	nem büntetlen előéletű, vagy
b)	vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál
vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt
olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes
felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet
felszámoltak vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban
töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet
kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat
megállapította.”
142.	§
A Bit. 27. alcíme a következő 75/A. §-sal egészül ki:
„75/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős
vezetőjének, valamint a biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőinek a 69/A. § szerinti
jó hírnévvel kell rendelkezniük,
(2)	A 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelést a - velük jogviszonyban
álló - személyek vonatkozásában, azok nyilvántartásba vételekor a biztosító vagy a
viszontbiztosító köteles, míg a későbbiekben - a jogviszonyuk fennállása alatt - jogosult
ellenőrizni.
(3)	Biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőjeként csak olyan személy végezhet
biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet, aki a 48/A. § (4) bekezdése
szerinti belső nyilvántartásban szerepel.”
142. §
A Bit. 104/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit - részben vagy egészben - maga kezeli,
akkor e tevékenység irányítására köteles - munkaviszony keretében - olyan személyt
foglalkoztatni, aki)
„d) három év biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél végzett befektetési,
vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.”
144. §
70
A Bit. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító - amennyiben a (2) bekezdésben
meghatározott feltételeket meghatározó törvény vagy kormányrendelet eltérően nem
rendelkezik - a megszűnéstől számított tizenöt napon belül írásban köteles a szerződő fél
biztosítási szerződéskötési kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóságot értesíteni a megszűnés tényéről és időpontjáról.”
145.	§
A Bit. a következő 130/A. §-sal egészül ki:
„130/A. § (1) A biztosítóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az ügyfeleik legjobb
érdeke szerint kell eljárniuk.
(2) A biztosítók nem hozhatnak olyan - különösen javadalmazással összefüggő -
intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik a biztosításértékesítőket, hogy bizonyos
biztosítási terméket ajánljanak az ügyfélnek, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban
megfelelő biztosítási terméket is ajánlhatnának.”
146.	§
A Bit. 54. alcíme a következő 131/A. §-sal egészül ki:
„131/A. § (1) A biztosítónak az általa kidolgozott és értékesíteni kívánt biztosítási termékek
vonatkozásában a termékek előzetes belső jóváhagyására, a már értékesített biztosítási
termékek vonatkozásában pedig a termékek felülvizsgálatára vonatkozó belső eljárásrendet
kell fenntartania és azt rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnia.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyási folyamatnak a biztosítási termék jellegéhez mérten
arányosnak és megfelelőnek kell lennie és annak során meg kell határozni a termék
értékesítési stratégiáját, valamint azonosított célpiacát, melynek minden vonatkozó kockázatát
is értékelni szükséges. Ezzel összhangban biztosítani szükséges, hogy a tervezett értékesítési
stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, és, hogy a biztosítási termék az
azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendszeresen, de legalább évente kell elvégezni és
ennek során olyan eseményekre kell figyelemmel lenni, amelyek lényegesen befolyásolhatják
az azonosított célpiac lehetséges kockázatait, így legalább annak vizsgálata szükséges, hogy a
termék továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és, hogy a tervezett
értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.
(4)	A biztosítási termékeket kidolgozó biztosítók az adott terméket értékesítő
biztosításértékesítők rendelkezésére bocsátják a biztosítási termékre és a termék jóváhagyási,
valamint felülvizsgálati folyamatára vonatkozó összes, a biztosítási értékesítési
tevékenységhez szükséges információt, ideértve a biztosítási termék azonosított célpiacára
vonatkozó információkat is.
(5)	Amennyiben a biztosításértékesítő a nem saját maga által kidolgozott biztosítási
termékekkel kapcsolatban nyújt tanácsot vagy azokat ajánlja, akkor ezt csak a (4) bekezdés
szerinti információkkal összhangban teheti meg, amely információkat beszerzi a biztosítótól.
71
(6)	E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.
(7)	Az e §-ban foglaltakat a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (2)
bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban kell
alkalmazni.”
147.	§
A Bit. IX. Fejezete a következő 56/A. alcímmel egészül ki:
„ 56/A. A biztosító és a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének,
valamint közreműködőinek - az értékesített termékekhez igazodó - szakmai képzése és
továbbképzése
134/A. § (1) A biztosító és viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetője,
valamint közreműködői kötelesek - az általuk végzett tevékenységhez és értékesített
biztosítási termékekhez igazodó - szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett
ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel
összhangba hozni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében, az ott
meghatározott személyek kötelesek - az általuk (az értékesítésért felelős vezető esetén a
biztosító vagy a viszontbiztosító által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott
biztosítási termékek vonatkozásában - évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen,
illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.
(3)	Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti
közreműködők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti
követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve
továbbképzésen kell részt venniük.
(4)	A (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két
különböző továbbképzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel magvalósuló
továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián
történő részvétel) valósítható meg, azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai
konferencián történő részvétel 5 órányi továbbképzésnek számítható be.
(5)	A (2) bekezdés szerinti szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti
személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító saját maga is végezheti,
valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott
szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi
szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és
hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a
hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.
(6)	A foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles az (1) bekezdés
szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső - személyek
továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy
módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.
72
(7)	A szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti
személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles nyilvántartani, és
a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő
dokumentumokkal - igazolni.
(8)	A biztosítók és a viszontbiztosítók az e §-ban, valamint a 75/A. § (1) bekezdésében foglalt
követelmények végrehajtására vonatkozó megfelelő belső eljárásrendeket és - a kapcsolódó
dokumentumok nyilvántartására - nyilvántartási rendet alakítanak ki, amelyeket rendszeresen,
de legalább évente felülvizsgálnak és amelyek végrehajtására vonatkozóan feladatkört hoznak
létre, valamint a Felügyeletnek - kérelmére - megnevezik az ezen feladatkör ellátásáért
felelős személyt.”
148.	§
A Bit. 138. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.”
149.	§
A Bit. 59. alcíme a következő 147/A. §-sal egészül ki:
„147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre
ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti,
és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél
az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett
nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti
adattovábbítást.
(3)	A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő
szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös
adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban
egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt
kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”
150.	§
(1)	A Bit. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának
hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése
előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető,
egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell
adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
a)	a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról, valamint arról, hogy biztosítási
tevékenységet végez,
73
b)	fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön
létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött
biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy
nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
c)	a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
d)	a biztosítási szerződés 4. melléklet A) részében meghatározott jellemzőiről,
e)	a 108. § (1) bekezdésében meghatározott jelentés közzétételéről,
f)	arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre vonatkozóan, és
g)	a közreműködői által a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás
jellegéről.”
(2)	A Bit. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban
kikötött más nyelven és - a (3 a) és (3b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése
esetén - tartós adathordozón vagy honlapon keresztül is történhet, azzal, hogy az ügyfél ez
irányú kérésére a tájékoztatást díjmentesen, írásban is rendelkezésére kell bocsátani.”
(3)	A Bit. 152. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti tartós adathordozón akkor történhet a tájékoztatás, ha az ügyfél
kifejezetten ezt a tájékoztatási módot választotta, és a tájékoztatás, valamint a kapcsolattartás
szempontjából ez a mód megfelelő a számára; ennek kell tekinteni különösen, ha rendszeres
internet-hozzáféréssel rendelkezik, így különösen, ha a biztosító számára megadta az e-mail
címét.
(3b) A (3) bekezdés szerinti honlapon keresztül történő tájékoztatás feltétele, hogy
a)	azt személyesen az ügyfélnek címezzék, vagy
b)	az ügyfelet elektronikus úton értesítsék a honlap címéről és a tájékoztatásnak a honlapon
belüli elérhetőségéről; a tájékoztatás a honlapon az igényérvényesítési határidő lejártáig
elérhető maradjon, valamint a (3a) bekezdés szerinti feltételek is fennálljanak.
(3c) Telefonon történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak (a
biztosítási termékismertetőt is beleértve) összhangban kell lennie a távértékesítés keretében
kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvénnyel és a
vonatkozó uniós szabályokkal. Mindezeken túlmenően az e § szerinti tájékoztatást a
biztosítási szerződés megkötése után haladéktalanul meg kell adni az ügyfél részére, az ügyfél
által választott módon, amely független az előzetes tájékoztatás választott módjától.”
(4)	A Bit. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosító - az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. melléklet A) pont 17.
alpontjában foglaltakat kivéve - az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a
szerződés módosításakor és megújításakor köteles a szerződéskötést megelőző tájékoztatás
megadásával egyező módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.”
(5)	A Bit. 152. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után
teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével -, a
biztosító minden ilyen fizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés g) pontja szerinti
tájékoztatást.
74
(7)	Amennyiben a biztosító - a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - olyan
ügyfél számára értékesít biztosítási terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy
székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a
biztosítási termékek értékesítésével összefüggő követelmények vonatkozásában, akkor e
szigorúbb szabályok az irányadók.”
151.	§
A Bit. a következő 152/A. §-sal egészül ki:
„152/A. § A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek - az őt megbízó biztosító
felelősségvállalása mellett - a 152. § szerinti módon - tájékoztatást kell adnia a szerződést
kötni kívánó ügyfél részére az őt megbízó biztosító nevéről és címéről, valamint a 4. melléklet
A) pont 11. alpontja szerinti információkról, továbbá biztosítania kell a 130/A. §-ban, a
158/A. §-ban, valamint a 158/C. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülését,
az ügyfél igényeinek és szükségleteinek - a szerződés megkötését megelőzően történő -
megfelelő figyelembevételét, valamint a 158/B. § (5) bekezdése szerinti biztosítási
termékismertető - szerződés megkötését megelőzően történő - ügyfél számára történő
rendelkezésre bocsátását.”
152.	§
(1)	A Bit. 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet nem
tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az
általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a
biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot - a biztosító köteles felmérni,
illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.”
(2)	A Bit. 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertető 4. alpontja szerinti tájékoztatást
minden életbiztosítási szerződés esetén (ide nem értve a határozott idejű kockázati
életbiztosítási szerződéseket) meg kell adni az ügyfél számára.”
153.	§
A Bit. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § Amennyiben egy biztosító a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszer szolgáltatásáért
is felelős, és valamely munkavállaló anélkül válik egy ilyen rendszer tagjává, hogy a
csatlakozásról egyéni döntést hozott volna, akkor a biztosítónak a 152. § szerinti tájékoztatást
az adott nyugdíjrendszerhez való csatlakozást követően haladéktalanul biztosítania kell a
munkavállaló számára.”
154.	§
A Bit. 62. alcíme a következő 158/A. §-sal egészül ki:
75
„158/A. § A biztosítási termékekkel kapcsolatos marketingközleményeknek világosnak,
pontosnak, közérthetőnek, egyértelműnek, nem félrevezetőnek és tisztességesnek kell lenniük,
valamint a marketingközlemények marketingjellegének egyértelműen felismerhetőnek kell
lennie.”
155.	§
A Bit. XI. Fejezete a következő 62/A. alcímmel egészül ki:
„ 62/A. A tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási értékesítésre vonatkozó
előírások
158/B. § (1) Az e törvényben foglalt tájékoztatási követelményeken túl, a biztosítási
szerződés megkötése előtt - függetlenül attól, hogy a 158/C. § szerinti keresztértékesítés
történik-e vagy sem - a biztosítónak meg kell határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás
alapján az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos
tájékoztatást kell nyújtania az ügyfélnek a biztosítási termékekkel összefüggésben, annak
érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson.
(2)	Az (1) bekezdés alapján bármely - a biztosító által az ügyfélnek javasolt - biztosítási
terméknek összhangban kell állnia az ügyfélnek a tájékoztatása alapján megállapítható
biztosítási igényeivel és szükségleteivel.
(3)	Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, az (1) és (2)
bekezdésben foglaltakon túlmenően, a biztosító személyre szabott - bizonyos biztosítási
termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is ad az ügyfél részére,
ismertetve, hogy az adott termék miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és
szükségleteinek.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás és ajánlás az ajánlott biztosítási termék
összetettségétől és az ügyfél típusától függően értelemszerűen módosulhat.
(5)	Az e § szerinti tájékoztatásokat az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási termékek
értékesítése esetén egy egységesített biztosítási termékismertető útján, papíron vagy tartós
adathordozón kell nyújtani, amely biztosítási termékismertetőt a nem-életbiztosítási termék
kidolgozója állítja össze.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következőknek kell megfelelnie:
a)	rövid és önálló dokumentumnak kell lennie,
b)	könnyen olvasható, egyértelmű megjelenítéssel és elrendezéssel, továbbá olvasható méretű
betűkkel és egyéb karakterekkel kell készülnie,
c)	ha eredetileg színesben készült, olvashatónak kell maradnia fekete-fehérben nyomtatott
vagy fénymásolt formában is,
d)	a biztosítási termék felkínálásának helye szerint használt hivatalos nyelveken vagy azok
egyikén, vagy pedig a biztosításértékesítő és a fogyasztó megállapodása szerinti egyéb
nyelven kell megfogalmazni,
e)	pontosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető,
f)	az első oldal tetején tartalmaznia kell a „biztosítási termékismertető” címet,
76
g)	tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés
előtti és szerződéses tájékoztatás más dokumentumokban érhető el és meg kell neveznie ezen
dokumentumokat.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következő információkat kell
tartalmaznia:
a)	tájékoztatás a biztosítási termék típusáról,
b)	összefoglaló a biztosítási fedezetről, ideértve a fő biztosított kockázatokat, a biztosítási
összeget és adott esetben a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatok összefoglalását,
c)	a biztosítási díj fizetésének módja és a fizetések ütemezése,
d)	a fő kizárások, ahol kárigény bejelentésének nincs helye,
e)	a szerződés kezdetekor jelentkező kötelezettségek,
f)	a szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek,
g)	a kárigény bejelentése esetén jelentkező kötelezettségek,
h)	a szerződés időtartama, beleértve a szerződés kezdetének és végének időpontját,
i)	a szerződés megszűnésének esetei.
(8)	Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőt a 152. § (1) bekezdésében foglalt
tájékoztatással egyidejűleg kell megadni, a (6) bekezdés szerinti követelmények
érvényesülése mellett.
(9)	Az e §-ban foglaltakat a biztosítási termékismertető egységesített mintadokumentumának
meghatározásáról szóló, 2017. augusztus 11-i 2017/1469 bizottsági (EU) végrehajtási
rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.
(10)	E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.”
156.	§
A Bit. XI. Fejezete a következő 62/B. alcímmel egészül ki:
„ 62/B. A keresztértékesítés és az azzal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás szabályai
158/C. § (1) Amennyiben valamely biztosítási terméket - csomagban vagy ugyanazon
megállapodás részeként - olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínálnak,
amely nem biztosítás, a biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetőség a csomag
vagy megállapodás különböző elemeinek külön történő megvásárlására, és amennyiben igen,
megfelelő tájékoztatást ad a megállapodás vagy csomag különböző elemeiről, valamint az
egyes elemek költségeiről és díjairól.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a megállapodásból vagy csomagból származó
kockázat vagy biztosítási fedezet eltér az egyes elemekhez külön-külön kapcsolódó
kockázatoktól vagy biztosítási fedezettől, a biztosító megfelelő tájékoztatást ad arról is, hogy
az egyes elemek kölcsönhatása hogyan módosítja a kockázatot, illetve a biztosítási fedezetet.
(3)	Amennyiben a biztosítási termék egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként
olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a biztosító köteles tájékoztatni
az ügyfelet az áru vagy szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről, kivéve, ha a
biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy
kölcsönszerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.
77
(4)	Az (1) és (3) bekezdésben említett esetekben a biztosító meghatározza az ügyfélnek a
csomag vagy a megállapodás részét képező biztosítási termékkel összefüggő igényeit és
szükségleteit.
(5)	Az e §-ban foglaltak nem érintik azon biztosítási termékek értékesítését, amelyek
különböző típusú kockázatokra nyújtanak fedezetet.”
157.	§
A Bit. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a
továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy
megbízott ügynök vagy - adott termék kapcsán - általa megbízott kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen
vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”
158.	§
A Bit. Harmadik Része a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
„XII/A. FEJEZET
A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő különös rendelkezések
67/A. A fejezet alkalmazási köre
166/A. § Az e fejezet szerinti többletkövetelményeket a biztosítók biztosítási alapú befektetési
termékek értékesítésével összefüggő tevékenységére kell alkalmazni, a Bizottságnak a
2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (4) bekezdésében, 29. cikk (4)
bekezdésében és 30. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeleteiben
foglaltakkal összhangban.
67/B. A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő többletkövetelmények
166/B. § Biztosítási alapú befektetési termék kizárólag tanácsadással értékesíthető.
166/C. § (1) A biztosító - tevékenységéhez és az általa értékesített biztosítási alapú
befektetési termékek jellegéhez igazodó, arányos - intézkedéseket tart fenn az ügyfelei
érdekeit esetlegesen sértő azon összeférhetetlenség megelőzése és megállapítása érdekében,
amely közötte - ideértve a vezetőit és közreműködőit vagy bármely, hozzá ellenőrzés révén
közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyt - és ügyfelei között, vagy valamely
ügyfele és egy másik ügyfele között a biztosítási értékesítési tevékenység folytatása során
keletkezik.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy
biztosítsák az ügyfelek érdekeit sértő kockázatok megelőzését, akkor a biztosítónak a
78
biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben egyértelműen tájékoztatnia kell az ügyfelet
az összeférhetetlenség általános jellegéről vagy forrásairól.
(3)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást
a)	tartós adathordozón kell nyújtani, és
b)	annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy - figyelembe véve az ügyfél típusát - az
ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon biztosítási értékesítési tevékenységekkel
kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az összeférhetetlenség fennáll.
166/D. § (1) Az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségeken túl a szerződés
megkötését megelőzően a biztosítónak kellő időben, közérthetően tájékoztatnia kell az
ügyfelet vagy a leendő ügyfelet a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével, valamint
a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben is. A tájékoztatásnak legalább az alábbi
információkat kell tartalmaznia:
a)	a biztosító biztosítja-e az ügyfél számára a 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres
értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról;
b)	a biztosítási alapú befektetési termékekről és ajánlott befektetési stratégiákról nyújtott
tájékoztatás tekintetében megfelelő iránymutatásokat és figyelmeztetéseket a biztosítási alapú
befektetési termékekkel kapcsolatos kockázatok, illetve a javasolt befektetési stratégiák
kapcsán, a megalapozott befektetési döntés meghozatala érdekében;
c)	a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben közlendő információk tekintetében a
biztosítási alapú befektetési termék értékesítésére vonatkozó információkat, beleértve a
tanácsadás költségét, az érintett biztosítási alapú befektetési termék vagy termékek költségét,
valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó
fizetéseket is.
(2)	A kapcsolódó költségekről és díjakról szóló (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást -
a biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez kapcsolódó azon költségeket és díjakat is
beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata okoz - összesített
formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és
annak a befektetés hozamára gyakorolt összesített hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a
költségeket és a díjakat tételes bontásban is be kell mutatni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást - amennyiben az abban foglalt adatok rendelkezésre
állnak - a befektetés élettartama alatt rendszeresen, de legalább évente biztosítani kell az
ügyfél számára, amely tájékoztatás a 166/E. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatással
összhangban is megtehető.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás egységesített formátumban is nyújtható.
(5)	Az e törvény szerinti - a biztosításértékesítők javadalmazásával összefüggő -
rendelkezésekben foglaltakon túlmenően és a 130/A. § (1) bekezdésében, valamint a 166/C.
§-ban foglaltak teljesítésének feltételeként a biztosítónak teljesítenie kell azon követelményt
is, miszerint amennyiben az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével
bármely fél számára közvetítői díjat vagy jutalékot fizet, illetve nem pénzbeli előnyt nyújt,
vagy az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely féltől közvetítői
díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli előnyben részesül a biztosítási alapú befektetési termék
vagy az azt kiegészítő szolgáltatás értékesítésével kapcsolatban, akkor a kifizetés vagy az
előny
a)	nem gyakorolhat káros hatást az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére, és
79
b)	nem akadályozhatja a biztosítót abban, hogy teljesítse a 130/A. § (1) bekezdése szerinti
kötelezettségét.
(6)	Amennyiben a biztosító - a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - olyan
ügyfél számára értékesít biztosítási alapú befektetési terméket, amely ügyfél szokásos
tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb
szabályokat alkalmaz a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozóan,
akkor e szigorúbb szabályok az irányadóak.
166/E. § (1) A 158/B. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően a biztosító
köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott
biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi
helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak
érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.
(2)	A 158/C. §-ban foglalt - biztosítási alapú befektetési termékeket tartalmazó -
keresztértékesítés esetén a csomagnak vagy a megállapodásnak összességében kell
alkalmasnak lennie az ügyfél vagy a leendő ügyfél számára.
(3)	A biztosító belső nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a biztosítási alapú befektetési
termékek értékesítésével kapcsolatban a közte és az ügyfél között létrejött megállapodásokat,
valamint az átadott termékismertetőket, tájékoztatókat. Ezen dokumentumokat más
dokumentumokra vagy jogszabályhelyre történő hivatkozással is meg lehet határozni.
(4)	A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja az
ügyfeleket az általa nyújtott szolgáltatásokról, az ügyfél nevében végrehajtott ügyletek és
szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az érintett biztosítási alapú befektetési termékek
típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét.
(5)	Biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos értékesítés esetében a biztosító a
szerződés megkötése előtt - a 152. § (1) bekezdése szerinti módon, a 152. § (3a)
bekezdésében foglaltak figyelembevételével - tartós adathordozón alkalmasságra vonatkozó
nyilatkozatot bocsát az ügyfél rendelkezésére, amelyben részletezi a tanácsadás tartalmát és
azt, hogy a tanácsadás milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.
(6)	Amennyiben a szerződést olyan távközlő eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem
teszi lehetővé az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat előzetes átadását, a biztosító az
alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot tartós adathordozón közvetlenül a szerződés
megkötését követően is átadhatja az ügyfél részére, feltéve, hogy az alábbi feltételek
mindegyike teljesül:
a)	az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot közvetlenül a
szerződés megkötése után vegye át, és
b)	a biztosító biztosította az ügyfél számára annak lehetőségét, hogy a szerződés megkötését
elhalassza az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat szerződés megkötése előtti kézhezvétele
érdekében.
(7)	Amennyiben a biztosító tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres értékelést végez
majd az alkalmasság tekintetében, úgy a (4) bekezdés szerinti rendszeres tájékoztatásnak
tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a biztosítási alapú befektetési termék
milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.
80
166/F. § A 166/B., 166/D. és 166/E. §-okban foglaltak nem kell alkalmazni, amennyiben az
ügyfél a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül.”
159.	§
A Bit. 179. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosító felszámolása esetén egyesítésnek, szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs
helye.”
160.	§
A Bit. a következő 185/A. §-sal egészül ki
„185/A. § (1) Ha a biztosító biztosítási alapú befektetési terméket is értékesített, úgy az e
termékekhez kapcsolódó, természetes személyek által kötött biztosítási szerződésekből eredő
kötelezettségeit a biztosító közvetlenül a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
követelések kielégítése után köteles kielégíteni a biztosítási alapú befektetési termékek
tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközökhöz kapcsolódó vagyonából, amely kielégítés
kapcsán a 184. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti biztosító az egyéb kötelezettségeit az (1) bekezdés szerinti
eszközökhöz kapcsolódó vagyonán kívüli egyéb vagyonából köteles kielégíteni a 183-185. §-
ban foglalt szabályok szerint.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek kielégítése után megmaradó vagyonrészt a többi
követelés kielégítésére kell felhasználni a 183-185. §-ban foglalt szabályok értelemszerű
alkalmazásával, az egyéb kötelezettségek fedezetére rendelkezésre álló vagyonhoz
hozzáadva.”
161.	§
A Bit. 233. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő
kisbiztosító-egyesület egyéb vezetőt nem köteles alkalmazni.”
162.	§
A Bit. 235. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni és esetében a 131/A. §
rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
163.	§
A Bit. 236. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
81
„(4) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-
egyesület esetében a 134/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
164.	§
A Bit. XX. Fejezete a következő 97/A. alcímmel egészül ki:
„97/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának
engedélyezése
257/A. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának
engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervet és
b)	magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a jogutód biztosító
vagy viszontbiztosító tervezett tevékenységéhez igazodóan a 244. §-ban meghatározott
követelmények teljesítésének igazolását.
(2)	Az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervnek - a Ptk., továbbá az Átaltv. átalakulásra,
egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó szabályaiban meghatározottakon túl - tartalmaznia
kell:
a)	az átalakulás, egyesülés, szétválás tervezett időpontját,
b)	a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állomány pontos meghatározását és
annak szerződési feltételeit,
c)	a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állományhoz kapcsolódó
biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d)	magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén annak bemutatását,
hogy a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító az átvételt követően rendelkezik a saját
állományához kapcsolódó szavatolótőkén túl
da)	a jogelődtől átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe
vehető szavatolótőkével, vagy
db)	a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a jogelődtől átvett állományhoz
szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatolótőkével,
e)	kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes
egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és a
vagyoni részesedés meghatározásának elveit, illetve a 28-30. §-ban meghatározott feltételek
igazolását.
(3)	Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a (2)
bekezdés d) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.
(4)	Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a
Felügyelet megkeresi a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve
annak igazolását, hogy a jogutód biztosító szavatolótőkéje az átalakulást, egyesülést vagy
szétválást követően is eléri a szükséges szintet.
(5)	A Felügyelet az átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedélyt a
kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.
A beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama
felügyeleti hatóságát.
82
(6)	Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (4) bekezdésben
meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5)
bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három
hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.
(7)	A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének vagy szétválásának
engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a)	az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b)	magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 245. §-ban
meghatározott valamely feltétel fennáll,
c)	a (4) bekezdésben meghatározott igazolás vagy az (5) bekezdésben meghatározott
beleegyezés nem áll rendelkezésre, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is,
d)	egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a
biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a
tagok - érdeke sérülne.
(8)	Az átalakulás, egyesülés vagy szétválás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi,
mint az engedély megadásának időpontja.
(9)	A jogutód biztosító vagy viszontbiztosító a cégbírósági vagy törvényszéki nyilvántartásba
való bejegyzéstől számított harminc napon belül köteles minden érintett szerződő felet - a
szerződéskötés nyelvén - az átalakulás, egyesülés vagy szétválás tényéről írásban értesíteni.
(10)	A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a jogutód
biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napos felmondási idővel
-	felmondhatja.
257/B. § Más tagállamból érkező, átalakulással, egyesüléssel, szétválással kapcsolatos
jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti
hatóságát arról, hogy
a)	az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz hozzájárul-e,
b)	a magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik-e az
állomány átvétele után is az előírt szavatolótőkével.”
165.	§
A Bit. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„269. § (1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint
adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek, amely adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó
belső eljárásrendjüket belső szabályzatban rögzítik.
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére
a)	az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,
b)	negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb
jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat, valamint a szavatolótőke, a saját tőke és a
biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentést,
c)	évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,
d)	negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét
megküldeni.
83
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentés vonatkozásában a Felügyelet - a biztosító vagy a
viszontbiztosító kérelmére - könnyíthet a jelentéstétel követelményein, amennyiben úgy ítéli
meg, hogy annak benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító
számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és
összetettségéhez képest, azzal, hogy évente legalább egy alkalommal a jelentést - teljes
tartalmában - meg kell küldeni a Felügyelet részére.
(4)	A Felügyelet nem engedélyezheti a (3) bekezdés szerinti könnyítést valamely csoport
részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében, kivéve, ha a biztosító vagy a
viszontbiztosító igazolja, hogy az évenkéntinél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstétel
túlzott terhet jelent számára, a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegére,
nagyságára és összetettségére tekintettel.
(5)	A (3) bekezdés szerinti könnyítés csak azon biztosító vagy viszontbiztosító számára
engedélyezhető, amely nem képviseli Magyarország életbiztosítási és nem-életbiztosítási,
illetve viszontbiztosítási piacának több mint 20%-át, amely piaci részesedés számítása során a
nem-életbiztosítási piaci részesedés megállapítása bruttó díjelőíráson, az életbiztosítási piaci
részesedés megállapítása pedig bruttó biztosítástechnikai tartalékokon alapul. A Felügyelet a
könnyítés engedélyezése során előnyben részesíti a legkisebb piaci részesedésű biztosítókat és
viszontbiztosítókat.
(6)	A (2) bekezdés szerinti adat-, illetve információ-szolgáltatások vonatkozásában a
Felügyelet - a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére - könnyíthet a kötelezettségen,
vagy az alól mentesítést is adhat, amennyiben
a)	ezen adatok, illetve információk benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a
viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához
és összetettségéhez képest,
b)	e tájékoztatás benyújtása nem szükséges a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeletéhez,
c)	a mentesítés nem gyengíti az érintett pénzügyi rendszerek stabilitását az Európai Unióban,
és
d)	a biztosító vagy a viszontbiztosító képes az eseti alapú tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére.
(7)	A (6) bekezdés szerinti könnyítés, illetve mentesítés felügyeleti engedélyezése
vonatkozásában a (4) és (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak, azzal, hogy - a
(4)	bekezdés vonatkozásában - valamely csoport részeként működő biztosító vagy
viszontbiztosító esetében tekintettel kell lenni a pénzügyi stabilitása megőrzésének
szükségességére is.
(8)	A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti felülvizsgálati folyamat részeként a
Felügyelet értékeli, hogy az adat-, illetve információszolgáltatás nem jelent-e túlzott terhet a
biztosító vagy a viszontbiztosító számára, a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázatainak
jellege, nagysága és összetettsége vonatkozásában, figyelembe véve legalább a következőket:
a)	a biztosítási díjak összegét, a biztosítástechnikai tartalékokat és a biztosító vagy a
viszontbiztosító eszközeit,
b)	a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott követelések és az általa
biztosított kedvezmények volatilitásának a fedezetét,
c)	a biztosító vagy a viszontbiztosító befektetéseiből eredő piaci kockázatokat,
d)	a kockázatkoncentrációk szintjét,
84
e)	az engedélyezett életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágazatok teljes számát,
f)	az eszközök kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásait,
g)	a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeleti célból történő adat-, illetve információ
szolgáltatására irányuló rendszereit és struktúráit, valamint az (1) bekezdés szerinti belső
szabályzatát,
h)	a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerének megfelelőségét,
i)	a szavatolótőke-szükségletet és a minimális tőkeszükségletet fedező szavatolótőke szintjét,
j) azt, hogy a vállalkozás olyan zárt biztosító vagy viszontbiztosító-e, amely csak azon ipari
vagy kereskedelmi csoporthoz kapcsolódó kockázatokat fedezi, amelynek tagja.
(9)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító - a (2) bekezdéstől eltérően - köteles a
Felügyelet részére
a)	az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső,
nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b)	évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és
c)	a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést
megküldeni.
(10)	A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben,
valamint a (9) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.
(11)	A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti
jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát - a Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára
nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályaival (35. cikk) összhangban - a Magyar Nemzeti
Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
(12)	A kisbiztosítók (9) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának
rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
(13)	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban - a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében
meghatározott szabályok szerint - adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.”
166.	§
A Bit. 289. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító
a)	magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenysége teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,
b)	másik tagállamban történő székhely létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a
magyarországi jogszabályok betartása alól, és
c)	magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenysége súlyosan veszélyezteti a biztosítottak érdekeit,
a Felügyelet - a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően - a 291. § (1)
bekezdés a)-g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz
utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét
kérheti.”
167. §
85
A Bit. 291. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek
érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási
tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre
vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő
intézkedéseket hozhatja:)
„v) a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli jogszabályi
követelmények megsértése esetén - a felügyelőbizottság tagjait ide nem értve - a vezető
állású személyt határozott időre eltilthatja e feladatköre ellátásától,
w) kötelezheti a biztosítót, hogy a közreműködőjét, illetve az általa megbízott kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (ide értve a 368. § (1) bekezdése szerinti
személyt is) törölje a belső nyilvántartásából.”
168. §
A Bit. 116. alcíme a következő 293/A. §-sal egészül ki:
„293/A. § Ha az MNB - a biztosítási vagy a viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó
jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 291. § (1) bekezdése szerinti intézkedést,
akkor az adott intézkedés alkalmazásánál - amennyiben az adott körülmény értékelhető - az
MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), e)-g) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van
tekintettel:
a)	az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,
b)	az intézkedéssel érintett természetes személy éves jövedelmében, nem természetes személy
esetén a teljes árbevételében kifejezett pénzügyi erejére,
c)	a szabályok megsértésének időtartamára, valamint az intézkedéssel érintett személy által a
jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében tett intézkedésekre,
d)	az intézkedéssel érintett személy által korábban elkövetett bármely jogsértésre.”
169. §
A Bit. 368. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, e könyv rendelkezéseit nem kell
alkalmazni arra a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre, akinek
tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az
alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:
a)	a biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy
nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:
aa)	ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy
károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igénybevétele
elmaradásának kockázatára, vagy
ab)	ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy
sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és
b)	nem haladja meg
ba)	a biztosítási szerződés arányos éves biztosítási díja a hatszáz eurót, vagy
86
bb)	a személyenként fizetett biztosítási díj a kettőszáz eurót, és az a) pont szerinti szolgáltatás
nyújtásának időtartama legfeljebb három hónap.
(2) E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosítás-közvetítőkre is,
ennek kapcsán, ahol e könyv biztosítót említ, ott a viszontbiztosítóra is megfelelően
alkalmazni kell.”
170.	§
(1)	A Bit. 369. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyként (ide értve a 368. § (1)
bekezdése szerinti személyt is) csak olyan személy végezhet biztosítási értékesítési
tevékenységet a biztosítók, az alkuszok, a többes ügynökök és a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek részére, aki - a személytől függően - a
407. § (6) bekezdése, a 412. § (5) bekezdése, illetve a 412. § (6) bekezdése szerinti
nyilvántartásban szerepel.”
(2)	A Bit. 369. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy kezdhet, illetve
végezhet - beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e
szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet
keretein belül végzett tevékenységet is -, aki
a)	felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy a
pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági
képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott hatósági vizsgával, illetve kiegészítő hatósági vizsgával (a továbbiakban
együtt: hatósági vizsga) rendelkezik,
b)	a 376. §-ban meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz, és
c)	a 69/A. § szerinti jó hírnévvel rendelkezik.”
(3)	A Bit. 369. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek a biztosításközvetítői és a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési tevékenységért felelős
vezetőjének is meg kell felelnie.
(9)	A 75/A. § (2) bekezdésében foglalt, a jó hírnév fennállásának ellenőrzésére vonatkozó
rendelkezéseket az alkuszoknak és a többes ügynököknek is megfelelően alkalmazniuk kell
azon - velük jogviszonyban álló - személyek vonatkozásában, akikre vonatkozóan a 69/A. §
szerinti jó hírnév követelménye fennáll.”
171.	§
A Bit. 370. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„370. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a Felügyelet által
történő nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői tevékenységet a Hpt.-ben
87
meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott
egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott
közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak
megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján
végzi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni a 369. § (3) bekezdés
a)	pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben pénzügyi szolgáltatás közvetítői vagy
tőkepiaci üzletkötői tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel vagy a pénzügyi
szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és
hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti függő
biztosításközvetítői hatósági vizsga 1. vizsgatárgya szerinti ismeretekre épülő, a munkáltatója
vagy az általa értékesített termék biztosítója által szervezett belső vizsgával rendelkezik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személyt a
munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni, amely nyilvántartásban fel kell tüntetni,
hogy az adott személy a (2) bekezdésben meghatározott követelmények közül melyikkel
rendelkezik.
(4)	A munkáltató a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó
dokumentumokat köteles a (2) bekezdés szerinti biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt
felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.”
172.	§
A Bit. 373. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosításközvetítővel jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt másik
biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem létesíthet.”
173.	§
A Bit. 167. alcíme a következő 375/A. §-sal egészül ki:
„375/A. § A 131/A. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre mint biztosítási terméket
kidolgozókra is megfelelően alkalmazandóak.”
174.	§
A Bit. a következő 167/A. alcímmel egészül ki:
„ 167/A. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyek javadalmazásával összefüggő szabályok
„375/B. § (1) A függő biztosításközvetítőt az e törvény szerinti jutalékjogosultság megilleti.
(2)	A független biztosításközvetítő a közvetítői tevékenységéért a megbízótól közvetlen
díjazásban részesül, különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra vagy olyan
biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja a biztosítótól származó
közvetett díjazást nem vagy csak részben tartalmaz. Ettől eltérő esetben a megbízóval történő
megállapodással és a megbízó tájékoztatásával összhangban, a végzett tevékenység
mértékéhez arányosan igazodó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett
88
díjazásra tarthat igényt azzal a biztosítóval szemben, amely a közvetítésével létrejött
szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti közvetett díjazás nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az azonos
biztosítási szerződést közvetítő és ahhoz kapcsolódva azonos mértékű tevékenységet végző
függő biztosításközvetítő jutaléka.
(4)	A független biztosításközvetítőnek szabályzatában foglalt eljárásrend szerint
gondoskodnia kell arról, hogy a javadalmazás módja ne vezessen érdekkonfliktus
kialakulásához és ne veszélyeztesse a 398. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti
kötelezettségét.
(5)	A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy (ideértve a 368. § (1)
bekezdése szerinti személyt is) a megbízójától javadalmazásra jogosult.”
175.	§
A Bit. 168. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 168. A biztosításközvetítést és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet illetően - az
értékesített termékekhez igazodó - szakmai képzés és továbbképzés
376. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, valamint a
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési tevékenységért felelős vezetője
köteles - az általa végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó -
szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani,
fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott
személy köteles az általa (értékesítésért felelős vezető esetén a biztosításközvetítő által)
értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában
évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni,
amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.
(3)	Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti
biztosításközvetítők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés
szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve
továbbképzésen kell részt venniük.
(4)	A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma
együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás
vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal,
hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi
továbbképzésnek számítható be.
(5)	A foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő
köteles az (1) bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső
-	személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában
az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.
89
(6)	Amennyiben
a)	a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által értékesített
biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,
b)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által értékesített termékek
körében
változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés
elvégzését követően, a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt
foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő
köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő a szükséges termékismerettel rendelkezik, és
ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.
(7)	Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a megbízás
teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen,
illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó
független biztosításközvetítő az elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítási termék
elemezéséhez kapcsolódóan - a megbízás teljesítését megelőzően - köteles meggyőződni
arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel rendelkezik, és
ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.
(8)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés
szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független
biztosításközvetítő saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására
a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó
szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a
tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó
képző szervet is megbízhat.
(9)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő
részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes
ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés
során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni.
(10)	A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai továbbképzését
a munkáltatója is elvégezheti, az általa értékesített termék biztosítója által rendelkezésre
bocsátott ismeretanyag alapján, e biztosító és a munkáltató együttes szakmai felelőssége
mellett.
(11)	A (10) bekezdés alkalmazása esetén a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást a munkáltató
köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles
a (10) bekezdés szerinti biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során
köteles a Felügyelet részére átadni.
(12)	A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy és a
kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet - értékesítési
helyszínenként kijelölendő - értékesítési tevékenységért felelős vezetői kötelesek - az általuk
végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó - szakmai
ismeretekkel rendelkezni és ismereteiket a változásokból eredő követelményekkel összhangba
hozni.
90
(13)	A (12) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott
meghatározott személyek kötelesek az általuk (értékesítésért felelős vezető esetén a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által) értékesített vagy a jövőben
értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában szakmai képzésen, illetve
továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.
(14)	Az (5), (8) és (9) bekezdésben foglaltak a (12) bekezdés szerinti személyek szakmai
továbbképzése kapcsán is megfelelően alkalmazandóak, azzal, hogy a szakmai képzést, illetve
továbbképzést az adott személyek munkáltatója vagy megbízója is elvégezheti, a megbízó
biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő által rendelkezésre bocsátott
ismeretanyag alapján, a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő
és adott személy munkáltatója vagy megbízója együttes szakmai felelőssége mellett.
(15)	A (14) bekezdés szerinti - munkáltató által végzett - képzés, illetve továbbképzés esetén
a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást az adott személy munkáltatója vagy megbízója köteles
vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a
megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő rendelkezésére
bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.”
176.	§
A Bit. 377. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak a független biztosításközvetítők esetében is
megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy esetükben jutalékon a biztosítótól származó, a
biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.”
177.	§
A Bit. a következő 169/A. alcímmel egészül ki:
„ 169/A. A biztosítási szerződések általános javadalmazási szabályai
377/A. § A 377. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak minden, biztosításközvetítő által közvetített
biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazandóak azzal, hogy független biztosításközvetítő
esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező
közvetett díjazást kell érteni.”
178.	§
A Bit. 378. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„378. § (1) A biztosításközvetítőnek a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás
tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási
szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos,
közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli
tájékoztatást kell adnia
a)	arról, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végez, valamint a biztosításközvetítést végző
természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről,
91
amelynek keretében vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti
hatóságának megjelöléséről;
b)	a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan
nyilvántartását ellenőrizni lehet;
c)	arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban;
d)	arról, hogy az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített
befolyással a biztosításközvetítőben;
e)	ügynök esetén a 159. § (1) bekezdésében, többes ügynök és alkusz esetén pedig a 382. § (1)
bekezdésében foglaltakról, továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz - annak jellege
szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségéről
(a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével),
illetve a bírói út igénybevételének lehetőségéről;
f)	arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj
megfizetéséért ki áll helyt;
g)	arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el;
h)	függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el;
i)	arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága;
j) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan;
k) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-
e;
l) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget
átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól;
m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget
előzetesen nem vehet át;
n) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján
milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a
biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést;
o)	független biztosításközvetítő esetén, azzal a biztosítási termékkel összefüggésben, amelyet
ajánl vagy amellyel kapcsolatban tanácsot ad, arról, hogy alapos és személyre szabott elemzés
alapján ad-e tanácsot;
p) független biztosításközvetítő esetén, amennyiben nem alapos és személyre szabott elemzés
alapján nyújt tanácsot, azon biztosítókról, amelyek termékeit értékesítheti;
q) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről, így, hogy
qa) közvetítői díj alapján dolgozik-e, vagyis a javadalmazást közvetlenül az ügyféltől kapja-e,
ebben az esetben a tájékoztatásnak a közvetítői díj összegére, vagy, ha az nem határozható
meg, akkor a közvetítői díj kiszámításának módjára is ki kell térnie,
qb) bármely, biztosítótól kapott díjazás alapján dolgozik-e, vagyis a biztosítási díj magában
foglalja-e a javadalmazást,
qc) valamely más típusú javadalmazás alapján dolgozik-e, ideértve a biztosítási szerződéssel
összefüggésben kínált vagy nyújtott bármilyen jellegű gazdasági előnyt is, vagy
qd) a qa)-qc) alpontok szerinti javadalmazási formák kombinációja alapján dolgozik-e.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. § (1) és (2)
bekezdésében foglaltakról - ide nem értve a 152. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltakat -,
valamint a 153. § (1)-(2a) bekezdésében és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást
kell nyújtania.
(3)	A biztosításközvetítő
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén a változástól számított tizenöt
napon belül,
92
b)	az (1) bekezdés b)-p) pontjában foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor
és megújításakor
köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról
tájékoztatást nyújtani.
(4)	Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után
teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével -, a
biztosításközvetítő minden ilyen kifizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés c), d), g),
h), o), p) és q) pontja szerinti tájékoztatást.
(5)	A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy - az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint - az ügyfél részére köteles tájékoztatást adni:
a)	arról, hogy főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez biztosításközvetítői
tevékenységet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről,
továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy
megbízásából a kiegészítő biztosításközvetítést végzi, és a gazdálkodó szervezet felügyeleti
hatóságának megj elöléséről,
b)	a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben a gazdálkodó szervezet szerepel, és annak
módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c)	attól függően, hogy biztosító, alkusz vagy többes ügynök megbízásából jár-e el, a 159. § (1)
bekezdésére vagy a 382. § (1) bekezdésére vonatkozó tájékoztatást (az adott biztosító, alkusz
vagy többes ügynök nevével és címével együtt), továbbá a tevékenységével kapcsolatos
panasz - annak jellege szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való
előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a
levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről,
d)	a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről.
(6)	A 130/A. §-ban, a 152. § (3)-(3c) és (7) bekezdésében, valamint a 158-158/C. §-ban
foglaltak a biztosításközvetítőkre és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyre is megfelelően alkalmazandóak.
(7)	A 166/A-166/F. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre is megfelelően alkalmazandóak.
(8)	A biztosításközvetítőt és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt az
e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a szerződés nagykockázatra létrejövő
biztosítási szerződés.”
179.	§
A Bit. 170. alcíme a következő 378/A. §-sal egészül ki:
„378/A. § A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek - az őt megbízó alkusz vagy többes
ügynök felelősségvállalása mellett - a 152/A. §-ban meghatározottakról, az ott
meghatározottak szerint kell tájékoztatást adnia az ügyfél számára, a megbízó
biztosításközvetítőre vonatkoztatva.”
180.	§
A Bit. 171. alcíme a következő 381/A. §-sal egészül ki:
93
„381/A. § A 379-381. § rendelkezéseit a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyek esetében is megfelelően alkalmazni kell.”
181.	§
A Bit. 382. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti
szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a többes ügynök, az alkusz és -
adott termék kapcsán - az általuk megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban
(személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai
úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”
182. §
A Bit. 384. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„384. § (1) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező -
ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a
biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban
bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
(2)	Az ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.”
183.	§
A Bit. 173. alcíme a következő 386/A. §-sal egészül ki:
„386/A. § A 383. § (1) bekezdés, a 384. § és a 385. § rendelkezéseit a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekre is megfelelően alkalmazni kell, azzal,
hogy a 385. § esetében - amennyiben a megbízó biztosításközvetítő - biztosító alatt a
megbízó biztosításközvetítőt kell érteni.”
184.	§
A Bit. 387. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Bit. 387. §-a
a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet nem végezhet.
(3)	A többes ügynök tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt,
tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal
összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél
igényeihez igazodó termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, amely
lehetővé teszi az ügyfél számára a legmegfelelőbb termék kiválasztását.
(4)	A többes ügynök tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben foglalt,
tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal
összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél
igényeihez igazodó termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, és az
ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési
szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott - bizonyos
94
biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is adni, ismertetve,
hogy az adott termék - az adott elemzési szempontot figyelembe véve - miért felel meg
leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban ki kell térni arra is, hogy az elemzés a
többes ügynök által közvetített versengő termékek teljes körére vagy azok közül elegendő
számú termékre terjed-e ki, és az elemzést igazolható módon át is kell adni az ügyfél részére.”
185.	§
A Bit. 387/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„387/A. § (1) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező -
többes ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a
biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban
bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
(2)	A többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.”
186.	§
A Bit. 391. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább
a)	biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább 1 850 000 euró
összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b)	1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal
rendelkezni.”
187.	§
(1)	A Bit. 398. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az alkusz tevékenysége kiterjedhet az ügyfél számára annak biztosítási kockázatai
felmérésével, kezelésével, illetve biztosításaival összefüggő szaktanács adására is,
termékértékesítéstől függetlenül.”
(2)	A Bit. 398. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alkusz tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadás
nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a
biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon
hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni és ezt az elemzést az ügyfél részére igazolható
módon átadni.
(6)	Az alkusz tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadással
történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban -
köteles alapos és személyre szabott elemzés alapján tanácsot adni az ügyfélnek, ennek
érdekében a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a
piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján
megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól
95
függően az ügyfél részére személyre szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek
választására irányuló - konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott
elemzési szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és
szükségleteinek.
(7)	Az alkusz köteles a (6) bekezdés szerinti elemzést az ügyfél részére igazolható módon
átadni.
(8)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben - az e törvényben foglalt biztosítási
értékesítésre vonatkozó követelmények betartása mellett - az alkuszt nem terheli az (5) és (6)
bekezdésben foglalt, a biztosítások elemzésére vonatkozó kötelezettség, ugyanakkor
igazolható módon köteles tájékoztatni az ügyfelét arról, hogy
a)	az adott biztosítási termék értékesítése során nem került sor elegendő számú, a piacon
hozzáférhető biztosítás elemezésére, és
b)	az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll szerződéses
kapcsolatban.”
188.	§
A Bit. 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább
a)	biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább 1 850 000 euró
összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b)	1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal
rendelkezni.”
189.	§
A Bit. 175. alcíme a következő 406/A. §-sal egészül ki:
„406/A. § (1) Az átruházó alkusz a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései
állományát - a megbízási szerződésekhez kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt, a
megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása
mellett részben vagy egészben átruházhatja másik, tevékenységét a 399. § (1) bekezdés a) és
b)	pontjában meghatározottak szerint végző alkuszra vagy a 399. § (3) bekezdésében
meghatározott, másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz fióktelepére (a továbbiakban
együtt: átvevő alkusz).
(2)	Az átruházási szerződésben meghatározott időponttól (az átadás-átvétel napjától) az
átvevő alkuszt illetik meg és terhelik az átruházott megbízási szerződések alapján fennálló
mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek az átruházó alkuszt illették meg és terhelték,
továbbá az átvevő alkusz az érintett megbízók, biztosítók és biztosítási szerződések személyes
és egyéb adatai tekintetében adatkezelővé válik.
(3)	A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn az átruházó alkusz részéről
az átvevő alkusszal szemben az átadás-átvétel napjától a (2) bekezdés szerinti átruházáshoz
kapcsolódó biztosítási titok tekintetében.
(4)	Az állomány átruházásához nem szükséges az átruházással érintett megbízási szerződések
szerinti ügyfelek (a továbbiakban e § alkalmazásában: megbízó) hozzájárulása.
96
(5)	Az átvevő alkusz köteles az átadás-átvétel napjától számított harminc napon belül a
megbízókat a szerződéskötés nyelvén írásban értesíteni az átruházás tényéről és a megbízót
ennek kapcsán megillető jogosultságról.
(6)	A megbízó jogosult az átruházott megbízási szerződést - annak eltérő rendelkezése vagy a
megbízási szerződés határozott tartama esetén is - az (5) bekezdés szerinti értesítés
kézhezvételének napjától számított harminc napon belül az átvevő alkuszhoz intézett írásbeli
nyilatkozattal harminc napos határidővel felmondani.
(7)	A (6) bekezdés szerinti felmondási jog nem illeti meg azt a megbízót, akinek megbízási
szerződése olyan szerződési feltételt tartalmaz, amely szerint a megbízó a
szerződésátruházáshoz előzetesen, korlátozás nélkül hozzájárult, illetve a megbízó nem
tartotta fenn jogát a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására.
(8)	Az átvevő alkusz köteles legkésőbb az átadás-átvétel napján honlapján - vagy ha az
átvevő alkusz nem rendelkezik honlappal, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben
történő közzététellel - tájékoztatást megjelentetni, és azt az átadás-átvétel napjától számított
kilencven napig folyamatosan elérhetővé tenni, mely tájékoztatás tartalmazza a megbízókat az
átruházáshoz kapcsolódóan megillető (6) bekezdés szerinti jogosultságot is, a vonatkozó
határidőkkel.
(9)	Az átruházó alkusz átruházási szándékát köteles a Felügyeletnek az átadás-átvétel napját
legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni. A bejelentés tartalmazza
a)	az átadás-átvétel tervezett időpontját,
b)	az átruházásra kerülő megbízási szerződések darabszámát,
c)	az átruházásra kerülő megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések
darabszámát és - az utolsó éves jelentésben kimutatott - éves díját,
d)	az érintett biztosítók, biztosítási ágazatok vagy termékek felsorolását, továbbá
e)	az átruházó és az átvevő alkusz azonosító adatait.
(10)	A bejelentéshez csatolni kell
a)	az átruházási megállapodás tervezetét;
b)	az átruházó alkusz és az átvevő alkusz állományátruházásra és állományátvételre irányuló
jognyilatkozatát;
c)	az átvevő alkusz nyilatkozatát arról, hogy
ca)	rendelkezik az érintett biztosítási szerződések kezeléséhez jogszabály által előírt személyi
és tárgyi feltételekkel, és
cb)	nem állnak fenn a (11) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmények; és
d)	ha az átvevő alkusz a 399. § (3) bekezdése szerinti fióktelep, a másik tagállamban
székhellyel rendelkező alkusz 403. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő felelősségbiztosítási
szerződésének, illetve vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződésének hiteles másolatát.
(11)	A Felügyelet az állomány átruházását a bejelentés benyújtásának napjától számított
negyvenöt napon belül megtilthatja, ha a (9) és (10) bekezdésben meghatározottak nem
teljesülnek, valamint ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak - akár helyszíni ellenőrzés
útján - tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az átvevő alkusz nem
képes az átvett állomány jogszabályoknak megfelelő kezelésére, így különösen, ha
a)	az átvenni tervezett megbízási szerződések és az ezekhez kötődő biztosítási szerződések
darabszámát, valamint az ezzel járó adminisztrációs kötelezettségek nagyságrendjét
97
figyelembe véve az átvevő alkusz rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem
elegendőek az átvenni tervezett állomány jogszerű kezelésére;
b)	az átvevő alkusz működése kapcsán a Felügyelet a (9) bekezdés szerinti értesítés
benyújtását megelőző három év során ismételt vagy súlyos jogsértés miatt intézkedést
alkalmazott, különös tekintettel a 415. § a) és b) pontjában meghatározottakra;
c)	az átvevő alkusz a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során a
szakmai szabályok súlyos megsértésével
ca)	a 403. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték terhére történő
kifizetéssel járó súlyos vagy ismételt káreseményt idézett elő, illetve
cb)	megbízójának kárt okozott, melynek tényét bíróság jogerős határozattal állapította meg;
d)	valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében az állományátruházással
érintett megbízók érdeke sérülne.
(12)	Az alkuszi megbízási szerződésállomány átruházására a Ptk. 6:208-6:211. §-ának
szerződésátruházásra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.”
190.	§
A Bit. 176. alcím címe és 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekről, ezen személyek értékesítési
tevékenységért felelős vezetőjéről, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző gazdálkodó szervezetekről és ezen gazdálkodó szervezetek értékesítési tevékenységért
felelős vezetőiről a velük kapcsolatos engedélyezési, illetve felügyeleti feladatok ellátása
céljából nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez kapcsolódó bejelentés űrlapjának a
Felügyelet honlapján közvetlenül kitölthetőnek és benyújthatónak kell lennie.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a biztosításközvetítői tevékenységet végző
természetes személyek nyilvántartásából, a biztosításközvetítői tevékenységet végző
gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők
nyilvántartásából áll.
(4)	A biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartása a
természetes személy alábbi adatait tartalmazza:
a)	neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;
b)	nyilvántartási száma és annak kelte;
c)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői
tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében
végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
98
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és
vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);
f)	a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre
irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a
biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a
változások nyomon követésével);
g)	ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása
biztosítónként;
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga);
i)	státusza (aktív, inaktív);
j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének ténye.
(5)	A biztosításközvetítési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a
gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:
a)	a gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe,
adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;
b)	nyilvántartási száma és annak kelte;
c)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői
tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette
(fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);
e)	a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló
jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre
irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon
követésével);
f)	ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása
biztosítónként;
g)	státusza (aktív, inaktív);
h)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással
rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;
i)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló
személyek azonosító adatai.
(6)	A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek
nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített
neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként
kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;
b)	nyilvántartási száma és annak kelte;
c)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette
(fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);
d)	a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló
jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a kiegészítő
biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a
változások nyomon követésével);
e)	az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a
376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének ténye;
99
f)	a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített
befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;
g)	a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros
kapcsolatban álló személyek azonosító adatai.
(7)	Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott azonosító adatok
a)	természetes személy esetén: neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja
neve, lakcíme;
b)	gazdálkodó szervezet esetén: neve, rövidített neve, székhelye, adószáma, képviseletére
jogosultak neve és beosztása.
(8)	A Felügyelet a (4)-(6) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítői vagy
kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő tíz évig kezelheti.
(9)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében
az adatkezelő a Felügyelet.
(10)	A Felügyelet megtagadja az e § szerinti nyilvántartásba vételt vagy a 431. § (1) bekezdés
d)	pontja szerinti intézkedést alkalmazza, amennyiben a 412. § szerinti nyilvántartásokban
feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó
szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti
jogköreinek tényleges gyakorlásában.”
191.	§
A Bit. 409-411. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„409. § A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény alapján
engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes vagy
jogi személy, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó
szervezet vonatkozásában
a)	a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,
b)	a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint
c)	a függő, független vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére való
jogosultság
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
410.	§ (1) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő
természetes személy és gazdálkodó szervezet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.
(2)	Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható
meg, és az aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő
vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem kaphatja
meg.
(3)	A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, a
biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó
100
szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (4) bekezdés b)-g) és i) pontjában, a 407. §
(5)	bekezdés b-g) pontjában és a 407. § (6) bekezdés b)-d) pontjában szereplő adatokat a
Felügyelet a honlapján folyamatosan közzéteszi.
411.	§ (1) A biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
gazdálkodó szervezet annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a - Magyar
Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő - bejelentése
alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez.
Az alkusz 398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége vonatkozásában
nyilvántartásba vételre nincs szükség.
(2)	A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői tevékenységre
vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. § (3) bekezdésében
meghatározott feltételeknek.
(3)	A biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó
szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetői - a nyilvántartásba vételkor - kötelesek
megfelelni a 369. § (8) bekezdésében meghatározott feltételnek.
(4)	A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban
álló biztosításközvetítő természetes személy, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást
vezető biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba-vételi feltételek
teljesítését igazolni.”
192.	§
A Bit. 177. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. A biztosításközvetítőkről, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
gazdálkodó szervezetekről és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső
nyilvántartás
412.	§ (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott
biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel
gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a
szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, továbbá az általa
megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetről és az
ennél a szervezetnél kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes
személyekről, valamint az általa megbízott 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről - a
biztosításközvetítőkkel, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel
és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti
feladatok elősegítése céljából - köteles belső nyilvántartást vezetni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző
természetes személyek belső nyilvántartásából, a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek
belső nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó
szervezetek belső nyilvántartásából, valamint a 368. § (1) bekezdése szerinti személyek belső
nyilvántartásából áll.
101
(3)	A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső nyilvántartás - a
biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások
nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme;
b)	nyilvántartási száma és annak kelte;
c)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői
tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy biztosításközvetítő
gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és
vége, a jogviszony megnevezése;
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);
f)	a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal
fa)	fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb)	fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak
végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc)	fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka,
körülményei;
g)	ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt
igazoló dokumentum másolata;
i)	a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes
személy közvetítői igazolványa bevonásának ténye;
j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének igazolása;
k) a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolása.
(4)	A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás - a
biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások
nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve,
székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős
vezető neve;
b)	nyilvántartási száma és annak kelte;
c)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői
tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette
(fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);
e)	biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, közvetítésre irányuló
jogviszony kezdete és vége;
f)	ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;
g)	az értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 69/A. §-ban és a 376. §-ban
meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolása;
h)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással
rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;
i)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló
személyek azonosító adatai;
102
j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i)
pontokban említett tulajdoni részesedés vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a
Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.
(5)	A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről vezetett
belső nyilvántartás - a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó
szervezet adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon
követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített
neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként
kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;
b)	értelemszerűen a (4) bekezdés b)-c) ésg)-i) pontjában foglalt adatok;
c)	az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a
kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy
többes ügynök számára végez tevékenységet);
d)	az általa alkalmazott vagy megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
természetes személyek neve;
e)	a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, kiegészítő
biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége.
(6)	A 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás - a 368. § (1)
bekezdése szerinti személy adataiban a jogviszonya tartama alatt bekövetkezett változások
nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	értelemszerűen a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok, ide nem értve az értékesítési
tevékenységért felelős vezető nevét;
b)	az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a
kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy
többes ügynök számára végez tevékenységet); valamint
c)	értékesítési helyszínenként legalább egy személy neve, aki biztosítási értékesítéssel
foglalkozik.
(7)	A (4) és (5) bekezdésben meghatározott azonosító adatok
a)	természetes személy esetén: neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja
neve, lakcíme;
b)	gazdálkodó szervezet esetén: neve, rövidített neve, székhelye, adószáma, képviseletére
jogosultak neve és beosztása.
(8)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében
az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, többes ügynök vagy alkusz, amely
az adatokat az adott személlyel vagy szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt
évig kezelheti.
(9)	A (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ide nem
értve a (3) bekezdés b) pontjában, d) pont dc) alpontjában és f) pontjában, a (4) bekezdés b)
pontjában meghatározott adatokat, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát és annak keltét - az adott belső
nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles - a Magyar Nemzeti
Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon - a Felügyeletnek harminc napon
belül bejelenteni.
103
(10)	A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában
és f) pont fa) alpontjában, a (4) bekezdés e) pontjában és az (5) bekezdés e) pontjában
meghatározott adatokban bekövetkezett változást a Felügyeletnek két munkanapon belül
bejelenteni.”
193.	§
A Bit. 414. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenysége megszüntetésének engedélyezésével
egyidejűleg
a)	alkusz esetén többes ügynöki,
b)	többes ügynök esetén alkuszi
tevékenység engedélyezését kérelmezi, akkor a 420. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak nem
alkalmazandóak.”
194.	§
A Bit. 420. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a
tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a
tevékenységből eredő minden, az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a
biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel kapcsolatos_kötelezettségét
teljesítette.”
195.	§
A Bit. 183. alcím címe és 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„183. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
által másik tagállamban fióktelep létesítésének, valamint határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenység megkezdésének szabályai
422.	§ (1) Ha a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy fióktelepen keresztül, illetve állandó jelenlét formájában, vagy első alkalommal
határon átnyúló szolgáltatásként másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenység végzését, fióktelep vagy állandó jelenlét létrehozását tervezi,
köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.
(2)	A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
más tagállamban fenntartott, fiókteleppel egyenértékű állandó jelenlétére - kivéve, ha az
állandó jelenlét a másik tagállam jogának megfelelő más jogi formában valósul meg - a
fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül
különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely független,
de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy
fióktelep tenné.
104
(3)	Határon átnyúló szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia
kell
a)	a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási száma;
b)	azon tagállam vagy tagállamok neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy tevékenykedni szándékozik;
c)	a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy viszontbiztosító neve;
d)	adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása.
(4)	Fióktelep létesítése esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási száma;
b)	azon tagállam neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy fióktelepet kíván létesíteni;
c)	a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy viszontbiztosító neve;
d)	adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;
e)	a fióktelep vagy állandó jelenlét címe, ahonnan a fogadó tagállamban az iratok
beszerezhetők;
f)	az általános képviselő vagy vezetésért felelős személy neve.
(5)	A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon
belül megküldi a (3) és (4) bekezdésben foglalt adatokat a másik tagállam felügyeleti
hatóságának.
(6)	A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBFH-t azon a biztosításközvetítők, valamint
kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek (3) és (4) bekezdésben
meghatározott adatairól - ideértve az adatok internetes elérhetőségére vonatkozó információt,
valamint ezen adatok változásáról szóló tájékoztatást is -, amelyek bejelentették a
Felügyeletnek, hogy másik tagállamban terveznek határon átnyúló szolgáltatás keretében
tevékenységet végezni, illetve fióktelepet létesíteni.
(7)	Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő
biztosításközvetítő tevékenységet végző személy szervezeti felépítése vagy pénzügyi helyzete
nem megfelelő, így különösen megalapozottan feltehető, hogy nem képes eleget tenni a
jogszabályi követelményeknek, illetve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem
elegendőek, akkor a (4) bekezdés szerinti bejelentés beérkezését követő egy hónapon belül
határozatot hoz arról, hogy megtagadja az adatok továbbítását a fogadó tagállam illetékes
hatósága részére, és tájékoztatja a bejelentőt, hogy fióktelepi formában nem kezdheti meg a
tevékenységet.
(8)	Határon átnyúló szolgáltatás esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt
vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt
a)	a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága által történt
kézhezvételnek visszaigazolásáról,
b)	arról, hogy a másik tagállamban megkezdheti a tevékenységet,
c)	adott esetben arról, hogy a másik tagállamban a biztosítási értékesítési tevékenységre
alkalmazandó hatályos jogszabályok a másik tagállam illetékes hatóságánál, illetve az EBFH
105
honlapján milyen módon érhetők el, valamint arról, hogy a bejelentő köteles megfelelni ezen
szabályoknak.
(9)	Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt
vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a Felügyelet által
továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága által történt kézhezvételnek
visszaigazolásáról. Ha a másik tagállam illetékes hatósága a Felügyelet által továbbított
bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a Felügyeletet a biztosítási
értékesítési tevékenységre a területén alkalmazandó hatályos jogszabályokról, a Felügyelet
írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személyt
a)	a másik tagállam illetékes hatósága által közölt, a biztosítási értékesítési tevékenységre
alkalmazandó hatályos jogszabályokról, és
b)	arról, hogy megkezdheti tevékenységét a másik tagállamban azzal, hogy az a) pontban
megjelölt rendelkezéseket betartja.
Ha a másik tagállam illetékes hatóságától a Felügyelet által továbbított bejelentés
kézhezvételét követő egy hónap elteltével sem érkezik értesítés, a Felügyelet írásban
tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személyt arról, hogy a fióktelepet létrehozhatja és megkezdheti tevékenységét.
(10)	A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy a
(3)	és (4) bekezdésben meghatározott adatokban történő változás előtt legkésőbb egy
hónappal tájékoztatja a Felügyeletet az adatokban történő változásról.
(11)	A Felügyelet a (10) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy
hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát az adatokban történő
változásról.”
196.	§
A Bit. 184. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 184. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelep létesítésére,
valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének megkezdésére
vonatkozó szabályok
423.	§ (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja, hogy a
tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység
végzésére jogosult személy Magyarországon biztosításközvetítői vagy kiegészítő
biztosításközvetítői fióktelepet kíván létesíteni vagy állandó jelenlétet létrehozni, vagy első
alkalommal kíván határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végezni, a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételét követően
haladéktalanul visszaigazolja annak kézhezvételét.
(2)	Ha a másik tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon biztosításközvetítői vagy kiegészítő
biztosításközvetítői fióktelepet kíván létesíteni, állandó jelenlétet létrehozni, a Felügyelet az
(1)	bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a
106
másik tagállam felügyeleti hatóságát az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában
meghatározott jogszabályokról.
(3)	A másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység
végzésére jogosult személy fiókteleppel egyenértékű magyarországi állandó jelenlétére -
kivéve, ha az állandó jelenlét a hazai jognak megfelelő más jogi formában valósul meg - a
fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül
különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely független,
de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy
fióktelep tenné.”
197.	§
A Bit. 424. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alkusz köteles a Felügyeletnek a biztosításközvetítésre irányuló megbízási
szerződései állományának átruházását az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal
megelőzően bejelenteni.”
198.	§
A Bit. 186. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„186. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepének, illetve
Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének
felügyeletével kapcsolatos szabályok
425.	§ A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel
rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel
rendelkező biztosításközvetítőtől vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személytől a biztosításközvetítői, illetve kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységével
kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége megfelel az MNBtv. 43. § (2) bekezdés
t) pontjában meghatározott jogszabályoknak.
426.	§ (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás
keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő
vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megsérti a Magyarország
területén hatályos, a tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy működésében a Felügyelet
hiányosságokat észlel - ide nem értve a (6) bekezdésben meghatározott esetet -, a Felügyelet
értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezheti a szükséges
intézkedések megtételét.
(2)	Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére, illetve
ezen intézkedések elmaradása vagy elégtelen volta miatt a jogszabálysértés továbbra is
fennáll, továbbá a jogszabálysértés nagyszámú fogyasztó érdekét, vagy a biztosítási vagy
107
viszontbiztosítási piac működését hátrányosan érinti, a Felügyelet - a székhely szerinti
tagállam felügyeleti hatóságának értesítését követően - a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m)
pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az
1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.
(3)	Ha a fogyasztók jogainak védelme érdekében haladéktalan intézkedés szükséges, a
Felügyelet a jogsértés megszüntetése céljából - az (1) és (2) bekezdés mellőzésével -
alkalmazhatja a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket azzal,
hogy fióktelep esetében ennek feltétele, hogy a székhely szerinti tagállam egyenértékű
intézkedései nem megfelelőek vagy hiányoznak.
(4)	Ha a Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján intézkedik, a határozatról haladéktalanul
értesíti a másik tagállam felügyeleti hatóságát, az EBFH-t, valamint a Bizottságot.
(5)	Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti felügyeleti hatósága a
biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt törölte
a nyilvántartásából és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a
szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosításközvetítőt vagy
kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a további tevékenység
folytatásában.
(6)	A 130/A. §-ban, a 131/A. §-ban, a 152. §-ban, a 153. §-ban, a 158/A-158/C. §-ban, a
166/A-166/F. §-ban, valamint a 378. §-ban foglalt jogszabályi követelmények betartása
érdekében a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező
biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
magyarországi fióktelepét ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a 431.
§ (1) bekezdés a-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
427.	§ (1) Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző, másik
tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy
jogosult, hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - Magyarországon a határon
átnyúló szolgáltatást, illetve a fióktelepet ellenőrizze.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
(3)	Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személy Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint adatszolgáltatást kérni.
(4)	Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája Magyarországon van, a
Felügyelet megállapodhat a székhely szerinti illetékes hatósággal abban, hogy a Felügyelet
lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre vonatkozó szervezeti követelmények,
tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú befektetési
termékekkel kapcsolatos további követelményeket is -, valamint a biztosításértékesítés
108
kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó rendelkezések
tekintetében.
427/A. § (1) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező
biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenységével összefüggésben megszegi az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában
meghatározott jogszabályokat, a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt
intézkedéseket alkalmazhatja.
(2)	Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepe vagy a
Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége
a)	teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,
b)	a másik tagállamban a székhely létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a
magyarországi jogszabályok betartása alól, és
c)	tevékenysége súlyosan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit,
a Felügyelet - a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően - a 431. § (1)
bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz
utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét
kérheti.”
199.	§
A Bit. a következő 186/A. alcímmel egészül ki:
„186/A. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy által másik tagállamban fióktelepen keresztül, valamint határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenység felügyeletével kapcsolatos szabályok
427/B. § (1) Ha biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személy másik tagállamban létesített fióktelepen keresztül vagy határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenysége kapcsán a másik tagállam felügyeleti hatósága a tevékenység
végzésére vonatkozó jogszabályok megsértéséről tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet a
431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja a
biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel
szemben a jogszabálysértés megszüntetése érdekében.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerint hozott intézkedésekről - azok megtételével
egyidejűleg - tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát.
(3)	Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága közvetlenül intézkedik vagy az (1) bekezdés
alapján hozott intézkedések ellenére további intézkedéseket hoz, a Felügyelet az EBFH-hoz
utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.
427/C. § (1) Ha a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája másik tagállamban van, a
Felügyelet a másik tagállam illetékes hatóságával megállapodhat abban, hogy a másik
tagállam illetékes hatósága lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre vonatkozó
szervezeti követelmények, tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a
109
biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is -, valamint
a biztosításértékesítés kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó
rendelkezések tekintetében.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásról haladéktalanul
tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyt, valamint az EBFH-t.
(3)	A másik tagállamban a biztosítási értékesítésre vonatkozó tájékoztatási követelmények és
üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos
további követelményeket is - betartása érdekében a másik tagállam illetékes hatósága jogosult
a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítőnek vagy kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek a másik tagállamban lévő fióktelepét
ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a megfelelő intézkedéseket
alkalmazni.”
200. §
(1)	A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek
megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek,
valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet
határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)
„j) megtilthatja az alkusz biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának
átruházását.”
(2)	A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő k)-o) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek
megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek,
valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet
határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)
„k) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését vagy megtilthatja a jogszabályba ütköző
magatartás további folytatását,
l) a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli jogszabályi
követelmények megsértése esetén a biztosításközvetítő vállalkozás ügyvezető tisztségviselőjét
határozott időre eltilthatja e feladatköre ellátásától,
m) felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek vagy az összes biztosítási
termék közvetítő általi értékesítését,
n) kötelezheti az alkuszt vagy a többes ügynököt, hogy az általa megbízott kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (ide értve a 368. § (1) bekezdés szerinti
személyt is) törölje a belső nyilvántartásából,
o)	megtagadhatja a 407. § szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a 412. § szerinti
nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes
személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai
megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában.”
(3)	A Bit. 431. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
110
„(1a) A Felügyelet a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében,
hogy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen
tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen,
a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vonatkozásában az (1)
bekezdés a), b), c), d), k, m), n) és o) pontja szerinti intézkedéseket hozhatja.”
(4)	A Bit. 431. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 293/A. §-ban foglaltak - a biztosítási értékesítésére vonatkozó jogszabályi
követelmények megsértése miatt hozott - e §-ban meghatározott intézkedések alkalmazása
esetén is irányadóak.”
201. §
A Bit. 433. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő
státusza inaktív szerepeltetéséről, ha)
„d) megállapítja, hogy a természetes személy biztosításközvetítő tevékenysége súlyosan vagy
ismételten jogszabálysértő.”
202. §
A Bit. a következő 442/A. §-sal egészül ki:
„442/A. § A Felügyelet a 2017. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan előírhatja
valamely biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy a 102. § (1) bekezdése szerinti
határértékeket kizárólag a standard formulával számított szavatolótőke-szükségletére vetítve
alkalmazza.”
203.	§
A Bit. 195. alcíme a következő 452/G. és 452/H. §-sal egészül ki:
„452/G. § A 393. § (2) bekezdése és a 406. § (2) bekezdése - az egyes törvények biztosítási,
illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi
... törvénnyel megállapított - rendelkezései szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a többes
ügynököknek és alkuszoknak első alkalommal a 2018-as évre vonatkozóan kell eleget
tenniük.
465/H. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 138. § (9) bekezdését
és 147/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépésekor fennálló
szerződésekre is alkalmazni kell.
111
(2)	A 147/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző
befolyása alatt működő biztosító az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépésekor
fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti
adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek
tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas
módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a
honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
204.	§
A Bit. 195. alcíme a következő 452/I-452/L. §-sal egészül ki:
„452/I. § (1) A 2018. február 22-én felügyeleti nyilvántartásban szereplő
biztosításközvetítőknek és viszontbiztosítás-közvetítőknek az e törvénynek - az egyes
törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos
módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított - 376. § (2) bekezdésében foglalt,
2018-as évre vonatkozó kötelezettségüknek legkésőbb 2019. február 23-áig kell megfelelniük.
(2)	A 134/A. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított
-	rendelkezéseinek a biztosítók és viszontbiztosítók azon közreműködőinek, valamint azon
értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, aki 2018. február 22-én a biztosítóval vagy a
viszontbiztosítóval jogviszonyban áll, első alkalommal 2018. december 31-ig kell
megfelelnie, ide nem értve a 134/A. § (6) bekezdése szerinti esetet.
(3)	A 376. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított
-	rendelkezéseinek a biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon értékesítési
tevékenységért felelős vezetőinek, akik 2018. február 22-én a biztosításközvetítői
tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018. december 31-
ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.
(4)	A 376. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított
-	rendelkezéseinek a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon
értékesítési tevékenységért felelős vezetőinek, akik 2018. február 22-én a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal
2018. december 31-ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.
452/J. § (1) A 131/A. § (2) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve
pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ...
törvénnyel megállapított - a biztosítási termékek előzetes belső jóváhagyására vonatkozó
rendelkezései a 2018. február 23-át követően először értékesített biztosítási termékekre
alkalmazandóak.
(2)	A 131/A. § (3) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú
jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított
-	a biztosítási termékek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-án már
értékesített biztosítási termékekre vonatkoznak, azzal, hogy e termékek vonatkozásában 2019.
112
február 23-ig kell a célpiacot, annak igényeit és lehetséges kockázatait azonosítani, valamint
az értékesítési stratégiát meghatározni, majd ezt követően kell a rendszeres, de legalább
évenkénti felülvizsgálatot elvégezni.
(3)	A 131/A. § (4) és (5) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi
tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel
megállapított - az információk rendelkezésre bocsátására és beszerzésére vonatkozó
kötelezettséget előíró rendelkezései az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
alkalmazandóak.
452/K. § A 370. § (1) bekezdés d) pontja - 2018. február 22-én hatályos - rendelkezései
hatálya alá tartozó természetes személyeknek a 370. § (2) bekezdése - az egyes törvények
biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló
2017. évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek legkésőbb 2019. február 23-áig kell
megfelelniük.
452/L. § A 375/B. §, a 377. § és a 377/A. § - az egyes törvények biztosítási, illetve
pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ...
törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2018. december 31-én fennálló, valamint azt
követően kötött jutalékfizetésre vonatkozó, valamint az alkusz és a biztosító közti
megállapodásokra kell alkalmazni.”
205.	§
A Bit. 453. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„11. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
206.	§
A Bit. 4. melléklet B) pontja a 2. melléklet szerint módosul.
207.	§
A Bit. a 3. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
208.	§
A Bit.
a)	4. § (1) bekezdés 44. pontjában a „kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.
évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.)” szövegrész helyébe a „Gfbt.-ben” szöveg,
b)	107. § (1a) bekezdésében a „jutalékot” szövegrész helyébe a „javadalmazást” szöveg,
c)	109. § (1) és (2) bekezdésében, 194. § (1) bekezdésében és 212. § (1) bekezdésében a
„matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez” szövegrész helyébe a „matematikai
113
tartalékok, a biztosítási alapú befektetési termékek tartalékainak és a befektetési egységekhez”
szöveg,
d)	153. § (3) bekezdés b) pontjában az „az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási
szerződés megkötése során alkusz” szövegrész helyébe az „nem terheli, ha a biztosítási
szerződés megkötésében biztosításközvetítő” szöveg,
e)	183. § (1) bekezdésében a „köteles kielégíteni.” szövegrész helyébe a „köteles kielégíteni,
ide nem értve a 185/A. §-ban foglalt esetet.” szöveg,
f)	191. § (1) bekezdés e) pontjában a „183-184.§-ban” szövegrész helyébe a „183-184.§-ban,
valamint a 185/A. §-ban” szöveg,
g)	287. § (1) bekezdésében a „jutalékok” szövegrész helyébe a „javadalmazások” szöveg,
h)	Harmadik könyv címében, Nyolcadik rész címében, XXVI. fejezet címében, Kilencedik
rész címében, XXX. fejezet címében és XXXII. fejezet címében a „biztosításközvetítők”
szövegrész helyébe a „biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személyek” szöveg,
i)	167. alcím címében a „biztosításközvetítői” szövegrész helyébe a „biztosításközvetítői és a
kiegészítő biztosításközvetítői” szöveg,
j) 369. § (2) bekezdésében a „Biztosításközvetítői tevékenységet” szövegrész helyébe a
„Biztosításközvetítői tevékenységet biztosító vagy biztosításközvetítő részére” szöveg,
k) 170. alcím címében és 172. alcím címében a „biztosításközvetítő” szövegrész helyébe a
„biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy”
szöveg,
l) 171. alcím címében és XXXIII. fejezet címében a „biztosításközvetítőkkel” szövegrész
helyébe a „biztosításközvetítőkkel és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyekkel” szöveg
lép.
209.	§
A Bit.
a)	79. §-ában a „kontrollrendszer” szövegrész helyébe az „ellenőrzési rendszer” szöveg,
b)	94. § (2) bekezdésében az „ellenőrzési rendszer” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési
rendszer” szöveg,
c)	116. § (3) bekezdésében a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel”
szöveg,
d)	244. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontjában a „belső audit,” szövegrész helyébe a „belső
ellenőrzési feladatkör és” szöveg,
e)	286. §-ában a „Felügyelet tájékoztatja a biztosítót” szövegrész helyébe a „Felügyelet
tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát” szöveg,
f)	291. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában, 129. alcímében, 317. § (1)-(4) bekezdésében,
319. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 319. § (2) és (3) bekezdésében a
„szanálási” szövegrészek helyébe a „feltőkésítési” szöveg,
g)	299. §-ában a „Civil tv. 11. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „civil szervezetek
bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi
CLXXXI. törvény 71/G. § (2) bekezdésében” szöveg,
h)	393. § (2) bekezdésében és 406. § (2) bekezdésében az „éves jelentést a tárgyévet követő
év május 31-ig” szövegrész helyébe a „féléves jelentést a tárgyfélévet követő félév 60.
napjáig, az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig” szöveg,
i)	439. § c) pontjában a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9) bekezdés” szöveg
lép.
114
210. §
Hatályát veszti a Bit.
a)	153. § (4) bekezdése,
b)	439. § g) pontja.
13.	A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV.
törvény módosítása
211.	§
Nem lép hatályba a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXLIV. törvény 49. § (5) bekezdése.
14.	Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és
ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi
XXXIX. törvény módosítása
212.	§
Nem lép hatályba az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó
törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
2017. évi XXXIX. törvény 85. §-a.
15.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2017. évi L. törvény módosítása
213. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény 457. § 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény)
„1. 46. § nyitó szövegrészében a „hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „hatósági eljárása és
ellenőrzése során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban:
Ákr.), valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény” szöveg, záró
szövegrészében az „eltérésekkel” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel”
szöveg,”
(lép.)
115
16. Záró rendelkezések
214.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	A 19-24. §, 71. §, 73. §, 74. § (3) bekezdése, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 79. § (2), (5) és
(6)	bekezdése, 82. § p) pontja, 83. § c) pontja, 119. §, 137. § (2) bekezdése, 164. §, 189. §,
197.	§, 200. § (1) bekezdése, 213. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 2-5. §, a 7. §, 8. §, 15. § és a 18. § 2018. január 3-án lép hatályba.
(4)	A 9. § (1) bekezdése, 10. §, 14. §, 17. §, 26-61. §, 72. § (1) és (3) bekezdése, 79. § (3) és
(8)	bekezdése, 81. §, 84-105. §, 109-111. §, 113. §, 114. §, 116. §, 117. §, 120. §, 126. §, 128.
§ és az 1. melléklet 2018. január 13-án lép hatályba.
(5)	A 72. § (2) és (4) bekezdése, 74. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 75. §, 77. § (2) bekezdése,
79. § (1) és (7) bekezdése, 80. §, 82. § o) pontja, 135. §, 136. §, 137. § (1) és (3)-(8)
bekezdése, 140-142. §, 145-147. §, 150. §, 151. §, 152. § (1) bekezdése, 153-158. §, 160-163.
§, 166-188. §, 190-192. §, 195. §, 196. §, 198. §, 199. §, 200. § (2)-(4) bekezdése, 201. §, 204.
§, 205. §, 207. §, 208. §, 210. § és a 3. melléklet 2018. február 23-án lép hatályba.
(6)	A 177. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
215.	§
E törvény 65. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
216.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról
(Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv,
b)	a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról
(Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek
az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az
európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő
módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
c)	a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv,
d)	a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a
2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2366/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv,
e)	a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési
alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a
116
2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i
(EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk,
f)	a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel
kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i
1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g)	a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011.
november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv.
117
1. melléklet a ... törvényhez
A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő l) alponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„l) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a
2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
118
2.	melléklet a .... törvényhez
1.	A Bit. 4. mellékletB) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
(Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:)
„4. A határozott idejű kockázati életbiztosítások kivételével, amennyiben a biztosító az
életbiztosítási termékismertetőben számokat közöl a biztosítási szerződésben rögzített
kifizetéseken túli esetleges kifizetések összegéről, akkor olyan mintaszámítást kell levezetnie,
amely a potenciális kifizetést három különböző kamatlábbal számolva tünteti fel. A
biztosítónak egyben világos és érthető módon tájékoztatnia kell a szerződőt arról is, hogy a
mintaszámítás csupán fiktív feltételezésen alapuló számítási modell, amelynek alapján a
szerződő semmiféle szerződéses igényt nem támaszthat.”
119
3.	melléklet a ... törvényhez
„7. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez
Az általános szakmai továbbképzés ismeretanyagának minimumkövetelményei
I.	Az 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási kockázatok:
a)	a kínált biztosítások, ezen belül - amennyiben ezek a biztosítások ezeket lefedik - a
kiegészítő kockázatok feltételeinek minimálisan szükséges ismerete;
b)	a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, így például a
fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi jogszabályok és a vonatkozó szociális és
munkaügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;
c)	a kárigények kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
d)	a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
e)	az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
f)	a biztosítási piac minimálisan szükséges ismerete;
g)	az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és
h)	minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.
II.	Biztosítási alapú befektetési termékek:
a)	a biztosítási alapú befektetési termékek minimálisan szükséges ismerete, beleértve azok
feltételeit és nettó biztosítási díjait, valamint adott esetben a garantált és nem garantált
szolgáltatásokat;
b)	a szerződők rendelkezésére álló különböző befektetési lehetőségek előnyeinek és
hátrányainak minimálisan szükséges ismerete;
c)	a szerződők által viselt pénzügyi kockázatok minimálisan szükséges ismerete;
d)	az életbiztosítási kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások és egyéb megtakarítási
termékek minimálisan szükséges ismerete;
e)	a nyugdíjrendszer felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos
minimálisan szükséges ismeretek;
f)	a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, például a
fogyasztóvédelmi jog és a vonatkozó adóügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;
g)	a biztosítási piaccal és a megtakarítási termékek piacával kapcsolatos minimálisan
szükséges ismeretek;
h)	a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
i)	az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
j) az összeférhetetlenségek kezelése;
k) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és
l)	minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.
III.	A 2. melléklet szerinti életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási kockázatok:
a)	a biztosítások, ezen belül feltételeik, a garantált szolgáltatások és adott esetben a kiegészítő
kockázatok minimálisan szükséges ismerete;
b)	Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal
kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
c)	a biztosítási szerződésekre alkalmazandó jogszabályok, a fogyasztóvédelmi jog, az
adatvédelmi jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, továbbá adott esetben a
vonatkozó adóügyi jogszabályok, valamint a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok
ismerete;
120
d)	a biztosítási piac és egyéb vonatkozó pénzügyi szolgáltatási piacok minimálisan szükséges
ismerete;
e)	a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
f)	a fogyasztó igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
g)	az összeférhetetlenségek kezelése;
h)	az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és
i)	minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.”
121
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2015.	december 15-én lépett hatályba a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2015.
november 25-i 2015/2366/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (PSD2 irányelv),
amelyet a tagállamok 2018. január 13-ig kötelesek átültetni. Az irányelv átültetését követően
a piaci szereplőknek jelentős felkészülési időre van szükségük, elsődlegesen az IT fejlesztések
tekintetében.
Az irányelv elsődleges célja az ügyfelek - és kiemelten a fogyasztók - hatékonyabb védelme,
valamint a belső piac további erősítése, az, hogy mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők
és a vállalkozások egyaránt maximálisan ki tudják használni a belső piac nyújtotta előnyöket.
További célként jelenik meg az az elképzelés is, miszerint a folyamatos technikai
innovációval lépést tartva a PSD2 irányelv rendelkezései kialakítsák a biztonságos
elektronikus fizetések belső piacának a fejlesztését is.
Az elmúlt években a pénzügyi szektorban számos új piaci szereplő (FinTech), valamint egyre
több innovatív pénzforgalmi termék és szolgáltatás jelent meg. Ezek azonban nagyrészt, vagy
teljes egészében a korábbi pénzforgalmi irányelv hatályán kívül estek.
A fentiekre tekintettel a szabályozási hiányosságok megszüntetése érdekében új szabályokra,
ugyanakkor még egyértelműbb jogi környezetre és a jogszabályok következetesebb
alkalmazására van szükség az Unió egész területén. Egyenlő működési feltételeket kell
biztosítani a meglévő és az új piaci szereplők számára, meg kell könnyíteni, hogy az új
fizetési módok szélesebb piacot érhessenek el és az Unió egészében magas színvonalú
fogyasztóvédelmet kell biztosítani a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevételéhez. Ez a
pénzforgalmi rendszer egészében hatékonyságnövekedést fog eredményezni, és a
pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők szempontjából a pénzforgalmi szolgáltatások
választékának és átláthatóságának javulásához fog vezetni.
A technológiai fejlődéssel számos kiegészítő szolgáltatás is megjelent az utóbbi években,
mint például a számlainformációs szolgáltatás, vagy a fizetéskezdeményezési szolgáltatás.
Ezen szolgáltatások, illetve az azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének szabályozása
szintén elengedhetetlen.
Az utóbbi években még tovább fokozódott az elektronikus fizetések biztonsági kockázata. A
PSD2 szabályozási rendszere megszünteti a korábbi szabályozási hiányosságokat, így az új,
innovatív fizetési módok szélesebb piacot érhetnek el, mindemellett pedig a hatékonyság
tovább növekszik.
Az irányelv biztosítja, hogy minden pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy minimális jogi
és szabályozási követelmények hatálya alá kerüljön, így például előírja valamennyi
pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy kilétének és tartózkodási helyének nyilvántartásba
vételét, beleértve azokét a személyekét is, akik, vagy amelyek nem tudják teljesíteni a
pénzforgalmi intézményként történő engedélyezés összes feltételét, vagyis amelyek
felügyeleti bejelentés alapján végzik tevékenységüket.
A fogyasztóvédelem további fejlesztése érdekében az irányelv rendelkezik arról, hogy a
fogyasztó a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés kötelező erejűvé válása előtt jogosult
122
ingyenesen megkapni a vonatkozó információkat. A fogyasztóvédelem magas szintjének
fenntartása érdekében a szabályozás lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a szerződéses
jogviszony teljes időtartama alatt kérhesse az előzetes tájékoztatás és a keretszerződés
ingyenesen, papíron történő rendelkezésre bocsátását is. Ez biztosíthatja azt is, hogy a
fogyasztó össze tudja hasonlítani az egyes pénzforgalmi szolgáltatók szolgáltatásait és azok
feltételeit, illetve bármiféle vita esetén ellenőrizhesse szerződéses jogait és kötelezettségeit.
A szabályozás a fogyasztó részére járulékos díjak felszámítása nélkül biztosítja a teljesített
műveletekre vonatkozó alapvető tájékoztatást. Az egyszeri fizetési műveletek esetében a
pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel külön díjat ezért a tájékoztatásért. A
szolgáltatóknak hasonlóképpen ingyenesen kell biztosítaniuk a keretszerződés keretében
teljesített fizetési műveletekre vonatkozó utólagos, havonta történő tájékoztatást.
A fogyasztói mobilitás megkönnyítése érdekében a szabályozás engedélyezi a fogyasztók
számára, hogy fél év elteltével külön díj felszámítása nélkül felmondhassák a
keretszerződéseket.
Az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok egymás közötti, valamint az Európai
Bankhatósággal és a Bizottsággal való együttműködési, valamint tájékoztatási kötelezettségek
még szélesebb körű kötelezettségének előírása szintén a fogyasztók érdekeit szolgálják,
elősegíti a belső piac további erősítését, valamint a harmonizált pénzforgalmi piacba vetett
fogyasztói bizalom erősítését.
A fentieken kívül a Javaslat néhány tartalmi pontosítást, illetve kodifikációs helyesbítést is
tartalmaz.
2016.	február 20-án lépett hatályba a biztosítási közvetítésről szóló 2002. december 9-i
2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2002/92/EK irányelv)
felváltó, a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2016/97/EU irányelv), melyet a tagállamok 2018. február
23-ig kötelesek átültetni.
A 2002/92/EK irányelv átdolgozásának elődleges célja az ügyfelek - és kiemelten a
fogyasztók - hatékonyabb védelme és a belső piac további erősítése. Ennek érdekében a
2016/97/EU irányelv hatálya valamennyi, biztosítási terméket értékesítő csatornára kiterjed,
így már nem csak a biztosításközvetítők, hanem a biztosítók által történő értékesítést is
szabályozza. A fogyasztók érdekében összehasonlítható standardokat vezet be a 2016/97/EU
irányelv, valamint magas szintű szakmaiságot és kompetenciát követel meg a biztosítási
szerződések értékesítését végző személyek esetében. A biztosításközvetítők Európai Unión
belüli szabad működésének lehetővé tétele érdekében a 2016/97/EU irányelv rögzíti a
letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján másik tagállamban történő
szolgáltatásnyújtás lehetőségét a székhelye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett
biztosításközvetítő számára az illetékes hatóságok közötti értesítési eljárások alapján,
valamint szabályozza felügyeletüket.
A biztosításközvetítők rendszere a biztosításközvetítők és a viszontbiztosítás-közvetítők
mellett kiegészül a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek
kategóriájával. A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek olyan
biztosításértékesítést folytató személyek, melyek fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási
értékesítés, csak olyan biztosítási termékeket értékesítenek, amelyek kiegészítő jellegűek
valamely áruhoz vagy szolgáltatáshoz, és az érintett biztosítási termékek nem tartalmaznak
123
életbiztosítást vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet kiegészíti a közvetítő
által fő szakmai tevékenységeként kínált árut vagy szolgáltatást. A kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekre a biztosításközvetítőkre, illetve
viszontbiztosítás-közvetítőkre vonatkozó szabályokhoz képest könnyített szabályok
vonatkoznak.
A biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők, valamint a biztosítók és viszontbiztosítók
biztosítási szerződések értékesítése előtti, alatti és utáni tevékenységében részt vevő
alkalmazottai magas szintű szakmaiságának és kompetenciájának biztosítása érdekében ezen
személyeknek évente legalább 15 órás továbbképzést kell teljesíteniük, valamint jó hírnévvel
kell rendelkezniük, amely a büntetlen előéleten kívül magában foglalja azt is, hogy e
személyek felelősségét nem állapították meg gazdasági társaság fizetésképtelenné válása
kapcsán.
A visszaélésszerű értékesítések megelőzése érdekében a biztosítási termékek értékesítését
minden esetben az igényeket és szükségleteket felmérő vizsgálatnak kell kísérnie az ügyfél
által megadott információk alapján. A 2016/97/EU irányelv ezen felül megkülönbözteti a
tanácsadással, illetve az a nélkül történő értékesítést. Így ha az értékesítés előtt tanácsadásra
kerül sor, az ügyfél igényeinek és szükségleteinek meghatározására vonatkozó
kötelezettségen túl személyre szabott ajánlást is kell készíteni, amely bemutatja, hogy az
ügyfél biztosítási igényeinek és szükségleteinek miért éppen az adott termék felel meg
leginkább. A tanácsadás speciális típusaként jelenik meg az alapos és személyre szabott
elemzés alapján történő tanácsadás, amelynek a piacon elérhető biztosítások elegendő nagy
számának elemzésén kell alapulnia.
A nem-életbiztosítási termékek esetén egységesített tartalmú és formájú, formalizált
biztosítási termék-tájékoztató dokumentum kerül bevezetésre.
Annak érdekében, hogy a biztosítási termékek kielégítsék a megcélzott piac igényeit, a
2002/92/EK irányelv termékfelügyeleti és irányítási követelményeket tartalmaz. Ennek
alapján az egyes biztosítási termékek jóváhagyására egy folyamatot kell fenntartani,
működtetni és ezen folyamat tekintetében felülvizsgálatot kell biztosítani.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási alapú befektetési termékeket gyakran a pénzügyi eszközök
piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló
2014/65/EU irányelv (MiFID II) szerinti befektetési termékek lehetséges alternatívájaként
vagy helyettesítőjeként ajánlják az ügyfelek számára, a következetes befektetővédelem
biztosítása és a szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében a 2016/97/EU irányelv a
biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése kapcsán a valamennyi biztosítási termékre
vonatkozó előírásokon túl további kötelezettségeket állapít meg. Ilyenek az
összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályok, a szerződés megkötését megelőző
szélesebb körű tájékoztatás, kötelező tanácsadás előírása, valamint az értékesítést megelőzően
az ügyfél alkalmasságának és megfelelőségének értékelése és ennek kapcsán figyelmezetési
kötelezettség előírása a biztosítást értékesítő számára.
A 2016/97/EU irányelv átültetésén kívül további intézkedések szükségesek a biztosítási és
viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló
2009/138/EK irányelv (, valamint a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az
1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti
hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti
124
hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról
szóló 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv maradéktalan és pontos átültetése
érdekében.
Az európai uniós jogalkotási kötelezettségeken túl a biztosítási piac szereplői részéről is
gyakorlati igények merültek fel egyes kérdések törvényi szintű rendezésére. Ennek
megfelelően szabályozásra kerül a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának,
egyesülésének, szétválásának engedélyezése, az alkuszok biztosításközvetítésre irányuló
megbízási szerződései állományának átruházása, a biztosításközvetítőket megillető jutalék
jogalapja, valamint feloldásra kerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére
vonatkozó formakényszer is.
A XXI. század technológiai fejlődése, így különösen a digitalizáció a pénzügyi szektorban is
felgyorsult, a digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedése élénkíti a pénzforgalmat, serkenti a
gazdasági, kereskedelmi viszonyokat, összességében pozitív a nemzetgazdaságra gyakorolt
hatása. A különböző pénzügyi szolgáltatásokat ma már jellemzően komplex pénzügyi
cégcsoportba tartozó, ám jogilag különálló entitások nyújtják jellemzően azonos ügyfeleknek.
Jelen módosítási javaslat elsősorban a személyre szabott és digitális banki szolgáltatásokhoz
való hozzáférést, ezeken keresztül a gazdaság versenyképességének javítását, ezáltal a fent
említett, közérdeket szolgáló célok elérését célozza. A javaslat az adatvédelmi szempontok
fokozott érvényesítése érdekében kétszintű szabályozást hoz be, a közös adatkezelésben
érintett intézmények típusától és tevékenységétől függően.
A fentieken kívül a Javaslat néhány tartalmi pontosítást, illetve kodifikációs helyesbítést is
tartalmaz.
125
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításához
A(z) 1. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
A(z) 2. §-hoz
A MiFID II. irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás.
A(z) 3. §-hoz
A Javaslat új alcímet vezet be, mely a szabályozott tartalomhoz pontosabban igazodik.
A(z) 4. §-hoz
A MiFID II. irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás.
A(z) 5. §-hoz
Szövegpontosító módosítás.
A(z) 6. §-hoz
Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott
piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017. június 14-i 2017/1129
rendelete 46. cikk (1) bekezdés a) pontjának való megfelelés érdekében szükséges módosítás.
2.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
A(z) 7. és 8. §-hoz
A MiFID II. irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás.
A(z) 9. §-hoz
A MiFID II. irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás, bizonyos, a
Felügyelet felügyeleti funkcióinak ellátását nehezítő körülményeket is megjeleníti a minősített
befolyás szerzése iránti kérelmek elutasításánál.
A Javaslat a CRD-vel összhangban sürgős esetben, illetve ha az egyeztetés veszélyeztetheti a
határozat hatékonyságát, biztosítja a Felügyelet számára azt a lehetőséget, hogy az érintett
EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával történő előzetes egyeztetés
mellőzésével döntsön.
A(z) 10. §-hoz
A Javaslat a MiFID II. irányelvnek megfelelő kiegészítést tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy
mely szavazati jogokat vagy részvényeket nem kell figyelembe venni a minősített befolyás
mértékének meghatározásakor, illetve a minősített befolyás meglétének megállapításakor.
A(z) 11-13. és 16. §-hoz
126
A módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a hitelintézetekről és a
pénzügyvállalkozásokról szóló törvény 164/B. §-a és az érintett vállalkozásokra vonatkozó
egyes ágazati törvények között.
A(z) 14. §-hoz
A MiFID II. irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás.
A(z) 15. §-hoz
A Javaslat a MiFID II. irányelvnek megfelelő kiegészítést tartalmaz a Felügyeletnek a más
EGT-állam felügyeleti hatóságával való együttműködése megtagadásának lehetséges eseteire,
és a Felügyelet ezzel kapcsolatos értesítési kötelezettségére.
A(z) 17. §-hoz
Szövegpontosító módosítás.
A(z) 18. §-hoz
A befektetési vállalkozás által végzett befektetési elemzéssel kapcsolatos előírásokat a
Bizottság által kiadott közvetlenül hatályosuló rendelete [Bizottság (EU) 2017/565
felhatalmazáson alapuló rendelet 36. és 37. cikk] tartalmazza, ezért e § hatályon kívül
helyezése szükséges, valamint pontosító rendelkezés.
3.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításához
A(z) 19. §-hoz
A javaslat szerint a jövőben a biztosító nem utasíthatja el az üzemben tartónak a szerződés
megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát, ha a szerződés a
biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg.
A(z) 20. §-hoz
Nem célszerű a továbbiakban fenntartani a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződések megkötésére vonatkozó írásbeliség követelményét, tekintettel a technikai
feltételek gyors változására és a piaci igényekre, így különösen az elektronikus formában
történő szerződéskötési lehetőség biztosítására. Amennyiben viszont a szerződés nem írásban
jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával
egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél
rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
A további módosítások a szöveg pontosítását, illetve a Gfbt. 5. § (4) bekezdése módosításának
átvezetését szolgálják.
A(z) 21. §-hoz
A javaslat a szerződő üzembentartó részére lehetővé kívánja tenni, hogy az írásbeliségen kívül
elektronikus formában is felmondhassa kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését,
feltéve, hogy a biztosítóval ebben megállapodott.
A(z) 22. §-hoz
A javaslat a díj nemfizetéssel történő visszaélések körét hivatott csökkenteni.
A(z) 23. §-hoz
127
A javaslat rögzíti, hogy a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról a Nemzeti Iroda
gondoskodik, de lehetősége van biztosítóval megbízási szerződést kötni ezen feladatok
elvégzésére.
A(z) 24. §-hoz
Kodifikációs jellegű módosítás.
A(z) 25. §-hoz
A Bit. egyes panaszkezelésre vonatkozó szabályainak kormányszintre történő deregulálása
miatt szükséges technikai módosítás.
4.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításához
A(z) 26. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon rendelkezéseket, amelyeket a számlainformációs szolgáltatásra,
valamint a pénzforgalmi szolgáltatást nem végző, ugyanakkor a fizetési műveletben részt
vevő felek esetében alkalmazni kell.
A(z) 27. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelvi szabályokkal összhangban új fogalmakat állapít meg.
A(z) 28. §-hoz
A pénzforgalmi szolgáltatónak vagy a műveletben részt vevő valamely más félnek lehetősége
van arra, hogy a készpénz-helytettesítő fizetési eszköz használatáért külön díjat számítson fel.
A Javaslat rögzíti, hogy ezen díj csak akkor terheli a fizető felet, ha annak teljes összegéről
még a fizetési megbízása megadását megelőzően tájékoztatást kap.
A(z) 29. §-hoz
A Bizottságnak a vonatkozó irányelv alapján elektronikus tájékoztatót kell készíteni, amely
világos és könnyen érthető stílusban felsorolja a fogyasztóknak az irányelv szerinti jogait,
valamint a kapcsolódó uniós jogszabályokat. A Javaslat azt célozza, hogy ezen tájékoztató a
pénzforgalmi szolgáltatóktól is hozzáférhető legyen.
A(z) 30. §-hoz
A Javaslat bővíti az ügyfelek keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásának körét.
A(z) 31. §-hoz
A Javaslat pontosítja azon esetek körét, amikor a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési
eszközökhöz kapcsolódóan a szolgáltató részére fizetendő díjakról nem kell tájékoztatást adni.
A(z) 32. §-hoz
A Javaslat kiegészíti, valamint pontosítja a keretszerződés kötelező tartalmi elemeit.
A(z) 33. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a keretszerződés szolgáltató általi módosításának kezdeményezését az
ügyfél a módosítás javasolt hatálybalépését megelőzően is elfogadhatja vagy elutasíthatja,
egyúttal egyértelműsíti ennek következményeit. E mellett új rendelkezésként jelenik meg
azon szabály is, hogyha a módosítás a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított valamely
szolgáltatás megszűnésére irányul, a feleknek egymással el kell számolniuk. Ezen
128
szabályozásnak különösen akkor van jelentősége, ha a megszűnésre kerülő szolgáltatás díját
az ügyfél már előre megfizette.
A(z) 34. §-hoz
A módosítás alapján egy évről hat hónapra csökken azon időtartam, amelyet követően az
ügyfél a fennálló keretszerződését díj -, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen
felmondhatja.
A(z) 35. §-hoz
A Javaslat pontosítja a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokhoz kapcsolódóan adandó
előzetes tájékoztatás szabályait.
A(z) 36. §-hoz
A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokhoz kapcsolódó utólagos tájékoztatást
főszabályként a fizető fél számlájának megterhelését követően haladéktalanul meg kell tenni.
Ezen főszabálytól eltérően a felek megállapodhatnak a havi egyszeri utólagos tájékoztatásról
is.
A(z) 37. §-hoz
A Javaslat az egyszeri fizetési megbízásokhoz kapcsolódó előzetes tájékoztatás tekintetében
további követelményeket rögzít a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltatók számára.
A(z) 38. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon adatok körét, amelyekről a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóknak a fizetés kezdeményezését követően a fizető
fél és adott esetben a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátania.
A(z) 39. §-hoz
A Javaslat pontosítja a fizető fél és a kedvezményezett költségviselésének szabályait.
A(z) 40. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a fizetési művelet teljesítésére vonatkozó jóváhagyást a
kedvezményezetten vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltatón keresztül is meg lehet adni.
A(z) 41. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogyha a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltató
kezdeményezte, akkor azt a fizető félnek a megbízás szolgáltató felé történő jóváhagyását
követően a fizetési megbízást a fizető fél nem vonhatja vissza.
A(z) 42. §-hoz
A Javaslat a törvényben új és szabályozott szereplőként megjelenő kártyaalapú készpénz-
helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatókra, fizetés-kezdeményezési
szolgáltatást végzőkre, valamint a számlainformációs szolgáltatást végzőkre állapít meg
rendelkezéseket.
A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt az érintett ügyfél fizetési számláját
vezető pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő más pénzforgalmi szolgáltató is kibocsáthat. A
fizetés-kezdeményezési szolgáltatás esetén a fizetési megbízás indítása szintén nem a fizetési
számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónál történik, mint ahogy a számlainformációs
129
szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató is elkülönül a szolgáltatással érintett fizetési
számlákat vezető pénzforgalmi szolgáltatótól.
Mindezen szolgáltatások elsődleges feltétele, hogy az ügyfél fizetési számlája online módon
is hozzáférhető legyen. Ebben az esetben ugyanakkor kiemelkedő jelentősége van annak,
hogy a szolgáltatók között megfelelő, biztonságos adatátviteli kapcsolat is fennálljon.
A(z) 43. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseket állapít meg arra az esetre, ha a számlainformációs szolgáltatást
vagy fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetési
számlához jóvá nem hagyott vagy csalárd módon fér hozzá. Ebben az esetben a fizetési
számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához történő további hozzáférést
megtagadhatja azzal, hogy lehetőség szerint már a hozzáférés megtagadását megelőzően
tájékoztatnia kell a számlával érintett ügyfelét a hozzáférés megtagadásáról és annak okairól.
A(z) 44. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata feltételeinek
megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük.
A(z) 45. §-hoz
A Javaslat értelmében a kártyapótlás díja legfeljebb a pótlással összefüggésben ténylegesen és
közvetlenül felmerülő költség lehet, az hárítható át az ügyfélre.
A(z) 46. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogyha a helyesbítés iránti kérelemmel érintett fizetési művelet
kezdeményezése fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével történt, a
szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a saját felelősségi körén belül a művelet hitelesítése és
pontos rögzítése megtörtént, műszaki hibája vagy üzemzavara az általa nyújtott szolgáltatást
nem akadályozta.
A(z) 47. §-hoz
A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítésekor a fizetési számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltató főszabályként haladéktalanul köteles a fizető fél részére a jóvá nem hagyott
fizetési művelet összegét megtéríteni és a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti
állapotot helyreállítani.
Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a jóvá nem hagyott fizetési műveletet fizetés-
kezdeményezési szolgáltatón keresztül kezdeményezték azzal, hogy a fizetés-kezdeményezési
szolgáltatónak a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége esetén
kártalanítania kell a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót.
A(z) 48. §-hoz
A Javaslat bővíti azon esetek körét, amikor az ügyfél birtokából kikerült vagy ellopott
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélés esetén a fizető felet nem terheli
felelősség.
A(z) 49. §-hoz
A Javaslat a kártyaalapú fizetési művelethez kapcsolódó zárolásokra állapít meg
követelményeket.
A(z) 50. §-hoz
130
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett,
és a fizető fél által jóváhagyott olyan fizetési műveletnél felmerülő visszatérítés esetén, ahol a
jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, valamint ezen
összeg meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen
elvárható volt, a visszatérítendő összeg megegyezik a teljesített fizetési művelet teljes
összegével. E mellett a Javaslat eltérő szabályokat állapít meg a SEPA beszedésekre.
A(z) 51. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett és a
fizető fél által jóváhagyott fizetési műveletek visszatérítésére vonatkozó szabályozás nem
alkalmazandó, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a székhelye nem EGT-
állam területén található.
A(z) 52. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően hibás egyedi azonosító alapján történt fizetési művelet összegének
visszaszerzése érdekében a hibás egyedi azonosítóval érintett kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatója köteles együttműködni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójával.
A(z) 53. §-hoz
A Javaslat a szolgáltató felelőssége okán hibásan teljesített fizetési műveletek kezelésére
állapít meg követelményeket.
A(z) 54. §-hoz
A fizetési műveletek kedvezményezett általi, vagy a kedvezményezetten keresztül történő
kezdeményezésekor a teljesítésért a kedvezményezett felé a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatója felel.
A(z) 55. §-hoz
A Javaslat olyan nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési műveletekre állapít meg
szabályokat, amelyeket a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
szolgáltatón keresztül kezdeményezett.
A(z) 56. §-hoz
A Javaslat az erős ügyfél-minősítés alkalmazásának elmulasztásával is kiegészíti azon esetek
körét, amikor egy másik pénzforgalmi szolgáltató magatartásának vagy mulasztásának
következtében a pénzforgalmi szolgáltató megtérítést követelhet.
A(z) 57. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatok
kezelésére, valamint az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazási körére állapít meg szabályokat.
A pénzforgalmi szolgáltatók a működési és biztonsági kockázatok kezelése érdekében
kockázatmérséklési és ellenőrzési mechanizmusokat, valamint a súlyosabb működési és
biztonsági események kezelésének eljárásrendjét kötelesek kialakítani. Ennek részeként
kimondásra kerül az is, hogy a súlyosabb események bekövetkezéséről, ha azok sértik vagy
sérthetik az ügyfelek érdekeit, a pénzforgalmi szolgáltató nemcsak a Felügyeletet köteles
tájékoztatni, hanem indokolatlan késedelem nélkül az érintett ügyfeleit is.
A(z) 58. §-hoz
131
A pénzforgalmi szabályozásnak új szolgáltatójaként jelenik meg a fizetéskezdeményezési
szolgáltató és a számlainformációs szolgáltató. A szolgáltatásaik újak és számos technikai
kihívást és megoldandó feladatot adnak. A technikai szabályokat a Bizottság dolgozza ki,
azonban a szabályozási feladat összetettsége és rendkívüli biztonsági jelentőségére tekintettel
a részletes szabályozás nem készül el az átültetési időszak alatt, valamint az elkészültét,
elfogadását követően is jelentős felkészülési idő szükséges a hagyományos pénzforgalmi
szolgáltatóknak és a technológiai innováció keretében megjelenő és elterjedő pénzforgalmi
szolgáltatóknak egyaránt. Ezen okok miatt a vonatkozó uniós szabályozás alkalmazási
kezdete előtt a korábbi szabályok fenntartása indokolt. Ezáltal lehetővé válik a fogyasztók
figyelmének felhívása is a fennálló kockázatokra és a megalapozott döntés meghozatalának
jelentőségére.
A(z) 59. §-hoz
A jogharmonizációs záradék módosítása.
A(z) 60. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A(z) 61. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
5.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosításához
A(z) 62. és 63. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a fogyasztók hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatására
vonatkozó szabályokat. A módosítás a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben
referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált
indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU
rendelet módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016. június 8-i
2016/1011 rendelete keretében módosított 2008/48/EK irányelvnek való megfelelés miatt
szükséges.
6.	Magyarország Gazdasági Stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
A(z) 64-66. §-hoz
A módosítás a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló
2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
7.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
A(z) 67. és 68. §-hoz
A módosítás a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló
2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A(z) 69. és 70. §-hoz
A módosítás a kiadási előirányzatok terhére köthető visszterhes szerződés szempontjából
átlátható szervezetként határozza meg a Magyarország külképviseletével a külképviselet
működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes
szerződést kötő külföldi szervezetet.
132
8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításához
A(z) 71. §-hoz
A módosítás a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési
termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014.
november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést
szolgálj a.
A(z) 72. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az irányelv rendelkezéseit az uniós tagállami illetékes hatóságok
honlapján való közzétételére vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatban, így különösen a
meghatározott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója által a specifikus
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel igénybe vehető szolgáltatások leírását, illetve a
Bizottság elektronikus tájékoztatóját a fogyasztóknak az irányelv szerinti jogairól.
A 2016/97/EU irányelv 22. cikk (2) bekezdés második albekezdése előírja a tagállamok
számára, hogy amennyiben a 2016/97/EU irányelvben foglalt kötelezettségeknél szigorúbb
szabályokat tartanak fenn, az erre vonatkozó információkat megfelelő módon közzé kell
tenniük. Ennek alapján a javaslat szerint az MNB köteles honlapján közzétenni a Bit. által a
2016/97/EU irányelvben foglaltakon túl előírt többletkövetelményeket.
Mindezek mellett a 2016/97/EU irányelv 11. cikke alapján a határokon átnyúló üzleti
tevékenység előmozdítása és az ügyfelek számára biztosított átláthatóság javítása érdekében a
tagállamoknak biztosítaniuk kell a területükön érvényes, közérdeket szolgáló szabályok
közzétételét, továbbá egy egységes elektronikus nyilvántartás, valamint a valamennyi
tagállam biztosítási és viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó, közérdeket szolgáló
szabályait tartalmazó tájékoztatás nyilvános hozzáférhetőségét.
A(z) 73. §-hoz
A módosítás az MNB tv.-nek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel
való összhangjának megteremtését szolgálja.
A(z) 74. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 32. cikk (1) bekezdése a biztosítási vagy viszontbiztosítási
értékesítésre vonatkozó szabályok megsértése miatt hozott szankciók és egyéb intézkedések
közzététele kapcsán - a közvéleményre történő elrettentő hatás gyakorlása céljából, illetve
azért, hogy a piaci résztvevők tájékoztatást kapjanak az ügyfelek számára károsnak ítélt
magatartásról - előírja a felelős személyek személyazonosságának nyilvánosságra hozatalát
is, amely a természetes személyekre is kiterjed.
A 2016/97/EU irányelv ugyanezen rendelkezése kivételeket állapít meg a jogsértő személy
kilétének közzététele alól - figyelemmel arra, hogy a közzététellel járó hátrányok
meghaladhatják a közzététellel járó előnyöket -, ezért az MNB mérlegelése alapján a felsorolt
esetekben dönthet határozata közzétételének elhalasztásáról, a közzététel mellőzéséről vagy a
felelősök személyazonosságának feltüntetése nélküli közzétételéről.
Egyebekben a rendelkezések ágazatsemleges módon kerülnek megállapításra.
A 2016/97/EU irányelv 32. cikk (1) bekezdésében foglalt közzétételi kötelezettség kapcsán
szükséges arról is rendelkezni, hogy a közzétett határozatot az MNB mennyi ideig köteles
honlapján elérhetővé tenni.
A(z) 75. §-hoz
133
Tekintettel a 2016/97/EU irányelv 13. cikk (2) bekezdésében foglalt, a biztosítás- és
viszontbiztosítás-értékesítők jó hírnevével, szakmai ismereteivel és kompetenciájával
kapcsolatos, a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés és információcsere
követelményére, a javaslat ezeket kifejezetten rögzíti az MNB külföldi pénzügyi felügyeleti
hatóságtól kapott, illetve külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, valamint
meghatározott európai uniós szervezeteknek, hatóságoknak kiadott egyedi adatok jogszerű
felhasználási célj aként.
A(z) 76. §-hoz
A módosítás az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénynek történő megfelelést szolgálja.
A(z) 77. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 33. cikk (2) bekezdés e) és f) pontja a biztosítási alapú befektetési
termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli követelményeinek megsértése esetére az ott
meghatározott összegű pénzbírság megállapítását írja elő.
A(z) 78. §-hoz
A felügyeleti biztos kirendelésére két esetben kerülhet sor.
Az egyik eset, ha a felügyelés során az alapos gyanúja felmerül a kirendelés
szükségességének, az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek azonnali védelme kiemelten
fontos szempont, így a felügyeleti biztos halaszthatatlan kirendelése szükséges. Ekkor a
felügyeleti biztos kirendelésére ideiglenes intézkedés keretében végzéssel kerülhet sor. Ha az
eljárás folyamán a tényállás feltárásra kerül, akkor a kirendelés az ágazati törvényekkel
összhangban határozati formában történhet.
A másik eset, ha a felügyeleti biztos kirendelése olyan körülmények között történik, amely
esetében a tényállás már tisztázott, ekkor határozattal történik a kirendelés. Ennek időtartama
a jelenleg hatályos ágazati szabályokban foglalt általános rendelkezések szerint alakul.
A(z) 79. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 22. cikk (2) bekezdés első albekezdése előírja a tagállamok számára,
hogy amennyiben a 2016/97/EU irányelvben foglalt tájékoztatási kötelezettségeknél
szigorúbb szabályokat tartanak fenn, ezekről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell. A
javaslat ennek megfelelően írja elő az MNB számára a vonatkozó tájékoztatási
kötelezettséget.
A Javaslat célja a Magyar Nemzeti Bank által az Európai Bankhatóságnak megküldendő
tájékoztatások körének kiegészítése.
A 2016/97/EU irányelv 36. cikkével összhangban szabályozza a Javaslat az MNB-nek az
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal szemben fennálló tájékoztatási
kötelezettségét a biztosítási, illetve viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak
megsértése kapcsán hozott, közzétett, illetve közzé nem tett egyes határozatai, valamint az e
határozatok éves összesítése tekintetében.
A(z) 80. §-hoz
A 2016/97/EU irányelvhez kapcsolódó jogharmonizációs rendelkezés.
A(z) 81. §-hoz
A jogharmonizációs klauzula kerül módosításra.
A(z) 82. §-hoz
134
Szövegpontosító módosítás.
A 2016/97/EU irányelv 1. cikk (6) bekezdése tájékoztatási kötelezettséget ír elő a tagállamok
számára a Bizottság felé a biztosítás- és viszontbiztosítás értékesítőik harmadik országokban
való letelepedésük és az ott folytatott értékesítési tevékenységük során tapasztal
nehézségekről is.
A(z) 83. §-hoz
A hatályon kívül helyezés az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénynek történő megfelelést szolgálja.
9.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosításához
A(z) 84. §-hoz
A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre annak
jellegéből és tevékenységéből fakadóan kevesebb szabályt kell alkalmazni, mint az egyéb
pénzforgalmi szolgáltatást is végző pénzforgalmi intézményekre, tekintettel arra, hogy azok a
fizetési lánc egyetlen szakaszában sem birtokolják a szolgáltatást igénybe vevők
pénzeszközeit. Erre figyelemmel például aránytalan lenne szavatolótőke-követelményeket
előírni ezen új piaci szereplők számára, emellett a Felügyelet engedélye helyett
tevékenységüket bejelentés alapján végzik.
A(z) 85. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalomra vonatkozó új irányelvi szabályokkal összhangban új fogalmakat
állapít meg, illetve a korábbiakat az irányelvvel összhangban módosítja, kiegészíti.
A(z) 86. §-hoz
A Javaslat az új tevékenységet végző intézmény megjelenése okán kiegészíti a korábbi
fogalmat.
A(z) 87. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézmény induló tőkéjére vonatkozó szabályt az új tevékenységet
végző intézményekre figyelemmel pontosítja.
A(z) 88. §-hoz
A Javaslat előírja a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi
intézményeknek, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek, hogy
rendelkezzenek szakmai felelősségbiztosítással vagy azzal egyenértékű garanciával.
A(z) 89. §-hoz
A Javaslat pontosítja a kiszervezés szabályait.
A(z) 90. §-hoz
A Javaslat az új és szabályozott szereplőként megjelenő kizárólag számlainformációs
szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményekre állapít meg rendelkezéseket, így
szükségszerűen az alcím is kiegészítésre kerül.
A(z) 91. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a pénzforgalmi intézmény által a Felügyeletnek a tevékenysége
megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok körét.
135
A(z) 92. §-hoz
A tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmet abban az esetben is indokolt elutasítani, ha
az intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a
rendelkezésre álló adatok alapján megkérdőjelezhető.
A(z) 93. §-hoz
A Javaslat az új és szabályozott szereplőként megjelenő, kizárólag számlainformációs
szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményekre állapít meg rendelkezéseket. A kizárólag
számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és
befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek, a Javaslat rögzíti a bejelentés kötelező
tartalmi elemeit.
A(z) 94. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően az intézmények tevékenységi engedélye visszavonásának az is
alapja lehet, ha egyes bejelentésre vonatkozó kötelezettségüket nem teljesítik.
A(z) 95. §-hoz
A Javaslat az irányelv előírásainak megfelelően kiegészíti a pénzforgalmi intézmény másik
EGT-államban fióktelep létesítésével való tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti
bejelentés követelményeit.
A(z) 96. §-hoz
A Javaslat az irányelv előírásainak megfelelően kiegészíti a pénzforgalmi intézmény másik
EGT-államban határon átnyúló szolgáltatás keretében történő tevékenység végzéséhez
szükséges felügyeleti bejelentés követelményeit.
A(z) 97. §-hoz
A Javaslat az irányelvnek megfelelően pontosítja a befolyásszerzésre vonatkozó szabályokat.
A Javaslat az irányelvnek megfelelően pontosítja és bővíti a felügyeleti tiltás ellenére történő
befolyásoló részesedésszerzés esetén a Felügyelet rendelkezésére álló eszközök körét.
A(z) 98. §-hoz
A Javaslat az irányelvnek megfelelően pontosítja a pénzforgalmi intézmény alapvető
tőkéjének kiszámítására vonatkozó szabályokat.
A(z) 99. §-hoz
A Javaslat az irányelvnek megfelelően pontosítja az ügyfélpénzek védelmére vonatkozó
kötelezettségeket.
A(z) 100. §-hoz
A Javaslat az irányelvnek megfelelően pontosítja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
alapvető tőkéjének kiszámítására vonatkozó szabályokat.
A(z) 101. §-hoz
A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek esetében a korábbi, mentesítő szabályok köre
szűkült, pontosításra került. Ugyanakkor a Javaslat az irányelv fő célkitűzésének megfelelően
rögzíti, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében a
fizetési rendszer azon résztvevőjének, amely az adott rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat
nyújt egy engedélyezett vagy nyilvántartásba vett pénzforgalmi szolgáltató számára, kérés
esetén objektív, arányos és megkülönböztetéstől mentes módon lehetővé kell tennie az
136
említett szolgáltatások igénybevételét bármely másik engedélyezett vagy nyilvántartásba vett
pénzforgalmi szolgáltató számára. Elutasítás esetén részletesen indokolnia kell a kérelmező
pénzforgalmi szolgáltató számára.
A(z) 102. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelv alapján új és szabályozott szereplőként megjelenő
elektronikuspénz-értékesítőre is kiterjeszti a szabályokat.
A(z) 103. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a pénzforgalmi intézmény által a Felügyeletnek a tevékenysége
megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok körét,
amennyiben az pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni.
A Javaslat a vonatkozó irányelv alapján új és szabályozott szereplőként megjelenő
elektronikuspénz-értékesítőre állapít meg szabályokat.
A(z) 104. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelv alapján új és szabályozott szereplőként megjelenő
elektronikuspénz-értékesítőre állapít meg szabályokat.
A(z) 105. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelv alapján új és szabályozott szereplőként megjelenő
elektronikuspénz-értékesítőre állapít meg szabályokat.
A(z) 106-108. és 112. §-hoz
A módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a hitelintézetekről és a
pénzügyvállalkozásokról szóló törvény 164/B. §-a és az érintett vállalkozásokra vonatkozó
egyes ágazati törvények között.
A(z) 109. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelv alapján kibővíti a székhely szerinti EGT-állam és a fogadó
állam illetékes felügyeleti hatósága közötti együttműködési szabályokat. Jelen szabályok a
közvetítő és fióktelepként működő szolgáltató szabályellenes magatartása esetén szükséges
eljárási kérdéseket és beavatkozási folyamatot rögzítik.
A(z) 110. §-hoz
A jogharmonizációs záradék módosítása.
A(z) 111. §-hoz
Átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezések.
A(z) 113. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A(z) 114. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
10.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosításához
137
A(z) 115. §, 121. §, 123.§ és 124. §-hoz
A Javaslat a hitelintézetnek és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek,
pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési
vállalkozásnak, a biztosítónak, az ABAK és ÁEKBV-alapkezelőnek, valamint a hitelintézet és
az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak és ABAK
és ÁEKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások között biztosít adathozzáférést annak
érdekében, hogy közös adatkezelőként törvényi felhatalmazással kezelhessék az ügyfelek
személyes adatait, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatait,
valamint a Polgári Törvénykönyv 2:47. § (1) bekezdése szerinti üzleti titoknak minősülő
adatokat a célhoz kötöttség elvének szem előtt tartásával.
A(z) 116. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalom szabályozását célzó irányelv alapján új fogalmakat határoz meg,
pontosít már meglévő fogalmakat. Az új fogalmak a technológia fejlődéséhez, új
szolgáltatások megjelenéséhez is köthetőek.
A(z) 117. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a jövőben nem minősül közvetítői tevékenységnek az
elektronikuspénz értékesítése, ugyanakkor ezen tevékenységet indokolt megengedni a
pénzügyi intézmények számára.
A(z) 118. §-hoz
A CRD IV irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás.
A(z) 119. §-hoz
A függő ügynöki tevékenységhez - ide nem értve a jelzáloghitel közvetítéséhez - nem
szükséges felügyeleti engedély, elegendő, ha az érintett közvetítőket a megbízó pénzügyi
intézmények bejelentik a Felügyeletnek, aki egyúttal nyilvántartásba is veszi őket. A
fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a visszaélések megakadályozása érdekében
ugyanakkor szükséges egyértelműsíteni, hogy a tevékenységük folytatásának feltétele, ha
szerepelnek a nyilvántartásban.
A(z) 120. §-hoz
A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek esetében a korábbi, mentesítő szabályok köre
szűkült, pontosításra került. Ugyanakkor a rendszerek alkalmazhatóságának teljessége
jegyében az arányos, objektív és diszkrimináció-mentes hozzáférést biztosítania kell a
szolgáltatást nyújtónak.
A(z) 122. §-hoz
A Javaslat a továbbiakban lehetővé teszi, hogy a banktitok harmadik fél számára történő
ügyfél általi hozzájárulást a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében
azonosított elektronikus úton is meg lehessen tenni.
A(z) 125. §-hoz
A CRD IV irányelvnek való pontosabb megfelelés miatt szükséges módosítás.
A(z) 126. §-hoz
A Javaslat a specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátójára vonatkozó
bejelentési és ellenőrzési kötelezettségre kiterjedő szabályokat rögzíti.
138
A(z) 127. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a rendelkezéseket - a fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek
tájékoztatása mellett - a fennálló szerződésekre is alkalmazni kell oly módon, hogy az a
fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek megtilthatják az egyes szervezetek részére a
tájékoztatásban foglaltak szerinti közös adatkezelés érdekében történő átadást.
A(z) 128. §-hoz
A Hpt. jogharmonizációs záradéka kiegészül a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a
2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet
módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015.
november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.
A(z) 129. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
11. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosításához
A(z) 130. és 131. §-hoz
A 2011/61/EU irányelv módosítása miatt szükséges módosítás.
A(z) 132-134. §-hoz
A módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a hitelintézetekről és a
pénzügyvállalkozásokról szóló törvény 164/B. §-a és az érintett vállalkozásokra vonatkozó
egyes ágazati törvények között.
12.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
A(z) 135. §-hoz
A Bit. személyi hatályának módosítása szükséges a 2016/97/EU irányelv fogalmi rendszere
alapján, így a biztosításközvetítő mellett megjelenik a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személy kategóriája is.
Főszabállyá válik, hogy a magyarországi székhellyel rendelkezők Európai Unióban végzett
tevékenységére a Bit. szabályait kell alkalmazni, míg az Európai Unión kívül végzett
tevékenységek, illetve az Európai Unió kívüli kockázatok és kötelezettségvállalások esetében
továbbra is csak nemzetközi szerződés rendelkezése alapján alkalmazandó a Bit.
A(z) 136. §-hoz
A javaslat - tekintettel 2016/97/EU irányelv biztosításértékesítésre vonatkozó szabályaira -
kiveszi a Bit. hatálya alól a kizárólag a Gfbt. szerinti, külföldi telephelyű gépjármű üzemben
tartója (vezetője) részére történő kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítését végző
Nemzeti Irodát, valamint a megbízásából eljáró, a Nemzeti Adó és Vámhivatallal hivatásos
szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes
személyeket.
A(z) 137. §-hoz
Szükséges a Bit. értelmező rendelkezéseinek a 2016/97/EU irányelv fogalmaihoz történő
igazítása.
139
Továbbá a büntetlen előélet fogalmának meghatározása a továbbiakban nem tartalmazza az
igazolása módjára vonatkozó normatív szabályt, azt a Bit. 4. § (3) bekezdése tartalmazza.
A(z) 138. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 23. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az ügyfélnek szóló biztosítási
szerződéssel kapcsolatos tájékoztatást a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás
szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy bármely más, a felek megegyezése szerinti nyelven
kell közölni, ezért szükséges a Bit. vonatkozó rendelkezésének kiegészítése az alkalmazott
nyelv ügyfél és biztosító megállapodásával történő megválasztásával.
A(z) 139. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 23. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az ügyfélnek szóló biztosítási
szerződéssel kapcsolatos tájékoztatást a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás
szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy bármely más, a felek megegyezése szerinti nyelven
kell közölni, ezért szükséges a Bit. vonatkozó rendelkezésének kiegészítése az alkalmazott
nyelv ügyfél és biztosító megállapodásával történő megválasztásával.
A(z) 140. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv a korábbi, kizárólag a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok
helyett az ügyfelek védelme érdekében valamennyi biztosítási terméket értékesítő személyre,
illetve szervezetre kiterjedő szabályokat állapít meg. Így a biztosítási termékeket közvetlenül
értékesítő biztosítók és viszontbiztosítók biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési
tevékenységért felelős vezetőinek, valamint a biztosítók vagy viszontbiztosítók
közreműködőinek is meg kell felelniük a 2016/97/EU irányelv által előírt jó hírnévre, illetve
szakmai képzésre és továbbképzésre vonatkozó feltételeknek. Azért, hogy ezen feltételek
teljesülése ellenőrizhető legyen, a biztosítóknak, illetve viszontbiztosítóknak nyilván kell
tartaniuk a szükséges adatokat.
A(z) 141. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 10. cikk (3) bekezdése előírja, hogy a biztosítónál vagy
viszontbiztosítónál, illetve biztosítás- vagy viszontbiztosítás-közvetítőnél foglalkoztatott,
biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző természetes személyeknek
jó hírnévvel kell bírniuk, így különösen vagyon elleni vagy más, pénzügyi tevékenységgel
kapcsolatos súlyos bűncselekmények miatt nem szerepelhetnek bűnügyi nyilvántartásban
vagy bármely más ennek megfelelő nemzeti adattárban, valamint korábban nem jelenthettek
csődöt, kivéve, ha a nemzeti jogszabályoknak megfelelően mentesítették őket.
A(z) 142. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 10. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi olyan tagállami szabály
megalkotását, amely alapján a biztosítás- vagy viszontbiztosítás-értékesítők ellenőrizhetik
alkalmazottaik jó hírnevét, tekintettel arra, hogy a 2016/97/EU irányelv szerint a jó hírnév a
nyilvántartásba vétel feltétele, és a jó hírnévnek a biztosítók vezetőségének biztosítási vagy
viszontbiztosítási értékesítésért felelős tagjai és a személyi állomány minden, biztosítási vagy
viszontbiztosítási értékesítéssel közvetlenül foglalkozó tagja tekintetében fenn kell állnia.
A(z) 143. §-hoz
Az eszközeit részben vagy egészben saját maga kezelő biztosító vagy viszontbiztosító e
tevékenységét irányító személy gyakorlati tapasztalatára vonatkozó rendelkezés pontosítása.
A(z) 144. §-hoz
140
A hatályos szabályozás a biztosítási szerződéskötési kötelezettség kapcsán nem tartalmaz arra
nézve szabályt, hogy ha a szerződő fél felügyeleti hatóságának a biztosítási szerződés
megszűnéséről való értesítése határidejét, módját, illetve tartalmát a biztosítási
szerződéskötési kötelezettséget előíró törvény vagy az ilyen törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet nem tartalmazza, azt a biztosítónak milyen határidőn belül, milyen
formában is tartalommal kell megtennie. A javaslat e kérdések tisztázását szolgálja.
A(z) 145. §-hoz
A tájékoztatási követelményekre vonatkozó általános elvként határozza meg a 2016/97/EU
irányelv az ügyfelek legjobb érdekében történő becsületes, tisztességes és szakszerű eljárást,
valamint az olyan javadalmazás tilalmát, amely ellentétes az ügyfelek legjobb érdekében való
eljárás kötelezettségével.
A(z) 146. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv alapján annak érdekében, hogy a biztosítási termékek kielégítsék a
megcélzott piac igényeit, a biztosítóknak az egyes biztosítási termékek jóváhagyására egy
folyamatot kell fenntartaniuk, működtetniük és ezen folyamat tekintetében felülvizsgálatot
kell biztosítaniuk.
A(z) 147. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv célkitűzése magas szintű szakmaiság és kompetencia biztosítása a
biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők, és a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személyek, továbbá a biztosítók és viszontbiztosítók azon alkalmazottai
körében, akik részt vesznek a biztosítási szerződések értékesítése előtti, alatti és utáni
tevékenységekben. Ezért a 2016/97/EU irányelv képzési és a továbbképzési kötelezettséget ír
elő a fenti személyek számára, amely képzések és továbbképzések különböző tanulási
módokat foglalhatnak magukban, ideértve a tanfolyamokat, az e-oktatást és a mentorálást. A
képzések formáját, tartalmát és az előírt képzés teljesítése igazolásának módját a tagállami
szabályok rendezik.
A(z) 148. § és 149. §-hoz
A módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a hitelintézetekről és a
pénzügyvállalkozásokról szóló törvény 164/B. §-a és az érintett vállalkozásokra vonatkozó
egyes ágazati törvények között.
A(z) 150. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 18. cikk b) pontja alapján a biztosítási szerződés megkötése előtt a
biztosítónak arról is tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy biztosítói tevékenységet végez és
hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre vonatkozóan. Továbbá a
biztosítónak tájékoztatást kell adnia a 19. cikk (4) bekezdése alapján az alkalmazottai által a
biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről is azért, hogy az ügyfél
attól függetlenül információt kapjon a nyújtott biztosítási értékesítési szolgáltatásokról, hogy a
szolgáltatást közvetítőn keresztül vagy közvetlenül egy biztosítótól vásárolja, illetve annak
érdekében, hogy el lehessen kerülni a verseny amiatti torzulását, hogy a biztosítók arra
lennének ösztönözve, hogy a tájékoztatási követelmények elkerülése érdekében inkább
közvetlenül értékesítsenek az ügyfeleknek és ne közvetítőkön keresztül.
A 2016/97/EU irányelv egységes szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az ügyfél
választhasson, milyen adathordozón keresztül kapja a tájékoztatást, lehetővé téve az
elektronikus kommunikáció alkalmazását, amennyiben az az ügylet körülményeire tekintettel
megfelelő, de lehetővé teszi az ügyfél számára azt is, hogy a tájékoztatást nyomtatott
141
formában kapja meg. A 2016/97/EU irányelv előírja, hogy az ügyfelek információkhoz való
hozzáférése érdekében a szerződéskötés előtti tájékoztatásnak ingyenesen hozzáférhetőnek
kell lennie.
A 2016/97/EU irányelv 19. cikk (4) bekezdése a biztosító alkalmazottai által a biztosítási
szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről az ügyfél számára nyújtandó
tájékoztatást csak a biztosítási szerződés megkötését megelőzően írja elő, az azt követő
esetleges változások esetére már nem, ezért ezt kivételként kell meghatározni az
adatváltozások esetén fennálló tájékoztatási kötelezettség alól.
A 2016/97/EU irányelv 19. cikk (5) bekezdése a szerződés megkötését követően az ügyfél
által teljesített fizetések kapcsán is előírja a biztosító tájékoztatási kötelezettségét.
A 2016/97/EU irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a tájékoztatás nyújtása
terén szigorúbb rendelkezéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el a biztosításértékesítők
tekintetében, a székhelyük szerinti tagállam rendelkezéseitől függetlenül, amennyiben ezek az
értékesítők az adott tagállam területén biztosítási értékesítési tevékenységet fejtenek ki.
A(z) 151. §-hoz
Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási értékesítési tevékenységhez mindig megfelelő
szintű fogyasztóvédelem kapcsolódjon, a 2016/97/EU irányelv előírja, hogy az értékesítést az
ezen irányelv követelményei alól mentesülő kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személyen keresztül végző biztosítónak vagy biztosításközvetítőnek biztosítania kell
bizonyos alapvető követelmények teljesülését, például közölnie kell személyazonosságát és a
panasztétel módját, valamint biztosítania kell, hogy az ügyfél igényeit és szükségleteit
figyelembe vegyék.
A(z)152. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv alapján a 158/B. § általános jelleggel írja elő, hogy a biztosítási
szerződés előtt meg kell határozni az adott ügyfél igényeit és szükségleteit.
A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló
2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) 185. cikk (5) bekezdés második albekezdése arra az
esetre, ha az életbiztosításra vonatkozó ajánlattal vagy szerződéssel összefüggésben a
biztosítási tevékenységet végző a szerződésben rögzített kifizetéseken túli esetleges
kifizetések összegéről közöl számokat, mintaszámítási szabályokat határoz meg.
A(z) 153. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 22. cikk (5) bekezdése a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszer
kapcsán különös tájékoztatási szabályokat rögzít tekintettel arra, hogy az ilyen csoportos
biztosítás esetén az ügyfél nem a munkavállaló, hanem a csoport tagjainak azon képviselője,
aki a csoport nevében megköti a szerződést.
A(z) 154. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv a tájékoztatási követelményekre vonatkozó általános elvek között
rögzíti, hogy a biztosításértékesítő által az ügyfelekhez vagy a potenciális ügyfelekhez
eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell
lennie, beleértve a marketingközleményeket is, valamint a marketingközlemények
marketingjellegének mindenkor világosan felismerhetőnek kell lennie.
A(z) 155. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 20. cikke a tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási
értékesítésre vonatkozó előírásokat határoz meg a visszaélésszerű értékesítések megelőzése
142
érdekében. Így minden esetben előírja az igények és szükségletek felmérését, tanácsadás
esetén pedig személyre szabott ajánlást is kell készíteni, amely bemutatja, hogy az ügyfél
biztosítási igényeinek és szükségleteinek miért éppen az adott termék felel meg leginkább.
A szerződés megkötése előtt, ideértve a tanácsadás nélküli értékesítés esetét is, olyan
megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az ügyfél számára a biztosítási termékről, amely
tájékoztatás alapján az ügyfél megalapozott döntést tud hozni. A nem-életbiztosítási
termékekről a biztosítási termék tájékoztató dokumentuma nyújt formalizált tájékoztatást. E
tájékoztató dokumentumot az érintett biztosítónak kell összeállítania.
A(z) 156. §-hoz
A keresztértékesítés az Európai Unióban a biztosításértékesítők által gyakran alkalmazott
stratégia, amely előnyökkel járhat az ügyfelek szempontjából, de olyan gyakorlatot is
jelenthet, amely során az ügyfelek érdekeit nem veszik megfelelően figyelembe. Ezért a
2016/97/EU irányelv az ügyfelek érdekeinek védelmében tájékoztatási, illetve külön történő
megvásárlás lehetőségének felkínálására vonatkozó kötelezettséget ír elő a
biztosításértékesítők számára. A 2016/97/EU irányelv nem akadályozza a többfajta
kockázatra kiterjedő biztosítások értékesítését.
A(z) 157. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 14. cikke a tagállamok számára előírja olyan eljárások kialakítását,
amelyek lehetővé teszik az ügyfelek és más érdekelt felek, különösen a fogyasztói
szövetségek számára, hogy a biztosítás- és a viszontbiztosítás-értékesítőkkel kapcsolatban
panaszt jelentsenek be.
A(z) 158. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv a biztosítási szerződések - többek között a biztosítási alapú befektetési
termékek - értékesítését a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a
2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelvvel összhangban kívánja szabályozni, szigorítja az értékesítés szabályaira
vonatkozó minimális standardokat, valamint valamennyi biztosítási alapú befektetési termékre
vonatkozóan egyenlő feltételeket teremt.
A 2016/97/EU irányelv a következetes befektetővédelem biztosítása és a szabályozási
arbitrázs megelőzése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékekre a valamennyi
biztosítási termékre meghatározott üzletviteli standardokon túl az említett termékekbe
ágyazott befektetési elem kezelését célzó speciális standardok is meghatároz. Az ilyen
speciális standardok közé tartozik a megfelelő tájékoztatás, a megfelelő tanácsadásra
vonatkozó követelmény és a javadalmazással kapcsolatos korlátozások.
Annak biztosítása érdekében, hogy valamely biztosítási alapú befektetési termék
értékesítésével kapcsolatos bármely közvetítői díj vagy jutalék vagy bármely nem pénzbeli
előny, amelyet az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél
számára kifizetnek, vagy amelyet az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével
bármely fél kifizet, ne gyakoroljon káros hatást az ügyfélnek nyújtott vonatkozó szolgáltatás
minőségére, a 2016/97/EU irányelv előírja, hogy a biztosításértékesítőnek e káros hatás
elkerülése céljából megfelelő és arányos intézkedéseket kell bevezetnie. E célból a
biztosításértékesítőnek ki kell dolgoznia, el kell fogadnia és rendszeresen felül kell vizsgálnia
az összeférhetetlenséggel kapcsolatos politikáit és eljárásait, azzal a céllal, hogy elkerülje az
ügyfélnek nyújtott vonatkozó szolgáltatás minőségét befolyásoló káros hatást, valamint
biztosítsa, hogy az ügyfél megfelelő tájékoztatást kapjon a közvetítői díjakról, jutalékokról és
előnyökről. A javaslat fogyasztóvédelmi szempontból kimondja, hogy biztosítási alapú
befektetési termék kizárólag tanácsadással értékesíthető.
143
A(z) 159. §-hoz
A Javaslat a biztosító felszámolási eljárása során az egyesítés lehetőségét is kizárja a jövőben.
A(z) 160. §-hoz
A hazai biztosítók által jövőben forgalmazott biztosítási alapú befektetési termékek kedvező
hitelminősítésének lehetővé tételét szolgáló módosítás.
A(z) 161. §-hoz
A rendelkezés könnyítést tartalmaz a kizárólag tűz és elemi károk, illetve egyéb vagyoni
károk biztosításával foglalkozó kisbiztosító-egyesületek számára.
A(z) 162. §-hoz
A rendelkezés könnyítést tartalmaz a kisbiztosító-egyesületek számára.
A (z) 163. §-hoz
A rendelkezés könnyítést tartalmaz a kizárólag tűz és elemi károk, illetve egyéb vagyoni
károk biztosításával foglalkozó kisbiztosító-egyesületek számára.
A(z) 164. §-hoz
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvénnyel ellentétben a
biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló
2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Szolvencia II)
átültető Bit. nem tartalmaz a biztosító és viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének,
szétválásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat.
Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazói visszajelzések alapján ezekre a szabályokra továbbra is
szükség van, ismételten rögzítésre kerülnek a biztosító és viszontbiztosító átalakulása,
egyesülése, valamint szétválása engedélyezésének szabályai.
A rendelkezések a korábbi szabályozáson alapulnak, kiegészítve a Bit. biztosítási
állományátruházásánál is megjelenő, európai uniós vonatkozású szabályaival.
A javaslat meghatározza az engedélyezés során benyújtandó dokumentumokat, illetve ezek
tartalmát, továbbá a kérelem Felügyelet által történő elutasításának eseteit. A javaslat alapján
az átalakulás, egyesülés vagy szétválás időpontjának az engedély megadását követő hat
hónapon belülre kell esnie.
A javaslat - figyelemmel az ügyfelek szerződő partner megválasztására vonatkozó
szabadságára - lehetőséget ad arra, hogy a jogutód biztosító, viszontbiztosító cégbírósági
vagy törvényszéki nyilvántartásba való bejegyzéstől számított harminc napon belül
megküldött írásbeli értesítése alapján az ügyfelek felmondhassák biztosítási szerződéseiket.
Speciális eljárási szabályok kerülnek megállapításra arra az esetre, amikor a jogutód biztosító
vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, illetve amikor másik tagállam
felügyeleti hatóságától érkezik átalakulással, egyesüléssel, szétválással kapcsolatos
jogsegélykérelem.
A(z) 165. §-hoz
A rendelkezés a Szolvencia II. 35. cikk (6)-(8) bekezdése alapján a Felügyelet számára
lehetőséget biztosít, hogy - meghatározott feltételek fennállása esetén - a Felügyelet részére
megküldendő adatszolgáltatás tekintetében könnyítést engedélyezzen.
A(z) 166. §-hoz
144
A 2016/97/EU irányelv 9. cikk (2) bekezdése azon helyzetek kezelése érdekében, amikor egy
biztosításértékesítő csak azért hozza létre székhelyét egy tagállamban, hogy ne kelljen azon
másik tagállam rendelkezéseit betartania, ahol tevékenységét teljes egészében vagy nagyrészt
végzi, a fogadó tagállam számára biztosítja a lehetőséget, hogy elővigyázatossági
intézkedéseket hozzon, amennyiben a biztosításértékesítő tevékenysége súlyosan
veszélyezteti a fogadó tagállam biztosítási és viszontbiztosítási piacának megfelelő
működését.
A(z) 167. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 33. cikke alapján a Felügyelet intézkedéseinek köre kiegészül a
biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésre vonatkozó üzletviteli jogszabályi
követelmények megsértése esetére a biztosító irányító testülete bármely, felelős tagjának a
betöltött vezetői funkciók ellátásától való átmeneti eltiltásával, valamint a belső
nyilvántartásban nyilvántartott biztosítási értékesítést végző személyek belső nyilvántartásból
való törlésével.
A(z) 168. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 34. cikke meghatározza biztosítási vagy a viszontbiztosítási
értékesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hozott intézkedések
alkalmazása során figyelembe veendő szempontokat.
A(z) 169. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv hatálya az 1. cikk (3) bekezdése szerint nem terjed ki azokra a
személyekre, akik a biztosítási értékesítést melléktevékenységként végzik, ha a biztosítási díj
nem halad meg egy bizonyos összeget, továbbá a fedezett kockázatok korlátozottak. Az ilyen
jellegű biztosítás valamely áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódhat. Ennek megfelelően az
ilyen személyeket a Bit. biztosításközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alól is ki
kell venni.
A(z) 170. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 16. cikke megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a
kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek szolgáltatásainak
igénybevétele során a biztosítók és a viszontbiztosítók, valamint a közvetítők csak a
nyilvántartásban szereplő kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek
biztosítási és viszontbiztosítási értékesítési szolgáltatásait vegyék igénybe.
A 171. §-hoz
A javaslat meghagyja a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról
szóló törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai
szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személyek
biztosításközvetítői tevékenysége kapcsán fennálló korábbi mentességet azzal a
megszorítással, hogy ez a természetes személy akkor nem köteles eleget tenni a 369. § (3)
bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben pénzügyi szolgáltatás
közvetítői vagy tőkepiaci üzletkötői tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel vagy a
pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági
képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti
függő biztosításközvetítői hatósági vizsga 1. vizsgatárgya szerinti ismeretekre épülő, a
munkáltatója vagy az általa értékesített termék biztosítója által szervezett belső vizsgával
rendelkezik.
145
A 172. §-hoz
A javaslat az egyes jogviszonyfajták kimerítő felsorolása helyett általánosan a „jogviszony”
kifejezést használja.
A(z) 173. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv alapján annak érdekében, hogy a biztosítási termékek kielégítsék a
megcélzott piac igényeit, a biztosításközvetítőknek, mint biztosítási terméket kidolgozónak is
egy folyamatot kell fenntartaniuk, működtetniük az egyes biztosítási termékek jóváhagyására,
és ezen folyamat tekintetében felülvizsgálatot kell biztosítaniuk.
A(z) 174. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a függő biztosításközvetítő jogosult jutalékra. A kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy pedig a megbízójától javadalmazásra
jogosult.
A független biztosításközvetítő a Bit. szabályai szerint a megbízótól részesül díjazásban, de a
gyakorlatban jellemző, hogy attól a biztosítótól kap közvetett díjazást, amely a közvetítésével
létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja, ezért e gyakorlatot a javaslat törvényi
szinten rögzíti.
Annak elkerülése érdekében, hogy a független biztosításközvetítő a közvetett díjazására
tekintettel érdekeit a megbízója érdekei elé helyezze, a javaslat kötelezettségként írja elő
számára olyan eljárásrend szabályzatba foglalását, amely lehetővé teszi, hogy a javadalmazás
módja ne vezessen érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse azt a kötelezettségét,
amely szerint a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő
számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és egyértelmű, szakszerű
tájékoztatást nyújtani az ügyfél igényeinek és szükségleteinek megfelelően.
A 2016/97/EU irányelv 10. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi olyan tagállami szabály
megalkotását, amely alapján a biztosítás- vagy viszontbiztosítás-értékesítők ellenőrizhetik
alkalmazottaik jó hírnevét, tekintettel arra, hogy a 2016/97/EU irányelv szerint a jó hírnév a
nyilvántartásba vétel feltétele, és a jó hírnévnek a biztosítók vezetőségének biztosítási vagy
viszontbiztosítási értékesítésért felelős tagjai és a személyi állomány minden, biztosítási vagy
viszontbiztosítási értékesítéssel közvetlenül foglalkozó tagja tekintetében fenn kell állnia.
A(z) 175. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv célkitűzése magas szintű szakmaiság és kompetencia biztosítása a
biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végző személyek, továbbá a biztosítók és viszontbiztosítók azon alkalmazottai
körében, akik részt vesznek a biztosítási szerződések értékesítése előtti, alatti és utáni
tevékenységekben. Ezért a 2016/97/EU irányelv képzési és továbbképzési kötelezettséget ír
elő a fenti személyek számára, amely képzések és továbbképzések különböző tanulási
módokat foglalhatnak magukban, ideértve a tanfolyamokat, az e-oktatást és a mentorálást. A
képzések formáját, tartalmát és az előírt képzés teljesítése igazolásának módját a tagállami
szabályok rendezik.
A 2016/97/EU irányelv szerint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyektől meg kell követelni az általuk értékesített biztosítások feltételeinek és adott
esetben a kárigények és panaszok kezelésének módjára vonatkozó szabályoknak az ismeretét.
A (z) 176. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy a megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai az
alkuszok esetében is megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy esetükben jutalékon a
146
biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell
érteni.
A(z) 177. §-hoz
A rendelkezés a megtakarítási jellegű életbiztosítások kapcsán alkalmazandó jutalékfizetési
szabályok közül a biztosító és a függő biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött
megállapodás kötelező minimális tartalmi elemeit, az egyes közvetítők tekintetében
megállapítható eltérő jutalékszint lehetőségét, a jutalékelőleg fizetési tilalmat, valamint a
jutalékon kívüli egyéb juttatás lehetőségének feltételeit kiterjeszti valamennyi,
biztosításközvetítő által közvetített biztosítási szerződésre, azzal, hogy alkusz esetén jutalékon
a biztosítótól származó, a biztosítói díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell
érteni.
A(z) 178. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 18. cikk a) pontja alapján a biztosítási szerződés megkötése előtt a
biztosításközvetítőnek arról is tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy biztosításközvetítői
tevékenységet végez és hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre
vonatkozóan. Továbbá a 2016/97/EU irányelv 19. cikke alapján a biztosításközvetítőnek
tájékoztatást kell adnia arról, hogy alapos és személyre szabott elemzés alapján nyújt-e
tanácsot, és ha nem, akkor azon biztosítókról, amelyek termékeit értékesítheti. Mivel a
2016/97/EU irányelv szerint a tagállamoknak meg kell követelniük, hogy a
biztosításértékesítők által az alkalmazottaik vagy képviselőik tekintetében alkalmazott
javadalmazási politikák ne gátolják őket abban, hogy az ügyfelek legjobb érdekét szolgálva
járjanak el, illetve ne akadályozzák meg, hogy az alkalmas ajánlatot kínálják vagy azt, hogy
tisztességes, világos és nem félrevezető tájékoztatást adjanak, valamint az értékesítési célok
teljesítésén alapuló javadalmazás nem jelenthet ösztönzést arra, hogy valamely konkrét
terméket ajánljanak az ügyfél számára, a biztosításközvetítőnek a szerződés megkötése előtt
javadalmazásának jellegéről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.
A 2016/97/EU irányelv 19. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy ha az ügyfél a biztosítási
szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási
díjak és az ütemezett fizetések kivételével -, a biztosításközvetítő is teljesíti minden ilyen
kifizetésre vonatkozóan a cikkben előírt tájékoztatást.
A 2016/97/EU irányelv 21. cikke meghatározza, hogy a kiegészítő biztosításközvetítők
milyen tartalmú tájékoztatást kötelesek nyújtani az ügyfél részére.
A 2016/97/EU irányelv 22. cikk (1) bekezdése kiveszi a tájékoztatási kötelezettségre
vonatkozó általános elvek, az általános tájékoztatásra, valamint az összeférhetetlenségre és
átláthatóságra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség hatálya alól nagykockázatokra vonatkozó
biztosítással kapcsolatos értékesítési tevékenységet.
A(z) 179. §-hoz
Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási értékesítési tevékenységhez mindig megfelelő
szintű fogyasztóvédelem kapcsolódjon, a 2016/97/EU irányelv előírja, hogy az értékesítést az
ezen irányelv követelményei alól mentesülő kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
végző személyen keresztül végző biztosítónak vagy biztosításközvetítőnek biztosítania kell
bizonyos alapvető követelmények teljesülését, például közölnie kell személyazonosságát és a
panasztétel módját, valamint biztosítania kell, hogy az ügyfél igényeit és szükségleteit
figyelembe vegyék.
A(z) 180. §-hoz
147
Tekintettel arra, hogy a biztosításközvetítők rendszere a 2016/97/EU irányelv alapján
kiegészült a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel, rájuk is
szükséges kiterjeszteni a titokvédelmi szabályokat.
A(z) 181. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 14. cikke a tagállamok számára előírja olyan eljárások kialakítását,
amelyek lehetővé teszik az ügyfelek és más érdekelt felek, különösen a fogyasztói
szövetségek számára, hogy a biztosítás- és a viszontbiztosítás-értékesítőkkel kapcsolatban
panaszt jelentsenek be.
A(z) 182. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az ügynök még ilyen irányú meghatalmazás esetén
sem vehet át a biztosítótól ügyfélnek járó összeget.
A(z) 183. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a biztosításközvetítők rendszere a 2016/97/EU irányelv alapján
kiegészült a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel, rájuk is
szükséges kiterjeszteni egyes, az ügynökökre vonatkozó szabályokat.
A(z) 184. §-hoz
A visszaélésszerű értékesítések megelőzése érdekében a 2016/97/EU irányelv előírja, hogy a
biztosítási termékek értékesítését minden esetben az igényeket és szükségleteket felmérő
vizsgálatnak kell kísérnie az ügyfél által megadott információk alapján. Az ügyfél számára
javasolt bármely biztosítási terméknek minden esetben meg kell felelnie az ügyfél igényeinek
és szükségleteinek, és a terméket az ügyfél számára érthető módon kell ismertetni, hogy
megalapozott döntést hozhasson. Az „elegendő számú” biztosítási termék elemzésére
vonatkozó kötelezettség megfogalmazása irányelvi szóhasználatból ered, ez a kötelezettség a
gyakorlatban a korábbi, a „kielégítő mennyiségű” biztosítási termék elemzésére vonatkozó
kötelezettséget j elenti változatlanul.
A(z) 185. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a többes ügynök még ilyen irányú meghatalmazás
esetén sem vehet át a biztosítótól ügyfélnek járó összeget.
A(z) 186. §-hoz
A többes ügynöktől megkövetelt felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték összege a
2016/97/EU irányelv 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően módosul.
A(z) 187. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv 20. cikke megkülönbözteti a tanácsadással, illetve az a nélküli
biztosításértékesítést, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az alkusz
biztosításértékesítés kapcsán fennálló kötelezettségeit is.
A 2016/97/EU irányelv értelmében annak megállapítása érdekében, hogy a közvetítő
elegendő számú szerződést és biztosítási szolgáltatót vett-e számításba ahhoz, hogy alapos és
személyre szabott elemzést készítsen, megfelelően figyelembe kell venni többek között az
ügyfél szükségleteit, a piacon jelen lévő szolgáltatók számát, e szolgáltatók piaci részesedését,
az egyes szolgáltatóknál rendelkezésre álló megfelelő biztosítási termékek számát, és e
termékek jellemzőit. Az „elegendő számú” biztosítási termék elemzésére vonatkozó
kötelezettség megfogalmazása irányelvi szóhasználatból ered, ez a kötelezettség a
148
gyakorlatban a korábbi, a „kielégítő mennyiségű” biztosítási termék elemzésére vonatkozó
kötelezettséget j elenti változatlanul.
A(z) 188. §-hoz
Az alkusztól megkövetelt felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték összege a
2016/97/EU irányelv 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően módosul.
A(z) 189. §-hoz
Gyakorlati igény merült fel arra, hogy ne csak a biztosítók, viszontbiztosítók biztosítási
állománya legyen átruházható, hanem az alkuszok is átruházhassák egymás között
biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződéseik állományát.
A javaslat ezen utóbbi állományátruházás törvényi kereteit adja meg, kiemelt figyelemmel az
alkuszok megbízóinak érdekeire.
Az állományt átvevő alkusz részvénytársaság, legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező
korlátolt felelősségű társaság vagy másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz
fióktelepe lehet.
A javaslat meghatározza az állományátruházás időpontjában fennálló jogok és kötelezettségek
sorsát, melyek változatlanul szállnak át az átadó alkuszról az átvevő alkuszra, továbbá a
működőképes gyakorlat miatt szükséges, hogy az átvevő alkusz az átadásra kerülő
állományhoz kapcsolódó adatok kezelésére és biztosítási titkok megismerésére is
jogosultságot kapjon.
Ugyan a megbízók hozzájárulása nem feltétele az állományátruházásnak, de - figyelemmel a
szerződő partner megválasztására vonatkozó szabadságára - a javaslat lehetővé teszi a
megbízók számára, hogy az átvevő alkusz által az átvétel napját követő harminc napon belül
megküldött értesítés alapján felmondhassák megbízási szerződésüket. Azért, hogy a megbízók
értesülhessenek az állományátruházásról, az átvevő alkusznak honlapján, illetve ha ilyen
nincs, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben is tájékoztatót kell közzétenni.
Természetesen azt a megbízót, aki korábban az átadó alkusszal úgy állapodott meg, hogy
megbízási szerződése korlátozás nélkül átruházható, és e nyilatkozat visszavonásának jogát
sem tartotta fenn, nem illeti meg a felmondás joga.
Az állományátruházáshoz nem szükséges a Felügyelet engedélye, viszont a megbízók érdeke
védelmében azt - a javaslat által meghatározott tartalmú értesítéssel és a megjelölt
dokumentumok csatolásával - be kell jelenteni a Felügyeletnek. A Felügyelet az állomány
átruházását az értesítés benyújtásának napjától számított negyvenöt napon belül megtilthatja,
ha az átvevő alkusz nagy valószínűséggel nem lesz képes az átvett állomány megfelelő
kezelésére (pl. nem állnak rendelkezésre a megfelelő tárgyi és személyi feltételek, problémák
merültek fel az átvevő alkusz korábbi működése kapcsán).
A(z) 190. §-hoz
A közvetítők nyilvántartására vonatkozó szabályok a 2016/97/EU irányelv 3. cikkére
figyelemmel módosulnak.
Mivel a 2016/97/EU irányelv kiegészítette a biztosításközvetítők rendszerét a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végzőkkel, ezért rájuk nézve külön nyilvántartás kerül
bevezetésre.
A 3. cikk (1) bekezdése alapján a nyilvántartások tartalmazzák azoknak a természetes
személyeknek a nevét, akik a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítésért felelősek,
továbbá megjelölik azokat a tagállamokat, amelyekben a közvetítő a letelepedés szabadságára
vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályok szerint üzleti tevékenységet
folytat.
149
A 3. cikk (2) bekezdése szerint a nyilvántartási rendszernek lehetővé kell tennie a
nyilvántartásba-vételi űrlap közvetlen online kitöltését.
A 3. cikk (7) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy illetékes hatóságaik kötelesek
megtagadni a nyilvántartásba vételt, ha valamely harmadik országnak a közvetítővel szoros
kapcsolatot fenntartó egy vagy több természetes vagy jogi személyre vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezései, vagy az ilyen törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések végrehajtásának a nehézségei megakadályozzák felügyeleti funkcióik tényleges
gyakorlását.
A(z) 191. §-hoz
Mivel a 2016/97/EU irányelv kiegészítette a Bit. rendszerét a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végzőkkel, ezért szükséges a rendelkezések megfelelő módosítása.
A 10. cikk (3) bekezdése előírja, hogy a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítésért
felelős személyeknek is jó hírnévvel kell rendelkezniük.
A(z) 192. §-hoz
Mivel a 2016/97/EU irányelv kiegészítette a Bit. rendszerét a kiegészítő biztosításközvetítői
tevékenységet végzőkkel, ezért szükséges a belső nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések
megfelelő módosítása, továbbá a belső nyilvántartásnak ugyancsak tartalmaznia kell a
2016/97/EU irányelv 1. cikk (3) bekezdése szerint az irányelv hatálya alá egyébként nem
tartozó, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyeket is.
A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső nyilvántartás a
2016/97/EU irányelv előírásainak megfelelően kiegészül a képzési, illetve továbbképzési
követelmények teljesítésének, valamint a jó hírnév követelményének történő megfelelés
igazolásával.
A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás kiegészül az
értékesítési tevékenységért felelős vezető képzési, illetve továbbképzési követelmények
teljesítésének, valamint a jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolásával, továbbá
a 3. cikk (6) bekezdésében foglalt, minősített befolyásra, illetve szoros kapcsolatra vonatkozó
adatokkal.
A(z) 193. §-hoz
A bürokratikus terhek csökkentése céljából rögzíti a tervezet, hogy abban az esetben, ha az
alkusz többes ügynökként, illetve ha a többes ügynök alkuszként kíván a továbbiakban
működni, nem szükséges a Felügyelet felé okirattal vagy nyilatkozattal igazolnia, hogy a
tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.
A(z) 194. §-hoz
A javaslat enyhít a korábbi, minden kötelezettség teljesítését megkövetelő kötelezettségen,
így ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a
tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a
tevékenységből eredő minden, az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a
biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel kapcsolatos kötelezettségét
teljesítette.
A(z) 195. §-hoz
A 2016/97/EU irányelv kitűzött célja, hogy a biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-
közvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek képesek
legyenek arra, hogy éljenek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás EUMSZ-ben rögzített
szabadságával. Ennek megfelelően a székhely szerinti tagállamban történő nyilvántartásba
150
vétel lehetővé teszi, hogy a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás
szabadsága alapján más tagállamokban is nyújthasson szolgáltatást, feltéve, hogy sor került az
illetékes hatóságok között a megfelelő értesítési eljárásokra. Ezen eljárásokat a 4. és a 6. cikk
szabályozza.
A 2016/97/EU irányelv 6. cikk (1) bekezdése alapján a közvetítőnek egy másik tagállam
területén történő, fiókteleppel egyenértékű állandó jelenlétét ugyanúgy kell kezelni, mint egy
fióktelepet, kivéve, ha a közvetítő jogszerűen másik jogi forma keretében hozza létre
jelenlétét. A további körülményektől függően ilyen eset lehet akár az is, amikor ez a jelenlét
formailag nem fióktelep formájában valósul meg, hanem csak egy, a közvetítő saját
alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda formájában, amely független, de
állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a közvetítő érdekében ugyanúgy léphessen
fel, ahogyan azt egy képviselet tenné.
A(z) 196. §-hoz
A rendelkezés a Felügyelet, mint fogadó tagállam kötelezettségeit határozza meg a
2016/97/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően.
A(z) 197. §-hoz
Az alkuszi állományátruházásra vonatkozó új szabályokat át kell vezetni a Bit. egészén, így az
állományátruházás bejelentésére vonatkozó kötelezettséget fel kell tüntetni „A
biztosításközvetítők egyéb bejelentési kötelezettsége” című alcímben is.
A(z) 198. §-hoz
A magas színvonalú szolgáltatás és a hatékony fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a
fogadó és a székhely szerinti tagállamnak szorosan együtt kell működnie a 2016/97/EU
irányelvben foglalt kötelezettségek végrehajtása terén. Ha a biztosításközvetítők,
viszontbiztosítás-közvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyek a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján különböző tagállamokban folytatnak
üzleti tevékenységet, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felelős a 2016/97/EU
irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítésének biztosításáért a belső piacon belüli üzleti
tevékenység egésze tekintetében. Ha a fogadó tagállam illetékes hatóságának tudomására jut
bármely, a területén elkövetett kötelezettségszegés, értesítenie kell a székhely szerinti
tagállam illetékes hatóságát, amely ezt követően köteles meghozni a megfelelő
intézkedéseket. Ilyen esetnek minősül különösen a jó hírnévvel kapcsolatos szabályok, a
szakmai ismeretekkel és kompetenciával vagy az üzletvitellel kapcsolatos követelmények
megszegése. Ezen kívül a 2016/97/EU irányelv a fogadó tagállam illetékes hatósága számára
biztosítja a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti tagállam nem hozza meg a
megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem elégségesek.
Fióktelep vagy állandó jelenlét másik tagállamban való létrehozása esetén megoszlik a
székhely szerinti és a fogadó tagállam között a végrehajtási felelősség. Míg az üzlet egészére
vonatkozó kötelezettségek - például a szakmai követelményekkel kapcsolatos szabályok -
teljesítéséért a szolgáltatásnyújtás esetével megegyező rendszer keretében továbbra is a
székhely szerinti tagállam felelős, addig a fogadó tagállam illetékes hatósága érvényesíti a
területén nyújtott szolgáltatások vonatkozásában a tájékoztatási követelményekkel és az
üzletvitellel kapcsolatos szabályok betartását. A fogadó tagállamnak azonban, amennyiben
illetékes hatóságának tudomására jut bármely olyan, a területén elkövetett
kötelezettségszegés, amellyel kapcsolatban ezen irányelv a fogadó tagállamot nem ruházza fel
hatáskörrel, értesítenie kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely ezt
követően köteles meghozni a megfelelő intézkedéseket. Ilyen esetnek minősül különösen a jó
151
hírnévvel kapcsolatos szabályok, valamint a szakmai ismeretekkel és kompetenciával
kapcsolatos követelmények megszegése. Ezenkívül a fogadó tagállam illetékes hatósága
számára a 2016/97/EU irányelv biztosítja a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti
tagállam nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem
elégségesek.
A 2016/97/EU irányelv 9. cikk (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a fogadó tagállam a
területén elkövetett, a közérdek védelmében elfogadott nemzeti rendelkezéseinek
megsértésének szankcionálására - amennyiben az szigorúan szükséges - megfelelő és
megkülönböztetéstől mentes intézkedéseket fogadjon el. Ilyen helyzetekben a fogadó
tagállamnak lehetősége van megakadályozni az érintett biztosítás- vagy viszontbiztosítás-
közvetítőt, illetve kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt abban, hogy a
területén új üzleti tevékenységet folytasson.
A 2016/97/EU irányelv 9. cikk (2) bekezdése azon helyzetek kezelése érdekében, amikor egy
biztosításértékesítő csak azért hozza létre székhelyét egy tagállamban, hogy ne kelljen azon
másik tagállam rendelkezéseit betartania, ahol tevékenységét teljes egészében vagy nagyrészt
végzi, a fogadó tagállam számára biztosítja a lehetőség, hogy elővigyázatossági
intézkedéseket hozzon, amennyiben a biztosításértékesítő tevékenysége súlyosan
veszélyezteti a fogadó tagállam biztosítási és viszontbiztosítási piacának megfelelő
működését.
A(z) 199. §-hoz
A magas színvonalú szolgáltatás és a hatékony fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a
fogadó és a székhely szerinti tagállamnak szorosan együtt kell működnie a 2016/97/EU
irányelvben foglalt kötelezettségek végrehajtása terén. Ha a biztosításközvetítők,
viszontbiztosítás-közvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző
személyek a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján különböző tagállamokban folytatnak
üzleti tevékenységet, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felelős a 2016/97/EU
irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítésének biztosításáért a belső piacon belüli üzleti
tevékenység egésze tekintetében. Ha a fogadó tagállam illetékes hatóságának tudomására jut
bármely, a területén elkövetett kötelezettségszegés, értesítenie kell a székhely szerinti
tagállam illetékes hatóságát, amely ezt követően köteles meghozni a megfelelő
intézkedéseket. Ilyen esetnek minősül különösen a jó hírnévvel kapcsolatos szabályok, a
szakmai ismeretekkel és kompetenciával vagy az üzletvitellel kapcsolatos követelmények
megszegése. Ezen kívül a 2016/97/EU irányelv a fogadó tagállam illetékes hatósága számára
biztosítja a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti tagállam nem hozza meg a
megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem elégségesek.
Fióktelep vagy állandó jelenlét másik tagállamban való létrehozása esetén megoszlik a
székhely szerinti és a fogadó tagállam között a végrehajtási felelősség. Míg az üzlet egészére
vonatkozó kötelezettségek - például a szakmai követelményekkel kapcsolatos szabályok -
teljesítéséért a szolgáltatásnyújtás esetével megegyező rendszer keretében továbbra is a
székhely szerinti tagállam felelős, addig a fogadó tagállam illetékes hatósága érvényesíti a
területén nyújtott szolgáltatások vonatkozásában a tájékoztatási követelményekkel és az
üzletvitellel kapcsolatos szabályok betartását. A fogadó tagállamnak azonban, amennyiben
illetékes hatóságának tudomására jut bármely olyan, a területén elkövetett
kötelezettségszegés, amellyel kapcsolatban ezen irányelv a fogadó tagállamot nem ruházza fel
hatáskörrel, értesítenie kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely ezt
követően köteles meghozni a megfelelő intézkedéseket. Ilyen esetnek minősül különösen a jó
hírnévvel kapcsolatos szabályok, valamint a szakmai ismeretekkel és kompetenciával
kapcsolatos követelmények megszegése. Ezenkívül a fogadó tagállam illetékes hatósága
számára a 2016/97/EU irányelv biztosítja a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti
152
tagállam nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem
elégségesek.
A(z) 200. §-hoz
Az alkuszi állományátruházásra vonatkozó új szabályokat át kell vezetni a Bit. egészén, így az
állományátruházás megtiltásának lehetőségét is fel kell tüntetni a biztosításközvetítőkkel
kapcsolatos intézkedések között.
A 2016/97/EU irányelv annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítók és a biztosítási
értékesítést folytató személyek teljesítsék az irányelv rendelkezéseit, és hogy az egész
Unióban hasonló elbánásban részesüljenek, előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos
és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket alkalmazzanak, ezért a
33.	cikkben egységes szankciórendszert határoz meg.
A 2016/97/EU irányelv szerint továbbá a következetes befektetővédelem biztosításához és a
szabályozási arbitrázs kockázatának elkerüléséhez szükséges, hogy valamely biztosítási alapú
befektetési termék értékesítésével kapcsolatos jogsértés esetén a tagállamok által
meghatározott közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések összhangban legyenek az
1286/2014/EU rendeletben foglaltakkal.
Tekintettel arra, hogy a Bit. rendszere a 2016/97/EU irányelv alapján kiegészült a kiegészítő
biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel, esetükben is szükséges meghatározni
az alkalmazható intézkedések körét.
A 2016/97/EU irányelv 34. cikke meghatározza biztosítási vagy a viszontbiztosítási
értékesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hozott intézkedések
alkalmazása során figyelembe veendő szempontokat, melyek a biztosításközvetítői
tevékenységet végzők személyekkel szemben hozott szankciók esetében is alkalmazandók.
A(z) 201. §-hoz
A javaslat a biztosításközvetítőkkel szembeni intézkedési lehetőségek körét bővíti.
A(z) 202. §-hoz
A Szolvencia II. irányelv 129. cikk (3) bekezdés második albekezdése, amelyet az Omnibus
II.	irányelv 2. cikk 32. pontja iktatott be, a minimális tőkeszükséglet számításával kapcsolatos
átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, melynek határideje 2017. december 31.
A(z) 203. §-hoz
A rendelkezés átmeneti szabályt állapít meg.
A(z) 204. §-hoz
A rendelkezés átmeneti szabályokat állapít meg.
A(z) 205. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a Bit. jogharmonizációs záradékát a 2016/97/EU irányelvvel.
A(z) 206. §-hoz
A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló
2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) 185. cikk (5) bekezdés második albekezdése arra az
esetre, ha az életbiztosításra vonatkozó ajánlattal vagy szerződéssel összefüggésben a
biztosítási tevékenységet végző a szerződésben rögzített kifizetéseken túli esetleges
kifizetések összegéről közöl számokat, mintaszámítási szabályokat határoz meg.
A(z) 207. §-hoz
153
A 2016/97/EU irányelv 10. cikk (2) bekezdése alapján a biztosítás- és viszontbiztosítás-
közvetítőknek igazolniuk kell, hogy megfelelnek az irányelv I. mellékletben meghatározott,
megfelelő szakmai ismeretekre és kompetenciára vonatkozó követelményeknek, ennek
átültetését tartalmazza a Bit. új, 7. melléklete.
A(z) 208. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A(z) 209. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A(z) 210. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
13.	A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV.
törvény módosítása
A(z) 211. §-hoz
Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés.
14.	Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és
ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi
XXXIX. törvény módosítása
A(z) 212. §-hoz
Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés.
15.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő' egyes törvények módosításáról
szóló 2017. évi L. törvény módosítása
A(z) 213. §-hoz
A módosítás az MNB tv.-nek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel
való összhangjának megteremtését szolgálja.
16. Záró rendelkezések
A(z) 214. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
Sarkalatossági záradék.
A(z)215. §-hoz
A(z) 216. §-hoz
Az európai uniós jognak való megfelelésről szóló rendelkezések.