﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/17994. számú
törvényjavaslat
az adózás rendjéről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2017. október
2017. évi ... törvény az adózás rendjéről
ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések
I. Fejezet
Alapelvek
1.	§ [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való
visszaélés tilalma)]
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények,
önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az
olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati
rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.
2.	§ [A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula)]
Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma
szerint minősíti.
3.	§ [Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások
közötti szerződések minősítésének követelménye]
(1)	Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából
annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az
adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi
rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.
(2)	A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások
ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem
alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független
felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.
4.	§ [A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása]
(1)	Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett
jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a
vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt
eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti
belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás
alól.
(2)	Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést
lehet tenni.
5.	§ [Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén]
Az 1. § és a 4. § szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a
rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az
adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.
2
II. Fejezet
A törvény hatálya
6. § [A törvény hatálya]
(1)	Magyarország területén
a)	székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató,
üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy,
b)	lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó
természetes személy,
c)	vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő természetes
személy, jogi személy és egyéb szervezet,
d)	közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy,
e)	a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerint
nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon
(az a)-d) pont a továbbiakban együtt: személy) adózásának és költségvetési támogatásának
rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálya kiterjed
a)	az adóval, a járulékkal, az illetékkel, a hozzájárulással, a díjjal összefüggő, a központi
költségvetés, az Alapok vagy az önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen,
önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),
b)	a központi költségvetés terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri
rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban:
költségvetési támogatás),
c)	az a) és b) pont szerinti befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos
eljárásra,
ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az
adóhatóság hatáskörébe tartozik (az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt:
adózás).
(3)	Ha e törvény másként nem rendelkezik,
a)	az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az
adóra,
b)	az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	E törvényt kell alkalmazni
a)	az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő
rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen
vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint
b)	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési
kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése,
végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(5)	E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Unió
más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az
adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének
az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(6)	E törvényt kell alkalmazni
3
a)	az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő
rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen
vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint
b)	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési
kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése,
végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(7)	Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt és e törvényt kell alkalmazni a jövedéki
adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján folytatott engedélyezési
és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban.
(8)	A törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel,
telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott
telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus
szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó olyan adóalanyra, aki,
amely a szolgáltatást az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel,
lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő
személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton
bejelentkezik.
(9)	Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
III.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
7. § [Értelmező rendelkezések]
E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról
szóló jogszabályok alkalmazásában
1.	adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a
természetes személy adóazonosító jele,
2.	adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről
szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban Számv. tv.) meghatározott beszámoló adataira
épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a Számv. tv. szerinti üzleti év,
3.	adókülönbözet: a bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy a
bevallás (bejelentés) alapján kivetett, illetve kivethető és az adóhatóság által utólag
megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra
átvihető követelés különbözetét,
4.	adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által
vezetett, az adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az
azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló
nyilvántartás,
5.	adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás,
6.	adóteljesítmény: az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott adóteljesítmény,
7.	adóügy: az adóval és az e törvényben meghatározott esetben a költségvetési
támogatással összefüggő ügy,
8.	áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel
vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános
forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett,
4
9.	Alapok: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs
Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási
Alap,
10.	be nem jelentett foglalkoztatott: az adózó tevékenységében személyesen közreműködő
természetes személy, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető biztosítotti bejelentési
kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a
tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen,
11.	biztonságos kézbesítési szolgáltatás: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban:
Eüsztv.) szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás,
12.	csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló,
2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján
nyújtható támogatás,
13.	egyéb szervezet: polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs,
építőközösség és a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés, a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
14.	EKAER: az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely
az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország
területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti
fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti
fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja,
15.	EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a
továbbiakban: EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően
automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít,
16.	előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, fióktelep,
egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat társasági,
társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba
foglalásának napjától a létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a
cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás
megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a
cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépését követően nyújtották be,
17.	elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása,
visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve a
megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése,
18.	fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep,
19.	föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld,
20.	gazdálkodó szervezet: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi
XLIX. törvény (a továbbiakban: Csőd tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó
szervezet,
21.	gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve
a tehergépkocsit, a vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa
vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt,
22.	hibás bevallás: az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt
kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az
adóhatóság tárja fel,
5
23.	igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés
időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem
rendelkezik,
24.	irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló
jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések,
nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások,
tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,
25.	járulék: a nyugdíjjárulék, a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka
(ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási
járulékot és munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-
hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt
társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások,
valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések,
ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,
26.	jövőbeni ügylet:
a)	a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött
szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem
benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak
gazdasági céljától függetlenül,
b)	az a szerződés vagy más jogügylet, amely alapján az adó feltételes megállapítása vagy
a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt
követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb
jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg,
27.	folyamatos teljesítésű szerződés vagy egyéb jogügylet, olyan szerződés vagy jogügylet,
amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és
a)	amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik,
b)	amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés
időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy
c)	amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír
elő,
28.	kapcsolt vállalkozás:
a)	az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással
rendelkezik,
b)	az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. szerint - közvetlenül vagy
közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c)	az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. szerint - közvetlenül vagy
közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli
hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek,
harmadik személynek kell tekinteni,
d)	a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei,
továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi
vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
e)	az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy,
amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
f)	az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és
pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
29.	kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és értékesítés - ideértve az Áfa tv. szerinti
adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is -,
valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel,
6
30.	kezelt vagyon: a Ptk. szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon,
31.	kifizető:
a)	az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki)
adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy
megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,
b)	kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt
igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona
terhére az osztalékot juttatják,
c)	tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével
kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),
d)	külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű
megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott
hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,
e)	külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített
adóköteles kifizetése esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,
f)	minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek
tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez
cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
g)	az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak
ténylegesen kifizette,
h)	az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól,
hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes
személynek,
i)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a)
pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, bíróság,
ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,
32.	következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés
a)	pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő
tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron
következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető
összegként megállapított, az adószámlát nem érintő összeg különbözete,
33.	közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóként megjelölt személy,
34.	köztartozás:
a)	törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből
ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása,
ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
b)	a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve,
hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették,
c)	az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett
vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra
hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és
amelyre az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv
megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is
gyakorolja,
35.	kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a
szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a konkrét ügy
sajátosságaihoz mérten megállapított, a jövőre vonatkozó - pénzügyi, számviteli, gazdasági,
7
jogi, működési - előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem
teljesülése esetén, annak napjától a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő határozat
nem alkalmazható,
36.	kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,
37.	lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
szerinti lakóhely,
38.	munkaviszony:
a)	a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti
munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény
szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve azok a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyok, amelyekre a törvények rendelkezéseit kell alkalmazni,
b)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő
önkéntes tartalékos állományának szolgálati jogviszonya, és a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,
c)	az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony,
39.	munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy,
bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni- és társas vállalkozó, ideértve a
belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint - a Tbj. 56/A. §-a szerinti
külföldi vállalkozás kivételével - a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony
alapján foglalkoztatottak tekintetében,
40.	rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatot
ellátó szerv,
41.	romlandó áru: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint
fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési időtartammal ellátott termék,
42.	székhely:
a)	eltérő rendelkezés hiányában az egyéni vállalkozó, a jogi személy, egyéb szervezet
alapszabályában, a cégbejegyzésben, a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásában ekként
megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés
helye,
b)	az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, de az Szja. tv. egyéni
vállalkozóként megjelölt természetes személy esetében a nyilvántartást vezető kamara
nyilvántartásában székhelyként, irodaként megjelölt hely,
c)	ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja
meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy
esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye,
43.	székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági
tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak
munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról,
valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég
székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,
44.	szokásos tartózkodási hely: a természetes személynek akkor van Magyarország
területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is
egész napnak tekintve - legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott,
45.	tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerinti tartózkodási hely,
46.	tárhely: a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége vagy a természetes személynek
az elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó, az Eüsztv. 14. § (6) bekezdésének
megfelelő tárhelye,
8
47.	telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a
vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül
attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,
48.	tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény
kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
alkalmazásában a tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye,
49.	tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó,
regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó,
50.	útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő,
megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj-köteles gépjármű,
51.	vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a
természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára
üzletszerűen végez,
52.	vállalkozó: a természetes személy, ha belföldön saját nevében és kockázatára az
egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói
tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb
természetes személy, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti,
valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági
tevékenységet folytat.
IV.	Fejezet
Az adókötelezettségek általános szabályai
8.	§ [Munkáltató kijelölése adókötelezettségek teljesítésére]
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony
létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót
kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés
hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek
teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt
munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.
9.	§ [Adókötelezettségek]
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása)
érdekében köteles a jogszabályban előírt:
a)	bejelentésre, nyilatkozattételre,
b)	adómegállapításra,
c)	bevallásra,
d)	adófizetésre,
e)	bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f)	nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g)	adatszolgáltatásra,
h)	adólevonásra, adóbeszedésre,
i)	pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e
számlán való teljesítésére
(az a)-i) pontban foglaltak továbbiakban együtt: adókötelezettség).
9
10.	§ [Adókötelezettség alóli mentesülés]
Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes
személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre
kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.
11.	§ [Költségvetési támogatásra jogosultság, valamint a kedvezőbb szabályok
alkalmazásának előfeltétele]
(1)	A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a
támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási
kötelezettségének.
(2)	Ha e törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó
kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára
kedvező eltérést engedélyezhet, - ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést -
úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben
lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó
adótartozással.
12.	§ [Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés
esetén]
(1)	Az adózó adókötelezettségeit
a)	felszámolás esetén - a Csőd tv. 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a
felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló,
b)	végelszámolás esetén - a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a
végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló,
c)	kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető
tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás
előzte meg - a volt végelszámoló
teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.
(2)	A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő
vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által
elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval,
végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető
tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor
mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső
okra vezethető vissza.
13.	§ [Kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítése]
A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót
megillető jogokat is.
14.	§ [Előtársaság adókötelezettségeinek teljesítése]
(1)	Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a
gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási
társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott
kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.
(2)	Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot,
költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra,
egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra
vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell.
10
15.	§ [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye]
(1)	Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység
gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő
a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata szünetelésének
időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek - kivéve az
általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek - teljesítése alól mentesül, ideértve a
pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.
(2)	Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató
állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy
tevékenysége szüneteltetésének, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének
időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést,
adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem
kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni
vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti
szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.
MÁSODIK RÉSZ
Az adókötelezettségek részletszabályai
V.	Fejezet
A bejelentkezés és a bejelentés szabályai
16.	§ [Bejelentkezési kötelezettség]
(1)	Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz
bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és
vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2)	Adóköteles tevékenységet - a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel - csak az
állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az
adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa
tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes
tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó
által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során
megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.
(4)	Az adózó - kivéve a törvény szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi
illetőségű természetes személyt - költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés
kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve - ha törvény vagy
törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - adó-visszaigénylést,
adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan
időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.
17.	§ [Fióktelep, közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezése]
(1)	Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet
bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően
alkalmazni kell.
(2)	A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az
adószámról történő értesítést követő tizenöt napon belül benyújtja az állami adó- és
vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország
11
adóhatóságától származó - kilencven napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű
fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más
fióktelepeit és azok adószámát is.
18.	§ [Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz]
Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség
keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.
19.	§ [Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának
megállapítását megelőzően a jogszabályban meghatározott bejelentett adatok és az állami
adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz
intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az
adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó
vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű
társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó
mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese,
ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag,
részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság
esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)
a)	olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy
részvényese, amely
aa)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül
folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók
esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más
adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az
adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző
háromszázhatvanadik napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy
ab)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az
állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a
legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó
adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető
tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a
kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt
követően bármelyik nap fennállt, vagy
ac)	adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem
benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban
felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más
adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az
adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt
követően bármelyik nap fennállt,
b)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül
folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók
esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy
c)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői
pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.
12
(3)	A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető
fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton
alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az
adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az
esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására
nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős
lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság
jogszerűnek ítélte.
(4)	A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak
minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni
mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.
(5)	A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az
adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az
adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.
20.	§ [A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban]
(1)	Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés
szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire
tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám
megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított tizenöt napon belül
kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási
kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában
hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha
a)	az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) alpontja vagy b)
pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire
tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az
(1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy
aa)	az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó
adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy
egészben nem egyenlítette ki,
ab)	a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetve a felszámolás vagy
kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített
követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetve a felszámolás vagy
kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és
ac)	az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy
az az adott helyzetben tőle elvárható,
b)	az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja
alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire
tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az
(1)	bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg
igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn,
c)	az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja
alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és
vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti
kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy jogviszonya
öröklés útján létesült és a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás nem tagi, illetve részvényesi
13
jogviszonyának időtartama alatt, vagy jogviszonya megszűnését követő száznyolcvan napon
belül keletkezett.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában
hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám
megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető
tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság
az adózó adószámát megtagadta,
a)	az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a
továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és
b)	az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető
tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása
érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről
szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti
eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését
helyreállította.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában
hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám
megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és
az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát
megtagadta, igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek,
cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy
a)	az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó
mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy
b)	az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon ötven százalékot meghaladó szavazati
joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály bekövetkezésének
elkerülésére vagy fennállásának megszüntetésére.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak
valódiságát - így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását - a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja,
valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetve a (2) bekezdés a) pontja
szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetve e tekintetben a korábbi ellenőrzések
eredményeit felhasználni.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a
(6)	bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.
21.	§ [Döntés az adószám megállapításáról az adóregisztrációs eljárásban]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbíróság bejegyzés iránti kérelem
benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt
adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a 19. § (2) bekezdésben
meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető e határidőn belül, egyébként az
adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem
benyújtásától számított nyolc munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó
vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét arra, hogy nyilatkozzon a 19.
§ (2) bekezdésben meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adó- és vámhatóság
elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem
került sor az egy munkanapos határidőn belül.
14
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére
képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti
kérelem végleges elutasítása esetében törölni kell. Ha az állami adó- és vámhatóság
elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására
nem került sor az egy munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a
cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám
megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével
teljesíti.
(3)	Ha az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó- és vámhatóság
tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a 19. § (2) bekezdésben
meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adó- és vámhatóság a
24. § megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.
22.	§ [Az előtársaság tagjainak felelőssége az adószám megtagadása esetén]
Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság
adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai, részvényesei egyetemlegesen
felelnek. Mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírságot - természetes
személy esetén a természetes személy adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával -
valamennyi tagra, részvényesre kiszabhatja.
23.	§ [Az adóregisztrációs eljárás megszüntetése]
(1)	Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági
társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője,
cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a 19. § (2) bekezdésében
meghatározott akadály, és amelyben az állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat
gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat
közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal
vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett, a 19. § (2) bekezdés a)-
c)	pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az érintett
személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság
24.	§ (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő nyolc napos jogvesztő
határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az
állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám
megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az
adóregisztrációs eljárást megszünteti.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a 20. § (4) bekezdése vagy az
(1)	bekezdés szerinti ok fennállását, és mellőzheti a 19. § (2) bekezdés, illetve 24. § (2)-(3)
bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.
24.	§ [Változás-bejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárás]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság
a)	a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre
jogosult tagja,
b)	a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven
százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással
rendelkező tagja, részvényese,
c)	a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven
százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással
rendelkező tagja, részvényese hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes
gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes
15
személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül
megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
valamely akadály.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót,
hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az
esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. §
szerint jár el. A tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített
többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet.
(3)	Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami
adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó által
történt kézhezvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése
szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami
adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám (2) bekezdés szerinti
törlését mellőzi.
25.	§ [Igazolás az adóregisztrációs akadály hiányáról]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság kérelemre harminc napon belül igazolást állít ki arról,
hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 19. § (2)
bekezdésében meghatározott akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként,
cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként vagy egyszemélyes társaság, korlátolt
felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy
részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának
megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24. § alkalmazásához vezetne. Az állami
adó- és vámhatóság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező
adóazonosító számát.
(2)	Az adózó vagy az adózónak nem minősülő természetes személy abban az esetben, ha
az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását a 19. § (2)
bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 20. §
(1)	bekezdés szerinti kérelmet terjeszthet elő.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az
adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály
megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.
(4)	Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott igazolás
kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és
vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a
kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,
amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását a 20. § (2)
bekezdésében meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben
nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető
tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese rendelkezik az (1) bekezdés szerint
kiállított tizenöt napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály
valamely igazolás kiállítását követően állt be.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdésében meghatározott okra
hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval
szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az
16
adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire
tekintettel fennállna a 19. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, tizenöt napnál nem
régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság
megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az
igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel
szemben.
26.	§ [Adófizetési biztosíték]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az
adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a (2)
bekezdésben meghatározott valamely oka.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték
letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre
jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság
esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű
befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag
vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, más adózó volt
vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása
iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel
rendelkező adózók esetében kettő millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül
szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy
részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző
háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az
adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás az 59. § (1) bekezdés e)
pontja alapján vagy egyéb úton nem térült meg.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a
Csőd tv. szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett
követelés is.
(4)	Az adófizetési biztosíték összege a (2) bekezdés szerinti tartozás összege. Ha az adózó
esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési
biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.
(5)	Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó
a)	az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő
egyösszegű befizetéssel, illetve
b)	a kiállításától számított tizenkét hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték
összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a Magyar
Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos,
bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által
kiállított garancialevél benyújtásával
tehet eleget. A biztosíték befizetését vagy a bankgarancialevél benyújtását az adófizetési
biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő harminc napon belül kell
teljesíteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság a 246. §-ban foglaltak szerint jár el, azzal, hogy az
adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével
közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által előírt
adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének az (5) bekezdésben meghatározott
határidőben nem tett eleget.
(7)	Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül
történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az
17
adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók
esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell
elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót
adótartozásának megfizetésére, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg
elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges
felhasználásáról.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott értesítés kézbesítését követően az adózó az adófizetési
biztosíték összegét tizenöt napon belül kiegészíti a (2) bekezdés alapján meghatározott
összegre. A kiegészítés elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a 246. § szerint jár
el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés
mellőzésével közvetlenül az adózóval közli. Ha az adózó az adószám törlését elrendelő
határozat kiadmányozását követően, annak véglegessé válásáig tesz eleget az adófizetési
biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság a
határozatot visszavonja.
(9)	Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési
biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított tizenkét hónapig megőrzi, majd azt,
vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos
időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az adózó részére. Az adófizetési
biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és
vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett
adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.
(10)	Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami
adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt
kézhezvételétől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdés szerinti
kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására 20. § (2)-(7) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(11)	Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték
véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy
részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának
(2)	bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.
27.	§ [Adófizetési biztosíték szükségességének vizsgálata]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság
a)	az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,
b)	a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven
százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással
rendelkező tagja, részvényese,
c)	egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes
személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül
megvizsgálja, hogy a változás miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2)
bekezdésében meghatározott valamely oka.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti személyi változás követően
adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha fennáll az adófizetési biztosíték
előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka, ennek során a 26. §-ban
foglaltaknak megfelelően jár el. Adófizetési biztosíték az annak letételére vonatkozó időszak
alatt ismételten nem írható elő.
18
28.	§ [Jogorvoslat az adófizetési biztosítékkal kapcsolatban]
(1)	A fellebbezést az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat (e § alkalmazásában
határozat) közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2)	A határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés
beérkezésének napjától számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.
(3)	A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálására nyitva álló határidő
tizenöt nap.
(4)	A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs
halasztó hatálya.
29.	§ [Közösségi adószám megállapítása]
Az állami adó- és vámhatóság törvényben meghatározottak szerint a közösségi
kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés vagy kérelem alapján - a bejelentés vagy
kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával - közösségi
adószámot állapít meg. A közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet
az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi
adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adó-
és vámhatóság kérelemre - a bejelentés napjával - az adóév közben is törli az adózó
közösségi adószámát, ha az bejelenti, hogy az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró
adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.
30.	§ [Csoportazonosító szám megállapítása]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó
csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező
határozatban a csoport részére csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít
meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal
rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli.
(2)	A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság
előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános
forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik
személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással
kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is
köteles feltüntetni.
(3)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos
adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az
adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
31.	§ [Együttműködő közösség adószámának megállapítása]
Az állami adó- és vámhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél
elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös,
kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező
határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a kizárólag közérdekű vagy
egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység végzéséről szóló nyilatkozatát az
adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság
engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak
bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az együttműködő közösség képviselője -
képviselő hiányában tagja - bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője, képviselő
hiányában tagja a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelentést tesz, ha
19
az együttműködő közösség által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös
cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létrejött megvalósult, vagy annak
megvalósítása többé nem lehetséges.
32.	§ [Adóazonosító jel megállapítása bejelentkezés alapján, adóigazolvány]
(1)	A vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ha nem végez
általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal,
jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése
előtt adóazonosító jelének megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra
szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti
a)	a természetes személyazonosító adatait, valamint
b)	lakcímét,
c)	szokásos tartózkodási helyét,
d)	a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgárságát.
(2)	A nem magyar állampolgárságú természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontja
szerinti adatai és állampolgársága bejelentése mellett csatolja érvényes útlevelének,
személyazonosító igazolványának vagy egyéb személyazonosításra alkalmas okiratának
másolatát is.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az adózó által bejelentett természetes személyazonosító
adatokat, lakcímet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv
nyilvántartásában szereplő adatokkal, nem magyar állampolgárok esetén a csatolt okiratok
tartalmával egybeveti, és az okmányok érvényességét ellenőrzi.
(4)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a
természetes személy adóazonosító jelét, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a
továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelről első ízben hatvan napra érvényes
ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a természetes személy által az (1) bekezdés szerint
bejelentett adatok (3) bekezdés szerinti egybevetése és ellenőrzése során eltérést állapít meg.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben meghatározott esetben - az
adateltérés okának tisztázása érdekében - a természetes személyt a bejelentett adatok
igazolására szólítja fel. Ha a természetes személy által igazolt és az állami adó- és vámhatóság
nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás
adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a
természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt. Az állami
adó- és vámhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét hatvan nappal
meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.
(7)	Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási
módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvénynek a hatósági igazolványra és az
adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes
adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.
(8)	A cégbejegyzésre kötelezett adózó adóazonosító számmal nem rendelkező vezető
tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, cégvezetője, egyszemélyes társaságok, korlátolt
felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagja, vagy részvényese,
az adózó adószámának megállapítása előtt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár
el.
33.	§ [Adóazonosító jel megállapítása hivatalból]
Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a
természetes személynek,
a)	aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
20
b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához
adóhatósági nyilvántartása szükséges.
34.	§ [Az adóazonosító jel közlése, igazolása]
(1)	A természetes személy az adóazonosító jelét közli a munkáltatóval, a kifizetővel, az
állami foglalkoztatási szervvel, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási igazgatási szervvel, ha
az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a természetes személynek adófizetési
kötelezettsége keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási
kötelezettséget ír elő. A természetes személy az adóazonosító jelét közli az ingatlanügyi
hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító
igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás
kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az
adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a természetes személy bemutatja adóigazolványát.
(2)	Ha a természetes személy az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató és a kifizető a
kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére
jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását - az adóazonosító jel közléséig - megtagadja.
Az Szja tv. szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizető a természetes személynek
adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai
feltételek megléte esetén - a természetes személy az adóazonosító jelét a tárolóelemmel
rendelkező érvényes állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, ha a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben
meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.
35.	§ [Adatközlés illetékeljáráshoz]
(1)	A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá - ha azt jogszabály az állami adó- és
vámhatóság hatáskörébe utalja - az eljárási illeték kiszabására, beszedésére, visszatérítésére,
vagy törlésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek,
közjegyzőnek közölnie kell az állami adó- és vámhatósággal az illeték megfizetésére
kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult
a)	természetes személy adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes
személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú természetes személy
állampolgárságát, továbbá, ha a természetes személy - a lakóhelyén kívül - rendelkezik
értesítési címmel is, az értesítési címet;
b)	nem természetes személy nevét székhelyét, adószámát.
(2)	A (1) bekezdés szerint közölt adatok alapján az állami adó- és vámhatóság az
adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító számot állapít meg, a
33.	§-ban és a 37. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.
36.	§ [Természetes személy bejelentkezése]
Ha a természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezéskor
adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 32. §
(1)	bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.
37.	§ [Az adózó nyilvántartásba vétele]
(1)	Az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés
napjával, illetve az 1. melléklet 17.4. és 28. pont hatálya alá tartózó adózó késedelmes
bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít
meg. Az állami adó- és vámhatósághoz közvetlenül bejelentkező adózó, a törzskönyvi jogi
21
személy, valamint a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózó késedelmes
bejelentkezése esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát az adóköteles
tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. Az adószámot a cégjegyzékbe, a
törzskönyvi és a bírósági nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adó- és vámhatóság az
adóazonosító számról az önkormányzati adóhatóságot annak megkeresésére a megkeresésétől
számított tizenöt napon belül tájékoztatja.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az adószámmal nem rendelkező természetes személyt
az adóazonosító jelén - a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy
esetén az állampolgárságát is feltüntetve - tartja nyilván.
(4)	Ha a természetes személy adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel
szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, vagy róla
az állami adó- és vámhatósághoz adatot kell szolgáltatni, a természetes személy adóazonosító
jelének megállapítását a kifizető vagy az adatszolgáltató is kérheti az állami adó- és
vámhatóságtól. A kérelmező nem magyar állampolgárságú természetes személy esetén az
általa ismert, a magyar állampolgárságú természetes személy esetében a természetes
személyazonosító adatait, lakcímét és ha a természetes személy rendelkezik értesítési címmel,
az értesítési címét közli. A természetes személy adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt
is tájékoztatja.
(5)	Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni
vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy az egyéni vállalkozói
tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének az Szja tv. szerinti
egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező természetes személyként történő
folytatása során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb
bejelentést tesz, akkor az állami adó- és vámhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg
részére, melyről értesíti az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés időpontjától
ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem
természetes személy adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az
adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához
adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó
adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adó- és vámhatóság a
technikai azonosító számot az adózóval közölheti. Ha az állami adó- és vámhatóság az
adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó
részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles
tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés
szerint nem kerül sor, az állami adó- és vámhatóság az elévülést követően a technikai
azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba
vételéről harminc napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban
szereplő adatáról.
(8)	Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint tartja
nyilván. Ha az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az
adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 32. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat
közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az
állami adó- és vámhatóság a 32. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az
adóazonosító számmal nem rendelkező természetes személy adóazonosító jelét megállapítja,
és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a természetes
személyt erről tájékoztatja.
(9)	Ha a nem természetes személy adózónak adókötelezettsége kizárólag az
önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az
22
önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából adószámot állapít meg, amelyet
az illetékességgel rendelkező önkormányzati adóhatóságnak megküld.
(10)	Az adózót bevallási kötelezettség az állami adó- és vámhatóságnál csak abban az esetben
terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a későbbiekben az állami adó- és
vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban
megállapított adószámot használja fel.
(11)	Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell
tüntetnie.
38.	§ [Az adózó törlése az adóhatósági nyilvántartásból]
(1)	Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók
közül azt,
a)	akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés a bírósági nyilvántartásba vétel iránti
kérelmét a cégbíróság, a bíróság elutasította, kivéve, ha az adózó a cégbíróság, a bíróság
végzésének kézhezvételét követő harminc napon belül igazolja, hogy a cégbejegyzési
kérelmének, bírósági nyilvántartásba vételi kérelmének elutasítását követő jogszabályban
meghatározott határidőn belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás
folyamatban van,
b)	aki áfa-regisztrált adóalanyként bevallási kötelezettségét az arra való felszólítás igazolt
átvételét követő 1 éven túl sem teljesíti,
c)	akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével
elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,
d)	aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles
tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
e)	amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,
f)	amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek
g)	amelyet a bírósági nyilvántartásból töröltek,
h)	akinek (amelynek) nyilvántartását nem a bíróság, a cégbíróság, a kincstár vagy az egyéni
vállalkozók nyilvántartását vezető szerv vezeti, és adószámát az állami adó- és vámhatóság a
246. § alapján véglegesen törölte.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a nyilvántartásból való törlésről
az állami adó- és vámhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.
39.	§ [Munkáltatói, kifizetői minőség bejelentése]
A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adó- és
vámhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első
adóköteles kifizetéstől számított tizenöt napon belül kell megtenni.
40.	§ [Készpénzfizetés bejelentése]
A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a
vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató
természetes személyek kivételével - be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között
létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben
teljesített kifizetéseit.
41.	§ [Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése]
(1)	A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a
székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a
tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő
utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,
23
a)	akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján - az adóévben az
Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy
viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik,
b)	akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében
az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja esetében a tevékenység megkezdésétől számított harminc
napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség
keletkezését követő harminc napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.
(3)	Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:
a)	a külföldi illetőségű természetes személy természetes személyazonosító adatait,
lakcímét, állampolgárságát,
b)	a munkavégzés megkezdésének időpontját,
c)	a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy természetes személy nevét,
székhelyét, telephelyét, illetve lakóhelyét.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti
a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű
természetes személy munkavégzése befejezésének időpontját és - ha az adat a
munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll - Magyarország területe elhagyásának
időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt
harminc nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre
irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll
a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját
követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.
42.	§ [Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége munkaerő-kölcsönzésnél]
A kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében
történő foglalkoztatás
a)	megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének
napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét
-	ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a
kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,
b)	befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett
munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a
foglalkoztatás befejezésének napját.
43.	§ [Törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítása]
(1)	Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a - kincstár által vezetett -
törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám
megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési
kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami
adó- és vámhatósággal a törzskönyvi jogi személy azon - a 16. § (2) bekezdésben, illetve az
1.	melléklet 1. és a 28. pontjában felsorolt - adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba
vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve az 1. melléklet 1.16. pontjában
megjelölt nyilatkozat adatait is.
(2)	Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár
útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi jogi személy
is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem
folytatott. Ha a törzskönyvi jogi személy állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési
24
kötelezettségét - jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését
követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a
törzskönyvi jogi személy neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetve az 1.
melléklet 1.16. pontja szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a
tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi jogi
személy adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám
megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának
megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a
kincstárat.
(4)	A törzskönyvi jogi személy a törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának,
illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő
bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt
adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének, vezetőjének
adóazonosító számát, illetve az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő, vezető esetén
az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi jogi
személynél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a
törzskönyvi jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelentenie a
könyvvizsgáló nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének és -
határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet
esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében
felelős.
(5)	A törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó,
adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról - az Áfa tv.-ben foglaltak
kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul
értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A törzskönyvi jogi személy ezen adatok
vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és
vámhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének.
(6)	A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást - az Áfa tv.-
ben foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a
változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül
az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelentenie. Az Áfa tv. szerinti bejelentést az ott
meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.
(7)	Ha a törzskönyvi jogi személy adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi jogi
személy adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a
megváltozott adószámról a törzskönyvi jogi személlyel egyidejűleg értesíti a kincstárat.
44.	§ [Változás-bejelentés]
Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes
személyazonosító adatok, lakcím kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó
jogi személy esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni,
annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az
állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
45.	§ [Besorolási rendek alkalmazása]
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség és a Jöt. kivételével az
adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással
meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
a)	a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
25
b)	a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31.
napján érvényes,
c)	a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden
más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása
az adókötelezettséget nem változtatja meg.
VI. Fejezet
Adómegállapítás
46.	§ [Adómegállapítási módok]
(1)	Az adót, a költségvetési támogatást
a)	az adózó, önadózással,
b)	a kifizető és a munkáltató. adólevonással,
c)	az adóbeszedésre kötelezett. adóbeszedéssel,
d)	az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás
keretében
állapítja meg.
(2)	Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a
költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.
(3)	A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az
adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.
47.	§ [Önadózás]
(1)	Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adózó
köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
(2)	A természetes személy az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha
a)	vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a
kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,
b)	az általános forgalmi adó alanya, vagy
c)	a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg.
48.	§ [Kivetés, kiszabás, adóbeszedés]
(1)	Törvényben meghatározott esetben az adóhatóság az adót az adózó bevallása vagy más
hatóság adatszolgáltatása alapján kivetés, illetve kiszabás útján határozatban állapítja meg.
(2)	Törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó az adó összegét
közli a természetes személlyel és az adót átveszi.
VII.	Fejezet
A bevallás szabályai
49.	§ [Az adóbevallás]
(1)	Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények,
az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat
26
tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a közvetett vámjogi
képviselőnek az importáló helyett, valamint az Áfa tv. szerinti adóraktár üzemeltetőjének az
adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek
kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az
erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás
előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az
adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló
adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség
bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
(2)	Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a 2. melléklet
rendelkezik, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében.
(3)	Az adózó az adóbevallásban az azonosításához szükséges adatok között feltünteti
adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet
adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adóvisszaigénylést,
adóvisszatérítést ezen időszakra csak a 16. § (4) bekezdésében foglalt korlátokkal
érvényesíthet.
(4)	Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által
rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik,
hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E
rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá
felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra,
valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor benyújtandó
adóbevallásra.
(5)	Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem
pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette,
vagy később fizetheti meg.
(6)	A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott
bevallás az adóellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.
(7)	Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba
vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett
hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot
az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő
terhére állapítja meg.
(8)	Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi
viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő természetes
személyek a jövedelmi viszonyaikról, és az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást
megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő -
nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a természetes
személyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.
50.	§ [Havi adó- és járulék bevallás]
(1)	Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást
tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes
személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - ide nem
értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott
adatokról
a)	a munkáltató;
b)	a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy
munkáltatót is);
c)	a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.
27
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:
1.	a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatait (neve, székhelye,
adóazonosító száma),
2.	a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számát,
3.	a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet
és a titulust is), nemét, állampolgárságát,
4.	a természetes személy adóazonosító jelét,
5.	a biztosításban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját,
valamint a természetes személy nyugdíjas státuszát, a gyermekgondozási díj vagy a
gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása melletti munkavégzésének tényét, illetve azt,
hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy
átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő számításának
szükségességéről,
6.	a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény
érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a)	a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,
b)	a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, adóazonosító
jelét,
c)	az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban
eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek
minősülnek-e,
d)	az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímét,
e)	a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,
7.	a természetes személy tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény
érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a)	a házastárs nevét, adóazonosító j elét,
b)	a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntést,
8.	a 6. és 7. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontját,
ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új
nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére,
9.	a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét,
illetve a levont nyugdíjjárulék összegét,
10.	a természetes személy által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék,
pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapját, a levont (befizetett)
természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-
piaci járulék összegét,
11.	a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci
járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,
12.	a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a
tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen
időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci
és nyugdíjjárulék alapját és összegét,
13.	a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes),
gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, álláskeresési ellátás folyósításának időtartamát,
az ellátás összegét, és az abból levont nyugdíjjárulék összegét, illetve a levonás
elmaradásának okát,
14.	a biztosítás szünetelését, vagy munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,
15.	a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidő tartamát,
28
16.	az egészségügyi dolgozók heti negyvennyolc órát meghaladó önként vállalt
többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),
17.	a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját és összegét,
18.	az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételt és az adóelőleg
alapját (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),
19.	a költségelszámolási módot és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett
bevételt csökkentő tételeket,
20.	a megállapított adóelőleget,
21.	a ténylegesen levont adóelőleget, az adóelőleg-levonás elmaradásának okát,
22.	az egyes külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott)
bevételt, az adó alapját, a megállapított és levont, illetve le nem vont adót, kivéve azt a
kifizetést (juttatást),
a)	amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
b)	amelynek adója nulla százalék,
c)	amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,
d)	amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem
árverés és nem aukció során kap a természetes személy,
e)	amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
23.	a természetes személlyel elszámolandó adókülönbözetet,
24.	a START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint
Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban
résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális
hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális
hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a jogszabály
szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási
szabadságának időtartalma alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási
szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális
hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,
25.	a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen
közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
26.	a külföldi illetőségű természetes személynek kifizetett jövedelem összegét, és az
általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegét,
27.	az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető
tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegét,
28.	az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére
életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítést,
29.	az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan
birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti
rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan
értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű
jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás
átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem)
összegét,
30.	a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti
nyilatkozatában foglalt választását,
31.	az a munkáltató, amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény
rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal
összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára
29
(napjaira) kifizetett (nettó) munkabér - a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a
kifizetett (nettó) munkabér együttes - összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait),
32.	a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját és összegét,
33.	a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által a tagja után fizetendő
nyugdíjjárulék alapját és összegét, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékot,
34.	a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét,
35.	szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény - a 24. pontban meghatározott
kedvezmények kivételével - esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül
számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint
meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcímét, alapját és
összegét,
36.	önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a
Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti
feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatások
összegét.
(3)	Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés
szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is
bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott
hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/ vagy járulékalapot
képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.
(4)	A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett
a (1) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző
évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre
vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Az egyéni
vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem
jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.
(5)	A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az
általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság,
táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, illetve a nyugdíjast megillető baleseti
járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.
(6)	Az a munkáltató, aki vagy amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról
szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, az (1) és a (2) bekezdés
szerinti adatokból kizárólag a munkáltató adóazonosító számának, a természetes személy
nevének, adóazonosító jelének, a természetes személy nyugdíjas státuszának, illetve az arra
vonatkozó adatának, hogy a természetes személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
valamint a 31. pont szerinti adatok megadására köteles.
51.	§ [Bevallás benyújtása akadályoztatás esetén]
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő
tizenöt napon belül tesz adóbevallást.
52.	§ [Soron kívüli adóbevallás]
(1)	Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a
természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást
köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a)	a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
30
b)	az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao
tv.) szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,
c)	az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg,
cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli
megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó Tao tv. szerint
a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,
d)	az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,
e)	az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét
megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az
ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát
szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy,
az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenyégének szüneteltetése során
a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli
bevallási kötelezettséget kiváltó esemény),
f)	az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a Tao
tv. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,
g)	az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal
beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005.
október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.
(2)	A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról - az általános forgalmi adó
kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv.tv-ben a
beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott
esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc
napon belül kell benyújtani.
(3)	Az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az
adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett
időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon
belül kell a bevallást benyújtani.
(4)	A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz
a)	a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást
engedélyező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül a csoporttag az
általános forgalmi adójáról,
b)	a csoportazonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő - a törlő határozat
véglegessé válásától számított harminc napon belül - a csoport általános forgalmi adójáról.
53.	§ [Bevallásra vonatkozó különös szabályok felszámolási eljárás, végelszámolás,
kényszertörlési eljárás esetén]
(1)	A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a Csőd tv. és e
törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket
lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás
kezdő időpontját követő harminc napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró
beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való
megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás
szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének
(elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró
adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról
törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az
adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a
felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a
tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás
31
időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek
teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy
végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.
(2)	Ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának
munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a
felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak
vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a
munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel
egyidejűleg az adót megfizetni.
(3)	A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a
kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - a kényszertörlési eljárás kezdő
időpontját követő harminc napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró
adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát
megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek
teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.
Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra
vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési
eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó
rendelkezései és a Csőd tv. felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes
alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a
tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - e törvény általános rendelkezései szerint kell
teljesíteni.
54.	§ [Önellenőrzés]
(1)	Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót,
adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság
ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési
támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba
vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás,
bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
(2)	Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és
késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.
(3)	Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási
lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
(4)	Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel
érvényesítheti, illetve veheti igénybe.
(5)	Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a
vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag
megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont
adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az
ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az
önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés
mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját
megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).
(6)	Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség
eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási
időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az
önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az
önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési
32
támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési
támogatás igénylése.
(7)	A kifizető, a munkáltató az (1)-(6) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont
jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott
adóbevallását helyesbíti.
(8)	A (7) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a
természetes személynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz
adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy
adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a
munkáltató nem vette figyelembe.
55.	§ [Az önellenőrzés bejelentése]
Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az
adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek.
Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés.
Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási
időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.
56.	§ [Az önellenőrzés bevallása]
(1)	Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és a költségvetési támogatást
tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával
teljesíti.
(2)	Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az
önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén
kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni.
(3)	Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely
helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja.
57.	§ [Fizetés esedékessége önellenőrzés esetén]
(1)	A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a
helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás
benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési
támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.
(3)	Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani,
sem megfizetni nem kell.
VIII.	Fejezet
Az adófizetés és adóelőleg fizetés szabályai
58.	§ [Az adófizetési kötelezettség alanya]
(1)	Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles
megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie,
aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
(2)	Az adók, a költségvetési támogatások esedékességéről a 3. melléklet rendelkezik, kivéve a
naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében.
59.	§ [Az adó megfizetésére kötelezett személy]
(1)	Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó
megfizetésére határozattal kötelezhető
33
a)	az állam, a helyi önkormányzat kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig,
több örökös esetében örökrészük arányában,
b)	a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal
juttatott ajándék értékének erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon
elesett,
c)	a 61. §-ban meghatározott kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott
szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való
kezességét törvény írja elő,
d)	az adóbevétel csökkenését eredményező, valamint vagyoni hátrányt okozó
bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, kivéve azon összeget, amely
vagyonelkobzással érintett,
e)	a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó
anyagi jogi szabályok szerint a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő,
f)	a vagyontárgy minden tulajdonosa tulajdoni hányada arányában a közös tulajdont
terhelő adó tekintetében,
g)	a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a szülői felügyeletet
gyakorló szülő, illetve szülők egyetemlegesen, a kezelt vagyon erejéig,
h)	több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint
munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó
tekintetében,
i)	több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki
az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként
vett részt, ha a h) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem
lehet behajtani.
(2)	Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben
fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.
(3)	A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi fióktelepén keresztül - közvetve
terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére
egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.
60.	§ [Az adó megfizetésére kötelezés részesedés átruházáskor]
(1)	Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért
korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan
működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás
átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha
a)	a tag, részvényes a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok
huszonöt százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
b)	a részesedés átruházásakor a jogi személy - késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és
nettó módon számított - adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének ötven
százalékát meghaladja,
feltéve, hogy a tag, részvényes a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor
tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.
(2)	A tagot, részvényest az (1) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség nem terheli, ha a
tag, részvényes igazolja, hogy
a)	a jogi személy a végrehajtható adótartozást a 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt
okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy
b)	a részesedés átruházását megelőzően - a jogi személyre vonatkozó anyagi jogi
jogszabályban előírt módon -
34
ba)	sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,
bb)	sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett
hozható más döntés meghozatalára, vagy
bc)	a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)-bb) alpont szerinti jogszabályi
rendelkezések teljesítése érdekében a tag, részvényes tagsági jogaival élve a tőle elvárható
minden intézkedést megtett.
(3)	Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása
eredménytelenségének megállapításától számított kilencven napos jogvesztő határidőn belül
hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő
letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított
harminc napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt,
vagy abból harminc napnál kevesebb van hátra.
61.	§ [Kezességvállalás adó megfizetéséért, az adótartozás átvállalása]
(1)	Az adó megfizetéséért a Ptk. szerint - a (2)-(4) bekezdésben írt eltérésekkel -
kezességet lehet vállalni, az adótartozást tartozásátvállalóként más átvállalhatja, illetve annak
teljesítését tartozáselvállalóként elvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének
jogcíme nem változik meg.
(2)	A kezesség vállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a
jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló
személyében nem biztosított.
(3)	Az adótartozás átvállalásról szóló háromoldalú szerződést az adóhatóság abban az
esetben írj alá, ha a tartozást átvállaló személyében a tartozás megfizetése biztosított, és az
eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért készfizető kezességet vállal. A tartozás az
eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az
átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt
tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a készfizető kezességet vállaló eredetileg
kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.
62.	§ [Az adó esedékessége]
Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított adót -
ha e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság
által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett
gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az
adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.
63.	§ [Az adó megfizetésének időpontja]
Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt
vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó
esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy - ha jogszabály
lehetővé teszi - az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más
esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság által megjelölt
számlán a befizetést jóváírják.
64.	§ [Adó, költségvetési támogatás kiutalási határideje]
(1)	Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény
vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének
napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon belül, a visszaigényelt
35
általános forgalmi adót hetvenöt napon belül kell kiutalni. Ha a felszámolás alatt álló
adózóval szemben e határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben
adóellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét
az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. Ha az
adózó a kiutalási igényét a felszámolást, egyszerűsített felszámolást vagy a végelszámolást,
egyszerűsített végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást
felszámolás vagy végelszámolás esetén hatvan napon belül, egyszerűsített felszámolás vagy
egyszerűsített végelszámolás esetén negyvenöt napon belül kell kiutalni, amely határidőt a
lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani.
Az adóhatóság a természetes személy jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő
adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított harminc
napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március elsejétől utalja ki. Ha a
költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat
véglegessé válásától számított harminc napon belül kell teljesíteni.
(2)	A kiutalásra nyitva álló határidőt
a)	ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavításához az adózó közreműködése
szükséges, az adóbevallás kijavításának napjától,
b)	ha az ellenőrzés megkezdését vagy befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok
akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,
kell számítani.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót,
feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást)
vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a
bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon
belül, ha a visszaigényelhető adó összege az egymillió forintot meghaladja, negyvenöt napon
belül kell kiutalni, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő
minden ügylet - amelynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott
adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlában feltüntetett
ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben
megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó
a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben e határidő alatt az
igényelt költségvetési támogatással összefüggésben adóellenőrzés indul, vagy van
folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés
megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. E rendelkezés
alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, ha abból kizárólag
szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.
(4)	A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott.
Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási
jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a
visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott tartozás összegét csökkenti,
illetve amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.
65.	§ [Késedelmi kamat]
(1)	Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a
késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár
kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg harminc százalékát
meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett
mulasztása akadályozza.
36
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi kamatot nem
utalja ki, és azt nem írja jóvá az adószámlán.
66.	§ [A megfizetés, a kiutalás módja]
(1)	Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni, a
költségvetési támogatás forintban kell kiutalni.
(2)	Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában
ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként,
kötelezettségenként a megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított
beszedési számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a
megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számláról kell
visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.
(3)	A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást
az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással
teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési
támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy pénzforgalmi
számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi fizetési
számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-
visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó
által meghatározott devizanemben utalja át.
(4)	Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén - ha az adózó
bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli - az adóhatóság a költségvetési támogatás,
adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény
bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása
tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt
költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó
megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási
tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.
(5)	Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is
megállapíthat.
67.	§ [Megfizetés bűncselekmény esetén]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a
költségvetést károsító [Btk. 395. §, 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 309. §,
310. § szerinti] bűncselekmény elkövetője által a büntetés korlátlan enyhítése érdekében
teljesített, a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátránnyal, kárral megegyező mértékben
megfizetett összeget.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a 2011.
december 31-ig hatályos adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett
adócsalás bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott
bevételcsökkenés összegével megegyező - büntethetőséget megszüntető okot eredményező -
összeget.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az
állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással
kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás - Btk. 396. §-a, illetve a 2013. június 30-ig
hatályos 1978. évi IV. törvény 310. §-a - miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás
elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében
-	a büntetés enyhítése érdekében - megfizetett összeget.
37
68.	§ [Elszámolás bűncselekmény esetén]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással
kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett összeget az
adóhatóság átvezeti azon adózó adószámlájára, amelynek a bűncselekmény következtében
fizetési kötelezettsége keletkezett.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti átvezetésnek lenne helye, de az bármely okból nem
lehetséges - különösen, ha az adózó megszűnt, vagy ha az adózóval szemben nem folytatott
az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárással érintett adónemmel és időszakkal
összefüggésben ellenőrzést, vagy ha a terhére nem tett megállapítást -, az elkülönített
számlára megfizetett összeget - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - át kell
utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára. A kincstár számlájára átutalt
összeg a központi költségvetés bevételét képezi.
(3)	Ha a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára
megfizetést teljesítő természetes személy büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb
elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban
megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a
többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a természetes
személynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor az (1)
bekezdés szerinti adózónak - önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében
-	már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.
(4)	A (3) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény
szerinti követelésfoglalásnak van helye.
(5)	Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság
hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó
pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az
állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az
érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a
bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az
állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára
megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (3) bekezdés egyidejű
alkalmazása mellett.
69.	§ [Az adóelőleg mérséklése]
Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott
adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév,
félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai
alapján fizetendő adóelőleg összegét.
70.	§ [Az adószámla]
(1)	Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében
ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét,
valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az
adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy
más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta
bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a
befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési
támogatásonként mutatja ki.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az Alapok javára teljesítendő befizetéseket külön
számlákon tartja nyilván.
38
(3)	Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető
költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód
adószámlájára vezeti át.
(4)	Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart
nyilván valamely kötelezettséget - feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik
-	a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus
úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló
határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott
adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.
(5)	Jogszabály - az önkormányzati rendelet kivételével - más, nem közvetlen adózási célú
fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.
71.	§ [Elszámolás az adószámlán]
Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti
befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.
72.	§ [Rendelkezés költségvetési támogatás elszámolásáról]
Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az
adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású
fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A
jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési
kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési
támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése
időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége
napját kell tekinteni.
73.	§ [Adótartozás nettó számítása]
Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva -
csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem
értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha
jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti.
74.	§ [A túlfizetés elszámolása]
(1)	Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdés és 60. § (1)
bekezdés szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét
meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az
adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett
személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési
kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.
(2)	Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett,
rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a
túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó
összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára
behajtandó köztartozása.
(3)	Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany
képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos
adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt
adószámlájára számolja el. A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való
elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes
39
írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az
adóhatóságnak.
(4)	A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés
összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy
kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt
terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli.
(5)	Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy
egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
(6)	Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a
túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.
(7)	A csőd-, végelszámolási, kényszertörlési eljárás, valamint a felszámolás kezdő napját,
illetve ha az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti
meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés,
valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az
adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.
75.	§ [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]
Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében
az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára
átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság
először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a
kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos
esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget
először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell
elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások
arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti.
Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás
erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adók módjára behajtandó
köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.
76.	§ [Visszatartási jog gyakorlása]
(1)	Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az
önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról,
hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az
milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető
költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott
adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más
adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig
visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési
támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és
vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetve önkormányzati adóhatóság
megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig
visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
(3)	A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában
feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével,
írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.
(4)	Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha
a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó
gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a természetes személy adózó
40
esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését
súlyosan veszélyeztetné.
(5)	Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből e törvény szerint a kiutalásra
nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését
követően tizenöt napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló
követelését.
(6)	Ha az igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az
adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála
nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos
esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a
követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.
IX.	Fejezet
A bizonylat kiállítás és a nyilvántartás szabályai
77.	§ [Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás]
(1)	A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi
adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve
vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a
költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve
igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
(2)	A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell
vezetni, hogy
a)	a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a Számv. tv. bizonylati rendjére
vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,
b)	adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül
tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati
hivatkozásait,
c)	azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,
d)	az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul
szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
78.	§ [A bizonylat megőrzése]
(1)	A 77. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó
az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
(2)	Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az
adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni.
(3)	Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához
való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének
utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie.
(4)	A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló
bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.
(5)	Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat
a)	a jogi személy jogutódj a vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b)	a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott
személy
a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.
41
(6)	A természetes személy az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a
természetes személy halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt
hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati
adóhatósághoz továbbítani.
(7)	Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez,
az e §-ban előírt kötelezettségek a kölcsönös egyeztetési eljárás lezárultáig, vagy ha azután
választott bírósági eljárás indul, a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak.
Ha az e §-ban előírtaknak a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az őrzési kötelezettség
az adóhatóság felhívására a kölcsönös egyeztetési eljárás, illetve a választott bírósági eljárás
lezárultáig meghosszabbodik.
(8)	A (1)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy - ha azt
jogszabály nem zárja ki - eredeti példány hiányában a jogszabályban előírt módon,
elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat
eredeti példánya - ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem
rendelkezik - nem kérhető.
(9)	Ha az adózó a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva,
elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus
hozzáférést, letöltést biztosítani.
X.	Fejezet
Az adatszolgáltatás szabályai
79.	§ [Adatszolgáltatás kötelező tartalma]
Az e törvényben vagy jogszabályban az adóhatósághoz adatszolgáltatásra kötelezett személy
adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a természetes személy adóazonosító számát.
80.	§ [Általános adatszolgáltatási határidő]
Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az
adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy
adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt - eltérő rendelkezés hiányában - az engedély
kiadását, a határozat (végzés) véglegessé válását, illetve az adókötelezettséget érintő esemény
bekövetkeztét követő tizenöt napon belül kell teljesíteni.
81.	§ [Adóhatósági adatigénylés személyi adat- és lakcímnyilvántartásból]
Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes
személyazonosító adattal, lakcímmel vagy kapcsolati kódon igényelhet.
82.	§ [Adatszolgáltatás a föld bérbeadásáról származó jövedelemről]
A kifizető a föld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az
adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt
haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott
földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése
szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell
tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az
adatszolgáltatást a kifizető papíralapú adathordozón az adóévet követő év március 31. napjáig
teljesíti.
83.	§ [Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása]
(1)	Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan
tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing
alapján a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően
42
haladéktalanul adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az illetékkiszabáshoz
szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan
értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a
föld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás,
ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó
(átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés
szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre
tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő -
valamennyi ingatlan adatáról.
(2)	Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére évente egy
alkalommal - kizárólag az építményadó, a telekadó, a természetes személy kommunális
adója, a települési adó bevezetése, továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából -,
térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés beérkezését követő
harminc munkanapon belül adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóság illetékességi
területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés szerinti
év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell jelölni a kért adatok
felhasználásnak célját. A kapott adatok kizárólag a megjelölt célra használhatóak fel. Ha az
önkormányzat adóbevezetés céljából kért adatot, de az adó bevezetéséről szóló önkormányzati
rendeletet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig nem léptette hatályba, akkor az
adatszolgáltatásért egyébként járó díjat a megkeresést követő év január 31. napjáig meg kell
fizetnie. Az adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetékességi területén lévő, az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén
a)	az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, az ingatlanról nyilvántartott
valamennyi adatot (így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát és terület nagyságát),
b)	az ingatlan tulajdonosát és természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos
természetes személy azonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, jogi személy tulajdonos
esetén a tulajdonos nevét, székhelyét és értesítési címét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok
tulajdoni hányadát,
c)	az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett valamennyi jogot, ideértve azok jogosultjait,
több jogosult esetén a jogosultak jogosultsági hányadát, a természetes személy jogosult esetén
a jogosult azonosító adatait, lakcímét, jogi személy jogosult esetén székhelyét és értesítési
címét,
d)	a tulajdonjog, használati jog, vagyonkezelői jog átruházására irányuló szerződés
esetén a szerződés, jog alapítása esetén a jogalapításról szóló szerződés, nyilatkozat széljegyre
vételét, a széljegyzés napját, a szerző felet, természetes személy szerző fél esetén a szerző fél
azonosító adatait, lakcímét, jogi személy szerző fél esetén a jogosult székhelyét, értesítési
címét, több szerző fél esetén a szerző felek által megszerzett tulajdoni, jogosultsági hányadot,
és
e)	a telekalakítási vagy építési tilalom elrendelésének tényét, a tény bejegyzésének
napját.
84.	§ [A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása]
(1)	A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a cégjegyzékbe bejelentett
pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a pénzforgalmi számla megnyitását és
megszüntetését annak időpontját követő hó tizenötödik napjáig a pénzforgalmi jelzőszám
feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal.
43
(2)	Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetve intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a
megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni - az adózó
adóazonosító számának feltüntetésével - a változástól számított tizenöt napon belül az állami
adó- és vámhatóságnál.
85.	§ [Befektetési szolgáltató adatszolgáltatás]
A befektetési szolgáltató az adóévet követő év január 31. napjáig elektronikus úton adatot
szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az olyan ügyletben részt vevő személyek - ha
egyikük, vagy mindegyikük természetes személy - azonosító adatairól, adóazonosító
számáról, amely ügyletben az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti)
számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír, értékpapír-letéti számlára értékpapír
áthelyezésére kapott megbízást teljesített. Az adatszolgáltatás tartalmazza továbbá az
áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy
arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt.
86.	§ [Építésügyi hatósági adatszolgáltatás]
(1)	Az építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági
bizonyítvány egy példányát haladéktalanul megküldi az illetékes önkormányzati
adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően, a használatbavételi engedélyhez kötött építmények esetében
az építésügyi hatóság az általa kiadott véglegessé vált használatbavételi, illetve véglegessé
vált fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának
megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése
szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz.
87.	§ [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása]
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei
állapotnak megfelelő adatokat január 31. napjáig közli a gépjárműadó kivetésére illetékes
települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati, illetve a Margitsziget
tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatósággal a következő tartalommal:
a)	a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű
saját tömege és megengedett együttes tömege,
b)	a gépjármű - gépjárműadóról szóló törvény szerinti - tulajdonosának neve, lakcíme,
illetve székhelye vagy telephelye, természetes személy adózó esetén természetes azonosító
adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,
c)	gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja,
valamint a kivonás oka,
d)	a tulajdonváltozás időpontj a,
e)	a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,
f)	a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 3. és 7. pontja szerinti
gépjármű teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lőerőben meghatározva), gyártási éve,
g)	a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének
(útkímélő tengely) tényét.
(2)	A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a járműnyilvántartásból, valamint a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásból
44
a)	minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő,
az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő
változásokat (pl. gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása,
teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),
b)	január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról
szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést,
c)	január 20. napjáig azon tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének
időpontját, akit, amelyet a közlekedési igazgatási hatóság a tárgyévet megelőző évben anélkül
tüntetett fel utólag tulajdonosként a járműnyilvántartásban, hogy bejelentési kötelezettségének
eleget tett volna, feltéve, hogy tulajdonjoga valamely naptári év első napján fennállt (a
továbbiakban e tulajdonos: köztes tulajdonos)
az (1) bekezdés szerinti adattartalommal közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési
önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati, illetve a Margitsziget tekintetében a
Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatósággal.
(3)	Az első fokon eljáró közlekedési igazgatási hatóság által a jármű tulajdonjogának,
üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására irányuló eljárás során
a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben rögzített, az adózó
által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló
készpénz-átutalási megbízás azonosító számát, gyártójának kódját, valamint a befizetett
illeték összegét a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján, továbbá a közúti
közlekedési nyilvántartást vezető szerv a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
törvényben szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke
teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat (a jármű fajtáját, gyártmányát, típusát,
kategóriáját, forgalmi rendszámát, hengerűrtartalmát, kamratérfogatát, teljesítményét,
össztömegét, gyártási évét, a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja azonosító
adatait, lakcímét, székhelyét, adóazonosító számát) elektronikus úton továbbítja az állami
adó- és vámhatóságnak.
88.	§ [Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról]
A járási hivatal, valamint az állami adó- és vámhatóság minden hónap tizenötödik napjáig az
előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően adatokat szolgáltat az „E” és „P”
betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásáról a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint
illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét,
anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját
és rendszámát.
89.	§ [A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv
adatszolgáltatása]
(1)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv
a)	minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak
megfelelően az állami adó- és vámhatóság részére,
b)	az önkormányzati adóhatóság kérésére minden év január tizenötödik napjáig az előző
év utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság részére
elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek elektronikus
azonosítási szolgáltatás, illetve tárhely azonosítóját, akik elektronikus azonosítási
szolgáltatást, illetve tárhelyet hoztak létre vagy szüntettek meg, továbbá az elektronikus
azonosítási szolgáltatás, illetve tárhely létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság
45
a)	az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,
b)	az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózót érintő eljárásában,
c)	az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz, és
d)	joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez
használhatja fel.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság az adózó 37. § szerinti
nyilvántartásból való törléséig, illetve az adózó képviselője esetében a képviseleti jog
megszűnéséig kezeli.
90.	§ [Adatszolgáltatás kötvénynyilvántartásból és közúti járműnyilvántartásból]
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv, a közúti
közlekedési nyilvántartási szerv a kötvénynyilvántartásból, illetve a közúti
járműnyilvántartásból a tárgyévet követő év január 31. napjáig a kötelező gépjárműfelelősség-
biztosítási jogviszony díj nemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító
értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az állami adó- és
vámhatóságnak - elektronikus úton - adatot szolgáltat a következő tartalommal:
a)	a biztosított (üzemben tartó) neve (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet megnevezése, továbbá cégjegyzékszáma, illetve nyilvántartási száma),
születési helye, születési ideje, anyja neve és lakcíme, illetve székhelye (fióktelepe),
b)	a gépjármű hatósági jelzése (rendszáma) és alvázszáma,
c)	a kockázatviselés kezdetének, megszűnésének időpontja,
d)	a gépjármű forgalomból való kivonásának időpontj a.
91.	§ [Az állami foglalkoztatási szerv adatszolgáltatása]
Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton az állami adó- és vámhatósághoz az adóévet
követő január harmincegyedikéig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól,
adóazonosító jeléről, akiknél az álláskeresési ellátás folyósítását az ellátásra való
jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatt szüntették meg, és az adatok rendelkezésre
állása esetén e személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével, valamint a
folyósítás megszűnésének időpontjáról.
92.	§ [Adatszolgáltatás adókedvezményre jogosító igazolásokról]
(1)	Ha az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv olyan igazolást (bizonylatot) állít
ki, amelynek alapján a természetes személy adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére
jogosult, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás tartalmának közlésével adatot
szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január
harmincegyedikig elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv
illetékes állami adó- és vámhatóságához kell teljesíteni.
(2)	A tartósan álláskereső személyek után, illetve a gyermekgondozási díj, a
gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően
foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény
ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv a tárgyhónapban
kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig
elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adó- és vámhatóság részére.
93.	§ [Adatszolgáltatás költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható
igazolásokról]
Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás,
bizonylat benyújtását írja elő, az igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó
46
tizenötödik napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye
szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a
kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, az igazolásban feltüntetett
tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás kiállítása
megtagadható, ha a kérelmező nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a
támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás
igénybevételéhez használható fel.
94.	§ [Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása]
(1)	A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő
lejártát követő negyvenöt napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az
önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az
ötszázmillió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az
ezer m2-t elérő épülettel, illetve tízezer m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett
szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról
a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok
alapján.
(2)	A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az állami adó- és
vámhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező
személy önkormányzat illetékességi területén található földje haszonbérbeadásából származó
jövedelméről.
(3)	A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozás-
mentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló
törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.
(4)	A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza az adózó
a)	nevét,
b)	adóazonosító számát,
c)	azon helyi, illetve kisebbségi önkormányzat megnevezését, ahol az adózó tisztséget
tölt be.
(5)	A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított öt
napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.
95.	§ [A tankerületi központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása]
(1)	Az állami adó- és vámhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati
fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adó- és
vámhatósági feladatok ellátása céljából
a)	a tankerületi központ adatot szolgáltat a beolvadó intézmény nevének, adószámának
feltüntetésével azon települési önkormányzatok nevéről és adószámáról, amelyek a
köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba
vételéről szóló törvény szerint intézményt működtetnek, a működtetés kezdetének napja
megjelölésével, és
b)	azon települési önkormányzat, amely az a) pont szerinti intézményt nem maga
működteti, a működtetett intézmény nevének, adószámának feltüntetésével adatot szolgáltat
az intézményt működtető, jogutódnak tekintendő költségvetési szerv, gazdasági társaság
adószámáról, nevéről a működtetett intézmény működtetése kezdetének napja megjelölésével.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerint nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a
települési önkormányzat az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézményt maga működteti, az
47
állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás hiányában ennek
figyelembe vételével jár el.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik
napjáig kell teljesíteni. Az állami adó- és vámhatóság adószámla vezetéssel kapcsolatos
feladatai tekintetében - ideértve a kiutalások teljesítését is - a határidők az adatszolgáltatás
beérkezésétől számítandók, ha az adatszolgáltatás a határidő kezdetére egyébként okot
adójogszabályban rögzített körülmény bekövetkezését követően érkezett be.
(4)	Ha az (1) bekezdésben említett adatok tekintetében változás következik be, akkor a
változással érintett adatok vonatkozásában az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap
huszonötödik napjáig kell teljesíteni.
96.	§ [A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal
adatszolgáltatása]
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal a
tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat a fogyatékossági támogatásban
részesülő természetes személy azonosító adatairól, illetve az ellátás folyósításának
időszakáról.
97.	§ [Adatszolgáltatás hagyatéki eljárás esetén]
Ha az adóhatóság az elhunyt természetes személy adóügyével összefüggésben adóigazgatási
eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete
szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati
jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató
közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról
(név, cím). Az adóhatóság a jegyző által megküldött hozzátartozói adatokat nyilvántartásából
soron kívül törli, ha az eljárás eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást
az elhunyt terhére vagy javára. Az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató
közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz
szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az
örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki
eljárás megszüntetéséről.
98.	§ [Adatszolgáltatás tevékenység szüneteléséről]
(1)	A területi ügyvédi kamara, illetve a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi,
szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szünetelés
megszűnésének napjáról az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő természetes személyazonosító
adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hó tizenötödik napjáig adatot
szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő az illetékes állami adó- és vámhatóságához.
(2)	A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara a közjegyző szolgálata
szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szolgálat szünetelése megszűnésének napjáról a
közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat
szünetelésének kezdő napját, illetve a szolgálat szünetelése megszűnésének napját követő hó
tizenötödik napjáig adatot szolgáltat a közjegyző az illetékes állami adó- és vámhatóságához.
99.	§ [Adatszolgáltatás nyugellátás adóévi összegéről]
A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2)
bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere
teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más
tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről
48
az adóévet követő év január harmincegyedikéig az adózó azonosításához rendelkezésre álló
adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
100.	§ [Mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv adatszolgáltatása]
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóévet követő év január 31. napjáig
adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az általa kifizetett támogatás jogcíméről,
összegéről a természetes személy nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével.
101.	§ [Adatszolgáltatás jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez]
Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére a jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez a
nyilvántartásában szereplő adatok közül adatot szolgáltat
a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a föld helyrajzi száma alapján a
föld megműveléséről,
b)	az erdészeti hatóság az erdő erdészeti azonosítója alapján az erdő nagyságáról, a használó
személyéről, az erdőfelújítási kötelezettség elvégzéséről,
c)	a vízügyi hatóság a halastó helyrajzi száma alapján a halastó nagyságáról, a használó
személyéről, a halgazdálkodási tevékenység végzéséről.
102.	§ [Élelmiszerlánc felügyeleti hatóság adatszolgáltatása]
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére adatot
szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, ha az az ellenőrzés lefolytatásához
szükséges.
103.	§ [Idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság
adatszolgáltatása]
Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság az állami adó-
és vámhatóság megkeresésére - az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához,
ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához - adatot szolgáltat a nyilvántartásában
szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek
kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére,
személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról.
104.	§ [Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás
adatszolgáltatása]
(1)	Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához,
lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a
pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok
iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus
rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési
vállalkozás részére, a megkeresést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a
befektetési vállalkozás elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott
formátumban köteles teljesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási
eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében nyolc nap, az ellenőrzési eljáráshoz
szükséges megkeresések tekintetében tizenöt nap.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás az elektronikus kapcsolattartáshoz
szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
49
(4)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság
által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság
az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz
tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell
látnia minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.
105.	§ [Telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó adatszolgáltatása]
Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön
letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes
kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás
nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus
kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése
érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a
megkeresést tizenöt napon belül teljesíti.
106.	§ [Adatszolgáltatás online pénztárgéppel és az adatszolgáltatás minőségét biztosító
követelmények]
(1)	Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta
kibocsátására az a pénztárgép felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban
meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint
helyeztek üzembe.
(2)	A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3)	Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az
állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.
(4)	Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a)	az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgéptípus megnevezését,
engedélyszámát és az engedély kiállításának dátumát, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b)	a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának
dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett pénztárgéptípus megnevezését, valamint
a forgalmazó nevét és címét,
c)	a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási
engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,
d)	a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és
címét, a pénztárgéptípusát, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a
forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(5)	Pénztárgép szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi
igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.
(6)	Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek - állami
adó- és vámhatóság által vezetett - nyilvántartásában szerepel.
(7)	Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adó- és vámhatóságnál az az egyéni
vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,
a)	akinek vagy amelynek nincs száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az
állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva
50
(a továbbiakban: nettó módon számítva) a tízmillió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó
módon számítva 1 millió forintot meghaladó tartozása,
b)	aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
c)	aki vagy amely e tevékenységét az állami adó- és vámhatóság felé szabályszerűen
bejelentette.
(8)	Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz
alkalmazásában.
(9)	A műszerészi igazolvány a pénztárgépek szervizelésére jogosító, az állami adó- és
vámhatóság által kiállított igazolvány.
(10)	A műszerészi igazolvány
a)	szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem
álló, és
b)	nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy egyéni vállalkozó szervizként
nyilvántartott
személy (műszerész) részére állítható ki, aki nem áll a kérelmezőn kívül más szerviz
alkalmazásában.
(11)	A műszerész igazolványra vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.
(12)	A műszerész igazolvány az állami adó- és vámhatóság tulajdona.
(13)	A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos,
jogszabályban meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt
követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(14)	A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során - ha az elektronikus hírközlő
hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel - az állami adó- és vámhatóság
kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az
elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
(15)	Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy
(13)	bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi
elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel történő
visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet az
állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép megfelel a
jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző
vizsgálat), átadja az online pénztárgépet engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka
alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak
megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel
is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával
teljesíti.
(16)	A (15) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a pénztárgép, működésének
jogszabályban meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az
állami adó- és vámhatóság pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás
másként nem tisztázható.
(17)	Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép a
jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az
51
adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra
kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az online pénztárgépet engedélyező hatóság
határozattal előírja a pénztárgépet engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott
pénztárgépet az engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adó- és vámhatóságot
értesíti.
(18)	Az állami adó- és vámhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a
nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi
igazolványok, plombanyomók adatait.
107.	§ [Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés
adatszolgáltatása]
(1)	Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a
továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a jogszabályban meghatározott
adattartalommal - automataberendezésenként - az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus
úton bejelenteni:
a)	az üzemeltetés megkezdését, legkésőbb az üzemeltetés megkezdését megelőző napon,
b)	az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés
megkezdésének, illetve befejezésének napján,
c)	az üzemeltetés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,
d)	az üzemeltetésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését,
legkésőbb az üzemeltetés megszűnésének napján,
e)	haladéktalanul, a jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely
változást.
(2)	Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell
ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt
végez. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami
adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e
törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben
meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog
elévülési idején belül.
(3)	Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és
rendszer útján felügyeli.
(4)	A (2) és (3) bekezdés végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének
szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató az adatok
rögzítésének és az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának technikai
lebonyolítását végzi az AFE automataberendezésbe történő beszerelésével, és az
automataberendezés működése során történő folyamatos működtetésével. A felügyeleti
szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles.
(5)	A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A
felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.
(6)	A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a mérésügyi feladatkörében
eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.
(7)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek
folyamatos biztosítása érdekében a Kormány rendeletében ideiglenes jelleggel - legfeljebb 2
52
éves időtartamban - menedékes felügyeleti szolgáltatót jelölhet ki a jogszabály szerinti
felügyeleti szolgáltatói feladatok ellátására, ha az engedélyező hatóság arról tájékoztatja, hogy
a felügyeleti szolgáltatói engedély kiadására nem került sor.
(8)	Menedékes felügyeleti szolgáltatóként olyan személy vagy szervezet jelölhető ki, amely
a)	rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal,
b)	folyamatosan rendelkezik magyarországi székhelyű, vagy az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államban letelepedett biztosítónál legalább egymilliárd
forint összegű felelősségbiztosítással,
c)	informatikai rendszere érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik a logikai, fizikai és
adminisztratív védelmi intézkedéseinek, valamint jogszabályban foglalt informatikai
követelményeknek való megfelelőségéről, amelyet arra feljogosított független tanúsító
szervezet adott ki,
d)	valamennyi kétezer fő lakosságszám feletti településen a felügyeleti szolgáltatói
szerződésekkel kapcsolatos ügyintézési tevékenység ellátása érdekében ügyintézésre alkalmas
ügyfélszolgálatot működtet,
e)	teljesíti a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó - jogszabályban meghatározott - hardver
követelményeket, és
f)	az a)-e) pontban meghatározott feltételek fennállását az engedélyező hatóság felé legalább
teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.
(9)	Ha a kijelölés időtartama alatt a menedékes felügyeleti szolgáltató kérelmére az
engedélyező hatóság a menedékes felügyeleti szolgáltató részére felügyeleti szolgáltatói
engedélyt ad ki, erről a körülményről az engedélyező hatóság az engedély kiadásával
egyidejűleg tájékoztatja a Kormányt.
(10)	A Kormány a (9) bekezdés szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul gondoskodik a
menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölő kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.
(11)	A menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségét nem érinti, ha az engedélyező hatóság
más - menedékes felügyeleti szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet - részére
felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki.
(12)	A menedékes felügyeleti szolgáltatóra - e törvényben valamint e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel - a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A menedékes felügyeleti szolgáltatót megilletik
mindazon jogok, amelyek jogszabály alapján a felügyeleti szolgáltatót megilletik.
(13)	A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatásához
szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az
engedélyező hatóságot.
(14)	Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a)	az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét,
b)	a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, az engedély
visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, valamint a visszavonással érintett AFE-k
megnevezését,
c)	a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély
számát és az érvénytelenné válás időpontját,
d)	a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét
és címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját.
(15)	A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
53
(16)	Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az e törvény
végrehajtására kiadott rendelet szerinti informatikai és biztonsági követelményeknek
megfelel.
(17)	A (4) bekezdés szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás
nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. A felügyeleti
szolgáltatási szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet
tartalmazza.
(18)	A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti
szolgáltatónak bejelentette az automataberendezés üzemeltetésének harminc napot meghaladó
szünetelését.
(19)	Az AFE jogszerű működéséért és a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért a
felügyeleti szolgáltató a felelős.
(20)	Az automataberendezések üzemeltetésével és az AFE-val kapcsolatos, az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség
fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság
ellenőrzi.
(21)	Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy
(20)	bekezdés szerinti ellenőrzése során talált automataberendezést, illetve AFE-t vizsgálat
céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, ha az
automataberendezéssel, illetve AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás
másként nem tisztázható. A bevont automataberendezést, illetve AFE berendezést az állami
adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy az automataberendezés, illetve AFE
megfelel az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott műszaki
követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja az engedélyező hatóság
részére.
(22)	A (21) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az AFE működésének az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő
felügyelete során az állami adó- és vámhatóság AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és
a tényállás másként nem tisztázható.
(23)	Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az AFE az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez
befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki,
vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság
határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott AFE-t az
engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.
108.	§ [Online pénztárgép és automataberendezés adatszolgáltatásához kapcsolódó
hatósági ár]
(1)	A hatósági ár
a)	az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása
esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e
törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,
b)	az online pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó szolgáltatások esetén az e
törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,
c)	az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti
szolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
legmagasabb ár.
54
(2)	A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó
előírásokkal.
(3)	A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter
hivatalból állapítja meg.
(4)	A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A
hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A
hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.
(5)	A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó
ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az
elvonásokra és a támogatásokra is.
(6)	A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az
irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban
állapodtak meg.
(7)	A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a
megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
(8)	A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése
esetén a szerződést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.
(9)	A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési
Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti
Média és Hírközlési Hatóság határozattal
a)	megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a
vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint
b)	kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért
többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek
személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,
c)	bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval
szemben.
(10)	A (9) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért
anyagi előny. A bírság nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny
kétszeresét.
(11)	A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (9) bekezdésben szabályozott eljárására az
általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12)	E § alkalmazásában hatósági ár
a)	az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi
kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított,
b)	az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések
adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.
(13)	E § alkalmazásában üzemeltető
a)	a jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett,
b)	a jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját
döntése alapján használó, vagy
c)	az automataberendezést jogszabály szerint üzemeltető.
55
109.	§ [Soron kívüli adatszolgáltatás]
A jogutód nélkül megszűnő adózó, illetve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő
természetes személy, ha e tevékenységét megszünteti, vagy hatósági engedélyét véglegesen
visszavonják, az e törvényben, illetve adótörvényben vagy költségvetési támogatást
megállapító jogszabályban megállapított adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású
adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.
110.	§ [Kivételes adatszolgáltatás]
Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetgazdaság aktuális állapotának, illetve az azt
befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a tízezer legnagyobb
adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti gazdasági
tevékenységének olyan adatairól, amelyek a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból
megállapíthatók és adókötelezettségeivel összefüggésben állnak.
111.	§ [A hallgatói hitelhez kapcsolódó adatszolgáltatás]
(1)	A hallgatói hitelt igénylő magánszemély nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
valamint adóazonosító jelét a Diákhitel Központ Zrt. és az állami adó- és vámhatóság a
hitelszerződés hatályba lépését megelőzően elektronikus úton egyezteti. Amennyiben az
adóazonosító jel a két nyilvántartásban eltér egymástól, a helyes adóazonosító jelet az állami
adó- és vámhatóság megküldi a Diákhitel Központ Zrt.-nek.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év október harmincegyedikéig a fizetésre
kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó megkeresésre a Diákhitel Központ Zrt.-nek
elektronikusan vagy elektronikus adathordozón adatot szolgáltat a hallgatói hitel törlesztésére
kötelezett természetes személynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját
képező jövedelméről.
(3)	Ha a törlesztésre kötelezett természetes személynek a megkeresésben közölt és az állami
adó- és vámhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van, az adatokat a Diákhitel
Központ Zrt. és az állami adó- és vámhatóság elektronikusan vagy elektronikus adathordozó
útján egyezteti. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a természetes személlyel a Diákhitel
Központ Zrt. tisztázza az adateltérés okát.
112.	§ [Adatszolgáltatás az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a
visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokról]
Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a
visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó
nyilvántartásából kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.
XI.	Fejezet
Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek
113.	§ [Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó
kötelezettségek]
(1)	Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel
végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag
érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.
(2)	Az (1) bekezdést alkalmazni kell az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet
által kockázatosnak minősített termékre vonatkozóan, e törvény végrehajtására kiadott
56
miniszteri rendeletben meghatározott esetben akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel
fuvarozzák, amely nem útdíjköteles.
(3)	Az adózó a (2) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor, ha az (1) bekezdés szerinti
tevékenységét e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak
minősített termékkel végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben
meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(4)	Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett - az e törvény végrehajtására kiadott
miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első
belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő
kockázatos termékkel történő termékértékesítés esetén - az első bejelentés alkalmával és az
első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első
tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül
legalább tíz bejelentést nem tett.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására
kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása
érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név,
adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására
kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
(6)	Az adózó (5) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a
bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés
alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e
törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is
megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak az (5) bekezdés hatálya alá, azonban az
ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha az
(5)	bekezdés hatálya alá tartoznának.
(7)	Az (1)-(3) és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kötelezettséggel és az az alóli
mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet
határozza meg.
(8)	Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER
elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.
(10)	A (8) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig
teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó
meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó
jogosultságukat.
(11)	E §, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak
minősített termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa tekintetében az e törvény
végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.
(12)	E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki vagy amely a tárgyévben és az azt
megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, és
a)	ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be - ideértve az
alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett e
törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be -, vagy
b)	az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.
(13)	A (12) bekezdés alkalmazása során a jogelőd az (1)-(2) és az (5) bekezdés alapján tett
bejelentéseit is figyelembe kell venni.
57
XII.	Fejezet
Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai
114.	§ [Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség]
(1)	A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes
személynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla
nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében
kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi
számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell
megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon
pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.
(2)	A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök
kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi
számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
(3)	Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más,
pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött
szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános
forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként,
szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet
készpénzfizetést.
(4)	Azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására
kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére
teljesít, a (3) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek
kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem
rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.
XIII.	Fejezet
Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok
115.	§ [Értelmező rendelkezések]
E Fejezet alkalmazásában
a)	teljesítési hely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyet az Áfa tv. szerint nem adóalany
részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatás teljesítési helyének kell tekinteni.
b)	HEA bevallás: a különös szabályozás szerint fizetendő hozzáadottérték-adó (a
továbbiakban: HEA) összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás.
116.	§ [Különös szabályozás]
(1)	Az az Áfa tv. szerint belföldön letelepedett, de a teljesítési hely szerinti tagállamban nem
letelepedett, valamint az Európai Unió területén nem letelepedett adóalany (e Fejezet
alkalmazásában a továbbiakban: adózó), aki (amely) nem adóalany részére távolról is
nyújtható szolgáltatást nyújt, e szolgáltatása utáni HEA fizetési és bevallási kötelezettségének
választása szerint az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget. Az adózó e választása esetén
e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, valamint az Európai Unió
általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a
továbbiakban: különös szabályozás).
(2)	Ha az adózó a különös szabályozás alkalmazását választja, azt köteles alkalmazni minden
olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, ahol nem telepedett le.
58
117. § [Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége]
Az adózó az azonosítószám megállapítása céljából a távolról is nyújtható szolgáltatási
tevékenységének az Európai Unió bármely tagállamában történő megkezdését megelőzően az
állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a)	a vállalkozás nevét, cégneve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b)	a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját)
c)	a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,
d)	az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,
e)	az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,
f)	a BIC kódot
g)	az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét,
telefonszámát,
h)	nyilatkozatot arról, hogy az Európai Unió más tagállamának HEA-nyilvántartásában
nem szerepel,
i)	a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.
(2)	Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást -
elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen
változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó
tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös
szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásba veszi az
Európai Unió területén nem letelepedett adózók között, és azonosító számmal látja el,
amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.
(4)	Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi
adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság törli a bejelentkezett és azonosító szám alapján
nyilvántartásba vett, az Európai Unió területén nem letelepedett adózók közül azt:
a)	aki a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,
b)	akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás-
nyújtási tevékenysége befejeződött,
c)	az adózót, ha az nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó
feltételeknek,
d)	aki rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó
előírásokat.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó
nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási
adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok
alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig
nyilvántartja.
59
(7)	A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést
követően is a HEA-bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a
bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség.
118.	§ [Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó bevallási kötelezettsége]
(1)	Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HEA-
bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá
tartozó szolgáltatást - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre
a bevallás vonatkozik.
(2)	A HEA-bevallás tartalmazza:
a)	az azonosító számot,
b)	az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HEA
nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében,
amelyben HEA fizetendő,
c)	a vonatkozó HEA - adómértékek szerint lebontott - telj es összegét,
d)	az alkalmazandó HEA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben a HEA fizetendő,
e)	a fizetendő hEa teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben a HEA fizetendő.
(3)	A HEA-bevallást euróban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján
érvényes, az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási
árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő
közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
(4)	A HEA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt
határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett euróbankszámlára euróban,
átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HEA-bevallásra. Bármely,
az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves,
beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.
119.	§ [Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó nyilvántartási kötelezettsége]
Az adózó a 77. §-ban megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz
eleget, hogy a teljesítési hely adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó
a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a
távolról is nyújtható szolgáltatás Áfa tv. szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári
év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
120.	§ [A belföldön letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége]
(1)	Az adózó a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adó-
és vámhatósághoz bejelenti:
a)	a vállalkozás nevét, cégneve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b)	a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c)	az Európai Unió másik tagállamban található állandó telephely(ek) teljes postai
címét,
d)	a belföldi adóazonosító számát,
60
e)	az adózó székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely az Európai Unió
területén kívül található,
f)	az IBAN bankszámlaszámot,
g)	a BIC kódot,
h)	az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó)
nevét, telefonszámát,
i)	az adózó állandó telephelye szerinti az Európai Unió más tagállamában megállapított
HÉA azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,
j) az Európai Unió más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HéA
azonosító számot, ahol az adózó nem telepedett le,
k) a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.
(2)	Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást -
elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen
változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó
tevékenység megszűntetése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös
szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adózót a különös szabályozás
hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, amelyről elektronikus úton
értesíti az adózót.
(4)	Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, e különös
szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus azonosítását követően
elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(5)	A bejelentkezés kivételével az adókötelezettség e fejezet alapján történő teljesítése során
egyebekben az adóügyek állami adó- és vámhatóság előtt történő elektronikus intézésének
szabályairól jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság kizárja a különös szabályozás alkalmazhatóságából
a)	az adózót, ha különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,
b)	azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás-
nyújtási tevékenysége befejeződött,
c)	az adózót, ha nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó
feltételeknek, és
d)	az adózót, ha rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására
vonatkozó előírásokat.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó
nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási
adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok
alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított öt évig
nyilvántartja.
(8)	A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést
követően is a bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az
alapbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség.
61
121.	§ [A belföldön letelepedett adózó bevallási kötelezettsége]
(1)	Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HEA-
bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá
tartozó szolgáltatásokat - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül,
amelyre a bevallás vonatkozik.
(2)	A HEA-bevallás tartalmazza:
a)	az azonosítószámot,
b)	az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HEA
nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében,
amelyben HEA fizetendő,
c)	a vonatkozó HEA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
d)	az alkalmazandó HEA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben HEA fizetendő,
e)	a fizetendő hEa teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben HEA fizetendő.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha az adózó az Európai Unió másik
tagállamában egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan távolról is
nyújtható szolgáltatást nyújt, a bevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti
bontásban - a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások teljes összegét minden
olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adózó állandó telephellyel rendelkezik, és az
egyéni HEA-azonosító számát vagy e telephely adó-nyilvántartási számát.
(4)	A HEA-bevallást euróban kell elkészíteni az adómegállapítási időszak utolsó napján
érvényes az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási
árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi
napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
(5)	A HEA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt
határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett euró-bankszámlára euróban,
átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HEA-bevallásra. Bármely,
az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves,
beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.
122.	§ [Belföldön letelepedett adózó nyilvántartási kötelezettsége]
Az adózó a 77. §-ban megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz
eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is
lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre
bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás Áfa tv. szerinti teljesítési
időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
HARMADIK RÉSZ
Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás
123.	§ [Az adatkezelés szabályai]
(1)	Az adóhatóság jogosult az adózó és az eljárás egyéb résztvevője természetes
személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes
adatok, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - a tényállás tisztázásához
elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre
62
induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához
szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást
adott.
(2)	Az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban:
védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a
személyes adatok védelme biztosított legyen.
(3)	Az adóhatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott
módon és körben - megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek,
illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
124.	§ [Adatnyilvántartás]
(1)	Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi az
adóvégrehajtáshoz való jog elévüléséig, kivéve a nyugdíjellátás megállapításhoz szükséges
adatokat, amelyeket legfeljebb az adat nyilvántartásba vételétől számított ötven évig. Az
adóhatóság a természetes személy adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével
és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és
ellenőrizhet.
(2)	Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói
nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett
személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság
megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez,
végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a
tényállás tisztázásához használhatja fel.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a
cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az
építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles
nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(4)	Az adóhatóság nyilvántartja az adózó nevében eljáró állandó meghatalmazott, megbízott
természetes személy adóazonosító jelét a meghatalmazás időtartalma alatt a meghatalmazás
alapján eljáró személyek beazonosíthatósága, eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége
érdekében.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben
folytatott beszélgetést elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó
megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog
elévüléséig, illetve a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy
képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött
telefonbeszélgetéseit meghallgathatja, valamint azokról másolatot kérhet.
(6)	Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási
feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú jogi
személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg kivéve, ha e
korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a
közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős
miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről
szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.
125.	§ [Közhiteles adóhatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok]
(1)	Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást
vezet, ha
a)	a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az
adózó jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy
63
b)	a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására,
bizonyítására szolgál.
(2)	Az adóhatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül.
(3)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az adóhatósági nyilvántartás közhitelessége alapján
az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adóhatósági
nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig az
adóhatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az
adóhatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.
(4)	Az adóhatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a
határozatra vonatkozó - a döntés tartalma, véglegessége, kijavítása, kiegészítése és saját
kézbesítő útján történő kézbesítése tárgyában irányadó - rendelkezéseket nem kell
alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé válik.
(5)	Az adózó jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik,
amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az adózóval
közölték.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság, illetve a 42. § (2)-(4) bekezdésében, a 44. §-ban, a 128. §-
ban, a 260. §-ban, a 263. §-266. §-ban és az 1. melléklet 1., 3., 14., 24. pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, illetve a 37. § (1)
bekezdésében, a 71. § (1) bekezdésében, a 106. §-ban, a 260. §-ban foglalt nyilvántartás
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. E nyilvántartások azon adat kivételével
minősülnek közhitelesnek, amely adatokat jogszabály más nyilvántartás részeként
közhitelesnek minősít.
126.	§ [A hatósági bizonyítvány, igazolvány]
(1)	A hatósági bizonyítvány és igazolvány határozatnak minősül.
(2)	Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az adózó kérelmére adat
igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
(3)	Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak,
szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az adózó a hatósági bizonyítványt
felhasználta vagy fel kívánta használni.
(4)	Ha az adózó valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság
nyilvántartásában nem szerepel, az adóhatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.
127.	§ [Adótitok]
(1)	Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más
irat.
(2)	Adótitoknak minősül különösen
a)	az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás,
b)	az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy
c)	az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás
esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett
adómentesség, adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó
vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott
támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.
(3)	Az, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az
adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, jogszabályon
alapuló egyéb feladatellátás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival
összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az
64
adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény
tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(4)	A (3) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás
vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen
személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a nyilvános
cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető
adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható
kapcsolatba.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a bíróság
által nyilvántartandó jogi személy jogszabályban meghatározott adata, a bírósági nyilvántartás
nyilvános adata, valamint a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bírósági
nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával
(adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak
a)	a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett
adókedvezmény, jóváírás,
b)	a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás, és
c)	a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg
összesített mértéke.
(8)	Nem minősül adótitoknak a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében
a (2) bekezdés szerinti
a)	adómentesség, adókedvezmény, jóváírás,
b)	támogatás, és
c)	felajánlott adó vagy adóelőleg
adóévben összesített mértéke.
128.	§ [Adótitok alapos okkal történő felhasználása]
(1)	Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
a)	adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás
megindítását, lefolytatását, az Európai Unió intézményeinek megkeresésre történő
tájékoztatását vagy a (2) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,
b)	törvény előírja vagy megengedi,
c)	az érintett hozzájárul,
d)	a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére,
telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő
adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben
meghatározott feladata ellátásához van szüksége,
e)	az adóvégrehajtás során végrehajtási joggal vagy jelzálogjoggal terhelt ingatlan
tulajdonosának az ingatlanra az adóhatóság által bejegyeztetett jogok alapját képező tartozás
fennálló összegéről, valamint a tehermentesítés módjáról szóló, továbbá ha az adótartozást
egyoldalú nyilatkozattal átvállalni jogosult személy tájékoztatását szolgálja.
(2)	Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó
szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a
feldolgozás során biztosítják és - ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény másként nem
rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik. Az átadott adatok
kezelése a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezései szerint történik.
129.	§ [Cáfolat közzététele]
Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot
megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy a közigazgatás munkájába vetett
65
bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára. Az
adózó által adózásával összefüggésben tett nyilvános nyilatkozata a nyilatkozattal érintett
tárgyban az adóhatóság általi cáfolat szempontjából adótitok alóli felmentésnek minősül.
130.	§ [Adótartozással rendelkező adózók adatainak önkormányzati adóhatósági
közzététele]
(1)	Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában az egyszázezer
forintot - természetes személyek esetében az ötvenezer forintot - elérő, kilencven napon
keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét,
székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos
módon közzéteheti.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az olyan
adótartozás, amely végleges másodfokú adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a
határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett,
a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az
adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló
határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását
követő naptól, az adóhatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában
tekinthető fennálló adótartozásnak.
131.	§ [Az adóhatóság adatszolgáltatása]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat megkeresésre tizenöt napon belül
a)	a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs
hatóság és az egészségbiztosítási szerv, a Magyar Államkincstár, az állami foglalkoztatási
szerv, a munkaügyi hatóság, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság részére az
adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás
megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése
érdekében, idegenrendészeti feladatai ellátásához, továbbá
b)	az állami foglalkoztatási szerv részére, ha statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében
szükséges.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és
járulékbevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által benyújtott, a havi adó- és
járulék bevallásban szereplő adatok közül
a)	a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz, valamint a nyugdíjfolyósító szerv
által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálatához szükséges adatokat a központi
nyugdíjbiztosítási szerv részére;
b)	az egészségbiztosítási ellátások, valamint a rehabilitációs hatóság által folyósított
ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosítási szerv, és a
rehabilitációs hatóság részére;
c)	az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások
megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére,
a munkaügyi ellenőrzés elősegítéséhez és a munkajogviszonyok jogszerűségének
ellenőrzéséhez szükséges adatokat a munkaügyi hatóság részére.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást
elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton hivatalból
átadja a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott
bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó
adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.
66
(4)	Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a
nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék
bevallásban szereplő nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban,
szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban
részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített
jövedelmi adatokat - ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló
személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédelemről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy
(2)	bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára
figyelemmel kifizetett juttatásait - ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes
személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában
meghatározott éves keretösszeget.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus
úton hivatalból átadja az Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó által az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját
és összegét a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység
megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról,
az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a
közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az
egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, ha a természetes személyre
vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az
egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése
szerinti kötelezettet is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt
(bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak
minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes
gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi
XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat a
munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából.
(8)	Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési
támogatások kedvezményezettjének nevére vagy megnevezésére, lakóhelyére vagy
székhelyére, valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és
meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat
a)	a köztartozás összegének a költségvetési támogatásból való levonása céljából a
kincstár és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére,
b)	a költségvetési támogatásnak a köztartozás megfizetéséig történő visszatartása céljából
az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő
szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásért
felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.
(9)	Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hó
utolsó napjáig hivatalból átadja a szociális szövetkezet által benyújtott, havi adó- és járulék
bevallásban szereplő adatok közül az egészségügyi szolgáltatási járulékkülönbözet összegére
vonatkozó - negyedéves - adatokat a különbözetet az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő
67
Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére, az Egészségbiztosítási Alap részére megtérítendő
járulékkülönbözet összegének meghatározása érdekében.
(10)	Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az AFE beszerzéséhez
nyújtandó támogatás kezelő szervét arról, hogy az AFE üzembe helyezési folyamata sikeresen
befejeződött.
(11)	Az adóhatóság jogosult más adóhatóságot tájékoztatni a hatáskörébe tartozó, adóval
kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról,
ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását,
illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. Az adóhatóság
tájékoztatja a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami
pénzalap kezelőjét az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggő
adatról, tényről, körülményről vagy iratról. Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a
központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan
véglegessé vált döntésről, amelyek alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló
adatok, illetve a támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető
vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló
körülményeket tárt fel. Az adóhatóság megkeresés alapján tájékoztatja az állami
foglalkoztatási szervet arról, hogy a természetes személynek az álláskeresési ellátás mellett
van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben
meghatározott mértéket. A tájékoztatás joga - a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével
összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges mértékben - megilleti a kutatás-fejlesztési
tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is.
(12)	Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez a vállalkozási
tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, és változásbejelentése alapján nyilvántartott
adatokra vonatkozó adatokat igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól. Az adóhatóság a
tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről,
iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy
valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.
(13)	Az örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki
ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást
kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy
túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának
napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.
(14)	Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
a)	a bíróságot;
b)	a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása
érdekében szükséges;
c)	a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a
törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
d)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott
feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében;
e)	az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai
Csalásellenes Hivatalt, az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért
felelős szervezetet, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha a
tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
68
f)	az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata
ellátásához szükséges;
g)	a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló
törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
h)	a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a
tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének
megállapításához szükséges;
i)	a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és
nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben,
valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve
annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a
köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben;
továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlés okát, amennyiben a törlésre
köztartozás fennállása miatt került sor;
j) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének
ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek nyilvántartásával
összefüggésben;
k) a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata
ellátásához szükséges;
l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online
pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a
pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban
előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata
ellátásához szükséges.
(15)	Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó
hatóságát az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése
és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás
megindítása vagy lefolytatása céljából.
(16)	Az állami adó- és vámhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján
az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok
átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló
kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak
megküldi, illetve az Európai Bizottság rendelkezésre bocsátja.
(17)	A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről
rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának
a természetes személyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam
adóztatási jogának biztosítása, illetve a kettős adóztatás elkerülése érdekében az
azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetve a
tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket
nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára
lehetővé teszik.
(18)	Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi
információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva
69
vagy a külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - az
adótitoknak minősülő adatot az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából (az arra a célra
kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli megkeresés útján
kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.
(19)	Ha az állami adó- és vámhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a
foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a véglegessé vált határozata egy példányának
megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az
adóhatóság a hónap folyamán véglegessé vált határozatokat a következő hónap tizedik napjáig
elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.
(20)	Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget a
természetes személlyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló
határozatot a megtérüléstől számított harminc napon belül, a nyugellátás, illetve a korhatár
előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék
megállapítása céljából megküldi a központi nyugdíjbiztosítási szervnek.
(21)	Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton
átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervnek az
adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tárolóelemén történő elhelyezése
céljából.
(22)	Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére kötelezhető személyt
vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.
(23)	Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához
szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából,
az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről - az ingatlantulajdonos
személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon - kérelemre igazgatási
szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.
132.	§ [Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása az állami támogatásokról]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban:
651/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU
bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által
érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő
forintösszeget meghaladja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás
benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember
tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az
adat rendelkezésre áll,
c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni
vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d)	az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
70
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami
adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény
támogatástartalmának összege alapján:
a)	a fél-egymillió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b)	az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c)	a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d)	az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e)	a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f)	a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű
támogatástartalom.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben
nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban:
702/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU
bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által
érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a
kedvezmény összege jogcímenként a hatvanezer eurónak megfelelő forintösszeget, a
mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával
foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló
Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek
esetében az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(5)	A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás
benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember
tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az
adat rendelkezésre áll,
c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni
vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d)	adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(6)	A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és
vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény
összegének támogatástartalmát illetően:
a)	a hatvanezer-fél millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b)	a fél millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az egymillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c)	az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d)	a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
71
e)	az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f)	a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
g)	a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű
támogatástartalom.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107-108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával,
feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások
bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december
16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1388/2014/EU bizottsági rendelet)
hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése
szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke
szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege
jogcímenként a harmincezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(8)	A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás
benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember
tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a 1388/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat
rendelkezésre áll,
c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni
vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d)	adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(9)	A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és
vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény
összegének támogatástartalmát illetően:
a)	a harmincezer- kettőszázezer eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b)	a kettőszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a négyszázezer eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c)	a négyszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a hatszázezer eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d)	a hatszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a nyolcszázezer eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e)	a nyolcszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.
(10)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági
határozat, valamint a Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. § (1) bekezdése szerinti állami
támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat szerinti közzététel
céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként
az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(11)	A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március tizenötödikéig
kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i
2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,
c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni
vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
72
d)	adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(12)	A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és
vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény
összegének támogatástartalmát illetően:
a)	a fél-egymillió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b)	az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c)	a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d)	az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő
forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e)	a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f)	a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.
133.	§ [Adóhatósági adatszolgáltatás támogatásról]
(1)	Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig - a támogatás
ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából - tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős
minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott,
illetve az Szja. tv. 3. § 41. pontjában meghatározott és az Szja. tv. 39. § (1) bekezdése alapján
igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók
azonosítására alkalmas módon teljesíti.
(2)	Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az
adóbevallás határidejét követő kilencven napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az
adatokat a kincstári monitoring-rendszerben rögzíti.
134.	§ [Külön megállapodás a nemzetbiztonsági szolgálattal]
Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos
bevallások, adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi
előírások keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.
NEGYEDIK RÉSZ
Egyes adóigazgatási eljárások szabályai
XIV.	Fejezet
Kockázatelemzési eljárás
135.	§ [Kockázatelemzési eljárás]
Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása,
valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében
kockázatelemzést végez.
136.	§ [A kockázatelemzés módja]
(1)	A kockázatelemzés során az adóhatóság
a)	az adózó által benyújtott bevallások,
b)	az adatszolgáltatások,
c)	az adóhatósági nyilvántartások,
73
d)	az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban
állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során
szerzett tapasztalatok,
e)	a bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint
f)	a nyilvánosan elérhető adatok
összevetését és kiértékelését végzi el.
(2)	A jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az
adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági
tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és
veti egybe.
137.	§ [Adatkérés kockázatelemzési eljárásban]
Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó
vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól a kockázatelemzés alatt álló adózóval
kapcsolatban az adózó adókötelezettségét érintő adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra
vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Ha az adóhatóság az
adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e § alapján
beszerzett adatokat haladéktalanul törli.
138.	§ [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]
A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a)	támogató eljárást indít,
b)	az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
c)	bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának
megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.
139.	§ [Támogató eljárás]
(1)	Az adóhatóság a támogató eljárás keretében
a)	az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve
b)	kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, melynek célja a feltárt hibák,
hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
(2)	A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett
jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat,
hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás
eredményességét vagy eredménytelenségét.
(4)	A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó
ellenőrzését.
140.	§ [Felhívás önellenőrzésre]
(1)	Az adóhatóság az adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó
bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az
adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít.
(2)	Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza
a)	az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b)	az önellenőrzésre felhívással érintett időszakot és adónem megjelölését,
74
c)	vállalkozói tevékenységet nem folytató természetes személyek esetében a havi adó- és
járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása
alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az
adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az
eltérés összegét,
d)	egyéb adózók esetében a benyújtott bevallás, illetve adatszolgáltatás, valamint az
adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok eltérését.
(3)	Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés
elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
(4)	Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított harminc nap elteltéig
nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.
(5)	Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló
határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de
legfeljebb a felhívás közlését követő harmincadik napig, a kiutalás határideje szünetel.
XV.	Fejezet
Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
141.	§ [Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)
a)	a regisztrációs adót,
b)	az Áfa tv.-ben meghatározott esetekben az általános forgalmi adót,
c)	a Jöt.-ben meghatározott esetekben a jövedéki adót.
(2)	Az adóhatóság állapítja meg - a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított
idegenforgalmi adó kivételével - a helyi adókat, továbbá - a föld bérbeadásából származó
személyi jövedelemadó kivételével - az önkormányzat költségvetése javára más törvény
alapján fizetendő adókat (kivetéses adózás).
(3)	A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetékekről szóló törvény szerint kiszabás
alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg (kiszabás). A
vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva
álló határidő hatvan nap.
(4)	Az adókivetés, adókiszabás az adózó bevallása, bejelentése, illetve adatszolgáltatás
alapján történik.
(5)	Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha
törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás
(bejelentés) adatai alapján határoz.
(6)	Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az
adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel.
(7)	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. §-ában, II.
Fejezetében és III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében az önkormányzati
adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóság
törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatokkal hivatalból kijavíthatja,
kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az adóhatóság az adót az
e §-ban szabályozottak szerint az adózó bevallásának hiányában is kivetheti. E bekezdés
szerinti adóhatósági adómegállapítás az adózót a bevallási kötelezettsége alól nem menti fel.
142.	§ [Adóellenőrzés hatósági adómegállapításnál]
(1)	A bevallás (bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adómegállapításhoz
való jog elévüléséig adóellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor
75
hozhat határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban
feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.
(2)	Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító,
jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve
új határozattal írja elő.
(3)	A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény
feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.
143.	§ [Döntés illetékkedvezményről, illetékmentességről határozat kiegészítéssel]
(1)	Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak véglegessé
válását megelőzően az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve
illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal
benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, valamint nem minősül végrehajtható
okiratnak.
(2)	A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az illeték kiszabása
iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú
határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.
XVI.	Fejezet
Utólagos adómegállapítás
144.	§ [Utólagos adómegállapítás]
(1)	Az adóhatóság utólag, határozatban állapítja meg az adóellenőrzés során feltárt
adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó
megállapítására. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adómegállapítás
esetén hatvan nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő
jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját, adózói észrevétel esetén a jegyzőkönyve tett
észrevétel beérkezésének napját kell tekinteni.
(2)	Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást
önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni.
145.	§ [Utólagos adómegállapítás végelszámolás, illetve megszüntetés esetén]
(1)	A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló
által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás
ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó
ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat
meghozatalára nyitva álló határidő harminc nap.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat közlésétől
számított nyolc napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére
nyitva álló határidő 5 nap.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt
nap.
(5)	Ha a cégbíróság az állami adó- és vámhatóságot külföldi vállalkozás belföldi
fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni
törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről,
illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem
kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a
cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve
arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha cégbírósági
értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt
76
a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől
számított hatvan napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései
irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a bíróság
által nyilvántartandó jogi személy hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul
tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, az e § szerinti eljárás(ok) végleges befejezéséről,
illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
(7)	Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről, a
működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános
eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó
jegyzőkönyv átadására még nem került sor.
146.	§ [Határozat utólagos adómegállapításról]
(1)	Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal
a)	adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve
állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként
különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a
következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet,
valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,
b)	az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények
megfizetésére kötelezi azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a
befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését,
c)	teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési,
nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából
jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről.
(2)	Ha a nem természetes személy adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv
megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem
tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem
alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás
alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg, valamint a 145. § (1) bekezdés szerinti
esetben.
XVII.	Fejezet
Az adó soron kívüli megállapítása
147.	§ [Adómegállapítás az adózó halála esetén]
(1)	Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót
határozattal állapítja meg.
(2)	Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is
megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre
bocsátja.
(3)	Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő
tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő
tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-
visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról.
(4)	A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-
visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc
napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst
terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének
77
elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki
azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a
végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.
(5)	Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az
adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról
az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető
költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.
148.	§ [Adómegállapítás év közben]
(1)	Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt
az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az
adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz
szükséges igazolást mellékeli.
(2)	A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem
rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja
meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét,
hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér.
Az ország területe elhagyásának időpontja előtt harminc nappal be kell jelenteni ennek tényét,
valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a
bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, e
kötelezettséget attól az időponttól számított tizenöt napon belül kell együttesen teljesíteni,
amelytől teljesítésük lehetővé válik.
149.	§ [Adómegállapítás vita esetén]
Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a természetes
személy a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg
összegével kapcsolatban a kifizető (munkáltató) és a természetes személy között vita van.
XVIII.	Fejezet
Az adózó minősítési eljárása
150.	§ [Az adózó minősítési eljárása]
Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy
áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok
alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, melynek keretében a
megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja.
A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés
eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó
minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi.
Az adózó az elektronikus azonosítását követően minősítését lekérdezheti.
151.	§ [Jogutód minősítése]
Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható
adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor saját maga és valamennyi jogelőd
megbízható adózónak minősült. Ha a jogutód vagy valamelyik jogelőd az összeolvadáskor,
illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak
minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd
minősítését. Ha a jogutód a jogelőd adózó kockázatos minősítése miatt válik kockázatos
adózóvá, úgy a kockázatos adózói minősítés egy éves időtartamát a jogelőd kockázatos
adózóvá minősítésének kezdő időpontjától kell számítani.
78
152.	§ [Adózói minősítés elleni jogorvoslat]
Ha az adózó vitatja a 150. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés
elmaradásától számított kilencven napon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és
vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.
Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak
megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A
kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.
153.	§ [A megbízható adózó]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe
bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi,
együttes feltételeknek megfelel:
a)	legalább három éve folyamatosan működik, vagy legalább három éve áfa-regisztrált
adóalanynak minősül,
b)	a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó
terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének három százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes
adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és
vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,
c)	a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem
indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog
gyakorlását,
d)	a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási,
illetve kényszertörlési eljárás alatt,
e)	nem rendelkezik ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással,
f)	a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám törlés hatálya
alatt,
g)	a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben
esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege nem haladta meg
az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének egy százalékát,
h)	nem minősül kockázatos adózónak, és
i)	a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak
minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)-i) pontjában
foglalt együttes feltételeknek megfelel.
(3)	Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-
regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti
feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság
kezdetétől vizsgálja.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az adózó terhére megállapított összes
adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és
vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.
(5)	A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó.
154.	§ [Megbízható adózói kedvezmények]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg
a száznyolcvan napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható
adózónak minősül.
79
(2)	Nem alkalmazható az (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést
akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési
kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt
az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés
száznyolcvan napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és
vámhatóság rendelkezésére.
(3)	A megbízható adózó - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot - által
visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság a 64. § (1) bekezdésében
foglalt esetben harminc napon belül utalja ki.
(4)	A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt
általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság húsz napon belül utalja ki.
155.	§ [A megbízható adózó szankcionálása]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az
adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának
(jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok
szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának ötven százaléka.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az
adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés
megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a
218.	§ (2)-(3) bekezdés szerint kiszabható adóbírság felső határának ötven százaléka.
(3)	Nem alkalmazható az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás,
illetve adókülönbözet-megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését
eredményezi.
156.	§ [Automatikus fizetési könnyítés megbízható adózó részére]
(1)	A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott
adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó
elektronikus úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi
pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek
vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus fizetési könnyítés).
(2)	Az automatikus fizetési könnyítésről az állami adó- és vámhatóság a kérelem
beérkezésétől számított tizenöt napon belül határozatot hoz, melyet elektronikus úton
kézbesít.
(3)	Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó
módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a másfél millió
forintot. Ha a megbízható adózó az automatikus fizetési könnyítés feltételeinek nem felel
meg, úgy kérelmét az állami adó- és vámhatóság az általános szabályok szerint bírálja el.
(4)	Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési
könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami
adó- és vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot
számít fel.
(5)	A megbízható adózó automatikus fizetési könnyítési kérelmének helyt adó határozat ellen
fellebbezésnek helye nincs.)
157.	§ [A kockázatos adózó]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás,
végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-
regisztrált adóalanyt, amely esetében a következő feltételek legalább valamelyike fennáll:
80
a)	szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
b)	szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
c)	szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
d)	egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést
alkalmazott vele szemben,
e)	kényszertörlési eljárás alatt áll,
f)	a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó
terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes
adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és
vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,
g)	a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben
esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege meghaladja az
adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát,
h)	székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás
akadályozása miatt véglegessé vált határozatban mulasztási bírságot szabtak ki terhére a
tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.
(2)	A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontja szerinti esetben a
minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a
kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell
alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó
jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének
jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás,
végelszámolás ideje nem számít bele.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó
kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1)
bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó
bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.
(4)	A csoportos adóalany kockázatos adózónak minősül, ha egy tagja kockázatos adózó.
158.	§ [Kiutalási határidő kockázatos adózónál]
A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje hetvenöt
nap. A kockázatos adózóra a 64. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
159.	§ [Az ellenőrzési határidő kockázatos adózónál]
Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak
egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos
adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik.
160.	§ [A késedelmi pótlék kockázatos adózónál]
(1)	A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót
terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után
felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd része. Ha az állami adó- és
vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását
késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 209. § (1) bekezdésében foglalt
késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
(2)	A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére
adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás
81
igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő
napjaként.
161.	§ [Adóbírság, mulasztási bírság kockázatos adózónál]
(1)	Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés
feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének
időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a
mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke
az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának harminc százaléka.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az
adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának
(jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok
szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka.
162.	§ [Adóbírság, mulasztási bírság szabályainak alkalmazása]
Ha a 155. § (1) és (2) bekezdése és a 161. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni
megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések
figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.
XIX.	Fejezet
Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás
163.	§ [Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás]
(1)	Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során
vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését.
(2)	Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott
eljárását szükség esetén kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.
(3)	Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami
garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.
(4)	Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek
helye nincs.
(5)	Az adóhatóság az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül új eljárást
folytathat le, ha az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott
eljáráshoz képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az eljárásra az állami adó- és
vámhatóság vezetője utasítást ad. Új eljárás nem indítható, ha az elrendelése feltételeinek
meglététől számított hat hónap eltelt.
(6)	Az állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás esetén az ügyintézésre nyitva álló
határidő kilencven nap.
XX.	Fejezet
Feltételes adómegállapítás
164.	§ [A feltételes adómegállapítás általános szabályai]
(1)	Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni
ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás
alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét
kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.
(2)	Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő
a)	szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem,
b)	kizárólag számviteli kérdést érintő kérelem.
82
(3)	Egy kérelemként nem terjeszthető elő jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő
ügyletre vonatkozó kérelem.
(4)	Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű
ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak
hiányát állapítja meg.
(5)	A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában
feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati
adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető, és a kérelem csak a kérelemmel
érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de
legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási
kérelem benyújtásának nincs helye.
(6)	A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elektronikus úton, az adóigazgatási
eljárásról szóló kormányrendelet szerinti tartalommal nyújtható be.
(7)	Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton személyes konzultációt
kezdeményezhet.
165.	§ [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem és az előzetes konzultáció díja]
(1)	A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a)	ötmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén nyolcmillió forint,
b)	tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén nyolcmillió forint, a tartós feltételes
adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenegymillió
forint.
(2)	Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás
iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem
elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A díjat a kérelem benyújtásakor hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén
az adópolitikáért felelős miniszter - nyolcnapos határidő tűzésével - a díj hiánytalan
megfizetésére hívja fel az adózót.
(4)	A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az
adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj nyolcvanöt százalékát a döntés véglegessé
válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére. A sürgősségi eljárás
határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre
a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés véglegessé válását
követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.
(5)	Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként ötszázezer forint.
166.	§ [Ügyintézési határidő feltételes adómegállapításnál]
(1)	A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje
kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(2)	Az adózó a kérelmében kezdeményezheti kérelme sürgősségi eljárásban történő
elbírálását. Az ügyintézési határidő ebben az esetben hatvan nap, amely harminc nappal
meghosszabbítható.
(3)	Ha az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja,
az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez
történő beérkezésétől kell számítani.
167.	§ [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elutasítása]
A feltételes adómegállapításra irányuló kérelmet el kell utasítani, ha
a) a kérelem nem felel meg a 164. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
83
b)	alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet
vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;
c)	a kérelemmel érintett ügyletre vonatkozóan közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás
van folyamatban;
d)	a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az adómegállapítás
szempontjából jelentős tények;
e)	a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli;
f)	a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata eddig
sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
168.	§ [Jogorvoslat feltételes adómegállapításnál]
Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján önálló fellebbezéssel megtámadható
végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, az közigazgatási perben támadható meg.
169.	§ [Az ellenőrzésre, kiutalásra vonatkozó különleges szabályok]
(1)	A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés
nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott
határozat véglegessé válásától számított tizenötödik nap elteltéig.
(2)	A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban
igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet
korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat véglegessé válásától számított
16. nap.
170.	§ [A feltételes adómegállapítás kötőereje]
(1)	A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje - a tartós feltételes
adómegállapítás kivételével - a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig
tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 173. § szerinti eljárásban.
(2)	A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott
ügyben kötelező.
(3)	A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi
jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak
hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem
alkalmazható.
171.	§ [Tartós feltételes adómegállapítás]
(1)	Az adózó a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti
kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek
jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a (3) bekezdésben megjelölt adóévekben való
alkalmazhatóságának megállapítását, ha:
a)	az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma
legalább kettőszáz fő, vagy
b)	az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd
nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább egymilliárd forint.
(2)	Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg a (1) bekezdés a) vagy b) pontjában
foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi
mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható
mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás - a kiadmányozásának időpontjától
kezdődően - csak a jogszabályváltozás figyelembevételével alkalmazható. Ebben az esetben a
tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs
helye.
84
(3)	Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy
a)	a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy
b)	a kérelem benyújtását követő három adóévre
vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.
(4)	A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2) bekezdés kivételével -
jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti.
172.	§ [Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó
számítási módszerre irányuló kérelem]
(1)	Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által
előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer
megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján.
(2)	Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni
ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó
megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem.
(3)	E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat
megfelelően alkalmazni kell.
173.	§ [A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő
meghosszabbításának megállapítása]
(1)	Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja
a)	a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a
továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat véglegessé válását követően
hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a
jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti,
b)	a határozat kötőerejének - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - egyszer,
további két adóévre vonatkozó meghosszabbítását, ha az a) pontban megjelölt
tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került
sor, vagy
c)	az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat
kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.
(2)	Az (1) bekezdés alapján hozott határozat az adóhatóságra kötelező.
(3)	Az adópolitikáért felelős miniszter eljárására - ha e § másként nem rendelkezik - a
feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni.
XXI.	Fejezet
A szokásos piaci ár megállapítása
174.	§ [A szokásos piaci ár megállapításának általános szabályai]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt
vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor
alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint
ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.
(2)	A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetve
többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő
jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos
piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetve többoldalú eljárást választ.
(3)	A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adó- és
vámhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.
(4)	A (3) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a kétoldalú, illetve a többoldalú eljárást
az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adó- és
85
vámhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához
elegendőek.
(5)	A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
jogszabály szerinti nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók - kivéve azt az adózót,
amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással - a szokásos
piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.
(6)	A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem elektronikus úton, az erre a célra
rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtható be.
(7)	Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt
kezdeményezhet.
175.	§ [A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció
igazgatási szolgáltatási díja]
(1)	A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor kettőmillió forint,
ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás
nem engedélyezhető.
(2)	Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt
díj 50%-a. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a díj összegének nyolcvanöt
százalékát vissza kell téríteni.
(3)	Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.
176.	§ [Valódiságvizsgálat]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben,
iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben
feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az adóigazgatási rendtartás ellenőrzésre irányadó
szabályainak megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és
módon előzetesen vizsgálhatja.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel
lezárt időszakot.
177.	§ [Ügyintézési határidő]
(1)	A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást százhúsz nap alatt kell lefolytatni. A
határidő két alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(2)	Az ügyintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az
az állami adó-és vámhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a
hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Ha ezek eredményeként az eljárás során
az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a
szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal
alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos
piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az ügyintézési határidő az ennek alapjául
szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában újrakezdődik. Erről az állami adó- és vámhatóság
értesíti a kérelmezőt.
178.	§ [A kérelem elutasítása]
A kérelmet el kell utasítani, ha
a)	a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;
b)	a kérelmező által közölt tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is
eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár
meghatározásához nem elegendőek;
86
c)	adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést,
ügyletet vagy cselekményt leplez;
d)	a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
e)	kétoldalú, illetve többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem
elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem kéri az eljárás
egyoldalúan történő lefolytatását;
f)	az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra,
és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;
g)	a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő
megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó kéri az eljárás
egyoldalúan történő lefolytatását;
h)	Magyarországnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában
kötött nemzetközi egyezménye, vagy az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési
eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;
i)	az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség;
vagy
j) az adózó - a kétoldalú, illetve a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett - egyoldalú
eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adó- és
vámhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága
visszautasítja, vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető
eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló
kérelmét kétoldalú, illetve többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.
179.	§ [Jogorvoslat]
A szokásos piaci ár megállapításáról, a megállapítás módosításáról, illetve érvényességének
meghosszabbításáról, valamint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem
elutasításáról hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
180.	§ [Ellenőrzésre és önellenőrzésre vonatkozó különös szabály]
(1)	A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral
összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától
a)	a szokásos piaci árat megállapító határozat véglegessé válásától számított hatvan nap
elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt
vállalkozások már megkötötték, vagy
b)	a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától.
(2)	A határozat véglegessé válásától számított hatvan napon belül az adózó a határozatban
foglaltaknak megfelelően önellenőrizhet, ha a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem
benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.
181.	§ [A szokásos piaci ár megállapítás kötőereje]
(1)	A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három,
legfeljebb öt évre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell
megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtásának napja, és nem
lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válásának napja.
(2)	Kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a
határozat kötőereje a kérelem benyújtása előtti időszakra is kiterjedhet, feltéve, ha ez az
időszak
a)	ellenőrzéssel le nem zárt,
b)	el nem évült és
c)	az illetékes hatóságok megállapodásának megkötésekor folyamatban lévő - ellenőrzéssel
lezárt időszakot eredményező - ellenőrzéssel nem érintett
87
időszak.
(3)	A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának
időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat véglegessé
válását követően megállapítható, hogy
a)	a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;
b)	a kérelmező a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítja meg a szokásos piaci
árat;
c)	a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen
változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci
ár megbízhatóságát kétségessé teszi;
d)	a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot
ennek megfelelően módosítják; vagy
e)	a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek
és a kérelmező a határozat módosítását nem kezdeményezte.
(4)	A szokásos piaci árat megállapító határozat kizárólag a kérelmező, valamint a
kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ármegállapítási
eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel.
(5)	A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható.
182.	§ [A szokásos piaci ár megállapítás érvényességének meghosszabbítása]
(1)	A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre
meghosszabbítható.
(2)	Az (1) bekezdésétől eltérően a határozat hatálya nem hosszabbítható meg, ha az eredeti
határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár
megállapítására új határozatot kellene kiadni.
(3)	A határozat hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat hatályának
lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni.
(4)	A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem
benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
183.	§ [A szokásos piaci ár megállapítás módosítása]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a határozatot az abban meghatározott hatályossági időn
belül az adózó kérelmére határozatban módosítja.
(2)	A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős
új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem a kérelmező rosszhiszemű eljárása miatt
volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel
bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.
(3)	A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
XXII.	Fejezet
A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás
184.	§ [Eltérő szabályozás]
A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Uniós valamely más tagállamában
felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a nem a visszatérítés helye szerinti
tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK
irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról
szóló 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/9/EK tanácsi
irányelv) alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetés iránti
88
kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
185.	§ [Visszatérítésre jogosult adóalany]
(1)	Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki, amely abban az időszakban,
amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa tv. alkalmazásában belföldön
gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel
rendelkező adóalany. Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt előterjeszteni az a
belföldön letelepedett adóalany, aki, amely
a)	kizárólag olyan, az Áfa tv. 85. és 86. §-ában és 87. § a) pontjában meghatározott
tevékenységet végez, amely az általános forgalmi adó levonására nem jogosítja,
b)	alanyi adómentességet választott, vagy
c)	kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül az Áfa tv. XIV.
fejezete szerint.
(2)	A visszatéríttetés tagállama - Magyarország kivételével - az Európai Unió azon
tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyra az
ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez,
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz
kapcsolódóan felszámították.
(3)	A visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által a 2008/9/EK tanácsi irányelv
16. cikkének megfelelően meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem
vonatkozik.
(4)	A hozzáadottérték-adó fogalmára az Áfa tv. 258. § (1) bekezdését és 9. számú mellékletét
kell alkalmazni.
186.	§ [A visszatéríttetési kérelem benyújtásának határideje]
(1)	Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó
visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember
harmincadikáig az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, az állami adó- és
vámhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.
(2)	A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén
is megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt
információt milyen nyelven vagy nyelveken kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam
rendelkezésének megfelelő nyelven vagy nyelveken kell kitölteni.
(3)	A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az (1) bekezdés szerinti
formában, a jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal és az Európai Unió
valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő.
(4)	Ha a visszatéríttetés tagállama a 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkében foglaltakat
alkalmazza, és erről az állami adó- és vámhatóságot a hozzáadottérték-adó területén történő
közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i
904/2010/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010/EU tanácsi rendelet) 48. cikk (1)
bekezdésének megfelelően értesíti, a benyújtottság feltétele a tevékenységek 2008/9/EK
tanácsi irányelv 11. cikkének megfelelő megjelölése is.
(5)	A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó-
és vámhatóság az adózót elektronikus úton, haladéktalanul értesíti.
89
187.	§ [A kérelem elutasítása]
(1)	A kérelmet az állami adó- és vámhatóság az érkeztetésének napjától számított tizenöt
napon belül elutasítja, ha az adózó a 185. § (1) bekezdésében meghatározott bármely kizáró
feltétel hatálya alá tartozik.
(2)	A kérelem az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más okból nem utasítható el,
hiánypótlásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsőfokú eljárásban nincs helye.
(3)	A kérelmet elutasító határozatot az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton közli az
adózóval.
188.	§ [Eljárás a visszatéríttetési kérelem alapján]
(1)	Ha a kérelem elutasításának a 187. § (1) bekezdésében megjelölt okból nincs helye, az
állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét az érkeztetéstől számított tizenöt napon belül a
904/2010/EU tanácsi rendelet 48. cikk (3) bekezdése szerint továbbítja a visszatéríttetés
tagállama illetékes hatóságának.
(2)	Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a (1) bekezdésben
meghatározott feltételeknek megfelel, de a visszatéríttetési időszak valamely napján
adószámmal nem rendelkezett, e tényről és az adószám törlésének - és ha ismert, az új
adószám megállapításának - időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a
visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg,
elektronikus úton tájékoztatja.
(3)	A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye. Ha az
adóhatóság a kérelem továbbítását követően az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején
belül hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása
jogszabályba ütközött, erről elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának
illetékes hatóságát és ezzel egyidejűleg az adózót is.
189.	§ [Kiigazítási nyilatkozat]
(1)	Ha a 184. § (5) bekezdése szerinti elektronikus értesítést követően az adó-
visszatéríttetési kérelemben megjelölt levonható arány az Áfa tv 123. §-ának és az 5. számú
mellékletének alkalmazásával kiigazításra kerül, az adózónak módosítania kell a kérelemmel
érvényesített összeget.
(2)	A módosítást az adózó a kiigazítással érintett adó-visszatéríttetési időszakot követő naptári
évben előterjesztett adó-visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az állami adó-
és vámhatósághoz elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatban (kiigazítási nyilatkozat)
érvényesítheti.
(3)	Kiigazítási nyilatkozat előterjesztésére szolgáló elektronikus űrlapra, a nyilatkozatban
közölt információ nyelvi követelményeire a 186. § (1) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni. A kiigazítási nyilatkozat akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az e
pontban meghatározott formában, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén és a
jogszabályban meghatározott kötelező adattartalommal terjeszti elő.
(4)	A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság érdemi
vizsgálat nélkül, elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a kérelemben megjelölt
visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának és ezzel egyidejűleg elektronikus úton értesíti
az adózót a nyilatkozat érkeztetésének tényéről, időpontjáról.
190.	§ [Eljárás csoportos adóalanyiság esetén]
A csoportos adóalanyiság időszaka alatt, illetve a csoportos adóalanyiság időszakára
vonatkozóan előterjesztett visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) esetén a 185. § (1)
90
bekezdése alkalmazásában a tag minősül belföldön letelepedett adóalanynak. A tag mint
belföldön letelepedett adóalany visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) 188. § (1)-
(2)	bekezdése szerinti továbbításával egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság elektronikus
úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát arról, hogy
a)	a tag - kérelem előterjesztésekor érvényes, illetve a visszatéríttetési időszakra
vonatkozó - magyarországi hozzáadottértékadó-azonosítója csoportazonosító szám, és
b)	a tag a visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) előterjesztésére a csoportos
adóalanyiságtól függetlenül jogosult.
191.	§ [Részletes szabályok]
Az adó-visszatéríttetési kérelem, valamint a 189. §-ban meghatározott kiigazítási nyilatkozat
kötelező és választható adattartalmát, formátumát, kitöltésének módját jogszabály állapítja
meg.
XXIII.	Fejezet
A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany általános
forgalmiadó-visszatéríttetési jogának Magyarországon történő érvényesítésével kapcsolatos
eljárás egyes kérdéseiről
192.	§ [Eltérő szabályozás]
(1)	Az Áfa tv-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban
letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-
visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (a továbbiakban e fejezetben: kérelem)
kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján folytatott eljárásra az e
fejezetben nem szabályozott kérdésekben - az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó,
valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi ...törvény (a továbbiakban: Air.) 15.
§-ában foglalt rendelkezések kivételével - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel
nem rendelkező adóalany e törvény szerint elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem
kötelezett, választása szerint jogosult elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az
eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz
(változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett
nyilatkozatával bejelenti.
193.	§ [Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás]
E Fejezet alkalmazásában elektronikus levélcímen való kapcsolattartás:
a)	az elektronikus kapcsolattartástól különböző olyan kapcsolattartási mód, amely esetén
aa)	az állami adó- és vámhatóság a kérelemmel kapcsolatos döntését és egyéb értesítését a
közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással
ellátva az adózó kérelmében megjelölt elektronikus levélcímére küldi meg, illetve
ab)	az adózó azon beadványát, amelyet nem a letelepedés tagállamának adóhatósága útján
terjeszt elő az állami adó- és vámhatósághoz, az adózó a kérelmében megjelölt elektronikus
levélcímről az állami adó- és vámhatóság által kijelölt elektronikus levélcímre küldi meg;
b)	ha az adózó vagy képviselője a kérelem beérkezése napján
91
ba)	rendelkezik elektronikus azonosítási szolgáltatással, és ezt az állami adó- és
vámhatósághoz bejelentette, az eljárásban az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint
kell eljárni,
bb)	nem felel meg a ba) alpontban meghatározott feltételnek, az eljárásban az adózó
választása szerint az elektronikus kapcsolattartás vagy az elektronikus levélcímen való
kapcsolattartás szabályai szerint kell eljárni.
194. § [Eljárás a kérelem alapján]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a 193. § b) pont ba) alpontjában foglaltaknak megfelelő
adózó kérelmének az Áfa tv. 251/D. § (2) bekezdése szerinti beérkezése tényéről és
időpontjáról az adózót a beérkezés napját követő kettő napon belül értesíti. Az értesítéssel
egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az adózót a főbb eljárási szabályokról,
így különösen a határidőkről és a hatósággal való kapcsolattartás módjairól.
(2)	A 193. § b) pont bb) alpontja szerinti adózó esetén az állami adó- és vámhatóság a
194.	§ (1) bekezdése szerinti értesítést és tájékoztatást elektronikus kapcsolattartás útján küldi
meg az adózónak. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság a 193. § a) pont ab)
alpontja szerinti elektronikus levélcíméről, valamint arról is tájékoztatja az adózót, hogy
nyilvántartása szerint sem az adózó, sem a képviselője nem felel meg a 193. § b) pont ba)
alpontjában foglalt feltételnek.
(3)	Az adózó a 193. § b) pont bb) alpontja szerinti választását a kérelem beérkezésének
napját követő tizenöt napon belül, elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján közli az
állami adó- és vámhatósággal. Ha az adózó az elektronikus kapcsolattartás választásáról
nyilatkozott, az adózónak vagy képviselőjének a kérelem beérkezésének napját követő
harminc napon belül elektronikus azonosítási szolgáltatásra regisztrálnia kell, amelyet az
állami adó- és vámhatósághoz bejelent. A választásra, illetve az azonosítási szolgáltatásra
való regisztrációra előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4)	Ha az adózó a 194. § (3) bekezdése szerinti választásáról nyilatkozatot nem, vagy
késedelmesen tesz, illetve a 194. § (3) bekezdése szerinti bejelentést az adózó vagy
képviselője nem, vagy késedelmesen teljesíti, a kérelemmel kapcsolatos elsőfokú eljárásban
az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályait kell alkalmazni.
(5)	Ha az adózó a kérelemben megjelölt elektronikus levélcím megszűnését az állami adó-
és vámhatóságnak bejelenti, a bejelentést követően az eljárásban az elektronikus levélcímen
való kapcsolattartás szabályai nem alkalmazhatók. A bejelentést követően az állami adó- és
vámhatóság döntéseit, egyéb értesítéseit postai úton közli az adózóval, az adózó beadványait
postai úton vagy személyesen közli az állami adó- és vámhatósággal.
(6)	Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése hiányában a rendelkezésére álló
adatokból megállapítja, hogy az adózó kérelemben megjelölt elektronikus levélcímén a
kapcsolattartás technikai vagy egyéb okból nem lehetséges (a továbbiakban: sikertelen
közlés), a 194. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a sikertelen közlés megállapítását
követően kell alkalmazni. A sikertelen közléssel érintett döntést, egyéb értesítést az állami
adó- és vámhatóság a sikertelen közlés tényének megállapításáról szóló döntéssel egyidejűleg,
postai úton közli az adózóval. A sikertelen közlés tényének megállapítása ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(7)	Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás esetén
a)	az állami adó- és vámhatóság 193. § a) pont aa) alpontjának megfelelően elküldött
döntését, egyéb értesítését az elküldés napjától számított ötödik napon kell közöltnek
tekinteni; illetve
b)	az adózó 193. § a) pont ab) alpontjának megfelelően elküldött beadványát az állami
adó- és vámhatósághoz való beérkezése napján kell benyújtottnak tekinteni.
92
(8)	Az állami adó- és vámhatóság a döntése, egyéb értesítése közlésének napjáról, illetve a
beadvány benyújtása napjáról az adózót elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján
haladéktalanul értesíti.
XXIV.	Fejezet
Különös eljárások
195.	§ [Önellenőrzés elbírálása határozattal]
Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított tizenöt napon belül - ellenőrzés
lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az
adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító
jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik,
feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben
hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor, vagy az
önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.
196.	§ [Visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az
Európai Unió Bírósága döntése alapján]
(1)	Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési
kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más
jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja
meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság
az adózó kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt eltérésekkel - e § rendelkezései
szerint teljesíti.
(2)	Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága
döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül az
adóhatósághoz írásban terjesztheti elő. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a
döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az adó megállapításához való jog
elévült.
(3)	A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell
jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható
okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve
az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy
a)	az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem
hárította át,
b)	hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére
sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem
előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem
előterjesztésétől számított kilencven napon belül az adóhatóságnál igazolja.
(4)	Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az
adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal
kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig és a
visszatérítést elrendelő határozat esetén a véglegessé válást követően - e határozat végleges
megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig - végrehajtási cselekményt nem foganatosít.
(5)	Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható
okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve - ha az a tényállás tisztázásához szükséges -
az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával
93
kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, amelyre az adózó a visszatéríteni
kért adót átháríthatta.
(6)	Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság - az adó
visszatérítésével egyidejűleg - a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a
visszatérítés teljesítéséről szóló határozat véglegessé válásának napjáig a jegybanki
alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat
véglegessé válásának napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított
harminc napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre - a 65. § kivételével
-	egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
197.	§ [Áfa-visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, illetve az Európai
Unió Bírósága döntése alapján]
(1)	Általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény
érvényesítésére a 196. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	Az adózó az (1) bekezdés szerinti igényét a levonási jog keletkezése időpontját
magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak - az Európai Unió Bírósága, illetve
az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan
napon belül benyújtott - önellenőrzésével érvényesítheti.
(3)	Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a
befizetendő adója csökkenése vagy a - levonási jog keletkezése időpontjában hatályos Áfa tv-
nek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett -
visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az
adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban
meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától -
vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától - az önellenőrzés benyújtásának napjáig a
jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet.
(4)	A (3) bekezdés szerinti visszatérítést - amelyre a költségvetési támogatás kiutalására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - az önellenőrzés benyújtásának napjától számított
harminc napon belül kell kiutalni.
(5)	Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak
szerint benyújtott önellenőrzések az Air. 92. § b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló
kérelemnek minősülnek.
(6)	A 196. § (3) bekezdés a) pontja szerinti áthárításnak minősül az is, ha az adózó - a
levonási tilalomra tekintettel - a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon
kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további költségvetési
támogatást kapott.
(7)	A (2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás
benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint számított kamatot az adózó bankszámláján
való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A Számv. tv. hatálya alá
tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a
tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a
kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott
bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének
költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben
megszüntetni.
94
XXV. Fejezet
Fizetési kedvezmények
198.	§ [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése]
(1)	Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó
és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra
engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a)	a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az
az adott helyzetben tőle elvárható, és
b)	átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2)	A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a
fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3)	Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a)	a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b)	a beszedett adóra,
c)	a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
d)	az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
(4)	Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában
foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy
valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni
és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(5)	Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés
a)	pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a
pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi
lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az
ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az
adósságrendezési eljárás során.
(6)	Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is
meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(7)	Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a
kedvezményt feltételhez kötheti.
(8)	A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a
kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény
érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(9)	Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem
benyújtásakor megbízható adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi
eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet.
Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A sürgősségi kérelem
benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
199.	§ [Automatikus részletfizetési kedvezmény]
(1)	A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az
általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság
az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra - kivéve a 198. §
(3)	bekezdésében meghatározott kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb
tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében
foglalt feltételek vizsgálata nélkül.
95
(2)	A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem
kötelezett természetes személy - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi
jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen kettőszázezer
forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési
kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb
hat hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet
megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben
meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
(3)	Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti
kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától
késedelmi pótlékot számít fel.
200.	§ [Pótlékok fizetési könnyítés esetén]
(1)	Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a
következő pótlékokat kell felszámítani:
a)	a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat
véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat
keltének napjáig,
b)	a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat
keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak
megfelelő mértékű pótlékot.
(2)	A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott pótlékot határozatban kell közölni, egyebekben arra a
késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
201.	§ [Adómérséklés]
(1)	Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a
kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozás kivételével -, valamint a
bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a
vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a
mérséklést - az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének
megfizetéséhez kötheti.
(2)	Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti
el, és nem mérsékelheti.
(3)	Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti
vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató
természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét
ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének
megfizetéséhez kötheti.
(4)	Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában
adómérséklés nem engedélyezhető.
XXVI.	Fejezet
Elévülés
202.	§ [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év
elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás,
bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás
96
igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik
-	annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az
annak igényléséhez való jog megnyílt.
203.	§ [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]
(1)	Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az
adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az
adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig
kevesebb, mint hat hónap van hátra.
(2)	Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az
adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.
(3)	Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a másodfokú
adóhatósági határozat véglegessé válásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig,
felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához
való jog elévülése nyugszik.
(4)	A bíróság által j ogerősen megállapított
a)	csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),
b)	az 1978. évi IV. törvény szerint a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt
társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség
megsértése,
c)	az 1978. évi IV. törvény szerint a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan
gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás
vagy
d)	a Btk. szerint a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás,
e)	csődbűncselekmény (Btk. 404. §)
esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó
megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el
nem évül.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha
a)	az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert
tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele
szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy
b)	az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig
hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával
szüntették meg.
(6)	Az adó megállapításához való jog elévülése a (4) és az (5) bekezdés szerinti
büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig
nyugszik.
(7)	Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal tizenkettő hónappal
meghosszabbodik, ha
a)	a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében,
b)	a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és
vámhatóságot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy
c)	az adóhatósági határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság új eljárás
lefolytatását rendeli el.
97
(8)	Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat kézbesítése tekintetében helyt ad a
kézbesítési kifogásnak, nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a határozat
kézbesítettnek minősülésétől a kézbesítési kifogásnak helyt adó végzés véglegessé válásáig.
(9)	Ha hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, az adó megállapításához és a
költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a
hagyatéki eljárást lezáró döntés véglegessé válásának időpontjáig nyugszik.
204.	§ [Végrehajtáshoz való jog korlátozása vagy megszüntetése]
Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv
megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, az adótartozás
végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében
az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
205.	§ [Elévülés kölcsönös egyeztetési eljárásnál]
(1)	A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele,
hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az
eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az
adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a
magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.
(2)	A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az
eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
(3)	A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon
adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás
megkötésének időpontjában már elévültek.
ÖTÖDIK RÉSZ
Jogkövetkezmények
XXVII.	Fejezet
Késedelmi pótlék
206.	§ [A késedelmi pótlék fizetési kötelezettség]
(1)	Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint
kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén
az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában - a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi
adók kivételével - adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb
fizetési kötelezettség is.
(3)	Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét
igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte
elő.
(4)	Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az illeték törlésére az
illetékekről szóló törvény 21. § (2) és (4) bekezdése, illetve az illetékekről szóló törvény 80. §
(1)	bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot
helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.
(5)	A késedelmi pótlék - az adóhatósági megállapítás kivételével - a késedelem napján
végrehajtható.
98
207.	§ [A késedelmi pótlék felszámítása és előírása]
(1)	Az adóhatóság külön döntés meghozatala nélkül, illetve az adóhiányt megállapító
határozatban felszámítja, és az adószámlán előírja a késedelmi pótlékot.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem
írja elő.
208.	§ [A késedelmi pótlék alapja]
(1)	A késedelmi pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön
kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.
(2)	A késedelmi pótlék alapját csökkenti
a)	az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval
kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás),
b)	az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett.
(3)	Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon
adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló
túlfizetés összege.
(4)	E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezéseit a fizetési kötelezettséget
megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
209.	§ [A késedelmi pótlék mértéke]
(1)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az
esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot
felszámítani nem lehet.
(2)	Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett
jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.
210.	§ [A késedelmi pótlék mérséklése és törlése]
(1)	Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító
határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességét követő napnál, illetve a
költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a
jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró
napjaként.
(2)	A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az
adóbírság mérséklésének sincs helye.
(3)	Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi
pótlékot. Ha az adózó a késedelmi pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság
határozatban dönt.
XXVIII.	Fejezet
Önellenőrzési pótlék
211.	§ [Az önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség]
(1)	Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó
rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.
(2)	Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott
és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó
állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
(3)	Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha
99
a)	a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását
önellenőrzéssel helyesbíti,
b)	a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a természetes
személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.
212.	§ [Az önellenőrzési pótlék mértéke]
(1)	Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak
ismételt önellenőrzése esetén 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás
benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
(2)	Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az
adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul
megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel
kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
(3)	Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert
a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és
megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási
időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja
meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési
pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási
jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban
szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.
(5)	Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért
kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a
göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az
önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.
213.	§ [Az önellenőrzési pótlék mérséklése, elengedése]
Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha az adózó
tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az
adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.
214.	§ [Az önellenőrzés jogkövetkezménye]
Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési
támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem
fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési
pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
XXIX.	Fejezet
Adóbírság
215.	§ [Az adóbírság alapja, mértéke]
(1)	Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor
is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési
kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását.
(2)	Nem állapítható meg adóbírság
a)	a természetes személy terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy
a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett;
b)	az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként
kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után.
100
(3)	Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány, illetve
jogosulatlan igénylés ötven százaléka.
(4)	Az adóbírság mértéke az adóhiány kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel
eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával,
illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ
össze.
(5)	Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.
216.	§ [Feltételes adóbírság kedvezmény]
Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési
jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a
kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.
217.	§ [Az adóhiány]
(1)	Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén
csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a
költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az
adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az
ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési
illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, feltéve, hogy az adózó a
vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette.
(3)	Ha az adóhatóság adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő
általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző
adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított
adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános
forgalmiadó-hiány.
218.	§ [A munkáltató (kifizető) és a természetes személy kötelezése adóhiány esetén]
(1)	Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő járulék megállapítási,
levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben
meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az
adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok
szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának
következménye.
(2)	Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő személyi jövedelemadó
megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a
törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a természetes
személy terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató
(kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.
(3)	Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a
munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató
(kifizető) a természetes személytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási
kötelezettségének nem tett eleget.
219.	§ [Az adóbírság mérséklése, a kiszabás mellőzése]
(1)	Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy
kérelemre mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető.
(2)	Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél az ügy összes körülményét
mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó
jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve
101
azt, hogy a körülményekből megállapíthatóan az adózó, illetve intézkedő képviselője,
foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel
járt el.
(3)	Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból,
sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek,
nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek,
nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
XXX.	Fejezet
Mulasztási bírság
220.	§ [Általános bírságszabály]
(1)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben,
adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más
jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy
adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő
mulasztási bírsággal sújthatja.
(2)	A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan
adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
(3)	A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a
kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
221.	§ [Hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazása]
(1)	Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű,
pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési,
valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével
a)	a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, változásbejelentési,
adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs
kötelezettségének nem teljesítése,
b)	a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, (változás)bejelentési,
adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,
c)	a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan
adattartalommal történő teljesítése
esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos
határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű
teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem
természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével
ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben
történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy
elengedhető.
(3)	A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a
természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót
ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő
figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű
teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján
kiszabott bírság nem mérsékelhető.
102
(4)	Az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó
felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen
lehetősége a teljesítésre.
222.	§ [Az üzletlezárás akadályozása]
(1)	Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha üzletének lezárását
akadályozza.
(2)	Ha az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet
kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárást elrendelő határozatban meghatározott
napjai számának és a bírság adózóra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti legmagasabb
mértékének szorzata.
(3)	Az üzletlezárás akadályozásáért, illetve meghiúsításáért az (1) és a (2) bekezdésben
foglaltak alapján adózónak nem minősülő személy is szankcionálható.
223.	§ [A munkáltató kijelölésére vonatkozó szabály megsértése]
Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltató kijelölésére írásban a
munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi - az Mt.
szerinti - munkáltatója az általános bírságszabály szerint szankcionálható.
224.	§ [Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában]
A természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási
bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet
adószám hiányában folytat.
225.	§ [A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése]
(1)	Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem
jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.
(2)	Ha az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét
késedelmesen, de az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes
időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt
szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.
(3)	Az adózó ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a
foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési kötelezettségét hibásan, hiányosan, illetve valótlan
adattartalommal teljesíti.
(4)	Nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az
adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó
adómegállapítási időszak vonatkozásában bevallási kötelezettségének eleget tett.
(5)	A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy
hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható
mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan
adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság (1),
illetve (3) bekezdésben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.
226.	§ [Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem
előírásszerű teljesítése]
(1)	Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi
értékének negyven százalékáig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább
kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forintig terjedő
mulasztási bírságot szabhat ki.
(2)	Ha az adózó
103
a)	a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget EKAER
bejelentési kötelezettségének, vagy
b)	a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan
teljesíti,
az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett, illetve a hibásan, valótlan
adattartalommal vagy hiányosan bejelentett áru értékének negyven százalékáig terjedő
mulasztási bírságot szabhat ki.
(3)	Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az
EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a
bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét,
akkor az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40
százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
227.	§ [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe
helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harminc napos határidő tűzésével
felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(2)	Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az
állami adó- és vámhatóság harminc napos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási
bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(3)	Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az
ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az
adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul
értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
(4)	Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve
közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását
megelőzően teljesíti.
(5)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor
felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állt.
228.	§ [Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség
szabályainak megsértése]
(1)	Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha
a)	a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy
a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
b)	iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2)	A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség
elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására
alkalmatlan állapotban nyújtja be.
(3)	Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta
megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve
nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege
természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében 500
ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott
összegig terjedhet.
229.	§ [Általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése]
Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a
104
kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá
eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként
vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.
230.	§ [Nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár
meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén]
(1)	Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi
társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének
megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése
esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kettőmillió forintig terjedő,
ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió
forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt
hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott
bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(2)	Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első
esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal
sújtható. Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást
követő mulasztás között kettő évnél több telt el.
231.	§ [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]
(1)	Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során
megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a
befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után húsz százalékig
terjedő mulasztási bírságot fizet.
(2)	A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-
kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam
különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg
kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti
évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.
232.	§ [Az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértése]
Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési
kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és
levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett ötven százalékig terjedő mulasztási
bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetve megfizetni elmulasztott adó összege.
233.	§ [A készpénzfizetési szabály megsértése]
(1)	A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 114. § (3) bekezdésének
megsértése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz
százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.
(2)	A 114. § (3) bekezdésének megsértésével teljesített fizetés jogosultja, ha a
szabálytalan fizetést elfogadja, a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része
után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.
234.	§ [A pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság
a)	a forgalmazó terhére a pénztárgép forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a
pénztárgép forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, engedélyezettől
eltérő pénztárgép forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,
105
b)	a pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével
kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes
személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) ötszázezer forintig, nem
természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
235.	§ [Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel
és Automata Felügyeleti Egységgel összefüggő szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság
a)	a felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli AFE forgalmazása, a felügyeleti szolgáltatói
engedély visszavonását követően az AFE továbbforgalmazása, továbbá a felügyeleti
szolgáltatói engedélytől eltérő AFE forgalmazása, felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli
szolgáltatásnyújtás, felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követő szolgáltatásnyújtás
esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki a forgalmazó, illetve a
szolgáltatásnyújtó terhére,
b)	az automataberendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével
kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése
esetén a természetes személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500
ezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújthatja.
236.	§ [A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan
igénybevétele]
Ha az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény 464/A. §-a alapján mentesül a jogosulatlanul igénybevett
adókedvezménnyel kapcsolatos adókülönbözet megállapítása alól, a jogosulatlanul
igénybevett kedvezmény összege tizenöt százalékának megfelelő, de legalább százezer forint
mértékű mulasztási bírságot fizet, kivéve ha bizonyítja, hogy a szükséges béremelést
valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az
ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.
237.	§ [Mérlegelési szempontok bírságkiszabásnál]
(1)	A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli
a)	az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát,
b)	az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát,
gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy
c)	az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az
adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
(2)	A körülmények okszerű mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához
igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását
mellőzi.
(3)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése
esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.
238.	§ [A mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátja]
A jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével
mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható az ellenőrzés
során feltárt jogsértésekre.
106
XXXI. Fejezet
Intézkedések
239.	§ [Lefoglalás adószám hiánya miatti bírságolásnál]
Ha az adóhatóság a természetes személy vagy nem természetes személy adózó terhére egyéni
vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles
tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a
bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén
annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áru és az élő állat kivételével - a kiszabott
bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a mulasztási
bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.
240.	§ [A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem
szabályszerű teljesítése esetén történő lefoglalás]
Ha az állami adó- és vámhatóság az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibásan,
valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki,
a fuvarozott terméket - a romlandó áru és az élő állat kivételével - a kiszabott bírság
összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó
határozatban rendelkezik.
241.	§ [Lefoglalásra vonatkozó közös szabályok]
(1)	A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt
ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a
jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával,
foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli. A
határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
242.	§ [A lefoglalt ingóság értékesítése]
(1)	Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó
szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a mulasztási bírságot a határozat közlésétől számított
tizenöt napon belül nem fizette meg.
(2)	Az áru értékesítéséből származó összegnek a mulasztási bírságot, pótlékot és
költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.
243.	§ [A jármű visszatartása]
(1)	Ha az állami adó- és vámhatóság a hatósági zár megőrzési kötelezettség megsértése
miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét - a romlandó árut és az élő állatot
szállító fuvareszközök kivételével - az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság,
illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása
nélkül visszatarthatja.
(2)	A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a)	a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és
vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b)	a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát
vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó
szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően
igazolja.
107
(3)	Ha a külföldi fuvarozó az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár
állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, az állami adó- és
vámhatóság a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.
(4)	E § alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást
végző
a)	belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti)
tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,
b)	járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező
természetes személy, valamint
c)	az a) pontban foglaltak szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló
termékmozgatást végző jármű belföldi természetes személy vezetője.
244.	§ [Áru hatósági felügyelet alá vonása]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja - a romlandó áruk és az élő
állatok kivételével - azt az árut, amelyet helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek
eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely
megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre
(a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).
(2)	A hatósági felügyelet alá vonás az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és
vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával
valósul meg.
(3)	A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas
tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott áru hatósági felügyelet
alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben
közreműködő személynek adja át.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és - ha a
hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által fenntartott
raktárban történik - a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági
felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.
(6)	A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az
intézkedés sérti, az intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogással élhet, amelyet a
felettes szerv bírál el. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(7)	A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági
felügyelet alá vont áru - annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon -
megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági
felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.
(8)	Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (7)
bekezdésben foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem
következett volna be.
(9)	Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról hozott végzést annak
kiadmányozásától számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli.
(10)	Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a
hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget
kizáróan igazolja, a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a
108
szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint - ha terhére az állami adó- és vámhatóság az
intézkedés alapjául szolgáló jogszabálysértés miatt bírságot állapított meg - a bírság pénzügyi
teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.
(11)	Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a
hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget
kizáróan nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó
szabályok szerint értékesíti.
(12)	Ha a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e
minőségét kétséget kizáróan a (10) bekezdésben meghatározott határidőn túl igazolja, és az
árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak
a (10) bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett
rendelkezési joggal bíró személyt illeti. Ha az értékesítésből befolyt ellenértéket az annak
átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának
közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra
száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési
kötelezettsége nincs.
245.	§ [Üzletlezárás elrendelése]
(1)	Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját
szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó
a)	be nem j elentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b)	igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c)	az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet,
telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el
számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy
d)	a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott
kötelezettségét megszegte.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás
időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre
vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás
között három év eltelt.
(3)	A kiszabott bírságról és a lezárásról az állami adó- és vámhatóság határozata ellen
benyújtott fellebbezésnek a lezárás végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az intézkedésből
harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.
(4)	A lezárás akadályozása esetén az állami adó- és vámhatóság a rendőrség
közreműködését veheti igénybe.
(5)	A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát
és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. A lezárás akadályozása esetén az adóhatóság a
rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(6)	Ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (4)
bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt
részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.
(7)	A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól
műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a
lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, így különösen
az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését
akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el.
109
(8)	A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak
vizsgálatakor az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott
szempontokat mérlegeli.
246.	§ [Az adószám törlése]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha
a)	az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez
arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
b)	az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást
követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a
megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
c)	az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós
cím,
d)	az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és
vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,
e)	az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó
által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy,
f)	azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4)
bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,
g)	az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő
összesítő nyilatkozat, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi
határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság
felszólítása ellenére sem tesz eleget.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az
adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja - a felhívás kézbesítésétől
számított harminc napos határidő tűzésével - a törvényes állapot helyreállítására. A határidő
eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs
helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé
válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozattal dönt. Ha az adózó
közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság az adószám törlésével
egyidejűleg, ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is törli. A határozat közösségi
adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető.
(4)	Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó
csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg - külön határozatban - rendelkezik a
csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az
eljárásra és a csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő
jogkövetkezményekre az e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozat véglegessé
válásának megállapítását követő napon
a)	a cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetében a cégbíróság elektronikus úton történő
értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló
eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll,
b)	az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében megkeresi az egyéni
vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni
vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében,
c)	a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.
110
(6)	Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot
megsemmisítő határozatról és a határozat véglegessé válásának időpontjáról értesíti a
cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó
nyilvántartását vezető egyéb szervet.
(7)	A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószámnak az (1) bekezdés c)-e)
pontjában foglaltak szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg. Egyéb esetben,
ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám
megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti, ha
a)	az adószám törlésének oka már nem áll fenn,
b)	az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta,
vagy
c)	a törlést az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kezdeményező szerv ehhez
hozzájárul.
(8)	Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban
az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles
tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.
(9)	A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám - függetlenül attól, hogy az
adószám törlésére milyen okból került sor - ismét megállapítható, ha az adózónál
felszámolást rendeltek el. Az adószám megállapításának napja nem lehet korábbi, mint a
felszámolás kezdő napja.
XXXII.	Fejezet
Jogkövetkezmények alóli mentesülés
247.	§ [Jogkövetkezmények alóli mentesülés]
(1)	Az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság
honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint
járt el.
(2)	Az adóhiány megfizetése alól az adózót nem mentesíti, hogy az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint járt el.
HATODIK RÉSZ
Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése,
nyilvántartásba vétel és szakmai továbbképzés
248.	§ [Tevékenység végzéséhez szükséges bejelentés]
(1)	Aki adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet kíván
folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles
adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenteni.
(2)	Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói,
adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy
tagja vagy alkalmazottja - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően az adótanácsadói, az
adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult.
111
(3)	Az (1) bekezdés és a 250. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a nyilvántartásba vételt
végző szervezethez az egységes Kormányzati Portálon közzétett tájékoztatóban meghatározott
címre kell megküldeni.
249.	§ [Szakértői nyilvántartás vezetése]
(1)	Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére
jogosult bejelentést tevőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésének célja
annak hiteles dokumentálása, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles
adószakértői tevékenység végzésére jogosult természetes személy a 248. § (1) bekezdése
szerint bejelentést tett és rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt
ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek
nyilvános adatainak, az azokban bekövetkezett változásoknak a közzététele az ellenőrzés
lehetőségének megteremtését és az időszerű tájékoztatást szolgálja.
(2)	Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartása - azon adat
kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít -
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból -
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - hatósági
igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány kiállításához szükséges fényképet a nyilvántartásba
vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételi eljárásban a hatósági igazolvány elkészítésének
időtartamáig kezeli.
(4)	A nyilvántartásban szereplő adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők
kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból
eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai
továbbképzésen részt venni.
(5)	A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén a (3) és (4) bekezdést nem kell alkalmazni.
250.	§ [Tevékenység végzése határon átnyúló szolgáltatás keretében]
(1)	A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes
személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles
adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására
irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek
bejelenteni.
(2)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles
adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentőt nyilvántartásba veszi, amely
nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként
közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)	A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet határon átnyúló
adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében
adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a
feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés
szerinti bejelentési kötelezettségét.
(4)	A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a
szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a
nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentés alapján esetenként állapítja meg.
251.	§ [Szakértői nyilvántartásba történő felvétel]
(1)	Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők
nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki
112
a)	büntetlen előéletű,
b)	nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek
megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
c)	rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint
megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb
feltételeknek.
(2)	A bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárásra a Szolg. törvény 21-25. §-át és 27-28. §-át
az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
252.	§ [Tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés]
(1)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles
adószakértői tevékenység folytatását megtiltja annak a természetes személynek,
a)	aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
továbbképzési kötelezettségének nem tett eleget,
b)	aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
továbbképzés teljesítéséről szóló bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tett
eleget,
c)	aki a bejelentés és a nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot
közölt,
d)	aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba
vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be,
e)	akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez
fűződő hátrányok alól nem mentesült,
f)	akit bíróság a nyilvántartás szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól
eltiltott,
g)	akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett,
h)	akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján
kezdeményezték.
(2)	Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői nyilvántartásból törölni kell
azt a természetes személyt,
a)	akinek a nyilvántartásba vételt végző szervezet az (1) bekezdés alapján az adótanácsadói,
adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltotta,
b)	aki az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenységének
megszüntetését bejelentette,
c)	aki elhunyt.
253.	§ [Igazgatási szolgáltatási díj]
A bejelentéssel és a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, a hatósági igazolvány
pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával, továbbá a
tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának
bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképzési programok szervezésére és
lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési kérelmének elbírálásáért
jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
254.	§ [Tevékenység folytatása során lefolytatandó ellenőrzés]
(1)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentéssel érintett tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a
nyilvántartásba vett személy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli
113
vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 252. § (1) bekezdés e) és f)
pontja szerinti adatra irányulhat.
(2)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző
szervezet a nyilvántartásba vételi eljárásban a hatóság végleges döntéséig vagy a
nyilvántartásba vétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való
törlésre irányuló eljárásban a hatóság végleges döntéséig kezeli.
255.	§ [Szakértői nyilvántartás adattartalma]
(1)	A nyilvántartás - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - a természetes személy
következő adatait tartalmazza:
a)	nyilvántartási szám,
b)	természetes személyazonosító adatok,
c)	lakcím, levelezési cím,
d)	hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,
e)	a szakképesítés megnevezése, a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító
intézmény neve, a kiállítás kelte,
f)	adószakértők esetében az egyetemi vagy főiskolai végzettség megnevezése, az
egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a
kiállítás kelte,
g)	adószakértők esetében a tevékenység végzéséhez szükséges - az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - a szakképesítés
megszerzését követően, a 248. § szerinti bejelentést megelőzően adótanácsadás vagy
pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlat megszerzésének helye,
időtartama, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezése, amelyben a
szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,
h)	szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése, és annak bejelentése.
(2)	A nyilvántartás tartalmazhatja a bejelentő önkéntes adatszolgáltatása alapján a
nyilvántartásba vett bejelentő személy
a)	telefonszámát,
b)	elektronikus elérhetőségét,
c)	egyéb szakképesítések megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány
számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
d)	az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusát, valamint
fokozatát.
(3)	A határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységet
folytató személyek esetében a nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2)
bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat tartalmazza.
(4)	A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve,
születési neve, anyja születési neve, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy
okleveles adószakértői hatósági igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb,
a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
(5)	A nyilvántartást végző szervezet a nyilvántartásba vett személyek nyilvános adatait az
egységes Kormányzati Portálon a nyilvántartásba vételt követően nyilvánosságra hozza.
(6)	A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző
szervezet a törlést követő tíz évig őrzi meg.
(7)	Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez
szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a
nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező
114
szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés
szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának,
továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység
végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és
okleveles adószakértői tevékenységet folytató személyek nyilvántartásba vételének és a
nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartás vezetésének szabályait az
adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg azzal, hogy az eljárások során
méltányossági eljárásnak nincs helye.
HETEDIK RÉSZ
Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások
256.	§ [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
Az állami adó- és vámhatóság
1.	támogatj a a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik telj esítésében,
2.	jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel
intézi az adóügyeket,
3.	törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi
jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4.	jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert
működtet,
5.	erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban
meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6.	az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve
kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7.	a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist,
ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,
8.	lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve
jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9.	köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10.	a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítéséhez on-line felületet biztosít,
11.	elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az
általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás
mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12.	az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13.	mobilalkalmazás használatot biztosít,
14.	honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és
összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15.	honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa
megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás
adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16.	honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói
jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek
védelme érdekében teljesíti e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott
közzétételi kötelezettségét.
257.	§ [Kezdő vállalkozások támogatása]
Az állami adó- és vámhatóság a kezdő vállalkozásnak - figyelemmel tevékenységének
jellegére - az adószámának megállapítását követő harminc napon belül szóban vagy írásban
115
ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk
elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt (mentorálást) kezdeményez, amelynek célja az
adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás. A mentorálási időszak a
kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított hat hónap. A mentorálásban történő részvétel
önkéntes.
258.	§ [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]
Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
melynek keretében az adózó vagy képviselője számára az állami adó- és vámhatóság vezetője
által meghatározott ügyek intézését biztosítja. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az
adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges
kodú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználó névvel és jelszóval kell rendelkeznie.
259.	§ [Adatlekérdezési lehetőség biztosítása]
Elektronikus azonosítását követően
a)	az adózó az adószámlája adataihoz, valamint a 123. § (2) bekezdés szerinti adatokhoz,
b)	a munkáltató (kifizető) az általa jogszabályban meghatározott adatokról teljesített
bejelentés és az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallás adataihoz,
c)	a természetes személy adózó a b) pont szerinti saját magára vonatkozó adatokhoz,
d)	az adózó az elektronikus számlaadat-szolgáltatás teljesítése során általa megküldött
számlák, valamint mindazon, más adózó által kibocsátott számlák - ugyanezen számlaadat-
szolgáltatás útján teljesített - adataihoz, amelyeken vevőként szerepel,
e)	az adózó bevallásának feldolgozottsági adataihoz
ingyenesen hozzáférhet.
260.	§ [Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele]
A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az
adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az
adózókat tartalmazza, akiknek vagy amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
a)	a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;
b)	a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs behajthatatlanság címén
nyilvántartott és el nem évült tartozása;
c)	a nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási
és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;
d)	csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési illetve felszámolási eljárás alatt nem áll;
e)	csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó
tartozása;
f)	adó megfizetésére kötelezettnek nem minősül.
261.	§ [Megbízható adózók közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható
adózónak minősített adózók nevét, adószámát.
262.	§ [Egyéni vállalkozók bevallási adatainak közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság a bevallási adatok alapján, a bevallási határidőt követő harminc
napon belül a honlapján adózónként közzéteszi az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi
adatait, valamint adófizetési kötelezettségét.
116
263.	§ [Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként - a negyedévet követő harminc napon belül -
honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi
azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló adózóknak a
nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány
és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során
véglegessé vált határozatban természetes személyek esetében tízmillió forintot, más adózók
esetében százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az
erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított
határidőben nem tettek eleget. E § alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság
határozata, ha a kereset megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó
által indított közigazgatási per, jogerősen nem zárult le.
264.	§ [Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként - a negyedévet követő harminc napon belül -
honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi
annak az adózónak nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek,
amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a
százmillió forintot, természetes személy esetében nettó módon számítva a tízmillió forintot
meghaladja.
265.	§ [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat
foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az
adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy
foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges és
végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a
munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti
adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat
keltét és végrehajthatóvá válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság
határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság
jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett
adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten
nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi
feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti
közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat
foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül az államháztartásról szóló
törvény végrehajtásáról szóló kormány rendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a
rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti,
ha az adózó a terhére megállapított, végleges közigazgatási határozatban vagy jogerős
bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt
határidőben vagy határnapon teljesíti.
266.	§ [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a
költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
117
a)	az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról
szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de
adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók
aa)	nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét,
ab)	közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító
számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát,
székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező
határozat véglegessé válásának napját,
ac)	közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi
elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját,
b)	azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a
csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az Áfa tv. 88. § (1) bekezdése alapján az adómentes
ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az
adókötelessé tétel időpontját,
c)	azon adózó nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám
(csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózó adószámát az állami adó- és
vámhatóság a 227. § vagy a 246. § alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat
véglegessé válásától az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó
megszűnéséig,
d)	az általa nyilvántartott adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező, valamint a
c)	pont hatálya alá tartozó azon adózó nevét, elnevezését, adószámát, csoportazonosító számát
(adószámát, csoportazonosító számát a törlésre utalással), amely adózóval szemben az állami
adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak
befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével,
e)	az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző természetes személy kivételével
az adózónak a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozók esetén a
mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódokon bejelentett és nyilvántartott tevékenységi
köreit,
f)	a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozás nevét, adószámát, az ilyenként való nyilvántartásba vétel dátumát, és a
nyilvántartásból való törlés dátumát, valamint e társaságok projekttársaságainak nevét és
adószámát,
g)	folyamatosan azon adózónak a rendelkezésre álló azonosító adatait, aki vagy amelyek
bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget,
h)	az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés
regisztrációs számát és az üzemeltetési helyét,
i)	a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló törvényben meghatározottak szerinti közzétételi kötelezettségének
teljesítését,
j) az állami adó- és vámhatóság engedélye alapján utólagos illetékfizetésre jogosult
gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, az engedély számát és időbeli
hatályát,
k) az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak
minősülő adózó, valamint a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választó - kivéve a
Magyar Honvédséget és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveket - az adóhatóság
nyilvántartásában szereplő foglalkoztatottainak létszámát,
l) folyamatosan azon adózónak a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét,
adószámát, akik áfabevallási kötelezettségének több mint két - egymást követő, a rá irányadó
-	bevallási időszakon keresztül nem tesz eleget,
118
m) az általa nyilvántartott reklámadó-kötelezettséget teljesítő, illetve reklámadó fizetési
kötelezettség hiányáról nyilatkozó reklámközzétevő adóalanyok nevét és adóazonosító
számát,
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao. tv. szerint
ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát.
267.	§ [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]
Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon -
érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben
foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.
NYOLCADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
XXXIII.	Fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
268.	§ [A Kormány számára adott felhatalmazások]
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
1.	a bejelentkezés (adószám igénylés) módjának részletes szabályait;
2.	a változásbejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályait;
3.	az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő egyes bevallások módjának,
adattartalmának részletes szabályait;
4.	az adóbevallás kijavításának szabályait;
5.	az évente küldendő adószámla kivonat készítésének, előállításának, adószámla
vezetésének részletes szabályait;
6.	a bizonylatok, igazolások kiállításának, nyilvántartásának rendjét;
7.	az adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás tartalmát;
8.	az adóhatósági igazolás és az adóigazolvány kiadásának részletes szabályait;
9.	az egyes adóügyek elektronikus intézésének szabályait;
10.	a hatósági bizonyítvány kiállításának határidejét;
11.	a köztartozásmentes adózói adatbázis működtetésének és közzétételének
részletszabályait;
12.	a térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és
forgalmazásának részletes szabályait;
13.	a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató
kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat;
14.	az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az
Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő
szabályokat;
15.	az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve
felszabadítására vonatkozó részletes szabályokat;
16.	a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, továbbá
az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes
feltételeit, valamint a döntési eljárás részletes szabályait, valamint
17.	a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az
éves jelentéstételi kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének,
nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait.
119
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a menedékes felügyeleti
szolgáltatót.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az adótanácsadók,
adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetet.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek
alapján
a)	a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,
b)	az adózók kiemelt adózónak minősülnek,
rendeletben határozza meg.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó
eljárások keretében rendeletben szabályozza
a)	a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,
b)	a bejelentési, változásbej elentési kötelezettség telj esítésének,
c)	a fizetési könnyítés, adómérséklés, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisba
történő felvétel, valamint másolat kiadása iránti kérelmek intézése rendjének,
d)	az adófizetés teljesítésének,
e)	az állami adó- és vámhatóság által az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül
az adózók számára biztosított lekérdezések,
f)	az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetve ezen adatok
letöltésének,
g)	egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének, az elektronikus kézbesítésének,
h)	az Európai Unió más tagállamában és az Áfa tv. szerint elismert harmadik államban
letelepedett adóalanynak belföldön, illetve a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai
Unió más tagállamában érvényesített visszatéríttetési kérelmével (kiigazítási nyilatkozatával)
kapcsolatos eljárás rendjének, ideértve az elektronikus levélben (e-mailen) történő
ügyintézésnek,
i)	az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal
kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó
részletes szabályait, módját és technikai feltételeit.
(6)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
b)	az egészségbiztosítási szerv,
c)	a rehabilitációs hatóság,
d)	az állami foglalkoztatási szerv és
e)	a munkaügyi hatóság
részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadással érintett, az 50. §-ban meghatározott
havi adó- és járulékbevallásban szereplő adatok körét, az adatátadás részletes szabályait, így
különösen az adatátadás határidejét és gyakoriságát.
269.	§ [Az adópolitikáért felelős miniszter számára adott felhatalmazások]
(1)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az önkormányzati
adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok
adattartalmát rendeletben határozza meg.
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa
meg a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió más tagállamában érvényesíthető
120
hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelme, kiigazítási nyilatkozata adattartalmára,
formátumára, kitöltésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az
adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges
bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való
törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai
továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és
lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon
átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez
szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a
nyilvántartásból való törlés feltételeit, részletes szabályait, valamint a nyilvántartás
vezetésének szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
(3)	bekezdés szerinti bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásban
szereplő adatok módosításával, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével összefüggő
eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, valamint a továbbképzési programok szervezésére
és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásáért, továbbá a
tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának
bejelentésével összefüggő eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj
megfizetésének részletes szabályait.
(5)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a
hatósági árszabályozás részletes szabályait.
(6)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.
(7)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a
nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen
adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági
árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.
(8)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy
a)	az automataberendezések üzemeltetői adókötelezettségeinek, az automataberendezés és az
AFE üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének,
b)	a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének,
nyilvántartásának, visszatérítésének,
c)	az AFE műszaki követelményeinek, üzemeltetésének és szervizelésének, az AFE által
rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának, a felügyeleti
szolgáltatókat tanúsító független tanúsító szervezet tevékenységének, a felügyeleti szolgáltatói
szerződésnek, valamint a felügyeleti szolgáltató felelősségének,
d)	a felügyeleti szolgáltatóval szemben támasztott követelményeknek, a felügyeleti
szolgáltatói engedélyezési eljárásért és az engedély módosításáért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj fizetésének, a felügyeleti szolgáltató regisztrációjának, a felügyeleti
szolgáltatás minimális tartalmának, a hatósági árnak és annak alkalmazási feltételeinek
részletes szabályait rendeletben határozza meg.
(9)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a számla, egyszerűsített
számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek
előállításának, adóigazgatási azonosítására alkalmasságának feltételeit rendeletben határozza
meg.
(10)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az
adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások
121
a)	adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásnak,
b)	másolásának,
c)	elektronikus úton történő ellenőrzésének
módjára és az adóhatóság rendelkezésére bocsátandó fájlok adatszerkezetére vonatkozó
részletes eljárási és technikai szabályokat.
(11)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER hatálya alá
tartozó termékértékesítést, termékbeszerzést és egyéb célú termékmozgatást, az EKAER
működésével kapcsolatos szabályokat, az EKAER hatálya alóli mentesülés eseteit, valamint a
kockázati biztosítékkal kapcsolatos szabályokat, különösen az EKAER szám
megállapításának rendjét, a személyes adatok kivételével a bejelentendő adatok körét, a
bejelentésre kötelezettek körét, a bejelentési kötelezettség teljesítése alóli egyedi mentesítés
szabályait, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változás-bejelentéssel
kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(12)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-
felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER
működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.
XXXIV.	Fejezet
Hatálybalépés
270.	§ [Hatálybalépés]
(1)	Ez a törvény - (2)-(3) bekezdés kivételével - 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 229. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 258. § 10. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.
XXXV.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
271.	§ [Átmeneti rendelkezések]
(1)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban
kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell
alkalmazni.
(3)	A 227. §-t abban az esetben kell alkalmazni, ha a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe
helyezésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása 2018. január 1-jére vagy azt követő
időpontra esik.
(4)	E törvény rendelkezéseit vagyonszerzési illeték megállapítására irányuló eljárás során a
hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adó- és
vámhatóság tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni.
(5)	Ha az elhunyt természetes személy adójának megállapítása e törvény hatálybalépését
megelőzően megtörtént, úgy az örökösöket kötelező külön határozat meghozatalára irányuló
eljárást a 2017. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(6)	Ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra
összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a
kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb
mérték alkalmazható.
(7)	Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően, a hatálybalépést megelőző
időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat
kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2017. december 31. napján
hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
122
(8)	E törvény hatálybalépésekor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján
folyamatban lévő adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárást, illetve fokozott
adóhatósági felügyeleti eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti.
(9)	E törvény hatálybalépésekor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján
folyamatban lévő, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére, valamint a bevallási vagy
adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-felfüggesztést
követően, az adószám törlésére irányuló eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti.
(10)	E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott
adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény
hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám
felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve
a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart.
(11)	Ha az adószám felfüggesztést követő törlését az állami adó- és vámhatóság e törvény
hatálybalépést megelőzően, a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének
elmulasztása miatt rendelte el, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván
folytatni, az adószám megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti. Az
állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben
is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a
kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.
(12)	E törvény rendelkezései nem érintik a 2017. december 31-ig hatályos rendelkezések
alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.
(13)	E törvény alkalmazásában a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel
(egyezménnyel) esik egy tekintet alá a hatálybalépést megelőzően más jogszabállyal
kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) is.
(14)	Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát e törvény hatálybalépését
megelőzően törölte, az adószám ismételt megállapítására irányuló kérelem elbírálása során a
246.	§ (7) bekezdését kell alkalmazni.
(15)	A 247. § rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől, az adóhatóság honlapján erre a célra
létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni.
(16)	Az 1. melléklet 1.24. pontja szerinti, 2018. január 1-jén érvényes külföldi
számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig az állami adó- és vámhatósághoz írásban,
formanyomtatványon bejelenti.
272.	§ [Kamatjövedelmet érintően levont forrásadóhoz kapcsolódó átmeneti
rendelkezések]
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból
átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit.
(2)	A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített
összegben a jóváírás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az
átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás
tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély
más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően, a belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót
alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik.
(4)	Az adózó a (3) bekezdés szerinti kérelméhez csatolja
a)	az adózó azonosítására,
b)	a levonás tényének, összegének,
c)	a kamatjövedelem jogcímének és
d)	a kamatjövedelem megszerzése időpontjának
123
megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét teljesíti, ha az adózó a belföldön
adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.
273.	§ [Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés
adatszolgáltatására vonatkozó átmeneti rendelkezések]
(1)	Ha a 107. § (4) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a
menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti
szolgáltató e minőségének megszűnéséig
a)	az automataberendezés üzemeltetője - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak
abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató
részére huszonnégy havi - ha a szerződés megkötése óta legalább tizenkettő hónap eltelt,
abban az esetben tizenkettő havi - felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget
megfizet;
b)	rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(2)	Az automata üzemeltetője mentesül a (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól,
ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal
igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából a menedékes
felügyeleti szolgáltató részére havonta, a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig átadja
a)	az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,
b)	az automataberendezések regisztrációs számára és
c)	az automataberendezések üzemeltetési helyére
vonatkozó, változással érintett adatot.
(4)	A menedékes felügyeleti szolgáltató az adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az
üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.
274.	§ [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetéséhez kapcsolódó
rendelkezés]
Az állami adó- és vámhatóság által 2018. január 1-jét megelőzően a telefonos
ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer használatához kiadott ügyfélazonosító számok
továbbra is használhatóak.
275.	§ [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
(1)	A törvény 106. § (5) és (10) bekezdése, a 107. § (5), (7) bekezdés és (8) bekezdés d)
pontja, a 108. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	A törvény 106. § (9) és (10) bekezdésének, 107. § (5), (7) bekezdés és (8) bekezdés d)
pontjának és 108. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5)
bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3)	A 6. § (3) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 30. §-a, 45. §-a, 52. §-a, 119-120. §-a, 123. §-a,
142. §-a, XXIII-XXIV. fejezete, 199. §-a, 215. §-a, 232. §-a, 248. §-a, 257. §-a, 267. §-a és 2.
számú melléklete - az Áfa tv-nyel, illetve a Számv tv-nyel. együtt - a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről,
b)	a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési
szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó
124
hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási időszaka tekintetében történő
módosításáról,
c)	a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
szóló 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő
módosításáról,
d)	a Tanács 2008/117/EK irányelve (2008. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos
adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról,
e)	a Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti
tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK
irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról.
125
1.	melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... . törvényhez
Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok
1.	Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó
1.1.	nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,
1.2.	természetes személy adóazonosító jelét,
1.3.	külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított
adóazonosító számát,
1.4.	címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét
vagy telephelyeit,
1.5.	- a cég honlapján való közzététel esetén - cég elektronikus elérhetőségét, honlapját,
1.6.	- több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén - tényleges
üzletvezetés helyét,
1.7.	- székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén - a székhelyszolgáltató elnevezését,
székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén -
megszűnésének időpontját;
1.8.	létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét,
számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét,
elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű
jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát,
könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a
könyvvizsgálatért személyében felelős;
1.9.	gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását,
1.9.1.	cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a
mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének
(a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint,
1.9.2.	egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos
Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ-kódok
szerint,
1.9.3.	az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és
zárónapját,
1.10.	a statisztikai számjelet;
1.11.	a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés,
valamint a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak cégnevét, nevét, székhelyét
(telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50
százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással
rendelkező részvényesének cégnevét, nevét, székhelyét, telephelyeit, lakóhelyét, adóazonosító
számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság
esetében azt a tényt, ha a tag, részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot
meghaladja, vagy a tag, részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik;
1.12.	a természetes személy adózó levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével,
telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy
esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét, székhelyét;
1.13.	iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének
helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot,
könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;
1.14.	jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
1.15.	az önálló tevékenységet folytató természetes személy tevékenysége gyakorlását,
körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység, korhatár előtti
126
ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett
folytatott tevékenység);
1.16.	az általános forgalmi adóalanya részére előírt nyilatkozatot;
1.17.	átalányadó választását;
1.18.	választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját;
1.19.	közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét;
1.20.	a 17.2. pont szerint bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét;
1.21.	külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás
megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát;
1.22.	magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges
üzletvezetési hely alapozza meg;
1.23.	bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási számát, a
főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet;
1.24.	a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél
vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét,
valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját.
2.	Az 1. ponttól eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag az 1.4.-1.8., 1.13. és 1.18. pontok
szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
3.	A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő,
a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt,
valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének,
elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és
adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus
úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott
biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának
kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a
FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló
okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik
adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és
utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
3.1.	a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a
foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására
utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell
teljesíteni,
3.2.	a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését
követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni,
3.3.	ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető
köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontja, valamint (2)
bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre a
3.1.	és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a
bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét
és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját
is.
4.	Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a
továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról
szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az
egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított
nyolc napon belül - a 3. pontban előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem
127
kell a 3. pont szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a
munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és
munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.
5.	A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 3. pont szerinti bejelentésben a
kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató
(e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét,
elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban
való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés
határidejére a 3.1. és 3.2. pontja megfelelően alkalmazandó.
6.	Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető
által elektronikusan bejelentett adatokat - a biztosított végzettsége, szakképzettsége,
szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma
kivételével - azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az
egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói,
kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus
dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.
7.	Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, a munkáltató vagy a
kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és
utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,
megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a
végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó
intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton
haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert
működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői
bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus
dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.
8.	Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető
által bejelentett adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony
esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, Mt. szerinti munkáltató
azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való
részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető
azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási
jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti
munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó
valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a 14. pontban foglalt adatokat
haladéktalanul, illetve a 6. pont szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a
munkaügyi hatósággal. Az állami adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati
érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben
feljogosított hatóság igénylése alapján tizenöt napon belül elektronikus úton megküldi az 1.
pontban meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos
TEÁOR nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ kódok szerinti
besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából
a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére
vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően
haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami
foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.
128
9.	Az állami adó- és vámhatóság a közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén a bejelentést haladéktalanul továbbítja az
állami foglalkoztatási szervnek.
10.	A 3. pontban meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló törvény szerint a
kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá az
államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének hatálya alá tartozó munkáltatóknak
és kifizetőknek a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint kell teljesíteni.
11.	Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely)
természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy
társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy
a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában
meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony
kiterjed.
12.	Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a 3. pontban
meghatározott bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz
eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot
és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten
bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként
foglalkoztatott 3. pont szerinti adatait.
13.	Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo. tv.-
ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton adószám feltüntetése
nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az
adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve -
ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében
általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése szerinti adatait.
14.	Az iskolaszövetkezetnek, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1)
bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény
szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a 3. pontban
foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az
állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás
megkötésének napján bejelenteni
14.1.	az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
14.2.	az iskolaszövetkezeti, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét
és társadalombiztosítási azonosító jelét, iskolaszövetkezeti tag esetén diákigazolványa számát,
illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag esetén nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
15.	Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet köteles az állami adó- és
vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül az
iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének
napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
16.	Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejelentési
kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon
16.1.	elektronikus úton - a tárhelyen keresztül - vagy
16.2.	telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.
17.	Az adózó,
17.1.	ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap)
benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és
vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
129
17.2.	ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását
követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány)
és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az
állami adó-és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
17.3.	ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a
bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, amellyel teljesíti az állami
adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
17.4.	ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik a 17.1-17.3.
pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatóságnál az
e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó
bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően
teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és
vámhatósághoz írásban bejelenteni.
18.	A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi
személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az
állami adó- és vámhatósággal azokat az 1. pontban meghatározott adatokat, amelyek a
cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során,
valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre
állnak, ideértve a 1.16 és 1.17 pontban meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó
főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám
megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve
(elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma,
valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási
száma, illetve az 1.16. pont szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a
cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint a
körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a
megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság
az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy
példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy
esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.
19.	A 17.2. pont szerint bejelentkező adózó vonatkozásában nem tekinthető véglegesnek az
adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági
felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult
le. A 18. pont alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az állami adó- és vámhatóság
adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata akkor sem, ha a 20. § (1)
bekezdés szerint előterjesztett kimentési kérelmet elutasító határozat bírósági
felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult
le.
20.	A 17.1. pontban megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, a 17.2. pontban megjelölt
adózó a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az. 1. pontban felsorolt adatok
közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti:
20.1.	iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének
helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha az adózó
bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt
a tényt;
20.2.	jogelődjének adóazonosító számát;
130
20.3.	a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak adóazonosító számát, a közkereseti
társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat
adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése végett e
törvényben meghatározott adatokat;
20.4.	a természetes személy adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével,
telephelyével;
20.5.	a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 7. § 47. pontjában foglaltaknak megfelelő
telephelyét;
20.6.	székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét,
adószámát, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén -
megszűnésének időpontját.
21.	A bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bejelentkezés napjától számított tizenöt
napon belül az 1. pontban felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban
bejelenti az 1.1.-1.3., 1.11. és 1.12. pont szerinti adatait.
22.	A 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától
számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti az 1.24.
pontban megjelölt adatokat.
23.	Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás,
záradék szükséges, ennek megszerzését - a 17.1. pontban megjelölt adózók kivételével - a
véglegessé vált engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított tizenöt napon belül az
adóhatóságnak be kell jelenteni.
24.	Az elektronikus kapcsolattartásra köteles adózó - az Air. 36. § (4) bekezdés d) pontja
szerinti adózók kivételével - az adószám megszerzését követően nyolc napon belül köteles
elektronikus azonosítási szolgáltatás létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő
nyolc napon belül bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adózó az
adószám megszerzését megelőzően már létesített elektronikus azonosítási szolgáltatást, úgy a
nyolc napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az adózó
állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton
teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy
megbízott a megbízást követő nyolc napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a
képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.
25.	A természetes személyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó
tevékenységi köreit az ÖVTJ-kód szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
26.	Az állami adó- és vámhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül
értesíti a bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében - annak adatai közlésével- az
adószám megállapításáról a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.
27.	Az adózó évente augusztus harmincegyedikéig bejelenti, hogy a Tao tv. szerint
ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az
ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtás időpontját megelőző naptári év
vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az
elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.
28.	Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve törvény alapján a kincstár által
nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy)
esetében az 1. pontban meghatározott adatokon túl az állami adó- és vámhatósághoz be kell
jelenteni a törzskönyvi jogi személy
28.1.	alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának, fenntartójának nevét, címét,
székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt:
székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor
annak adóazonosító számát is,
131
28.2.	irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik
adóazonosító számmal, adóazonosító számát is,
28.3.	átalakítása, illetve átalakulása, egyesülése, szétválása esetén annak tényét, időpontját,
28.4.	jogutódjának, jogutódainak nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik
adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát,
28.5.	adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének
időpontját,
28.6.	elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az
illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi jogi személy központosított
illetményszámfejtést alkalmaz-e).
132
2. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... . törvényhez
I.
AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS
IDŐPONTJA
A)	Általános rendelkezések
1.	Az adózónak a bevallás adatait - az 50. § (2) bekezdésében meghatározott bevallást, a
természetes személynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról, a cégautó-
adójáról benyújtott adóbevallását kivéve - ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell
feltüntetni. Az 50. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott
összesített sorokban ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni kivéve az
egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget,
amelyet forintban kell bevallani. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az
adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési
támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a
megállapított adó, költségvetési támogatás összege az ezer forintot nem éri el, akkor az adózó
az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a
következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel,
amelyben az ezer forintot elérte. A természetes személynek a jövedelemadójáról, a
különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi
hozzájárulásáról, a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell
feltüntetnie. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott
adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.
2.	A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról a
megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást tesz.
3.	Az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a
társasági adó (adóelőleg) és az 50. § (2) bekezdése szerinti bevallás kivételével -, ha az
adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi
adója vagy a nettó módon számított jövedéki adója vagy a természetes személyektől általa
levont jövedelemadó-előleg vagy a természetes személyektől általa levont jövedelemadó-
előleg és jövedelemadó együttes összege,
3.1.	a tízmillió forintot elérte havonta,
3.2.	ha a négymillió forintot elérte negyedévenként
bevallást tesz.
4.	A3. pont szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet
megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással,
szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult,
kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a
szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben a 3. pontban
meghatározott feltételeknek megfelelt.
5.	A 3. pont alkalmazásánál az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes
személy esetében figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben - nettó
módon - számított elszámolandó általános forgalmi adóját.
6.	A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a
határidőt követően benyújtott bevallás, illetve az utólagos adómegállapítás nem érinti a
tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.
7.	A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel
éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves
összesítő bevallást kell benyújtania.
133
8.	Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról a B) pontban meghatározott határidő
utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel
lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt
követő első naptól kell felszámítani.
B)	Az egyes adóbevallások határideje
1.	A havi és évközi bevallás határidői
1.1.	A havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó huszadik napjáig, az évközi bevallást a
negyedévet követő hó huszadik napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani.
1.2.	Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az Áfa tv. 135. § (2)
bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt
önellenőrzési pótlékmentesen az adóévet követő február tizenötödikéig elvégzett
önellenőrzéssel korrigálhatja.
2.	Az éves adóbevallás határidői
2.1.	A havi, illetve évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a 2.2.-2.4. pontban
meghatározott kivételekkel - az adóévet követő év február huszonötödikéig,
2.2.	a természetes személyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási
tevékenységet nem folytató természetes személynek, a mezőgazdasági őstermelőnek és az
általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve a vállalkozási
tevékenységét az adóév utolsó napját szüneteltető természetes személyt is - az adóévet követő
év május huszadikáig,
2.3.	a társasági adóelőleg kiegészítés összegéről az adóév utolsó hónapja huszadik napjáig,
2.4.	a társasági adóról az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig
kell bevallást benyújtani.
3.	Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
3.1.	Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak
3.1.1.	az e mellékletben foglalt kivételekkel negyedévenként kell adóbevallást benyújtania,
3.1.2.	havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év
adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy
korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év
adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó
különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak
időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az egymillió forintot elérte,
valamint az 3.1.9., 3.1.10., 3.1.11. és 3.1.13. pontban meghatározott adózónak;
3.1.3.	évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
3.1.3.1.	az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves
szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a kettőszázötvenezer forintot és
3.1.3.2.	az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli
éves szinten összesített összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, feltéve, hogy nem
rendelkezik közösségi adószámmal,
3.1.4.	az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől -
előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az
3.1.3.1.	pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az Áfa tv. szerinti termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 3.1.3.2. pontban meghatározott
értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot
állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig
134
terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania,
amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított
meg,
3.1.5.	a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített
elszámolandó adója pozitív előjelű és az egymillió forintot elérte. Az első havi bevallást arról
a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az
értékhatárt elérte,
3.1.6.	az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel
helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív
előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon
negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben
meghatározott különbözet az 3.1.2. pontban szereplő összeget elérte, majd ezt a negyedévet
követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni,
3.1.7.	az adót, ha
3.1.7.1.	havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig,
3.1.7.2.	negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév
utolsó napjáig,
3.1.7.3.	éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő
időszakra kell megállapítania (adómegállapítási időszak),
3.1.8.	a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetve az utólagos
adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát,
3.1.9.	havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó
adózónak,
3.1.10.	havonként kell adóbevallást benyújtania az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott
közvetett vámjogi képviselőnek és az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár
üzemeltetőjének,
3.1.11.	havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki vagy amely az Áfa tv.
szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül
adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez
azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban
meghatározott termékértékesítést sem végzett,
3.1.12.	a 3.1.9., illetve 3.1.10. alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról
kell benyújtani, amelyben az adózó az áfa törvényben meghatározott nyilatkozat vagy a
termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A
havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett
időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz
bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti
vissza,
3.1.13.	havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt
követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.
3.2.	Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-
bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet,
amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy
szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási
gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.
135
3.3.	Az új közlekedési eszköznek az Európai Unió más tagállamából történő beszerzése
esetén önadózással megállapítandó fizetendő általános forgalmi adót az általános
forgalmiadó-alanynak nem minősülő természetes személy, illetve egyéb szervezet, az
általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a
kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi
adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató,
különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az
adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg az
állami adó- és vámhatósághoz.
3.4.	Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító
tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató
különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden
esetben havi gyakorisággal tesz eleget.
3.5.	A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
jogi személy, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel
kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig
vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a
bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról,
amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal
rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen
kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési
kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig
vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a
bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.
3.6.	Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának
meghatározásánál a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési
telek, telekrész természetes személyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő
általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.
3.7.	Az egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a
nyugdíjjárulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.
4.	A költségvetési támogatás bevallása
4.1.	A költségvetési támogatást a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig
terjedő időszakra kell megállapítani.
4.2.	Az adózó a feltétel teljesítéséhez kötött költségvetési támogatást a 4.1 ponttól eltérően
a támogatást megállapító jogszabály rendelkezései szerint állapíthatja meg. A feltétel
teljesítésének igazolását az igényléshez mellékelni kell.
4.3.	Az adózó kérelmére az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-tíz-tizenöt
naponkénti) igénybevételét engedélyezheti. A költségvetési támogatás gyakoribb
igénybevételére jogosult adózó a költségvetési támogatást havonta állapítja meg, és arról a
tárgyhót követő hó huszadik napjáig bevallást tesz.
5.	Külön fel nem sorolt adók bevallása
Az e mellékletben nem szabályozott adóbevallási kötelezettséget a fizetési kötelezettséget
előíró törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni. Ha adókötelezettséget megállapító törvény
a kötelezettség teljesítését az éves vagy az éves összesítő bevallásban, illetve azzal
egyidejűleg rendeli teljesíteni, ilyen bevallás hiányában azt az adózó az adóévet követő év
február huszonötödikéig teljesíti.
6.	A jövedéki adóval kapcsolatban benyújtandó adóbevallás
136
A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül attól, hogy adóbevallási
kötelezettségét a törvény egyébként milyen időszakonként állapítja meg - a jövedéki adót
havonta, a tárgyhót követő hó huszadikáig vallja be.
II.
AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS
IDŐPONTJA
1.	A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május harmincegyedikéig kell bevallást
tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről az önkormányzati
adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának huszadik napjáig
kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő
iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját
követő hónap tizenötödik napjáig kell bevallást tenni.
2.	Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését, változását
követő tizenöt napon belül kell adóbevallást tennie.
3.	Nem kell újabb adóbevallást tenni a 2. pontban foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi
adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.
4.	Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó
tizenötödikéig kell bevallást tennie.
5.	Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az
építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának
megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak, részvényeseinek nevét, elnevezését,
lakóhelyét, székhelyét, és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.
137
3. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvényhez
Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége
I.
AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK
Általános rendelkezések
1.	Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési
támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)-c) és e)
pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az
adót is meg kell fizetnie.
2.	A felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget e
mellékletben foglaltaktól eltérően a Csőd tv. rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni. A
felszámolás alatt álló adózó az 53. § (1) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró
adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a tevékenységet lezáró adóbevallásra
vonatkozó rendelkezések szerint, a felszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott
adóbevallás után a felszámolást lezáró adóbevallásra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti
adófizetési kötelezettségét. A végelszámolás alatt álló adózó adófizetési kötelezettségét a
tevékenységét lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két
bevallás közötti időszakról eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályok szerint
benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni. A végelszámolás alatt
álló adózó az 53. § (1) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a
végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás benyújtásával
egyidejűleg az adót is köteles megfizetni.
3.	Az adózó az 53. § (3) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség
teljesítésének határidejéig az adót is köteles megfizetni.
4.	Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési
kötelezettséget - a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, a cégautó-adót, az
egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság
által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve
-, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak -
személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az
adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer
forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
Határidők
1.	A személyi j övedelemadó
1.1.	A személyi j övedelemadó-előleg
1.1.1.	A munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot
követő hó tizenkettedik napjáig,
1.1.2.	a kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő
hó tizenkettedik napjáig,
1.1.3.	a természetes személy, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a
kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a
mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó
tizenkettedik napjáig fizeti meg.
138
1.2. A személyi jövedelemadó
1.2.1.	A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított személyi jövedelemadó és
a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó tizenkettedik napjáig
fizeti meg. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban
több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összege, a
különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az
adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adó-visszatérítés
összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.
1.2.2.	A kifizető az általa levont személyi jövedelemadót a levonást követő hó tizenkettedik
napjáig,
1.2.3.	a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy a személyi
jövedelemadót az adóévet követő év május húszadikáig,
1.2.4.	a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az
adóévet követő év február huszonötödikéig
fizeti meg.
2.	Az általános forgalmi adó
2.1.	Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó
nettó, elszámolandó összegét
2.1.1.	ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó huszadik napjáig,
2.1.2.	ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó huszadik napjáig,
2.1.3.	ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február huszonötödikéig
fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.
2.2.	Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként
bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az
adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben
engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított
forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást
valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi
feltételek bármelyike érvényesül. A kérelem benyújtását megelőző két éven belül
2.2.1.	az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,
2.2.2.	az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem
jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - véglegessé
vált határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,
2.2.3.	szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,
2.2.4.	huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt
végrehajtási eljárás folyt vagy folyik ellene.
2.3.	A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási
kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó
adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
2.4.	Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös
méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó
gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.
3.	A társasági adó
139
3.1.	A társasági adó előlege
3.1.1.	Az adózó, ha a Tao tv. szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget minden
hónap huszadik napjáig, ha a Tao tv. szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az
adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg. Az adóév utolsó havi,
negyedévi előlegét a Tao tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban előírt
előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesítik.
3.1.2.	Az adózónak a 2. számú melléklet B pont 2.3. alpontja szerint bevallott társasági
adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell megfizetnie.
3.2.	A társasági adó
3.2.1.	Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított
társasági adó különbözetét az adóévet követő év május harmincegyedikéig fizeti meg, illetve
ettől az időponttól igényelheti vissza.
3.2.2.	Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból
felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben
megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges
társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával
egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.
3.2.3.	A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben megadott adatoknál
forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra áttérő vállalkozó az
adóévben megfizetett adóelőleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó
különbözetét az áttérésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az
időponttól kezdődően igényelheti vissza.
4.1.	Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék
4.1.1.	A munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik
napjáig,
4.1.2.	a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik
napjáig,
4.1.3.	a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot
követő hónap tizenkettedik napjáig
fizeti meg.
4.2.	Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék
4.2.1.	A társas vállalkozás a járulékokat havonta az elszámolt hónapot követő hó
tizenkettedik napjáig,
4.2.2 a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente a
negyedévet követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg.
4.3.	A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
A természetes személy a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét
első ízben a bejelentést követő hónap tizenkettedik napjáig, ezt követően havonta, a tárgyhót
követő hónap tizenkettedik napjáig teljesíti.
5.	Játékadó
5.1.	Az adózó - az 5.2. alpontban foglalt kivétellel - a játékadót a tárgyhót követő hó
huszadik napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját
követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg.
140
5.2.	A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallás benyújtásával
egyidejűleg fizeti meg.
6.	Rehabilitációs hozzájárulás
6.1.	Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított
előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg.
6.2.	A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év
február huszonötödik napjáig kell megfizetni.
7.	Külön fel nem sorolt befizetések
Az előzőekben fel nem sorolt adókat a jogszabályban megállapított módon és határidőben kell
megfizetni. Ennek hiányában, ha törvény előlegfizetést ír elő, azt a tárgyhó huszonnyolcadik
napjáig, az adót a tárgyhót követő hó huszadik napjáig, az adóévre megállapított adót az éves
adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni. A hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján
teljesítendő önellenőrzés során feltárt, helyesbített, illetve az adóhatóság által megállapított
adót egyéb befizetés címén kell megfizetni, a költségvetési támogatást egyéb támogatás címén
lehet visszaigényelni.
II.
AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK
Általános rendelkezések
Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott ezer forintot el nem érő adót az adózónak
nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-
visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.
A)	Helyi adók
1.	Építményadó, telekadó
Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március
tizenötödikéig, illetve szeptember tizenötödikéig megfizetnie.
2.	Kommunális adó, iparűzési adó
2.1.	A természetes személynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév
március tizenötödikéig, illetve szeptember tizenötödikéig megfizetnie.
2.2.	A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március tizenötödikéig, illetve
szeptember tizenötödikéig fizet.
2.3.	A társasági adóelőlegének az adóévi várható fizetendő adó összegére történő
kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó
összegére az adóév december huszadik napjáig kell kiegészítenie.
2.4.	Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a
tevékenység befejezése napját követő hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.
2.5.	A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó
különbözetét az adóévet követő év május harmincegyedikéig fizeti meg, illetve ettől az
időponttól igényelheti vissza.
2.6.	Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét száz forintra
kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.
3.	Idegenforgalmi adó
Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó
tizenötödik napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.
141
4. Ha az önkormányzat az adóelőleg és az adó megfizetése időpontjára más szabályokat
állapít meg, akkor azt a rendeletében előírt időben kell teljesíteni.
B)	A belföldi rendszámú gépjárművek adója
1.	Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után - a 2. pontban foglaltak kivételével
-	a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március tizenötödikéig, illetve
az adóév szeptember tizenötödikéig fizeti meg.
2.	Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos
részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon
belül fizeti meg.
III.
KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK
1.	Az állami adó- és vámhatóságtól a költségvetési támogatást az adózó ezer forintra
kerekítve igényelheti.
2.	Ha a támogatást megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik,
2.1.	a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta a tárgyhót követő
hó huszadik napjától,
2.2.	a feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatást az előírt mellékletekkel
ellátott bevallás benyújtása időpontjától
igényelheti.
3.	Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg
3.1 Az adóhatóság az adózó igénylésére a költségvetési támogatásokat kiutalja, kérelemre
azt indokolt esetben gyakrabban folyósítja, illetve a költségvetési támogatásra egyszeri
támogatási előleg kiutalását engedélyezi.
3.2.	Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti)
igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető
tényleges támogatás különbözetét a tárgyhót követő hó huszadik napjától lehet igényelni,
vagy eddig kell megfizetni. Az adóhatóság a gyakoribb igénybevételt engedélyező határozatát
visszavonja, ha a határozat alapján igényelt előleg összege rendszeresen - egymást követő hat
hónapon belül legalább három hónapban - legalább tíz százalékkal meghaladja a ténylegesen
járó támogatás összegét.
3.3.	Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén az igénybevétel lehetősége a
tárgynegyedév első hónapjának huszadik napjától nyílik meg, és azt a tárgynegyedévet követő
hónap huszadik napjáig kell visszafizetni.
4.	Adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés
A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalása az igény benyújtását követő hó utolsó
napján esedékes, ha az adózó az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit
terhelő általános forgalmi adót visszaigényelheti, és nem kérte az áfa törvény szerinti
visszaigénylést. Egyebekben az adó visszaigénylésének, illetve visszatérítésének határidejére
a 64. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.
142
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány 2016. április 4-i ülésén tárgyalt és elfogadott Art. koncepció szerint az
újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül
ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében,
ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden
kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.
A Tervezet ezen célkitűzésekre figyelemmel az alábbi főbb módosításokat tartalmazza:
I.	Bírságszabályok változásai
•	A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le,
ezért a Tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem
írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.
•	A Tervezet egyszerűsítené a mulasztási bírság szabályozást és megszüntetne néhány
bírságtényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a
jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az
üzletlezárást helyettesítő bírság.
•	Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószám-
felfüggesztésre. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból
rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak,
gazdasági tevékenységet folytathat és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is
eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen,
melyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű
és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért e
jogintézmény megszüntetésére teszünk javaslatot.
•	A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében (a fellebbezés
elbírálásáig nem végleges a határozat és nem esedékes az előírt fizetési kötelezettség)
bevezetésre kerül a Tervezet szerint a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek
értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat
elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet,
mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
II.	Az adózók számára nyújtott szolgáltatások
A Tervezet külön fejezetben szabályozná - a NAV által többségében már most is nyújtott, ám
sok esetben az adózók számára nem feltétlenül ismert - szolgáltatásokat.
•	A NAV tekintetében új szolgáltatásként jelenne meg a kezdő vállalkozások támogatása,
mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási
időszak lenne.
•	A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni
vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a
cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez
hasonlóan.
•	Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet
biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.
143
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések
Az Alapvető rendelkezések meghatározzák a törvény alapelveit, a törvény hatályát, az
adójogviszony alanyait, a hatásköri és illetékességi szabályokat, valamint az adóhatóság által
nyújtott szolgáltatásokat és az adózót terhelő adókötelezettségeket. Ezek a szabályok
meghatározzák a törvény általános kereteit, áthatják a részletszabályokat. A törvény
adónemektől független, közös szabályok mentén határozza meg az adózási eljárás rendjét.
I.	Fejezet
Alapelvek
Az Alapelvek címszó alatt a törvény meghatározza azokat a normatív tartalommal bíró, mind
az adóhatóságra, mind az adózókra és az eljárás egyéb részvevőire is vonatkozó
követelményeket, amelyek a törvény alkalmazása során mindvégig, az eljárás minden
fázisában és minden szereplő által követendők.
a(z) 1. §-hoz
a(z) 2. §-hoz
a(z) 3. §-hoz
a(z) 4. §-hoz
A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az adójogi normák társadalmi rendeltetésétől való
adójogi eltérést tiltja. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül adójogi szempontból,
amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági
előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás és
közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. A törvény az alapelv
megértéséhez meghatározza a nem rendeltetésszerű - ily módon az alapelvi rendelkezésbe
ütköző - joggyakorlás tipikus adójogi motivációját.
A tervezetben meghatározásra kerül a szerződés tartalom szerinti minősítésének
követelménye (valódisági klauzula), az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének,
valamint a kapcsolat vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye. A
magánjogi jogviszonyokban a felek a szerződéses kapcsolataikat saját elhatározásuknak
megfelelően szabadon alakíthatják. Ezen alapelv azokban az esetekben szolgál alapul, amikor
a jogügylet valós tartalma eltér a jogügylet külső formájától. Az adóztatás során mindig a
valódi gazdasági eseményt szükséges alapul venni. Az adóhatóság ezen elvek alapján az
adózók által kötött szerződések érvénytelenségét nem vizsgálja, azonban ha egy érvénytelen
szerződésnek kimutatható gazdasági eredménye van, az ilyen szerződés alapján is beáll az
adókötelezettség. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés szerint, ügyleteiket
adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.
A tervezet kimondja azt az alapelvi szabályt, mely szerint a jövedelem Magyarországon
adóztatható abban az esetben, ha a jogviszonyt, illetve az abból származó jövedelmet
nemzetközi szerződés szabályozza, azonban a tényállást vagy a szerződés rendelkezéseit a
részes államok eltérően értelmezik, s ez az adóztatás - nem szándékolt - kettős elmaradását
eredményezné.
A tervezet jelen rendelkezése kimondja továbbá, hogy lehetőség van állampolgárság szerinti
megkülönböztetésre, de csak abban az esetben, ha ezt nemzetközi szerződés rendelkezése írja
elő.
144
a(z) 5. §-hoz
E § tartalmazza a becslés alkalmazásának lehetőségét nem rendeltetésszerű joggyakorlás
esetén.
II.	Fejezet
A törvény hatálya
a(z) 6. §-hoz
A tervezet meghatározza azon személyek körét, akiknek az adózással és költségvetési
támogatási ügyeivel kapcsolatban a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Közvetve ezáltal
az is meghatározásra kerül, hogy ki lehet adózó, illetve költségvetési támogatás jogosultja. A
tervezet szerint a törvényt belföldön kell alkalmazni, ideértve a vámszabadterületet is. A
törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamában illetőséggel nem bíró távolról is
nyújtható szolgáltatást nyújtó adózóra is, abban az esetben, ha az adózó a magyar
adóhatósághoz elektronikus úton bejelentkezik.
A törvény az adókon kívül az adójellegű befizetésekre is kiterjeszti a tárgyi hatályát. Az
adókkal azonos módon szabályozza a törvény a meghatározott feltételeken alapuló a negatív
adónak tekintendő költségvetési támogatásokat. A törvény tárgyi hatálya negatív oldalról is
nevesítésre kerül, így meghatározásra kerül, hogy nem vonatkoznak a törvény előírásai a
társadalombiztosítási ellátásokra, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre.
III.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
a(z) 7. §-hoz
E § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, amelyek a törvényjavaslatban használatos
kifejezések magyarázatát, definícióját tartalmazzák
IV.	Fejezet
Az adókötelezettségek általános szabályai
a(z) 8. §-hoz
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkáltatók kötelesek egyet maguk
közül az adókötelezettségek teljesítésére írásban kijelölni és erről az adózót értesíteni. A
rendelkezés szerint abban az esetben, ha ez a kijelölés elmarad, az adókötelezettségek
teljesítésére bármelyik munkáltató kötelezhető.
a(z) 9. §-hoz
A tervezet felsorolja az egyes adókötelezettségeket.
a(z) 10. §-hoz
A rendelkezésben azon adókötelezettségek kerülnek meghatározásra, amelyek meghatározott
esetekben terjednek csak ki a természetes személyekre.
145
a(z) 11. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy az adózó mely kötelezettség teljesítését követően válik
jogosulttá költségvetési támogatásra, illetve előírja, hogy az általános szabályoktól történő
kedvező eltérés engedélyezésére csak akkor van lehetőség - a fizetési könnyítés és az
adómérséklés kivételével - ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó
adótartozással.
a(z) 12. §-hoz
Az adókötelezettségek teljesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani felszámolás,
végelszámolás és kényszertörlés esetében is. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az eljárások
során ki köteles a kötelezettségeknek eleget tenni; ez a kijelölés egyben azt is jelenti, hogy a
mulasztási bírságot kivel szemben kell kiszabni.
a(z) 13. §-hoz
A kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítésére a tervezet az alapkezelőjét jelöli ki.
a(z) 14. §-hoz
A Ptk. alapján a gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, vagy
ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet. Üzletszerű
gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően
folytathat. Annak ellenére, hogy a bejegyzési eljárás időtartama az utóbbi években jelentősen
csökkent, még mindig indokolt egyedileg szabályozni az előtársaság adókötelezettségének
teljesítési szabályait, ugyanis a társaság létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalása, vagy
ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzése, valamint a nyilvántartásba vétele között időben
nagy eltérés lehet. Az előtársaságot terhelő, de a cégbejegyzést követően teljesítendő
kötelezettségek tekintetében a tervezet meghatározza ki az, aki teljesíti azokat.
a(z) 15. §-hoz
E rendelkezésben került szabályozásra, hogy mely adózók mentesülnek a szünetelés
időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól a tevékenységük szünetelése alatt,
azonban e minőségükhöz nem kapcsolódó adókötelezettség teljesítésére kötelesek, Ilyen pl.
ügyvéd, egyéni vállalkozó. Ezen tevékenységet folytatók a szünetelés időtartamára adó-
visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését
követően, illetve a szünetelés időtartama alatt nem kérhetnek, továbbá a túlfizetés
visszatérítésére sincs lehetőség.
MÁSODIK RÉSZ
Az adókötelezettségek részletszabályai
V.	Fejezet
A bejelentkezés és a bejelentés szabályai
a(z) 16. §-hoz
Ezen rendelkezés írja elő az adózók számára a bejelentkezési kötelezettséget. A bejelentkezés
az első adókötelezettség, amely során az adózó először kerül kapcsolatba az adóhatóssággal.
A törvény szerint adóköteles tevékenységet folytatni kizárólag adószám birtokában lehet. Az
adózó köteles az állami adó- és vámhatósághoz az adószám megállapítása érdekében
bejelentkezni. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik az adószám megállapítása.
Az adószám kiállítását az adóhatóság megtagadja, ha a bejelentett adatok valótlanok vagy
hiányosak.
146
a(z) 17. §-hoz
A fióktelep, mint a külföldi vállalkozás adózási ügyvivője, valamint a kereskedelmi képviselet
bejelentkezési szabályaira a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok az irányadók, vagyis
a cégbíróságon keresztül tesznek eleget az állami adó- és vámhatósághoz történő
bejelentkezési kötelezettségüknek, azzal az eltéréssel, hogy az adószám megszerzését követő
tizenöt napon belül kilencven napnál nem régebbi, illetőségük szerinti ország adóhatóságától
származó ún. illetőségigazolást is kötelesek az adóhatósághoz benyújtani
a(z) 18. §-hoz
Ezen rendelkezés az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezés szabályait rögzíti. A
tervezet előírja, hogy az adózó az önkormányzati adóhatósági hatáskörbe tartozó adónemek
vonatkozásában a bevallás benyújtásával tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének.
a(z) 19. §-hoz
A feketegazdaság elleni hatékony fellépést szolgáló jogintézmények közül az egyik
legjelentősebb az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy
megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt
társaságok alapítását. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem
automatikusan kerül sor, hanem kizárólag az után, hogy az adó- és vámhatóság vizsgálta a
törvényben meghatározott személyi kör adózói előéletét. Az adóregisztrációs eljárás során az
állami adó- és vámhatóság azt vizsgálja, hogy fennáll-e olyan, a törvényben taxatív módon
meghatározott kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével, képviseletre
jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság
esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített befolyással
rendelkező tagjával, illetve részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának
akadályát képezi. Ha az adózóval szemben fennállnak a törvényben meghatározott kizáró
feltételek, az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, és a cégbíróság elutasítja a
cégbejegyzés iránti kérelmet. Az adóregisztrációs eljárást az adó- és vámhatóság nem
kizárólag az adószám megállapítása előtt folytatja le, hanem a cégbejegyzésre kötelezett
adózók vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, vagy törvényben meghatározott tagjának
személyében bekövetkezett változással összefüggésben is lefolytatja az adóregisztrációs
eljárást.
a(z) 20. §-hoz
Az adószám kiadásának megtagadását nem minden esetben előzi meg törvénysértő
magatartás, így a törvény lehetőséget biztosít a jogkövetkezmények alóli mentesülésre. Az
önhibán kívül felhalmozódott tartozásra tekintettel az a személy, akinek adózói előéletére
tekintettel tagadta meg az adózó adószámát az adó- és vámhatóság, kimentési kérelmet
terjeszthet elő. Lényeges, hogy a kimentési eljárásban a bizonyítási teher az adózón van, azaz
a kérelmet előterjesztőnek minden kétséget kizáróan kell bizonyítania, hogy a törvényben
taxatíve meghatározott kimentési okok az esetében fennállnak. A kimentési kérelemre indult
eljárás során az állami adóhatóság jogosult megvizsgálni a kimentési kérelemben előadottak
valódiságát. E tekintetben vizsgálhatja az adótartozás felhalmozódását eredményező
termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valódiságát mind az adózónál, mind pedig a
vevőnél és a megrendelőnél, valamint korábbi ellenőrzések eredményeit is felhasználhatja.
a(z) 21. §-hoz
A tervezet rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbíróság bejegyzés
iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg abban az esetben,
147
ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja esetében adószám
kiállításának megtagadását eredményező kizáró ok nem áll fenn.
a(z) 22. §-hoz
Abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja,
akkor az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért a tagjai, részvényesei
egyetemlegesen felelnek, a mulasztási bírság kiszabására valamennyi taggal szemben
lehetőség van.
a(z) 23. §-hoz
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy az adóelkerülési célzatú cégalapításokat
megakadályozza, azonban lehetőséget biztosít a tervezet az adóregisztrációs eljárás
megszüntetésére, ha az adóregisztrációval érintett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője,
tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője,
cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a kizáró ok, és amely
társaságban a törvényben meghatározott mértékű állami tulajdon áll vagy állt fenn. A törvény
egyértelművé teszi, hogy a meghatározott mértékű állami tulajdonnak az akadályhordozó
társaságban kell fennállnia.
a(z) 24. §-hoz
A vezető tisztségviselők személyében történt változások esetében a változás bekövetkezésétől
számított harminc napon belül az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy nem áll- e
fenn valamely akadály. Abban az esetben, ha az adóhatóság akadályt észlel, határidő
tűzésével felhívja az adózót annak elhárítására. A vezető tisztségviselő, akire tekintettel az
akadály fennáll, a felhívástól számított tizenöt napon belül kimentési kérelemmel élhet
a(z) 25. §-hoz
A tervezet lehetőségként biztosítja, hogy adózó vagy adózónak nem minősülő természetes
személy előzetesen igazolást kérhessen arról, hogy nem áll fenn olyan akadály, mely alapján
az adószám kiadását meg kellene tagadni vagy az adószámot törölni kellene.
a(z) 26. §-hoz
a(z) 27. §-hoz
Az adófizetési biztosíték jogintézményének bevezetése az adóregisztrációs akadályokkal nem
érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót
viselő azon személyek esetén, akik, amelyek új cégben kívánnak részt venni. A működő
cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték
letételét.
a(z) 28. §-hoz
Jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az adófizetés biztosítékkal összefüggésben. A
fellebbezés benyújtására nyolc nap áll az adózó rendelkezésére, amely határidő jogvesztő. A
fellebbezés felterjesztésére szintén nyolc nap áll az adóhatóság rendelkezésére, a fellebbezést
pedig tizenöt nap alatt kell elbírálni.
a(z) 29. §-hoz
Az adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján részére közösségi adószámot állapít meg.
A közösségi adószámot az adózóknak csak a közösségi kereskedelemmel összefüggő iratokon
kell feltüntetniük, tekintettel arra, hogy a közösségi adószám a közösségen belüli
kereskedelemben azonosítja adózót. Kérelemre a közösségi adószám adóév közben is
törölhető.
148
a(z) 30. §-hoz
A tervezet továbbra is lehetőségként biztosítja, hogy csoportos adóalanyiságot válasszanak
azon adóalanyok, akik együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A csoportos
adóalanyiságot engedélyező határozatban az állami adó- és vámhatóság csoportazonosító
számot állapít meg a csoport részére. A csoportos adóalanyiság alapján a tagok az egymás
között teljesített ügyletek során nem számítanak fel forgalmi adót, külső ügyletek esetében
terheli a tagokat kizárólag ezen kötelezettség.
a(z) 31. §-hoz
Az Áfa tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén áfamentes az együttműködő közösség
által a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösség tagjának nyújtott szolgáltatás.
Az együttműködő közösség a leendő tagjai által a közös cél elérése érdekében létrehozott
polgári jogi társaság. Az állami adó- és vámhatóság a tagok kifejezett és egybehangzó írásos
kérelme alapján az együttműködő közösség számára adószámot állapít meg.
a(z) 32. §-hoz
Az általános forgalmi adó köteles tevékenységet nem végző és adószámmal sem rendelkező
természetes személyeket az adóhatóság adóazonosító jelükön tartja nyilván.
A természetes személynek az adóazonosító jelet a jövedelemadó köteles bevétel megszerzése,
illetve költségvetési támogatás igénybevétele előtt kell megszereznie. Az adóazonosító jel
megállapításához a személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet kell bejelenteni, külföldi
személyek esetében egyéb személyazonosító okmányokkal együtt. A bejelentéstől számított
15 napon belül az adóazonosító jel megállapításra kerül és az adóhatóság hatósági igazolványt
állít ki. Ha az adatok között eltérés tapasztalható ideiglenes adóigazolvány kiállítására kerül
sor, amely 60 napig érvényes, valamint az adóhatóság felszólítja a természetes személyt
adatainak igazolására.
A bejelentkezési kötelezettséget annak a természetes személynek, aki cégbejegyzésre
kötelezett adózó vezető tisztségviselője, az adózó adószámának megállapítása előtt köteles
adóazonosító jel megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkeznie.
a(z) 33. §-hoz
Az adóazonosító jel megállapítása történhet az adóköteles tevékenység megkezdését
megelőzően a természetes személy általi kérelem útján, valamint az állami adó- és
vámhatóság hivatalból is megállapíthatja az adóazonosító jelet. Az állami adó- és vámhatóság
a természetes személy adóazonosító jelét hivatalból állapítja meg, ha a természetes személy a
jövedelemadó köteles bevétel megszerzését megelőzően nem jelentkezett be az állami adó -és
vámhatósághoz, illetve akkor, ha az adóhatóság feladatainak végrehajtásához ez szükséges.
a(z) 34. §-hoz
A természetes személyek részére a tervezet közlési kötelezettséget ír elő mindazon szerv,
munkáltató, kifizető felé, aki kifizetést teljesít számára, vagy adatközlési kötelezettsége van.
a(z) 35. §-hoz
A tervezet továbbiakban is rendelkezik az illetékeljárásokhoz szükséges adatközlési
kötelezettségről, azaz a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, közjegyzőknek közölniük
kell az illeték fizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésre jogosult adózó általuk ismert
adóazonosító számát, vagy azonosításhoz szükséges adatait.
149
a(z) 36. §-hoz
Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy az állami adó- és vámhatósághoz
történő bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti az adóazonosító jel megállapításához szükséges
bejelentkezést.
a(z) 37. §-hoz
A bejelentkezésben közölt adatok alapján az adóhatóság nyilvántartásba veszi az adózót. Az
állami adó- és vámhatóság a bejelentkezés alapján az adózónak adóazonosító számot -
természetes személyek esetén adóazonosító jelet, illetve minden más adózó esetén adószámot
-	állapít meg.
A nem magyar állampolgárnak is rendelkeznie kell adóazonosító jellel, így a tervezet előírja,
hogy az állami adó- és vámhatóság a nem magyar állampolgárok esetén az állampolgárságot
is feltüntetve tartja nyilván az adózót az adóazonosító jelén. A természetes személy részére
történő kifizetés biztosítása érdekében a törvény kimondja, hogy adóazonosító jel
megállapítását nem csak a természetes személy kérheti, hanem a kifizető is.
Az önkormányzati adóhatóság az adózót az állami adó- és vámhatóság által kiadott
adószámon, - adószámmal nem rendelkező természetes személyt - adóazonosító jelen tartja
nyilván. Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy adózók esetén a törvény
lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzati adóhatóság a nyilvántartásba vételhez
szükséges adóazonosító jel kiadása érdekében megkeresse az állami adó- és vámhatóságot, a
nem természetes személy adózók tekintetében azonban nem ad ilyen felhatalmazást.
Az adózóknak az azonosításuk érdekében az azonosító számukat az adózással összefüggő
minden iraton fel kell tüntetniük.
A törvény rendelkezik a nem természetes személy adózó részére képezhető technikai
azonosító számról. A technikai azonosító szám azon nem természetes személy adózók
nyilvántartására szolgál, akik adóköteles tevékenységet nem végeznek, így bejelentkezésre és
adószám igénylésre nem köteles, de a törvény alapján szükséges az adó- és vámhatósági
nyilvántartásuk.
a(z) 38. §-hoz
A tervezet meghatározza azon eseteket, amikor az adóhatósági nyilvántartásból az adózót
törölni kell. Az adóhatságnak abban az esetben, ha az adózó maga jelentette be
tevékenységének megszűnését, vagy a működéshez szükséges engedélyét visszavonták a
nyilvántartásból való törlésről az adóhatóság tájékoztatja az adózót.
a(z) 39. §-hoz
Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelentkezniük azon adózóknak, akik kizárólag
kifizetői, munkáltatói minőségük ellátása alapján válnak adózóvá.
a(z) 40. §-hoz
Be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozások között létrejött 1 millió forintot meghaladó értékben
teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.
a(z) 41. §-hoz
Az adózó köteles bejelenteni azt a külföldi illetőségű természetes személyt, akit nem önálló
tevékenység végzésére kirendeltek, a munka megkezdését, vagy az országba történő belépést
követő 30 napon belül, a rendelkezésben meghatározott adatokkal. Ugyancsak bejelentési
kötelezettséget ír elő a tervezet a tevékenység befejezéséről, illetve az ország elhagyásának
tényéről, amelyre szintén 30 napos határidő került meghatározásra a tervezetben.
150
a(z) 42. §-hoz
Az Mt. rendelkezései alapján lehetőség van munkaerő kölcsönzésre, melynek keretében a
kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték
fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A törvény bejelentési
kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetére is.
a(z) 43. §-hoz
A bejelentett adatokat az állami adó- és vámhatóság nyilvántartja és felhasználja annak
érdekében, hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. Kiemelt jelentősége
van annak, hogy az adó- és vámhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen
tükrözze, ezért szabályozza a törvény, hogy az időközben bekövetkező változásokról a
nyilvántartások pontosítása érdekében az állami adó- és vámhatóságot tájékoztatniuk kell az
adózóknak. A törvény kizárólag a változás-bejelentési kötelezettséget írja elő, azonban a
bejelentendő adatok köre, illetve a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárási rend
kormányrendeletben kerül szabályozásra.
a(z) 44. §-hoz
E § tartalmazza a törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítására vonatkozó
rendelkezéseket.
a(z) 45. §-hoz
Egyes eljárások kivételével taxatív módon határozza meg a tervezet, hogy mely napon
érvényes besorolási rendet kell alkalmazni.
VI.	Fejezet
Az adómegállapítás szabályai
a(z) 46. §-hoz
a(z) 47. §-hoz
a(z) 48. §-hoz
A tervezetben szabályozásra került, hogy az anyagi jogszabályokban előírt adót és
költségvetési támogatást ki, mikor és hogyan állapítja meg. Az egyes adók és költségvetési
támogatások alapja, megállapításuk időpontja eltérő, ezért a törvény szerint az adókat, a
költségvetési támogatásokat külön-külön, az előírt időpontokban kell megállapítani.
Az egyik leggyakoribb adómegállapítási mód az önadózás. Önadózás keretében az adót a főbb
adónemek tekintetében az adózó maga állapítja meg, továbbá vallja be és fizeti meg a
törvényben előírt adóalapot és a fizetendő adót. A jogi személyekre és egyéb szervezetekre a
törvény az önadózást főszabályként írja elő, míg természetes személyeket kizárólag a
törvényben meghatározott esetben terheli önadózási kötelezettség. A törvény szabályozza az
adóhatósági adómegállapítás esetét, ezen esetekben az adót vagy költségvetési támogatást az
adózó tekintetében az adóhatóság állapítja meg.
VII.	Fejezet
A bevallás szabályai
a(z) 49. §-hoz
A tervezetben a korábban hatályos szabályozással egyezően kerültek megállapításra az
adóbevallás szabályai. Az adóbevallás az adózó egyik fő eljárásjogi kötelezettsége. Az
151
adóbevallás egy adózói nyilatkozat, amelyben az adózó nyilatkozik azon adatokról, melyek az
általa teljesítendő adókötelezettség azonosításához szükségesek.
Az adóbevallási kötelezettségének az adózó egy alakilag és tartalmilag meghatározott
nyomtatványon tehet eleget. Az adóbevallás tartalmazza az adózó azonosításához szükséges
adatokat, továbbá az adómegállapítás során figyelembe veendő tényeket, körülményeket.
Speciális szabályként határozza meg a törvény, hogy a bevallás benyújtásával egyenértékű az
adózó által bármely adónem vonatkozásában tett nyilatkozat, amelyben nyilatkozik az adózó
arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert
adókötelezettsége nem keletkezett.
A tervezet rendelkezik arról, hogy az adóbevallási kötelezettséget nem pótolja, ha az adózó az
adót megfizette. A tervezet rendelkezik arról, hogy az ellenőrzés megkezdését követően az
elmulasztott bevallás már nem pótolható, ekkor már az adóhatósághoz kerül az
adómegállapítási jog. Az adóbevallások kitöltéséhez az adózók adótanácsadót, adószakértőt és
okleveles adószakértőt vehetnek igénybe. Ezen szakemberek közreműködésüket a bevallás
ellenjegyzésével jelezhetik. Az igazoló ellenjegyzés esetén a bevallás hibájáért a
közreműködő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő felel.
a(z) 50. §-hoz
Ezen rendelkezés előírja, hogy a törvényben meghatározott adózó a tárgyhónapot követő hó
12-éig bevallást nyújt be, amelyben szerepelnek az általa juttatott jövedelmekkel összefüggő
adatok.
A bevallásban szereplő adatok nem kizárólag az állami adó- és vámhatóság számára
szükséges adatokat tartalmaznak, hanem ezen adatokat különböző hatósági nyilvántartások
részét képezik, így például a nyugdíj -megállapítás során is figyelembevételre kerülnek.
Az „és/vagy” kifejezés célja, hogy az adott jövedelemtől és a jövedelemszerzőtől függő
releváns adókötelezettségek és adatszolgáltatás teljesítésére kerüljön sor. Ennek
következtében nem együttes és nem vagylagos feltételekről van szó, hanem egyes esetekben
együttesen és egyes esetekben vagylagosan kell teljesíteni e kötelezettségeket. A
nyugdíjfolyósító szervezet mentesül a havi adó- és járulék bevallási kötelezettség teljesítése
alól, azonban az általa folyósított jövedelmek csak egy meghatározott részére vonatkozik ez a
mentesség. A mentesség kizárólag a törvényben meghatározott jogcímeken kifizetett
jövedelem tekintetében illeti meg a nyugdíjfolyósító szervezetet.
a(z) 51. §-hoz
A bevallási határidő elmulasztása esetén az adózó az akadály megszűnését követően 15 napon
belül pótolhatja jogszerűen a mulasztását. Ha az adózó eredményesen igazolta, hogy
önhibáján kívül nem tudott időben eleget tenni bevallási kötelezettségének, akkor a bevallást
olyannak kell tekinteni, mintha azt az előírt határidőn belül nyújtotta volna be adózó. Az
igazolási kérelmet egyidejűleg kell benyújtani.
a(z) 52. §-hoz
A tervezet az általános rendelkezésektől eltérően speciális esetként szabályozza, amikor olyan
esemény történik, amely miatt soron kívüli bevallási kötelezettség terheli az adózót. A soron
kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményeket a törvény taxatíve felsorolja.
a(z) 53. §-hoz
A tervezet úgy rendelkezik, hogy felszámolás esetén az adózók adóbevallási
kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
valamint e törvény rendelkezései szerint kötelesek teljesíteni. A felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő napját megelőző nappal adóbevallást
152
köteles készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell benyújtania
az adó- és vámhatósághoz. A felszámolás befejezésekor a felszámolónak záró adóbevallást
kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz.
Végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal bevallást kell készíteni
és azt a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell az adóhatósághoz
benyújtani. A végelszámolás befejezésekor a záró bevallást a végelszámolást lezáró
beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való
megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás
szabályai szerint megszűnő adózók esetében a végelszámolást lezáró beszámoló
elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kell benyújtani.
E rendelkezésben kerültek szabályozásra továbbá a kényszertörlés alatt álló adózók
adóbevallási kötelezettségére vonatkozó, a főszabálytól eltérő rendelkezései is.
a(z) 54. §-hoz
A tervezet rendelkezései alapján adózó maga teljesíti adóbevallását, így arra is lehetőséget
kell biztosítani számára, hogy a téves adatokat tartalmazó bevallását módosíthassa. Az
önellenőrzés tehát az önadózáshoz kapcsolódó adózói jog. Az adózó az önellenőrzési jog
alapján az adóhatóság által ellenőrzés alá még nem vont adóbevallását utólag módosíthatja,
hibás bevallását kijavíthatja. Önellenőrizni kizárólag már benyújtott bevallást lehet, azaz a
késedelmes adóbevallást önellenőrzéssel pótolni nem lehet. Önellenőrizni csak azt az
adóbevallást lehet, amely nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően tartalmazza az adót
vagy költségvetési támogatást. A vizsgált időszakra vonatkozóan önellenőrzés nem
végezhető, ha az adóhatósági ellenőrzés megkezdődött. Ezen túlmenően az adóhatóság által
utólag megállapított adót, illetve költségvetési támogatást sem lehet helyesbíteni.
Az adókedvezmények önellenőrzés keretében is igénybe vehetők, ha az eredeti bevallásban az
adózó ilyeneket nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy az az adózót megillette.
a(z) 55. §-hoz
A tervezet új jogintézményként bevezeti az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetőségét,
mely nem kötelező az adózókra nézve, ugyanis az önellenőrzés előzetes bejelentésének
hiányában is jogosult az adózó önellenőrizni bevallását. Az adózó által önellőrizni kívánt
adónem és időszak előzetes bejelentésének eredményeként az adóhatóság 15 napig
adóellenőrzést nem indíthat a bejelentett időszakra és adónemre.
a(z) 56. §-hoz
a(z) 57. §-hoz
Az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatványon vallhatja be a helyesbített adóalapot,
adót vagy költségvetési támogatást az adózó. Az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözet után
önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség terheli az adózót. A helyesbített adó, önellenőrzési
pótlék a helyesbített összeg bevallásával egyidejűleg esedékes.
VIII.	Fejezet
Az adófizetés és adóelőleg fizetés szabályai
a(z) 58. §-hoz
Az adókötelezettségek közül az adófizetési kötelezettség a második fő kötelezettség.
Főszabály szerint az adót az anyagi jogi szabályokban megjelölt adóalanynak kell
megfizetnie. Ezen szabály alól kivételt képez például a kifizető, munkáltató és az
adóbeszedésre kötelezett adó-, adóelőleg levonási, illetve adóbeszedési kötelezettsége. Ezen
153
esetekben az adó alanya helyett a kifizető, a munkáltató és az adóbeszedésre kötelezett kerül
közvetlen kapcsolatba az adóhatósággal, és a levont, beszedett adót a kifizető, a munkáltató,
illetve az adóbeszedésre kötelezett köteles az adóhatósághoz befizetni.
Az adót annak kell megfizetnie, akinek az adókötelezettségét a jogszabály előírta.
a(z) 59. §-hoz
A tervezet külön szabályokat tartalmaz azon esetekre, amikor az adózó az esedékes adóját
nem fizette meg és azt tőle nem lehetett behajtani. A törvény ezen estekre meghatározza az
adótartozásért mögöttes felelősség elve alapján helytállni kötelesek körét és az anyagi
felelősség mértékét.
Az adó megfizetésére kötelezettet nem terhelik az adótartozással összefüggő
részkötelezettségek, fizetési kötelezettségüket a törvény alapján és feltételek fennállása esetén
az adóhatóság határozattal állapítja meg.
a(z) 60. §-hoz
A tervezet előírása alapján az adóhatóság határozattal előírhatja a jogi személytől be nem
hajtható tartozásért a korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes
felelősségét. A törvényben szabályozásra kerültek a felelősség megállapításának feltételei,
továbbá annak mértéke és a mentesül esete is.
a(z) 61. §-hoz
A tervezet biztosítja a Ptk. szerinti kezességvállalást, illetve tartozásátvállalást az adó
megfizetésére, átvállalására. Az adótartozásért való kezességvállalást, illetve a
tartozásátvállalást az adóhatóság akkor tagadhatja meg, ha a tartozás megfizetése a kezes,
illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Nem biztosított a tartozás
megfizetése például akkor, ha a kezes, illetve a tartozást átvállaló fizetőképtelen, vagyoni
helyzete bizonytalan. Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat
hozzá, ha az eredeti kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az
eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az
átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik.
a(z) 62. §-hoz
Az adók megfizetésének esedékességét törvény, valamint annak végrehajtási szabályait
tartalmazó kormányrendelet és más törvény szabályozza. Az adók befizetését a meghatározott
határidő lejártáig pótlékmentesen lehet teljesíteni. Az adófizetési kötelezettség határideje az
esedékesség, amelynek elmulasztásához jogkövetkezményeket fűz a törvény.
a(z) 63. §-hoz
A tervezet rendelkezik arról, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett és nem
kötelezett adózó adó megfizetését milyen időpontban kell teljesítettnek tekinteni, aminek a
késedelem miatt alkalmazható szankciók alkalmazhatósága miatt van különös jelentősége
a(z) 64. §-hoz
a(z) 65. §-hoz
A törvény szabályozza az adóhatóság kamatmentes kiutalásra nyitva álló határidejét. A
támogatás vagy adó-visszatérítés, adó-visszaigénylés kiutalása esetében az adóhatóság
rendelkezésére álló idő - főszabályként - 30 nap. Az általános forgalmi adó visszaigényelt
összegének kiutalására speciális szabályokat tartalmaz a jogszabály, amelyet főszabály szerint
75 napon belül kell az állami adóhatóságnak kiutalnia. Speciális határidőket ír elő a törvény a
felszámolás, végelszámolás tekintetében, valamint a természetes személy jövedelemadó-
154
bevallásában szerepeltett visszatérítendő adóra. A határidőt főszabály szerint az igénylés
beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékesség időpontjától kell számítani, azonban a
kiutalásra rendelkezésre álló idővel kapcsolatosan speciális rendelkezéseket is tartalmaz a
törvény. Ha az adóhatóság jogszerűtlenül lépi túl a határidőt, az adózókat terhelő késedelmi
pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
a(z) 66. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség minden esetben kizárólag forintban teljesíthető. Az adóhatóság is
főszabály szerint kizárólag forintban teljesíthet kiutalást az adózó részére. Ez alól egy kivételt
állapít meg a tervezet, amely szerint az adóhatóság a belföldi számlanyitásra nem kötelezett
külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az általa megadott
külföldi bankszámlára, az általa megjelölt devizában utalja ki.
Az adózóknak az adókat adónként, azaz az adónemnek megfelelő adószámlára kell
megfizetni, költségvetési támogatást pedig támogatásonként a megfelelő számláról kell
igényelni. A bírság, a pótlék és a költség megfizetése külön számlákra történhet, azok
megfizetése nem függ attól, hogy milyen adónemhez, vagy költségvetési támogatáshoz
kapcsolódik. Az állami adóhatóság az adókat, költségvetési támogatásokat adónként, illetve
támogatásonként tartja nyilván.
a(z) 67. §-hoz
A tervezet előírása szerint a költségvetést károsító bűncselekménnyel okozott vagyoni
hátránnyal, kárral megegyező mértékben megfizetett összeget az elkövető a vádirat
benyújtásáig megfizetheti az állami adó- és vámhatóság által elkülönülten kezelt számlára,
melyre tekintettel a büntetés korlátlanul enyhíthető. A befizetést az adó- és vámhatóság addig
tartja nyilván, amíg a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik. Átmeneti rendelkezésként
rögzítésre kerültek a 2011. december 31-ig hatályba volt adócsalás, valamint a munkáltatással
összefüggésben elkövetett adócsalás esetében is a megfizetés szabályai.
a(z) 68. §-hoz
Az elkülönített számlára befizetett összeget az adóhatóság átvezeti annak az adózónak az
adószámlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett,
ha ez nem lehetséges, akkor át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési
számlára.
a(z) 69. §-hoz
A tervezet rögzíti az adóelőleg megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az adóelőleg az adózó
által még az adómegállapítási időszak leteltét megelőzően teljesített adófizetési kötelezettség,
amely az adó megállapításakor a ténylegesen fizetendő adó összegébe beszámít. Az
adóelőleget vagy az adózó önadózás útján, vagy az adóhatóság fizetési meghagyás útján
állapítja meg. Az adózó kérheti az adóhatóságtól az előleg módosítását, amely a fizetendő
adóelőlegek összegének csökkentésére irányul, valamint kérheti azt is, hogy az adózó az
adóelőleget eltérő összegű részletekben fizethesse.
a(z) 70. §-hoz
Az adóhatóság az adózó adókötelezettségeit és költségvetési támogatási igényeit, valamint az
arra teljesített befizetéseket és kiutalást adózónként vezetett adószámlán tartja nyilván. A
tervezet garanciális okból tételesen meghatározza, hogy a kötelezettségeket, illetve a
befizetéseket és kiutalásokat milyen dokumentumok alapján lehet a nyilvántartásban
szerepeltetni.
155
a(z) 71. §-hoz
A tervezet rendelkezik azokról az általános elszámolási szabályokról, amelyeket akkor kell
alkalmazni, ha valamely kötelezettségének nem teljes egészében tesz eleget az adózó.
a(z) 72. §-hoz
Az adózó rendelkezése alapján az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó
által megjelölt kötelezettség megfizetésére számolja el.
a(z) 73. §-hoz
A tervezet jelen rendelkezése az adótartozás nettó módon történő számításának szabályait
rögzíti.
a(z) 74. §-hoz
Előfordul, hogy az adózók az adófizetési kötelezettségnél vagy az adótartozásnál nagyobb
összeget fizetnek be az adószámlára. Az adózónak van lehetősége az adószámláján fennálló
túlfizetésének átvezetését kérni, vagy rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. A túlfizetés
visszatérítésének feltétele, hogy az adózónak ne legyen nyilvántartott adótartozása, adók
módjára behajtható köztartozása. Előfordul, hogy az adózók tévedésből valamely
kötelezettségüket az adóhatóság számlájára teljesítik. A tévedésből befizetett összeg csak
abban az esetben igényelhető vissza, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott
tartozása.
a(z) 75. §-hoz
Az adózónak főszabály szerint rendelkeznie kell a befizetése adónemenkénti felosztásáról,
mely rendelkezés alapján végzi el az állami adó- és vámhatóság az egy összegben beérkezett
befizetések célszámlákra történő felosztását. Előfordul azonban, hogy adózó felosztási
rendelkezés nélkül teljesít befizetést. A tervezetben rögzítésre került a felosztási szabály azon
esetekre, amikor az adózó felosztási rendelkezés nélkül teljesít befizetést elszámolási
számlájára.
a(z) 76. §-hoz
Az adóhatóságot megillető visszatartási jog csakis akkor gyakorolható, ha a végrehajtás
általános feltételei fennállnak. Az adózónak a támogatás, adó visszaigénylés, adó visszatérítés
igénylésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a nyilatkozat időpontjában van-e más
adóhatóságnál esedékessé vált tartozása. Ha az adózó költségvetési támogatást igényel, vagy
adó visszaigénylési, adó visszatérítési igénye van, ugyanakkor az adóhatóság nyilvántartása,
saját nyilatkozata, valamint az adók módjára behajtandó követelések jogosultja, vagy más
hatóság megkeresése alapján tartozása áll fenn, az adóhatóság az igényelt összegből a
tartozásra fedezetet jelentő részt visszatartva azt a kötelezettségek kiegyenlítésére számolja el,
mellyel a tartozás megfizetettnek minősül.
Ha az igényelt összeg nem fedezi a teljes tartozást, azt az adóhatóság elsődlegesen a nála
nyilvántartott kötelezettségekre számolja el a végrehajtásban az egyes kötelezettségek
esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt
követően fennmaradó összeg további felosztása szempontjából kielégítési elsőbbséget élvez
az állami adóhatóság esetében a vámhatóságnál, vámhatóság esetében pedig az állami
adóhatóságnál nyilvántartott tartozás. Csak az ezt követően fennmaradó összeg utalható át az
egyéb követelések jogosultjai részére, azok arányában.
Ha a visszatartás nem az adózó nyilatkozatában közölt összegre történik, az adóhatóság a
visszatartásról végzésben rendelkezik, mellyel szemben az adózó fellebbezést nyújthat be,
ellenkező esetben a visszatartásról csak értesítést kap. Az adózó a visszatartás
156
foganatosításának mellőzését is kérheti, ha megfelelően igazolja, hogy a kiutalás elmaradása
gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenüléséhez vezetne, vagy természetes személy adózó
esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését
súlyosan veszélyeztetné. A kérelemről az adóhatóság külön határozatban dönt.
IX.	Fejezet
A bizonylat kiállítási és a nyilvántartás szabályai
a(z) 77. §-hoz
a(z) 78. §-hoz
Az önadózás következtében kiemelt jelentősége van az adózó bizonylatainak, könyveinek,
nyilvántartásainak, ugyanis az adóalapot bizonylatok, könyvek, nyilvántartások alapján lehet
megállapítani és ezek teszik lehetővé az adóhatóság ellenőrzését is. A törvény a bizonylat
kiállítására és nyilvántartására vonatkozó szabályai keret jellegű szabályok, ugyanis azt
tartalommal más jogszabályok töltik meg, így pl. az Áfa tv. meghatároz nyilvántartásra
vonatkozó különös szabályokat. A tervezet a könyvek, nyilvántartások vezetése
vonatkozásában utal a számvitel bizonyalti rendjére vonatkozó jogszabályra, valamint más
jogszabályok rendelkezéseire is. .A tervezet szerint az adó és költségvetési támogatás
alapjának, illetve az adó és a költségvetési támogatás összegének a megállapításához
szükséges nyilvántartásoknak bizonylaton kell alapulnia. A nyilvántartásokat adónként,
költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül kell vezetni úgy, hogy azokból
a bevallott adó és a támogatás alapja, valamint az adó megfizetése és a támogatás
igénybevétele ellenőrizhető legyen. Ezen elvek alapján biztosítható, hogy a nyilvántartás a
gazdasági eseményeket valósághűen tükrözze.
A tervezet az adókötelezettséggel kapcsolatos minden iratra előírja, hogy a bizonylatokat,
könyveket, nyilvántartásokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó
megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége
naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie, ugyanis az adóhatóság a
bevallott adót a bevallás benyújtására előírt esedékesség évének utolsó napjától számított 5
éven belül - azaz a megállapításhoz való jog elévüléséig - ellenőrizheti. A törvény rendezi,
hogy ha az adókötelezettség megszűnik, az iratokat ki köteles a továbbiakban megőrizni.
X.	Fejezet
Az adatszolgáltatás szabályai
a(z) 79. §-hoz
Az adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a természetes
személy adóazonosító számát, tehát nem teljesíthető az adatszolgáltatás pusztán a természetes
személy természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével.
a(z) 80. §-hoz
Abban az esetben, ha bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek,
köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési,
tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget törvény ír elő, akkor az adókötelezettséget
érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.
a(z) 81. §-hoz
A rendelkezés az adóhatóság által történő adatkérés módjait rögzíti.
157
a(z) 82. §-hoz
A rendelkezés a kifizető adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait
rögzíti.
a(z) 83. §-hoz
A rendelkezés az ingatlanügyi hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának
részletszabályait rögzíti.
a(z) 84. §-hoz
A rendelkezés a hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adóhatóság részére történő
adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 85. §-hoz
A rendelkezés a befektetési szolgáltató adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának
részletszabályait rögzíti.
a(z) 86. §-hoz
A rendelkezés az építésügyi hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának
részletszabályait rögzíti.
a(z) 87. §-hoz
A rendelkezés a közúti közlekedési nyilvántartási szerv és a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának
részletszabályait rögzíti.
a(z) 88. §-hoz
Jelen § az ideiglenes rendszámtáblák kiadásáról szóló adattájékoztatás részletszabályait
tartalmazza.
a(z) 89. §-hoz
Jelen § az elektronikus azonosítási szolgáltatás és a tárhely létrehozásáról és
megszüntetéséről szóló adattájékoztatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 90. §-hoz
Jelen § a kötvénynyilvántartásból és a közúti járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás
részletszabályait tartalmazza.
a(z) 91. §-hoz
A rendelkezés az állami foglalkoztatási szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának
részletszabályait rögzíti.
a(z) 92. §-hoz
Jelen § az adókedvezményre jogosító igazolásokról történő adatszolgáltatás részletszabályait
tartalmazza.
a(z) 93. §-hoz
Jelen § a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról történő
adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
158
a(z) 94. §-hoz
A rendelkezés az önkormányzat jegyzőjének adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának
részletszabályait rögzíti.
a(z) 95. §-hoz
A rendelkezés a tankerületi központ és a települési önkormányzat adóhatóság részére történő
adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 96. §-hoz
A rendelkezés a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal
adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 97. §-hoz
Jelen § a hagyatéki eljárás esetén történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 98. §-hoz
Jelen § az adatszolgáltatási tevékenység szüneteléséről történő adatszolgáltatás
részletszabályait tartalmazza.
a(z) 99. §-hoz
Jelen § a nyugellátás adóévi összegéről szóló adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 100. §-hoz
A rendelkezés a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv adóhatóság részére történő
adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 101. §-hoz
Jelen § a jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás
részletszabályait tartalmazza.
a(z) 102. §-hoz
A rendelkezés az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság adóhatóság részére történő
adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti
a(z) 103. §-hoz
A rendelkezés az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság
adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti
a(z) 104. §-hoz
A rendelkezés a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás
adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 105. §-hoz
A rendelkezés telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó adóhatóság részére történő
adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 106. §-hoz
A tervezet szabályozza az online pénztárgép engedélyezésére vonatkozó szabályokat,
különösen a díjfizetési kötelezettség, az engedély kibocsátás, és a honlapon nyilvánosságra
hozott adatok tekintetében. E § megállapítja, hogy csak érvényes műszerész igazolvánnyal és
159
plombanyomóval rendelkező műszerész szervizelheti az online pénztárgépeket, és a tervezet
ehhez kapcsolódóan tartalmazza az állami adó- és vámhatóság honlapján nyilvánosságra
hozható adatokat, a műszerész igazolvány megszerzésének feltételeit. Továbbá a tervezet az
állami adó- és vámhatóságnak széleskörű ellenőrzési jogot biztosít az online pénztárgép
jogszerű működésének megőrzése érdekében. Az online pénztárgép és az állami adó- és
vámhivatal közötti telekommunikációs kapcsolatra vonatkozó alapvető szabályok is e §-ban
jelennek meg.
a(z) 107. §-hoz
E § írja elő az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezésekre
(a továbbiakban: automataberendezés) vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget, amelynek
az üzemeltető Automata Felügyeleti Egység (a továbbiakban: AFE) útján tud eleget tenni. Az
üzemeltető az AFE beszerzése és működtetése érdekében felügyeleti szolgáltatói szerződést
köt a Budapest Főváros Kormányhivatal által kiállított engedéllyel rendelkező felügyeleti
szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató csak független tanúsító szerv által tanúsított
szoftverrel és informatikai rendszerrel kezdeményezheti felügyeleti szolgáltatói engedély
megszerzésére irányuló eljárást. Továbbá a tervezet az állami adó- és vámhatóságnak
széleskörű ellenőrzési jogot biztosít az automataberendezések jogszerű működésének
megőrzése érdekében.
a(z) 108. §-hoz
E § tartalmazza az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság közötti
kommunikációra, valamint az automataberendezések minimális felügyeleti szolgáltatására
vonatkozó hatósági árszabályozást. A tervezet rendelkezik a hatósági ár megállapítás
módjáról, feltételiről, és ellenőrzési jogosultságot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak
biztosít.
a(z) 109. §-hoz
A tervezet rendezi a jogutód nélkül megszűnő adózók adatszolgáltatási kötelezettségét. Ilyen
esetben az adótörvényekben, vagy költségvetési támogatást előíró jogszabályban szereplő
adatszolgáltatási kötelezettséget az adózónak az éves adókról benyújtott soron kívüli
adóbevallásával egyidejűleg kell teljesítenie.
a(z) 110. §-hoz
A költségvetés bevételeinek alakulását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan figyeli. A
pontosabb előrejelzések előkészítése érdekében a törvény lehetőséget teremt arra, hogy az
állami adó- és vámhatóság vezetője a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező
adózót soron kívüli adatszolgáltatásra hívja fel, azonban kizárólag olyan adatok
vonatkozásában, amelyek a jogszabály alapján kötelezően előírt nyilvántartásaikban
szerepelnek.
a(z) 111. §-hoz
E § alapján az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat a Diákhitel Központ Zrt. részére a
diákhitel törlesztési kötelezettség alapjába számító jövedelemről, illetve e rendelkezések
biztosítják az adategyeztetést az állami adó- és vámhatóság és a Diákhitel Központ Zrt.
között.
a(z) 112. §-hoz
160
E § rendelkezik az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes
vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokra vonatkozó adatszolgáltatásról.
XI.	Fejezet
Az Elektronikus Közúti áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó
kötelezettségek
a(z) 113. §-hoz
A tervezet bejelentési kötelezettséget ír elő az útdíj-köteles, valamint a 3,5 tonna össztömeget
meghaladó gépjárművekkel végzet közúti fuvarozásokra, amelyek termékértékesítéshez,
termékbeszerzéshez, vagy egyéb termékmozgatáshoz kapcsolódnak. A bejelentés elmaradása
okán EKAER szám hiányában a közúti fuvarozás nem végezhető. A bejelentési kötelezettség
alakulása a különböző relációkban rendeleti szinten került meghatározásra. A kockázatos
termékekkel történő közúti fuvarozással járó tevékenységre szigorúbb szabályozás
vonatkozik, ezekkel a termékek fuvarozása akkor is bejelentés köteles, ha nem útdíjköteles
gépjárművel végzik. A kockázatos termékek fuvarozásával végzett tevékenység a külön
rendeletben meghatározottak szerint kockázati biztosítékfizetési kötelezettséggel is jár. A
külön rendelet azonban meghatározza azon személyek körét is, akik mentesülnek a
biztosítékfizetési kötelezettség alól. A rendeleti kivétel szabály alá nem tartoznak jelen
tervezetben foglalt személyek, akik inaktív adózónak minősülnek az EKAER bejelentések
szempontjából. Ezen adózók a kockázatos termékek fuvarozása során akkor is kötelesek a
biztosíték megfizetésére az első tíz bejelentés (ha nem 180 nap alatt történik meg) vagy a 180
napon belül tett bejelentésük alkalmával, ha egyébként a rendeleti kivétel szabálynak
megfelelnének. A törvény az inaktív adózókat új bejelentésre kötelezett adózóként definiálja.
Az EKAER felület eléréséhez az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül kell jelszót
és felhasználónevet igényelni. A bejelentésre kötelezett felhatalmazhat - bárki más - személyt
annak érdekében, hogy helyette és nevében tegye meg a bejelentést. Fontos, hogy a törvény
megdönthetetlen vélelmet állít fel és kimondja, hogy az adózó által felhatalmazott személy
által tett bejelentések az adózó által tett bejelentéseknek minősülnek. A jogosultságot a
felületen vonhatja vissza a bejelentésre kötelezett adózó.
XII. Fejezet
Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai
a(z) 114. §-hoz
A tervezet meghatározza a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét. Törvény
rendezi, hogy az adózó az első ilyen számláját mennyi időn belül köteles megnyitni.
Pénzforgalmi számlát az az adózó is nyithat, aki számára jogszabály nem ír elő ilyen
kötelezettséget. Az az adózó, aki pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, minden
pénzforgalmát - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök
kivételével - a pénzforgalmi számlán köteles lebonyolítani, így adófizetési kötelezettségét is a
pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni. A gazdasági folyamatok átláthatósága érdekében
a törvény 1,5 millió forintban maximálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók
között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.
XIII.	Fejezet
Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös
szabályok
161
a(z) 115. §-hoz
Azon adózó, aki távolról is nyújtható szolgáltatást végez nem adóalyanok részére, választása
szerint az adóhatóság útján tesz eleget hozzáadott értékadó fizetési kötelezettségének a jelen
fejezetben foglalt eltérésekkel. Ezt a különös szabályozást azonban - választása esetén -
köteles alkalmazni minden olyan teljesítési hely szerinti tagállamban, ahol nem letelepedett.
a(z) 116. §-hoz
A fejezetre vonatkozó értelmező rendelkezéseket határozza meg.
a(z) 117. §-hoz
Jelen rendelkezés az Unió területén nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettségeit
szabályozza. Felsorolásra kerülnek a bejelentendő adatok. Az adóhatóság az adózót
adóazonosító szám megállapítása érdekében nyilvántartásba veszi, majd az adószámról
elektronikusan értesíti az adózót. Az adózó elektronikus úton köteles teljesíteni az
adókötelezettségeit.
a(z) 118. §-hoz
Jelen rendelkezés értelmében az e fejezet alkalmazásában adózónak minősülő személy
elektronikus úton negyedévente köteles adóbevallását benyújtani az adóhatósághoz.
a(z) 119. §-hoz
Az adózó a nyilvántartási kötelezettségének úgy köteles eleget tenni, hogy a teljesítés helye
szerinti adóhatóság ellenőrzését is lehetővé tegye.
a(z) 120. §-hoz
A rendelkezés meghatározza milyen adatokat köteles a belföldön letelepedett adózó az
adóhatóság részére bejelenteni.
a(z) 121. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a belföldön letelepedett adózó bevallási kötelezettségét.
a(z) 122. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a belföldön letelepedett adózó az nyilvántartási kötelezettségét.
HARMADIK RÉSZ
Adatnyilvántartás, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás
a(z) 123. §-hoz
E § tartalmazza az adatkezelés általános szabályait.
a(z) 124. §-hoz
A tervezet előírja az adóhatóság számára, hogy a tudomására jutott adatokat nyilván kell
tartania és meg kell őriznie. Továbbá az adóhatóság arra való jogosultságát mondja ki a
tervezet, hogy természetes személy személyes adatait is nyilvántarthatja és ellenőrizheti.
Az állami adó- és vámhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az adózó állandó
meghatalmazottjának, megbízottjának az adóazonosító jelét nyilvántarthatja. Az állandó
meghatalmazás tényének bejelentésekor van lehetősége az adóhatóságnak a
meghatalmazott/megbízott adóazonosító jelének megismerésére.
A tervezet rendelkezik arról, hogy az adóhatóság köteles megőrizni a telefonos
ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést. Az adózó vagy képviselője
162
pedig az általa folytatott telefonbeszélgetést meghallgathatja az erre vonatkozó kérelme
alapján.
a(z) 125. §-hoz
E §-ban került elhelyezésre a közhiteles adóhatósági nyilvántartásokra vonatkozó
szabályanyag.
a(z) 126. §-hoz
E § azokat az eltérő szabályokat állapítja meg, amelyeket a hatósági bizonyítvánnyal, hatósági
igazolvánnyal és hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni. A
szabályozás koncepcionális változást nem hoz a Ket.-hez képest, azonban a szabályanyag
jelentős rövidítésen, ésszerűsítésen, általánosításon ment keresztül. E § hatálya továbbra is
csak azon bizonyítványokra, igazolványokra és nyilvántartásokra terjed ki, melyeket az
adóhatóság adóhatósági jogkörében állít ki.
E § értelmében a hatósági bizonyítvány, igazolvány továbbra is határozatnak minősül,
természetesen kiegészítő eljárási szabály - garanciális okokból - lehetővé teheti külön,
alakszerű határozat meghozatalát ilyen esetekben is.
E § szerint a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás továbbra is kérelemre induló
hatósági eljárás, amelynek tárgya, hogy az adózó valamely tény, állapot vagy egyéb adat
igazolását kéri az adóhatóságtól.
Egy adóhatósági bizonyítvány tartalma kizárólag igazolás lehet, azonban közvetlenül a
hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származhat. Ez nem zárja ki azt,
hogy a hatósági bizonyítvány kiállításához adózóként bárkinek ne fűződhetne joga vagy jogos
érdeke. Az adózó jogosultságát vagy kötelezettségét azonban nem a hatósági bizonyítvány
teremti meg, azt nem konstituálja azt.
A normaszöveg ugyan tételesen nem rendelkezik róla, de az általános szabályokból továbbra
is levezethető, hogy hatósági bizonyítványnak kell tekinteni minden dokumentumot, amelyet
különös eljárási szabály nem ekként nevesít, azonban a hatósági bizonyítvány a törvényben
meghatározott feltételeinek megfelel.
A hatósági bizonyítvány - akárcsak egy formális hatósági határozat is - közokirat. A
közokiratoknak két típusa különböztethető meg: a rendelkező és a bizonyító közokirat. A
hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány bizonyító közokirat: a benne foglalt tények és
adatok valódiságát vélelmezni kell. A jogorvoslat ebből fakadóan speciális ezen
jogintézmények tekintetében, a törvény azonban megteremti a rendes jogorvoslati út
igénybevételének lehetőségét ezen aktusokkal szemben is.
a(z) 127. §-hoz
A tervezetben meghatározásra került az adótitok fogalma, a kivételt képező adatok, a
titoktartásra kötelezettek köre, továbbá az adótitoksértés esetei. Alapvető érdek fűződik
ahhoz, hogy az adózói magánszférát érintő, viszonylag nagyszámú adat ne juthasson
illetéktelen személy tudomására. A törvény nem kizárólag az adótitokra állapítja meg a
titoktartási kötelezettséget, hanem minden más, a hivatalos tevékenység során tudomásra
jutott titokra is.
163
A törvény kimondja, hogy azon személyek, akik a feladataikkal összefüggésben adótitkot
vagy más titok ismernek meg, kötelesek azt megőrizni. A titoktartási kötelezettség nem
szűnik meg az idő múlásával.
A tervezet rendezi az adótitok jogszerű felhasználásának szabályait is. Az adótitok megsértése
megvalósul a jogosulatlan felhasználással, az illetéktelen személy részére hozzáférhetővé
tétellel vagy a közzététellel. A törvény kifejezetten csak az adótitok esetében szabályozza a
jogszerű felhasználás lehetőségét, egyéb titkok alól nem ad felmentést.
a(z) 128. §-hoz
Az adótitok felhasználásnak alapos okkal történő esteit határozza mg a tervezet.
a(z) 129. §-hoz
A tervezet rendezi az adótitok kivételes közzétételének feltételeit. Az adóhatóság az
adótitokra tekintettel nem tehet közzé olyan adatot, amelyre törvény nem jogosítja fel,
azonban abban az esetben, ha az adózó az adózásával összefüggő valótlan tényt, adatot vagy
valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé és a közzététel alkalmas az államigazgatás
munkájába vetett bizalom megingatására, akkor jogosult annak cáfolatára az adótitok
feloldásával.
a(z) 130. §-hoz
A tervezet a helyi önkormányzatok számára a törvényben meghatározatott adatok
vonatkozásában írja elő a közzétételi lehetőséget a helyi adók és a gépjárműadók tekintetében.
a(z) 131. §-hoz
A rendelkezésben felsorolásra kerülnek az adó- és vámhatóság által nyújtott
adatszolgáltatások adatai.
a(z) 132. §-hoz
Jelen rendelkezés az állami adó- és vámhatóság által nyújtott adatszolgáltatás egy speciális
területéről, az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatás szabályait rögzíti.
a(z) 133. §-hoz
Az adóhatóság negyedévenként a támogatásokról adatszolgáltatást nyújt.
a(z) 134. §-hoz
Jelen rendelkezés rögzíti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötendő külön megállapodás
szabályát.
NEGYEDIK RÉSZ
Egyes adóigazgatási eljárások részletes szabályai
XIV.	Fejezet
Kockázatelemzési eljárás
a(z) 135. §-hoz
E § határozza meg a kockázatelemzési eljárás célját. Kockázatelemzési eljárás során az
adókötelezettségekkel összefüggő kockázatok elemzése történik meg. Ezek rendszerezése
révén történik meg a kockázat fennállásának kizárása vagy megállapítása.
164
a(z) 136. §-hoz
E § meghatározza a kockázatelemzési módjait. Az adóhatóság a kockázatelemzés során a
rendelkezésére álló, más adóhatóságoktól szerzett, illetve a nyilvánosan elérhető adatokból
dolgozik.
a(z) 137. §-hoz
Az adóhatóság a kockázatelemzési eljárásban más hatóságtól a kockázatelemzés alatt álló
adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, melyet célhoz kötötten az érintett adózó további
kockázatelemzéséhez használhat fel.
a(z) 138. §-hoz
E § a kockázatelemzési eljárást követő intézkedéseket határozza meg.
a(z) 139. §-hoz
Támogató eljárás keretében az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, vagy
kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval. Jelen eljárás önkéntes, szankció alkalmazásának
nincs helye. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adózó ellenőrzése rendelhető el.
a(z) 140. §-hoz
Az adóhatóság az adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére
hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló
adatok alapján az adózó terhére eltérést állapít meg vagy valószínűsít. Az önellenőrzésre való
felhívásnak nem kötelező eleget tenni, mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az
adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető
meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.
XV.	Fejezet
Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
a(z) 141. §-hoz
Kivetési eljárás során az adó megállapítása az adózó által adott információ alapján történik,
amelynek adatait az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Az adózó az adókötelezettség
keletkezését, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához
szükséges adatokat, körülményeket jelenti be adóbejelentés keretében. Az adókivetés
keretében az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha ez
szükséges, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről hoz határozatot.
a(z) 142. §-hoz
Az adókivetés, adókiszabás esetén lehetőség van utólagos ellenőrzésre az adó
megállapításához való jog elévülési idején belül, azonban adókülönbözetről az adóhatóság
határozatot csak abban az esetben hozhat, ha az adókivetés, kiszabás alapjául szolgáló
bevallás vagy bejelentés adatai eltérnek a valóságtól.
A kivetett adók tekintetében az adónemet érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén
a megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősül és bírságalapot képez.
a(z) 143. §-hoz
Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre
emelkedése előtt nyújt be kedvezmény vagy mentesség iránti kérelmet, akkor az
adóhatóságnak kötelessége a kérelem megvizsgálása. Az eljárás célja az elsőfokú határozat
165
véglegessé válásának megakadályozása mindaddig, amíg az elsőfokú adóhatóság a kérelmet
meg nem vizsgálta. A kiszabott illeték az adózó folyószámláján nem kerül előírásra,
végrehajtására nem kerül sor. A visszaélésszerű adózói magatartások elkerülése érdekében a
határozat véglegessé válását megelőzően benyújtott első kérelem tolja el a jogerőre emelkedés
idejét. A további kérelmek a jogerő beállását nem befolyásolják.
A kedvezmény, illetve a mentesség kérdésében az adóhatóság a határozat kiegészítésével
dönt, az elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével válik véglegessé.
XVI.	Fejezet
Utólagos adómegállapítás
a(z) 144. §-hoz
Az utólagos adómegállapítás célja az esetleges adókülönbözet feltárása az önadózás során az
adózó által megállapított és bevallott adóalap, adó utólagos ellenőrzésével. Az adóhatóság az
adóellenőrzés során a jogszabályokban meghatározott kötelezettség teljesítését vagy
teljesítésének megsértését állapítja meg.
Az ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul, célja az ellenőrzés által feltárt és
bizonyított tényállás realizálása és a jogsérelem megszüntetése.
A megállapításokról minden esetben határozatot kell hozni. Az eljárás határideje 60 nap. Az
általános 30 napos határidőtől való eltérést az indokolja, hogy az adóellenőrzések során feltárt
tényállások jellemzően összetettek, értékelésük, elemzésük, minősítésük hosszabb időt vesz
igénybe.
A határidő a jegyzőkönyv átadásától, kézbesítésétől számítandó. Ha az adózó a jegyzőkönyv
átvételét követően észrevétellel élt, és az észrevétel alapján kiegészítő ellenőrzés lefolytatása
vált szükségessé, a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a kiegészítő jegyzőkönyv
kézbesítésének, átvételének napjával indul.
a(z) 145. §-hoz
A rendelkezés célja a cégbírósági eljárások elhúzódásának megakadályozása azáltal, hogy az
adóhatósági ellenőrzést, illetve az azt követő hatósági eljárást felgyorsítsa.
A Ctv. rendelkezése értelmében a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az
állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági
eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Ha az adóhatóság a
cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással
rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások véglegessé vált befejezéséről szóló,
végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő
elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A rendelkezés célja, hogy az
adóhatóságnak még a cég megszűnése előtt lehetősége legyen a cég adóbevallásainak
ellenőrzésére.
A tervezet meghatározza, hogy a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró
adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő
időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló
letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel
egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint
megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját
követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a
felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a
tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás
166
időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek
teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy
végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. A tervezet az eljárás
határidejét lerövidíti, bizonyos jogintézmények alkalmazását kizárja. A határozat
meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, a fellebbezést 8 és nem 30 napon belül lehet
előterjeszteni, a fellebbezést pedig az általánosan előírt 15 nap helyett 5 napon belül kell
teljesíteni. A jegyzőkönyvvel szemben észrevétellel nem lehet élni. A fellebbezés elbírálására
15 nap áll az adóhatóság rendelkezésére.
a(z) 146. §-hoz
A határozat az ellenőrzés megállapításait realizálja, az ellenőrzés megállapításai alapján
állapítja meg az adózó kötelezettségeit, esetlegesen jogait. Az adóhatóság az utólagos
adómegállapításról szóló határozatában adónként, költségvetési támogatásonként az egyes
bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az
ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját,
az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget
érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság egy-egy
időszak tekintetében megvizsgálja az egyes adók, költségvetési támogatások alapját, összegét
és a tényleges adatokat összehasonlítja az adózó által bevallottakkal, önellenőrzés során
benyújtott bevallás adataival. Az eltérés képezi az adókülönbözetet. Elképzelhető, hogy az
adózó a bevallás benyújtásának kötelezettségét nem teljesítette, az eltérés ebben az esetben is
adókülönbözetet képez.
XVII.	Fejezet
Az adó soron kívüli megállapítása
a(z) 147. §-hoz
Az adót az adóhatóság abban az esetben, ha az adózó elhunyt - mivel az önadózás
lehetetlenné vált - a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja. Erre általában az adóévet
követően kerül sor, azonban az elhunyt hozzátartozóinak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az
adómegállapítás már évközben megtörténjen. Például a hagyaték átadásának akadálya lehet az
adóév végének kényszerű kivárása. Az adó évközben történő megállapításához szükséges,
hogy a kérelmezők beszerezzék és az adóhatóság rendelkezésére bocsássák azokat az iratokat,
jövedelemigazolásokat, kedvezményre jogosító bizonylatokat, amelyek az elhunyt adózó
önadózása esetében is bizonylatai lettek volna az adóbevallásnak. Az adóhatóságnak az
elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak
adataira. Az önkormányzat jegyzője - mivel a hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az
örökösök személyének, valamint a hozzátartozó adatainak feltüntetése - a rendelkezésére álló
adatokról az állami adóhatóságot tájékoztatja.
Ha nincs hagyatéki vagyon, akkor erről a tényről jegyző értesíti az adóhatóságot, aki törli az
elhunyt személy adótartozását.
a(z) 148. §-hoz
Az adó soron kívüli megállapítására akkor is sor kerülhet, ha az adózó az ország területét
kivándorlási szándékkal hagyja el. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül nem kíván az
országba visszatérni.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény rendelkezése értelmében a Magyarország területén élő magyar állampolgároknak, a
bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert
személyeknek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek azt
167
a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyják, bármely
járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás
útján kell bejelenteniük.
A kivándorlási jogosultság megállapításának egyik előfeltétele a magyar hatóságokkal
szemben fennálló kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Ahhoz, hogy a természetes
személy igazolhassa: nem terhelik rendezetlen közterhek, adójának soron kívüli
megállapítására van szükség, ezért az adóhatóság részére az adózónak be kell mutatnia a
letelepedési vízumot, valamint az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, amelyek az adó
soron kívüli megállapításához szükségesek.
Azon adózók, akik belföldön székhellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek,
de belföldön gazdasági, bevételszerző tevékenységet végeznek, ha végleges szándékkal
elhagyják a Magyar Köztársaság területét, az adóhatósághoz bejelentik a tevékenység
megszüntetését.
Az adózó az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal köteles bejelenteni ennek
tényét, valamint a bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a
bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen
kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amely
időponttól azok teljesítése lehetővé válik.
A bejelentés és az adózással összefüggő iratok bemutatása alapján az adóhatóság határozatban
soron kívül állapítja meg az adót.
a(z) 149. §-hoz
A személyi jövedelemadó megállapításáról, levonásáról az Szja. tv. rendelkezik. A
gyakorlatban előfordulhat, hogy a szabályokat az adózó és a levonásra kötelezett szerv nem
értelmezi azonos módon, ezért a tervezet megoldást kíván nyújtani az adózó és kifizető, a
munkáltató közötti adózási vonatkozású vitás kérdések rendezésére.
A kifizető, illetve a munkáltató a levonást megelőző adómegállapítás során quasi
adóhatóságként jár el, ezért a levonásból eredő jogvitát nem lehet sem munkaügyi vitának,
sem egyéb polgári jogi vitának tekinteni.
Az adó, adóelőleg levonás mértékének vagy jogalapjának megállapítását a kifizető,
munkáltató illetékessége szerinti adóhatóságtól lehet kérni.
Az adóhatóság által hozott határozattal szemben mind a két fél élhet fellebbezéssel, továbbá
mind a két felet megilleti a közigazgatási per indításának joga.
XVIII.	Fejezet
Az adózó minősítési eljárása
a(z) 150. §-hoz
Az adóhatóság az adózókat minősíti annak érdekében, hogy adózók által tanúsított
magatartást az adóhatóság az egyes eljárások során figyelembe tudja venni. A minősítés
alapján az adózók megbízható, átlagos és kockázatos adózói besorolást kapnak.
a(z) 151. §-hoz
Az adózói minősítés a jogutódra is kiterjed.
a(z) 152. §-hoz
Az adózói minősítéssel szemben jogorvoslatnak van helye.
168
a(z) 153. §-hoz
A megbízható adózóra vonatkozó feltételeket e § szabályozza.
a(z) 154. §-hoz
A megbízható adózói minőséghez kapcsolódó kedvezményeket tartalmazza ez a §.
a(z) 155. §-hoz
A megbízható adózónál megállapítható jogkövetkezményekre vonatkozó speciális
rendelkezések szerepelnek ebben a §-ban.
a(z) 156. §-hoz
A megbízható adózó speciális automatikus fizetési könnyítésre jogosult, amelyet e §
szabályoz.
a(z) 157. §-hoz
A kockázatos adózóra vonatkozó feltételeket e § szabályozza.
a(z) 158. §-hoz
A kockázatos adózónál a kiutalási határidő 75 nap e § alapján, és kedvezőbb rendelkezések
alkalmazása kizárt.
a(z) 159. §-hoz
A kockázatos adózónál lefolytatott ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik e
minősítésre tekintettel.
a(z) 160. §-hoz
A kockázatos adózó esetében speciális késedelmi pótlék számítási szabályokat ír elő e §.
a(z) 161. §-hoz
A kockázatos adózó esetében speciális adóbírság, mulasztási bírság számítási szabályokat ír
elő e §.
a(z) 162. §-hoz
E § határozza meg, hogy ha a mulasztási bírság kiszabásánál mind a két minősítés esetét
figyelembe kellene venni, akkor a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell
kiszabni.
XIX.	Fejezet
Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás
a(z) 163. §-hoz
Az állami garancia jogintézményének lényege az, hogy az állam a gazdasági folyamatok
érdekében (pl. beruházásokra, egyéb hitelekre) garanciát vállal a központi költségvetésen
keresztül. Ezen garanciáknak a beváltási feltételei nagyrészt jogszabályi formában jelennek
meg, de lehetséges egyedi ügyekben történő garanciavállalás is.
Abban az esetben, ha a kötelezett nem téríti vissza a hitelintézetnek a felvett hitelt, úgy a
hitelintézet a vissza nem fizetett összeg meghatározott részét az adóhatóságon keresztül
igényelheti, a kiutalással egyidejűleg ezt az összeget pedig az adóhatóság a kötelezett terhére
előírja, majd az általános szabályok szerint a kötelezettől azt beszedi.
169
Ugyanakkor a garanciabeváltást megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak tisztáznia kell,
hogy a garanciabeváltás feltételei fennállnak-e. Ezen eljárás során az adóhatóság vizsgálja a
garancia beváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Ennek érdekében a garanciát
beváltó hitelintézetnél folytatott ellenőrzését szükség esetén kiterjesztheti az adóhatóság az
eredeti kötelezettre is.
Abban az esetben, ha a hitelintézet eljárása a jogszabályokban, illetve az egyedi ügyekben
meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy az állami adó- és vámhatóság az állami
garancia beváltása iránti kérelmet elutasítja.
Ha az állami garancia beváltására irányuló kérelemnek az adóhatóság teljes mértékben helyt
ad, akkor az eljárásra nyitva álló határidőn belül a kérelemnek helyt adó határozat születik. E
határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
Ha az adóhatóság a garancia beváltására irányuló kérelemnek nem ad helyt, akkor a hatósági
eljárás lefolytatására is az általános szabályok szerint kerül sor.
A korábbi szabályozás szerint ez az eljárás egy speciális ellenőrzési típus volt, míg jelenleg
egy speciális hatósági eljárás.
XX.	Fejezet
Feltételes adómegállapítás
a(z) 164. §-hoz
A feltételes adómegállapítás olyan kérelemre induló eljárás, mely során az adópolitikáért
felelős miniszter az adózó által előadott részletes tényállás alapján egy jövőbeni vagy
jövőbeninek nem minősülő ügylet adókötelezettségét vagy annak hiányát állapítja meg. A
kérelemben az ügylettel kapcsolatban az adózó konkrét kérdéseket tesz fel, valamint előadja a
kérdés tekintetében általa helyesnek tartott megoldást is.
a(z) 165. §-hoz
E § a feltételes adómegállapításra irányuló kérelemre, az előzetes konzultációra és az ehhez
kapcsolódó díjra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.
a(z) 166. §-hoz
A tervezet szerint az eljárás lefolytatására 90 nap áll a rendelkezésre, amely további 60 nappal
meghosszabbítható. Abban az esetben, ha az eljárás lefolytatásához további információra van
szükség, akkor hiánypótlás keretében kérhető be a megjelölt adat. Az adózónak lehetősége
van sürgősségi eljárás keretében kérni a feltételes adómegállapítást. A sürgősségi eljárás
határideje 60 nap. A határidő sürgősségi eljárásban további 30 nappal hosszabbítható meg.
a(z) 167. §-hoz
A tervezet taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a kérelmet el kell utasítani. Ha
az adózó nem teljesíti a tervezetben meghatározott feltételeket, vagy ha a kérelemből kitűnik,
hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet leplez, vagy ha az érintett ügylettel
kapcsolatban akár bírósági, akár hatósági eljárás van folyamatban, továbbá ha a hiánypótlás
ellenére sem állapíthatóak meg az ügylet elbírálásához jelentős, releváns tények, akkor a
kérelem elutasításra kerül. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a feltételes adómegállapítás
külföldi jog értelmezését igényli, vagy a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható,
hogy az adózó joggyakorlata eddig sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
170
a(z) 168. §-hoz
A feltételes adómegállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható
végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye.
a(z) 169. §-hoz
A kérelem beérkezését követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig az
ügylettel kapcsolatban ellenőrzést indítani nem lehet.
a(z) 170. §-hoz
A feltételes adómegállapítás kötőerővel csak változatlan tényállás mellett bír. Ha a határozat
kiadását követően az adózó által felvázolt tényállásban tartalmi változás, vagy az
adómegállapítást érdemben érintő, érdemi jogszabályváltozás, nemzetközi
kötelezettségváltozás (pl. OECD Modellegyezmény) következik be, a feltételes
adómegállapítás nem alkalmazható, az adóhatóságra nem bír kötelező erővel.
A határozat kötőereje - a tartós határozat kivételével- a kiadmányozását követő ötödik adóév
utolsó napjáig tart. Az adózónak lehetősége van ezt a határidőt további két évvel
meghosszabbítani.
a(z) 171. §-hoz
Az adózónak lehetősége van meghatározni a tartós feltételes adómegállapítás
érvényességének kezdetét. Az adózónak a kérelemben kell megjelölnie, hogy a tartós
feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két
adóévre, vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri.
A tartós feltételes adómegállapítást csak a tényállásváltozás érinti, kivételt képez ez alól az az
eset, ha a tartós feltételes adómegállapítás benyújtásakor az adózó a tervezetben
meghatározott feltételeknek nem felelt meg.
a(z) 172. §-hoz
Az adózónak lehetősége van kérni az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó
megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását. Fontos
megkötés, hogy egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre és számítási módszerre
irányuló kérelem.
a(z) 173. §-hoz
Kérhető továbbá, a határozat öt éves kötőerejének további két évvel történő meghosszabbítása
is, ha a jogszabályi, tényállási, nemzetközi kötelezettséget érintő környezet változatlan. A
tartós feltételes adómegállapítás tekintetében is biztosítja a tervezet a meghosszabbítás
lehetőségét. A kérelem benyújtására a határozat kiadmányozásától számított öt éven belül van
lehetőség.
Abban az esetben, ha tényállás-, vagy jogszabályváltozás következett be és az adózó az öt
éves jogvesztő határidőt is szeretné további két évvel meghosszabbítani, lehetősége van a
határozat alkalmazhatóságát és kötőerejének két adóévvel történő meghosszabbítását kérni.
XXI.	Fejezet
A szokásos piaci ár megállapítása
a(z) 174. §-hoz
A szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén
egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. A kapcsolt vállalkozások közötti
171
tranzakciók szokásos piaci árának meghatározását érintő, az adózó és az adóhatóság között
kialakuló jövőbeni jogviták elkerülése érdekében lehetőséget teremt a tervezet a kérelemre
történő, kötőerővel rendelkező szokásos piaci ármegállapításra.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás díjköteles. Ha az eljárásért fizetendő díj
összegszerűen nem állapítható meg, akkor - az eljárás típusától függően - a díj minimumával
egyező összeg. Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 500 ezer
forint.
a(z) 175. §-hoz
E § tartalmazza a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció
díjára vonatkozó rendelkezéseket.
a(z) 176. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság a valódiságvizsgálat keretében a kérelemben, mellékleteiben
feltárt tények, adatok valódiságát ellenőrizheti a szokásos piaci ármegállapításról szóló
határozatához szükséges mértékben. A valódiságvizsgálat lefolytatására az ellenőrzésre előírt
szabályok az irányadók, amely történhet a benyújtott iratok alapján is. Az ellenőrzés nem
teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
a(z) 177. §-hoz
Az eljárás lefolytatására 120 nap áll rendelkezésre, amelyet két alkalommal 60 nappal meg
lehet hosszabbítani. A külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetést, az
adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartamát, illetve a hiánypótlásra
megállapított határidőt a határidő számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
a(z) 178. §-hoz
Az e §-ban taxatíven felsorolt esetekben az adóhatóság a kérelmet mérlegelés nélkül köteles
elutasítani.
a(z) 179. §-hoz
A szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható
végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye.
a(z) 180. §-hoz
Ha a határozat kiadását megelőzően már történt teljesítés, akkor a kiadott határozat jogerőre
emelkedését követő 60 napon belül ellenőrzés nem rendelhető el a már megkötött,
szerződések, egyéb jogügyletek tekintetében, valamint ha a kérelmet visszautasító vagy
eljárást megszüntető végzés kerül kiadmányozásra, akkor is ezt az eljárást kell követni, azaz
ellenőrzés nem rendelkező el a tervezet által meghatározott időszakon belül. Ez az átmeneti
időszak lehetőséget biztosít az adózónak, hogy a határozatban megállapított szokásos piaci
árnak megfelelően módosítsa a határozat kiadása előtti időszak adójogi következményeit.
a(z) 181. §-hoz
A határozat csak határozott időre adható ki, minimum három, maximum öt évre. A határozat
csak változatlan tényállás esetén bír kötőerővel, a kérelem benyújtására visszamenőleges
hatállyal. Mivel a határozat kötőereje csak változatlan tényállás esetén érvényesül, a határozat
érvényessége alatt bekövetkezett változások a kötőerő megszűntét okozzák, ezt kívánja
orvosolni a határozat módosításának intézménye.
172
a(z) 182. §-hoz
A határozat érvényességének időtartama az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás
változatlansága esetén egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat
meghosszabbítására irányuló kérelmet legalább a határozat érvényességének lejártát
megelőzően hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló
eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
a(z) 183. §-hoz
Módosításra akkor is sor kerülhet, ha egy, a korábbi eljárás során nem ismert tény merül fel és
az nem az adózó, illetve az nem az eljárásban résztvevő kapcsoltvállalkozásának
rosszhiszemű magatartása miatt nem volt ismert.
A szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetve a határozat
érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott
elsőfokú végzés önállóan is fellebbezhető, nem csak a határozatban.
XXII.	Fejezet
A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás
a(z) 184. §-hoz
A belföldön letelepedett adóalany az Unió más tagállamában felszámított hozzáadottértékadó-
visszatéríttetésére a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell a törvény rendelkezéseit
alkalmazni.
a(z) 185. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerül a visszatéríttetésre jogosult adóalany személye.
a(z) 186. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezések.
a(z) 187. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem elutasítására vonatkozó rendelkezések.
a(z) 188. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárásra vonatkozó
rendelkezések.
a(z) 189. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárás során benyújtandó
kiigazítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések
a(z) 190. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a csoportos adóalnyiság alapján történő eljárásra
vonatkozó rendelkezések.
a(z) 191. §-hoz
A Kérelem, valamint a kiigazítási nyilatkozat adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket
jogszabály határozza meg.
173
XXIII.	Fejezet
A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett
adóalany általános forgalmi adóvisszatéríttetési jogának Magyarországon
történő érvényesítésével kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről
a(z) 192. §-hoz
A nem belföldön letelepedett adóalany adóvisszatéríttetésére a jelen fejezetben meghatározott
eltérésekkel kell a törvény rendelkezéseit alkalmazni.
a(z) 193. §-hoz
Jelen § az értelmező rendelkezéseket határozza meg.
a(z) 194. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárásra vonatkozó
rendelkezések.
XXIV.	Fejezet
Különös eljárások
a(z) 195. §-hoz
Ha az önellenőrzést az adózó arra hivatkozással terjeszt elő, hogy az adókötelezettséget
megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába
ütközik, az adóhatóság az előterjesztéstől számított 15 napon belül ellenőrzés lefolytatása
nélkül határozattal bírálja el az önellenőrzést. Ennek az eljárásnak azonban csak akkor van
helye, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy
közösségi jogrendbe ütközését az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága az
önellenőrzés előterjesztéséig még nem állapította meg (nem hirdette ki), vagy az adózó
önellenőrzése az e tárgyban hozott döntéseknek nem felel meg. Ebben az esetben az adózó
írásban előterjesztett jognyilatkozatán kívül más bizonyíték megvizsgálására nincsen szükség,
az adóhatóság kizárólag jogkérdésben dönt. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen
fellebbezésnek és közigazgatási per indításának van helye.
a(z) 196. §-hoz
Ha az adózónak az adókötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges hatállyal
megállapított alkotmányellenessége vagy közösségi jogba ütközése miatt keletkezik
visszatérítési igénye, az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének
kihirdetésétől számított 180 napon belül az elsőfokú hatóságnál kérelmet terjeszthet elő, az
adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül.
Az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének kihirdetésétől számított
180 napos határidő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
A bekezdés a kérelem tartalmi elemeit sorolja fel. Fel kell tüntetni a kérelemben a
visszatéríteni kért adót, meg kell jelölni azt a végrehajtható okiratot, amely a fizetési
kötelezettséget megállapította, valamint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió
Bírósága által hozott döntést. Az adózónak a kérelemmel egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy
a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve a
hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az
ő, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs
174
folyamatban. Ha eljárás folyamatban van, akkor az eljárás megszűnését a kérelem
előterjesztésétől számított 90 napon belül kell az adóhatóságnál igazolnia. Ha a 90 napos
határidő eredménytelenül telik el, vagyis az adózó a folyamatban lévő eljárás megszüntetését
nem igazolja, a hatóság az eljárást megszünteti.
Abban az esetben, ha a kérelemben foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek (pl. adózó nem
nyilatkozik) az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el.
A kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig végrehajtási cselekmény nem
foganatosítható.
A visszautalási eljárás során az adóhatóság a kötelezettséget megállapító okiratban foglalt
tényállást veszi alapul. Az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettsége minden eljárás során
fennáll, ezért ha szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytathat le. Fontos
megjegyezni, hogy jelen esetben a bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, vagy
amelyre az adózó vélhetően a visszatéríteni kért adót átháríthatta.
A visszatérítésre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket - ezen
rendelkezésben foglalt és a késedelmes kiutaláshoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség
kivételével - kell alkalmazni. Az általános szabály szerint a költségvetési támogatás
igényléséhez való jog- ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó
napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha a költségvetési támogatás igénylésekor az
adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig
kevesebb, mint hat hónap van hátra.
Elmondható tehát, hogy ha az elévülés a döntéstől számított 180 napon belül bekövetkezik, de
az elévülés bekövetkezését megelőzően nyújtotta be a kérelmet, a költségvetési támogatás
igényléséhez való jog elévülésének hat hónapos meghosszabbítása miatt a kiutalás lehetséges.
Azonban ha a kérelem benyújtására, bár a 180 napos jogvesztő határidő betartásával kerül sor,
de az elévülés bekövetkezése után, az elévülés hat hónappal történő meghosszabbítására
vonatkozó szabály nem lép életbe, így a kiutalás sem lehetséges.
A kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig végrehajtási cselekmény nem
foganatosítható. Visszatérítést elrendelő döntés esetén az adóhatóság az adó visszatérítésén
felül a jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.
a(z) 197. §-hoz
Az adózónak az AB, illetve az EUB döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül
lehetősége van arra, hogy önellenőrzést terjesszen elő.
Ha az AB, illetve az EUB döntését követően benyújtott önellenőrzés alapján a befizetendő
adó csökken, illetve a visszaigényelhető adó nő és az adózónak visszatérítési igénye
keletkezik, az adóhatóságot a befizetési kötelezettség, igénylési jogosultság esedékességének
napjától, illetve az esedékességet követő befizetés esetén a befizetés napjától kamatfizetési
kötelezettség terheli, melynek mértéke a jegybanki alapkamattal azonos. A visszatérítés
kiutalására 30 nap áll rendelkezésre. A visszatérítésre a költségvetési támogatás kiutalására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha az AB, illetve az EUB döntését követően benyújtott önellenőrzés ellenőrzéssel lezárt
időszakot érint, az önellenőrzés ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősül.
175
Az adózónak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy a
visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve a
hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az
ő, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs
folyamatban.
A jogalkotó áthárításnak minősíti azt az esetet is, ha az adózó olyan állami támogatást kapott,
amely az áfát is finanszírozta, vagy ellentételezte azt. Ilyen esetekben az adózónak
visszatérítési igénye nem keletkezik.
A tervezet által meghatározott elszámolási szabály alapján az adózónak a visszatérített
összeget tárgyidőszaki bevételként kell elszámolnia. A számvitelről szóló törvény alapján
kettős könyvvitelt vezető adózók dönthetnek a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt
adó összegének halasztott bevételként történő időbeli elhatározása mellett. Az egyéb
bevételekkel szemben a halasztott bevételt meg kell szüntetni, ha a bekerülési érték, illetve
annak arányos része akár költségként, akár ráfordításként kerül elszámolásra.
XXV.	Fejezet
Fizetési kedvezmények
A fizetési kedvezmény az adózók különböző vagyoni, anyagi, szociális helyzetükből adódó,
az adóhatóság méltányos eljárásán alapuló jogintézmény, mely a fizetési kötelezettség
halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére irányul.
Fizetési kedvezmények közé soroljuk a fizetéskönnyítés két típusát, a részletfizetést és a
fizetési halasztást, valamint az adómérséklés jogintézményét.
Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A fizetési kedvezményre
irányuló kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú adóhatóságnál kell
előterjeszteni.
Fizetési kedvezmény előterjesztésére az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a
felszámoló, a végelszámoló, az adózási ügyvivő, valamint a belföldi gazdasági
tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi
vállalkozás pénzügyi képviselője jogosult.
a(z) 198. §-hoz
A fizetési könnyítés engedélyezését az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a
kötelezettségét nyilvántartó adóhatóságtól kérelmezheti. Fizetési könnyítés csak az
adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségekre engedélyezhető. A kérelem teljesítését az
adóhatóság mérlegelési jogkörébe vonja a tervezet. Alapvető kritérium a kérelem
benyújtásával szemben, hogy arra - az adózó által a kérelem benyújtásával egyidejűleg
igazolt - fizetési nehézség fennállásakor kerüljön sor.
Ha az adóhatóság a kérelem vizsgálata során megállapítja, hogy a fizetési nehézség az
adózónak nem róható fel, vagy elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű - vagyis a későbbi kifizetésre
reális esély van, nem veszélyeztetett - akkor az adóhatóság a fizetési könnyítést
engedélyezheti.
A kérelem elbírálásakor és a fizetési könnyítés feltételeinek meghatározásakor a tervezet
vizsgálandó szempontként írja elő a nehézség kialakulásának okait, körülményeit.
176
A tervezet a fizetési könnyítés engedélyezését néhány esetben megtiltja, ilyenkor az
adóhatóságnak nem áll módjában mérlegelni.
A tervezet természetes személy esetében lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság a kérelmet a
felróhatóság vizsgálatának mellőzésével bírálja el. Az adózónak igazolnia vagy
valószínűsítenie kell, hogy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel
aránytalan terhet jelent számára az adó azonnali, egy összegben történő megfizetése.
Annak megítéléséhez, hogy a kérelmező számára aránytalan megterhelést jelent-e a tartozás
egy összegben történő megfizetése az adóhatóságnak a kérelmező életkörülményeit kell
megvizsgálnia. Ha a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű, a fizetéskönnyítés nem
engedélyezhető, mert a későbbi kifizetés veszélyeztetve lenne.
Az Art. rendelkezése lehetővé teszi, hogy törvény a fizetési könnyítés más eseteit
meghatározhatja, továbbá engedélyezését kizárhatja.
Határozatában az adóhatóság a fizetési kérelem megadását bontó - bekövetkezése a
kedvezményt megszünteti -, illetve felfüggesztő - a kedvezmény csak az előfeltétel
teljesítésével válik érvényessé - feltételhez kötheti.
A határozat rendelkező részében az adóhatóság meghatározza döntését, illetve a fizetési
kedvezmény engedélyezése esetén a megadásának feltételeit is. A határozatban fel kell hívni
az adózó figyelmét arra, hogy a felsorolt feltételek nem teljesülése, nem teljesítése esetén a
fizetési kedvezmény megszűnik, a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé
válik.
A rendelkezés kizárja fizetési könnyítés engedélyezését csoportos adóalanyok számára. A
csoportos áfa adóalanyiság egy adójogi fogalom, melyben önálló személyek adójogi
szempontból egy áfa alanyt alkotnak, nem jön létre egy külön entitás. A tagok vagyona
elkülönül egymástól, így a tagok vagyona fedezetet nyújthat a tartozás megfizetésére.
a(z) 199. §-hoz
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
természetes személy - a bevallás benyújtási határidőig - alanyi jogon fizetési kedvezményt
vehet igénybe. Az adózó az erre rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozhat úgy, hogy
a 200.000 forint összeget nem meghaladó adótartozását pótlékmentesen hat hónapon keresztül
egyenlő részletekben teljesíti. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
Ez a típusú fizetési kedvezmény egy könnyítés a természetes személyek részére, az
adóhatóságnak pedig - mivel a kedvezmény a feltételek fennállása esetén automatikus - nem
kell a vizsgálatot lefolytatnia, csökkentve ezzel egyébként a vizsgálattal járó adminisztrációs
terheit.
Az első részletet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének - május 20.
-	napján kell teljesíteni.
Abban az esetben, ha az adózó igénybe vette az automatikus fizetési kedvezményt, és a
részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kedvezmény érvényét veszti és az
adóhatóság a fennmaradt tartozást követeli az eredeti esedékességtől számított pótlékkal
növelten.
a(z) 200. §-hoz
Ha az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez, akkor az adó nem esedékességkor, hanem
azt követően kerül befizetésre, ez az állam, illetve az önkormányzat mint jogosult oldalán
fizetési kötelezettséget keletkeztet. A költségvetést ért kár pótlására szolgál az a pótlék, amit a
határidőtől való eltérés esetén az adózónak kell fizetnie. Ez nem azonos a jogellenes
177
késedelem esetén alkalmazott szankcióval, a pótlék mértékét a tervezet a jegybanki
alapkamathoz köti.
Az adóhatóság a fizetési könnyítés elbírálásához szükséges vizsgálat során dönthet úgy, hogy
a kérelmező körülményei alapján, különös méltánylást érdemlő esetben a pótlék kiszabását
mellőzi.
a(z) 201. §-hoz
A fizetési kedvezmények között találjuk az adómérséklést is, mely egy speciális - a fizetési
könnyítéstől eltérő - jogintézmény. A tervezet szigorúbb szabályok megtartását követeli az
adómérséklési eljárások során, valamint szigorúbban határozza meg az adó-, bírság- és
pótléktartozás mérséklésének feltételeit is.
Az eljárás során az adóhatóságnak a megélhetést súlyosan veszélyeztető körülményeket kell
vizsgálnia. Ha megállapítást nyer, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő
közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, az adóhatóságnak lehetősége van a
tartozás mérséklésére vagy elengedésére. Az eljárás kérelemre indul és kizárólag természetes
személyek esetében van rá lehetőség. Jogi személyek, egyéb szervezetek adójának
elengedésére csak és kizárólag a költségvetési törvény keretein belül kerülhet sor.
A bírság-, illetve a pótléktartozást az adóhatóság - a természetes személyeken kívül -
vállalkozási tevékenységet folytató adózók esetében kivételes méltányosságból mérsékelheti.
A tervezet meghatározza, hogy ilyen eset lehet, ha az adott adózó gazdasági tevékenységét
ellehetetlenítené.
Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalanyok tekintetében a csoportos adóalanyiság időszakában a
tervezet kizárja az adómérséklés lehetőségét.
XXVI.	Fejezet
Elévülés
a(z) 202. §-hoz
Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az
időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések
figyelembe vételének lehetőségét. Az adó megállapításához való jog főszabályként annak a
naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról
bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg
kellett volna fizetni.
a(z) 203. §-hoz
Az adó megállapításához, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülését
főszabályként nem befolyásolja az a körülmény, ha az adózó késedelmesen teljesíti bevallási
kötelezettségét vagy bevallási kötelezettségét pótlólag teljesíti. Az elévülés azonban 6
hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a
költségvetési támogatás igénylésekor az adó-megállapításhoz, illetve a költségvetési
támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra. Az elévülés
ebben az esetben az eredeti elévülési időpontot követő 6. hónap utolsó napját követő napon
következik be.
a(z) 204. §-hoz
E § alapján van lehetőség a végrehajtáshoz való jog korlátozására és megszüntetésére.
178
a(z) 205. §-hoz
A kölcsönös egyeztetési eljárás során alkalmazandó speciális elévülési szabályokat e §
tartalmazza
ÖTÖDIK RÉSZ
Jogkövetkezmények
XXVII.	Fejezet
Késedelmi pótlék
a(z) 206. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén az esedékesség
időpontjától számítva késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság az adózó terhére, hasonló
szankciót állapít meg az adóhatóság a költségvetési támogatás esedékesség előtti
igénybevételes esetén. Az állami pénz jogosulatlan használata, igénybevétele valósul meg
akkor is, ha az adózó a bevallásában nem tünteti fel adóját, támogatását vagy a tényleges
fizetési kötelezettségénél kisebb összeget vall be és az adóhatósági ellenőrzés ennek hatására
adóhiányt tár fel. Az Art. egységesen kezeli a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, illetve a
meg nem fizetett adót, ezért az adóhiány megállapításakor - annak eredeti esedékességétől -
késedelmi pótlék felszámítását is kötelezővé teszi.
a(z) 207. §-hoz
A késedelmi pótlékot az adóhatóság automatikusan számítja fel a tartozásként nyilvántartott
fizetési kötelezettség után külön döntés meghozatala nélkül illetve ellenőrzés esetén azt az
adózóval az adóhiányt megállapító döntésben közli. A késedelmi pótlék az adózó
adószámláján kerül előírásra. Azonban az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot az
állami adó- és vámhatóság nem írja elő az adózó adószámláján.
a(z) 208. §-hoz
A késedelmi pótlék alapját meghatározó rendelkezés.
a(z) 209. §-hoz
E § tartalmazza a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó szabályokat.
a(z) 210. §-hoz
Az adóhatóság az adózó formailag nem meghatározott, határidőhöz nem kötött kérelmére
vagy hivatalból az adóhatósági döntésben a felszámításra kerülő pótlék kezdő időpontját - az
eredeti esedékességet kitolva - későbbi időpontban állapíthatja meg. Későbbi esedékességi
időpont megállapítására az elsőfokú eljárásban, a jogorvoslati eljárásban, illetve külön
kezdeményezett eljárásban sor kerülhet, ennek egyetlen tervezeti feltétele, hogy kivételes
méltánylást érdemlő körülmény álljon fenn. A kivételes méltánylást érdemlő körülménynek a
pótlék keletkezésével kell szoros kapcsolatban állnia, amely kizárólag az eset összes
körülményének körültekintő, gondos mérlegelése után lehet eldönteni. Különösen ilyen
körülmény lehet az, amikor az adóhiány megállapítása téves, az általános adóhatósági
joggyakorlattól eltérő adóhatósági tájékoztatásra vezethető vissza.
XXVIII.	Fejezet
Önellenőrzési pótlék
179
a(z) 211. §-hoz
Az önadózás alapelve szerint az adózó önmaga állapítja meg, vallja be és fizeti meg adóját,
ehhez kapcsolódó jogintézmény az önellenőrzés, amelynek célja, hogy ha az adózó észleli,
hogy bevallása nem felel meg a tényleges kötelezettségének, akkor ezt helyesbíteni tudja. Az
önellenőrzéshez akkor kapcsolódik pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzéssel
módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, azonban nem
kapcsolódik hozzá pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzés keretében az adózó javára
mutatkozik eltérés.
a(z) 212. §-hoz
Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékéhez igazodik. Abban az esetben,
ha az adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallását, akkor az önellenőrzési pótlék
mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, azaz a jegybanki alapkamat egyszerese, ugyanazon
költségvetési kapcsolat ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a
késedelmi pótlék 75%-a, azaz a jegybanki alapkamat másfélszerese.
A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés
benyújtásáig kell felszámítani.
Ugyancsak előnyösebb az önellenőrzési pótlék megállapítása abban az esetben, ha az
adózónál azért nem keletkezik pótlólagos fizetési kötelezettség, mert az adózó a bevallani és
megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette,
vagy a bevallani és befizetni elmulasztott adó a következő adómegállapítási időszakban
levonhatónak minősült volna. Ez esetben az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg
a két bevallási időszak közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen
szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot
terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző
adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított
levonható adóként.
a(z) 213. §-hoz
A meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot is mérsékelheti az adóhatóság az adózó kérelmére
ha azt egyéb körülmények indokolják. A pótlék mérséklésénél a kérelem elbírálása során az
adókülönbözet keletkezésének körülményeit kell vizsgálni és ennek alapján kerülhet sor az
önellenőrzési pótlék mérséklésére, illetve elengedésére.
A bevallott, de meg nem fizetett önellenőrzés (adókülönbözet és önellenőrzési pótlék)
késedelmi pótlékot von maga után. Ebből következően annak sincs akadálya, hogy a meg nem
fizetett önellenőrzési pótlékot - természetes személy vonatkozásában a be nem fizetett adót is
-mérsékelje az adóhatóság, ha a gazdasági ellehetetlenülés, a megélhetés súlyos
veszélyeztetése fennáll.
a(z) 214. §-hoz
Az adózó az önellenőrzéssel feltárt adó és költségvetési támogatás bevallásával mentesül az
adóbírság és a mulasztási bírság alól. Ha az adózó önellenőrzést végzett, és a helyesbített
(korábban meg nem fizetett) adót vagy költségvetési támogatást, valamint az önellenőrzési
pótlékot megfizeti, akkor e tekintetben mentesül a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség alól.
XXIX.	Fejezet
Adóbírság
180
a(z) 215. §-hoz
Az adóhatóság által a hatósági eljárásban alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság,
amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti
ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás
igénylés, valamint adó-visszatérítési igény vonatkozásában kerülhet sor.
Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50%-a.
Lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány
200%-a), ha az adóhiány bevétel eltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával,
megsemmisítésével függ össze.
a(z) 216. §-hoz
A tervezet alapján bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye, amely szerint, ha az
adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról
lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a
kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
a(z) 217. §-hoz
Adóhiánynak akkor tekinthető az adózó terhére megállapított adókülönbözetet, ha azt az
adózó az esedékességi időpontig pénzügyileg nem rendezte, illetve támogatás esetében -
jogalap nélkül - ténylegesen igénybe vette. Ha az adóhatósági ellenőrzés keretében az kerül
megállapításra, hogy a bevallott összeg és a tényleges - az adóhatóság által megállapított -
adó között eltérés van, akkor adókülönbözetet állapít meg. Az adókülönbözet megállapítása
történhet az adózó javára, illetve terhére.
a(z) 218. §-hoz
A természetes személyek jövedelemadójának bevallása a munkáltató, illetve a kifizetők által
kiállított igazolásokon alapul. Az e bekezdésben szereplő speciális szabály szerint nem képez
bírságalapot az adóhiánynak az a része, amely a valótlan munkáltatói, kifizetői igazolás miatt
keletkezett. A kifizető, illetve a munkáltató, ha észleli, hogy a kiállított igazolása téves volt,
köteles helyesbítő igazolást kiállítani. Továbbá adóbírság nem állapítható meg az adó
fizetésére kötelezett személyek terhére sem, akiket ténylegesen csak az adótartozás
megfizetésére lehet kötelezni, így például a megajándékozott és az örökösök terhére tehát nem
lehet bírságot előírni.
A személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóhiányt a természetes személy terhére, míg az
adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére kell megállapítani,
azonban a természetes személy számára kimentési lehetőséget ad jogszerűtlen magatartásának
jogkövetkezményei viselése alól. A munkáltatót a hibás adómegállapításért felelősség nem
terheli, ha az adóhiány a dolgozó helytelen nyilatkozatának, hiányos vagy valótlan
igazolásainak a következménye.
Ugyanakkor szigorúbb rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a munkáltató (kifizető)
levonta a természetes személytől az adóelőleget, adót, illetve a járulékot, de az ezzel
összefüggő bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, mivel ebben az esetben a
jogkövetkezményeken túl az adóhiányt is a munkáltató (kifizető) terhére kell az
adóhatóságnak megállapítania.
A rendelkezés figyelembe veszi, hogy a természetes személy jellemzően kiszolgáltatott
helyzetben van a foglalkoztatójával szemben, valamint azt, hogy a tőle már egyszer levont
adó-, illetve járulék költségvetésbe történő megfizettetéséről van szó.
181
a(z) 219. §-hoz
Az adóbírság tekintetében a tervezet a mérséklésnek egyetlen esetét ismeri, miszerint az
adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén akkor szabhat ki a tervezet által
megszabott taxatív mértéktől alacsonyabb bírságot, ha az adózó, illetve képviselője az adott
helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
Az „adott helyzetek” is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység
megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának
nagyságrendje és rendszeressége; egy új jogintézmény bevezetése, vagy egy hatályos
szabályozás jelentős módosítása alapján.
A „tőle elvárhatóság” magatartási kritériuma az általános zsinórmértéknél többet, illetve mást
is megkövetelhet az adott személytől; ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga a
személy (az adózó illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja)
azaz az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik
meg tartalommal, néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. Így a „tőle elvárhatóság”
nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy természetes személy esetén,
miután a gazdaságban is és a társadalomban is általánosan érvényesülő megállapítás, hogy a
szervezettség magasabb követelmények elvárását teszi lehetővé. A tipizálás egy másik
szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség, a specializáltság is.
E különböző kiindulási alapok szintén eltérő felelősségi szintet eredményezhetnek. Például
egy ingatlanforgalmazásra specializálódott adózótól - szervezettségére tekintet nélkül is -
joggal elvárható az ingatlanforgalmazással összefüggő jogszabályok pontos ismerete és
betartása, így az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályok helyes alkalmazása is. De adott
esetben alacsonyabb szintű az elvárás egy egyszerű tevékenységet egyedül folytató, esetleg
alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező személy esetén, vagy például egy kifejezetten
időskorú személy esetében is.
Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy akkor van lehetőség az adóbírság mérséklésére, ha az
adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott
helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, azaz a tőle elvárható körültekintő
magatartást tanúsította. A tőle elvárható magatartást értelemszerűen a jogszabályok betartása
érdekében kell az adózónak vagy képviselőjének tanúsítania. A jogalkotó az adózói felelősség
vizsgálata kapcsán bevonta a vizsgálati körbe az adózó intézkedő képviselőjét,
foglalkoztatottját, tagját, megbízottját is, azaz nem kizárólag az adózó, hanem az említett
személyek magatartásának is kihatása lehet az adózót érintő szankció mértékére. Így az adózó
eljárásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági
követelménynek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük
kontrollálása során. Ezen túlmenően az adózó helyett eljárni jogosult személy tőle elvárható
körültekintését is vizsgálni kell, hiszen ha e személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt
el, úgy az adóbírság mérséklésére nincs lehetőség.
A "tőle elvárhatóság" vizsgálatával egyidejűleg az eset összes körülményét is mérlegelni kell
az adóbírság mértékének megállapítása során. Vizsgálni kell tehát különösen az adóbírságnál
az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, illetve az adózó jogellenes
magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. A bírság
mérséklése, mellőzése során tehát már nemcsak az adózó javára, hanem a terhére értékelhető
körülményeket is figyelembe kell venni. Az Art. néhány figyelembe veendő körülményt
nevesít is, ez azonban nem kimerítő felsorolás. Az adóhiány nagyságán, keletkezési
körülményein és az adózó jogellenes magatartásának súlyán és gyakoriságán túl más
szempontok is előfordulhatnak. A mérséklés történhet hivatalból és kérelemre is. Előfordul,
hogy már az ellenőrzés feltár olyan körülményeket, amelyek miatt az elsőfokú határozatban
182
csökkentett bírság kerül kiszabásra, de a jogorvoslati kérelem elbírálójának is jogában áll a
megállapított bírságot csökkenteni, attól eltekinteni. Az adózó maga is kezdeményezheti a
csökkentést. Megteheti ezt a jegyzőkönyvre tett észrevételben vagy fellebbezésében, felhívva
az adóhatóság figyelmét a csökkentésre okot adó körülményre.
Az adóhatóság a bírság kiszabását indokolni köteles, azaz ki kell térnie arra, hogy talált-e
olyan körülményt, amely a csökkentésre alapul szolgálhatna vagy sem. Ezen belül -
mérséklés, mellőzés esetén - ki kell térnie arra, hogy mely okból találta megállapíthatónak a
tőle elvárható körültekintés tanúsítását, továbbá hogy melyek voltak azok a körülmények,
amiket a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe vett, azokat hogyan, milyen súllyal
értékelte és miért. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fellebbezés elbírálásával kerül sor
a bírság mértékének csökkentésére, ha az eljáró adóhatóság valamilyen értékelendő
körülményt nem vett figyelembe.
XXX.	Fejezet
Mulasztási bírság
a(z) 220. §-hoz
A mulasztási bírság tekintetében e § általános bírságszabályt állapít meg.
a(z) 221. §-hoz
E § alapján az adóhatóságnak elsőként felhívásban kell felszólítania az adózót az
adókötelezettség teljesítésére.
a(z) 222. §-hoz
Az üzletzárás akadályozása jogsértő magatartás, s épp az adóhatóság tevékenységének
lényegével szemben hat, ezért e magatartás már önmagában is sérti az adóztatás érdekeit. Így
indokolt az ilyen magatartást tanúsító adózó szankcionálása.
a(z) 223. §-hoz
A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony
létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót
kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. A
tervezetbeli rendelkezés alapján a munkáltatók külön-külön, akár 500 000 forint mértékű
bírsággal is szankcionálhatók, ha a fenti munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony
létesítésével egyidejűleg nem került sor.
a(z) 224. §-hoz
A vállalkozások jelentős anyagi eszközökkel járulnak hozzá a költségvetéshez, illetve
különféle alapok működéséhez. Ezek a terhek ugyan költségként elszámolhatók, de a végzett
szolgáltatást, termék-előállítást jelentős mértékben megdrágítják. A költségvetés is jelentősen
károsodik az elmaradt bevételek miatt. E § szankcionálni rendeli azt a személyt, aki
adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, azaz adókötelezettségei teljesítése
érdekében az első lépést, az adóhatósághoz történő bejelentkezést sem tette meg.
a(z) 225. §-hoz
A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén indokolt speciális mulasztási
bírság szabályok alkalmazása. A bírság mértéke - főszabály szerint - 1 millió forint.
Kedvezőbb, 500 ezer forint összegű bírságtétel kapcsolódik a hiányosan, hibásan, valótlan
tartalommal teljesített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentéshez. Mellőzhető a bírság
kiszabása, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozósában mulasztását teljes körűen pótolja.
183
a(z) 226. §-hoz
E § tartalmazza az igazolatlan eredetű áru és az EKÁER tekintetében alkalmazandó
mulasztási bírságtételeket.
Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén alkalmazható bírság mértéke 2011. január 1-
jétől szabadon mérlegelhetővé vált, az áru forgalmi értékének 40%-ával egyező mértékű,
illetve a legalább 10 ezer forint összegű kötelező bírság mérték meghatározásának
megszüntetésével, lehetőséget adva az eset összes körülményének figyelembe vételére.
A jogalkotó 2012. január 1-jétől a bírság alsó mértékének meghatározásához ad törvényi
keretet, melynek következtében a rendkívül alacsony áruérték esetén is lehetőség van olyan
mértékű bírság megállapítására, amely valódi visszatartó erőt jelenthet. Ennek megfelelően a
természetes személy esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő
bírságot szabhat ki (bírságminimum).
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása alapján azonban csak abban az esetben lehet kiszabni
mulasztási bírságot, ha az adózó az áru eredetét az adóhatóság felhívásától számított 3
munkanapon belül nem tudja hitelt érdemlően igazolni.
A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem
teljesítésének, hibás, vagy hiányos teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett
termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru
értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
a(z) 227. §-hoz
A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének
elmulasztásához egy „kétlépcsős” mulasztási bírság-szankció kapcsolódik, amely
szükségszerűen megelőzi az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának
kezdeményezését. Az adóhatóság már a céginformációs szolgálat kötelezettség
elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követően felhívja az adózót a mulasztás 30
napon belüli pótlására. Ha az adózó a felhívásban megadott határidőben nem teljesít, akkor az
adóhatóság újabb határidő tűzésével 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha
az adózó ezt követően sem pótolja mulasztását, akkor az állami adó- és vámhatóság törli az
adószámát.
a(z) 228. §-hoz
A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta
adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM
rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően a számla, egyszerűsített számla és nyugta
kizárólag az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba
illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználása
mellett állítható elő. Az állami adóhatóság a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt
sorszámtartományokat honlapján rendszeresen közzéteszi.
Ha az adózó az Art. felhatalmazása alapján kiadott NGM rendeletben meghatározott feltételek
megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot mulasztási
bírsággal sújtható. A jogszabályi rendelkezés alapján a mulasztási bírság kiszabásának
feltételéül szolgál az is, ha a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek nem megfelelő
módon állítják elő a nyomtatványt, illetve a számlázó programot. Az e tényállás alapján
kiszabható mulasztási bírság kiszerelési egységenként alkalmazandó.
184
a(z) 229. §-hoz
Ha az adózó nem szabályszerűen tesz eleget áfa összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási
kötelezettségének, akkor a bírság felső határa az érintett számlák számának és az általános
bírságszabály - adózóra vonatkozó - legmagasabb érték szorzata.
a(z) 230. §-hoz
Az Art., az Sztv., illetve az egyes adójogszabályok (különösen az Szja. tv. és az Áfa tv.)
előírják, hogy az adózónak milyen könyveket, nyilvántartásokat kell vezetnie. Ha az adózó
nem, vagy nem megfelelően tesz eleget e kötelezettségének, mulasztási bírsággal sújtható. E
tényállás alapján a bírságolásra leggyakrabban az adóellenőrzés (bevallások utólagos
vizsgálatára irányuló ellenőrzés) keretében kerül sor, de az egyéb célú adóhatósági
ellenőrzések tapasztalatai alapján is sor kerül a bírságkiszabásra e tényállás alapján. Ezen
tényállás alapján szabható ki mulasztási bírság akkor is, ha az adózó által kiállított számla,
nyugta kisebb hiányosságban szenved.
Az adóhatóság ellenőrzi az Sztv.-ben meghatározott - különösen a pénzkezeléssel és
pénzforgalommal kapcsolatos - szabályzatokban foglaltak betartását. Az Sztv. alapján
összeállítandó szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az adózó mulasztási
bírsággal sújtható.
a(z) 231. §-hoz
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem megfelelő teljesítését az adóhatóság mulasztási
bírsággal sújthatja. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, mint jogintézmény tehát
lényegében az adó idő előtti beszedését jelenti. Az adózónak a várható teljes adó összegének
megállapítására kell törekednie, amely során a gazdasági események várható hatásaira is
figyelemmel kell lennie. Ugyanakkor a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy a társasági
adóelőleg-kiegészítési kötelezettség időpontjában - a gazdasági élet bizonytalansági
tényezőire is figyelemmel - a számítások teljes pontossággal nem végezhetők el, ezért csak
azon adózókkal szemben rendelte el a mulasztási bírság kiszabását, akik a várható adó 90%-át
nem fizették meg. A mulasztási bírság alapját tehát a 90%-os adóelőleg-kiegészítési szintig
kell számítani, vagyis pl. 87%-os előleg kiegészítésnél 3% lesz a bírság alap (és ennek 20%-
áig terjedhet a mulasztási bírság). Az adóelőleg kiegészítési kötelezettség szempontjából a
kitüntetett időpont (azaz az esedékesség) az adóév december 20-a. A december 21-31. között
teljesített befizetések tehát az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség tekintetében nem
számítanak bele az előleg kiegészítés összegébe.
a(z) 232. §-hoz
A levonási kötelezettség elmulasztása miatt a bírságkiszabásra nem csak az adók, de az
előlegek körében elkövetett mulasztás miatt is sor kerülhet. Az adó (adóelőleg) levonási
kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság mértéke 50%-ig terjedhet, tekintve, hogy
e mulasztás miatt is mérlegeléssel kell a konkrét bírságösszeget meghatározni.
a(z) 233. §-hoz
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más,
pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött
szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános
forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként,
szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet
készpénzfizetést.
185
Az előírás megsértése esetén - a készpénzfizetésnek szerződésenként és naptári hónaponként
a 1,5 millió forintot meghaladó része, mint bírságalap után - mind a készpénzfizetést teljesítő
adózó, mind a kifizetést elfogadó jogosult 20%-os mértékű mulasztási bírságot fizet. A
készpénzben való kifizetések korlátozása, és így a korlátozás figyelmen kívül hagyásához
kapcsolódó mulasztási bírság csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra, és
kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt
szolgáló ügyletekre vonatkozik. Mivel a jogszabály nem keretjelleggel (tól-ig határok között),
hanem kötelezően meghatározza a bírság mértékét, attól eltérni, illetve a bírság kiszabásától
eltekinteni nem lehet.
a(z) 234. §-hoz
A pénztárgép forgalmazásával összefüggő kötelezettségek megsértésének legsúlyosabb
eseteiben minden adózóra vonatkozóan egységesen 10 millió forintig, a forgalmazással,
üzemeltetéssel, szervizeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek egyéb módon történő
megszegése esetén pedig természetes személy esetében 500 ezer forintig, nem természetes
személy kötelezett esetében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
a(z) 235. §-hoz
E § szabályozza az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző
automataberendezéssel és Automata Felügyeleti Egységgel összefüggő szabályok
megsértéséhez kapcsolódó mulasztási bírságot.
a(z) 236. §-hoz
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény kapcsolódik a szociális
hozzájárulási adóhoz, amelynek jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó enyhébb szankciót
e § határozza meg, így a tervezet lehetőséget teremt arra, hogy pusztán adminisztrációs
tévedés ne alapozza meg a munkáltató valamennyi munkavállalóját érintően igénybevett
szociális hozzájárulási adókedvezmény jogszerűtlenségét.
A bírság kötelező mértékű, de vagylagosan, azaz vagy a jogosulatlanul igénybevett
kedvezmény 15%-a, vagy 100 000 forint. A bírság mértékétől eltérni, illetve a bírság
kiszabásától eltekinteni nem lehet, kivéve azt az egy esetet, ha az adózó bizonyítja, hogy a
szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében
visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.
a(z) 237. §-hoz
a(z) 238. §-hoz
Minden esetben szükséges a körülmények megfelelő mérlegelése, melynek eredményeként az
adóhatóság a bírságot a mulasztás súlyához igazodóan és az adózási érdeksérelemmel
arányosan szabja ki, illetve a bírságkiszabást mellőzi. Ha tehát az adóhatóság a
szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a
bírság mérséklését, mellőzését indokolják, már az elsőfokú határozat meghozatalakor köteles
azt figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az adózási érdekeket legközvetlenebb módon sértő,
az adóbevételekre fokozott veszélyt jelentő adózási jogsértések kiemelten szankcionálandók,
azonban azokban az esetekben, ahol csekély mértékű adózási érdeksérelem valósul meg, ott a
bírság megállapítása során ehhez is igazodni kell.
Azokban az esetekben, amikor a jogalkotó az alkalmazható szankció mértékét keretjelleggel
határozza meg a mérlegelés körében először a jogsértő magatartás értékelendő, a jogellenes
cselekmény súlyának (azaz lehetséges vagy beállt következményeinek) mérlegelése után
következhet az egyéniesítés, a szubjektív felróhatóság méltányosság keretében történő
186
értékelése. A mérlegelés során az okozott adózási érdeksérelmet, amelyet mint lehetséges
vagy beállt következményt, tulajdonképpen a jogellenes cselekmény súlyának megállapítása
során kell figyelembe venni. A bírság kiszabásánál mind az adózó javára, mind a terhére
figyelembe veendő körülményeket fel kell tárni és mérlegelni kell.
Az adóhatóságnak az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabásakor határozatában indokolnia
kell, hogy a körülmények mérlegelése során mely szempontokat, milyen súllyal vett
figyelembe a szankció mértékének meghatározásakor.
A mulasztási bírság kiszabására az adóhatóságnak tudomásszerzésétől számított egy éven
belül van lehetősége. A mulasztási bírság határozat meghozatalának az elévülési idő mintegy
objektív korlátként szab gátat, vagyis az elévülés bekövetkezésével akkor sem kerülhet sor a
mulasztási bírság kiszabására, ha a tudomásszerzéstől számított egy év még nem telt el.
XXXI.	Fejezet
Intézkedések
a(z) 239. §-hoz
Az adóhatósági szankciók között indokolt olyan nem bírság típusú intézkedések alkalmazása,
amelyek fokozhatják a „feketegazdaság” ellen folytatott küzdelem eredményességét. Az
engedély (pl. adószám) nélkül folytatott tevékenységek esetén lehetőség nyílik a tevékenység
eszközének, illetve az árukészletnek a lefoglalására.
a(z) 240. §-hoz
Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, vagy hiányos
teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy
ebben az esetben - az igazolatlan eredetűnek minősülő - fuvarozott termék a bírság
összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az
állami adó- és vámhatóság.
a(z) 241. §-hoz
A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. A
mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő
képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző
személlyel kihirdetés útján közli az adóhatóság, és ettől az időponttól a határozat
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
a(z) 242. §-hoz
Az értékesítést követően a lefoglalt vagyontárgy ellenértékéből a mulasztási bírság, valamint
a meg nem fizetés miatt az értékesítésig felmerült késedelmi pótlék összegét, továbbá a
végrehajtás költségeit kell levonni, és csak a fennmaradó összeg jár vissza az adózónak.
a(z) 243. §-hoz
E § tartalmazza a jármű visszatartására vonatkozó rendelkezéseket. Az állami adó- és
vámhatóságnak jogosult bármely, a fuvarozó használatában vagy tulajdonában lévő
fuvareszköz tekintetében alkalmazni a visszatartást.
187
a(z) 244. §-hoz
A hatósági felügyelet intézménynek célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan
intézkedési lehetőség megteremtése, mellyel:
-	a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a
felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható,
-	a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható,
-	a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.
a(z) 245. §-hoz
A szabályozás négy okból teszi lehetővé az üzlethelyiség lezárását: be nem jelentett
foglalkoztatott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, számla-, vagy
nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása, pénztárgép üzemeltetésével összefüggő
kötelezettségszegés esetén. A bejelentés nélküli, ún. fekete foglalkoztatás elleni hatékonyabb
fellépés érdekében a jogalkotó felhatalmazza az adóhatóságot, hogy a be nem jelentett
foglalkoztatottat foglalkoztató vállalkozás tevékenységét is korlátozza átmenetileg, azaz az
adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget meghatározott időre zárja le.
a(z) 246. §-hoz
E § a szankcióként alkalmazandó adószám törlés szabályait rendezi.
XXXII.	Fejezet
Jogkövetkezmények alóli mentesülés
a(z) 247. §-hoz
E § tartalmazza a jogkövetkezmény alóli mentesülésre vonatkozó speciális rendelkezést.
HATODIK RÉSZ
Adótanácsadói, adószakértő és okleveles adószakértői tevékenység
bejelentése, nyilvántartásba vétel é szakmai továbbképzés
a(z) 248. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez
szükséges a szolgáltatási tevékenységről szóló törvény szerinti bejelentést megtenni.
a(z) 249. §-hoz
A jelen rendelkezés nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő az adótanácsadói,
adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről.
a(z) 250. §-hoz
Jelen rendelkezés a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre vonatkozó
bejelentés és nyilvántartásba vétel szabályait rögzíti.
a(z) 251. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy mely személyek nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba.
188
a(z) 252. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység végzésétől
való eltiltás, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait határozza meg a rendelkezés.
a(z) 253. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység
nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért hatósági szolgáltatási díjat kell fizetni.
a(z) 254. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység folytatása
során a nyilvántartásba vételt végző szerv ellenőrzést folytat le.
a(z) 255. §-hoz
A nyilvántartásban szereplő adatok felsorolását tartalmazó rendelkezés.
HETEDIK RÉSZ
Az állami adó-és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások
a(z) 256. §-hoz
A törvény külön cím alatt szabályozza az állami adó- és vámhatóság által nyújtott
szolgáltatásokat. Az adóhatóság számos szolgáltatást nyújt az adózók részére jogszabályi
előírások alapján, ezek szabályai a korábbi törvényben elszórtan helyezkedtek el, azonban e
törvény most egy helyen felsorolja a ténylegesen nyújtott adóhatósági szolgáltatásokat. A
törvény emellett új szolgáltatásokat bevezetéséről is rendelkezik.
a(z) 257. §-hoz
A törvény bevezeti a kezdő vállalkozások támogatásának jogintézményét. A kezdő
vállalkozások támogatása egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai
támogatási időszak.
A kezdő vállalkozások közé sorolandóak az egyéni vállalkozók is ezen jogintézmény
tekintetében.
a(z) 258. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
amely meghatározott ügyek intézését biztosítja.
a(z) 259. §-hoz
A tervezet az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások keretében szabályozza az
állami adóhatóság által az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül az adózók
számára biztosított lekérdezési lehetőséget.
a(z) 260. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére felveszi az adózót a köztartozásmentes
adózói adatbázisba, ha a törvényben meghatározott feltételeknek együttesen megfelel. A
köztartozásmentes adózói adatbázis egy az állami adó- és vámhatóság honlapján bárki
számára elérhető közhiteles nyilvántartás, amelyben történő szereplés előnye, hogy a
tartozásmentesség igazolásaként fogadandó el minden olyan esetben, amikor jogszabály írja
elő adóigazolás benyújtását (nincs szükség nemleges adóigazolásra). Emellett további előnyei
is vannak a nyilvántartásba történő felvételnek, így például adóigazolás helyettesítésére is
szolgálhat. A jogszabályi követelményekből adódóan bizonyos esetekben pedig kötelező a
189
köztartozás adózói adatbázisban való szereplés (például helyi önkormányzati képviselők
esetén). A köztartozásmentes adózói adatbázis részletszabályai végrehajtási rendeletben
kerülnek szabályozásra.
A köztartozásmentes adózói adatbázist az adóhatóság folyamatosan aktualizálja, így azok az
adózók törlésre kerülnek az adatbázisból, akik a feltételeket nem teljesítik.
a(z) 261. §-hoz
A minősítési eljárásban az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat, a
csoportos adóalanyokat, valamint az áfa-regisztrált adóalanyokat minősíti a törvényben előírt
feltételek vizsgálatával, melynek eredményeként az adózók bekerülhetnek a megbízható,
illetve a kockázatos adózói kategóriába. E § előírja, hogy az állami adó- és vámhatóság a
megbízható adózókat honlapján közzéteszi, mely a gazdasági élet szereplői számára
potenciális szerződő partnereik vonatkozásában többletinformációt nyújthat.
a(z) 262. §-hoz
A tervezet bevezeti a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi
kötelezettséghez hasonlóan az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatainak a
közzétételét is a szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében.
a(z) 263. §-hoz
a(z) 264. §-hoz
A tervezet továbbra is rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján
közzéteszi azon adózókra vonatkozó adatokat, akik nagy összegű adóhiánnyal vagy
adótartozással rendelkeznek.
a(z) 265. §-hoz
Az állami adó-vámhatóság azon munkáltatók adatait is nyilvánosságra hozza honlapján, akik
nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségeiknek.
Ezek a rendelkezések a jogkövető adózók magatartását segíti elő.
a(z) 266. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, a
költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján biztosítja adóalanyi körönként
adatbázisok hozzáférhetőségét - pl. azon adózók adatait, akiknek adószáma szankciós
jelleggel került törölésre, automata berendezések regisztrációs számát, üzemeltetési helyét stb.
-	egyes gazdasági viszonyok átláthatóságának biztosítása érdekében.
a(z) 267. §-hoz
E § rendelkezik az adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló adóhatósági
tájékoztatásról.
NYOLCADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
XXXIII.	Fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
a(z) 268. §-hoz
a(z) 269. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
190
Hatályba léptető rendelkezés.
Átmeneti rendelkezések.
XXXIV.	Fejezet
Hatálybalépés
a(z) 270. §-hoz
XXXV. fejezet
Átmeneti rendelkezések
a(z) 271. §-hoz
a(z) 272. §-hoz
a(z) 273. §-hoz
a(z) 274. §-hoz
a(z) 275. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
1.	melléklethez
E melléklet tartalmazza az adóhatósághoz bejelentendő adatokat.
2.	melléklethez
E mellékelt tartalmazza a bevallási határidőket.
3.	melléklethez
E mellékelt tartalmazza az adó befizetési határidőket.
191