﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/17998.
Benyújtás dátuma: 2017-10-24 16:07
Parlex azonosító: ZJBK26NW0004
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat
-	173. és 221. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
-	180. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
-	211. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
-	223. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
„igen” szavazata szükséges.
2017. évi.....törvény
az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények
és egyes egyéb törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1) bekezdés g) pontjában az „az adók
módjára történő behajtás elrendelésének” szövegrész helyébe az „a végrehajtás elrendelésének”
szöveg lép.
2.	§
Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (6) bekezdése.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
3.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése a
következő 69. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„69. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás.”
4.	§
Az Itv. "Mulasztási bírság, adóbírság” alcíme a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. §
(1)	Ha a bíróság vagy a hatóság - ide nem értve az állami adóhatóságot - megállapítja, hogy az
eljárása során esedékessé váló illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy
mértékben fizették meg, illetve a 76. § (1) bekezdése és a 91. § (1) és (5) bekezdése szerinti
bejelentési kötelezettséget nem teljesítették, leletet készít, kivéve, ha az illeték megfizetésének
elmulasztása miatt szüntette meg az eljárást vagy utasította vissza a beadványt.
(2)	A leletet az állami adóhatóság által az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell
elkészíteni, és az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett. A leletezés
megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.
(3)	Az állami adóhatóság az illetékkötelezettség teljesítését ellenőrzi az illeték beszedésében
közreműködő szerveknél.”
1
5. §
Az Itv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év
 elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál
 bejelentették, illetve az a tény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt
 bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.”
6. §
 Az Itv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a
 megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt
 tartalmazó szerződés (okirat), valamint az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített - a
 felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó - nyomtatvány
 benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg, az
 illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.”
7.	§
 Az Itv. 102. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „w) közigazgatási hatósági eljárás: az az eljárás, amelynek intézése során a hatóság döntésével az
 ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt,
 állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti,
 továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
 törvényben meghatározott bejelentés;”
8.	§
 Az Itv.
 1.	3. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „jogerőre
 emelkedése, véglegessé válása” szöveg;
 2.	16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „jogerős”
 szövegrészek helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg;
 3.	16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „nem
 emelkedett jogerőre” szövegrészek helyébe a „nem emelkedett jogerőre vagy nem vált
 véglegessé” szöveg;
 4.	16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „jogerőre
 emelkedik” szövegrészek helyébe a „jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik” szöveg;
 5.	16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében az „a
 használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről”
 szövegrészek helyébe az „erről a tényről” szöveg;
2
 6.	16. § (2e) bekezdésében, 17. § (2e) bekezdésében és 26. § (2e) bekezdésében a „jogerős”
 szövegrészek helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg;
  7.	26. § (1) bekezdés o) pontjában az „átalakulással (egyesülés, szétválás)” szövegrész helyébe az
  „átalakulással (egyesülés, szétválás), kamarai formaváltással” szöveg;
 8.	28. § (2) bekezdés b) pontjában az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész
 helyébe a „visszautasításának” szöveg;
  9.	29. § (3) bekezdésében és 90. § (2) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrészek helyébe
  az „adóigazgatási rendtartásról” szöveg;
  10.	33. § (2) bekezdés 15. pontjában a „nyugdíjazással” szövegrész helyébe a „nyugdíjazással,
  nyugdíjfolyósítással” szöveg;
  11.	80. § (1) bekezdés k) pontjában az „érdemi vizsgálat nélkül utasítja el” szövegrész helyébe a
  „visszautasítja” szöveg;
 12.	80. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának”
 szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg;
  13.	86. § (3) bekezdésének b) pont bb) alpontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a
  „véglegessé válása” szöveg;
 14.	89. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válásától, jogerőre emelkedésétől” szöveg
  lép.
9.	§
  Hatályát veszti az Itv.
 1.	28. § (2) bekezdés a) pontjában az „ , ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő
 elutasítást” szövegrész;
  2.	67. § (3a) bekezdésében az „ , a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
  törvény szerinti” szövegrészek;
  3.	78. § (2) bekezdése.
3.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
10.	§
  A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) I. Fejezete a következő alcímmel
  és 9. §-sal egészül ki:
„Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége
9. §
 Helyi adóügyben, települési adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon,
 amelynek önkormányzata a helyi adót, települési adót bevezette.”
11. §
3
A Htv. 40/C. és 40/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40/C. §
  (1)	Az 52. § 22. pont a) alpontjától eltérően a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak,
  befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén a nettó árbevétel - a (2) és (3)
  bekezdésben felsorolt tételekkel korrigált - az üzleti évben az IFRS 15 Vevői szerződésekből
  származó bevétel című standard szerint elszámolt és a más standardok által az IFRS 15 Vevői
  szerződésekből származó bevétel című standard szerint bevételként elszámolni rendelt bevétel
  (árbevétel) (a továbbiakban együtt: bevétel).
  (2)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
  a)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 5. bekezdés d) pontja szerint
  az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard hatókörén kívül eső nem
  monetáris csere esetén az elcserélt áru vagy szolgáltatás számlázott értékével, ennek hiányában
  valós értékével,
  b)	a számvitelről szóló törvény szerinti - nem számlázott - utólag adott (fizetendő) szerződés
  szerinti engedmény összegével,
 c)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60-65. bekezdése alapján
 elszámolt kamatbevétel összegével,
 d)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 51. bekezdése alapján a
 vevőtől várt ellenérték csökkentéseként figyelembe vett kötbér összegével,
  e)	az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügylet esetén a közvetített
  szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi
  szerződéssel értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapított
  bekerülési értékének megfelelő összeggel,
 f)	az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel,
 amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) szereplő értéket az
 IFRS-ek szerint a bevétel (árbevételt) elszámolásakor csökkenteni kell,
 g)	az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a
 lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő
 kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
  h)	a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
  származó bevétellel,
 i)	az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág
 átruházásáért kapott, az átadott eszközök - az átadott kötelezettségek értékével csökkentett -
 piaci értékét meghaladó ellenértékkel,
 j) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a
 lízingbe (visszlízingbe) adónál az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint
 árbevételként elszámolt összeggel,
k) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 70-71. bekezdése alapján az
  ügyleti ár csökkenéseként elszámolt, vevőnek fizetendő ellenérték összegével,
l) az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási
4
 szerződésből kapott bevétellel,
 m) azzal a származékos leszállítási ügyletnek nem minősülő, az (1) bekezdés vagy az a), e) és g)-
 l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett - általános forgalmi adó
 nélküli - összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt
 követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)-l) pontok szerinti
 bevételnövelő tételként nem számolhat el,
 feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
  a)	a jogdíjjal,
  b)	a felszolgálási díjjal,
 c)	az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, valamint a népegészségügyi
 termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével a
 jövedéki adó, a regisztrációs adó, a népegészségügyi termékadó alanya esetén,
 d)	az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60-65. bekezdése alapján
 elszámolt kamatráfordítás összegével,
 e)	az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel,
 amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított számlán szereplő értéket az IFRS-ek szerint a
 bevétel (árbevétel) elszámolásakor növelni kell,
 f)	az adóévet megelőző bármely adóévben figyelembe vett, a 2016. december 31-ig hatályos (2)
 bekezdés k) vagy a (2) bekezdés m) pont szerinti bevételnövelő tétel összegével
 feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek, vagy a (2) bekezdés
 szerint bevételt növelő tételnek minősül.
40/D. §
 (1)	Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén - az 52. § 22. pont b) és d)
 alpontjától eltérően - nettó árbevétel az IFRS-ek szerint kamatként elszámolt bevétel (2) és (3)
 bekezdés szerint korrigált összege.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
 a)	a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt fizetett, fizetendő díjak, jutalékok
 összegével,
 b)	a nyújtott szolgáltatások után az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek című
 standard alapján elszámolt bevétellel (kapott, járó díjak, jutalékok összegével),
 c)	az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás című standard 11. bekezdése szerinti pénzügyi
 instrumentum üzleti évben való eladása esetén, az elért nyereséggel, nyereségjellegű
 különbözettel,
 d)	az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a
 lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő
 kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
 e)	az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a
 lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IAS
5
 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,
 f)	a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
 származó bevétellel
 feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés
 szerint bevételt növelő tételnek minősül.
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
 a)	az üzleti évben ráfordításként elszámolt (fizetett, járó) kamattal,
 b)	az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a
 lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című
 standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,
 c)	a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség összegével.”
12. §
 A Htv. 40/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) A számviteli politika változásának évében - ha az nem azonos az áttérés adóévével - a
 vállalkozó adóalapját:
 a)	növelni kell
      aa)	az áttérés adóévében vagy azt követően, de a számviteli politika változásának adóévét
      megelőzően folytatott ügyletből származó azon, a megváltozott számviteli politika
      alkalmazásának adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C. §-40/E. § szerinti nettó
      árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának
      számításakor az áttérés adóévében vagy ezt követően a számviteli politika változását
      megelőző bármely más adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe, és ha a
      vállalkozó számviteli politikája nem változna, akkor az bármely adóévben nettó árbevételnek
      minősülne;
      ab)	azon költség, ráfordítás összegével, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának
      számítása során a nettó árbevételt az áttérés adóévét követő, de a számviteli politika
      változását megelőző bármely adóévben és a számviteli politika változásának adóévében vagy
      azt követő bármely adóévben is csökkenti;
 b)	csökkenteni kell
      ba)	az áttérés adóévében vagy azt követően, de a számviteli politika változását megelőzően
      folytatott ügyletből származó azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési
      adó alapjának számítása során az áttérés adóévében vagy azt követően, de a számviteli
      politika változását megelőzően figyelembe vett, és az a számviteli politika változásának
      adóévében vagy azt követően nettó árbevételként figyelembe kell venni;
      bb)	azon költség, ráfordítás összegével, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának
      számításakor az áttérés adóévében, vagy ezt követően a számviteli politika változását
      megelőző bármely más adóévben az adóalap megállapítása során nettó árbevételt vagy
      bevételt csökkentő tételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó számviteli politikája
      nem változna, akkor az bármely adóévben nettó árbevételt vagy bevételt csökkentő tételnek
6
     minősülne;”
13.	§
 A Htv. "Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai" alcíme a következő
 42/F. §-sal egészül ki:
„42/F. §
 (1)	A naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozó a helyi iparűzési adóban az
 adómegállapítási, bevallási, adófizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok
 szerint teljesíti.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozó a helyi iparűzési adóban
 a)	az adóévi bevallását az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig,
 b)	a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére
 kötelezett vállalkozóként az adóelőleg-kiegészítésről bevallását az adóév utolsó hónapjának 20.
 napjáig
  nyújtja be.
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozó a helyi iparűzési adóban
 a)	adóévi adóelőlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve
 kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.
 b)	társasági adóelőlegének az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére
 kötelezett vállalkozóként adóévi adóelőlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév
 utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki.
 c)	a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított tényleges
 adó különbözetét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetőleg a
 túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza.”
14.	§
 A Htv .
 1.	6. § e) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás
 rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg;
 2.	7. § b) pontjában a „körében az adót” szövegrész helyébe a „körében az épület, épületrész és
 telek utáni adót” szöveg;
 3.	7. § h) pont hb) alpontjában az „a határozott időszak letelte előtt csak akkor növelheti”
 szövegrész helyébe az „a határozott időszak letelte előtt - ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti
 esetet - csak akkor növelheti” szöveg;
 4.	13/A. § (1) bekezdésében a „2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre
 emelkedését” szövegrész helyébe a „kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély
 jogerőre emelkedését, véglegessé válását” szöveg;
 5.	13/A. § (4) bekezdésében az „a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2)
7
 bekezdés szerinti felújításának tényét” szövegrész helyébe az „az építésügyi hatóságot vagy az
 örökségvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti szabályszerű
 felújításának tényét” szöveg;
 6.	13/A. § (6) és (7) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében és 52. § 32. pontjában a „jogerőre
 emelkedését” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását” szöveg;
 7.	14/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válásáig” szöveg;
 8.	42/C. § (1) bekezdésében a „nyomtatványon is teljesítheti” szövegrészek helyébe, a
 „nyomtatványon, elektronikus úton is teljesítheti” szöveg;
 9.	52. § 49. pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegesen” szöveg
 lép.
15.	§
 Hatályát veszti a Htv.
  1.	40/F. § (2) bekezdés f) pontja,
 2.	40/F. § (3) bekezdés b) pontja,
 3.	40/G. § (2) bekezdés b) pontja,
 4.	40/G. § (3) bekezdés b) pontja,
 5.	42. § (2) bekezdése,
 6.	42/C. § (4) bekezdése,
 7.	43. § (4) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. 134. §-a szerinti eljárás
 alapján engedélyezett” szöveg,
 8.	52. § 22. pont a) alpontjában az „energiaadó,” szövegrészek.
 4.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
 módosítása
 16.	§
 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
 továbbiakban: Flt.) „Munkaerőpiaci szolgáltatások” alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. §
 (1)	Magyarország részt vesz az Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak (a továbbiakban: EURES) a
 munkaerő szabad áramlását megvalósító tevékenységében.
 (2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
 a)	az állami foglalkoztatási szerv, és más szervezetek által, az EURES tevékenységében történő
 részvétel keretében nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat,
 b)	az állami foglakoztatási szervnek az EURES keretében folytatott tevékenységével kapcsolatos
 feladatait,
 c)	az állami foglalkoztatási szervnek nem minősülő szervezeteknek az EURES tevékenységében
8
  történő részvétele feltételeit és módját.”
17.	§
Az Flt. 21. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján
vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező
határozat meghozatala napjáig, számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni.
Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban
megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az adó- és
vámhatóságnak a végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresésének napjáig, kiszámított
késedelmi kamatot is köteles fizetni. Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a
jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és
késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az adó- és vámhatóság
végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles
megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi pótlék.
(5)	A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem
esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve
-	az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig - dönthet a már
felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a
munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a
visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”
18.	§
Az Flt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. §
A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével
felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által
kezdeményezett utazással összefüggésben - ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási
szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda-és visszautazást - merül fel. Jogszabály az e §-
ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”
19.	§
(1)	Az Flt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellátás tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelemre -
különös méltánylást érdemlő esetben - az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő
megkereséséig - dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás
9
visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”
(2)	Az Flt. 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, valamint a 32-33. § szerinti költségtérítés
visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.”
20.	§
A Flt. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
41/A. §
(1)	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e
törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hatósági ügyben
az e Fejezetben foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2)	Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárásban az ügyfél jogutódja - az eljárásról
való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat
hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását.
(3)	Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges
határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára -
indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a
kötelezettség önkéntes teljesítésére.
(4)	Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal
szemben, kivéve
a)	a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről
való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b)	a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt:
fizetési kedvezmény) megállapító végzést.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi
pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.
(6)	Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv
hivatalból intézkedik.
(7)	A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az
10
ügyféllel közölni kell.
(8)	Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes
személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfélnek
személyesen kell eljárnia.
(9)	Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az álláskeresők ellátásával kapcsolatos hatósági
ügyben - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - a kérelmező, pályázó ügyfél választása szerint
a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes
állami foglalkoztatási szerv jár el.
(10)	A
  a)	14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatásával kapcsolatos
  hatósági ügyben a munkaadó telephelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
  b)	16. §-ban meghatározott foglakoztatás bővítését szolgáló támogatással, valamint a 19/B. § (3)
  bekezdésében meghatározott bérköltség támogatással kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó
  által foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában értesítési
  címe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
  c)	18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a
  tervezett beruházás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
  d)	jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a
  rendbírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami
  foglalkoztatási szerv
jár el.
42.	§
(1)	Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az állami foglalkoztatási szerv honlapjáról
letölthető formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva elektronikus formában is
benyújtható. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmet és annak mellékleteit azok
megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(2)	Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet,
hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a
támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
43.	§
Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más
méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek - a
körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének
11
hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
44.	§
(1)	A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő
támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két
hónapban állapítható meg.
(2)	Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
a)	a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a
szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya
alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az
előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel
szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b)	iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,
c)	hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
d)	az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
(3)	E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami
foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a
méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.
(4)	Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban
egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba
foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.
45.	§
(1)	A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti
az elsőfokú állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési
kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést,
vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2)	A határidő lejárta után a kötelezett - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - az
(1)	bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési
kedvezményt.
46.	§
(1)	Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben
foglaltak teljesítését.
(2)	Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során
a)	az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba
12
betekinthet,
b)	a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes
útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek
személyazonosságát meg kell állapítania.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a
szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen
a)	javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának
szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,
b)	az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,
c)	más szervet intézkedés végett megkeresni,
d)	szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy
e)	rendbírságot kiszabni.”
21.	§
Az Flt. 54/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos
eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, a döntés tartalmáról - az ügyfél kérelmére -
a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki.”
22. §
(1)	Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés,
amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki
külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság
tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés
útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben
közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)
„6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni a külön törvény szerint egyéni
vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói
tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy azt a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók
nyilvántartásába - külön törvényben meghatározott módon - bejegyezte.”
(2)	Az Flt. 58. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a rendbírság kiszabásának
szabályait.”
23.	§
Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
13
 (Ez a törvény)
 „d) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási
 szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a
 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i
 2016/589/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
 (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
24.	§
 Az Flt.
 a)	30. § (7) bekezdés a) pontjában az „a 29. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 29. §
 (1)	bekezdés b) és c) pontjában, valamint e) és f) pontjában” szöveg,
 b)	58. § (5) bekezdés e) pontjában az „- az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével -”
 szövegrész helyébe, az „- az 1-6. pontban foglaltak figyelembevételével - ” szöveg,
 c)	58. § (5) bekezdés w) pontjában az „Európai Szociális Alapból” szövegrész helyébe, az
 „Európai Szociális Alapból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból” szöveg
 lép.
25.	§
 Hatályát veszti az Flt.
 1.	13/A. § (4) bekezdés e) pontjában a „ ,valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott
 szervezetek részére történő támogatás nyújtásának” szövegrész,
 2.	13/A. § (4) bekezdés i) pontja,
 3.	27. § (1) bekezdés a) pontja,
 4.	27. § (1) bekezdés e) pontjában az „a rehabilitációs járadék,” szövegrész,
 5.	56. § (1) bekezdése, valamint
 6.	58. § (8) bekezdés d) pontja.
 5.	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
 alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása
26.	§
 A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
 alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdés e)
 pontjában az „a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények” szövegrész helyébe az „a
 helyi adókról, az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények” szöveg lép.
6.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
27. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a
következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:
14
„(9) Játékkaszinó és kártyaterem esetében a (8) bekezdés szerinti nyereményigazolás csak a
játékosnak a játékkaszinóban, illetve kártyateremben való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a
játékban ténylegesen elért nyereményéről, a játékkaszinóból, kártyateremből történő eltávozásakor
adható, amennyiben a nyeremény összege minden kétséget kizáróan megállapítható.
(10)	Távszerencsejáték és online kaszinó esetében a (8) bekezdésben meghatározott összegű
kifizetéskor nyereményigazolás akkor állítható ki, ha figyelemmel a játékosi egyenlegről történt
kifizetések és az egyenlegre történt befizetések különbözetére, a játékosnak kiadott utolsó
nyereményigazolás kiadásától számított időszakra vonatkozóan, illetve az első nyereményigazolás
kiadása esetén a játékos nyilvántartásba vételétől számított időszakra vonatkozóan a tényleges
nyeremény a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladja. A
nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a vizsgált időszak megjelölését is.
(11)	A játékos részére a szervező által létrehozott egyetlen közös játékosi egyenleg esetében a (10)
bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(12)	A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának
jóváhagyása iránt a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített
formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai
Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég
által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.”
(2)	Az Szjtv. a következő 1/A-1/B. §-sal egészül ki:
„1/A. §
(1)	A szerencsejáték felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben, illetve e törvény hatálya alá tartozó
egyéb ügyben rendelkezésre álló, valamint az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához az
ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli.
(2)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot a
szerencsejáték ügyben, illetve e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésére álló
adatról vagy információról, ha az az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott
feladatainak ellátásához szükséges.
(3)	A szerencsejáték- felügyeleti hatóság és az állami adó- és vámhatóság között - ha a technikai
feltételek mindkét szervnél adottak -, az adattovábbítás elektronikus úton teljesíthető.
1/B. §
(1)	A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és
a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.
(2)	A mérésügyi szerv - a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - a hitelesítési
vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával
15
 egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön
 jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési
 bizonyítvány - az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével
 kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Vhr.)
 meghatározottakon túl - a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői
 megjegyzéseket is tartalmazhat.
 (3)	A Vhr. szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően
 lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.
 (4)	A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül
 a)	a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,
 b)	a pénznyerő automata típusát,
 c)	a gyártási évét,
 d)	a gyártási számot,
 e)	a játék(ok) nevét,
 f)	a legmagasabb tétet,
 g)	a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,
 h)	a nyereménykifizetés módját,
 i)	az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,
 j) a játékhelyek számát,
 k) egy számlálólépés forintértékét,
 l) a levonóképes bélyegek sorszámát,
 m) a függőhuzalos biztosítások darabszámát,
 n) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és
 o) a játékjog szerzés módját
 jelöli meg.”
 (3)	Az Szjtv. 7/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a
 következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
 „(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben és - a koncessziós pályázati eljárás
 kivételével - az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben az e törvényben és a felelős
 játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel és
 kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti ügyben az ügyfél kérelmére nincs helye az eljárás szünetelésének.
 (2a) Az ügyfél személyes jelenléte nélkül le nem folytatható az (1) bekezdés szerinti ügyben -
 különösen a szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése, illetve a játékautomata-
 üzemeltetés bejelentése iránti eljárásban - a kapcsolattartási forma ügyfél által történő
 megválasztásának nincs helye.
 (2b) Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen - a bírságot kiszabó döntés
16
 kivételével - benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal
 végrehajthatóvá nyilvánította.”
(4)	Az Szjtv. 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes
adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől
számított tizenöt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás
kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívásnak több ízben is helye van.
(4)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti
kérelem elbírálásáról hetvenöt napon belül, játékautomata nyilvántartásba vételéről tizenöt napon
belül dönt.”
(5)	Szjtv. a következő 7/B-7/D. §-sal egészül ki:
„7/B. §
(1)	A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az
egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez a
37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a
kérelmet előterjeszteni.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a tervezett szerencsejáték megjelölését,
b)	a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és
c)	a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.
(3)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell
a)	a játéktervet,
b)	a részvételi szabályzatot,
c)	a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),
d)	a létesítő okiratot, és
e)	a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-
ben meghatározott egyéb okiratokat, adatokat.
(4)	A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén a szervező személyi
megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben meghatározott
okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles
fordítását kell benyújtani.
(5)	A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelősége
megállapítása iránt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon
kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell a Vhr. szervező személyi
megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben meghatározott
17
okiratokat és adatokat. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervező személyi megfelelőségét az
annak igazolásául szolgáló legkorábban kiállított okirat keltezésétől számított egy évig állapítja
meg.
(6)	A szervező személyi megfelelőségének megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell a
szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben
meghatározott iratokat.
7/C. §
(1)	A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során a
szerencsejáték-felügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező
tevékenységhez szükséges, az e törvényben és a Vhr.-ben előírt személyi, tárgyi és gazdasági
feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a szerencsejáték-felügyeleti
hatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által
megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező
tevékenység folytatására.
(2)	A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, vezető tisztségviselőjére és tagjára
vonatkozóan az e törvényben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem
benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére.
(3)	A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:
a)	a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,
b)	arra, hogy a kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt
feltételeknek,
c)	a 2. § (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.
(4)	A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység
biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.
7/D. §
A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően, a szerencsejáték-
felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre hatósági
bizonyítványt állít ki. A kérelemhez csatolni kell a szervező személyi megfelelőségének
igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben meghatározott okiratokat és adatokat,
valamint a létesítő okiratot.”
(6)	Az Szjtv. 8/A. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A személyi illetményt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője a tárgyévet megelőző év
minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján vonhatja vissza.
(5)	A személyi illetmény visszavonható, ha a kormánytisztviselő két egymást követő
18
teljesítményértékelése alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.
(6)	A személyi illetményt vissza kell vonni, ha a kormánytisztviselő teljesítménye átlag alatti.”
(7)	Az Szjtv. a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. §
(1)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál
foglalkoztatott kormánytisztviselőt és munkavállalót a hivatali, szervezeti célok megvalósítását
elősegítő kiemelkedő teljesítménye, illetve tartósan jó munkavégzése alapján a (2) bekezdés szerinti
intézményi feladatok teljesülése esetén feltételekhez kötött személyi juttatásban részesítheti.
(2)	A feltételekhez kötött személyi juttatás - negyedévekre lebontott - éves keretösszegét és a
szerencsejáték-felügyeleti hatóság számára negyedévekre előírt intézményi feladatok körét a
tárgyév január 31. napjáig a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter
határozza meg.”
(8)	Az Szjtv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat
megsértette, kivételes esetben és figyelemmel a tényállás összes körülményére - a bírság kiszabása
mellett vagy a bírság kiszabásának mellőzésével - kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására,
illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.”
(9)	Az Szjtv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. §
A szerencsejáték-felügyelethez benyújtott, a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia
kell:
a)	a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,
b)	a sorsjegyek árát,
c)	a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas
jelzését (különösen a sorozatot és a sorszámot),
d)	a sorsolásos játék nyereményalapját,
e)	a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény
azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, és
f)	a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.”
(10)	Az Szjtv. 23. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajándéksorsolással kapcsolatban - legkésőbb annak meghirdetését megelőző tíz nappal - a
szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon)
kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság
19
honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A bejelentést
elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a
szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a
változtatás időpontját megelőző tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés
teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti.
(4)	Az ajándéksorsolás végelszámolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett
formanyomtatvány (elektronikus űrlap) felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást a
szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell
kitölteni és előállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva
személyesen vagy postai úton kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A
folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és
d)	pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.
(5)	Az ajándéksorsolásra a 24/A. § (1) bekezdését, valamint a Vhr. 22. § (5)-(9), (11) és (12)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(11)	Az Szjtv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. §
A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy
eredeti példányát is mellékelni kell a bejelentéshez. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési
kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.”
(12)	Az Szjtv. 1. Címe a következő 24/A. § -sal egészül ki:
„24/A. §
(1)	A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként
és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell
készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról - a
17.	§ (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő harminc napon belül - végelszámolást kell
készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától
kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A
szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának
jóváhagyásáról.
(2)	A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeinek
megsemmisítését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön - legfeljebb ötévenként egy
alkalommal előterjeszthető - kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha
a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról a szerencsejáték-
felügyeleti hatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését
követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel
olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.
20
 (3)	Az ajándéksorsolásról készített közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámolás
 elektronikus úton való előterjesztése esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz az okirat
 kiállításától számított 5 napon belül kell benyújtani. A végelszámolás személyesen vagy postai úton
 való előterjesztése esetén a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.”
 (13)	Az Szjtv. a következő 27/B-27/F. §-sal egészül ki:
„27/B. §
 (1)	A játékkaszinó üzemeltetésére a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós
 társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély
 iránti kérelmet nyújt be.
 (2)	A kérelemhez - a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni kell
 a)	pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges - a hitelintézetekről és a pénzügyi
 vállalkozásokról szóló törvényben előírt - engedélyt,
 b)	a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,
 c)	az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi
 tulajdoni lapot,
 d)	a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült
 bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot,
 továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására
 jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő
 számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,
 e)	a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített
 példányt,
 f)	az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot),
 g)	a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmező esetén a miniszter nyilatkozatát arról,
 hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez - az abban meghatározott időszakra, helyszínre, valamint
 egyéb feltételekkel - hozzájárul,
 h)	a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti
 példányát és az esedékes koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást.
27/C. §
 (1)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező
 szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos
 időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más
 helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).
 (2)	A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség
 jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító
 igazolást (csekket vagy bankkivonatot).
21
27/D. §
A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének
mértékéig - a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző - belépőzsetont
bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.
27/E. §
A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás,
illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében - a
szerencsejáték eszközöknél felhasználható - a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű
ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be,
és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet
ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz
benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként
biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az
ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.
27/F. §
(1)	A játéktervtől kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet eltérni. A
módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására
irányuló kérelmet - pénznyerő automaták kivételével - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által
rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és
hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a
pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak
jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított
hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a
pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és - a
szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén - a jogszerű birtoklást igazoló
okiratot.
(2)	A szervezőnek a Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét
eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített
formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi
előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából.”
(14)	Az Szjtv. a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. §
(1)	A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt
be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan
szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási
formák) szervezésére adhat engedélyt.
22
 (2)	Az engedély iránti kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:
 a)	a szervezőnek a 3. § szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy
 hitelesített másolatát,
 b)	fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,
c)	a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és
címét,
 d)	a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,
e)	az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós
szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,
 f)	a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén
 a 2. § (6) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését igazoló, a Vhr. 18. §-ának (4)
 bekezdésében előírt okiratot.
(3)	A fogadásokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az engedélyben meghatározott
időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon
belül pedig végelszámolást kell készíteni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt a
végelszámolás jóváhagyásáról. A 24/A. § (2) bekezdését, valamint a Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
 (15)	Az Szjtv. 29/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
 „(6) A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként
 a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus
 űrlapon) kell teljesíteni. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett
 számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a
 kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti
 hatóságnak benyújtani.
(7)	A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve
kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:
 a)	a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,
 b)	az első féléves játékadó befizetésének igazolását.
 (8)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a Vhr. 13. számú
 melléklete szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásba vételi igazolást állít ki a
 kérelmező részére.”
 (16)	Az Szjtv. 29/B. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel egészül ki:
 „(14) A kártyaterem működtetése iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti társaság a szerencsejáték-
 felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.
 (15)	A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:
 a)	a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,
23
 b)	a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség
 alapterületére vonatkozóan,
 c)	a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló
 okiratot, valamint a Vhr. 1. § (2) bekezdés szerint hitelesítendő eszközök esetében a
 hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági
 Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a
 kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének
 megfelelőségét igazoló okiratot,
 d)	a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá
 e)	a 27/B. § (2) bekezdés c) és f) pontjában foglaltakat.
 (16)	Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv
 jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített
 formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a
 módosított játékterv kettő példányát.”
 (17)	Az Szjtv. 29/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A távszerencsejáték szervezés engedélyezése iránti kérelmet a gazdálkodó szervezet a
 szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjesztheti elő a
 szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.”
 (18)	Az Szjtv. 29/F. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell
 a)	az auditálásra jogosult szervezet által kiállított auditálási okiratot,
 b)	távszerencsejáték szervezésen belül sporteseményre fogadás szervezésére irányuló kérelem
 esetén nyilatkozatot arról, hogy a 29/F. § (4) bekezdése szerinti felhasználási szerződés
 megkötésre került,
 c)	az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot.
 (1b) Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles
 fordítását csatolni kell.”
 (19)	Az Szjtv. 29/F. § a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
 „(5) A módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság
 által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.
 (6)	A végelszámolást a 29/K. § (1) és (2) bekezdéseiben és a Vhr. 5. melléklete szerinti
 adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
 (7)	A végelszámolás jóváhagyásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.
 (8)	A szervezőnek a Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét
24
 eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített
 formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi
 előírásokat jóváhagyás céljából.”
 (20)	Az Szjtv. 29/U. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/U. §
 Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §-ban, a 29/G. § (1) bekezdésében, 29/H-J. § (1)-(3)
 bekezdésében, a 29/K. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal,
 hogy a 29/F. § (1a) bekezdése szerinti kérelem esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát
 és a koncessziós díj teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell.”
 (21)	Az Szjtv. III. fejezete a következő 3. címmel egészül ki:
„3. CÍM
AZ IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ
35/A. §
 (1)	A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság
 által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell
 fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem
 elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
 (2)	A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára,
 továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg - külön felhívás nélkül
 - kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.
 Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
 (3)	A szervező
 a)	sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5
 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
 b)	totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott
 nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
 c)	bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott
 tiszta játékbevétel 2 ezreléke, de legfeljebb 1 millió forint,
 d)	játékkaszinó engedélyezési eljárása esetén játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő
 automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem
 érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 27/E. § szerinti jóváhagyási
 eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II.
 kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint,
 e)	kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint,
 f)	a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséért 10 millió forint,
 g)	az online kaszinójáték engedélyezéséért a játékkaszinó engedélyezéséért előterjesztett
25
 kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelem esetén 2,5 millió forint, egyéb esetben 5 millió forint,
 h)	a távszerencsejáték játéktervétől való, a Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre
 vonatkozó kérelem esetén 200 ezer forint,
 i)	a szerencsejáték-szervezői tevékenységi engedélynek kizárólag az 1. § (5a)-(6d) bekezdésével,
 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a felelős játékszervezés részletes
 szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő módosítása iránti eljárásért a szervező
 kérelmenként 5000 forint,
 j) a kizárólag a távszerencsejáték és online kaszinójáték játékterve 29/F. § (5) bekezdése szerinti
 módosításának jóváhagyására vonatkozó eljárás esetén kérelmenként 21 000 forint,
 k) a kizárólag a Vhr. 35/A. § (1) bekezdése szerinti közös játékosi egyenleg kialakításához
 szükséges játékterv módosítása iránti eljárás esetén kérelmenként 6500 forint
 igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
 (4)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
 a)	86. §-át az elévülés tekintetében,
 b)	32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában
 alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a szerencsejáték-
 felügyeleti hatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.
 (5)	Az igazgatási-szolgáltatási díjat fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján
 kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076129-00000000
 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.
 (6)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja
 nyilván.”
 (22)	Az Szjtv. 36. §-a a következő (1a)-(1h) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés típusa szerint
 a)	folyamatos célellenőrzés,
 b)	átfogó ellenőrzés,
 c)	célvizsgálat,
 d)	témavizsgálat,
 e)	utóvizsgálat
 útján végzi.
 (1b) Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok
 bekérése és ellenőrzés a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásai alapján.
 (1c) A folyamatos célellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság időszaki
 rendszerességgel visszatérő vizsgálatot végez, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy
 tevékenységének adott időszakát érinti.
 (1d) Az átfogó ellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy időszakra vonatkozóan a
26
 vizsgált tevékenység egészére folytat olyan ellenőrzést, amely keretében a tevékenység
 szerencsejáték-szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a
 célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető
 legyen. Az átfogó ellenőrzést külön az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet
 vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet
 megkezdeni.
(1e) A megbízólevél tartalmazza
a)	az ellenőrző szerv nevét és címét,
b)	az ellenőrzés időpontját,
c)	az ellenőrzött szervezet vagy személy nevét, székhelyét (lakcímét),
d)	az ellenőrök nevét, és
e)	az ellenőrzés alá vont időszakot.
(1f) A célvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy vagy több ellenőrzési
szempont alapján folytatja le az ellenőrzést.
(1g) A témavizsgálat esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság több ellenőrzött szervezet vagy
személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok
alapján végez ellenőrzési cselekményt, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb
vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.
(1h) Az utóvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzések során feltárt
hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által előírt
intézkedések megtételének ellenőrzését végzi.”
(23)	Az Szjtv. 36. §-a a következő (3f)-(3i) bekezdéssel egészül ki:
„(3f) A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot a szerencsejáték-felügyeleti
hatóság alkalmazottja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és
a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője által kiállított, az e törvény hatálya alá tartozó játékok
ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést
legalább két ellenőr együttesen végzi.
(3g) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a
hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő
távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.
(3h) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot
lefolytatni. A próbajáték keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megszerzett nyeremény
a központi költségvetés bevétele, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyeremény
megszerzésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.
(3i) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő
automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 29/A. § szerinti bejelentési kötelezettség
27
teljesítése nélkül működtetnek, a 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából
jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.”
(24)	Az Szjtv. 36/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén - az (1) bekezdésben megjelölt állami
szerven kívül -
a)	a rendőrség,
b)	a fogyasztóvédelmi hatóság,
c)	az adó- és vámhatóság, illetve
d)	azokon a településeken, ahol van, a közterület felügyelet
is köteles hatáskörében eljárni, vagy jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az
intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.”
(25)	Az Szjtv. 36/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a
rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az e törvény értelmében
elkobozható.”
(26)	Az Szjtv. 36/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló törvény értékesítésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával értékesíti
vagy megsemmisíti.”
(27)	Az Szjtv. IV. fejezete a következő címmel és 36/M. §-sal egészül ki:
„Fizetési könnyítés engedélyezése
36/M. §
(1)	Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a jogsértés miatt
alkalmazott bírság megfizetésére kötelezett személy kérelmére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság
által kiszabott bírságra engedélyezhető.
(2)	A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a)	a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben tőle elvárható, továbbá
b)	átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(3)	A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési
nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(4)	Nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha a kérelmezővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti
hatóság a fizetési könnyítési kérelemmel érintett jogsértést megelőző 2 éven belül - sorsolásos játék
28
és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően - hasonló jogsértés miatt
jogerősen bírságot szabott ki.
(5)	Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés a (2) bekezdés a) pontjában
foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti,
hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(6)	A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező
határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(7)	A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetőleg a kérelem teljesítése esetén az alábbi
pótlékot kell felszámítani, valamint az a) pont alkalmazásakor a határozatban közölni:
a)	a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírság határozat teljesítési határidejének
lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,
b)	a kérelem elutasítása esetén a késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó kötelezettség a bírság
határozat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig az általános szabályok szerint áll fenn.”
(28)	Az Szjtv. 37. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és
egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg.
Amennyiben a szervező több fajta szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a
játékos részére egyetlen közös játékosi egyenleg is létrehozható.”
(29)	Az Szjtv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy a
szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott
a)	kormánytisztviselők személyi illetményének, továbbá
b)	kormánytisztviselők és munkavállalók részére feltételekhez kötött személyi juttatás
megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(30)	Az Szjtv. a következő 40/D-40/E. §-okkal egészül ki:
„40/D. §
A szerencsejáték-felügyeleti hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti adatátadás kiépítéséig,
de legkésőbb 2018. június 30-ig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági feladatellátáshoz
szükséges mértékig használhatja az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszereit és
hozzáférhet az informatikai rendszerekben tárolt azon adatokhoz, amelyek törvényben
meghatározott feladatai ellátáshoz szükségesek.
40/E. §
(1)	A 40/D. §-ban meghatározott átmeneti időszakot követően az állami adó- és vámhatóság
29
 megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról
 vagy információról - ideértve a személyes adatokat, információkat is -, ha az a szerencsejáték-
 felügyeleti hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges.
 (2)	A szerencsejáték- felügyeleti hatóság és az állami adó- és vámhatóság között - ha a technikai
 feltételek mindkét szervnél adottak -, az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás elektronikus úton
 teljesíthető.”
28. §
 Az Szjtv.
 a)	1. § (6a) bekezdésében az „az állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-
 felügyeleti hatóságot” szöveg,
 b)	1. § (3) bekezdésében az „A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. §
 (1)	bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére” szövegrész helyébe
 a „Szerencsejáték szervezésére” szöveg,
 c)	1. § (8) bekezdésében a „forintértékét” szövegrész helyébe az „értékét (forint/deviza) szöveg,
 d)	2. § (2a) bekezdésében a „távszerencsejáték és online kaszinójáték” szövegrész helyébe a
 „szerencsejáték” szöveg,
 e)	2. § (4) bekezdés d) pontjában a „jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve”
 szövegrész helyébe a „ végleges hatósági határozat, illetve jogerős” szöveg,
 f)	2. § (8) bekezdésében az „az állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-
 felügyeleti hatósághoz” szöveg,
 g)	11. § (7) bekezdésében az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „A szerencsejáték-
 felügyeleti hatóság” szöveg,
 h)	27. § (10) bekezdésében a „(2) és (3)” szövegrész helyébe a „(2)-(3b)” szöveg,
 i)	28/A. § (3) bekezdésében és 29/B. § (13) bekezdésében a „(2)-(3)” szövegrész helyébe a „(2)-
 (3b)” szöveg,
 j) 29/H. § (2) bekezdésében a „lakcímnyilvátartást” szövegrész helyébe a „lakcímnyilvántartást”
 szöveg,
 k) 29/H. § (2) bekezdésében a „2007. évi CXXXVI. törvény 14. §-a” szövegrész helyébe a „2017.
 évi LIII. törvény 17. §-a” szöveg,
 l) 29/Q. §-ában „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe „az állami adóhatóság”
 szöveg,
 m) 36. § (3c) bekezdésében „Az adóhatóság” szövegrész helyébe „A szerencsejáték-felügyeleti
 hatóság” szöveg,
 n) 36/A. § (1) bekezdésében a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „szerencsejáték-felügyeleti
 hatóság” szöveg,
 o)	40/A. § (1) bekezdésében „az állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe „a szerencsejáték-
 felügyeleti hatóságnak” szöveg
 lép.
29. §
30
Hatályát veszti az Szjtv.
  a)	1. § (7) bekezdése
  b)	7/A. § (5) bekezdése,
  c)	29/B. § (11) bekezdése.
7.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
30.	§
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az önkormányzati
adóhatóság az adót hatósági adatszolgáltatás, az adómentességet, az adófizetési kötelezettség
szünetelését bevallás alapján, kivetéssel állapítja meg. Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - az adóalany hatósági nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett lakcíme,
székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, a
Margitsziget tekintetében pedig a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatóság (a
továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely vagy a
telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új
lakcím, székhely vagy telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása
esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által
meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó
napjáig a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye vagy
telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű
adóztatására.”
  8.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
31.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő
sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)
  „e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés
  szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, az általános
  közigazgatási rendtartásról szóló törvényen alapuló követelések, a büntetőeljárásban a 6/A. § (8)
  bekezdése alapján az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási,
  európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó
  támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség és a Szövetkezeti
  Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának a d) pontban nem említett követelései,”
  9.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
31
32. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 14. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„14. §
A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásának időpontjától,
vagy ha a véglegessé vált döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határidő
utolsó napjától, illetve a határnaptól számított egy év elteltével évül el. A végrehajtás elévülését az e
törvény 17/A. § (1) bekezdése szerinti cselekmény is megszakítja.”
33.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti cselekmény nem vezet eredményre, a fennmaradó tartozás
végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére irányuló eljárás során késedelmi pótlék nem
számítható fel.”
34.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. § (1)
bekezdésében, 42. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé
válásától” szöveg lép.
10.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
35.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett
a)	bányajáradékot,
b)	a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét,
c)	a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat,
d)	a felügyeleti díjat, valamint
e)	ezek késedelmi kamatait.”
36.	§
32
Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (8) bekezdése.
11.	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
37.	§
Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (11) bekezdése.
12.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
38.	§
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) a következő 4/A-4/C.
§-sal egészül ki:
„4/A. §
(1)	Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más
méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek - a
körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének
hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
(2)	Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az állami foglalkoztatási szerv megismerhetetlenné
teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat, amelyek
megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult.
(3)	Ha az állami foglalkoztatási szerv hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési
kérelem benyújtásakor az iratbetekintés korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más
méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az
iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.
4/B. §
Az e törvényben meghatározott ügyekben
a)	hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
b)	az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
4/C. §
(1)	A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti
az állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a
részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy
rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan
nehézséget jelentene.
(2)	A határidő lejárta után a kötelezett - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - az
(1)	bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési
33
kedvezményt.
39. §
A Bgtv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban
megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az adó- és vámhatóság
végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresésének napjáig, kiszámított késedelmi
kamatot is köteles fizetni. A késedelmi kamat mértékére a költségvetési támogatásokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása
érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni.”
13.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
40.	§
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/J. § (4) bekezdése.
14.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
41.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/B. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A 3/F. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét
képezi.”
15. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
42.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. § (1)
és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A magánszemély az adóját - ha az adót nem a kifizető állapítja meg - önadózással állapítja
meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés rendelkezése szerint
adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény
szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.
(2)	A magánszemély
a)	az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az állami adó- és
vámhatósághoz vagy
b)	az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett
adatokkal egyetért
34
azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való
egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet a 12/C. § szerint a magánszemély
bevallásának minősül.”
(2)	Az Szja tv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem
kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles - ha
az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá - az adóhatóság
közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóhatóság által elkészített adóbevallási
tervezet kiegészítésével az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves)
bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó
hónapjának kötelezettségeként vallja be.”
43.	§
Az Szja tv. "Az adó megállapítása” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. §
(1)	Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet
adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak
rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, az adóbevallási
tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására
előírt határidőn belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A magánszemély a bejelentéshez
kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt nyújtja be. Az
igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is
rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének
megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.
(2)	Ha a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó
bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20.
napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és
késedelmét igazoltan nem menti ki.”
44.	§
Az Szja tv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/B. §
A magánszemély - kivéve az egyéni vállalkozót - részére az állami adó- és vámhatóság a
nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”
45.	§
35
Az Szja tv. "Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás” alcíme a következő 12/C. és 12/D. §-sal
egészül ki:
„12/C. §
(1)	A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március
15.	napjától az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás
alkalmazásával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi az adóbevallási
tervezetet.
(2)	Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező
magánszemély, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, az adóévet követő év
március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges
üzenetben, vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés
szerinti adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek
tartalmaznia kell a magánszemély születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton,
vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és
vámhatóság a magánszemély által a kérelem benyújtására választott kapcsolattartási formában
tájékoztatja a magánszemélyt. A magánszemély elérhetőségére vonatkozó adatok kizárólag az
adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.
(3)	Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő, a
magánszemély által az adóévben megszerzett,
  a)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
  b)	az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet
  és annak adóját,
  c)	az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi
  jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,
  d)	a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó
  törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját,
  e)	az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti százalékos mértékű egészségügyi
  hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást.
(4)	Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául
szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az
adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított
elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére,
javítására az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával elérhető
elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával
van lehetőség.
(5)	A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy
36
őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség
nem terhelte.
(6)	Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem
javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor - ide nem
értve az (5) bekezdés és a 11/A. § (2) bekezdés szerinti esetet - úgy kell tekinteni, hogy az
adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet a magánszemély által
benyújtott bevallásnak minősül.
(7)	A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános
forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az
adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.
(8)	Ha a magánszemély az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet a (4) bekezdés szerint
javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a
kiegészített, vagy az magánszemély által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás
válik a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásává. Ha a magánszemély által a bevallási
határidőt követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az állami adó- és
vámhatóság elfogadja, az így benyújtott bevallás minősül a magánszemély adóbevallásának.
(9)	Ha a magánszemély több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás minősül a
magánszemély bevallásának.
(10)	A magánszemély az adó megfizetésére az adóbevallás benyújtására előírt határidőig köteles. Az
állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok
beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. A visszaigénylésre vonatkozó adatok állami
adó- és vámhatósághoz történő beérkezése az adóigazgatási jogszabályok alkalmazásában
költségvetési támogatás kiutalása iránti igény beérkezésének minősül. Az állami adó- és
vámhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében
megilleti a visszatartási jog. Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a
bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, a
visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem
benyújtásával kérheti.
(11)	Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel rendelkező
magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az
adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, vagy
bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton
értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott
adatok esetleges ellentmondásairól.
(12)	Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező
magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és a (2) bekezdés
szerinti határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más
37
 módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai
 úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott
 adatok esetleges ellentmondásairól.
 (13)	A magánszemély a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet vagy az adóbevallási tervezet
 alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel
 helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.
12/D. §
 A magánszemély - ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet - az adóhatóság által elkészített
 adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az
 adóévben
 a)	mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve,
 ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási
 kötelezettség nem terheli;
 b)	fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
 c)	a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a
 munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint
 igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
 d)	csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
 e)	az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
 f)	nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az
 adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
 g)	a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
 h)	olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy
 amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
 i)	nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. § (5) bekezdése szerinti
 nyilatkozatot;
 j) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem
 kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
 k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből
 levont adót számol el;
 l)	valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló
 törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített
 közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
 m) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési
 kötelezettsége keletkezett;
 n) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.”
46.	§
Az Szja tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
38
13. §
A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti,
amennyiben
  a)	az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói
  tevékenységét és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli
  b)	az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel
  összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy
  c)	az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be.”
47.	§
Az Szja tv. V. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása
15/A. §
Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, a kifizető a kifizetésről szóló igazolás
kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben
meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az
adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának
időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély
állami adó- és vámhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési
címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó,
adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a
nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot
állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék
megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség
megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az
adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére vagy
javára.
15/B. §
Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a
munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította
meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg
levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám - kamattal összefüggő különbözet
esetén (ha a magánszemély adóazonosító számmal nem rendelkezik) a természetes azonosító
adatainak és lakcímének - feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A
bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a
magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a
munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót,
39
adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.”
48.	§
Az Szja tv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély
termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó
jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére a 73. § rendelkezéseit
kell alkalmazni.”
49.	§
Az Szja tv. XIV. fejezete a címét követően a következő alcímmel egészül ki:
„Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
73.	§
(1)	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld
fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel
az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(2)	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a
termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás).
A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem
megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több
önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati
adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint
illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(3)	Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja
meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az
adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott
időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek,
akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető
az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(5)	Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely
nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta,
vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a
magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
(6)	Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen
40
 időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a
 magánszemély a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti
 meg.
 (7)	A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint
 illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a
 kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet
 követő év február 25-éig nyújtja be.”
50.	§
 Az Szja tv. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. §
 (1)	A munkáltató a 2017. évre vonatkozóan munkáltatói adómegállapítást nem készít.
 (2)	Az állami adó- és vámhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére
 kötelezett magánszemélyek számára első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan készít bevallási
 tervezetet.”
51.	§
 Az Szja tv.
  1.	az 1. melléklet szerinti 7. számú melléklettel és
  2.	a 2. melléklet szerinti 8. számú melléklettel
 egészül ki.
52.	§
 (1)	Az Szja tv.
  1.	1. § (1) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az
  „adóigazgatási jogszabályokban” szöveg,
  2.	7. § (1) bekezdés m) pontjában az „az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban”
  szövegrész helyébe az „az adóbevallásban” szöveg,
  3.	9. § (2) bekezdés a) pontjában a „benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében
  szükséges nyilatkozata megtételéig” szövegrész helyébe a „benyújtásáig” szöveg,
  4.	29/B. § (1b) és (1d) bekezdésében az „--- adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban -”
  szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
  5.	29/B. § (1c) bekezdésében az „-adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész
  helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
  6.	29/B. § (2) bekezdésében az „adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegálllapításhoz”
  szövegrész helyébe az „adóbevalláshoz” szöveg,
 7.	29/B. § (2a) bekezdés záró szövegrészében az „a bevallásban, munkáltatói
 adómegállapításban” szövegrész helyébe az „az adóbevallásban” szöveg,
41
  8.	29/B. (6) bekezdésében a „bevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe a
  „bevallásban” szöveg,
  9.	29/C. § (5) és (6) bekezdésében az „-adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban”
  szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
  10.	44/A. § (1) bekezdésében a „nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak
  átadott nyilatkozat alapján” szövegrész helyébe a „nyilatkozat alapján” szöveg,
  11.	44/C. § (1) bekezdésében a „nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak
  átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási
  nyilatkozat alapján” szöveg,
  12.	44/C. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2)
  bekezdése szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
  havi adó- és járulékbevallásban” szöveg,
  13.	46. § (1) bekezdésében az „adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban” szövegrész
  helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
  14.	50. § (1) bekezdésében, 57/A. § (2) és (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló
  törvény” szövegrész helyébe az „a 8. számú melléklet” szöveg,
  15.	65. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az
  adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit - különös tekintettel a külföldi személyek egyes
  jövedelmei adózásának különös szabályaira is - figyelembe véve” szövegrész helyébe az „a (3)-
  (9)	bekezdés, a 7. számú melléklet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit
  figyelembe véve” szöveg,
  16.	66. § (3) bekezdés b) pontjában a „bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről
  szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló
  rendelkezésekre” szövegrész helyébe a „bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire”
  szöveg,
  17.	67/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „e jövedelemből adót nem kell levonnia” szövegrész
  helyébe az „e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem terheli” szöveg,
  18.	78/A. § (6) bekezdésében az „adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás
  keretében” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
  19.	2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 3.
  pontjának második bekezdésében a „benyújtását, egyszerűsített bevallási nyilatkozat esetén a
  munkáltatói adómegállapítást követően” szövegrész helyébe a „benyújtását követően” szöveg
lép.
(2)	Az Szja tv.
  1.	1/B. § (4) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 29/B. § (4)
  bekezdésében, 44/A. § (5) bekezdésében, 44/B. (2) és (6a) bekezdésében, 44/D. § (1), (2) és (4)
  bekezdésében, 44/E. § (2) bekezdésében, 44/F. §-ában, 58. § (4) bekezdésében, 65. § (2) bekezdés
  záró szövegrészében, 67/A. § (5a) bekezdésében, 68. § (5) bekezdésében, 77/A. § (2) bekezdés i)
  pontjában, (4) bekezdésében és (8) bekezdés a) pontjában, 77/B. § (9) bekezdésében, 77/C. § (9)
  bekezdés záró szövegrészében és (16) bekezdésében, 84/M. § (2) bekezdésében, 1. számú
  melléklet 8. pont 8.31. alpontjában, 9. pont 9.5. alpont 9.5.2. pontjában, 9.7 alpont 9.7.4.
42
pontjában és a 9.8. alpont 9.8.1. pontjában, 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések
fejezetben az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
2.	44/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 44/B. § (11) bekezdésében, 44/C. § (7), (7a) és (11)
bekezdésében, 44/D. § (3) bekezdésében, 71. § (4) bekezdésében, 5. számú melléklet II.
Részletező nyilvántartások fejezet 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
alfejezetben az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
3.	44/C. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 45. §-ában, 46. § (7) bekezdésében, 49/B. § (24)
bekezdésében, 63. § (7) bekezdésében, 64/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 77/B. § (9)
bekezdésében, 82. § (2) és (3) bekezdésében, 86. § (3) bekezdésében, 1. számú melléklet 9. pont
9.6. alpontjában, 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet
6. pontjában, IV. A járművek költsége fejezet 1. pont a) alpontjában, 11. számú melléklet III. A
járművek költsége fejezet 1. pont a) alpontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és
vámhatóság” szöveg,
4.	27. § (2) bekezdésében, 83. § (9) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az
„adó- és vámhatóság” szöveg,
5.	44/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében,
44/C. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „adó- és
vámhatóságnál” szöveg,
6.	44/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 44/C. § (7a) bekezdésében az „adóhatóságnál” szövegrész
helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,
7.	44/B. § (2) bekezdésében az „által az adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „által az állami
adó- és vámhatóságnál” szöveg,
8.	44/B. § (8) bekezdésében, 49/A. § (7) bekezdésében, 77/B. § (7) bekezdésében, 77/C. § (19)
bekezdésében, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.3 pontjában az „adóhatóságnak”
szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnak” szöveg,
9.	44/A. § (3) bekezdésében, 44/C. § (5) bekezdésében, 44/C. § (8) bekezdésében, 49/B. § (7)
bekezdés a) pontjában, 64. § (2) bekezdésében, 64/A. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés d)
pontjában, 67/B. § (6) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 74/A. § (3) bekezdés c)
pontjában, 77/A. (8) bekezdés nyitó szövegrészében, 78/A. § (3) bekezdésében, 81/A. § (7)
bekezdésében, 81/C. §-ában az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóságnak” szöveg,
10.	77/C. § (3), (5) és (7) bekezdésében az „adóhatóságnak” szövegrészek helyébe az „állami
adó- és vámhatóságnak” szöveg,
11.	44/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 44/C. § (7a) bekezdésében, 44/C. (8) bekezdésében az
„adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,
12.	65/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 67/A. § (4) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrész
helyébe az „adó- és vámhatósághoz” szöveg,
13.	49. § (3) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrészek helyébe az „adó- és
vámhatósághoz” szöveg,
14.	44/C. § (10) bekezdés a) pontjában az „adóhatósága” szövegrész helyébe az „adó- és
vámhatósága” szöveg,
15.	49/B. § (6) bekezdés g) pontjában az „állami vagy” szövegrész helyébe az „állami adó- és
43
 vámhatóságnál vagy” szöveg
 lép.
53.	§
 Hatályát veszti az Szja tv.
 1.	14. §-a,
 2.	15. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint”
 szövegrész,
 3.	44/E. § (1) bekezdésében a „(munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott)”
 szövegrész.
      16.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
                    használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
54.	§
 A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
 szóló 1996. évi XX. törvény
 1.	3. § b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
 10.	§-ának (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási
 rendtartásról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Air.) 22. §-ában felsorolt
 adóhatóságoknak” szöveg,
 2.	18. § (1) bekezdésében az „az Art.-ban meghatározott feladatkörében” szövegrész helyébe az
 „a jogszabályban meghatározott feladatkörében” szöveg,
 3.	18. § (2) bekezdésében az „[Art. 10. § (1) bek. b)-d) pontok]” szövegrész helyébe az „[Air. 22.
 § b) és c) pontja]” szöveg,
 4.	39. § (4) bekezdésében az „Art.-ban meghatározott” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről
 szóló törvényben meghatározott” szöveg
 lép.
 17.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
                                      törvény módosítása
55.	§
 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
 13/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A végleges döntéssel kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott
 összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás
 időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
56.	§
44
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végleges döntéssel kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget
késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
18.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
57.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 76/B. §-al egészül ki:
„76/B. §
(1)	A végrehajtást foganatosító szerv a természetvédelmi hatóság, ha a döntésében meghatározott
cselekmény végrehajtásának foganatosításához rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges
feltételekkel.
(2)	Ha a természetvédelmi hatóság által az (1) bekezdés szerint foganatosított végrehajtás nem
vezetett eredményre, a természetvédelmi hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi
az állami adó- és vámhatóságot.”
58.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 77/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem
teljesíti, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság elvégzi vagy elvégezteti az (1) bekezdésben
meghatározott intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót
(a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés).”
59.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és
egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 76/B. §-t a
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
19.	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosítása
60.	§
45
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89. §-a
a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a meghatározott
cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóság foganatosítja.”
61.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a
következő 110. §-sal egészül ki:
„110. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és
egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 89. § (4)
bekezdést a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
20.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
62.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/A. § (1)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató)
„b) nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített
foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési
kötelezettségének,”
63. §
A Met. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. §
(1)	Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a
teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés
megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.
(2)	A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint
helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy a
kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi
állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat véglegessé válása
után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A
méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre
hivatkozva lehet indítani.”
46
64. §
(1)	A Met. 8/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján - erre
irányuló megkeresés esetén - az állami adóhatóságnál kezdeményezi a más EGT-állam illetékes
hatósága által Magyarországon letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldetésére
vonatkozó szabályok megsértése miatt pénzügyi szankciót, illetve bírságot megállapító határozata
végrehajtását.”
(2)	A Met. 8/E. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság a 8/F. § és 8/G. §-ra is figyelemmel)
„a) a (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján kezdeményezi a részére megküldött határozatban
megállapított pénzügyi szankció behajtását, vagy”
(3)	A Met. 8/E. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítésének
kezdeményezésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaügyi hatóság vagy a más EGT-állam
megkereső hatósága a saját állama törvényeivel, rendeleteivel és közigazgatási gyakorlatával
összhangban nem tudja biztosítani a szankció, illetve bírság behajtását, vagy teljesíteni a
megküldést.
(7)	A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot
minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges
intézkedést a határozat végrehajtásának kezdeményezésére, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn.”
65.	§
A Met. 8/F. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság - lehetőség szerint a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon
belül -)
„b) a végrehajtást - a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint -
kezdeményezi, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről
haladéktalanul tájékoztatja.”
66.	§
(1)	A Met. 8/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló
végrehajtására irányuló eljárást fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes
szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a
felfüggesztés tényéről a végrehajtást foganatosítandó hatóság értesíti a munkaügyi hatóságot, amely
47
 erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.”
 (2)	A Met. 8/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a
végrehajtást foganatosító hatóságot illetik.”
67.	§
A Met.
 1.	8. § (5) bekezdés b) pontjában a „valamint a jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési
 kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont,
 illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] megsértésével”
 szövegrész helyébe a „valamint a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértéssel”
 szöveg,
 2.	8/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkaügyi hatóság a végrehajtást haladéktalanul
 foganatosítja,” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság haladéktalanul kezdeményezi a
 végrehajtást,” szöveg, és az „a Ket. 137. §-ában meghatározott feltételek fennállnak” szövegrész
 helyébe az „az Ákr. 132. §-ában meghatározott feltétel fennáll” szöveg,
3.	8/G. § (4) és (6) bekezdésében a „munkaügyi hatóság” szövegrész helyébe a „végrehajtást
foganatosító hatóság” szöveg
 lép.
21.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
68.	§
 (1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
 törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli.”
 (2)	A Tao. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adómegállapítási, bevallási, adófizetési,
 adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell
 teljesítenie.”
 (3)	A Tao. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján
 végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az
 adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az
 építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve
 nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző
 adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja
48
 meg, vallja be és fizeti meg az adót.”
(4)	A Tao. törvény 5. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig - bevallást helyettesítő
nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az
egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú
szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el,
vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó
napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(8b) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan
alkalmazza a 9. § (2) bekezdés f) pontját, vagy a 9. § (3) bekezdés c) és d) pontját, akkor a (8a)
bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”
(5)	A Tao. törvény 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel
rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről
szóló törvény bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről
szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok
megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a
belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket - választása
szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba,
feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt e törvény szerinti értékcsökkenési
leírást nem állapítottak meg.”
69.	§
A Tao. törvény 6. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az (5) bekezdés
b)	pontja szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az
állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a
jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.”
70.	§
A Tao. törvény 15/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig
megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
(8)	Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és
49
bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és
vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt terhelő adóért a
társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.”
71.	§
A Tao. törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként,
negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő
napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma
határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát.
Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb,
mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő
naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell
figyelembe venni.”
72.	§
A Tao. törvény
  1.	1. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az
  adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg,
  2.	4. § 36. pontjában az „új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi” szövegrész helyébe
  az „olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban
  végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek” szöveg,
  3.	6. § (5) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. § (1) bekezdése
  szerinti” szövegrész helyébe az „a (11) bekezdés szerinti” szöveg,
  4.	22/E. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „jószág számvitelről szóló törvény szerinti
  bekerülési” szövegrész helyébe a „jószág bekerülési” szöveg,
  5.	26. § (11) bekezdésében az „MRP-nek” szövegrész helyébe az „MRP-nek, az ingatlannal
  rendelkező társaság tagjának” szöveg,
  6.	26/A. § (1) bekezdésében a „26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2.
  számú mellékletében” szövegrész helyébe a „26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben”
  szöveg,
  7.	29/A. § (17) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az
  adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
  8.	30/A. §-ában a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
  kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i
  651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei” szövegrész
  helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a
  belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU
  bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 1-14. és 17. cikkei, és a cikkeket módosító, a
  651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát
50
  és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és
  multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési
  határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok
  tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének
  meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU
  bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.)” szöveg
  lép.
73.	§
Hatályát veszti a Tao. törvény 22/B. § (21) bekezdése.
      22.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
      tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
      módosítása
      74.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 29. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv
részére kell megfizetni.”
75.	§
(I)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. § (10) és (11)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági határozat, végleges hatósági döntés, illetve bírósági
vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén, amennyiben a díj fizetésére kötelezett a
kérelem, illetve a megkeresés benyújtásával egyidejűleg nem tesz eleget a díjfizetési
kötelezettségének, akkor az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja és a díj megfizetése iránt - a
döntés kézhezvételétől számított 15 napos határidő tűzésével - a döntésében intézkedik.
(II)	A végrehajtást kérő, illetve a végrehajtási jog vagy a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság
az ingatlanügyi hatóságnak a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő
(előlegezendő) díjat azt követő 8 napon belül fizeti meg (utólagos díjfizetés), miután annak teljes
összegét végrehajtási költségként az adóssal (ingatlantulajdonossal) szemben, illetve az adók
módjára behajtandó köztartozás jogosultjával, vagy az általános közigazgatási rendtartáson alapuló
döntésben foglalt kötelezettség behajtását kérő hatósággal szemben az eljárás
eredménytelenségének megállapítását követően mint végrehajtási költséget érvényesítette, ha a
51
követelés
  a)	behajtását adóigazgatási eljárás során kezdeményezték, vagy társadalombiztosítási
  jogviszonyból ered,
  b)	a büntető- és a büntetés-végrehajtási-, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben
  megállapított, az állam javára fizetendő összeg, vagy vagyonelkobzásból ered (a polgári jogi
  igény kivételével), vagy
  c)	az a) és b) pontba nem tartozó más köztartozás, és
  d)	az a)-c) pont valamelyikében foglalt feltétel teljesülését, valamint az utólagos díjfizetésre
  irányuló igényt a megkeresés tartalmazza.”
(2)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. §-a a következő
(11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A (11) bekezdés szerinti díj megfizetésére nem kerül sor, ha a fővárosi és megyei
kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve e hivatalok döntései alapján
foganatosított végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul.”
23.	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
76.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6)-(6b) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú
felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, a 10 ezer forintot elérő vagy meghaladó állami
támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - az állam mint jogosult nevében eljárva -
polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár
mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen
képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos
igényérvényesítésre kiterjed.
(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági
határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az
állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az
adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben meghatározott
költségminimum viselésére nem köteles.
(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott jogerős fizetési meghagyáson, illetve a fizetési
kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton alapuló követelések esetében az állami
adó- és vámhatóság részére megküldött behajtás iránti megkeresés napjáig benyújtott fizetési
kedvezmény iránti kérelmeket a lakástakarékpénztár bírálja el. A visszakövetelt támogatás
visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező
52
 és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kérelem benyújtását
 megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
 összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők
 jövedelmére vonatkozó igazolásokat.”
24.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
77.	§
 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19. § (6) bekezdésében az „az adózás rendjéről
 szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot” szövegrész helyébe
 az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 208-212. §-a szerinti késedelmi pótlékot” szöveg
 lép.
78.	§
 Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
  1.	19. § (1) bekezdésében az „ , amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül”
  szövegrész,
  2.	19. § (7) bekezdése.
     25.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
               felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
79.	§
 A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
 szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.)
  1.	4. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
  Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
  2.	7. § (7) bekezdésében az „az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával” szövegrész helyébe az
  „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai
  alkalmazásával” szöveg,
  3.	7. § (12) bekezdésében az „az Art. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.
  rendelkezéseit” szöveg, az „Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal” szövegrész
  helyébe az „Art. 220. §-a szerinti mulasztási bírsággal” szöveg
 lép.
80.	§
 Hatályát veszti az Szftv.
  1.	1. § (1) bekezdésében a „vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint” szövegrész,
  2.	6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában a „vagy a munkáltatói adómegállapítás”
  szövegrész.
53
    26.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
    módosítása
    81.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését végleges döntéssel megállapítják, az a kérelem
benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló
ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén -
függetlenül a (8) bekezdés szerinti megtérítés elmaradása esetén a végrehajtás eredményétől -
ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés
továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.”
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (8)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott
kamattal az államnak megtéríti.”
82. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 154. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gondozási díjhátralék végrehajtása érdekében az állami fenntartó megkeresi a kötelezett
lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóságot, amely a végrehajtást az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi ... törvény „Adók módjára behajtandó
köztartozás végrehajtása” címében foglaltak szerint jár el.”
83.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (6)
bekezdésében, 62/C. § (1) bekezdésében, 69/F. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 98. § (1)
bekezdésében, valamint 145. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges
döntéssel” szöveg lép.
84.	§
Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
133/A. § (7) bekezdése.
27.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
54
85. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő 45/A. §-sal egészül
ki:
„45/A. §
(1)	Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett
személy) a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15
napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az
adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket
nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési
kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett
személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.
(2)	A 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a kötelezett
személynek az (1) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség
biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és
vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a kötelezett
személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból
értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz
beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton
adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a kötelezett
személy külföldön tartózkodik és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett
személy elhalálozott, a kötelezett személy a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a kötelezett
személy (1) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése
napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halálának napjával törli.
(4)	Amennyiben az adóhatóság a (3) bekezdésben felsoroltakról nem az egészségbiztosítási szervtől
értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért
felelős szerv részére.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő
kötelezett személy a 39. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély
hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt
igazoló okirattal), hogy
  a)	huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
  b)	tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
55
(6)	Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak
nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő, a 44/B. § vagy a
44/C. § alapján adóhatóságnak átadott személyek adatait az adóhatóság összeveti
  a)	az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,
  b)	a 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett
  nyilvántartása adataival, illetőleg
  c)	az Art. alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett
  nyilvántartás adataival.
  Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által a 44/B. § vagy a 44/C.
  § alapján átadott természetes személy adatai az a)-c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem
  szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának
  igazolására. Amennyiben a személy a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az
  adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát,
  az adóhatóság a természetes személynek a 16. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi
  szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási
  járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
(7)	Ha a (6) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt
érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a
természetes személy elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és e törvény alapján nem minősül
belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a
természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
(8)	Az állami adó- és vámhatóság a 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre
kötelezett természetes személyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a
(7)	bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő
10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős
szerv részére.
(9)	A 44/B. § vagy a 44/C. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon
személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv
által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az
adóhatóság "nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.”
86.	§
A Tbj. az 52. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A járulékkülönbözet elszámolása
52/A. §
(1)	Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes
személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes
56
személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a
feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb
összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a
nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint
önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.
(2)	A munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben
meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt
hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti,
illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át.
Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át
folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulék-különbözetet a rá vonatkozó
szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az
előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben
munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a
különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a
természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok
szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési
felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az
adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(3)	A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló
igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést
tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti,
kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.
(4)	A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság
határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetőleg javára.
(5)	A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az
önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a
levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a
természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási,
bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő
jogkövetkezmények alól.
(6)	Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony
fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt az 50. § (5) bekezdése alapján
bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítottat terhelő járulékok összegének és a természetes
személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és
vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő
járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt
57
  járulék beszedése iránt. Amennyiben a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre,
  beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját
  értesíti, aki (amely) az általa az 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítottat terhelő
  járulékok önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.”
87.	§
  A Tbj.
  1.	4. § a) pont 6. alpontjában az „Art.-ben előírt kötelezettségek” szövegrész helyébe az „az
  adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló
  törvényben (a továbbiakban: Art.), ezek végrehatására szolgáló rendeletben, valamint az
  adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben (a továbbiakban:
  Avt.) előírt kötelezettségek” szöveg;
  2.	5. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és
  tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat
  közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat
  közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt),” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzati
  választásokon választott képviselő és tisztségviselők” szöveg;
  3.	39. § (6) bekezdésében az „az Art. 20. § (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a 45/A.
  § (1) bekezdése szerint” szöveg;
  4.	41. § (3) bekezdésében az „az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész
  helyébe az „az Art.-ban foglaltak szerint” szöveg;
  5.	41. § (6) bekezdésében az „az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)-i) pontjában meghatározott
  adatokat” szövegrész helyébe az „az Art.-ban meghatározott adatokat” szöveg;
  6.	44. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
  Art.-ban” szöveg;
  7.	44. § (3) bekezdésében az „az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően” szövegrész helyébe az
  „az Art.-ban foglaltaknak megfelelően” szöveg;
  8.	44. § (4) bekezdésében az „az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján” szövegrész
  helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;
  9.	44/B. § (3) bekezdésében az „az Art. 20. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész
  helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
  10.	44/B. § (5) bekezdésében az „Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az
  „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
  11.	44/B. § (6) bekezdésében az „az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az
  „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
  12.	47. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art.-
  ban” szöveg;
  13.	50. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében”
  szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
  14.	50. § (2) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében”
  szövegrész helyébe az „az Art-ban” szöveg;
58
 15.	50. § (4) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az
 „az Art. rendelkezései szerinti” szöveg;
 16.	51. § (3) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban” szövegrész
 helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg;
 17.	56. § (1) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész
 helyébe az „Az Art. rendelkezéseit” szöveg;
 18.	56/A. § (2) bekezdésében az „az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő” szövegrész
 helyébe az „az Art. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő” szöveg
 lép.
88.	§
 Hatályát veszti a Tbj.
 1.	14. § (3) bekezdés c) pontja.
 2.	24/A. § (4) bekezdésében a „ , munkáltatói adómegállapításban” szövegrész;
 3.	24/A. § (5) bekezdésében a „ , munkáltatói adómegállapításában” szövegrész;
 4.	51/B. § (1) bekezdésében a „vagy - ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt
 a munkáltató vállalja - a munkáltatói adómegállapítás során” szövegrész;
 5.	51/B. § (2) bekezdésében Az „ , illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett
 különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv.
 14.	§ (2) bekezdés] szerint kell eljárni” szövegrész.
28.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
89.	§
 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 93. § (3) bekezdése helyébe
 a következő rendelkezés lép:
 „(3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre kötelező
 határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a
 követelést a pénzellátásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a bírósági
 végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Ha ez nem vezet eredményre, a fennmaradó tartozás
 végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
90.	§
 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (3) bekezdésében az
 „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről
 szóló törvény” szöveg lép.
91.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 93. § (4)
bekezdése.
59
  29. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
92.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti cselekmények nem vezetnek eredményre, a fennmaradó tartozás
végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
93.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
  1.	30. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
  Art.) 178. §-ának 20. pontjában” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ...
  törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 34. pontjában” szöveg,
  2.	80. § (4) bekezdésében az „Art. 16. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art. 1.
  melléklet 3. pontjában” szöveg
lép.
94.	§
Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 70. § (6)
bekezdése.
30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
95.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az
ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A
hivatalból indult eljárás költsége azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve,
ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is
értesítenie kellett.”
31.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosítása
96.	§
Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény 23/E. § (10) bekezdése.
32. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
60
97. §
 Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (8)
 bekezdése.
33. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
98.	§
 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.)
  1.	2. §-ában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)”
  szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg;
  2.	11. § (2) és (8) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
  Art.-ban” szöveg;
  3.	11. § (8a) bekezdésében az „az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában” szövegrész helyébe az
  „az Szja tv. 7. számú melléklet 5. pontjában ” szöveg;
  4.	11/A. § (4) bekezdésében az „az Szja tv. vagy az Art. alapján” szövegrész helyébe az „Szja tv.
  alapján” szöveg
 lép.
99.	§
 Hatályát veszti az Eho tv. 11. § (9) bekezdése.
34.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
100.	§
 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 72. §-a a következő (5)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(5) Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a
 nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás
 napján érvényes valós értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi
 műveletek egyéb bevételeivel szemben.”
101. §
 Az Szt. 84. § (7) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
 (A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
  „z) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a
  nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése
  szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában
  érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét),
  amennyiben a piaci ár a kisebb.”
61
102. §
 Az Szt. 85. § (3) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
 (A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
 „z) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a
 nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése
 szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára és
 a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét),
 amennyiben a piaci ár a nagyobb.”
103.	§
 Az Szt. 151. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
 (A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a
 nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,)
 „i) akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
 megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja
 alapján kezdeményezték.”
104.	§
 Az Szt. 177. §-a a következő (68) és (69) bekezdéssel egészül ki:
 „(68) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő
 törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi. törvénnyel megállapított 72. §
 (5)	bekezdését, 84. § (7) bekezdés z) pontját, 85. § (3) bekezdés z) pontját először a 2018. évben
 induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
 (69) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények
 és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 72. § (5)
 bekezdését, 84. § (7) bekezdés z) pontját, 85. § (3) bekezdés z) pontját a 2017. évben induló üzleti
 évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
105.	§
 Az Szt.
 1.	151. § (7) bekezdés e) pontjában a „(6) bekezdés e) pontja miatt” szövegrész helyébe a „(6)
 bekezdés d), e), h) vagy i) pontja miatt” szöveg,
 2.	152/B. § (3) bekezdésben a „(6) bekezdés b)-g) pontjában” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés
 b)-i) pontjában” szöveg,
 3.	177. § (67) bekezdésében a „forgalmazzák - e törvény” szövegrész helyébe a „forgalmazzák -,
 továbbá a Diákhitel Központ Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. e törvény” szöveg
 lép.
106.	§
62
Hatályát veszti az Szt.
1.	151. § (7) bekezdés d) és g) pontja,
2.	177. § (55) bekezdésében az „és a Diákhitel Központ Zrt.” szövegrész.
35.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
107.	§
Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 1. számú melléklet 1. pontja.
36.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
108.	§
(1)	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva
törvény) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános
forgalmi adóról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyekkel,
szervezetekkel, a 36-49. §-ának, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása
tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokkal esik egy tekintet alá. A közösségi
adószámra és az összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések tekintetében az adóalany az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerint alanyi adómentességet választott adóalanyokkal esik
egy tekintet alá.”
(2)	Az Eva törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adóalany az általa kibocsátott számlák tekintetében az általános forgalmi adóról szóló
törvényben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, arról az
adóévről benyújtott adóbevallásában - a 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló
adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.”
(3)	Az Eva törvény 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adóalany az általa kibocsátott számlák tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettséget az
általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően teljesíti.”
109.	§
Az Eva törvény
1.	1. § (3) bekezdésében, 11. § (4) és (5) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében az „az adózás
rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és
az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2.	2. § (3) bekezdés b) pontjában az „adóhatóság nem rendelte el jogerősen” szövegrész helyébe
az „állami adó- és vámhatóság nem rendelte el véglegesen” szöveg,
3.	3. § (1) bekezdés e) pontjában az „adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének” szövegrész
63
helyébe az „állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának” szöveg,
 4.	11. § (5) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az
 „állami adó- és vámhatóság” szöveg, a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a
 „véglegessé válásának” szöveg,
 5.	22. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében”
 szövegrész helyébe az „a havi adó- és járulék bevallásra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló
 törvényben” szöveg
 lép.
37. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
110.	§
 Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 38. § (3) bekezdése.
38.	A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása
111.	§
 A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 25. §-ban az „az adózás rendjéről
 szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás
 rendjéről szóló törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény”
 szöveg lép.
              39.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
                                            112. §
 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 230. § (1) bekezdésében a „2017. június 30.
 napjától” szövegrész helyébe a „2017. június 30-ától” szöveg lép.
40.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
113.	§
 A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
 1.	4. § (6) bekezdésében az „Art.-ban” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló
 törvényben (a továbbiakban: Air.)” szöveg,
 2.	9. § (7) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.” szöveg
 lép.
 41.	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
114.	§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 48. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
64
 „(1) Ha a vizsgált borászati termék
 a)	a jogszabályokban meghatározott, illetve a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki,
b)	a jogszabályokban nem megengedett anyagokat vagy megengedett anyagokat nem
megengedett mértékben tartalmaz,
 c)	a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltérően
 jelölt,
 d)	a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,
 és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját,
 kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a
 hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi.”
 42.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
    illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
    továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
115.	§
 A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a
 családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az
 ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
 1.	8/A. § (3) bekezdésében és a 8/B. § (6) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az
 „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
 2.	16/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az
 „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg
 lép.
43. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény módosítása
116.	§
 Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005.
 évi CXXXV. törvény 15. § (5) bekezdése.
44.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
117.	§
 A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/B. § (4) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(4) A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét
 képezi.”
    45.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
65
törvény módosítása
118.	§
 A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
  1.	1. számú melléklet I. pont 12. alpontjában az „[az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
  törvény 22. § (1) bekezdése]” szövegrész helyébe az „[az adózás rendjéről szóló 2017. évi ...
  törvény 16. § (2) bekezdése]” szöveg,
  2.	3. számú melléklet I. pont 2. alpontjában az „[az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
  törvény 22. § (1) bekezdése]” szövegrész helyébe az „[az adózás rendjéről szóló 2017. évi .
  törvény 16. § (2) bekezdése]” szöveg
 lép.
119.	§
 Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
 V. törvény 18. § (5) bekezdése.
  46.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
  törvény módosítása
  120.	§
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 1. §
 (3)	bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései”
 szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló
 törvény rendelkezései” szöveg lép.
  47.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
  gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
  121. §
 A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
 gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
  1.	36. § (5) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
  Art.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az
  adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
  2.	40/A. § (4) bekezdésében az „az Art. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási
  rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
  3.	41. § (6) bekezdésében az „az Art. szerinti” szövegrész helyébe „az adóigazgatási rendtartásról
  szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg
 lép.
 48.	A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény módosítása
66
122. §
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény 2. § 6. pontjának
helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. végrehajtható okirat: az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban megjelölt, az 1. pontban
meghatározott adó fizetését előíró okiratok;”
     49.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
     intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
     módosítása
     123.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 62. § (2)
bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át” szövegrész helyébe
az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 61. §-át” szöveg lép.
50. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
124.	§
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10/G. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a
„jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg lép.
125.	§
Hatályát veszti az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
1.	10/C. § (10) bekezdése,
2.	10/I. § (3) bekezdése.
    51.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
         könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
126.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás visszavonása esetén a tagsági jogviszony az engedély
visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napján szűnik meg.”
67
127. §
 A Kkt. 41. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
 (A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja)
 „f) a kamara könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából törlő határozata alapján.”
128. §
 A Kkt. 50. § a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a
továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által
elismert, a feltételek teljesülésének igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli
 a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal,
b)	legalább egy üzleti évre kiterjedően banknál végzett 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlattal, vagy
 c)	a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló
 mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
 tevékenység ellátásában való közreműködéssel.
(2b) Könyvvizsgáló cég banknál pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha van legalább egy olyan
kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel a (2a) bekezdésben foglalt
feltételeknek.
 (2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság
 értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai
 nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
129.	§
 A Kkt. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti könyvvizsgálati dokumentáció és az azokkal összefüggő egyéb
dokumentumok - amennyiben nem tartozik más illetékes hatóság hatáskörébe - akkor adhatók át
harmadik ország illetékes hatóságának, ha azok olyan szervezet tekintetében ellátott könyvvizsgálói
tevékenységhez kapcsolódnak, amely
 a)	a harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy
b)	olyan vállalatcsoport tagja, amelyről összevont (konszolidált) éves beszámolót hoznak
nyilvánosságra a harmadik országban.”
130.	§
68
A Kkt. 208/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Mód2 törvény hatálybalépésekor érvényben lévő kamarai tagsági felvételről szóló döntés
ugyanazon joghatás kiváltására alkalmas, mint a Mód2 törvény hatálybalépését követően a 9/G. §
szerinti közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolás.”
131.	§
 A Kkt. "Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/M. §-sal egészül ki:
„208/M. §
 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és
 egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 50. § (2a) és (2b)
 bekezdését a 2018. évi üzleti év könyvvizsgálatára kell először alkalmazni.”
132.	§
 A Kkt .
  1.	4. § (5) bekezdés j) pontjában az „adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b) bekezdése alapján
  az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő” szövegrész helyébe az „IFRS-
  ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő, az adózás rendjéről szóló törvény
  szerinti” szöveg,
  2.	9/F. § (2) bekezdés a) és d) pontjában a „kiadásáért” szövegrész helyébe a „kiadásáért,
  visszavonásáért” szöveg,
  3.	9/F. § (2) bekezdés b) pontjában az „engedélyezési eljárásért” szövegrész helyébe az
  „engedélyezési eljárásért, engedély visszavonásáért” szöveg,
  4.	9/L. § (1) bekezdésében a „meghatározott feltételeknek” szövegrész helyébe a „meghatározott
  feltételeknek, vagy a kamarai tagsága megszűnik” szöveg
 lép.
52.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
133.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontjában az „az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja” szövegrész helyébe az „az adózás
rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 7. § 34. pontja” szöveg lép.
53.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
134.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 88. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
69
„(6) Az adóalany döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be. Amennyiben az
adóalany az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó tevékenységet a tárgyévben kezdi meg,
döntését tevékenysége megkezdését megelőzően jelenti be.”
135.	§
Az Áfa tv. 89/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével
egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
136.	§
Az Áfa tv. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közvetett vámjogi képviselő az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével
egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
137.	§
Az Áfa tv. VII. fejezetének „Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése” című alcíme helyébe a
következő alcím lép:
„Adólevonási jog elenyészése
137.	§
Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az
adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.”
138.	§
Az Áfa tv. 142. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adóalany az (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítéséről a 6/C. számú
melléklet szerinti nyilatkozattételre kötelezett.”
139.	§
Az Áfa tv. 154. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében, ha
a)	az új közlekedési eszköz egyúttal a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá is tartozik, és
b)	annak beszerzője a 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy, szervezet vagy
bármely más nem adóalany személy, szervezet, valamint
c)	a beszerző egyúttal a regisztrációs adó alanya
az adót az állami adó- és vámhatóság állapítja meg.”
70
140.	§
Az Áfa tv. 192. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig
teszi meg. Ha az alanyi adómentesség a 191. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerint szűnik meg, az
adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó
szabályai szerint teszi meg.”
141.	§
Az Áfa tv. 196/G. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig
teszi meg. Ha a pénzforgalmi elszámolás a 196/F. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerint szűnik
meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre
vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”
142.	§
Az Áfa tv. 197. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adóalany e fejezet szerinti jogállásának megváltoztatásáról előzetesen az Adóig. vhr.
változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint, a megszűnéséről a tárgyévet megelőző naptári év
utolsó napjáig nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak.”
143.	§
Az Áfa tv. 218. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson
alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása
érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. Ezen döntését a viszonteladó a
tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
144.	§
Az Áfa tv. 220. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A viszonteladó az (1) bekezdés szerinti döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti
be.”
145.	§
Az Áfa tv. 224. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére
71
nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. Ezen döntését a viszonteladó a tárgyévet megelőző
év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
146.	§
(1)	Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett,
akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó
fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve
nincs a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget
keletkeztető ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de
ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott
adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.”
(2)	Az Áfa tv. 257. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az a belföldön gazdasági céllal nem
letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki
(amely) belföldön
  a)	kizárólag a 95. § szerinti adómentes termékimportot megalapozó 89. § szerinti
  termékértékesítést teljesít és az adómentesség érvényesítéséhez közvetett vámjogi képviselőt
  hatalmaz meg,
  b)	kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az
  értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket
  az állami adó- és vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti, vagy
  c)	kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít a 89. § szerint a Közösség
  másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza
  meg, feltéve, hogy a Közösség másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú
  letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.
(4)	Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem
letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany a
45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét
  a)	a Közösség területén letelepedett adóalany a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában
  lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti,
  b)	a Közösség területén nem letelepedett adóalany a választása szerinti
tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-
irányelv 358-369. cikkében vagy 369a-369k. cikkében foglaltaknak.
(5)	Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozónak nem
minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag a 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti
adómentes szolgáltatást nyújt, feltéve, hogy nem él a 88. § (1) bekezdés b) pont szerinti választási
jogával és a 257/B. § szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.”
72
147. §
Az Áfa tv. XX. Fejezete az „Adóvisszatérítés kérelemre” alcímet követően a következő alcímekkel
egészül ki:
„Közösségi adószám
257/B. §
(1)	Az adóalany
a)	19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdése szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést,
b)	89. § szerinti termékértékesítést,
c)	a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú
letelepedés hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany
részére 37. § szerinti szolgáltatásnyújtást, vagy
d)	a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú
letelepedés hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanytól
37.	§ szerinti szolgáltatás igénybevételt
közösségi adószám birtokában végezhet.
(2)	A 20. § szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést, feltéve, hogy az belföldön adófizetési
kötelezettséget keletkeztet, az adóalany és a nem adóalany jogi személy közösségi adószám
birtokában végezhet.
(3)	Az adóalany, nem adóalany jogi személy közösségi adószámának megállapítása érdekében az
állami adó- és vámhatóságnál előzetesen bejelenti, hogy az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
ügyletet kíván végezni.
(4)	Amennyiben az adóalany, nem adóalany jogi személy él a 20. § (5) bekezdésében meghatározott
választási jogával, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és
vámhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli
termékbeszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli termékbeszerzését
megelőzően jelenti be.
(5)	Ha az adóalany, nem adóalany jogi személy a 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint járt el, e
tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját
követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
Távértékesítésre vonatkozó bejelentési szabályok
257/C. §
(1)	Az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel, gazdasági célú
letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a 29-30. §
szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség azon tagállama által, ahol a
73
termék a feladás vagy elfuvarozás megkezdésekor van - a Héa-irányelv 34. cikk (4) bekezdésével
összhangban - biztosított választása alapján vagy a 30. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatár
túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles
bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adóalany választása alapján teljesíti
belföldön az adófizetési kötelezettségét, választását azon termékértékesítést megelőzően kell
bejelentenie, amely után az adófizetési kötelezettségét belföldön teljesíti. Az értékhatár túllépése
esetén az adóalany a bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek
ellenértékével túllépi az értékhatárt.
(2)	Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 29-30. § szerinti termékértékesítés
utáni adófizetési kötelezettségét a 30. § (4) bekezdése szerinti választása alapján a Közösség másik
tagállamában teljesíti, azt a választását követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és
vámhatóságnak.
(3)	Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 29-30. § szerinti termékértékesítés
utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség azon tagállama által - a Héa-irányelv 34. cikkével
összhangban - meghatározott értékhatár túllépése miatt, ahol a termék a küldeménykénti
megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a Közösség ezen másik tagállamában teljesíti,
azt az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és
vámhatóságnak.
A végzett tevékenységre vonatkozó nyilatkozatok módosítása
257/D. §
Ha kizárólag a 85. §, 86. § vagy 87. § szerinti adómentes tevékenységet végző adóalany
tevékenysége oly módon változik, hogy a továbbiakban nem vagy nem kizárólag a 85. §, 86. § vagy
87.	§ szerinti adómentes tevékenységet végez, köteles a kizárólag adómentes tevékenység
végzéséről adott nyilatkozatát az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint
megváltoztatni.
257/E. §
Amennyiben az adóalany az e törvény szerinti bejelentését az e törvényben előírt feltételek hiánya
miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző naptári évről vagy annak utolsó hónapjáról,
negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, a naptári év első napjára visszamenően módosíthatja.
257/F. §
Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások
utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési
idején belül, kezdeményezheti a 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés,
197. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának
módosítását, feltéve hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap,
fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.
74
Adatszolgáltatás
257/G. §
Az adóalany a 4/A. számú mellékletben, valamint a 10. számú mellékletben meghatározottak
szerint köteles adatot szolgáltatni.”
148.	§
Az Áfa tv. a következő 315. §-sal egészül ki:
„315. §
A 2017. december 31-ét követően adószám-felfüggesztés hatálya alatt álló adóalanyra a 137. §
2017.	december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
149.	§
Az Áfa tv. a következő 316. §-sal egészül ki:
„316. §
(1)	E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi . törvénnyel
megállapított 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletét a 2018. június 30-át követően
nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval
rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell
először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat
tekintetében, amelyről mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos
szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-
jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.
(2)	Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával
kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy
tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő
adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, az adóalany a 10. számú melléklet
2018.	június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.”
150.	§
(1)	Az Áfa tv.
a)	a 4. számú mellékletet követően a 3. melléklet szerinti 4/A. számú melléklettel,
b)	a 6/B. számú mellékletet követően a 4. melléklet szerinti 6/C. számú melléklettel,
c)	az 5. melléklet szerinti 10. számú melléklettel
egészül ki.
75
(2) Az Áfa tv. 10. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
151.	§
 Az Áfa tv.
  1.	85/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)”
  szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a
  továbbiakban: Adóig. vhr.)”;
  2.	88. § (1) bekezdésében az „adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján
  dönthet” szövegrész helyébe az „adóalany az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése
  alapján dönthet”;
  3.	89/A. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Art.-ben” szövegrész helyébe az „adózás
  rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.)”;
  4.	95. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi”
  szövegrész helyébe az „a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítőnyilatkozat-tételi”;
  5.	149. § (2) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló
  törvény (a továbbiakban: Air.)”;
  6.	178. § (1a) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air.”;
  7.	251/D. § (1) bekezdésében az „Art.-nek” szövegrész helyébe az „Air.-nek”;
  8.	260. § (2) bekezdésében a „107. §” szövegrész helyébe a „107. § és 108. §”
 szöveg lép.
152.	§
 Hatályát veszti az Áfa tv. 142. § (9) bekezdése és 6/C. számú melléklete.
54.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
153.	§
 A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 „(3) A hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárás, valamint a földvédelmi szakkérdés
 vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá
 a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.”
154.	§
 (1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe
 a következő rendelkezés lép:
 [A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból
 való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a
 földügyért felelős miniszter dönt, ha]
„b) az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt
76
a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás
     ba)	nem vezetett eredményre, illetve
     bb)	a végrehajtáshoz való jog elévült.”
(2)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. §-a az alábbi (4b) bekezdéssel
egészül ki:
„(4b) Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés
feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”
155.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve
ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült
személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.”
156.	§
Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
1.	26. § (3) bekezdése,
2.	58. § (3) bekezdése.
     55.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
     végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
157.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. melléklet 2. pontjában az „az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló
2017. évi ... törvény” szöveg lép.
158.	§
Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (4) bekezdés e)
pontja.
56.	A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény
módosítása
159.	§
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény
77
 1.	13/A. § (5) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
 továbbiakban: Art.) 24/C. §-ában” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ...
 törvény (a továbbiakban: Art.) 19-23. §-ában” szöveg,
 2.	13/D. § (3) bekezdésében az „Art. 24/D. §” szövegrész helyébe az „Art. 24. §” szöveg
 lép.
     57.	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
     módosítása
     160.	§
 Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
 1.	14. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az
 adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,
 2.	14. § (6) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló, törvényben” szövegrész helyébe az „az
 adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg,
 3.	15. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az
 adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, az adózás rendjéről szóló törvényben és az
 adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg
 lép.
 58.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
                                             161. §
 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 50. § (2) bekezdése
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű
 védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek
 tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A
 kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
 javára kerülnek behajtásra.”
162. §
 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
 1.	47/B. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
 továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
 2.	47/B. § (14) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló
 törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg
 lép.
163. §
78
 Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
    1.	45. § (4) bekezdése és
    2.	46. § (4) bekezdése.
59.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
164.	§
 A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
    1.	5. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szövegrész helyébe
 az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény
 rendelkezései” szöveg,
   2.	8. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az
   adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg
 lép.
60.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
165.	§
Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény 111. §-a.
61.	Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
166.	§
 Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló
 2009. évi LXXIV. törvény 24. § (3) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi
 XCII. törvény 16. § (6) bekezdése,” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ...
 törvény 1. melléklet 8. pontja” szöveg lép.
   62.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
167.	§
 A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 19. § (2) bekezdésében az
 „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az
 „Az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
   63.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
168.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdés e)
79
pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.)”
szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi . törvényben” szöveg lép.
     64.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a
     megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI.
     törvény módosítása
     169.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások
ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (5)
bekezdésében az „Art. 52. § (7) bekezdésének ba) alpontja” szövegrész helyébe az „adózás
rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 131. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg lép.
65. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
170.	§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 57/A. § (1) bekezdésében az „az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdése” szövegrész helyébe az „az adózás
rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 131. § (13) bekezdése” szöveg lép.
66.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
171.	§
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
  1.	12. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az elektronikusan
  keresztül” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény (a
  továbbiakban: Art.) 50. §-a szerint elektronikusan” szöveg,
  2.	14. §-ában az „Art.” szövegrész helyébe az „Art., az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény
  és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg, az „Art. 46. §-
  ának” szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet”
  szöveg
lép.
172.	§
Hatályát veszti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (1)
bekezdésében az „az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően” szövegrész.
67.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
173.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontjában az „az
80
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja” szövegrész helyébe az „az
adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 7. § 34. pontja” szöveg lép.
68.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
174.	§
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010.
évi XC. törvény
1.	8. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
Art.)” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről
szóló törvény (a továbbiakban. Art.)” szöveg,
2.	11. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Art.
50.	§-a” szöveg
lép.
69.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
175.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV. tv.) 13. §
(2)	bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV)
„f) lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti
központosított ellenőrzést,”
176.	§
A NAV. tv. 15/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyőr és kormánytisztviselő tekintetében a feladatellátás során birtokban tartható
vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő
eszközök körét és mennyiségét - az integritási érdek szem előtt tartásával - miniszteri rendelet
korlátozhatja.”
177.	§
A NAV. tv. 18. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Kttv. 8. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyévben
munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek aránya - ide nem értve a fizikai alkalmazottakat -
együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám húsz százalékát.”
178.	§
81
 A NAV. tv.
  1.	66. § (1) bekezdésében az „az Art., a Vtv.” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási
  rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvény (a
  továbbiakban: Art.), az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.)”
  szöveg,
  2.	67. § (1) és (2) bekezdésében, 76. § (2) bekezdés g) pontjában és 78. § (1) bekezdésében az „az
  Art., a Vtv.” szövegrész helyébe az „az Air., az Art., a Vtv.” szöveg,
  3.	78. § (2) bekezdésében az „az Art. 101-103. §-a” szövegrész helyébe az „az Air. 110-112. §-a”
  szöveg
 lép.
179.	§
 Hatályát veszti a NAV tv.
  1.	13. § (2) bekezdés e) pontja,
  2.	36/M. § (2) bekezdése,
  3.	81. § (2) bekezdés e) pontja,
  4.	8-10. melléklete.
 70.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
 módosítása
 180.	§
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 137/C. §
 (1)	bekezdés c) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20.
 pontja” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 7. § 34. pontja”
 szöveg lép.
 71.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása
                                            181. §
 Hatályát veszti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 3. § (6)
 bekezdésében a „2003. évi XCII.” szövegrész.
72.	A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
182.	§
 A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 8. § (4)
 bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Az adó alanya a fizetendő adóját
  a)	csökkentheti az adómegállapítási időszakban egészségmegőrző programokkal kapcsolatban
  felmerült költségeivel, ráfordításaival,
82
 b)	felajánlhatja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának
 finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával,
 azzal, hogy az adócsökkentés és az adófelajánlás együttes összege legfeljebb az egyébként
 fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.
 (5)	A rendelkező nyilatkozat az adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem
 pótolható, késedelmesen benyújtott bevallás esetén a rendelkező nyilatkozat érvénytelen.
 (6)	Az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: hatóság) a rendelkező nyilatkozatban megjelölt
 összeget a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult
 egészségügyi államigazgatási szervnek átutalja, feltéve, hogy az adóalany
 a)	hatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor
 nem haladja meg a százezer forintot és
 b)	a rendelkező nyilatkozatot magában foglaló adóbevallásában fizetendő adóként megjelölt
 összeget határidőben megfizette.
 (7)	Nem érinti a (6) bekezdés szerint átutalt összeget, ha a hatóság határozata vagy az adóalany
 önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó (4) bekezdés szerinti 10%-ának megfelelő összeg
 módosul.
 (8)	A hatóság a (6) bekezdés szerint végrehajtott átutalást követő hónap 15. napjáig elektronikus
 adatközlés útján tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet a felajánlás összegéről,
 valamint, ha a felajánlást tevő adóalany ahhoz hozzájárul, az adóalany nevéről és székhelyéről.”
183.	§
 A Neta tv.
 1.	1. § 22. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
 szabályairól szóló - 2016. december 31-én hatályos - 2003. évi CXXVII. törvény” szövegrész
 helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvény” szöveg,
 2.	2. § i) pontjában az „a Jöt. 68. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Jöt. 133. § (1)
 bekezdés e)-i) pontja” szöveg,
 3.	10. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: hatóság)” szövegrész
 helyébe a „hatóság” szöveg
 lép.
184.	§
 Hatályát veszti a Neta tv. 10. § (6) bekezdése.
 73.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
                              évi CXXVIII. törvény módosítása
185.	§
83
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az
 elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.”
  74.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
  CLV. törvény módosítása
  186.	§
 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
 törvény
  1.	8. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás
  rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
  2.	9. § (8) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló
  törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art.” szöveg,
  3.	11. § (1) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.” szöveg
 lép.
 75.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
 CLVI. törvény módosítása
 187.	§
 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
 törvény (a továbbiakban: Eat.)
  1.	464. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrészek helyébe az „az
  adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint” szöveg;
  2.	464. § (2) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art.
  rendelkezései szerint” szöveg;
  3.	464. § (3) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art.
  rendelkezései szerint” szöveg;
  4.	464. § (4) bekezdésében az „az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe
  az „az Art. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő” szöveg;
  5.	464. § (6) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art.
  rendelkezései szerint” szöveg;
  6.	464. § (7) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal” szövegrész
  helyébe az „az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal” szöveg;
  7.	465. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az
  Art.” szöveg
 lép.
188.	§
84
 Hatályát veszti az Eat.
 1.	464. § (8) bekezdésében a „- figyelemmel az Art. 176. § (11)-(12) bekezdéseire is -”
 szövegrész,
 2.	475. § (4) bekezdése.
 76.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
 támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
 189.	§
 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
 támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
 1.	53/D. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az
 adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,
 2.	57. § (2) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által
 foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg
 lép.
 77.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
 szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
 190.	§
 A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
 2011. évi CLXXXI. törvény 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi
 XCII. törvény 22. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ...
 törvény 16. § (2) bekezdése” szöveg lép.
191.	§
 Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
 szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 40. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről
 szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész.
78.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
192.	§
 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
 1.	62. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az
 adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
 2.	86. § (8) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. §
 (5a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art. 1. melléklet 7. pontjában” szöveg
 lép.
 79. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
85
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
193.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011.	évi CXCI. törvény
1.	14. § (3) bekezdés b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdésében”
szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Art.) 50.
§-ában” szöveg,
2.	21. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2)
bekezdése” szövegrész helyébe az „az Art. 50. §-a” szöveg,
3.	23. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész
helyébe az „az Art.” szöveg,
4.	24. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art.” szöveg
lép.
194.	§
Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 25. § (2) bekezdése.
80.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
195.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül
ki:
„(2d) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű
előirányzat által a maradvány megállapítása, elszámolása során befizetett összeggel az
államháztartásért felelős miniszter megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási
előirányzatot.”
196.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és
rendbírság kivételével - a jogerősen, illetve véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság,
valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen vagy véglegesen kiszabott és meg nem fizetett
késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 134. §-ában foglaltak szerint, vagy ha az nem az Ákr.
hatálya alá tartozó eljárásban került megállapításra, akkor adók módjára kell behajtani.”
86
197. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott követeléssel kapcsolatos végrehajtás elrendelése esetén az
Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban a végrehajtási megkeresés napját követően a késedelmi
kamatot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései
alapján - az ott meghatározott kivétellel - a végrehajtást foganatosító szerv számítja fel és arról a
megkereső szervet értesíti.”
198.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti
hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági
ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A
felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is
figyelembe veszi.”
199.	§
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (2) bekezdés b) pontja.
81.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
200.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 88. §-ában az „az adózás rendjéről
szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az
adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg lép.
         82.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
                                            201. §
Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 41. § (3) bekezdése.
83.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
202.	§
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
87
„(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére,
egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a
munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-
beosztást - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megfelelően módosítani.”
(2)	Az Mt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. § (3)
bekezdése szerint nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani,
ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó
orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell
menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.”
(3)	Az Mt. 120. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavállalónak, ha)
„a) megváltozott munkaképességű,”
(évenként öt munkanap pótszabadság jár.)
(4)	Az Mt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni.”
(5)	Az Mt. 138. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy
kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő
ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti
munkabér mértékét elérje.”
(6)	Az Mt. 153. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és
garantált bérminimumot állapíthat meg.
(3)	A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának
megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges
követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes
nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.
(4)	A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell
vizsgálni.”
(7)	Az Mt. 294. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3)-(4)
bekezdése szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának
88
munkavállaló képviselője.”
(8)	Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett
hatályos minősítés alapján
      la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60
      százalékos vagy kisebb mértékű,
     lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló
     szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya
     alatt,
     lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló
     szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
     ld) rokkantsági ellátásban részesül.”
      84.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
203.	§
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 34. §-ában az „az adózás
rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az
adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
85. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
204.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel
helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának
költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt.”
86.	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
205.	§
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
2012.	évi CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el azzal, hogy
fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás adóhatóság
által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”
89
87. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény módosítása
206.	§
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
  1.	1. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény” szövegrész
  helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
  2.	5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában a „jogerőre emelkedésének hónapja” szövegrész helyébe a
  „véglegessé válása hónapjának” szöveg,
  3.	8. § (7) bekezdésében az „Art. 172. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „Art.
  szerinti” szöveg,
  4.	16. § (2) bekezdés c) pontjában az „állami adóhatóság jogerősen” szövegrész helyébe az
  „állami adó- és vámhatóság véglegesen” szöveg,
  5.	19. § (5) bekezdés e) pontjában az „adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének” szövegrész
  helyébe az „állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának” szöveg, az „adó- vagy
  vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
  6.	19. § (5) bekezdés f) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé
  válásának” szöveg,
  7.	19. § (5) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé
  válásának” szöveg
 lép.
88.	A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása
207.	§
Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény 12. § (5) bekezdése.
89.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
208.	§
 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 „(1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási
 művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése,
 valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási
 járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”
209.	§
Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
   1. 69. § (4a) bekezdése,
90
2. 86. § (7) bekezdése.
90. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
210.	§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el.”
   91.	A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény
   módosítása
   211.	§
Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII.
törvény 20. § (7) bekezdése.
92. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi XXXIV. törvény módosítása
212.	§
(1)	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSZSZ tv.) 1. §-a a következő (1d)-(1f) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az államháztartásért felelős miniszter felkérésére
igazságügyi szakértőként működik közre az európai uniós és hazai költségvetési forrásból
finanszírozott projektek költségnövekménye támogathatóságának vizsgálatára irányuló külön
jogszabályban meghatározott eljárásban.
(1e) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az államháztartásért felelős miniszter kérését akkor
fogadhatja el, ha az az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátását nem akadályozza és
azzal nem összeférhetetlen.
(1f) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül
közölni, ha a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha
tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy az (1)
bekezdésben meghatározott feladatainak kell eleget tennie.”
(2)	A TSZSZ tv. 1. § (6) bekezdésében az „(1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1a) és (1d)
91
bekezdésben” szöveg lép.
93. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
213.	§
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 1. alcíme a következő 3/A.
§-sal egészül ki:
„3/A. §
Az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamából, az e törvényben szabályozott
közigazgatási együttműködés keretében beérkezett megkeresés teljesítése, valamint a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II-VII. fejezetében
meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából
jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a
tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.”
214.	§
Az Aktv. 43/N. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést
nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi
feltételek fennállása esetén:
b)	az alábbi feltételek valamelyike fennáll:)
    „bb) az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik,
    olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az
    adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális
    vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül
    nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben
    Magyarország részes fél,”
215.	§
Az Aktv. a következő V/E. Fejezettel egészül ki:
„V/E. Fejezet
A feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására irányuló határozatokra
vonatkozó egyes információk előzetes megkeresés nélküli cseréje
43/T. §
(1)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében a 2017. december
92
31-e után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint
szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó jogerős határozatok (7) bekezdésben meghatározott
adatait a határozatok jogerőre emelkedésének napját követő három hónapon belül közli az érintett
állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott spontán információcsere szempontjából érintett állam - a
feltételes adómegállapítás, valamint szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat
tartalmától függően - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) káros adózási
gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet III. pontjában
meghatározott állam.
 (3)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége
 teljesítésének feltétele, hogy az adatszolgáltatásban részesülő érintett állam olyan spontán
 információcserét lehetővé tevő nemzetközi adóegyezmény részes fele legyen, amiben
 Magyarország részes fél.
(4)	Az (1) bekezdés azon jogerős határozatok esetében alkalmazandó, amelyek megfelelnek az
OECD káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet II.
pontjában foglaltaknak.
 (5)	Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős feltételes adómegállapítási
 határozatokra, amelyek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak:
 a)	a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön
 rendelkezik adóügyi illetőséggel,
 b)	a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más
 állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy
 ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,
c)	a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez
kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és
 d)	a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.
(6)	Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős szokásos piaci
ármegállapítási határozatokra, amelyek esetében az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti feltételek
együttesen fennállnak.
 (7)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:
1.	az adózó (kérelmező) neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű
azonosító (ha ilyennel rendelkezik);
 2.	a határozat kiadásának időpontja;
 3.	a határozattal érintett adóév(ek);
 4.	a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat
 típusa;
 5.	a határozattal érintett ügylet és az azzal elérni kívánt gazdasági cél rövid leírása;
 6.	az adatközlés indoka;
93
7.	a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat
által érintett államban illetőséggel bíró személy neve, címe, adóazonosító száma, ennek
hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik).
(8)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a spontán információcsere keretében beérkezett
információkkal összefüggésben - különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan - a más
állam hatáskörrel rendelkező hatóságától további információkat kérhet.
(9)	Az e §-ban foglalt spontán információcsere keretében a magyar megkeresett hatóság által közölt,
továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(10)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés szerinti információcserét az OECD
által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával teljesíti.”
216.	§
Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/G. és 45/H §-sal egészül ki:
„45/G. §
Az állami adó- és vámhatóság az e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló
2017.	évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 3/A. §-a szerinti adatigénylési és
hozzáférési jogosultságát először a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását
létrehozó jogszabály hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja.
45/H. §
(1)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében, 2018. június 30-ig
közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2010. január 1-je és 2017. december
31-je között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos
piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 43/T. § (7) bekezdésében meghatározott
adatait.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a 2010. január 1-je és 2013.
december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az
esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.”
217. §
Az Aktv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 3/A. §, valamint a 45/G. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a
77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi
irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés
tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek
94
való megfelelést szolgálja.”
218. §
 Az Aktv.
  1.	2. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
  Art.)” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi . törvény (a
  továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Art.)”
  szöveg,
  2.	4. § (3) bekezdés 4. pontjában az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air., valamint az Art.”
  szöveg,
  3.	6. §-ában az „az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „az Art. 6. § (2)
  bekezdés a) pontja” szöveg,
  4.	15. § (10) bekezdésében az „és az Art.” szövegrész helyébe az „ , az Air., az Art.” szöveg,
  5.	23. § a) pontjában az „az Art. 4. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Art. 6. § (2)
  bekezdése” szöveg,
  6.	23. § b) pontjában az „az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel” szövegrész helyébe az
  „az Air., valamint az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel” szöveg,
  7.	27. § (3) bekezdésében az „az Art. végrehajtási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „az
  adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.)”
  szöveg,
  8.	27. § (4) bekezdésében az „az Art. végrehajtási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „az
  Avt.” szöveg,
  9.	32. § (1) bekezdésében az „az Art. 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában” szövegrész
  helyébe az „az Air. 82. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában” szöveg,
  10.	35. § (1) bekezdésében az „az Art. 179. §” szövegrész helyébe „az Air. 134. §” szöveg,
  11.	45. § (1) és (2) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló
  2003. évi XCII. törvény” szöveg
  lép.
       94.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
                azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
219.	§
 Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
 azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20/E. §-a.
220.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
 2013.	évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
95
eljárásokról szóló 2017. évi . törvény alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során
  a)	az Rtv. 29. §, 32. §, 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja,
  b)	az Rtv. 91/C. §-ban meghatározottakon kívül - az ott meghatározott rendelkezések
  alapulvételével - az ismeretlen helyen lévő járművek - beleértve az ismeretlen helyen lévő
  személyek által használt járműveket is - felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá
  bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és
  azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését
  rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti.”
95.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
221.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 29. § (5) bekezdés c)
pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja” szövegrész
helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi . törvény 7. § 34. pontja” szöveg lép.
  96.	Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a
  hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
  lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi
  CXVIII. törvény módosítása
  222. §
Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a
hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII.
törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §
32.	pontja” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény 260. §-a” szöveg
lép.
  97.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
                                           223. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 63. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban
együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a
mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű
mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési
kedvezmény nem nyújtható.”
98. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
96
224. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 55. §-a a következő (5) és (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kötelezett részére - kérelmére - fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás
foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívül álló
ok lehetetlenné tette a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(6)	A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel
szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem
számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket
megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja. Erről
és a visszamenőlegesen felszámított késedelmi pótlék összegéről az MNB a végrehajtást
foganatosító szervet értesíti.”
99. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
225.	§
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. § (4) bekezdésében az „az adózás
rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.
100. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
módosítása
226.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő
megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó
határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja,
aminek mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értékének
ezerszerese, azzal, hogy a bírság összege nem lehet kevesebb tízezer forintnál.”
  101.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
  módosítása
  227.	§
Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
97
törvény 161. § (3) bekezdés b) pontja.
     102.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
               törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
228.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 1. melléklet 6. pontjában az „az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény”
szöveg lép.
229.	§
Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (2) bekezdés e) pontja.
103. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
230.	§
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását
naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat
közigazgatási perben támadható meg, mely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és az
eljáró bíróság tárgyaláson kívül határoz.”
231.	§
Az Rtv. 7/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság (1) és (2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a
közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.”
232.	§
Az Rtv. 7/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint
vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely
a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.”
233.	§
Hatályát veszti az Rtv. 7. § (10) bekezdése.
98
104. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
módosítása
234.	§
 A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
 1.	16. § (12) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész
 helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény
 rendelkezéseit” szöveg,
 2.	42. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján”
 szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján”
 szöveg
 lép.
    105.	Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
        érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása
235.	§
 Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
 történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 65. § (3) bekezdése nem lép hatályba.
106.	A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a
szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
236.	§
 Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a
 szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 22. § (5) bekezdése.
 107.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
237.	§
 A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
 1.	5. § 6. pontjában a „178. § 4. pontjában” szövegrész helyébe a „7. § 5. pontjában” szöveg,
 2.	5. § 9. pontjában a „2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe a „2017. évi ... törvény”
 szöveg,
 3.	45. § (10) bekezdésében az „az Art. 14. § és 38. §-a” szövegrész helyébe az „az Art. 9. és 114.
 §-a” szöveg,
 4.	1. melléklet 2. pont b) alpontjában az „az Art. 85/A. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az
 adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg
 lép.
108. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
99
238. §
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az
 a)	e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e
 kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint
 jogkövetkezményekre,
 b)	- az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő -
 e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter
 rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség
 ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint
 jogkövetkezményekre
az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott
eltéréssel az Art.-ot, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az
adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni.”
239.	§
 A Jöt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a
tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak
 a)	az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának
b)	a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól
mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának
 járművei részére történő kiszolgálásához.”
240.	§
 A Jöt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell felhelyezni, hogy az
 sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és - cigaretta, szivar és szivarka kivételével - a csomagolás
 kinyitásakor eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat - a végrehajtási rendeletben
 meghatározott eltéréssel - teljes terjedelmében látható legyen.”
241.	§
 A Jöt. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóraktár engedélyese az adóelőleget a tárgyhó 25. napjáig fizeti meg, ha az előző év
azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg
mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod
100
része.”
242.	§
A Jöt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Air. és az Art. adóügyre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
243.	§
A Jöt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. §
(1) Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait - az Art. 239. §
(1)	bekezdésbeli szabályok kivételével - jövedéki eljárásokban nem lehet alkalmazni.
(2)	Az Art. 239. § (1) bekezdésének alkalmazásában mulasztási bírság alatt jövedéki bírságot kell
érteni, adózó alatt jogsértő személyt is érteni kell, továbbá a mérlegelésnél a jogsértéssel okozott
vagyoni hátrány nagyságát és a jogsértéssel elért előny mértékét is értékelni kell.”
244.	§
A Jöt. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ban az e törvény
szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.”
245.	§
A Jöt. 112. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A 9. §-ban foglaltakon túl mentesül az adófizetési kötelezettség alól]
„d) a Magyar Honvédség az általa üzemeltetett adóraktárból - a Magyar Honvédség kivételével -
az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének és polgári állományának, valamint
a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól
mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére kiszolgált
üzemanyagra.”
246.	§
A Jöt. 133. § (1) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Mentesül az adófizetési kötelezettség alól]
„k) az adóraktár engedélyese a teljes denaturálással előállított termékre,
l) a teljes denaturálással másik tagállamban előállított terméket belföldre szállító személy.”
247.	§
101
A Jöt. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár engedélyes által a (4) bekezdés szerint beszedett
adót elkülönített számlán tartja nyilván. Az adóraktár engedélyes a (3) bekezdés szerinti adófizetési
kötelezettségét ezen elkülönített számla javára teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság az
elkülönített számlára teljesített befizetéseket az Art. adószámlára vonatkozó rendelkezései szerint
tartja nyilván.”
248.	§
A Jöt. 144. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az etil-alkoholt tartalmazó termék 133. § (1) bekezdés k) pontja szerinti magyarországi
denaturálása a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. részében meghatározott
denaturálási eljárással történt, a termék a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. része
szerint az adott denaturálási eljárást alkalmazó tagállamban lévő címzettnek szállítható.”
249.	§
A Jöt.
   1.	96. § (1) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air. és az Art.” szöveg,
   2.	96. § (2) és (4) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air.” szöveg
lép.
250.	§
Hatályát veszti a Jöt. 133. § (1) bekezdés m) pontja.
109.	A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes
hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény
módosítása
251.	§
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok
közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény 1. melléklete a 7.
melléklet szerint módosul.
   110.	A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi
XCIII. törvény módosítása
252.	§
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII.
törvény 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az SZTNH határozatában állapítja meg,
102
 és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.”
253.	§
 Hatályát veszti a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016.
 évi XCIII. törvény 118. § (5) bekezdése.
111.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
254.	§
 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 131. § (2) bekezdése a
 következő szöveggel lép hatályba:
 „(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni. Ha a végrehajtást az állami
 adóhatóság foganatosítja, eljárására e törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell
 alkalmazni.”
 112.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
 szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
 törvény módosítása
255.	§
 Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
 perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
 2017.	évi L. törvény
 1.	7. § (1) bekezdése,
 2.	7. § (3) bekezdése,
 3.	8. § b) és c) pontja,
 4.	9. § c) pontja,
 5.	18. §-a
 6.	47. § 4. pontja,
 7.	73. § (2) bekezdése,
 8.	80. § (6) bekezdése,
 9.	84. § h) pontja,
 10.	92. § b) pontja,
 11.	107. § (15) és (17) bekezdése,
 12.	108. § 18. pontja,
 13.	123. § 1. pontja,
 14.	136. § 9. pontja,
 15.	143. § e) pontja,
 16.	159. § c) pontja,
 17.	291. § f) pontja,
 18.	309. § c) pontja,
103
 19.	370. § c) pontja,
 20.	388. § (2) bekezdése,
 21.	389. § b) pontja,
 22.	433. § a), d) és e) pontja,
 23.	473. §-a.
 113.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi
 LXXVII. törvény módosítása
 256.	§
 Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017.
 évi LXXVII. törvény
 1.	51. §-ában a „137. §-a,” szövegrész,
 2.	53. § 3. pontjában az „és 137. § (1)-(3) bekezdésében” szövegrész,
 3.	55. §-a,
 4.	75. §-a
 5.	98-99. §-ai.
 114.	Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális
             Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
257.	§
 Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás
 kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
115. Záró rendelkezések
258.	§
 (1)	E törvény - az (1)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
 (2)	Az 1-71. §, a 72. § 1., 3., 5., 6., 7. pontjai, a 73-86. §, a 87. § 1. és 3-18. pont, 88-102. §, a 104.
 §, a 107. §, a 108. § (1) és (2) bekezdése, a 109-111. §, a 113-125. §, a 128. §, a 131. §, a 133-148.
 §, a 150. § (1) bekezdése, a 151. §, a 153-194. §, a 196-211. §, a 213. §, a 216-234. §, a 236-253. §,
 a 257. §, a 259. §, a 260. § (1) bekezdése, a 261. §, az 1. melléklet-5. melléklet és a 7. melléklet-8.
 melléklet 2018. január 1. napján lép hatályba.
 (3)	A 108. § (3) bekezdése, a 149. §, a 150. § (2) bekezdése és a 6. melléklet 2018. július 1-jén lép
 hatályba.
 (4)	A 152. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
 (5)	E törvény 2019. január 2-án hatályát veszti.
104
259. §
A 202. § (1) és (2) bekezdése a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992.
október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.
260. §
(1)	E törvény 213. §-a az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a
pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében
történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 246. §-a, 248. §-a és 250. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója
szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv 27. cikk (1)
bekezdésének a) pontjának való megfelelést szolgálja.
261. §
E törvény
a)	173. §-a és 221. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b)	180. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c)	211. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
d)	223. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
105
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól
1.	A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá
eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint
belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és
sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a
továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
2.	A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az
adót megállapítja, levonja és
a kifizetést követő hó 12-éig
fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt
terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót
könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi
illetőségű magánszemély, a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és
nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint megállapította.
3.	Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel
nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a
kifizető az illetőségét az e melléklet 6. pont szerint megállapította.
4.	Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi
egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az
illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adó-
visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság a külföldi
illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.
5.	Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az állami adó- és
vámhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az
osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A
letétkezelő, a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további
meghatalmazást, megbízást adhat.
6.	A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság
igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű
szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az
illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott
illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az
adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első
kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés
106
időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is
elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás
benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót
a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A
bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül
önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi.
Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a
külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására
alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott
személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. Ha a kifizető az adó- és egyéb
közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013.
évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség alanyának minősülő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, akkor a külföldi
magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv. 1. melléklet II-IV. és VII. pontjában
meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi figyelembe. Ha
a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a
magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más joghatósággal rendelkező területen
van illetősége, a külföldi illetőség igazolására az illetőségigazolás szolgál.
7.	A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban
nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó
kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget
befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett
nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés
tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon
jogcímen kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét
helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de
a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói
nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy
visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy
kell eljárni akkor is, ha a külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően korábbi
nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető
bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi.
8.	Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi
meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári
évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban
nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési
helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, vagy kifizetett, forintban meghatározott
osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási
kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját
követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30
107
napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a
részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig
nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az
osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat
alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről),
székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék
összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.
9.	Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a
kifizetést és az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
10.	Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély
részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel
fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel,
feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, haszonhúzói
nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói
nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.
11.	Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély
belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a külföldi illetőségű magánszemély e
törvény rendelkezései szerint teljesíti adóbevallási, adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségét. A
külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.
12.	A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért
korlátlanul felel.
13.	A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére
nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év
május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási
kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem
kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű
magánszemély adóját az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg, ha a magánszemély
az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során
adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe
elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez
csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok
csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól
számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.
14.	Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem
terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig
megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
108
15.	Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és
bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és
vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő
adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.”
109
2. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje
Az átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizető magánszemélyek
adózására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
1.	Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági kistermelői és a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató
magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött - a határidő letelte előtt
benyújtott - nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági
kistermelő az átalány választását akkor is az előző évre vonatkozó éves bevallás időpontjáig
jelentheti be, ha adóbevallásra nem kötelezett.
2.	A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni
vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló
határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő
évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.
3.	A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza,
kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes
feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert
adatot.
4.	A magánszemély az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre
vonatkozó rend szerint vezeti.
5.	Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak
nyilvántartásába felveszi.
6.	Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első
értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek
keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell
jelölni.
7.	Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az
átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a
magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől,
vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az
általános szabályok szerint elkészíteni.
8.	Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg.
9.	Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.”
110
3. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .4/A számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
I. Összesítő nyilatkozat
1.	Az adóalany nyilatkozik:
a)	az állami adó- és vámhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint a 89. § (4)
bekezdése szerinti termékértékesítés teljesítése esetén az adóalanynak azon, a Közösség más
tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre
kötelezett,
b)	a terméket beszerző és a terméket értékesítő, valamint a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást
igénybe vevő adószámáról,
c)	a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező terméket beszerző részére teljesített, a 89.
§ (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor
a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre
kötelezett helyett, tesz bevallást az importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített
termékértékesítésről),
d)	a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező terméket beszerző részére teljesített azon
termékértékesítésről, melyet részére az 52. §-nak megfelelő Közösségen belüli beszerzésként
értékesítettek, valamint a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező értékesítőtől
megvalósított azon termékbeszerzéséről, melyet részére az 52. §-nak megfelelően teljesítettek,
e)	a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező
adóalanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, a 37. § hatálya alá eső azon
szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az
igénybevevő az adófizetésre kötelezett,
f)	a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított 19. §, 21. § és
22.	§ (1) bekezdés szerinti Közösségen belüli termékbeszerzéséről, illetve a 37. § hatálya alá eső
azon szolgáltatás igénybevételéről, amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre
kötelezett,
g)	a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek adó nélkül számított összesített ellenértékéről
beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve a 89. §
(4)	bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről,
h)	a 77. § szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről (összesítő nyilatkozat).
2.	Az összesítő nyilatkozatot a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő
hónap 20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet
követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.
3.	A rá irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú
összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha
a)	a 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése
szerinti termékbeszerzésnek megfelelő termékértékesítés vagy
b)	a 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés
111
tárgynegyedévre vonatkozó, adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000
eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó
összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó
napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.
4.	Ha a 3. pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adóalany nem haladja meg az
ott meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra
nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra
negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.
5.	A közösségi adószámmal rendelkező, adóalanynak nem minősülő jogi személy, a 255. § szerint
bevallástételi kötelezettség alól mentesülő adóalany az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet
teljesítését követő hó 20. napjáig az 1. és 6. pontban foglaltak szerint nyújtja be.
6.	Az 1. pontban meghatározott ügyletekről (összegekről) arra az időszakra vonatkozóan kell
összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. pont h)
pontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell
szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő a 77. § szerinti
utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. pont e) pontjában
meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az
időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást
igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.
7.	Ha az adóalany évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és az
1.	pontban meghatározott ügylet teljesítési időpontja az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett
időszakra esik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejűleg nyújtja be.
8.	Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adóalany az 1. pontban
meghatározott termékértékesítést, Közösségen belüli termékbeszerzést, szolgáltatásnyújtást nem
teljesített, és a részére ilyen szolgáltatást nem nyújtottak.
9.	Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
10.	Az összesítő nyilatkozatot az adóalany az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon,
elektronikus úton terjeszti elő az állami adó- és vámhatósághoz.
II.	Adatszolgáltatás személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről
Az adóalany az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik azon
személygépkocsik alvázszámáról, amelyek vonatkozásában termékimport vagy Közösségen belüli
termékbeszerzés jogcímén az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége
keletkezett.
III.	Adatszolgáltatás új közlekedési eszköz értékesítéséről
112
1.	Az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adó- és
vámhatósághoz a 89. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésről, annak teljesítési időpontját
magában foglaló adómegállapítási időszakot követő hónap 20. napjáig.
2.	Az 1. pont szerinti adatszolgáltatás az alábbiakat tartalmazza:
a)	a Közösség másik tagállamában letelepedett, letelepedés hiányában ott állandó lakóhellyel,
szokásos tartózkodási hellyel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő neve, címe,
b)	az új közlekedési eszköz azonosító adatai és adó nélkül számított ellenértéke,
c)	a számla kiállításának időpontja, illetve az első forgalomba helyezés időpontja, ha az megelőzi a
számlakiállítás időpontját.”
113
4. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .6/C. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Nyilatkozat a fordított adózás alá tartozó ügyletekről
1.	Az adóalany bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a 142. § (1)
bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a termék beszerzőjének
adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint - a 6/A. és 6/B. számú
mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék ezer forintra
kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
2.	Az adóalany bevallásában azon, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó
termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként
az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a
termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint - a 6/A. és
6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék ezer
forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott
mennyiségéről.
3.	Az 1. és 2. pont alkalmazásában nem kell nyilatkozni a kilogrammban meghatározott
mennyiségről, ha a termék külön jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és erről a tényről a
terméket értékesítő nyilatkozik.”
114
5. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,10. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Összesítő jelentés
1.	Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben
az áthárított adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási
időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését
tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a)	a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó
személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának
első nyolc számjegyéről,
b)	a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla
sorszámáról, valamint
c)	a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla
kibocsátásának keltéről.
2.	Az adóalany termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy
másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege az 1 000 000 forintot eléri
vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet
teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania,
számlánként nyilatkozni köteles:
a)	a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság
esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b)	a kibocsátott számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról,
valamint
c)	a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla
kibocsátásának keltéről.
3.	Amennyiben az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon
termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával
egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 1 000 000 forintot
elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról
benyújtott bevallásában nyilatkozik:
a)	a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó
személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának
első nyolc számjegyéről, és
b)	ezen számlákban feltüntetett, áthárított adó összegéről.
4.	Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó adóalany abban
a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát
érintően az 1. és 2. pont szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást
megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy
115
meghaladja az 1 000 000 forintot. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az
1.	és 2. pontjában meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki
hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
5.	Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó
adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított
adó összege elérte vagy meghaladta az 1 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az
érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az 1. és 2. pont szerinti
adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.
6.	Az 1-5. pontok szerinti nyilatkozat (összesítő jelentés) a jogkövetkezmények szempontjából
bevallásnak minősül.
7.	A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében az 1.
és 2. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő
bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási
jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.
8.	A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás
igénybevétele esetén az 1. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az
adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első
alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
9.	Az adóalany választása szerint a kötelezettségének az 1. és 2., valamint a 4. és 5. pontban
meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.”
116
6. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. ,10. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Összesítő jelentés
1.	Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben
az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási
időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését
tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a)	a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó
személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának
első nyolc számjegyéről,
b)	a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla
sorszámáról, valamint
c)	a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla
kibocsátásának keltéről.
2.	Amennyiben az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon
termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával
egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 100 000 forintot elérő
vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról
benyújtott bevallásában nyilatkozik:
a)	a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó
személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának
első nyolc számjegyéről, és
b)	ezen számlákban feltüntetett, áthárított adó összegéről.
3.	Számla módosítása esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a
bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát
érintően az 1. és 2. pont szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást
megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy
meghaladja a 100 000 forintot. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az 1.
és 2. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról
az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
4.	Számla érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany,
amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított adó összege
elérte vagy meghaladta a 100 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását
figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az 1. és 2. pont szerinti adatokról, valamint a számlát
érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.
5.	Az adóalany termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon nyomdai úton előállított
nyomtatvány használatával kibocsátott számlákról, amelyekben egy másik, belföldön
117
nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege
a)	a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, de az 500 000 forintot nem éri el a számla kibocsátását
követő öt naptári napon belül,
b)	az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja a számla kibocsátását követő naptári napon belül
számlánként köteles a számla 167. § szerinti tartalmáról adatot szolgáltatni.
6.	Az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon számlánként
adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval
rendelkező programmal kiállított számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról,
amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000
forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy
érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást
teljesít.
7.	Számla nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával történő módosítása esetén a
számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátó adóalany köteles ezen okirat 168. § szerinti
tartalmáról adatot szolgáltatni annak kibocsátását követő
a)	öt naptári napon belül, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt
követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 100 000
forintot, de nem éri el az 500 000 forintot,
b)	naptári napon belül, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt
követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 500 000
forintot.
8.	Számla nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával történő érvénytelenítése esetén a
számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátó adóalany köteles ezen okirat 168. § szerinti
tartalmáról adatot szolgáltatni annak kibocsátását követő
a)	öt naptári napon belül, ha az érvénytelenített számlában áthárított adó elérte vagy meghaladta a
100 000 forintot, de nem érte el az 500 000 forintot,
b)	naptári napon belül, ha az érvénytelenített számlában áthárított adó elérte vagy meghaladta az
500 000 forintot.
9.	Az 5. és 7-8. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra
biztosított elektronikus felületén kell teljesíteni.
10.	Az 1-4. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
11.	A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében az
1-4. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő
bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási
jogot érvényesít.
12.	A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás
igénybevétele esetén az 1-4. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az
118
adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első
alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
13.	Az adóalany választása szerint a kötelezettségének az 1-8. pontban meghatározott értékhatár
figyelembevétele nélkül is eleget tehet.”
119
7. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok
közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Kihirdető törvény) 1. melléklete a következő 7a. és 7b. pontokkal egészül ki:
„7a. Azerbajdzsán
7b. Bahrein”
2.	A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 21a. ponttal egészül ki:
„21a. Egyesült Arab Emírségek”
3.	A Kihirdető törvény 1. melléklet 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. Franciaország és annak következő tengerentúli területei:
-	Francia Guyana,
-	Guadeloupe,
-	Martinique,
-	Mayotte,
-	Réunion és
-	Saint-Barthélemy”
4.	A Kihirdető törvény 1. melléklet 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. Hollandia és annak következő területe:
-	Bonaire, Sint Eustatius és Saba”
5.	A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 45a. ponttal egészül ki:
„45a. Libanon”
6.	A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 55a. ponttal egészül ki:
„55a. Nigéria”
7.	A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 58b. ponttal egészül ki:
„58b. Pakisztán”
8.	A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 69a. és 69b. pontokkal egészül ki:
„69a. Szaúd-Arábia
69b. Szingapúr”
9.	A Kihirdető törvény 1. melléklete a következő 71a. ponttal egészül ki:
„71a. Törökország”
120
8. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
1.	Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás
kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1.
melléklete a következő 5a. ponttal egészül ki:
„5a. Ciprus”
2.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 11a. ponttal egészül ki:
„11a. Haiti”
3.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 17a
„17a. Kajmán-szigetek”
4.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 18a
„18a. Kolumbia”
5.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 28a. ponttal egészül ki:
„28a. Pakisztán”
6.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 30a. és 30b. pontokkal egészül ki:
„30a. Szingapúr
30b. Turks és Caicos-szigetek”
. ponttal egészül ki:
. ponttal egészül ki:
121
Általános indokolás
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2018. január 1-jei hatálybalépésével hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), mely az
adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályok tekintetében háttérjogszabályként
alkalmazandó. A Ket-et felváltó Ákr. hatálya viszont nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra.
Ezért szükségessé vált az adóigazgatási eljárás szabályait tartalmazó, adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény teljes körű újraszabályozása, melynek eredményeként készült el az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tervezete, valamint az új adózás rendjéről szóló
törvény tervezete.
Az Ákr. szerint 2018. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általános közigazgatási
végrehajtó szolgálatként jár el, melyhez kapcsolódóan önálló közigazgatási végrehajtási törvény
készül, mely a hatályos adózás rendjéről szóló törvényből kikerülő végrehajtási szabályokat is
tartalmazza majd.
Az adózás rendjének újrakodifikálásával összefüggésben felül kellett vizsgálni valamennyi
kapcsolódó jogszabályt a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében. Jelen
törvényjavaslat az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokat, az Ákr. hatálybalépése miatt
szükségessé váló egyéb módosításokat, valamint a belső és külső jogharmonizáció miatt
szükséges módosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
1. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai irányadók, így törölni szükséges az adók módjára
történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
2. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
3.	§
A közigazgatási eljárási illeték alól mentes eljárások köre 2018. január 1-jétől kibővül a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárással, így ezen eljárás kezdeményezésével
összefüggésben nem kell eljárási illetéket fizetni.
4.	§
122
Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem jeleníti meg az eljárási illeték megfizetéséhez és
az ingatlan, valamint a gépjármű és pótkocsi megszerzésének bejelentéséhez kapcsolódó
ellenőrzéshez és a leletezéshez kapcsolódó részletes szabályokat. Ezért a javaslat ezeket az
illetékspecifikus rendelkezéseket - újrakodifikált formában - 2018. január 1-jétől az Itv-ben
helyezi el. Az újrakodifikált szöveg tartalmi szempontból a hatályos szabályokkal azonosan, ám
felesleges normatartalom nélkül írja elő, hogy a bíróságnak vagy hatóságnak leletet kell
készítenie, ha feltárja, hogy az ügyfél/fél nem vagy nem maradéktalanul tett eleget eljárási
illetékfizetési kötelezettségének. Szintén lelet-készítési kötelezettség terheli a közlekedési
igazgatási és ingatlanügyi hatóságot, ha tudomására jut, hogy a vagyonszerzést nem jelentették
be. Nem kell leletet készítenie az állami adóhatóságnak, valamint a hatóságnak, amennyiben az
eljárást - az illetékfizetés elmaradására tekintettel - megszüntette vagy a beadványt
visszautasította.
5.	§
Az illeték megállapításához való jog elévülését illetően az Itv. Art. szabályaira utalt. Az Art. az
illeték megállapításához való elévülésére nézve specifikus rendelkezést tartalmazott, ezt a
szabályt ugyanakkor az új adózás rendjéről szóló törvény már nem rögzíti, ezért a javaslat 2018.
január 1-jétől - változatlan normatartalommal - az Itv-ben jeleníti meg az elévülésre vonatkozó
rendelkezést.
6.	§
2018.	január 1-jétől az Art. már nem tartalmazza az ingatlanszerzés bejelentésére vonatkozó
szabályokat. Ezért a javaslat kiegészíti az Itv. szabályait az ingatlan-nyilvántartási eljárást
igénylő jogügyletek bejelentésének részletszabályaival. Az új szabályozás normatartalma
változatlan, ám szövegezése egyszerűbb, nem kazuisztikus. Az ingatlanszerzést továbbra is az
ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon
belül, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg, az
ingatlanszerzést tartalmazó szerződés, valamint az állami adóhatóság által erre a célra
rendszeresített (ún. „B400-as”) nyomtatvány benyújtásával, amelyen fel kell tüntetni a felek
adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot.
Az ingatlanügyi eljárásra vonatkozó jogszabályokban lévő azon rendelkezések továbbra is
hatályosak maradnak, melyek szerint a hiányosan benyújtott (a vagyonszerző vagy az eladó
adóazonosító számát nem tartalmazó) irat esetén hiánypótlási eljárást kell lefolytatni, s annak
eredménytelensége esetén az ingatlanügyi eljárást meg kell szüntetni. Ezért az ingatlanügyi
hatóság eljárására vonatkozó, jelenleg az Art-ban lévő rendelkezést a javaslat nem emeli az Itv-
be.
7.	§
A hatályos Itv. a közigazgatási hatósági eljárás fogalma kapcsán főképp a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) szerinti hatósági ügy fogalmára
123
utal vissza. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) hatálybalépésével
egyidejűleg a javaslat megújítja az Itv. közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó értelmező
rendelkezését is, különös figyelemmel arra, hogy az Ákr. több eljárást kiemel a hatálya alól. A
javaslat szerint 2018. január 1-jétől az Itv. alkalmazásában közigazgatási hatósági eljárásnak kell
tekinteni az Ákr. szerinti hatósági ügy fogalmával azonosan definiált közigazgatási ügy
intézésére vonatkozó hatósági eljárást. A javaslat értelmében tehát az Itv. alkalmazásában
közigazgatási hatósági eljárásnak minősülnek az Ákr. hatálya alá nem tartozó ún. „kivett”
eljárások is, továbbá a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügyek, valamint pl. a
szabálysértési ügyek is, mert természetük szerint megfelelnek az Ákr. szerinti hatósági ügy
intézésére vonatkozó eljárás fogalom-meghatározásának. A javaslat szerinti értelmező
rendelkezés továbbra is közigazgatási hatósági eljárásnak tekinti a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
bejelentés nyilvántartásba vételét.
8. §
Az 1-6. és a 13-14. ponthoz: Az Ákr. 83. §-a - megváltoztatva a Ket. terminológiáját - arról
rendelkezik, hogy 2018. január 1-jétől a hatóság döntése nem jogerős, hanem végleges lesz. Erre
tekintettel a javaslat módosítja az Itv-ben a „jogerőre” utaló szövegrészeket.
A 7. ponthoz: Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény új jogintézményként
iktatta a magyar jogrendbe a kamarai formaváltás lehetőségét, ezért a javaslat értelmében az
ügyvédi irodák átalakulásához kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség bővül
a kamarai formaváltással történő vagyonszerzésre való utalással.
A 8. és 11-12. ponthoz: Az Ákr. 46. § - megváltoztatva a Ket. terminológiáját - arról
rendelkezik, hogy 2018. január 1-jétől a hatóság a kérelmet (adott esetben) nem érdemi vizsgálat
nélkül elutasítja, hanem visszautasítja. Erre tekintettel szükséges módosítani az Itv-ben a
kérelem „érdemi vizsgálat nélküli elutasítására” utaló szövegrészeket.
A 9. ponthoz: 2018. január 1-jétől a felügyeleti eljárás és az adóhatósági ellenőrzés részletes
szabályait nem az adózás rendjéről szóló törvény, hanem az adóigazgatási rendtartásról szóló
törvény szabályozza, így a javaslat a hivatkozást megváltoztatja.
A 10. ponthoz: A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjfolyósítással kapcsolatos (így
például az életbenléti igazolás kiállítására irányuló) eljárások is illetékmentesek.
9. §
Az 1. ponthoz: Az Ákr. 46. §-a - megváltoztatva a Ket. terminológiáját - arról rendelkezik, hogy
2018.	január 1-jétől a hatóság a kérelmet (adott esetben) nem érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
hanem visszautasítja. Erre tekintettel a javaslat korrigálja az Itv.-ben a kérelem „érdemi vizsgálat
nélküli elutasítására” utaló szövegrészeket.
124
A 2-3. pontokhoz: A javaslat hatályon kívül helyezi a Ket. hatályon kívül helyezése miatt
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
10. §
Az új adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január
1-jétől már nem tartalmaz hatásköri és illetékességi rendelkezést a helyi adóügyet, települési
adóügyet intéző szervre nézvést. Ezért a javaslat rögzíti, hogy a helyi adóügyben, települési
adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata
(képviselő-testülete) a helyi adót, települési adót rendeletével bevezette.
11-12.§
A beszámoló-készítési kötelmüket az IFRS-ek szerint teljesítők nettó árbevétel-fogalmát az
Országgyűlés 2017 tavaszán - 2018. január 1-jei hatálybalépéssel - a bevételek elszámolására
vonatkozó új számviteli standard hatálybalépésére figyelemmel, az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény (Módtv.) elfogadásával
generális jelleggel már módosította. Időközben azonban a gyakorlat által életre hívott problémák
megszüntetése és a változó jogszabályi környezethez való igazodás érdekében az IFRS-eket
vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket illetően négy témakörben további korrekcióra is szükség
van. (Egyebekben a már módosított rendelkezések normatartalma változatlan.) Előfordulhat,
hogy az adóalanynak az adóévben az IFRS-ek szerint olyan tételt kell bevételként (vagy a Htv.
szerint a nettó árbevétel megállapítása során bevétel-növelő tételként) elszámolnia, melyet a
korábbi években már figyelembe vett az adóalap megállapításánál. A kétszeres adóztatás
kizárása érdekében ezért a javaslat egy nettó árbevételt csökkentő tétel bevezetését fogalmazza
meg a Htv. 40/C. § (3) bekezdése f) pontjának beiktatásával.
A számviteli politika megváltoztatása együtt járhat azzal, hogy egyes árbevétel-tételek
kétszeresen is az adóalapba tartozhatnak, vagy épp ellenkezőleg, az is lehetséges, hogy valamely
adóköteles árbevétel-elem nem lesz része az adóalapnak. Ezzel összefüggésben a nettó
árbevétel-csökkentő tételek kapcsán is felmerülhet kétszeres adóalap-csökkentés vagy épp
fordítva, az árbevétel-csökkenés elmaradása. A kétszeres adóztatás és az adóztatás elmaradása
kizárása érdekében a javaslat a Htv. 40/J. §-ának (3) bekezdése beiktatásával önálló tényállást
fogalmaz meg arra az esetre, ha a számviteli politika változik (ez a rendelkezés vonatkozik az
IFRS 15 standard első ízben való alkalmazására is).
A számvitelről szóló törvény részben 2018-tól megváltoztatja a származékos ügyletekre
vonatkozó elszámolás rendjét. Így több ponton azonossá válik a különféle származékos ügyletek
magyar számviteli szabályok és az IFRS-ek szerinti elszámolása. Ezért a javaslat megszünteti a
leszállításos származékos ügyletek kapcsán fennálló bevétel-korrekciót és a fedezeti ügyletekhez
kapcsolódó elábé- és anyagköltség-korrekciót.
Az új jövedéki adószabályozás értelmében az energiaadó a jövedéki adó részévé vált. Ezért a
javaslat elhagyja a normaszövegből az energiaadóra való utalásokat.
125
A javaslat külön szabályban fogalmazza meg, hogy a Módtv-nek a Htv. 40/C-D. §-aira és a Htv.
40/J. § (3) bekezdésének módosítására megfogalmazott rendelkezései nem lépnek hatályba.
13.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény 2018. január 1-jén történő hatálybalépésével megszűnik a
naptári évtől eltérő üzleti évet választók helyi iparűzési adókötelezettségét érintő külön Art.
rendelkezés. Ezért a javaslat - a hatályos Art-ben foglaltakkal azonos normatartalommal -
rögzíti az ezen adózói körre vonatkozó helyi iparűzési adómegállapítási, adóbevallási és
adófizetési határidőket, továbbá azt a rendelkezést, miszerint a naptári évtől eltérő üzleti évet
választónak az üzleti éve első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie
adókötelezettségeit (kivéve, ha a Htv. másképp rendelkezik).
14.	§
Az 1. és 6-9. pontokhoz: A javaslat e pontokban az adózás rendjéről szóló törvény és az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításokat,
jogtechnikai pontosításokat fogalmazza meg.
A 2. ponthoz: 2018. január 1-jétől az építményadó keretein belül adóztathatóvá válik a szabadtéri
reklámhordozó, mégpedig m2-ben kifejezett adóalap alapulvételével. A Htv. hatályos
rendelkezése pedig kimondja azt, hogy az önkormányzat a vagyoni típusú adók (így az
építményadó) körében a hasznos alapterület/terület vagy a korrigált forgalmi érték szerint
állapíthat meg adót. A javaslat ezért azt rögzíti, hogy a szabadtéri hirdetőtáblákhoz kapcsolódó új
(tételes) adókötelezettség rendeletbe iktatása nem zárja ki, hogy az önkormányzat az általa
bevezetett vagyoni típusú adókban az épület(rész) utáni építményadóban, illetőleg a telek utáni
adóban, választása szerint - egységesen - a korrigált forgalmi érték alapján adóztathasson.
A 3. ponthoz: Az önkormányzatok törvényi, az adózóra nézvést garanciális természetű rendben
állapíthatnak meg határozott időre adómértéket 2017. július 20-ától. A javaslat egyértelművé
teszi a határozott időre megállapított adómérték emelésére vonatkozó rendelkezést. A változtatás
lényege, az önkormányzat nem csak akkor emelheti az adó mértékét, ha a bevétele visszaesik
30%-kal, hanem akkor is, ha a bevétel-visszaesés legalább 50%-os (ekkor az adómaximumig
szabadon növelhető a határozott időre szóló mérték).
A 4. és 5. ponthoz: A műemléképület felújításához kapcsolódó hatályos építményadó-mentességi
tényállás rögzíti, hogy az adómentesség feltétele - többek között - a 2008. január 1-jét követően
kiadott (jogerős) építési engedély. Az építésügyi és örökségvédelmi feladatok és hatáskörök
változása és a közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépése okán a javaslat
pontosítja, hogy a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség ezen feltétele
jogerőssé vagy véglegessé váló építési engedély vagy - ha a műemléképület felújítására irányuló
munkák kapcsán építési engedélyt nem kell kiadni - az örökségvédelmi hatóság által kiadott
engedély. A javaslat egyértelműsíti azt is, hogy a műemléképület felújítása alatt annak csak
szabályszerű felújítását lehet érteni. Mindezt az engedélyező hatóságtól függően az építésügyi
126
hatóság vagy az örökségvédelmi hatóság igazolja az önkormányzati adóhatóság megkeresésére.
15.	§
A 1-4. pontokhoz: Lásd a 11. §-hoz fűzött indokolást.
Az 5. és 7. ponthoz: A javaslat az új adózás rendjéről szóló törvény hatálybalépése kapcsán
véghezvitt felülvizsgálat alapján javaslatot tesz azon rendelkezések hatályon kívül helyezésére,
amelyekre - valódi normatartalom híján - nincs szükség.
A 6. ponthoz: Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény 2018. január 1-jén hatályba lépő egyes rendelkezései értelmében az
adózó akkor is benyújthatja elektronikus úton az adóbevallását az önkormányzati adóhatósághoz,
ha az önkormányzat képviselő-testülete nem alkotott elektronikus ügyintézést biztosító
rendeletet. Ezért a javaslat hatályon kívül helyezi a rendeletalkotási kötelemre vonatkozó
korlátozó szabályt, a Htv. 42/C. § (4) bekezdését.
A 8. ponthoz: A javaslat az energiaadó megszüntetése, szabályainak az új jövedéki adótörvénybe
történő integrációja miatt hatályon kívül helyezi a Htv. energiaadóra való utalásait.
16.	§
A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási
szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a
492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU)
2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján legkésőbb 2018. május 13-ig szükséges
az EURES-hez történő szervezeti, illetve partneri csatlakozásra és a kapcsolódó
együttműködésre irányadó szabályozás kialakítása.
A Javaslat a törvényt olyan szabállyal egészíti ki, amely felhatalmazza a Kormányt, hogy
rendeletben szabályozza majd a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatba tartozó állami szerveknek
az EURES hálózat keretében ellátandó feladatait, az így nyújtott szolgáltatásokat, továbbá más
szervek EURES taggá, valamint EURES partnerré válásának feltételeit és eljárását.
17.	§
Az Ákr. és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a
továbbiakban: Avt.) hatályba lépése miatt szükséges a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott
támogatás visszakövetelése esetén felszámításra kerülő késedelmi pótlék számításának módjára
és mértékére vonatkozó szabályok módosítása. Az Ákr. késedelmi pótlékra vonatkozó
rendelkezései az Avt. hatálya alá tartozó követelések esetében nem alkalmazandó. Az állami adó-
és vámhatóság kizárólag a megkeresés napjától számít fel késedelmi pótlékot, és e tekintetben
határozza meg a késedelmi pótlék számításának módját és mértékét. Ezért a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban:
Flt.) rendezni szükséges a szerződésszegés miatt alkalmazandó ügyleti kamat, és a késedelmes
127
teljesítés miatt felszámításra kerülő késedelmi kamat számításának módját és mértékét is. Az Flt.
az ügyleti kamat és késedelmi kamat mértéke tekintetében utal az államháztartási szabályokra,
de az ügyleti kamat és a késedelmi kamat felszámításának időtartamára vonatkozóan megtartja a
korábbi szabályozást.
Az állami foglalkoztatási szervnek az Flt. szerint fizetési kötelezettséget megállapító
határozatainak végrehajtása az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
törvény szerint az állami adó-és vámhatóság hatáskörébe tartozik. Ebből következik, hogy a
végrehajtási eljárás során a méltányossági jogkört is az állami adó-és vámhatóság gyakorolja. Az
egyértelmű szabályozás érdekében a törvényjavaslat módosítja az Flt. rendelkezését oly módon,
hogy a támogatásokat érintő méltányossági jogkör az állami foglalkoztatási szervet a
határozatnak az állami adó-és vámhatóság részére történő megküldéséig illeti meg.
18.	§
A hatályos jogszabályok nem szabályozzák a közfoglalkoztatott részéről felmerülő olyan utazási
költség megtérítését, amely a munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételével összefüggésben
merül fel. A Javaslat által tartalmazott módosítás ezzel a szabállyal egészíti ki.
19.	§
Az állami foglalkoztatási szervnek az Flt. szerint fizetési kötelezettséget megállapító
határozatainak végrehajtása az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
törvény szerint az állami adó-és vámhatóság hatáskörébe tartozik. Ebből következik, hogy a
végrehajtási eljárás során a méltányossági jogkört is az állami adó-és vámhatóság gyakorolja. Az
egyértelmű szabályozás érdekében a törvényjavaslat módosítja az Flt. rendelkezését oly módon,
hogy az álláskeresési ellátást érintő méltányossági jogkör az állami foglalkoztatási szervet a
határozatnak az állami adó-és vámhatóság részére történő megküldéséig illeti meg.
Az Flt.37. § (8) bekezdése sorolja fel azokat a természetes személyeknek nyújtott álláskeresési
ellátásokat, amelyek visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel. Az Flt. V:
fejezete az álláskeresési ellátások között szabályozza a költségtérítést is., ezért indokolt, hogy a
késedelmi pótlék felszámítása alól mentesülő ellátások között a költségtérítés is nevesítésre
kerüljön.
20.	§
A törvény az Ákr.-rel való összhang megteremtése érdekében módosítja az Flt.-ét.
A törvény illetékességi szabályt állapít meg a jogszabályban meghatározott kötelezettségét
elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, rendbírság kiszabásával kapcsolatos ügyben.
Erre azért van szükség, mert az illetékesség eltér az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvényben meghatározott általános illetékességtől.
21.	§
128
A törvény módosítja az Flt. 54/B. § (2) bekezdését. Az ügyfélnek más szerv előtt folyó
eljárásban is szüksége lehet annak igazolására, hogy az állami foglalkoztatási szerv
álláskeresőként nyilvántartja-e vagy sem. Ezért a módosítás előírja, hogy az állami
foglalkoztatási szerv - az ügyfél kérelmére - az ügyfélnek az álláskeresők nyilvántartásával
kapcsolatos adatairól hatósági bizonyítványt állítson ki.
22.	§
Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja szerint az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységet folytató
személynek kell tekinteni többek között azt a személyt is, aki a külön törvény szerint egyéni
vállalkozónak minősül. Ebből a szempontból kereső tevékenységet folytató személy az is, aki
szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy aki szünetelteti az egyéni
vállalkozói tevékenységét nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba, és támogatásban sem
részesülhet, annak ellenére, hogy a vállalkozói tevékenységéből jövedelemmel nem rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vállalkozói tevékenység önkéntes szüneteltetése az
Alaptörvényben említett munkanélküliség szempontjából a munkaviszony munkavállaló általi
rendes felmondására vagy a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére
emlékeztet. Ezért indokolatlan a vállalkozói tevékenységét szüneteletető vállalkozó kizárása az
álláskeresőknek járó ellátásokból, támogatásokból. A Javaslat ezért egy új alponttal egészíti ki a
keresőtevékenység fogalmát.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján a bírság megfizetése tekintetében a
Kormány alkothat rendeletet. Jelenleg az Flt. a minisztert hatalmazza fel a rendbírsággal
kapcsolatos szabályozás kiadására. Erre tekintettel szükséges a két törvény összhangjának
megteremtése és a rendbírság szabályozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
kormányrendeleti szintre emelése.
23.	§
A törvényjavaslat a törvényt jogharmonizációs rendelkezéssel egészíti ki.
24.	§
A törvényjavaslat pontosítja az Flt. egyes rendelkezéseit.
25.	§
A törvény az Flt. tekintetében hatályon kívül helyező rendelkezéseket is megállapít, így a
szolgálati formák (a sorkatonai, tartalékos katonai szolgálat illetve a polgári szolgálat)
megszűnésére figyelemmel az Flt. 27. § (1) bekezdése a) pontjának hatályon kívül helyezése.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján a bírság megfizetése tekintetében a
Kormány alkothat rendeletet, azonban az Flt. a minisztert hatalmazza fel a rendbírsággal
kapcsolatos szabályozás kiadására. Erre tekintettel szükséges a két törvény összhangjának
megteremtése és a rendbírság szabályozására vonatkozó miniszteri felhatalmazó rendelkezés
129
hatályon kívül helyezése. A végrehajtási eljárás során az Avt. szabályai alapján kell eljárni, az
attól eltérő szabályok [Flt. 56. § (1)] hatályon kívül helyezése indokolt.
5.	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása
26.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
27. §
Az Szjtv. 1. § (3) bekezdésében a Ktv. már hatályon kívül helyezett 1. § (1) bekezdésének i)
pontjára hivatkozik, így a Javaslat e rendelkezést pontosítja.
A nyereményigazolás kiállításával kapcsolatban az egyes szerencsejátékok engedélyezésével,
lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.)
PM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 64. § (4) bekezdése korlátozó rendelkezést tartalmaz, amikor
kimondja, hogy nyereményigazolást a (játékkaszinó, kártyaterem) szervező csak akkor köteles
kiállítani, ha a nyeremény összege kétséget kizáróan megállapítható. Ezen kitételt - az Szjtv. 1. §
(8)	bekezdésének kötelező rendelkezésétől történő eltérés, a kivétel szabályozása miatt -
indokolt törvényi szinten szabályozni. E rendelkezést tartalmazza a Javaslat Szjtv. 1. § (9)
bekezdését megállapító rendelkezése. A nyereményigazolás kiállításával kapcsolatban a
távszerencsejátékra és online kaszinójátékra vonatkozóan a jogszabály nem tartalmaz
részletszabályokat, miközben ezen játékok tekintetében is indokolt, hogy az igazolás a
„ténylegesen” elért nyereményt tükrözze egy konkrétan meghatározható időszak vesztéseit,
nyeréseit figyelembe véve. Ellenkező esetben a játékos a nyereményigazolás felhasználásával
pénzmosást valósíthat meg, pl. ha az elért nyereménye mellett a korábban elszenvedett
veszteségei nincsenek figyelembe véve. Erre tekintettel a Javaslat Szjtv. 1. § (10) bekezdését
megállapító rendelkezése a távszerencsejátékra, online szerencsejátékra vonatkozó
nyereményigazolás kiállításával kapcsolatos törvényi szintű rendelkezést vezet be.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény alapján személyes adat kezelését törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az
abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból
rendelheti el. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladatainak ellátásához szükséges, adó- és
vámtitkot képező, adótitoknak minősülő adatok az állami adóhatóság rendszeréből kérhetők le. A
szerencsejáték-felügyeleti hatóság 2017. július 6-i kiválását követő időszakra - az átmeneti
időszakban alkalmazott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti, elektronikus úton teljesítendő
belföldi jogsegély alkalmazása mellett - hosszabb távon meg kell teremteni a jogszabályi alapját
a szerencsejáték hatósági feladatok ellátásához a két hatóság között szükséges adatátadásnak,
130
annak kiépítéséig, illetőleg az átmeneti időszakra és az azt követő időszakra is indokolt
megteremteni a törvényi alapját az informatikai rendszerekben tárolt adatokhoz való
hozzáféréshez. E rendelkezéseket tartalmazza az Szjtv. 1/A. §-át megállapító rendelkezése.
A személyi illetmény visszavonására vonatkozó, törvényi szintű szabályozást igénylő előírásokat
állapítja meg az Szjtv. 8/A. § (4)-(6) bekezdését megállapító rendelkezés.
Az Szjtv. új 8/B. §-át megállapító rendelkezés a hivatali, szervezeti célok megvalósítását
elősegítő kiemelkedő teljesítmény, illetve tartósan jó munkavégzés alapján, a szerencsejáték-
felügyeleti hatóság részére megállapított intézményi feladatok teljesülése esetén adható
feltételekhez kötött személyi juttatás törvényi szintű szabályait tartalmazza.
Az ellenőrző tevékenységet elsődlegesen a szerencsejáték-felügyeleti hatóság látja el, amelynek
az állami adóhatóságból történt kiválására figyelemmel indokolt az adó- és vámhatósággal
történő együttműködésnek az Szjtv.-ben foglalt rendelkezések betartásának vizsgálatára
vonatkozó hatóságok közötti együttműködés keretében történő törvényi szabályozása. Erre
tekintettel indokolt az Szjtv. 36/A. § (2) bekezdését módosító rendelkezés.
Az Szjtv. új 36/M. §-a a fizetési könnyítések szabályait állapítja meg. A 2018. január 1-jétől
hatályos Ákr. a fizetési kedvezmény megadására vonatkozó részletszabályokat már nem
tartalmaz, a fizetési kedvezmény jogintézmény közigazgatási eljárásban való
alkalmazhatóságának tényére csak az Ákr. 138. § (2) bekezdésében foglalt szabályból lehet
következtetést levonni. Az Ákr. a 8. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban határozza meg azokat az
eljárásokat (köztük többek között az adó- és vámigazgatási eljárást), amelyre az Ákr. nem terjed
ki, továbbá a 8. § (2) bekezdésében meghatározza, hogy az (1) bekezdésben nem említett
közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogszabályok (pl. Szjtv.) az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor
térhetnek el, ha azt az Ákr. megengedi. Arra tekintettel, hogy a szerencsejáték ügyekben
lefolytatandó közigazgatási eljárás az Ákr. alkalmazása alóli kivételként nem került felsorolásra
az Ákr. 8. § (1) bekezdésében, az Szjtv. 7/A. § (1) bekezdésében foglalt fizetési kedvezmény
alkalmazási-tilalom 2018. január 1-től történő hatályon kívül helyezése miatt a fizetési
kedvezményre vonatkozó anyagi jogi és eljárási szabályokról az Szjtv.-ben szükséges
rendelkezni.
Az Szjtv. 37. § 29. pontjának módosítása a közös játékosi egyenleg bevezetése esetén feloldja a
játékosi egyenleg távszerencsejátékra és online kaszinójátékra vonatkozó jelenlegi korlátozását.
Az Szjtv. 38. § (4) bekezdését módosító rendelkezés a szerencsejáték-szervezés állami
felügyeletéért felelős miniszter részére ad felhatalmazást a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál
foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók részére feltételekhez kötött személyi
juttatás megállapítására vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.
Az Szjtv. 40/D. §-át megállapító rendelkezés 2018. június 30-ig meghosszabbítja annak az
131
átmeneti időszaknak az időtartamát, amely alatt az önálló szerencsejáték felügyelet az állami
adóhatóság informatikai rendszerét használhatja, egyúttal a meghosszabbított átmeneti időszakra
vonatkozó törvényi szintű felhatalmazást ad az állami adóhatóság informatikai rendszere
átmeneti igénybe vételére.
Az Szjtv. 40/E. §-át megállapító rendelkezés az átmeneti időszakot követő megkeresésre történő
adatszolgáltatás törvényi szabályait állapítja meg.
A Javaslat az Országgyűlés 2017. május 16-i ülésnapján elfogadott, az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 2018. január 1-jén
hatályba lépő rendelkezéseihez, illetve egyéb 2018. január 1-jén hatályba lépő jogszabályi
változásokhoz kapcsolódóan elvégzi az állami adóhatóságból kiválással létrejött, önálló
szerencsejáték-felügyeleti hatóság létrejöttére vonatkozó terminológiai módosításokat is [l.: a
Javaslat 29. § (4)- (5), (8)-(11), (13)-(14) bekezdéseit].
A Javaslat az Ákr. hatályba lépésével összefüggésben a jelenleg a Vhr.-ben szereplő egyes
eljárási szabályokat tartalmi változtatás nélkül törvényi szinten jeleníti meg [l.: a Javaslat Szjtv.
1.	§ (12) bekezdését, 1/B. §-át, 7/B-D. §-át, 16/A. § -át, 23. § (3)-(5) bekezdését, 23/A. §-át
24/A. §-át, 27/B-F. §-át, 28/B. §-át, 29/A. § (6)-(8) bekezdését, 29/B. § (14)-(16) bekezdését,
29/F. §-át, 29/U. §-át, 36. § (3i) bekezdését érintő rendelkezéseit].
28. §
Az Szjtv. 2. § (2a) bekezdésének módosítását azért tartalmazza a Javaslat, mert a
távszerencsejáték és online kaszinójáték vonatkozásában az Szjtv. területi és tárgyi hatályát a
jogalkotó a Ket. általános joghatósági rendelkezéseitől (18. §) eltérően szabályozza az online
szerencsejátékok speciális természetére [határon átnyúló szolgáltatás, a külföldön (külföldi
szerver útján) szervezett szerencsejáték magyarországi igénybevevők felé irányul] tekintettel.
(Az Ákr. nem tartalmaz joghatóság vizsgálatának kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, mert
-	annak indokolása szerint - a hazai közigazgatási hatósági ügyek elsöprő többségében a
joghatóság kérdése fel sem merül, a joghatóság vizsgálatát azokban a különös eljárási
rendelkezésekben kell rendezni, ahol az a gyakorlatban felmerülhet.)
Az Szjtv. 27. § (10) bekezdésének, 28/A. § (3) bekezdésének és 29/B. § (13) bekezdésének
módosítását a következők indokolják. A Szjtv. 27. §-át egy új, (10) bekezdéssel a 2017. évi LIII.
törvény 83. § (2) bekezdése egészítette ki 2017. június 26-i hatállyal. Ezen új rendelkezés
felhatalmazta a játékkaszinót működtető szerencsejáték-szervezőket a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás megkeresésére a személyazonosság igazoló ellenőrzése körében. Az Szjtv.
29/H. § (3a) és (3b) bekezdéseit - melyek a Belügyminisztérium által vezetett további két
alnyilvántartás (központi útiokmány-nyilvántartás, közúti közlekedési nyilvántartás engedély-
nyilvántartás) megkeresésére történő felhatalmazást is tartalmazzák - 2017. július 1-jei hatállyal
iktatta be a 2016. évi XCVII. törvény 3. § (3) bekezdése. A jogalkotói cél e tekintetben
132
egyértelműen az, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szerencsejáték-szervezők a
Belügyminisztérium által vezetett mindhárom alnyilvántartásból történő lekérdezésre
vonatkozóan rendelkezzenek jogszabályi felhatalmazással, ebből következően az Szjtv. 29/H. §
(2)-(3) bekezdéseire történő hivatkozás kiegészítendő az Szjtv. 29/H. § (3a) és (3b) bekezdésére
történő hivatkozással.
A Javaslat az Országgyűlés 2017. május 16-i ülésnapján elfogadott, az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 2018. január 1-jén
hatályba lépő rendelkezéseihez, illetve egyéb 2018. január 1-jén hatályba lépő jogszabályi
változásokhoz kapcsolódóan elvégzi az állami adóhatóságból kiválással létrejött, önálló
szerencsejáték-felügyeleti hatóság létrejöttére vonatkozó terminológiai módosításokat is [l: a
Javaslat 30. § a), d)-f), k)-n) pontjait].
29.	§
Az Szjtv. 7/A. § (5) bekezdése szerinti meghatalmazás az önálló Szerencsejáték Felügyelet
létrejöttére tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül. Az Szjtv. 29/B. § (11) bekezdése az Szjtv.
már hatályon kívül helyezett 26. § (18) bekezdését rendeli alkalmazni a kártyatermet üzemeltető
szerencsejáték-szervezőre is, ezért technikai módosításként e rendelkezést szükséges hatályon
kívül helyezni.
30.	§
A javaslat rögzíti az önkormányzati adóhatóság gépjármű-adóztatással összefüggő hatásköri és
illetékességi szabályát, tekintettel arra, hogy a jövőben az adózás rendjéről szóló törvény,
valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény már nem tartalmazza ezen tényállásokat.
31.	§
Az Ákr. hatálybalépésével a köztartozások behajtásának eddigi rendje részben megváltozik.
Annak érdekében, hogy az Ákr.-en alapuló, de eddig adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősülő kötelezettségek a kielégítés során ne szenvedjenek hátrányt, szükséges a vonatkozó
törvény módosítása.
32.	§
A módosítás az Ákr.-ben használt kifejezések átvezetését valósítja meg.
33.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen eljárásokban a szociális
hatáskört gyakorló szerv az állami adó- és vámhatóság megkeresését megelőzően köteles az
általa folyósított pénzbeli ellátásból történő levonással érvényesíti a követelést. Kizárólag ezt
követően keresheti meg az állami adó- és vámhatóságot a végrehajtás lefolytatása céljából. Az
133
eljárás jellegére tekintettel e követelések után késedelmi pótlék nem számítható fel a végrehajtási
eljárást megelőzően.
34.	§
A módosítás az Ákr.-ben használt kifejezések átvezetését valósítja meg.
35.	§
Az Ákr. szabályozására tekintettel, figyelemmel a törvény alapján keletkező fizetési
kötelezettségek eltérő jogi természetére, indokolt a rendelkezés kiegészítése.
36.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
37.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
38.	§
Összehangolja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény szabályait az Ákr.
szabályaival. Az iratbetekintési jog korlátozása tekintetében az Ákr.-nél részletesebb szabályokat
állapít meg.
39.	§
A törvény szabályozza a késedelmi pótlék mértékének szabályait a végrehajtási eljárás
kezdeményezését megelőző eljárás tekintetében.
40.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
41.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
42.	§
A javaslat az adózás rendjének átalakításával összefüggésben módosítja a magánszemély
bevallási kötelezettségének teljesítését szabályozó rendelkezést. A munkáltatói adómegállapítás
megszüntetése miatt a magánszemély a jövőben csak önadózással teljesítheti az 53-as bevallás
benyújtásával vagy az adóhatóság által készített bevallási tervezet jóváhagyásával,
kiegészítésével, illetve javításával.
134
43. §
A javaslat változatlan tartalommal átveszi a bevallási késedelem igazolásával és a késedelmes
bevallás benyújtásával kapcsolatos szabályokat az adózás rendjéről szóló jelenleg hatályos
törvényből, tekintettel arra, hogy az új törvények ilyen rendelkezéseket nem fognak tartalmazni.
44.	§
A javaslat rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból -
az egyéni vállalkozók kivételével - minden magánszemély számára bevallási tervezetet készít.
45.	§
A javaslat változatlan tartalommal átveszi az adóbevallási tervezet elkészítésével kapcsolatos
eljárási szabályokat az adózás rendjéről szóló a jelenleg hatályos törvényből, tekintettel arra,
hogy az új törvények ilyen rendelkezéseket nem fognak tartalmazni. A javaslat nevesíti továbbá
azt a személyi kört, akik az adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesíthetik
bevallási kötelezettségüket.
46.	§
A javaslat meghatározza azt a személyi kört, akik adóbevallási kötelezettségüket csak
adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallással teljesítik.
47.	§
A javaslat változatlan tartalommal átveszi a bármely okból hibásan megállapított adó, adóelőleg
kezelésére vonatkozó szabályokat a jelenleg hatályos Art-ból.
48.	§
Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben a termőföld bérbeadásából származó
jövedelem adóztatásával kapcsolatos rendelkezések is az Szja törvénybe kerülnek. A módosítás
az ezzel kapcsolatos jogszabályi hivatkozást kezeli.
49.	§
Az adózás rendjére vonatkozó szabályozás átalakításával összefüggésben a jövőben az Szja tv.
tartalmazza a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adózásával kapcsolatos szabályokat.
50.	§
A javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével,
valamint azon személyi kör bővítésével kapcsolatban, akik részére az állami adó- és vámhatóság
a jövőben adóbevallási tervezetet készít. Egyrészt rögzítésre kerül, hogy a munkáltató már a
2017. évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapíítást, másrészt az, hogy a
mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek
számára az állami adó- és vámhatóság első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan készít
135
bevallási tervezet.
51.	§
Az adózás rendjére vonatkozó szabályozás átalakításával összefüggésben az 1. és a 2. melléklet
két új mellékletettel egészíti ki az Szja törvényt.
52.	§
Szövegcserés módosítások:
Az (1) bekezdéshez:
1.	Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben szükséges módosítás.
2-11. A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével összefüggésben szükséges módosítások.
12.	Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben szükséges módosítás.
13.	A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével összefüggésben szükséges módosítás.
14.	Az adózás rendjének átalakításával összefüggő módosítás, az Szja tv-be beépülő új
mellékletre való hivatkozás beiktatása.
15.	Az adózás rendjének átalakításával összefüggő módosítás, az Szja tv-be beépülő új
mellékletre való hivatkozás beiktatása.
16.	Az adózás rendjének átalakításával összefüggő módosítás, az Szja tv-be beépülő új
mellékletre való hivatkozás beiktatása.
17.	A javaslat egyértelművé teszi, hogy a lekötési nyilvántartásban szereplő osztalékra jogosító
értékpapír esetében a jövedelemmel összefüggésben a kibocsátót adókötelezettség nem terheli, a
módosításra az adózás rendjének szabályozására vonatkozó átalakítással összefüggésben van
szükség.
18.	A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével összefüggésben szükséges módosítás.
19.	A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével összefüggésben szükséges módosítás.
A (2) bekezdés az „adóhatóság” elnevezés „adó- és vámhatóság” elnevezésre való módosításával
kapcsolatos szövegcserés rendelkezéseket tartalmazza.
53.	§
Hatályukat vesztő rendelkezések:
136
1. A javaslat hatályon kívül helyezi a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó szabályozást.
2.	Az adózás rendjének átalakításával összefüggő módosítás.
3.	A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével összefüggő rendelkezés.
54.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
55.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
56.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
57.	§
Tekintettel arra, hogy a természetvédelmi hatóság rendelkezik a döntései végrehajtásaihoz
szükséges szakmai ismeretekkel, indokolt főszabály szerint a döntések végrehajtásának
hatáskörét részre biztosítani.
58.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
59.	§
Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
60.	§
E törvény hatálya alá tartozó meghatározott cselekmények végrehajtása a szükséges szakmai
ismeretek rendelkezésre állására és az eljárás hatékonyságára tekintettel a döntést hozó hatóság
hatáskörében tartása indokolt.
61. §
Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
62-67. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
137
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
Az Ákr. hatályba lépése szükségessé teszi a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.
törvény módosítását, a munkaügyi ellenőrzés és a munkaügyi hatósági eljárás szabályainak az
Ákr. rendelkezéseihez igazítását.
A kiküldetési irányelv végrehajtásának elősegítésére az EU végrehajtási Irányelvet alkotott
(2014/67/EU) a kapcsolódó munkaügyi ellenőrzésekre, valamint kijelölte a tagállami munkaügyi
ellenőrzésért felelős szervek együttműködésének kereteit. Az irányelv együttműködési
kötelezettséget ír elő a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős hatóságok és szervezetek
számára az irányelvben foglaltak határokon átnyúló végrehajtásának javítása, gyakorlati
alkalmazásának pontosítása érdekében. Az irányelv 3. és 14. cikkével összhangban a magyar
jogban a munkaügyi hatóság került kijelölésre, mint illetékes hatóság. Figyelemmel arra, hogy a
végrehajtáshoz szükséges információk az előzőek alapján kijelölt munkaügyi hatósághoz
érkeznek, ezért szükséges a főszabály szerinti adóhatósági végrehajtásban a munkaügyi
hatóság „közvetítő” szerepének fenntartása.
68. §
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítások.
69.	§
A javaslat az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggésben rögzíti, hogy a
jövedelem-(nyereség-)minimumot, mint adóalapot nem alkalmazó adózó köteles az
adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást
kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak
minősül.
70.	§
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
71.	§
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
72.	§
1.	Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
2.	Jogtechnikai jellegű pontosítás az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében.
3.	Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
4.	Jogharmonizációt szolgáló rendelkezés.
138
5. Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
6.	Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
7.	Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítás.
8.	Jogtechnikai jellegű pontosítás az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében.
73.	§
Hatályát vesztő rendelkezés. Az adózás rendjéről szóló törvény 2016. július 1-jétől rendelkezik -
többek között - a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó egyes adatok közzétételről.
Következésképpen nem indokolt a közzététel Tao. törvényben történő szabályozása, ezért e
rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül.
74.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
75.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
A törvény módosítja az utólagos díjfizetésre vonatkozó szabályt, ugyanis az Ákr.
hatálybalépésével a köztartozások behajtásának eddigi rendje részben megváltozik. Annak
érdekében, hogy az Ákr.-en alapuló, de eddig adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő
kötelezettségek esetében is lehetőség legyen az utólagos díjfizetésre, szükséges a vonatkozó
törvény módosítása.
Az Avt. rendelkezései alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi
kerületi) hivatal, illetve e hivatalok fizetésre kötelező döntései alapján a behajtást kérő hatóság
megkeresése alapján folytatott eljárás eredménytelensége esetén a költségeket az adóhatóság
viseli, így a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő díj az általános
közigazgatási rendtartáson alapuló döntésben foglalt kötelezettség behajtását kérő hatósággal
szemben az eljárás eredménytelenségének megállapítását követően mint végrehajtási költsége
nem kerül érvényesítésre az adóhatóság által, melyre tekintettel ezen rendelkezés kimondja,
hogy az adóhatóságnak nem kell a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő
díjat ezen esetekben az ingatlanügyi hatóságnak megfizetnie.
76.	§
Az adózás rendjéről szóló törvény hatályon kívül helyezésére figyelemmel indokolt a vonatkozó
rendelkezésben szereplő törvényi hivatkozás pontosítása. Szabályozásra került a végrehajtás
elrendelése előtt benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelmek elbírálásának módja.
139
77. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
78.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
79.	§
A hivatkozásoknak az Art. újraszabályozása miatti módosítása
80.	§
A munkáltatói adómegállapítás kivezetésére tekintettel szükséges hatályon kívül helyező
rendelkezések.
81. §
A rendelkezés a jogerős döntés helyett a végleges döntés terminológia bevezetésével összefüggő
technikai módosítást vezeti át. Tekintettel továbbá arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr.
szabályai irányadók, így törölni szükséges az adók módjára történő behajtásra vonatkozó
rendelkezéseket.
82.	§
A tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, azonban ezen rendelkezés az Ákr.
szabályaitól eltérően határozza meg a végrehajtást foganatosítandó szervet, azaz az állami adó-
és vámhatóság helyett a gondozási díjhátralék behajtását az önkormányzati adóhatóság
foganatosítja. Az önkormányzati adóhatóság ezen eljárása során az Avt. adók módjára
behajtandó köztartozás végrehajtása címben foglaltak szerint jár el.
83.	§
A módosítás az Ákr.-ben használt kifejezések átvezetését valósítja meg (jogerő helyett végleges
terminológia.
84.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
85.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetésre vonatkozó eljárási szabályokat, így azok - érdemi módosítás nélkül - kerülnek
140
átültetésre e törvénybe.
86. §
Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza az adó- és járulékkülönbözet
elszámolására vonatkozó szabályokat, így azok - érdemi módosítás nélkül - kerülnek átültetésre
a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe és e törvénybe.
87.	§
1.	Az új adózás rendjéről szóló törvény miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza.
2.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. Fejezete a
polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket
tartalmaz, amely szerint a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület
és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. Ezért e
jogviszonyok a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján esnek biztosítási kötelezettség alá.
88.	§
Tekintettel arra, hogy a rehabilitációs járadék a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
törvény által szabályozott nyugdíjszolgáltatások köréből kikerült, és folyósítása is megszűnt,
ezért a törvényben hatályát veszti azon pont, amely szerint a rehabilitációs járadék
nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül. Ezen túlmenően hatályát vesztik a családi
járulékkedvezmény azon rendelkezései is, melyek a munkáltatói adómegállapításra hivatkoznak,
tekintettel arra, hogy a munkáltatói adómegállapítás megszűntetésre kerül.
89.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen eljárásokban a
nyugdíjfolyósító szerv az állami adó- és vámhatóság megkeresését megelőzően köteles a
követelést a pénzellátásból történő letiltással érvényesíteni. Kizárólag ezt követően keresheti
meg az állami adó- és vámhatóságot a végrehajtás lefolytatása céljából.
90.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
91.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
92.	§
141
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
93.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
94.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
95.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
96.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
97.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
98.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza.
99.	§
A munkáltatói adóbevallás megszűntetésével összefüggő, hatályát vesztő rendelkezés.
100-102. §
A törvényjavaslat szerint az eladással teljesülő származékos ügyletek esetében az ügylet
záráskori valós értékével az elszámolt nettó árbevételt jellegének megfelelően módosítani kell
(veszteség esetén növelni, nyereség esetén csökkenteni) a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az elszámolás
hatására az értékesítés nettó árbevétele az ügylet zárásakor a piaci árfolyam szerinti összeget,
míg a pénzügyi műveletek eredménye az ügyleten elért valós érték változást (nyereséget vagy
veszteséget) mutatja. Ez az elszámolás összhangban van a származékos ügyletek keretében
beszerzett eszközökre vonatkozó elszámolással.
103.	§
142
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.
évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Pmt. szerinti
felügyeletet ellátó szerv kezdeményezheti a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából
történő törlést a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, illetve a Pmt.-ben meghatározott
kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén. A törvényjavaslat a Pmt. már hatályos
rendelkezését vezeti át az Szt. előírásain, kibővítve ezzel a könyvviteli szolgáltatás végzésére
jogosító engedély visszavonásának és a nyilvántartásból való törlésnek az eseteit.
104.	§
A törvényjavaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
105.	§
A Pmt. alapján beiktatott, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából történő törlés
esetével összefüggésben is szükséges biztosítani az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba
vétel lehetőségét, továbbá a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel
összhangban törlésre kerül az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségének
időbeli korlátozása.
A Diákhitel Központ Zrt. működésének átstrukturálása miatt indokolttá vált az IFRS-ek kötelező
alkalmazása bevezetésének egy évvel (2018-ról 2019-re) történő elhalasztása. A Magyar Export-
Import Bank Zrt. esetében szintén indokolt az IFRS-ek alkalmazásának egy évvel történő
elhalasztása a cégcsoporton belüli egységes alkalmazás érdekében.
106.	§
A törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz az ismételt engedélykiadás és
nyilvántartásba vételi lehetőség időbeli korlátozásának törlésével összefüggésben.
A Diákhitel Központ Zrt. működésének átstrukturálása miatt indokolttá vált az IFRS-ek kötelező
alkalmazása bevezetésének egy évvel (2018-ról 2019-re) történő elhalasztása.
107.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
108.	§
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggésben a javaslat az adózás rendjéről
szóló törvényben szereplő rendelkezéseket átvéve rögzíti, hogy a közösségi adószámra és az
összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések tekintetében az eva-alany az általános forgalmi
adóról szóló törvény szerint alanyi adómentességet választott adóalanyokkal esik egy tekintet
alá.
143
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggésben a javaslat rögzíti, hogy az eva-
alanyok 2018. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettséget az általános forgalmi adóról
szóló törvényben szereplő rendelkezéseknek megfelelően arról az adóévről szóló eva-
bevallásban teljesítik, amelyben a számlát kiállították.
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggésben a javaslat rögzíti, hogy az eva-
alanyok 2018. július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettséget az általános forgalmi adóról
szóló törvényben szereplő rendelkezéseknek megfelelően teljesítik.
109.	§
A javaslat az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosításokról
gondoskodik. Továbbá tekintettel arra, hogy a 2018. január 1-jén hatályba léptetni tervezett, az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltak alapján a döntés jogerejének
jogintézménye helyett bevezetésre kerül a döntés véglegességének jogintézménye, a javaslat a
törvény érintett rendelkezésének módosításáról gondoskodik. Emellett a javaslat a jogszabályok
közötti koherencia érdekében pontosítja az adóhatóság elnevezését is.
110.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
111.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
112.	§
Szövegpontosító rendelkezés.
113.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
114.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
115.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
144
szükséges módosítás.
116. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
117. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
118-119. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
120. §
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítások.
121. §
Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítások.
122. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénnyel összefüggő
módosítás.
123.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
124.	§
A módosítás az Ákr.-ben használt kifejezések átvezetését valósítja meg (jogerő) helyett végleges
terminológia.
125.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
126.	§
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének feltétele, hogy a
145
természetes személy rendelkezzen a közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolással és a
Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja legyen. A Javaslat pontosítja és összehangolja az igazolás
visszavonására és a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat a visszavonásra vagy a
megszűnésre okot adó körülmények változtatása nélkül.
127.	§
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének feltétele, hogy a
gazdálkodó rendelkezzen a közfelügyeleti hatóság által kiadott engedéllyel és a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásba vegye. A Javaslat pontosítja és összehangolja az
engedély visszavonására és a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó szabályokat a
visszavonásra vagy a törlésre okot adó körülmények változtatása nélkül.
128.	§
Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 65. § (3) bekezdése 2018. január 1-jei
hatálybalépéssel többlet követelményeket határozott meg a bankoknál jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó pénzügyi intézményi minősítéssel
rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek részére.
A Javaslat módosítja a 2018. január 1-jén hatályba léptetendő rendelkezéseket és a banknál
végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlat és a banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködés mellett lehetővé teszi, hogy a már
korábban banknál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó
könyvvizsgáló is megfeleljen ezeknek a feltételeknek.
Az új követelményeket a 2018. évi üzleti év könyvvizsgálatára kell először alkalmazni.
129.	§
A Javaslat az európai uniós szabályozással összhangban pontosítja azon könyvvizsgálati
dokumentációk körét, amely harmadik ország kérelmére a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi
LXXV. törvénnyel összhangban a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság
részvételével továbbíthatóak.
130.	§
Átmeneti rendelkezés. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy 2016. június 4-e előtt a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara által kiadott kamarai tagsági felvételről szóló igazolások a 2016. június
4-től hatályos Kkt. 9/G (1) bekezdés szerinti engedéllyel azonos joghatás kiváltására alkalmas.
131.	§
Átmenetei rendelkezések.
146
132. §
Szövegcserés, technikai módosítások.
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének feltétele, hogy a
természetes személy rendelkezzen a közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolással és a
Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja legyen. A Javaslat pontosítja és összehangolja az engedély
visszavonására és a kamarai tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat a visszavonásra vagy a
megszűnésre okot adó körülmények változtatása nélkül.
133.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
134.	§
A hatályos szabályok értelmében az ingatlan bérbeadása, illetve egyes, az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) törvényben meghatározott ingatlanok értékesítése
adómentes. Az Áfa tv. értelmében az adóalany dönthet úgy is, hogy ezen adómentes ügyleteit
adókötelessé teszi. A Javaslat meghatározza, hogy az adókötelessé tétel választására vonatkozó
döntését az adóalany meddig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. A rendelkezés tartalmilag
nem új, azt 2017. december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.
135.	§
A hatályos szabályok értelmében az adóraktár üzemeltetője az Áfa tv.-ben meghatározott
feltételek mellett eljárhat az őt megbízó adóalany adómentes Közösségen belüli
termékértékesítésének érvényesítésében. Amennyiben az adóraktár üzemeltetője ebben a
minőségében jár el, úgy azt a Javaslat értelmében be kell jelentenie az adóhatóságnak. A
rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény
szabályozta.
136.	§
A hatályos szabályok értelmében a közvetett vámjogi képviselő az Áfa tv.-ben meghatározott
feltételek mellett eljárhat az őt megbízó adóalany adómentes Közösségen belüli
termékértékesítésének érvényesítésében. Amennyiben a közvetett vámjogi képviselő ebben a
minőségében jár el, úgy azt a Javaslat értelmében be kell jelentenie az adóhatóságnak. A
rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény
szabályozta.
137.	§
Az adózás rendjéről szóló, 2018. január 1-jétől hatályos törvény megszünteti az adószám
147
felfüggesztésének jogintézményét. A Javaslat erre tekintettel kivezeti az ezzel kapcsolatos
rendelkezéseket az az Áfa tv. -ből.
138.	§
A Javaslat előírja, hogy egyes fordított adózás hatálya alá eső termékek esetében az adóalanynak
az értékesítéséről adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie.
139.	§
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése minden esetben belföldön keletkeztet áfa
fizetési kötelezettséget. Így abban az esetben is belföldön kell áfa-t fizetni, ha az új közlekedési
eszközt beszerző egyébként nem adóalany személy, szervezet. A személygépkocsik és egyes
motorkerékpárok belföldi forgalomba helyezése ugyanakkor regisztrációs adó fizetési
kötelezettséget is keletkeztet. Ez utóbbit az állami adó- és vámhatóság állapítja meg és veti ki.
Annak érdekében, hogy az ezen beszerzés tekintetében az áfa fizetésre kötelezett nem adóalany
személyeket, szervezeteket ne terhelje túlzott adminisztrációs teher, a hatályos rendelkezések
értelmében ez esetben a regisztrációs adóval együtt az áfa kivetése is megtörténik. Az
adminisztráció csökkentés érdekében a Javaslat a kivetéses adózást kiterjeszti azon adóalanyokra
is, akik (amelyek) tevékenységük okán egyébként mentesülnek az áfa bevallás benyújtása alól.
Továbbá mivel felmerülnek olyan esetek, amelyek során a belföldi forgalomba helyezés, így a
regisztrációs adó fizetési kötelezettség nem a Közösségen belüli beszerzés közvetlen
következményeként, hanem egy azt követő belföldi értékesítés következményeként történik, a
Javaslat rögzíti, hogy a kivetéses adózás feltétele, hogy az Közösségen belüli terméket beszerző
egyúttal a regisztrációs adó alanya is legyen.
140.	§
A Javaslat meghatározza, hogy az alanyi adómentesség választásáról vagy megszűnéséről az
adóalany meddig nyilatkozik az adóhatóságnak. A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017.
december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.
141.	§
A Javaslat meghatározza, hogy a pénzforgalmi elszámolás választásáról vagy megszűnéséről az
adóalany meddig nyilatkozik az adóhatóságnak. A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017.
december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.
142.	§
A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti különös
szabályok alkalmazása helyett választhatja a főszabály szerinti adózást. A Javaslat meghatározza,
hogy az adóalany a különös szabályok szerinti jogállásának megváltozásáról vagy
megszűnéséről meddig nyilatkozik az adóhatóságnak. A rendelkezés tartalmilag nem új, azt
2017.	december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.
143.	§
148
A hatályos szabályok értelmében a viszonteladó dönthet úgy, hogy az egyedi nyilvántartáson
alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása
érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. A Javaslat meghatározza,
hogy a viszonteladónak meddig kell nyilatkoznia ezen döntéséről az adóhatóságnak. A
rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-ig az adózás rendjéről szóló törvény
szabályozta.
144.	§
A Javaslat meghatározza, hogy az Áfa tv. 220. § (1) bekezdésében említett esetekben a
viszonteladó meddig nyilatkozik arról az adóhatóságnak, hogy az adómegállapítási időszakban
fizetendő adó összegének megállapítására az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert
alkalmazza. A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-ig az adózás rendjéről
szóló törvény szabályozta.
145.	§
A Javaslat meghatározza, hogy a viszonteladó meddig nyilatkozik arról az adóhatóságnak, hogy
kijelentkezik az Áfa tv. különös szabályainak hatálya alól és tevékenységére az általános
szabályokat alkalmazza. A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-ig az adózás
rendjéről szóló törvény szabályozta.
146.	§
A Javaslat azokat a technikai módosításokat tartalmazza, melyek amiatt váltak szükségessé, hogy
egyes eljárási rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvényből átkerülnek az Áfa törvénybe.
Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében, amennyiben az adóalany belföldön adóköteles
tevékenységet végez, a belföldi adószám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és
vámhatósághoz bejelentkezni. Az áfa logikájából kifolyólag léteznek olyan ügyletek, amikor a
teljesítési hely (az adóztatás) belföldön van a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett (és erre
nem köteles) adóalany által teljesített ügylet tekintetében. Az esetek egy részében ezek az
ügyletek adómentesek, vagy az adófizetési kötelezettség az úgynevezett egyablakos rendszeren
keresztül teljesíthető. A Javaslat ezért meghatározza, hogy melyek azok az ügyletek és melyek
azok a feltételek, amelyek teljesítése esetén a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett
adóalanynak belföldön nem kell magát nyilvántartásba vetetnie az állami adó- és vámhatóságnál.
A Javaslat továbbá meghatározza, hogy mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól az
adómentes ingatlanbérbeadást folytató, egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes
személy. A Javaslat tartalmilag nem új rendelkezés, azt 2017. december 31-ig az adózás
rendjéről szóló törvény szabályozta.
147.	§
A Javaslat tartalmában nem vezet be új rendelkezéseket, hanem azokat az alapvetően eljárási
rendelkezéseket emeli át az adózás rendjéről szóló törvényből, melyek szorosan kapcsolódnak az
Áfa tv.-ben meghatározott rendelkezések teljesítéséhez. Közösségi ügylet az adóalanyiság
149
igazolása és az adófizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében csak úgynevezett közösségi
adószám birtokában végezhető. A Javaslat előírja, hogy melyek azok az ügyletek, amelyekhez
szükséges a közösségi adószám, és a közösségi adószám állami adó- és vámhatóság által történő
megállapítása érdekében az adóalanynak hogyan kell eljárnia. A távértékesítésre vonatkozó
szabályok értelmében az úgynevezett távértékesítéses ügyletek után az adót a termék
feladásának, elfuvarozása megkezdésének helye szerinti tagállamban kell megfizetni,
amennyiben ezen értékesítések adó nélküli összesített ellenértéke éves szinten nem haladta meg
egy adott tagállam vonatkozásában a 100 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő nemzeti
valutában számított összeget. A tagállamok döntésük alapján ezt az értékhatárt 35 000 EUR-ra,
illetve az ennek megfelelő nemzeti valutában számított összegre csökkenthetik a versenytorzulás
elkerülése érdekében. A termék feladásának, fuvarozásának rendeltetési helye szerinti
tagállamban kell ugyanakkor az adót megfizetni, amennyiben ezen tagállam által meghatározott
értékhatárt az ebbe a tagállamba irányuló távértékesítéses ügyletek adó nélküli összesített
ellenértéke meghaladja, vagy amennyiben az értékesítő adóalany azt választja, hogy a
rendeltetési tagállamban fizeti meg az értékhatár alatt az adót. A Javaslat ezen távértékesítési
szabályok teljesítéséhez kapcsolódóan előírja egyrészt, hogy a külföldön letelepedett adóalany az
általa teljesített távértékesítéses ügyletek után a belföldön teljesítendő adókötelezettségének
teljesítéséhez mikor köteles belföldön magát nyilvántartásba vetetni az állami adó- és
vámhatóságnál. Másrészt a Javaslat a belföldön letelepedett adóalany részére írja elő, hogy az
általa teljesített távértékesítés után másik tagállamban keletkező adófizetési kötelezettsége
teljesítését 15 napon belül köteles az állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.
A Javaslat rögzíti az adóalany adóköteles tevékenységének megkezdéséhez kapcsolódó
nyilatkozatok módosítására vonatkozó szabályokat.
Ezek a rendelkezések tartalmukban megegyeznek azzal, amelyet a 2017. december 31-ig
hatályos adózás rendjéről szóló törvény tartalmaz.
148.	§
Az adószám-felfüggesztés jogintézményének 2018. január 1-től történő megszüntetéséhez
kapcsolódó átmeneti szabályozás.
149.	§
A Javaslat az online számla adatszolgáltatás kapcsán 2018. július 1-jétől bevezetendő
szabályokhoz kapcsolódóan tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.
150.	§
A közösségi ügyletek ellenőrizhetősége érdekében - a közösségi szabályozással összhangban - a
Javaslat előírja, hogy mely ügyletek tekintetében, milyen gyakorisággal és milyen adatokról kell
az adóalanynak úgynevezett összesítő nyilatkozatot benyújtania az állami adó- és
vámhatósághoz. A Javaslat szerint az adóalanyoknak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik
azon személygépkocsik alvázszámáról, melyek után az adott adóelszámolási időszakban
150
adófizetési kötelezettsége keletkezett termékimport, vagy Közösségen belüli termékbeszerzés
jogcímén. A Javaslat adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a másik tagállami nem adóalany
részére teljesített új közlekedési eszköz azonosító adatairól.
A Javaslat értelmében az adózás rendjéről szóló törvény újrakodifikálása során az Áfa tv-be
kerül átemelésre az a rendelkezés, amelynek értelmében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az
egyes gabonaféléket, olajnövényeket és fehérjenövényeket (Áfa tv. 6/A számú melléklete) és az
egyes acélipari termékeket (Áfa tv. 6/B számú melléklete) értékesítő és beszerző adóalanyokat.
A Javaslat előírja, hogy az adóalanyok az áfa bevallásukkal együtt kötelesek úgynevezett
összesítő jelentést adni partneri szinten azon általuk kibocsátott és befogadott számlák egyes
adatairól, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. A
befogadott számlák tekintetében csak azon, fenti feltételnek megfelelő számlákról kell adatot
szolgáltatni, amelyek tekintetében az adóalany adólevonási jogot gyakorolt. A Javaslat lehetővé
teszi, hogy az adóalany döntése szerint az értékhatár alatti számlákról is adatot szolgáltasson.
Ezek a rendelkezések tartalmukban megegyeznek azzal, amelyet a 2017. december 31-ig
hatályos adózás rendjéről szóló törvény tartalmaz.
A Javaslat 2018. július 1-jei hatályba lépéssel új alapokra helyezi a számlaszintű
adatszolgáltatást. Egyrészt a Javaslat 1 millió Ft-ról 100.000 Ft-ra csökkenti az az értékhatárt,
amely elérése esetén a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesíteni, másrészt a kiállított,
illetve kibocsátott számlák esetében nem a számlát kibocsátó áfa bevallásának gyakoriságához
köti az adatszolgáltatást, továbbá a számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmáról kéri az
adatszolgáltatást. A Javaslat a kibocsátott számlák tekintetében megkülönbözteti a nyomtatvány
számlákat, és a számlázó programmal kiállított számlákat. Számlázó programmal kiállított
számlák esetén azonnali elektronikus adatszolgáltatást ír elő a Javaslat, míg nyomtatvány
számlák esetében a számlában szereplő áthárított adó összeghatárától függően heti vagy napi
rendszerességű adatszolgáltatást. Ez utóbbi esetében az adatszolgáltatás egy erre a célra
rendszeresített weblapon kell teljesíteni. A befogadott számlák esetében lévő adatszolgáltatás
változatlan formában fennmarad.
151.	§
A Javaslat az adózás rendjéről szóló törvény újrakodifikálása miatti módosítást, illetve az Áfa tv.
átrstruktúrálása miatt szükséges technikai módosításokat vezeti át.
152.	§
A Javaslat a gabonaszektorbeli fordított adózás 2019. január 1-jétől történő megszűnésére
tekintettel az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget is megszünteti.
153-156. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
151
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
157-158. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
159.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
160.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
161. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
162. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
163.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
164.	§
A javaslat az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosításokról
gondoskodik.
165.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
166.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
152
szükséges módosítás.
167. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
168.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
169.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
170.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
171-172. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
173.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
174.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
175.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
153
176. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői által
szolgálatteljesítési időben, illetve rendes munkavégzés során birtokban tartható vagyontárgyak,
magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök
korlátozásának szabályai az integritás céljait szolgálja. A részlet szabályok kifejtését a
felhatalmazó rendelkezés alapján kiadandó NGM rendelet tartalmazza. A szabályozás a NAV
speciális személyi állományára tekintettel kizárólag a pénzügyőrökre és kormánytisztviselőkre
történik, a munkavállalókra és tisztjelöltekre nem.
177.	§
A módosítás a NAV újabb feladataira tekintettel a személyi állományra vetített munkavállalói
irányszámot módosítja 10%-ról 20%-ra. A megnövekedett és komplexebb feladatok teljesítése a
humánerőforrás gazdálkodás során is kihívások elé állítja a szervezetet, mely megoldásaként a
mértékszám emelését tarjuk alkalmas eszköznek.
178.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
179.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések a 4/2015 büntető jogegységi határozatban foglaltak
alapján, valamint az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén
hatályba lépő adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló
törvény miatt.
180.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
181. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
182.	§
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 2016.
január 1-jétől lehetővé teszi az adó alanyának, hogy a fizetendő népegészségügyi termékadó
(neta) összegét csökkenthesse az adó-megállapítási időszakban egészségmegőrző programokkal
154
kapcsolatban felmerült költségeivel, ráfordításaival, azzal, hogy a csökkentés összege legfeljebb
az egyébként fizetendő neta összegének 10%-áig terjedhet. Egészségmegőrző programnak az
adóalany vagy az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a
sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja
minősül, amely bármely magánszemély által, ingyenesen (vagy - 2017. január 1-jétől -
legfeljebb 500 forint ellenében) érhető el. Az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett
egészségmegőrző programhoz az adóalanyok praktikusan akként tudnak hozzájárulni, hogy
meghatározott pénzösszege(ke)t utalnak át az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára.
Ekkor a fizetendő netát az átutalt/befizetett összeggel lehet csökkenteni (maximum a fizetendő
neta 10%-áig). A javaslat értelmében - az adózói adminisztrációs terhek csökkentése érdekében
-	opcionálisan lehetővé válik a neta-alanyok számára, hogy - a társasági adóban alkalmazott
adófelajánláshoz hasonlóan - az adóbevallásban tett rendelkező nyilatkozattal felajánlják a
fizetendő neta maximum 10%-át az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett
egészségmegőrző programhoz való hozzájárulásként. Ennek összegét az állami adóhatóság a
bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül utalja át az egészségügyi államigazgatási
szerv számlájára, ha annak törvényi feltételei fennállnak (az adóalany adótartozása nem haladja
meg a 100 ezer Ft-ot, az adóalany az adófizetési kötelezettségének határidőben eleget tett), majd
az átutalást követő hónap 15. napjáig elektronikus adatközlés útján tájékoztatja az egészségügyi
államigazgatási szervet a felajánlás összegéről, valamint - ha ahhoz a felajánlást tevő adóalany
hozzájárul - az adóalany nevéről és székhelyéről.
Az adófelajánlás mellett - a javaslat értelmében - megmarad a hatályos adócsökkentési
lehetőség is, vagyis a neta alanya saját egészségmegőrző programot is szervezhet vagy az állami
egészségmegőrző programhoz való hozzájárulását közvetlenül is átutalhatja az egészségügyi
államigazgatási szerv számlájára (ennek összegével csökkentheti a fizetendő netát, maximum
annak 10%-áig). A javaslat szerint a jelenleg hatályos adócsökkentés és az adófelajánlás együttes
összege nem haladhatja meg az adott adó-megállapítási időszakban fizetendő neta összegének
10%-át.
183.	§
1-2. pontokhoz: A javaslat értelmében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló - 2016. december 31-én hatályos - 2003. évi CXXVII. törvényre,
illetve annak konkrét rendelkezéseire vonatkozó merev hivatkozások helyébe a jövedéki adóról
szóló 2016. évi LXVIII. törvényre (Jöt.), valamint annak szabályaira való utalások lépnek. Ettől
függetlenül a szabályozás változatlan marad: a Neta tv. alkalmazásában adóköteles alkoholos
italnak főszabály szerint a Jöt. szerinti alkoholtermékek fognak minősülni a továbbiakban is,
illetve továbbra sem keletkezik neta-kötelezettség azon italok után, melyek mentesültek a
jövedéki adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású
készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve
más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek).
3.	ponthoz: A javaslat e pontban a Neta tv. adófelajánlásra vonatkozó új rendelkezései miatti
155
jogtechnikai pontosítást fogalmaz meg.
184.	§
Tekintve, hogy 2018-tól az adózás rendjéről új törvény rendelkezik, a javaslat hatályon kívül
helyezi a Neta tv. fölöslegessé váló rendelkezését.
185.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
186.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
187.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza.
188.	§
1.	ponthoz: Az új adózás rendjéről szóló törvény miatt szükséges módosítást tartalmaz.
2.	ponthoz: Tekintve, hogy 2018-tól az adózás rendjéről új törvény rendelkezik, a javaslat
hatályon kívül helyezi a kulturális adó fölöslegessé váló rendelkezését.
189. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
190-191. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
192.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
193.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
156
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
194.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
195.	§
A javaslat lehetővé teszi az államháztartásért felelős miniszter számára, hogy a központi
költségvetésben a maradványelszámolás során az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok
által befizetett összeggel megnövelje az ezek felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.
196.	§
A bírság tekintetében az államháztartási törvényben lévő adók módjára behajtandó köztartozássá
minősítő rendelkezés felülvizsgálata volt indokolt az Ákr. szabályozására figyelemmel.
197.	§
Tekintettel arra, hogy az Avt. alapján - az ott meghatározott kivétellel - az Ákr.-en alapuló
megkereséssel érintett tartozások esetében a megkeresése napjától a késedelmi pótlékot a
végrehajtást foganatosító szerv számítja fel, szükséges az Áht. vonatkozó szabályozásának
kiegészítése.
198.	§
A rendelkezés felülvizsgálata volt indokolt az Ákr. szabályozására figyelemmel.
199.	§
A rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt tekintettel arra, hogy megszűnik az adószám
felfüggesztés jogintézménye.
200.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
201. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
202.	§
A 92/85/EGK irányelv 5. cikke a munkahelyi egészség és biztonság területén intézkedéseket ír
elő, így munkáltatói kötelezettséget rögzít annak érdekében, hogy a várandós és szoptató
157
munkavállalók munkahelyi kockázatnak való kitettsége elkerülhető legyen. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja az Mt.-t, amely alapján a munkáltatónak kötelezettsége a munkavállalók
más munkakörbe történő áthelyezését megelőzően a munkafeltételeket és/vagy a munkaidő-
beosztást átalakítani és ezt követően lehet csak a munkavállalónak az egészségi állapotának
megfelelő munkakört kell felajánlani. [Mt. 51. § (3) bekezdés és 60. § (1) bekezdés]
A Javaslat megteremti a munkavállalói képviselő fogalmára vonatkozó rendelkezésnek a 2000.
évi LXVII. törvénnyel kihirdetett a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és
kedvezményeiről szóló 135. sz. ILO Egyezménnyel való összhangját. A munkavállalói képviselő
fogalmának meghatározásának abból a szempontból van jelentősége, hogy a munkavállalói
képviselőnek minősülő munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a
munkavállaló kérheti az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést. A módosítás célja, hogy a
szakszervezeti tisztségviselő számára is biztosítsa ezen igény érvényesítését. [Mt. 294. § (1)
bekezdés e) pont]
A Javaslat az Mt. 120. § a) pontjában összefoglalóan jelöli meg a megváltozott munkaképességű
munkavállalók pótszabadságra való jogosultságának esetkörét, tekintettel arra, hogy az Mt.
alkalmazásában egyértelműsítésre kerül a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalma
az Mt. 294. §-ában. [Mt. 120. § és 294. § (1) bekezdés l) pont]
A Javaslat egyértelművé teszi a szabályozást azzal, hogy pontosítja a megállapítható alapbér
(Mt. 136. § (1) bekezdése), illetve százszázalékos teljesítés esetén a teljesítménybér (Mt. 138. §
(5)	bekezdés) minimális mértékét a kötelező legkisebb munkabér mellett a garantált
bérminimumra történő utalás beillesztésével. [Mt. 136. § (1) bekezdés, Mt. 138. § (5) bekezdés]
Pontosító rendelkezés, amelynek az a célja, hogy az évenkénti felülvizsgálati kötelezettség a
kötelező legkisebb munkabér mellett a garantált bérminimumra is kiterjedjen. [Mt. 153. § (2)-
(4)]
203.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
204.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
205.	§
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény eredményeként
2018.	január 1-jén hatályba lépő új törvény miatt szükséges módosítás.
158
206. §
Szövegcserés módosítások:
1.	Az adózás rendjének újraszabályozásával összefüggésben szükséges technikai módosítás.
2.	Az adózás rendjének újraszabályozásával összefüggésben szükséges technikai módosítás.
3.	A javaslat tartalmazza a Katv. 5. § (1) bekezdésének h) és i) pontjainak módosítását, tekintettel
arra, hogy a 2018. január 1-jén hatályba léptetni tervezett, az adóigazgatási rendtartásról szóló
törvényben foglaltak alapján a döntés jogerejének jogintézménye helyett bevezetésre kerül a
döntés véglegességének jogintézménye, és ezt a változást indokolt átvezetni a Katv.-ben is.
4.	Tekintettel arra, hogy a 2018. január 1-jén hatályba léptetni tervezett, az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben foglaltak alapján a döntés jogerejének jogintézménye helyett
bevezetésre kerül a döntés véglegességének jogintézménye, a javaslat a Katv. érintett
rendelkezésének módosításáról gondoskodik. Emellett a javaslat a jogszabályok közötti
koherencia érdekében pontosítja az adóhatóság elnevezését is.
5.	Tekintettel arra, hogy a 2018. január 1-jén hatályba léptetni tervezett, az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben foglaltak alapján a döntés jogerejének jogintézménye helyett
bevezetésre kerül a döntés véglegességének jogintézménye, a javaslat a Katv. érintett
rendelkezésének módosításáról gondoskodik. Emellett a javaslat a jogszabályok közötti
koherencia érdekében pontosítja az adóhatóság elnevezését is.
6.	Tekintettel arra, hogy a 2018. január 1-jén hatályba léptetni tervezett, az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben foglaltak alapján a döntés jogerejének jogintézménye helyett
bevezetésre kerül a döntés véglegességének jogintézménye, a javaslat a Katv. érintett
rendelkezésének módosításáról gondoskodik.
7.	Tekintettel arra, hogy a 2018. január 1-jén hatályba léptetni tervezett, az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben foglaltak alapján a döntés jogerejének jogintézménye helyett
bevezetésre kerül a döntés véglegességének jogintézménye, a javaslat a Katv. érintett
rendelkezésének módosításáról gondoskodik.
207.	§
Tekintve, hogy 2018-tól az adózás rendjéről új törvény rendelkezik, a javaslat hatályon kívül
helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény fölöslegessé váló
rendelkezését.
208.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
159
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
209.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
210.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
211. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
212. §
A módosítás célja, hogy törvényi szinten lehetővé tegye az államháztartásért felelős miniszter
számára a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bevonását az európai uniós és hazai költségvetési
forrásból finanszírozott projektek költségnövekménye támogathatóságának vizsgálatára irányuló
eljárásokban.
213.	§
E rendelkezések az erre vonatkozó magyar jogharmonizációs kötelezettség teljesítése céljából
jogosultságot adnak az állami adó- és vámhatóságnak, hogy az uniós tagállami közigazgatási
együttműködés keretében beérkezett megkeresések teljesíthetősége, illetve a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézménynek az Aktv.-ben előírt egyes kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése
céljából a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényeljen, és
ezen adatokhoz hozzáférjen.
A módosítási tervezet e rendelkezései az Aktv. általános rendelkezései közé helyezik ennek az
adatigénylési jogosultságnak az előírását. Ennek oka alapvetően az, hogy a DAC5 szabályozás
az adóügyekben történő közigazgatási együttműködés valamennyi formája tekintetében lehetővé
teszi a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk felhasználását. Így a szabályozás ezt az
Aktv. keretei közötti általános felhasználhatóságot jeleníti meg az általános rendelkezések
között. A módosítás ugyanakkor az adatszolgáltatás megfelelő szintű ellenőrzése érdekében
nemcsak az európai uniós, hanem az azon kívüli országok tekintetében is megadja a lehetőséget
a tényleges tulajdonosi információkhoz való hozzáférésre. Ennek oka az, hogy nemcsak a
DAC5, hanem a CRS és a FATCA szabályozás alapján kötött Megállapodás is kiemelt szerepet
tulajdonít az adatszolgáltatási kötelezettség megfelelő ellenőrzésének.
214.	§
Szövegpontosítás a 2011/16/EU irányelvnek megfelelően.
160
215. §
E rendelkezések egy új, V/E. Fejezet beiktatásával tartalmazzák az OECD BEPS 5. jelentésének
5. fejezete által bevezetett, a feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár
megállapítására vonatkozó határozatokban foglalt adatok az érintett adózók illetősége szerinti
államok felé irányuló, előzetes megkeresés nélküli, spontán úton történő átadásának szabályait.
Az új szabályok rögzítik az érintett államok felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettséget, e
kötelezettség alóli kivételeket, az információátadás időpontját, az átadandó információk körét és
ezek adótitok-védelem alá tartozását, valamint az információcsere formáját.
216. §
Ezen átmeneti rendelkezések közül az új 45/G. § alapján az állami adó- és vámhatóság a
tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerinti adatigénylési jogosultságát első alkalommal a
tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabály
hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja. A rendelkezés indoka, hogy a jogharmonizációs
kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidőben (2017. december 31.) még nem kerül
sor a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartás létrehozására. Ennek megfelelően az
adatigénylési jogosultság gyakorlásának kezdeti időpontja értelemszerűen csak a tényleges
tulajdonosra vonatkozó nyilvántartás működésének kezdetétől számítható.
Az új 45/H. § átmeneti rendelkezései a 2010. január 1-e és 2017. december 31-e között kiadott,
módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár
megállapítására vonatkozó határozatoknak az új V/E. Fejezetben meghatározott adatainak
átadásáról rendelkeznek. A 2010. január 1-e és 2013. december 31-e között kiadott döntések
egyes adatainak a kiadása csak abban az esetben kötelező, ha e döntések 2014. január 1-jén még
alkalmazhatók voltak.
217.	§
Ez a rendelkezés a módosított törvénynek a 2016/2258/EU irányelv átvételét jelző
jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
218.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
219.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
220.	§
161
Az Avt. rendelkezései alapján a végrehajtási eljárásban lefoglalt, de nem fellelhető gépjárművek
tekintetében az állami adó- és vámhatóság tárgykörözést rendelhet el. E tárgykörözéshez
kapcsolódó feladatokat az eljáró rendőri szerv végzi, azonban e feladat végrehajtása érdekében
szükséges a részletszabályoknak - tehát, hogy mit tehet a körözési eljárást lefolytató szerv - a
körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvényben való rögzítése.
221.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
222. §
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
223.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
224.	§
Tekintettel arra, hogy az Avt, rendelkezései alapján a Magyar Nemzeti Bankot megillető
követelések esetében a fizetési kedvezményi kérelmeket nem az állami adó- és vámhatóság
bírálja el, szükséges az adott jogszabályban a fizetési kedvezményi kérelmek elbírálásának
alapvető szabályait rögzíteni.
225.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
226.	§
Szövegpontosító rendelkezés.
227.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
228.	§
162
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
229.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
230-232. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és a közigazgatási
perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (Módtv.) a terminológiai összhang megteremtése
céljából 2018. január 1-jétől módosítja a vonatkozó reklámadó-szabályokat. Ezek a módosítások
azonban nincsenek összhangban sem az adózás rendjéről szóló törvény hatályos, sem pedig a
2018-tól hatályba lépő az adóigazgatási rendtarásról szóló törvény rendelkezéseivel. Kifejezetten
rögzíteni kell a reklámadó-törvényben, ha a reklámadó-szabályozás el kíván térni az
adóigazgatási rendtarásról szóló törvény általános szabályaitól. Így mivel a 2018-tól hatályba
lépő általános adóigazgatási szabályok szerint az elsőfokú adóhatóság határozata ellen
fellebbezésnek van helye, közigazgatási per pedig csakis akkor indítható, ha az arra jogosultak
valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták, a reklámadó-törvényben rendelkezni kell
arról, ha az adóhatóság első fokon véglegessé váló határozata nem fellebbezéssel, hanem
közigazgatási perben támadható meg. Mindezek okán a javaslat rendelkezik arról, hogy a Módtv.
reklámadó-törvényt módosító rendelkezése nem lép hatályba, emellett megteremti az Ákr., a Kp.
és a reklámadó-törvény közötti terminológiai összhangot, figyelemmel az adóigazgatási
rendtarásról szóló törvény 2018-tól hatályba lépő általános szabályaira is.
233.	§
Tekintve, hogy 2018-tól az adózás rendjéről új törvény rendelkezik, a javaslat hatályon kívül
helyezi az Rtv. fölöslegessé váló rendelkezését.
234.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
235.	§
A Javaslat 2018. január 1-jéi hatállyal a törvényjavaslatban szereplő pontosított szöveggel lépteti
hatályba az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 65. (3) bekezdésében szereplő
követelményeket, ezért a (3) bekezdés hatálybalépése 2018. január 1-ján már nem indokolt.
163
236. §
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
237.	§
Az adózás rendjének újraszabályozásának eredményeként 2018. január 1-jén hatályba lépő
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény miatt
szükséges módosítás.
238.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény
hatálybalépésével összefüggésben a jogalkalmazást segítő és technikai pontosításokat tartalmazó
rendelkezés.
239.	§
A módosítás egyértelműsíti, hogy a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből a NATO és a
Békepartnerség katonai járműveinek üzemanyaggal történő kiszolgálása a jövedéki engedélyes
kereskedői engedély alól mentes tevékenység.
240.	§
A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és
értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a
2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács
2014/40/EU irányelve alapján 2019. május 19-ét követően a dohánytermék csomagolási
egységén a képpel kombinált egészségvédő figyelmeztetések fölé már nem helyezhető adójegy
vagy zárjegy. Ennek megfelelően, a zárjegy új elhelyezésére tekintettel, a cigaretta és a szivar,
szivarka esetében nem lesz kötelező előírás a zárjegy eltépődése a doboz nyitásakor.
241.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben a jövedéki adóelőleg
megfizetésére vonatkozó határidő feltüntetése.
242.	§
Az új adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény
hatálybalépésével összefüggésben technikai pontosításokat tartalmazó rendelkezés.
243.	§
A jövedéki bírság mérlegelésének szempontjait teremti meg a Javaslat az új Art. 237. §-a alapján.
244.	§
164
A Javaslat alapján az Air.-ban és az új Art.-ben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén
is kiszabható jövedéki bírság.
245.	§
Lehetőség nyílik arra, hogy a NATO és a Békepartnerség közúti katonai járműveinek a Magyar
Honvédség készletéből üzemanyaggal történő adómentes kiszolgálására közvetlen mentesüléssel
kerülhessen sor, az eddigi, közvetett mentességi forma mellett.
246.	§
A teljes denaturálás szabályainak formai egyszerűsítése és egyértelművé tétele annak
kimondásával, hogy mindig a denaturálási eljárás elvégzésével áll be a mentesülés.
247.	§
A hatályos Art. 43. § szerinti szabály elhagyásához kapcsolódóan szükséges rendelkezés annak
biztosítására, hogy a bérfőzetőktől a bérfőzés után beszedett és az államnak befizetett adó ne
befolyásolja a bérfőzést végző adóraktár engedélyesének egyéb adónemek vonatkozásában
mutatkozó egyenlegeit, így a nettó tartozásvizsgálat eredményét. A jövedéki adó az elkülönült
számláról az időszaki elszámolást követően kerül átvezetésre a NAV Bérfőzési szesz adó
bevételi számláján megállapított fizetési kötelezettségekre.
248.	§
A 3199/93/EK rendelet mellékletének III. pontjában felsorolt denaturálási eljárással denaturált
alkohol a denaturálást elvégző magyarországi adóraktárból csak abba a tagállamba szállítható,
amelynél az adott denaturálási eljárást a 3199/93/EK rendelet mellékletének III. része
tartalmazza. Ha utólag ellenőrzéskor bebizonyosodik, hogy nem oda szállították a terméket, a
gazdálkodó szankcionálandó. A rendelkezés technikai pontosítás, amely a kialakított
gyakorlatban nem eredményez változtatást.
249.	§
1.	Jogalkalmazást segítő és technikai pontosításokat tartalmazó rendelkezés az Art.
módosításával összefüggésben.
2.	Technikai jellegű pontosítás az Art. módosításával összefüggésben.
250.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés az Art. módosításával összefüggésben.
251.	§
A pénzügyi számlák automatikus cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény
melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek csatlakoztak az automatikus
információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően azonban több állam, illetve joghatóság
165
is csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi a pénzügyi számlainformációk
szabályainak alkalmazását 2018 évtől a felsorolt új partnerekkel.
252.	§
A felügyeleti díj és annak pótléka Ákr. alapján történő behajthatósága érdekében szükséges volt
a felügyeleti díj megfizetését elmulasztó ügyfelek tekintetében egy kötelező határozat beépítése
az eljárás folyamatába, mivel döntés hiányában az Ákr. szerinti behajtásra nem volna lehetőség.
253.	§
Tekintettel arra, hogy a tárgybeli eljárásokban az Ákr. szabályai irányadók, így törölni szükséges
az adók módjára történő behajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
254.	§
A törvény módosítja az Ákr. 131. § (2) bekezdését annak érdekében, hogy az adóhatóság által
foganatosított, részben eltérő jellegű követelések behajtására lehetőség szerint egységes
szabályrendszer alapján egy törvény, az Avt. alkalmazásával kerüljön sor.
255.	§
A törvény rendelkezik több, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a
közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel már módosított rendelkezés hatályba lépésének
elmaradásáról.
256.	§
Tekintettel arra, hogy ez a Javaslat is módosítja 2018. január 1-jével az Áfa tv. 137. §-át,
valamint a 2017. évi LXXVII. törvény is módosította azt 2018. január 1-jei hatályba lépéssel,
szükséges arról rendelkezni, hogy a 2018. január 1-jével az Áfa tv. 137. §-ának ezen Javaslat
szerinti módosítása lép hatályba.
Az 5. ponthoz: A beszámoló-készítési kötelezettségüknek az IFRS-ek szerint eleget tevőkre
vonatkozó helyi iparűzési adóalap-szabályokat (a nettó árbevétel tartalmát és a számviteli
politika változása miatti korrekciókat) a javaslat korrigálja. Ezért a javaslat megfogalmazza azt
is, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi
LXXVII. törvény 98-99. §-ai, melyek ugyanezen rendelkezéseket, azaz a Htv. 40/C-D §-ait és a
Htv. 40/J. § (3) bekezdését módosítanák 2018. január 1-jei hatállyal, nem lépnek hatályba.
257.	§
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete
tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz.
A kihirdetést követően azonban több állam, illetve joghatóság csatlakozott a Megállapodáshoz. A
módosítás lehetővé teszi az országonkénti jelentések felsorolt új partnerekkel való
166
információcseréjét.
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete
tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően
csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően azonban 2017 évben
több állam/joghatóság csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi az
országonkénti jelentések felsorolt partnerekkel való információcseréjét.
258.	§
Hatályba léptető rendelkezések.
259.	§
Jogharmonizációs záradék.
260.	§
Jogharmonizációs záradék.
261. §
E § a törvény sarkalatossági záradékát tartalmazza.
                                       Mellékletek
                                    az 1. melléklethez
                                    a 2. melléklethez
Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben az Szja tv. két új melléklettel egészül ki,
amelyek változatlan tartalommal tartalmazzák a külföldi személyek egyes jövedelmei
adózásának különös szabályait, valamint az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők
adózásának rendjét.
a(z) 3. melléklethez
A közösségi ügyletek ellenőrizhetősége érdekében - a közösségi szabályozással összhangban - a
Javaslat előírja, hogy mely ügyletek tekintetében, milyen gyakorisággal és milyen adatokról kell
az adóalanynak úgynevezett összesítő nyilatkozatot benyújtania az állami adó- és
vámhatósághoz.
A Javaslat szerint az adóalanyoknak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik azon
személygépkocsik alvázszámáról, melyek után az adott adóelszámolási időszakban adófizetési
kötelezettsége keletkezett termékimport, vagy Közösségi termékbeszerzés jogcímén.
167
A Javaslat adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a másik tagállami nem adóalany részére
teljesített új közlekedési eszköz azonosító adatairól.
a(z) 4. melléklethez
A Javaslat értelmében az adózás rendjéről szóló törvény újrakodifikálása során az Áfa tv-be
kerül átemelésre az a rendelkezés, amelynek értelmében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az
egyes gabonaféléket, olajnövényeket és fehérjenövényeket (Áfa tv. 6/A számú melléklete) és az
egyes acélipari termékeket (Áfa tv. 6/B számú melléklete) értékesítő és beszerző adóalanyokat.
a(z) 5. melléklethez
A Javaslat előírja, hogy az adóalanyok az áfa bevallásukkal együtt kötelesek úgynevezett
összesítő jelentést adni partneri szinten azon általuk kibocsátott és befogadott számlák egyes
adatairól, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. A
befogadott számlák tekintetében csak azon, fenti feltételnek megfelelő számlákról kell adatot
szolgáltatni, amelyek tekintetében az adóalany adólevonási jogot gyakorolt. A Javaslat lehetővé
teszi, hogy az adóalany döntése szerint az értékhatár alatti számlákról is adatot szolgáltasson.
a(z) 6. melléklethez
A Javaslat 2018. július 1-jei hatályba lépéssel új alapokra helyezi a számlaszintű
adatszolgáltatást. Egyrészt a Javaslat 1 millió Ft-ról 100.000 Ft-ra csökkenti az az értékhatárt,
amely elérése esetén a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesíteni, másrészt a kiállított,
illetve kibocsátott számlák esetében nem a számlát kibocsátó áfa bevallásának gyakoriságához
köti az adatszolgáltatást, továbbá a számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmáról kéri az
adatszolgáltatást. A Javaslat a kibocsátott számlák tekintetében megkülönbözteti a nyomtatvány
számlákat, és a számlázó programmal kiállított számlákat. Számlázó programmal kiállított
számlák esetén azonnali elektronikus adatszolgáltatást ír elő a Javaslat, míg nyomtatvány
számlák esetében a számlában szereplő áthárított adó összeghatárától függően heti vagy napi
rendszerességű adatszolgáltatást. Ez utóbbi esetében az adatszolgáltatás egy erre a célra
rendszeresített weblapon kell teljesíteni. A befogadott számlák esetében lévő adatszolgáltatás
változatlan formában fennmarad.
a(z) 7. melléklethez
A pénzügyi számlák automatikus cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény
melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek csatlakoztak a Megállapodás. A
módosítás lehetővé teszi az információcsere hálózat bővítését, a pénzügyi számlainformációk
szabályainak alkalmazását 2018 évtől a felsorolt partnerekkel. A melléklet az új joghatóságok
feltüntetését tartalmazza.
a(z) 8. melléklethez
168
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete
tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a csatlakoztak a Megállapodáshoz. A módosítás
lehetővé teszi az információcsere hálózat bővítését, az országonkénti jelentések felsorolt új
partnerekkel való információcseréjét. A melléklet az új joghatóságok feltüntetését tartalmazza.
169