﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18002.
Benyújtás dátuma: 2017-10-24 16:23
Parlex azonosító: 1KAL78VK0002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Törvényjavaslat címe: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.
törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
1. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
1. §
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 6/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. §
(1)	A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a
közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és
szakmai testületeket működtethet.
(2)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti,
régészeti feltárásra jogosult múzeumok régészeti feltárási tevékenységének ágazati irányításában a
kulturális örökség védelméért felelős miniszter a miniszterrel közösen jár el.”
(2)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján)
  „c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása
  szerinti feladatai, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott
  feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,”
2.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
2.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 6. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Valamennyi védett műemléki értékkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági
eljárásban a (3) bekezdés szerinti örökségvédelmi tanácsadó testület jogszabályban foglaltak
szerinti igénybevétele és támogató véleménye esetén a hatóság a határozatát a kérelem
beérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg.”
(2)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 20. §-a a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
1
„(4a) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv feltárási jogosultsága az előzetes régészeti
dokumentáció készítéséhez kapcsolódó régészeti feladatellátásra, a jogszabályban kijelölt
örökségvédelmi szerv saját vagyonkezelésében lévő ingatlanon megvalósuló régészeti feltárásra,
valamint tervásatás végzésére terjed ki.”
(3)	A Kötv. 22. § (2), (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során a földterület-kiválasztáshoz és
nyomvonal-kijelöléshez a beruházó előzetes régészeti dokumentációt készíttethet.
(2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi
közútépítések előkészítése során - a kerékpárút kivételével - a beruházó köteles a régészeti
érintettség felderítése érdekében előzetes régészeti dokumentációt készíttetni.
(2b) A (2) és (2a) bekezdés szerinti előzetes régészeti dokumentáció készítésére a 23/C. és 23/D. §-
ban foglaltak alkalmazásával a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogosult.”
(4)	A Kötv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8a)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) A régészeti feladatellátás szaktevékenységi részének jogszabályban meghatározottak szerinti
elvégzésébe kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdés szerinti feltárásra jogosult
intézmény vonható be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet
ellátó közreműködőt nem vehet igénybe.
(8a) A régészeti feladatellátás járulékos részéhez a megelőző feltárást végző múzeum biztosítja a
szükséges régészeti bontómunkát. A régészeti bontómunkába gazdasági társaság bevonható.”
(5)	A Kötv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles
gondoskodni. Ha a beruházó nem tudja biztosítani a földmunkát, akkor a feltárást végző intézmény
-	a közbeszerzésekről szóló törvény szerint - gondoskodik a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó
földmunka elvégzéséről a beruházó költségén.
(2a) A régészeti feltárás dokumentálásához kapcsolódó geodéziai és térinformatikai feladatok
ellátásába gazdasági társaság bevonható.”
(6)	A Kötv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének
irányításával kell végezni. A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási
módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt.”
(7)	A Kötv. 23/C. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7)-(8)
2
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció keretében
végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe saját
kapacitáshiánya esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdés szerinti, feltárásra jogosult intézményt
vonhat be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó
közreműködőt nem vehet igénybe.
(7)	A műszeres lelőhely- és leletfelderítéshez kapcsolódó feladatok ellátásába gazdasági társaság
bevonható.
(8)	Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó
régészeti földmunka elvégzéséről a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv - a
közbeszerzésekről szóló törvény szerint - gondoskodik a beruházó költségén.”
(8)	A Kötv. 23/D. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A beruházó által elfogadott projekttervet a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv
megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek,
valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak.”
(9)	A Kötv. 23/E. § (1)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére írásbeli szerződést köt, ha a megelőző feltárás
elvégzésére a terület rendelkezésre áll.
(2)	A beruházó értesíti a szerződéskötés szándékáról a Magyar Nemzeti Múzeumot, mely 5 napon
belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt és koordinálja
a szerződéskötést.
(2a) A nagyberuházást megelőző feltárást a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi
múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum végezheti jogszabályban meghatározottak
szerint.
(2b) A nagyberuházást megelőző feltárás régészeti szaktevékenységének elvégzésébe
a)	a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni,
b)	további kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdése szerinti feltárásra jogosult
intézmény vonható be.
(3)	A (2b) bekezdés szerinti bevont feltárásra jogosult intézmény a régészeti szaktevékenység
ellátásában további közreműködőt nem vehet igénybe.
(4)	Ha a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti
Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15
napos határidőn belül nem köti meg, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti
feladatellátás elvégzéséről.
3
(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben a kultúráért felelős miniszter - a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 40. § (3)
bekezdése alapján a működési engedély módosításával - hivatalból indított eljárásban dönt a
megyei hatókörű városi múzeum régészeti gyűjtőkörének lezárásáról. Az eljárásban a kulturális
örökség védelméért felelős miniszter egyetértési jogot gyakorol.
(5)	Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái
régészeti megfigyelés mellett végezhetőek.
(6)	A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés biztosítására a (2a)-(3) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.”
(10) A Kötv. 23/F. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési
költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az
összeg
a)	tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás
munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az
elsődleges leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás költségeit,
b)	nem tartalmazza a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli
régészeti feltárás végzéséhez a beruházó által kötelezően biztosítandó szükséges technikai
felszerelés biztosításának költségét.
(10)	A tényleges költségekről köteles
a)	a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció tekintetében
b)	a feltárás elvégzésére szerződött múzeum
jogszabályban meghatározott módon elszámolni.”
3.	§
(1)	A Kötv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság hatósági ellenőrzés vagy az 52. § (2) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzése
során, vagy bejelentés alapján megállapítja, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgy őrzési helye
ismeretlen (a továbbiakban: eltűnt kulturális javak), az őrzési hely megállapítása érdekében
elrendeli annak körözését.”
(2)	A Kötv. az „A kulturális javak külföldre történő kivitele” alcímet megelőzően a következő 53/B.
§-sal egészül ki:
„53/B. §
(1)	Az e törvény 71. § (2) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásba bejegyzett kulturális javak
előkerülése esetén a hatóság megvizsgálja a nyilvántartásból történő törlés indokoltságát.
4
(2)	Kétség esetén a tárgy birtokosa köteles bizonyítani a birtoklás jogszerűségét és azt, hogy a tárgy
birtokba vétele vagy tulajdonjogának a megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható, különös tekintettel a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
szóló 2001. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdésében foglalt szempontokra.
(3)	Amennyiben a tárgy visszaadása iránt igényt terjesztenek elő, és az igényt igazolják, a birtokos
köteles a tárgyat az igénybejelentő részére visszaadni.
(4)	Amennyiben a birtokos bizonyítja, hogy a (2) bekezdésben foglaltak szerint járt el, a
visszaadáskor az igénybejelentőtől méltányos és ésszerű kártalanítás illeti meg.
(5)	Kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása
esetén a (2) bekezdés szerinti eljárásra a kereskedő köteles, ezért a vevő részéről a (2) bekezdésben
foglaltakat teljesültnek kell tekinteni.
(6)	A tárgy visszaadásának elrendelése iránti keresetet bírósághoz kell benyújtani, a bíróság dönt a
visszaadás elrendeléséről és a kártalanításról.”
4.	§
A Kötv. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény alapján védett kulturális javakra vonatkozó, az Európai Unió tagállamaiba történő
kivitele esetén a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK rendelet céljából a Bizottság
1081/2012/EU végrehajtási rendelete 13. cikke alapján kiállított általános nyílt engedély az (1)
bekezdésben meghatározott ideiglenes kiviteli engedélynek minősül.”
5.	§
A Kötv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre
szólhat.”
6.	§
A Kötv. 71. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
( A hatóság vezeti)
„d) a nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a
műemléki környezetek és a történeti tájak,”
(központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-e) pontban meghatározottakkal
összefüggő adatokat.)
7. §
A Kötv. 73. § helyébe a következő rendelkezés lép:
5
73. §
 (1)	A védetté nyilvánított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:
 a)	a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;
b)	a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint
lakcímét;
 c)	a tulajdonszerzés idejét és módját;
 d)	a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét;
 e)	a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
 (2)	A jogellenesen eltulajdonított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:
 a)	a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;
b)	a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint
lakcímét;
 c)	a cselekmény elkövetésének az idejét és helyét;
 d)	az eljáró szerv nevét és ügyszámát.”
8.	§
 A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A Magyar Állam elővásárlási jogát
 a)	ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv,
 b)	védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv
 gyakorolja.”
9.	§
 A Kötv. a következő 92/H. és 92/I. §-sal egészül ki:
„92/H. §
(1)	2018. január 8-ig a megyei hatókörű városi múzeumoknak, a Budapesti Történeti Múzeumnak,
valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak közbeszerzési eljárást kell kiírni a 23. § (2) bekezdés,
valamint a 23/C. § (8) bekezdése szerinti, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka
biztosítása érdekében.
(2)	E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.)
megállapított 6. § (5) bekezdését, 7. § 29a. pontját, 20. § (4a) bekezdését, 22. § (2)-(2b) és (8)
bekezdését, 23. § (2) és (3) bekezdését, 23/B. § (2)-(4) bekezdését, 23/C. § (6) bekezdését, 23/E. §
(1)-(6) bekezdését, 23/F. § (3), (9) és (10) bekezdését és 23/G. §-át rendelkezéseit az (1)
bekezdésben meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatása után indult eljárásokban és
megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
6
92/I. §
 A 92/H. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárások eredményhirdetését megelőzően indult
 eljárásokban és megkötött szerződések tekintetében e törvény 2017. december 31-én hatályos
 előírásait kell alkalmazni.”
10. §
 (1)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 „11. meghatározza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás részletes szabályait,
 a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során
 ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti
 hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti
 feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait, valamint a
 régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről szóló
 miniszter döntés részletes szabályait;”
 (2)	A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
 „25. állapítsa meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságnak a nemzeti jelképek kiemelt
 nemzeti emlékhelyen történő használatával kapcsolatos egyes feladatait.”
 (3)	A Kötv. 93. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(7) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben,
 rendeletben megállapítsa az egyes hadtörténeti örökségi helyszínek védetté nyilvánítását és a
 védettség megszüntetését.”
11.	§
 A Kötv.
 a)	7. § 29a. pontjában a „jellegű örökségvédelmi tevékenység” szövegrész helyébe a „jellegű,
 közfeladatként állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény által végzett örökségvédelmi
 tevékenység” szöveg, a „feldolgozása, valamint a geodéziai és térinformatikai feladatok ellátása.”
 szövegrész helyébe a „feldolgozása”,
 b)	23/F. § (1) bekezdésében a „30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak
 szerint alkalmas - nap” szövegrész helyébe a „30 nap”,
 c)	23/F. § (3) bekezdésében „az akkreditált intézmény” szövegrész helyébe az „a feltárásra
 jogosult intézmény”
 d)	61/H. § (1) bekezdésében a „b) pont bb) alpontjában” szövegrész helyébe a „b) pontjában”,
 e)	61/I. § (5) bekezdésében a „b) pont ba) alpontja” szövegrész helyébe a „b) pontja”
 szöveg lép.
12. §
7
 Hatályát veszti a Kötv.
 a)	23/B. § (2)-(4) bekezdése,
 b)	23/G. §,
 c)	27/A. § (4) bekezdése,
 d)	57. § (2) bekezdése,
e)	a 75/A. § (1a) bekezdésében az „és a 6. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi tanácsadó
testület is” szöveg.
13.	§
 A Kötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
       3.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
                azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
14.	§
 A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
 „(2a) A kulturális javakra elrendelt körözés esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 4. §
(2)	bekezdés a) pont aa), ab), ad) alpontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott adat
közérdekből nyilvános adat.”
4.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény módosítása
15.	§
Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2017. évi L. törvény
 a)	202. § (3) bekezdés,
 b)	203. § 23. és 24. pontja, valamint
 c)	204. § h) pontja.
5.	Záró rendelkezések
16.	§
 (1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
 (2)	Az 1. és 2. alcím 2018. január 1-jén lép hatályba.
 (3)	A 3. alcím 2018. október 1-jén lép hatályba.
8
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez
A kiviteliengedély-köteles nem védett kulturális javak
         A                                                              B                     
Kategóri Meghatározás                                                   Együttes feltétel     
a                                                                                             
1.       A földből és a víz alól előkerült, a                           kor      legalább 50  
         7. § 33. pontja szerinti régészeti leletnek nem minősülő egyéb          év           
forgalmi nincs        
érték                 
2.       Művészeti, történelmi, illetve vallási emlékekből származó, de kor      legalább 50  
         azok                                                                    év           
forgalmi nincs        
érték                 
3.       Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen      kor      legalább 50  
         kézzel készített képek és festmények, amelyek                           év           
forgalmi legalább 1   
érték    000 000 Ft   
4.       Bármilyen alapra, vízfesték, guache és pasztell használatával, kor      legalább 50  
         teljesen kézzel készített képek és festmények,                          év           
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
5.       Az 1., 2. és 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra,     kor      legalább 50  
         bármilyen anyag használatával, teljesen                                 év           
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
6.       Eredeti metszetek, nyomatok, szita-és kőnyomatok a hozzájuk    kor      legalább 50  
         tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti                               év           
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
7.       Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve         kor      legalább 50  
         szoborművek és az eredetivel azonos eljárással készült                  év           
forgalmi legalább 500 
érték    000 Ft       
8.       Fényképek, filmek és negatívjaik,                              kor      legalább 50  
         amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.                               év           
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
9.       Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a kézírásos            kor      legalább 50  
         bejegyzéssel                                                            év           
9
    ellátott könyveket, a térképeket és zenei partitúrákat egyenként forgalmi nincs        
    vagy gyűjteményes formában, amelyek nincsenek alkotójuk          érték                 
    tulajdonában.                                                                          
10. A 9. kategóriába nem tartozó könyvek egyenként vagy              kor      1800 előtt   
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
11. Nyomtatott térképek.                                             kor      100 év       
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
12. Iratok, irategyüttesek, valamint irat-                           kor      legalább 50  
    és tervtári anyagok, kép- és hangarchívumok anyagai,                      év           
forgalmi nincs        
érték                 
13. a)    Természettudományos gyűjtemények: zoológiai, botanikai,    kor      nincs        
forgalmi legalább 500 
érték    000 Ft       
                      
                      
14. Közlekedési eszközök.                                            kor      legalább 50  
                                                                              év           
forgalmi legalább 500 
érték    000 Ft       
15. Az 1-14-ig terjedő kategóriák                                    kor      legalább 50  
    egyikéhez sem tartozó minden                                              év           
forgalmi legalább 300 
érték    000 Ft       
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
                      
10
Általános indokolás
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. (a továbbiakban: Kötv.) módosításának
indoka elsősorban az egyszerűsítésre, bürokrácia-csökkentésre irányul részben eddig hiányzó
szabályozást állapítanak meg. A módosítás céljai között szerepel az állami költségvetési források
hatékonyabb és ésszerűbb felhasználása is: a védett kulturális javak állami elővásárlási
joggyakorlásának kiszélesítésével, az állami közgyűjtemények és a Nemzeti Kastély és
Várprogram megvalósító intézménye részére is lehetővé válik a szerzeményezés ezen módja.
Az elmúlt évek során a kiviteli engedélyezési, valamint a védési eljárások során szerzett
tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a 2014-ben bevezetett rendszer
korrekcióra szorul. A 2014 januárjában meghatározott, kiviteli engedélykötelesség küszöbét
jelentő forgalmi értékek mára már nem felelnek meg sem az örökségvédelmi érdekeknek, sem a
műkereskedelmi árakat nem tükrözik. Az időközben megélénkült műtárgyforgalom és kereslet az
árak jelentős emelkedését idézte elő, így az örökségvédelmi szempontból is jelentősebb tárgyak
már a magasabb forgalmi értékűek között keresendők. A magasabb forgalmi értékküszöbök
meghatározásánál figyelembe vettük az elmúlt évek során védetté nyilvánított kulturális javak
értékesítési árait, a kiviteli engedélyezésen felbukkant tárgyak árnyilatkozatait, az elmúlt évek
piaci, aukciós áremelkedését, valamint a nemzetközi összehasonlítást. Ez utóbbi összehasonlítás
alapján is megállapítható, hogy a korábbi Forint-értékek európai összehasonlításban is a
legalacsonyabbak közé számítanak, amit ma már az élénk műkereskedelem és hazai gyűjtői
kereslet sem indokol: az ország műtárgy megtartó- és felszívó képessége - a természetes piaci
folyamatok alapján, adminisztratív beavatkozás nélkül is - jelentősen javult.
A módosítás a koherens és egyértelmű szabályozást biztosító módosítások megtételét, és
jogszabályalkotásra irányuló felhatalmazó rendelkezések pontosítását szolgálja.
Részletes indokolás
1-2. §
A régészeti feltárás végzése állami közfeladat. A Kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló
152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 17. § (2) b. pontja szerint a Miniszterelnökséget vezető
miniszter gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről,
nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti
örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté
nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári
ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján mindenekelőtt a régészeti
gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok alapfeladata a régészeti feltárások elvégzése, mely alapító
okiratukban is szerepel.
11
A feltárások elvégzésére a Kötv.-ben meghatározott állami és önkormányzati intézmények
jogosultak. Ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése szerint a jövőben nemcsak a
megelőző régészeti feltárások, hanem a Kötv. szerinti nagyberuházások régészeti feladatellátását
is csak múzeumok végezhetik, melyek hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és
önkormányzati fenntartású, feltárásra jogosult intézményeket vonhatnak be a feladatellátásba, és
a továbbiakban a szaktevékenységek végzésében szervezetek (gazdasági társaságok) nem
működhetnek közre. A régészeti feltárás nélkülözhetetlen része a régészeti bontómunka, amely
azonban részben földmunkás kapacitást igényel. A gazdasági társaságok, cégek ebbe a
tevékenységbe lesznek bevonhatóak, mivel a múzeumok és a Budavári Ingatlanfejlesztő és
Üzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: Budavári NKft.) nem
tudják megoldani a változó létszámigények miatt elsősorban idénymunkát vállaló munkavállalók
közalkalmazotti alkalmazását vagy megbízását.
Ez a döntés lehetővé teszi a régészeti feladatellátás bonyolult, jelenleg többszintű rendszerének
kétszintűre egyszerűsítését. Ugyanakkor a régészeti feladatellátás tervezése és végzése során
elsődleges szempont a szükséges kapacitások zökkenőmentes biztosítása. Ennek érdekében
szükséges egyfelől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben rögzíteni az ágazati irányítás kettősségét,
valamint azt, hogy a feltárásra jogosult muzeális intézmények kötelesek az örökség védelméről
szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális
feltételeket biztosítani.
A tervezet szerint a Budavári NKft. nem lesz feladata az infrastrukturális nagyberuházások
megelőző feltárásának koordinálása, illetve elvégzése. Ez egy olyan jellegű profiltisztítást jelent,
amelynek eredményeként a Budavári NKft. az előzetes régészeti dokumentáció (ERD)
elkészítésére szakosodott központi lelőhely-diagnosztikai szervezetté válik. A feladatkör
szűkülése csökkenti a szervezet túlterheltségét, így lehetővé válik az ERD-k gyorsabb és
magasabb színvonalon történő elkészítése.
Mindezeken túl az előterjesztő nem kívánja fenntartani az akkreditáció intézményrendszerét. A
feltárásra jogosultak akkreditációja önmagában nem sarkallta arra a múzeumokat fenntartókat,
hogy intézményeik kapacitásait jelentősen növeljék. A cégek akkreditációjára sincs szükség,
tekintettel arra, hogy a továbbiakban régészeti szaktevékenységet (pl. régészeti feltárás vezetése)
nem láthatnak el. Az akkreditációs rendszer a Kötv. 2015. január 1-jén hatályba lépett
módosítása alapján állt fel, a 2015 tavaszán kiadott engedélyek 3 évre szólnak. Az előterjesztő
jelen tervezetet az akkreditációs engedélyek lejártát követően javasolja hatályba léptetni, ezzel
biztosítani lehet a szükséges felkészülési időt.
A régészeti feladatellátást a korábbi módosítások során elválasztottuk a régészeti földmunkától.
A régészeti feladatellátás a beruházások régészetileg érintett területének lelőhely-felderítése és
megelőző régészeti feltárása, a régészeti földmunka a régészeti feladatellátáshoz szükséges, nem
a feltárás része. A régészeti feladatellátást mint tudományos módszerrel végzett tevékenységet a
12
fentiek szerint a jövőben múzeumok végezhetik. A régészeti földmunkát mint jellemzően
kivitelezői feladatot főszabály szerint a beruházó által kiválasztott cég végzi.
3.	§
Az új rendelkezést gyakorlati tapasztalatok, lopott, majd előkerült kulturális javak esetei
indokolják. A kulturális hatóság által 2004 óta vezetett lopott és eltűnt kulturális javak
nyilvántartása alapján már több lopott tárgy megkerülése is előmozdítható volt. Több esetben is
azonban a bűncselekmény elévülte, vagy egyéb körülmények miatt a felbukkant lopott tárgyak
sorsának rendezése nem történhetett meg megnyugtató módon. Az új rendelkezés az ilyen
ügyeket hivatott megoldani nemzetközi egyezmény, illetve a vonatkozó európai uniós közösségi
szabályozásból átvett megoldásokkal. Ez alapján az előkerült, lopott kulturális tárgy az eredeti
tulajdonosa részére visszaadandó azzal, hogy a visszaadó felet kártalanítás illeti meg, ha a
szerzés során kellő gondossággal és körültekintéssel járt el. A kellő gondosság és körültekintés
feltételeinél meghatározásában - pontos kereszthivatkozással - igazodik a közösségi jogszabály
átültetéséről rendelkező 2001. évi LXXX. törvényben előírtakhoz. A kereskedelmi forgalomban
történő szerzés esetén a vevő részéről jogos elvárásnak tekinthető, hogy a kereskedő az áru
eredetének tisztázása érdekében az ésszerűen hozzáférhető adatellenőrzéseket elvégzi. Ezért ott a
kellő gondosság és körültekintés feltételeit a kereskedőnek kell biztosítani, a vevő részéről ez
teljesítettnek tekintendő.
A védetté nyilvánított kulturális javak körébe tartozó tárgyak eltűnésekor a kulturális javak
hatósága jogosult a körözés elrendelésére, amennyiben rendelkezésre állnak az adatok. Az
elrendelésre most már teljesebb körben lenne lehetőség, nem kizárólag a védetté nyilvánított
kulturális javakra szűkítve. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kulturális örökség eltűnt elemi közül
tágabb kör, pl. a közgyűjteményi leltári darabok esetén is igénybe vehető legyen ez az eszköz.
4-7. §
A védett kulturális javak ideiglenes kiviteli engedélyezése a statisztikai adatok szerint
túlnyomórészt a hazai múzeumok külföldi kölcsönzési forgalmát fedi le. Muzeális intézmények
esetén a külföldi kölcsönadás a gyakorlatban kettős engedélyezés alá esik, hiszen a múzeumi
jogszabályok alapján (1997. évi CXL törvény 38/A. (6) bek.) a külföldi kölcsönzés a kultúráért
felelős miniszter (EMMI) hozzájárulása szükséges. A külföldre szállítás pedig jogszerűen csak a
kulturális javak hatósága (Miniszterelnökség) által - magyar vagy EU közösségi jogszabály
alapján - kiállított engedéllyel lehetséges. Tekintettel arra, hogy a külföldi kölcsönzési
hozzájárulás és a kiviteli engedélyezés tartalmilag azonos feltételeket vizsgál, ezért a kettős
engedélyezés fenntartása csak a legszükségesebb mértékben indokolt. Az EU közösségi
szabályozásban a tagállamok részére biztosított általános nyílt kiviteli engedélyezés
bevezetésével lehetővé válik, hogy azon állami muzeális intézmények, melyek szakmai,
szervezeti és pénzügyi erőforrásai tartósan biztosítottak, az öt évre adható, többször is
felhasználható „keretengedélyt” megkapják, mellyel a gyűjteményükbe tartozó bármely darabot
jogszerűen vihetik ki EU-n belül és kívül is, ha az adott külföldi kölcsönzéshez az EMMI
miniszter hozzájárult. Ez az éves szintem 200 ideiglenes kiviteli engedélyezési ügy java részénél
13
jelentős egyszerűsítést eredményez mind az ügyféli (közgyűjteményi), mind a hatósági oldalon.
A módosítás technikai jellegű, a kialakult gyakorlatnak megfelelően rögzíti az engedély
érvényességét. (A korábbi, határozatlan idejű érvényességet a hatóság sosem alkalmazta, hiszen
egy-egy tárgy esetleges felértékelődése kiszámíthatatlan. Amit a mai szemlélet nem tart
kiemelkedő jelentőségűnek és pótolhatatlannak, az idő múlásával, előre nem látható események
bekövetkeztével megváltozhat.)
A rendelkezés egy új bekezdéssel bővül, hogy a lopott kulturális javak esetén a
visszaszolgáltatás (restitúció) hatékonyabban történhessen meg. Ennek érdekében szükséges a
lopott tárgyak eredeti tulajdonosának (sértettnek) a személyes adatait nyilvántartásba venni,
hogy az előkerülés esetén értesítetők, illetve visszaellenőrizhetők legyenek. A személyes adatok
kezelése törvényi szintű felhatalmazást igényel.
A Kötv. 71. §-a sorolja fel a hatóság által vezetett nyilvántartásokat. A nyilvántartott műemléki
érték fogalma a Kötv. 2015. január 1-jén hatályba lépett módosítása során került bevezetésre. A
jogalkotó szándéka ezen műemléki értékek közhiteles nyilvántartásban történő rögzítése volt, a
hatóság nyilvántartása jelenleg is a nyilvántartott műemléki értékeket tartalmazza. A módosítás
pontosítást tartalmaz, amely alapján a hatóság a Kötv. 7. § 22. pontjában meghatározott
nyilvántartott műemléki értékek nyilvántartására köteles, amely a Kötv. 72. § (1) bekezdése
alapján közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
8.	§
Az állami elővásárlási jog gyakorlása során szerzett tapasztalatok alapján, figyelembe véve az
elmúlt időszak hivatali, szervezeti változásait is, szükséges a rendelkezés módosítása, hogy azzal
az állam hatékonyan tudjon élni. Ennek lényege:
-	az állami elővásárlási jog gyakorlására történő felajánlást továbbra is a kulturális javak
hatóságánál, azaz Miniszterelnökségen kell az érintetteknek megtenni,
-	Miniszterelnökség kijelöli a jog gyakorlására: az irányítása alatt álló "örökségvédelmi
háttérintézményt” (Budavári, Eszterháza, Helikon Kastélymúzeum, Gödöllői Királyi Kastély
NKft.), vagy az állami közgyűjteményt,
-	a kijelölt örökségvédelmi háttérintézmény, vagy állami közgyűjtemény a felajánlásra
válaszként nyilatkozik az állami elővásárlási jog gyakorlásáról és - pénzügyileg és a műtárgy
átvételével együtt - lebonyolítja az adásvételt (vagy lemondó nyilatkozatot tesz, vagy a
jogvesztő határidőn belül nem nyilatkozik),
-	a kijelölt örökségvédelmi háttérintézmény, vagy az állami közgyűjtemény értesíti a
Miniszterelnökséget az állami elővásárlási jog gyakorlásáról,
14
-	Miniszterelnökség tájékoztatja az MNV Zrt.-t, hogy azzal a kijelölt örökségvédelmi
háttérintézménnyel, vagy állami közgyűjteménnyel kössön vagyonkezelői szerződést, amelyik a
vételt lebonyolította.
Ennek révén megoldható, hogy:
a)	az elővásárlási jogra való felajánlás ügyféli oldalról ne váljon bonyolultabbá (továbbra is csak
egyetlen helyen kelljen bejelentést tenni),
b)	az örökségvédelmi szakmai-eljárási érdekek és szempontok ne sérüljenek (a hatóság a maga
által vezetett közhiteles nyilvántartás alapján tudja ellenőrizni, hogy a jog fennáll-e, illetve
értesül a tulajdonosváltozásról),
c)	a feladatellátás a gyakorlati végrehajtási szinthez közelebb kerüljön: a vásárlással járó
pénzügyi, jogi és műtárgykezelési feladatok, kockázatok kezelése ott történjen, ahol a feltételei
adottak, és a megszerzendő műtárgy is elhelyezésre kerül (és mindez ne a közvetítői szerepet
betöltő, és a műtárgykezelés feltételeivel nem rendelkező Miniszterelnökség közvetlen
felelősségi és feladatkörébe tartozzon),
d)	az állami elővásárlási jog érvényesítésével a Nemzeti Kastély és Várprogram megvalósítója is
élni tudjon,
e)	az állami elővásárlási jog érvényesítésével az állami közgyűjtemények is élni tudjanak,
f)	a részben egymásnak ellentmondó hatályos jogszabályi rendelkezések összhangba kerüljenek.
A koncepció szerinti szabályozási környezet kialakítása alacsonyabb szintű jogszabályi
rendelkezések módosítását, illetve megalkotását is igényli.
9.	§
A hatályon kívül helyezendő rendelkezés az adminisztratív terhek csökkentését, az eljárások
gyorsítását szolgálja. A nem kiviteli engedélyköteles tárgyak esetén a továbbiakban a hatóság
már nem - a kiviteli engedélyezéssel azonos, időigényesebb eljárás keretében jár el és -
műtárgykísérő igazolást állít ki, hanem egy gyorsabb eljárás keretében igazolja (pl. a kérelemre
rávezetett záradékszerű hitelesítéssel), hogy az érintett tárgy nem tartozik az örökségvédelmi
jogszabályok szerint kiviteli engedélyköteles kulturális javak körébe.
10-13. §
Kodifikációs pontosításokat és záró rendelkezéseket tartalmaz.
14.	§
A Kötv. 53/A. § (1) bekezdése alapján a hatóság a kulturális javak teljes körére körözést
15
rendelhet el. Indokolt annak biztosítása, hogy a körözési rendszerben feltűntetett kulturális javak
körébe tartozó dolgok közérdekből nyilvános adatok körébe tartozzanak. Ennek az adatok
nyilvánosságra hozatalában, megismerhetőségében, hozzáférhetőségében van jelentősége, ezért
szükséges ehhez igazítani A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok
felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényt is.
15.	§
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
technikai módosítása, mely a tervezet elfogadása esetén szükséges.
16.	§
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
16