﻿          Országgyűlési képviselő
                                               Iromány száma: T/18007.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-10-24 17:38
                                                Parlex azonosító: QI5D5ZMB0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Tiba István (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények
módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási
tárgyú törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
2017. évi.....törvény
a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról
1.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról
1.	§
 (1)	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hív.) 52. § 22. pontja a következő i)
 alponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 (nettó árbevétel:)
   „i) sportvállalkozásnál: az a) alpont szerinti nettó árbevétel, csökkentve a sportrendezvényre
   szóló belépőjegy, bérlet értékesítéséből, a reklám-közzétételre irányuló szolgáltatás-nyújtásból,
   játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, a sportról szóló törvény
   szerinti szponzorálási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból, sportrendezvény televíziós,
   rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből, a sportról szóló
   törvény szerinti sportlétesítmény hasznosításából származó árbevétellel;”
 (2)	A Htv. 52. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „52. sportvállalkozás: főtevékenységként sporttevékenységet [TEÁOR ’08 93.1] végző, a sportról
 szóló törvény szerinti azon sportvállalkozás, amely az adóévben indult mindazon sportág
 sportszövetsége által kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben, amely
 sportágban versenyző játékjogának használati jogával rendelkezik;”
2.	§
 A Htv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. §
 (1)	A 39/F. § szerinti mentesség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
 cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i
 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csekély összegű támogatásokról szóló rendelet)
 szabályaival összhangban vehető igénybe.
 (2)	Az 52. § 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel csökkentés miatti adócsökkenés az adóalany
 választása szerint
 a)	a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet szerinti csekély összegű (de minimis)
 támogatásnak, vagy
 b)	a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső
 piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági
 rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.), és az azt módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői
 és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését
1
előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős
létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső
régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a
702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében
történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156.,
2017.6.20., 1. o.) szerinti, sportlétesítményekre nyújtott működési támogatásnak
minősül.
 (3)	A (2) bekezdés szerinti támogatás
 a)	a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy
b)	a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső
piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági
rendelet hatályos szabályaival, különösen 55 cikkével összhangban
 vehető igénybe.”
3.	§
 A Htv. 52. § 22. pontja a) alpontjában a „b)-h) alpontokban” szövegrész helyébe „b)-i) alpontban”
 szöveg lép.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
törvény) 24/A. §-a a következő (13a) és (13b) bekezdéssel egészül ki:
 „(13a) Ha az állami adó- és vámhatóság az átutalást kizárólag azért tagadta meg, mert az adózó a
 társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági
 adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget nem fizette meg határidőben,
 az adózónak az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül
 előterjesztett külön kérelmére az állami adó- és vámhatóság az átutalást akkor is teljesíti, ha
 a)	a késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 naptári napot, és
 b)	az adóelőleg, adó összegének megfizetése maradéktalanul megtörtént.
(13b) A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelemnek nincs helye.”
5.	§
 A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (60) bekezdéssel egészül ki:
 „(60) A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
 törvénnyel megállapított 24/A. § (13a) bekezdése alapján kérelmet a sportvállalkozásokat érintő
 egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 24/A. §
2
 (13a) bekezdésének hatálybalépését követően felajánlott adóval, adóelőleggel kapcsolatos eljárások
 vonatkozásában lehet benyújtani.”
6.	§
A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés d) pontjában a „megfizette” szövegrész helyébe az
„esedékességig megfizette” szöveg lép.
3.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
7.	§
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban:
Ekho tv.) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére
az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.”
8.	§
Az Ekho tv. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 14/F. §-sal egészül ki:
„14/F. §
A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvénnyel megállapított 4. § (6) bekezdése a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett
jövedelmekre is alkalmazható.”
    4.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
    törvény módosítása
    9.	§
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
a)	4/A. § (16) bekezdés d) pontjában a „nem foglalkoztató közhasznú alapítvány” szövegrész
helyébe a „nem foglalkoztató, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány”
szöveg,
b)	15. §-ában a „szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi” szövegrész helyébe a „december
    10-éig önellenőrzi” szöveg
lép.
5.	Záró rendelkezések
10.	§
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
3
(2) Az 1-3. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
4
Általános indokolás
A sport és a sportolás, a rendszeres sporttevékenység kiemelt jelentőséggel bír az
egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlás-sport szervezésében ugyanakkor
nemcsak a különféle állami szervek, hanem a sportvállalkozások is részt vesznek, amellett,
hogy gazdasági tevékenységet végezve a különféle anyagi adójogi normák alanyai is egyben. A
sportvállalkozások sporttevékenységgel összefüggő feladataira tekintettel, működésük segítése
érdekében indokolt számukra kedvezmények biztosítása az egyes adónemek tekintetében. Ezért
a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) különféle kedvezményeket tartalmazó
rendelkezéseket iktat be a helyi adókról, a társasági és osztalékadóról, az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és
járadékról szóló törvényekbe.
Részletes indokolás
1.	§
A javaslat a sportvállalkozások számára iparűzési adókönnyítést fogalmaz meg. Ennek lényege,
hogy a sportvállalkozásnak a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevétele (így a
belépőjegy-, bérlet-eladásból, a reklám-közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből
eredő bevétel) nem keletkeztet iparűzési adóalapot. Ezen adókönnyítés értelmezéséhez
szükséges a sportvállalkozás fogalmának definiálása. E szerint a sportvállalkozás az a sportról
szóló törvény szerinti sportvállalkozás, amelynek főtevékenysége sporttevékenység. További
feltétel, hogy a sportvállalkozásnak versenyeztetnie kell játékosait, azaz indulnia kell abban a
sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos
játékjogának használati jogát birtokolja.
2. §
A javaslat a sportvállalkozások adóelőnye kapcsán rendelkezik arról is, hogy a Htv. 52. § 22.
pont i) alpontjában említett, a nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés, azaz az
egyébként adóköteles nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, melyet az
adóalany - választása szerint - a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a
csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban (sportlétesítmények üzemeltetéséhez
nyújtott működési támogatásként) vehet igénybe.
3.	§
A sportvállalkozásokra vonatkozó új nettó árbevétel fogalom miatt a javaslat korrigálja az
általános szabályok szerinti nettó árbevétel-fogalomban található belső hivatkozást.
4.	§
5
A javaslat szerint, amennyiben az adófelajánlás átutalásának kizárólag az adó(előleg)
késedelmes megfizetése az akadálya, és ez a késedelem csekély mértékű, úgy az adózó külön
kérelmére az átutalás teljesíthető, feltéve, hogy a késedelmes megfizetés maradéktalan. A
kérelem elbírálása kapcsán figyelembe veendő objektív körülmények a javaslat szerint a
következők:
       -	a késedelem mértéke nem haladhatja meg a 15 naptári napot és
       -	kizárólag maradéktalan, azaz teljes összegű megfizetés vehető figyelembe.
Az adózó az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül (jogvesztő
határidő) terjesztheti elő külön kérelmét az átutalás megtagadásának felülvizsgálatára.
5.	§
Az adófelajánlással kapcsolatos fizetési késedelem esetén kérelem benyújtására csak a
kérelemre vonatkozó szabály hatálybalépését követően felajánlott adóval, adóelőleggel
kapcsolatos eljárások vonatkozásában van lehetőség (múltbeli késedelmek esetében kérelem
benyújtásának nincs helye).
6.	§
Jogtechnikai pontosítás az adófelajánlást illetően, mely kimondja, hogy az adó, adóelőleg
összegét esedékességig kell megfizetni annak érdekében, hogy az adóhatóság az átutalást
teljesítse.
7.	§
A hivatásos sportolókat foglalkoztató sportvállalkozások támogatása érdekében a javaslat
megszünteti a hivatásos sportolók bére után az e vállalkozásokat terhelő százalékos mértékű
ekho fizetési kötelezettséget.
8.	§
Átmeneti rendelkezés, amely alapján a kifizetőnek már a 2017. szeptember 1-jét követően
kifizetett jövedelmekre sem kell a kifizetői ekhót megfizetnie.
9.	§
Szövegcserés módosítások:
a)	Jogtechnikai pontosítás a Tao. törvénnyel való koherencia biztosítása érdekében.
b)	A javaslat szerint a 2017. adóévben a társasági adókedvezmény összegének önellenőrzéssel
történő lehívása december 10-ig lehetséges.
10.	§
6
Hatályba léptető rendelkezések.
7