﻿Országgyűlési képviselő
             Iromány száma: T/18099.
             Benyújtás dátuma: 2017-10-30 20:41
             Parlex azonosító: D9W8DKNR0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Győrffy Balázs (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények
módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „az agrárium versenyképességének javítása
érdekében egyes törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
2017. évi.....törvény
az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról
1.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
1.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)
„l) az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400.000 m3-t vagy
vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 8.000 m-t, a halgazdálkodási
és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400.000 m3-t vagy
hektáronként az évi 25.000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,”
2.	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosítása
2.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:)
„c) írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság
számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).”
3.	§
A Vtv. 37/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása, illetve vadkárelhárító vadászata során
éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.”
4.	§
A Vtv. 74/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá azon területi vadászati hatóság elsőfokú
trófeabírálati eljárásában részt nem vevő delegáltja, amelynél a felülbírálatra bemutatott trófea
elsőfokú bírálatát elvégezték.”
5.	§
A Vtv. 93. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A tájegységi fővadász szaktanácsadási feladatkörében eljárva)
1
„h) segítséget nyújt a vadászatra jogosultnak a vadgazdálkodási üzemtervének elkészítéséhez.”
6.	§
 A Vtv. a következő 110. §-sal egészül ki:
„110. §
(1)	A földtulajdonosi közösség közös képviselője a földtulajdonosi közösség tulajdonában álló
összes földterület - ideértve a medret is - tulajdoni hányada arányában számított
szavazattöbbséggel hozott határozata alapján a Módtv. hatályba lépése előtt a vadászati hatóság által
jóváhagyott, de 2017. február 28-án le nem járó üzemterv szerint működő vadászterület határának
változatlan fenntartását, illetve az üzemterv érvényességének a 17. § (3) bekezdésben meghatározott
határidőig való meghosszabbítását a vadászati hatóságnál kérelmezheti.
 (2)	A kérelem az érintett terület tájegységi vadgazdálkodási tervének hatálybalépésétől számított hat
 hónapos jogvesztő határidőn belül nyújtható be a vadászati hatósághoz. A kérelemhez mellékelni
 kell a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített üzemtervet, az (1) bekezdés szerinti
 vadászterület vadászatra jogosultjának hozzájárulását és a haszonbérleti szerződést. A határidő
 elmulasztásával szemben nincs helye igazolásnak.
 (3)	A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet olyan vadászterület esetén, amely az (1)
 bekezdésnek megfelelő üzemterv alapján működő vadászterülettel határos, e vadászterület
 földtulajdonosi közösség közös képviselőjének és vadászatra jogosultjának az (1) bekezdésben
 meghatározott célra irányuló kérelme esetén hagyja jóvá.
 (4)	A vadászati hatóság az (1)-(3) bekezdésben foglalt kérelmet elutasítja, ha a kérelemmel érintett
 vadászterület az e törvényben a vadászterületre vonatkozó, a 8. és a 19. §-ban foglalt előírásoknak
 egyébként nem felel meg.”
7.	§
 A Vtv.
a)	16. § (1) bekezdés c) pontjában a „természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység”
szövegrész helyébe a „természetvédelemmel összefüggő tevékenység”,
b)	71. § (1) bekezdés 6. pontjában a „valamint őzre történő” szövegrész helyébe az „őzre,
valamint - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a
vaddisznóra történő”,
c)	71. § (1) bekezdés 25. pontjában a „muflonra történő” szövegrész helyébe a „muflonra,
valamint - a 6. pontban meghatározott kivétellel - a vaddisznóra történő”,
d)	73. § (4) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a
„vadászatra jogosult”,
 e)	80. § (4) bekezdésében a „vadászatra vadászatra jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra
 jogosult”
 szöveg lép.
2
8. §
(1)	Hatályát veszti a Vtv.
a)	19. § (3) bekezdésében a „- a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével -”,
b)	61. § (2) bekezdésében az „öt évre”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Vtv.
a)	17. § (1) bekezdés d) pontja,
b)	19. § (4) bekezdése,
c)	37/A. §. (3) bekezdése,
d)	71. § (1) bekezdés 24. pontja.
3.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
9.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 22. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1)
bekezdésében meghatározott 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, a napenergiát
felhasználva villamos energiát termelő erőmű.”
10.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 5. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földhasználó - ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként
nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel
hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a
gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).”
11.	§
A Tfvt. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. §
Kis teljesítményű erőmű létesítése miatt termőföld végleges más célú hasznosításának
engedélyezése esetén az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés
vizsgálata nélkül, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, ha az átlagosnál gyengébb minőségű
termőföldet érint és a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kérelemben az igénybevevő nyilatkozik
arról, hogy az érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban. Az ügyintézési
határidő ilyen esetben 8 nap, ha az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden szükséges irat.”
3
12. §
(1)	A Tfvt. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a
termőföldet)
„b) mezőgazdasági célú tereprendezés, valamint a meliorációs tervekben előirányzott munkálat,”
(céljából veszik igénybe.)
(2)	A Tfvt. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő
g) ponttal egészül ki:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a
termőföldet)
„f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló
vízilétesítmény, valamint kapcsolódó műtárgyak, vízelosztó-hálózat, valamint építési
engedélyezés hatálya alá nem tartozó, öntözéshez kapcsolódó felépítmények létesítése és
használata, vagy
g) az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése”
(céljából veszik igénybe.)
13.	§
A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő k)-m) pontokkal egészül ki:
(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)
„k) mezőgazdasági vízellátást szolgáló saját célú vízilétesítmény létesítése és üzemeltetése,
amennyiben mezőgazdasági vízszolgáltatás céljából veszik igénybe,
l) csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése,
m) kis teljesítményű erőmű építése”
(céljából engedélyezi.)
14.	§
A Tfvt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság
tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított öt év eltelt. A
határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”
15.	§
A Tfvt. a következő 74. §-sal egészül ki:
„74. §
E törvénynek az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról
szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 5. § (1) bekezdését, 8/C. §-
4
 át, 10. § (2) bekezdés b), f) és g) pontját és 24. § (3a) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor
 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
4.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
16.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 113. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdészeti hatóság az
 erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban állapítja meg erdőtervet.”
 (2)	Az Evt. 113. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény
szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig
 a)	a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy
b)	ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőtervet az erdészeti hatóság az
erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”
(3)	Az Evt. 113. § (30) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (31)
bekezdéssel egészül ki:
 „(30) A 33. § (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az agrárium versenyképességének javítása
 érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban
 lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell.
(31) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését megelőzően az erdőtervekben
meghatározott, illetve az Adattárba - a körzeti erdőtervek átvezetése, vagy más eljárás során -
bejegyzett erdőgazdálkodási korlátozásokat
 a)	az erdőterv (13) bekezdés, a (17) bekezdés b) pontja, valamint a (30) bekezdés alapján történő
 kiadása során,
 b)	az erdőterv új erdőgazdálkodó részére történő kiadása során,
 c)	az erdőterv - akár kifejezetten e célból kezdeményezett - módosítása során, vagy
 d)	a soron következő körzeti erdőtervezés során
 felülvizsgálja, és a hatályos szabályozásnak megfelelően módosítja.”
17.	§
Az Evt.
a)	23. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdei génrezervátum” szövegrész helyébe az „erdészeti
génrezervátum” szöveg,
 b)	52. § (2) bekezdésben az „erdősítést” szövegrész helyébe az „első kivitelt” szöveg,
5
  c) 82. § (6) bekezdésben a „csererdősítés” szövegrész helyébe a „csereerdősítés” szöveg
lép.
18.	§
Hatályát veszti az Evt. 105. § (9) bekezdése.
    5.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
    CXXVI. törvény módosítása
    19.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI.
törvény (a továbbiakban: Agrárkamarai tv.) 16. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében)
    „d) országos jégkármegelőző rendszert működtet.”
20.	§
Az Agrárkamarai tv. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a
megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása
esetén tizenöt napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az
összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül
köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a
választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.”
6.	A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
                  szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
21.	§
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) 3. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a
fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét húsz százalék késedelmi kamattal növelt összegben
megfizetni.”
22.	§
A Termékpiaci tv. 5. alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. §
6
A termelő által a feldolgozónak, illetve a forgalmazónak értékesített friss, illetve gyorsan romló
termék mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli
szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre
vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi
kifogásnak nincs helye.”
23.	§
(1)	A Termékpiaci tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
a)	termésbecslési és állapotminősítési célból,
b)	mezőgazdasági munkákról szóló jelentés készítése céljából, illetve
c)	agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról
adatot szolgáltatni.”
(2)	A Termékpiaci tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célra
használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági
igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.
(4)	A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az (1) bekezdés a) és
b)	alpontjában meghatározott célok érdekében, a termőföld-hasznosítással kapcsolatos egységes
támogatási kérelmek adatai alapján előállított rétegzett mintát tartalmazó adatokat ad át a
mezőgazdasági igazgatási szerv részére.”
24.	§
A Termékpiaci tv. a következő III/A. fejezettel és 25/A. §-sal egészül ki:
„III/A. Fejezet
NEMZETI MINŐSÉGRENDSZEREK
25/A. §
(1)	A miniszter - a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított - négy
hónapon belül dönt - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó
vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i - 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a)	16. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti
minőségrendszer, valamint
b)	16. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő önkéntes
7
mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer
elismeréséről.
(2)	Az elismerési eljárás során a kérelmező legfeljebb három alkalommal nyújthat be hiánypótlást.
(3)	A miniszter a műszaki szabályokra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv szerinti eljárás
idejére az elismerési eljárást felfüggeszti.
(4)	A miniszter a (3) bekezdés szerint eljárás során beérkező megjegyzést vagy részletes véleményt
hiánypótlási felhívás keretében továbbítja a kérelmező felé.
(5)	A miniszter hivatalból dönt az elismerés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
(6)	A nemzeti minőségrendszer elismerésére, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárás
során a függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.
Automatikus döntéshozatalnak és sommás eljárásnak nincs helye.”
25.	§
A Termékpiaci tv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi
megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott támogatás jogosultja részére szaktanácsadási
szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a vállalkozás - ideértve a 18. §-nak megfelelően
elismert szervezetek tagját, alkalmazottját, vagy a szervezettel egyéb szaktanácsadásra irányuló
jogviszonyban álló, és a szervezet tagjai részére a szervezet megbízásából tanácsadási
tevékenységet végző személyt is -, illetve természetes személy tevékenykedhet, aki a
szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló
bejelentés - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a bejelentő azonosító
adatait, értesítési címét, a vállalkozás szaktanácsadói tevékenységet végző tagjának szakirányú
végzettségét, szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint szakmai
gyakorlatát bemutató összefoglalót.”
26.	§
(1)	A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„h) a termésbecsléssel, az állapotminősítéssel, valamint a mezőgazdasági munkákról szóló
jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
8
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„l) a nemzeti minőségrendszerek, elismerésére, felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó
részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
                                   7.	Záró rendelkezések
                                           27. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Az 1-18. § és a 21-26. § 2018. január 2-án lép hatályba.
9
Általános indokolás
A javaslat az alábbi agrárágazat versenyképességét érintő törvények módosítását tartalmazza:
-	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
-	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény,
-	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény,
-	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,
-	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI.
törvény,
-	A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény,
Az egymástól különböző törvényeket érintő módosítások közös vonása az, hogy vagy az
adminisztrációs terhek csökkentésével, vagy más kedvezmények biztosításával, továbbá a
rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítse. A javaslat
ezen túlmenően a szakmailag indokolt technikai jellegű módosításokat, valamint a közösségi
támogatások igénybevételéhez szükséges egyes adatszolgáltatási rendelkezéseket is tartalmaz.
Részletes indokolás
1.	§
A javaslat az öntözési célú vízhasználat esetében azon túl, hogy a gazdálkodók
versenyképességének erősödését is szolgálja a kedvezményes vízhasználati kvóták megemelése,
újszerű megoldással, a hektár alapú kedvezményes vízhasználat bevezetésével, az öntözött
területek bővítését is eredményezheti.
2.	§
A javaslat a meglévő rendelkezés jogi szempontú kiegészítése, az egyértelmű jogalkalmazás
megkönnyítése érdekében, mivel a bérvadászat meghatározása körében beiktatja a bérvadászati
szerződések - a gyakorlatnak egyébként megfelelő - írásbeliséghez kötöttségét, valamint a
díjazás ellenében kifejezést is, amivel a bérvadászat lényegi eleme törvényi szinten is rögzítésre
kerül.
3.	§
A javaslat az éjjellátó keresőtávcső használatát teszi lehetővé, a hivatásos vadászok részére,
csökkentve a vadászati tevékenység végzésével járó biztonsági kockázatokat. Az éjjellátó
céltávcső használatának tilalmát a módosítás nem érinti, azokat továbbra sem lehet használni
10
majd.
4.	§
A javaslat az Országos Trófeabíráló Testület munkájában a területi vadászati hatóság
képviseletében részt vevő tag pontosabb meghatározását szolgálja.
5.	§
A javaslat a tájegységi fővadász szaktanácsadási tevékenységi körét bővíti a vadgazdálkodási
üzemtervének elkészítéséhez a vadászatra jogosult irányába nyújtható segítséggel.
6.	§
A Vtv. deklarált célja, hogy az üzemtervi időszakot egységesen, a magyarországi élőhelyi
viszonyoknak és jellemző vadfajoknak megfelelő vadgazdálkodásilag indokolt 20 éves
időtartamban határozza meg. Ehhez a jogalkotói szándékhoz illeszkednek a törvény azon
rendelkezései, amelyek rögzítik, hogy a 20 éves üzemtervi időszak kezdetét (2017. 03. 01.)
követően lejáró üzemtervű vadászterületek esetében az új üzemterv időtartama legfeljebb 2037.
02.	28-ig állapítható meg, azaz a korábbi szabályozással szakítva nem automatikusan 20 éves
üzemtervi időszak kezdődik, hanem az üzemterv az aktuális 20 éves időszak végéig szól. Ennek
a szabályozásnak a célja, hogy 2037-ben valamennyi magyar vadászterület üzemterve
egyidejűleg járjon le és a vadgazdálkodási tervezés mind a tájegységi vadgazdálkodási tervek,
mind a vadászterületekre vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervek tekintetében időtartamukban
és szakmai szempontjaikban egységesen legyenek kezelhetőek.
Ennek a kívánatos és indokolt szakmai cél előmozdítása során azonban figyelemmel kell lenni az
érintett földtulajdonosok és vadászatra jogosultak érdekeire, a jogerős hatósági határozatokon,
érvényes és hatályos polgári jogi szerződéseken alapuló jogokra, amelyek nem csorbulhatnak.
A javaslat abból indul ki, hogy amennyiben a kérelem előterjesztésének feltétele a vadászterület
vadászatra alkalmas földterületeinek 50 %-át meghaladó tulajdonosi támogatottsága, az egy
olyan meghatározó tulajdonosi többség, amely igazolja a tényleges tulajdonosi többségi akaratot,
figyelemmel arra is, hogy a jelenleg kialakult termőföld tulajdonlási szerkezetben reálisan az
elkövetkező 3-6 évben nem várható olyan jelentős mértékű változás, amely a teljes vadászterület
50 %-át meghaladó támogatottsági arányt megváltoztatná.
A vadászatra jogosult érdekeit pedig kellően biztosítja az a feltétel, hogy a kérelem csak akkor
terjeszthető elő, ha a jogosult úgy dönt, hogy neki is szándékában áll a 2020-ban vagy 2023-ban
lejáró üzemtervi időszakon túlnyúlóan 2037-ig vállalni a vadászterületen a vadgazdálkodási
tevékenységet a 20 éves üzemtervezésre vonatkozó változások (tájegységi vadgazdálkodási
tervre alapított üzemtervezés) elfogadásával.
Annak érdekében, hogy a kérelmek előterjesztésének lehetősége ne váljon parttalanná, és
megjelenjen a fokozott tulajdonosi és vadászatra jogosulti felelősség, a javaslat a tájegységi
vadgazdálkodási tervek hatálybalépésétől számított teljesíthető, de gyors döntéshozatalra és
intézkedésekre sarkaló határidőt állapít meg.
7-8. §
A szövegcserés és a hatályon kívül helyező rendelkezések a törvényi rendelkezések
11
koherenciáját, az idejétmúlt előírások megszüntetését szolgálják. Így különösen az egyes
vadfajok vadászata esetén használható fegyverek és lőszerek kérdéskörét egyértelműsíti, a
haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos követelményeket igazítja a gyakorlati élethez,
megszünteti a vadászterületek különleges rendeltetésűvé nyilvánításával kapcsolatos eljárás
ellentmondásait. Adminisztratív jellegű könnyítést is jelent, hogy a vadászjegy a jövőben
visszavonásig kerül kiállításra, az évenkénti érvényesítési kötelezettség megtartásával.
9.	§
A javaslat az értelmező rendelkezés pontosításával a kis teljesítményű, napenergia alapú
erőművek terjesztését szolgálja, a fosszilis alapú erőforrásokat felhasználó erőművekkel
szemben, ezzel is támogatva a megújuló energiapolitikai célok teljesítését.
10.	§
A javaslat - összhangban a föld használatához kapcsolódó közösségi-, illetve nemzeti forrásból
folyósított támogatások feltételrendszerével - a hasznosítási kötelezettség teljesítésének a
korábbiakhoz képest rugalmasabb lehetőségét teremti meg.
11.	§
A javaslat a kis teljesítményű erőművek átlagosnál gyengébb minőségű földeken való
létesítésének jelenleg is meglévő lehetőségét kedvezményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem
kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni. Ez egyébként szakmailag azért is indokolható, mert egy
naperőmű létesítésekor jellemzően a termőtalajt érintő érdemi beavatkozásra nem is kerül sor.
12.	§
A javaslat a mezőgazdasági célok megvalósítását segítő beruházásokat kívánja elősegíteni
azáltal, hogy ezekben az esetekben a termőföld más célú hasznosítását mentesíti egy
bürokratikus eljárás teljesítése alól.
13.	§
A javaslat a mezőgazdasági célú vízellátást, a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló
vízilétesítmény létesítése, valamint a kisteljesítményű erőmű építése esetét mentesíti a
földvédelmi járulék megfizetése alól. A javaslat figyelemmel van arra a körülményre is, hogy a
felszíni vizek érdemi sérelme nélkül jelentős tartalékok vannak még a felszíni vizek
összegyűjtésében (lásd pl. belvíz), és ennek mezőgazdasági célú hasznosításában.
14.	§
A javaslat orvosolja azt az esetet, amikor a jogszabálysértő magatartás tekintetében a korábbi
szabályok esetén nem volt elévülési idő. E rendelkezés egyrészt megnöveli az eljáró hatóságok
felelősségét az ellenőrzési tevékenységük gyakorlása során, másrészt a jogbiztonságot is erősíti.
A javaslatban alkalmazott jogalkotási technika egyébként összhangban van az építésügyi
jogszabályok által alkalmazott szankciórendszerrel.
15.	§
A javaslat egyértelművé teszi azt a jogalkotói szándékot, hogy a gazdasági versenyképességet
12
erősítő új rendelkezéseket a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kelljen.
16. §
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az erdőtörvény módosított rendelkezéseit a folyamatban levő
körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell. Így egyértelművé válik, hogy az erdőgazdálkodási
tevékenység folytatását könnyítő korábban elfogadott új törvényi rendelkezések alkalmazásának
nem akadálya az azokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmazó körzeti erdőtervek. A javaslat azt
is rögzíti, hogy a körzeti erdőterveket az új törvényi rendelkezésekkel folyamatosan összhangba
kell hozni.
17.	§
Terminológiai pontosítás.
18.	§
A javaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel való összhang
megteremtését szolgálja.
19.	§
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
törvény lehetőséget biztosít a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítandó országos
jégkármegelőző rendszert működtetésének finanszírozására a nemzetgazdaságban okozott
jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére. A Vidékfejlesztési Program
keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyerte el a pályázati jogosultságot a rendszer
kiépítésére, így szükséges ennek törvényi szintű rögzítése is, mint agrárkamarai közfeladat.
20.	§
A javaslat értelmében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megválasztott tisztségviselőjének a
megválasztása esetén tizenöt napon belül kell az összeférhetetlenségi okot megszünteti az eddigi
harminc helyett, összhangban a választást követően felmerülő összeférhetetlenség szabályaival.
21.	§
A javaslat első sorban a mezőgazdasági termelők, mint beszállítók számára jelent kedvezményt
azáltal, hogy fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat 20%-os mértéke kellő visszatartó erőt
fejt ki.
22.	§
Számos probléma jelentkezik a gyorsan romló és a friss piaci termékek értékesítésére irányuló
szerződéses kapcsolatokban, vagy a termelők az értékesítési lánc első láncszemeiként
kénytelenek viselni az értékesítés során bármely másik gazdasági szereplőnél keletkező károk
következményeit. A termelői kiszolgáltatottságot fokozza legfőképpen a friss piacra termelő
ágazatokban, hogy a termelő az áru ellenértékét a késői minőségi kifogások miatt csökkentve,
időben elhúzva, vagy egyáltalán nem kapja meg. További problémát jelent, hogy a felvásárló az
áru egy részét értékcsökkentként vagy érték nélküliként veszi át, azonban az árut feldolgozza,
vagy tovább értékesíti, amely jelentős piaci hasznot eredményez, és a piacon ez a minőségi áru
13
ellenértékére árletörő hatást eredményez. A módosítás szerint a friss vagy gyorsan romló áru
esetén a minőségi kifogás a felek között létrejött szerződésben meghatározott fogyaszthatósági
vagy minőség megőrzési időn belül emelhető, vagy ennek hiányában a minősítést az áru
átvételekor lehet érvényesíteni, azt követően erre hivatkozni ne lehessen. A szabályozás
kizárólag a termelő által nem a fogyasztók felé történő értékesítésekre terjed ki.
23.	§
A Termékpiaci tv. jelenleg csak a termésbecslési célt szolgáló adatszolgáltatási kötelezettséget
írja elő a mezőgazdasági termelők részére, miközben a gyakorlatban a mezőgazdasági igazgatási
szerv a NAK és a NAK alkalmazásában álló falugazdászok bevonásával a várható termés
megismerése céljából nemcsak termésbecslést, hanem állapotminősítést és operatív
mezőgazdasági munkákról szóló jelentést is készít. Az adatszolgáltatás hiányzó céljainak
pótlását szolgálja a javaslat.
A termésbecslés rendszerét új alapokra szükséges helyezni, melyben változik a becslés, illetve a
jelentés módszertana. A becslés statisztikai módszerekkel egészül ki, melyhez alapadatokat a
termőföld-hasznosítással kapcsolatos egységes támogatási kérelmek biztosítják. Ezeket az
adatokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (MÁK) adja át a földművelésügyi
miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet (AKI) részére. Az AKI
az adatokból a termésbecslési rendszernek adatokkal való feltöltéséhez rétegzett mintát készít,
melyet átad a mezőgazdasági igazgatási szervnek (NAK-nak) a jelentés elkészítése érdekében. A
NAK ezzel a módszerrel nem kapja meg a támogatási kérelmek valamennyi, egyedi azonosításra
is alkalmas adatait, csak a jelentés elkészítéséhez szükséges részadatokat, melyet csak statisztikai
célra használhat fel.
24.	§
Jelenleg Magyarországon nincs olyan elismert nemzeti minőségrendszer, amely megfelelne az
uniós előírásoknak, így az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló
európai uniós iránymutatások, 2014-2020 (a továbbiakban: Iránymutatások) (282) b) ii.
pontjában (nemzeti minőségrendszerek) foglalt feltételnek sem. A Vidékfejlesztési Program
szerinti 3.2.1 számú intézkedés támogathatósági feltétele egy, a minőségrendszerek
szabályozásáról szóló nemzeti jogszabály elkészítése. Az intézkedés törvényi szintű
szabályozását és felhatalmazását jelen módosítás tartalmazza.
25.	§
A szaktanácsadási tevékenység területén a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Szolg. törvény) való
teljesebb megfelelés, és a gyakorlatban felmerülő társadalmi igény teszi szükségessé a
Termékpiaci tv. szaktanácsadási szolgáltatások szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek
pontosítását. A szaktanácsadási tevékenység jelen szabályzása csak a természetes személyek
vonatkozásában tartalmaz előírásokat, azonban a Szolg. törvény általánosságban a vállalkozások
tekintetében tartalmaz szabályokat, amit a gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó
jogszabályi környezetnek való megfelelés is indokol. Tekintettel arra, hogy az uniós
14
piacszabályozás és a Termékpiaci tv. egyik fontos eleme a különböző szintű termelői
együttműködések szabályozása, amelyek alapvető szerepet látnak el a törvény céljainak
végrehajtásában, szükségesnek látjuk egyértelművé tenni, hogy e célok megvalósítását a
szaktanácsadási feladatok végrehajtása útján is végezhetik.
  26.	§
A javaslat felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
  27.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
15