﻿Az Országgyűlés
Magyarországi nemzetiségek bizottsága
Iromány száma: T/18296.
Benyújtás dátuma: 2017-11-07 15:49
Parlex azonosító: 8DLGTL270001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Fuzik János, Elnök
Törvényjavaslat címe: A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi
CLXXIX. törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
2017. évi.....törvény
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról
1. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Njtv.) 2. § 15. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. § a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„15. nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét,
érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő
tevékenységet ellátó egyesület;
16.	nemzetiségi alapítvány: az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét,
érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő
tevékenységet ellátó alapítvány.”
2.	§
Az Njtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van)
„c) képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek érdekeit, jogait érintő
törvényalkotási munkájában.”
3.	§
Az Njtv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját
nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti
anyakönyveztetéséhez.
(3)	Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi
bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé
teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi
bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.”
4.	§
Az Njtv. a 21. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
A nemzetiségek részvétele az Országgyűlés munkájában
21/A. §
A nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben:
1
  a)	nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő,
  b)	nemzetiségi szószóló
láthatja el.
21/B. §
(1)	A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységét nemzetiségi közössége és a
magyarországi nemzetiségek érdekében végzi.
(2)	A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenysége során együttműködik
nemzetisége önkormányzataival, intézményeivel és szervezeteivel.
(3)	A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével összefüggésben jogosult
tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és
intézményeitől.
(4)	Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi
képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.
(5)	Az országos nemzetiségi önkormányzat évente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosít a
nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló részére, hogy tájékoztatást nyújthasson az országos
nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének saját, és az Országgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos
tevékenységéről, illetve döntéseiről.”
5.	§
(1)	Az Njtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi
anyanyelvű, vagy nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű,
nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő
nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben jogosult részt venni. A roma
nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a
gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a roma
nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek
esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a
köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.”
(2)	Az Njtv. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 22. § a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a
nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek
megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek) tanuló törvényes
képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló
2
törvény rendelkezései alapján megszervezhető.
(6)	Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás egy településen
belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a feladatellátásra
köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő
nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti.
Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja,
azt az érintett térség egyik területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is
megszervezheti.”
6. §
Az Njtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és többcélú intézmény
vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat
a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.”
7. §
(1)	Az Njtv. 25. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi
önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak
az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító
okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka
részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi
ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének,
iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának,
továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a
véleményét.
(2)	A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi önkormányzat
egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a települési
nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító
okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka
részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi
ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének,
iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), diákönkormányzatának,
továbbá az adott nemzetiség érintett területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.”
(2)	Az Njtv. 25. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az oktatásért felelős
miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi feladatot el nem látó, nemzetiségi
3
anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi
intézmény fenntartását, valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi
nyelvoktató intézményét. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének,
ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott
nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. A miniszter
az átadást akkor engedélyezi, ha
a)	a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és
b)	az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
(5)	A nevelési-oktatási intézmény átadására az átadó és az átvevő között írásbeli megállapodás
alapján kerülhet sor.
(6)	A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó
és ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő
vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a köznevelési közfeladatnak az átvevő részéről történő
ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.”
(3)	Az Njtv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 24. § (1) bekezdés, az (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti, továbbá a nemzeti
köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele esetén megkötött írásbeli megállapodást
a felek a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó
szabályai szerinti tartalommal kötik meg.”
8.	§
Az Njtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont
ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő vagyonkezelésébe kell adni
mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban
meg nem szűnik.”
9.	§
Az Njtv. a 49. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzat”
10.	§
Az Njtv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választópolgár
4
 a)	a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja
 szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt
 települési képviselőjelöltre,
 b)	a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy területi listára, és
 c)	az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy országos listára
 szavazhat.”
11.	§
 (1)	Az Njtv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat
 székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi
 nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit,
 szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és
 adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel
 kapcsolatos végrehajtási feladatok:
 a)	a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de
 legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai
 eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség
 infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
 b)	a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői
 feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
 c)	a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések
 jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
 d)	a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői
 döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
 e)	a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási,
 adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;
 f)	a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
 g)	az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi
 nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.”
 (2)	Az Njtv. 80. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell)
 „d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és
 dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek
 kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat,
 feltételeket.”
12. §
(1) Az Njtv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke,
alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a
Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi
békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-
elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási
hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt
vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője,
állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot
érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg
illetékes helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati
hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a
területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi
nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott
intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője.”
(2)	Az Njtv. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke,
alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a
Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi
békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-
elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási
hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt
vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője,
állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek
tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának
köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a
területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi
önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény,
gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal
munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.”
(3)	Az Njtv. 106. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök
összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az
összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (7) bekezdésben
6
foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen - annak
kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az elnök, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal
fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a Kúria
nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.”
13.	§
Az Njtv. 109. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a
mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap kétszerese, ha
köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, a területi nemzetiségi
önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, ha köznevelési intézményt is tart
fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti
illetményalap hatszorosa, a természetbeni juttatás pedig az illetményalappal megegyező mértékű.”
14.	§
(1)	Az Njtv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos önkormányzat által az elnök és elnökhelyettes részére megállapított illetmény
összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap
tizennyolcszorosánál.”
(2)	Az Njtv. 110. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb)
„a) elnök és elnökhelyettes esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti
illetményalap tizenkétszeresénél,”
15.	§
Az Njtv. 113. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében,
minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így)
„d) a használatába adott, tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vett, egyéb módon rendelkezésére
bocsátott állami vagy önkormányzati vagyon kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozó
szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,”
16.	§
Az Njtv. 114. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:)
„d) költségvetéséről és zárszámadásáról,”
7
17. §
Az Njtv. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 117. § a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
 „(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a)	amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott
nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi
feladatokat,
b)	a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - törvényben
meghatározott - érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,
 c)	ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,
d)	a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi
intézményhálózatot tart fenn.
(3)	Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésben felsorolt
közfeladatokat is.”
18.	§
 Az Njtv. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala foglalkoztatottjainak jogviszonyára (ide nem
értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
19.	§
 (1)	Az Njtv. 123. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat
alapján, határozatlan időre, gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási,
államtudományi, vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és
közigazgatási szakvizsgával rendelkező hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi
önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül a hivatalvezető személyére az
elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni.
 (2)	A kinevezés vezetői megbízásnak minősül. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét
 kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.”
 (2)	Az Njtv. 123. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A hivatalvezető)
„a) vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó
munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, a hivatal munkavállalóival közszolgálati jogviszonyt,
munkajogviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal
8
  belső működésének rendjét,”
20. §
Az Njtv. 125. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül)
„a) forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat
tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, a nemzetiségi önkormányzat működését és kötelező
feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész,
vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog,
amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített
többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,”
21.	§
Az Njtv. 126. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt)
„a) a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához,”
22.	§
Az Njtv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127. §
A nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények - amennyiben a fenntartói jog
átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a költségvetési támogatások tekintetében
az egyházi jogi személlyel azonos elbírálás alá esnek.”
23.	§
Az Njtv. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. §
(1)	A 126. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak célja az, hogy a nemzetiségi
önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatokhoz
kapcsolódó kiadások fedezete.
(2)	A központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag
nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.”
24.	§
Az Njtv. a 137. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VIII. Fejezet
9
A nemzetiségi önkormányzat megszűnése
25.	§
Az Njtv. a következő 162. §-al egészül ki:
„162. §
Amennyiben a fenntartói jog átadása a 25. § (6) bekezdése vagy a 39. § (3) bekezdése szerint a
nemzetiségi önkormányzat számára a jelen módosítás hatályba lépése előtt már megtörtént, akkor a
helyi önkormányzat legkésőbb a jelen módosítás hatályba lépését követő hat hónapon belül köteles
a fenntartói jogot gyakorló nemzetiségi önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat
ellátásához kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonra vagyonkezelési szerződést kötni, a korábban
megkötött ingyenes használati megállapodás egyidejű megszüntetése mellett.”
26.	§
Az Njtv
  1.	2. melléklet 1. a) pontjában a „helyi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, a „polgármester”
  szövegrész helyébe az „elnök”, az „alpolgármester” szövegrész helyébe az „elnökhelyettes”
  szöveg,
  2.	2. melléklet II. 9. pontjában a „mindenkori képviselői alapdíj” szövegrész helyébe a
  „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap” szöveg
lép.
27.	§
Hatályát veszti az Njtv.
  a)	106. § (10) bekezdése,
  b)	120. §-a.
28.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
29.	§
Ez a törvény az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
10
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a
továbbiakban: Njtv.) legutóbbi, három évvel korábban végrehajtott, főként választási
előírásokat érintő változtatása után egy szélesebb körű, a nemzetiségek érdekképviseleti
szerveinek javaslatait figyelembe vevő és a napi gyakorlattal harmonizáló törvényi
szabályozás szülessen.
Az Njtv. hatálybalépése óta jelentős mértékben változott a hazai nemzetiségi politika
jogszabályi környezete és gyakorlati megvalósulása egyaránt.
A nemzeti köznevelési rendszer reformja következtében a nemzetiségi kulturális autonómia
legfőbb letéteményesei, az országos nemzetiségi önkormányzatok mellett
intézményfenntartóként megjelentek a helyi, főként települési nemzetiségi önkormányzatok,
amelyek esetenként már jóval több nemzetiségi óvodát és iskolát tartanak fenn, mint az
országos testületek. Az intézmények fenntartói jogának átadói sem csak a települési
önkormányzatok - mint arról a hatályos törvény rendelkezik -, az iskolák átadása esetében
megjelent az állami intézményfenntartó.
Az időközben módosított nemzeti köznevelésről szóló törvény részletesen szabályozza a
kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezésének feltételeit. Ennek lehetőségét a
törvényjavaslat az illetékes helyi nemzetiségi önkormányzatra is ki kívánja terjeszteni abban
az esetben, ha arra az adott nemzetiség országos testülete nem vállalkozik.
A törvényjavaslat a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat részére ugyanúgy vagyonkezelői jogot kíván biztosítani a feladat ellátását
szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, ahogyan ez az állami intézményfenntartó esetében is
fennáll.
A tizenhárom magyarországi nemzetiség rendkívül sokrétű közösségi és kulturális
érdekképviseletét, valamint jogérvényesítését biztosító törvény módosításának
folyamatában az előterjesztő első számú szakmai partnerének az országos nemzetiségi
önkormányzatokat tekintette, azok szervezeti rendszerével, gyakorlati tapasztalataival és
elvárásaival. A nemzetiségi önkormányzati rendszer működése vonatkozásában továbbra is
meghatározónak kívánjuk tekinteni az Njtv. 153. §-át, mely szerint ahol a törvény eltérően
nem rendelkezik, ott a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi
önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat.
Az Njtv. a nemzetiségi önkormányzati testületek és képviselők választásának szabályairól is
rendelkezik. A gyakorlat nem igazolta, ezért a módosító javaslat hatályon kívül kívánja
helyezni azt a korlátozást, mely szerint egy jelölt a települési, területi és országos
nemzetiségi önkormányzati szint közül csak két testületben vállalhat képviselői és egyéb
11
tisztséget.
 A települési nemzetiségi önkormányzatok számottevő része jelenleg négy tagú lehet. E
 testületek működésének biztonságát kívánja erősíteni a módosító javaslat a képviselők
 számának öt főre való növelésével.
 A hatályos Njtv. csak egyetlen esetben, a nyelvhasználat vonatkozásában tesz utalást a
 nemzetiségek országgyűlési jelenlétére. Az előterjesztő fontosnak tartja a nemzetiségi
 képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának
 bevezetését az Njtv-be is, összhangban az Országgyűlésről szóló törvénnyel. Az új IV/A.
 fejezet rendelkezéseket tartalmaz a magyarországi nemzetiségeknek az Országgyűlés
 munkájában való részvételéről, továbbá a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló,
 valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködéséről.
 A törvényjavaslat tartalmaz technikai jellegű és nyelvhelyességi korrekciókat is.
Részletes indokolás
                                                   1.	§
 A 15. pont nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
 A 16. pontban az előterjesztő a törvény hatálya alá tartózó nemzetiségi civil szervezetek
 körét ki kívánja bővíteni a nemzetiségi célra létrehozott alapítványokkal is, összhangban az
 egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
 támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel.
2. §
 A nemzetiségek alapvető jogai című fejezet 4. § (1) bekezdésének c) ponttal történő
 kiegészítése, az Alaptörvénnyel összhangban, új rendelkezésként határozza meg a
 nemzetiségek részvételének jogát az Országgyűlés munkájában.
3. §
 A hatályos Njtv. csak ebben a szakaszában használja a "nemzetiségi nyelv” kifejezést, amely
 nem egészen helytálló, hiszen a magyarországi nemzetiségek túlnyomó többségének
 anyanyelve egyben az anyaországaik nemzeti nyelve.
 A módosítás összhangot kíván teremteni a törvény korábbi fogalomhasználatával.
 Ehhez kapcsolódóan az előterjesztő el kívánja hagyni az Njtv. 16. § (2) bekezdésének
 utolsó mondatát, tekintettel arra, hogy a nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén a
 kötelező, fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazását az új szabályozás szerint
12
már nem tartja indokoltnak.
                                               4.	§
Az előterjesztő egy új fejezetben kívánja bevezetni az Országgyűlésről szóló törvényben
bevezetett új jogintézményeket, amelyeken keresztül megvalósul a magyarországi
nemzetiségek részvétele az Országgyűlés munkájában.
Az új fejezetcímhez tartozó 21/A. § a nemzetiségek országgyűlési képviseletének jelenlegi
megvalósulási formáját rögzíti a nemzetiségi listán mandátumot szerzett képviselő és a
nemzetiségi szószóló nevesítésével.
Az új fejezet 21/B. §-a a nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló, valamint az
országos nemzetiségi önkormányzat együttműködésének módozatait tartalmazza.
                                               5.	§
A rendelkezés a szülő kifejezés helyett a törvényes képviselő fogalmát vezeti be. A
különböző nemzetiségi nevelési-oktatási formák pontosítása összhangban áll a 17/2013.
(III.1.) számú EMMI rendeletben kiadott nemzetiségi irányelvekkel.
A törvényjavaslat a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésének lehetőségét -
adott feltételek mellett - kiterjeszti a területi, vagy települési nemzetiségi
önkormányzatokra is.
                                               6.	§
Az új (2) bekezdés kiterjesztő hatályú rendelkezést tartalmaz minden szintű nemzetiségi
önkormányzatra.
                                                 7.	§
Az (1) bekezdésben az önkormányzati feladatot ellátó intézményre való kiterjesztés - a
hatályos jogszabályi környezettel összhangban - a nemzetiségi óvodák fenntartói jogának
átvételét is magában foglalja.
Szintén új rendelkezés, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok - az országos
testületekhez hasonlóan - olyan köznevelési intézmény fenntartói jogát is átvehetik, ahol
már nemcsak minden gyermek, illetve tanuló vesz részt nemzetiségi nevelésben, vagy
nevelés-oktatásban, hanem ehhez elegendő azok legalább hetvenöt százaléka is. Új előírás
továbbá, hogy ebben az esetben az intézményi szervezetek mellett ki kell kérni az illetékes
területi nemzetiségi önkormányzat véleményét is.
A javaslat szerint az átadó és átvevő a korábbi köznevelési megállapodás helyett írásbeli
megállapodást köt.
13
  Az előterjesztő fontosnak tartja az átadó intézményfenntartó vagyonának kezelésére
  vonatkozó új szabályozás bevezetését. Az átvevő nemzetiségi önkormányzat - hasonlóan az
  állami fenntartók törvényi szabályozásához - jogosulttá válik a feladat ellátását szolgáló
  ingó és ingatlan vagyon vagyonkezelésére.
  8. §
  Az előterjesztő szabályozni kívánja a köznevelési intézmények mellett a nemzetiségi
  kulturális intézmények vagyonkezelői jogát is. A nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói
  jogának átvétele esetén az átvevő nemzetiségi önkormányzatot szintén megilletné a feladat
  ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon vagyonkezelői joga. Ennek érvényesítésére az
  igénybejelentést követő hat hónapon belül az átadó és átvevő kölcsönös együttműködésével
  kerülne sor.
  9.	§
  Technikai jellegű és szövegpontosító módosítás. A hatályos törvénynek nem volt VI. fejezete
  és az előterjesztő pontosítani kívánja az alcímet is.
10.	§
A törvényjavaslat szerint azokon a településeken, ahol a választások kitűzésének napján a
nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma legalább száz fő, a települési
nemzetiségi önkormányzati képviselők száma négy fő helyett öt fő. A módosítást a testület
biztonságosabb működésének feltétele, valamint a helyi nemzetiségi közösség számbeli
jelentősége indokolja.
11.	§
 A módosítás a települési önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok
 együttműködésében jelentkező, az Állami Számvevőszék számos jelentésében feltárt
 problémák csökkentése érdekében tartalmaz javaslatokat, a helyi nemzetiségi önkormányzat
 székhelyén ingyenesen biztosítandó helyiség havi óraszámának kétszeresére, harminckét
 órára való emelésével, továbbá az adatszolgáltatási és a belső ellenőrzési feladatok
 nevesítésével.
12. §
  Az összeférhetetlenségi szabályozást tartalmazó első két bekezdés módosításai az egyes
  tisztségek jogszabályi harmonizálásával és a (10) bekezdés hatályon kívül helyezésével
  vannak összefüggésben. A (10) bekezdés hatályon kívül helyezése megszüntetni kívánja a
  korábbi korlátozást, mely szerint egy nemzetiségi jelölt legfeljebb két nemzetiségi
  önkormányzati szinten lehet képviselő, illetve tisztségviselő.
   A továbbiak szövegcserés és technikai jellegű módosítások.
14
Az előterjesztő orvosolni kívánja a (8) bekezdésben a korábbi elírási hibát. A (7) bekezdés
foglalkozik a törvényszéki eljárással és nem a (9) bekezdés, amely az összeférhetetlenségre
vonatkozik.
                                            13.	§
A módosítás a települési és területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának
lehetséges felső határát kívánja növelni száz, illetve ötven százalékkal abban az esetben, ha
a testület köznevelési intézményt tart fenn. A megítélhető természetbeni juttatás mértékét a
javaslat egységesen emelné az illetményalapra.
                                            14.	§
A paragrafus az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese részére
megállapítható illetmény, illetve tiszteletdíjuk javasolt, megemelt összegéről rendelkezik.
                                            15.	§
A rendelkezés az intézményfenntartói feladatok ellátása során a nemzetiségi
önkormányzatok vagyongazdálkodásában bekövetkezett változásokat kívánja rögzíteni.
                                            16.	§
A d) pontból a szövegrész elhagyását egyrészt az indokolja, hogy nem döntési jogkört
tartalmaz, másrészt olyan adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkezik, amelyet más
törvény szabályoz.
                                            17.	§
Az országos nemzetiségi önkormányzatok sokrétű tevékenységében a nyilvánvaló hivatali,
intézményfenntartói, érdekvédelmi, közösségszervezői, stb. gyakorlat ellenére gyakran okoz
adminisztratív konfliktust az a körülmény, hogy a hatályos törvény nem nevesíti az országos
nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatait. A rendelkezés módosítása ezt kívánja
pótolni, kiegészítve a szakaszt az egyéb, (egyes önként vállalt) közfeladatokkal.
                                            18.	§
A javaslat fogalmi korrekciókat tartalmaz egyrészt arra vonatkozóan, hogy nem az országos
nemzetiségi önkormányzatnak, hanem az önkormányzat hivatalának vannak
foglalkoztatottjai, másrészt a vonatkozó törvény megnevezését pontosítja.
                                            19.	§
A Njtv. hivatalvezetőről szóló 120. §-a nem tartalmi, hanem jogszabály-szerkesztési
szempontok miatt veszíti hatályát, mivel a megfelelő alcímet három szakasszal megelőzve
rendelkezik a hivatalvezetőt illetően.
A módosítás nyomán „Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője" alcímet
15
viselő 123. § már kettőződés nélkül szabályozza a hivatalvezető kiválasztásának és
kinevezésének módját azzal a korábban is hatályos kiegészítéssel, hogy a folyamat az elnök
javaslata alapján történne. Az elnök által támogatott pályázó hiányában új pályázatot kell
kiírni.
Az előterjesztő fontosnak tartja, hogy a törvény maga szabályozza a hivatalvezető
végzettségére vonatkozó előírásokat.
                                           20.	§
Nyelvhelyességi módosítás.
                                             21., 23. §
A javaslat elhagyni kívánja a feladatfinanszírozási rendszer fogalmát, mivel a nemzetiségi
önkormányzatok részére nyújtott központi költségvetési támogatás, tekintettel azok sajátos
működésére, nem feladatfinanszírozási rendszerű.
                                           22.	§
A rendelkezés az intézményi működtetők körét valamennyi szintű nemzetiségi
önkormányzatra kívánja kiterjeszteni. A javaslat a pénzügyi jogi szabályozással
összhangban a normatív helyett a költségvetési hozzájárulás fogalmát vezeti be.
                                           24.	§
A hatályos Njtv. nem tartalmazott VI. és VIII. fejezetet. Az előterjesztő ezt a hiányosságot
kívánja pótolni az új fejezetcímek beiktatásával.
                                           25.	§
Szükséges átmeneti rendelkezés beiktatása azokra az esetekre, amikor a fenntartói jognak a
nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti átadása már a jelen módosítás hatálybalépése
előtt megtörtént. Ez esetben a törvényjavaslat szerint a korábban megkötött ingyenes
használatba vételi megállapodás megszűnik és a helyi önkormányzat legkésőbb a törvény
módosítás hatályba lépését követő 6 hónapon belül köteles a fenntartói jogot gyakorló
nemzetiségi önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat ellátásához
kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonhoz vagyonkezelési szerződést kötni.
                                           26.	§
Szövegcserés rendelkezések.
                                           27.	§
A paragrafus a hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmazza.
                                           28.	§
16
Hatályba léptető rendelkezés.
29. §
Sarkalatossági záradék.
17