﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/18298. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól,
valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes
törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2017. november
2017. évi ... törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a
közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és
egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
I.	fejezet
A közigazgatási szabályszegések szankcióihoz kapcsolódó átmeneti szabályok
1.	Tárgyi hatály
1.	§
(1)	E fejezet hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó
közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések (a továbbiakban:
közigazgatási szabályszegés) esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel
kiszabható jogkövetkezményekre (a továbbiakban: közigazgatási szankciók) terjed ki.
(2)	Közigazgatási szankció
a)	a figyelmeztetés,
b)	a közigazgatási bírság,
c)	az elkobzás, és
d)	a jogszabályban meghatározott, egyéb szankció.
2.	Figyelmeztetés
2.	§
(1)	Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a
jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a)	és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével
vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó
döntésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő
megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak
megszüntetésére,
b)	ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az
a)	pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz, vagy
c)	ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés
tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv vagy
feljegyzés jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével
kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési,
büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
1
(2)	Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha
a)	a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb
hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
b)	azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó
jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a
hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az
életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a
közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát,
közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik
személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
c)	a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás
eredménytelensége miatt két éven belül véglegesen jogkövetkezményt állapított meg,
d)	a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban
megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül az (1) bekezdés a) pontja alapján
járt el,
e)	az adott ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy önálló szabályozó szerv jár el,
f)	az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek
költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés,
valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással
összefüggő eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezést sértik meg,
g)	az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés
megsértését a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az
ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével,
illetve a piacszabályozással kapcsolatos eljárásokban, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök és egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos
eljárást is, a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a
magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban állapítják meg,
h)	az ügyfél a közhiteles hatósági nyilvántartásba való, jogszabály által előírt bejelentési
kötelezettségének nem tesz eleget.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1)
bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)-h) pontjában foglalt esetben is
alkalmazható.
(4)	A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza
a)	az ügyfél nevét,
b)	a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
2
c)	a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél
cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
d)	a jogszabály vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a
jogszabályi rendelkezés vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés, valamint felhívás
közlése időpontjának a megjelölésével, és
e)	a felhívás eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított egyéb szankciót
tartalmazó döntés véglegessé válásának a napját.
(5)	A hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított két
évig kezeli.
(6)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv a megkeresést érdemben -
közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával - megvizsgálja, és saját
intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot harminc
napon belül tájékoztatja.
3.	Közigazgatási bírság
3.	§
(1)	Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve az eljárási bírságot -, a
hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság
összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
mérlegeli különösen:
a)	a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,
helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny
mértékét,
b)	a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c)	a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d)	a jogsértő állapot időtartamát,
e)	a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f)	a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g)	a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(2)	A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható
közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek
esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati
rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.
3
(3)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és
bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság
tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves
határidő kezdő napja
a)	az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b)	jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(4)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti egyéves határidő a
hatóság számára újrakezdődik
a)	a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásának a napján,
b)	ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.
(5)	Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a közigazgatási
szabályszegéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, - a 2. §-
ban foglalt előírások keretei között - a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni
intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
(6)	A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (7)-(9)
bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható
bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó
jogkövetkezményekről.
(7)	A jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél lemond a helyszíni bírsággal
szemben őt megillető jogorvoslati jogról.
(8)	Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a
helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés
elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.
(9)	Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a
hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a rendelkezésre álló
adatok közlésével.
4.	Elkobzás
4.	§
(1)	Ha törvény lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
a)	amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b)	amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
c)	amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
4
d)	amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog
elszállítása céljából használtak,
e)	amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával
mástól kapott.
(2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
a)	az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a
tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,
b)	az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a
jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(3)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
II.	fejezet
A közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggő egyes törvények módosításáról
5.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
5.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4)
bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„a) jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket, és a katonai
egészségügyi államigazgatási szervet,
b)	jelölje ki a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség - ide nem értve a
büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására
létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit - vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi
feladatokat ellátó szervet vagy szerveket, továbbá szabályozza az ezen szervek által
folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó különös és
kiegészítő eljárási rendelkezéseket.”
6.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
6.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő f)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) rendeletben állapítsa meg az egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági
követelményeinek és megfelelősége tanúsításának, továbbá az egyéni védőeszközök
5
megfelelőségét értékelő szervezetek engedélyének, bejelentésének, tevékenységének,
valamint ellenőrzésének szabályait.”
(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés e) pontjában a
„hatóságot.” szövegrész helyébe a „hatóságot, továbbá szabályozza ezen hatóság által
folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó különös és
kiegészítő eljárási rendelkezéseket.” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a)
pont aa) alpontja és az (5b) bekezdésében az „eljárási szabályokat,” szövegrész.
7.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
7.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. §-a a következő (6) és (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minisztérium az igazolvány előállítását megelőzően lefolytatja a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálatnál a szükséges engedélyeztetési eljárást.
(7)	A Kar hivatali szerve e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából adatot
kezel, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatokat is. A Kar
hivatali szerve az általa kezelt adatokat az eljárás befejezésétől számított 10 évig kezeli, ezt
követően gondoskodik az adatok törléséről.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdés f) pontjában és
243. § (2) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „30” szöveg lép.
8.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
8.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a § a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A természetvédelmi hatóság a jogellenesen szerzett, illetve birtokban tartott védett,
továbbá az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős természeti
értéket - ha az nem áll állami tulajdonban - zár alá veszi és elkobozza. Ha a természeti
érték állami tulajdonban áll, akkor azt a természetvédelmi hatóság zár alá veszi és az állam
tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig az igazgatóság gondoskodik a megőrzéséről.
(4a) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a veszélyeztetett vadon élő állat- és
növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi
aktusok hatálya alá tartozó természeti érték zár alá vételére és elkobzására a veszélyeztetett
vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és
európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet
szabályait kell alkalmazni.
6
(4b) A (4) és (4a) bekezdés hatálya kiterjed az ott meghatározott fajok bármely hibridjére
is.
(4c) Az e törvény szerinti elkobzás esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióinak
átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben
egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló
2017. évi ... törvény 4. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
9.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
9.	§
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az atomenergia
alkalmazásával összefüggő hatósági engedélyek kiadásához szükséges rendőrségi
szakhatósági hozzájárulás szempontjait, valamint az atomenergia alkalmazása körében a
rendőrség által végzett hatósági ellenőrzések különös és kiegészítő eljárási szabályait.”
(2)	Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (7) bekezdés a)
pontjában az „a hatósági engedélyek kiadásához szükséges szakhatósági hozzájárulás
szempontjait,” szövegrész.
10.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
10.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdése a következő a)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) a fogyasztóvédelmi hatóság által - közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva -
alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokra”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
11.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény módosítása
11.	§
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 30. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti közigazgatási hatósági
eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
rendelkezéseitől eltérő és azokat kiegészítő közigazgatási hatósági eljárási szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
7
12.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
12.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„e) a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének
részletes szabályait.”
(2)	Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (3) bekezdése.
13.	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
13.	§
(1)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdése a következő m)-
n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„m) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásának feltételeit,
n) a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (3) bekezdése.
14.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
14.	§
(1)	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a következő g) és
h)	ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„g) a határvízen történő közlekedés engedélyezésének szabályait,
h)	a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésével kapcsolatos
közigazgatási hatósági eljárás különös és kiegészítő rendelkezéseit.”
(2)	Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (7) bekezdése.
15.	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény módosítása
15.	§
8
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII.
törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki a családvédelmi koordinációért felelős szervet;
b)	állapítsa meg az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes
szabályait.”
16.	A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
módosítása
16.	§
(1)	A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
13.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a kijelölt szervezetekkel szembeni alapvető személyi és tárgyi követelményeket,
b)	a kijelölt szervezetek tevékenysége végzésének alapvető szabályait,
c)	a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződésre vonatkozó
rendelkezéseket,
d)	a megfelelőségértékelési tevékenységet engedélyező kijelölő hatóságokat,
e)	a kijelölési eljárás
ea)	általános szabályait, valamint
eb)	az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, ideértve a
kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége igazolásának módját, valamint az
engedély hatályának meghatározását;
f)	a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének
fa)	általános szabályait és az alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint
fb)	az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, ideértve a
kijelölt szervezetek éves jelentésének az adott termékszabályozás sajátosságaival
összefüggően meghatározott benyújtásának idejét és módját
rendeletben határozza meg.
(2)	Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében
szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője,
hogy
9
a)	a kijelölt szervezetekkel szembeni, az adott termékszabályozás sajátosságaival
összefüggő különös követelményeket - ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, továbbá a
szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati követelményeket -,
b)	- az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kijelölési eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével,
nyilvántartásával. visszatérítésével kapcsolatos szabályokat
rendeletben határozza meg.”
(2)	A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
a)	6. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében,
b)	7. §-ában,
c)	9. §-ában
a „miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg lép.
17.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
17.	§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„k) a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység és a rehabilitációs orvosszakértői
tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a
foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék, valamint a rehabilitációs orvosszakértői
névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs
szakterületeket, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, továbbá a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (4) és (4a) bekezdése.
18.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
18.	§
Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdés c) pontjában a
10
„valamint a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági
bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjének,” szövegrész.
19.	A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
19.	§
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése a
következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) a piacfelügyeleti hatóság által - közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva -
alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
20. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
20.	§
Hatályát veszti halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1)
bekezdés 11., 32. és 34. pontja.
21.	A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény
módosítása
21.	§
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (2) bekezdése a
következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felvétel feltételeit
és eljárását, az iskolai terjesztési árat, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását”
(rendeletben határozza meg.)
22.	Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása
22.	§
Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 20. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi eljárás,
valamint az európai területi társulások megszüntetésével kapcsolatos kérdések részletes
szabályait rendeletben állapítsa meg.”
23. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
11
23. §
(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. §-a a következő
szöveggel lép hatályba:
„23. § [A kizárási okok]
(1)	Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató.
(2)	Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(3)	Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított
fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(4)	A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az
önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.
(5)	Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül
fel.”
(2)	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 43. § (8) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(8) Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha
a)	a döntés
aa)	- központi hivatal kivételével - központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy
ab)	a Magyar Nemzeti Bank
hatáskörébe tartozik,
b)	az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.”
(3)	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 143. § (3) bekezdése
a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában
véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. E törvény alkalmazásában, ahol jogszabály
a)	közigazgatási hatóság jogerős döntését említi, azon a hatóság végleges döntését,
b)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvényt említi, azon e törvényt,
c)	a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát említi, azon közigazgatási pert,
12
d)	belföldi jogsegélyt említ, azon megkeresést,
e)	a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását említi, azon a kérelem visszautasítását,
f)	lefoglalást említ, azon lefoglalást, illetve zár alá vételt,
g)	a döntés nyilvános közzétételét említi, azon a döntés közhírré tételét
kell érteni.”
24.	§
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a)	17. §-a a „hatáskörrel és illetékességgel” szövegrész helyett az „illetékességgel” szöveggel,
b)	20. § (1) bekezdése a „Magyarországon a” szövegrész helyett az „A” szöveggel,
c)	20. § (3) bekezdése a „nemzetiségi civil szervezet” szövegrész helyett a „nemzetiségi
szervezet” szöveggel,
d)	24. § (4) bekezdése az „a hatáskör gyakorlójával vagy a” szövegrész helyett az „a”
szöveggel,
e)	43. § (13) bekezdése az „az ügyet” szövegrész helyett az „az ügyet ez esetben is” szöveggel
lép hatályba.
24.	A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
25.	§
(1)	A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 92. § (1) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A bíróság a közigazgatási cselekményt - a közlésére visszamenőleges hatállyal -
megsemmisíti, ha
a)	a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen,
vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
b)	a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem
orvosolható,
c)	a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi
rendelkezésre alapította, vagy
d)	a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának nincs helye.”
(2)	A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontja az
„az érdekelttel foglalkoztatásra” szövegrész helyett az „az érdekelttel - a költségvetési szerv
kivételével - foglalkoztatásra” szöveggel lép hatályba.
13
25.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása
26.	§
Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2017. évi L. törvény
1.	10. § (7) bekezdése,
2.	80. § (9) és (10) bekezdése,
3.	81. § 20. pontja,
4.	385. § (9) bekezdése,
5.	387. § c) pontja,
6.	522. § (5) bekezdése.
III.	fejezet
Egyes törvények és törvényerejű rendeletek jogrendszerbeli koherenciát biztosító
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
26.	A Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény”
becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvénycikk. módosítása
27.	§
Hatályát veszti a Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópium egyezmény”
becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvénycikk 3. §.-a.
27.	A Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi
október hó 1-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 24. törvényerejű rendelet
módosítása
28.	§
A Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi
október hó 1-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 24. törvényerejű rendelet 3. §-
ában az „az Országos Mérésügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „a mérésügyi hatóság”
szöveg lép.
28.	A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris
fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok
alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1972.
évi 9. törvényerejű rendelet módosítása
29. §
14
A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris
fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok
alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1972. évi 9.
törvényerejű rendelet 4. §-ában az „Országos Atomenergia Bizottság elnöke” szövegrész
helyébe az „Országos Atomenergia Hivatal” szöveg lép.
29.	A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének
biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös
egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény módosítása
30.	§
Hatályát veszti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek
kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott
közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése.
30.	A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a
Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák
Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a
terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes
törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény módosítása
31.	§
Hatályát veszti a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol
Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az
Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a
terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött
Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények
módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény 8-11. §-a.
31.	A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott
együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi LXVI.
törvény módosítása
32.	§
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott
együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi LXVI. törvény
4.	§-a és 5. §-a.
32.	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
33.	§
15
(1)	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 54. § (2) és (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A 11. § (3) bekezdésében meghatározott fél a fellebbezését kizárólag elektronikus
úton terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol.
(3)	A végrehajtási eljárás során előterjesztett fellebbezés esetén a közjegyző az iratok
felterjesztése helyett a MOKK rendszerén keresztül előállított iratanyagot küldhet a
bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról.”
(2)	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a)	6. § (1) bekezdésében a „13. §-a (1) bekezdésének a)-d)” szövegrész helyébe a „12. § a)-
e)” szöveg,
b)	30. § (2) bekezdésében a „38. §” szövegrész helyébe a „37. és 38. §” szöveg,
c)	40. § (2) bekezdésében az „aktanyomatot” szövegrész helyébe az „iratanyagot” szöveg
lép.
33.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
34.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 8. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelmi termékdíjjal, valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó
jogszabályokban meghatározott hatósági eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből
képződött hulladékokkal kapcsolatos eljárás, mint adó-, illetve vámigazgatási eljárás során
-	az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az adóigazgatási rendtartásról szóló
törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvényt (a továbbiakban: Art.)
kell alkalmazni.”
34.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény módosítása
35.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény 2. § b) pontjának záró szövegrészében az „1952. évi III. törvény 396. §”
szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja” szöveg lép.
35.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
36.	§
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 37. § (2)
bekezdésében a „hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „hiánypótlási
felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja” szöveg lép.
16
36.	A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény módosítása
37.	§
Nem lép hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény
a)	84. § 3. pontja,
b)	107. §-a.
37.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról
szóló 2017. évi CXXXI. törvény módosítása
38.	§
Nem lép hatályba a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
módosításáról szóló 2017. évi CXXXI. törvény 4. §-a.
38.	Egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezése
39.	§
Hatályát veszti
1.	a Magyar Népköztársaság kiváló művésze és a Magyar Népköztársaság érdemes
művésze cím adományozásáról szóló 1950. évi 27. számú törvényerejű rendelet
módosításáról és kiegészítéséről szóló 1952. évi 14. számú törvényerejű rendelet;
2.	a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet;
3.	a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi
LXXII. törvény;
4.	a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXX. törvény;
5.	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények
fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2006. évi
III.	törvény;
6.	a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a
jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló,
Tiranában, 2001. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XCVIII.
törvény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró
Kormánya között a két állam területén jogellenesen tartózkodó személyek átadásáról és
visszafogadásáról szóló, Belgrádban, 2001. november 7-én aláírt Egyezmény
kihirdetéséről szóló 2003. évi XXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. évi
XXVII. törvény;
7.	az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény;
8.	a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló
2011.	évi CXVI. törvény;
17
9.	a bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes
bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól szóló 2011. évi CXXXI. törvény;
10.	az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2012. évi
CVI. törvény;
11.	az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény;
12.	az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CLXI. törvény;
13.	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2012. évi CLXXV. törvény;
14.	a budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai
Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CCII. törvény;
15.	az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény;
16.	a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló
2012.	évi CCXVIII. törvény;
17.	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi XIII. törvény;
18.	a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény és a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi
XIV. törvény;
19.	a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV.
törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIII. törvény;
20.	a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi
LIII. törvény;
21.	a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi LIX. törvény;
22.	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény és a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXXX.
törvény;
23.	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosításáról szóló 2013. évi LXXXV. törvény;
24.	az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXV. törvény;
25.	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi CXX. törvény;
26.	az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXXIX. törvény;
27.	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi CXXX. törvény;
28.	az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CXXXI. törvény;
18
29.	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi CXXXII. törvény;
30.	a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az
Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi
CXXXIII. törvény;
31.	a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénynek az
Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXLII.
törvény;
32.	a szerencsejáték szervezésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi CLXXXV. törvény;
33.	az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló
2013.	évi CLXXXVI. törvény;
34.	az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak
visszaadásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCV. törvény;
35.	az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi CCVII. törvény;
36.	a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVIII.
törvény;
37.	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a
szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti
ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX.
törvény;
38.	a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény;
39.	az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVIII. törvény;
40.	az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló
törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXI. törvény;
41.	az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi
szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi
XXXIX. törvény;
42.	az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXI.
törvény;
43.	az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény;
44.	a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény;
45.	a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény;
46.	a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvény;
47.	az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény;
19
48.	az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi
CXXV. törvény;
49.	az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges
bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXLII. törvény;
50.	az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII.
törvény;
51.	az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése
érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX.
törvény;
52.	az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a
költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi
CXCI. törvény;
53.	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CCIII. törvény;
54.	a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény;
55.	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi
CCXVI. törvény;
56.	a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXIX. törvény;
57.	az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény;
58.	az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi CCXXIV. törvény;
59.	az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény;
60.	a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXVI. törvény;
61.	a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvény;
62.	a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény;
63.	az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló 2016.
évi LVII. törvény;
64.	a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi LXI. törvény;
65.	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi
LXII. törvény;
66.	a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016.
évi LXIX. törvény;
20
67.	az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXXI. törvény;
68.	a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi
LXXXII. törvény;
69.	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi LXXXV. törvény;
70.	a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XCII. törvény;
71.	az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXXVI. törvény;
72.	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről
szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXVIII. törvény;
73.	a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a
hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXIX.
törvény;
74.	az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény;
75.	a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi CXLVI. törvény;
76.	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb
törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVII. törvény;
77.	az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi CLXVIII. törvény;
78.	az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016.
évi CLXXII. törvény;
79.	a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a
külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi CLXXXI. törvény;
80.	az egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló 2016. évi
CLXXXIII. törvény;
81.	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosításáról szóló 2016. évi CLXXXV. törvény;
82.	a szőlő szaporítóanyag termesztés érdekében a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és
átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi
CLXXXVI. törvény;
83.	a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI.
törvény;
84.	az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához
kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XLV. törvény.
IV.	fejezet
Záró rendelkezések
39. Felhatalmazó, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
21
40. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 1. §-22. §-a, 33. §-36. §-a és a 40. § (3)-(5) bekezdése 2018. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy rendeletben
határozzák meg azon jogszabályi rendelkezések körét, amelyek megsértése esetén a 2. § (2)
bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye.
(4)	E törvény 1-4. §-át a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell
alkalmazni azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés b) pontjában. meghatározott eltérő jogszabályi
rendelkezések vonatkozásában a (6) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott miniszteri
rendeleteket kell megfelelően alkalmazni.
(5)	2018. január 1-jét megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén olyan
közigazgatási szankció alkalmazható, amely ezen időpontot megelőzően is alkalmazható volt.
(6)	2019. január 1. napján hatályát veszti
a)	e törvény,
b)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM
rendelet,
c)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri
rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet,
d)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 39/2009. (XII. 30.) OKM
rendelet,
e)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 54/2009. (XII. 30.) EüM
rendelet,
f)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM
rendelet,
g)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásáról szóló 82/2009. (XII. 30.) IRM rendelet,
22
h)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM
rendelet,
i)	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 6/2010. (I. 14.) NFGM rendelet,
j) a munkaügyi ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról
szóló 31/2012. (X. 16.) NGM rendelet.
23
Általános Indokolás
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
nem tartalmaz anyagi jogi rendelkezéseket, hiszen az kizárólag egy „szabályozási magot”
alkot, amelyet az adott ágazati eljárások specialitásainak megfelelő ágazati eljárási joganyag
egészíthet ki, sajátos szabályokkal. E szabályozási logika mentén új törvényjavaslat készült a
jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény szankciós rendelkezéseinek egységes és koherens rendszerbefoglalása
érdekében. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat
hatálybalépése ugyanakkor 2019. január 1-jére változott, erre való tekintettel szükséges az
Ákr. hatálybalépése és az új törvény hatálybalépése közti időintervallumra „átmeneti jellegű”
szabályozás kialakítása.
A jelen törvényjavaslat e szabályokat állapítja meg, alapvetően a hatályos eljárási kódex
rendszerére épülve, egyúttal néhány aktuális változtatást eszközölve a szabályokon. A
szankcionálásra vonatkozó szabályanyag struktúrája alapvetően nem fog változni, jelentős
különbség ugyanakkor, hogy a figyelmeztetés - ellentétben a jelenlegi szabályokkal - érdemi
döntésben kiszabható szankcióvá válik, dogmatikailag is tiszta helyzetet eredményezve ezzel.
A figyelmeztetést kizáró szabályokat részletező miniszteri rendeletek 2019. január 1-jéig
alkalmazandóak, hiszen e nélkül az ágazati szankcionálásban megszűnne a figyelmeztetés
jogintézményének kizárása. A közérdekű munkával történő megváltás lehetősége - hasonlóan
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat szabályzásához -
megszűnik.
A törvényjavaslat átmeneti jellegére tekintettel tartalmazza az önmaga hatályon kívül
helyezésére vonatkozó rendelkezést, ezzel egyidejűleg a szükségtelenné váló miniszteri
rendeletek hatályon kívül helyezését is elvégzi.
A törvényjavaslat a fentieken túl, az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.
törvény (a továbbiakban: Kp.) hatálybalépésével összefüggő egyes jogszabályi módosításokat
is tartalmazza. E módosítások alapvető célja az, hogy az Ákr. 8. § (3) bekezdéséből fakadó
követelményeknek eleget tudjon tenni minden ágazat, és a szükséges eljárási szabályokat
miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogforrásban tudják elhelyezni.
A törvényjavaslat végül az Ákr. és Kp. hatálybalépéséhez kapcsolódó jogrendszeri
felülvizsgálat során azonosított, kiüresedett törvények és törvényerejű rendeletek technikai
deregulálását is elvégzi. Az Ákr. és Kp. hatálybalépéséhez kapcsolódó jogrendszeri
felülvizsgálat során azonosított, az elmúlt évtizedek jogfejlődését nem követő törvényi szintű
rendelkezések technikai módosítását is elvégzi.
Részletes Indokolás
I. fejezet
Az 1. §-hoz
24
Az Általános Indokolásban ismertetett szabályozási célnak megfelelően, a törvényjavaslat a
szankciókra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A hatályos törvényi rendelkezéseknek
megfelelően, szankció a közigazgatási bírság (ennek aleseteként a helyszíni bírság), az
elkobzás, valamint a figyelmeztetés. Egyéb jogszabály külön szankciókat állapíthat meg, mely
külön, speciális szankciókra természetesen e törvény nem tartalmaz rendelkezést, a
felsorolásban történő szerepeltetés kizárólagos indoka, hogy egyértelművé váljon, a jelen
törvényjavaslat nem érinti semmilyen formában az egyéb szankciókat.
A törvényjavaslat nem tartalmaz önmaga tárgyi elsőbbségére vonatkozó rendelkezést.
Kiemelendő továbbá az is, hogy a tárgyi hatályra vonatkozó szabály alapján az ideiglenes
jellegű, vagy éppen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésekre, a nem határozatban
kiszabható jogkövetkezményekre, valamint a jogszerű magatartás kikényszerítése végett
szükséges intézkedésekre nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya.
A 2.§-hoz
A figyelmeztetés érdemi döntéssel - határozattal - kiszabható szankcióvá válik, ennek
megfelelően a jövőben e döntés ellen is lehetőség lesz jogorvoslattal élni. Az egyéb szabályok
tartalmukban a hatályos rendelkezéseknek felelnek meg. Így, a figyelmeztetést kizáró
miniszteri rendeletek is alkalmazandóak, ahogyan az a törvényjavaslat átmeneti rendelkezései
rögzítik.
A 3.§-hoz
A közigazgatási bírságra, illetve ennek alesetére, a helyszíni bírságra vonatkozó
rendelkezések is teljes mértékben a hatályos szabályozást tükrözik. Mind a mérlegelési
szempontok tekintetében, mind az elévülés vonatkozásában. A helyszíni bírság kapcsán
kiemelendő, hogy a jogorvoslat kizárására vonatkozó szabály az Alaptörvénnyel összhangban
kerül megfogalmazásra, azaz egyértelművé válik, hogy a jogorvoslati jogtól nem a törvény
„fosztja meg” az ügyfelet - ez ugyanis a jogorvoslathoz való alapjog elvonása, és nem
korlátozása, amire az Alaptörvény nem ad felhatalmazást -, hanem arról maga az ügyfél mond
le.
A 4. §-hoz
Az elkobzás szabályai teljes mértékben megegyeznek a hatályos szabályozással, ezen
jogintézményt továbbra is kizárólag külön törvény teheti lehetővé.
A II. fejezethez
A jelen fejezet az ahhoz szükséges, elsősorban felhatalmazó rendelkezések megalkotására
irányuló törvényi módosításokat tartalmazza, amely lehetővé teszi, hogy a szükséges
kiegészítő eljárási rendelkezéseket miniszteri rendelet helyett, kormányrendelet tartalmazza.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosításához
25
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség - ide nem értve a büntetés-
végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott
büntetés-végrehajtási szerveit - vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat
ellátó szervek által folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez
kapcsolódó különös és kiegészítő eljárási rendelkezéseket is kormányrendeletben szükséges
szabályozni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóság
által folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó különös
és kiegészítő eljárási rendelkezéseket is kormányrendeletben szükséges szabályozni. Ezzel
egyidejűleg a hatályos miniszteri rendeletet deregulálni szükséges.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a jelenleg miniszteri rendeleti szinten lévő szabály
magasabb jogszabályi szintre emelése szükséges. Mivel e tárgyban nincs kormányrendelet,
így a rendelkezést törvényben szükséges elhelyezni.
A módosítás további része egyrészt egyértelműsítő és pontosító jellegű rendelkezéseket
tartalmaznak, melyeknek célja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feladatellátása megfelelő
működésének biztosítása, másrészt a végrehajtói irodák feladatellátásai folyamatosságának
biztosítása érdekében az állandó helyettesek bejelentésére vonatkozó határidők tekintetében
rendezi azt az esetet, ha az önálló bírósági végrehajtó 30 napon túl nem látja el - önhibájából
vagy önhibáján kívül - feladatait és nincs bejelentve állandó helyettese. Mivel a jogállamiság
elvéből fakadó jogbiztonság követelményének való megfelelést szolgálja a végrehajtási
eljárások zavartalan, folyamatos és zökkenőmentes folytatásának biztosítása, így ezt kívánja a
módosítás biztosítani azzal, hogy ha az önálló bírósági végrehajtó 30 napot meghaladóan
távol van, és 30 napon belül nem jelentette be állandó helyettesét, akkor a Magyar Bírósági
Végrehajtói Kar hivatalvezetője kinevezhet állandó helyettest. A módosítást követően nem
fordulhat elő olyan eset, hogy a végrehajtói iroda feladatellátása nem biztosított az önálló
bírósági végrehajtó távollétének 31. napjától 90. napjáig. Hiszen a hatályos szabályozás
szerint ha az önálló bírósági végrehajtó távolléte a 30 napot nem haladja meg, akkor az önálló
bírósági végrehajtó-helyettes helyettesíti és jár el helyette.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításához
A természet védelméről szóló törvényt szükséges a közigazgatási szabályszegések
szankcióinak átmeneti szabályaihoz igazítani, mivel a CITES egyezményen alapuló
26
bírságolási eljárások jelenleg csak kormányrendeleti szinten találhatók. Ezeket törvényi
szintre szükséges emelni. Az új, törvényi szintű szabályokhoz szükséges igazítani a jelenlegi,
a természet védelméről szóló törvényben található rendelkezéseket, ezt a módosítás szintén
megteszi.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a törvényben egy felhatalmazó rendelkezés megalkotása szükséges az atomenergia
alkalmazásával összefüggő hatósági engedélyek kiadásához szükséges rendőrségi
szakhatósági hozzájárulás szempontjairól, valamint az atomenergia alkalmazása körében a
rendőrség által végzett hatósági ellenőrzések különös és kiegészítő eljárási szabályairól szóló
kormányrendelet elkészítéséhez. Ezzel egyidejűleg a minisztert rendeletalkotásra
felhatalmazó szabályok közül hatályon kívül helyezni az erre vonatkozó felhatalmazást.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így általánosan egy új felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság
eljárásaira vonatkozó kiegészítő hatósági eljárási szabályokat kormányrendeleti szinten
szabályozza.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így általánosan egy új felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fegyveres biztonsági őrséggel, a
természetvédelmi és a mezei őrszolgálattal kapcsolatos kiegészítő hatósági eljárási
szabályokat kormányrendeleti szinten szabályozza. Továbbra is miniszteri rendeletben
maradnak az ezen szervekre vonatkozó anyagi jogi szabályok.
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének
részletes szabályait kormányrendeleti szinten kell szabályozni. Ezzel egyidejűleg a minisztert
rendeletalkotásra felhatalmazó szabályok közül hatályon kívül helyezni az erre vonatkozó
felhatalmazást.
27
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a Kormány kap felhatalmazást a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi
forgalmazásának feltételeinek, valamint a gépjármű-hajtóanyagok minőségi
követelményeinek szabályozására.
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a törvényben felhatalmazó rendelkezés megalkotása szükséges egyrészt a határvízen
történő közlekedés engedélyezésének szabályairól, másrészt a katonai alakulatok és
szállítmányok államhatáron történő átléptetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás
különös és kiegészítő rendelkezéseiről szóló kormányrendelet elkészítéséhez. Ezzel
egyidejűleg a minisztert rendeletalkotásra felhatalmazó szabályok közül hatályon kívül
helyezni a jelenleg még létező, a határvízen történő közlekedés engedélyezésének szabályaira
vonatkozó felhatalmazást.
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű végrehajtási rendelet
szabályait legalább kormányrendeleti szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a
törvény felhatalmazó rendelkezései, ezzel egyidejűleg a hatályos miniszteri rendeletet
deregulálni szükséges.
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a kijelölési eljárás, valamint a kijelölt szervezetek kijelölését követő ellenőrzésének
általános szabályai mellett az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös
szabályokról is kormányrendeletben kell rendelkezni. Ezzel egyidejűleg a minisztert
rendeletalkotásra felhatalmazó szabályok közül kikerülnek a hatósági eljárási szabályokra
vonatkozó rendelkezések, ezzel szétválasztásra kerülnek az anyagi és eljárási, illetve a
hatósági és nem hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok. Mivel a törvény több helyen is utal
a végrehajtási rendeleteire, ezért technikai szövegcserét szükséges végezni a törvényben több
helyen is.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításához
28
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek
be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló szabályokat is
kormányrendeletben kell szabályozni. Ezzel párhuzamosan szükséges arról is rendelkezni, az
általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatályba nem léptetése mellett, hogy az
igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos szabályokat továbbra is miniszteri rendeletben
szabályozzák.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításához
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés e) pontja tartalmazza a szükséges
kormányrendeleti felhatalmazást ahhoz, hogy megfelelő szinten lehessen szabályozni azokat a
kérdéseket, amelyek a közigazgatási hatósági eljárás kapcsán szabályozandóak. A
szabálysértések kapcsán közigazgatási hatósági eljárás mindössze a szabálysértési
nyilvántartás vezetésével összefüggésben merülhet fel. A kormányrendeleti felhatalmazásra
tekintettel azonban már okafogyott az azonos tárgykörre vonatkozó miniszteri rendeleti
felhatalmazás második része, míg egyes nem eljárásjogi szabályokat továbbra is indokolt
miniszteri rendeleti szinten szabályozni (azok olyan jellegű szabályok, amelyek nem
kormányrendeleti tárgykörbe való szabályok).
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a jövőben a Kormány kap felhatalmazást a piacfelügyeleti hatóság eljárásaiban a
kiegészítő eljárási szabályok megállapítására.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Ezzel párhuzamosan a miniszteri rendeleti szintű felhatalmazásokat
szükséges megszüntetni, amelyet a tervezet végez el.
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény
módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
29
így a jövőben a Kormány kap felhatalmazást a tankönyvjegyzék elkészítésével és kiadásával,
a tankönyvjegyzékre való felvétel feltételeivel és eljárásával, az iskolai terjesztési árral, a
tankönyvjegyzékből való törlés rendjével és eljárásával kapcsolatos kérdések részletes
szabályainak szabályozására.
Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosításához
Tekintettel az Ákr. 8. § (3) bekezdésére, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági
eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet szabályait legalább kormányrendeleti
szintre szükséges emelni. Erre tekintettel módosulnak a törvény felhatalmazó rendelkezései,
így a külpolitikáért felelős miniszter helyett a Kormány kap felhatalmazást a jóváhagyási és
nyilvántartásba-vételi eljárás, valamint az európai területi társulások megszüntetésével
kapcsolatos kérdések részletes szabályainak szabályozására.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosításához
Az áttétel szabályainak technikai jellegű pontosítását az indokolja, hogy felesleges utalni a
hatáskörre, hiszen az illetékesség feltételezi azt.
A kizárás szabályai közt egyfelől a módosítás által egyértelműbben el lehet határolni a relatív
és az abszolút kizárási okokat, másfelől a hatóság fogalmára tekintettel felesleges feltüntetni a
hatáskör gyakorlóját is a szabályok közt.
A függő hatályú döntéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása azért szükséges, mivel
központi államigazgatási szervek esetén gyakran a szerv vezetője kerül megnevezésre, mint a
hatáskör címzettje; tipikus példák erre a feladatkörrel rendelkező minisztériumok. A jogi
szabályozás értelmében azonban, maga a Minisztérium minősül központi államigazgatási
szervnek és nem a példában említett miniszter. Így indokolt a szabály pontosítása.
A nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések technikai jellegű pontosítások, a nemzetiségi
szervezetek definícióját a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2. § 14. pontja rögzíti, így
szükségtelen a „civil” jelző külön feltüntetése.
A függő hatályú döntéssel kapcsolatban, a jogértelmezést segítő szövegpontosítás célja, hogy
a rendelkezés hatókörében egyértelműsítse annak lehetőségét, hogy az e körben szabályozott
eseten túlmenően is van mód a teljes eljárás szabályainak alkalmazására.
Az alkalmazási szabályok pontosítására azért kerül sor, hogy egyértelművé váljon, abban az
esetben is az Ákr. fogalmai szerinti végleges döntésnek kell tekinteni a hatóság jogerős
döntését, ha azt a törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásban, de már a törvény
hatálybalépését követően hozták.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosításához
Jogértelmezést segítő pontosítás indokolt a Kp. 92. §-ában arra vonatkozóan, hogy akkor is
megsemmisítésnek van helye a közigazgatási perben, ha megváltoztatásra - a Kp. 90. §-ában
meghatározott feltételek teljesülésének hiánya miatt - egyébként nincs lehetőség. A
rendelkezés egyértelműsíti azt, hogy a hatályon kívül helyezés kivételes lehetőség a
30
megsemmisítéshez képest, ezért elsősorban a megsemmisítést kell alkalmazni ha a Kp. 89. §
(1) bekezdés a) pontja és a Kp. 90. § együttes értelmezéséből az következik.
A jogértelmezést segítő szövegpontosítás célja a Kp. 10. §-ában, hogy a közigazgatási
bíráskodás eltérő jellege miatt szükséges kiemelkedő jelentőségű, magas szintű közigazgatási
jogi szaktudással, a közigazgatás ismeretével és a közigazgatási jog terén szerzett szakmai
tapasztalattal rendelkező bírák, a közigazgatási bíróságokon ne kerüljenek - általános
jelleggel - kizárásra korábbi foglalkoztatási jogviszonyuk miatt. Különösen fontos rámutatni
arra, hogy a területi szervezetrendszer átalakításával - a külső és belső integráció okán -,
valamint a központi hivatalok felülvizsgálata következtében olyan komplex hatáskörű szervek
jöttek létre, melyek a közigazgatási jog majd minden területén kifejtik tevékenységüket. Az
ilyen szerveknél foglalkoztatott személyi kör tekintetében a hatályos szabály automatikusan
kizárná azon tisztviselőket, akik szaktudásának becsatornázása kívánatos lenne. Ugyanakkor
fontos hangsúlyozni azt, hogy az abszolút kizárási okok - így különösen a vitatott
közigazgatási tevékenység megvalósításában való részvétel - e személyi kör tekintetében is
alkalmazandó, ugyan úgy, mint ahogyan lehetőség van a relatív kizárási okra, az elfogultságra
való hivatkozással kizárási indítvány előterjeszteni a konkrét ügy kapcsán. Továbbá a Kp.
főszabállyá teszi a tanácsban való eljárást a bíróság számára, ami további garanciális elem a
bíróság pártatlanságának biztosítására és az esetleges elfogultság kiszűrésére
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosításához
Tekintettel arra, hogy e törvényjavaslat rendelkezései az Ákr.-el összefüggő módosításokat
tartalmaznak, így elkerülhetetlen annak kivédése, hogy a már elfogadott, az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
rendelkezéseivel ütköző, vagy azzal párhuzamos szabályokat tartalmazzon. Erre tekintettel
szükséges a 2017. évi L. törvény érintett rendelkezéseinek hatályba nem léptetése, és az
érintett rendelkezés módosított változatának e törvényjavaslatban való elhelyezése.
A III. fejezethez
A Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény”
becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvénycikk módosításához
A törvénycikk 3. §-a egy, a kábítószerekkel kapcsolatos büntetőtényállást tartalmaz, amelyet a
korábbi büntetőjogi kodifikációk során nem helyeztek hatályon kívül, így az a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseivel párhuzamosan állapít meg
szabályokat.
A Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi
október hó 1-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 24. törvényerejű rendelet
módosításához
31
Az Országos Mérésügyi Hivatal már nem létezik, a hatáskör gyakorlója a mérésügyi hatóság.
Ezért módosítani szükséges a törvényerejű rendeletet.
A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris
fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok
alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1972.
évi 9. törvényerejű rendelet módosításához
Az Országos Atomenergia Bizottság már nem létezik, a hatáskör gyakorlója az Országos
Atomenergia Hatóság. Ezért módosítani szükséges a törvényerejű rendeletet.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének
biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös
egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény módosításához
A törvény 3. § (3) bekezdése egy ma már hatálytalan Korm. rendelet módosítására hatalmazza
fel a Kormányt továbbra is, ezért annak deregulációja javasolt végrehajtottsága és jövőbeni
végrehajthatatlansága okán.
A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a
Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák
Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a
terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes
törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény módosításához
A törvény 8-11. §-a végrehajtott módosító rendelkezéseket tartalmaz, ugyanis e rendelkezések
2008. január 14-én már hatályosultak. Hatályban tartásuk ezért indokolatlan.
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott
együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi LXVI.
törvény módosításához
A törvény 4-5. §-a végrehajtott módosító rendelkezéseket tartalmaz, ugyanis e rendelkezések
2008. december 11-én már hatályosultak. Hatályban tartásuk ezért indokolatlan.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosításához
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt módosítja a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló törvény, amely módosítások közül egyes rendelkezések
kodifikációs hiba folytán nem átvezethetőek. Ezen hiba kijavítása miatt, valamint a
törvényben szereplő koherencia-zavarok orvoslása miatt szükséges a törvény módosítása.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításához
32
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2017.
évi CXXXI. törvény módosítása kodifikációs hibájából eredő technikai módosítás, amely az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvényre és az adózás rendjéről szóló törvényre való
mereve hivatkozást rugalmas hivatkozásra cseréli.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény módosításához
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvényt módosítja a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény, amely
módosítások közül egyes rendelkezések kodifikációs hiba folytán nem átvezethetőek. Ezen
hiba kijavítása miatt szükséges a törvény módosítása.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításához
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény érintett
rendelkezése koherenciazavarban szenved, mivel a „hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja”
rendelkezésbeli szövegrész 2018. január 1-jétől már alkalmazhatatlan lesz az eljárásjogi
reform miatt, ezért szükséges a „hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja”
terminológiára való szövegcsere.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény módosításához
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény két módosító rendelkezése
kodifikációs hiba miatt nem átvezethető, ezért ezeket hatályon kívül kell helyezni. Az érintett
módosításokat e törvényjavaslat végzi el.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló
2017. évi CXXXI. törvény módosításához
A törvény 4. §-a kodifikációs szempontból hibás, ezért a jogrendszer koherenciájának
biztosítása érdekében azt hatályon kívül helyezni és e törvényjavaslatban szükséges
elhelyezni a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítását.
Egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséhez
Kiüresedett, joghatással már nem rendelkezik
-	a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet;
-	a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi
LXXII. törvény;
-	a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXX. törvény;
-	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények
fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2006.
évi III. törvény;
33
-	a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a
jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról
szóló, Tiranában, 2001. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi
XCVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és
Montenegró Kormánya között a két állam területén jogellenesen tartózkodó személyek
átadásáról és visszafogadásáról szóló, Belgrádban, 2001. november 7-én aláírt
Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXII. törvény hatályon kívül helyezéséről
szóló 2010. évi XXVII. törvény;
-	az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény;
-	a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló
2011.	évi CXVI. törvény;
-	a bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes
bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól szóló 2011. évi CXXXI. törvény;
-	az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2012.
évi CVI. törvény;
-	az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény;
-	az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CLXI. törvény;
-	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2012.	évi CLXXV. törvény;
-	a budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai
Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi CCII. törvény;
-	az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény;
-	a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról
szóló 2012. évi CCXVIII. törvény;
-	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi XIII. törvény;
-	a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény és a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi
XIV. törvény;
-	a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV.
törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIII. törvény;
-	a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi LIII. törvény;
-	a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi LIX. törvény;
34
-	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény és a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi
LXXX. törvény;
-	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosításáról szóló 2013. évi LXXXV. törvény;
-	az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXV. törvény;
-	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII.
törvény módosításáról szóló 2013. évi CXX. törvény;
-	az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXXIX. törvény;
-	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi CXXX. törvény;
-	az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CXXXI. törvény;
-	az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény
módosításáról szóló 2013. évi CXXXII. törvény;
-	a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az
Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi
CXXXIII. törvény;
-	a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénynek az
Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXLII.
törvény;
-	a szerencsejáték szervezésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi CLXXXV. törvény;
-	az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló
2013.	évi CLXXXVI. törvény;
-	az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális
javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCV. törvény;
-	az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény;
-	a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVIII.
törvény;
-	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a
szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti
ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX.
törvény;
-	a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény;
-	az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVIII. törvény;
-	az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló
törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXI. törvény;
35
-	az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi
szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi
XXXIX. törvény;
-	az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXI.
törvény;
-	az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény;
-	a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény;
-	a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény;
-	a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvény;
-	az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény;
-	az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi
CXXV. törvény;
-	az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a
tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXLII.
törvény;
-	az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
CLXII. törvény;
-	az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése
érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX.
törvény;
-	az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a
költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi
CXCI. törvény;
-	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CCIII. törvény;
-	a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény;
-	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi
CCXVI. törvény;
-	a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXIX. törvény;
-	az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény;
-	az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló
2015.	évi CCXXIV. törvény;
-	az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény;
-	a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXVI. törvény;
36
-	a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvény;
-	a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény;
-	az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló 2016.
évi LVII. törvény;
-	a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi LXI. törvény;
-	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi
LXII. törvény;
-	a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016.
évi LXIX. törvény;
-	az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXXI. törvény;
-	a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai
tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló
2016. évi LXXXII. törvény;
-	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXV. törvény;
-	a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XCII. törvény;
-	az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXXVI. törvény;
-	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről
szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXVIII. törvény;
-	a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a
hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi
CXXIX. törvény;
-	az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény;
-	a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLVI. törvény;
-	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb
törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVII. törvény;
-	az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi CLXVIII. törvény;
-	az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló
2016.	évi CLXXII. törvény;
-	a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a
külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi CLXXXI. törvény;
-	az egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló 2016.
évi CLXXXIII. törvény;
37
-	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosításáról szóló 2016. évi CLXXXV. törvény;
-	a szőlő szaporítóanyag termesztés érdekében a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és
átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi
CLXXXVI. törvény;
-	a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI.
törvény;
-	az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat
ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XLV. törvény.
A Magyar Népköztársaság kiváló művésze és a Magyar Népköztársaság érdemes művésze
cím adományozásáról szóló 1950. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról és
kiegészítéséről szóló 1952. évi 14. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseit 65 évvel a
hatályba lépése után már senkire nem lehet alkalmazni, ezért hatályban tartása indokolatlan. A
törvényerejű rendeletet ebben a formájában ma már nem is lehetne végrehajtani.
IV.	fejezet
A 40. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépését, valamint a szükséges átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza. A felhatalmazó rendelkezés, a hatályos eljárási kódexhez hasonlóan, az egyes
minisztereknek ad felhatalmazást a figyelmeztetést kizáró szabályok megalkotására. A
törvényjavaslat hatályon kívül helyezésével egyidejűleg hatályukat vesztik 2019. január 1-
jével az e tárgyú miniszteri rendeletek.
38