﻿Országgyűlési képviselő
             Iromány száma: T/18307.
             Benyújtás dátuma: 2017-11-07 16:27
             Parlex azonosító: F17IO4K10001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Lázár János (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII.
törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
2017. évi.....törvény
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról
1.	§
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem
sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő
nyilatkozattétel - központi beszerző szerv eljárása, valamint a Miniszterelnökség által üzemeltetett
elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül lebonyolított közbeszerzési eljárás, továbbá a
dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus katalógus vagy elektronikus árlejtés alkalmazása
esetének kivételével - nem követelhető meg az ajánlattevőktől.”
2.	§
A Kbt. 196. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 40. § 2018. április 15-én lép hatályba.”
3.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
1
Általános indokolás
Az új uniós közbeszerzési irányelvek (a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i
2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014.
február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) kiemelt hangsúlyt helyeznek az
elektronikus kommunikáció és az elektronikus közbeszerzés bevezetésére.
Az irányelveknek való megfelelés érdekében Magyarországnak - a többi tagállamhoz hasonlóan
-	biztosítania kell az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi magyarországi
közbeszerzési eljárásban, amelyet egy központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési
rendszer bevezetése útján kíván megvalósítani, mely rendszer magában foglalja az elektronikus
kommunikáció előnyeit.
Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) felállításának és alkalmazásának kiemelt célja a
közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási
cselekmények egyszerűbb véghezvitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a
közbeszerzési eljárások ellenőrzésének támogatása.
Az irányelvi rendelkezések alapján kötelező biztosítani:
-	a hirdetmények elektronikus formában történő feladását,
-	a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását,
-	az eljárás menetében a teljes körű elektronikus kommunikációt.
A teljes körűség e körben azt foglalja magában, hogy az eljárás valamennyi szakaszában
elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt.
Az elektronikus kommunikáció és dokumentumcsere esetében az irányelvi elvárások értelmében
a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők és az ajánlattevők, illetve részvételi jelentkezők
közötti interakciók során kizárólag elektronikus út vehető igénybe a hagyományos papíralapú
kommunikáció helyett. Így pl. az ajánlat benyújtásakor, kiegészítő tájékoztatás kérésekor vagy a
válasz megadásakor, a hiánypótlás során, az eredmény közlésekor az érintett szereplőknek a
dokumentumokat elektronikus úton kell a másik fél számára eljuttatniuk.
Tekintettel arra, hogy a magyarországi közbeszerzési eljárásokban elsősorban a papír alapú
kommunikáció érvényesül, az elektronikus folyamatokra való felkészülés rendkívüli
fontossággal bír.
2
A közbeszerzési eljárásokban érintett szereplők - így különösen az ajánlattevők, a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - oldaláról felmerült igényként az e-közbeszerzés kötelező
bevezetésének elhalasztása és ezzel együtt az EKR önkéntes alkalmazási időszakának
meghosszabbítása, a rendszer jobb megismerhetősége, az elektronikus kommunikációra való
áttérés megkönnyítése érdekében. Jelen törvényjavaslat benyújtására ezen visszajelzések és az
MKIK javaslatai alapján került sor. Az MKIK e körben az alábbiakat emelte ki:
„Figyelemmel az ajánlatkérők és ajánlattevők rövid felkészülési idejére az e-közbeszerzés
bevezetését - amely a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a kezdeti betanulás nehézségei
miatt egyébként is lassíthatja - néhány hónappal, de legfeljebb 2018. április közepéig történő
elhalasztását javasoljuk, az alábbiak mérlegelésével.”
Az MKIK a vonatkozó megkeresésében kiemelte, hogy az e-közbeszerzés bevezetése kapcsán
jelentős eredmény, hogy az EKR elkészült, amelynek tesztelése folyamatban van. Ennek során a
rendszer működésének tesztelése bővül - a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan
gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés
alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendeletet kiegészítő kormányrendelet
kihirdetésével és hatálybalépésével - azzal, hogy az EKR alkalmazása a jogalkalmazók számára
még nem kötelező, az ajánlatkérők azonban önként vállalhatják a használatát, és abban eljárások
megindítását. Tekintettel arra, hogy a hatályos közbeszerzési törvény alapján a főszabály
továbbra is a papír alapon történő eljárás, ezért a hivatkozott, 257/2007. (X. 4.) Korm. rendeletet
kiegészítő jogszabály hatálybalépésétől december 31-ig még egy „teszt időszakról”
beszélhetünk, amely idő alatt az EKR-t és a papír alapú kommunikációt párhuzamosan
használhatják az eljárások szereplői.
Az MKIK javaslata alapján az EKR 2018. január 1-jétől „az „éles” bevezetés napjáig teljes
körűen, de továbbra is önkéntesen, vagyis nem kötelező jelleggel lenne alkalmazható, immár a
papír alapú kommunikáció - párhuzamos - használatának elhagyása mellett. Fontos, hogy az
EKR rendszer továbbra is irányadó lenne.”
Az MKIK hivatkozott továbbá az alábbiakra: „Miután az uniós közbeszerzési irányelvek 2018.
október 18-át jelölik meg az e-közbeszerzés teljes körű bevezetésének végső határidejeként a
tagállamok számára, a bevezetés néhány hónappal történő elhalasztása várhatóan nem vonna
maga után szankciókat. Ugyanakkor az irányelvek meghatároznak egy részhatáridőt is, az ún.
Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) elektronikus benyújtása az eljárások
során már 2018. április 18-tól kötelező a tagállamok jogalkalmazói számára. A fentieket
figyelembe véve, megítélésünk szerint az e-közbeszerzés kötelező bevezetése legkésőbb 2018.
április közepéig elhalasztható lenne. [...] Ugyanakkor a tapasztalatok szerint, más, hasonló,
elektronikus rendszert működtető tagállamokban az e-közbeszerzés bevezetése hosszabb
előkészítést, akár több évet igényelt.”
A fenti visszajelzésekre figyelemmel, az MKIK javaslatai alapján jelen törvényjavaslat fő célja,
3
hogy az e-közbeszerzés bevezetésére minél „zökkenőmentesebben” kerüljön sor: a megfelelő
felkészülési idő biztosítása érdekében így a korábbi, 2017. december 31-i céldátum helyett 2018.
április 15-étől váljon kötelezővé az EKR használata. Ezzel együtt azonban a korábbi jogalkotói
szándékkal egyezően lehetőség nyílna már 2018. január 1-jétől a Miniszterelnökség által
üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazása során is a teljes körű elektronikus
kommunikáció ajánlatkérők általi előírására.
Részletes indokolás
1-3. §
A törvényjavaslat 2. §-a értelmében az elektronikus közbeszerzés kötelező alkalmazásának
bevezetésére a korábbi, 2017. december 31-i céldátum helyett 2018. április 15-étől kerülne sor.
Ezzel együtt azonban az 1. § - és az annak hatálybalépését későbbi időpontban meghatározó 3. §
(2)	bekezdése - alapján a korábbi jogalkotói szándékkal egyezően lehetőség nyílna már 2018.
január 1-jétől a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer
alkalmazása során is a teljes körű elektronikus kommunikáció ajánlatkérők általi előírására.
Tekintettel arra, hogy a hatályos Kbt. csak meghatározott eljárások körében ad lehetőséget az
elektronikus kommunikáció kötelező alkalmazására - kivéve a központi beszerző szervek
eljárásait, amelyek már 2017 februárjától elektronikus úton folytatják le a közbeszerzéseiket - és
a főszabály továbbra is a papír alapú kommunikáció, ezért a Miniszterelnökség által üzemeltetett
EKR rendszer működése során az 1. § szerinti módosítás hiányában nem lenne jogszerű
lehetőség kizárólag az elektronikus kommunikáció előírására, hanem az eljárásokat
párhuzamosan papír alapon is szükség lenne lebonyolítani. Ez szükségtelen adminisztratív terhet
jelentene mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára, továbbá hátráltatná az új rendszer
jogalkalmazók általi megismerését.
Az 1-2. §-ban foglalt módosítások eredményeként tehát az elektronikus közbeszerzés
bevezetésére kötelezően 2018. április 15-étől kerülne sor, amely még így is jóval megelőzi az
uniós irányelvek által meghatározott, 2018. október 18-i határidőt. Továbbá a Miniszterelnökség
által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer jogalkalmazók általi
megismerését és az elektronikus közbeszerzésre való könnyebb, hatékonyabb átállást is szolgálja
az, hogy 2018. január 1-jétől az ajánlatkérők önkéntesen alkalmazhatják az EKR rendszert, és
ezzel hosszabb idő áll rendelkezésükre a rendszer alaposabb megismerésére, a kötelező
használatára való felkészülésre.
4