﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/18308. számú
törvényjavaslat
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2017. november
2017. évi ... törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a közlekedési hatóság végzi. A közúti
gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek
van helye.”
2.	§
(1)	A Kkt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője -
a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az
országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági
formában működő gazdasági társaság, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője a
(11)	bekezdésben foglaltak figyelembevételével építtetőnek minősül a miniszter elrendelése alapján -
önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértése esetén -, valamint
jogszabály szerinti felújítási, karbantartási, és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A közút
kezelője a feladatok finanszírozására a forrást biztosító szervezettel szerződést köt. A vízi létesítmény
építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, valamint
fejlesztés tekintetében is - ha rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a
vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül.”
(2)	A Kkt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése
után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott vagy megszerzett eszközökkel elszámol a magyar
állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az
egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában
foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek a végleges vagy ennek hiányában
ideiglenes forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken -
az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32/A. § (8) bekezdésében foglaltak
kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely az MNV Zrt.-
vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.”
(3)	A Kkt. 29. § (3b) és (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan
tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de le nem zárt ügyletkötésekben vagy eljárásokban az
építtető köteles eljárni azzal, hogy a magyar állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő
1
bejegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlan ingyenesen, könyv szerinti értéken a 32. § (6)
bekezdésében megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül.
(3 c) Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az
építtető által a magyar állam nevében történő ingatlantulajdonszerzés tárgyában az építtető által
megindított ügyletkötések vagy eljárások esetén a magyar állam tulajdonjogának az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlan ingyenesen, könyv szerinti
értéken a 32. § (6) bekezdésében megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül.”
(4)	A Kkt. 29. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Ha a NIF Zrt. helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat helyi önkormányzati
tulajdonban álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi
közutak és az azokon létrehozott, vagy megszerzett és azokkal egyébként egybeépített egyéb eszközök
az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. A NIF Zrt. a jelen bekezdés
szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően,
ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a helyi önkormányzat részére. A NIF Zrt. a forgalomba
helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a jelen bekezdés
szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből
kivezesse és az érintett helyi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.”
(5)	A Kkt. 29. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Ha a NIF Zrt. helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában
álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak és az
azokon létrehozott, vagy megszerzett és azokkal egyébként egybeépített eszközök, továbbá az ezeket
magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy
ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró
tulajdonosi joggyakorló - ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas - megállapodással
ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett helyi önkormányzat részére, amely köteles
azokat átvenni.
(4c) Az országos közutak építtetője által létrehozott, megszerzett azon eszközök vonatkozásában,
amelyek felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a NUSZ Zrt. gyakorolja, a vagyonelemek
ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadását - elszámolási kimutatással - az út
forgalomba helyezését követően az országos közutak építtetője és a NUSZ Zrt. egymás között
közvetlenül, az MNV Zrt. közreműködése nélkül végzi.”
(6)	A Kkt. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését - azaz a végleges
vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezést - követően ingyenesen veszi át az országos
közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.”
(7)	A Kkt. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől
el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba
helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának
(kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom
számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A
bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A magánút közforgalom elől
2
elzárásának tényére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom
elől el nem zárt magánútnak minősül.”
(8)	A Kkt. 29. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső
úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy
közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.”
3. §
(1)	A Kkt. 29/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közműszolgáltató - a közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint
közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - az (1) bekezdés szerinti értesítés
kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a műszakilag feltétlenül szükséges
mértékű közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni, amelyre az építtető a
körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett. 30 napnál nem rövidebb -
határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az építtető értesítésének kézhezvételétől
számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető és a közműszolgáltató - a
közműszolgáltató véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül - a közműkiváltás vagy -
fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni.”
(2)	A Kkt. 29/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a közműszolgáltató neki felróható módon az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő
közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési
kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem
megfelelően végzi el, annak elvégzését vagy elvégeztetését, továbbá a véleményadást, illetve a
megállapodás megkötését megtagadja, vagy azt késlelteti, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog
általános szabályai szerint az építtető részére megtéríteni.”
(3)	A Kkt. 29/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az építtető köteles a közút fejlesztésével összefüggő közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt
költségét a közműtulajdonosnak vagy jogutódjának, állami tulajdonú víziközmű kiváltása, fejlesztése
esetén a víziközmű vagyonkezelőjének megfizetni. Ha a közműkiváltást vagy -fejlesztést az építtető
végezte el, úgy az általa létrehozott közművek annak rendeltetésszerű használatbavételével - így
különösen a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárásával vagy üzembe
helyezésével - e törvény erejénél fogva a (8) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenesen, könyv
szerinti értéken, a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett közmű tulajdonosának tulajdonába és
üzemeltetőjének üzemeltetésébe - állami tulajdonba kerülő víziközmű esetén egyúttal a víziközmű
vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe - kerülnek.”
(4)	A Kkt. 29/E. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan
került sor, vagy a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei meghaladták e tevékenység szokásos piaci
költségét, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -
fejlesztéssel arányos költség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése
3
szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban
finanszírozható, vagy a közműkiváltással, fejlesztéssel érintett közműtulajdonos, az állami tulajdonú
víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője köteles annak költségeit
megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékéről az építtető
és a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű
kiváltása vagy fejlesztése esetén az építtető és a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással
megállapodni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a
közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű esetén az építtető és a víziközmű vagyonkezelője
kötelesek egymással megállapodást kötni, és tételesen elszámolni.
(9)	A műszakilag feltétlenül szükséges mérték tekintetében a felek közötti vita esetén a felek kötelesek
igénybe venni az érintett közmű létesítését engedélyező hatóság vitarendező szolgáltatását.
(10)	Az országos közutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges, és a közcélú hálózat részét nem
képező közművek üzemeltetéséről - a csatlakozási ponttól - a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja
szerinti országos közútkezelő köteles gondoskodni.
(11)	Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közúti infrastruktúra beruházások, a
kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények
tartozékainak esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő
szabályokat állapíthat meg.”
4.	§
A Kkt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a
forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező
közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos
kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti
módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá
vagy magánúttá, az állami vagy önkormányzati tulajdonú magánút helyi közúttá vagy országos közúttá
minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás
javára - helyi és országos közutak esetén - történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson
való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Amennyiben a közlekedési hatóság állami tulajdonú
ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat
országos közúttá minősít, vagy akként helyez forgalomba az érintett ingatlan tulajdonosa és országos
közút esetén a magyar állam képviseletében eljáró szerv, helyi közút esetén a helyi önkormányzat a
közút tulajdonjogának átruházására köteles - az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas -
megállapodást kötni, és köteles azt átadni és átvenni. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti
értéken kerül sor.”
5.	§
A Kkt. 32/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó
vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás
napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)-(7) bekezdésben foglaltak
szerint ingyenesen, könyv szerinti értéken az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen
vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és az MVM NET Zrt. egymás között
közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. A NIF Zrt. a vagyonkezelői
jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az
4
érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és
az MVM NET Zrt. könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.”
6. §
(1)	A Kkt. 46/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő
felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult
a)	a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,
b)	a járművek műszaki vizsgálata,
c)	az általa végzett hatósági ellenőrzés
d)	a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése
során - adatrögzítés nélkül - elektronikus berendezéssel távoli kép- és hangmegfigyelést végezni.”
(2)	A Kkt. 46/D. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül a helyszíni
hatósági ellenőrzésről, ezen ellenőrzés alá vont személyről, a hatósági ellenőrzés szempontjából
lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. Ezen
felvételen rögzített szereplő személyes adat a hatósági ellenőrzés alapján indult hatósági eljárás során
használható fel. Ha a hatósági ellenőrzés alapján megjelölt eljárás lefolytatásához nincs szükség a
felvételre, illetve az abban szereplő adatra, úgy a felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni
kell. A közlekedési hatóság a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési,
technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait
megóvja.”
7.	§
A Kkt. a következő 46/L. §-sal egészül ki:
„46/L. § (1) Az e törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017.
évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 9. § (6) bekezdését a 2018. január 1.
napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	Az e törvénynek a Módtv2. által megállapított 29. § (4a), (4b) és (4c), valamint a 32. § (3)
bekezdésében foglaltakat a Módtv2. hatálybalépése előtt forgalomba helyezett helyi közutak esetében
is megfelelően alkalmazni kell.”
8.	§
A Kkt. 47. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy
„Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával
jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;”
9. §
5
(1)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 19. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„19. a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő
eljárási szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„10. az útépítésre, illetve az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki
követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és
berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki
megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével
kapcsolatos minőségi követelményeket és jótállásra vonatkozó feltételeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„14. a járműfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és
alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre,
tartozékokra, tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„27. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást
meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői feladatokról, a díjfizetés, valamint a
szakkíséret és kíséret személyi és tárgyi feltételeiről szóló szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 30. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„30. az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói
tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának
rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e
tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(6)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 35. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„35. a kezelői ellenőri munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat,
valamint a névjegyzék vezetésére és a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó
szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(7)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 40. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„40. az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló
műszaki egységekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(8)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 43. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„43. a menetíró ellenőrök képzésére és továbbképzésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(9)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 44. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„44. a menetíró készülékek használatával összefüggő hatósági ellenőrzések során keletkezett
személyazonosító adatok rögzítésének, feldolgozásának és az adatszolgáltatás technikai feltételeit,
valamint a globális navigációs műhold-rendszer használatával kapcsolatos szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(10)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 46. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„46. a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, valamint járműfenntartó
szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a menetíró készülék (tachográf)
beépítését, javítását és illesztését végző műhelyek auditálásáról szóló részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(11)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 50. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„50. a 21/M. § szerinti kockázatértékelő rendszerrel kapcsolatos, a közúti vállalkozások kockázati
profiljának meghatározására és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
7
(12)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 51. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
„51. a vizsgáló állomások auditálásáról, valamint a tanúsítási tevékenységükről szóló részletes
szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(13)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
f a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében
meghatározott bírság kivetésének szabályait és a bírság felhasználásának rendjét az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(14)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„j) a miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, az egyes
közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések, valamint a jogosulatlan úthasználattal
kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatok szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(15)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„n) a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e
törvény szerinti auditori tevékenység bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a
díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos
szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
10. §
A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének és 10. cikkének.”
11. §
A Kkt.
a)	14. § (1) bekezdés b) pontjában a „tűzoltóság és” szövegrész helyébe a „tűzoltóság, a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal és” szöveg,
b)	20. § (7) bekezdésében az „a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve” szövegrész helyébe az „az
ellenőrző hatóság” szöveg,
8
c)	32. § (6) bekezdésében az „a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.)” szövegrész helyébe az „a Magyar Közút Nonprofit Zrt.”
szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a Kkt.
a)	46/B. §-a, illetve
b)	48. § (3) bekezdés b) pont 24. alpontja.
2.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
13.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (8) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(8) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. és 2. számú mellékletében meghatározott
gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez, továbbá a Kormány által a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről
szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek
megvalósításához szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény
rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv. elrendeli.”
14.	§
A Bt. 3. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a
bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és
a)	a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba
beépített vagy
b)	célkitermelőhely rekultiválására felhasznált
ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. A kitermelt ásványi
nyersanyagnak nem az a) vagy b) pont szerint történő felhasználására, hasznosítására a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a
nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott
feltételekkel és módon kerülhet sor.”
15.	§
(1)	A Bt. 38/A. §-a a következő (5d)-(5f) bekezdéssel egészül ki:
„(5d) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán
kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő elosztóvezeték esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény 29. § (1) bekezdése, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. §
(1)	bekezdése szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság - az összes kiváltással illetve kiépítéssel
érintett ingatlan vonatkozásában, melyek nem tartoznak az (5a) vagy az (5b) bekezdés hatálya alá - a
létesítési engedélyezési eljárás keretében rendelkezik a vezetékjoggal kapcsolatosan.
9
(5e) Az (5d) bekezdés szerinti eljárásban nem szükséges a tulajdonosok, illetve vagyonkezelők
előzetes ajánlattal történő megkeresése.
(5f) A hatóság a vezetékjogi rendelkezést tartalmazó jogerős határozatával megkeresi az ingatlanügyi
hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vezetékjog nem az
egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a hatósági határozathoz mellékelni
szükséges az ingatlannak a vezetékjoggal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által
záradékolt vázrajzot is.”
(2)	A Bt. 38/A. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán
idegen ingatlanon megépült földgázelosztó-vezetékek tekintetében - amennyiben azok elhelyezésére a
szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése korábban nem történt meg - a bejegyzésre a
bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható létesítési engedélye alapján
kerülhet sor. A bányafelügyelet a szolgalmi joggal kapcsolatosan a használatbavételi eljárás keretében
dönt. Ha a szolgalmi jog nem az egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a
hatósági határozathoz mellékelni szükséges az ingatlannak a szolgalmi joggal érintett részét ábrázoló,
az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.
(8)	Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán
idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében - ha az azok
elhelyezéséhez kapcsolódóan szükséges szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1)
bekezdésben meghatározott létesítési engedély nem lelhető fel - a bányafelügyelet az érintett
földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes által benyújtott kérelemre a használatbavételi
engedélyezési eljárás keretében vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a
bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzése iránt.
(9)	A szolgalmi jog utólagos bejegyzése abban az esetben nem teremt jogalapot kártalanítási igény
érvényesítésére, amennyiben az engedélyes hitelt érdemlően igazolja, hogy a kártalanítás
megfizetésére az építés megkezdése előtt sor került.
(10)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és
nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet a (2) bekezdés
szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.”
(3)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„31. a bányászati hatósági feladatokat ellátó szervek által - közigazgatási hatósági hatáskörében
eljárva - alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokra”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
3.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
16.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 20. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az országos közút és műtárgyai, valamint tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és
tartozékai építése kapcsán kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő, a (3 a) bekezdés hatálya alá nem tartozó
vízilétesítmények esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, illetve a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság - az
10
összes kiváltással illetve kiépítéssel érintett ingatlan vonatkozásában - a létesítési engedélyezési
eljárás keretében rendelkezik a vízvezetési szolgalmi joggal kapcsolatosan.”
17.	§
A Vgtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1), az (1a), a (3) és a (3a) bekezdés szerinti korlátozás
mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az
ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé
válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”
4.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
18.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el. A légiközlekedési hatóság az
e törvényben, a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági
Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a
2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatai ellátását
az előírt feltételek teljesülése esetén minősített szervezetekre átruházhatja.”
(2)	Az Lt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A katonai légügyi hatóság eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.”
19.	§
Az Lt. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az üzemben tartás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”
20.	§
(1)	Az Lt. 73. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának a
szabályait, az eseti légterek és a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott
légterek engedélyezésének szabályait,”
(2)	Az Lt. 73. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
11
„k) a légiközlekedési hatóság által - közigazgatási hatósági hatáskörében eljárva - alkalmazandó
kiegészítő eljárási szabályokat.”
21. §
(1)	Az Lt. 74. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„e) a miniszter, hogy a műszer szerinti polgári repülési eljárások tervezésének, validációjának és
felülvizsgálatának részletes szabályait, valamint a műszer szerinti polgári repülési eljárásokat tervező
szolgálat személyi-, tárgyi-, és működési feltételeit, továbbá annak irányítási-, és feladatrendszerét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Lt. 74. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„o) a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek a részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	Az Lt. 74. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„l) a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet körét, a
szakszemélyzetre vonatkozó részletes szabályokat, a szakszemélyzet képzésének részletes szabályait,
továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak részletes szabályait, a szakszolgálati engedélybe tehető
bejegyzéseket, a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, - a
rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok tekintetében az elektronikus hírközlésért
felelős miniszterrel egyetértésben -;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	Az Lt. 74. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
,,h) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó
esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek,
típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„v) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a
katonai légügyi hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj
beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
12
22. §
Az Lt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
23.	§
Az Lt.
a)	3. § (3) bekezdésében a „hatóságok” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
b)	74. § (2) bekezdés a) pontjában a „hatóságok” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg
lép.
24.	§
Hatályát veszti az Lt.
a)	66/A. § (5) bekezdésében az „és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét” szövegrész;
b)	74. § (1) bekezdés j) pontja;
c)	74. § (1) bekezdés p) pontja;
d)	74. § (2) bekezdés b) pontja;
e)	74. § (2) bekezdés s) pontjában az „és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét”
szövegrész.
5.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
25.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §
(1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):]
„e) tulajdonjoga és üzembentartói joga kezdetének, valamint megszűnésének időpontját.”
26.	§
(1)	A Kknyt. 19. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„r) az országos közutak kezelői a Kkt. 15. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői
hozzájárulás kiadására és a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet
meghaladó járművek ellenőrzésére vonatkozó feladataik ellátásához a 9. § (1)-(la) bekezdésben, a (2)
bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, a (3) bekezdésében, a 9/C. § (1) bekezdésében, a 9/D. § (1)
bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat;”
(2)	A Kknyt. 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„c) a közlekedési hatóság a 9/A-9/B. §-ban meghatározott nyilvántartási adatok kivételével
ca)	a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatai ellátásához a 8. §-ban
meghatározott adatokat,
13
cb)	a jármű műszaki adatainak és alkalmasságának megállapításával kapcsolatos feladataik ellátásához
a 9. §-ban meghatározott adatokat;”
(3)	A Kknyt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartásból adatot igényelhet:
a)	a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli szolgálata az érintett személy
által közölt és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségéről, továbbá az érintett személy
kezdeményezésére vezetői engedélye külföldön történő cseréjének elősegítése érdekében, a 8. § (1)
bekezdés a) pont aa), ae), ah), ai) alpontjában és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében,
b)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vezetői engedély kiadására,
lecserélésére, pótlására, megújítására vagy visszavonására hatáskörrel rendelkező hatósága az erre
irányuló eljárásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ae), ah), ai) alpontjában és b) pontjában
meghatározott adatok tekintetében.”
27.	§
A Kknyt.
a)	15/A. § (1) bekezdésében a „db) alpontjában meghatározott” szövegrész helyébe a
„db) alpontjában és e) pontjában meghatározott” szöveg,
b)	19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában, a 19. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában és a 19. §
(1)	bekezdés l) pontjában az „és d) pont da), db) alpontjában, a 9. § (1a) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „d) pont da), db) alpontjában és e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében” szöveg,
c)	19. § (1) bekezdés u) pontjában a „9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „9. §
(1)	bekezdés a), b) és e) pontjában” szöveg
lép.
6.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
28.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. § (1) bekezdése a
következőp) és q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„p) a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítése, használatbavétele,
üzemben tartása és megszüntetése részletes szabályainak,
q) egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályainak”
(rendeletben történő megállapítására.)
29.	§
Hatályát veszti a Vkt. 88. § (2) bekezdés 11. pontja.
7.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
30.	§
14
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003.
évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.). 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
8.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
31.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 2. pontja a
következő 2.10a. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos
fogalmak:)
„2.10a. vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény - a földterületet, vasúti
tesztpályát, építményeket is beleértve - , amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és
vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési
tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti
szolgáltatások nyújtására kerül sor;”
(2)	A Vtv. 2. § 2. pontja a következő 2.26. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos
fogalmak:)
„2.26. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti
berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;”
(3)	A Vtv. 2. § 5. pontja a következő 5.10. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Vasúti szervezetek:)
„5.10. vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági
társaság, amely egy vagy több vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetéséért felel és vasúti vagy
egyéb gazdálkodó szervezetek számára a 2. melléklet 4. pontja szerinti valamely szolgáltatást nyújt;”
(4)	A Vtv 2. § 9. pontja a következő 9.6. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Egyéb fogalmak:)
„9.6. az átadás-átvétel fordulónapja: az eszközök rendeltetésszerű használatba vételének napja. A
rendeltetésszerű használatba vétel napja a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök
vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének dátuma, az egyéb eszközök vonatkozásában a
sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás dátuma, ideértve a rész műszaki átadás-átvételeket is.”
32.	§
A Vtv. 9/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerint vasúti társaság, valamint a
pályahálózat-működtető a kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti
15
igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, de legfeljebb hat hónapra a tevékenység folytatását
felfüggeszti. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést
a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül igazolja, a
vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatásának felfüggesztését megszünteti. Ha a vasúti társaság,
valamint a pályahálózat működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő
határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja, a vasúti igazgatási szerv a
tevékenység folytatását megtiltja és a közhiteles nyilvántartásból a vasúti társaságot, vagy a
pályahálózat-működtetőt törli.”
33.	§
(1)	A Vtv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vasúti műszaki vizsgálati központok üzemeltetői a 2. melléklet 4. Mellékszolgáltatások
pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.”
(2)	A Vtv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető
nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(3)	A Vtv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vasúti műszaki vizsgálati központ vonatkozásában a IX. Fejezet szerinti a vasúti közlekedés
biztonságára vonatkozó szabályai külön rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.”
34.	§
(1)	A Vtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az országos jelentőségű és egyéb
vasútvonalakon, az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon, valamint a vasútvonalak megállóhelyei
megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és
kapcsolódó létesítmények, tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási
(létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló
fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek
minősül.”
(2)	A Vtv. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket,
tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági eljárásokban, saját nevére megszerzi vagy
megszerezteti az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve
különösen a területszerzést, a régészeti feltárást és a közműkiváltást vagy -fejlesztést), továbbá
lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési-, és egyéb szerződéseket köt a
megvalósításra, gondoskodik az építés ideje alatt a műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint
lebonyolítja az átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re, mint építtetőre egyebekben az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.”
16
35. §
(1)	A Vtv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3)
bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt
vagy kisajátított földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat
működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a
ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A
vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a
vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét
követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére.”
(2)	A Vtv. 44/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az állami beruházás érdekében a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózattal kapcsolatban
végzett beruházás keretében létrehozott és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az
átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott
könyv szerinti értéken, közvetlenül a városi, elővárosi vagy helyi vasút pályahálózat tulajdonosának
tulajdonába kerülnek, amelyről az építtető és a tulajdonos megállapodást köt.”
(3)	A Vtv. 44/A. §-a a következő (10)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A többségi állami tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet
tulajdonában lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében megvalósuló értéknövelő beruházások az
érintett gazdálkodó szervezet tulajdonaként jönnek létre az országos törzshálózati vasúti pályák és
azok tartozékai kivételével.
(11)	Ha a többségi tulajdonú állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság érdekében
végzett beruházásban érintett eszközöket hordozó ingatlanok tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartás
szerint nem rendezett, úgy azok rendezését a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-
átvételig a gazdasági társaságnak a fejlesztési közreműködővel együttműködve el kell végeznie.
(12)	A helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon a vasútvonalak megállóhelyei
megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és
kapcsolódó létesítmények, továbbá a helyi vasúti pályahálózat működéséhez szükséges létesítmények
az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonában jönnek létre.
(13)	A (10) és (12) bekezdés szerinti vagyonelemeknek az önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti
gazdálkodó szervezet részére történő ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadásáról a
NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. az átadás-átvételt követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást
készít annak céljából, hogy a (10) és a (12) bekezdés szerinti eszközöket az átadás-átvétel
fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett önkormányzat
vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(14)	A vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása
érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények üzemeltetéséről annak tulajdonosa vagy
vagyonkezelője gondoskodik.
(15)	A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység során megszerzett, és az (1) bekezdés
alapján vagyonkezelésében álló, vasúti pályahálózatnak nem minősülő ingatlanon a NIF Zrt.
vagyonkezelői joga megszűnik e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján. Az építtető
vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben,
nyilvántartásában kell feltüntetni.”
17
36. §
(1)	A Vtv. 45. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tulajdonos - az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű
vagyonkezelője - a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn
belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A fejlesztési
közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal - az állami tulajdonú
víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjével - egyeztetett határidőt -
ami harminc napnál nem rövidebb - határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. A
tulajdonos - az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű
vagyonkezelője - a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételétől számított
nyolc munkanapon belül köteles közölni a fejlesztési közreműködővel. Az építtető és az üzemeltető a
tulajdonos - az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű
vagyonkezelője - véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül a közműkiváltás vagy
fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni, amely megállapodásnak
ki kell terjednie a közműkiváltás vagy fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékének
meghatározására is.
(4)	A fejlesztési közreműködő köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a
tulajdonosnak, vagy annak jogutódjának - állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése
esetén a víziközmű vagyonkezelőjének - megfizetni, vagy a fejlesztési közreműködő által létrehozott
közművet annak rendeltetésszerű használatbavételét - így különösen a közmű műszaki átadás-átvételi
eljárásának eredményes lezárását vagy üzembe helyezését - követően, e törvény erejénél fogva,
ingyenesen, könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos
vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe - az állami tulajdonba kerülő
víziközmű esetén egyúttal a víziközmű vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe - kerülnek.
(5)	A közmű ingyenesen, könyv szerinti értéken akkor adható át a tulajdonosnak - állami tulajdonú
víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének - ha a közműkiváltásra
vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -
fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci költségét. Amennyiben a
közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került
sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel
arányos költséget a tulajdonos - állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a
víziközmű vagyonkezelője - köteles megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő
90 napon belül a fejlesztési közreműködő és a tulajdonos - az állami tulajdonú víziközmű kiváltása
vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással tételesen elszámolni,
valamint megállapodást kötni.”
(2)	A Vtv. 45. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a
fejlesztési közreműködő jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel
rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.
(7)	A törzshálózati vasutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges és a közcélú hálózat részét nem
képező közművek üzemeltetéséről - a csatlakozási ponttól - a pályavasút üzemeltetője köteles
gondoskodni.
(8)	Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vasúti infrastruktúra beruházások
esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat
állapíthat meg.”
18
37. §
A Vtv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére történő GSM-R rendszerhálózat és
tartozékai vagyonátadása során a 44/A. § (10), (12) és (13), valamint a 45. § (4), (5) és (8)
bekezdéseinek vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.”
38.	§
A Vtv. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője - ha ez nem mond ellent hazai vagy uniós jogforrás
tartalmának, vagy az Európai Bizottság valamely jóváhagyó határozatának - dönthet úgy, hogy a 2.
melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő
részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül
bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő
részére - díj ellenében - egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett
nyújtani. Az állami tulajdonban álló vasúti műszaki vizsgálati központ, mint különleges kiszolgáló
létesítmény üzemeltetője köteles szolgáltatásait valamennyi kapacitásigénylő számára felajánlani és az
azt igénylő kapacitásigénylő részére - díj ellenében - egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes
és átlátható feltételek mellett nyújtani.”
39.	§
A Vtv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a pályahálózat-működtető ajánlatát, a felek között a vasúti
pályahálózat-kapacitás rendelkezésre állására vonatkozóan az ajánlatnak megfelelő szerződés jön létre.
A kapacitásigény benyújtásának előfeltétele a hálózat-hozzáférési szerződés. Ha a szerződő felek a
hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a
szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv
részére megküldi. A hálózat-hozzáférési szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a
vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A vasúti igazgatási szerv az
előzetes hozzájárulási kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül döntést hoz. A döntés
meghozatala során a vasúti igazgatási szerv figyelembe veszi különösen, hogy a Hálózati
Üzletszabályzattól a kérelemben foglaltak szerinti eltérés nem sérti-e a nyílt hozzáférés díj ellenében
történő, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett való biztosítását.
A hálózat-hozzáférési szerződés egy példányát a pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási
szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül elektronikus úton -
ideértve az elektronikus levelet (e-mail) is - megküldeni.”
40.	§
A Vtv. 67/R. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nem független pályahálózat-működtetőt a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak
megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítása tárgyában a kapacitásigénylővel
szemben szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződő felek a Hálózati Üzletszabályzatban
foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás
19
céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban
foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A döntés
meghozatala során a vasúti igazgatási szerv figyelembe veszi különösen, hogy a Hálózati
Üzletszabályzattól a kérelemben foglaltak szerinti eltérés nem sérti-e a nyílt hozzáférés díj ellenében
történő, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett való biztosítását.
A létrejött szerződés egy-egy példányát a nem független pályahálózat-működtető köteles a vasúti
igazgatási szerv részére elektronikus úton - ideértve az elektronikus levelet (e-mail) is - és a VPSZ
részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.”
41.	§
(1)	A Vtv. 88. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„1. a működési engedélyezési eljárás anyagi jogi szabályait, az engedély kiadásának és módosításának
feltételeit, a kérelem és az engedély tartalmi elemeit, az üzleti jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség,
a szakmai alkalmasság, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való
alkalmasság igazolásának módját, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az
ideiglenes engedély kiadásának anyagi jogi szabályait, a működési engedélyhez nem kötött
tevékenység esetén a bejelentés anyagi jogi szabályait, a működési engedély kötelező
felülvizsgálatának eseteit, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével
kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének anyagi jogi szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Vtv. 88. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„3. a vasútbiztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a
városi, elővárosi és helyi vasúti szolgáltatások esetén a biztonságirányítási rendszerekre vonatkozó
eltérő szabályokat, a biztonsági jelentésre vonatkozó szabályokat, valamint a tevékenység
megkezdésének bejelentésére vonatkozó anyagi jogi szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
42.	§
(1)	A Vtv.
a)	3/B. § (4) bekezdésében a „meghatározza az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló
vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díját, gondoskodik a díjbevétellel” szövegrész
helyébe a „gondoskodik az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat
működtetése hálózat-hozzáférési díjból eredő bevétellel” szöveg,
b)	71. § (1) bekezdésében a „miniszterelnök” szövegrész helyébe az „a miniszterelnök” szöveg,
c)	77. § (2) bekezdésében az „üzemeletetőit” szövegrész helyébe az „üzemeltetőit” szöveg
lép.
(2)	A Vtv. 88. § (2) bekezdés
a)	2. pontjában a „vonatkozó” szövegrész helyébe a „vonatkozó anyagi jogi” szöveg,
b)	8. pontjában a „megfizetésére, a” szövegrész helyébe a „megfizetésére vonatkozó anyagi jogi,
valamint a” szöveg,
c)	9. pontjában a „nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „nyilvántartásának anyagi jogi szabályait”
szöveg,
20
d)	10.1. pontjában az „előírásait” szövegrész helyébe az „anyagi jogi előírásait” szöveg,
e)	10.2. pontjában a „szabályokat” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályokat” szöveg,
f)	10.3. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályait” szöveg,
g)	11. pontjában a „rendelkezéseket” szövegrész helyébe az „anyagi jogi rendelkezéseket” szöveg,
h)	12. pontjában a „rendelkezéseket” szövegrész helyébe az „anyagi jogi rendelkezéseket” szöveg,
i)	13. pontjában a „szabályokat” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályokat” szöveg,
j) 14.1. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályait” szöveg,
k) 14.2. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályait” szöveg,
l) 14.3. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályait” szöveg,
m) 16. pontjában a „feltételeit” szövegrész helyébe az „anyagi jogi feltételeit” szöveg,
n) 20. pontjában a „szabályokat” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályokat” szöveg,
o) 21. pontjában a „feltételeit” szövegrész helyébe az „feltételeit tartalmazó anyagi jogi szabályokat”
szöveg,
p) 22. pontjában a „szabályokat” szövegrész helyébe az „anyagi jogi szabályokat” szöveg,
r) 23. pontjában a „részletes” szövegrész helyébe az „anyagi jogi” szöveg,
s) 28. pontjában a „részletes” szövegrész helyébe az „anyagi jogi” szöveg,
t) 32. pontjában a „részletes” szövegrész helyébe az „anyagi jogi” szöveg
lép.
43.	§
Hatályát veszti a Vtv.
a)	44/A. § (2) bekezdésében és (4) bekezdés c) pontjában az „adó- és illetékmentesen,” szövegrész,
b)	44/A.§ (2) bekezdésében, (4) bekezdés c) pontjában és (6) bekezdésében az „azzal, hogy az
általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó”
szövegrész,
c)	44/A. § (4) bekezdés c) pontjában és (6) bekezdésében az „adó- és illetékmentesen” szövegrész.
9.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
44.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások magvalósításának gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 6/D. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány rendeletben (a továbbiakban e §-ban: rendelet) állapíthatja meg a közlekedési
infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési
tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott területsávot vagy nyomvonalat
(a továbbiakban együtt: nyomvonal) a következő tartalommal:
a)	a nyomvonal táblázatos meghatározását az út tengelyében felvett, egymástól 100 méterre lévő
pontokkal (a pont EOV koordinátája, valamint a pont GPS koordinátája),
b)	M = 1:10.000 méretarányú áttekintő térképpel (az út tengelyének, a nyomvonal táblázatos
meghatározása során a nyomvonalat meghatározó pontoknak, azok egyedi jelzéseinek, az út
tengelyétől számított, gyorsforgalmi út esetén legfeljebb 250-250 méter, egyéb közút esetén legfeljebb
50-50 méter, vasút esetén legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetében legfeljebb 25-25 méter széles
sávnak, mint a rendelet területi hatálya jelzésének, ezen sávot érintően az ingatlan-nyilvántartási
térképen szereplő, beazonosításra alkalmas telekosztásnak feltüntetésével),
21
c)	a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajzi számainak megjelölésével, és
d)	a 6/L. § szerinti védettség időtartamának meghatározásával.”
45.	§
Az Ngt. a következő 6/M-6/R. §-sal egészül ki:
„6/M. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-
beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában köteles az egységes elektronikus
közműnyilvántartás adatszolgáltatását igénybe venni, a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek
terveit elkészíttetni.
(2)	Ha az építtető, a beruházó, vagy a tervező az egységes elektronikus közműnyilvántartás
adatszolgáltatás igénybe vételét követően a felmerülő kérdések tisztázása érdekében a közmű
tulajdonosához vagy üzemeltetőjéhez (a továbbiakban: közműszolgáltató) fordul, a közműszolgáltató
15 napon belül köteles a nyilatkozatát kiadni.
(3)	A közműnyilvántartás adatai alapján az építtetőnek, a beruházónak és a tervezőnek törekednie kell
arra, hogy a meglévő közművek érintettsége a lehető legkisebb mértékű legyen. A közműkiváltásra
vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben kerülhet sor.
6/N. § (1) Ha a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában
vagy vagyonkezelésében, amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre vonatkozó engedélyezési
kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, nem szükséges az ingatlan tulajdonosának a
hozzájárulása. Ebben az esetben a közműkiváltás vagy -fejlesztés engedélye idegen ingatlan
birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el
és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
(2)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások
kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében az elhelyezéssel érintett
ingatlanra közérdekből, az építtető vagy a közműszolgáltató javára - hatóság határozatával -
szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás
mértékének megfelelő kártalanítás jár.
6/O. § (1) Kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények
tartozékainak (a továbbiakban együttesen: kerékpárút) építése során közmű kiváltására, fejlesztésére (a
továbbiakban: közmű kiváltása) vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kerékpárút nyomvonalában a közműveket nem kell kiváltani, ha a közművek
a)	a kerékpárút tervezett űrszelvényén kívül helyezkednek el,
b)	a kerékpárút érdekében megvalósított egyéb létesítmények a közművek védőtávolságán kívül
elhelyezhetők és
c)	a közművek folyamatos, üzemszerű működése az építés alatt is biztosítható.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről az építtető vagy megbízottja által megkeresett
közműszolgáltató 15 napon belül - térítésmentesen - igazolást köteles kiállítani.
(4)	Amennyiben a közműszolgáltató a (3) bekezdés szerinti megkeresés esetén vitatja, hogy a (2)
bekezdésben foglaltak fennállnak, a megkereséstől számított 10 napon belül az érintett közmű
létesítését engedélyező hatósághoz (a továbbiakban a 6/O. § és 6/P. § tekintetében: hatóság) fordul.
(5)	Ha a közműszolgáltató nem fordul a hatósághoz és az igazolást nem állítja ki 15 napon belül, az
építtető a hatósághoz fordulhat az igazolás kiállítása érdekében.
(6)	A hatóság 15 napon belül dönt a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt megkeresés esetén.
6/P. § (1) Ha a kerékpárút építése során közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását a
közműszolgáltató - az építtető erre vonatkozó írásbeli értesítését, követő 90 napon belül, vagy a
hatóság erre irányuló döntésében meghatározott határidőn belül - saját költségére köteles elvégezni.
(2)	A közmű kiváltásának megvalósulását a hatóság hivatalból vagy az építtető kérelmére ellenőrzi.
22
(3)	Az építtető a közmű kiváltás megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó kérelem benyújtásának
okát köteles megindokolni. Az építtető kérelmére indult ellenőrzést a hatóság 8 napon belül lefolytatja.
6/Q. § (1) Az intermodális csomópontok, azaz a különböző közlekedési módok közötti átszállási
kapcsolatot emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokkal biztosító közlekedési létesítmények
kormányrendeletben meghatározott köre tekintetében a fejlesztési közreműködőként eljáró NIF
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, mint építtető - központi
költségvetési és uniós támogatásból - beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el. E
tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. Az építtető az állam javára és
nevében jár el.
(2)	E törvény erejénél fogva ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe kerül az intermodális
csomópontok megvalósításához szükséges állam javára megvásárolt vagy kisajátított földrészlet.
(3)	A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az
építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a kormányhivatal által kiadott határozatot, annak
kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a
továbbiakban: MNV Zrt.) részére.
(4)	Az építtető felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljes körűen elkészítteti a
szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet),
tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére
megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve
különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá
lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra,
gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-
átvételt.
(5)	Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így
az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.
(6)	A megszerzett és megvalósult vagyonelemeket - az ágazati törvényekben foglalt kivételekkel - az
MNV Zrt. részére kell átadni.
(7)	A beruházásokhoz kapcsolódó közművek kiváltására, fejlesztésére és átadására az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az érintett közmű kiváltása, fejlesztése és
átadása kizárólag a közúthálózat fejlesztéséhez kapcsolódik, akkor a közúti közlekedésről szóló 1988.
évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6/R. § (1) Az építtető vagy megbízottja az építtetői feladatok ellátásához szükséges műszaki tervek
elkészítése érdekében a nyomvonallal érintett bármely ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása
mellett - a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet, ott méréseket, vizsgálatokat
végezhet, feltéve hogy az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását.
(2)	Az ingatlan, tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni
köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.
(3)	Az építtető megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással
igazolja.
(4)	Az építtető az (1) bekezdésben felsorolt munkákkal összefüggésben okozott kárt a polgári jog
általános szabálya szerint köteles a tulajdonosnak megtéríteni.
(5)	Az előzetes régészeti dokumentáció készítője a maradandó változással nem járó vizsgálatok helyét
bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést, vizsgálatot végezhet előzetes régészeti
dokumentáció készítése céljából. A maradandó változással nem járó vizsgálat végzése érdekében
bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. Az
előzetes régészeti dokumentáció készítőjének az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a
vizsgálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(6)	Az engedély alapján végzett engedélyes haditechnikai termék felkutatása esetén az engedélyes, ha
a kutatás nem jelent az ingatlanban maradandó változást, a haditechnikai kutatás eredményessége
23
érdekében bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével -
beléphet. Az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a kutatási
munkálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.”
46.	§
(1)	Az Ngt. 12. § (5) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„i) a közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett közművek kiváltása során az eljáró hatóságot, a
késedelmes vagy hibás, valamint a késedelmes és hibás kiváltása esetén alkalmazandó bírság mértékét,
valamint a bírságolás során alkalmazandó szempontokat,
j) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, mint építtető által
megvalósítandó intermodális csomópontok körét.
k) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások
kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében a felszíni ingatlan
korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással
kapcsolatos részletes szabályokat.”
(2)	Az Ngt. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvény alkalmazásában közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami
vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat,
ideértve a közúti és gyalogos közlekedést szolgáló létesítményeket, a kikapcsolódás, a szórakozás, a
sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés biztosítását szolgáló területeket, a tereket és közparkokat,
valamint a közművek elhelyezését szolgáló területet.”
47.	§
Az Ngt. a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények szóló 2017. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6/M-6/R. §-sát, valamint 12. § (7) bekezdését a Módtv2.
hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági és egyéb eljárásokban is alkalmazni kell.”
10.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
48.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (1) bekezdés d) pontja
a következő df) alponttal egészül ki:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében közút, vasút, repülőtér, híd, alagút, hajózási
létesítmény létesítése, fejlesztése céljából, ha)
„df) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról
és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározott intermodális csomópont megvalósítása érdekében
szükséges;”
(2)	A Kstv. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
24
(Nem kell alkalmazni)
„a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját, az (1) bekezdés d) pont da), db) és df) alpontja, k) pont ka) alpontja,
o)	pontja, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben
vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű beruházás) esetében,”
49.	§
A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont nyitó szövegrészében a „hajózási létesítmény létesítése, fejlesztése”
szövegrész helyébe a „hajózási létesítmény, intermodális csomópont létesítése, fejlesztése” szöveg lép.
11.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
50.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. §-a a következő (11)
bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a Kknyt.-
ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes.”
12.	A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott,
1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel
egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXX. törvény módosítása
51.	§
A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999.
június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes
szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXX. törvény 5. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a veszélyes áru vasúti szállítási biztonsági tanácsadó
kinevezésével és képesítésével kapcsolatos hatósági eljárásjogi szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy
a)	a veszélyes áru vasúti szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes
szabályait,
b)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben a veszélyes áru szállítási
biztonsági tanácsadó által készítendő baleseti jelentés részletes szabályait,
c)	a környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel és az
atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben a RID belföldi
alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és kiegészítéseket
rendeletben állapítsa meg.”
13.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
25
52. §
(1)	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 15.
és 15a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„15. közlekedési szolgáltató: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben
meghatározott vasúti igazgatási szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a
hajózási hatóság által kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély vagy a vasúti igazgatási
szerv által tudomásul vett bejelentés birtokában e törvény alapján személyszállítási szolgáltatási
tevékenységet végző gazdálkodó szervezet;
15a. közlekedési kártya: olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló
2014.	évi LXXXIII. törvény 2. § 5. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített,
a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, külön jogszabályban
meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó
hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási
okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 4. § (5) bekezdésében meghatározott elsődleges
kártyának tekintendő, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz
a közlekedési kártya, mint másodlagos kártya - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei
adottak - a jogosult kérelmére hozzárendelhető. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 2.§ 5. pontja szerinti közlekedési kártyához a
jogosult kérelmére további - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott - utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe
vételét;”
(2)	Az Sztv. 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„21. különjárati személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző
közlekedési szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása
alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti
személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek;”
(3)	Az Sztv. 2. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„29a. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a 1370/2007/EK rendelet 2. cikk aa) pontja szerinti,
közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás;”
(4)	Az Sztv. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. szerződéses személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző
gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti
személyszállítás;”
(5)	Az Sztv. 2. §-a a következő 37-39. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
26
„37. utasmédia: elektronikus tartalom, amely az utazási jogosultság hordozására alkalmas;
38.	utazási okmány: e törvény alkalmazásában utazási jogosultság, illetve kedvezmény
megjelenítésére, igénybevételére és igazolására szolgáló dokumentum;
39.	közösségi autóbérlő rendszer: személygépkocsi-kölcsönző rendszer, amely díj ellenében, érvényes,
Magyarország területén személygépkocsi közúton történő vezetésére jogosító okmánnyal rendelkező,
előzetesen regisztrált felhasználók számára folyamatosan igénybe vehető, továbbá központi telematikai
rendszerrel irányított módon, automatizált helyszíni kölcsönzési folyamat alkalmazásával, az
üzemeltetési területen belül szabad felhasználást biztosítva működik.”
53.	§
(1)	Az Sztv. 5. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[A miniszter, a Fővárosi Önkormányzat, vagy a 4. § (4) bekezdésében meghatározott, a helyi
közlekedést önként vállalt feladatként ellátó önkormányzat feladatkörébe tartozik:]
,f a 1370/2007/EK rendelet 5a. cikkében meghatározott feladatok ellátása.”
(2)	Az Sztv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az
ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év
október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány
honlapján teszi közzé.”
54.	§
(1)	Az Sztv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az
utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási
jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele
jogszerűségének megállapítása céljából
a)	a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,
b)	a nemzeti mobilfizetési tevékenységet végző szervezet,
c)	a 35/A.§-ban meghatározott működtető, továbbá
d)	- ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező
vagy ezek megbízottja jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához
szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére.”
(2)	Az Sztv. 7. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet adatmegismerési, adatkezelési jogosultsága a
személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra
terjed ki:]
„b) az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló
jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet
megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója, a jogosult adóazonosító jele és
társadalombiztosítási azonosító jele,”
(3)	Az Sztv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„(6) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII.
törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott működtető, a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes
személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben
meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és
kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés
során rögzített arcképmását és - ha a 12. életévét betöltötte - aláírását, valamint az általa képzett
kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti
kártyakibocsátónak az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet minősül.”
55.	§
(1)	Az Sztv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpárállomáson a közforgalom számára nyitva álló
helyen, a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a
személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok, a közösségi autóbérlő rendszer
személygépkocsijai és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi
kerékpár-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti
járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei, a közösségi autóbérlő rendszer
személygépkocsijai a jegy- és bérletértékesítő berendezések és a hajók, kompok, továbbá az utasok,
valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének és
vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott
korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, a közlekedésszervező, valamint a vasút-, trolibusz-
, autóbusz-, közösségi kerékpár- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője (e szakasz
alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai
rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni,
valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni.”
(2)	Az Sztv. 8. § (2) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki, és záró szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén - a
vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles]
„f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijainak belterében
figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által
folytatott megfigyelésről, amennyiben e helyeken az ismertetés elhelyezésére elegendő terület nem áll
rendelkezésre, a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel
készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás
időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult
személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről szóló
ismertetés nyomtatott módon a vasúti pályaudvarokon, autóbusz-állomásokon, elektronikusan a
szolgáltatók Üzletszabályzatában hozzáférhetővé tenni.”
(3)	Az Sztv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
28
„(7) A szolgáltató vagy közlekedésszervező az (1) bekezdésben meghatározott célból készített kép-,
hang- vagy kép- és hangfelvételt felhasználhatja a szolgáltatását igénybe vevő személyeket, a
működtetésében lévő berendezések használóit, a szolgáltató munkavállalóit, megbízottjait és a
kezelésében lévő területeken tartózkodó személyeket, illetve poggyászaikat, a járműveket,
berendezéseket és felszereléseket ért balesetek, káresetek körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál
vagy a közlekedésszervezőnél tett panaszbejelentések kivizsgálásához. Ezen vizsgálat idejére, de
legfeljebb a felvétel rögzítésének időpontját követő 30 napra a szolgáltató, közlekedésszervező
mentesül a (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól, feltéve, hogy az eseményt az (5) bekezdésben
meghatározott határidőn belül részükre bejelentették, vagy arról más módon tudomást szereztek. A
vizsgálatra felhasznált kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt a vizsgálat és az annak eredményeként
tett intézkedések, illetve lehetséges további jogorvoslati eljárás esetén az azt lezáró határozat - ide
értve a bírósági eljárást is - véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 15. napon meg kell
semmisíteni vagy törölni kell.”
56.	§
Az Sztv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Autóbusszal végzett menetrend szerinti, különcélú menetrend szerinti, szerződéses és különjárati
személyszállítási szolgáltatás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság
által, a szolgáltató kérelmére az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás
személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben és az abban foglalt eljárási rend szerint kiadott, az e
tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi
forgalomban - ideértve a kabotázst is - közösségi engedély birtokában végezhető.”
57.	§
Az Sztv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 17. § a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén - ha a (4) bekezdésben meghatározott
egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre - a vasúti igazgatási szerv, felfüggesztheti vagy
visszavonhatja a személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító működési engedélyt, valamint a
vasúti igazgatási szerv által tudomásul vett bejelentés esetén a tevékenység folytatását felfüggeszti
vagy a személyszállító szolgáltatót a közhiteles nyilvántartásból törli.
(7)	A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén - ha az (5) bekezdésben meghatározott
egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre - az autóbuszos hatóság a személyszállítási
szolgáltatás végzésére jogosító engedély felfüggesztését vagy visszavonását kezdeményezi.”
58.	§
Az Sztv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni
szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve az
autóbuszos hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező
megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz - személyesen, postai vagy elektronikus úton,
ideértve az elektronikus levelet (e-mail) is - abban az esetben terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti
29
vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását
igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.”
59.	§
(1)	Az Sztv. 22. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A kijelölő jogszabály külön-külön vagy együttesen a közlekedésszervező feladatává teheti a
közösségi kerékpáros rendszer, valamint a közösségi autóbérlő rendszer létrehozását és fenntartását,
amennyiben az a települési önkormányzat a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján a
helyi személyszállítási szolgáltatások integrált részét képezi.”
60.	§
Az Sztv. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közlekedésszervező a kijelölő jogszabályban, vagy a feladatellátási szerződésben meghatározott
feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő
jogszabályban, vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt
bevonni. A közlekedésszervezői feladatok ellátásának teljes körű és kizárólagos felelőse - a
közreműködő igénybevételétől függetlenül - a közlekedésszervező marad.”
61.	§
(1)	Az Sztv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján
szolgáltatási koncessziónak minősül - a 1370/2007/EK rendelet 5. cikke alapján közvetlenül
odaítélhető közszolgáltatási szerződések kivételével -, az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai
szerint kell megkötni.”
(2)	Az Sztv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó
közszolgáltatási szerződés az egyéb kötöttpályás szállítást kivéve az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (6)
bekezdése alapján 2023. december 24-ig pályázati eljárás mellőzésével is megköthető.”
(3)	Az Sztv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség
teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban,
továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az ellátásért felelős
hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a
pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban a 1370/2007/EK
rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírtak mellett tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és
a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás
módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a
szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.”
(4)	Az Sztv. 23. § (6) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
30
„A vasúti személyszállítási közszolgáltatások előkészítése tekintetében biztosítani kell a
1370/2007/EK rendelet 4. cikk (8) bekezdésében meghatározott előírások teljesülését.”
62.	§
(1)	Az Sztv. 24.§-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélése
tekintetében az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (3a)-(3b) és a (4a)-(4b) bekezdéseiben foglalt eljárások
az ott meghatározott feltételek megléte esetén alkalmazhatóak.”
(2)	Az Sztv. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosítása
a)	a közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására
irányuló új eljárás lebonyolításával, vagy
b)	meghatározott közszolgáltatások nyújtásának előírásával
valósulhat meg.”
(3)	Az Sztv. 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A közszolgáltatási megbízás vagy elrendelés elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.
Az (5) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 23. § (8) bekezdésében
foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni. Az (5) bekezdés b) pontjában szereplő
döntés ellen a (7) bekezdésben meghatározott jogorvoslat vehető igénybe.”
(4)	Az Sztv. 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a
miniszter teljesíti.”
63.	§
(1)	Az Sztv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgáltatási szerződés megkötésére a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben, az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása
alapján a polgármester (a fővárosban a főpolgármester), vagy - a 22. §-ban meghatározott kijelölő
jogszabályban foglaltak alapján - a rendeletben megjelölt közlekedésszervező jogosult. A
közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az
1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)-(4) bekezdésében, 5. cikk (3a), (4b) és (6) bekezdésében
meghatározott rendelkezések az irányadóak. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a közlekedési
szolgáltatónál gazdasági hátrányt okozó kötelezettséget tartalmaz, annak a pénzügyi ellentételezés
tekintetében legalább 3 éves, amennyiben a szerződés érvényessége kevesebb, mint 3 év, akkor a
szerződés érvénytartamával megegyező időszakra vonatkozó pénzügyi (éven túli)
kötelezettségvállalást kell tartalmaznia.”
(2)	Az Sztv. 25.§ (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
31
[A szerződésnek - a (2) bekezdésben, és az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl -
tartalmaznia kell:]
„i) a vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szolgáltató birtokába adott vagy más módon
rendelkezésére bocsátott eszközök finanszírozására, használatára, karbantartására és
visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, figyelemmel a 1370/2007/EK rendelet 5a. cikkében
foglaltakat is,”
(3)	Az Sztv. 25. § (3) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„q) a 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a
közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott munkavállalókat, valamint
azok szerződéses jogait, továbbá a 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (4a) és (4b) bekezdésében
foglaltakat.”
(4)	Az Sztv. 25. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közszolgáltatási szerződésben a megrendelő részéről előírhatóak az elektronikus jegyrendszer,
az utastájékoztatási rendszer, valamint a forgalomtervező és irányítási rendszerek országos
átjárhatóságát, valamint a közszolgáltatási menetrend egységes lebonyolítását biztosító informatikai
eszközöknek és rendszereknek a közszolgáltatások megrendelője vagy általa kijelölt szervezet által
történő biztosítására, vagy ezen eszközök és rendszerek kötelező igénybevételére, vagy alkalmazására
vonatkozó rendelkezések.”
64.	§
Az Sztv. 29. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„Az ellátásért felelős - a 1370/2007/EK rendelet 2a. cikkében foglaltak keretei között -
közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha”
65.	§
Az Sztv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 25. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározottak részletes
szabályait az 1370/2007/EK rendelet 2a. cikk (2) bekezdése, valamint a 4. cikk (1) bekezdés a) és b)
pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, aszerint hogy
a)	az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés
egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait, továbbá az érintett földrajzi
területeket és
b)	a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott,
objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint
c)	az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatok
teljesítésével együtt járó költségeinek, méltányos nyereségnek a díjbevétellel, szociálpolitikai
menetdíj-támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.”
66.	§
Az Sztv. 31. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„(3a) Amennyiben a szolgáltatás tekintetében elektronikus jegyrendszer kerül bevezetésre, jogszabály
-	az elektronikus jegyrendszer bevezetésével érintett szolgáltatási területen - a közszolgáltatási utazási
kedvezmények igénybevételét, meglétének igazolását közlekedési kártya vagy ahhoz kapcsolt
utasmédia használatához kötheti.”
67.	§
Az Sztv. a 35. §-t követően a következő 24/A. alcímmel egészül ki:
„24/A. Az országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer és utastájékoztatási rendszer
35/A. § (1) Az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő,
illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus
forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, az egységes működési tartalmának
biztosítását, valamint a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkciókat a
Központi Rendszer biztosítja (a továbbiakban: Központi Rendszer). A Központi Rendszer legkésőbb
2019. december 1-jén kezdi meg működését.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer kialakításával, működtetésével és
fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott működtető (a továbbiakban: 35/A.§ szerinti működtető) látja el, amely ezen feladatok
ellátására a közlekedésért felelős miniszterrel közszolgáltatási szerződést köthet.
(3)	A Központi Rendszerhez történő kapcsolódás feltételeinek biztosítása érdekében a 35/A.§ szerinti
működtető
a)	a Központi Rendszerhez történő kapcsolódás során - az országos átjárhatóság biztosítása érdekében
-	kötelezően igénybe veendő szolgáltatásokat,
b)	a Központi Rendszerhez történő kapcsolódást, és annak használatát elősegítő, nem kötelező
szolgáltatásokat,
c)	műszaki minőségbiztosítási és egyéb
szolgáltatásokat nyújt.
(4)	A 35/A.§ szerinti működtető, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
előírt feltételek alapján közzéteszi a Központi Rendszerhez történő kapcsolódás - a miniszter által
jóváhagyott - minimálisan kötelező műszaki és funkcionális feltételeit. A (3) és jelen bekezdésben
foglalt szolgáltatások együttesen: Kapcsolódó Szolgáltatások.
(5)	Azon elektronikus jegyrendszerek, utastájékoztatási rendszerek, valamint forgalom tervező és
irányító rendszerek esetében, ahol e rendszerek a Központi Rendszer funkcióival átfedő központi
funkciókat már tartalmaznak, a 35/A.§ szerinti működtető - a Központi Rendszerhez történő
kapcsolódási kötelezettség teljesítéséhez - olyan kapcsolódási szolgáltatást biztosít az e rendszereket
üzemeltető és használó közlekedési szolgáltató, vagy közlekedésszervező számára, amely a meglévő
rendszerek működésének sérelme nélkül biztosítja az országos átjárhatóságot.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer, Kapcsolódó Szolgáltatások és műszaki
előírások - a kormányrendeletben meghatározott módon - együttesen biztosítják az országos,
elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatások központi adatbázisait, valamint az
egyes közszolgáltatások közötti adatcserét.
(7)	Az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatások tekintetében olyan
elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint forgalom tervező és irányító rendszer
alakítható ki, amely a Központi Rendszerhez történő, (1)-(5) bekezdés szerinti csatlakozás feltételeit
teljesíti.
35/B. §(1) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények, valamint a közszolgáltatások
megrendelői által előírt vagy engedélyezett utazási kedvezmények személyszállítási szolgáltatások
33
igénybevételéhez szükséges igazolására a működtető a Központi Rendszerben a kedvezmény
jogosultságot személyhez kötötten az utazási jogosultság megszerzésétől elektronikusan nyilvántartja.
(2)	A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló kormányrendeletben
meghatározott utazási kedvezmények tekintetében a kedvezményre jogosultság jogalapját biztosító
jogviszonyt, illetve az azt igazoló adatokat nyilvántartó szervezetek - kormányrendeletben
meghatározott módon és tartalommal - adatot szolgáltatnak a működtető számára a személyszállítási
közszolgáltatási utazási kedvezményre jogosultságot megalapozó jogviszonyról.
(3)	A közszolgáltatások megrendelője által előírt vagy jóváhagyott utazási kedvezmények tekintetében
a kedvezményre jogosultság megállapítása érdekében a 35/A.§ szerinti működtető adatszolgáltatásra
hívhatja fel a kedvezményre jogosultságot megalapozó jogviszonyt, illetve azt igazoló adatokat
nyilvántartó szervezeteket.
35/C. § (1) Az országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer és
elektronikus forgalmi tervező és irányító rendszerek működtetése érdekében szükséges Központi
Rendszer működtetésére és fejlesztésére, valamint a Központi Rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások
ellátására a miniszter közszolgáltatási szerződést köthet a 35/A.§ szerinti működtetővel az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott jogi
aktusnak megfelelően.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés tartalmazza:
a)	a Központi Rendszer funkcióival, és működésével kapcsolatos előírásokat,
b)	a Központi Rendszerhez kapcsolódással összefüggő, kötelező szolgáltatások körét,
igénybevételének feltételeit, valamint díjszintjeit,
c)	a Központi Rendszerhez történő kapcsolódást elősegítő, nem kötelező szolgáltatások körét,
igénybevételének feltételeit, valamint díjszintjeinek meghatározására vonatkozó módszertant,
d)	a Központi Rendszerhez történő kapcsolódással összefüggő minimális műszaki feltételek
közzétételével, minőségbiztosítási és egyéb kapcsolódó feladatok ellátásának részletes szabályait,
e)	a Központi Rendszer és a Kapcsolódó Szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárt szolgáltatási szintet, a
35/A.§ szerinti működtető feladatellátással kapcsolatos kötelezettségeit,
f)	a Központi Rendszer, valamint a Kapcsolódó Szolgáltatások finanszírozásával, elszámolásával
kapcsolatos részletes szabályokat és
g)	a közszolgáltatási szerződés időtartamát.
(3)	A Központi Rendszerhez a közlekedési szolgáltató, valamint a közlekedésszervező csatlakozási
szerződéssel kapcsolódik. A 35/A.§ szerinti működtetőt a Rendszerhez történő kapcsolódás, valamint a
kötelezően vagy nem kötelezően igénybe veendő szolgáltatások tekintetében szerződéskötési
kötelezettség terheli.
(4)	A Központi Rendszer működtetése során keletkező menetrendi, utasforgalmi, bevételi, és egyéb, a
közszolgáltatások működésével összefüggő, nem személyhez kötött adatokat, információkat,
statisztikai adatgyűjtéseket a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkcióként
-	kormányrendeletben meghatározott módon és feltételek mellett - a 35/A.§ szerinti működtető a
közszolgáltatások megrendelői számára rendelkezésre bocsátja.
(5)	A 35/A.§ szerinti működtető a Központi Rendszer működtetéséhez szükséges menetrendi, hálózati
és egyéb kapcsolódó közlekedési adatok szakmai minőségbiztosítása, a Központi Rendszer technikai
üzemeltetése, valamint a közlekedési kártya megvalósítása érdekében a jogszabályban meghatározott
közreműködő szervezetekkel szerződést köthet. A szerződésben meg kell határozni azokat a
szolgáltatási szinteket, illetve a szolgáltatás minőségi mutatóinak teljesítését biztosító garanciákat,
amelyek biztosítják a működtető jogszabályban meghatározott feladatainak, valamint szolgáltatási
szintjeinek teljesítését.”
68. §
Az Sztv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
34
„(4) A települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok
figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak az
önkormányzat közigazgatási területén történő működésére vonatkozóan a környezet és a lakosság
egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a
tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj
ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére
vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett
a)	az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a
település közútjain történő közlekedésére,
b)	a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére, a járati
engedély igénylésével és kiadásával kapcsolatos feltételekre
vonatkozó részletes szabályokat állapíthat meg.”
69.	§
(1)	Az Sztv. 49. § (1) bekezdés j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő l)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„j) az 5. § (1) bekezdés e) pontjában, a 7. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 32. § (1) bekezdésének
e)- h) pontjában, a (4) és (6) bekezdésében, a 35. § (7) bekezdésében meghatározott adatok,
adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító
műszaki és technológiai előírásokat, valamint a 35/A-35/C. §-ban meghatározott Központi Rendszer és
Kapcsolódó Szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével, igénybevételével és
finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, a 35/A.§ szerinti működtető
kijelölésével, a 35/C.§ (5) bekezdése szerinti közreműködő szervezet kijelölésével, valamint a
közreműködő szervezettel köthető szolgáltatási szerződés tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat, a
közlekedési kártya és kapcsolódó utasmédia kibocsátásával és működtetésével kapcsolatos
szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatási kedvezményekkel, és egyéb kedvezményekkel
összefüggésben a 35/C. §-ban meghatározott nyilvántartással és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos
részletes szabályokat,
k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és az
autóbuszos hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a
közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint
megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
l)	a közösségi autóbérlő rendszer részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Sztv. 49. § (3) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a közvetkező rendelkezés lép és a következő
d)	ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető települési önkormányzat
képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a
társulás székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő testülete, a Főváros területén a Fővárosi
Önkormányzat közgyűlése)
„b) a személytaxi-, a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás, valamint a különleges
személyszállító szolgáltatás, továbbá e szolgáltatásokat közvetítő és szervező szolgálat működésének -
a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás esetében a Kormány
rendeletében meghatározott feltételeken túli - műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit,
35
valamint a település területén lévő taxiállomások, továbbá megállási helyek igénybevételének rendjét,
valamint ezek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
c)	a település közigazgatási határán belül működő, különcélú menetrend szerinti személyszállítást
végző autóbuszokkal kapcsolatos környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki
felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésre és a személyszállítási közszolgáltatások
céljára kialakított autóbusz-megállóhelyek igénybevételére vonatkozó feltételeket, valamint a járati
engedély igénylésével és kiadásával kapcsolatos részletes szabályokat,
d)	a közösségi autóbérlő rendszer - a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli -
létrehozására, fenntartására, üzemeltetésére, igénybevételének rendjére, külső megjelenésére, műszaki,
személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
70.	§
Az Sztv. 52. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„f) az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának
megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2338 európai
parlamenti és tanácsi rendelet.”
71.	§
Az Sztv.
a)	2. § 32. pontjában az „a Ptk.” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény” szöveg,
b)	9. § (1) bekezdésében az „a Vtv.” szövegrész helyébe az „a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi
CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.)” szöveg,
c)	13. §-ában az „és a Ptk.” szövegrész helyébe az „és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
d)	15. § (2) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti” szöveg,
e)	15/A. § (1) és (2) bekezdésében a „felügyeleti díjat” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti díjat”
szöveg,
f)	15/A. § (2) és (3) bekezdésében a „felügyeleti díj” szövegrész helyébe „piacfelügyeleti díj” szöveg,
g)	17. § (4) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdés c) pontjában a „bírságot szabhat ki” szövegrész
helyébe a „bírságot szab ki”szöveg
lép.
72.	§
Hatályát veszti az Sztv.
a)	2. § 12. pont a) alpontjában az „(a továbbiakban: Vtv.)” szövegrész,
b)	2. § 22. pontjában az „(a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész,
c)	17. § (5b) bekezdés a) pont aa) alpontja.
14.	A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi
Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és
belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény módosítása
36
73.	§
A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló
Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló
2015. évi LXXXIV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a veszélyes áru belvízi szállítási biztonsági tanácsadó
kinevezésével és képesítésével kapcsolatos hatósági eljárásjogi szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy
a)	a veszélyes áru belvízi szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes
szabályait,
b)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben a veszélyes áru szállítási
biztonsági tanácsadó által készítendő baleseti jelentés részletes szabályait,
c)	a környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel és az
atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben az ADN-hez csatolt
Szabályzat belföldi alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és kiegészítéseket
rendeletben állapítsa meg.”
15.	A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és
„B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló
2015.	évi LXXXIX. törvény módosítása
74.	§
A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B”
Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi
LXXXIX. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó
kinevezésével és képesítésével kapcsolatos hatósági eljárásjogi szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy
a)	a környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel és az
atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben az ADR „A” és „B”
Melléklet belföldi alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és kiegészítéseket,
b)	a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes
szabályait, és
c)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben a veszélyes áru szállítási
biztonsági tanácsadó által készítendő baleseti jelentés részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
16.	A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV.
törvény módosítása
75.	§
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény 58. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
37
„(4) A 2. §, az 5. § (1) bekezdése, a 9. §, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 14-15. §, a 47. §, a 49. § (1)-
(4)	bekezdése és az 50. § 2018. december 31-én lép hatályba.”
17.	Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény
módosítása
76.	§
(1)	Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a
továbbiakban: Ektvn.) 60. §-a a következő szöveggel lép hatályba.
„60. § Az Ekpt. a következő „12/A. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre” alcímmel egészül
ki:
„12/A. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre
18/A. § (1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a)	az 5. alcím szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű bejelentésre
vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének felfüggesztése, a
bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság
kiszabása, végső soron a tevékenységtől való eltiltás,
b)	nyilvántartás vezetése az egyéb kötöttpályás tevékenységeket végző személyekről és szervezetekről,
c)	az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe
tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben
meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem
teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,
d)	az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek piacának nyomon követése, elemzése, értékelése
e)	jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,
f)	a miniszter részére a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,
g)	mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(2)	A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az
igazgatási szolgáltatási díjat pénzforgalmi számláról történő átutalással kell megfizetni.
(3)	Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti igazgatási
szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv által
meghatározott, ésszerű határidőn belül.
(4)	A vasúti igazgatási szerv jogosult a bejelentésre kötelezett tevékenységekre vonatkozó iratokról
másolatot, kivonatot készíteni.
(5)	A vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást legfeljebb két ízben adhat ki.
(6)	Az ügyintézési határidő a vasúti igazgatási szerv eljárásában hat hét.
(7)	A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatait a
honlapján közhírré teszi.”
(2)	Az Ektvn. 61. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az Ekpt. 13. „A hatósági ellenőrzés, bírság” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A tevékenység végzését szüneteltető személy vagy szervezet kivételével a 6. § (1)
bekezdése szerinti tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek a felelősségi körébe tartozó
38
baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatban az egyéb kötöttpályás közlekedési
tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képességének
biztosításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak
folyamatosan meg kell felelnie.
(2)	Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti személy
vagy szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal
kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat
hónapra felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét az egyéb kötöttpályás közlekedési
tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.
(3)	A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb
kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában. Ha a személy vagy
szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos
feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti,
akkor a személyt vagy szervezetet törli, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a
tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.
(4)	A 18/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírság legmagasabb összege 500 ezer forint.”
18.	Hatályba nem lépő rendelkezések
77.	§
(1)	Nem lép hatályba a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés j) pontja.
(2)	Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2017. évi L. törvény 494. § (3) bekezdése.
(3)	Nem lép hatályba az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvény 28. §-a.
19. Záró rendelkezések
78.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. §, a 9. § (1)-(11) bekezdése, illetve (13)-(15) bekezdése, a 11. § b) pontja, a 15. § (3)
bekezdése, a 19. és 20. §, a 25. §, a 26. § (3) bekezdése, a 27-29. §, a 32. §, a 39-41.§, a 42. § (2)
bekezdése, a 43. §, az 51. §, az 58. §, a 73-74. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 21. § (1) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 77. § (1) bekezdése 2018. július 1-
jén lép hatályba.
(4)	Az 50. § 2018. december 31-én lép hatályba.
79.	§
Ez a törvény az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának
megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2338 európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
39
1. melléklet a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ....
törvényhez
1.	Az Lt. 1. mellékletében foglalt táblázat I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet
alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés
szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok című pont 7. sora
helyébe a következő rendelkezés lép:
Sorsz ám	Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése	Díj (forint)
I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok		
7.	Repülőorvosi központ éves felügyelete	60 000
2.	Az Lt. 1. mellékletében foglalt táblázat VII. A 1034/2011 és 1035/2011 EU rendeletek alapján
engedélyezett léginavigációs szolgáltatók és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet képző
szervezetek című pont 7. sorában a „Nyelvismeretei” szövegrész helyébe a „Nyelvismereti” szöveg
lép.
3.	Hatályát veszti az Lt. 1. mellékletében foglalt táblázat I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014
EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek,
repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok című pont 8.
sora.
40
2. melléklet a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ....
törvényhez
1.	Az Aptv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 21-23. sora helyébe az alábbi rendelkezések
lépnek:
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak
	(A	B	C	D
	Ut betű- és számjele	Hosszú távú úttípus	Szakasz (beruházás jellege)	Nagytávú úttípus)
„21.	M44	autóút	Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba (új út építése)	autópálya
22.	M49	autóút	M3 - Mátészalka - országhatár (új út építése)	autóút
23.	M60	autóút	Pécs - Barcs, országhatár (új út építése)	autópálya”
2.	Az Aptv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 26. sora helyébe az alábbi rendelkezés lép:
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak
	(A	B	C	D
	Ut betű- és számjele	Hosszú távú úttípus	Szakasz (beruházás jellege)	Nagytávú úttípus)
„26.	M76	autóút	M7 - Balatonszentgyörgy - Zalaegerszeg (új út építése)	autóút”
3.	Hatályát veszti az Aptv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 13., 15., 16., 24. és 27. sora.
41
Általános indokolás
A megvalósult beruházások esetében fontos célkitűzés, hogy az állam nevében eljáró NIF Zrt.
beruházói tevékenysége során létrehozott vagyonelemek vagyonátadásának lehető legteljesebb körű
lebonyolítása, valamint annak feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor már számos olyan, jelentős
összegű beruházási tétel is megvalósításra került, amelyek célzott végfelhasználóik számára történő
átadása a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben problémás vagy nem lehetséges, különös
tekintettel az önkormányzatok részére átadandó, valamint a közműkiváltások során megvalósított
beruházási elemekre. Ezeknek az átadásoknak a hiányában jelentős volumenű beruházási elem a NIF
Zrt. könyveiből nem kerülhet a célzott végfelhasználók könyveibe.
Szükségessé vált továbbá a közúti közlekedésről szóló törvény útátminősítésekre vonatkozó
rendelkezéseinek módosítása, annak érdekében, hogy az önkormányzati utakat hordozó ingatlanok
mielőbb az önkormányzatok tulajdonába kerülhessenek. A közművek a közlekedési infrastruktúra
építményeihez hasonlóan nyomvonalas létesítmények, amelyek főszabály szerint valamilyen
közszolgáltatáshoz kötődnek. Emiatt adódik, hogy elhelyezésük is főszabály szerint közterületen -
döntően a közút területén - lehetséges, de egyéb módokon is kapcsolódnak közlekedési
infrastruktúrához. Ez a fajta összefonódás rövidtávon gazdaságos és célszerű - segíti a közművek
gyors és költséghatékony építését -, azonban akadályozza és drágítja a közúti ingatlanon történő
közlekedési célú fejlesztéseket, beleértve a közúttal párhuzamosan vezetett kerékpáros létesítmények
megvalósítását.
A Kormány bürokráciacsökkentéssel összefüggő törekvéseivel összhangban az orvosi minősítések
osztályától független, egységes díjtétel megállapítása vált indokolttá, amely a légiközlekedési hatóság
egyes felügyeleti díjtételeinek felülvizsgálata során nyert megállapítást.
Jelenleg a légiközlekedési hatóság végzi a műszer szerinti polgári repülési eljárások tervezésének
jóváhagyását és felülvizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat azonban olyan ICAO
(International Civil Aviation Organisation - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) dokumentumok
tartalmazzák, amelyek nem rendelkeznek külön kötőerővel, de alkalmazásuk a nemzetközi polgári
repülésről Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és annak jegyzőkönyvei
alapján szükséges lenne. Az Lt. a fentiek alapján kidolgozott szabályrendszer megalkotására ad
felhatalmazást.
A közlekedésért felelős miniszter felhatalmazást kapott, hogy a légiközlekedési bírság kivetésének
szabályait és a bírság felhasználásának módját miniszteri rendeletben állapítsa meg. A légiközlekedési
bírság azonban a központi költségvetés központosított bevételét képezi, így a légiközlekedési bírság
felhasználásának részletszabályait szükségtelen miniszteri rendeletben szabályozni. A módosítással
elérni kívánt cél, hogy az Lt. 66/A. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezés, valamint az abban
foglaltak végrehajtására vonatkozó törvényi felhatalmazás összhangba kerüljön a vonatkozó hatályos
normákkal.
Tekintettel a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával
kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozatra, - amely a katonai légügyi
hatósági hatáskört és feladatrendszert a Honvédelmi Minisztériumhoz integrálta 2017. január 01-jei
hatállyal - szükséges az Lt.-be olyan felhatalmazó rendelkezést beilleszteni, amely lehetővé teszi, hogy
a honvédelemért felelős miniszter megállapíthassa és módosíthassa a katonai légügyi hatóság
eljárásaiért kiszabható díjakat.
A javaslat ezen kívül nyelvtani technikai pontosítást tartalmaz.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2016. december 23-ai számában kihirdetésre került az Európai
Parlament és a Tanács 2016/2338/EU rendelete a 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti
42
személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról (a
továbbiakban: EU Rendelet).
Tekintettel arra, hogy a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása hatást gyakorol a
vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1370/2007/EK rendelet (a továbbiakban: EK
rendelet) alkalmazására, ezáltal az Európai Parlament és a Tanács indokoltnak tartotta az EK rendelet
módosítását.
Miután a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) az
EK rendelet alapján került megalkotásra, ezért az EK rendelet módosítása jogharmonizációs céllal az
Sztv. egyes rendelkezéseinek módosítását is maga után vonja.
Ezen túlmenően a tervezet az egyéb rendelkezései között több olyan pontosítást tartalmaz, amely a
törvény 2012-ben történt elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt.
Mindezek mellett szükséges az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez és alkalmazásához is az Sztv.
módosítása.
A személyszállítási közszolgáltatásokban a bevétel-beszedési rendszerek, a jegy- és bérletrendszer,
illetve a kapcsolódó utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszerek a közösségi közlekedési
szolgáltatások megrendelésének, illetve a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés és versenyképesség
javításának kulcs eszközei. Az információs technológia fejlődésével széles körben jelentek meg ilyen
rendszerek, illetve valósultak meg ilyen irányú fejlesztések a hazai közösségi közlekedési
szolgáltatóknál, azonban a fejlesztések jelenleg jellemzően egy-egy közlekedési szolgáltatóra szabott,
vállalat-specifikus és vállalati szintű megoldásokat biztosítanak. A közlekedési hálózatok és
szolgáltatások összekapcsolásával kapcsolatos közlekedéspolitikai elvárások, valamint fejlesztések
költséghatékonyságára és megfelelő hasznosulására vonatkozó államháztartási és szakpolitikai elvek
alapján elvárt és szükséges, hogy ezek a rendszerek országos szinten átjárható, egységes rendszert
alkossanak. Erre az információs technológia jelenlegi szintje már megfelelő lehetőségeket biztosít,
azonban e cél elérésének műszaki-technológiai működési feltétele, hogy e rendszerek integrálásra,
összekapcsolásra, valamint a szükséges központi funkciói kialakításra kerüljenek. A hálózati szintű
működés további előfeltétele, hogy azon szolgáltatások és szolgáltatók körében, ahol az elektronikus
jegyrendszer, az utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer működtetéséhez szükséges
informatikai és információs technológiai eszközpark hiányzik, ott a szükséges technológiai és
eszközfeltételek is kerüljenek kialakításra.
Az országosan egységes, átjárható elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási és forgalomirányítási
rendszer központi funkcióit ellátó rendszerekben olyan közösségi közlekedési adatállomány képződik,
amely a közszolgáltatásokat megrendelő szervek számára biztosítja a menetrendek összehangolásával
kapcsolatos forgalmi adatokat, egységes országos szintű menetrendi kereső és utazástervező
alkalmazások bevezetését, amely közvetett módon lehetővé teszi a vasút prioritásával kapcsolatos
kormányzati közlekedéspolitikai elvek érvényesítését, szükség esetén az utasok közlekedési módok
közötti választásának befolyásolását is. A készpénzforgalom visszaszorulása drasztikusan csökkenti a
jegy- és bérlet visszaéléseket, ezzel növeli a közszolgáltató társaságok bevételeit, ellenőrizhető és zárt
rendszerré teszi a szociálpolitikai célú személyszállítási utazási kedvezmények igénybevételének és
finanszírozásának rendjét.
A fentiek hatékony és sikeres kialakítása, az országban párhuzamosan futó projektek összekapcsolása,
illetve a hiányzó elemek kiépítése céljából, valamint a közforgalmú személyszállítási
43
szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák
egységességének és átjárhatóságának biztosítása érdekében létre hozható egy központi rendszer
(Rendszer), amely ellátja a személyszállítási közszolgáltatások megrendelői feladatainak támogatását
is. A Rendszer biztosítja az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási
közszolgáltatásokban már működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszerek,
elektronikus utastájékoztató rendszerek, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási
rendszerek országos átjárhatóságát és egységes működését. A Rendszerben a személyhez kötötten
nyilvántartásra kerülnek a kedvezmény jogosultságok, annak érdekében, hogy a személyszállítási
közszolgáltatási utazási kedvezmények illetve egyéb, a megrendelő által előírt vagy nyilvántartott
utazási kedvezmények igénybevétele átlátható módon igazolható legyen.
A Rendszer működtetését a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok,
adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító
műszaki és technológiai előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi
szolgáltatásokról, továbbá a működtető szervezetek kijelöléséről szóló 123/2014. (IV. 10.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5.§-ában meghatározott működtető látja el, amely e feladat
ellátására a közlekedésért felelős miniszterrel közszolgáltatási szerződést köthet. A működtető a
Rendszerhez történő kapcsolódás feltételeinek biztosítása érdekében kapcsolódó szolgáltatásokat
nyújt, így az országos átjárhatóság érdekében kötelezően igénybeveendő szolgáltatásokat, a
kapcsolódást és a Központi Rendszer használatát elősegítő szolgáltatásokat és műszaki
minőségbiztosítási szolgáltatásokat. A Központi Rendszerhez a közlekedési szolgáltatók és a
közlekedésszervezők csatlakozási szerződésen keresztül tudnak kapcsolódni, amely tekintetében a
működtetőt szerződéskötési kötelezettség terheli.
A működtető a Rendszerben keletkező, a megrendelés támogató funkciója keretében a menetrendi,
bevételi, utasforgalmi és egyéb, a közszolgáltatások működésével összefüggő adatokat a
közszolgáltatások megrendelői számára rendelkezésre bocsájtja.
A megrendelő előírhatja a közszolgáltatási szerződésben a fent leírt rendszerek országos átjárhatóságát
és az egységességét biztosító informatikai eszközök/rendszerek megrendelő általi biztosítására vagy
ilyen rendszerek kötelező igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket.
A működtető a módosítás következtében jogosult lesz az utazási kedvezmények igénybevételének
jogszerűségének megállapítására vonatkozó adatok megismerésére és célhoz kötött felhasználására.
Bevezetésre kerül az utasmédia és az utazási okmány fogalma, továbbá kiegészül a közlekedési kártya
definíciója.
44
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a közlekedési hatóság végzi. A 2017. január 1.
napjával bekövetkező integrációk következményeként ezen ügytípusok tekintetében a fellebbezés joga
megszűnt, az ügyfelek a döntések felülvizsgálatát kizárólag jogsértésre hivatkozással kérhetik bírósági
felülvizsgálat keretében. Az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a
fellebbezés lehetőségének megteremtése szükséges, ugyanis annak keretében lehetőség van nem
jogsértő döntés esetén is az elsőfokú döntés megváltoztatására. Ez ezen ügycsoport tekintetében
fontos, hiszen az ember a vizsgálat tárgya.
A 2. §-hoz
A Kkt. 29. § (1) bekezdés módosításával az országos közutak kezelőjének építtetői kijelölésére
vonatkozó rendelkezések kiegészítésére kerül sor, melyek elfogadását követően az országos közutak
kezelője építtetői feladatokat a miniszter elrendelése alapján is elláthat.
A Kkt. 29. § (3) bekezdés módosítására részben azért van szükség, mert az „ideiglenes vagy ennek
hiányában végleges forgalomba helyezése” szövegrész nem pontos, másrészt szükséges, hogy az
eszköz átadással kapcsolatban megjelenítésre kerüljön az „ingyenes, könyv szerinti értéken” kifejezés.
A Kkt. 29. § (3b) és (3c) bekezdéseinek módosítása egyértelművé teszi, hogy a fejlesztések érdekében
megszerzett ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de lezárásra nem került
ügyletkötésekben vagy eljárásokban az építtető köteles eljárni. Az átadással kapcsolatban nevesítésre
kerül a „könyv szerinti értéken” kifejezés, valamint a vagyonkezelő.
A Kkt. 29. § (4a) bekezdésének módosítására több szempontból is szükség van. A Kkt. jelenleg
hatályos bekezdése azt tartalmazza, hogy a helyi önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek azok a -
NIF Zrt. által a helyi közút és az egyes projektekkel kapcsolatban - létrehozott vagy megszerzett
egyéb eszközök, illetve ezeket magukban foglaló, önkormányzati tulajdonban álló egyes földterületek,
amelyek ideiglenes vagy ennek hiányában végleges forgalomba helyezése megtörtént.
A Ptk. alapján az önkormányzatok tulajdonjoga kiterjed az önkormányzati tulajdonban álló egyes
földterületekkel tartósan egyesített, vagy a rendeltetésszerű használathoz vagy épségben tartáshoz
szükséges dologra is. Mindezekből következik, hogy az önkormányzat nem lehet vagyonkezelője az
önkormányzati tulajdonban álló egyes földterületeknek, alkotórészeknek és tartozékoknak.
A hatályos Kkt. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a NIF Zrt. ellenérték fejében vagy
ingyenesen adhatja-e át az önkormányzatok részére a NIF Zrt. által, a helyi közút részeként, központi
költségvetési és/vagy európai uniós forrásból létrehozott vagy megszerzett eszközöket. Figyelemmel a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben megfogalmazott osztott vagyon létrehozásának
tilalmára, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti, az
állami vagyon ingyenes átruházásának szabályaira, az adott évi központi költségvetési törvényben
meghatározott, az ingyenesen átruházható vagyon összértékére, valamint a Ptk. rendelkezéseire,
rögzíteni kell, hogy milyen feltételekkel kell elszámolni az önkormányzattal a létrehozott helyi közúti
felépítményekkel és kapcsolódó egyéb eszközökkel.
A Kkt. 29. § (4a) bekezdés módosításával az önkormányzati ingatlanokon megvalósított
fejlesztésekkel kötelező lesz elszámolni. Az elszámolást ingyenesen kell teljesíteni. Továbbá
45
pontosításra került a korábbi „ideiglenes vagy ennek hiányában végleges forgalomba helyezés”
szövegrész.
Meg kell teremteni továbbá a helyi közutak átadásának feltételeit és azok kötelező átvételét. A NIF
Zrt. jelenlegi gyakorlatában sokszor előfordul, hogy állami tulajdonú ingatlanokon állami
közútfejlesztési beruházás keretében kapcsolódó beruházásként helyi közutakat hoz létre. Ezen
közutaknak - praktikusan a hordozóingatlanokkal együtt - a Kkt. 32. § (1) bekezdésében foglaltakat
figyelembe véve önkormányzati tulajdonba kellene kerülniük. Ugyanakkor a hordozóingatlanok (és a
rajtuk elhelyezkedő beruházások) önkormányzati tulajdonba adásának lehetőségei jelenleg erősen
korlátozottak.
Az alkalmazható elvi metódusok a következők:
-	ingyenes önkormányzati tulajdonba adás az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36.
§ alapján: ez a lehetőség éves keretösszeghez kötött és nem tesz lehetővé gyors átadást, valamint az
érintett önkormányzatoknak igényelnie kell az ingatlanokat, amire jellemzően nem kerül sor, mivel az
önkormányzatok ezzel az érintett ingatlanokon elhelyezkedő helyi közutak fenntartási költségeit is
egyértelműen átvennék,
-	a Kkt. 32. § (3) bekezdése szerinti útátminősítés útján, ugyanakkor ez csak abban az esetben
lehetséges, ha az út forgalmi jellege megváltozik. A Kkt. 32. § (3) bekezdése jelenleg nem biztosítja a
helyi közútként forgalomba helyezett utak hordozóingatlanainak átadását pusztán a forgalomba
helyezés tényére tekintettel. A jelen módosító javaslat e lehetőség biztosítására is kiterjed.
A Kkt. beépítendő új 29. § (4b) bekezdése megteremti a helyi közutakat hordozó állami tulajdonú
ingatlanok tulajdonjoga tulajdonosi joggyakorló általi átadásának lehetőségét a forgalomba helyezést
követően, egyúttal kötelezi is az érintett önkormányzatokat a jelzett ingatlanok átvételére, ezzel
hatékony megoldást biztosítva a fentiekben vázolt problémakör kezelésére. A jelzett rendelkezés
beépítése elősegíti a Kkt. 32. § (1) bekezdésében rögzített állapot előállítását.
A Kkt. 29. § (5) bekezdésének módosítása Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi
CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28. § és 35. §-ban foglalt rendelkezések miatt szükséges. A
NIF Zrt. által megvalósított beruházások - az általános forgalmi adó kivételével - továbbra is adó- és
illetékmentesen kerülhetnek átadásra, továbbá abban sincs változás, hogy az átadási kötelezettség
törvényen alapul. A Stabtv. alapján azonban nem az ágazati törvényekben kell szabályozni az adó- és
illetékmentességre vonatkozó szabályokat, így azokat törölni szükséges. Az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokat személyes
illetékmentesség illeti meg, a 17. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen
alapuló ingyenes eszközátadás mentes az ajándékozási illeték alól, a 26. § (1) bekezdés e) pontja
szerint az állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási
illeték alól, míg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú
mellékelt B) rész 19. pontja szerint nem növeli a juttató adóalapját az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés
nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon
alapul.
A 3. §-hoz
A Kkt. 29/E. § (2) bekezdésének módosításait az indokolja, hogy a NIF Zrt. által megvalósított
fejlesztések keretében nem csak országos, hanem helyi közutat is létrehoz vagy felújít, ennek
megfelelően az első mondatban a jelenleg hatályos „országos közúthálózat” fordulat helyett a
„közúthálózat” fordulat kerül szerepeltetésre. A Kkt. 29/E. § (7) bekezdésének hatályba lépett
46
rendelkezésével összhangban szükséges a „műszakilag feltétlenül szükséges mértékű” szövegrész (2)
bekezdésben való megjelenítése, valamint a jelenleg hatályos Kkt. 29/E. § (2) bekezdés utolsó két
mondatának áthelyezése a Kkt. 29/E. § (7) és (8) bekezdéseibe, mivel azok rendelkeznek a
közműkiváltással vagy -fejlesztéssel kapcsolatos átadás metódusáról.
A jelenlegi szabályozás a felek közti megállapodás megkötésére vonatkozóan nem tartalmaz
előírásokat, sem törvény, sem egyéb, alacsonyabb rendű jogszabályok nem rendezik a közműkiváltás
vagy -fejlesztés elvégzésének részleteit, amit a felek jelenleg is megállapodás megkötésével
rendeznek. Sok esetben azonban a megállapodás megkötésének késedelme miatt keletkezik kár. Mivel
a törvény jelenleg nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget, nincs az építtetőnek kényszerítési
lehetősége a megállapodás megkötésére.
A Kkt. 29/E. § (7) bekezdésének módosításait az indokolja, hogy a NIF Zrt. által megvalósított
fejlesztések keretében nem csak országos, hanem helyi közutat is létrehoz vagy felújít. A
közműkiváltások vagy -fejlesztések egy részénél nem értelmezhető a műszaki átadás-átvételi eljárás,
ezért javasolt a közműtípusok eljárástól független szóhasználatának, azaz a „rendeltetésszerű
használatbavétel”-nek az alkalmazása. A jelenleg hatályos rendelkezés ugyanis nem egyértelmű abban
a tekintetben, hogy a létrehozott közművet a közmű műszaki átadását követően vagy a teljes beruházás
műszaki átadását követően kell ingyenesen átadni, ezért az egyéb jogszabályokkal való összhang
megteremtése érdekében javasolt a módosítás.
Tekintettel arra, hogy a víziközművek jelentős hányada állami tulajdonban áll, amelyek üzemeltetését
vagyonkezelési szerződés alapján víziközmű szolgáltató társaságok látják el, célszerű ennek a
bekezdésnek a kiegészítése azon rendelkezéssel, mely szerint a megvalósult állami tulajdonba kerülő
víziközművek a törvény erejénél fogva a víziközmű rendszert vagyonkezelő (víziközmű szolgáltató
társaság) vagyonkezelésébe is kerülnek. Ilyen módon elkerülhetők az egyedi vagyonkezelésbe adás
esetleges szükségességéből fakadó késedelmek.
A főszabály szerint alkalmazni javasolt ingyenesség momentumát azonban célszerű feltételhez kötni,
ami a jelenleg hatályos szabályozásban nem kellően egyértelmű. Erre való tekintettel az ingyenesség
feltételét egy utaló rendelkezésnek a (7) bekezdésben történő elhelyezését követően a (8) bekezdésben
javasolt rögzíteni, így konkretizálva a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezéseket.
A módosítás pontosítja a 29. § (7) bekezdés adó- és illetékmentességre vonatkozó rendelkezéseit,
részletes indokolását a javaslat 4. §-hoz fűzött indokolása tartalmazza.
A (8) bekezdés beiktatásával pontosításra kerül az ingyenesség feltételeire vonatkozó jogszabályi
rendelkezés, oly módon, hogy főszabály szerint a közműtulajdonosnak kötelezettsége legyen
megtéríteni a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -
fejlesztéssel kapcsolatos költségeket. Ezt a főszabályt egészíti ki a jelentős számú állami tulajdonú
víziközműre tekintettel azon kiegészítő szabály, melynek értelmében állami tulajdonú víziközművek
esetében a vagyonkezelőnek a kötelezettsége a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó
közműkiváltás/fejlesztés költségét megtéríteni. Ezt a kiegészítő szabályt az indokolja, hogy ebben az
esetben elválik a közműtulajdonos és az üzemeltető (vagyonkezelő) személye, azonban a kiváltásokra
elsősorban a víziközmű szolgáltató vagyonkezelők véleménye alapján fog a jövőben sor kerülni. Erre
való tekintettel a hivatkozott rendelkezés hiányában a műszakilag feltétlenül szükséges mérték
meghatározása során a vagyonkezelők a Magyar Államnak, mint közműtulajdonosnak a közvetlen
költségére végeztethetnének közműkiváltásokat, fejlesztéseket, ami az állami oldalon olyan
kötelezettségvállalást eredményezhetne, aminek kontrollálására nincs mód. E rendelkezés
47
szerepeltetése várhatóan a műszakilag feltétlenül szükséges mérték eredményesebb vizsgálatát fogja
elősegíteni, továbbá az abban való hatékonyabb megállapodást az építtetővel.
A műszakilag feltétlenül szükséges mérték megítélésének feladatköre a jelenleg hatályos
jogszabályban egyetlen a folyamatban résztvevő szereplőre sincs egyértelműen telepítve. Ez a
későbbiekben értelmezési vitákat okozhat, amire tekintettel e feladatot szükséges az építtetőre és a
közműtulajdonosra, állami tulajdonú víziközművek esetében az építtetőre és a víziközmű
vagyonkezelőjére telepíteni, mivel a műszakilag feltétlenül szükséges mérték megítéléséhez szükséges
szakmai kompetenciák e szereplőknek állnak rendelkezésére.
Pontosításra kerülnek továbbá az elszámolás szabályai is, amelyeket jelenleg a Kkt. 29/E § (2)
bekezdése oly módon rögzít, hogy az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen
elszámolni. Ez a rendelkezés áthelyezésre kerül a (8) bekezdésbe, mivel az elszámolás szabályai
tartalmilag ehhez a részhez illeszkednek. Az elszámolási kötelezettség kiegészítésre kerül az erre
vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettséggel, továbbá az főszabály szerint
áttevődik a közműszolgáltató helyett a közműtulajdonos és az építtető közé, amely főszabály állami
tulajdonú víziközművek esetében úgy módosul, hogy az elszámolási és megállapodás kötési
kötelezettség az építtetőt és a vagyonkezelőt terheli. Az építtető és a közműtulajdonos/vagyonkezelő
egymással való megállapodásra irányuló jogszabályi kötelezettsége nagyban elősegítheti az
elszámolások gyakorlati megvalósítását.
A tervezett módosítás elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a közműkiváltással vagy -fejlesztés
műszakilag feltétlenül szükséges mértékének meghatározása tekintetében a felek közötti vita esetén a
közmű létesítését engedélyező hatóság vitarendezési eljárást folytasson le.
A 4. §-hoz
A Kkt. 32. § (3) bekezdésének módosítását követően az átadás ingyenes lesz, valamint megengedi,
hogy ezt a rendelkezést ne csak a hatóság által országos vagy helyi közúti minősítésű utak átadására
lehessen alkalmazni, hanem akkor is, ha a hatóság ekként helyezi forgalomba az utakat.
A jelenleg hatályos szabályozás kapcsán számos problémát vet fel, hogy az átadáshoz minden esetben
szükséges a forgalmi jelleg átalakulása, valamint a közlekedési hatóság erről szóló határozata, azonban
jelentős számú olyan közlekedésfejlesztési beruházás van, amely során - főszabályként kapcsolódó
beruházási elemként - helyi közutak jönnek létre, azonban a forgalomba helyezés puszta tényére
tekintettel azokat nem lehet átadni az önkormányzatok részére. Emellett további problémát jelent, hogy
az országos közútból helyi közúttá minősített utakat az önkormányzatok az esetek jelentős részében
nem kívánják átvenni és üzemeltetni, és nem található olyan jogszabályi rendelkezés, amely erre
kötelezné őket.
Továbbá valamennyi útátminősítésre és forgalomba helyezésre tekintettel szükségessé váló átadás
során az alkalmazandó értéket és azok ingyenességét rögzíteni kell (ami jelenleg csak országos és helyi
közutak esetében biztosított).
A módosítás az alábbi előnyökkel jár:
-	nem lesz szükséges az átminősítés lépése, hanem a forgalomba helyezésre tekintettel is
átadhatók lesznek az utak, így jelentős mennyiségű, már lezárt beruházások során létrehozott helyi
közút átadása válik lehetővé,
-	valamennyi átminősítési eset és forgalomba helyezés nyomán történő átadás ingyenesen
történhet és az átadás során alkalmazandó érték is megadásra kerül (könyv szerinti érték),
48
-	az önkormányzatok jogszabályilag kötelezetté válnak az átminősített (helyi közútként
forgalomba helyezett) ingatlanok átvételére, ezáltal az ilyen típusú átadási megállapodások
megköthetővé válnak, elősegítve a Kkt. 32. § (1) bekezdése szerinti állapot előállítását.
Az 5. §-hoz
A Kkt. 32/A. § (8) bekezdésének módosításával szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy a
jövőben elszámolandó, de múltban megvalósított helyi közutak elszámolásánál alkalmazni lehessen a
29. § (4a) - (4b) és 32. § (3) bekezdések rendelkezéseit.
A beépítendő új rendelkezés célja, hogy a módosító javaslat hatálybalépésének időpontjára lezárt
projektek kapcsán létrehozott, már forgalomba helyezett helyi közutak és azokon megvalósított
beruházások átadási lehetőségeit megteremtse, valamint az útátminősítési eljárások során is biztosítsa
ennek lehetőségét.
A 6. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a közlekedési hatóság a vizsgáztatási és ellenőrzési eljárásai során
kép- és hangfelvételt készíthessen.
A 7. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
Szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy a jövőben elszámolandó, de múltban megvalósított
helyi közutak elszámolásánál alkalmazni lehessen a 29. § (4a)-(4b) és 32. § (3) bekezdések
rendelkezéseit.
A beépítendő új rendelkezés célja, hogy a módosító javaslat hatálybalépésének időpontjára lezárt
projektek kapcsán létrehozott, már forgalomba helyezett helyi közutak és azokon megvalósított
beruházások átadási lehetőségeit megteremtse, valamint az útátminősítési eljárások során is biztosítsa
ezt a lehetőséget.
A 8. §-hoz
Értelmező rendelkezés pontosítása.
A 9. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
A közúti ágazatot érintő műszaki szabályozási rendszer felülvizsgálata keretében folyamatban van a
közutak építésének szabályozásáról szóló miniszteri rendeleti szintű jogszabály megalkotása.
A tervezet szerint a szabályozás az utak építésével kapcsolatban a teljesítés minőségi besorolására, a
jótállásra vonatkozó feltételek meghatározására is kiterjed.
A jelenleg hatályos Kkt. azonban a közlekedésért felelős miniszter részére az utak építésével
kapcsolatban a jótállásra vonatkozó feltételek szabályozására nem ad felhatalmazást, ezért a Kkt. 48. §
(3)	bekezdés b) pont 10. alpont kiegészítése válik szükségessé.
49
A Kkt. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítása szükséges a menetíró készülékek beépítését végző
műhelyek, valamint a vizsgálóállomások auditálására, valamint a tanúsítási tevékenységek végzésére
vonatkozóan, annak érdekében, hogy az erre vonatkozó szabályok miniszteri rendeleti szinten
megállapításra kerülhessenek.
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépése miatt indokolt, hogy az Ákr.-nek megfelelő felhatalmazó
rendelkezések is 2018. január 1-jén lépjenek hatályba.
A 10. §-hoz
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.
A 11. §-hoz
A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 44. §-a alapján a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal a közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy
lezárását rendelheti el, valamint útzárat telepíthet. E törvényi rendelkezés alapján a NAV a részére
biztosított ellenőrzési és nyomozati tevékenységek hatékonyabb ellátásához a gyakorlatban is élni
kíván az útzár telepítésével. A közút lezárására vonatkozó általános feltételeket a NAV-nak is
alkalmazni kell. Ez teszi szükségessé a Kkt. 14. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását.
Továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A 12. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 13.§-hoz
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003.
évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) rendelkezései szerint a törvény hatálya alá tartozó
gyorsforgalmi utak földművei megépítéséhez szükséges töltésanyag kitermelésére célkitermelőhely
létesíthető. Az építtető jogosult a 17/B. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint célkitermelőhelyet
létesíteni, jelenleg azonban akadályt jelent az, hogy a (7) szakasz előírja, hogy a komplex műveleti
tervhez az a) bekezdés szerint csatolni szükséges az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával az
ingatlanhasználatra kötött megállapodást. A javasolt módosítás alapján a NIF Zrt-nek nem kell csatolni
az ingatlanhasználatra kötött megállapodást és lehetőség nyílik arra, hogy a komplex műveleti tervhez
előírt mellékleteket csatolja és engedélyt kapjon céltermelőhely létesítésére.
A Bt. 1. § (8) bekezdésének kiegészítése szükséges az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel
összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelettel annak
érdekében, hogy a nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén is az Aptv.
legyen a vonatkozó jogszabály a célkitermelőhelyeken folyatott kitermelő tevékenységre.
A 14. §-hoz
A kitermelt ásványi nyersanyagnak az építtető által, az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem
függő célra történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen
Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben,
valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor. A
50
módosítás egyértelműsíti, hogy a magyar állam tulajdonában maradó ásványi nyersanyag a magyar
állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített
vagy a célkitermelőhely rekultiválására felhasznált ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a
magyar állam tulajdonából.
A 15. §-hoz
A jelenlegi jogszabályi előírás alapján a szénhidrogén szállító- illetve termékvezetékek esetében a
szolgalom alapítására a kisajátítási törvény szerint kerül sor. A módosítás célja, hogy az elhelyezési
szolgalom alapítás kikerüljön a kisajátítási törvény hatálya alól, ezáltal az engedélyezési eljárási idő a
többi közművel azonos lesz.
Az elektromos, illetve szénhidrogén elosztó vezetékek esetében a vezetékjog hatósági úton történő
alapítására a kialakult gyakorlat alapján kizárólag az építési engedélyezési eljárás keretében vagy azt
megelőzően van lehetőség. Bár az ágazati jogszabályok lehetőséget adnak a vezetékjog utólagos
megállapítására, de ezzel a lehetőséggel a gyakorlatban csak a már régebben megvalósult vezetékek
esetében van lehetőség. Abban az esetben, amennyiben a vezetékjog bejegyzésére az engedélyezés
időszakában nem kerül sor, a későbbiekben már nincs lehetőség a hatósági úton történő szolgalom
alapítására. Ez a szénhidrogén elosztóvezetékek esetében a használatbavételi eljárást ellehetetleníti. A
kialakult joggyakorlat alapján a vezetékjog hatósági úton történő alapítására kizárólag az építési
engedélyezési eljárás keretében vagy azt megelőzően van lehetőség, mindez jelentősen megnehezíti,
egyes esetekben ellehetetleníti a használatbavételi engedélyezési eljárást. Ennek kiküszöbölése
érdekében szükség van a szolgalmi jognak a használatbavételi engedélyezési eljárás keretében, a
vezetékjognak az egyszerűsített üzemeltetési engedélyezési eljárás keretében történő alapítása
szabályait egyértelműen rögzíteni az ágazati jogszabályokban.
A Bt. 38/A. § (5b) bekezdésének előírása a vezetékkel keresztezett vasút, illetve a vízi létesítmények
esetében kizárja a használati jog, illetve vezetékjog alapításának lehetőségét, és megállapodási
kötelezettséget ír elő a feleknek, azonban a kikényszerítés módját nem határozza meg. A szénhidrogén
elosztó vezeték esetében a létesítési engedélyezési eljárás megindításának feltétele az építési
jogosultság igazolása. Az építési jogosultság igazolása kétféleképp történhet: vezetékjogi
megállapodással, vagy ennek hiányában a hatóság által kiadott vezetékjogi engedéllyel. Az előzőek
alapján két külön hatósági eljárás lefolytatása szükséges, melyet megelőz a tulajdonosok részére
történő ajánlat kézbesítése, és csak a Polgári Törvénykönyv szerint megállapított 30 napos ajánlati
kötöttségi idő elteltével lehet a vezetékjogi eljárást kezdeményezni a hatóságnál. Ennek rövidítése
érdekében szükséges a 38/A. § kiegészítése az (5e), (5f) és (5g) bekezdésekkel.
A 16. §-hoz
A vízilétesítmények esetében a hatóság csak külön kérelemre rendelkezik a vízvezetési szolgalmi
joggal kapcsolatosan, a kérelemhez egyúttal csatolni kell a már megkötött szolgalmi jogi
megállapodásokat. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség időszaka és a szerződéskötés időszaka
jelentősen hosszabbá teszi az engedélyezési eljárást. A módosítási javaslat elfogadásával az engedély
rövidebb idő alatt megszerezhető lesz.
A 17. §-hoz
A kiegészítéssel bekerült (1a) bekezdéssel módosult a korlátozás meghatározása (a 18. §-ban foglalt
módosításhoz kapcsolódó technikai módosítás).
51
A 18. §-hoz
A légiközlekedési törvény módosítása meghatározott hatósági feladatok átruházásának a lehetőségét
teremti meg, összhangban az európai szabályozással. A rendelkezés módosításánál indokolt azonban
ennek a lehetőségét nem csak a 216/2008/EK rendelet és a rendelet végrehajtási szabályainak hatálya
alá eső személyek vagy szervezetek esetében, hanem a légiközlekedési törvény teljes hatálya alá eső
személyek és szervezetek esetében is megteremteni.
Szükségessé vált továbbá a katonai légügyi hatósági eljárások díjairól szóló 9/2004. (IV. 16.) HM
rendelet (a továbbiakban: Rendelet) felhatalmazó rendelkezésének módosítása, tekintettel arra, hogy a
hatályos szabályozás alapján a honvédelmi miniszter által korábban kiadott Rendelet tárgykörére
vonatkozóan jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter a jogalkotási felhatalmazás címzettje. Az európai
gyakorlat hosszabb ideje lehetőséget biztosít az egyes tagállamok légiközlekedési hatóságainak, hogy
a 216/2008/EK rendelet, valamint a rendelet végrehajtási szabályainak hatálya alá eső személyek vagy
szervezetek jogosításával, illetve folyamatos ellenőrzésével kapcsolatban egyes hatósági feladatokat a
hatóság által előzetesen minősített és felügyelt szervezetekre (Qualified entity) átruházzanak. A
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(Ket.) rendelkezései szerint a hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg, továbbá a hatóság a
hatáskörét vagy annak gyakorlásának átruházását csak törvényben meghatározott esetben, kivételesen
teszi lehetővé. Az eljárási törvény rendelkezik arról is, hogy nem minősül a hatáskör átruházásának,
ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedi.
A 19. §-hoz
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatálybalépésével kapcsolatosan szükséges felhatalmazó rendelkezéseket
módosítja.
A 20. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés.
A 21. §-hoz
Jelenleg a légiközlekedési hatóság végzi a műszer szerinti polgári repülési eljárások tervezésének
jóváhagyását és felülvizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat azonban olyan ICAO
(International Civil Aviation Organisation - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) dokumentumok
tartalmazzák, amelyek nem rendelkeznek külön kötőerővel, de alkalmazásuk a Chicagóban, 1944. évi
december hó 7. napján aláírt, a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény és annak
jegyzőkönyvei alapján szükséges lenne. A módosítás a fentiek alapján kidolgozott szabályrendszer
megalkotására ad felhatalmazást.
A 22. §-hoz
Technikai pontosítások. A légiközlekedési hatóság egyes felügyeleti díjtételének felülvizsgálata során
megállapítást nyert, hogy az orvosi minősítés kiadására jogosult repülőorvosi központok éves
felügyelete címén megállapított díjtételeinek összevonása és egyidejű csökkentése vált szükségessé.
Korábban a 2. osztályú, valamint az 1. és 3. osztályú orvosi minősítés kiadására jogosult repülőorvosi
központok éves felügyeletének díja eltérő mértékben került megállapításra. A Kormány
bürokráciacsökkentéssel összefüggő törekvéseivel összhangban az orvosi minősítések osztályától
független, egységes díjtétel megállapítása vált indokolttá.
52
A 23. §-hoz
A módosítás szorosan kapcsolódik a 20. §-hoz és a 21. §-hoz fűzött módosításhoz.
A 24. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések. Az Lt. 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben
beszedett légiközlekedési bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A
légiközlekedési bírság felhasználásának részletszabályait így indokolatlan miniszteri rendeletben
szabályozni. A felhatalmazó rendelkezés pontosítását az Lt. 66/A. § (5) módosítása indokolja.
A 25. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása annak érdekében
vált szükségessé, hogy az országos közutak kezelői a megengedett legnagyobb össztömeget,
tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésére vonatkozó feladataik ellátásához
szükséges a közúti közlekedési nyilvántartásból az alábbi adatok igénylésére lehetőség legyen: a
Kknyt. eddig nem tartalmazott konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartás
tartalmazza a tulajdonjog és az üzembentartói jog kezdetének, valamint megszűnésének időpontját,
annak ellenére, hogy a gyakorlatban a nyilvántartás tartalmazza ezen adatokat. A módosítás e
hiányosságot is pótolja.
A 26. §-hoz
A módosítás a Kknyt. 19. §-ához kapcsolódik és a TSM rendszer bevezetéséhez kapcsolódó módosítás.
A Kknyt. 19. § (3) bekezdésének a módosítása a már meglévő szabályozást bővíti. Számos esetben
kérnek a külföldi hatóságok a magyar vezetői engedély adatairól igazolást az ügyfelektől. Külföldön
értelemszerűen az állampolgárok a külképviselet segítségét kérik ilyen esetekben, azonban részükre
nem lehetséges adatszolgáltatás teljesítése, és pl. az okmány hiánya esetén (az elveszett vagy ellopták)
az érintett nem tudja közölni az adatokat, amelyek egyezősége visszaigazolható lenne. Az ügyfelek
bürokratikus terheit csökkenti, ha külföldön tartózkodva a külképviselet közreműködésével tudna az
engedély-nyilvántartásból a vezetői engedélye cseréjéhez a szükséges igazoláshoz hozzájutni. A b)
pont a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK Irányelv 15. cikke teljes körű átültetését hivatott
szolgálni, amely szerint a tagállamok segítik egymást ezen irányelv végrehajtásában, és
információcserét folytatnak az általuk kiállított, lecserélt, pótolt, megújított vagy visszavont vezetői
engedélyekről.
A 27. §-hoz
Technikai pontosítás:
-	az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes
használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a
megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak a díjmentes
használat vagy közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentesség jogcímének megjelölése,
-	a díjmentes használati, illetve közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedési jogosultság
kezdőidőpontja és annak időtartama vonatkozásában.
A 28. §-hoz
53
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatálybalépésével kapcsolatosan szükséges felhatalmazó rendelkezéseket
módosítja.
A 29. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezés, a 29. §-hoz kapcsolódó technikai módosítás.
A 30. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás, a Kormány által jóváhagyott főúti fejlesztésként megvalósuló beruházásokat
az Aptv. mellékletében is szükséges pontosítani.
A 31. §-hoz
Definíciók pontosítása, részletes indokolást lásd a 37. §-hoz fűzött indokolásban.
A 32. §-hoz
A vasúti igazgatási szerv által alkalmazható jogkövetkezményeket határozza meg azon esetekre,
amelyeknél a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a kárfedezeti képességgel
kapcsolatos feltételeknek nem felel meg.
A 33.§-hoz
Definíciók pontosítása, részletes indokolást lásd a 37. §-hoz fűzött indokolásban.
A 34. §-hoz
A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt. feladatainak kiegészítése történik meg a vasútvonalak
megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott
parkolók és kapcsolódó létesítmények tekintetében. A kiegészítés alapján tud a NIF Zrt. - mint
fejlesztési közreműködő - a magyar állam nevében eljárni és a fejlesztéseket a magyar állam javára
létrehozni.
A (3a) bekezdés szabályozza a vasúti infrastruktúra beruházások megvalósításának időtartamára
vonatkozóan az építtető jogosultságát.
A 35. §-hoz
A Vtv. 44/A. § (1) bekezdése kiegészítésre kerül a jelenlegi szabályozás szerint a fejlesztési
közreműködő által megvalósítandó vagyonelemek köre a vasúti pályahálózat működtetéséhez
szükséges eszközökön kívül a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás
feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítményekkel. A kiegészítés
biztosítja, hogy ezek a vagyonelemek ingyenesen kerüljenek a NIF Zrt. vagyonkezelésébe.
A Vtv. 44/A. § (6a) bekezdés a MÁV-HEV Zrt. tulajdonában lévő vagyonelemeken történő
fejlesztések vagyonjogi rendezését hivatott szabályozni, a kiegészítés hiányában a NIF Zrt. ezen
vagyonelemeket nem tudja a MÁV-HEV Zrt. részére átadni.
54
A Vtv. 44/A. § (10) - (15) bekezdések az önkormányzat, továbbá többségi állami, vagy többségi
önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlanokon történő
fejlesztések vagyonjogi rendezését hivatottak szabályozni, mert ennek hiányában (pl. mindazok a
fejlesztések során megszerzett vagy létrehozott vagyonelemek, amelyeknek a GYSEV Zrt. tulajdonába
kellene kerülniük) nem valósulhat meg a vagyonátadás.
A 36. §-hoz
A jelenlegi szabályozás a felek közötti megállapodás megkötésére vonatkozóan nem tartalmaz
előírásokat, és sem a törvény, sem az egyéb, alacsonyabb rendű jogszabályok nem rendezik a
közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének részleteit, amit a felek jelenleg is megállapodás
megkötésével rendeznek. Sok esetben azonban a megállapodás megkötésének késedelme miatt
keletkezik kár, és mivel a törvény jelenleg nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget, nincs az
építtetőnek kényszerítési lehetősége a megállapodás megkötésére.
A módosítás lehetővé teszi az építtető számára, hogy amennyiben az érintett közmű üzemeltetője a
NIF Zrt.-vel végezteti el a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését, úgy az építtető a beruházás
keretében megvalósítsa, majd a létrehozott közművet vagy közmű részt az üzemeltetőnek
térítésmentesen átadja.
A 37. §-hoz
Kiegészítésre kerül a jelenlegi szabályozás a NIF Zrt. által létesített GSM-R rendszerhálózat és
tartozékai vagyonátadása során alkalmazandó rendelkezésekkel. A NIF Zrt. jelenleg nem adhatja át a
GYSEV Zrt. tulajdonában álló transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) átfogó hálózatának
részeként működő országos törzshálózati vasútvonalon [Győr - Sopron] létesített GSM-R
rendszerhálózatot és tartozékait a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, azaz a GYSEV
Zrt. részére.
A 38.§-hoz
A Kormány 2056/2017. számú határozatával döntött a Vasúti Műszaki Vizsgálati Központ
létrehozásához szükséges intézkedésekről. A vasúti közlekedés szabályrendszerét alapvetően a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény tartalmazza, továbbá speciális szabályokat a
vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény is megállapít.
Ezen törvények tartalmazzák azt a fogalomrendszert, melyet a vasúti szabályozás következetesen
alkalmaz a rendeleti szintű jogszabályokban is.
Tekintettel arra, hogy hazánkban még nem létesült ilyen típusú létesítmény, egyedi szabályok
megállapítása szükséges a vasúti pálya építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, és
igénybevételére vonatkozó szabályrendszer mellett figyelemmel az európai uniós, leginkább a vasúti
rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító szabályokon felül a nemzeti szabályokra is annak
érdekében, hogy egyedi kategóriába kerülhessen mind az építése, mind a használata szempontjából.
Ha a vizsgálati központot, mint kiszolgáló létesítményt határozzuk meg, abban az esetben a vasúti
műszaki vizsgálati központ által nyújtott vasúti jellegű szolgáltatásokat helyezi a szabályozás előtérbe
és a tevékenység jellege alapján kísérli meg a központ besorolását a Vtv. jelenlegi rendszerébe, ezzel
nem érintve a vasúti pályahálózat Európai Unió szabályozásával konform, a hatályos törvényben
található bonyolult és igen kötött szabályrendszerét.
A Vtv. 49. § (3) bekezdése értelmében a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői egyenlő, hátrányos
megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett, díj ellenében nyújtják valamennyi
55
kapacitásigénylő számára a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásokat, beleértve a
létesítményben lévő vasúti pályahálózathoz való hozzáférést is.
A fentiek alapján a vasúti műszaki vizsgálati központ egy olyan speciális kiszolgáló létesítmény lenne,
amely elsősorban vasúti kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújt, a hozzátartozó elkülönült vasúti
pályahálózattal (tesztpálya), annak tartozékaival és egyéb vizsgálati létesítményekkel
A 39-40.§-hoz
A hálózat-hozzáférési szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti a módosítás, lehetőséget
teremtve arra, hogy a hálózat-hozzáférési szerződés egy példányát elektronikus küldhesse meg a
pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szerv részére, mindemellett az eltérés tekintetében a
jogszabály meghatározza a vasúti igazgatási szerv mérlegelési szempontjait.
A 41.§-hoz
Felhatalmazó rendelkezés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel
összhangban, annak érdekében, hogy a kiegészítő eljárási szabályok Korm. rendeleti szinten
kerüljenek megállapításra.
A 42.§-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz a javaslat.
A miniszter feladatkörét pontosítja a módosítás, mivel nem ő határozza meg a hálózat-hozzáférési
díjakat, hanem a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. Ezen kívül a bekezdés szövege pontosításra kerül,
hogy a miniszter a pályahálózat működtetésének bevétellel nem fedezett indokolt költségeinek a
központi költségvetésből történő megtérítéséről gondoskodik. A bevétel pedig három elemből tevődik
össze: hálózat hozzáférési díjból eredő bevétel, egyéb üzleti tevékenységéből eredő bevétel és integrált
vasúti társaság egyéb pályahálózat-működtetői üzleti tevékenységéből eredő bevétel.
A 43.§-hoz
Hatályát vesztő rendelkezés. A Vtv. 44/A. § (2), (4) és (6) bekezdéseinek módosítása Magyarország
gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28. § és 35. §-ban
foglalt rendelkezések miatt szükséges. A NIF Zrt. által megvalósított beruházások - az általános
forgalmi adó kivételével - továbbra is adó- és illetékmentesen kerülhetnek átadásra, továbbá abban
sincs változás, hogy az átadási kötelezettség törvényen alapul. A Stabtv. alapján azonban nem az
ágazati törvényekben kell szabályozni az adó- és illetékmentességre vonatkozó szabályokat, így azokat
törölni szükséges. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az
önkormányzatokat személyes illetékmentesség illeti meg, a 17. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a
jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás mentes az ajándékozási illeték alól, a 26. §
(1) bekezdés e) pontja szerint az állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése mentes a
visszterhes vagyonátruházási illeték alól, míg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény 3. számú mellékelt B) rész 19. pontja szerint nem növeli a juttató adóalapját az
adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása,
nyújtása jogszabályon alapul.
A 44. §-hoz
56
Az Ngt. 6/D. § (3) bekezdésében meghatározott, gyorsforgalmi utak megvalósításához szükséges
100-100 méter védendő területsáv jelenleg nincs összhangban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi
közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben
meghatározott 250-250 méter területsávval. A módosítás az egységesítést szolgálja.
A 45. §-hoz
Az Ngt-ben javasolt rögzíteni azokat a bevezetni tervezett szabályozásokat, melyek a közlekedési
infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos beruházásokat egységesen érintik. Így rögzítésre kerül az
egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatásai alapján történő tervezés szükségessége, a
közmű kiváltások és fejlesztések műszakilag szükséges mértékének meghatározása érdekében az
egyeztetés építtető és közműszolgáltató közötti lefolytatása, vita esetén a vita rendezésének fóruma,
valamint a vezetékjog kiadás lehetőségének biztosítása az ingatlan fölötti rendelkezési jog hiányában
is. E szabályozás bevezetésével a közmű kiváltásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő
problémák jelentős része már az előkészítés fázisában orvosolható, ezáltal a kivitelezés ezen okokból
történő elhúzódása elkerülhető lesz.
Kiemelten fontos a kerékpárút-fejlesztések idő- és költségtakarékos, hatékony megvalósítását, ennek
érdekében a kerékpárutakra, gyalog- és kerékpárutakra, a gyalogutakra, a járdák, valamint a
kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak építése során szükségessé váló közműkiváltásokra és -
fejlesztésekre fogalmaz meg speciális szabályokat, melyek elfogadásával kizárólag a gyalogos vagy
kerékpáros közlekedés által használt területek vonatkozásában egységes szabályozás bevezetésére
kerül sor.
Az Ngt. 6/Q. § módosítás alapján az állam által megvalósítandó nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű beruházási (vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra-beruházási) üggyé nyilvánított intermodális csomópontok tekintetében a NIF Zrt.
építtetőként történő kijelölésére kerül sor.
A NIF Zrt. építtetőkénti eljárását a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény rendelkezései biztosítják.
A szintén a NIF Zrt. által megvalósítandó intermodális csomópontok azonban tartalmaznak olyan
elemeket (pl. irodaházak, kereskedelmi létesítmények, közparkok), amelyek megvalósításához
szükséges felhatalmazással, építtetői kijelöléssel a NIF Zrt. nem rendelkezik.
Tekintettel arra, hogy a tervezés alatt álló intermodális csomópontok tartalmaznak olyan elemeket,
amelyek nem tartoznak a Vtv. vagy a Kkt. hatálya alá, ezért a teljes beruházási tartalom NIF Zrt. általi
megvalósításának jogszabályi akadálya van. E jogszabályi akadály elhárítása haladéktalanul szükséges
egyes folyamatban lévő projektek okán.
Az Ngt. kiegészítésével az intermodális csomópontok (a különböző közlekedési módok közötti
átszállási kapcsolatot emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokkal biztosító közlekedési létesítmények)
kormányrendeletben meghatározott köre tekintetében a fejlesztési közreműködőként eljáró NIF
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, mint építtető - központi
költségvetési és uniós támogatásból - beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el. E
tevékenység közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. A magyar állam javára megvásárolt vagy
kisajátított területek vonatkozásában a NIF Zrt., mint építtető a törvény erejénél fogva vagyonkezelője
57
lesz a megszerzett ingatlanoknak. A kiegészítés biztosítja, hogy a vagyonelemek a NIF Zrt.
vagyonkezelésébe ingyenesen kerüljenek.
A megszerzett és megvalósult vagyonelemeket - az ágazati törvényekben (a közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény) foglalt
kivételekkel - az MNV Zrt. részére kell átadni.
A beruházásokhoz kapcsolódó közművek kiváltására, fejlesztésére és átadására az ágazati
törvényekben (a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a vasúti közlekedésről szóló 2005.
évi CLXXXIII. törvény foglalt kivételekkel) foglaltakat kell alkalmazni.
Az Ngt. 6/R. § módosítása azt szolgálja, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012.
évi XLVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltakhoz, azaz a földmérési munkálatokhoz hasonlóan
szükséges, hogy a geotechnikai feladatokat ellátó szervezetek, személyek jogszabályban rögzített
formában megközelíthessék a vizsgálatokkal érintett ingatlanokat, illetve azokon a vizsgálatokat
(műszeres vizsgálat, illetve minden olyan vizsgálat, ami nem jelent az ingatlanok tekintetében
maradandó változást) elvégezhessék.
A 46. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés, hogy kormányrendelet állapítsa meg a közlekedési infrastruktúra-
beruházással érintett közművek kiváltása során az eljáró hatóságot, az alkalmazandó bírság mértékét,
valamint a bírságolás során alkalmazandó szempontokat, valamint a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő
közművek elhelyezése érdekében a felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával,
engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat.
Tekintettel arra, hogy az Ngt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmaz olyan
intermodális csomópontokat is, ahol építtetőként nem a NIF Zrt. jár el, szükséges a
kormányrendeletben meghatározni a NIF Zrt. által építendő IMCS-k körét.
A különböző eljárásokban részt vevő hatóságok, különbözőképp értelmezik a közterület fogalmát,
ezért szükséges az egyértelmű meghatározás. A közterület fogalma kizárólag az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Etv.) kerül meghatározásra. Ez a
meghatározás az ingatlan-nyilvántartás szerinti minősítésen alapul, nem a gyakorlatban alkalmazott
használati funkción alapuló meghatározáson. A módosítás célja, hogy egy beruházás megvalósítása
során ténylegesen az legyen közterület, amit akként használnak, a használat tartalma alapján legyen a
fogalom meghatározva, ne csupán az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján.
A 47. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A 48. §-hoz
Az Ngt.-ben és a felhatalmazása lapján kiadott kormányrendeletben meghatározott intermodális
csomópontok megvalósításához szükséges, hogy azok létesítése a kisajátítási közérdekű célok között
külön nevesítésre kerüljön, biztosítva ezzel a kisajátítási eljárások jogalapját. Indokolt továbbá a
közérdekű cél kormányhivatal általi vizsgálatának mellőzése is, hiszen a kisajátítási eljárás
58
megindításakor a kisajátítást kérő általában már rendelkezik a beruházás által érintett ingatlanok
vonatkozásában jogerős építési engedéllyel.
A 49. §-hoz
A 45. §-hoz kapcsolódó technikai módosítás.
Az 50. §-hoz
A javaslat az ún. jármű életút adatszolgáltatás - több nyilvántartó szerv által nyilvántartott adatokból,
egységes felületen történő adatszolgáltatás - informatikai kialakításának 2018. december 31 -i
bevezetésére vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmaz.
Az 51. §-hoz
Az Ákr. hatálybalépése miatt szükséges a módosítás.
Az 52. §-hoz
Az értelmező rendelkezések pontosítása:
-	a módosítás kiegészíti a közlekedési kártya fogalmát, annak érdekében, hogy lehetőség legyen a
közlekedési kártyához további utasmédia hozzárendelésére.
-	a közlekedési szolgáltató fogalmával: szükségessé vált továbbá a közlekedési szolgáltató az
utasmédia és utazási okmány fogalmának Sztv.-ben, törvényi szinten való rögzítése, amelyet eddig a
közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus
adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai
előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatásokról, továbbá a
működtető szervezetek kijelöléséről szóló 123/2014. (IV. 10.) Korm. rendelet tartalmazott. Ez a
szakasz tartalmazza azon törvénymódosítások egy részét is, amelyek a 2016/2338/EU rendelet hazai
alkalmazhatóságának biztosítását szolgálják.
Az 53. §-hoz
A 1370/2007/EK rendeletben előírt összevont jelentés elkészítésének határidejét módosítja, hogy a
költségtérítéshez kapcsolódó elszámolások esetleges elhúzódása ne okozzon jogszabálysértést.
Az 54. §-hoz
A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások adatkezelési szabályait módosítja, azzal, hogy az eddig
adatkezelésre jogosult szervezetek körét kiegészíti a Rendszer működtetőjével, aki így jogosult lesz az
utazási kedvezmények igénybevételének jogszerűségének megállapítására vonatkozó adatok
megismerésére és célhoz kötött felhasználására.
Emellett jogtechnikai kiegészítést és pontosítást is tartalmaz.
Az 55. §-hoz
Ezek a módosítások tartalmazzák néhány, az Sztv. által használt fogalom pontosítását, a közösségi
közlekedésben alkalmazott megfigyelő rendszerre (kép- és hangfelvétel) vonatkozó szabályok
kiegészítését.
59
Az 56.§-hoz
A különcélú menetrend szerint autóbuszos személyszállítási tevékenység végzéséhez szükséges
engedélyezés pontosítását tartalmazza.
Az 57.§-hoz
Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság által alkalmazható jogkövetkezményeket pontosítja.
Az 58.§-hoz
A vasúti igazgatási szerv, valamint az autóbuszos hatóság felé benyújtandó panasz benyújtásának
formáját határozza meg.
Az 59.§-hoz
A szakasz bevezeti annak lehetőségét, hogy a közlekedésszervező a szakaszban meghatározott
feltételek mellett közösségi autóbérlő rendszert vezethessen be.
A 60. §-hoz
A szakasz pontosítja a közlekedésszervező közreműködő igénybevételére vonatkozó szabályait a
feladat felelősének egyértelmű megjelölésével.
A 61-65. §-hoz
Ez a módosítás a 1370/2007/EK rendeletet módosító 2016/2338/EU rendelet hazai
alkalmazhatóságának biztosítását szolgálja, különösen a közszolgáltatási szerződések odaítélése
rendszerének tekintetében.
A 66. §-hoz
A módosítás bevezeti a személyszállítási közszolgáltatások megrendelője számára azt a lehetőséget,
hogy a közszolgáltatókkal kötött közszolgáltatási szerződés keretében előírhat az elektronikus jegy- és
utastájékoztató rendszerek, forgalom tervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, valamint
a közszolgáltatási menetrend egységes lebonyolítását végző informatikai eszközöknek és
rendszereknek megrendelő általi biztosítására vagy ilyen rendszerek kötelező igénybevételére
vonatkozó rendelkezéseket.
A szakasz ezen túlmenően pontosítja az utazási kedvezmények igénybevételének közlekedési kártya
használatához kötöttségével kapcsolatos rendelkezéseket, azzal, hogy azt nem csak közlekedési kártya,
hanem ahhoz kapcsolt utasmédia használatához is lehet azt kötni, ilyen irányú jogszabályi rendelkezés
esetén.
A 67. §-hoz
A módosítás az országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer és utastájékoztatási rendszer
biztosítása érdekében kialakítandó Rendszer funkcióit, működtetési szabályait, a működtető egyéb
feladatait, a csatlakozásra vonatozó általános szabályokat tartalmazza.
60
A Rendszer biztosítja az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban
már működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszerek, elektronikus utastájékoztató
rendszerek, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát és
egységes működését. A Rendszerben a személyhez kötötten nyilvántartásra kerülnek a kedvezmény
jogosultságok, annak érdekében, hogy a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények
illetve egyéb, a megrendelő által előírt vagy nyilvántartott utazási kedvezmények igénybevétele
átlátható módon igazolható legyen (a kedvezményre jogosultság megállapítása érdekében a működtető
adatszolgáltatásra hívhatja fel a kedvezményre jogosultságot megalapozó jogviszonyt illetve azt
igazoló adatokat nyilvántartó szervezeteket). Emellett megrendelő támogatási funkcióként a
Rendszerben keletkező, a megrendelés támogató funkciója keretében a menetrendi, bevételi,
utasforgalmi és egyéb, a közszolgáltatások működésével összefüggő adatok a közszolgáltatások
megrendelői számára rendelkezésre állnak.
A Rendszer biztosítja az elektronikus jegyrendszerek, elektronikus utastájékoztató rendszerek
átjárhatóságához szükséges menetrendi, hálózati és egyéb kapcsolódó adatbázisok kialakítását és
működtetését, az elektronikus jegyrendszerek és elektronikus utastájékoztató rendszerek
átjárhatóságához kapcsolódó adatcserékhez szükséges rendszerek működtetését,a közszolgáltatási
menetrendekkel kapcsolatos adatok átjárhatósága érdekében a forgalom tervező és irányító rendszerek
átjárhatóságához kapcsolódó adatcserékhez szükséges rendszerek működtetését,a személyszállítási
utazási kedvezmények utazási célú nyilvántartásával kapcsolatos rendszerek működtetését, valamint a
közlekedési kártya kibocsátásával és kártyamenedzsmentjével kapcsolatos feladatokat.
A Rendszer működtetését a Korm. rendeletben meghatározott szervezet, mint működtető látja el,
akivel a közlekedésért felelős miniszter a 35/C. § szerint közszolgáltatási szerződést köthet.
A működtető a Rendszerhez történő kapcsolódás feltételeinek biztosítása érdekében kapcsolódó
szolgáltatásokat nyújt, így az országos átjárhatóság érdekében kötelezően igénybeveendő
szolgáltatásokat, a kapcsolódást és a Rendszer használatát elősegítő szolgáltatásokat és műszaki
minőségbiztosítási szolgáltatásokat. A Rendszerhez a közlekedési szolgáltatók és a
közlekedésszervezők csatlakozási szerződésen keresztül tudnak kapcsolódni, amely tekintetében a
működtetőt szerződéskötési kötelezettség terheli.
Azon rendszerek esetében, ahol e rendszerek a Rendszer funkcióival átfedő központi funkciókat már
tartalmaznak, a működtető olyan kapcsolódási szolgáltatásokat biztosít az e rendszereket üzemeltető és
használó közlekedési szolgáltató, vagy közlekedésszervező számára, amely a meglévő rendszerek
működésének sérelme nélkül biztosítja az országos átjárhatóságot.
A 68.§-hoz
A szakasz az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásokra
vonatkozó járati engedély kiadására vonatkozó eljárási szabályok tekintetében pontosítást tartalmaz a
jogbiztonság érdekében.
A 69. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés pontosítását tartalmazza a Kormány számára, hogy az rendeletben állapítsa
meg a Rendszer és Kapcsolódó Szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével,
igénybevételével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, a közreműködő
szervezet kijelölésével, valamint a közreműködő szervezettel köthető szerződés tartalmi elemeire
vonatkozó szabályokat, a közlekedési kártya és kapcsolódó utasmédia kibocsátásával és
működtetésével kapcsolatos szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatási kedvezményekkel, és
61
egyéb kedvezményekkel összefüggésben a nyilvántartással és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos
részletes szabályokat.
A szakasz felhatalmazást ad a Kormánynak rendelet alkotására a közösségi autóbérlő rendszer
részletes szabályai megállapítására.
A szakasz pontosítja a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető települési önkormányzat
képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a
társulás székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő testülete, a Főváros területén a Fővárosi
Önkormányzat közgyűlése számára önkormányzati rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazást
-	a személytaxi-, a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás, valamint a
különleges személyszállító szolgáltatás, továbbá e szolgáltatásokat közvetítő és szervező
szolgálat működésének, a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási
szolgáltatás feltételeire, a taxiállomások, megállási helyek igénybevételének rendjének
ellenőrzésére vonatkozó szabályok tekintetében,
-	a különcélú menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszokkal végzett szolgáltatásokra
vonatkozó járati engedély igénylésével és kiadásával kapcsolatos részletes szabályok
megállapítása tekintetében.
A szakasz továbbá felhatalmazást ad önkormányzati rendelet alkotására a közösségi autóbérlő rendszer
-	a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli - létrehozására, fenntartására,
üzemeltetésére, igénybevételének rendjére, külső megjelenésére, műszaki, személyi és pénzügyi
alkalmassági feltételeire vonatkozó részletes szabályok tekintetében.
A 70. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 71-72.§-hoz
Jogtechnikai pontosítás, hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 73-74. §-hoz
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépése miatt indokolt, hogy az Ákr.-nek megfelelő felhatalmazó
rendelkezések is 2018. január 1-jén lépjenek hatályba.
A 75. §-hoz
A javaslat az ún. jármű életút adatszolgáltatás - több nyilvántartó szerv által nyilvántartott adatokból,
egységes felületen történő adatszolgáltatás - informatikai kialakításának 2018. december 31 -i
bevezetésére vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 76. §-hoz
Jogtechnikai módosítás, az Ekpt. 2018 januárjában hatályba lépő szakaszának megjelölését korrigálja.
Módosítja továbbá az Ekpt. 60. § (2) bekezdését, arra tekintettel, hogy az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 24. § (3) bekezdése
szerint törvény a természetes személy ügyfeleknek a 24. § (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség
62
elektronikus úton történő teljesítését kötelezővé teheti. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás
közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 2. § 6. pontja alapján egyéb kötöttpályás rendszert
természetes személy is üzemeltethet, akinek e tevékenységét a vasúti igazgatási szerv részére be kell
jelentenie, a bejelentésért pedig igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A módosítás rögzíti, hogy az
igazgatási szolgáltatási díjat minden esetben (így természetes személy esetében is) átutalással kell
megfizetni.
A 77. §-hoz
Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.
A 78. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 79. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
63