﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18309.
Benyújtás dátuma: 2017-11-07 17:11
Parlex azonosító: R0KKLA2D0011
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal
összefüggő tárgyú törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési
törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú
törvények módosításáról
I. Fejezet
Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények módosításáról
1.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény módosítása
1.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
belföldi székhelyű]
„h) a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, egyéb
szerv, szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az
erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a)
pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.”
2.	§
 Az Szht. 8. § (6) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:
 a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési
 megállapodást kötő felek)]
   „ae) cégjegyzékszámát, vagy nyilvántartási számát, vagy OM azonosítóját,”
3.	§
 Az Szht. 12. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a központi
költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz kapcsolódóan
meghatározott előirányzata tartalmazza]
„k) a szakképzésről szóló törvény 24/A. § (6) bekezdése alapján a Szakképzési Hídprogramban
részt vevő tanuló részére ösztöndíj formájában nyújtott támogatás, a pedagógus pótlék és az
ezekkel összefüggésben felmerülő költségek biztosítására szolgáló keretösszeget.”
4.	§
Az Szht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. §
1
  Az alaprész központi kerete
  a)	a 19. §-ban meghatározott szakképzési és felnőttképzési célokra,
 b)	a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési
 célokra, valamint
  c)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §
  (4)	bekezdésében meghatározott díjak, kiadások és költségek finanszírozására
  használható fel.”
5.	§
  Az Szht.
  a)	2. § (1) bekezdés h) pontjában az „a) és c) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az
  „a)-c) pontjában meghatározott” szöveg,
  b)	8. § (2c) bekezdésében a „kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja” szövegrész helyébe az „az 5. §
  a)	pontja” szöveg,
  c)	8. § (5a) bekezdésében az „- a hozzájárulásra kötelezett által a tanulónak ezen időszakra is
  fizetett juttatással csökkentett -” szövegrész helyébe az „- a hozzájárulásra kötelezett által a
  tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással és annak járulékaival csökkentett -” szöveg,
  d)	12. § e) pontjában a „szakképző iskolák fejlesztésére felhasználható” szövegrész helyébe a
  „szakképző iskolák fejlesztésére, beruházási és felújítási célú támogatására felhasználható”
  szöveg,
  e)	12. § f) pontjában a „szakképző iskolák fejlesztésére felhasználható” szövegrész helyébe a
  „szakképző iskolák fejlesztésére, beruházási és felújítási célú támogatására felhasználható”
  szöveg,
  f)	13. § (3) bekezdés a) pontjában az „a 12. § a), d), g) és h) pontjában meghatározott” szövegrész
  helyébe az „a 12. § a), d), e) és h) pontjában meghatározott” szöveg,
 g)	23. § (1) bekezdés b) pontjában a „felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazására”
 szövegrész helyébe a „felzárkóztató oktatására és az ebben közreműködő tanárok díjazására”
 szöveg,
 h)	30. § (2) bekezdésében az "az EFK számlára.” szövegrész helyébe az "a Magyar
 Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási
 keretszámlájára." szöveg
  lép.
6.	§
  Hatályát veszti az Szht.
  a)	3. § d) pontja,
 b)	8. § (1a) bekezdés b) pontjában a „ , nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató”
 szövegrész,
  c)	8. § (3a) bekezdése,
  d)	12. § g) pontja,
  e)	21. § (3) bekezdése,
2
  f)	26. § (2), (3) és (6) bekezdése,
  g)	29. §-a,
  h)	31. §-a,
  i)	33. §-a.
2.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
7.	§
 (1)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a a következő
 20a. és 20b. pontokkal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „20a. kamarai gyakorlati oktatói képzés: a gazdasági kamara által, az iskolai rendszerű
 szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező szakmai gyakorlatukat töltő
 tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó, meghatározott szakképesítéssel és szakmai
 gyakorlattal rendelkező szakemberek számára szervezett képzés;
 20b. kamarai gyakorlati oktatói vizsga: a kamarai gyakorlati oktatói képzést lezáró, a gazdasági
 kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával záruló vizsga;”
 (2)	Az Szt. 2. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „24a. mellék-szakképesítés: a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a
 tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben
 meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési
 évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés,
 amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza;”
 (3)	Az Szt. 2. §-a a következő 51. és 52. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „51. ágazati képző központ: több gazdálkodó szervezet által létrehozott, a szakképzésért és
 felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott feltételeknek megfelelő gyakorlati
 képzést szervező;
 52.	ágazaton belüli specializáció: az ágazathoz tartozó, szakmairánnyal rendelkező
 szakképesítés.”
8.	§
 Az Szt. 3. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (E törvény hatálya kiterjed)
 „e) a kamarai gyakorlati oktatói képzésre és a kamarai gyakorlati oktatói vizsgára.”
9.	§
Az Szt. 4/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(6) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképzési centrum feletti fenntartói jog
gyakorlásában az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben
foglaltak szerint vesz részt. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjét az e bekezdés
szerinti feladatellátás keretében a szakképzési centrum közalkalmazotti jogviszonyban teljes
munkaidőben foglalkoztatott oktatóival szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
30/A. § szerinti munkakör-felajánlási kötelezettség abban az esetben is terheli, ha az oktató
munkáltatójánál megszűnnek az oktató teljes munkaidős foglalkoztatásának feltételei.”
10.	§
Az Szt. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a
szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. Ha a komplex szakmai
vizsga olyan mellék-szakképesítés megszerzésére irányul, amelynek a szakmai és
vizsgakövetelménye iskolai előképzettségként érettségi végzettséget ír elő, úgy a szakképesítést
igazoló bizonyítvány csak az érettségi végzettség megszerzését követően adható ki.”
11.	§
Az Szt. 10. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként
el kell fogadni azt az eredményes vizsgát is, amelyet az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben a
felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján, egyéb
szakmai képzésként megvalósított képzés alapján szerveztek, ha
  a)	a felnőttképzési szakmai programkövetelmény
     aa)	felépítése modulrendszerű, a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodul
     teljes átvételével került a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásába és
     ab)	tartalmazza a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodulra vonatkozó, a
     felnőttképzésről szóló törvény 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vizsgáztatási
     szabályokat, és
  b)	a felnőttképzést folytató intézmény az a) pont szerinti szakmai követelménymodul tekintetében
  jogosult a modulzáró vizsga a felnőttképzésről szóló törvény 11/A. § szerinti szervezésére.
(2b) A (2a) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható a szakképesítésért felelős miniszter
által kiadott szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint a szakképesítésért felelős miniszter
által meghatározott vizsgaidőpontokban központi tételsor vagy központi írásbeli feladatlap alapján
lefolytatott modulzáró vizsga esetében.”
12.	§
Az Szt. 15. alcíme a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. §
4
(1)	A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban
választ a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által
biztosított lehetőségek közül.
(2)	A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint -
legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben
meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra - jelentkezhet a mellék-szakképesítés
megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési
kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.”
13.	§
Az Szt. 26. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai
gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.”
14.	§
Az Szt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. §
(1)	A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzési feladatokat a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el az e
törvényben foglalt eltérésekkel.
(2)	A szakképzési kerettanterv a szakképző iskolában az egyes tantárgyak oktatása tekintetében a
nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt végzettségen, szakképzettségen túl további
végzettséget, szakképzettséget is előírhat.
(3)	A szakképző iskolában közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként
elsősorban pedagógus vagy szakoktatói szakképzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell
alkalmazni.
(4)	A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra
vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához
szükséges számított alkalmazotti létszámból - legfeljebb harminc százalékos mértékben csökkentve
-	le kell vonni a szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására óraadóként határozott időre
foglalkoztatott szakemberek létszámát.
(5)	A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező szakembernek a munkakör betöltéséhez előírt
felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem
pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani a pedagógus-életpálya előmeneteli
és illetményrendszerébe történő besorolásánál. Ha a pedagógus végzettséggel nem rendelkező
szakember a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre
5
 irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett
 gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
 meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
 (6)	A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven
 keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben
 segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus szakképzettséggel, szakoktatói
 szakképzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem
 rendelkezik. A mentorok feladatait a szakképző iskola pedagógiai programjában szabályozza.
 (7)	A szakképző iskola a beiskolázási terv szerint továbbképzés céljából elsősorban
 a)	a pedagógus szakképzettség megszerzése érdekében a pedagógus szakképzettséggel nem
 rendelkező, pedagógus munkakörben alkalmazott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató
 tanárait, valamint
 b)	legalább hatvanórás, felsőoktatási intézmény által szervezett módszertani továbbképzés
 elvégzése érdekében a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatóit
 iskolázza be.”
15.	§
 (1)	Az Szt. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan
 személy vehet részt, aki)
 „b) rendelkezik kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal,”
 (2)	Az Szt. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény alól az a gyakorlati oktató,
 aki
 a)	azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a
 mestervizsga követelményeit, szakirányú mestervizsgával rendelkezik,
 b)	az oktatott, állam által elismert
     ba)	szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves
     szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
     bb)	szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves
     szakirányú szakmai gyakorlattal
 rendelkezik,
 c)	a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely -
 a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott -
 vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy
 d)	a hatvanadik életévét betöltötte.”
16.	§
6
Az Szt. 38. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben - az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel -
az elméleti és a gyakorlati képzési órák együttes száma kiskorú tanuló esetén a napi hét, nagykorú
tanuló esetén a napi nyolc órát nem haladhatja meg, és a gyakorlati képzési órákat lehetőleg
egymást követően kell megszervezni.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott óraszámtól eltérően az Előadóművészet ágazaton belüli
specializációk, és a Képző- és iparművészet ágazat esetében a nemzeti köznevelésről szóló törvény
12.	§ (5)-(6) bekezdése szerinti párhuzamos művészeti oktatás szabályait kell alkalmazni.”
17.	§
Az Szt. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a foglalkozási napló vezetését a gyakorlati képzést folytató szervezet csak
valamely képzőhelyén mulasztotta el, az eltiltás csak a mulasztással érintett képzőhely tekintetében
áll fenn.”
18.	§
Az Szt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tanulószerződés a tanulóval - a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés
első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, a harmadik és további
szakképesítésnek nem minősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából vagy a szakgimnázium
tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal a szakgimnázium
szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben
meghatározott - tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű - gyakorlat
teljesítése céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési
évfolyam vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetén a
keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.”
19.	§
(1)	Az Szt. 43. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)
„a) a Szociális, és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe
tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a
köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és
iparművészet, és a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések
megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező
      aa)	költségvetési szervként működő intézmény,
      ab)	alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
      ac)	ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény,
7
b)	a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság,”
(2)	Az Szt. 43. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni
vállalkozó, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozás - az ágazati képző központ kivételével -
egyidejűleg legfeljebb tizenkettő hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a
nyilvántartást vezető szerv igazolást állított ki számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező
szervezet nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani. A hatályos tanulószerződések számába nem
számít bele a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulóval kötött
tanulószerződés.”
20.	§
Az Szt. 29. alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. §
(1)	Az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában a
tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló tanuló-előszerződést köthet a nyilvántartásban szereplő
gyakorlati képzést szervező szervezettel. A gyakorlati képzést szervező szervezet és a tanuló a
tanuló-előszerződés megkötésével - a 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - arra
vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek.
(2)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát
a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be írásban az érintett szakképző iskola igazgatójának
és a nyilvántartást vezető szervnek.
(3)	Kiskorú tanuló esetén a tanuló-előszerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő
felmondásához be kell szerezni a szülő (törvényes képviselő) írásbeli hozzájárulását is. A tizennégy
év alatti tanuló esetében a tanuló-előszerződést a szülő (törvényes képviselő) köti.
(4)	A tanuló-előszerződést - annak megszűnéséig - a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásba
veszi.
(5)	A nyilvántartásba vett tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót azonos eredmény esetén
előnyben kell részesíteni a szakképző iskola által meghirdetett képzésekkel kapcsolatos felvételi
eljárásban.
(6)	A tanuló-előszerződés megszűnik a tanulószerződés megkötésekor, valamint - amennyiben nem
került sor tanulószerződés megkötésére - a 49. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti esetekben.”
21.	§
Az Szt. 63. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
8
 „(9) A szakgimnázium tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött tanulószerződés esetén a
 tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon
 szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a
 szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás
 havi mértékének ötven százaléka.”
22.	§
 Az Szt. 72. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az (1)-(3) bekezdésben foglalt feladatai,
 továbbá a 85. § (1) bekezdésében foglalt életpálya-tanácsadási feladatok ellátásának elősegítésére
 kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetként működő szervet jelölhet ki.”
23.	§
 Az Szt. 73. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében
 meghatározza)
 „a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az illetékes ágazati készségtanács
 véleményének kikérésével,”
24.	§
 Az Szt. 74. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv)
 „e) működteti a szakképzési centrumok pedagógiai-szakmai tevékenységeit kiszolgáló egységes
 elektronikus tanügy-igazgatási nyilvántartó és adatszolgáltatási rendszert,
 f)	központi szakmai-módszertani feladatkörében kutató és fejlesztő-szolgáltató feladatokat lát el,
 valamint koordinálja a 72. § (3a) bekezdése szerinti szerv és a 73. § (4) bekezdésében
 meghatározott feladatokban részt vevő intézetek munkáját,”
25.	§
 Az Szt. 75. § (4) bekezdése a következő d) és e) pontokkal egészül ki:
 (A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve)
 „d) kidolgozza a kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga - a tanulók gyakorlati képzéséhez és
 az oktatott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati
 felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és
 kommunikációs ismereteket tartalmazó - képzési- és vizsgakövetelményeit, amelyet a
 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá, és
 e)	szervezi a kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát.”
26.	§
9
Az Szt. 78. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács javaslatot tesz)
   „bd) szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére,”
27.	§
Az Szt. 79. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács)
   „b) az ágazati készségtanácsok elnökeiből,”
(áll.)
28.	§
Az Szt. 48. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. Az ágazati készségtanács
80. §
(1)	Az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek a szakképzés és felnőttképzés tartalmi
szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerő-piaci igények és a képzési
kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatait a Kormány rendeletében meghatározott ágazati
készségtanácsok képviselik.
(2)	Az ágazati készségtanács taglétszáma - beleértve az elnököt - legalább hét, legfeljebb
tizenkilenc fő.
(3)	Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - az ágazat
gazdasági szereplői választják két évre az ágazati készségtanács saját ügyrendje szerint. Az ágazati
készségtanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg, amely a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyását követően válik hatályossá.
(4)	Az ágazati készségtanács tagjai közé összesen egy főt a munkavállalói érdekképviseletek
delegálnak.
(5)	Az ágazati készségtanács működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását az
országos kereskedelmi és iparkamara - az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az
élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ágazatok esetében az
agrárkamara bevonásával - látja el.
(6)	Az országos kereskedelmi és iparkamara az egyes ágazati készségtanácsok szakmai
munkájának, a gazdasági szereplők széles köre szakmai véleménye közvetítésének, kölcsönös
megismerésének elősegítése céljából elektronikus felületen, az érintett ágazatok gazdasági szereplői
részére hozzáférhető szakmai fórumot működtet.
(7)	Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri a saját ágazatában a szakképzési
10
szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek
alapján
a)	javaslatot tehet
      aa)	- az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően -
      az OKJ módosítására,
      ab)	az OKJ-ban szereplő szakképesítések képzési tartalmainak korszerűsítésére,
      ac)	az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére, valamint
b)	előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak, céljainak tervezése,
meghatározása érdekében.”
29.	§
Az Szt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bizottság elnökét, és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel
hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság elnökére a
bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot.”
30.	§
Az Szt. 84. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A nem állami fenntartó a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel - az OKJ-ban
meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítések és az azokat megalapozó szakgimnáziumi
ágazatok esetében a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter egyetértésével - kötött szakképzési
megállapodás alapján vehet részt az iskolai rendszerű szakképzési állami feladatok
megvalósításában.
(7)	Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami
fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha az adott feladatra szakképzési
megállapodást kötött, vagy ha a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti
köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van.
(8)	A (7) bekezdés szerinti fenntartó költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti
döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében, az ingyenes képzésben való részvételre
jogosult tanulói után jogosult.
(9)	Amennyiben a szakképző iskola szakképzési megállapodással rendelkező nem állami fenntartója
a szakképző iskolának a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti átszervezéséről dönt, a
fenntartó kezdeményezésére a szakképzési megállapodást a döntést követő harminc napon belül
felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.”
31.	§
Az Szt. 87. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
11
 „(3) A 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a tanulószerződés
 megkötésének, valamint a szintvizsga megszervezésének elősegítése céljából a szakképző iskola
 minden évben legkésőbb március utolsó munkanapjáig - a szintvizsga megszervezésével
 kapcsolatban a szintvizsga tanévében október 15-ig - továbbítja a tanulóira vonatkozóan az illetékes
 gazdasági kamara részére
 a)	a 48. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott adatokat,
 b)	a tanuló
     ba)	által választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek,
     pályaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére,
      bb)	évfolyamára,
      bc)	szintvizsgájára,
      bd)	érettségijére
 vonatkozó adatokat, valamint
 c)	a 29. § (1b) bekezdésében meghatározott tanuló esetén az állam által költségvetési
 hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre jogosító
 körülményre vonatkozó adatot.
 (4)	A szakképző iskola a (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást követő
 öt munkanapon belül tájékoztatja az illetékes gazdasági kamarát a megváltozott adatokról,
 különösen arról, hogy a tanuló tanulói jogviszonya megszűnt.”
32.	§
 (1)	Az Szt. 88. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
 „f) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által a nem állami intézményfenntartóval
 kötött szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait,”
 (2)	Az Szt. 88. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
 „i) a szakmai vizsgaszabályzatnak a választható mellék-szakképesítés megszerzésével összefüggő
 speciális szabályait,”
 (3)	Az Szt. 88. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
 „j) az ágazati készségtanácsok számát, az általuk képviselt ágazatokat, valamint működésük
 szabályait.”
33.	§
 A Szt. 89. §-a a következő k) és l) ponttal egészül ki:
 [Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és g)
 pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg]
 „k) a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének normatív támogatásával
12
 összefüggésben a támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás
 felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,
 l) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásába ágazati képző
 központként történő felvétel feltételeit.”
34.	§
 (1)	Az Szt. 55. alcíme a következő 92/E. §-sal egészül ki:
„92/E. §
 (1)	A szakképzési megállapodások szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel történő
 megkötése először a 2019/2020. tanévre vonatkozóan lehetséges 2018. július 1-jétől.
 (2)	A 43. § (7) bekezdésében meghatározott maximális tanulószerződés-számba nem számít bele a
 2018. január 1. előtt kötött tanulószerződés.
 (3)	A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként -
 azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért
 felelős miniszter nem adta ki - 2019. szeptember 1-jéig olyan személy is részt vehet, aki kamarai
 gyakorlati oktatói vizsgával nem rendelkezik, de a 31. § (1) bekezdésében foglalt egyéb
 követelményeknek megfelel.
 (4)	A 22/A. § (1) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozattételi kötelezettség a szakgimnáziumi
 tanulmányokat a 2016/2017. tanévben kilencedik évfolyamon, valamint a 2017/2018. tanévben 9.
 évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed.”
 (2)	Az Szt. 92/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
 „(5) Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét első alkalommal az országos kereskedelmi és
 iparkamara javaslatára a szakképzésért és felnőttképzésért miniszter jelöli ki.”
35.	§
 Az Szt.
 a)	2. § 11. pontjában az "állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében" szövegrész helyébe az
 "ágazati képző központban" szöveg,
 b)	3. § (1) bekezdésében az "a felnőttképzésről szóló törvény alapján" szövegrész helyébe az "a
 felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: a felnőttképzésről szóló
 törvény) alapján" szöveg,
 c)	4. § (2) bekezdés a) pontjában az "állami felnőttképzési intézményben" szövegrész helyébe az
 "ágazati képző központban" szöveg,
 d)	6. § (3) bekezdés c) pontjában, a 34/A. § (1) bekezdésében, a 84. § (5) bekezdés nyitó
 szövegrészében, c) pontjában, (5a) és (5c) bekezdésében, és a 88. § (5) bekezdésében a
 "szakközépiskolai" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumi" szöveg,
13
 e)	23. § (1) bekezdésében a "középiskola" szövegrész helyébe a "gimnázium vagy a
 szakgimnázium" szöveg,
 f)	25. § (6) bekezdésében az "állami felnőttképzési intézmény" szövegrész helyébe az "ágazati
 képző központ" szöveg,
 g)	29. § (1) bekezdés c) pontjában a "24. § (3) és (4)" szövegrész helyébe a "24. § (1)" szöveg,
 h)	29. § (7) bekezdésében az „az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés”
 szövegrész helyébe az „a mellék-szakképesítés” szöveg,
 i)	37. § (1) és (3) bekezdésében a "Fiatalkorú" szövegrész helyébe a "Kiskorú" szöveg,
 j) 44. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Szht. 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek”
 szövegrész helyébe az „az ágazati képző központok” szöveg,
 k) 79. § (3) bekezdés d) pontjában a „hat” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
 l) 81. § (3) bekezdésében a "művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá"
 szövegrész helyébe a "művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, valamint a nemzeti
 köznevelésről szóló törvény 12. § (5)-(6) bekezdése szerinti oktatásban is szervezhető, továbbá"
 szöveg,
 m) 82. § b) pontjában a „hiányszakképesítés” szövegrész helyébe a „hiány-szakképesítés”
 szöveg,
 n) 84. § (6) bekezdésében a "részvétéire" szövegrész helyébe a "részvételre" szöveg,
 o)	85. § (4) és (7) bekezdésében az "a nemzeti foglalkoztatási szerv" szövegrész helyébe az "az
 állami foglalkoztatási szerv" szöveg
 lép.
36.	§
 Hatályát veszti az Szt.
 a)	42. § (2a) és (6) bekezdése,
 b)	72. § (2) bekezdés b) pontja,
 c)	79. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés c) pontja,
 d)	84. § (4a) bekezdése.
3.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
37.	§
 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (2) és (3)
 bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban tehető
 szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben
 foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a
 szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
 (3)	A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi
 elemeit, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés tartalmi elemeit, valamint a
14
tanuló választása alapján a mellék-szakképesítés tartalmi elemeit vagy egyéb, a szakképzési
kerettantervben meghatározott választható tartalmat magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati
oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.”
38.	§
Az Nkt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és
átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi
csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó
engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok,
csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele,
felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói
jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában
akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az
érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra
háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály,
csoport. A szakképző iskolában a minimális létszámtól el lehet térni akkor is, ha az osztályban a
szakképzésről szóló törvény szerinti hiány-szakképesítés megszerzésére irányuló nevelés-oktatás,
képzés folyik. A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában a gyakorlati képzésre vonatkozó
maximális csoportlétszám legfeljebb ötven százalékkal átléphető, ha a gyakorlati képzés
tanteremben folyik. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos
gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakközépiskola elméleti
képzéshez rendelt létszámkeretei szerint kell meghatározni.”
39.	§
Az Nkt. a következő 99/C. §-sal egészül ki:
„99/C. §
A szakképzésről szóló törvény szerinti mellék-szakképesítés tartalmi elemeinek tanulására
vonatkozó választás lehetősége a szakgimnáziumi tanulmányokat a 2016/2017. tanévben 9.
évfolyamon, valamint a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed.”
40.	§
Az Nkt.
  a)	6. § (1) bekezdésében a "szakképesítés megszerzését is magában foglalja.” szövegrész helyébe
  a "munkakör betöltésére képesít." szöveg,
  b)	12. § (1) bekezdésében az "és ehhez kapcsolódó szakképesítés" szövegrész helyébe az ", az
  ehhez kapcsolódó szakképesítés, és a választható mellék-szakképesítés" szöveg,
  c)	20. § (1) bekezdésében a "szakképzési törvény" szövegrész helyébe a "szakképzésről szóló
  törvény" szöveg,
15
 d)	88. § (6) bekezdésében a "köznevelési feladatokat ellátó hatósággal." szövegrész helyébe a
 "szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel." szöveg
 lép.
4.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
41.	§
 A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. §-a a következő (1a)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) A VIII/A. fejezet hatálya a felsőoktatási képzés keretében jogász osztatlan szakon okleveles
 jogász szakképzettséget szerzett személyekre terjed ki.”
42.	§
 Az Fktv. 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a
 munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére, vagy a kis- és középvállalkozásokról,
 fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner-
 vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1)
 bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a)
 pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából
 munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
 törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;”
43.	§
 Az Fktv. 2. §-a a következő 4a. és 4b. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „4a. beszállító: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet,
     a)	amely a végtermék gyártási vagy összeszerelési folyamata során alapanyagot szállít,
     alkatrészt, illetve részegységet fejleszt vagy állít elő, vagy a végtermék gyártási vagy
     összeszerelési folyamatával szorosan összefüggő szolgáltatást nyújt a végterméket gyártó,
     vagy annak beszállítói integrátora részére,
      b)	amely által szállított alapanyag vagy az általa előállított alkatrész vagy nyújtott szolgáltatás
      nem kerül közvetlen kereskedelmi forgalomba, és
      c)	amelyet közvetlen vagy a beszállítói integrátoron keresztül közvetett beszállítói - a
      beszállító minőségbiztosítási és logisztikai rendszerével, a fejlesztésekkel és garanciális
      tényezőkkel összefüggő jogokat és kötelezettségeket tartalmazó - szerződés köt a végtermék
      gyártójához.
 4b. beszállítói integrátor: az a beszállító, amely közvetlen szerződéses kapcsolatban van a
 végtermék gyártójával vagy összeszerelőjével és e szerződésben foglaltak alapján integrálja a
16
 beszállítási láncban résztvevő további beszállítókat.”
44.	§
 Az Fktv. 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „5. egyéb képzés: a harminc óra képzési időt nem meghaladó időtartamú bármely képzés, vagy
 olyan, harminc óra képzési időt meghaladó időtartamú képzés, amely az általános műveltség
 növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez
 nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének
 fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;”
45.	§
 Az Fktv. 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „17a. képzés megkezdésének időpontja: egyéni felkészítés és csoportos képzés esetén a képzés
 első kontaktórájának időpontja, folyamatban lévő - a felsorolt képzési formák szerinti - képzésbe
 bekapcsolódó résztvevő első kontaktórájának időpontja, távoktatás esetén a tananyagnak vagy
 résztananyagnak a képzésben résztvevő számára történő megküldési időpontja;”
46.	§
 Az Fktv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a képzési program részét képező modulzáró vizsgák
 szervezésének és dokumentálásának rendszere magában foglalja
 a)	a modulzáró vizsga
      aa)	formáját, ütemezését,
      ab)	lefolytatása során keletkezett és kezelt dokumentumok megnevezését és
      ac)	tevékenységeinek tartalmát, időtartamát, helyszínét,
 b)	a modulzáró vizsgán megszerezhető minősítéseket és az egyes minősítésekhez tartozó
 követelményeket, és
 c)	a sikertelen teljesítés következményeit.”
47.	§
 (1)	Az Fktv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. §
 (1)	A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása
 céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő
 minőségbiztosítási rendszert működtet.
 (2)	A felnőttképzést folytató intézmény - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek
17
 megfelelően - kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső
 értékelését.”
 (2)	Az Fktv. 8. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. §
 Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv megállapítja, hogy a hozzá benyújtott
 minőségbiztosítási rendszerek - a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett
 minőségbiztosítási rendszer kivételével - a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási
 keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek
 ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a
 felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
 javaslatáról a miniszter dönt.”
48.	§
 Az Fktv. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére)
 „b) a képzés 1. § (2) bekezdés szerinti megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére
 irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számára és megnevezésére, egyéb szakmai
 képzés, általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés esetén a
 képzés engedélyezéséhez szükséges felnőttképzési szakmai programkövetelmény vagy a
 felnőttképzési nyelvi programkövetelmény nyilvántartásban szereplő azonosítószámára,”
 (vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.)
49.	§
 Az Fktv. 18. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
 [Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot
 bármely jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában -
 a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell]
 „h) a javaslatot benyújtó nyilatkozatát a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzési
 tartalom szabadalmi vagy szerzői jogi oltalmáról vagy annak hiányáról,
 i)	a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodul teljes átvétele esetén a szakmai
 követelménymodulra vonatkozó, a 12. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő vizsgáztatási
 szabályokat.”
50.	§
 (1)	Az Fktv. 20. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany]
 „a) a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező
 legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, a
 bírság összegét azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési
18
  esetekre figyelemmel kell megállapítania,”
(2)	Az Fktv. 20. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A (6) bekezdés alkalmazásában ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha a felnőttképzést
folytató intézmény a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező
tartalmú jogszabálysértést követ el - a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő eseteket
kivéve - a végleges döntéstől számított két éven belül.”
(3)	Az Fktv. 20. § (11) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az
intézmény:]
„i) nem biztosít a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben
részt vevő számára a felnőttképzési szerződésben megállapított elállási jog érvényesítésére, vagy
a szerződésben biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a teljes
képzési díj egyhavi összegét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát.”
51.	§
Az Fktv. a következő VIII/A. fejezettel egészül ki:
„VIII/A. Fejezet
A jogi szakvizsgáról
13/A. Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer
27/A. §
Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt
és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban
meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli
a)	a jelölt
      aa)	nevét és születési nevét,
       ab)	születési helyét és idejét,
      ac)	anyja nevét,
      ad)	lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
     ae)	az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az
     oklevél sorszámát,
      af)	a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör
      megjelölését,
b)	a vizsgáztató
      ba)	nevét és születési nevét,
       bb)	születési helyét és idejét,
      bc)	anyja nevét,
19
      bd)	lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
     be)	az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az
     oklevél sorszámát,
      bf)	az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését,
      bg)	a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát,
     bh)	adószámát,
      bi)	Társadalmi Adóazonosító Jelét.
27/B. §
Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára történő jelentkezés céljára informatikai
felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba
vételtől számított 8 évig kezeli.
13/B. Igazságügyi Akkreditációs Testület
27/C. §
(1)	Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel
kapcsolatos tanácsadó szerve.
(2)	Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter 5 évre nevezi
ki.
27/D. §
A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az
igazságügyért felelős miniszter rendeltben állapítja meg.”
52.	§
(1)	Az Fktv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az a) pontban foglaltak vonatkozásában az
adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg]
„b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés
adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértői
és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás adatait, a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket és a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési
programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,”
(2)	Az Fktv. 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az a) pontban foglaltak vonatkozásában az
adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg]
20
„d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert és a felnőttképzést folytató intézmények
külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,”
 (3)	Az Fktv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
 a)	a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő
 jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a
 vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga
 halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
 b)	az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület
 tagjainak kinevezésére
 vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.”
53.	§
 Az Fktv. 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/B. §
 A felnőttképzést folytató intézmények a 2018. március 31. napjáig esedékes és az FSZB által nem
 elvégeztetett, e törvény 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelést 2018. december 31-ig kötelesek
 elvégeztetni.”
54.	§
 Az Fktv.
 a)	1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hatálya” szövegrész helyébe a „hatálya - az (1a)
 bekezdésben foglalt kivétellel -" szöveg
 b)	2. § 23c. pontjában az „egyéb” szövegrész helyébe az „egyéb, vagy kombinált” szöveg,
 c)	3. § (9) bekezdésében az „az engedélyezési eljárás, valamint az engedélyezési eljáráshoz
 kapcsolódó fellebbezési eljárás során” szövegrész helyébe az „az engedélyezési eljárás során”
 szöveg,
 d)	16. § b) pontjában a „vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített
 másolatait” szövegrész helyébe a „vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által
 hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló
 dokumentumokat” szöveg,
 e)	18. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „felnőttképzési
 tevékenységet folytató gazdasági társaságnak” szöveg
 lép.
55.	§
 Hatályát veszti az Fktv.
 a)	2. § 8. pontjában a „- nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint -” szövegrész,
21
 b)	2. § 27. pontjában a „- nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában -”
 és a „- nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon -”
 szövegrészek,
 c)	9. §-a,
 d)	13. § (3) bekezdés g) pontjában az „illetve nyelvi képzés” szövegrész,
 e)	15. § (4) bekezdésében a „képző intézményenként,” szövegrész.
 5.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi
 LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
LXVI. törvény módosítása
56.	§
 Nem lép hatályba a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló
 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
 évi LXVI. törvény
 a)	22. § (5) bekezdése,
 b)	27. § (1) bekezdése.
II.	Fejezet
 Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények módosításával összefüggő ágazati
törvénymódosítások
6.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
57.	§
 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont g) alpontjában a „valamint a
 foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére
 nyújtható támogatásokat,” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó
 rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat, valamint a
 szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum részére, felnőttoktatási tevékenység ellátásával
 összefüggésben nyújtott támogatásokat,” szöveg lép.
 7.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
 szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény módosítása
58.	§
 Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
 perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
 2017.	évi L. törvény 443. § (11) bekezdése.
III.	Fejezet
22
Záró rendelkezések
8.	Hatályba léptető rendelkezések
59.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő harmadik
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-22. §, a 24-27. §, a 29-31. §, a 32. § (1) és (2) bekezdése, a 33. §, a 34. § (1) bekezdése, a
35.	§ a)-j), és l-o) pontja, a 36. § a) és d) pontja, valamint a 37-57. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 23. §, a 28. §, a 32. § (3) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, a 35. § k) pontja, valamint a 36. §
b)	és c) pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.
(4)	Az Fktv. e törvény 51. §-ával módosított 27/C. és 27/D. §-a 2019. január 1-jén lép hatályba.
(5)	Ez a törvény 2019. szeptember 2-án hatályát veszti.
9.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
60.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
23
Általános indokolás
A dinamikusan fejlődő magyar gazdaság, a gyors gazdasági, technológiai változások folytonos
változásra kényszerítik a szakképzési rendszert, amelynek alapvető célja, hogy folyamatosan
képes legyen jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, a munkahelyi,
munkaerő-piaci kihívásokhoz önállóan is alkalmazkodni képes szakemberek kibocsátására. A
törvénymódosítás a szakképzési rendszer folyamatos változásának, reagálásának újabb
szakaszához tartozó javaslatokat fogalmaz meg, amelyek elsősorban a szakképzés rendszerének
rugalmasságát, a gyakorlati képzés lehetőségeinek szélesítését, a gazdaság szereplői részéről
felmerülő változó vagy új képzési igények közvetlenebb, gyorsabb érvényesülését kívánják
lehetővé tenni.
A változó gazdasági igényekre, elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a
szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája. Ennek
eredményeképpen a szakgimnáziumban jelentősen emelkedett a munkaerő-piacon közvetlenül
alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, azonban ennek pozitív hatásai a különböző
ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek.
Erre tekintettel célszerű továbblépési lehetőségként jelenik meg a szakgimnáziumi képzés
rugalmasságának növelése, a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tétele. Olyan
lépésekre van tehát szükség, amelyek bővítik a szakképzést választók lehetőségeit, szélesítik és
még inkább a gazdaság igényeihez igazítják az elérhető ismeretek körét, dinamizálják és még
rugalmasabbá teszik a képzés rendszerét.
Ennek első lépése lehet a törvényjavaslatban szereplő azon módosítás, amely a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), illetve a szakképzésről szóló
2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) változtatásával kívánja elérni, hogy a
hatályos szabályozás szerint az érettségi vizsga keretében megszerezhető ún. mellék-
szakképesítések leválasztásra, elkülönítésre kerüljenek az érettségi vizsgától és tanulásuk
választhatóvá váljon a tanuló számára. Ez a lépés elősegíti azt, hogy az ágazati szakmai érettségi
vizsgák egyöntetűen csak az ágazati közös tartalmakra koncentráljanak, egyértelműsítve ezzel az
érettségi vizsgára történő felkészítés, felkészülés kereteit is, továbbá biztosítja, hogy ne
növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhei.
A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele tehát a korábban meghatározott
szakmai tartalmak módosítását, felülírását nem teszi szükségessé, hanem csak lehetőséget ad
ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az
irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsga letételére.
A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés
tananyagtartalma helyett - a felszabaduló órakeret terhére - a képző iskola által biztosított, más
tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetencia fejlesztő vagy gyakorlati
24
ismeret bővítő képzésben vesz részt.
Ez a változás a szakgimnáziumban segítséget nyújthat rugalmas tanulási utak kialakítására, a
tanulók tanulmányaival összefüggő döntések a képzés későbbi szakaszára történő áttevődésére
is.
A szakképzéssel szembeni további folyamatos és meghatározó elvárás, hogy lehetőség szerint
azonnal alkalmazható vagy egy adott munkahelyi környezethez könnyen adaptálható szakmai
gyakorlati felkészültséget nyújtson a végzett szakembereknek. Ennek gyakorlati megvalósítása
leginkább a duális rendszerű szakképzés keretei között lehetséges, ahol a gyakorlati képzésre
valódi vállalati, munkahelyi környezetben a tényleges termelői, illetve munkahelyi
folyamatokhoz kapcsolódóan kerül sor.
A törvényjavaslat Szt. módosítására irányuló további rendelkezései között ezért a duális
rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kiszélesítését célzó módosítások,
pontosítások is megjelennek. A gazdálkodó szervezet és a tanuló közötti - még a tényleges
gyakorlati képzés megkezdését megelőzően történő - kapcsolatfelvételt segíti, teszi lehetővé a
tanuló-előszerződés rendszere, amelyben a felek kölcsönösen vállalják a későbbi
tanulószerződés megkötését. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára a tanulókkal a tényleges
szakképzési szakaszt megelőző megismerkedést, illetve a tanulók számára zökkenő mentesebbé
teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe a beilleszkedést. A munkahelyen zajló duális
gyakorlati képzés lehetőségeit szélesíti azon javaslat, amely megfelelő mennyiségű gyakorlati
óra esetén lehetővé teszi tanulószerződés megkötését már a szakgimnázium 11. és 12.
évfolyamain. Erre akkor kerülhet sor, ha a tanuló a mellék-szakképesítés helyett a szakképzési
kerettantervben szereplő alternatív gyakorlati órakeretet választja. Előzőeken túlmenően a
törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az Országos Képzési Jegyzék szerinti Pedagógia, valamint a
Szociális ágazatokba tartozó, továbbá a honvédelmi szakképesítések esetén a korábbiaknál
szélesebb körben kerülhessen sor munkahelyi körülmények között gyakorlati képzésre. A
tanulók eredményesebb, hatékonyabb gyakorlati képzését szolgálja továbbá az egy gazdálkodó
szervezetnél oktatható tanulók (a köznevelésről szóló törvény maximális gyakorlati
csoportlétszámának megfelelő számú) maximális számát meghatározó szabályozás. Szintén a
hatékonyabb és eredményesebb gyakorlati képzés megvalósítását segíti, hogy a gazdálkodó
szervezeteknél tanulók képzésével foglalkozó szakemberek számára előírásra kerül az oktatott
szakképesítés komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető
adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket tartalmazó
képzés. Ez a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára teszi lehetővé a
bekapcsolódást a tanulók képzésébe.
A gazdasági, technológiai változások sebessége, a munkáltatói elvárások sokszínűsége és
dinamizmusa fokozottan igényli a gazdasági szereplők eddigieknél közvetlenebb
bekapcsolódásának lehetőségét a szakképzés szabályozás rendszerébe, direkt beavatkozási
lehetőségek biztosítását a képzési tartalmak alakításába. Ezen igény érvényesülését célozzák a
25
törvényjavaslat ágazati készségtanácsok megalakulását és működésük kereteinek meghatározását
célzó, Szt.-t módosító rendelkezései. Az ágazati készségtanácsok a több EU-s tagállamban már
működő készségtanácsok példáját követve, az adott gazdasági ágazat szereplői közül saját
maguk által kiválasztott képviselőik révén az eddigieknél közvetlenebb befolyást kapnak a
szakképzés keretében folyó képzések szakmai tartalmainak kontrollálására, módosítására. Az
ágazati készségtanácsok képviselői helyet kapnak továbbá a szakmai érdekegyeztetés országos
fórumát jelentő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban is, így javaslataikkal
közvetlenül hozzájárulhatnak a szakképzés rendszerének alakításához, fejlesztési irányainak
meghatározásához is.
A szakképzés gazdasági elvárásokat rugalmasan követő működését, a szakképzési kapacitások,
erőforrások hatékony kihasználását, az állami és nem állami szakképzési kapacitások
összehangolását segítő eszköz a szakképzés beiskolázási irányait és arányait szabályozó
szakmaszerkezeti döntés rendszere. Az elmúlt időszakban lépések történtek annak érdekében,
hogy a szakképzési kapacitás-szabályozás kizárólag az évenkénti keretszámokra vonatkozó
döntéseken keresztül valósuljon meg. Ez a rendszer bár a gazdasági igények szoros követését
lehetővé teszi, a szakképző iskolák számára nehezíti a tervezést, a hosszabb távú képzési
stratégiák kialakítását, az alapképzés rendszerének megerősítését. Ezért a törvényjavaslat Szt.-re
vonatkozó része egyértelműsíti, hogy a nem állami szakképző iskolafenntartók állami
szakképzési feladatokban történő közreműködésének középtávú megalapozója az érintett
fenntartóval kötött szakképzési megállapodás, amelynek kiegészítő, finomhangoló elemeként
jelenik meg a keretszámokat rögzítő szakmaszerkezeti döntés. A változás a korábbi struktúrához
képest az, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodásokat a továbbiakban a
szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter köti, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan
biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása.
Az előzőekben felvezetett, a valódi vállalati, munkahelyi környezetben a tényleges termelői,
illetve munkahelyi folyamatokhoz kapcsolódó gyakorlati képzés lehetőségeinek szélesítését
célzó törekvéseket segítik a törvényjavaslatnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) módosítását
célzó szakaszai. A szóban forgó rendelkezések alapvető célja, hogy a gyakorlati képzés
finanszírozási feltételeinek javítása által elősegítse a duális szakképzési formában résztvevő
gazdálkodó szervezetek és a tanulók számának a növekedését, a duális képzési rendszer
megerősítését annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon elegendő számú, a technológiai,
szakmai, és foglalkoztatói kihívásoknak megfelelni tudó munkaerő álljon rendelkezésre. A
törvényjavaslat az Szht. tekintetében az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza:
Az Szht. 2015. évben végrehajtott módosítása során a szakképzésről szóló törvény szerinti
tanulószerződés kötésére jogosult ún. egyéb szervezetek bevonásra kerültek a hozzájárulásra
kötelezettek körébe, és ebből adódóan ezen alanyi kör a tanulószerződés alapján folytatott
gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított
26
kedvezményeket. (kötelezettségcsökkentő tételek, visszaigénylés)
Jelen javaslat keretein belül az egyéb szervezetek számára tovább bővül a szakképzési
hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények köre azáltal, hogy a
tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés
esetén is elszámolható, illetve visszaigényelhető lesz a gyakorlati képzés költsége a szakképzési
hozzájárulás terhére. A módosítás elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári
gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése.
A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek körét a jelenlegi
szabályozás igyekszik korlátok közé szorítani annak érdekében, hogy a duális szakképzés
tényleges vállalati körülmények között valósulhasson meg. A jelenlegi szabályozás azonban a
gyakorlati képzésben igen nagy számmal részt vevő mikrovállalkozások számára hátrányos,
ezért szükségessé vált olyan - az Szt.-t is érintő - módosítások kidolgozása, melyek ezen alanyi
kör számára megfelelően biztosítják, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszerben a
kötelezettségcsökkentő lehetőségeket szélesebb körben ki tudják használni.
A foglalkoztatás piaci szférában történő folyamatos növekedése, a munkanélküliség csökkenése
következtében új foglalkoztatáspolitikai kihívásként jelentkezik a munkaerőhiány. Folyamatosan
élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti
kereslet, melyet az alacsony munkanélküliség és a munkaerő-tartalékok kimerülése indukál. A
munkaerő-kereslet fokozott növekedése és a kínálat visszaesése, valamint összetételének
kedvezőtlen minőségi változása egyre feszesebbé teszi a hazai munkaerő-piacot, amely sem a
munkavállalók, sem a munkaadók számára nem kedvez. Ezért szükséges, hogy a potenciálisan
mozgósítható munkaerő a piaci igénynek megfelelően képzetté váljon: a foglalkoztatáspolitika
egyik fő célja az aktivitási szint további növelése mellett a munkaerő-piacra visszatért
munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása. E probléma megoldásának egyik eszköze a
munkavállalói át-, illetve továbbképzés lehetőségeinek a kiterjesztése, amely a
leghatékonyabban és a legrövidebb idő alatt a munkaadói, vállalati igényekre jelenleg a
legrugalmasabban reflektáló (iskolarendszeren kívüli) felnőttképzés keretei között valósítható
meg.
A fentiekhez illeszkedve a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban:
Fktv.) módosításának elsődleges indoka a munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő
kezelése, valamint e célhoz kapcsolódóan a felnőttképzés rugalmassá tétele és a kínálatvezérelt
pozícióból keresletvezérelt pozícióba juttatása és az államilag elismert, valamint a felnőttképzés
keretein belüli egyéb szakmai képzések egymáshoz közelítésének megvalósítása. A Javaslatban
szereplő módosítások elősegítik a vállalatok igényeinek érvényesülését annak érdekében, hogy
munkavállalóik át-, illetve továbbképzése lehetőleg minél rövidebb idő alatt valósuljanak meg és
ezen képzések keretében célzottan, az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást
szerezzenek. Mindezek előmozdítása miatt szükséges a felnőttképzés keretében végzett képzések
tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon enyhíteni, hogy a vállalati igényekre a
27
lehető legrövidebb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen
kialakításra.
További fontos szabályozási cél az Fktv. szankciórendszerének a fokozatosság elve alapján
történő korrekciója. A szabályozás pontosítása annak érdekében szükséges, hogy az elkövetett
jogszabálysértések miatt kiszabott szankciók jobban igazodjanak a jogsértés jellegéhez, súlyához
és gyakoriságához.
A jogi szakvizsgára bocsátás feltételeit, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgákra vonatkozó
általános szabályokat jelenleg a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV.4.) IM rendelet rögzíti,
mely legutóbb a 25/2015. (IX. 25.) IM rendelettel került módosításra. A módosítás
eredményeképpen jogszabályi úton került rögzítésre, hogy a jogi szakvizsgára történő
jelentkezésre kizárólag elektronikus úton, az Igazságügyi Minisztérium erre a célra kialakított
informatikai rendszerén keresztül nyílik lehetőség. Az elektronikus ügyintézés általános célja,
hogy könnyítse az ügyfelek és az ügyintézők munkáját, ugyanakkor megfelelő biztonságot is
nyújtson.
Az elektronikus rendszer bevezetéséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy az adatkezelés
szabályozott keretek között történjen. Az információs önrendelkezési jogról és az információs
szabadságról szóló 2011. évi LXII. törvény rendelkezései alapján személyes adat akkor
kezelhető, ha azt a törvény elrendeli.
A módosítás eredményeképpen az adatkezelés törvényi lába kerül megalkotásra azzal, hogy a
jogi szakvizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter saját
hatáskörben megalkotott rendeletében fogja szabályozni.
A Javaslat a fentieken túl joggyakorlatból eredő, illetve jogtechnikai pontosító, koherencia zavart
megszüntető, továbbá technikai, valamint deregulációs módosításokat is tartalmaz az érintett
törvények átláthatóbb, megfelelő struktúrájú normatív tartalmának biztosítása érdekében.
Részletes indokolás
1. §
A Javaslat az ún. egyéb szervezetek - a gazdálkodó szervezetek körébe nem tartozó, olyan
szervezetek, melyek esetében a szakképzésről szóló törvény lehetővé teszi, tanulószerződés
kötését - esetében biztosítja, hogy nemcsak tanulószerződés, hanem együttműködési
megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolható, illetve
visszaigényelhető legyen a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. A
módosítás elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére
könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése.
28
2. §
A Javaslat pontosítja az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozóan a
szakképzési hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott között megkötésre kerülő
együttműködési megállapodás egyes elemeit. Tekintettel arra, hogy a szakképző iskola is lehet
teljesítési megbízott, a megállapodásban a szerződő felekre vonatkozó adatokat ezen intézményi
kör jellegéhez kell igazítani. Ebből adódóan a törvényben jelenleg előírt, - szakképző iskola
esetén nem értelmezhető - cégjegyzékszám és nyilvántartási szám mellett, a szakképző iskolákra
vonatkozóan az oktatási azonosító szám feltüntetését indokolt előírni.
3.	§
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből lehetőség
van a Szakképzési Hídprogram tanulói, oktatói részére történő juttatások biztosításával
összefüggő költségeinek fedezésére is.
4.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §
(4)	bekezdése lehetővé teszi, hogy az NFA képzési alaprésze terhére is elszámolhatóak legyenek
bizonyos, az alaprészből nyújtott támogatásokkal összefüggő szakértői, és egyéb adminisztratív
díjak, kiadások és költségek.
A Javaslat az NFA képzési alaprészének megfelelő tervezhetősége érdekében az NFA képzési
alaprészén belül pontosítja, és kijelöli e költségek biztosításának forrását. A módosítás
értelmében az alaprészen belül a központi keret használható fel ezen kiadások finanszírozásra.
5.	§
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
Ezek között a korábban már kifejtésre került módosítási javaslathoz kapcsolódóan, az egyéb
szervezeteket érintően a Javaslat biztosítja, hogy nemcsak tanulószerződés, hanem
együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolható, illetve
visszaigényelhető legyen a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére.
A Javaslat pontosítja az egyes szakképesítésekért felelős miniszterek által fenntartott szakképző
iskolák támogatására vonatkozó keretösszegek támogatási tartalmát.
A Javaslat továbbá kiegészíti a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjról szóló Korm. rendelet
kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést a felzárkóztató oktatásra vonatkozó szabályozási
tartalommal.
A Javaslat az Szt.-ben a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervezetek körébe bevont
központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaságokat emeli be a rendelkezés
hatálya alá.
29
6. §
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, melyek koherencia zavar
megszüntetésére, valamint deregulációra irányulnak a törvény átláthatóbb, megfelelő struktúrájú
normatív tartalmának biztosítása érdekében.
A Javaslat továbbá a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra
kötelezettek körére vonatkozó rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezésével - valamint a
szakképzésről szóló törvény vonatkozó részeinek jelen Javaslatba foglalt módosításaival -
biztosítja, hogy a mikrovállalkozások, valamint az ágazati képző központok számára előnyösebb
jogi szabályozás kerüljön kialakításra annak érdekében, hogy a szakképzési hozzájárulási
rendszer által biztosított kötelezettségcsökkentő lehetőségeket szélesebb körben ki tudják
használni.
A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek körét ugyanis a
hatályos szabályozás - szakképzésről szóló törvény és Szht. - igyekszik korlátok közé szorítani
annak érdekében, hogy a duális képzés tényleges vállalati körülmények között valósulhasson
meg. A szabályozás azonban a gyakorlati képzésben nagy számmal részt vevő
mikrovállalkozások számára hátrányos, mivel ez a kör az Szht.-ban a nem főtevékenységként
gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek körébe „nem fér bele”, - ugyanis a
törvény definíciója szerinti árbevétel összegét nem éri el - így nem tud élni az elszámolási
kedvezményekkel.
7.	§
A Javaslat célja, hogy meghatározza a szakgimnázium középiskolai évfolyamain folyó
képzésben szerezhető mellék-szakképesítés, a gyakorlati képzés új lehetőségét biztosító ágazati
képző központ, a kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga, valamint az ágazaton belüli
specializáció fogalmát.
8.	§
A Javaslat célja, hogy a törvény hatálya alá vonja a duális szakképzés keretei között folyó
gyakorlati képzés minőségét erősítő kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát.
9.	§
A Javaslat a bekezdés újrafogalmazásával megszünteti az alapvető jogok biztosának AJB-
866/2017. számú jelentése szerint a jogállamiság elvével nem összeegyeztethető helyzetet.
10.	§
A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a mellék-szakképesítés érettségi végzettséghez kötött, úgy a
sikeres vizsga esetén is a bizonyítvány kiadására csak az érettségi megszerzését követően
kerülhet sor, csakúgy mint más, érettségi végzettséghez kötött szakképesítések esetében.
30
11. §
 A Javaslat az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás
 feltételeként előírt modulzáró vizsga letételének, elfogadásának lehetőségi körét bővíti,
 rugalmasabbá téve a tanulási utakat felnőttképzési rendszerben.
12.	§
 A Javaslat meghatározza, hogy a szakgimnáziumi tanulónak milyen módon és milyen
 határidőig kell nyilatkoznia a lehetséges tanulási utak valamelyikének választásáról, továbbá
 rögzíti a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára jelentkezés
 feltételeit.
13.	§
 A Javaslat célja, hogy egyértelműsítse az adott évfolyam és az ahhoz kapcsolódóan előírt
 összefüggő szakmai gyakorlat összetartozását, szoros kapcsolatát.
14.	§
 A Javaslat célja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény - a nevelési-oktatási
 intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi
 követelményeire vonatkozó - rendelkezéseinek változásához igazodva módosítsa, pontosítsa a
 szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatást végző szakemberekre
 vonatkozó eltéréseket.
15.	§
 A Javaslat célja, hogy a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó szakemberek szélesebb köre
 számára tegye lehetővé a tanulók képzéséhez célzottan szükséges ismeretek megszerzését és
 ennek révéne a gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódást.
16.	§
 A Javaslat a tanulók érdekeit szem előtt tartva egyértelműen rögzíti, hogy az elméleti képzési
 napokon az elméleti és a gyakorlati órák együttes száma mekkora lehet maximálisan, a tanuló
 életkorát is figyelembe véve. Ezen túl rögzíti, hogy egyes művészeti ágazatokban a
 párhuzamos művészeti oktatás szabályai szerint kell a képzéseket megszervezni.
17.	§
 A Javaslat a gyakorlati képzők túlzott szankcionálásának elkerülését teszi lehetővé.
18.	§
A Javaslat a tanulószerződés-kötés lehetőségének kiterjesztését tartalmazza a szakgimnázium
 11-12. évfolyamán tanuló diákokra abban az esetben, ha az adott időszakban a gyakorlati
 képzés lehetséges időtartama biztosítja a tanulószerződéses gyakorlati képzési forma tartalmas
31
 megvalósításához szükséges kereteket.
19.	§
A Javaslat célja, hogy a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervek, szervezetek köre
kiegészüljön a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések
megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő
intézményekkel elősegítve a katonai szakképzés gyakorlati feltételrendszere bővítésének,
fejlesztésének lehetőségét, az altiszti utánpótlás rendszerének erősödését, és hozzájáruljon a
Magyar Állam honvédelmi érdekeinek érvényesüléséhez. A Javaslat az előzőekkel analóg módon
biztosítja továbbá a Szociális és a Pedagógia ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére
irányuló képzések esetén is a gyakorlati képzést szervezők körének bővítési lehetőségét a
gyakorlatban felmerült gyakorlati képzési nehézségek okán.
A Javaslat biztosítja, hogy a hazai lovasoktatáshoz magas szintű, speciális feltételrendszerrel
rendelkező, központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaságok aktív szerepet
tudjanak betölteni a tanulók valós körülmények közötti gyakorlati képzésében.
A Javaslat célja továbbá, hogy a korábbi, a mikro-, és kisvállalkozásokat kedvezőtlenül érintő
szabályozást megszüntesse, és minden gazdálkodó szervezet számára korlátozás nélkül biztosítsa
-	legfeljebb (az köznevelésről szóló törvény maximális csoportlétszámának megfelelő) tizenkét
tanulóval - a tanulószerződés megkötésének lehetőségét.
20.	§
A Javaslat célja, hogy keretet, lehetőséget biztosítson már a szakképzési évfolyamot megelőzően
is a tanuló és a gyakorlati képzést szervező szervezet közötti minél korábbi kapcsolatfelvételnek,
mely elősegíti a tanuló duális szakképzésben történő részvételét, a gazdálkodó szervezetek
gyakorlati képzési helyeinek feltöltését.
21.	§
A Javaslat célja, hogy meghatározza a szakgimnázium 11-12. évfolyamára köthető
tanulószerződéshez kapcsolódó tanulói juttatás gyakorlati képzési idő alapján arányosított
mértékét.
22.	§
A Javaslat a szakképzés és felnőttképzés rendszerének rugalmasabb, tervezhetőbb, a képzési
rendszerhez való hozzáférést segítő rendelkezéseket tartalmaz.
23.	§
A Javaslat célja, hogy az adott gazdasági ágazat szereplői az eddigieknél közvetlenebb
lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés keretében folyó képzések szakmai
tartalmainak meghatározásában való részvételre.
32
24. §
A Javaslat a szakképzési rendszer támogatását, hatékonyabb működését szolgáló információs
rendszer működtetését biztosítja.
25.	§
A Javaslat célja, hogy a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó szakemberek szélesebb köre
számára tegye lehetővé a tanulók képzéséhez célzottan szükséges ismeretek megszerzését és
ennek révéne a gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódást.
26.	§
A Javaslat a gyakorlati működési tapasztalatok alapján kiveszi az Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Tanács (NSZFT) javaslattételi jogosítványai közül az anyagi források
biztosítására vonatkozó javaslattételi jogot. A hasonlóan támogatások biztosításával kapcsolatos
ad), ba), bb) alpontok már 2015. július 1-jével törlésre kerültek, más támogatásokról az NSZFT
nem tárgyal.
27.	§
A Javaslat célja, hogy a megalakításra kerülő új ágazati készségtanácsok elnökeit tagként
rögzítse a módosuló szerkezetű Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban.
28.	§
A Javaslat célja a versenyszféra által igényelt rendszeres, széles vállalati körre kiterjedő képzési
egyeztetések rendszerének kialakítása a több EU-s tagállamban már működő ágazati
készségtanácsok létrehozásával. A Javaslat meghatározza az ágazati készségtanácsok létszámát,
működési kereteit, feladatait. A Javaslat szerint a készségtanácsok alapvetően javaslattevő
szervezetekként működnek.
29.	§
A Javaslat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok jelzései és működésük gyakorlati
tapasztalatai alapján megszünteti ezen bizottságokban a társelnöki funkció lehetőségét.
30.	§
A Javaslat megújult formába önti a nem állami fenntartók által működtetett szakképző iskolák
által ellátott állami szakképzési feladatok utáni költségvetési hozzájárulásra való jogosultság
alapját jelentő szakképzési megállapodást, amelyet a továbbiakban a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter köt az érintett nem állami fenntartókkal.
31.	§
A Javaslat a szakképző iskoláknak a gazdasági kamarával szemben fennálló adatszolgáltatási
feladatainak körét bővíti a szintvizsga hatékonyabb megszervezésének és lebonyolításának
33
elősegítése érdekében.
32.	§
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter által a nem állami intézményfenntartóval kötött szakképzési megállapodás
tartalmát és megkötésének részletes szabályait, a mellék-szakképesítések érettségi vizsgát
megelőző vizsgájával kapcsolatos speciális szabályokat, valamint az ágazati készségtanácsokkal,
azok működésével kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
33.	§
A Javaslat felhatalmazást ad a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára,
hogy a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének támogatásával összefüggő
finanszírozási szabályokat, valamint a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásába ágazati képző központként történő felvétel feltételeit rendeletben határozza
meg.
34.	§
A Javaslat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel megkötésre kerülő
szakképzési megállapodások bevezetésével, az ágazati készségtanácsok létrehozásával,
működésük megkezdésével, az egyes gazdálkodó szervezetek által köthető tanulószerződések
számának módosulásával, valamint a szakgimnáziumi képzésüket a 9. évfolyamon 2016/2017.
tanévben és a 2017/2018. tanévben megkezdett tanulók számára a tanulási utak közötti
választhatósággal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
35.	§
A Javaslat az ágazati képző központok gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódását, a mellék-
szakképesítés megszerzésére irányuló képzés és szakmai vizsga választhatóvá válását biztosító,
valamint a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslattételi hatáskörét pontosító, továbbá
technikai jellegű szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.
36.	§
Az MKIK visszajelzése alapján aránytalan többlet adminisztrációs terhet eredményezett az a
szabály, amely a főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdálkodók által kötött
tanulószerződések automatikus megszűnését írta elő a kilencedik évfolyam végén. Tekintettel
arra, hogy a módosuló szabályozás révén a tanulók gazdálkodók közötti egyenletes elosztására
törekvő szakmai célok elérése más módon biztosítottá válik, a Javaslat értelmében a
tanulószerződés	ezen	megszűnési	esete	törlésre	kerül.
A Javaslat megszünteti továbbá az NSZFT-ben a korábbi külső szakértői részvételt, tekintve,
hogy ezen szerepkört a továbbiakban az ágazati készségtanácsok képviselői látják el.
37.	§
34
A Javaslat célja, hogy a szakgimnázium képzési szerkezetének finomhangolásával rugalmasabbá
tegye szakképzést oly módon, hogy a szakgimnázium érettségire felkészítő képzési szakaszában
2016-ban bevezetésre került mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés és szakmai
vizsga választhatóvá váljon, ezáltal ne növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő
terhei, azaz a mellék-szakképesítés tartalma ne legyen 2020-tól kötelező része az ágazati
szakmai érettségi vizsgának.
38.	§
A Javaslat lehetővé teszi, hogy hiány-szakképesítés esetén, a fenntartó döntésétől függően,
minimális alatti osztálylétszámmal is indulhasson képzés. Továbbá lehetőséget ad a szakképző
iskolai gyakorlati képzés csoportlétszámainak módosítására, hogy azok jobban igazodhassanak a
szakképzés rendszerének lehetőségeihez, kapacitásaihoz.
39.	§
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz, melynek célja, hogy lehetővé tegye a tanulási utak
közötti választást a szakgimnáziumi képzésüket a 9. évfolyamon a 2016/2017. tanévben és a
2017/2018. tanévben megkezdett tanulók számára is.
40.	§
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek célja, hogy a szakgimnáziumban
megszerezhető mellék-szakképesítés választhatóvá tételével összhangban pontosítsa a vonatkozó
bekezdések szövegét. Emellett a Javaslat a szakképzési megállapodás rendszerének Szt.-ben
foglalt módosításaihoz igazítja az Nkt. rendelkezését.
41.	§
A módosítást követően az Fktv.-be illesztett VIII/A. fejezet hatálya a felsőoktatási képzés
keretében jogász osztatlan szakon okleveles jogász szakképzettséget szerzett személyekre terjed
ki.
42-44. §
A Javaslatban szereplő, az Fktv. értelmező rendelkezéseinek korrekciójára irányuló módosítás
-	bővíti az Fktv. hatálya alá nem tartozó, a vállalatok saját munkavállalóinak képzését szolgáló
„belső képzés” megvalósításának lehetőségét oly módon, hogy a jövőben a munkáltató
beszállítói munkavállalóinak, továbbá a munkáltató partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai
munkavállalóinak a képzése is e rugalmasabb, az Fktv. csupán néhány elemének betartását
igénylő	keretek	között	valósulhatna	meg,
-	a szakmai vagy nyelvi képzés körébe nem sorolható „egyéb képzés” fogalmának oldásával
lehetővé teszi a bármelyen (szakmai, illetőleg nyelvi) célú, de harminc órát nem meghaladó
időtartamú képzések egyszerűbb, adminisztratív kötelezettségektől mentesebb és a képzési
célhoz a jelenleginél jobban illeszkedő megvalósítását, mely az uniós támogatások rugalmasabb
felhasználását is elősegítheti, illetőleg a szabályozás változásával erősödhet a dolgozók képzése.
35
45. §
A Javaslatban szereplő módosítás bevezeti a képzés kezdési időpontjának fogalmát. A
szabályozás megszünteti e fogalmakhoz kapcsolódó jogbizonytalanságot, így elősegíti a hatóság
ellenőrzési tevékenységét, valamint a jogalkalmazók - elsősorban a képző intézmények -
számára nyújt támogatást az egyértelmű rendelkezések bevezetésével.
46.	§
A Javaslatban szereplő módosítás az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai
képzés vonatkozásában a képzési program részét képező modulzáró vizsgák szervezésének és
dokumentálásának tartalmáról rendelkezik, mivel a hatályos Fktv. e rendelkezésekre utal ugyan,
de nem tartalmazza azokat. Mivel a modulzáró vizsgatevékenység nem választható el a
képzéstől, ezért indokolt, hogy a tartalmi szabályozása mellett törvényi szinten a
vizsgatevékenység elemei is meg-határozásra kerüljenek.
47.	§
A módosítás alapján a jövőben a Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB)
helyett az állami szakképzési és felnőttképzési szerv segíti a felnőttképzést folytató intézmények
minőség-biztosítási rendszerének kialakítását oly módon, hogy a hozzá benyújtott és a miniszteri
rendelet alapján megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül javaslatot tesz a
miniszter számára az intézményeknél alkalmazható minőségbiztosítási rendszerekre. Ezen
túlmenően a Javaslat ismételten bevezeti azt a 2016 júniusáig hatályos szabályozást, mely szerint
a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységének külső értékeléséről - a minőségbiztosítási
rendszerének megfelelően, kétévente - maga gondoskodik. A vonatkozó módosításokat az FSZB
működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok indokolták, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a
feladatok hatékony, rugalmas és költségkímélő ellátására a bizottsági helyett az intézményi
struktúra alkalmasabb, illetőleg a szabályozás a külső értékelés elvégzésének kötelezettsége
vonatkozásában tekintettel van az intézmények önálló működésére, szerződéses szabadságára.
48.	§
A rendelkezés a felnőttképzést folytató intézmények engedélyezett képzéseinek folytatásáról a
felnőttképzési információs rendszerbe (a továbbiakban: FIR) szolgáltatásra kerülő adatkört
pontosítja, így a jövőben az adatszolgáltatás az engedélyben megjelölt, Fktv. szerinti képzési kör
megnevezésére, valamint a szakmai-, illetőleg nyelvi programkövetelmény nyilvántartásban
szereplő azonosítószámára is kiterjed. Az adatkörök pontosítása, bővítése elsősorban az
intézményeket érintő hatósági ellenőrzési tevékenységet segíti.
49.	§
A Javaslat kiegészíti a felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételére
vonatkozó javaslat tartalmát a képzési tartalom eredetének azonosítása érdekében. A további
kiegészítés a Javaslat 11. §-ában foglaltakkal való összhang biztosítása érdekében szükséges.
36
50. §
   A vonatkozó szakasz a fokozatosság elve alapján oldja a joggyakorlat által túl szigorúnak ítélt
   szabályozást az alábbiak szerint:
   -	A súlyosabb jogszabálysértési esetekben a hatóságnak nagyobb mérlegelési lehetősége lesz
   a ki-szabható pénzbírság nagyságát tekintve.
   -	Egyértelművé válik az „ismételt jogszabálysértés” fogalma.
   -	A Ptk. rendelkezéseihez igazodva pontosításra kerül a felnőttképzési szerződés tartalmi
   elemét érintő súlyosabb jogszabálysértési esetkör.
51. §
Az igazságügyért felelős minisztérium azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek a jogi
szakvizsgára történő jelentkezéshez nélkülözhetetlenek.
Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi LXII.
törvény rendelkezései alapján személyes adat akkor kezelhető, ha azt a törvény elrendeli.
A jogi szakvizsgára történő, akár jelölti, akár vizsgáztatói jelentkezés jogosságának
ellenőrzéséhez és a vizsgára bocsátáshoz elengedhetetlenül szükséges a személyes adatok illetve
személyes adatokat tartalmazó okiratok ellenőrzése és megőrzése.
A igazságügyért felelős minisztérium a jogi szakvizsga keretében a jelöltek és vizsgáztatók
következő személyes adatait tartja nyilván: név; anyja neve; születési név; születési hely;
születési idő; lakcím; levelezési cím; diplomát adó egyetem megnevezése; diploma
megszerzésének dátuma; diploma száma; munkáltató megjelölése; munkakör; bankszámla
száma; számlavezető pénzintézet megnevezés; Társadalombiztosítási Azonosító Jel; adószám.
A törvény értelmében, az igazságügyért felelős minisztérium elektronikus formában létrehozott
információs rendszert (Jogi Szakvizsga Rendszer) hoz létre.
A Jogi Szakvizsga Rendszerben kezelt adatok révén lehet figyelemmel kísérni, hogy az egyes
szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételei fennállnak-e vagy sem. Részét képezik ezért a jogi
szakvizsgára való jogosultság igazolásához szükséges és egyéb személyes adatok. A Jogi
Szakvizsga Rendszerben történő adatkezelés időtartama a személyes adatok nyilvántartásba
vételétől számított 8 év.
Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter tanácsadó szerve.
Tagjait az egyes jogászi hivatásrendek delegálják. Tagjait az igazságügyért felelős miniszter
nevezi ki, részletes szabályait rendelet tartalmazza.
37
52. §
  A rendelkezés a Javaslat szabályozási tartalmához kapcsolódó, már meglévő felhatalmazó
  rendelkezések pontosítására irányul. Továbbá a módosítás felhatalmazó rendelkezést
  tartalmaz az igazságügyi miniszter részére, hogy a jogi szakvizsgára vonatkozó részlete
  szabályokat, így a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára
  történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a
  vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga
  halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat
  rendeletben szabályozza.
53.	§
A rendelkezés a Javaslat 47. §-ához kapcsolódóan - átmeneti rendelkezésként - elegendő időt
(egy évet) biztosít az intézmények számára a kétévenként esedékes külső értékelés
elvégeztetésére azokban az esetekben, amikor ezt a feladatot 2016 júniusa és 2017. december 31.
között a jogkört gyakorló FSZB nem végezte el.
54.	§
  A rendelkezések az Fktv. 2016. január 1-én hatályba lépett módosításához kapcsolódó,
  jogtechnikai, továbbá a nyelvi képzéseket érintő pontosítást tartalmaznak. Ezen túlmenően az
  Fktv. hatálya a módosítást követően a felsőoktatási képzés keretében jogász osztatlan szakon
  okleveles jogász szakképzettséget szerzett személyekre nem terjed ki.
55.	§
A Javaslat 47. §-ához kapcsolódó módosítás, az FSZB jogköreinek kiüresedése miatt a szakasz
hatályon kívül helyezését tartalmazza, a Javaslatban szereplő egyéb hatályon kívül helyező
rendelkezések a nyelvi képzéseket érintik és az alábbi indokok miatt szükségesek:
-	az előzetes tudás felmérése során a képzésben részt vevő felmentése - nyelvi képzés esetén - a
nyelvi képzettségi szintek közötti nyelvi tudás felmérése alapján is szükséges lehet, így a
módosítás a nyelvi képzés esetén is lehetővé teszi a tananyagegységből, tananyagegységekből
történő felmentést,
-	a hatályos törvényi rendelkezések a nyelvi képzések esetén az általános szabályokhoz képest
szigorúbb feltételekhez kötik a távoktatás képzési formájának alkalmazását, az eltérő törvényi
feltételek (a kontaktórás képzési forma kötelező alkalmazásának magasabb aránya) azonban
indokolatlanul meghosszabbítják a nyelvi képzésekre vonatkozó képzési időt és megemelik a
képzés költségeit, ezért a módosítás - megszüntetve a nyelvi képzéseket érintő kivételeket -
bármely képzés esetén azonos lehetőséget biztosít a képzés távoktatás formájában történő
megvalósítására,
-	a felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemeit érintő módosítás alapján a jövőben a
38
szerződő feleknek nyelvi képzés esetén nem szükséges a szerződésben feltüntetniük a
vizsgaszervező intézményt, mivel e képzések esetén a vizsgaszervező intézmény megnevezését
jogszabály tartalmazza,
-	a módosítás csökkenti a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak (a továbbiakban:
NYAK) a felnőttképzési információs rendszerbe történő adatszolgáltatási terhét, mivel a NYAK
a nyelvvizsgákról képző intézményenként nem, csupán nyelvenként és nyelvi szintenként képes
adatot szolgáltatni a hatóságnak.
56.	§
A Javaslat rögzíti, hogy nem lép hatályba a szakmai érettségi végzettség fogalmának
módosítására irányuló rendelkezés tekintettel arra, hogy a változások, a képzési irány választási
lehetőségek miatt az érettségi nem fogja magában foglalni szakképesítés megszerzését is.
57.	§
A Javaslat a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének támogatását kiveszi a
költségvetési támogatások köréből, abból a célból, hogy azt normatív támogatásként lehessen
kezelni. Az Szt. 89. §-ának javasolt új k) pontja alapján kiadásra kerülő új miniszteri rendeletben
kerülnek a normatív támogatás részletes szabályai rögzítésre. A Javaslat célja, hogy
megakadályozza a bürokratikus terhek indokolatlan növekedését.
58.	§
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
2018.	január 1-jei hatálybalépéssel módosította az Fktv-t. Mivel a Javaslat törvénymódosítással
elfogadott rendelkezést érint, így - az újraszabályozás mellett - rendelkezni szükséges az
elfogadott módosítás hatályba nem lépéséről is.
59.	§
A Javaslat e szakasza a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
60.	§
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
39