﻿ Miniszterelnökség
                                                Iromány száma: T/18311.
                                                 Benyújtás dátuma: 2017-11-07 17:50
Parlex azonosító: LCMX3UG80003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter
Törvényjavaslat címe: Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő
egyes törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi
szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények
módosításáról
  1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
27/C. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (3) bekezdés c) pontja szerinti pártatlanságot veszélyeztető tevékenység különösen a
nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan bérbeadás, ingatlankezelési
tevékenység, operatív és pénzügyi lízing tevékenység, vagyoni őrző-védő tevékenység, valamint
irattározási és raktározási tevékenység.”
2.	§
(1)	A Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
  „g) a felszámoló nevét, székhelyét, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános
  szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartásra
  szolgáló hivatalos elérhetőségét, adószámát, valamint a felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét, vagy
  a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító
  jelét, valamint anyja születési nevét;”
(2)	A Cstv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adós felszámolását elrendelő végzés Cégközlönyben történő (1) bekezdés szerinti
közzétételét követő 15 napon belül a pénzforgalmi szolgáltató és az értékpapírszámlát vezető
befektetési szolgáltató köteles a felszámolót elektronikus úton értesíteni arról, ha az adós részére a
felszámolást elrendelő végzés közzétételének napját megelőző öt éven belüli időszakban fizetési
számlát, értékpapírszámlát vezet vagy vezetett, vagy egyéb, a bírósági végrehajtásról szóló 1994.
évi LIII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti, az adós rendelkezése alatt álló összeget kezel
vagy kezelt. A felszámolóbiztos a pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál történt, a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi
LIII. törvény 7. §-a és 13. § (9) bekezdése szerinti azonosítást követően jogosult tájékoztatást kérni
az adós pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál kezelt vagyonáról. A pénzforgalmi
szolgáltató, befektetési szolgáltató az adatszolgáltatást az elektronikus ügyintézés és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 58. §-a szerinti biztonságos
elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő módon, 15 napon belül díjmentesen küldi meg
a felszámoló részére.”
3. §
1
(1)	A Cstv. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés
formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt
fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés -
eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel
megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az adós vagyonának értékesítése során
kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett
összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot
helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem
élhet a 36. § (1) bekezdésében írt beszámítási jogával.”
(2)	A Cstv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a felszámolás elrendelését megelőzően
közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog
figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5)
bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. Az
adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a
hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós
felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság
elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésben írt beszámítási jogával.”
4.	§
A Cstv.
a)	27/A. § (5a) bekezdésében a „két munkanapon belül” szöveg helyébe az „öt munkanapon
belül” szöveg,
b)	38. § (4) bekezdésében az „A szerződésen alapuló elővásárlási jog megszűnik, ha az
elővásárlásra jogosult nem él az elővásárlási jogával.” szövegrész helyébe az „Az elővásárlási jog
megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az
elővásárlási jogával.” szöveg
lép.
5.	§
Hatályát veszti a Cstv.
a)	29. § (1) bekezdés h) pontja,
b)	30. § (1) bekezdéséből az „a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb
pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat” szöveg,
c)	30. § (3) bekezdése.
2.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
6.	§
2
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban:
MFB tv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MFB Zrt.-re a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.”
(2)	Az MFB tv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MFB Zrt. által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
rendelkezéseit, az MFB Zrt. tekintetében fennálló prudenciális követelményekre a hitelintézetekre
és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet
módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell
alkalmazni.”
7.	§
Az MFB tv. 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az
átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek
megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott
gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében,
részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
  „p) a Kormány rendeletében meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi
  környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét
  szolgáló - ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy átalakításához
  kapcsolódó - beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő
  biztosításában.”
8.	§
(1)	Az MFB tv. 3. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. - az (1) bekezdésben meghatározott körben - az alábbi pénzügyi szolgáltatási
tevékenységeket végezheti:)
  „j) követelésvásárlási tevékenység, ha az a 2. §-ban meghatározott feladatokhoz közvetlenül
  kapcsolódó jogviszony megvalósítását szolgálja.”
(2)	Az MFB tv. 3. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az MFB Zrt. jogosult ellenőrizni az 1. mellékletben meghatározott, valamint a közvetlen vagy
közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek gazdálkodását, működését. Az
ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, alkalmazottja adatszolgáltatásra és együttműködésre
köteles.”
3
9. §
(1)	Az MFB tv. 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetve kölcsönön kívül kizárólag)
„e) fejlesztési célú, illetve az a)-d) pont szerinti célú hitel, illetve kölcsön kiváltásának,”
(finanszírozására nyújthat hitelt, illetve kölcsönt.)
(2)	Az MFB tv. 4. § (2) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetve kölcsönön kívül kizárólag)
„h) e bekezdés szerinti célra irányuló tagi kölcsön nyújtásának”
(finanszírozására nyújthat hitelt, illetve kölcsönt.)
(3)	Az MFB tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MFB Zrt.
a)	Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt
befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet, és
b)	Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által kezelt
kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet
kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten szerezhet, ha
a befektetés minél magasabb mértékű megtérülése biztosított.”
10. §
Az MFB tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MFB Zrt. tárgyévi tevékenységéről a miniszter a tárgyévet követő évben augusztus 31-ig
beszámol a Kormány részére.”
11.	§
Az MFB tv. a VI. Fejezetet megelőzően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
„V/A. Fejezet
AZ MFB ZRT. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE
11/A. §
Az MFB Zrt. 2. § h) pontja szerinti feladatköre, valamint a 3. § (3) bekezdése szerinti tevékenysége
esetében az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott pénzügyi eszközök
végrehajtása során az 1. § (7) bekezdése, valamint a 4., 8., 8/A., 9., 10/A. és 11. § rendelkezései
nem alkalmazandóak.”
12.	§
Az MFB tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
 „(2) Az MFB Zrt. vezérigazgatója felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A
 vezérigazgató — a 14. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamtól eltérően — a megbízatása
 teljes idejére az igazgatóság tagja. Ha a vezérigazgató egyben az igazgatóság elnöke is, akkor
 jogosult az elnök-vezérigazgató cím használatára.”
13.	§
 Az MFB tv.
 a)	4. § (6) bekezdésében a „kivéve a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat”
 szövegrész helyébe a „kivéve a természetes személyeket (ide értve a mezőgazdasági őstermelőket
 és családi gazdálkodókat is) és a társasházakat” szöveg,
 b)	5. § (4) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel”
 szövegrész helyébe a „miniszterrel” szöveg,
 c)	8. § (3) bekezdés i) pontjában, 8/A. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 10/B. §-ában, 12. §-ában,
 13.	§ (1) és (3) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 16/A. §-ában,
 valamint 18. § (6) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
 miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
 d)	10. § (2) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter”
 szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg,
 e)	11. § (2) bekezdésében és 13/B. § nyitó szövegrészében a „kormányzati tevékenység
 összehangolásáért felelős miniszternek” szövegrészek helyébe a „miniszternek” szöveg,
 f)	13/A. § (4) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternél”
 szövegrész helyébe a „miniszternél” szöveg
  lép.
14.	§
 Hatályát veszti az MFB tv.
 a)	2. § l) pontjában a „különös tekintettel az agrárpiac fejlesztésének, a mezőgazdaság
 fenntartható fejlődésének, az agrár-innováció elősegítésének, az agrárfoglalkoztatás növelésének,
 a gazdálkodók integrációs együttműködésének biztosítására” szövegrész;
  b)	2. § m) és n) pontja;
 c)	3. § (1a) bekezdése;
 d)	15. § (3) bekezdése;
 e)	20/A. §-a.
3.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
15.	§
 (1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (2a) bekezdése
 helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) E törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése
5
érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében,
meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak
meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve
azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja
meg.”
(2)	A Vtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a)
bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és végrehajtási
rendelete, valamint a (2a) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti azzal,
hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, arra vételi
jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való
megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult.”
(3)	A Vtv. 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi
(tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése
alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét
köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez,
a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő
megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.
(3b) Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi
(tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés
alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami
részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak
biztosítékul adására és más módon való megterhelésére.”
16. §
(1)	A Vtv. 20. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
   „da) a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti
   nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami
   tulajdonban álló társasági részesedés, vagy”
(2)	Vtv. 20. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
   „i) az Áht. 45. §-a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön,
   támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról,”
(3)	Vtv. 20. § (4) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6
(A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
„q) döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a
tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási
szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek
kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke
eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot.”
17.	§
A Vtv. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási
kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül azzal, hogy a tulajdonosi
joggyakorló és az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a
vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.”
18.	§
A Vtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására
irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet
jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott
költségvetési szervvel köt rá - az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak
kivételével - nem visszterhes vagyonkezelési szerződést, vagy - ha a hagyaték tárgya gazdasági
társaságban fennálló társasági részesedés - az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási
szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a
kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.”
19.	§
A Vtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági,
részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására - ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri
rendelet eltérően nem rendelkezik - az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet
alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére
az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.”
20.	§
A Vtv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges, az Nvtv. 11. §
(6)	bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket - amennyiben azok
egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem
7
haladja meg - kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam
nevében és javára értékesítheti a 34-35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a
vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.”
21.	§
A Vtv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó állami ingatlan
értékesítésére - kivéve a 35. § (2) bekezdés szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést
-	kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az
MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus
árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.”
22.	§
(1)	Vtv. 35. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
„g) jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén,”
(2)	A Vtv. 35. § (2) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
„o) az országos közút melletti pihenő- és várakozóhelyeken 2011. december 31-ig megépült
felépítményekre vonatkozó osztott tulajdon létesítése és földhasználati jog alapítása során
lefolytatott értékesítési eljárás során,
p) zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzése esetén.”
23.	§
(1)	A Vtv. 36. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)
„g) egyház, egyházi jogi személy hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami - így
különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok
ellátásának elősegítése érdekében.”
(2)	A Vtv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) és g) pontja alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke
évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.”
(3)	A Vtv. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c) és g) pontjában meghatározott
személyek javára az ott meghatározott célokra az évente kedvezményezettenként 10 millió Ft
nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt.
Igazgatósága köteles az ingóság átadásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra
8
hozni.
24.	§
 A Vtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével létrejött gazdasági
 társaságok - beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által
 az átalakulást követően alapított társaságokat is - társasági részesedéseinek értékesítése során a
 munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont, ha az értékesítéssel érintett
 gazdasági társaság 100%-os vagy többségi állami tulajdonban áll.”
25.	§
 A Vtv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. §
A 38-39. §-ban meghatározott kedvezményes értékesítési technikák alkalmazásával benyújtott
pályázatok kizárólag akkor kerülhetnek elbírálásra, ha az MNV Zrt. által megállapított pályázati
kiírás szerint a teljes ellenérték egy összegben történő kifizetésére irányuló, és a pályázati
feltételeknek is megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett. Nyilvános árverés - ideértve az
elektronikus árverést is - útján történő értékesítés esetén a 38-39. § rendelkezéseit nem kell
alkalmazni, amennyiben a nyertes árverező az árverési hirdetményben meghatározottak szerint a
vételár teljes összegét egy összegben megfizeti.”
26.	§
 A Vtv. 71. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a 3. § (2a) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi
joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének
körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát.”
27.	§
 A Vtv.
a)	3. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b)	3. § (2) bekezdés a) pontjában az „ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen
Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „NKM Nemzeti Közművek Zártkörűen
Működő Részvénytársaság” szöveg,
c)	3. § (2) bekezdés b) pontjában az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
9
 d)	5/B. § (2) bekezdésében az „a tájékoztatás” szövegrész helyébe az „a tájékoztatásnak” szöveg,
 e)	17. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami vagyonról” szövegrész helyébe az „állami
 vagyonról” szöveg,
 f)	24. § (2) bekezdés a) pontjában, 26. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 28. § (5)
 bekezdésében, 35. § (2a) bekezdésében és 35. § (9) bekezdésében a „nemzeti vagyonról szóló
 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész helyébe „az Nvtv.” szöveg,
 g)	25/A. § (1)-(3) bekezdésében az „az a tulajdonosi joggyakorló”, az „Az a tulajdonosi
 joggyakorló” szövegrészek helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló” és az „A tulajdonosi
 joggyakorló” szöveg,
 h)	25/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a szerződés érvényessége végéig” szövegrész helyébe az
 „a szerződés megszűnéséig” szöveg,
 i)	27. § (1) bekezdésében az „az a tulajdonosi joggyakorló” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi
 joggyakorló” szöveg és az „a nemzeti vagyonról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az
 Nvtv.-ben” szöveg,
 j) 69/A. § (2) bekezdésében a „felek” szövegrész helyébe az „a felek” szöveg,
 k) 69/A. § (5) bekezdésében az „Az MNV Zrt.” illetve „az MNV Zrt.” szövegrész helyébe az „a
 tulajdonosi joggyakorló” szöveg, a „társasság” szövegrész helyébe a „társaság” szöveg
 lép.
28.	§
 Hatályát veszti a Vtv.
 a)	3. § (2b) bekezdése,
 b)	28. § (4) bekezdése,
 c)	29. § (3a) bekezdése,
 d)	36. § (2) bekezdés d) pontja és
 e)	71. § (3)-(4) bekezdése.
 4.	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
            lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
29.	§
 (1)	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
 lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 7. § (3)
 bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam
 nevében eljárva a hiteladós és a zálogkötelezett részére - visszavásárlási joguk gyakorlása során -
 elidegenítheti.”
 (2)	A NET tv. 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Nemzeti Eszközkezelő a megüresedett lakóingatlant (e bekezdés alkalmazásában a
10
továbbiakban: Ingatlan) a vagyonkezelési szerződés módosítása mellett - további hasznosítás vagy
értékesítés érdekében - az MNV Zrt. részére átadhatja. Az Ingatlan MNV Zrt.-nek történő átadása
esetében a vagyonkezelési szerződés e bekezdés szerinti módosítása miatti részleges megszűnésével
az Ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti törvényi
kijelölésen alapuló vagyonkezelői joga is megszűnik.”
30.	§
A NET tv.
a)	2. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szövegrész helyébe az „a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) szöveg”;
b)	7/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szövegrész helyébe az „az
MNV Zrt.” szöveg lép.
31.	§
Hatályát veszti a NET tv. 7. § (2) bekezdés c) pontja.
5.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
32.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 45. § (1a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az államháztartásért
felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása
szükséges.”
(2)	Az Áht. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést
és támogatást - a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével - az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az
államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért
felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.”
6.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
33.	§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 26. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó postai pénzforgalmi
nyomtatványt használó számlatulajdonos köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
11
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti intézkedések
alkalmazhatóságának egyértelmű megállapíthatósága érdekében
a)	az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló befizetés,
b)	a belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás
igénybevételére irányuló, fizetési számlára történő befizetés
jogcím megjelölésére szolgáló, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által
meghatározott jelölés alkalmazására.”
34.	§
A Postatv. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatóról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 116/A. §
(1)	bekezdésben meghatározott - az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai
szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló - személy a Bszt. 116/A. § (2)
bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeket oly módon is teljesítheti, hogy - a
munkáltatója vagy a munkáltatójával jogviszonyban álló befektetési vállalkozás által - az
ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő
szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai
képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokról szóló MNB rendeletben
meghatározottaknak tesz eleget.”
35.	§
A Postatv. 77/A. § (1) bekezdésében a „76. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „e
tárgykörben hozott vagy a 76. § (2) bekezdése szerinti” szöveg, a „részének” szövegrész helyébe a
„részének, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozata alapján - az abban foglaltak szerint -
meghatározott összegnek” szöveg és az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „- egy vagy több
részletben - állapítja meg” szöveg lép.
    7.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
                  módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
36.	§
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés l) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„l) Központi Adatfeldolgozó: az egységes informatikai rendszer folyamatos és biztonságos
üzemeltetését, valamint fejlesztését az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti
egyetemleges felelősség mellett működő tagjával kötött, - az e törvényben meghatározottak
figyelembevételével - a Hpt. kiszervezésre vonatkozó szabályainak megfelelő megállapodás
12
  alapján végző informatikai szolgáltató;”
(2)	Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„y) válsághelyzet: az az állapot, amikor egy szövetkezeti hitelintézet
      ya) tőkepozíciója rossz, vagy
      yb) tőkepozíciója két egymást követő naptári negyedévben romlik;”
37.	§
(1)	Az Szhitv. 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Integrációs Szervezet vagyona a számviteli szabályok alapján figyelembe vett saját tőke,
amelynek részét képezi különösen a tagok - közvetlenül az Integrációs Szervezet részére
rendelkezésre bocsátott - vagyoni hozzájárulása, az Önkéntes Takarékszövetkezeti
intézményvédelmi alapok és a HBA jogutódlásával átadásra került vagyon, a tagok által az
Integrációs Szervezet részére fizetett tagdíj, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által
rendelkezésre bocsátott vagyon, valamint az Integrációs Szervezet gazdálkodásának eredménye.
(2)	Az Integrációs Szervezet vagyonához rendelkezésre bocsátott hozzájárulás összege a 11/F. § (9)
bekezdésében meghatározott esetben fizethető vissza a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátó
tagnak.
(3)	Az Integrációs Szervezet tagja - az MFB kivételével - évente tagdíjat fizet az Integrációs
Szervezetnek. A tagdíj éves összegét az Integrációs Szervezet közgyűlése állapítja meg, amelynek
mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a. A tagdíj
megfizetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat az Integrációs Szervezet igazgatóságának
a felhatalmazása alapján az ügyvezetés is meghatározhatja azzal, hogy az éves tagdíjat a
tagdíjfizetésre kötelezettnek negyedévente kell megfizetnie.”
(2)	Az Szhitv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben
meghatározott célokra használhatók fel.”
(3)	Az Szhitv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje csak az Integrációs Szervezet megszűnése esetén osztható
fel, és abból csak a (2) bekezdésben meghatározott esetben teljesíthető visszafizetés.”
38.	§
Az Szhitv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok
többségével hozza meg. A közgyűlésen az MFB-t az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel a
13
szavazatok 51 százaléka illeti meg, az MFB-t megillető szavazatokon felül fennmaradó szavazatok
az Integrációs Szervezet további tagjait egymás között egyenlő arányban illetik meg.”
39.	§
Az Szhitv. 7. § (1) bekezdése a következő g) és h) pontokkal egészül ki:
(Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik:)
„g) az Integrációs Szervezet tagja által fizetendő tagdíj mértékének megállapítása;
h)	döntés az Integrációs Szervezetbe tagként történő felvételről.”
40.	§
(1)	Az Szhitv. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Integrációs Szervezet stratégiai irányítását az igazgatóság látja el. Az igazgatóság legalább
5,	legfeljebb 7 tagból áll. Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok
száma nem haladhatja meg a tagok számának a felét.
(2)	Az igazgatóság 3 tagjának - 7 főből álló igazgatóság esetén 4 tagjának - a megválasztásához, és
az így megválasztott tag visszahívásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai
több mint felének egyetértő szavazata szükséges.”
(2)	Az Szhitv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává az választható meg, aki
a)	megfelel a Hpt. 155. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, és
b)	a pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti
és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik, valamint
c)	esetében a Hpt. 137. § (4) és (5) bekezdésében foglalt valamely kizáró ok nem áll fenn.
(4a) Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban nem álló igazgatósági taggá nem választható
meg, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az Integrációs Szervezet tagjánál vezető állást tölt be,
vagy érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll az
Integrációs Szervezet bármely tagjával, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz
szert vagy tart igényt.”
41.	§
Az Szhitv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az igazgatóság az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés g-h) és j) pontjában
meghatározott döntések - ide nem értve a 11/B. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott
döntést - tekintetében, egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a döntés meghozatalát az
ügyvezetésre ruházhatja át.”
14
42. §
Az Szhitv. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:)
„b) az igazgatóság és az ügyvezetés rendszeres, félévenkénti beszámoltatása az Integrációs
Szervezet tevékenységéről, gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, beleértve az 1. § (4)
bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagtól eltérő személy által
rendelkezésre bocsátott vagyon felhasználásának szabályosságára vonatkozó beszámoltatást is;”
43.	§
(1)	Az Szhitv. 10/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyvezetés az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjai közül megválasztott, az Integrációs
Szervezet vezetésére kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, az Integrációs Szervezettel
munkaviszonyban álló ügyvezetőkből áll.
(2)	Az Integrációs Szervezet ügyvezetőjének megválaszthatóságára, összeférhetetlenségére,
valamint a személyét érintő bejelentési kötelezettségre a 8. § (4) bekezdésében, továbbá az (5) és
(6)	bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2)	Az Szhitv. 10/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvezetés feladata:)
„a) az Integrációs Szervezet szokásos ügymenetének vitele és a rendkívüli helyzetek kezelése;”
(3)	Az Szhitv. 10/A. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvezetés feladata:)
„i) az e törvényben meghatározott feladatok ellátása, és az igazgatóság által a feladatkörébe utalt
döntések meghozatala.”
44.	§
(1)	Az Szhitv. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és
irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan - az e
törvényben meghatározott rendelkezéseken és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén
alapuló - ellenőrző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a
Központi Bank, valamint azok kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont
szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését. Az Integrációs
Szervezet jogosult ellenőrizni a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak azon
tevékenyégét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. szerinti közvetítő útján végez.”
(2)	Az Szhitv. 11/A. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi
15
és tárgyi feltételek Integrációs Szervezet általi biztosítása ideiglenesen más módon - így különösen
ezen feltételek bővítésével - nem oldható meg, akkor az Integrációs Szervezet jogosult
közreműködő szakértő igénybevételére. A közreműködő szakértő igénybevétele nem
eredményezheti az Integrációs Szervezet egyes ellenőrzési feladatainak tartósan más által történő
ellátását.
(14) Ha a közreműködő szakértő igénybevételére helyszíni ellenőrzés során kerül sor, az Integrációs
Szervezet köteles a közreműködő szakértőt megbízólevéllel ellátni. A közreműködő szakértő
igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet
sor. Az ellenőrzés alá vont szervezet a közreműködő szakértő vizsgálatában közreműködni köteles.
A közreműködő személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a (6)-(7) bekezdésben
meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”
45.	§
Az Szhitv. 11/F. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A nem az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tag Integrációs
Szervezetből való kilépésére az (1)-(8) bekezdést nem kell alkalmazni. E tag Integrációs Szervezeti
jogviszonya a kilépési szándékának az Integrációs Szervezet igazgatósága részére történő
bejelentése közlésének napjával szűnik meg. Az Integrációs Szervezet a tagsági jogviszony
megszűnésétől számított 30 napon belül visszafizeti a tag részére a 4. § (2) bekezdése szerinti tag
által - közvetlenül az Integrációs Szervezet részére - rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás
összegét; a tag a vagyoni hozzájárulás visszafizetéséről lemondhat.”
46.	§
(1)	Az Szhitv. 15/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs
Szervezetet a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5
munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre
vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése
indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti
hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen
írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága érvényesen nem hozhat határozatot e
kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a
szövetkezeti hitelintézet igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.”
(2)	Az Szhitv. 15/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs
Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de
legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre
vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben
16
az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az
Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz a szövetkezeti hitelintézet készítsen
írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága érvényesen nem hozhat
határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet
képviselője a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt
venni.”
(3)	Az Szhitv. 15/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szövetkezeti hitelintézet a hatálybalépést követő 15 napon belül minden olyan szabályzatát
megküldi az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank számára, amit az Integrációs Szervezet
vagy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek számára kiadott szabályzata előír.”
47.	§
(1)	Az Szhitv. 17/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy
tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, az
Integrációs Szervezet, a Központi Bank, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével -
nem lehet több tizenöt százaléknál.”
(2)	Az Szhitv. 17/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja a
szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjének ötven százalékát, akkor
az e tulajdonost megillető szavazati arány ötven százalék.”
48.	§
Az Szhitv. 17/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szövetkezeti hitelintézet tulajdonosának, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést
szerezni kívánó személynek, a vezető állású személynek, valamint a szövetkezeti hitelintézet
alkalmazottjának a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt
titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos
feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs
Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is -, a
Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti
integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti
hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti
értékpapírtitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró
Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. §
(13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is -, e körben a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn”
17
49. §
Az Szhitv. 17/V. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
 „(6) A Központi Adatfeldolgozó által alkalmazott közreműködővel kötött szerződés vonatkozásában
 a Hpt. 68. § (10) bekezdésében meghatározott jóváhagyást a Központi Bank az Integrációs
 Szervezet előzetes egyetértése alapján gyakorolja. A szerződésben biztosítani kell a kiszervezett
 tevékenységnek az Integrációs Szervezet által történő ellenőrzését.”
50.	§
 Az Szhitv. 20/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(15) A 17/U. § (1) bekezdés 2020. december 31. napjáig akként is teljesülhet, hogy az egyes
 szövetkezeti hitelintézeti tagok más számlavezető rendszert használnak, és az adatok központi
 feldolgozása megvalósul.”
51.	§
 Az Szhitv. a következő 20/F. §-sal egészül ki:
„20/F. §
Az Integrációs Szervezet igazgatóságának és tagjainak 2018. március 15. napjáig meg kell felelnie a
 8.	§ (1) bekezdésében és a 8. § (4)-(4a) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy az e
 feltételeknek megfelelő tagok Közgyűlés általi megválasztásakor megszűnik az Integrációs
 Szervezet igazgatósága azon tagjainak megbízatása, akik nem felelnek meg e feltételeknek.”
52.	§
 Az Szhitv.
 a)	3. § (2) bekezdésében az „Az Integrációs Szervezet igazgatósága azt veheti fel” szövegrész
 helyébe az „Az Integrációs Szervezet közgyűlése azt veheti fel” szöveg;
 b)	7. § (1) bekezdés d) pontjában a „költségvetésének elfogadása” szövegrész helyébe az „éves
 tervének elfogadása” szöveg;
 c)	8. § (5) bekezdés a) pontjában a „döntés előkészítésében” szövegrész helyébe az „egyedi
 döntés előkészítésében” szöveg, valamint az „amelyre a döntés vonatkozik” szövegrész helyébe
 az „amelyre az egyedi döntés vonatkozik” szöveg;
 d)	8. § (5) bekezdés b) pontjában az „olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben”
 szövegrész helyébe az „olyan egyedi döntés előkészítésében és olyan egyedi döntés
 meghozatalában” szöveg;
 e)	9. § (2) bekezdés a) pontjában az „éves költségvetési tervét, továbbá az Integrációs Szervezet
 előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót” szövegrész helyébe az „Integrációs
 Szervezet éves beszámolóját és éves tervét” szöveg;
 f)	10. § (2) bekezdés a) pontjában az „éves beszámolójának, költségvetési tervének és
18
 költségvetési beszámolójának” szövegrész helyébe az „éves beszámolójának és éves tervének”
 szöveg;
 g)	11/F. § (1) bekezdésében a „nem szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet”
 szövegrész helyébe a „nem szövetkezeti formában működő hitelintézet” szöveg;
 h)	15. § (2) bekezdés d) pontjában a „rendszer kialakításáról” szövegrész helyébe a „rendszerről”
 szöveg;
 i)	15/A. § (6) bekezdésében az „Integrációs Szervezet indítványozhatja” szövegrész helyébe az
 „Integrációs Szervezet ügyvezetése indítványozhatja” szöveg;
 j) a 17/C. § (2c) bekezdésében az „a (2a) bekezdés alapján részesedést szerzett” szövegrész
 helyébe az „intézményvédelmi célból szerzett részesedéssel rendelkezik” szöveg;
 k) 17/C. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben írt esetben a (4) bekezdésben írt határidőben”
 szövegrész helyébe az „az (5) bekezdésben írt esetben az Integrációs Szervezet által előírt
 határidőben” szöveg;
 l) 17/M. § (4) bekezdésében az „az e törvényben meghatározottól eltérő” szövegrész helyébe az
 „az (1) bekezdéstől eltérő” szöveg;
 m) Az Szhitv. 17/V. § (1) bekezdésében a „Központi Bankjavaslatára” szövegrész helyébe a
 „Központi Bank javaslatára” szöveg
 lép.
53.	§
 Hatályát veszti az Szhitv.
 a)	Preambuluma;
 b)	6. § (4)-(5) bekezdése;
 c)	7. § (1) bekezdés e) pontjában az „és költségvetési beszámolójának” szövegrész;
  d)	9. § (2) bekezdés f) pontja;
 e)	20/A. § (8) bekezdése.
 8.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 2017. évi LIII. törvény módosítása
 54.	§
 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi
 LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
 (Nem tartozik e törvény hatálya alá)
 „c) az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés
 teljesítése.”
55.	§
 A Pmt. 14. § (3) bekezdésében az „a 7. § (2) bekezdés aa) és ad) alpontjában” szövegrész helyébe
 az „a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és ad) vagy af) alpontjában” szöveg lép.
19
  56.	§
Hatályát veszti a Pmt. 14. § (3) bekezdésében a „vagy adók, bírságok, illetékek megfizetésére”
szövegrész.
 9.	Záró rendelkezés
  57.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
20
Általános indokolás
Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyik alapvető célja a Magyar
Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.)
módosítása által hozzájárulni ahhoz, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint az általa irányított leányvállalatok és a
tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társaságok (a továbbiakban együtt: MFB Csoport) saját,
uniós és más nemzetközi források kihelyezésével támogassa az európai uniós és
nemzetgazdasági fejlesztési célokat. A Törvényjavaslat ennek érdekében megteremti annak
lehetőségét, hogy az MFB Csoport a fejlesztési banki tevékenységét egy átfogó finanszírozási
eszköztárral rendelkező gazdaságfejlesztési központként végezze, hozzájárulva ezzel az ország
gazdasági növekedéséhez.
E körben módosításra kerülnek az európai uniós forráskezelési tevékenységét szabályozó
rendelkezések annak érdekében, hogy az MFB Zrt. a korábbinál hatékonyabban láthassa el a
vonatkozó uniós szabályozás adta kereteken belül e tevékenységet.
A nemzetgazdasági, illetve társadalmi szempontból jelentős beruházási, finanszírozási célok
támogatása érdekében a Javaslat az MFB Zrt. feladatkörének pontosításával, aktualizálásával,
továbbá a feladatokhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységek kibővítésével a
kormányzat aktív fejlesztéspolitikai javaslattevőjeként biztosítja az MFB Zrt. gazdaságfejlesztési
törekvéseit.
A sikeres fejlesztési banki tevékenységhez nélkülözhetetlen a szolgáltatás- és termékpaletta
színesebbé tétele a hitelen és garancián túl az értéknövelő szolgáltatások előtérbe helyezésével,
így a jelen módosítás által megnyílhat az út a kockázati tőke és tőke beruházási tevékenység
folytatásához a start-up-ok és az innováció támogatásához. A Javaslat a kockázati
tőkebefektetésekhez kapcsolódó indokolatlan korlátozás átalakítása révén hozzájárul a Kormány
MFB Zrt. általi befektetési jegy, illetve kockázati tőkealap-jegyvásárláson keresztül
megvalósítandó gazdaságpolitikájának támogatásához.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításával elérni
kívánt legfontosabb közpolitikai cél, hogy az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes
átruházására vonatkozó törvényi szabályok kiegészítésre kerüljenek, tekintettel arra, hogy
szabályozási célként fogalmazódott meg az az igény, hogy az egyházak mellett egyházi jogi
személyek (pl. szerzetesrendek) is ingyenesen állami vagyonhoz juthassanak hitéleti feladataik
elősegítése vagy az általuk végzett állami - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek-
és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében.
A Vtv. egyéb módosításai a jogalkalmazó szervezetek részéről a vagyongazdálkodás gyakorlata
során felmerült kérdésekre adnak megoldást, tartalmaznak továbbá néhány kodifikációs
21
pontosítást.
A Javaslat a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) módosítására is
javaslatot tesz. A 2017. év első felében az Országgyűlés elfogadta a szövetkezeti hitelintézetek
integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXII. törvényt, amely
a legfőbb céljaként tűzte ki a szövetkezeti hitelintézeti szektor hosszú távú, jövedelmező és
prudens működésének megerősítését, a szektor érdekeinek védelmét, valamint egy szorosabb
szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) megvalósítását.
A takarékszövetkezetek működésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kormányzati szempont
-	a szektor megújulása, modernizálása mellett - az intézményvédelmi feladatok hatékony
ellátása és a belső kontrollmechanizmusok megfelelő működtetése az Integráción belül,
amelynek letéteményese a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban:
Integrációs Szervezet). Az Szhitv. Javaslatban foglalt módosítása elsődlegesen azt a célt
szolgálja, hogy az Integrációs Szervezet tagsági és döntési struktúrája megfelelően illeszkedjen
az átalakulásban lévő takarékszövetkezeti szektor tagságához, vezető testületei pedig -
összetételük és a tagjaikkal szemben támasztott szakmai elvárások és összeférhetetlenségi
szabályok révén - hatékonyan tudják mind az egyedi döntéseket, mind a szektor egészének
működésére kiható szabályozási feladatokat ellátni. A Javaslat azt hivatott biztosítani, hogy az
Integrációs Szervezet, mint az Integráció központi szerve olyan szervezeti és működési
sajátosságokkal rendelkezzen, ami alkalmassá teszi arra, hogy a szektor átfogó felügyelete révén
biztosítsa a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú biztonságos működését.
A Javaslat ezért célul tűzi ki azt, hogy az Integráció tagjai magas színvonalú, a problémákra
hatékonyan reagáló vezetés, szakmai irányítás mellett végezzék tevékenységüket, az
intézményvédelem rendszere pedig kiegyensúlyozottan szolgálja valamennyi intézmény és
ügyfeleik érdekeit.
Az Integráció prudenciális irányítását ellátó Integrációs Szervezet belső szervezeti működésében
változtatások szükségesek azáltal, hogy az Integrációs Szervezet irányítását, illetve vezetését
ellátó igazgatóság és az ügyvezetés tagjaira vonatkozó követelményrendszer szigorúbbá válik
mind a szakmai alkalmassági, mind az összeférhetetlenségi követelmények tekintetében. Az
Integrációs Szervezet igazgatósága egyes döntések tekintetében - ide nem értve a jelentős súlyú
szankciós intézkedéseket - a döntés meghozatalát ruházhat át az operatív feladatokat ellátó
ügyvezetésre, biztosítva ezáltal a hatékonyabb működés és a gyorsabb reagálás lehetőségét
szükség esetén. Az Integrációs Szervezet ellenőrzési feladataival kapcsolatos eszköztár is
kibővül annak lehetőségével, hogy az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek és a
Központi Bank közvetítők útján végzett tevékenységét is ellenőrizze, emellett az Integrációs
Szervezet által végzett ellenőrzés során ideiglenesen közreműködő szakértő igénybevételére is
sor kerülhet az ellenőrzések eredményességének javítása érdekében.
22
A Javaslat változásokat vezet be az Integrációs Szervezeti tagság tekintetében is. E körben
egyrészt kiegészülnek az Integrációból történő kilépés szabályai azon esettel, amikor az
egyetemleges felelősségvállalásban nem érintett tag kíván kilépni az Integrációs Szervezetből. A
tagi kilépés ezen esetére szükségessé válik a tagi vagyoni hozzájárulások kezelésére vonatkozó
szabályok megalkotása, tekintve, hogy a hatályos szabályrendszer ezen esetkörre ezidáig nem
tartalmazott rendelkezéseket.
A Javaslat lényeges újítása az Integrációs Szervezet döntéshozatali rendjének a változása oly
módon, hogy módosul az Integrációs Szervezet közgyűlésén az egyes tagokat megillető
szavazati jog, és az MFB-t az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel a szavazatok 51
százaléka illeti meg, a fennmaradó szavazatok pedig egyenlő arányban oszlanak meg az
Integrációs Szervezet további tagjai között. E rendelkezés arra figyelemmel szükséges, hogy a
szövetkezeti hitelintézeti szektorban a mérethatékony intézményi rendszer elérése érdekében
lezajlott egyesülési folyamatok eredményeként megközelítőleg hasonló méretű tagszervezetek
alakultak ki, amelyek számára indokolt egymással megegyező szavazati jogot biztosítani az
Integrációs Szervezet döntéshozatali mechanizmusában. A Törvényjavaslat rögzíti továbbá a
közgyűlésen a döntés meghozatalához szükséges szavazati arányt is.
Fontos szempont ugyanakkor, hogy az intézményvédelemért felelős Integrációs Szervezet
vagyonának a felhasználása továbbra is célhoz kötött, annak pénzeszközei nem vonhatók el.
Az Szhitv. módosítása a fentieken túl kisebb korrekciókat tartalmaz az egységes informatikai
rendszer létrehozásának a köztes eredményei figyelembevételével, továbbá a Törvényjavaslat
pontosításokat is tartalmaz az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.
A postai szolgáltatások nyújtásában az ország lakosságának rendkívül nagy része érintett, ezért
fontos, hogy a pénzmosás elleni küzdelmet célzó, valamint a pénzátutalások adatainak rögzítését
és továbbítását előíró szabályok alkalmazása a lehető legkisebb mértékben terhelje le a posták
forgalmát és így ne okozzon aránytalan adminisztratív terheket, időveszteséget az ügyfelek
számára. A Törvényjavaslat az uniós szabályok adta keretek között kiveszi a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozás elleni törvény hatálya alól azokat a belföldi postai csekkel történő
befizetéseket, amelyek adó, illeték, illetve vám fizetésre irányulnak. Ezzel összefüggésben a
postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításával előírja, hogy a postai „sárga” és „fehér”
csekkek kibocsájtói tüntessék fel azokat a jelzéseket a csekkeken, melyek alapján a postákon
könnyen és gyorsan meg tudják határozni az adott ügylethez tartozó ügyfél átvilágítási szintet.
A Javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény tekintetében több, a
gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges módosítást vezet be.
Részletes indokolás
1-5. §
23
A Javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény fennálló értelmezésbeli
joghézag kitöltésére szolgál azáltal, hogy a felszámolói tevékenységet végző szervezetek
kiválasztásakor zsinórmértéket jelentő, de jogszabálynak nem minősülő pályázati felhívásban a
felszámolási tevékenység pártatlan végzésére veszélyesként megjelölt tevékenységeket a norma
szintjére emeli, iránymutatást adva ezáltal a jogalkalmazónak. A Javaslat kifejezetten nevesíti, és
a felszámolási tevékenységgel összeférhetetlennek minősíti az ingatlanközvetítő, kölcsön- és
faktoring tevékenységet, így ezek a felszámolók számára kifejezetten tiltott tevékenységek, de a
jogalkotó számolt azzal a lehetőséggel is, hogy a felsoroltakon kívül is lehetnek még egyéb,
kimerítő jelleggel nem meghatározható tevékenységek, amelyek a felszámolói működés
átláthatóságát csökkenthetik és a pártatlanság elvét veszélyeztethetik.
A hatályos szabályozás szerint amennyiben az értékesítési eljárásban kötött adásvételi szerződés
megtámadása következtében a bíróság az eredeti állapot visszaállítását rendeli el, de a biztosított
hitelező nem fizeti vissza a részére az elszámolás alapján már kifizetett összeget, úgy annak
ellenére, hogy az értékesített ingatlan tulajdonjoga az adósra visszaszáll, a felszámoló a vételárat
a vevő részére nem tudja visszafizetni. Ezen esetkör megelőzése érdekében a beszámításnak a
korlátozása indokolt.
Tekintettel arra, hogy a hatályos rendelkezés végrehajtása mind a felszámoló szervezetek, mind a
pénzügyi intézmények számára jelentős adminisztrációs teherrel jár, szükséges a vagyonkutatás
szabályainak akkénti módosítása, hogy a felszámoló általi, minden ügyben, valamennyi
pénzügyi intézménynek megküldendő megkeresés helyett az értesítési kötelezettség a pénzügyi
intézményeket és csak abban az esetben terhelje, amennyiben az adós tekintetében számlát
vezetnek vagy a törvényben meghatározott időintervallumon belül vezettek.
6. §
A Javaslat a beiktatott V/A. Fejezet rendelkezéseivel összhangban jogszabályi utalásokat
pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
7.	§
A Javaslat az MFB Zrt. feladatainak bővítését, aktualizálását szolgálja azzal, hogy az MFB Zrt.
általi finanszírozás lehetőségét kiterjeszti a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi
környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét
szolgáló kormányrendelet végrehajtásához. A szabályozás az MFB Zrt. részére lehetővé teszi azt,
hogy részt vegyen a Kormány rendeletében meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely és
településkép-védelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet
egységes védelmét szolgáló - ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy
átalakításához kapcsolódó - beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön
formájában történő biztosításában.
8.	§
A Javaslat megteremti a jogszabályi lehetőségét annak, hogy az MFB Zrt. üzletszerűen, pénzügyi
24
szolgáltatási tevékenységként fejlesztési célú feladatainak megvalósítása érdekében, ahhoz
kapcsolódóan követelésvásárlási tevékenységet végezzen.
Az MFB Zrt. nem klasszikus fejlesztési banki feladatának törlésével összefüggésben az MFB
Zrt. ellenőrzési jogosultságára vonatkozó rendelkezések tekintetében az MFB tv. 2. § m)
pontjának beiktatását megelőzően hatályos normaszöveg kerül visszaállításra.
9.	§
Az MFB Zrt. finanszírozási lehetőségeinek bővítését szolgálja a Javaslat azon rendelkezése,
mely a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen és kölcsönön kívül a hitelcélok szerinti
hitel, illetve kölcsön kiváltása, valamint a hitelcélok érdekében nyújtott tagi kölcsön
finanszírozása esetén is biztosítja a hitel- és kölcsönnyújtást az MFB Zrt. részére.
A kockázati tőkebefektetések sajátosságaitól idegen az MFB tv.-ben szereplő, az alapkezelő
általi, a tőke megóvására vagy a hozamra vállalt garancia vagy ígéret. Az alapkezelők a piaci
sztenderd szerint - elsősorban az alapok kezelési szabályzataikban - kifejezetten korlátozzák e
tekintetben a felelősségüket, figyelemmel a kockázati tőkebefektetések magas kockázatot
hordozó jellegére. Az MFB Zrt. általi befektetési jegy, illetve kockázati tőkealap-jegy vásárlásra
vonatkozó megtérülési garanciák módosítása az indokolatlan, a tevékenységet ellehetetlenítő
korlátozás eltörlését szolgálja.
10.	§
A szakasz a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változásokra figyelemmel tartalmaz
módosító rendelkezéseket.
11.	§
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az MFB Zrt.-nek az MFB tv. 2. § h) pontja szerinti
feladatköre, valamint a 3. § (3) bekezdése szerinti tevékenysége esetében, az európai strukturális
és beruházási alapokból finanszírozott pénzügyi eszközök végrehajtása során az MFB tv.
pénzügyi szolgáltatás keretében létrejött jogviszonyokat szabályozó rendelkezéseit, valamint a
hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a
648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) nem kell alkalmazni.
12. §
A szakasz a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változásokra figyelemmel tartalmaz
módosító rendelkezéseket.
13.	§
A szakasz b) pontja a Javaslat 2. §-ához kapcsolódó módosítás, mely rögzíti, hogy az MFB Zrt.
ezen feladatához kapcsolódóan a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint
25
átláthatósági követelményeknek a természetes személyek és a társasházak tekintetében sem kell
érvényesülnie. Továbbá a szakasz a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett
változásokra figyelemmel tartalmaz szövegcserés módosító rendelkezéseket.
14.	§
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja, és a nem klasszikus fejlesztési
banki tevékenységek törlésével aktualizálja az MFB Zrt. feladatait. Törlésre kerül továbbá a
Magyar Nemzeti Bank volt felügyelőbizottsági tagjaira vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy
az már nem hatályos jogszabályi rendelkezésekre hivatkozik. A Magyar Nemzeti Bankról szóló -
jelenleg hatályos - 2013. évi CXXXIX. törvény ugyanakkor rendezi a kérdést azzal, hogy
kizárja a 39. §-ában szereplő szervezetek, közöttük az MFB Zrt. esetében is a 152. § (1)
bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását.
15.	§
Tekintettel arra, hogy a hatályos Vtv. és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) rendelkezései alapján a
vagyonpolitika tekintetében a kormányzati tevékenység összehangolása és az állami vagyon
felügyelete, mint kormányzati feladatkörök összeolvadnak, indokolt, hogy - a korábbi törvényi
rendelkezésekkel összhangban - a tulajdonosi joggyakorlással összefüggő ágazati törvényi
szabályok kizárólag az állami vagyon felügyeletéért felelős szakminiszterre telepítsék azokat a
jogköröket, amelyek az állami vagyongazdálkodást érintik.
A módosítás folytán kizárólag az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter lesz jogosult
arra, hogy az Nvtv. 7/A. §-a szerinti személy kijelölésével határozza meg az államot megillető
tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének
gyakorlóját. Ekként az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi
joggyakorló kizárólag a miniszter, a központi költségvetési szerv, az állam 100%-os
tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy az állam és az állam 100%-os tulajdonában álló
gazdálkodó szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság lehet.
A Vtv. 3. § (3) bekezdése vonatkozásában a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az
állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Vtv.
módosításra kerülő (2a) bekezdése alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét a
Vtv. és annak végrehajtási rendelete, valamint a Vtv. módosításra kerülő (2a) bekezdés szerinti
miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti.
A jogszabály-módosítás alapján egyértelműen meghatározásra kerül, hogy e körben a tulajdonosi
joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, arra vételi jog, elővásárlási
jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására, más módon való megterhelésére
és a gazdasági társaság végelszámolással való megszüntetésére kizárólag az MNV Zrt. jogosult.
Az újonnan elfogadásra kerülő (3a)-(3b) bekezdések a megbízási szerződéssel rendelkező
26
tulajdonosi joggyakorlókra vonatkozóan tartalmaznak részletszabályokat aszerint differenciálva,
hogy milyen tárgykörben szükséges az MNV Zrt. mint megbízó tulajdonosi joggyakorló döntése.
Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlás megbízási szerződésen alapul, úgy a tulajdonosi
joggyakorlónak az MNV Zrt. előzetes engedélyét kell kérnie állami vagyon nem pénzbeli
hozzájárulásként való szolgáltatásához, vagy állami vagyonnak más módon a gazdálkodó
szervezet részére történő tulajdonba adásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező
tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez, vagy
átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.
Állami részesedés átruházása, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítása,
annak biztosítékul adása és más módon való megterhelése esetén nem a megbízási szerződéssel
rendelkező tulajdonosi joggyakorló, hanem az MNV Zrt. jogosult eljárni, mivel e jogügyletek
súlya indokolja, hogy a törvényben kijelölt általános tulajdonosi joggyakorlói jogkörrel
rendelkező MNV Zrt. járjon el.
16.	§
A módosítással érintett Vtv. 20. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja helytelen terminológiát
használva, úgy rendelkezik, hogy az MNV Zrt. Igazgatósága hozza meg az MNV Zrt.
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó valamennyi kizárólagos állami tulajdonú gazdasági
társaság vonatkozásában a tulajdonosi döntéseket. A módosítási javaslat - pontosítva a hatályos
szabályozást - rögzíti, hogy az MNV Zrt. Igazgatósága a jövőben az Nvtv. 2. melléklet I. pontja
szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami
tulajdonban álló társaságok esetében fog dönteni a közgyűlésen, illetve taggyűlésen
képviselendő álláspont kialakításáról, illetve az alapítói határozatok kiadásáról.
Az Áht. 45. §-a szerint az állami tulajdonú gazdasági társaságok részére pótbefizetés is
nyújtható, ezért indokolt a Vtv. 20. § (4) bekezdés i) pontját a pótbefizetéssel kiegészíteni.
Jelenleg jogszabályi szinten nem rendezett az Nvt. 8. § (7) bekezdése alapján megkötött
megbízási szerződésekben előírt megbízói előzetes engedélyek (pl. a megbízott által
megvalósítandó tőkeemeléshez és létesítő okirat módosításához történő megbízói hozzájárulás)
kiadására vonatkozó hatáskör, a javaslat ennek rendezését szolgálja a Vtv. 20. § (4) bekezdés q)
pontjának megfelelő kiegészítésével.
17-19. §
Indokolt, hogy a visszapótlási kötelezettség törvényben meghatározott alanyi kör
vonatkozásában történő eltörlése mellett adott legyen a lehetőség arra, hogy az alapfeladatként
vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben e
főszabálytól eltérően is megállapodhasson a tulajdonosi joggyakorlóval.
Indokolt, hogy a Vtv. egyértelműen rögzítse, hogy pl. központi költségvetési szerv végrendeleti
27
megnevezése esetében - ha a hagyaték tárgya társasági részesedés - az MNV Zrt. nem
vagyonkezelési, hanem megbízási szerződést köt a kedvezményezettel.
A javasolt módosítás egyrészt egyértelműsíti, hogy az MNV Zrt. jogosult az állam nevében
gazdálkodó szervezetben történő részesedésszerzésre, másrészt lehetővé teszi, hogy az MNV Zrt.
ne csak gazdasági társaság alapítására, hanem gazdasági társaságban történő részesedésszerzésre
is kiadhasson meghatalmazást más személynek, illetve szervezetnek.
20-21. §
A Vtv. 33. §-a (2) bekezdésének módosításával egyértelművé válik, hogy a központi
költségvetési szervként működő vagyonkezelők a „nemo plus iuris” elv miatt nem jogosultak az
Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágok, tárgyi eszközök, készletek
értékesítésére. Erre kizárólag a tulajdonosi joggyakorlónak van jogosítványa, ezért indokolt,
hogy a Vtv. egyértelművé tegye, hogy az értékesítésre kizárólag megbízási szerződés alapján, és
kizárólag a Magyar Állam nevében és javára kerülhet sor azzal, hogy az értékesítésből származó
bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg. A jogszabály-módosítás nem
generál adminisztrációs többletterhet sem a tulajdonosi joggyakorlók, sem a vagyonkezelők
számára, mivel a tulajdonosi joggyakorlónak lehetősége van arra, hogy az értékesítésre általános
megbízást adjon a vagyonkezelő részére, így a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő között
az értékesítésre vonatkozó felhatalmazást egy okirat kiadásával biztosítani lehet.
A Vtv. 34. §-át (4) bekezdéssel kiegészítő jogszabályi rendelkezés törvényi szintre emeli azt a
főszabályt, miszerint a Vtv. hatálya alá tartozó állami ingatlan értékesítésére - kivéve a 35. § (2)
bekezdés szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést - kizárólag az MNV Zrt. által
működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor azzal, hogy az MNV Zrt. az Nvtv.
7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő
értékesítést ingyenesen bonyolítja le.
22. §
A Vtv. 35. § (2) bekezdését o) ponttal kiegészítő jogszabályi rendelkezés megalkotásának
indoka, hogy az autópályák melletti pihenőhelyeken a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatályba lépését megelőzően több építmény is létrejött
magánberuházás keretében. A jogszabályi rendelkezések alapján a felépítmények kizárólagos
állami tulajdonnak minősültek, így ebből kifolyólag a beruházáshoz kapcsolódóan megkötött
földhasználati szerződések - amelyek alapján az építmények tulajdonjogát a beruházó
megszerezte volna - érvénytelennek minősültek. A földhasználati szerződések döntően a
beruházás megvalósításra kiírt pályázat győztesével kerültek megkötésre és a szerződések
érvénytelenségével kapcsolatos aggályok csak utóbb, Kúriai elvi döntés (EBH2008.1861.)
nyomán merültek fel. A Kúria az új önálló helyrajzi számú ingatlan létesítését és az ehhez
kapcsolódó földhasználati jog alapítását úgy értelmezte, hogy ebből kifolyólag a korábban bevett
gyakorlat szerint megkötött szerződések érvénytelennek minősültek. Ez azt eredményezte, hogy
bár a beruházó teljesítette valamennyi szerződésből eredő kötelezettségét, az általa saját
28
forrásból létesített építményen mégsem szerezhetett tulajdont a szerződés rendelkezései szerint.
Mivel ebben az esetekben a szerződések érvénytelenségéből eredő következmények viselése sem
a Magyar Államnak, sem a beruházóknak nem állt érdekében, így a jogi rendezésre
(elszámolásra) sem került sor, és a felek a megkötött szerződésben foglaltak szerint jártak el
azzal, hogy a tulajdoni kérdések rendezése elmaradt.
Az Nvtv. módosítás, amely az állami kizárólagos tulajdoni körből kivette az autópálya melletti
pihenőket és várakozókat, megteremtette a lehetőségét annak, hogy a beruházók
megszerezhessék az általuk létesített felépítmények tulajdonjogát. A tulajdonszerzéshez új,
érvényes földhasználati szerződés megkötése szükséges, amely a beruházókkal, versenyeztetés
mellőzésével a Vtv. fentiek szerinti módosítása esetén lesz megköthető.
A Vtv. 35. § (2) bekezdését p) ponttal kiegészítő jogszabályi rendelkezés megalkotásának
indoka, hogy a Magyar Állam, mint örökös képviseletében eljáró MNV Zrt. a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 679. § (1) bekezdése,
illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 7:96. § (1)
bekezdése alapján „a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a
hitelezőknek”.
A Magyar Állam által örökölt ingatlanok esetén jellemző, hogy az ingatlanokat zálogjog terheli,
amely zálogjogot általában elidegenítési és terhelési tilalom biztosít. A régi Ptk. 680. § (2)
bekezdése, ill. az új Ptk. 7:98. § (2) bekezdése értelmében a hagyatéki hitelezői igények
kielégítésének sorrendjében elsőbbséget élvez az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó
valamely vagyontárgyon zálogjoga áll fenn. Mind a régi, mind az új Ptk. lehetővé teszi azt, hogy
a zálogjogosult és a zálogkötelezett a zálogtárgyból történő kielégítési jog megnyílását követően
megállapodjon a zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzéséről.
Az MNV Zrt. a hagyatéki tartozások rendezése érdekében az örökös Magyar Állam
képviseletében a zálogjoggal terhelt ingatlan, mint zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult
részére történő átruházása útján tud eleget tenni fenti kötelezettségének azzal, hogy a
zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelésének a zálogtárgy értékét meghaladó részéről
lemond.
A zálogjoggal és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok bírósági
végrehajtáson kívüli, versenyeztetéssel történő értékesítése a zálogjogosult hozzájárulásának
hiányában akadályba ütközik.
A fentiek mellett indokolt az is, hogy a törvény általában és ne példálózó jelleggel adja meg a
versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés lehetőségét a jogszabályon alapuló elővásárlási
jog jogosultja részére.
23. §
29
A Vtv. 36. § (2) bekezdés g) pontjának módosításával elérni kívánt legfontosabb közpolitikai cél,
hogy az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó törvényi szabályok
kiegészítésre kerüljenek tekintettel arra, hogy kormányzati célként fogalmazódott meg az az
igény, hogy az egyházak mellett egyházi jogi személyek (pl. szerzetesrendek) is ingyenesen
állami vagyonhoz juthassanak hitéleti feladataik elősegítése, vagy az általuk végzett állami - így
különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok
ellátásának elősegítése érdekében.
A Vtv. 36. § (4) bekezdésének módosítása előírja, hogy az ingyenes egyházi tulajdonba adások
során is figyelemmel kell lenni az éves költségvetési törvény által meghatározott összeghatárra.
A Vtv. 36. § (6) bekezdésének módosítására abból az okból van szükség, hogy a kis értékű
ingóságok ingyenes átruházására ne csak helyi önkormányzatok, hanem más, a Vtv. 36. § (2)
bekezdésében megjelölt alanyi kör esetében is sor kerülhessen.
24-25. §
A Vtv. 38. § (1) bekezdése módosítása keretében az értékesítés tárgya kerül pontosítására, míg a
Vtv. 40. §-ának kiegészítésére abból az okból van szükség, hogy a modern kor követelményeihez
is igazodó, és az MNV Zrt. által alkalmazott elektronikus árveréshez kapcsolódó szabályok is
szerepeljenek e szakaszban.
26.	§
A szakasz a felhatalmazó rendelkezés pontosítását tartalmazza, figyelemmel a kormányzati
munkamegosztásban bekövetkezett változásokra.
27-28. §
A szakaszok szövegcserés módosításokat, és hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmaznak.
29.	§
A kormány otthonvédelmi intézkedés sorozatának egyik meghatározó eleme a Nemzeti
Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET Zrt.) által működtetett program. A NET Zrt. törvényben
meghatározott alaptevékenysége, hogy azoknak az ingatlan tulajdonosoknak biztosítsa a
lakhatását, akik jelzáloghitelüket már huzamosabb ideje nem tudják fizetni és egyben szociálisan
rászorultak. A hitelező bankok közreműködésével felajánlott ingatlanokat a NET Zrt. a Magyar
Állam részére megvásárolja, és az eredeti tulajdonosnak és családjának határozatlan időre bérbe
adja.
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: Net. tv.) értelmében
a NET Zrt. az állam nevében megvásárolt lakóingatlanok felett vagyonkezelői jogot gyakorol. A
30
vagyonkezelésére vonatkozó speciális szabályokat a Net. tv., az egyéb szabályokat pedig az
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési
szerződés tartalmazza.
Egyes, megüresedett lakóingatlanok hatékony közcélú hasznosítása érdekében indokolttá vált,
hogy az ingatlanok felett tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. átvehesse az érintett
ingatlanokat, a vagyonkezelési szerződés részleges megszüntetése mellett.
A Net. tv. 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Nemzeti Eszközkezelő az általa megvásárolt
lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: ingatlan)
felett törvényen alapuló vagyonkezelői jogot gyakorol. A Nemzeti Eszközkezelő a
vagyonkezelés során a Net. tv. 7. § (2) bekezdése alapján az alábbi jogosultságokkal rendelkezik:
a)	az állami vagyont elsődlegesen bérleti szerződés alapján bérbeadással hasznosítja,
b)	kezdeményezheti a vagyonkezelésében lévő lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba
adását,
c)	a lakóingatlant elidegenítheti.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (1) bekezdése alapján a
vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön
létre. Az (5) bekezdés szerint a vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a
törvényben megjelölt - a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó -
személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a NET Zrt. vagyonkezelési joga a vonatkozó törvényi
rendelkezéssel történő kijelölés alapján, a jogszabály erejénél fogva jön létre az általa
megvásárolt ingatlanok vonatkozásában, így a vagyonkezelési jog mindaddig fennáll, amíg a
vonatkozó jogszabályi rendelkezés módosítására nem kerül sor. A tervezett módosítás ennek
megfelelően rendelkezik arról, hogy egyes megüresedett ingatlanok esetében a vagyonkezelési
szerződés részleges megszüntetése során a törvényi kijelölés is megszűnik.
30.	§
A Javaslat technikai jellegű, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
31.	§
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
32.	§
A rendelkezés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Vtv.-vel szorosan összefüggő
technikai módosítását tartalmazza.
31
33. §
A Javaslat a pénzmosás és terrorizmus elleni intézkedések alkalmazhatóságának egyértelmű
megállapíthatóságát szolgálja azzal, hogy a Hpt. szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokhoz
kapcsolódó postai pénzforgalmi nyomtatványt használó kibocsátói (kedvezményezett
számlatulajdonos) részére kötelezővé teszi a készpénzátutalási megbízás jogcímének
megjelölésére szolgáló jelölés alkalmazását. A jogcím megjelölésének előírása önmagában nem
mentesíti a Posta Elszámoló Központot a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni törvény
által meghatározott adatrögzítési és ügyfélátvilágítási kötelezettségek teljesítése alól.
34.	§
A Javaslat az egyetemes postai szolgáltató által végzett pénzügyi tevékenységhez igazodó
arányos követelményrendszert állapít meg az ügyfélvédelem szempontjából leginkább lényeges
rendszeres ismeretbővítés által. A javaslat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatóról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény
végrehajtására szolgáló MNB rendelet követelményrendszeréhez igazodó módon - annak
elégségességét megállapítva - határozza meg az általános ismeretekre, a termékismeretre és az
alkalmasság-értékeléssel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó rendszeres képzési
követelményeket. A javaslat a Felügyelet ellenőrzési kötelezettségét is biztosítja a
háttérszabályok által.
35.	§
A módosítás pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz a jogalkalmazás egyértelműsítése
érdekében.
36.	§
A Javaslat az Szhitv. értelmező rendelkezései körében az egységes informatikai rendszerhez
kapcsolódóan pontosítja a Központi Adatfeldolgozó fogalmát a tevékenység kiszervezése
körében. A válsághelyzet fogalmának módosítása azt szolgálja, hogy annak megállapítására
rossz vagy két egymást követő naptári negyedévben romló tőkepozíció esetén kerüljön sor.
37.	§
A Javaslat rögzíti az Integrációs Szervezet saját tőkéjének egyes fő elemeit, és pontosítja a
vagyon felosztására vonatkozó rendelkezéseket, kiegészítve azokat a vagyoni hozzájárulás tag
részére történő visszafizetésének feltételeivel A 39. §-sal beiktatott rendelkezés szerinti
visszafizetés esetén a vagyoni hozzájárulás összegének megállapításakor csak a tag által
közvetlenül megfizetett hozzájárulást kell figyelembe venni, a Szövetkezeti Hitelintézetek
Integrációs Alapja részére rendelkezésre bocsátott vagyon nem kerül figyelembe vételre a
vagyoni hozzájárulás tekintetében, függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok alapján egyes a
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja részére rendelkezésre bocsátott hozzájárulást úgy
kellett tekinteni, hogy az adott tag vagyoni hozzájárulásába beszámít. Az Integrációs Szervezet
vagyonának a felhasználása továbbra is célhoz kötött, pénzeszközei nem vonhatók el, és saját
32
tőkéjének felosztására csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.
A Javaslat az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozó döntésként rögzíti a
tagdíj éves összegének meghatározását, amelynek lehetséges legalacsonyabb mértékét az Szhitv.
állapítja meg.
38.	§
Szabályozásra kerül az Integrációs Szervezet közgyűlésének új döntéshozatali rendje oly módon,
hogy az MFB-t az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel a szavazatok 51 százaléka illeti
meg, a fennmaradó szavazatok pedig egyenlő arányban oszlanak meg az Integrációs Szervezet
további tagjai között. E rendelkezés indoka, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektorban lezajlott
egyesülési folyamatok eredményeként létrejött megközelítőleg hasonló méretű tagok és a
Központi Bank számára indokolt egymással egyenlő mértékű szavazati jogot biztosítani az
Integrációs Szervezet döntéshozatali mechanizmusában. A Javaslat rögzíti továbbá a
közgyűlésen a döntés meghozatalához szükséges szavazati arányt.
39.	§
A Javaslat bővíti az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörét, és a közgyűlés feladatai
közé sorolja a tagdíj mértékének megállapítását és a tagfelvételről történő döntést.
40.	§
A Javaslat az Integrációs Szervezet hatékony szakmai irányításának biztosítása érdekében az
Integrációs Szervezet igazgatósági létszámának kibővítésére irányuló rendelkezést tartalmaz,
továbbá szigorúbb követelményeket határoz meg - részben a Magyar Nemzeti Bankról szóló
2013. évi CXXXIX. törvényben egyes testületekre meghatározott generálklauzula nyomán -
mind a szakmai alkalmasság, mind az összeférhetetlenség tekintetében az igazgatóság és az
ügyvezetés tagjaira vonatkozóan, különösen az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban nem
álló igazgatósági tagok tekintetében.
41.	§
A Javaslat szerint az Integrációs Szervezet igazgatósága egyes döntések tekintetében - ide nem
értve a jelentős súlyú szankciós intézkedéseket - a döntés meghozatalának jogát az ügyvezetésre
ruházhatja át , biztosítva ezáltal a hatékonyabb működés és a gyorsabb reagálás lehetőségét.
42.	§
Pontosításra kerül az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának hatáskörébe tartozó, az
igazgatóság és az ügyvezetés beszámoltatásával kapcsolatos feladat. E körben lényeges
követelmény, hogy a Felügyelőbizottság köteles beszámoltatni az igazgatóságot és az
ügyvezetést bármely egyéb szervezet vagy személy által az Integrációs Szervezet részére
rendelkezésre bocsátott vagyon felhasználásának szabályosságára vonatkozóan is, ezáltal
kibővítve a korábban a törvényben nevesített vagyoni kört.
33
43. §
A Javaslat az ügyvezetést az Integrációs Szervezet vezetésére kijelölt szervezetként jelöli meg,
és pontosítja az ügyvezetőkkel szembeni követelményekre és a feladatkörükre vonatkozó
rendelkezéseket.
44.	§
A Javaslat rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet ellenőrzési jogköre kiterjed a szövetkezeti
hitelintézet és a Központi Bank azon tevékenyégére is, amelyet közvetítő útján végez, továbbá
rögzítésre kerül annak lehetősége, hogy az Integrációs Szervezet ideiglenesen közreműködő
szakértőt vegyen igénybe az ellenőrzések eredményességének javítása érdekében.
45.	§
A Javaslat alapján az Integrációs Szervezetből történő kilépés szabályai kiegészülnek azzal az
esettel, amikor az egyetemleges felelősségvállalásban nem érintett tag kíván kilépni az
Integrációból. Erre tekintettel indokolt a tagi vagyoni hozzájárulások kezelésére vonatkozó
szabályok megalkotása.
46.	§
A Javaslat rögzíti, hogy a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága és felügyelőbizottsága nem
hozhat érvényesen határozatot, ha ülésének megtartása során megsérti az Integrációs Szervezet
és a Központi Bank felé fennálló kötelezettségét. A Javaslat előírja a továbbá a szövetkezeti
hitelintézet meghatározott szabályzatainak az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank
számára történő megküldését.
47.	§
A Javaslat pontosítja azon szervezetek körét, amelyek szövetkezeti formában működő
szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében tizenöt százalékot meghaladó részesedéssel
rendelkezhetnek, továbbá szabályozza a jegyzett tőke ötven százalékát meghaladó részesedés
esetében a tulajdonost megillető szavazati arányt.
48.	§
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz az Integráción belül fennálló titoktartási
kötelezettségre vonatkozóan.
49.	§
A rendelkezés az egységes informatikai rendszer alkalmazása körében szükséges.
50.	§
A Javaslat az egységes informatikai rendszer alkalmazása körében pontosító rendelkezést rögzít.
51.	§
34
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg az Integrációs Szervezet igazgatóságának - az előírt
törvényi feltételeknek megfelelő - tagjai megválasztására vonatkozóan.
52.	§
A Javaslat technikai jellegű, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
53.	§
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
54.	§
A Javaslat - tekintettel a termék és a szolgáltatás jellegére - kiveszi a pénzmosás és terrorizmus
finanszírozása elleni törvény hatálya alól a „sárga, vagy fehér csekkel” történő, az adók,
bírságok, illetékek megfizetésére irányuló postai tranzakciókat, tekintettel arra, hogy a 4.
pénzmosási irányelvben rögzített kockázatalapú megközelítés erre lehetőséget biztosít.
55.	§
A postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyteher csökkentése érdekében a Javaslat lehetőséget
biztosít arra, hogy a postai szolgáltatások esetében a születési hely és idő helyett a lakcím
kerüljön rögzítésre az ügyfél (és a kedvezményezett) neve mellett, tekintettel arra, hogy a
pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló uniós rendelet minkét adatkör rögzítésére és
ellenőrzésére lehetőséget ad.
56.	§
A Javaslat 54. §-ához kapcsolódó technikai jellegű módosítás.
57.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
35