﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18312.
Benyújtás dátuma: 2017-11-07 17:54
Parlex azonosító: SMIGULVF0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere
Törvényjavaslat címe: Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények
módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról
 1.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
 LXXXIV. törvény módosítása
 1.	§
 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
 LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tat.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj - ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról
 szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is -,
 a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a
 nyugdíjprémium, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított,
 törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.”
2.	§
 A Tat. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az Egészségbiztosítási Alap)
 „b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, terhességi-
 gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a
 baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint
 az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy
 kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást,”
 (kiadásainak fedezetére szolgál.)
   2.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)
 4.	§ (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
   „i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az
   öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az
   átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi
   járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi,
   munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi
   nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg
   vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi
   nyugdíját -, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított
   pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a
1
 hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a
 gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a
 foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
 az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű
 pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által
 folyósított egyéb azonos típusú ellátás;”
4.	§
 Az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha)
 „b) - a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével - rendszeres pénzellátásban
 részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés
 szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt
 végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása
 esetén - folyósítanak,”
5.	§
 Az Szt. a 44. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Tartós ápolást végzők időskori támogatása
44/A. §
 (1)	Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy, akinek az öregségi nyugdíjra
 való jogosultságát megállapították, ha
 a)	azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják - ide nem
 értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását -, összeszámítva legalább 20 éven át
 saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, és
 b)	az a) pontban foglaltakra figyelemmel az érintett időszakban ugyanazon gyermekre tekintettel
      ba)	az e törvény alapján megállapított ápolási díjban részesült és azt részére a vizsgált
      időszakon belül legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt
      ápolási díjként folyósították, illetve
      bb)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a gyermekgondozási
      segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése vagy a családok
      támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése alapján
      gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült.
 (2)	A tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultság megállapítása iránti eljárásban
 elsődlegesen annak az időtartamnak a hosszát kell vizsgálni, ami alatt a kérelmező az e törvény
 alapján megállapított ápolási díjban részesült. Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti ellátás
 az érintett 20 éves időtartamon belül legfeljebb 10 év időtartamban vehető figyelembe.
 (3)	A tartós ápolást végzők időskori támogatásának havi összege 50 000 forint. A támogatás a
2
jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző
hatodik hónap első napjától állapítható meg. A támogatás a jogosultság kezdő hónapjára tekintettel
is teljes összegben jár.
(4)	A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősül nyugellátásnak.”
6. §
Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„m) a tartós ápolást végzők időskori támogatásának igénylésére, megállapítására és folyósítására
vonatkozó szabályokat;”
3.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
7.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontjában az „ápolási díj”
szövegrész helyébe az „ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása” szöveg lép.
4.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
8.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1.8. pontjában az
„ápolási díj” szövegrész helyébe az „ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása”
szöveg lép.
5.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása
9.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató,
vagy a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján az 5. § s) pontja szerinti fenntartó tart fenn,
elsősorban a foglalkoztatónál keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei
ellátásának biztosítására. A foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján az 5. § s) pontja szerinti
fenntartó által működtetett szolgáltatásra is a munkahelyi bölcsődére vonatkozó szakmai és
finanszírozási szabályokat kell alkalmazni.”
10.	§
A Gyvt. 94. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A települési önkormányzat által fenntartott
3
 a)	bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 25%-áig,
 b)	mini bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 50%-áig
 az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek
 ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási
 hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását
 biztosítani tudja.”
11.	§
 A Gyvt.
 a)	5. § q) pont qb) alpontjában a „fiatal felnőtt” szövegrész helyébe a „fiatal felnőtt, valamint a
 korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek” szöveg,
 b)	15. § (11a) bekezdésében az „a sajátos nevelési igényű gyermekek” szövegrész helyébe az „az
 Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek (a továbbiakban: sajátos nevelési
 igényű gyermek), valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek” szöveg,
 c)	42. § (3) bekezdésében az „az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermek (a
 továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek)” szövegrész helyébe az „a sajátos nevelési
 igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek” szöveg,
 d)	42/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „sajátos nevelési igényű gyermek” szövegrész helyébe „a
 sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek”
 szöveg,
 e)	44/B. § (2) bekezdésében a „sajátos nevelési igényű gyermekek” szövegrész helyébe a „sajátos
 nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek”
 szöveg
 lép.
 6.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
12.	§
 (1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
 Ebtv.) 40. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
 [Az (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási díjra - az (5) bekezdésben foglaltak
 figyelembevételével - jogosult]
 „h) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga
 megszűnt.”
 (2)	Az Ebtv. 40. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (A csecsemőgondozási díj)
 „e) a (4) bekezdés h) pontja szerinti esetben attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga
 megszűnt.”
 [a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek
 bármelyikének bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak a (4) bekezdés alapján
 jogosult személy tekintetében fennállnak.]
4
13. §
(1)	Az Ebtv. 42/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a
gyermek 2 éves koráig jár.”
(2)	Az Ebtv. 42/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott
jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.”
14.	§
(1)	Az Ebtv. 62. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) Az utazási költségtérítés iránti kérelmet a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint
illetékes egészségbiztosító bírálja el.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az utazási költségtérítést az egészségbiztosító folyósítja.
(2c) A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat és a táppénzt
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kifizetőhely,
b)	a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egészségbiztosító
folyósítja.”
(2)	Az Ebtv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása alatt
a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c) bekezdés a)
vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított
foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja a már megállapított
ellátást.”
15.	§
Az Ebtv. a következő 76. §-sal egészül ki:
„76. §
A társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset
üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen
fellebbezésnek van helye.”
16.	§
Az Ebtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 82/N. §-sal egészül ki:
5
82/N. §
 (1)	Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi...
 törvény által megállapított 42/E. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat
 a)	a 2017. december 31-ét követően a 42/E. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapított
 gyermekgondozási díjra kell alkalmazni,
 b)	a 2018. január 1-jét megelőzően a 42/E. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapított
 gyermekgondozási díjra abban az esetben kell alkalmazni, ha a gyermekgondozási díjra való
 jogosultság 2017. december 31-én fennáll.
 (2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekgondozási díj
 folyósításának időtartamát 2018. január 15-éig felül kell vizsgálni.”
17.	§
 Az Ebtv.
 a)	39/B. § (3), (5) és (6) bekezdésében, 52/A. § (5) bekezdésében a „folyósító” szövegrész
 helyébe a „megállapító” szöveg,
 b)	39/C. §-ában az „a folyósító” szövegrész helyébe az „az ellátást megállapító” szöveg,
 c)	40. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés a)-g) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(4)
 bekezdés a)-h) pontja szerinti” szöveg,
 d)	61. § (5) bekezdésében a „kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg,
 valamint az „elektronikus úton nyújthatja be” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását
 követően elektronikus úton nyújthatja be” szöveg,
 e)	62. § (2) bekezdésében a „bírálja el és utólag folyósítja” szövegrész helyébe a „bírálja el”
 szöveg,
 f)	81. § (1) bekezdésében a „feladatokat ellátó szervek” szövegrész helyébe a „kifizetőhelyek”
 szöveg,
 g)	81/B. § (1) és (2) bekezdésében az „ellátást folyósító” szövegrészek helyébe az „ellátást
 megállapító” szöveg
 lép.
18.	§
 Hatályát veszti az Ebtv. 40. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a 42/A. § (4) bekezdés c)
 pontjában a „rehabilitációs járadék,” szövegrész.
7.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
19.	§
 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-a helyébe a
 következő rendelkezés lép:
„2. §
6
E törvény hatálya - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed
  a)	a Magyarország területén élő
      aa)	magyar állampolgárra,
      ab)	bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként,
      oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
     ac)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
     tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és
     tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában
     az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó
     tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és
     lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
      ad)	- az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és
      annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek)
      meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének
      időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz
      való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat
      kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
      bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
      ae)	- az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás
      és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik
      országbeli állampolgárra,
      af)	összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a
      munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett
      személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték;
  b)	a 29. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a nem
  Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő magyar
  állampolgárra, illetve vele együtt élő házastársára, élettársára;
  c)	az anyasági támogatás tekintetében a b) pontban foglaltakon túl a nem Magyarország területén
  élő, külföldön született,
      ca)	a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar
      állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy
     cb)	a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar
     igazolvánnyal” rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy
     gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar
     állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással
     jár.”
20.	§
A Cst. 12. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. §
alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket
7
(személyt) is,]
„c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. VI/D. Fejezetében meghatározott
átmeneti gondozásban részesül.”
21.	§
A Cst. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. § a) pont aa) alpontja alapján anyasági támogatásra az a személy is jogosult, aki a
külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban:
Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatot (a továbbiakban: tartós külszolgálat), vagy más jogszabály
szerint tartós külföldi szolgálatot teljesít, ide értve a vele életvitelszerűen együtt élő házastársat,
élettársat.”
22. §
A Cst. 34. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2. § c) pont ca) alpontjában meghatározott személy által anyasági támogatás megállapítása
iránt benyújtott kérelem esetén, ha a gyermek külföldön történt születésének hazai anyakönyvezése
még nem történt meg, a családtámogatási eljárás lefolytatására az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
23.	§
A Cst. 35. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátás szünetel)
„b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi
szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján
ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi
szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak.”
24.	§
A Cst. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. §
A Külszoltv. hatálya alá tartozó személy részére a külszolgálatra tekintettel az e törvény alapján
ellátásra jogosító gyermek után bármilyen jogcímen járó ellátás, díj vagy támogatás
megállapításáról valamint megszűnéséről a külpolitikáért felelős miniszter adatot szolgáltat a
családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére.”
25.	§
A Cst. 45. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
8
 [Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]
 „j) a 2. § c) pont cb) alpontjában meghatározott személy nevére a szomszédos államokban élő
 magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar igazolvány” sorszámára vonatkozó adat.”
26.	§
 A Cst.
 a)	27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „bányászok egészségkárosodási járadékát”
 szövegrész helyébe a „bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori
 támogatását” szöveg,
 b)	51. § c) pontjában a „2. § c)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § a) pont ac)-af)
 alpontjában” szöveg
 lép.
 8.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a
 gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények
 módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvény módosítása
27.	§
 Nem lép hatályba a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
 törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb
 törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvény 26. §-a.
9.	Záró rendelkezések
28.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
 hatályba.
 (2)	A 3-8. §, a 10. §, valamint a 12-26. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
9
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) általános célja, hogy a 2018-tól bevezetésre kerülő
új szociális támogatással, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal és
családtámogatásokkal kapcsolatos változásokat a jogrendszerbe ültesse, a végrehajtó és
jogalkalmazó szervek részéről megfogalmazott pontosító jellegű és technikai módosításokkal
együtt.
A Javaslat tartalmazza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvénynek (a továbbiakban: Szt.) a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetésével
összefüggő módosítását, továbbá ehhez kapcsolódóan az új ellátás jogrendszerbe illesztését
szolgáló egyéb törvénymódosításokat. A családtagjaikat ápoló hozzátartozók megbecsülésre
méltó feladatot teljesítenek és komoly terhet vesznek le a szociális intézményrendszerről. Mivel
a gyermeküket tartósan ápoló szülők keresőtevékenységet nem - vagy csak korlátozott
mértékben - tudnak végezni, a számukra megállapítható nyugellátás mértéke alacsonyabb lehet.
Indokolt ezért a gyermeküket tartósan ápoló személyek nyugdíjba vonulását követően
biztosítható új ellátási forma, a „tartós ápolást végzők időskori támogatása” bevezetése.
A Javaslat magában foglalja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) módosítását is a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult
gyermek fogalmának megjelenítése kapcsán, másrészt a bölcsődei ellátást érintően.
A Javaslat meghatározó részét képezik az egyes családtámogatási tárgyú törvények módosítását
tartalmazó rendelkezések. E körben egyfelől a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997.	évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.), másfelől a családok támogatásáról szóló
1998.	évi LXXXIV. törvény (Cst.) több vonatkozásban is módosításra kerül.
A Cst. Javaslatban foglalt módosításai kiterjesztik a törvény személyi hatályát az anyasági
támogatás tekintetében, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek vonatkozásában
pontosítják a szabályozást.
Az Ebtv.-ben bővül a vér szerinti apák csecsemőgondozási díjra való jogosultsága, valamint egy
évvel meghosszabbodik a „diplomás gyed” folyósítási időtartama. Az Ebtv.-t érintő további
módosítások elsődlegesen az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz és az
utazási költségtérítés központi folyósításának megvalósítását célozzák.
Részletes indokolás
1-2. §
A módosítás társadalombiztosítási ellátások összege alapján kiszámított, törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatások fedezetét szabályozza.
10
3. §
A tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetésével összefüggő módosítás.
4.	§
A Szt. rendelkezései szerint nem jogosult ápolási díjra az a személy, aki rendszeres
pénzellátásban részesül, és rendszeres pénzellátásának összege meghaladja az ápolási díj
összegét. Figyelemmel arra, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatása is rendszeres
pénzellátásnak tekintendő, kivételszabályként rögzíteni kell, hogy a tartós ápolást végzők
időskori támogatása és az ápolási díj párhuzamosan folyósítható.
5.	§
A gyermeküket ápoló hozzátartozók komoly terhet vesznek le az intézményrendszerről, ám
mivel keresőtevékenységet nem - vagy csak korlátozott mértékben - tudnak végezni, a számukra
megállapítható nyugellátás mértéke alacsonyabb lehet. Indokolt ezért a gyermeküket tartósan
ápoló személyek nyugdíjba vonulását követően biztosítható új ellátási forma, az ún. tartós
ápolást végzők időskori támogatása bevezetése. A havonta 50 ezer forint összegű ellátásban az
az öregségi nyugdíjban részesülő személy részesülhet aki,
-	gyermekét (ideértve a már nagykorú személyeket is),
-	az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően,
-	legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és e tevékenység alapján ápolási díjban részesült
és
-	az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díj volt.
Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy
részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel
folyósított családtámogatási ellátásban (GYES-ben) részesült, a GYES idejét - legfeljebb 10
éves időtartamban - hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
6.	§
A Kormányt a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetéséhez szükséges
végrehajtási szabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezés.
7-8. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, valamint a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetéséhez
kapcsolódó módosítása.
9.	§
11
A módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató a Gyvt. fogalomkörébe tartozó egyéb
fenntartóval kötött megállapodás keretében működtessen - elsősorban a foglalkoztató
munkavállalóinak gyermekei számára - munkahelyi bölcsődét.
10.	§
A Gyvt. módosítása nagyobb mozgásteret ad a bölcsődei, mini bölcsődei ellátást biztosító
települési önkormányzatok számára azzal, hogy az ellátási területén kívül eső más településről a
jelenlegi szabályozáshoz képest több gyermek ellátását is biztosíthatja. A módosítás külön-külön
ellátási formára vonatkozóan határozza meg az ellátási területen kívülről maximálisan ellátható
gyermekeknek az engedélyezett férőhelyszámhoz viszonyított arányát.
11.	§
Technikai, szövegpontosító jellegű módosítások, a köznevelési tárgyú jogszabályok
terminológiai változásainak a Gyvt.-ben történő átvezetése körében.
12.	§
A kiegészítés értelmében a gyermekét saját háztartásban nevelő vérszerinti apa jogosulttá válhat
csecsemőgondozási díjra akkortól, amikortól a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga
megszűnt.
13.	§
A rendelkezés a hallgatói jogviszony alapján folyósított gyermekgondozási díj ellátás
időtartamát a gyermek egy éves koráról a gyermek két éves koráig hosszabbítja meg, könnyítve
ezzel a felsőfokú tanulmányokat végző és családalapításra vágyó fiatalok élethelyzetét.
14.	§
A módosítás az utazási költségtérítés megállapítására és folyósítására, továbbá a
csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz folyósítására hatáskörrel
rendelkező hatóságot határozza meg.
A módosítás továbbá a csecsemőgondozási díjnak, gyermekgondozási díjnak és baleseti
táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő továbbfolyósítására vonatkozó
rendelkezéseket tartalmaz, amit az indokol, hogy az államigazgatási szervezetrendszeren belül
elválik egymástól az ellátásokat megállapító és az azokat folyósító szerv.
15.	§
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 116.
§-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú
döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Az Ákr. 116. §-a (2)
bekezdésének a) pontja alapján fellebbezésnek van helye, ha a határozatot a járási hivatal hozta.
A pénzbeli ellátás iránti kérelmeket ugyanakkor nem minden esetben a járási hivatal bírálja el.
12
Arra az esetre, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az általa
meghozott határozat elleni fellebbezési jogot külön is kell kimondani.
16-18. §
Az Ebtv. Javaslatban foglalt egyes módosításaihoz kapcsolódó átmeneti, illetve hatályukat
vesztő rendelkezések, továbbá szövegcserés módosítások.
19.	§
A módosítással a Cst. személyi hatálya az anyasági támogatás tekintetében kiterjed azokra a
külföldön élő magyar állampolgárokra is, akiknek gyermeke külföldön születik, feltéve, hogy
Magyarországon sor kerül a gyermek hazai anyakönyvezésére, vagy - ha a hazai anyakönyvezés
a szomszédos állam joga szerint a szomszédos állam állampolgárságának elvesztésével járna - a
gyermek részére „Magyar igazolványt” állítanak ki.
A módosított rendelkezés értelmében anyasági támogatásra jogosult a külképviseletekről és a
tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós
külszolgálatot teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is.
Mivel a jelenlegi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy a Külszoltv. hatályán kívül eső,
de azzal - legalábbis e tekintetben - analóg, tartós külföldi szolgálatot teljesítők anyasági
támogatásra való jogosultsága fennáll-e, ezért indokolt a törvényhelyen a tartós külszolgálatot
ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyeket és a velük együtt élő
házastársukat és élettársukat is megnevezni.
20.	§
A rendelkezés a Gyvt. rendelkezéseivel való összhangot teremti meg, figyelemmel arra, hogy a
gyermekek átmeneti gondozásával összefüggésben a korábbi szabályozásban szereplő merev
hivatkozás időközben értelmezhetetlenné vált.
21. §
A módosított rendelkezés értelmében a tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós
külföldi szolgálatot teljesítő személyeket és a velük együtt élő házastársuk és élettársuk is
jogosulttá válik anyasági támogatásra nem csak a Külszoltv. hatálya alá tartozó személyek köre.
22.	§
A Cst. személyi hatályának kiterjesztésével összefüggésben indokolt az Ákr. kapcsolódó
eljárásra vonatkozó szabályai alkalmazásának előírása arra az esetre, ha a gyermek külföldön
történt születésének hazai anyakönyvezése az anyasági támogatás megállapítására irányuló
kérelem benyújtásakor még nem történt meg.
23-24. §
A módosítás - az azonos gyermekre tekintettel különböző jogcímen folyósított ellátások
13
„halmozódásának”, duplikációjának elkerülése céljából - a tartós külszolgálatot ellátó személyek
mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek és a velük együtt élő házastársuk és
élettársuk esetében is kimondja a családtámogatási ellátás szünetelését, valamint az ezen egyéb
ellátásokról való adatszolgáltatást.
25.	§
A módosítás a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban külön
rendelkezik a „Magyar igazolvány” sorszámára vonatkozó adatnak a családtámogatási ellátások
megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából történő kezeléséről.
26.	§
A Cst. Javaslatban foglalt egyes módosításaihoz kapcsolódó szövegcserés pontosítások.
27.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a
gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvény 26. §-a - szintén 2018. január 1-jei hatállyal - a Cst.
személyi hatálya [Cst. 2. §] tekintetében már tartalmaz egy elfogadott módosítást.
Figyelemmel azonban arra, hogy a Javaslat 19. §-a a külföldön született magyar állampolgárok
anyasági támogatásra való jogosultsága körében ezt a rendelkezést további szabályozási
tartalommal egészíti ki, a koherens és áttekinthető szabályozás követelményének eleget téve
indokolt a korábbi módosítás hatályba lépésének elmaradásáról rendelkezni.
28.	§
A rendelkezés a Javaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza.
14