﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/18314.
                                                 Benyújtás dátuma: 2017-11-07 17:59
Parlex azonosító: STDN4YWP0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere
Törvényjavaslat címe: Egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó
törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint
egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
1.	§
Hatályát veszti a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3. § (5)
bekezdése.
  2.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
  LXVI. törvény módosítása
  2.	§
 (1)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
 törvény (a továbbiakban: Ltv.) 8. §-a a következő a) ponttal egészül ki:
 (A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati
 irányító hatáskörében)
   „a) működteti a levéltári szakmai testületet és a levéltári szakfelügyeletet,”
 (2)	Az Ltv.
  a)	35. § (8) bekezdésében az „ágazati szakszervezetek iratai” szövegrész helyébe az „ágazati
  szakszervezetek iratai, továbbá a Magyarok Világszövetsége és jogelőd szervezeteinek 1989 előtt
  keletkezett iratai”, az „a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára” szövegrész helyébe az
  „az illetékes közlevéltár” szöveg,
  b)	35/A. § (4) bekezdésében a „szakmai testületek” szövegrész helyébe a „szakmai testület”
  szöveg
   lép.
  3.	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
                                      törvény módosítása
3.	§
 (1)	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény
 5.	§-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
 „(17) A méltányossági eljárásban - a (10) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - hiánypótlásra
 felhívásnak legfeljebb két alkalommal van helye.”
 (2)	Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
 LXV. törvény 5. § (6) bekezdése és 10. §-a.
1
     4.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
                felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
4.	§
Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja.
5. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény módosítása
5.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.
évi XLVII. törvény 30. § (3) bekezdésében az „a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és
Levéltár részére” szövegrész helyébe az „az illetékes levéltár részére” szöveg lép.
  6.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
6.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 37/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Lezártnak minősül a muzeális intézmény gyűjtőköre, ha a muzeális intézmény a kulturális
javak olyan gyűjteménybe rendezett csoportját vagy csoportjait őrzi, amelyre nézve gyűjtési
tevékenységet nem folytat.”
(2)	A Kultv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A muzeális intézmény fenntartója a (3) bekezdésben meghatározottak érdekében eleget tesz a
muzeális intézmény szakmai besorolásának megfelelő
  a)	a muzeális intézményt befogadó épület helyiségeire, az elektronikus, mechanikus vagy
  élőerővel ellátott védelmére;
  b)	a kulturális javak kiállításon való folyamatos bemutatására, a látogatói hozzáférésre és az
  online, továbbá a közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatásokra;
   c)	a kulturális javakhoz való kutatói hozzáférésre;
  d)	a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére; valamint
   e)	a kulturális javak nyilvántartásba vételére
vonatkozó előírásoknak.”
(3)	A Kultv. 45/A. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy
módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a
helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő
2
gyűjtőterületet is engedélyezhet]
 „a) természettudomány, iparművészet, képzőművészet gyűjtőkör, vagy”
 (4)	A Kultv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
 a)	mindenki által használható és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megközelíthető;
 b)	rendelkezik kizárólagosan a könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel;
 c)	rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban, ötezer fő feletti
 településen működő települési könyvtár esetében legalább heti 25 órában, továbbá legalább
 havonta két hétvégi napon tart nyitva;
 d)	vezetője a könyvtárakban foglalkoztatottak képesítési követelményeire és jogviszonyára
 irányadó jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezikk;
 e)	könyvtári szakembert alkalmaz;
 f)	helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek;
 g)	statisztikai adatokat szolgáltat;
 h)	éves szakmai munkaterv alapján ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat,
 tevékenységéről éves szakmai beszámolót készít;
 i)	részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében;
 j) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.”
 (5)	A Kultv. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) Nyilvános könyvtár
 a)	a nemzeti könyvtár,
 b)	a megyei hatókörű városi könyvtár,
 c)	a 64. § (2) bekezdés a) pontja szerinti települési könyvtár,
 d)	a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, valamint
 e)	az állami egyetem könyvtára.”
 (6)	A Kultv. 65. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 [A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl]
 „e) gyermek- és családbarát szolgáltatásokat nyújt.”
 (7)	A Kultv. 65. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
 „(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját -
 megőrzés és hozzáférhetővé tétel céljából - a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül
 megküldi a megyei hatókörű városi könyvtár részére.”
 (8)	A Kultv. 66. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
 [A megyei hatókörű városi könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1)
 bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]
 „n) elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi a települési könyvtárak éves szakmai
3
 beszámolóját és munkatervét.”
(9)	A Kultv. 76. §-a a következő (4)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Minden települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés a) pontja szerinti
közművelődési alapszolgáltatás megszervezése. Ennek keretében
a)	a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége
végzésének helyszínéül szolgál,
b)	a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt,
c)	fórumot szervez - ha az adott településen működik - a Közművelődési Kerekasztal
bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek
megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.
(5)	Az 1000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (6) és (7) bekezdésben foglaltak
kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési
alapszolgáltatásokból legalább egy további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.
(6)	Az 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (7) bekezdésben foglaltak
kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési
alapszolgáltatásokból legalább kettő további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.
(7)	A megyei jogú városban vagy a főváros kerületeiben a települési önkormányzat kötelező
feladata a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások teljes körének megszervezése.
(8)	A miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési
alapszolgáltatások körében ellátható szakmai feladatok részletes szabályait.”
(10)	A Kultv. 78/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kulturális központban közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább
30%-ának mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel kell rendelkeznie.”
(11)	A Kultv. 78/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A népfőiskola legalább a 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást
nyújtja.”
(12)	A Kultv. 78/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A népi kézműves alkotóház legalább a 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési
alapszolgáltatást nyújtja.”
(13)	A Kultv. 78/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Megyei jogú városban és a főváros kerületeiben a települési önkormányzat a közművelődési
alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében a 77. § (5) bekezdés a), b) vagy c)
4
pontja szerinti közművelődési intézményt biztosít.”
 (14)	A Kultv. 87/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87/A. §
(1)	Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait
közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel
államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában.
(2)	Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet vezetője
mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.
 (3)	Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezetben közművelődési
 szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább 50%-ának mesterfokozattal és szakirányú
 szakképzettséggel kell rendelkeznie.”
 (15)	A Kultv. 95/B. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A miniszter)
„a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a nyilvános könyvtárak, valamint a muzeális
intézmények minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, a közművelődési
intézmények és szervezetek esetén szakmai minősítő testület bevonásával minősített
közművelődési intézmény, minősített könyvtár vagy minősített muzeális intézmény címet
adományoz;”
 (16)	A Kultv. a következő 99/B. §-sal egészül ki:
„99/B. §
Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 78/B. § (2a) bekezdésében,
87/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a Módtv. által módosított 78/B. § (2) bekezdésében
meghatározott követelményeket 2023. január 1-jéig kell teljesíteni.”
 (17)	A Kultv. 100. § (6) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza)
 „b) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével összefüggő”
 (18)	A Kultv.
a)	37/B. § (3) bekezdésében a „működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörére” szövegrész
helyébe a „működési engedélyében meghatározott gyűjtőköre szerinti szakágra, korszakra vagy
tematikára”, a „működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületen” szövegrész helyébe a
„működési engedélyében meghatározott közigazgatási vagy földrajzi egységen (a továbbiakban:
gyűjtőterület)” szöveg,
5
  b)	48. § (5) bekezdésében az „a 49. § kivételével” szövegrész helyébe az „a 42. § (1), (2) és (4)
  bekezdése, valamint a 49. § kivételével” szöveg,
  c)	68. § (3) bekezdésében a „megyei hatókörű városi könyvtár hatókörű városi könyvtár”
  szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtár” szöveg,
  d)	76. § (2) bekezdésében a „közművelődési alapszolgáltatások megszervezése” szövegrész
  helyébe a „közművelődési alapszolgáltatások - a települési önkormányzat eltérő adottságaira
  figyelemmel történő - megszervezése” szöveg,
  e)	78. § (1) bekezdésében a „közművelődési alapszolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a
  „legalább három közművelődési alapszolgáltatást biztosító” szöveg,
  f)	78/A. § (1) bekezdésében a „helyi és járási” szövegrész helyébe a „helyi” szöveg és a
  „közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító” szövegrész helyébe a „legalább öt közművelődési
  alapszolgáltatást biztosító” szöveg,
  g)	78/B. § (2) bekezdésében a „szakirányú felsőfokú végzettséggel” szövegrész helyébe a
  „mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel” szöveg,
  h)	87/B. § e) pontjában az „alkotások minősítésével” szövegrész helyébe az „alkotások -
  igazgatási szolgáltatási díjfizetésre köteles - minősítésével” szöveg,
  i)	91/A. § (2) bekezdésében a „megyei hatókörű városi hatókörű városi múzeumok” szövegrész
  helyébe a „megyei hatókörű városi múzeumok” szöveg,
  j) 100. § (3) bekezdés c) pontjában a „közművelődési alapszolgáltatások” szövegrész helyébe a
  „közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható egyes szakmai feladatokat, a
  közművelődési alapszolgáltatások” szöveg,
  k) 3. számú melléklet c) pontjában a „Könyvtára” szövegrész helyébe a „Könyvtár és Információs
  Központ” szöveg,
  l) 3. számú melléklet d) pontjában az „az Országos Mezőgazdasági” szövegrész helyébe az „a
  Magyar Mezőgazdasági” szöveg
  lép.
  (19)	A Kultv.
  a)	94. § (4) bekezdésében a „továbbképzésben és szervezett képzésben” szövegrész helyébe a
  „továbbképzésben” és a „továbbképzésnek és szervezett képzésnek” szövegrész helyébe a
  „továbbképzésnek” szöveg,
  b)	94. § (4a) bekezdésében a „továbbképzésekről és szervezett képzésekről” szövegrész helyébe a
  „továbbképzésekről” szöveg,
  c)	95/A. § (10) bekezdés b) pontjában az „akkreditált szakértői tanfolyam jellegű szakmai
  továbbképzés” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter által nyilvántartásba vett
  szakmai továbbképzési program” szöveg,
  d)	100. § (1) bekezdés p) pontjában az „akkreditálásának” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba
  vételének” szöveg
  lép.
7. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
7. §
6
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendőrség (3) bekezdés szerinti határozata ellen - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
fellebbezésnek van helye.”
8.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása
8.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008.
évi XCIX. törvény 11. § (4) bekezdésében a „7. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti előadó-
művészeti szervezet” szövegrész helyébe a „független színház, produkciós színház, befogadó
színház, szabadtéri színház, nemzetiségi színház, bábszínház” szöveg lép.
9.	Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának
kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény módosítása
9.	§
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának
kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nemzeti bizottság
megalakítására és működésére vonatkozó szabályokat.”
10.	A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
10.	§
(1)	A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 1. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MMA tagjai
a)	a rendes tagok,
b)	a levelező tagok [az a) és b) pont alatti személy a továbbiakban együtt: akadémikus],
c)	a nem akadémikus tagok,
d)	a tiszteletbeli tagok, és
e)	a pártoló tagok.”
(2)	Az MMA tv. 1. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az egyes tagi státuszokhoz kapcsolódó címhasználati formákat az MMA szervezetéről és
működéséről szóló szabályzat (a továbbiakban: Alapszabály) határozza meg.
(4)	Az MMA tagjai az e törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel vagy
képviselet útján - e törvényben meghatározott módon - gyakorolják.”
7
11. §
(1)	Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MMA közfeladatai a következők:)
„i) művészeti könyvtárat és az Alapszabályban meghatározott dokumentációs központot
működtet,”
(2)	Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MMA közfeladatai a következők:)
„k) együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel,”
12.	§
Az MMA tv. 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az MMA tagjainak választása”
13.	§
Az MMA tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. §
Az MMA tagjait - a 7. § (2) bekezdésében és a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel -
a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.”
14.	§
(1)	Az MMA tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e
törvényben támasztott feltételeknek megfelel, és rendelkezik legalább négy akadémikus
egybehangzó akaratát kifejező, közös ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20.
§ (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt az (5)-(8) bekezdés szerint. Egy akadémikus kizárólag
egy rendes tag megválasztását ajánlhatja. Az egynél több főt ajánló akadémikus valamennyi
ajánlása érvénytelen; azokat a jelölési és tagválasztási eljárásban a továbbiakban figyelmen kívül
kell hagyni.”
(2)	Az MMA tv. 7. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az ajánlást - a befogadó tagozat megjelölésével - az Alapszabályban meghatározott
tartalommal, mellékletekkel és módon kell benyújtani. A beérkezett érvényes ajánlások
alapulvételével az elnökség a felvehető rendes tagok létszámkeretének tagozatonkénti bontásban
történő meghatározásával jelölésre hívja fel az érintett tagozatot.
(6)	Az elnökség felhívására az (5) bekezdés szerinti tagozat véleménynyilvánító szavazás céljából
ülést tart. Regisztrált tagjelöltté az a jelölt válik, akit a tagozat ülésén a jelenlévő, a tagozat
8
munkájában szavazati joggal részt vevő tagok egyszerű többsége támogat. A regisztrált tagjelöltek
között - szakmai vitát követően - a tagozat sorrendet állít fel, és erről az elnökséget tájékoztatja.
(7)	A tagozati jelölések érdemi megvitatását követően az elnökség a regisztrált tagjelölteket a
tagozati jelölések sorrendjében, az (5) bekezdés szerinti létszámkeret erejéig - esetleges vonatkozó
észrevételeivel - a közgyűlés elé terjeszti.
(8)	A közgyűlés az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról - közvetlen és titkos
szavazással - a jelölést követő első közgyűlés egyszerű többségi, listás szavazással dönt.”
15.	§
Az MMA tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közgyűlés - a 7. § (4)-(8) bekezdésében meghatározott eljárás megfelelő alkalmazásával -
levelező tagokat választhat. Levelező taggá
a)	a nem akadémikus tag, vagy
b)	az a személy választható, aki DLA fokozattal vagy az Alapszabályban meghatározott hazai
művészeti szakmai elismeréssel rendelkezik.”
16.	§
Az MMA tv. 8/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közgyűlési képviselő mandátuma két évre szól. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a két
év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új közgyűlési képviselő az előző közgyűlési képviselő
eredeti mandátumából hátralévő időre választható. A közgyűlési képviselő egy alkalommal
választható újra. A közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem
kell figyelembe venni a közgyűlési képviselő azon mandátumát, amely az előző közgyűlési
képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”
17.	§
Az MMA tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. §
Az MMA pártoló tagja a közgyűlés által az elnökség ajánlására választott, az MMA érdekében
kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást vállalt személy.”
18.	§
Az MMA tv. 14. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MMA közgyűlése)
„l) elfogadja az i) és j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási
szabályzatot;”
9
19. §
(1)	Az MMA tv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MMA elnökségének tagjai:
    a)	az elnök,
    b)	a két alelnök,
    c)	a főtitkár,
   d)	négy, a közgyűlés által - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott
   akadémikusok közül - három évre elnökségi taggá választott akadémikus, valamint
    e)	a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.”
(2)	Az MMA tv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott elnökségi tag megbízása a három év eltelte
előtt megszűnik, akkor a helyére új elnökségi tag az előző elnökségi tag eredeti mandátumából
hátralévő időre választható. Az elnökségi tag újraválasztására legfeljebb egy alkalommal kerülhet
sor. Az újraválaszthatóság korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a (3) bekezdés d)
pontja szerinti elnökségi tag azon mandátumát, amely az előző elnökségi tag eredeti mandátumából
hátralévő időre szólt.”
(3)	Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés g) pontja a következő gd) alponttal egészül ki:
[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 14. § i) és j) pontja szerint meghatározott elvek
szerint dönt]
   „gd) a közbeszerzési szabályzat elfogadásáról,”
20.	§
Az MMA tv. II. Fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. A Társadalmi Tanácsadó Testület
17/A. §
Az MMA társadalmi szerepvállalása és gazdasági partnerkapcsolatai hatékonyságának elősegítése,
valamint az elnök ezzel kapcsolatos feladatainak ellátásában való támogatása érdekében - stratégiai
véleményformáló testületként - Társadalmi Tanácsadó Testületet működtet. A Társadalmi
Tanácsadó Testület tagságára és tevékenységére vonatkozó szabályokat az Alapszabály
tartalmazza.”
21.	§
(1)	Az MMA tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a
vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő testület
10
ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán
választható magyar állampolgár lehet. A felügyelő testület egy tagját a Kormány, egy tagját az
Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, további három tagját -
a választás időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül - a közgyűlés, és a
közgyűlés hívja vissza. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére
maguk közül elnököt választanak. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól.”
(2)	Az MMA tv. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a felügyelő testületi tag mandátuma a megbízástól számított öt éven belül megszűnik,
helyére új felügyelő testületi tag az előző felügyelő testületi tag eredeti mandátumából hátralévő
időre delegálható vagy választható. A felügyelő testület tagja legfeljebb egy alkalommal
delegálható, vagy választható újra. A felügyelő testületi tag újradelegálhatósága, újraválaszthatósága
korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a felügyelő testületi tag azon mandátumát,
amely az előző felügyelő testületi tag eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”
22.	§
(1)	Az MMA tv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tagozat az MMA-nak az akadémikusokat és a közgyűlési képviselőket magában foglaló
egysége. A tagozatok felsorolását az Alapszabály tartalmazza. A tagozat e törvény és az Alapszabály
keretei között maga állapítja meg ügyrendjét.”
(2)	Az MMA tv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az akadémikus egyidejűleg legalább két tagozat munkájában vesz részt, de szavazati joggal két
közgyűlés közötti időszakban csak egy tagozatban rendelkezik; további tagozatban tanácskozásra
jogosult.”
(3)	Az MMA tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tagozat működését az Alapszabály és a tagozat ügyrendje által meghatározott jogkörrel a
tagozatvezető irányítja, és képviseli a tagozatot. A tagozatvezetőt a tagozaton belül szavazati joggal
rendelkező - a tagozatvezetőt választó ülés időpontjában legalább két éve megválasztott -
akadémikusok közül a tagozat négy évre választja titkos szavazás útján, az Alapszabályban
meghatározott módon. Ha a tagozatvezető mandátuma a négy év eltelte előtt megszűnik, akkor a
helyére új tagozatvezető az előző tagozatvezető eredeti mandátumából hátralévő időre választható.
A tagozatvezető legfeljebb egy alkalommal választható újra. A tagozatvezető
újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a tagozatvezető azon
mandátumát, amely az előző tagozatvezető mandátumából hátralévő időre szólt.”
23.	§
(1) Az MMA tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) Az MMA elnökét a közgyűlés választja a magyar állampolgárságú, a közgyűlés időpontjában
legalább két éve megválasztott akadémikusok közül, az Alapszabályban meghatározott módon. Az
elnök megbízatása három évre szól, kivéve, ha az előző elnök mandátuma a három év eltelte előtt
megszűnik, amely esetben a helyére új elnök az előző elnök eredeti megbízása lejártáig hátralévő
időre választható. Az elnököt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. A köztársasági elnök
döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. Az elnök legfeljebb egy alkalommal választható újra. Az
elnök újraválaszthatósága korlátozásánál nem kell figyelembe venni azt az elnöki ciklust, amely az
előző elnök mandátumából hátralévő időre szólt.”
(2)	Az MMA tv. 22. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg a 150
millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az
elnök az 50 millió forintot meghaladó értékű egyéb kötelezettségvállalásokról való döntéséről a
soron következő közgyűlésen beszámol.”
24.	§
Az MMA tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. §
Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben és a nemzetközi ügyekben - két
alelnök segíti. Az alelnököt a közgyűlés három évre, a közgyűlés időpontjában legalább két éve
megválasztott akadémikusok közül választja. Ha az alelnök mandátuma a megbízástól számított
három éven belül megszűnik, helyére új alelnök az előző alelnök eredeti mandátumából hátralévő
időre választható. Az alelnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Az alelnök
újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni az alelnök azon
mandátumát, amely az előző alelnök eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”
25.	§
Az MMA tv. 24. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdésekkel egészül ki:
„(1a) Az elnök mandátumának megszűnése esetén a főtitkár mandátuma is megszűnik. Ha a főtitkár
megválasztásakor az elnök mandátumából három évnél kevesebb van hátra, akkor a főtitkár
megbízatása az elnök mandátumából hátralévő időre szól.
(1b) Ha a főtitkár megbízatása - az (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérő okból - a megbízás lejártát
megelőzően szűnik meg, akkor a helyére új főtitkár az előző főtitkár eredeti mandátumából
hátralévő időre választható.
(1c) A főtitkár újraválaszthatóságának korlátozásánál nem kell figyelembe venni azt a főtitkári
ciklust, amely - az elnök megbízásához, vagy az előző főtitkár eredeti megbízása lejáratához való
igazodás okán - három évnél rövidebb ideig tartott.”
12
26. §
Az MMA tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közgyűlés - az elnökség ajánlására - tiszteletbeli elnöki címet adományozhat az MMA - a
közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott - rendes tagja számára.”
27.	§
Az MMA tv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) - ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást - e
törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés, az
elnökség vagy az elnök dönt. Az MMA-nak jogszabályban vagy a Kormány egyedi határozatában
elrendelt célra juttatott vagyon hasznosításáról és az MMA jóváhagyott elemi költségvetésében
meghatározott célt szolgáló összeg felhasználásáról - annak felhasználási célhoz kötöttségére
figyelemmel - nem kell külön döntést hozni.”
28.	§
Az MMA tv. 28/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/F. §
A Bizottság a 28/E. § (1) bekezdése szerinti döntésével érintett személyt tárgyév július 31. napjáig
tájékoztatja a döntéséről, és szeptember 15. napjáig történő nyilatkozattételre hívja fel arra
vonatkozóan, hogy egyéb művészeti elismerést birtokol-e, és elfogadja-e a Nemzet Művésze díjat.
Nem részesíthető a díjban, aki a határidő elteltéig nem tesz a díj elfogadására vonatkozó
nyilatkozatot. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és
ítélhető oda a díj.”
29.	§
Az MMA tv. a következő III/B. Fejezettel egészül ki:
„III/B. Fejezet
Művészjáradék
28/L. §
(1)	Az MMA a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelete
kifejezéseképpen rendszeres díjazást (a továbbiakban: művészjáradék) nyújt azon, 65. életévét
betöltött személynek, aki
a)	Kossuth-díjban, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a
Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar
13
 Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar
 Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyarország Babérkoszorúja és a Népművészet Mestere díjak
 valamelyikében,
 b)	a Népművészet Ifjú Mestere és a Táncsics Mihály-díj kivételével a kultúráért felelős miniszter
 feladatkörében adományozható
      ba)	művészeti díjban - a Balassa Péter-díjat beleértve —,
     bb)	művészet-igazgatási területen végzett vagy művészetelméleti tevékenységre tekintettel
     adományozott művészet- és közművelődés-igazgatási, művészetelméleti és közművelődés-
     elméleti díjban,
 c)	Ybl Miklós-díjban, természetes személy részére adományozott Pro Architectura díjban, vagy
 d)	a közgyűlés által adományozott, a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, a Magyar
 Művészeti Akadémia Nagydíja, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja, és a Magyar
 Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérme díjak valamelyikében
  részesült.
 (2)	Nem részesülhet művészjáradékban
 a)	a Nemzet Színésze cím viselésére jogosult személy,
 b)	a Nemzet Művésze díjban részesített személy,
 c)	a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címben részesített személy,
 d)	a Magyar Mozgókép Mestere cím birtokosa,
 e)	az akadémikus,
 f)	a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti életpálya elismerésre tekintettel a
 művészjáradék kérelmezése időpontjában járadékban részesülő személy [az a)-f) pontban
 meghatározottak a továbbiakban együtt: a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés],
 valamint
 g)	aki a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy akitől a
 művészjáradék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták.
 (3)	Aki több művészeti elismerésben, vagy több alkalommal azonos elismerésben részesült, csak az
 egyik elismerése alapján részesülhet művészjáradékban.
 (4)	A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott
 legkisebb összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.
28/M. §
 (1)	A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Titkárságon
 a)	a kérelmező természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, állandó lakcíme és
 tartózkodási helye, folyószámláját vezető pénzintézet neve feltüntetésével, a kérelmező
 Titkársággal való kapcsolattartását szolgáló telefonszáma megjelölésével,
 b)	azon művészeti elismerés megnevezésével, amelyre tekintettel a kérelmező a művészjáradékot
 igényli, továbbá azon időpont meghatározásával, amikor a kérelmező az elismerésben részesült,
 c)	a 28/L. § (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a művészeti elismerésről szóló okirat hiteles
14
 másolatának vagy a kérelmező megkeresésére az elismerés adományozója vagy annak jogutódja
 által kiállított, a művészeti elismerés tényéről szóló igazolás csatolása mellett, valamint
 d)	a kérelmező arról szóló nyilatkozatának megtételével, miszerint
      da)	a művészjáradék megállapítását kizáró elismeréssel nem rendelkezik, valamint
      db)	büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak
      megfelelnek, továbbá a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő
      lemondás vagy visszavonás esetén e tényről a Titkárságot haladéktalanul írásban értesíti.
 (2)	Az Titkárság a művészjáradék megállapítása iránti eljárásban hozott függő hatályú döntésében
 nem rendelkezik arról, hogy a művészjáradék a kérelmezőt megilleti.
28/N. §
 (1)	A Titkárság a művészjáradékot az arról szóló határozata kiadását követő hónap első napjától,
 teljes hónapra állapítja meg, és tárgyhónapra, a tárgyhónap 10. napjáig folyósítja. A művészjáradék
 visszamenőleg nem állapítható meg.
 (2)	A művészjáradékra jogosult köteles a Titkárságnak 15 napon belül bejelenteni minden olyan
 tényt, adatot, amely az ellátásra való jogosultságát érinti, így különösen, ha a művészjáradék
 megállapítását kizáró elismerést szerzett.
 (3)	A művészjáradék folyósítása megszűnik a művészjáradékban részesülő személy
 a)	művészjáradék megállapítását kizáró elismerésben való részesülése esetén, az abban való
 részesítést követő hónap első napjától,
 b)	művészjáradékról a jövőre nézve való, a hatóságnál írásban tett lemondása esetén, a lemondást
 követő hónap első napjától,
 c)	művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondása esetén a lemondást
 követő hónap első napjától,
 d)	művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésének visszavonása esetén a visszavonást
 követő hónap első napjától,
 e)	halála esetén, az elhalálozást követő hónap első napjától.
 (4)	Aki a művészjáradékot jogalap nélkül vette fel, köteles azt a Titkárság írásbeli felszólítására, a
 jogalap nélkül felvett ellátás folyósításától számított 60 napon belül visszafizetni.
 (5)	A művészjáradék jogalap nélküli felvétele okán a Titkárság által követelt tartozást - a
 művészjáradékot jogalap nélkül felvett személy kérelmére - az MMA kivételes méltánylást érdemlő
 esetben, a jogalap nélkül felvett művészjáradék felvételének összes körülményére tekintettel,
 méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti.
28/O. §
 A művészjáradék fedezetét az MMA költségvetésében kell megtervezni.”
30. §
15
Az MMA tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. §
(1)	A közgyűlési képviselők megbízatása 2017. december 31-én megszűnik; az új közgyűlési
képviselőket az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) által módosított 8/B. §-a alapján
2017. december 31-éig - 2018. január 1-jével kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2017.
december 31-én megszűnő közgyűlési képviselői megbízást a közgyűlési képviselő
újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(2)	A Módtv. hatálybalépését követően a pártoló tag felvételének lehetősége megszűnik azzal, hogy
a már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya fennmarad.
(3)	A felügyelő testületi tagok megbízatása 2019. május 31-én megszűnik; az új felügyelő testületi
tagokat a Módtv. által megállapított 18. § (1) bekezdése alapján 2019. május 31-éig - 2019. június
1-jével kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2019. május 31-én megszűnő felügyelő
testületi tagi megbízást a felügyelő testületi tag újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából
nem kell figyelembe venni.
(4)	A tagozatvezetők megbízatása 2018. március 31-én megszűnik, az új tagozatvezetőket a Módtv.
által megállapított 20. § (4) bekezdése alapján 2018. március 31-éig - 2018. április 1-jével kezdődő
mandátummal - meg kell választani. A 2018. március 31-én megszűnő tagozatvezetői megbízást a
tagozatvezető újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(5)	A 24. § (1) bekezdését 2026. november 5-éig akként kell alkalmazni, hogy ha a főtitkár
mandátuma a megbízásától számított öt éven belül megszűnik, új főtitkárt a közgyűlés az előző
főtitkár eredeti mandátumából hátralévő időre választ. A főtitkár ezen okból rövidebb mandátumát
az újraválaszthatósága korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.”
31.	§
Az MMA tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. §
(1)	A bíróság hivatalból, 2018. január 1-jei hatállyal törli nyilvántartásából az MMA közhasznú
jogállására vonatkozó adatot.
(2)	A Módtv.-nyel megállapított 28/L. § (1) bekezdése szerinti művészjáradék legkorábban 2018.
március 1-jétől állapítható meg.”
32.	§
Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/B. §-sal egészül ki:
16
30/B. §
 (1)	A Módtv.-nyel megállapított 24. § (1) bekezdésének a főtitkár három évre való megválasztásáról
 szóló rendelkezését első alkalommal a 2026. november 5-én hivatalba lépő főtitkár megválasztása
 során kell figyelembe venni, és 2026. november 5-étől kell alkalmazni.
 (2)	A Módtv.-nyel megállapított 24. § (1a)-(1c) bekezdései rendelkezését 2026. november 5-étől
 kell alkalmazni.”
33.	§
 (1)	Az MMA tv.
 a)	4. § (2) bekezdés p) pontjában az „alkotóinak” szövegrész helyébe az „alkotóinak, előadóinak”
 szöveg,
 b)	2. alcím címében, II. Fejezet címében és III. Fejezet címében az „A Magyar Művészeti
 Akadémia” szövegrész helyébe az „Az MMA” szöveg,
 c)	8/B. § (1) bekezdésében az „a rendes és levelező tagok, valamint” szövegrész helyébe az „az
 akadémikusok és” szöveg,
 d)	15. § (1) bekezdésében az „évente legalább kétszer” szövegrész helyébe a „legalább évente
 egyszer” szöveg,
 e)	16. § (4) bekezdésében az „a rendes és a levelező tag” szövegrész helyébe az „az akadémikus”
 szöveg,
 f)	17. § (6) bekezdésében a „legalább havonta egy” szövegrész helyébe az „évente legalább tíz”
 szöveg,
 g)	28/E. § (3) bekezdésében a „rendes vagy levelező tagjai” szövegrész helyébe az
 „akadémikusai” szöveg
  lép.
 (2)	Az MMA tv.
 a)	14. § k) pontjában és 27. § (5) bekezdésében az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az
 „az 500 millió forintot” szöveg,
 b)	17. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés és
 az (5) bekezdés h) pontja szerint” szöveg,
 c)	17. § (5) bekezdés h) pontjában az „az 50 millió forintot” szövegrész helyébe az „a 150 millió
 forintot” szöveg,
 d)	27. § (5) bekezdésében az „az 50 millió forintot” szövegrészek helyébe az „a 150 millió
 forintot” szöveg,
 e)	28/B. § (2) bekezdésében az „az elnökség határozza meg” szövegrész helyébe az „az elnökség
 -	tárgyév június 15-éig - meghatározza” szöveg,
 f)	28/D. § (2) bekezdésében a „június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „július 15. napjáig”
 szöveg,
 g)	28/D. § (3) bekezdésében az „elnökség határozza meg” szövegrész helyébe az „elnökség
 tárgyév június 15. napjáig meghatározza” szöveg
17
lép.
(3)	Az MMA tv. 24. § (1) bekezdésében az „a közgyűlés választja” szövegrész helyébe az „a
legalább két éve megválasztott akadémikusok közül a közgyűlés választja” szöveg lép.
(4)	Az MMA tv. 24. § (1) bekezdésében az „öt évre” szövegrész helyébe a „három évre” szöveg lép.
34.	§
Hatályát veszti az MMA tv.
a)	2. § (5) bekezdése,
b)	29. § (3) bekezdése.
11.	Záró rendelkezések
35.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. §, a 3 és 4. §, a 6. § (1)-(17) bekezdése, a 7. §, a 16. §, a 18. §, a 19. § (3) bekezdése, a 23.
§ (2) bekezdése, a 27-30. §, a 31. §, a 33. § (2) bekezdése, a 34. §, valamint a 36. § 2018. január 1-
jén lép hatályba.
(3)	A 6. § (18) bekezdése 2018. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 22. § (2) és (3) bekezdése 2018. április 1-jén lép hatályba.
(5)	A 21. § (2) bekezdése 2019. június 1-jén lép hatályba.
(6)	A 33. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(7)	A 25. §, a 32. § , valamint a 33. § (4) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
36.	§
Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól szóló 3/2004. (III. 23.)
GyISM rendelet.
18
Általános indokolás
A javaslat több kulturális és sporttárgyú törvény módosítását tartalmazza. A módosítások
többsége jogszabályi változásokból fakadó jogalkotási kötelezettség végrehajtására (az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2018. január 1-jei
hatályba lépése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) módosítása alapján a
megyei hatókörű városi könyvtár elnevezés átvezetése) vagy kisebb jogalkalmazási problémák
kiküszöbölésére irányul.
A jogalkotó a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) köztestületi működésében,
szervezeti életében az eltelt öt évben felmerült gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagálva
javaslatot tesz a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban:
MMA tv.) módosítására is.
Szükségessé vált az MMA tagi elnevezések átláthatóbbá és egyértelművé tétele, a tagválasztásra
vonatkozó eljárási szabályok kiegészítése, a levelező taggá válás feltételrendszerének
megújítása, az MMA közfeladatait meghatározó rendelkezések pontosítása, az MMA
tisztségviselőivel szemben támasztott új követelmények bevezetése, a főtitkár mandátumának -
a mandátum gyakorlásának időtartama és a megválasztás időpontja tekintetében - az elnök
mandátumához való igazítása, továbbá az elnököt segítő, az Alapszabály rendelkezései alapján
létrejött Társadalmi Tanácsadó Testület törvénybe emelése. Emellett jogtechnikai pontosítások,
korrekciók átvezetésére is sor kerül.
A javaslat további fontos elemét képezi egy új rendszeres pénzellátás; a művészjáradék
bevezetése egyes művészeti díjakban részesült, 65. életévüket betöltött személyek részére. A
magyar állam ezen - az MMA Titkársága által folyósítandó - járadék bevezetésével is kifejezi a
kimagasló teljesítményű alkotók, előadók iránti megbecsülését, a teljesítményük előtti
tiszteletadást.
Összhangban az MMA tv. módosításával szükségessé vált a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI.
törvény és a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása is.
Jelentősebb mértékben módosul a Kultv. is. A közgyűjteményi terület esetében a módosítás
pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, a minőségelvű működés
jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló
elkészítését. Közművelődési területen a javaslat rögzíti a közművelődési alapszolgáltatások
kapcsán a települési önkormányzatok feladatait, valamint egyes közművelődési intézményekben
és az országos hatókörű szakmai szervezetben foglalkoztatottak kapcsán további képesítési
előírásokat is meghatároz.
Részletes indokolás
1. §
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3. § (5) bekezdése előírja,
19
hogy a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj díjazottjai az adományozás jogcímén a törvényben
meghatározott címhasználaton és jutalomösszegen túl más kedvezményekben nem részesíthetők.
A 3. § (5) bekezdéséhez nem fűződik a jogalkalmazás során felismerhetően értelmezhető és
egyértelmű normatartalom és joghatás, és a rendelkezéssel elérni kívánt cél sem határozható meg
egyértelműen amiatt, hogy számos kedvezmény és díj adományozása, nyújtása jogszabályi
feltételéül, alapjául szolgál a Kossuth-díjban való részesítés; többek között az MMA tv. szerinti
Nemzet Művésze díj adományozásának is feltétele a Kossuth-díj birtoklása. Így a Kossuth-díj
birtokosai - ha nem is a díjadományozás jogcímén, de azzal közvetlen összefüggésben,
jogszabály alapján - egyéb díjban illetve kedvezményben részesülhetnek; a személyes
megbecsülés ezen kifejezésének nem kívánatos törvényi korlátot szabni; a 3. § (5) bekezdése
hatályon kívül helyezése indokolt.
2.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. LXVI.
törvény 35. § (8) bekezdésében felsorolt szerveket a javaslat kiegészíti a Magyarok
Világszövetsége és jogelőd szervezeteivel, valamint pontosítja, hogy ezek iratait az illetékes
közlevéltár őrzi.
3.	§
Az Ákr. értelmében az eljáró hatóság egy alkalommal hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra, ha
törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik. Erre, valamint a méltányossági eljárás
esetenkénti bonyolultságára figyelemmel indokolt hiánypótlásra legfeljebb két alkalommal
lehetőséget biztosítani.
4.	§
Az MMA közhasznú jogállása megszüntetését az MMA tv. 2. § (5) bekezdése 2018. január 1-
jével történő hatályon kívül helyezése eredményezi. A javaslat az MMA közhasznú státusza
megszüntetéséhez kapcsolódóan tartalmazza a személyi jövedelemadó meghatározott részének
az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítását a 4.
§ (1) bekezdés i) pontjának hatályon kívül helyezésével, az MMA-nak a magánszemély
rendelkezési jogának kedvezményezettjei köréből való törlésére irányulóan.
5.	§
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 2017. február 1-jével - a Magyar
Nemzeti Múzeumba történő beolvadással - megszűnt. Az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. §-
ának levéltári jellegű módosítása a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentáció
közlevéltári illetékességbe történő meghagyását célozza. A Semmelweis Orvostörténeti
Múzeum, Könyvtár és Levéltár, mint állami szaklevéltár megszűnése miatt az iratanyagot
keletkeztető közfeladatot ellátó szerv területi illetékessége szerinti közlevéltárba (MNL Országos
Levéltára vagy megyei tagintézménye és Budapest Főváros Levéltára) szükséges elhelyezni,
20
továbbá ennek értelmében a jövőben a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentáció
gyűjtése a területileg illetékes közlevéltárak feladat lesz.
6.	§
A közgyűjteményi terület vonatkozásában a módosítás a levéltárakat kiveszi a Kultv. 95/B. §
(11)	bekezdés a) pontjában szabályozott minősítési eljárás hatálya alól, valamint pontosítja a
nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, a minőségelvű működés jegyében
előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését. A
módosítás - a megyei hatókörű városi könyvtárak módszertani szerepkörét kiegészítve - rögzíti,
hogy a nyilvános könyvtári munkaterveket és beszámolókat a megyei hatókörű városi könyvtár
elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi.
Az Ákr. hatályba lépésével összefüggő jogszabály-módosítások miatt szükségessé vált a
muzeális intézményekre vonatkozó egyes - korábban rendeletben megállapított - szabályok
törvényi szintre történő emelése (lezárt gyűjtőkör, gyűjtőterület).
A közművelődési alapszolgáltatások kapcsán a javaslat rögzíti a települési önkormányzatok
feladatait, valamint egyes közművelődési intézményekben és az országos hatókörű szakmai
szervezetben foglalkoztatottak kapcsán további képesítési előírásokat is meghatároz.
A tervezet emellett jogtechnikai pontosításokra tesz javaslatot.
7.	§
Az Ákr. jogorvoslati rendszerében fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt az Ákr. vagy
az ágazati törvény megengedi. Erre figyelemmel indokolt a rendőrség által, a sportrendezvények
biztonsága érdekében hozott egyes határozatok elleni fellebbezés lehetőségéről rendelkezni a
sportról szóló törvényben. A módosítás az Ákr.-nek való megfelelést szolgálja, a javaslat nem
vezet be új fellebbezési lehetőséget.
8.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása lehetővé teszi azon szervezetek számára a foglalkoztatottak
felsőfokú végzettségének kötelezettsége alóli mentesülést, amelyek ezt nem tudják teljesíteni.
9.	§
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága létrehozására és működésének részletes szabályainak
megállapítására irányuló felhatalmazó rendelkezés megalkotása.
10.	§
A módosítás bevezeti az „akadémikusok” fogalmát. A rendes tagok és levelező tagok együttese
alkotja az „akadémikusok”-at, míg a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, a
pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok - tehát valamennyi tagi forma együttese - általános
21
megnevezése a köztestületi tag(ok) helyett „az MMA tagjai”.
11.	§
Az MMA tv. a köztestület feladatai között rögzíti a Magyar Tudományos Akadémiával (a
továbbiakban: MTA) való együttműködés kötelezettségét. A Magyar Tudományos Akadémiáról
szóló 1994. évi XL. törvényben (a továbbiakban: MTA tv.) nem szerepel hasonló, az MTA-t az
MMA irányában együttműködésre kötelező rendelkezés; az MMA tv.-ben az MMA létesülése,
köztestületi működésének megkezdése időszakában volt különös jelentősége az MTA-val való
kapcsolatfelvétel és együttműködés törvényi szintű előírásának. Mára az MMA és az MTA
együttműködése magától értetődő és eredményes, törvényi biztosítékot nem igényel; erre
tekintettel indokolt az MMA-nak az MTA-val való együttműködése kötelezettségét rögzítő
szabály hatályon kívül helyezése.
12-13. §
Jogtechnikai módosítások.
14.	§
Szükséges az MMA tv. kiegészítése a rendes és levelező tagválasztás egyes eljárási fázisai
(ajánlás, jelölés, kvótaosztás, javaslattétel a közgyűlés számára, választás) összekapcsolása útján.
A törvény továbbá kiegészül azon rendelkezéssel, miszerint a levelező, illetve rendes taggá
választás akadémikusi kezdeményezésre - négy akadémikus egybehangzó akaratát kifejező,
közös ajánlásával - indul.
15.	§
A javaslat célja a nem akadémikus taggá és az akadémikussá választás feltételeinek közelítése, a
nem akadémikusi tagság pozíciójának erősítése az akadémikussá válás lehetősége tekintetében.
A javaslat értelmében az új levelező tagokkal szemben támasztott érdemességi feltételek a DLA
fokozattal vagy az MMA Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott hazai
művészeti szakmai elismeréssel való rendelkezés, vagy fennálló nem akadémikus tagi
jogviszony. Az új levelező taggá válási feltételrendszerrel erősíthető a már elfogadott köztestületi
tagi struktúra; a köztestületi pályaív a köztestületen belül folyó munka folyamatosságát
biztosítja.
16.	§
A közgyűlési képviselők mandátuma a hatályos törvényben meghatározott 4 évről 2 évre
csökken. A módosítás előírja továbbá, hogy a közgyűlési képviselő csak egy alkalommal
választható újra, valamint, hogy ha a közgyűlési képviselő mandátuma a megbízástól számított
két éven belül bármely okból megszűnik, a helyére új közgyűlési képviselő a megelőző
képviselő megbízása lejáratának időpontjáig tartó határozott időre választható. A javaslat
átmeneti rendelkezést is megállapít a mandátumok hosszú távú „összerendezését” célozva.
17.	§
A módosítás értelmében a pártoló tagok MMA-ba való felvételének lehetősége megszűnik.
22
Átmeneti rendelkezés szól arról, hogy a már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya
továbbra is fennmarad.
18.	§
Indokolt a jelenleg az Alapszabály részét képező vagyongazdálkodási szabályzat és
közbeszerzési szabályzat leválasztása az Alapszabályról; az egységben való kezelésnek a
köztestület megalakulásakor volt jelentősége. A közbeszerzési szabályzatot a javaslat értelmében
az elnökség fogadja el, a vagyongazdálkodási szabályzat kiadása viszont - a tiszta, etikus és
átlátható működés fenntartása érdekében - közgyűlési hatáskörben marad.
19.	§
A hatályos szabályozás szerint az MMA elnökségének tagjai az elnök, a két alelnök, a főtitkár és
a közgyűlés által három évre választott négy rendes vagy levelező tag, illetve a 25. § szerinti
esetben a tiszteletbeli elnök. A módosítás értelmében a közgyűlés nem valamennyi rendes és
levelező tag, hanem csak a közgyűlés időpontjában már legalább két éve megválasztott rendes és
levező tagok - akadémikusok - közül választhat - három évre - elnökségi tagokat.
Emellett - 2018. január 1-jei hatálybalépéssel - az elnökség feladat- és hatáskörét rögzítő
rendelkezés kiegészül azzal, hogy az MMA közbeszerzési szabályzatát az elnökség fogadja el. A
hatályos szabályozás szerint az Alapszabály részét képezi a közbeszerzési szabályzat; az
egységben való kezelés a köztestület megalakulásakor volt releváns.
20.	§
Az MMA tv. kiegészül azzal, hogy az MMA elnöke mellett stratégiai, véleményformáló - önálló
döntési jogkörrel nem rendelkező - testületként Társadalmi Tanácsadó Testület működik,
melynek tagságára, tevékenységére vonatkozó szabályokat az Alapszabály tartalmazza. A
módosítás időpontjában már működik a testület az elnök mellett a közgyűlés döntése, az
Alapszabály alapján.
21.	§
A módosítás értelmében a felügyelő testület közgyűlés által választott három tagját a legalább
két éve megválasztott akadémikusok közül választja meg a közgyűlés. A módosítás előírja
továbbá, hogy valamennyi felügyelő testületi tag legfeljebb egy alkalommal választható, illetve
delegálható újra. A javaslat átmeneti rendelkezést is megállapít a mandátumok hosszú távú
„összerendezését” célozva.
22. §
A tagozatban folytatott tagi munkára vonatkozó törvényi rendelkezés módosítása.
23.	§
Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú, és - a módosítás értelmében - a legalább két éve
megválasztott akadémikusok közül választja a közgyűlés. Az elnök megbízatása három évre
23
szól, ezt a módosítás azzal a kivétellel egészíti ki, hogy ha az előző elnök mandátumából három
évnél kevesebb volt hátra, akkor az új elnök megbízatása az előző elnök mandátumából
hátralévő időre szól.
A javaslat megemeli az elnök által vállalható kötelezettség értékhatárát azon
kötelezettségvállalások tekintetében, amelyről való döntés nem tartozik az elnökség vagy a
közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnököt a javaslat értelmében a közgyűlés felé
beszámolási kötelezettség terheli.
24.	§
A módosítás értelmében az MMA alelnökei a legalább két éve megválasztott akadémikusok
közül kerülhetnek ki.
25.	§
A főtitkár mandátumának az elnök mandátumához kötöttségét, az elnök és a főtitkár megbízási
idejének összehangolását eredményezi a módosítás.
26.	§
Az MMA tv. 25. § (1) bekezdésének módosítása értelmében tiszteletbeli elnöki cím csak a -
legalább két éve megválasztott - rendes tag számára adományozható.
27.	§
A módosítás kimondja, hogy jogszabállyal vagy kormányhatározattal az MMA számára nyújtott,
meghatározott célra szolgáló összeg illetve a jóváhagyott elemi költségvetésben meghatározott
célt szolgáló összeg esetében nem szükséges külön közgyűlési, elnökségi döntéshozatal a forrás
felhasználására nézve, hiszen annak kizárólag a cél szerinti felhasználására van mód.
28.	§
A szakasz a Nemzet Művésze díj adományozásával kapcsolatos eljárás részleteit egyértelműsítő,
kiegészítő tartalmú módosítást tartalmaz.
29.	§
A művészjáradék bevezetésének célja a 65. életévüket betöltött, illetve az ezt az életkort
legkésőbb 2018. január 1-jéig - a törvénymódosítás művészjáradékról szóló rendelkezései
hatálybalépéséig - betöltő, elismert művészek részére életük végéig folyósítandó járadék-jellegű
juttatás alapítása. A módosítás értelmében az MMA a kiemelkedő művészi teljesítmények és
művészi életút iránti tisztelete kifejezéseképpen rendszeres (havi) díjazást (a továbbiakban:
művészjáradék) nyújt az MMA Titkársága útján azon, 65. életévét betöltött személynek, aki - a
módosítás értelmében - a felsorolt díjak valamelyikében részesült, emellett nem vonatkoznak rá
a művészjáradékban való részesítést kizáró okok, és azt az MMA Titkárságán a módosításban
rögzítettek szerint kérelmezi.
24
A kultúráért felelős miniszter feladatkörében adományozható, a művészjáradék megállapítása
szempontjából releváns elismerések köre a javaslat benyújtása időpontjában a következő:
Balassa Péter-díj;
Balázs Béla-díj;
Balogh Rudolf-díj;
Bánffy Miklós díj, ha a díjat művészet-igazgatási területen végzett vagy művészetelméleti
tevékenységért adományozták;
Blattner Géza-díj;
Erkel Ferenc-díj;
Ferenczy Noémi-díj;
Gérecz Attila-díj;
Harangozó Gyula-díj;
Hortobágyi Károly-díj;
Jászai Mari-díj;
József Attila-díj;
Liszt Ferenc-díj;
Martin György-díj;
Márai Sándor-díj;
Munkácsy Mihály-díj;
Nádasdy Kálmán-díj;
Németh Lajos-díj;
Szabolcsi Bence-díj.
A többszörös díjazás elkerülése érdekében nem állapítható meg művészjáradék az MMA tv.
módosításában felsorolt címekkel, díjakkal bíró elismert művészek számára, mert ők már
25
részesülnek a központi költségvetés terhére rendszeres, jelentős összegű juttatásban.
Aki több művészeti elismerésben, vagy több alkalommal azonos elismerésben részesült, csak
egyik elismerése alapján részesülhet művészjáradékban. Művészjáradék iránti kérelem a
művészeti elismerésben való részesítés időpontjától függetlenül, a díjszerzést követően bármikor
benyújtható.
A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb
összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.
A művészjáradékot írásban benyújtott kérelemmel kell igényelni meghatározott adatok
megadásával és nyilatkozatok megtételével; így többek között meg kell nevezni azon művészeti
elismerést, amelyre tekintettel a kérelmező a művészjáradékot igényli, s meg kell jelölni azon
időpontot, amikor a művész az elismerésben részesült, nyilatkozni kell továbbá arról, hogy a
kérelmező a művészjáradék megállapítását kizáró elismeréssel nem rendelkezik. Az állami és
miniszteri művészeti elismerést igazolni kell, amelyre azért van szükség, mert a
törvénymódosítás előkészítése idején - a köztestületi díjak kivételével - nem áll rendelkezésre
közhiteles nyilvántartás a díjazottak személyéről. A közgyűlés által adományozott díjak hiteles
okirattal való igazolására nincs szükség; azt az MMA Titkársága hivatalból ellenőrzi
nyilvántartásaiban.
30.	§
Átmeneti rendelkezések az elnök, az elnökség tagja, és külön az alelnök, a tiszteletbeli elnök, a
főtitkár, a felügyelő testület tagja, a pártoló tag, a közgyűlési képviselő és a tagozatvezető
jogviszonyával kapcsolatosan.
31.	§
A 31. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés az MMA közhasznú státuszának
megszüntetését eredményező, az MMA tv. 2. § (5) bekezdését 2018. január 1-jével hatályon
kívül helyező rendelkezéssel függ össze. A 31. § (2) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés
értelmében művészjáradék megállapítása iránti kérelmek a művészjáradék bevezetésének
időpontjától, 2018. január 1-jétől benyújthatók, az ellátás megállapítására viszont legkorábban
2018. március 1-jén kerülhet sor.
32.	§
A javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a főtitkár-választásával összefüggésben.
33.	§
Szövegcserés módosítások.
Az MMA tv. 15. § (1) bekezdésének és a 17. § (6) bekezdésének módosítása a közgyűlés és az
elnökség ülésezési gyakoriságának csökkentésére irányul.
A kötelezettségvállalási értékhatárok megemelése egyrészt a közgyűlés tehermentesítését
26
szolgálja - a javaslat értelmében lehetséges, hogy a közgyűlés csak egy alkalommal ülésezzen
egy évben -, másrészt a közbeszerzési eljárások egyszerűsítését tartja szem előtt. A hatályos
törvény és a módosítás is tartalmaz a vagyonhasznosítással kapcsolatosan a közgyűlés megfelelő
tájékoztatását előíró rendelkezéseket; a törvény továbbra is a köztestület átlátható, ellenőrizhető,
elszámoltatható és felelős gazdálkodását követeli meg.
A javaslat értelmében a főtitkárt - 2021. évtől kezdődően - a legalább két éve megválasztott
akadémikusok közül választja meg a közgyűlés. A főtitkár jelenleg öt évre választott; a
módosítás ebben 2026. november 5-étől alkalmazandó előírással hoz változást; ettől kezdve a
főtitkár mandátuma az elnök mandátumához igazodik azzal is, hogy a főtitkárt - csakúgy, mint
az elnököt - három évre választja a közgyűlés.
34.	§
Az MMA tv. 2. § (5) bekezdése alapján az MMA az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben
foglalt feltételek teljesítésére tekintet nélkül - az MMA tv. erejénél fogva - közhasznú
szervezetnek minősül. Az MMA tv. 2. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése az MMA
közhasznú jogállása megszüntetését célozza. A köztestület működése központi költségvetési
forrásokra, és nem támogatói adományokra épül; a közhasznú jogálláshoz továbbá nem
kapcsolódnak a köztestületnél vagy az adózóknál jelentkező olyan előnyök, amelyek a
közhasznú státusz további fenntartását egyértelműen szükségessé teszik. Mindez az MMA
közhasznú státuszának a törvényből való kivezetését indokolja; amely körülmény semmilyen
hátrányt nem okoz a köztestület számára, ugyanakkor annak eredményeképpen adminisztrációs
terhektől mentesül.
A javaslat - e szakasszal összefüggésben, a közhasznú státusz megszüntetésével kapcsolatosan -
átmeneti rendelkezést is tartalmaz az MMA közhasznú jogállásáról szóló adat nyilvántartásból
való törlésével kapcsolatosan.
A 29. § (3) bekezdése végrehajtott rendelkezést tartalmaz, a bekezdés deregulációja indokolt.
35.	§
Hatályba léptető rendelkezések.
36.	§
Az Ákr. 8. § (3) bekezdése értelmében miniszteri rendelet nem állapíthat meg eljárási
rendelkezést. Erre figyelemmel az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletnek a hatályon kívül helyezése szükséges.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 13. § (1) bekezdése értelmében a felhatalmazó
rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására
azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül helyezésről
rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről
27
vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a
felhatalmazás végrehajtására irányul. Figyelemmel arra, hogy az egyes sportcélú ingatlanok
tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 10. §-a szerinti tárgykör
szabályozására új felhatalmazó rendelkezés nem kerül megállapításra, ezért a javaslat
tartalmazza a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezését is.
28