﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18316.
Benyújtás dátuma: 2017-11-07 19:40
Parlex azonosító: 1EPBNG030002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
A törvényjavaslat
a)	31-34. §-a, 36. §-a, 64. §-a, 415. §-a, 419. §-a, 563. §-a, 565. §-a és 568. §-a az Alaptörvény 46.
cikk (6) bekezdése,
b)	292-294. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
c)	304-305. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5)
bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
d)	309-310. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése,
e)	312-315. §-a és 317. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,
f)	318-323. §-a és 326. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2)
bekezdése,
g)	328-333. §-a, 335. §-a, 337-341. §-a és 343. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
h)	364. § a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
i)	437. §-a az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése,
j) 567. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése és 46. cikk (6) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának „igen” szavazata szükséges.
A törvényjavaslat 364. § c) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek
minősül.



2017. évi.....törvény
a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

1.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/F. § (1) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából
adatok átvételére jogosult)
„c) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”
2.	§
A Kkt. 21/J. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)
„b) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást
folytató szerv,”
3.	§
A Kkt. 21/K. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„c) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása érdekében,”
4.	§
A Kkt. 21/J. § (5) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatok részére” szövegrész helyébe az
„a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az
előkészítő eljárást folytató szerv részére” szöveg lép.
2.	Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény
                                          módosítása
5.	§
Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 6. §
(2) bekezdésében a „büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a végzés elleni fellebbezés
elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet II. Cím)” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról
szóló 2017. évi XC. törvény 579. § (3) bekezdését és 614. §-át” szöveg lép.
3. Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi
XXVI. törvény módosítása
2
6. §
Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI.
törvény
  a)	3. §-ában a „különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356.
  §-ában meghatározott általános szabályai” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017.
  évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 672-673. §-ában meghatározott szabályok” szöveg,
  b)	4. § (1) bekezdésében a „Be.-nek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait
  (X. fejezet III. cím)” szövegrész helyébe a „Be. 579. § (3) bekezdését és 614. §-át” szöveg
  lép.
4.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
7.	§
  (1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (2) bekezdése helyébe
  a következő rendelkezés lép:
  „(2) Illetékmentes a büntetőügyekben:
  a)	az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási
  indítványa és felülvizsgálati indítványa;
 b)	az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás
 megkezdése előtt vagy a személyes meghallgatás alapján a bíróság megszünteti;
  c)	az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt a terhelt, a törvényes képviselője vagy a
  védő nyújtotta be;
  d)	a költségkedvezmény engedélyezése iránti eljárás;
  e)	a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője és az ügygondnok részére az általuk
  a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megismerhető ügyiratokról készült másolat egyszeri
  kiadása;
  f)	a sértett részére másolat egyszeri kiadása az olyan eljárási cselekményről készült ügyiratról,
  amelyen jelen volt vagy jelen lehetett;
  g)	a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az
  írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása;
 h)	az elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy papír alapú okirat elektronikus
 másolataként (továbbiakban együtt: elektronikus formában) rendelkezésre álló ügyirat
 másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő
 továbbítása.”
  (2)	Az Itv. 57. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
  „(3) Illetékmentes:
 a)	a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalt ügyekben az elítélt, az egyéb jogcímen
 fogvatartott, a védő, a jogi képviselő, a fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselője
 részére az általuk megismerhető iratokról készült másolat egyszeri kiadása,
3
 b)	a büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy az intézkedés végrehajtása, illetve a
 kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett, elektronikus formában rendelkezésre álló
 irat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő
 továbbítása.
 (4) Illetékmentes a szabálysértési ügyekben:
 a)	a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az
 írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása,
 b)	a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a
 szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri
 kiadása.”
8. §
 Az Itv. 80. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
 (Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni
 vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett
 illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a
 következő esetekben van helye:)
 „m) ha a magánvádas eljárásban a vád képviseletét az ügyészség átveszi, továbbá ha a bíróság a
 vádlott bűnösségét megállapítja vagy az eljárást büntethetőséget megszüntető okból megszünteti,
 illetve, ha a magánvádló a vádat legkésőbb az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának
 meghozataláig ejti.”
9.	§
 Az Itv. Melléklet IV. címe a következő 6. ponttal egészül ki:
 „6. Büntetőügy ügyiratáról, büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy intézkedés végrehajtása,
 illetve kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratról készített hitelesített vagy
 hitelesítetlen másolat vagy kivonat illetéke oldalanként 100 forint. Elektronikus formában
 rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított
 optikai adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke optikai adathordozónként 500
 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség,
 nyomozó hatóság által biztosított, optikai adathordozótól eltérő tartós adathordozón történő
 továbbítása esetén a továbbítás illetéke tartós adathordozónként 2000 forint.”
10.	§
 Az Itv.
 a)	37. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat”
 szövegrész helyébe a „büntetőügyben az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített másolat”
 szöveg,
 b)	38. § (4) bekezdésében a „megfizetésére” szövegrész helyébe a „megfizetésére a
4
 büntetőügyeken kívül” szöveg,
 c)	52. § (1) bekezdésében a „kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban” szövegrész helyébe a
 „magánvádas eljárásban” és a „kérelem” szövegrész helyébe az „indítvány” szöveg,
 d)	52. § (4) bekezdésében „a vádat az ügyész képviseli” szövegrész helyébe „az ügyészség a vád
 képviseletét átvette” szöveg,
 e)	53. § (1) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg,
 f)	53. § (2) bekezdésében az „állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti
 eljárás” szövegrész helyébe az „alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
 iránti per” szöveg,
 g)	56. § (3) bekezdésében az „Illetékmentes az” szövegrész helyébe az „Illetékmentes a
 büntetőügyeken kívül az” szöveg,
 h)	58. § (8) bekezdésében a „büntető eljárásban” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban”
 szöveg,
 i)	62. § (1) bekezdés l) pontjában az „államban szemben felmerült kártalanítási igény
 érvényesítése iránt indított perben” szövegrész helyébe az „alaptalanul alkalmazott
 szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti perben” szöveg,
 j) 62. § (1) bekezdés t) pontjában a „szabálysértéssel” szövegrész helyébe a „bűncselekménnyel
 vagy szabálysértéssel” szöveg
 lép.
11.	§
 Hatályát veszti az Itv.
 a)	52. § (3) bekezdése és
 b)	Melléklet IV. cím 3. pontja.
 5.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
 módosítása
 12.	§
 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
 továbbiakban: Flt.) 27. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - az (5)
 bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az
 időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé
 válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy
 egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy
 vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt:
 jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az
 álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben
 meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy
 részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn,
5
 vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]
 „f) a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,”
 (időtartamával.)
13.	§
 Az Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)
 „b) letartóztatásban van, szabadságvesztést - kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést
 pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg -, valamint elzárást tölt, a kényszerintézkedés
 vagy büntetés megkezdésének napjától,”
14.	§
 Az Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában
 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem
 töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási
 szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak
 befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki)
 „2. letartóztatásban van, szabadságvesztést, valamint elzárást tölt,”
6.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
15.	§
 A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. § (2) bekezdés b) pontjában a
 „bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal
 kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban”
 szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása
 alapján az elektronikus adattal kapcsolatban” szöveg lép.
7.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
16.	§
 A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)
 a)	17. § (3) bekezdés c) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban”
 szöveg,
 b)	24. § (1) bekezdés c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
 c)	49/A. § (6) bekezdés c) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal”
 szöveg,
 d)	81. § a) pontjában az „ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős
 befejezéséig” szövegrész helyébe a „fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást
 kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,” szöveg,
6
 e)	105. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
 ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
 f)	105. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” és „Az
 eljárást befejező jogerős határozatot” szövegrész helyébe „A bíróság jogerős ügydöntő
 határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a
 nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
 felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
 határozatát” szöveg,
 g)	122. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” és a „büntetőügyben
 eljáró” szövegrész helyébe a „nyomozó” szöveg
  lép.
17.	§
  Hatályát veszti a Közjegyzői tv. 105. § (1) bekezdésében az „alapos” szövegrész.
  8.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
18.	§
  A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
 a)	6. § (1c) bekezdésében az „a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság,”
 szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság,” szöveg,
  b)	6/A. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
  c)	6/A. § (3) és (6) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelésig”
  szöveg,
 d)	6/A. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
 határozatával” szöveg,
  e)	27. § (8) bekezdésében és 38/A. § (2) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a
  „büntetőügyben” és a „bírósági” szövegrész helyébe az „ügydöntő” szöveg,
  f)	49/G. § (2) bekezdésében az „ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek” szövegrész helyébe az
  „ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg
  lép.
9.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
19.	§
  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
 a)	78/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa
 alapján indult eljárás” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás” szöveg,
7
  b)	83/D. § f) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság” szövegrész helyébe a
  „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,
  c)	91/B. §-ában az „az 1. módosító törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2d)
  bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt”
  szövegrész helyébe az „a gyanúsított kihallgatására az 1. módosító törvény hatálybalépését
  követően kerül sor” szöveg,
  d)	91/E. § (1) bekezdésében az „az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
  évi XXXII. törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2) bekezdés d) pontjában
  meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt” szövegrész helyébe az
  „a gyanúsított kihallgatására a 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően kerül sor”
  szöveg
lép.
20.	§
Hatályát veszti a Kjt. 20. § (2d) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” és
a „bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
  10.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
  törvény módosítása
  21.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény)
  a)	9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában az „őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt”
  szövegrész helyébe az „őrizet vagy letartóztatás elrendelését” szöveg,
  b)	9. § (5) bekezdésében a „bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó
  hatóságok, az ügyészség,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az
  előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség,” szöveg,
  c)	24. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési
  tevékenységük” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató
  szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége” szöveg és a
  „személy- és létesítményvédelmi” szövegrészek helyébe a „személyvédelmi és
  létesítménybiztosítási” szöveg,
  d)	28/B. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények
  megelőzése, felderítése és” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság és az
  előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
  e)	29/F. § (1) bekezdés f) pontjában az „a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve
  büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta” szövegrész helyébe a „bevonták vagy
  szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták” szöveg
lép.
22. §
8
Hatályát veszti az 1992. évi LXVI. törvény 27. § (4) bekezdés b) pontjában az „előzetes”
szövegrész.
11.	A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása
23.	§
Hatályát veszti a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 12. § (5) bekezdésében
az „alapos” szövegrész.
   12.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
24.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szoctv.) 32/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell
szüntetni, ha a személy)
   „a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,”
25.	§
A Szoctv. 34. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)
   „a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,”
26.	§
A Szoctv. 19. § (1) bekezdésében a „megkeresésük alapján” szövegrész helyébe a „megkeresésük
vagy adatkérésük alapján” szöveg lép.
13.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
27.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-ában a „megkeresésére” szövegrész
helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg lép.
14.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
28.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról
9
 szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a
 pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra
 vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
29.	§
 Az Öpt.
 a)	40/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését
 végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel” szövegrész helyébe a „során eljáró ügyészséggel,
 nyomozó hatósággal és pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel” szöveg és
 b)	40/B. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése vagy
 írásbeli megkeresése” szöveg
 lép.
30.	§
 Hatályát veszti az Öpt. 20. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „elkövetésének megalapozott
 gyanúja” szövegrész.
15.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
31.	§
 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (1) bekezdés f)
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A terrorizmust elhárító szerv)
 „f) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott
 döntésében meghatározott időtartamra - a nemzetközi normák betartásával - ellátja a kijelölt
      fa)	magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, valamint
     fb)	a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek
     (intézmények) és létesítmények védelmét,
 e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés
 Szervezetének szerveivel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, valamint külföldi állam
 hatóságaival.”
32.	§
 (1)	Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)
 „c) akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának
 megfigyelését rendelték el;
 d)	aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az
 ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a
 szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről
 engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek
10
 során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget,
 intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a
 távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az
 elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát
 kivonta;”
 (2) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)
 „g) akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
 végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése
 alapján büntetés-végrehajtási őrizete szükséges.”
33.	§
 Az Rtv. 41. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Műszeres vallomásellenőrzés
41.	§
 A rendőrség a körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban
 hozzájárul, műszeres vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Tizennyolcadik életévét be nem
 töltött személlyel szemben műszeres vallomásellenőrzést alkalmazni nem lehet.”
34.	§
 Az Rtv.
 a)	7/F. § (2) bekezdésében a „bűncselekményre utaló információ” szövegrész helyébe a
 „bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és
 végrehajtásával, illetve személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladattal összefüggő
 információ” szöveg,
 b)	39. § (1) bekezdés i) pontjában a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1)
 bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés”
 szöveg,
 c)	42/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség,
 a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő
 eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,
 d)	42/A. § (5) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy
 adatkérésére” és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre”
 szöveg,
 e)	46. §-át megelőző alcímben a „Személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a
 „Személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg
  lép.
35.	§
11
Az Rtv.
 a)	91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „fényképét, hangmintáját” szövegrész helyébe a
 „fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját” szöveg,
 b)	91/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá
 helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek
 óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték,” szövegrész helyébe a „Be. szerinti
 személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt állók” szöveg,
 c)	91/A. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában az „embercsempészet” szövegrész helyébe az
 „embercsempészés” szöveg,
 d)	91/A. § (1) bekezdés h) pontjában az „iratokban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban”
 szöveg és a „jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a büntetőeljárás egyéb módon
 történt jogerős befejezése” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatig, a bíróság véglegessé
 vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozatala” szöveg,
  e)	91/C. § (2) bekezdésében a „bűnüldözési feladatai ellátása céljából - körözési eljárás során,
  illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének
  engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - jelzés” szövegrész
  helyébe a „körözési eljárás során, illetve az olyan bűnügyi felügyelet elrendelése esetén,
  amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb
  helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy
  biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás során, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás
  alapján jelzés” szöveg,
 f)	91/M. § (3) bekezdésében a „büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor”
 szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor, valamint a büntetőeljárásnak a
 bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
 befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem
 támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor” szöveg
  lép.
36.	§
  Hatályát veszti az Rtv. 46. § (1) bekezdésében az „[1. § (2) bek. g) pont]” szövegrész.
16.	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
37.	§
  A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 21. § (1) bekezdésében az „őrizetbe vétel idejét is
  -	harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „őrizet idejét is -
  harminc napot meghaladóan letartóztatásban” szöveg lép.
17.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
38.	§
12
 (1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e)-h) pontja
 helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 [A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell
 elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
 „e) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
      ea)	elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének,
     eb)	a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve
     nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,
      ec)	az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,
      ed)	a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek
 a megállapításáról szóló értesítése,
 f)	a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
 végrehajtásáról szóló törvény alapján
      fa)	elrendelt elővezetés költségének,
     fb)	az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott
     bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá
      fc)	az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás
      során felmerült költségnek
 a megállapításáról szóló értesítése,
 g)	fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben
 kiszabott pénzbírságról szóló értesítés,
 h)	az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló
 értesítése,”
 (2)	A Vht. 10. §-a a következő i)-m) pontokkal egészül ki:
 [A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell
 elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
 „i) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése,
 j) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által
 előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,
 k) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről,
 illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,
 l) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
 intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, valamint
 m) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett
 adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.”
39.	§
 A Vht. 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat)
 „b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó
 hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és”
13
40. §
A Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki)
„b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése
alapján,”
41.	§
A Vht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetve korlátozza a végrehajtást, ha
a)	közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve
büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, illetve
megváltoztatta vagy
b)	jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott
okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony
egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.”
42.	§
A Vht. a következő 137/B. §-sal egészül ki:
„137/B. §
Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a bűnügyi zárlat ténye, ha a bűnügyi
zárlat tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a 139. § (5)-(7) bekezdése alapján intézkedni
lehet.”
43.	§
A Vht. 139. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssekkel egészül ki:
„(5) Ha az ingatlan nem pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt,
illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, az ingatlan értékesítése iránt
a bűnügyi zárlat tényének törlését követően lehet intézkedni.
(6)	Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve
ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a
végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres
értékesítést követően pedig az adósnak visszajáró összeget a bűnügyi zárlat jogosultja részére nem
lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.
(7)	Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve
ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a
14
végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben
lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a bűnügyi zárlat ténye jogosultjainak a követelései és a
végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a bűnügyi zárlattal
biztosított összeget a jogosult részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell
kezelni.”
44.	§
A Vht. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait kell megfelelően alkalmazni. A pénzfizetésre
irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító
bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni
akként, hogy a végrehajtó a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti
megkeresésében köteles megjelölni a pénzkövetelés összegét.”
45.	§
A Vht. 203. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A végrehajtó a bűnügyi zárlat feloldásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozat
kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a bűnügyi zárlat törlése iránt.”
46.	§
A Vht. 210/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen
értékesítése miatt a végrehajtás szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát
megküldi az ügyészség részére a Be. CVI. Fejezetében írt eljárás lefolytatása érdekében.”
47.	§
A Vht. 210/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a pénzösszegben vagy az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása
során a végrehajtó megállapítja, hogy az adós birtokában levő, fizetésre használt elektronikus adat
is végrehajtás alá vonható, vagy a bíróság a vagyonelkobzást fizetésre használt elektronikus adatra
rendelte el, a végrehajtó a fizetésre használt elektronikus adatot a büntetőeljárás során lefoglalt
dolog előzetes értékesítésének szabályai szerint biztosítja és értékesíti.”
48.	§
(1)	A Vht. 292. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha
a)	a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személy
15
      aa)	letartóztatását vagy
      ab)	olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára
      előírta, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó
      bekerített helyet, illetve meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el,
      ac)	előzetes kényszergyógykezelését rendelték el, illetve
b)	ha a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.”
(2)	A Vht. 292. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A felfüggesztésre a feljelentő, valamint a miniszternek vagy a Kar hivatali szervének a
képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti.”
49.	§
(1)	A Vht. 293. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi bíróság feljelentést tesz a tudomására jutott bűncselekmény miatt.”
(2)	A Vht. 293. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a végrehajtóval, a végrehajtó-
helyettessel és a végrehajtójelölttel szemben indított büntetőeljárásról, illetve személyi szabadságot
érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről értesíti a törvényszék elnökét, a minisztert és a Kar
hivatali szervének vezetőjét, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti részükre.”
50.	§
A Vht. 294. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a törvényszék elnöke,
továbbá a miniszter és a Kar hivatali szervének vezetője új eljárást kezdeményezhet, ha)
„a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági
határozatra, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatára,
valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható
határozatára hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi
határozatra lényeges hatással lett volna,”
51.	§
A Vht. a következő 304/B. §-sal egészül ki:
„304/B. §
E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2017. évi .... törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási
eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az ingatlanárverések kitűzésére még nem került sor.”
16
52. §
A Vht.
  1.	15. § (1) és (2) bekezdésében, 31/C. § (1) és (3) bekezdésében és 264. § (2) bekezdésében az
  „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
  2.	32. § (1) bekezdésében a „10. § c)-g)” szövegrészek helyébe a „10. § c)-l)” szöveg,
  3.	35. § (5) bekezdésében a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a „büntetőügyben
  eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
 4.	45/A. § (7) bekezdésében a „büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése” szövegrész
 helyébe a „feljelentése” szöveg,
  5.	47/A. § (8) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 253/E. § (11) bekezdésében és 303. § (7)
  bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
  6.	138. § (5) bekezdésében az „első fokú” szövegrész helyébe az „elsőfokú” szöveg,
  7.	202. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény” szövegrész helyébe
  a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény” szöveg,
 8.	215. §-ában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg, valamint a
 „büntetőeljárás szabályai szerint” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló törvény szerint”
 szöveg,
 9.	233. § (2) bekezdés b) pontjában a „bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben”
 szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatban” szöveg,
 10.	253/E. § (5) bekezdésében és 253/G. § (3) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe
 az „ügyészségnek” szöveg,
  11.	255. § a) pontjában a „10. § d)-g)” szövegrész helyébe a „10. § d)-l)” szöveg,
 12.	269. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény törvényi tényállását” szövegrész helyébe a
 „bűncselekményt” szöveg,
 13.	275. § (1) bekezdés a) pontjában az „ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
 ennek jogerős befejezéséig;” szövegrész helyébe a „fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt
 áll;” szöveg,
 14.	284. § (1) bekezdésében a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
 határozatában” szöveg
  lép.
53.	§
  Hatályát veszti a Vht. 202/A. § (1) bekezdése.
18.	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
54.	§
 A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 23/B. § (2)
 bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,)
  „e) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya
17
   alatt áll;”
55.	§
 A Szüt.
 a)	5. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával”
 szöveg,
b)	24/F. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
„büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve
további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
 lép.
19.	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
56.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdésében és
 53.	§ (3) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
20.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
57.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (1)
bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
21.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
58.	§
 A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 27/A. § (6) bekezdés e)
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi
adatigénylés alapján az alábbi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja:]
 „e) a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve az előkészítő eljárást folytató
 szervnek;”
59.	§
Az Lt. 67. § (16) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „miatt
büntetőeljárás hatálya alatt áll,” szöveg lép.
60.	§
18
Hatályát veszti az Lt. 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „elkövetésének alapos gyanúja”
szövegrész.
22.	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
61.	§
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsz. tv.) 29. §
 (1)	bekezdés d) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az adatkezelő szerv - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az általa
 kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad]
 „d) a rendőrség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”
 (részére.)
62.	§
 A Bvsz. tv.
 a)	14/A. § (1) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „A
 letartóztatást” szöveg,
 b)	16. § (3) bekezdésében, a 16. § (8) bekezdésében és a 17. § (3) bekezdésében az „ideiglenes”
 szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,
 c)	28/B. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” és az „1998. évi
 XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 52. §-
 a” szöveg
 lép.
23.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
63.	§
 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában az „az előzetes
 letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés” szövegrész helyébe az „a letartóztatás,
 szabadságvesztés, elzárás,” szöveg lép.
24.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
64.	§
 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
 a)	8/A. § (3) bekezdés h) pontjában a „titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon
 bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat” szövegrész helyébe a „titkos
 információgyűjtéseket, alkalmazott leplezett eszközöket, illetve az ugyanazon bűncselekmény
 miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat” szöveg,
 b)	31. § (1) bekezdésében a „nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak” szövegrész helyébe
 a „nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak” szöveg
19
lép.
     25.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
     használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
     65.	§
 A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
 szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 32. § o) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
 „o) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás
 lefolytatása érdekében;”
66.	§
 A Szaz. 36. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
 „r) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás
 lefolytatása érdekében;”
67.	§
 A Szaz.
 a)	20. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyész által jóváhagyott megkeresés” szövegrész helyébe
 az „ügyészség által engedélyezett adatkérés” szöveg,
 b)	36. § i) és j) pontjában a „nyomozó hatóság részére” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség,
 nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére” szöveg
 lép.
26.	A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
68.	§
 A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 34.
 §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
 a)	az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,
 b)	a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
 c)	a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a
 védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
 d)	a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és
 e)	harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”
69. §
20
Az Nbjt. 44/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozatának meghozataláról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi
hatóságot.”
70.	§
(1)	Az Nbjt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
a)	az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,
b)	a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
c)	a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a
védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
d)	a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és
e)	harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”
(2)	Az Nbjt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) A külföldi ítélet elismerése, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele,
valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átvétele tárgyában
bírósági titkár is eljárhat.”
71.	§
(1)	Az Nbjt. V. Fejezet 7. Cím címe helyébe a következő Cím cím lép:
„Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”
(2)	Az Nbjt. 67. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként,
terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként
telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási
jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs
eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.
(2)	A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti
megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető. A tanú vagy a szakértő telefonkonferencia útján
történő kihallgatására vagy meghallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú
21
vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.
 (3)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó
 személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges
 tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a
 szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon tényleges
 tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon tényleges
 tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés
 teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel
 és illetékességgel.”
72.	§
 Az Nbjt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A megkereséshez csatolni kell a bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy annak hiteles
 másolatát.”
73.	§
 Az Nbjt.
 1.	10. §-ában a „Büntető Törvénykönyvet” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló
 2012. évi C. törvényt” szöveg és a „büntetőeljárásról szóló törvényt” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt” szöveg,
 2.	13. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében az „állandó lakóhellyel” szövegrész
 helyébe a „lakcímmel” szöveg,
 3.	18. § (2) bekezdésében a „Határozata” szövegrész helyébe az „A Fővárosi Törvényszék nem
 ügydöntő végzése” szöveg,
 4.	19. § (1) bekezdésében a „személyt őrizetbe veszi” szövegrész helyébe a „személy őrizetét
 rendeli el” szöveg,
 5.	20. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. §-ában az „iratokat” szövegrész helyébe az
 „ügyiratokat” szöveg,
 6.	20. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
 7.	20. § (1) bekezdés b) pontjában a „számára” szövegrész helyébe a „számára, és a bíróság
 feladata a kirendelt védő kijelölése” szöveg,
 8.	20. § (1) bekezdés d) pontjában, 45. § (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében, 69/A. § (4)
 bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében és 70/A. § (3) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész
 helyébe az „ügyészséget” szöveg,
 9.	20. § (1a) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
 10.	20. § (1a) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében az „iratokkal” szövegrész helyébe az
 „ügyiratokkal” szöveg,
 11.	22. § (4) bekezdésében az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban”
 szöveg,
 12.	22. § (4) bekezdésében, 65. § (6) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek
22
helyébe az „a letartóztatás” szöveg,
13.	23. § (3) bekezdésében a „jogerős végzést az iratokkal” szövegrész helyébe a „véglegessé vált
végzését az ügyiratokkal” szöveg,
14.	24. § (2) bekezdésében a „kiadatás céljából történő őrizetbe vétele” szövegrész helyébe a
„őrizetének kiadatás céljából történő elrendelése” szöveg,
15.	25/A. § (1) bekezdésében, 40. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6)
bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a „korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,
16.	25/A. § (2) bekezdésében az „ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási
lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén
lakóhellyel” szövegrész helyébe az „olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el,
amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb
helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha a
kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel” szöveg,
17.	25/B. § (1) bekezdésében az „az ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy az ideiglenes kiadatási
lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott
ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg és a „határozatában” szövegrész helyébe a
„végzésében” szöveg,
18.	25/B. § (2) bekezdésében az „Az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes
kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „A 25/A. § (2) bekezdésében
meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,
19.	25/B. § (3) bekezdésében a „személyt őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „személy
őrizetét kell elrendelni” szöveg,
20.	25/B. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes
kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében
meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,
21.	26. § (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg és az „a
kiadatást a bíróság határozatára” szövegrész helyébe az „a miniszter a kiadatást a bíróság
végzésére” szöveg,
22.	26. § (3) bekezdésében az „ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási
lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott
ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg és a „terheltet őrizetbe kell venni” szövegrész
helyébe a „terhelt őrizetét” szöveg,
23.	29. § (3) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében a „házi őrizet” szövegrész helyébe a
„bűnügyi felügyelet” szöveg,
24.	30. § (4) bekezdésében a „149-160. §-ainak” szövegrész helyébe a „302-338. §-ainak” szöveg
és az „intézkedés tehető” szövegrész helyébe a „kényszerintézkedés rendelhető el” szöveg,
25.	32. § (2) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrész helyébe a „vádemelés
után” szöveg,
26.	32. § (2) és (5) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, 45. § (1)
bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 55/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/A. § (4)
bekezdésében, 62/D. § (2) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5)
bekezdésében, 66/A. § (3) bekezdésében, 67/A. § (1) bekezdésében, 69. § (5) és (7)
23
bekezdésében, 69/A. § (1) és (4) bekezdésében, 70. § (1) és (3) bekezdésében, 70/A. § (1) és (3)
bekezdésében, 73. § (5) és (7) bekezdésében, 74. § (5) bekezdésében, 75. § (7) bekezdésében az
„ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
27.	32. § (3) és (5) bekezdésében a „vádirat benyújtása előtt” szövegrész helyébe a „vádemelés
előtt” szöveg,
28.	32. § (5) bekezdésében a „vádirat benyújtását megelőzően” szövegrész helyébe a „vádemelés
előtt” szöveg,
29.	34. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
30.	37. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében a „lakó- vagy tartózkodási helyére”
szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helyére” szöveg,
31.	38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe
a „vádemelésig” szöveg,
32.	38. § (1) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében az „az ügyész” szövegrész helyébe az
„ügyészség” szöveg,
33.	40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a „más,
enyhébb” szövegrész helyébe a „más enyhébb,” szöveg,
34.	40. § (4) bekezdésében a „házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe a
„bűnügyi felügyelet” szöveg,
35.	41. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nyomozás” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg,
36.	41. § (1) bekezdés b) pontjában az „a vádemelés elhalasztására” szövegrész helyébe a
„feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére” szöveg,
37.	42. § (1) bekezdésében az „ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy
ügyészség” szöveg,
38.	44. § (3) bekezdésében az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,
39.	44/A. § (2) bekezdésében a „216. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „391. §-a” szöveg és
a „310. §-a” szövegrész helyébe az „538. §-a” szöveg,
40.	44/A. § (3) bekezdésében a „kényszerintézkedés” szövegrészek helyébe a „bírói engedélyes
kényszerintézkedés” szöveg,
41.	47. § (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében a „házi őrizetben” szövegrész helyébe a
„bűnügyi felügyeletben” szöveg,
42.	48. § (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésének”
szöveg,
43.	48. § (2) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésében”
szöveg,
44.	48. § (4) bekezdésében az „a határozatában” szövegrész helyébe az „az ügydöntő
végzésében” szöveg,
45.	49. § (1) bekezdésében az „állandó lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
46.	51. § (1) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg és
az „a határozatát” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzését” szöveg,
47.	51. § (2) bekezdésében, 60/C. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az
„ügydöntő végzést” szöveg,
48.	51. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés”
24
szöveg,
49.	51. § (3) bekezdésében az „iratok” szövegrész helyébe az „ügyiratok” szöveg,
50.	51. § (4) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzése” szöveg és a
„határozatára” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésére” szöveg,
51.	52. § (3) bekezdésében az „az ügyész vagy az a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság
vagy ügyészség” szöveg,
52.	55. §-ában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésével” szöveg,
53.	55/A. § (2) bekezdésében az „őrizetbe vételét” szövegrész helyébe az „őrizetét” szöveg,
54.	60/C. § (2) bekezdésében a „határozatról” szövegrész helyébe a „végzésről” szöveg,
55.	60/D. § (2) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának”
szöveg,
56.	60/E. §-ában az „az ennek folytán hozott határozat” szövegrész helyébe az „a rendkívüli
jogorvoslat során hozott ügydöntő határozat” szöveg,
57.	60/G. § (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg
és az „A határozatról” szövegrész helyébe az „Az ügydöntő végzésről” szöveg,
58.	60/H. § (2) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának”
szöveg,
59.	61. § (1) bekezdés f) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „bírói
engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
60.	61. § (2) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,
61.	62/G. §-ában és 63/D. §-ában a „Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5)
bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a),
c), d), f) és g) pontjában foglalt” szöveg,
62.	64. § c) pontjában, 67. § (9) bekezdésében, 67/A. § (1) és (2) bekezdésében a „zártcélú
távközlő hálózat” szövegrész helyébe a „telekommunikációs eszköz” szöveg,
63.	65. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ügyésszel” szövegrész helyébe az „ügyészséggel”
szöveg,
64.	65. § (6) bekezdésében az „Előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a
„Letartóztatásban” szöveg és az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a
letartóztatásban” szöveg,
65.	67. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg és
a „feladatot bírósági titkár” szövegrész helyébe a „feladatot bírósági titkár vagy alügyész”
szöveg,
66.	67. § (7)-(9) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „A bíróság vagy az
ügyészség” szöveg,
67.	67. § (9) bekezdésében a „244/D. §” szövegrész helyébe a „125. §” szöveg és a „kép- és
hangfelvételt” szövegrész helyébe a „felvételt” szöveg,
68.	67/A. § (3) és (4) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az
ügyészség” szöveg,
69.	69. § (5) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az
„ügyészségi” szöveg,
70.	73. § (5) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a „155. §”
25
  szövegrész helyébe a „320. §” szöveg és a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. §
  (1)	bekezdése” szöveg,
  71.	75. § (2) és (3) bekezdésében a „címzett tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „címzett
  tényleges tartózkodási helye” szöveg,
 72.	75/B. § (7) bekezdésében a „személyt őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „személy
 őrizetét kell elrendelni” szöveg,
  73.	76. § (2) bekezdés d) pontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,
 74.	78. § (2) bekezdésében a „Mindazt” szövegrész helyébe az „A megkereséshez az (1)
 bekezdésben foglaltakon túl mindazt” szöveg,
 75.	79/A. § (2) bekezdésében a „megkeresésekhez” szövegrész helyébe a „megkereséshez az (1)
 bekezdésben meghatározottakon túl” szöveg,
  76.	80. § (4) bekezdésében a „házkutatásra” szövegrész helyébe a „kutatásra” szöveg,
 77.	80. § (4) bekezdés a) pontjában a „határozatnák” szövegrész helyébe a „határozatának”
 szöveg,
 78.	81. § (1) bekezdésében az „a tanács elnöke” szövegrész helyébe az „az egyesbírós vagy a
 tanács elnöke” szöveg és a „nyilatkozattevő, - amennyiben” szövegrész helyébe a
 „nyilatkozattevő vagy - amennyiben” szöveg,
  79.	81. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
 80.	82. §-ában az „az ügyésznek, illetve a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak,
 illetve az ügyészségnek” szöveg és
  81.	83. § (2) bekezdés b) pontjában a „díja” szövegrész helyébe a „díja és költsége” szöveg
  lép.
74.	§
  Hatályát veszti az Nbjt.
 a)	34. § (1) bekezdésében az „Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges
 eljárásokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
  b)	40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében, 65.
  § (3) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, valamint 66/A. § (5) bekezdésében az
  „előzetes” szövegrész,
  c)	64. § d) pontja és
  d)	V. Fejezet 8. Címe.
27.	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
75.	§
 A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 23. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárással
 összefüggésben hozott jogerős határozat” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé
 vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem
 támadható határozata” szöveg lép.
28.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
26
76. §
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (1) bekezdésében az „ügyész”
szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
  29.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
  törvény módosítása
  77.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
  a)	79/A. § (5) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
  „szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős
  ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig,
  illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást
  megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
  b)	88/N. § (3) bekezdésében az „iratokra, ideértve a bíróság, az ügyész, és a nyomozó hatóság”
  szövegrész helyébe az „ügyiratokra, ideértve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az
  előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
  30.	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
  LVIII. törvény módosítása
  78.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII.
törvény
  a)	35. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a kétéves
  határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy
  véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a
  feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló,
  illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell
  számítani. A kétéves határidőt a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy
  véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a
  nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
  felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
  határozata meghozatalától” szöveg,
  b)	36/D. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
lép.
31.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
79.	§
27
 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
 a)	11. § (5) bekezdésében a „vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos
 bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban”
 szövegrészek helyébe az „a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény miatt nem
 áll büntetőeljárás hatálya alatt” szöveg,
 b)	16. § (7) és (11) bekezdésében „a bíróság” szövegrész helyébe „az ügyészség és a nyomozó
 hatóság büntetőeljárás lefolytatása céljából, a bíróság” szöveg
 lép.
    32.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
    módosítása
    80.	§
 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
 továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Ha a gyermek)
 „b) érdekében áll az anya letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő együttes
 elhelyezése, a letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeket
 ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek
 részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén
 helyezi el.”
81.	§
 A Gyvt. 136. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató
 tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a
 gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő
 tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha)
 „a) a szülő a gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett
 bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,”
82.	§
 A Gyvt.
 a)	66/M. § (2) bekezdés b) pontjában az „az előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe az „a
 letartóztatás” szöveg,
 b)	68/D. § (1) bekezdésében a „mellett a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „mellett az
 ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak” szöveg,
 c)	68/D. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fiatalkorúval szemben indult büntetőeljárásban
 eljáró és jelzést tevő nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban eljáró és
 jelzést tevő ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg,
 d)	98. § (7) bekezdés h) pontjában az „a rendőrség, az ügyészség,” szövegrész helyébe az „a
28
 rendőrség, a nyomozó hatóság, az ügyészség,” szöveg,
 e)	101. § (5) bekezdésében a „bűnelkövetők” szövegrész helyébe a „terhelt” szöveg,
 f)	136. § (2) bekezdés b) pontjában az „a rendőrségnek, az ügyészségnek” szövegrész helyébe az
 „a rendőrségnek, a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek” szöveg,
g)	139/A. § (3a) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” és az „1998. évi
XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 52. §-
a” szöveg,
h)	169. §-ában a „követően a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „követően az
ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak” szöveg
 lép.
83.	§
 Hatályát veszti a Gyvt.
a)	15. § (5) bekezdésében, 80/B. § (5) bekezdés d) pontjában és 101. § (5) bekezdésében az
„előzetes” szövegrész és
 b)	135. § (4) bekezdés a) pontjában az „által megvalósított” szövegrész.
33.	Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása
84.	§
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
 „(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos
 határidőt a jogerős határozat, ha büntetőeljárás is indult, a jogerős ügydöntő határozat vagy
 véglegessé vált nem ügydöntő végzés, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy
 közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozat, illetve további jogorvoslattal
 nem támadható eljárást megszüntető határozat területi szervezettel történt közlésétől kell számítani
 Az egyéves határidőt a szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban
 pedig a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel, vagy az eljárás
 feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló
 határozattal, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő
 befejezésétől kell számítani.”
34.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
85.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.
évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
29
„(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról
szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a
kezelést végző orvos az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt egészségügyi és
személyazonosító adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
86.	§
 Az Eüak.
 a)	23. §-át megelőző alcímben a „megkeresésére” szövegrész helyébe „megkeresésére vagy
 adatkérésére” szöveg,
 b)	23. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe az „adatkérésére vagy
 írásbeli megkeresésére” szöveg, a „megkereső” szövegrészek helyébe a „megkereső vagy
 adatszolgáltatást kérő” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy
 adatkérésben” szöveg,
 c)	23. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a
 bíróság,” szövegrész helyébe a „büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az
 előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg,
 d)	23. § (2) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy
 adatkérésben” szöveg
 e)	23. § (4) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó hatóság, valamint az ügyészség halaszthatatlan
 nyomozási cselekmény keretében” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság,
 valamint az előkészítő eljárást folytató szerv halasztást nem tűrő esetben” szöveg,
 f)	23. § (4) bekezdésében a „megkeresést” szövegrészek helyébe a „megkeresést vagy adatkérést”
 szöveg
 lép.
 35.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
 módosítása
 87.	§
 Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a
 továbbiakban: Iasz.) 11. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek a (4) bekezdésben
 meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:]
 „d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt
 áll.”
88.	§
 Az Iasz. 56. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Fegyelmi eljárás nem rendelhető el, ha)
„b) az igazságügyi alkalmazottal szemben a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy
30
  szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban a jogerős határozatnak, büntetőeljárásban a
  bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó
  hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
  felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a
  munkáltatóval való közlésétől számított 3 hónapon túl; illetve, ha az eljárás 3 éven túl fejeződött
  be, szabálysértési eljárásban a jogerős határozat meghozatalától, büntetőeljárásban a bíróság
  jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó
  hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
  felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának
  meghozatalától számított 1 év elteltével.”
89.	§
Az Iasz. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére
kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60
napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve
a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárásnak a
bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi
felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.”
90.	§
Az Iasz.
  a)	56. § (2) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást” szövegrész
  helyébe a „pótmagánvádas eljárást” szöveg,
  b)	59. § (1) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt
  áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást -
  hatálya alatt áll” szöveg
lép.
     36.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
             szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
91.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § g) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll,
31
 amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz
 tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; a szabadságvesztést,
 vagy elzárást töltő; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt
 álló személy.”
92.	§
 A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Szünetel a biztosítás:)
 „d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a
 bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
 további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a
 szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,”
93.	§
 A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)
 „c) letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást, tölt, továbbá akinek őrizetét rendelték el,”
94.	§
 A Tbj. 42. § (4) bekezdésében a „bíróságok, az ügyészségek” szövegrész helyébe a „bíróság, az
 ügyészség” szöveg lép.
37.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
95.	§
 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (2) bekezdése helyébe
 a következő rendelkezés lép:
 „(2) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a letartóztatás, a szabadságvesztés
 tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni
 a)	a letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy
 végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal
 nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette,
 b)	a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.”
    38.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
    módosítása
    96.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mny.tv.) 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
 „(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és
 Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról
 szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a
 pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra
 vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
97.	§
 Az Mny.tv.
 a)	49. § (4) bekezdés c) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával”
 szöveg,
 b)	79. § (1) bekezdés e) pontjában a „keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző
 nyomozó hatósággal, ügyészséggel” szövegrész helyébe a „során eljáró ügyészséggel, nyomozó
 hatósággal, illetve pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel” szöveg,
 c)	79. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése vagy
 írásbeli megkeresése” szöveg
 lép.
98.	§
 Hatályát veszti az Mny.tv. 34. § (12) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott
 gyanúja” szövegrész.
 39.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
99.	§
 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
 42/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem jár a gyermekgondozási díj, ha)
 „e) a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,”
100.	§
 Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem jár táppénz)
 „d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,”
40.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
101.	§
 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
 a)	64. § (1a) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3)
 bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 464. § (4) bekezdése vagy 560. § (1)
 bekezdés e) pontja” szöveg,
33
b)	70. § (2) bekezdés a) pontjában „a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság”
szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást
folytató szerv” szöveg
lép.
41.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
102.	§
 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
a)	188. § a) pontjában a „büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes
kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést” szövegrész helyébe a „kényszergyógykezelést,
előzetes kényszergyógykezelést és a büntetőeljárás során az elmeállapot megfigyelést” szöveg,
b)	214. §-ában az „amennyiben a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „amennyiben a
bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg,
 c)	217. § (11) bekezdés c) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész
 helyébe a „pótmagánvádas” szöveg
 lép.
103.	§
 Hatályát veszti az Eütv. 218. § (3) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.
 42.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
 évi CLIX. törvény módosítása
 104.	§
 (1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
 CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)
„c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos
bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
 (2)	Az Fbötv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(9) Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul,
 a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél
 kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárásnak a
 bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
 befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés
 vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem
 támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tartó - felfüggesztését.”
34
105. §
Az Fbötv.
 a)	9/A. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a
 bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során
 eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,
 b)	9/A. § (6) bekezdésében „a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a
 bíróság,” szövegrész helyébe „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során
 eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,
 c)	9/B. § (4) és (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben
 meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató
 szerv, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,
 a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben
 meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató
 szerv,” szöveg
  lép.
43.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
106.	§
 A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (1) bekezdés b)
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (Nem utazhat külföldre)
  „b) az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára,
  hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített
  helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”
107.	§
 Az Utv.
  a)	16. § (1) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az
  „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,
 b)	16. § (2) bekezdés b) pontjában és a 16. § (4) bekezdésében a „bíró” szövegrész helyébe a
 „bíróság” szöveg,
 c)	16. § (3)-(4) bekezdésében, 16/B. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, valamint 16/C. § (1)-(3)
 bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 d)	16. § (5) bekezdés a) pontjában az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő”
 szöveg,
  e)	20. § (1) bekezdés a) pontjában az „a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési,
  illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta” szövegrész helyébe az
  „elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták” szöveg,
 f)	23. § (1) bekezdésében az „és a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és
 nyomozó hatósága” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és
35
 Vámhivatal vámszerve” szöveg,
 g)	29. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságok és” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az
 előkészítő eljárást folytató szerv és” és a „körében” szövegrész helyébe az „esetén” szöveg
 lép.
108.	§
 Hatályát veszti az Utv. 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész.
44.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
109.	§
 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 27. § (1)
 bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki)
 „d) letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt.”
110.	§
A Cst. 42. § (2) bekezdésében az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata” szöveg lép.
 45. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
 Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény módosítása
111. §
 Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
 Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
 törvény
 a)	4. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében, a „titkos információgyűjtéssel érintett”
 szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéssel, illetve a leplezett eszközök alkalmazásával
 érintett” szöveg,
 b)	6. § (2) bekezdés a) pontjában a „2003. évi CXXX.” szövegrész helyébe a „2012. évi
 CLXXX.” szöveg és
 c)	14/F. § (5) bekezdés a) pontjában az „1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.)”
 szövegrész helyébe a „törvényben” és a „Be. rendelkezéseit” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit” szöveg
 lép.
46.	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
112.	§
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (2) bekezdésében a „büntető vagy
36
szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja” szövegrész helyébe a
„szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a
nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére
továbbíthatja” szöveg, valamint a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy
adatkérésben” szöveg lép.
    47.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
módosítása
113.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és
az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 1999.
évi LXXV. törvény) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. §
Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében
meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja,
az eljárás megindításáról, illetve szabálysértési eljárásban a jogerős végzésről, továbbá
büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészségnek,
illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából
történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról értesíti az
üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a
bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró hatóságot is értesíteni kell.”
114.	§
Az 1999. évi LXXV. törvény
a)	5. § (1) bekezdésében az „a nyomozó, illetve” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a
nyomozó hatóság, illetve” szöveg,
b)	5. § (2) bekezdésében az „A szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az
„Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság” szöveg
lép.
48.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
115.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.)
33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartó felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon
37
 elleni,
 b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV-
 XXXVII. Fejezetében meghatározott
 bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
116.	§
 A Kknyt.
 a)	19. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóság, az” szövegrész helyébe a „nyomozó
 hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az” szöveg,
 b)	27/A. § (3) bekezdés d) pontjában és 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság,
 az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az
 előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
 c)	32. § (4) bekezdésében a „nyomozó hatóság és” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a
 nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg
 lép.
49.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
117.	§
 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)
 a)	34. § (4) bekezdés b) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő
 határozatában” szöveg és
 b)	40. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatóságokra” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságra”
 szöveg
 lép.
118.	§
 Hatályát veszti a Vkt.
 a)	34. § (4) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és
 b)	40. § (1) és (2) bekezdésében a „vagy annak alapos gyanúja” szövegrész.
 50.	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
 törvény módosítása
 119.	§
 (1)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
 (a továbbiakban: Mnmktv.) 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Ha az adott ügyben büntetőeljárás is indul, a hat hónapos határidő a bíróság jogerős vagy
 véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
 ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
38
 jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves
 határidő pedig a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált
 nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak
 a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
 illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától
 számít.”
(2)	Az Mnmktv. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az adott ügyben szabálysértési eljárás is indul, a hat hónapos határidő a jogerős határozat
területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől
számít.”
(3)	Az Mnmktv. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság határozatát a jogerőre emelkedést vagy véglegessé válást, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozatát a határozathozatalt követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.”
(4)	Az Mnmktv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az
illetékes kamarai szervnek.”
120.	§
Az Mnmktv.
a)	18. § (1) bekezdés c) pontjában és 19. § (2) bekezdés b) pontjában az „ítélettel” szövegrész
helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg és
b)	18. § (3) bekezdésében a „jogerős bírói ítéletben” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős
ügydöntő határozatában” szöveg és a „fegyelmi határozatban” szövegrész helyébe az „a jogerős
fegyelmi határozatban” szöveg
lép.
    51.	Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések
         semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény módosítása
121.	§
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések
semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény
a)	2. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX.” szövegrész helyébe a „2017. évi XC.” szöveg és
b)	2. § (2) bekezdés f) pontjában az „555. § (2) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a
„672. § (3) bekezdésében” szöveg
39
lép.
52. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
122.	§
 A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében a „magyar hatóság”
 szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság adatkérése” szöveg lép.
 53.	A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
 szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása
 123.	§
 (1)	A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
 2001.	évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés
 lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „4. büntetőeljárásban részt vevő: a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a
 magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt;”
 (2)	A Tvdtv. 1. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „8. fenyegetett helyzetben lévő személy:
     a)	az a személy, akinek a sérelmére a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének,
     kötelezettségei teljesítésének akadályozása, meghiúsítása végett, illetve a büntetőeljárásban
     való részvétele vagy korábbi részvétele miatt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt
     okozó cselekményt kíséreltek meg, követettek el vagy helyeztek kilátásba, valamint
     b)	az e törvényben meghatározott esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő
     kapcsolatára tekintettel - az a személy, akivel szemben személy elleni erőszakos vagy
     közveszélyt okozó cselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen cselekményt
     fognak elkövetni;”
 (3)	A Tvdtv. 1. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen közös
 háztartáson kívül - élő egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó
 és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek
 (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a
 házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;”
 (4)	A Tvdtv. 1. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása: a
 Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, az érintettről nyilvántartott
40
személyazonosító adatokkal kapcsolatos megkeresésről vagy adatkérésről való értesítési
kötelezettség;”
(5) A Tvdtv. 1. §-a a következő 18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„18. védelmet ellátó személy: a különleges óvintézkedések előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése
és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása során e törvény rendelkezései szerint eljáró, a
Tanúvédelmi Szolgálat személyi állományában szolgálatot teljesítő hivatásos állományú rendőr.”
124.	§
A Tvdtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezések lép:
(Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a
hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha)
„c) a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével függ össze és”
125.	§
A Tvdtv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. §
Fedett nyomozóval akkor is köthető megállapodás, ha a büntetőeljárásban vallomást nem tett, de az
abban való közreműködése megfelel a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
követelményeknek, és hivatásos szolgálati jogviszonya a megállapodás megkötéséig megszűnt.”
126.	§
A Tvdtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Programmal kapcsolatos eljárásban a törvényes képviselő jár el, ha a fenyegetett helyzetben
lévő személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.
(5)	A megállapodás megkötéséig - a sürgősségi intézkedés alkalmazásának kivételével - a
fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságáért a kezdeményező szerv felel.”
127.	§
(1)	A Tvdtv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy az ügyészség
egyetértésével a nyomozó hatóság kezdeményezheti.”
(2)	A Tvdtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Fedett nyomozó esetén a megállapodás megkötését a fedett nyomozót foglalkoztató szerv
vezetője kezdeményezheti az eljáró vagy eljárt nyomozó hatóság vezetőjének egyetértésével.”
41
(3) A Tvdtv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kezdeményezés elutasítása tárgyában hozott döntést a Szolgálat - mások és a Szolgálat
érdekeinek sérelme nélkül - indokolni köteles, de ellene jogorvoslatnak nincs helye.”
128.	§
A Tvdtv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezés elutasítása
esetén döntését - mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül - indokolni köteles, azonban
döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
129.	§
(1)	A Tvdtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. § (2) bekezdésében
vagy 2/A. §-ában meghatározott személyt a Programba már felvették.”
(2)	A Tvdtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni.
Amennyiben az egyeztetés keretében tizenöt napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a
felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Törvényszék
rendelkezik hatáskörrel, amely a polgári perrendtartásról szóló törvény X. fejezete alapján jár el.”
130.	§
(1)	A Tvdtv. 16. § (1) bekezdés c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény
megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés)
alkalmazhatja:]
„c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése;
d)	a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása;
e)	névváltoztatás;
f)	a személyazonosság megváltoztatása;”
(2)	A Tvdtv. 16. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény
megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés)
alkalmazhatja:]
„g) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.”
131.	§
42
A Tvdtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében okirat vagy
közokirat valótlan adaton, tényen vagy nyilatkozaton alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új
közokirat kiállítása, illetve valótlan adat közhiteles nyilvántartásba vétele érdekében az arra jogosult
hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges.”
132.	§
A Tvdtv. 21. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Adatzárlat”
133.	§
A Tvdtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a személyazonosság megváltoztatását elrendelték, az érintett eredeti személyazonosító
adataira az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni.”
134.	§
A Tvdtv. a 22. §-t követően a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:
„A nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása
22/A. §
(1)	Az adatkezelő szerv a Szolgálat megkeresésére az adatszolgáltatás teljesítését követően köteles
az érintett - Szolgálat által meghatározott - személyes adataira irányuló megkeresésről vagy
adatkérésről - a megkereső vagy adatkérő értesítésének mellőzésével - a Szolgálatot haladéktalanul
tájékoztatni.
(2)	A Szolgálat a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti óvintézkedés megszüntetéséről haladéktalanul
értesíti az azt végrehajtó adatkezelő szervet.”
135.	§
A Tvdtv. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,)
„b) intézkedik az adatkezelő szervek felé a 22. § (1) bekezdése szerinti adatzárlat elrendelésére.”
136.	§
A Tvdtv. 32. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatására irányuló intézkedését
megszüntette,)
„a) haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonásáról,
43
  valamint elrendeli a visszavont új személyazonosító adatok (5)-(6) bekezdés szerinti zárolását;”
137.	§
A Tvdtv. 32. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb
bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.
(4)	A Szolgálat az érintett kérelmére - különös méltánylást érdemlő esetben - mellőzi az eredeti
személyazonosság visszaállítását.
(5)	A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a Szolgálat intézkedik az eredeti személyazonosító
adatokra elrendelt adatzárlat véglegesítése iránt.
(6)	A végleges adatzárlattal érintett adatok vonatkozásban az adatkezelő szerv köteles az
adatszolgáltatást megtagadni, és közölni az adatigénylővel a személyazonosság megváltoztatásának
tényét.”
138.	§
A Tvdtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. §
(1)	A 32. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset,
személyazonosság visszaállítása a Programban résztvevő személy számára
aránytalanul megnehezítené, így különösen, ha
a)	az érintett az új személyazonosító adatot legalább két éve használja,
b)	betartotta a Szolgálat által meghatározott magatartási szabályokat és biztonsági ajánlásokat,
c)	az új személyazonosító adataival tanulói vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített
vagy törekedett arra, és
d)	olyan mértékben beilleszkedett a környezetébe, hogy eredeti személyazonosságának
visszaállítása számára aránytalan hátrányt okozna.
(2)	A 32. § (4) bekezdése alapján nem mellőzhető az eredeti személyazonosság visszaállítása azzal
az érintettel szemben, akivel a megállapodást a Szolgálat a 36. § (2) bekezdésében foglalt okból
mondta fel.”
139.	§
(1)	A Tvdtv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. §
(1)	A külföldi hatóság megkeresésére a Szolgálat ellátja annak a személynek a védelmét, aki
külföldön folyó büntetőeljárásban vesz részt és védelmét a megkereső kérte.
ha az eredeti
az életvitelét
44
 (2)	Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat megkereshet
 külföldi államot és
 a)	kezdeményezheti a Program alatt álló fenyegetett helyzetben lévő személy külföldre
 költöztetését, ha Magyarországon a védelme már nem biztosítható, és az intézkedés a
 Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárást nem akadályozza;
 b)	sürgősségi intézkedés keretében, a megkeresésében foglalt időtartamra kezdeményezheti az
 érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését;
 c)	kérheti nem magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában való
 közreműködését, amennyiben a 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.
 (3)	Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat külföldi
 hatóság megkeresésére
 a)	sürgősségi intézkedés keretében ideiglenesen, a megkeresésben foglalt időtartamra
 biztosíthatja az érintett Magyarország területén való elhelyezését;
 b)	a Program keretében ellátja a külföldről Magyarországra költöztetett személy, valamint a
 külföldön megindított büntetőeljárásban részt vevő, de Magyarországon élő magyar vagy
 letelepedett külföldi állampolgár védelmét;
 c)	közreműködhet a megkereső hatóság védelmi programjában résztvevő magyar állampolgár
 érintett személyazonosságának megváltoztatásában.
 (4)	Törvény vagy nemzetközi szerződés alapján a Szolgálat a (2)-(3) bekezdéstől eltérő más módon
 is együttműködhet a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatósággal.
 (5)	Nemzetközi szerződés hiányában a (2)-(3) bekezdés alkalmazása érdekében az igazságügyért
 felelős miniszter külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet és külföldi állam felé
 viszonossági nyilatkozatot tehet.
 (6)	Ha az érintett Magyarországon letartóztatásban van, a rendelkezési jogkör gyakorlójának, ha
 szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, az igazságügyért felelős miniszter előzetes hozzájárulása
 szükséges a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedéshez.”
 (2)	A Tvdtv. a következő 34/A-34/D. §-sal egészül ki:
„34/A. §
 (1)	A külföldi hatóságnak az érintett Magyarországra költöztetésére, valamint a Magyarországon
 biztosított védelmére irányuló megkeresése akkor teljesíthető, ha az tartalmazza legalább:
 a)	a megkereső hatóság megnevezését,
 b)	rendelkezést a védelem végrehajtása során keletkező adatok kezeléséről,
 c)	az érintett és a vele együtt költöztetendő személy nevét, születési idejét és helyét,
 állampolgárságát, foglalkozását, munkahelyét, nyelvtudását, illetve egyéb - a védelem ellátása
 szempontjából fontos - adatait,
 d)	az érintett büntetőeljárásban betöltött szerepét,
 e)	a külföldi büntetőeljárás rövid leírását,
45
f)	a fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó adatokat,
g)	az érintett Magyarországra költöztetésének okát az érintett javasolt tartózkodási helyének
megjelölésével,
h)	a Magyarországon biztosítandó védelem szükséges időtartamát és meghosszabbításának
lehetőségét,
i)	a védelem javasolt formáját, valamint
j) a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.
(2)	A Szolgálat az érintett védelmének külföldi államban történő ellátására irányuló megkeresése az
(1)	bekezdés szerinti tartalommal terjeszthető elő.
34/B. §
(1)	A Szolgálat a Programmal összefüggő feladatok ellátása során a védelem ellátásáért felelős
külföldi hatósággal közvetlenül tart kapcsolatot, megkereséseit közvetlenül fogadja.
(2)	A 34. § alkalmazásában külföldi hatóságnak kell tekinteni a nemzetközi szerződéssel vagy a
nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróságot, továbbá a
Nemzetközi Büntetőbíróságot is.
(3)	A nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével
létrehozott büntetőbíróság, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság megkeresésének fogadására a
nemzetközi szerződésben vagy a nemzetközi szerződést, illetve az Egyesült Nemzetek Biztonsági
Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság jogosult.
34/C. §
(1)	A védelem átadására vagy átvételére a Szolgálat és a külföldi államban az érintett védelmére
jogosult hatóság eseti megállapodást (a továbbiakban: eseti megállapodás) köt. Az eseti
megállapodásban rendelkezni kell a védelem ellátása szempontjából lényeges körülményekről, így
különösen
a)	a védelem formájáról, tartamáról,
b)	a költségviselésről, valamint
c)	a kapcsolattartás módjáról.
(2)	Az eseti megállapodás végrehajtása során a felek folyamatosan közvetlenül - a 34/A. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek
Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság útján -
egyeztetnek.
(3)	Magyarországon az érintett kizárólag az e törvényben meghatározott védelmi formákban
részesíthető.
(4)	A Szolgálat a 34. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt sürgősségi intézkedés biztosítása érdekében
az ideiglenesen Magyarországon elhelyezett érintett védelmében a 16. § (1) bekezdés a) pontjában
46
meghatározott intézkedést alkalmazhatja, illetve az érintett személyi védelmét rendelheti el.
34/D. §
(1)	Ha a Magyarországra átköltöztetett érintett megsérti a magyar jogszabályokat vagy nem tartja be
a számára megállapított magatartási szabályokat, erről a Szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a
külföldi hatóságot.
(2)	A 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóságot a nemzetközi szerződést
vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar
hatóság útján kell tájékoztatni.
(3)	Az érintettnek a védelem érdekeit vagy a Szolgálat személyi állományát indokolatlanul és
súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén haladéktalanul kezdeményezni kell az érintett
visszaköltöztetését.”
140.	§
A Tvdtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Szolgálat a szociális és gazdasági támogatást az érintett - megállapodás megkötését
megelőző két évben elért, munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve egyéb jövedelemszerző
tevékenységéből származó - adózott bevételének átlagára is figyelemmel állapítja meg azzal, hogy
a támogatás az érintett vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja. Adózott bevétel hiányában a
támogatásnak el kell érnie a létfenntartáshoz, társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül
szükséges mértéket.”
141.	§
(1)	A Tvdtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. §
(1)	A Program megszűnik, ha
a)	a védelem feltételei már nem állnak fenn,
b)	az érintett a védelemről lemond,
c)	az érintett a Szolgálattal való együttműködést megtagadja,
d)	a Szolgálat a megállapodást felmondja, vagy
e)	az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a Szolgálatot értesíti.
(2)	A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha
a)	a sértett, a tanú vagy a terhelt büntetőeljárási kötelezettségeit nem teljesíti,
b)	a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását veszélyezteti,
c)	az érintett indokolatlanul eltért a megállapodásban rögzített követendő magatartási
szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte,
47
d)	az érintett indokolatlanul megtagadta a részére a Program keretében biztosított, munkavégzésre
irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység végzését, vagy
e)	az érintett a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.”
(2)	A Tvdtv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. §
(1)	Ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt személlyel megkötött megállapodás a 36. § (1) bekezdés
b)	pontja vagy a (2) bekezdés b)-e) pontja alapján szűnik meg, úgy a rá tekintettel védelemben
részesített személy vonatkozásában - kérelmére - a Szolgálat 60 napon belül új biztonsági
kockázatot felmérő vizsgálatot folytat le. A vizsgálat alapján a Szolgálat dönt arról, hogy a program
fenntartása az érintett személy vonatkozásában - a megszűnt megállapodásra tekintet nélkül -
lehetséges-e.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat időtartama alatt a program
kizárólag a 36. § (1) bekezdése alapján szűnhet meg.”
142.	§
A Tvdtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Adatvédelmi rendelkezések
37. §
A Szolgálat a minősített adatokra vonatkozó védelmi szabályok betartásával kezeli a Program
elrendelése, végrehajtása, továbbá a külföldi állam megkeresése alapján végrehajtott védelem
ellátása során keletkezett, minősített adatnak nem minősülő adatokat.”
143.	§
A Tvdtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szolgálat az érintett védelmének biztosítása céljából a Program elrendelése esetén jogosult
kezelni
a)	a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint a tartózkodási helyére, a
személyazonosság megváltoztatásának tényére vonatkozó, továbbá e törvényben foglalt
rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokat, illetve
b)	az 1. számú melléklet szerinti adatokat.”
144.	§
A Tvdtv. 38. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az adatkezelést végző, illetve közokirat kiállítására jogosult szerv a 17. § szerinti
megkeresések teljesítésére kizárólagosan jogosult személyt köteles kijelölni.
48
  (9) A védelmet ellátó szerv
 a)	a Program végrehajtása során keletkezett adatokat, a Programba felvett személy
 személyazonosító adatait, valamint új személyazonosító adatait a személyazonosság
 megváltoztatása esetén annak időtartama alatt, de legkésőbb az érintett élete végéig, illetve
 harmadik személyeknek a vele szemben fennálló hagyatéki igényének érvényesíthetőségéig,
  b)	az érintett egyéb adatait és harmadik személyek adatait a védelem megszűnéséig,
  c)	az adattovábbítási nyilvántartásban kezelt adatokat a védelem megszűnéséig
  kezelheti.”
145.	§
  A Tvdtv.
  1.	1. § 1. pontjában a „részt vevő tanú, sértett, terhelt” szövegrész helyébe a „részt vevő vagy
  részt vett személy” szöveg, az „az érintettre” szövegrész helyébe az „a felsoroltak személyére”
  szöveg, az „a személyi védelem keretében” szövegrész helyébe az „a jogszabályban
  meghatározott személyi védelem (a továbbiakban: személyi védelem) keretében” szöveg,
  2.	1. § 6. pontjában az „intézkedések ellátására” szövegrész helyébe az „intézkedések, különleges
  óvintézkedések foganatosítására” szöveg,
  3.	2. § (2) bekezdésében a „kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban
  részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető” szövegrész
  helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő vagy abban részt vett, együttműködő személlyel köthető”
  szöveg,
  4.	2. § (2) bekezdés b) pontjában a „segítheti, és ha megalapozottan” szövegrész helyébe a
  „segítheti és megalapozottan” szöveg,
  5.	4. § (1) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg, a
  „nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró)” szövegrész helyébe a
  „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg,
  6.	4. § (2) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyében az „indítványát” szöveg, az „5. § (1)
  és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)-(2a) bekezdésében” szöveg,
  7.	4. § (3) bekezdésében a „kérelme esetén” szövegrész helyébe az „indítványa esetén” szöveg, az
  „5. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)-(2a) bekezdésében” szöveg,
  8.	5. § (2) bekezdésében a „nyomozó szerv” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg, és
  az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
  9.	5. § (3) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül”
  szöveg,
  10.	16. § (1) bekezdésében az „az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni
  jogellenes cselekmény megelőzése érdekében” szövegrész helyébe az „a Program keretében”
  szöveg,
  11.	16. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakóhely, tartózkodási hely” szövegrész helyébe az „a
  tartózkodási hely” szöveg,
  12.	16. § (3) bekezdésében az „az ellen” szövegrész helyébe az „amely ellen” szöveg,
 13.	17. § (4) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(3)
49
  bekezdésben” szöveg,
  14.	21. § (1) bekezdésében a „köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást
  az azt igénylő számára” szövegrész helyébe a „köteles az érintett személyes adatait a Szolgálat
  által meghatározott körben zárolni és az adatszolgáltatást” szöveg,
  15.	22. § (2) bekezdésében az „azt folytató hatóság” szövegrész helyébe az „azt folytató nyomozó
  hatóság, bíróság vagy ügyészség” szöveg,
  16.	24. § (1) bekezdésében az „a 16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések”
  szövegrész helyébe az „a 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések”
  szöveg,
  17.	25. § (2) bekezdésében a „személyes adatai kezelésének megszüntetését” szövegrész helyébe
  a „személyes adatai zárolását” szöveg
  18.	28. § (2) bekezdésében az „az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint
  nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását” szövegrész helyébe az „az
  általa nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak használatát” szöveg,
 19.	30. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „nyilvántartási
 rendszerben” szöveg,
  20.	30. § (3) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartó” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó
  szerv” szöveg, a „személyazonosító adatai szerint” szövegrész helyébe a „személyazonosító
  adatai alapján” szöveg,
  21.	32. § (1) bekezdésében a „16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések”
  szövegrész helyébe a „16. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések” szöveg
  és a „már biztosítható vagy az érintett - a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve -
  ezt kéri” szövegrész helyébe az „a továbbiakban biztosítható vagy az érintett - a (3) bekezdésben
  foglalt kivételtől eltekintve - ezt kéri” szöveg,
  22.	38. § (5) bekezdés c) pontjában az „idejét” szövegrész helyébe az „időpontját” szöveg,
  23.	38. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésében”
  szöveg és
  24.	1. számú mellékletében a „gondnok vagy gyám aláírása” szövegrész helyébe a „vagy ha
  ügygondnok jár el, az ügygondnok aláírása” szöveg
  lép.
146.	§
  Hatályát veszti a Tvdtv.
  1.	1. § 3., 5., 7. és 12. pontja,
  2.	2. § (2) bekezdésében az „a hatósággal” szövegrész,
  3.	2. § (2) bekezdés d) pontjában az „ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása
  szükséges” szövegrész,
  4.	6. § (2) bekezdésében az „illetve - ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú,
  korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen - a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a
  gyámot” szövegrész,
  5.	8. §-a,
50
 6.	19. § (3) bekezdése,
 7.	20. § (1) bekezdésében az „, a védelem folytatása szempontjából” szövegrész,
 8.	20. § (2) bekezdésében a „Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy
 cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy
 gyámja is javaslatot tehet.” szövegrész,
 9.	21. § (4) bekezdése,
 10.	24. § (3) és (4) bekezdése,
 11.	29. § (1) bekezdése,
 12.	32. § (1) bekezdésében a „megállapítása szerint” szövegrész,
 13.	32. § (2) bekezdés c) pontja,
 14.	35. § (3) és (4) bekezdése,
 15.	38. § (2) bekezdésében a „konkrét cél megjelölésével” szövegrész és az „a rájuk vonatkozó”
 szövegrész,
 16.	1. számú melléklet II. pont D) alpontjában a „vagy a gyermek állandó felügyeletével
 megbízott személy” szövegrész
 17.	1. számú mellékletében a „kiskorú, valamint” szövegrész és
 18.	2. számú melléklet 6. pontja.
 54.	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
147.	§
 A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban:
 Etv.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. §
 Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős
 ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy
 az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői
 eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
 megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés
 előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”
148.	§
 Az Etv. 68/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68/B. §
 Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és
 e)	pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bíróság a jogerős
 ügydöntő határozatról, illetve az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatról a
 közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.”
51
149. §
Az Etv.
 a)	26. § (10) bekezdésében és 54. § (1) bekezdésében az „ítéletet” szövegrész helyébe az
 „ügydöntő határozatot” szöveg és
 b)	55. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg
 lép.
 55.	A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
 törvény módosítása
 150.	§
 A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény
 (a továbbiakban: Jszbt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény
 elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a
 bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy
 a)	az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az
 ügyészség az eljárást felfüggesztette,
 b)	az elkövetővel szemben tartós, súlyos betegsége, a bűncselekmény elkövetése után
 bekövetkezett elmebetegsége, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt az
 eljárást felfüggesztették,
 c)	a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert nem a gyanúsított
 követte el a bűncselekményt,
 d)	az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert a rendelkezésre álló adatok, illetve
 bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított
 követte el,
 e)	a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló megállapodás
 teljesítésére tekintettel a bűncselekmény elkövetőjével szemben nem indult büntetőeljárás vagy
 azt megszüntették,
 f)	az elkövetővel szemben azért szüntették meg a bűncselekmény miatt indult eljárást, mert a vád
 tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából
 nem volt jelentősége,
 g)	a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte
 el, vagy nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,
 h)	az elkövető halál, kegyelem, kóros elmeállapot, tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi
 felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés
 tartamának eredményes letelte miatt, vagy a Btk. 25. § e) pontja alapján nem büntethető.”
151.	§
A Jszbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
52
„(1) A bíróság a jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől
három évig terjedő időtartamra korlátozhatja; a tartamot években kell meghatározni. A korlátozás
kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek
gyakorlására.”
152.	§
A Jszbt. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd
9.	§
(1)	Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a
jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás
alapján kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.
(2)	Ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság,
az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az
esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.
(3)	A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - a jogi személy törvényes képviselője adhat.
(4)	A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére
meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.
(5)	A jogi személy érdekében eljáró ügyvédre - a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a
védőre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(6)	A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd
a)	a vádemelés előtt jelen lehet
     aa)	az általa, illetve a jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú
     kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint a
     szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a
     felismerésre bemutatáson, és szembesítésen, ha az a jogi személy üggyel összefüggő
     kapcsolatának a tisztázására irányul,
      ab)	a kutatáson, ha azt a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,
b)	az eljárás jogi személyt érintő ügyiratait megismerheti,
c)	a jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet,
és a bírósági eljárásában felszólalhat.
(7)	A jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a (6)
bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.
53
(8)	A jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy - ha törvény személyes eljárási
kötelezettséget nem ír elő - meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.”
153.	§
A Jszbt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. §
(1)	Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a jogi
személlyel szemben zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy
a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását
meghiúsítják. A vádemelés előtt a bíróság jogosult a jogi személlyel szembeni zár alá vétel
elrendelésére.
(2)	A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához
szükséges zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi, hogy a jogi
személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák.
(3)	A zár alá vételt elrendelő határozatban meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel mekkora összeg
biztosítására szolgál.
(4)	A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság a felszámolási eljárás engedélyezéséről
szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyészség a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár
alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az
engedélyt megadja.
(5)	Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az
ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá
vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra
kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az
ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt
foganatosító bírósági végrehajtónak.”
154.	§
A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. §
(1)	Ha a feljelentés alapján vagy a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során
jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó
hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy
kapcsolatának felderítésére. Ha a nyomozás kiterjesztéséről a nyomozó hatóság döntött, erről három
munkanapon belül tájékoztatja az ügyészséget.
54
(2)	Ha a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy az eljárás tárgyát képező
bűncselekmény vonatkozásában fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2.
§ szerinti feltételei - az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett - nyolc napon belül értesíti a jogi
személyt. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg
jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi
személy érdekében eljáró ügyvédet.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott értesítést követően a döntést hozó nyomozó hatóság vagy
ügyészség nyolc napon belül értesíti a jogi személyt és a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet
 a)	arról, ha azt állapítja meg, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. §
 szerinti feltételei már nem állnak fenn,
b)	az eljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, folytatásáról, illetve ha az eljárás
megszüntetése, vagy felfüggesztése mellett, a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását
indítványozta, illetve
 c)	a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendeléséről és annak feloldásáról.
 (4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személyt nyilvántartó
 bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló
 szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.”
155.	§
 A Jszbt. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A vádemelés
13.	§
(1)	Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés
alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását - ha e
törvény másként nem rendelkezik - a vádiratban indítványozza.
 (2)	A vádiratnak tartalmaznia kell
 a)	a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
 b)	a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatait,
c)	a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés
alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását, valamint
 d)	indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben - e törvény szerinti - intézkedést
 alkalmazzon.
 (3)	Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza,
 erről értesíti a jogi személyt, a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, a jogi személyt nyilvántartó
 bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló
 szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.”
156.	§
55
A Jszbt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. §
(1)	Az ítélet és az ügydöntő végzés
a)	rendelkező része
      aa)	a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
      ab)	a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását,
      az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - az
      eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,
b)	indokolása az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság
által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit
is tartalmazza.
(2)	A bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a
jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai
felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal
az eljárás befejezéséről, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésről.”
157.	§
A Jszbt. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az eljárás megszüntetése
16.	§
(1)	A bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha
a)	az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát
visszavonta, vagy
b)	a jogi személy a vádemelés vagy az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés
alkalmazására irányuló indítványának előterjesztése után megszűnt.
(2)	A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség
a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az
eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés
alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés f), g) vagy h) pontjában meghatározott okból helye van.”
158.	§
A Jszbt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. §
Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból függesztette fel, az
ügyészség indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a jogi
személlyel szemben.”
56
159. §
A Jszbt. a 16/A. §-t követően a következő alcímmel és 16/B. §-sal egészül ki:
„Az előkészítő ülés
16/B. §
(1)	Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza,
az előkészítő ülésen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd jelenléte kötelező.
(2)	Az előkészítő ülésre szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság arra is figyelmezteti a jogi
személy érdekében eljáró ügyvédet és a törvényes képviselőt, hogy az előkészítő ülésen kifejthetik
az álláspontjukat a jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, előadhatják a jogi
személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték
kirekesztését indítványozhatják. A jogi személy törvényes képviselője részére szóló
figyelmeztetésnek is ki kell terjednie továbbá a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra.
(3)	A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő a védőt követően a vádlotthoz
és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.
(4)	Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a
vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.
(5)	Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető
el, akkor a bíróság a vádról - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően elfogadott
bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521. §-ának korlátai között - egységesen,
tárgyalás alapján határoz.”
160.	§
A Jszbt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §
(1)	A bizonyítási eljárás során a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes
képviselő a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a
védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.
(2)	Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben
alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak, a vádirati tényállást módosítja és a jogi személlyel
szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. A bíróság az ügyészi indítványra figyelemmel a
tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével
értesíti. Az értesítésnek a 12. § (2) bekezdése szerinti felhívást is tartalmaznia kell.
(3)	A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson nem kell ismertetni a tárgyalás korábbi anyagának
lényegét, ha azon csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi
57
indítványra vesznek fel bizonyítást.
(4)	A Be. 520. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit a jogi személy törvényes képviselőjének
indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen
jelen volt, vagy jelen lehetett.
(5)	Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel
szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet
indítványt.
(6)	A védő perbeszéde után a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd felszólalhat, és a jogi személyt
érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.
(7)	A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a jogorvoslati
nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.”
161.	§
A Jszbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. §
(1)	Ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság
ítéletében
a)	a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,
b)	az indítványt elutasítja,
c)	az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt
jelentene.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott esetekben.”
162.	§
A Jszbt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. §
(1)	A bíróság a jogi személyt - ha vele szemben intézkedést alkalmazott - a felmerült bűnügyi
költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a
jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.
(2)	A jogi személyt nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely
szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére törvény alapján mást kell kötelezni.
(3)	Az államot az (1) bekezdés alapján megillető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve
részletfizetés nem engedélyezhető.
58
(4)	Ha a bíróság a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja,
az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti,
az állam viseli a bűnügyi költséget.
(5)	Ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség
a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, az állam az
ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban
meghatározott mértékben - megtéríti a jogi személy költségét, továbbá meghatalmazással a jogi
személy érdekében eljáró ügyvéd díját és költségét.”
163.	§
A Jszbt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. §
(1)	Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az
ügyészség, valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult, ez
utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés
vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyészség fellebbezhet.
(2)	Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre
vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja
felül.
(3)	A másodfokú bíróság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is felülbírálja a fellebbezéssel
nem érintett 2. §-ban meghatározott bűncselekmény és annak vádlottja vonatkozásában a Be. 590. §
(5)	bekezdésében foglaltakat.
(4)	Ha a fellebbezés a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érinti, a másodfokú bíróság
hivatalból dönt az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezéséről is.
(5)	Nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló
indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos
részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
(6)	Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogi személyt érintően részben megalapozatlan, a másodfokú
bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, feltéve, hogy a felvett bizonyítás
alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának,
alkalmazott intézkedés mellőzésének, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része
megszüntetésének, vagy intézkedés alkalmazásának van helye.
(7)	A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól
eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által
lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a jogi
59
személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés
alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.
(8)	A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a jogi személlyel
szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítását, alkalmazott intézkedés
mellőzését, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését, vagy intézkedés
alkalmazását nem befolyásolta.
(9)	A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az
alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett
más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyészség a jogi személy terhére fellebbezést
jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi
személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.”
164.	§
A Jszbt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi
személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a jogi
személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést.”
165.	§
A Jszbt. 21/A. §-a és 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„21/A. §
(1)	Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 615. §-a szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a
megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja,
ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekményre vonatkozó rendelkezést is felülbírálja.
(2)	A másodfokú bíróság ítéletének kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor
van helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság
a)	olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság az
ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát elutasította, az intézkedés alkalmazását
mellőzte, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntette,
b)	olyan jogi személlyel szemben utasította el az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló
indítványát, mellőzte az intézkedés alkalmazását, vagy szüntette meg az eljárás jogi személlyel
kapcsolatos részét, amellyel szemben az elsőfokú bíróság intézkedést alkalmazott,
c)	olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság
ítélete nem tartalmazott rendelkezést.
21/B. §
(1)	Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a
60
harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve
több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.
(2)	A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül
helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti a 21. §
(2)	bekezdésében meghatározott esetben.
(3)	A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét
hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha
a Be. 619. § (3) bekezdése alapján nem küszöbölhető ki a részleges megalapozatlanság és az az
ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen
befolyásolta.”
166.	§
A Jszbt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi
személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került
sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb
intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.”
167.	§
A Jszbt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 637. § (1) bekezdés d),
e)	és g) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha
a)	az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot
hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
     aa)	a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, lényegesen enyhébb
     intézkedést kell alkalmazni, az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát el
     kell utasítani, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét meg kell szüntetni, vagy
     ab)	a jogi személlyel szemben intézkedést, más intézkedést is vagy lényegesen súlyosabb
     intézkedést kell alkalmazni,
b)	a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet
alkalmazott intézkedést,
c)	a jogi személy az ügydöntő határozatban nem a bírósági nyilvántartásban szereplő valódi
adatokkal szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható.”
168.	§
A Jszbt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. §
61
(1)	Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. § (2)-(5)
bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az
intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány
elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi
jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.
(2)	Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel
szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó
rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás
során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.
(3)	Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány
benyújtására az ügyészség - a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat
hónapon belül - valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult.
(4)	A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül
helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha
  a)	az elsőfokú, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott
  módon hozta,
  b)	a harmadfokú bíróság az ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott eljárási
  szabálysértéssel hozta,
  c)	a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben
  intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.
(5)	A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben
alkalmazott intézkedés mellőzésének, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának
vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének van helye.
(6)	A (4) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell
hatályon kívül helyezni, ha az (5) bekezdés vagy a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a Kúria maga
hoz a törvénynek megfelelő határozatot.
(7)	Nincs helye felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú
bíróság jogerős ügydöntő határozatának a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.”
169.	§
A Jszbt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. §
(1)	Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében
jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati
eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a
törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.
62
(2)	A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést
mellőzheti, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntetheti, illetve ilyen határozat
meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az
eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a törvénysértést
állapíthatja meg.
(4)	Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett
jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a
jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben
alkalmazott intézkedést mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.”
170.	§
A Jszbt. 25/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Eljárás egyezség esetén
25/C. §
(1)	A Be. LXV. Fejezete szerinti egyezség megkötésének önmagában nem akadálya, ha a
rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi
személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, de a jogi személlyel szemben
alkalmazható intézkedés nem képezheti az egyezség tárgyát.
(2)	Ha a Be. XCIX. Fejezete szerint folytatott bírósági eljárásban a vádirat előterjesztése után a
bíróság azon vádlott vonatkozásában tagadja meg az egyezség jóváhagyását, akire tekintettel az
ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt, akkor a bíróság
rendelkezése kiterjed az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részére is.
(3)	Ha a bíróság - azon vádlott vonatkozásában, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel
szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt - jóváhagyja az egyezséget, akkor az ügy
előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, hogy az ügyészség a vádiratban
a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.
(4)	Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő
ülésen nem intézhető el, a bíróság a vádról - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően
jóváhagyott egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott korlátok
között - egységesen, tárgyalás alapján határoz.”
171.	§
A Jszbt. 25/D. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás
25/D. §
63
(1)	Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során
jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a büntetővégzés
meghozatalára irányuló eljárásban is indítványozhatja az intézkedés alkalmazását, feltéve, hogy az
eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű.
(2)	A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is
rendelkezhet.
(3)	A büntetővégzés rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes
képviselő felé is megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.
(4)	A büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a jogi személy érdekében eljáró
ügyvéd és a törvényes képviselő is kérheti tárgyalás tartását, a jogi személyre vonatkozó
rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.
(5)	Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetének rendelkezéseit a (6)-(8) bekezdésben
meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.
(6)	Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben
alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben
határoz.
(7)	A bíróság a jogi személy terhére szóló indítvány hiányában akkor alkalmazhat hátrányosabb
intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt
állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben
súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
(8)	A tárgyaláson hozott ügydöntő határozat ellen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a
törvényes képviselő is fellebbezhet, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés
indokolása miatt.”
172.	§
A Jszbt. 26/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén
26/A. §
(1)	Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt
függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan,
hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség indítványára
az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására
hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról
az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.
(2)	Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az
64
 eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott eljárás megszüntetését vagy
 felfüggesztését követően - szükség szerint - az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi
 személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.
 (3)	A döntést hozó ügyészség vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti eljárás
 megszüntetésétől vagy felfüggesztésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt arról,
 hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. Az
 értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg a jogi
 személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki jogi
 személy érdekében eljáró ügyvédet.
 (4)	A bíróság a jogi személlyel szemben a 3. § (1) bekezdése alapján alkalmazható intézkedésről
 tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján határoz. A bíróság határozata ügydöntő határozat.
 (5)	A határozat rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő
 felé megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.
 (6)	A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró
 ügyvéd és törvényes képviselő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását
 kérheti.
 (7)	Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetét a 25/D. § (7) és (8) bekezdésében
 meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.”
173.	§
 A Jszbt.
 1.	5. § (3) bekezdésében az „A tevékenység korlátozása” szövegrész helyébe az „A jogi személy
 tevékenységének korlátozása” szöveg, a „jogerőre emelkedése napján” szövegrész helyébe a
 „jogerőre emelkedésekor” szöveg,
 2.	7. § (2) bekezdésében a „szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.)” szövegrész helyébe a „szóló
 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szöveg, a „kell alkalmazni” szövegrész helyébe a
 „kell értelemszerűen alkalmazni” szöveg,
 3.	8. §-ában, a 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az
 „ügyészség” szöveg,
 4.	14. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
 5.	21. § (4) bekezdésében a „c) vagy d) pontja miatt” szövegrész helyébe az „f)-h) pontjában
 meghatározott okból” szöveg,
 6.	22. § (2) bekezdés b) pontjában a „21/B. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. §
 (2)	és (3) bekezdésében” szöveg,
 7.	23. § (3) bekezdésében az „ügyész és a jogi személy képviselője” szövegrész helyébe az
 „ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő” szöveg,
 8.	26. § (6) bekezdésében a „11. § (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog,
 követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz” szövegrész helyébe a „11. § (5) bekezdése
65
alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya” szöveg
lép.
174.	§
Hatályát veszti a Jszbt.
a)	10. §-a és az azt megelőző alcím,
b)	21. § (5) bekezdése,
c)	25/B. §-a és az azt megelőző alcím,
d)	26. § (4) bekezdése.
    56.	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
    összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
175.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 3/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres
eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a nyomozás során
végrehajtott eljárási cselekményeket is.”
176.	§
Az Ektv. 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott, a bíróság jogerős vagy véglegessé
vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem
támadható határozatáról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását
is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul
köteles eleget tenni.”
177.	§
Az Ektv. 13. § (14) bekezdés c) pontjában a „megküldi részére a nyomozóhatóság az értesítés
szerinti jogsértéssel kapcsolatos nyomozást elrendelő határozatát” szövegrész helyébe az „értesíti a
jogsértéssel kapcsolatos nyomozás elrendeléséről” szöveg lép.
57.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
178.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 310. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
66
 „(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező
 minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével
 szemben vagy a természetes személy kérelmezővel szemben a 357. § (3) bekezdése szerinti
 bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást
 felfüggeszti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem
 ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
 feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
 illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig. A
 Felügyelet az eljárást ezt követően folytatja.”
179.	§
 A Tpt. 215. § (3) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
 határozata” szöveg lép.
     58.	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
     módosítása
     180.	§
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban:
 2002.	évi LIV. törvény)
 a)	2. § 1. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
 Vámhivatal” szöveg;
 b)	5. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 c)	15. § j) pontjában a „távközlési eszköz” szövegrész helyébe az „az elektronikus hírközlési
 eszköz” szöveg,
 d)	16/A. § (3) bekezdésében a „2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX.
 törvény)” szövegrész helyébe a „2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.)” szöveg,
 e)	16/B. § (3) bekezdésében és 16/C. § (1) bekezdésében az „a 2003. évi CXXX. törvény”
 szövegrész helyébe a „az EUtv.” szöveg,
 f)	16/B. § (7) bekezdésében a „nyomozást” szövegrész helyébe a „büntetőeljárást” szöveg,
 g)	16/F. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság” szövegrész
 helyébe a „nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve (a továbbiakban: vagyonvisszaszerzési
 szerv)” szöveg,
 h)	16/F. § (2) bekezdésében, valamint 16/G. § (1) és (2) bekezdésében a „külön jogszabályban
 meghatározott nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „vagyonvisszaszerzési szerv” szöveg,
 i)	31. § (1) bekezdés b) pontjában az „előzetes letartóztatásból” szövegrész helyébe a
 „letartóztatásból” szöveg,
 j) 36. § (2) bekezdésében az „a távközlési hálózaton és távközlő eszközökkel” szövegrész helyébe
 az „az elektronikus hírközlési eszközön vagy az információs rendszeren” szöveg,
 k) 39. § (2) bekezdésében az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban”
 szöveg és
67
 l) 52. § (1) bekezdésében az „a 2003. évi CXXX. törvénnyel” szövegrész helyébe az „az EUtv.-
 nyel” szöveg
 lép.
181.	§
 Hatályát veszti a 2002. évi LIV. törvény
 a)	8. § (1) bekezdés k) pontja,
 b)	39. §-t megelőző alcíme és
 c)	39-42. §-a.
59.	Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
182. §
 Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok
 Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (8) bekezdésében az „ítéletével”
 szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg lép.
60.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
183.	§
 A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 7. § (1) bekezdése
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy
 háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában
 vagy közigazgatási hatósági eljárásban -, és ezt az összeget kell elosztani a háztartásban élő
 személyek számával. A háztartáshoz azt a személyt is hozzá kell számítani, akinek az eltartásáról a
 fél köteles gondoskodni.”
184.	§
 A Jst. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §
 (1)	Az állam a büntetőeljárásban jogi segítségnyújtás keretében a 18. §-ban és a 19. §-ban foglalt
 feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:
 a)	a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt
 részére a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban: pártfogó ügyvédi díj) állam
 általi előlegezése és jogszabályban meghatározott esetben viselése,
 b)	a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése (e
 Fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: költségkedvezmény).
68
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt költségkedvezmény tartalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.
törvény (a továbbiakban: Be.) határozza meg.”
185.	§
A Jst. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. §
A természetes személy sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, vagyoni érdekelt, egyéb
érdekelt és a terhelt részére a költségkedvezmény az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén
az állampolgárságra tekintet nélkül engedélyezhető.”
186.	§
A Jst. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél az e törvényben meghatározott támogatások iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó
szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyújtja be.”
187.	§
A Jst. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a felülvizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a támogatás feltételei nem állnak
fenn, illetve a fél a kitűzött határidőre nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt
igazolásokat, a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást határozattal megvonja.”
188.	§
A Jst. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. §
(1)	A 17. § (1) bekezdésében meghatározott költségkedvezmény engedélyezésére és igénybevételére
a IV. Fejezetben foglalt szabályokat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet a büntetőeljárásban - ha a Be. másként nem
rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig lehet előterjeszteni a jogi
segítségnyújtó szolgálathoz. A költségkedvezmény hatálya a kérelem előterjesztésétől a
büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart, és kiterjed a
perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra
is.
69
(3)	A kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban részt vevő más
személy meghallgatására nem kerül sor.
(4)	Bíróság elé állítás esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat az igazolásokra vonatkozó
követelmények mellőzésével dönt a kérelemről, ha az ügy összes körülménye alapján a rászorultság
valószínűsíthető.
(5)	A költségkedvezményt engedélyező határozatnak a 41. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
tartalmaznia kell a következőket is:
 a)	a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó
 hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, a terhelt nevét, a bűncselekmény leírását);
 b)	a költségkedvezmény formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, kirendelt védő);
 c)	a támogatás hatályát.
 (6)	A költségkedvezményt engedélyező határozatról a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul
 tájékoztatja a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.
 (7)	A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
 határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az
 ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
 céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
 megszüntető határozata meghozataláig áll fenn, ezt követően a támogatás visszatérítésére köteles fél
 a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében
 bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a
 visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
 (8)	A jogi segítségnyújtó szolgálat a költségkedvezmény feltételeinek fennállását felülvizsgálja
 a)	a büntetőeljárás jogerős befejezéséig évente, illetve
 b)	a költségkedvezmény hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy
 annak feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(9)	A jogi segítségnyújtó szolgálat a költségkedvezmény végleges vagy jogerős megvonásáról
haladéktalanul értesíti a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot és a
pártfogó ügyvédet.
 (10)	A támogatás nyilvántartása a 34. §-ban foglaltakon túl a következő adatokat is tartalmazza:
 a)	a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, a büntetőeljárás
 ügyszáma, a felek neve és a bűncselekmény, amely miatt a büntetőeljárás folyik,
 b)	a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének
 (a továbbiakban: eljárási előleg) összege,
 c)	a visszatérítésre köteles terhelt adatai (név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely;
 szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám),
 d)	a fél helyett előlegezett és viselt kirendelt védői díj és költség összege.”
70
189. §
 (1)	A Jst. 63/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A költségkedvezmény engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó
 ügyvéd kérelmére, ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére
 eljárási előleget állapít meg.”
 (2)	A Jst. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős
 ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az
 ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
 céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
 megszüntető határozata meghozatalát követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig
 akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette
 kézhez. Ha a büntetőeljárásban több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a
 jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására a díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás
 kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.”
190.	§
 A Jst. 89. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:
 (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
 „f) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai
 elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló,
 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv;
 g)	a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a
 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai
 parlamenti és tanácsi irányelv.”
191.	§
 A Jst.
 1.	5. § (2) bekezdés a) pontjában a „közös” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,
 2.	5. § (2) bekezdés b) pontjában a „meg, vagy” szövegrész helyébe a „meg,” szöveg,
 3.	7. § (2) bekezdésében a „közös háztartásban” szövegrész helyébe a „háztartásban” szöveg,
 4.	18. §-át megelőző alcímében a „támogatás igénybevételének” szövegrész helyébe a
 „költségkedvezmény engedélyezésének” szöveg,
 5.	19. § (1) bekezdésében a „támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt
 és a pótmagánvádló” szövegrész helyébe a „költségkedvezményre a sértett, a magánvádló, a
 pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a terhelt” szöveg,
 6.	19. § (2) bekezdésében az „a támogatás” szövegrész helyébe a „költségkedvezmény” szöveg,
 7.	24. §-ában az „adataiban” szövegrész helyébe az „adatokban” szöveg,
71
 8.	34. § a) pontjában az „időpontját” szövegrész helyébe a „helyét és idejét” szöveg,
 9.	35. § (2) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy
 adatkérésre” szöveg és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 10.	38. § (2) bekezdésében a „támogatást” szövegrész helyébe a „támogatás összegét” szöveg,
 11.	63/A. § (2), (4) és (6) bekezdésében az „a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének”
 szövegrész helyébe az „az eljárási előleg” szöveg,
 12.	63/A. § (2) bekezdésében az „értesítést” szövegrész helyébe a „tájékoztatást” szöveg az „a
 sértett képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el” szövegrész helyébe a „több pártfogó ügyvéd
 járt el” szöveg és az „a pártfogó ügyvédi díja eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „az
 eljárási előleg” szöveg,
 13.	63/A. § (3) bekezdésében az „A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének” szövegrész helyébe
 az „Az eljárási előleg” szöveg,
 14.	63/A. § (4) bekezdésében az „A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegéről” szövegrész helyébe
 az „Az eljárási előleg megállapításáról” szöveg,
 15.	63/A. § (6) bekezdésében a „döntésében” szövegrész helyébe a „határozatában” szöveg és az
 „a díj” szövegrész helyébe az „a pártfogó ügyvédi díj” szöveg és
 16.	68. § (2) bekezdésében a „sértett” szövegrész helyébe a „sértett, a magánvádló, a
 pótmagánvádló és a magánfél” szöveg és a „Be. 58. § (3) bekezdésében meghatározott”
 szövegrész helyébe a „Be. 61. § (3) bekezdés e) pontja szerinti” szöveg
  lép.
192.	§
  Hatályát veszti a Jst.
  a)	20. §-a és
 b)	68. § (2) bekezdésében a „polgári eljárásban” szövegrész.
61.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
193.	§
 Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 92. §-a a következő
 (6a) bekezdéssel egészül ki:
 „(6a) A titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv az adatszolgáltatás teljesítésére
 határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg. Az így kapott adat csak a megjelölt
 célra használható fel.”
194.	§
 Az Eht.
 a)	92. §-át megelőző alcímében, 92. § (3) bekezdésében, valamint a 188. § 64. és 105. pontjában a
 „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
 b)	92. § (1) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön
72
 törvényben felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve
 leplezett eszközök alkalmazására törvényben feljogosított” szöveg és a „titkos adatszerzést”
 szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazását” szöveg,
  c)	92. § (2) bekezdésében a „titkos adatszerzés eszközei és módszerei” szövegrész helyébe a
  „leplezett eszközök” szöveg,
  d)	92. § (4) bekezdésében a „titkos adatszerzéssel” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök
  alkalmazásával” szöveg és az „a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit”
  szövegrész helyébe az „a titkos információgyűjtéshez, illetve a leplezett eszközök
  alkalmazásához szükséges eszközöket” szöveg,
  e)	92. § (6) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre
  felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett
  eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és a „titkos információgyűjtésre felhatalmazott”
  szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök
  alkalmazására feljogosított” szöveg,
  f)	155. § (6) bekezdésében a „megkeresésekről” szövegrész helyébe a „megkeresésekről vagy
  adatkérésről” szöveg,
  g)	156. § (16) bekezdésében, 157. § (10) bekezdésében és 159/A. § (1) bekezdésében a „nyomozó
  hatóság, ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve
  az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
  h)	156. § (16) bekezdésében a „kérelmükre” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg,
  i)	159/B. § (1) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5)
  bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló törvény”
  szöveg,
  j) 159/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség”
  szöveg,
  k) 182. § (1) bekezdés c) pontjában a „titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel
  felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett
  eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg,
  l) 188. § 64. pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök
  alkalmazása” szöveg és
  m) 188. § 105. pontjában a „külön törvényben felhatalmazott” szövegrész helyébe a „jogosult”
  szöveg
  lép.
195.	§
  Hatályát veszti az Eht. 155. § (7) bekezdése.
62.	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
196.	§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (7) bekezdésében a „Bíróság vagy más
73
hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő
eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és az „a
megkeresésre” szövegrész helyébe az „a megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg lép.
63.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
197.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (10) és (11) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás -
ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll. A jogosult a
megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős
miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.
(11)	Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős
ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a
sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás
felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja
részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján
felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.”
198.	§
Az Stv. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A sportpolitikáért felelős miniszter törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján
megismert személyes adatait, ha a jogosulttal szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős
ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozatot hozott, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló
döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.”
199.	§
Az Stv. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert
személynek, aki szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy
a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult a megalapozott gyanú közlésétől
számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben
74
büntetőeljárás indult.
(6)	Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben folytatott
büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés
vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem
támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be az 59. § (8) bekezdése
szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc
napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve -
egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.”
200.	§
Az Stv. 72/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot
megkeresésre vagy adatkérésre a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési
hatóság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás
céljából továbbítani lehet.”
201. §
Az Stv.
a)	59. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
határozatának” szöveg,
b)	62. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
határozatának” szöveg és az „ítéletének” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg
és
c)	74. § (5) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész
helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a
szabálysértési hatóság” szöveg
lép.
64.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
202.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 28. § (10) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy
szervezet ellen a Hivatal a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben
a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett
személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek
a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó
75
hatóság eljárást megszüntető és további jogorvoslattal nem támadható határozatának benyújtásáig.”
203.	§
Az Mktv. 19/I. § (1) bekezdésében a „végleges” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges”
szöveg lép.
65.	A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
204.	§
 A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.)
 a)	6. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség és a nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe az
 „ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
 b)	18/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
 határozat” szöveg,
 c)	18/D. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.”
 szövegrész helyébe a „hatálya alatt áll.” szöveg
 lép.
205.	§
 Hatályát veszti az Ftv.
 a)	3/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és az „a
 büntetőeljárás jogerős befejezéséig,” szövegrész, valamint
 b)	18/D. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
66. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása
206.	§
Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések
hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004.
évi XXIX. törvény 140/C. § (2) bekezdésében a „megkeresése” szövegrész helyébe a „megkeresése
vagy adatkérése” szöveg lép.
67. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
207.	§
A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 14/A. § (7) bekezdésében a „Bíróság vagy
más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság,
előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a
„megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg lép.
76
68. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
208.	§
 A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó
 hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak,
 ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
69. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
209.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.)
   a)	5. § (2) bekezdés c) pontjában a „büntetőeljárás alatt áll” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás
   hatálya alatt áll” szöveg és
  b)	7/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó
  hatóság” szöveg
 lép.
210.	§
Hatályát veszti a Httv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja”
szövegrész és az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,” szövegrész.
70. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
211. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
 (Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)
  „c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos
  bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
212.	§
 (1)	Az Szvmt. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az
igazolványt)
  „c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem
  ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
  feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
77
  illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig
  bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn.”
(2)	Az Szvmt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja,
ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
feltétele fennáll.”
213.	§
Az Szvmt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének
gyakorlását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem
ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig
felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kétévi vagy
ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt
büntetőeljárás indul.”
214.	§
Az Szvmt.
  a)	5. § (4) bekezdés c) pontjában és 5/A. § (5) bekezdés c) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész
  helyébe a „jogerős ügydöntő határozat” szöveg,
  b)	9. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a
  „nyomozó hatósági” szöveg,
  c)	31. § (6) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a
  „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság
  megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg, és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a
  „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és
  d)	32. § (4) bekezdésében a „megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a
  „megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg
lép.
71. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény módosítása
78
215. §
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV.
törvény (a továbbiakban: Ást.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló iratot, a 11. § szerinti igazolást, az 1. § (3)
 bekezdésében meghatározott okból a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozatot,
 továbbá az ügydöntő határozatot vagy ezek másolatát az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal
 rendelkezik.”
216. §
 (1)	Az Ást. 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság a támogatás
 igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az
 igazolás tartalmazza)
 „c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság
 megnevezése, ügyszám, vádemelés megtörténte, feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása, a
 kérelmező eljárásjogi helyzete, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás).”
 (2)	Az Ást. 11. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az igazolás hatályát veszti, ha)
 „a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró bíróság,
 ügyészség, nyomozó hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának
 hiánya miatt elutasítja, vagy a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve
 az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást
 megszüntető határozatot hoz, vagy”
 (3)	Az Ást. 11. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza]
 „a) a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, határozatának számát, keltét, a bíróság
 határozata jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, illetve az ügyészségi,
 nyomozó hatósági határozat esetén azt a napot, amelyet követően az további jogorvoslattal nem
 támadható,”
 (4)	Az Ást. 11. § (5a) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza
 a büntetőeljárásra vonatkozó adatok közül]
   „cb) az eljárás megszüntetése esetén a megszüntetés indokát a törvényhely pontos
   megjelölésével,
   cc) ügydöntő határozat esetén a bűncselekménynek a Be. 561. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
   megjelölését, felmentő ítélet esetén továbbá azt, ha a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság
   elrendelte,”
79
217. §
  Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy
 jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
 „a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként
 nyújtotta be és az eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy az ügyészség vagy a
 nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatában
 megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,”
218. §
  Az Ást. 33. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha)
  „a) a 8. § c)-e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság jogerős ügydöntő határozata
  vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata
  megállapítja,”
219.	§
 Az Ást.
 a)	4. § (8) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2)
 bekezdésében” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2)-(3)
 bekezdésében” szöveg,
 b)	8. § c) és h) pontjában a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
 határozatában” szöveg,
 c)	8. § e) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy további
 jogorvoslattal nem támadható határozatban” szöveg,
 d)	11. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész
 vagy bíróság” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó
 hatóság” szöveg,
 e)	11. § (1a) bekezdésében az „a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság,
 ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe az „az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság”
 szöveg,
 f)	11. § (3) bekezdésében az „A nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság” szövegrész
 helyébe az „A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg,
 g)	11. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a
 „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
 h)	11. § (5a) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „büntetőeljárasban” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásban” szöveg,
  i)	13. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság” szövegrész
  helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,
 j) 16. § (4) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy
80
 adatkérésre” szöveg és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 k) 43. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal” szövegrész
 helyébe az „a bírósággal, az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal” szöveg és
 l) 43. § (3) bekezdésében az „a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész
 vagy bíróság” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó
 hatóság” szöveg
 lép.
220.	§
 Hatályát veszti az Ást.
 a)	1. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a nyomozás megszüntetésére,” szövegrész és
 b)	11. § (5a) bekezdés c) pont ca) alpontja.
72. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
221. §
 A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
 a)	82. § (7) bekezdésében az „a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak,” szövegrész
 helyébe az „a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az előkészítő
 eljárást folytató szervnek és” szöveg és
 b)	84/Q. § (2) bekezdésében az „a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész
 helyébe az „a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak és az
 előkészítő eljárást folytató szervnek” szöveg
  lép.
73. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
222.	§
 A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
 vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény
 a)	5/B. § (3) bekezdésében az „egymást megkereshetik” szövegrész helyébe az „egymást
 megkereshetik, illetve egymástól adatszolgáltatást kérhetnek” szöveg,
 b)	11/B. § (3) bekezdésében az „a nyomozó hatóság kérésére át kell adni” szövegrész helyébe az
 „a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megismerheti” szöveg,
 c)	12. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a
 nyomozó hatóság” szöveg és
 d)	12. § (4) bekezdés a) pontjában a „nyomozó vagy más hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság,
 ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság” szöveg és az „e hatóság” szövegrész helyébe az
 „e szerv vagy hatóság” szöveg
  lép.
81
74. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
223.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ctv.) 26. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás,
illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)
„k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés
alkalmazásának lehet helye,
     ka) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés
     alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az
     intézkedés alkalmazásának feltételei,
      kb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
      kc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
      kd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor
      ennek tényét,
      ke) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi
      intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy
      a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
      kf) a ka)-ke) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
      megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének
      vagy véglegessé válásának napját.”
(2)	A Ctv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban
alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közli
elektronikus úton a cégbírósággal.”
224.	§
A Ctv. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre
emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e
határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.”
225.	§
A Ctv.
a)	15. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az
előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
82
b)	26. § (1) bekezdés d) pontjában az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ítélet” szöveg,
c)	26. § (1) bekezdés j) pontjában a „megszüntetését” szövegrész helyébe a „feloldását” szöveg,
d)	26. § (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
e)	57. § (5) bekezdésében és 95. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy ügyész” szövegrész helyébe
a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg és
f)	116. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy az ügyész” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség
vagy nyomozó hatóság” szöveg
lép.
226.	§
Hatályát veszti a Ctv. 14. § (3) bekezdése.
     75.	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
     módosítása
     227.	§
(1)	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult,
szabálysértési eljárás esetén az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárás esetén a
büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított 3 hónapon
belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3
hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a határozatról való tudomásszerzésétől
kell számítani.”
(2)	Az Ekt. 22. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői
eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve a további jogorvoslattal nem támadható
eljárást megszüntető határozatát az (5) bekezdés szerint a határozathozatalt követő 30 napon belül
küldi meg az illetékes kamarai szervnek.”
228.	§
Az Ekt. 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés
alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is
folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a
83
büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel kell függeszteni. A
folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.”
229.	§
Az Ekt.
   a)	17. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal”
   szöveg,
   b)	22. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedést követő” szövegrész helyébe a „jogerőre
   emelkedést vagy a véglegessé válást követő” szöveg,
   c)	25/A. § (3) bekezdésében a „bírósági döntés” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő
   határozatának” szöveg és
   d)	25/A. § (4) bekezdésében a „döntésében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában”
   szöveg
lép.
   76.	A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII.
   törvény módosítása
   230.	§
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Bktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. §
Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017.
évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a büntetőeljárást közvetítői eljárás
céljából felfüggesztette.”
231.	§
A Bktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
(1)	A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás,
amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független
közvetítő bevonásával - a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldását
tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető
magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.
(2)	A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között megállapodás jöjjön
84
létre.”
232. §
A Bktv. 3. és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. §
(1)	A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó
felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői
szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló
ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.
(2)	Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is
kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt
feladatokat.
(3)	A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai
követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben
kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással
szemben is tisztelettel járjanak el.
(4)	A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának
ellátásához szükségesek, e célból
a)	az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti,
b)	a gyanúsítottól és a sértettől felvilágosítást kérhet,
c)	az ügyészségtől újabb ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.
(5)	Az ügyészség a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről rendelkező
határozat (a továbbiakban: felfüggesztő határozat) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő
rendelkezésére bocsátja - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben
és időtartamban - az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján
zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges
mértékben ismerheti meg.
(6)	A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden
olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével
összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység
megszűnése után is fennáll.
(7)	A közvetítő biztosítja, hogy az általa megismert, zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb
adataiból csak az érintett beleegyezésével váljon megismerhetővé.
4.	§
(1) Közvetítőként nem járhat el,
85
 a)	aki a büntetőeljárásban gyanúsítottként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek
 segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezeknek a Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pontjában
 meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
 b)	aki a büntetőeljárásban bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási
 tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt el, valamint ezek hozzátartozója,
 c)	aki a büntetőeljárásban tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként, illetve szaktanácsadóként
 vesz vagy vett részt,
 d)	az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a gyanúsított vagy a sértett ügyében három
 éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a felfüggesztő
 határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,
 e)	az az ügyvéd, aki a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy
 bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,
 f)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
 (2)	A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat
 vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
 (3)	A kizárási okot az ügyészség, a sértett és a gyanúsított is bejelentheti és indítványozhatja a
 közvetítő kizárását.
 (4)	A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a
 meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés
 alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és azt három napon
 belül bejelenti.”
233.	§
 A Bktv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(1) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a közvetítő kizárásáról, és szükség esetén új közvetítő
 kijelöléséről a tudomásszerzést követően három napon belül határoz.
 (2)	A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a
 sértett és a gyanúsított az ügyészséghez panasszal élhet.”
234.	§
 A Bktv. 5/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,)
 „b) a büntetőeljárás további menetében, különösen a büntetőeljárás felfüggesztésének
 meghosszabbítása vagy ismételt felfüggesztése, a polgári jogi igény érvényesítése, illetve egyéb,
 a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben
 keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás
 során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el.”
86
235. §
A Bktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. §
A közvetítői eljárás a felfüggesztő határozattal indul meg.”
236.	§
A Bktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. §
(1)	A közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az
eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a
részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
(2)	A sértett és a gyanúsított Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott
segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet.
(3)	A sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője a közvetítői eljárásban jogi
képviselőként vesz részt. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás - ha a
meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(4)	A közvetítői eljárásban a sértett és a terhelt törvényes képviselőjének részvétele kötelező. A
terhelt törvényes képviselője jogait a polgári jog szabályai szerint gyakorolja. A cselekvőképtelen
sértett a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A korlátozottan
cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a
közvetítői eljárásban részt vehet, de jognyilatkozat tételére, valamint a sértett és a törvényes
képviselő közötti érdekellentétre a polgári jog szabályai irányadóak.
(5)	Ha a sértett nem természetes személy, helyette törvényes vagy meghatalmazott képviselője jár el
abban az esetben is, ha e törvény szerint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás megkötése a
sértett személyes jelenlétében folytatható le.
(6)	A törvényes képviselő, és a jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a sértett,
illetve a gyanúsított e törvény szerinti jogait gyakorolja.
(7)	A sértett és a gyanúsított indítványozhatja, hogy a (2)-(4) bekezdésben írt személyek közül az
általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és
érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány
teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás
céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(8)	Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői
87
eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét elősegítheti.”
237.	§
A Bktv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a
Be. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására nem jogosult.”
238.	§
A Bktv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a gyanúsítottat röviden
tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és
kötelezettségeikről. A közvetítői megbeszélésről a törvényes képviselőt, illetve a jogi képviselőt is
értesíteni kell.”
239.	§
A Bktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. §
(1)	Ha a sértett vagy a gyanúsított a szabályszerűen kézbesített értesítés ellenére nem jelenik meg, a
közvetítő - szükség esetén az értesített személy megkeresésével - tisztázza a távolmaradás
körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának - a hozzájárulás visszavonása
miatt - nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a
megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.
(2)	Ha a sértett vagy a gyanúsított az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői
megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut,
haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal
nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.
(3)	Az értesítésre, a kézbesítésre és az igazolásra a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
azzal, hogy két hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni és hirdetményi kézbesítés
nem alkalmazható.
(4)	Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen
jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és
képviselője az ügyészséghez panasszal élhet.”
240.	§
A Bktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
88
11. §
 (1)	A közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével folytatható le.
 (2)	A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett, a gyanúsított és az egyéb
 jelenlevők személyazonosságát, majd megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére,
 jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e,
 nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza. A közvetítő hivatalból vizsgálja a
 jelenlevő segítők eljárási jogosultságát.
 (3)	A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a gyanúsítottat a szükséges részletességgel
 meghallgatja. A sértett és a gyanúsított az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a
 rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.
(4)	A megbeszélésre a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével, de egymás
távollétében kerül sor, ha eltérő tartózkodási helyük miatt indokolt. Ebben az esetben a pártfogó
felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a tartózkodási hely szerint illetékes más megye
pártfogó felügyelői szolgálatához a megbeszélés lefolytatása érdekében.
 (5)	A közvetítő meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes sértettet, és a gyanúsított a nyilatkozatát
 ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A sértett meghallgatásánál a törvényes
 képviselőnek jelen kell lennie. E rendelkezés nem érinti a sértett 7. § (4) bekezdésében
 meghatározott jogait.
 (6)	A megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen meg kell jelennie
 a)	a gyanúsítottnak,
 b)	a sértettnek,
 c)	a gyanúsított törvényes képviselőjének,
 d)	a korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselőjének.”
241.	§
 A Bktv. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(2) A feljegyzésben fel kell tüntetni
 a)	pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat
 megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés
 számát, az ügy számát és a gyanúsított nevét,
b)	az ügyészség megnevezését és ügyszámát,
 c)	a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
 d)	az eljáró közvetítő, a sértett, a gyanúsított, a segítők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt
 vett más személyek nevét.
 (3)	A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a feljegyzés alapján azt
 is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e.”
89
242. §
 (1)	A Bktv. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy)
 „a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama
 alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül egy összegben, illetve
 meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,”
 (2)	A Bktv. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségek más jogait és jogos érdekeit nem sérthetik, a
 kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
 (4)	A közvetítő a sértett és gyanúsított között létrejött - az (1)-(3) bekezdésben írtaknak megfelelő -
 megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a gyanúsított is aláír. A közvetítő az okiratot
 haladéktalanul kézbesíti a sértettnek, a gyanúsítottnak, és az ügyészségnek. A megállapodásról
 kiállított okirat közokirat.”
243.	§
 A Bktv. 14. §-át követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:
„A megállapodás felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése
14/A. §
 Ha az ügyészség hatályon kívül helyezi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a közvetítő a
 már teljesített kötelezettségekre is figyelemmel, a szükséges terjedelemben ismét lefolytatja a
 közvetítői eljárást.”
244.	§
 A Bktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. §
 (1)	A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
 a)	a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek a megállapodásban jóváhagyott
 módon megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit a megállapodásban
 jóváhagyott módon jóvátette,
 b)	a közvetítő igazolt módon tudomást szerez arról, hogy a gyanúsított a megállapodásban
 foglaltakat nem teljesítette,
 c)	a sértett vagy a gyanúsított részére küldött értesítés kézbesítésének abból eredő
 eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,
 d)	a sértett vagy a gyanúsított haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
 e)	a sértett vagy a gyanúsított kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
 f)	a sértett vagy a gyanúsított a hozzájárulását visszavonta, vagy távolmaradását e törvény
90
 értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
 g)	a gyanúsított nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be.
 412. § (2) bekezdés a), b) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában írt feltételek nem állnak fenn,
 h)	az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.
 (2)	A megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.
 (3)	Ha a gyanúsított a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a
 közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a
 közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.”
245.	§
 A Bktv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról
 jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az
 ügyészségnek, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet és a
 gyanúsítottat.
 (2)	A jelentés tartalmazza
 a)	pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat
 megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés
 számát, az ügy számát, a gyanúsított és a sértett nevét,
 b)	az ügyészség megnevezését és ügyszámát,
 c)	a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
 d)	a közvetítői eljárás eredményét és
 e)	a közvetítő nevét.”
246.	§
 A Bktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §
 (1)	A közvetítői eljárás során felmerült költség (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) nem
 bűnügyi költség.
 (2)	Az állam előlegezi
 a)	a sértett és a törvényes képviselője indítványára a megjelenésükkel felmerült költséget,
 b)	a kirendelt védő költségét,
 c)	azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a sértett, a gyanúsított vagy a törvényes
 képviselő hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy
 abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során
 nemzetiségi anyanyelvét használta.
91
 (3)	A költséget a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a gyanúsított viseli.
 (4)	A sértett viseli azt a költséget, amiről a sértett és a gyanúsított ekként állapodott meg.
 (5)	Az állam viseli
 a)	a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a gyanúsított részére a
 büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése előtt költségkedvezményt
 engedélyezett, és
 b)	azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a gyanúsított hallássérült, siketvak,
 beszédfogyatékos, másokból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott,
 illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.”
247.	§
 A Bktv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. §
 A közvetítő megállapítja azt a költséget, amelynek megfizetésére a közvetítői eljárás befejezéséig
 nem került sor, és a költség végrehajtása iránt intézkedik.”
248.	§
 A Bktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. §
 Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó
 minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló
 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és a tanács irányelv 12., 16. és 18. cikkének való
 megfelelést szolgálja.”
249.	§
 A Bktv.
 1.	8. § (4) bekezdésében az „ügyész vagy a bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 valamint az „ügyészt, illetőleg a bíróságot” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
 2.	9. § (1) bekezdésében a „6. § szerinti határozatnak” szövegrész helyébe a „felfüggesztő
 határozatnak” szöveg,
 3.	9. § (4) bekezdésében az „ügyészhez, illetve a bírósághoz” szövegrész helyébe az
 „ügyészséghez” szöveg,
 4.	10/A. § (4) bekezdésében a „Be. 74/N. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 161. § (5)
 bekezdése” szöveg,
 5.	10/A. § (5) bekezdésében a „Be. 74/O. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 162. § (1)
 bekezdése” szöveg,
 6.	14. § (1) bekezdésében az „A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás”
92
 szövegrész helyébe az „Az írásba foglalt megállapodás” szöveg,
 7.	14. § (3) bekezdésében az „Az e törvény szerinti közvetítői eljárás” szövegrész helyébe az „A
 közvetítői eljárás” szöveg és
 8.	14. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az e törvény szerinti közvetítői eljárásban”
 szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárásban” szöveg
  lép.
250.	§
 Hatályát veszti a Bktv.
  a)	8. § (1) és (2) bekezdése,
 b)	13. § (5) bekezdésében a „közvetítés eredményeként létrejött” szövegrész,
 c)	14. § (2) bekezdésében a „közvetítői eljárásban létrejött” szövegrész.
      77.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
                    tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
251.	§
 A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
 szóló 2007. évi I. törvény
 a)	14. § (1) bekezdés b) pontjában és 19. § (1a) bekezdés d) pontjában a „jogerős bírósági ítélet”
 szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős ügydöntő határozata” szöveg,
 b)	40. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg és
 c)	64. § (1) és (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
 lép.
 78.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
 törvény módosítása
 252.	§
 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a
 továbbiakban: Harmtv.)
 a)	29. § (1) bekezdés e) pontjában az „az ügyész, a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az
 ügyészség” szöveg,
 b)	66. § (1) és (4) bekezdésében, valamint 86. §-ában az „ügyész” szövegrész helyébe az
 „ügyészség” szöveg,
 c)	104. § (1) bekezdésében az „előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe a „letartóztatott”
 szöveg és
 d)	106. § (1) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó
 hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
  lép.
253.	§
93
Hatályát veszti a Harmtv. 45/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének” szövegrész.
  79.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
  intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
  módosítása
  254.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
  a)	25. § (4) bekezdés c) pontjában az „az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó
  hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges”
  szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóságot” szöveg,
  b)	57. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával”
  szöveg és
  c)	57. § (2) bekezdés b) pontjában az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata”
  szöveg
lép.
  80.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
         könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
255.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/K. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé
vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó
hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata
meghozataláig tart.”
256.	§
A Kkt. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozata meghozataláig.”
94
257. §
A Kkt.
 a)	9/H. § b) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg és
 b)	176. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg
 lép.
81.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
258.	§
 A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
 a)	11. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő” szöveg,
 b)	21. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős bírói ítélet” szövegrész helyébe az „a bíróság
 jogerős ügydöntő határozata” szöveg,
 c)	48. § (1) bekezdés a) pontjában, 68. § (3) bekezdésében és 80/J. § (1) bekezdés a) pontjában a
 „szabadságot korlátozó kényszerintézkedés” szövegrész helyébe a „szabadságot érintő
 kényszerintézkedés” szöveg,
 d)	87. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság
 és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
 e)	87. § (5) bekezdésében az „a nyomozó hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az
 ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
 lép.
82.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
259.	§
 A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés d) pontjában a
 „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak,
 az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
83.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
260.	§
 Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1a) és (1b) bekezdésében
 az „elkövetésének” szövegrész.
 84.	A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
 Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság
 között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon
 átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi
 Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló
2007. évi CXII. törvény módosítása
95
261. §
 A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
 Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a
 határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és
 az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről,
 valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény
 a)	7. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az
 előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és az „az ügyészség és a bíróságok jogosultak”
 szövegrész helyébe az „a bíróság és az ügyészség jogosult” szöveg és
 b)	7. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az
 előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
 lép.
 85.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
                                            262. §
 A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
 a)	10. § (6) bekezdés a) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és
 b)	10. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
 ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
 lép.
    86.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
    végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
263.	§
 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
 tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 117. § (3)
 bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre
 vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,]
 „a) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő
 eljárást folytató szervvel,”
 (szemben.)
264.	§
 A Bszt. 118. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
96
 „e) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő
 eljárást folytató szervvel,”
 (szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett
 írásbeli megkeresése esetén.)
265.	§
 A Bszt.
 a)	116. § (1) bekezdés b) pontjában és 116/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „bírói ítélet” helyébe
 az „ügydöntő határozat” szöveg,
 b)	118. § (3) bekezdésében az „intézett írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „intézett
 adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg,
 c)	118. § (3) bekezdés g) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos
 információgyűjtésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására
 feljogosított” szöveg és
 d)	119. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség
 írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a
 nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére vagy írásbeli
 megkeresésére” szöveg
 lép.
266.	§
 Hatályát veszti a Bszt. 117. § (3) bekezdésében az „a hatáskörében eljáró,” szövegrész.
87.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
267.	§
 A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó
 hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak, az
 ügyészségnek, valamint a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
88.	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
268.	§
 Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
 a)	27/A. §-ában a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére”
 szöveg és a „megkereső” szövegrész helyébe a „megkereső vagy az adatszolgáltatást kérő”
 szöveg,
 b)	36/G. § (3) bekezdésében az „ügyésznek, nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe az
 „ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, előkészítő eljárást folytató szervnek” szöveg,
 c)	36/G. § (7) bekezdésében és 36/K. § (7) bekezdésében az „ügyész és nyomozó hatóság”
 szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
97
   d)	36/K. § (2) bekezdésében az „ügyész, nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség,
nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
89.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
269.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 43. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„43. §
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási
kötelezettségének teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének
fennállása miatt szükséges - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1)
bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a
lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.”
   90.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
270.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. §
(1)	bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
   „l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges
   eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
   végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás
   során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;”
(2)	A Bnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a
határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati
eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó
bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(3)	A Bnytv. 15. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak
98
az adatait kell nyilvántartani,)
 „e) akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott.”
 (4)	A Bnytv. 16. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása
 tartalmazza)
 „l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges
 eljárás vagy a Bv. tv.szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a
 határozat jogerőre emelkedésének napját.”
 (5)	A Bnytv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b)
 pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a
 határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati
 eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv.szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó
 bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
 (6)	A Bnytv. 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)
 „a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a
 vád képviseletét,”
 (7)	A Bnytv. 23. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
 „g) az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló
 határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját;
 h)	a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés
 elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le,
 bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság a büntetőeljárásról
 szóló 2017. évi XC. törvény 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő,
 továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a
 kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről
 határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a
 kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának
 számát és keltét;”
 (8)	A Bnytv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó
 bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
 (9)	A Bnytv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(7) A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel
99
 történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható
 határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy
 ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
271.	§
 A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. §
 A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
 a)	a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel
 történő befejezéséig,
 b)	az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy
 c)	az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget
 gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító
 szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget
 gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító
 szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az
 eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három
 évig
 kell nyilvántartani.”
272.	§
 (1)	A Bnytv. 30/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell
 nyilvántartani,)
 „b) akivel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt
 számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz
 tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”
 (2)	A Bnytv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő
 megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért
 került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a
 rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható
 bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a
 határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”
 (3)	A Bnytv. 44. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)
 „a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a
 vád képviseletét,”
100
 (4)	A Bnytv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő
 megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért
 került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a
 rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható
 bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a
 határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”
 (5)	A Bnytv. 68. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a
 továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét
 jogosult átvenni]
 „b) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények
 felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint
 bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,”
 (6)	A Bnytv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a
 továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét
 jogosult átvenni]
 „d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről
 szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása,
 továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,”
 (7)	A Bnytv. 76/D. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni)
 „a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a
 magyar állampolgárságú, bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve”
 (8)	A Bnytv. 82. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
 „a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények
 felderítése, illetve büntetőeljárás lefolytatása,”
 (céljából jogosult.)
273.	§
 A Bnytv.
 1.	4/A § (1) bekezdésében, 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 10. §-ában, 15. § b) és c) pontjában,
 48.	§ a) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 63. § a) pontjában, valamint a 65. § (1) bekezdésében
 az „ítéletet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg,
 2.	4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 20. § a) és f) pontjában, 50. § (1) bekezdésében,
 65.	§ (1) bekezdésében, valamint 78. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „ítélet” szövegrész
101
helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
3.	4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 16. § (1)
bekezdés e) pontjában, valamint 30/C. § i) pont ib) alpontjában az „emelt” szövegrész helyébe a
„bejelentett” szöveg,
4.	4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 16. § (1) bekezdés
c)	pontjában, valamint 78. § (1) bekezdésében az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő
határozatban” szöveg,
5.	6. § (2) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján
indult eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás indult” szöveg, az „ügyész” szövegrész helyébe az
„ügyészség” szöveg,
6.	6. § (2) bekezdés b) pontjában és 44. § (2) bekezdés b) pontjában a „pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárás” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárás indult”
szöveg,
7.	6. § (2) bekezdés c) pontjában az „a katonai ügyész a feljelentést elutasította,” szövegrész
helyébe az „az ügyészség a feljelentést elutasította” szöveg,
8.	6. § (3) bekezdésében a „gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a
„megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte” szöveg,
9.	9. § a) pontjában és 14. § a) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő
határozatában” szöveg,
10.	10. §-ában, 15. § b) pontjában, valamint 20. § f) pontjában az „az ítélet” szövegrész helyébe
az „annak” szöveg,
11.	12. § (2) bekezdésében és 17. § (7b) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az
„elsőfokon” szöveg,
12.	17. § (7) bekezdésében az „i) és j) pontja” szövegrész helyébe az „i) pontja szerinti adatot a
bíróság, a 16. § (2) bekezdés j) pontja” szöveg,
13.	22. § (1) bekezdésében a „szemben büntetőeljárás indult” szövegrész helyébe az „a
büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek” szöveg,
14.	22. § (2) bekezdés c) pontjában és 44. § (2) bekezdés c) pontjában az „a katonai ügyész a
feljelentést elutasította,” szövegrész helyébe az „az ügyészség a feljelentést elutasította” szöveg,
15.	23. § f) pontjában a „vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás” szövegrész helyébe a
„feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés” szöveg,
16.	24. § (1) bekezdésében a „hatóság, ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság vagy
ügyészség” szöveg,
17.	30/B. § a) pontjában az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban”
szöveg, az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az „előzetes
kényszergyógykezelés” szöveg,
18.	30/C. § l) pontjában a „jogerős ítélet vagy határozat” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
határozat vagy a véglegessé vált nem ügydöntő végzés” szöveg,
19.	30/D. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében és 88. § (2) bekezdésében az „ügyész”
szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
20.	44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347.
§),” szövegrész helyébe az „egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott
102
  átlépése (Btk. 352/A. § (1) bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk.
  352/C. §),” szöveg,
  21.	46. §-ában a „terheltet büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „terhelttel szemben a
  megalapozott gyanút közölte” szöveg,
  22.	59. §-ában az „indítottak büntetőeljárást” szövegrész helyébe a „megalapozott gyanút
  közöltek” szöveg,
  23.	61. § (1) bekezdésében a „terheltet büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „terhelttel
  szemben a megalapozott gyanút közölte” szöveg,
  24.	68. § (8) bekezdés c) pont cc) alpontjában és (8a) bekezdés c) pontjában az „előzetes
  letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést”
  szövegrész helyébe a „letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes
  kényszergyógykezelést” szöveg,
  25.	68. § (11) bekezdésében a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a
  „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
  26.	70/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság;” szövegrész helyébe a nyomozó
  hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv;” szöveg,
  27.	78. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítéletet hozó” szövegrész helyébe az „azt meghozó”
  szöveg,
  28.	82. § (4) bekezdés c) pontjában a „felderítés,” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló
  törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, továbbá” szöveg,
  29.	83. § (1) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében és (4a) bekezdés a) pontjában, 86/B. § (2)
  bekezdésében az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató
  szerv, a nyomozó hatóság” szöveg,
  30.	85. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást
  folytató szervet, nyomozó hatóságot” szöveg,
  31.	85. § (6) bekezdésében a „nyomozó hatósággal” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást
  folytató szervvel, nyomozó hatósággal” szöveg,
  32.	85. § (8) bekezdésében az „a nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „az előkészítő
  eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot” szöveg,
  33.	86/B. § (1) bekezdésében és 86/C. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóságnak” szövegrész
  helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak” szöveg, a „bűnüldözési
  feladatot ellátó szerv és” szövegrész helyébe a „bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség
  kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg,
  34.	86/C. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő
  eljárást folytató szerv, nyomozó hatóság” szöveg,
  35.	91. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó
  hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
  lép.
274.	§
Hatályát veszti a Bnytv.
103
 a)	6. § (1) bekezdés a) pontjában, 31. § b) pontjában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont
 bb)-bc) alpontjában az „elkövetésének” szövegrész,
 b)	68. § (1) bekezdés e) pontjában és 82. § (4) bekezdés f) pontjában az „és felderítése”
 szövegrész,
 c)	83. § (1) bekezdésében az „és bűnüldözési” szövegrész,
 d)	95. § (4) bekezdésében az „1994. évi XXXIV.” szövegrész.
91. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
275.	§
 A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 57. § (3) bekezdésében a
 „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg, az „ügyésznek”
 szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg, a „nyomozóhatóságnak” szövegrész helyébe a
 „nyomozó hatóságnak” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy
 az adatkérésben” szöveg lép.
 92.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
276.	§
 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
 a)	47. § (1) bekezdés i) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság
 és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
 b)	50. § (3) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy nyomozó hatóság”
 szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
 c)	51. § (9) bekezdés f) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság
 és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
 lép.
 93.	A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
 módosítása
 277.	§
 A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 8. § (9)
 bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(9) A Névjegyzéket vezető hatóság az adatokat a Névjegyzékből való törlést követő 5 évig kezeli,
 ezt követően az adatokat törli. A Névjegyzékből való törlést követően a Névjegyzéket vezető
 hatóság - adatigénylésre - a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak szolgáltat
 adatot.”
94.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
278.	§
104
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 10. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősített adathoz - törvényben meghatározott kivételekkel - személyi biztonsági
tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező felhasználó kizárólag a számára kiadott
felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá.”
279.	§
A Mavtv. 22. § (4) bekezdésében a „nyomozó hatóságok, a bíróság, az ügyészség” szövegrész
helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg és a „megkeresésére” szövegrész
helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg lép.
280.	§
Hatályát veszti a Mavtv. 14. § (2) bekezdése.
           95.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
                                            281. §
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (3) bekezdésében a „kérelmére vagy
megkeresésre” szövegrész helyébe a „kérelmére, megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és a
„büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a
nyomozó hatóság” szöveg lép.
  96.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
  jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
  282. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyi védelemre”
szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg lép.
       97.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
                                           283. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 22. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő
felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, a letartóztatásnak, az előzetes
kényszergyógykezelésnek, illetve az olyan bűnügyi felügyeletnek az időtartama, amelynek során a
bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el,
továbbá az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.”
105
284. §
A NAV tv. 33/O. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában - a vizsgálóbiztos
javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti)
  „c) ha a kötelezettségszegés miatt szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig,
  illetve ha büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával
  vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy
  a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
  felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
  határozata meghozataláig;”
285.	§
(1)	A NAV tv. 33/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül
fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő
felelősségét, a 3 hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezéséről, illetve
büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé
vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláról való NAV
általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős
befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozata meghozatalától kell számítani.”
(2)	A NAV tv. 33/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati
szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő
bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult
meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását
megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását
fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai
szerint, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem
ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is
meg lehet állapítani.”
286.	§
106
(1)	A NAV tv. 34/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig
vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért.
Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a
mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a
Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel
vagy a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával zárul. A kifizetést a jogerős
felmentésről, a büntetőeljárás bíróság általi jogerős vagy véglegessé vált megszüntetéséről, illetve
az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozatáról történő NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül kell
teljesíteni.”
(2)	A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló
adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az
ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. §
(2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.”
287.	§
A NAV tv. 34/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak azzal az
eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell
bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról,
valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható
határozatáról való NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a
leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet
kötelezni.”
288.	§
A NAV tv.
  a)	4. § (2) bekezdés c) pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 43. § (4)
  bekezdésében, 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 76. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 81. § (2)
  bekezdés d) pontjában és 90. § (7) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrészek helyébe a
  „nyomozó hatósági” szöveg,
107
  b)	15/E. § (6) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a)
  bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a
  továbbiakban: Be.) 111. §-a alapján” szöveg,
  c)	22. § (2) bekezdés b) pontjában, 36/N. § (4) bekezdésében, 73. § (3) és (4) bekezdésében az
  „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
  d)	32/C. § (2) bekezdés e) pontjában az „a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa
  alapján indult eljárás kivételével” szövegrész helyébe az „a magánvádas vagy a pótmagánvádas
  eljárás kivételével” szöveg,
  e)	34/E. § (3) bekezdésében az „az érintett ellen a” szövegrész helyébe az „az érintettel szemben”
  szöveg,
  f)	36/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „őrizetbe vételét” szövegrész helyébe az „őrizetét”
  szöveg,
  g)	36/D. § (1) bekezdés d) pontjában az „őrizetbe vétel” szövegrész helyébe az „őrizet” szöveg,
  h)	36/L. § (1) bekezdésében a „jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás
  foganatosítására” szövegrész helyébe a „halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás
  elrendelésére,” és az „intézkedések megtételére” szövegrész helyébe az „intézkedéseket
  megteszi” szöveg,
  i)	36/N. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
  j) 36/P. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a
  bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő
  eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok” szöveg,
  k) 36/P. § (5) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság” szövegrész helyébe a „Bíróság,
  ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság” szöveg, a
  „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a
  „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg,
  l) 71. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó
  hatóság” szöveg,
  m) 72. § (1) bekezdés g) pontjában az „iratokban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban” szöveg,
  az „ítéletig” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatig” szöveg és az „a nyomozás
  megszüntetése” szövegrész helyébe az „az eljárás megszüntetése” szöveg,
  n) 72. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárásban résztvevőknek” szövegrész helyébe a
  „büntetőeljárásban részt vevő személyeknek” szöveg,
  o)	76. § (2) bekezdés c) pontjában a „más nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „más
  nyomozó hatóság és az általános rendőrségi feladatot ellátó szerv, mint előkészítő eljárást folytató
  szerv” szöveg és
  p) 78. § (1a) bekezdésében a „megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a
„megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg
lép.
289.	§
Hatályát veszti a NAV tv.
108
 a)	36/B. § (2) és (3) bekezdésében és 72. § (1) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének”
 szövegrész,
 b)	36/N. § (2) bekezdésében az „illetékes” szövegrész és
 c)	97. §-a.
 98.	A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI.
 törvény módosítása
 290.	§
 A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (a
 továbbiakban: 2011. évi XVI. törvény)
 a)	2. és 4. §-ában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 b)	3. § (2) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
 c)	4. §-ában a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek” szöveg és
 d)	7. § (1) bekezdésében az „az illetékes bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak”
 szöveg
 lép.
291.	§
 Hatályát veszti a 2011. évi XVI. törvény
 a)	4. §-ában a „[346. § (1) bekezdés második mondata]” szövegrész és
 b)	7. § (1) bekezdésében a „(Be. 222. §)” szövegrész.
99.	Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
292.	§
 Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 27. § (7) és
 (8)	bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(7) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot
 büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság
 adatkérésének teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, egészségügyi adatot és bűnügyi
 személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a
 nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja.
 (8)	Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az
 adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot
 pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős
 befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé
 vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig kezelheti.”
109
293.	§
 Az ÁSZ tv. 11. § (5) bekezdésében és 14. § (8) bekezdésében az „ítéletben” szövegrész helyébe az
 „ügydöntő határozatban” szöveg lép.
294.	§
 Hatályát veszti az ÁSZ tv. 31. § (1) bekezdés d) pontjában az „elkövetésének” szövegrész.
100.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
295.	§
 A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 30b.
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az
 adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során a
 bíróság által jogerősen vagy az ügyészség határozata alapján megállapított és az adóhatóság által
 határozattal megfizetni rendelt termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a
 következő időszakra átvihető követelés különbözetét;”
296.	§
 A Ktdt.
 a)	9/A. § (1) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg és
 b)	34. § (4) bekezdés d) pontjában a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a
 „bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság” szöveg
 lép.
     101.	A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
     módosítása
     297.	§
 A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
 a)	7. §-át megelőző alcímében a „személyi védelme” szövegrész helyébe a „személyvédelme”
 szöveg és
 b)	7. §-ában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg
 lép.
102.	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
298.	§
(1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 23. § (5)
110
 bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az alapvető jogok biztosa az ügyészség nyomozást végző szervét érintő vizsgálata során nem
 tekinthet be)
 „c) az ügyészség nyomozást végző szervének a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a
 leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos,
 és az abból származó vagy arra vonatkozó minden, a (2)-(4) bekezdésben a titkos
 információgyűjtést folytató, illetve leplezett eszközt alkalmazó szervekkel kapcsolatban
 meghatározott iratba,”
 (2) Az Ajbt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) Az alapvető jogok biztosának a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök
 alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése
 nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy
 a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni.”
299.	§
 Az Ajbt.
 a)	22. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági”
 szöveg,
 b)	23. § (3) bekezdés f) pontjában és 23. § (4) bekezdés g) pontjában a „titkos
 információgyűjtésre használt eszközök” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés
 folytatása vagy leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközök” szöveg,
 c)	23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „alapján elrendelték”
 szövegrész helyébe az „alapján zártan kezelt ügyiratokba” szöveg,
 d)	24. § (2) bekezdésében az „illetékes ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg és
 e)	35. § (1) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját” szövegrész helyébe
 a „bűncselekmény gyanúját” szöveg
 lép.
300.	§
 Hatályát veszti az Ajbt.
 a)	23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „a tanú személyi
 adataiba, ha azok zárt kezelését” szövegrész és
 b)	33. § (2) bekezdésében az „illetékes” szövegrész.
 103.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
 törvény módosítása
 301.	§
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Infotv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
111
 „(4) A Hatóságnak a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására
 feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat
 olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett
 eszközök alkalmazására lehetne következtetni.”
302.	§
 Az Infotv. 71. § (3b) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre használt eszközöket” szövegrész
 helyébe a „titkos információgyűjtés folytatása vagy a leplezett eszközök alkalmazása érdekében
 használt eszközöket” szöveg lép.
303.	§
 Hatályát veszti az Infotv. 70. § (1) bekezdésében az „elkövetésének alapos” szövegrész.
     104.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
           bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
304.	§
 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
 intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
 a)	7. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 b)	45. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
 határozat” szöveg és az „ítélet” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
 c)	54/C. §-ában a „nyomozóhatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg és a
 „katonai ügyész utasítása” szövegrész helyébe a „katonai ügyész vagy a legfőbb ügyész által
 katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész utasítása” szöveg és
 d)	61. § (3) bekezdésében a „katonai ügyészt” szövegrész helyébe a „katonai ügyészt vagy a
 legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészt” szöveg
 lép.
305.	§
 Hatályát veszti a Hvt.
 a)	7. § (1) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdésében az „előzetes” szövegrész és
 b)	54/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „elkövetésének” szövegrész.
 105.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
                 felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
306.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) 22. § d) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
112
(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói
jogviszony azzal,)
„d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya
alatt áll.”
307.	§
Az NKEtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós
jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági eljárás végleges befejezését, illetve a
büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően
tájékoztathatja a nyilvánosságot.”
308.	§
Az NKEtv. 22. § a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg
lép.
106.	Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
309.	§
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 45. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján a bíróság jogerős
ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével vagy az ügyészségnek vagy
a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozatával befejezett büntetőeljárás és a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás
felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés
semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a
büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.”
310.	§
Az Abtv.
a)	14. § (3) bekezdésében a „tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni” szövegrész
helyébe a „tagjának őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni” szöveg,
b)	14. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve
magánvádas ügyben” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után,
113
 illetve magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban” szöveg,
 c)	16. § (5) bekezdés a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban”
 szöveg és
 d)	19. § (2) bekezdésében a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre”
 szöveg
 lép.
 107.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
 CLVI. törvény módosítása
 311.	§
 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
 törvény 466. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E fejezet alkalmazásában:)
 „3. fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll,
 amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz
 tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; az elzárást, a
 szabadságvesztést töltő személy; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes
 kényszergyógykezelés alatt álló személy;”
 108.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
312.	§
 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
 68.	§ (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem választható az OBH elnökévé az,)
 „b) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya
 alatt áll,”
313.	§
 A Bszi. 90. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem választható az OBT tagjává az,)
 „a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya
 alatt áll,”
314.	§
 A Bszi. 114. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem választható a Kúria elnökévé az,)
 „a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya
 alatt áll,”
114
315. §
 A Bszi. 148. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem választható a bírói tanács tagjává,)
 „a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás vagy
 jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,”
316.	§
 A Bszi.
 a)	10. § (1) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt
 jelentőségű” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti
 gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult” szöveg,
 b)	10. § (3) bekezdésében a „kiemelt jelentőségű ügyekre” szövegrész helyébe a „gazdálkodással
 összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult ügyekre” szöveg
 c)	164. § (2) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől
 vagy véglegessé válásától számított” szöveg
  lép.
317.	§
 A Bszi.
 a)	24. § (1) bekezdés d) pontjában, 25. §-ában a „jogerősen befejezett” szövegrész helyébe a
 „jogerősen befejezett vagy véglegessé válással” szöveg,
 b)	26. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedett
 vagy véglegessé vált” szöveg,
 c)	26. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatokat” szövegrész helyébe a „jogerős vagy
 véglegessé vált határozatokat” szöveg,
 d)	76. § (5) bekezdés e) pontjában a „Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. § (2)
 bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 680. § (4) bekezdésében” szöveg,
 e)	110. § (4) bekezdés a) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást”
 szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást” szöveg
  lép.
 109.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
318.	§
 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. §
 (2)	bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)
 „f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt
 áll,”
319.	§
115
A Bjt. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre
vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők
betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni
kell.”
320.	§
A Bjt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. §
Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete
szerinti ügyet tárgyaló bíró az ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt önhibájából
mulasztotta el, úgy e körülményt az értékelésnél figyelembe kell venni és az értékelés
eredményeként „alkalmas” értékelésnél magasabb minősítést nem kaphat.”
321.	§
A Bjt. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az, aki fegyelmi vagy - a magánvádas és
pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
322.	§
A Bjt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás, vagy szabálysértési
eljárás indult, akkor szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban a
bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó
hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozatalától
számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.”
323.	§
A Bjt. 117. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha
a)	a bíró letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, vagy olyan bűnügyi felügyeletét
rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet,
illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül
nem hagyhat el,
116
b)	az ügyészség a bíróval szemben vádat emelt, illetve
c)	a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.
(2)	Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót a tisztségéből a fegyelmi eljárást kezdeményező
elnök indítványára felfüggesztheti, ha a bíróval szemben büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a
pótmagánvádas eljárást - indult és a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását
gátolná, vagy a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálati
helytől való távoltartást indokolja.”
324.	§
A Bjt. 213. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság
a)	pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-
oktatási intézmények tantestületei,
b)	nem pedagógus ülnökeit az egyesületek - kivéve a pártokat -, a foglalkozásuk szerinti érdek-
képviseleti szervek, valamint őket a Be. 680. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben
foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezetek
jelölik.
(3)	A katonai ülnököket - ideértve a Be. 698. § (4) bekezdésére tekintettel a Be. 680. § (5)
bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő katonai ülnököket is - a Magyar Honvédség és
a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira
is figyelemmel - jelölik.”
325.	§
(1)	A Bjt. 214. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására
jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. A
fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnök jelöltjének az ülnökké történő
megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell továbbá a megválasztásához
szükséges adatokat és tényeket.”
(2)	A Bjt. 214. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tábornoki rendfokozatú katonai ülnök jelölt, függetlenül attól, hogy hol van a szolgálati helye
több bírósághoz is megválasztható katonai ülnökké.”
326.	§
A Bjt.
a)	30. § (2) bekezdésében a „szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 17. §-ának (5) és
(6)	bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „szóló 2017. évi
117
 XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 680. § (4) bekezdésében” szöveg,
 b)	32. § (4) bekezdésében a „törvényben” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvényben”
 szöveg
 c)	106. § (4) bekezdésében az „és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást”
 szövegrész helyébe az „és pótmagánvádas eljárást” szöveg,
 d)	106. § (5) bekezdésében az „és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást”
 szövegrész helyébe az „és a pótmagánvádas eljárást” szöveg,
 e)	154. §-ában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg
 lép.
327.	§
 A Bjt. 214. § (5) bekezdésében a „jelölt kizárólag” szövegrész helyébe a „jelölt - a (6) bekezdésben
 meghatározott kivétellel - kizárólag” szöveg lép.
110.	Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
328.	§
 Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. § (1) bekezdése helyébe
 a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben
 meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, irányítja, felügyeli, illetve
 végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a
 büntetés-végrehajtás törvényessége felett.”
329.	§
 Az Ütv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az 1. §-ban megjelölt feladatok teljesítése érdekében az ügyészség
 a)	a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárást folytat;
 b)	felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze,
 továbbá irányítja a vizsgálatot;
 c)	a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);
 d)	jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
 e)	közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a
 vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati
 jogokat;
 f)	e törvény alapján titkos információgyűjtést folytat;
 g)	törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi
 szabadságot érintő kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint különösen a bűnügyi, a
 szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi
 határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett,
118
 továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;
 h)	közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az
 ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és
 nemperes eljárásaiban);
 i)	elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek a
 jogszabályok rendelkezéseit megtartsák;
 j) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények
 üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak
 betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre
 juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele
 érdekében;
 k) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával
 összefüggésben rá háruló feladatokat;
 l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat;
 m) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított
 perekben való képviseletet.”
330.	§
 (1)	Az Ütv. 1. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„1. Az ügyészség feladatai a nyomozás során”
 (2)	Az Ütv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §
 (1)	Az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében a büntetőeljárásról szóló
 törvényben meghatározott
 a)	módon felügyeli a felderítés törvényességét,
 b)	módon irányítja a vizsgálatot,
 c)	esetekben ügyészségi nyomozást végez.
 (2)	A vizsgálat során az ügyészség a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb lefolytatása
 érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás elvégzendő feladatairól.
 (3)	A nyomozás során az ügyészség a törvényben meghatározott jogkörei felhasználásával minden
 szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság tevékenységét
 törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a vádemelés kérdésében történő döntésre
 alkalmas módon teljesítse.
 (4)	A nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett
 intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért az ügyészség felelős.
 (5)	Az ügyészség elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati
119
kérelmeket.
(6)	Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárásban részt vevő
személyek jogai érvényesüljenek.”
331.	§
Az Ütv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. §
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ügyészség az eljárás során hozott határozatot a
bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott elévülési időn belül vizsgálhatja
felül.”
332.	§
Az Ütv. 2. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„2. Az ügyészség feladatai a bírósági eljárás során”
333.	§
Az Ütv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a 22-24. § szerinti felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen
ellenőrizheti a törvényben meghatározott joghátrány és jogkorlátozás végrehajtásának, a
fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók
jogvédelmére,valamint az utógondozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés
megfelelő alkalmazásával jár el különösen a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás,
valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának
vonatkozásában is.”
334.	§
Az Ütv. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott közvetlenül vagy az
ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy:)
„a) a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve e törvényben meghatározott feladatai teljesítése
érdekében szükség szerint - az általános munkarend korlátaitól függetlenül - térítés nélkül
igénybe vegye a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartása, a
szabálysértési nyilvántartási rendszer, a közúti közlekedési nyilvántartás, az útiokmány-
nyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a körözési nyilvántartási rendszer, a
cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a fogvatartotti nyilvántartás, a határregisztrációs
rendszer, továbbá a nyomozó hatóságok és előkészítő eljárást folytató szervek tevékenységét
120
  támogató informatikai rendszereinek adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és
  töredék adatok esetén is teljesíteni kell;”
335.	§
  Az Ütv.
  a)	4. § (3) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés c) pontjában, 19. § (1) bekezdésében és 21. § (2)
  bekezdés c) pontjában a „büntetőeljárási” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló” szöveg,
  b)	5. § (1) bekezdésében a „döntésének egy példányát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg,
  c)	7. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságokkal,” szövegrész helyébe a „nyomozó
  hatóságokkal, az előkészítő eljárást folytató szervekkel,” szöveg,
 d)	11. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészségi nyomozása” szövegrész helyébe az
 „ügyészségi nyomozása, illetve előkészítő eljárás folytatása” szöveg,
  e)	11. § (2) bekezdés d) pontjában a „kezdeményezhet” szövegrész helyébe az „indítványozhat”
  szöveg,
  f)	16. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (1) és (3) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében az
  „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
  g)	21. § (1) bekezdésében a „büntetőbíróságok” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg,
  h)	3. alcím címében az „A törvényekben meghatározott joghátrányok” szövegrész helyébe a
  „Törvényben meghatározott joghátrány” szöveg,
  i)	22. § (2) bekezdésében a „kizáró vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg
  lép.
336.	§
  Az Ütv.
  a)	31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében és 36. § (1)
  bekezdésében a „személyes és különleges ” szövegrész helyébe a „személyes, különleges és
  bűnügyi személyes” szöveg,
 b)	32. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezése” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
 jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala” szöveg,
  c)	32. § (5) bekezdésében az „Az eljárás jogerős befejezésével” szövegrész helyébe az „A
  büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
  végzésével történő befejezésével, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
  jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalával” szöveg,
 d)	32. § (6) bekezdésében a „büntetőügyben eljáró más hatóság” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság és előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
  e)	34. § (2) bekezdésében a „büntető és büntetőeljárási” szövegrész helyébe a „büntető,
  büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási” szöveg,
  f)	37. §-ában a „bűnügyi” szövegrész helyébe a „büntetőügyek ügyiratai” szöveg
  lép.
121
111. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
337.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (4) bekezdés f) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,)
„f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt
áll,”
338.	§
Az Üjt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az ügyésszel szemben szándékos bűncselekmény miatt
büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - indult.”
339.	§
Az Üjt. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ügyész fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás vagy
szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban a jogerős határozatnak, büntetőeljárásban a
bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó
hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatóval
való közlésétől számított három hónapon túl, illetve ha az eljárás az (1) bekezdésben említett
hároméves határidőn túl fejeződik be, akkor szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős
befejezésétől, büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az
ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői
eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható
határozatának meghozatalától számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.”
340.	§
Az Üjt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a fegyelmi jogkör gyakorlója az állásából felfüggeszti, ha
az ügyészt letartóztatták, vele szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a
bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy
ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy előzetes
kényszergyógykezelését rendelték el. A felfüggesztést a legfőbb ügyész akkor is elrendelheti, ha az
ügyész büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt
122
 áll, továbbá ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a fegyelmi vétség súlya és
 jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. A felfüggesztésről hozott határozat ellen az
 eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a fegyelmi
 határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek nincs halasztó hatálya.”
341.	§
 Az Üjt.
 a)	1. § (4) bekezdésében a „katonai ügyészek mellett” szövegrész helyébe a „katonai ügyészek,
 illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész mellett” szöveg,
 b)	11. § (4) bekezdés c) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban”
 szöveg,
 c)	22. § (1) bekezdés h) pontjában, 24. § (1) bekezdés g) pontjában és 34. § i) pontjában a
 „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg és a „határozattal”
 szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,
 d)	23. § (7) bekezdésében és 24. § (7) bekezdésében az „ítéletben” szövegrész helyébe az
 „ügydöntő határozatban” szöveg,
 e)	58. § (3) bekezdésében a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre”
 szöveg és
 f)	93. § (2) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával”
 szöveg
  lép.
342.	§
 Az Üjt.
 a)	9. § (1) bekezdés h) pontjában az „emelkedésével.” szövegrész helyébe az „emelkedésével,
 illetve a büntetőeljárásnak feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
 felfüggesztéséről szóló további jogorvoslattal nem támadható határozat meghozatalával.” szöveg,
 b)	130. § (1) bekezdés i) pontjában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ítéletével” szöveg és
 c)	130. § (4) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával”
 szöveg
  lép.
343.	§
 Hatályát veszti az Üjt. 50. § (2) bekezdés c) pontja.
 112.	A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény
 módosítása
 344.	§
(1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a
továbbiakban: Pőtv.) 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
123
(Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja)
  „b) a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős
  ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig,
  vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy
  közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem
  támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha a polgárőrrel szemben
  szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és a polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság
  előzetesen indokoltnak tartotta.”
(2)	A Pőtv. 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja a
szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozata meghozataláig, ha az ifjú polgárőrrel szemben szabálysértési vagy
büntetőeljárás indult és az ifjú polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen
indokoltnak tartotta.”
(3)	A Pőtv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha
vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. A polgárőr egyesület e tényről
haladéktalanul tájékoztatja az Országos Polgárőr Szövetséget, amely beszerzi a szabálysértési
eljárásban az eljáró hatóság vagy bíróság, illetve büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség
vagy nyomozó hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szabálysértési eljárás jogerős
befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé
vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó
hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata
meghozataláig indokoltnak tartja-e a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványának bevonását.”
  113.	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
  szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
  345.	§
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.
évi CLXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási
tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte
esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki,
124
feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről
a megkereső szerv nyilatkozik.”
114.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
346.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/E. § (3) bekezdésében az „eljáró bíróság vagy
ügyész” szövegrész helyébe az „eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg lép.
115.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
347.	§
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni,
a következő adatokat is:)
„h) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés
alkalmazásának lehet helye,
     ha)	annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés
     alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az
     intézkedés alkalmazásának feltételei,
      hb)	a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
      hc)	a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
      hd)	ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor
      ennek tényét,
     he)	az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi
     intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy
     a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
     hf)	a ha)-he) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
     megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének
     vagy véglegessé válásának napját,”
348.	§
A Cnytv. 76. § (3) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy
adatkérésre” szöveg, a „nyomozóhatóságnak” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak” szöveg
és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg lép.
116. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
125
349. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/J. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult,
szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a
büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított három
hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő
eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak szabálysértési eljárásban a jogerős
határozatról, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az
ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői
eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható
határozatáról való tudomásszerzésétől kell számítani.”
117.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
350.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011.	évi CXCI. törvény 21. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás”
szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-
végrehajtás” szöveg lép.
  118.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
351.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
  a)	20. § (3) bekezdésében az „elnökét csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni” szövegrész
  helyébe az „elnökének őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni” szöveg, az „ellene”
  szövegrész helyébe a „vele szemben” szöveg és a „büntető eljárást” szövegrész helyébe a
  „büntetőeljárást” szöveg és
  b)	20. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt”
  szöveg, az „azt követően” szövegrész helyébe az „a vádemelés után” szöveg és a „magánvádas
  ügyben” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban” szöveg
lép.
119.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
352.	§
126
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 39. § (2)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,]
„d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya
alatt áll,”
353.	§
A Kttv. 156. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül
fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő felelősségét, a három hónapos
határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat, illetve
büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség,
illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának államigazgatási
szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős
befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”
354.	§
A Kttv. 162. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a 165. §-ban foglaltak az irányadók azzal
az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell
bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős
vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának a kézbesítését követő nappal
kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős
kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.”
355.	§
A Kttv.
a)	34. § (3) bekezdés c) pontjában a „tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg,
b)	39. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban”
szöveg,
c)	153. § (2) bekezdés e) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult eljárás kivételével” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy a pótmagánvádas
eljárás kivételével” szöveg,
d)	180. § (1) bekezdés g) pontjában és 182. § (5) bekezdés g) pontjában a „nyomozó hatóság, az
127
 ügyész és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg
 és
 e)	183/C. § (1) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész
 helyébe a „2017. évi XC. törvény 111. §-a” szöveg
 lép.
356.	§
 Hatályát veszti a Kttv.
 a)	39. § (1b) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész és
 b)	39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „bűncselekmény elkövetésének megalapozott
 gyanúja” szövegrész.
120.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
357.	§
 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
 a)	52/A. § (2) bekezdésében és 107/A. § (2) bekezdésében az „a bűncselekmény elkövetését
 jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, és a vádemelés elhalasztásának” szövegrész
 helyébe az „és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata
 megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi
 felfüggesztés” szöveg,
 b)	52/A. § (6) bekezdésében és 107/A. § (6) bekezdésében a „jogerős határozatot hozó szerv”
 szövegrész helyébe a „jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó
 bíróság vagy ügyészség” szöveg és
 c)	68. § (7) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
 ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
 lép.
121.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
358.	§
 A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés j) pontjában a
 „védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából” szövegrész helyébe a „védelme
 céljából” szöveg és a „nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak” szövegrész helyébe a
 „valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó
 hatóságnak” szöveg lép.
122. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
128
359. §
 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
 a)	44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
 büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „miatt
 büntetőeljárás hatálya alatt áll” szöveg,
 b)	165. § (4) bekezdésében az „a rendőrség,” szövegrész helyébe „az ügyészség, a nyomozó
 hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és” szöveg és
 c)	188. §-ában a „nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős” szövegrész helyébe a „bíróság
 büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség,
 illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető” szöveg
  lép.
    123.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
                       rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
360.	§
 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
 2012.	évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 165. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)
 „b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az
 előkészítő eljárást folytató szerv,”
361.	§
 A Szabs. tv.
 a)	6. § (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 b)	156/A. § (3) bekezdésében a „valamint a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „a
 büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő
 eljárást folytató szerv” szöveg,
 c)	157. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész
 helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a”
 szöveg,
 d)	216. § (2) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a
 „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
 e)	252. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
 lép.
362.	§
Hatályát veszti a Szabs. tv.
  a) 113. § (4) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész és
129
  b) 252. § (5) bekezdésében a „nyomozás, illetve” szövegrész.
 124.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
 vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
 törvény módosítása
 363.	§
 Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
 hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi
 V. törvény 19/D. §-ában és 19/M. §-ában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
125. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
364.	§
 Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.)
 a)	74. § (1) bekezdésében a „képviselő ellen” szövegrész helyébe a „képviselővel szemben”
 szöveg és a „büntetőeljárásjogi” szövegrész helyébe a „büntető eljárásjogi” szöveg,
 b)	74. § (3) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt”
 szöveg és
 c)	125. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyi védelmét” szövegrész helyébe a
 „személyvédelmét” szöveg
 lép.
365.	§
 Az Ogytv.
 a)	133. § (2) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedést” szövegrész helyébe
 a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedést” szöveg,
 b)	134. § (1) bekezdésében az „elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a
 nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
 nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél” szövegrész helyébe a „gyanúját észleli, haladéktalanul
 feljelentést tesz a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél” szöveg és
 c)	139. § (3) bekezdésében az „ügyésznél” szövegrész helyébe az „ügyészségnél” szöveg
 lép.
    126.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
    átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény
    módosítása
    366.	§
Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 19/A. §-
130
ában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
127.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
367.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít
be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető
kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros
elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a
büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.”
(2)	A Btk. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés
határidejébe nem számít be.”
368.	§
A Btk. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott
esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a
korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője
is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.
Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.”
369.	§
(1)	A Btk. 83. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A büntetés kiszabása egyezség esetén”
(2)	A Btk. 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség
(a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében
meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.
(2)	Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más
büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős
mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki
lehet szabni.”
131
370. §
A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének
felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.”
371.	§
A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti
minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy
a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az
elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.”
372.	§
A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény
büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg.”
373.	§
(1)	A Btk. 92. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az előzetes fogvatartás, a bűnügyi felügyelet és a szabálysértési büntetések beszámítása”
(2)	A Btk. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell
számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a
bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó
bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.”
(3)	A Btk. 92. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A beszámításnál
  a)	egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap,
  fogház fokozat esetén három nap,
  b)	egynapi elzárásnak két nap,
  c)	négy óra közérdekű munkának egy nap,
  d)	egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap
az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.
132
 (4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi
 szabadságvesztésként kell beszámítani.”
374.	§
 A Btk. a 124. §-t követően a következő alcímmel és 124/A. §-sal egészül ki:
„A büntetés kiszabása egyezség esetén
124/A. §
 (1)	Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be
 nem töltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához
 hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a
 kiszabható szabadságvesztés mértéke
 a)	életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc
 évet,
 b)	öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a
 három évet,
 c)	a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése
 esetén a két évet,
 d)	a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény
 elkövetése esetén a hat hónapot
 nem haladhatja meg.
 (2)	Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét
 betöltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához
 hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a
 kiszabható szabadságvesztés mértéke
 a)	életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a tíz évet,
 b)	a tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése
 esetén a nyolc évet,
 c)	öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a
 három évet,
 d)	a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése
 esetén a két évet,
 e)	a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény
 elkövetése esetén a hat hónapot
 nem haladhatja meg.
 (3)	A büntetés kiszabása során
 a)	bűnhalmazat esetén,
 b)	a különös, többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesővel szemben, illetve
 c)	bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén
 az (1) és (2) bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni.”
133
375. §
A Btk. 125. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítása
125.	§
(1)	Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan
bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást,
egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.
(2)	A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek
    a)	egynapi előzetes fogvatartás és
   b)	három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet
felel meg.
(3)	A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.”
376.	§
A Btk. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül
   a)	az elkövetővel szemben az eljárást az (1) bekezdésben meghatározott büntethetőséget
   megszüntető okra figyelemmel függesztették fel, vagy
   b)	az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt
   megállapították.”
377.	§
A Btk. 283. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a bűnügyi
felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt,
vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy az ellene folytatott kiadatási vagy
átadási eljárás alól kivonja magát, az ideiglenes kiadatási, illetve az ideiglenes átadási bűnügyi
felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt,
vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja.”
378.	§
(1)	A Btk. 307. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
   „Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása”
134
(2) A Btk. 307. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(1) Az a hivatalos személy, aki
a)	bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést
engedély nélkül végez, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt engedély nélkül
alkalmaz vagy az ezekre vonatkozó engedély kereteit túllépi,
 b)	bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést,
 illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását jogosulatlanul elrendeli vagy
 engedélyezi,
 bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
 (2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján a
 bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve a
 bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását elrendelik vagy engedélyezik.”
379.	§
 (1)	A Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése
céljából)
 „d) elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott
 kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,”
 (bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
 (2)	A Btk. 422. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése
céljából)
„e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban kifürkész, és az észlelteket technikai
eszközzel rögzíti,”
 (bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
 (3)	A Btk. 422. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti
 titok jogosulatlan megismerése céljából]
 „a) nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül más helyiséget vagy területet, - a
 közösségi közlekedési eszköz kivételével - járművet, továbbá más használatában levő tárgyat
 titokban átkutat,”
 (4)	A Btk. 422. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó, illetve titkos információgyűjtés
folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervvel titkosan együttműködő
személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül információt gyűjt.”
135
380. §
 (1)	A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
 annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)
    „ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,”
 (mennyiséget nem haladja meg.)
 (2)	A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pontja a következő al) alponttal egészül ki:
 (A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
 annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)
     „al) pentedron esetén a 0,4 gramm,”
 (mennyiséget nem haladja meg.)
 (3)	A Btk. 461. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
 (A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha)
 „d) annak tiszta hatóanyag-tartalma
     da)	GBL esetén a 6,2 gramm,
   db)	AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és
   ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm”
 (mennyiséget nem haladja meg.)
381.	§
 A Btk.
 1.	28. § (1) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
 2.	28. § (3) bekezdésében az „alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló” szövegrész helyébe az
 „alatt a mentelmi jogon alapuló” szöveg,
 3.	29. § (3) bekezdés d) pontjában a „vagy vádemelés elhalasztásának tartama” szövegrész
 helyébe a „vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama szöveg,
 4.	29. § (3) bekezdés e) pontjában az „az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész
 helyébe az „a határozat véglegessé válásától” szöveg,
 5.	38. § (1) bekezdésében és 42. §-ában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő
 határozatában” szöveg,
 6.	38. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 47. § (3) bekezdésében, 50. § (4)
 bekezdésében, az „ítéletben” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatában” szöveg,
 7.	40. § (1) és (4) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében, 57. § (3)
 bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében, 62. § (2)
 bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 100. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 101. § (3)
 bekezdésében, 112. §-ában, 117. §-ában, 120. § (1) bekezdésében, 126. § (1) bekezdés a)
 pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 210. § (2) bekezdésében, 212. § (3)
 bekezdésében, 241. § (3) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat”
 szöveg,
136
  8.	45. § (6) bekezdésében a „házi őrizet” szövegrész helyébe „bűnügyi felügyelet” szöveg,
  9.	64. § (2) bekezdésében, 71. § (2) és (3) bekezdésében, 459. § (1) bekezdés 9. pontjában az
  „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
  10.	69. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 119. § (1) bekezdésében a „vádemelés
  elhalasztásának” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,
  11.	71. § (2) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi
  felfüggesztés” szöveg,
  12.	97. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése” szövegrész
  helyébe a „2017. évi XC. törvény 389. §-a” szöveg,
  13.	102. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében az „ítéletében” szövegrész helyébe az „az
  ügydöntő határozatban” szöveg,
  14.	224. § (1) bekezdés b) pontjában az „elektronikus hírközlő hálózat útján” szövegrész helyébe
  a „elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján” szöveg,
  15.	272. § (3) bekezdésében a „büntető ügy” szövegrész helyébe a „büntetőügy” szöveg,
  16.	272. § (4) bekezdésében, 276. § (1) bekezdésében és 278. § (2) bekezdésében a „büntető
  ügyben” szövegrészek helyébe a „büntetőügyben” szöveg,
  17.	277. §-ában az „a következményekre történt figyelmeztetés” szövegrész helyébe az „a
  tanúzási figyelmeztetés” szöveg,
  18.	287. § (1) bekezdés c) pontjában az „az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére
  kötelezéssel” szövegrész helyébe az „az elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel” szöveg,
  19.	287. § (1) bekezdés d) pontjában a „hozzáférhetetlenné tett adatot” szövegrész helyébe az
  „ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot” szöveg,
  20.	287. § (3) bekezdésében, 288. § (2) bekezdésében, 301. § (4) bekezdésében, 302. § (4)
  bekezdésében, 303. § (4) bekezdésében, 395. § (2) bekezdésében, 396. § (8) bekezdésében, 405. §
  (4)	bekezdésében, a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,
  21.	308. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
  22.	420. § (4) bekezdésében és 424. § (2) bekezdésében a „büntető ügyekben” szövegrész
  helyébe a „büntetőügyekben” szöveg,
  23.	422. § (1) bekezdés b) pontjában az „alkalmazásával megfigyeli” szövegrész helyébe az
  „alkalmazásával titokban megfigyeli” szöveg és
  24.	422. § (1) bekezdés c) pontjában a „közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja”
  szövegrész helyébe a „postai küldeményét vagy egyéb zárt küldeményét titokban felbontja”
  szöveg
  lép.
382.	§
  Hatályát veszti a Btk.
  a)	459. § (1) bekezdés 32. pontjában az „egyéb” szövegrész,
  b)	83. § (3) bekezdése és
  c)	84. §-a.
128. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
137
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása
383.	§
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1)
bekezdésében a „büntetőeljárásáról” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról” szöveg és a „vagy az
eljáró” szövegrész helyébe az „az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más”
szöveg lép.
    129.	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység
                   végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása
384.	§
(1)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben az etikai eljárás megindítása előtt büntető- vagy
szabálysértési eljárás indult, a kilencven napos határidő a szabálysértési eljárásban hozott jogerős
határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint
az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának a
területi szervezettel történt közlésétől, a három éves határidő pedig a szabálysértési eljárás jogerős
befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé
vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó
hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata
meghozatalától számít.”
(2)	A MÁOK tv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben etikai eljárás folyik, és eközben büntető- vagy
szabálysértési eljárás indul, az etikai eljárást a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat,
illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az
ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői
eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható
határozatának területi szervezettel történő közléséig fel kell függeszteni.”
130.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
385.	§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 38. §-a helyébe
138
a következő rendelkezés lép:
„38. §
A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek, szervezetek
kötelesek együttműködni a büntetőeljárás során a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó
hatósággal, továbbá a bűncselekmények megelőzésére, valamint a titkos információgyűjtés
folytatására és a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel, valamint
tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés
folytatásának, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának feltételeit. Az e körben történő
adatszolgáltatás, valamint az 55. § (6) bekezdése szerinti tevékenység díj-, költség- és
térítésmentes.”
386.	§
A Postatv.
  a)	10. § (3) bekezdés e) pontjában a „titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre
  felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett
  eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és
  b)	78. § (1) bekezdés g) pontjában a „titkos információ gyűjtésére, illetve a titkos adatszerzésre
  felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett
  eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg
lép.
  131.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
  CLXXX. törvény módosítása
  387.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX.
törvény (a továbbiakban: EUtv.) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is
elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet,
lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne
hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a
végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának
körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb
kényszerintézkedéssel is biztosítható.”
388.	§
Az EUtv. 22. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során)
„a) adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett
139
eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,”
389.	§
Az EUtv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését
vagy módosítását akkor is meg kell küldeni a központi hatóság számára, ha azt a bíróság, az
ügyészség vagy - ügyészségi jóváhagyással - a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja
a tagállamnak közvetlenül átadta.”
390.	§
(1)	Az EUtv. 29. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„29. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”
(2)	Az EUtv. 63/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy
szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján
történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság
vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának
vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.”
391.	§
Az EUtv. 63/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy
meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1)
bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti
védelméről.”
392.	§
Az EUtv. 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy
védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a
tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85.
§ (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések
alkalmazását is kezdeményezheti.”
393.	§
Az EUtv. 31. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
140
„31. Leplezett eszközök alkalmazása”
394.	§
(1)	Az EUtv. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott
kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és
rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyészség a Be. leplezett eszközök
alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.”
(2)	Az EUtv. 65/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai
nyomozási határozatot bocsátott ki, amely leplezett eszközök alkalmazásával hajtható végre, az
ügyészség az európai nyomozási határozatot - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - a (2)-(7)
bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.”
(3)	Az EUtv. 65/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a tagállami hatóság fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki európai
nyomozási határozatot, az ügyészség az európai nyomozási határozatot a (2)-(7) bekezdés
megfelelő alkalmazásával hajtja végre azzal, hogy
a)	a végrehajtásra a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel,
b)	a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének
felfüggesztése csak a tagállami hatóság kérésére írható elő, és
c)	a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot a Be. 217. § (2)
bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.”
395.	§
Az EUtv. 65/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő
alkalmazása iránt európai nyomozási határozat a (2)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával
bocsátható ki.”
396.	§
(1)	Az EUtv. 36/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„36/A. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”
(2)	Az EUtv. 68/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
141
„(1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként,
terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként
telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási
jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs
eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.”
(3)	Az EUtv. 68/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a
kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a
Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések
szerinti védelméről.”
397.	§
Az EUtv. 68/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy
védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi
hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az
ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt
rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.”
398.	§
(1)	Az EUtv. 36/E. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„36/E. Leplezett eszközök alkalmazása”
(2)	Az EUtv. 69/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott
kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és
rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség a Be. leplezett
eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.”
(3)	Az EUtv. 69/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésével hajtható végre, a leplezett eszközök
alkalmazásának engedélyezéséről az ügyészség indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási
bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazására irányuló indítványt elutasítja,
az ügyészség erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.”
(4)	Az EUtv. 69/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
142
„(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti
megkeresést terjesztett elő, amely leplezett eszközök alkalmazásával teljesíthető, az ügyészség a
megkeresést - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával
teljesíti.”
(5)	Az EUtv. 69/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a tagállam fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki eljárási jogsegély iránti
megkeresést, az ügyészség a megkeresést az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti
azzal, hogy
a)	a teljesítésre a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel,
b)	a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének
felfüggesztése csak a tagállam kérésére írható elő, és
c)	a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállamot a Be. 217. § (2)
bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.”
399.	§
(1)	Az EUtv. 69/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott
kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és
rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az
ügyészség terjeszti elő.”
(2)	Az EUtv. 69/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő
alkalmazása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)-(5) bekezdés megfelelő
alkalmazásával terjeszthető elő.”
400.	§
Az EUtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetének elrendelésére,
hátrányosabb magatartási szabályok megállapítására, illetve szigorúbb kényszerintézkedés
elrendelésére nem kerülhet sor.”
401.	§
Az EUtv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. §
143
(1)	A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget
érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a
végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,
 a)	ha e törvény másképp nem rendelkezik,
      aa)	az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,
      ab)	a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
      ac)	a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet
      és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
      ad)	a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja
      el és
      ae)	harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,
 b)	a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,
 c)	ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény
 eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő
 adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.
 (2)	A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
402.	§
 Az EUtv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A megfeleltetési eljárásban - a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetést kiszabó
vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtása kivételével - bírósági
titkár is eljárhat.”
403.	§
 Az EUtv. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni eljárásban, a külföldön tartózkodó
 terhelt távollétében lefolytatott eljárásban hozott határozat, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése
 vagy büntetővégzés alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet
 meghozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a
 tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni
 a)	a terhelt távollétének tényét,
 b)	a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos
 körülményeket,
 c)	a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket és
 d)	a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.”
404.	§
Az EUtv. 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
144
  „(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes veszélyeztetett személy esetében az
  indítványt a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nyújthatja be.”
405.	§
  Az EUtv.
  1.	2. §-ában az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a
  nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.)”
  szöveg, az „a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.)” szövegrész
  helyébe az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.)”
  szöveg és az „a büntetőeljárásról szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló
  2017. évi XC. törvényt” szöveg,
  2.	2/A. § (1) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe az „indítványra” szöveg és az
  „eljárási iratokba” szövegrész helyébe az „ügyiratokba” szöveg,
  3.	2/A. § (1) és (2) bekezdésében az „a kérelem” szövegrész helyébe az „az indítvány” szöveg,
  4.	2/A. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 18. § (3a)
  bekezdésében, 20. § (6) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (3) és (5) bekezdésében, 23.
  § (2) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 113/B. § (1) bekezdésében,
  117/A. § (6) bekezdésében, 119/B. § (3) bekezdésében, 122. § (2) bekezdésében, 126. § (3)
  bekezdésében, 136/A. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében, 146. § (2) bekezdésében az
  „iratok” szövegrészek helyébe az „ügyiratok” szöveg,
  5.	2/A. § (2) bekezdésében az „eljárási iratról” szövegrészek helyébe az „ügyiratról” szöveg, a
  „kérelmére” szövegrész helyébe az „indítványára” szöveg, a „kiadni kért” szövegrész helyébe a
  „kiadni indítványozott” szöveg és az „irat” szövegrész helyébe az „ügyirat” szöveg,
  6.	2/A. § (2) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, 151. § (6) bekezdésében a „kérheti”
  szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg,
  7.	2/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „iratába” szövegrész helyébe az „ügyiratába” szöveg,
  8.	2/A. § (3) bekezdés b)-e) pontjában az „iratba” szövegrész helyébe az „ügyiratba” szöveg,
  9.	2/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 146/A. § (3) bekezdés a) pontjában, 151. § (6) bekezdésében
  a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,
  10.	2/A. § (4) bekezdésében az „iratról” szövegrész helyébe az „ügyiratról” szöveg,
  11.	2/A. § (5) bekezdésében az „iratokról” szövegrész helyébe az „ügyiratokról” szöveg és az
  „iratbetekintés” szövegrészek helyébe az „ügyiratokba történő betekintés” szöveg,
  12.	5. § (1) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, 120/A. § (3) bekezdés a) pontjában a
  „lakóhellyel” szövegrész helyébe a „lakcímmel” szöveg,
  13.	5. § (7) bekezdésében a „kérésének” szövegrész helyébe az „indítványának” szöveg,
  14.	5. § (9) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 22. § (6) bekezdésében,
  25.	§ (1), (3) és (9) bekezdésében, 35. § (2)-(4) bekezdésében, 37. § (5) és (6) bekezdésében, 38.
  § (4) bekezdésében, 39. § (1)-(7) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében, 41. § (2) és (4)
  bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és b) pontjában és (4)-(6) bekezdésében,
  43.	§ (1)-(3) bekezdésében, 44. § (1)-(2) bekezdésében, 45. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 46. §
  (2a), (3) és (5) bekezdésében, 46/A. § (1)-(4) bekezdésében 47. § (1) és (4) bekezdésében, 48. §
145
(1),	(2), (4) és (5) bekezdésében, 49. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdésében, 50. § (1)-(3)
bekezdésében, 51. §-ában, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 54. §
(5)	bekezdésében, 55. § (1)-(4) bekezdésében, 56. § (1)-(4) bekezdésében, 57. § (1)-(4)
bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. § (4)-(6) bekezdésében,
61.	§ (1), (2) és (4) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 62/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/B.
§ (1) bekezdés a) pontjában, (2)-(4) bekezdésében és (6) bekezdés f) pontjában, 63. § (1), (3), (4)
bekezdésében és (7) bekezdés b) pontjában, 63/A. § (1) bekezdésében, 63/B. § (1) és (2)
bekezdésében, 64. § (4) bekezdésében, 64/B. § (4) és (6) bekezdésében, 64/C. § (1), (4) és (5)
bekezdésében, 64/D. § (1) bekezdésében, 64/E. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 65. § (1), (3) és (4)
bekezdésében, 65/A. § (3) és (5)-(6) bekezdésében, 65/B. § (1) és (5)-(8) bekezdésében, 65/C. §
(3)	bekezdésében, 65/D. § (1)-(3) bekezdésében, 66/A. § (7) bekezdésében, 66/F. § (1a)
bekezdésében, 66/J. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 68/E. § (3) bekezdésében, 69. §
(4)	és (6) bekezdésében, 69/A. § (1) és (3) bekezdésében, 69/B. § (1) bekezdésében, 69/C. § (1)
és (3) bekezdésében, 69/D. § (1) és (3) bekezdésében, 69/E. § (6) bekezdésében, 69/F. § (2) és
(4)-(5) bekezdésében, 69/G. § (3) bekezdésében, 69/H. § (1)-(3) bekezdésében, 70/E. § (3)
bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1)-(3) bekezdésében, 71/B. § (1) és (3)-(7)
bekezdésében, 71/E. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 71/F. § (1) és (3)-(5) bekezdésében, 87. § (4)
bekezdésében, 104. § (1)-(5) és (7)-(8) bekezdésében, 105. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 106. §
(2)	bekezdésében, 107/A. § (1) bekezdésében, 109. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a)
pontjában, 110/A. § (2) bekezdésében, 110/B. §-ában, 111/A. § (1) bekezdésében, 111/B. § (3)
bekezdésében, 111/C. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 111/G. § (2) és (4) bekezdésében, 111/H.
§ (1) és (3) bekezdésében, 117/A. § (1) bekezdésében, 145. § (3) bekezdésében, 146/C. § (1)
bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 150. §-ában, 159. § (1) és (2) bekezdésében, 175. § (1)
bekezdés a) pont ab) alpontjában, b) és c) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában, 176. §-ában
az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
15.	5. § (9) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 55. § (6) bekezdésében, 64/B. § (4)
bekezdésében, 64/C. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében,
65/D. § (2) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/A. § (3) bekezdésében, 69/C. § (3)
bekezdésében, 69/D. § (3) bekezdésében, 69/H. § (2) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében,
71/A. § (1) bekezdésében, 71/C. § (2) bekezdésében, 109. § (2) bekezdésében, 110/A. § (1)
bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
16.	6. § (4) bekezdésében az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény” szövegrész
helyébe az „az Nbjt.” szöveg,
17.	7. § (1) bekezdésében, 9/A. § (4) bekezdésében a „terheltet őrizetbe kell venni” szövegrész
helyébe a „terhelt őrizetét kell elrendelni” szöveg,
18.	7. § (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében az „őrizetbe vételt” szövegrész helyébe az
„őrizetet” szöveg,
19.	9/A. § (2) bekezdésében az „ideiglenes átadási házi őrizet vagy az ideiglenes átadási
lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes
átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,
20.	9/A. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes átadási házi őrizet, illetve
az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben
146
meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,
21.	9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében az „ideiglenes
kényszergyógykezelés” szövegrészek helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,
22.	9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a)
pontjában az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg,
23.	9/B. § (1) bekezdésében, 62/B. § (4) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek
helyébe az „a letartóztatás” szöveg,
24.	9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában az „előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe a
„letartóztatását” szöveg,
25.	9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában, 22. § (4) bekezdésében az „ideiglenes
kényszergyógykezelését” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelését” szöveg,
26.	9/B. § (3) bekezdésében az „Ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási
lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott
ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,
27.	13. § (1) bekezdésében a „bíróság elrendeli” szövegrész helyébe a „bíróság nem ügydöntő
végzéssel elrendeli” szöveg,
28.	13. § (4) bekezdésében és 128. § (5) bekezdésében az „iratokkal” szövegrész helyébe az
„ügyiratokkal” szöveg,
29.	14. § (2) bekezdésében a „nem rendelhető el, óvadék alkalmazásának nincs helye” szövegrész
helyébe a „nem rendelhető el” szöveg,
30.	15. § (1) bekezdés b) pontjában, 65/B. § (2) bekezdésében, 65/D. § (1) bekezdésében, 69/H. §
(1) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében a „tartózkodási” szövegrészek helyébe a „tényleges
tartózkodási” szöveg,
31.	15. § (3) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem
ügydöntő végzése” szöveg,
32.	16. § (1) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a
„véglegessé vált nem ügydöntő végzést” szöveg,
33.	19. § (1) és (2) bekezdésében a „közjogi tisztség betöltésén” szövegrész helyébe a „mentelmi
jogon” szöveg,
34.	19. § (1) bekezdésében a „mentesség felfüggesztéséről” szövegrész helyébe a „mentesség
vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről” szöveg,
35.	19. § (2) bekezdésében a „mentesség felfüggesztése érdekében” szövegrész helyébe az „a
mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében” szöveg és a „mentesség felfüggesztése
egy” szövegrész helyébe a „mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy” szöveg,
36.	20. § (1) bekezdésében, 76. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a
„véglegessé vált nem ügydöntő végzését” szöveg,
37.	20. § (4) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „nem
ügydöntő végzés véglegessé válásától” szöveg,
38.	22. § (4) bekezdésében az „az előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe az „a
letartóztatását” szöveg,
39.	25. § (1) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4)
bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi”
147
szöveg,
40.	25. § (3) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrész helyébe a „vádemelés
után” szöveg,
41.	25. § (4) és (9) bekezdésében a „vádirat benyújtása előtt” szövegrész helyébe a „vádemelés
előtt” szöveg,
42.	25. § (9) bekezdésében a „vádirat benyújtását megelőzően” szövegrész helyébe a „vádemelés
előtt” szöveg,
43.	27. § (1) bekezdésében, 128. § (2) bekezdésében, 157. § (1) bekezdés b) pontjában az „első
fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
44.	27. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Be.-
nek” szöveg,
45.	28. §-ában a „házi őrizet” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,
46.	37. § (3) bekezdésében, 66/A. § (5) bekezdésében, 133. § (2) bekezdés a) pontjában, 141. §
(1) bekezdésében, 143. § a) pontjában, 146. § (1) bekezdésében a „lakóhelye,” szövegrész
helyébe a „tényleges” szöveg,
47.	39. § (1) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „nem ügydöntő végzéssel dönt”
szöveg,
48.	40. § (1) bekezdés g) pontjában és 77. § (1) bekezdés g) pontjában a „joggal rendelkezik”
szövegrész helyébe a „jogon” szöveg,
49.	49. § (6) bekezdésében, 101. § (4) bekezdésében, 176. §-ában az „ügyésznek” szövegrész
helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
50.	50. § (3) bekezdésében, 66/J. § (2) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe az
„indítványt” szöveg,
51.	51. §-ában a „Be. rendelkezései” szövegrész helyébe a „Be. 101. § (1) bekezdése és 264. § (7)
bekezdése” szöveg,
52.	59. § (2) bekezdésében a „ho gy” szövegrész helyébe a „hogy” szöveg,
53.	59/A. § e) pontjában, 63/C. § (3) bekezdésében, 63/C. § (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5)
bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 64. §
(1) bekezdésében, 64. § (3) bekezdésében, 67/H. § c) pontjában, 68/D. § (3) és (10)
bekezdésében, 68/E. § (1) bekezdésében a „zártcélú távközlő hálózat” szövegrészek helyébe a
„telekommunikációs eszköz” szöveg,
54.	59/A. § g) pontjában az „a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei”
szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
55.	60. § (3) bekezdésében az „ügyészre” szövegrész helyébe az „ügyészségre” szöveg,
56.	61. § (1) bekezdés b) pontjában, 99. § (3) bekezdésében és 101. § (1) és (4) bekezdésében az
„információs rendszerben tárolt adatok” szövegrész helyébe az „elektronikus adat” szöveg,
57.	62/B. § (4) bekezdésében az „Előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a
„Letartóztatásban” szöveg és az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a
letartóztatásban” szöveg,
58.	62/B. § (6) bekezdés e) pontjában az „előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a
„letartóztatás” szöveg,
59.	62/B. § (7) bekezdésében, 68/C. § (4) bekezdésében az „előzetes letartóztatásba” szövegrész
148
helyébe a „letartóztatásba” szöveg,
60.	62/B. § (8) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „az ügyészség” szöveg,
61.	63/C. § (2) bekezdésében és 68/D. § (2) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a
„járásbíróság vagy járási ügyészség” szöveg és a „Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes”
szövegrész helyébe a „Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel” szöveg,
62.	63/C. § (2) bekezdésében, 68/D. § (2) bekezdésében a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy
fogvatartásának helye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye” szöveg, a
„lakóhelye,” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg és a „kihallgatandó személy
Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó
személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik”
szövegrész helyébe a „kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges
tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert” szöveg,
63.	63/C. § (3)-(5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés c) pontjában, (6)-(8)
bekezdésében, 68/D. § (8)-(11) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „ bíróság vagy
az ügyészség” szöveg,
64.	63/D. § (1) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg
65.	63/D. § (2) bekezdés d) pontjában és 68/D. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész
helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg,
66.	63/D. § (4) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági tikár, az
ügyészség feladatait alügyész” szöveg,
67.	63/D. § (8) bekezdésében az „az eljárási cselekményről készített Be. 244/D. § (2) bekezdése
szerinti kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe az „a Be. 125. § (2) bekezdésében
meghatározott felvételt” szöveg,
68.	64. § (1) bekezdésében és 68/E. § (1) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az
„Az eljáró bíróság vagy ügyészség” szöveg,
69.	64. § (3) és (5)-(7) bekezdésében, 68/E. § (4)-(6) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek
helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,
70.	64. § (4) bekezdésében az „a tagállami hatóság” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség a
tagállami hatóság” szöveg,
71.	64/B. § (1) bekezdésében, 65/A. § (2) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében és 69/E. § (2)
bekezdésében a „megyei főügyészség” szövegrész helyébe a „megyei főügyészség vagy a
Fővárosi Főügyészség” szöveg,
72.	65/A. § (3) bekezdésében a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök
alkalmazásának” szöveg és a „titkos adatszerzés elrendelésére” szövegrész helyébe a „leplezett
eszközök alkalmazására” szöveg,
73.	65/B. § (1) bekezdésében a „vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított”
szövegrész helyébe az „illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,
74.	65/B. § (3) bekezdésében a „titkos adatszerzés végrehajtása” szövegrész helyébe a „leplezett
eszközök alkalmazása” szöveg és a „titkos adatszerzés engedélyezésére” szövegrész helyébe a
„leplezett eszközök alkalmazására” szöveg,
75.	65/B. § (4) bekezdésében és 69/F. § (3) bekezdésében a „Be. 203. § (2) bekezdésében”
149
szövegrész helyébe a „Be. 236. § (2) bekezdésében” szöveg,
76.	65/C. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított” szövegrész helyébe a „szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott”
szöveg,
77.	65/C. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 69/G. § (2) és (3) bekezdésében a „Be. bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető
titkos információgyűjtésre” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazására” szöveg,
78.	65/D. § (1) bekezdésében a „meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során
a titkos adatszerzés alkalmazásával” szövegrész helyébe a „meghatározott bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy
tervezett végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett
alkalmazásáról” szöveg,
79.	65/D. § (2) bekezdésében és 69/H. § (2) bekezdésében a „titkos adatszerzés nem
engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett
eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának” szöveg,
80.	69/G. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított” szövegrész helyébe a „szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott”
szöveg,
81.	69/H. § (1) bekezdésében a „titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával”
szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés
végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök
alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról” szöveg,
82.	66/A. § (4) bekezdésében az „A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII.
törvény” szövegrész helyébe az „Az Nbjt.” szöveg,
83.	67/H. § g) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök
alkalmazása” szöveg,
84.	68/C. § (3) bekezdésében az „iratot” szövegrész helyébe az „ügyiratot” szöveg,
85.	68/D. § (5) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár vagy
alügyész” szöveg,
86.	68/D. § (10) bekezdésében a „Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt”
szövegrész helyébe a „Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt” szöveg,
87.	68/E. § (3) bekezdésében az „a tagállami igazságügyi hatóság” szövegrész helyébe a „vagy az
ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság” szöveg,
88.	68/E. § (8) bekezdésében a „bíróság közötti” szövegrész helyébe a „bíróság vagy az
ügyészség közötti” szöveg és a „bíróság által” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség
által” szöveg,
89.	69/E. § (6) bekezdésében a „bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása”
szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
90.	71/B. § (4) bekezdésében a „vagy ügyész számára” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség
számára,
91.	71/E. § (5) bekezdésében, 71/F. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a „155. §”
szövegrész helyébe a „320. §” szöveg és a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. §
150
(1) bekezdése” szöveg,
92.	72. §-ában az „az előzetes letartóztatástól” szövegrész helyébe az „a letartóztatástól” szöveg,
93.	73. § (2) a) pont aa) alpontjában, 74. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdés a) pontjában,
113/A. § a) pontjában, 136. § (1) bekezdés d) pontjában, (5) bekezdésében, 148. § (1) és (2)
bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 156. § (1) és (6) bekezdésében, 157. § (3) bekezdés a)
pontjában a „lakóhelye vagy” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
94.	73. § (2) a) pont ab) alpontjában, 113/A. § b) pontjában, 135/D. § (1) bekezdés a) pontjában,
148. § (3) bekezdésében a „lakóhellyel vagy” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
95.	74. § (1) bekezdésében az „irányuló” szövegrész helyébe az „iránti” szöveg,
96.	76. § (5) bekezdésében, 127. § (3) és (5) bekezdésében, 156. § (6) bekezdésében az
„iratoknak” szövegrész helyébe az „ügyiratoknak” szöveg,
97.	77. § (1) bekezdés g) pontjában a „mentelmi joggal rendelkezik” szövegrész helyébe a
„mentelmi jogon” szöveg,
98.	81. § (1) bekezdésében a „lakhelyelhagyási tilalomként, házi őrizetként vagy távoltartásként”
szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletként, illetve távoltartásként” szöveg,
99.	85. § (1) bekezdés f) pontjában az „a terhelt őrizetbe vételére került sor” szövegrész helyébe
az „a terhelt őrizetét elrendelték” szöveg,
100.	85. § (1) bekezdés g) pontjában az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő”
szöveg,
101.	87. § (1) bekezdésében a „házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást”
szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást” szöveg,
102.	87. § (1) bekezdés b) pontjában a „kérte” szövegrész helyébe az „indítványozta” szöveg és a
„lakóhelyétől vagy a” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
103.	87. § (4) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyébe az
„indítványát” szöveg,
104.	95. § (1) bekezdés g) pontjában a „közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve
nemzetközi jogon alapuló mentességet” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon vagy nemzetközi
jogon alapuló mentességet” szöveg és a „mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló
mentességet nem függesztették fel” szövegrész helyébe a „mentelmi jogot, illetve a mentességet
nem függesztették fel” szöveg,
105.	98. § (2) bekezdésében az „információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el”
szövegrész helyébe az „elektronikus adat megőrzésére kötelezést rendeltek el” szöveg,
106.	98. § (4) bekezdésében a „155. §-a” szövegrész helyébe a „321. §-a” szöveg,
107.	104. § (4) bekezdésében a „megkeresést hatáskörrel” szövegrész helyébe a „megkeresést a
hatáskörrel” szöveg,
108.	105. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés e) pontjában a „korlátozó” szövegrész helyébe az
„érintő” szöveg,
109.	110/A. § (2) bekezdésében az „alkalmazó, vádemelést elhalasztó” szövegrész helyébe a „,
feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazó” szöveg,
110.	111/G. § (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését”
szöveg,
111.	111/G. § (4) bekezdésében, 152. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész
151
helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg,
112.	116. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg,
113.	116. § (5) bekezdésében az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzés”
szöveg,
114.	117/B. §-ában a „döntés” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg és a „határozat”
szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg,
115.	119/B. § (3) bekezdésében az „iratai” szövegrész helyébe az „ügyiratai” szöveg,
116.	121/B. §-ában az „iratokat” szövegrész helyébe az „ügyiratokat” szöveg,
117.	124/A. §-ában az „elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető” szövegrész
helyébe az „elítélt őrizete a 7. § megfelelő alkalmazásával elrendelhető” szöveg,
118.	128. § (6) bekezdésében a „minisztert keresi meg” szövegrész helyébe a „minisztertől kér
adatszolgáltatást” szöveg,
119.	129. § (3) bekezdésében a „lakóhelyét vagy állandó” szövegrész helyébe a „tényleges”
szöveg,
120.	135/E. § a) pontjában, 136/B. § (2) bekezdés b) pontjában, 155. § (1) bekezdés b) pontjában
a „lakóhellyel, illetve” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
121.	136/A. § (2) bekezdésében az „előzetes letartóztatására” szövegrész helyébe a
„letartóztatására” szöveg,
122.	138. § (1) bekezdésében a „lakóhellyel,” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
123.	140. § (1) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
124.	141. § (1) bekezdésében a „jogerős elítélés” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé
vált elítélés” szöveg és az „emelkedésének” szövegrész helyébe az „emelkedésének vagy
véglegessé válásának” szöveg,
125.	145. § (2) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye”
szöveg és a „lakóhelyét és” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
126.	145/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „Be. 569. § szerinti különleges eljárás” szövegrész
helyébe a „Be. 671. § 12. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás” szöveg,
127.	145/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész
helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem
ügydöntő végzésével történő befejezéséig vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
128.	145/D. § (4) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezését” szövegrész helyébe a
„büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezését vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal
nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát” szöveg,
129.	145/D. § (6) bekezdésében a „bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot”
szövegrész helyébe a „bíróság adatszolgáltatást kér a kulturális örökségvédelmi hatóságtól”
szöveg,
130.	146/B. § (6) bekezdésében az „őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe az „őrizetét el kell
rendelni” szöveg,
131.	146/B. § (7) bekezdésében az „őrizetbe vételéről” szövegrész helyébe az „őrizetének
elrendeléséről” szöveg,
152
  132.	151. § (5) bekezdésében a „98. §” szövegrész helyébe a „94. §” szöveg,
  133.	151. § (6) bekezdésében a „zártan történő kezelését” szövegrész helyébe a „zárt kezelését”
  szöveg,
  134.	153. § (1) bekezdés a) pontjában az „őrizetbe vehető” szövegrész helyébe az „őrizete
  elrendelhető” szöveg,
  135.	157. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyésznél” szövegrész helyébe az „ügyészségnél”
  szöveg,
  136.	159. § (1) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi
  felfüggesztés” szöveg,
  137.	167. § (7) bekezdésében az „a megkeresett adatkezelő” szövegrész helyébe az „az
  adatszolgáltatást végző adatkezelő” szöveg,
  138.	167. § (8) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatást kérhet”
  szöveg, a „hatóságát” szövegrész helyébe a „hatóságától” szöveg és az „a megkeresésben”
  szövegrész helyébe az „az adatkérésben” szöveg,
  139.	172. § (1) bekezdésében az „a kérelmét” szövegrész helyébe az „az indítványát” szöveg,
  140.	172. § (2) bekezdésében az „a kérelmet” szövegrész helyébe az „az indítványt” szöveg, az „a
  kérelem” szövegrész helyébe az „annak” szöveg, az „a kérelmezőnek” szövegrész helyébe az „az
  indítványozónak” szöveg és az „a kérelemre” szövegrész helyébe az „az indítványra” szöveg és
  141.	175. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az „ügyésztől” szövegrész
  helyébe az „ügyészségtől” szöveg
  lép.
406.	§
  Hatályát veszti az EUtv.
  a)	59/A. § f) pontja,
  b)	64. § (2) bekezdése,
  c)	30. alcíme,
  d)	67/H. § d) pontja,
  e)	68/E. § (2) bekezdése,
  f)	36/B. alcíme,
  g)	71. § (2) bekezdésében a „megalapozottan” szövegrész,
  h)	80. § (2) és (4) bekezdése,
  i)	80. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész és
  j) 152. § (1) bekezdésében a „magyarországi lakóhelye, illetve” szövegrész.
       132.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
  információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
  Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
  módosítása
  407.	§
153
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető
 szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben
 arról a személyről,)
„b) akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek, vagy
 c)	aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését
 vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt
 körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs
 kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.”
133.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
408.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 85. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyész”
szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg.
134.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
409.	§
 A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (2) bekezdés g)
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
 „g) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt
 áll.”
410.	§
 A Hjt. 111. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni)
 „c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta,
 hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített
 helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás”
 (időtartamát.)
411.	§
 (1)	A Hjt. 131. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át
 vissza kell tartani)
154
„c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartama alatt, amelynek során a bíróság a terhelt számára
előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó
bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás”
 (időtartama alatt.)
 (2)	A Hjt. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot
 meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori
 legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is
 dönthet, ha]
 „a) az állomány tagjának letartóztatását, olyan bűnügyi felügyeletét, amelynek során a bíróság a
 terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy
 ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el vagy előzetes
 kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,”
412.	§
 A Hjt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a
 fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a szabálysértési eljárásban hozott
 jogerős határozatnak, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált
 határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi
 felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
 jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatói jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az
 egyéves határidőt a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság
 jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
 befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi
 felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
 jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”
413.	§
 A Hjt.
 a)	18. § (2) bekezdésében az „elkövetésének megalapozott gyanúja terhel” szövegrész helyébe a
 „gyanúja terheli” szöveg,
 b)	68. § (1) bekezdés l) pontjában és 131. § (3) bekezdés c) pontjában az „ítélet” szövegrész
 helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
 c)	93. § (1) bekezdés c) pontjában „az előzetes” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
 d)	93. § (1) bekezdés d) pontjában, 111. § (3) bekezdés d) pontjában és 131. § (1) bekezdés d)
 pontjában az „ideiglenes” szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,
 e)	108. § (1) bekezdés b) pontjában a „bíróság vagy a” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség,
 nyomozó hatóság vagy más” szöveg,
 f)	138. § (3) bekezdés c) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa
155
 alapján indult” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas” szöveg,
 g)	160. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárásba gyanúsítottkénti bevonásáról” szövegrész helyébe
 a „gyanúsítotti kihallgatásáról” szöveg,
 h)	160/A. § (1) bekezdésében a „vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott
 gyanúját közölték” szövegrész helyébe a „közvádra üldözendő bűntett miatt gyanúsítottként
 hallgatták ki” szöveg,
 i)	160/A. § (2) bekezdésében a „megalapozott gyanú közlését” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti
 kihallgatást” szöveg,
 j) 160/A. § (4) bekezdésében a „tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú
 közlése” szövegrész helyébe a „tagjával szemben büntetőeljárás indult és a gyanúsítotti
 kihallgatás” szöveg,
 k) 160/B. § (1) bekezdésében a „törvény 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi
 XC. törvény 111. §-a” szöveg,
 l)	161. § (1) bekezdésében a „tagja ellen büntetőeljárás indul, és a terhére rótt” szövegrész
 helyébe „tagjával szemben büntetőeljárás indul, és a” szöveg és
 m) 161. § (2) bekezdésében a „határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés
 kiszabása esetén az eljárás jogerős” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat kihirdetéséig, a
 Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős ügydöntő határozattal
 történő” szöveg
 lép.
 135.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
 átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény
 módosítása
414.	§
 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti
 rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a
 továbbiakban: Btká.) 5-12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. §
 Ahol a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a Btk.-ra vagy a Btk.
 Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az 1978. évi IV. törvény Különös
 Részét is érteni kell.
6.	§
 A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pontja alkalmazásában gazdálkodással összefüggő kiemelt
 bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:
 a)	az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,
 b)	az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekmény.
  c)	az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési
156
  csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy
  ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
  d)	az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, ha azt költségvetési
  szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló
  intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,
  e)	az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, ha azt költségvetési szerv
  vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre
  jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,
  f)	az 1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hűtlen kezelés,
  g)	az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés.
7.	§
  A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV.
  törvény szerinti következő bűncselekmények is:
  1.	az emberiség elleni bűncselekmények,
  2.	az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős
  felindulásban elkövetett emberölés, az 1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik
  fordulata szerinti életveszélyt (halált) okozó testi sértés,
 3.	az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi
 önrendelkezés elleni bűncselekmények,
  4.	a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje
  elleni bűncselekmény,
  5.	a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények, a nemzeti adatvagyon körébe
  tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény,
  6.	a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a nemzetközi közélet tisztasági elleni
  bűncselekmények,
  7.	az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozás, az 1978. évi
  IV.	törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, a
  légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
  hatalomba kerítése,
  8.	a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,
  9.	az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és
  adatok elleni bűncselekmény, az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8)
  bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
  visszaélés, az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pontja szerinti lopás, az 1978. évi IV.
  törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, az 1978. évi IV. törvény 318. § (7)
  bekezdés a) pontja szerinti csalás, az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag
  kezelés, az 1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás, az 1978. évi IV.
  törvény 324. § (6) bekezdése szerinti rongálás, az 1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a)
  pontja szerinti orgazdaság,
  10.	az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz
157
  kapcsolódó jogok megsértése, az 1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pontja szerinti
  iparjogvédelmi jogok megsértése.
8.	§
 A Be. 21. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi
 Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére
 kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:
  a)	a magántitok jogosulatlan megismerése,
  b)	a közveszélyokozás - kivéve az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
  közveszélyokozást -,
 c)	a közérdekű üzem működésének megzavarása - kivéve az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és
 (4)	bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását -,
  d)	a visszaélés radioaktív anyaggal,
  e)	a visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével,
  f)	a visszaélés atomenergia alkalmazásával,
 g)	a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, - kivéve az
 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértését, az 1978. évi
 IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekményt, a bennfentes kereskedelmet, a
 tőkebefektetési csalást, a piramisjáték szervezését, az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés
  c)	pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt és a pénzmosást -,
  h)	a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, a költségvetési csalás, a
  költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása -
  kivéve az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti
  költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó
  felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását -, a jövedékkel visszaélés elősegítése,
  i)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés - kivéve az 1978. évi IV. törvény 313/C. §
 (6)	bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó, valamint (7)
 bekezdés szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést -.
9. §
 A Be. 30. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény
 szerinti következő bűncselekmények miatt is:
  a)	a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági
  ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és
  Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott
  pénzügyi nyomozó és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, az 1978. évi IV. törvény 166.
  § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, az 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c)
  pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, az 1978. évi IV. törvény 321. § (3)
  bekezdés d) pontja, (4) bekezdés c) és d) pontja, (5) bekezdés b) pontja szerinti rablás,
  b)	az 1978. évi IV. törvény 250. §-a, 253. §-a és 255. §-a szerinti vesztegetés, az 1978. évi IV.
  törvény 256/A. § (1) bekezdése szerinti befolyás vásárlása, az 1978. évi IV. törvény 256. § (1) és
158
  (2) bekezdése szerinti befolyással üzérkedés, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása.
10.	§
 A Be. 34. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az
 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:
 a)	visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,
 b)	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés
 kijátszása,
 c)	visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással,
 d)	engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység,
 e)	áru hamis megjelölése,
 f)	az a)-e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-
 hamisítás, magánokirat-hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása, bélyeghamisítás,
 pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.
11.	§
 A Be. 56. § (4) bekezdése és 58. § (4) bekezdése alkalmazásában költségvetést károsító
 bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy
 más jóléti juttatással, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy
 ellenőrzési kötelezettség elmulasztása és jövedékkel visszaélés elősegítése.
12.	§
 A Be. 82. § c) pontja alkalmazásában külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő
 személynek minősül az 1978. évi IV. törvény szerinti nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje
 is.”
415.	§
 A Btká. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. §
 (1)	A Be. 234. § (2) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
 alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
 szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is:
 a)	a visszaélés kábítószer-prekurzorral,
 b)	a megrontás, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés,
 c)	a vesztegetés feljelentésének elmulasztása kivételével a közélet tisztasága elleni
 bűncselekmények,
 d)	a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje
 elleni bűncselekmény,
 e)	a tőkebefektetési csalás.
159
(2)	A Be. 234. § (3) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés minősített adattal cím alá tartozó
szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén is.
(3)	A Be. 253. § (1) bekezdése alkalmazásában a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
alkalmazásának eredménye az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem
jelölt bűncselekménye vonatkozásában az 1978. évi IV. törvény szerinti öt évig terjedő vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő állam elleni bűncselekmények bizonyítására is
felhasználható.”
416.	§
A Btká. 14-17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. §
A Be. 354. § (5) bekezdése alkalmazásában zár alá vételt elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló
vagyonra kell elrendelni akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 77/C. § (1) bekezdés alkalmazásának
lehet helye.
15.	§
A Be. 380. § (3) bekezdése alkalmazásában az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés
kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről akkor is, ha a
büntetőeljárás megindítását az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész
jogosult elrendelni.
16.	§
A Be. 381. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában az ügyészség és a nyomozó hatóság a
feljelentést elutasítja akkor is, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a legfőbb ügyésznek
az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
17. §
A Be. 398. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazásában ügyészség és a nyomozó hatóság
megszünteti az eljárást akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3)
bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.”
417.	§
A Btká. 19-30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. §
A Be. 420. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az ügyészség az eljárás folytatását akkor is
elrendeli, ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. §
160
(1)	bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2)
bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7)
bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II.
fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára
figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt gyanúsítottként
hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem
lehetséges.
20.	§
A Be. 486. § (3) bekezdése alkalmazásában, ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult
büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel,
ugyanolyan bűncselekménynek minősül az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés
a)	és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b)
pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5)
bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5)
bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel is.
21. §
A Be. 491. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásában a bíróság az eljárást folytatja
akkor is, ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1)
bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2)
bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7)
bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II.
fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára
figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt vádat emeltek.
22.	§
A Be. 492. § (2) bekezdés a) pontjának és 567. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában bíróság
az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV.
törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
23.	§
A Be. 595. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott
terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki
  a)	közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás
  helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
  b)	felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést,
  végrehajtandó szabadságvesztést,
  c)	végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak
  felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
161
  d)	részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett
  szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb
  tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,
  e)	lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése
  vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.
24.	§
(1)	A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő
akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére
függesztette fel a büntetés végrehajtását.
(2)	A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő
akkor is, ha a bíróság a határozatát a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3)
bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.
25.	§
A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal
megtámadott határozatot akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az
alapügyben a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére
függesztette fel a büntetés végrehajtását.
26.	§
(1)	A Be. 671. § 2. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának
van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem
rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbaidőre felfüggesztetett
szabadságvesztés 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) és c) alapján történő végrehajtásának
elrendeléséről.
(2)	A Be. 671. § 5. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának
van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem
rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságnak az 1978.
évi IV. törvény 48. (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.
(3)	A Be. 671. § 17. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának
van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem
rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a javítóintézetből való ideiglenes
elbocsátásnak az 1978. évi IV. törvény 118. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.
27.	§
A Be. 712. §-ának alkalmazásában közvetítői eljárásnak az 1978. évi IV. törvény 122. § (1)
bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt sincs
162
helye.
28. §
A Be. 714. §-ának alkalmazásában a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság
megszünteti az eljárást az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget
megszüntető ok miatt is.
29.	§
A Be. 845. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjának alkalmazásában kártalanítás jár akkor is, ha a
bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3)
bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott.
30.	§
(1)	A Be. 874. § (7) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a vádemelés elhalasztására az 1978. évi
IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget
megszüntető okra figyelemmel került sor.
(2)	A Be. 875. § (2) bekezdése alkalmazásában a bíróság megszünteti az eljárást akkor is, ha az
1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdése alkalmazható.
(3)	A Be. 875. § (3) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 283.
§ (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra
figyelemmel függesztette fel az eljárást.”
418.	§
A Btká.
a)	1. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a
„nyomozás” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,
b)	1. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
c)	321. § a) pontjában a „18. §-a” szövegrész helyébe a „13. §-a” szöveg
lép.
419.	§
Hatályát veszti a Btká. 18. §-a.
420.	§
Hatályát veszti a Btká. 31-35. §-a.
136.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
163
421. §
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013.
évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Údt.) 17. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni)
„c) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv
büntetőeljárás lefolytatása érdekében,”
422.	§
Az Údt. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató köteles - az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti
szerv közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon - együttműködni a titkos
információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított, valamint a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az
igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerinti szervezetekkel. Az
útdíjszedő és az útdíjszolgáltató, valamint az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az e törvény
alapján folytatott tevékenységét olyan módon köteles végezni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti
el a titkos információgyűjtés folytatását, illetve a leplezett eszközök alkalmazását.”
423.	§
Az Údt. 26. § (10) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló törvény szerinti nyomozó hatóságok és”
szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató
szerv,”szöveg lép.
      137.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
                azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
424.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013.	évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. § (7) bekezdése a következő f) ponttal
egészül ki:
(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)
„f) olyan dolog esetén, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a
körözés elrendelésétől számított 90 évig”
(kezeli.)
425.	§
(1) A Körtv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
164
 (Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
 „d) a körözés elrendelésének
      da)	okát,
      db)	jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt
      körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,
      dc)	időpontját,”
 (2)	A Körtv. 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
 „e) a körözési eljárás során megtett intézkedés
      ea)	megnevezését,
      eb)	elrendelésének időpontját,
      ec)	befejezésének időpontját, valamint
       ed)	tartalmi leírását.”
426.	§
 A Körtv. 10. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
 (A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult
 átvenni)
 „k) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a
 büntetőeljárás lefolytatása céljából.”
427.	§
 A Körtv. 14. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:)
 „d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
 büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő
 eljárást folytató szerv, továbbá”
428.	§
 A Körtv. 26-28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„26. §
 (1)	A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a
 továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján bűncselekmény elkövetésével
 (megalapozottan) gyanúsítható személlyel összefüggésben elrendelt, valamint a Be. alapján
 kibocsátott elfogatóparancs alapján elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §-a,
 46/C. §-a, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést
 alkalmazhatja,
 b)	az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
165
  c) nemzetközi körözést rendelhet el.
 (2)	A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján tanúval
 összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és
 (2)	bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 b)	az Rtv. szerinti titkos információgyűjtés során bírói engedélyhez nem kötött eszközt
 alkalmazhat, illetve
 c)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (3)	A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és
 a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a alapján elrendelt
 körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 46/B. §-a kivételével a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 b)	az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
 c)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (4)	A körözési eljárást lefolytató szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
 szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117.
 és 139. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1)
 és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (5)	A körözési eljárást lefolytató szerv az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása
 során
 a)	a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
 b)	a körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából az
 Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat.
27.	§
 (1)	A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés
 végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. §
 (1)	bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 b)	az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
 c)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (2)	A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
 továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29. §-a, 30. §-a és 32. §-a szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
166
 (3)	A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján
 elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32-34. §-a, 39-40. §-a, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
 intézkedést alkalmazhatja, illetve
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (4)	A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A.
 § (6) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és
 (2)	bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (5)	A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi körözés
 végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1)
 bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
28.	§
 (1)	A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A.
 §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1)
 bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 b)	az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
 c)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (2)	A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész
 azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során
 a)	az Rtv. 30. §-a, 32. §-a, 39-41. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 illetve
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (3)	Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során
 a körözési eljárást lefolytató szerv az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 39-41.
 §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése
 szerinti intézkedést alkalmazhatja.”
429.	§
 A Körtv. 29. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(1) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Szabs.
 tv. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése és 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
167
 intézkedést alkalmazhatja,
 b)	az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül - az ott meghatározott rendelkezések
 alapulvételével - az ismeretlen helyen lévő járművek - beleértve az ismeretlen helyen lévő
 személyek által használt járműveket is - felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá
 bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő - és
 azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését
 rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti, illetve
 c)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (2)	A körözési eljárást lefolytató szerv a dolgok nemzetközi körözésének végrehajtása során az (1)
 bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.
 (3)	A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.
 törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során
 a)	az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
 valamint
 b)	nemzetközi körözést rendelhet el.
 (4)	A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ában, illetve a
 Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 37/B. §-ában foglalt intézkedést
 foganatosítja.”
430.	§
 A Körtv.
 a)	1. § b) pontjában a „büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás lefolytatása” szöveg,
 b)	1. § d) pontjában a „Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés” szövegrész helyébe
 a „Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés
 elhelyezése” szöveg,
 c)	1. § e) pontjában az „a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel” szövegrész
 helyébe az „a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető
 jelzés elhelyezésével” szöveg,
 d)	1. § f) pontjában a „hatóság kezdeményezésére” szövegrész helyébe a „szerv
 kezdeményezésére” szöveg,
 e)	5. § (3) bekezdésében az „a)-c)” szövegrész helyébe az „a)-d)” szöveg,
 f)	5. § (4) bekezdésében a „d)” szövegrész helyébe az „e)” szöveg,
 g)	8. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 h)	10, § (1) bekezdés h) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben
 elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt
 személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe
 tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és
 létesítménybiztosítási” szöveg,
 i)	10. § (2) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi ügyek intézése céljából,
168
 valamint az igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség” szövegrész helyébe az
 „igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség a kegyelmi ügyek intézése és” szöveg,
 j) 10. § (4) bekezdésében a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a
 „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
 k) 10. § (4a) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a
 „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
  l) 20/A. § (3) bekezdésében a „poligráfot” szövegrész helyébe a „műszeres vallomásellenőrzést”
  szöveg
  lép.
431.	§
  Hatályát veszti a Körtv.
  a)	8. § (1) bekezdésében az „, amely a körözött személy őrizetbe vételére, előállítására irányul,”
  szövegrész,
 b)	8. § (2) bekezdésében a „- tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása érdekében elrendelt dolog
 körözése esetén -” szövegrész,
  c)	10. § (1) bekezdés j) pontjában a „nyomozó hatósági és” szövegrész,
  d)	20. § (6) bekezdés g) pontjában az „a bűnüldözési feladatai céljából” szövegrész, és az „a
  nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából” szövegrész.
     138.	A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
     kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
432.	§
 A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos
 katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény
  a)	22. § (6) bekezdésében a „bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás lefolytatása
  céljából” szövegrész helyébe az „igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás
  lefolytatása céljából az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg,
 b)	3. melléklet e) pontjában a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban, illetve
 ügydöntő határozatban” szöveg és
  c)	4. melléklet j) pontjában az „az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási
  tilalom” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, a bíróság által a terhelt számára előírt
  meghatározott terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely
  engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet” szöveg
  lép.
139.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
433.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 44. § (5) bekezdésében a
169
„szabálysértési vagy büntetőeljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
„szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság
jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi
felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg lép.
   140.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
                  módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
434.	§
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
szóló 2013. évi CXXXV. törvény
   a)	8. § (6) bekezdés c) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és
   b)	15/C. § (1) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg
lép.
141.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
435.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 159. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség
tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának
betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a büntetőeljárás
lefolytatásához.”
436.	§
Az MNB tv. 23. § (9) bekezdésében a „bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig” szövegrész
helyébe a „büntetőeljárás befejezéséig” szöveg és a „büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési
feladatokat ellátó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során eljáró” szöveg lép.
437.	§
Az MNB tv. 24. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
„büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg és a
„lefolytatására jogosult” szövegrész helyébe a „során eljáró” szöveg lép.
438.	§
170
Hatályát veszti az MNB tv. 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „az illetékes nyomozó hatóságnál”
szövegrész.
142.	A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
439.	§
 A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény
 a)	5. § (7) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre, illetve
 adatkérésre” szöveg,
 b)	5. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe a „bíróságot, az
 ügyészséget vagy a nyomozó hatóságot” szöveg,
 c)	12. § (2) bekezdés b) pontjában a „lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a
 büntetőügyben eljáró hatóság jár el” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség vagy a
 nyomozó hatóság lefoglalást rendelt el” szöveg és
 d)	13. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárást lefolytató” szövegrész helyébe a „lefoglalást
 elrendelő bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó” szöveg
 lép.
143. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV.
törvény módosítása
440.	§
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény
 23.	§ (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)
 „b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,”
 144.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
 átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
441.	§
 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és
 felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(2) A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés
 megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel ötvenmillió forintot
 meghaladó értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést
 (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény
 a)	miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,
 b)	elkövetéséhez felhasznált szervezet vagyontárgyát, vagy
 c)	elkövetésével összefüggésben előnyt szerző szervezet vagyontárgyát
171
 [az a)-c) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás
 vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy
 éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át.”
145.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
442.	§
 (1)	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60.
 § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll
 fenn]
 „d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást
 folytató szervvel,”
 (szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez
 intézett írásbeli megkeresése esetén.)
 (2)	Az Fsztv. 60. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
 „(14) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és
 Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról
 szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a
 pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is
 köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
443.	§
 Az Fsztv.
 a)	29. § (6) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a
 „büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
 határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő” szöveg,
 b)	60. § (2) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve
 írásbeli megkeresése” szöveg és
 c)	60. § (10) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az
 ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a
 nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg
 lép.
444.	§
 Hatályát veszti az Fsztv.
 a)	58. § (2) bekezdés g) pontjában a „szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a
 feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész,
 b)	58. § (2) bekezdés i) pontjában és 60. § (2) bekezdés f) pontjában a „titkosszolgálati eszközök
 alkalmazására,” szövegrész és
172
c) 58. § (3) bekezdése.
146. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
445.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn]
„d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást
folytató szervvel,”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
446.	§
(1)	A Hpt. 161. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A pénzügyi intézmény a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek
megfigyelésének elrendelése esetén az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban
meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni és továbbítani.”
(2)	A Hpt. 162. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról
szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a
pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak
minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
447.	§
A Hpt. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 161. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 161. § (3) bekezdés e)-g) pontja, a 162. §,
valamint az 164. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet
nem tájékoztathatja. Ebben az esetben az érintett személy személyes adataihoz való hozzáférési
jogának gyakorlása iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy
a személyes adatainak továbbítására milyen célból került sor.”
448.	§
A Hpt. 214. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban, a
173
 büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
 ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
 jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig kártalanítás nem
 fizethető ki.”
449.	§
 A Hpt.
 a)	137. § (6) és (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
 b)	161. § (2) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve
 írásbeli megkeresése” szöveg,
 c)	161. § (4a) bekezdésében az „a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére”
 szövegrész helyébe a „rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés
 folytatására feljogosított szerve, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást
 folytató szerv adatkérésére” szöveg,
 d)	162. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az
 ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a
 nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg és
 e)	162. § (4) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy az
 ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a
 nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség vagy a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg
 lép.
450.	§
 Hatályát veszti a Hpt.
 a)	159. § (4) bekezdés a) pontjában az „a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés
 kiegészítése keretében” szövegrész,
 b)	159. § (4) bekezdés c) pontjában, 161. § (2) bekezdés f) pontjában a „titkosszolgálati eszközök
 alkalmazására,” szövegrész és
 c)	159. § (5) bekezdése.
 147.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
                  végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
451.	§
 A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
 végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 2. § b) pontja helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 (E törvény rendelkezéseit)
 „b) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti letartóztatás,
 előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2) bekezdése szerinti rendbírság
174
 helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása,”
(során kell alkalmazni.)
452.	§
(1)	A Bv. tv. 3. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„12a. kézbesítési cím: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által megjelölt, a lakcímétől,
értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra
szolgáló cím;”
(2)	A Bv. tv. 3. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14b. tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az ingatlan,
ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik, továbbá közérdekű
munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az elítélt munkahelye,”
453.	§
(1)	A Bv. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímében, és ha van bejelentett értesítési címe, az
abban bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a
végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az ügydöntő határozatot hozó, elsőfokú bíróság
székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.”
(2)	A Bv. tv. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az elítélt
a)	a büntetőeljárás során kézbesítési címet jelentett be, annak megváltozását vagy
b)	a lakcímétől eltérő helyen tartózkodik, a tényleges tartózkodási helyét és annak megváltozását
is köteles a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni.”
(3)	A Bv. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-
(3)	és (6)-(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
454.	§
A Bv. tv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81.-82. §-ai szerinti különleges bánásmódot igénylő
személyt is érteni kell.”
455.	§
175
(1)	A Bv. tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú
hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A
felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bíró a Be. 46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt
rendel ki. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)-(3) bekezdése
és 47. § (2)-(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be.
76.	§ a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat
költségkedvezményt engedélyezhet.”
(2)	A Bv. tv. 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás
jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az
alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a büntetés-végrehajtási ügyre.
Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás
vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.”
(3)	A Bv. tv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott fiatalkorú törvényes képviselőjét felvilágosítás-kérési és irat-megismerési jog illeti meg
és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet ellátása érdekében a fiatalkorú
törvényes képviselője - a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával - mind szóban,
mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő
és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó
kapcsolattartásként.”
456.	§
A Bv. tv. 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál, letartóztatott, illetve előzetes
kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell benyújtani, és abban meg kell
jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az
ügyészséghez történő bejelentéssel visszavonható.
(3)	A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó szabadságvesztést, az
elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség
értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden
más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően
haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban:
BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a
176
sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadon
bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.
(4)	A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést végrehajtó javítóintézet
a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és
a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az
értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja
a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld
a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére a
fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.”
457.	§
A Bv. tv. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A megkeresés és az adatkérés
17.	§
(1)	A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetve
egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró, az
ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek
és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter
megkereséssel élhet, állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó
szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása,
adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a
teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.
(2)	Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes
adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A
megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(3)	Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az adatszolgáltatást - amely
magában foglalja különösen az adat feldolgozását -, illetve az adat továbbítást térítésmentesen
teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik -
köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(4)	Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a
megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség
rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-(3) és (6)-
(9)	bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó
hatálya van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetés-
végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.
(5)	Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, az
igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a büntetés-
177
végrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben
eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési
ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.
(6)	Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a Be.
adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet.”
458.	§
A Bv. tv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell alkalmazni azzal, hogy -
e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elővezetés elrendelésére a bíróság, a BVOP, a
feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség jogosult.”
459.	§
A Bv. tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt felkutatása érdekében
a)	a lakcímének megállapítása érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adat kérhető,
illetve
b)	a körözése rendelhető el, és
c)	az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani, ideértve a 2012.
évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt. 32. § (2) bekezdésének az
alkalmazását
azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult.”
460.	§
A Bv. tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a jogorvoslatra
jogosultnak is kézbesíteni kell.”
461.	§
A Bv. tv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a
határozatot elírás vagy számítási hiba esetén - ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását
követően - kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén.”
462.	§
(1) A Bv. tv. 26. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
178
„A végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga”
 (2)	A Bv. tv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról feljegyzést
 készíthet, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját költségén másolat kiadását
 kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a Be. 105-106. §-át értelemszerűen
 alkalmazni kell.
(3)	Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc
munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban keltezéssel fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek
a részére, hány példányban készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat
elektronikus másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult
kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.”
 (3)	A Bv. tv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a
 végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette
 meg.”
 (4)	A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Nem terjed ki a megismerés joga
 a)	a döntés-előkészítés során készült tervezetre,
 b)	a kockázatértékelési összefoglaló jelentésre, a záró kockázatértékelési jelentésre,
 c)	a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére,
d)	a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel
kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit
sértené,
 e)	a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményére,
 f)	a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzésére és az egyéni
 pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés
 vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy
 kockázatértékelésére vonatkozó részére,
 g)	az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásra, valamint
 h)	azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.”
463.	§
 (1)	A Bv. tv. III. Fejezete címének a helyébe a következő cím lép:
„A bíróság és az ügyészség feladatai a végrehajtásban”
 (2)	A Bv. tv. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
179
„A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai”
464.	§
A Bv. tv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat rendelkező részének a
Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal ellátott példánya pótolja az
értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál.”
465.	§
A Bv. tv. 33. §-a helyébe-a következő rendelkezés lép:
„33. §
(1)	Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani
nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot nyomban megküldi annak a
végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának (a
továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a
végrehajtás függőben tartása iránt intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a
bíróság a véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős
szervnek, illetve a bv. csoportnak.
(2)	Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a Be. XCIV.
Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban másként határoz, vagy a
határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke - ha erre vonatkozóan rendszeresített
értesítőlap van bevezetve - értesítőlapot állít ki, és azt jogerősítési, illetve véglegessé válási
záradékkal ellátott határozatával együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek,
szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke
a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanul megküldi a
végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak.”
466.	§
A Bv. tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. §
A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)-(3) és (5) bekezdése esetén a
tanács elnöke a papíralapú határozatot - ideértve a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot -
és az értesítőlapon a bírói rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói
rendelvénnyel ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az
elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a papíralapú,
eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá kell átalakítani, és
legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy
180
elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
467.	§
A Bv. tv. 44. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban
előterjesztette - a jelenlévő ügyész nyilatkozatát követően -, az ügydöntő határozatot hozó bíróság
dönt, a határozatát indokolni köteles.
(3)	A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti
egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a bíróság nem
ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján dönt, a kérelemről bírósági titkár is
határozhat.
(4)	A pénzbüntetés tekintetében a halasztás, vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(5)	A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának
elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az elítélt, a törvényes képviselő és a
védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat
ellen az ügyészség és a rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés
alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően
irányadó.”
468.	§
A Bv. tv. a 44. §-t követően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:
„Bírósági mentesítés
44/A. §
(1)	A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos
bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben
elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek
hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos
súlyúak, a bíróságok közül az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.
(2)	Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai
büntetőeljárást lefolytatta, kivéve ha a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése
alapozta meg.
(3)	A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell
értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát.
Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a
181
bíróság összefoglaló jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának
tapasztalatairól.
(4)	Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként
érdemben elbírálja.
(5)	A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyészség
indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha
a)	a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés], vagy
b)	utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.”
469.	§
A Bv. tv. 45. és 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. §
(1)	Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a még végre nem hajtott büntetés, a
próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére,
illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter
tehet a köztársasági elnökhöz.
(2)	Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már
végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság
határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból
kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető.
(3)	Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az elítélt
hozzátartozója nyújthat be.
(4)	Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó
bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró - az elsőfokon eljárt bíróság útján - indíthatja
meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alóli mentesítésre.
(5)	A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy
mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi
kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.
(6)	Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. § (2)
bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi. A
bíróság e célból
a)	az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el,
b)	fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét szerezheti be,
vagy
182
c)	az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést kérhet.
(7)	A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat, valamint a kegyelmi
kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az adatok, iratok beszerzését követő
nyolc napon belül az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti.
(8)	Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter
az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal -
elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi
Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.
(9)	A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés
esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés
végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.
(10)	A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az
igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény, amelyre figyelemmel a halasztás
vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta, megszűnt.
(11)	A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az
igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut, hogy
a)	az elítélttel szemben a halasztás vagy a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény
miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztést kell végrehajtani,
b)	az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték.
(12)	A (8)-(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter a
döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a büntetés vagy a javítóintézeti
nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t
és a végrehajtásért felelős szervet.
46.	§
(1)	Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok
vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi
kezdeményezés hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.
(2)	Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott
adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:
a)	bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b)	szabálysértési nyilvántartási rendszer,
c)	polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
d)	közúti közlekedési nyilvántartás,
e)	központi idegenrendészeti nyilvántartás.
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a
183
köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.
(4)	A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot - az ellenjegyzési jog gyakorlása
érdekében - az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Ha a kegyelmi döntésről szóló
határozatot az igazságügyért felelős miniszter nem ellenjegyzi, e döntését a határozat eredeti
példányára rávezeti. Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik. Az igazságügyért
felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt.
(5)	Ha a kegyelmi eljárás a (4) bekezdésben meghatározotton kívül más okból fejeződik be, ennek
tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az iratok felterjesztését
megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.
(6)	Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot, illetve a
kegyelmi eljárásnak az (4) és (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről szóló
tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú bíróságnak, amely az
ügyiratokat felterjesztette.
(7)	Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy intézkedést
állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett, vagy a kiszabott büntetés
végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján ehhez kötelezően pártfogó
felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt bíróság nem ügydöntő határozattal ezt
megállapítja. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján
válik véglegessé.
(8)	A kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi
eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke
kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást
kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak,
továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés, illetve
a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében.
(9)	Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a
kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az
igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti,
egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot. A kegyelmi
döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben
elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a
kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-
végrehajtási bírónak.
(10)	Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a kegyelmi döntés
meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a
kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy
a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés
184
esetén a BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.
 (11)	Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a
 kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.
 (12)	Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más okból
 fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.”
470.	§
 A Bv. tv. 46/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A kegyelmi döntésről szóló határozattal kapcsolatosan az ellenjegyzési jog gyakorlására és a
 kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás
 kézbesítésére a 46. § (4)-(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
471.	§
 (1)	A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A büntetés-végrehajtási bíró)
 „f) az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében - ide nem értve a bírósági
 felülvizsgálati eljárást - ügydöntő végzést hoz, amely ellen
      fa)	- e törvény eltérő rendelkezése hiányában - fellebbezésnek van helye,
      fb)	felülvizsgálatnak nincs helye,”
 (2)	A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (A büntetés-végrehajtási bíró)
 „h) határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnak a Be.
 XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárásban meghozott
 határozata ezt szükségessé teszi, ugyanígy jár el, ha hivatalból, az ügyészség indítványa, illetve
 az elítélt vagy védője kérelme alapján észleli, hogy valamely rendelkezése nem a törvénynek
 megfelelő, ezekben az esetekben a 71. § szerinti eljárásban új határozatot hoz,
 i)	az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön tartózkodik és a
 kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránt kell intézkedni, vagy ha a
 Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárás lefolytatására
 hívta fel a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságot,”
 (3)	A Bv. tv. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
 a)	törvényes képviselője,
 b)	nagykorú hozzátartozója,
 c)	ha külföldi állampolgár, állama konzuli tisztviselője,
 d)	ha kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, házastársa vagy élettársa,
 e)	ha fiatalkorú, a gondozását ellátó nagykorú személy,
185
a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban segítőként vehet részt, a meghallgatáson, illetve a
tárgyaláson akkor lehet jelen, ha azt a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság épületében tartja, egyéb
jog akkor illeti meg, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik. Ha e törvény jogorvoslati jogot
biztosít, akkor a segítőt felvilágosítás-kérési és irat-megismerési jog illeti meg. A fiatalkorú és a
kényszergyógykezelt törvényes képviselőjének észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi,
irat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.”
(4)	A Bv. tv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség - e törvény eltérő rendelkezése
hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével - az elítéltet terheli.”
472.	§
A Bv. tv. a 65. §-t követően a következő alcímmel és 65/A. §-sal egészül ki:
„A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
65/A. §
(1)	A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv intézet előterjesztésére a 293/A. § (1)
bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján megállapítja a pénzbüntetés
végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt vagy védője kérelmére is helye van.
(2)	Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási
bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett. Ha az elítélt fogva van,
az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3)	A bűnügyi költséget az állam viseli.”
473.	§
A Bv. tv. a 69. §-t követően a következő alcímekkel és 69/A-69/C. §-sal egészül ki:
„Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges
megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről
69/A. §
(1)	A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára - az iratok alapján - az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való
hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha
a)	a tárhelyszolgáltató a 324. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a
kötelezettséget,
b)	az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §)
megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a
pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,
186
  c)	az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság
  jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem
  vezetett eredményre.
(2)	Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges
megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyészség a
határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől -
ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is -
számított nyolc napon belül fellebbezhet.
(3)	A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a tárhelyszolgáltató
kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés
végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha
  a)	a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó
  kötelezettségét,
  b)	az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adatot eltávolítja.
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata
69/B. §
(1)	A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte
előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést
nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli.
(2)	A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról - ennek keretében
fenntartásának szükségességéről, vagy megszüntetéséről - tárgyaláson határoz.
(3)	A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak
gyakorlására képes - a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni.
(4)	Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a Budapest
Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt el, a Fővárosi
Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.
(5)	Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő határozat
jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a felülvizsgálatra az (1)
bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáró bíróságnak a kényszerintézkedés
indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott határozata véglegessé válása napjától kell
számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői
vélemény felhasználható és újabb szakértő kirendelése mellőzhető.
(6)	A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a kényszergyógykezelés
alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő kérelmére, továbbá az
IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye van.
187
(7)	A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja,
ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy
a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik.
Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.
(8)	A felülvizsgálat előtt - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - elmeorvos szakértői
véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény
kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.
(9)	A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a kényszergyógykezelés alatt álló
házastársa, élettársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.
Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges
hatályú kiutasítás alól
69/C. §
(1)	A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás, illetve a végleges hatályú
kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben
elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges
hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet
terjeszteni.
(2)	A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben az ügyekben
bírósági titkár nem járhat el.
(3)	A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető ügyiratokat, valamint
az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelem
esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint - lehetőség szerint - az elítélt lakóhelye szerinti állam
bűnügyi jogsegély teljesítésére feljogosított hatóságának nyilatkozatát.
(4)	Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet
elutasítja.”
474.	§
A Bv. tv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül
határoz.”
475.	§
A Bv. tv. 76. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére akkor is, ha]
„b) a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása a Btk. 92-92/B. §-a alapján
188
beszámított időre figyelemmel esedékes, de a letartóztatást nem a bv. intézetben töltötte.”
476.	§
A Bv. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő
bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:)
„c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben
letartóztatást, bűnügyi felügyeletet vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el.”
477.	§
A Bv. tv. 80. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha]
„c) a közérdekű munka végrehajthatósága, illetve a pártfogó felügyelet végrehajtása megszűnt.”
478.	§
A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha)
„a) az elítélt a szabadságvesztésből - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe
véve - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,”
479.	§
(1)	A Bv. tv. 113. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok Be. 100. §-a és a
352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében - a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozóhatóság az előállítás elrendelésével - annak helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti.”
(2)	A Bv. tv. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben alkalmazandó közvetítői
tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy ezek törvényes képviselőjeként a
közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti.”
480.	§
(1)	A Bv. tv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján - a bv. intézettel való előzetes
egyeztetés szerint - az intézetben kihallgathatja, illetve ha az elítéltek ugyanabban az intézetben
vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá
biztosíthatja a Be. 352. § (1) bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az
189
elítélt intézetben lévő érték-, vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási
cselekmények intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével
lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és törvényes
képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”
(2)	A Bv. tv. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes
ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben panasznak nincs helye.”
481.	§
A Bv. tv. 115. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)
„a) az elítélt a szabadságvesztésből - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe
véve - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b)	az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának - a Btk. 92-
92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - fegyházfokozatban a felét,
börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,”
482.	§
(1)	A Bv. tv. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba,
illetve az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus
adathordozón kiadott másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai
eszköz igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben
előterjesztett kérelemre - a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”
(2)	A Bv. tv. 127. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint az ügyiratok
megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az
ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért
előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet.
(4)	Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során
keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok terjedelme a zárka
rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus adathordozón kiadott másolatot
a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben tarthatja.
(5)	Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi
felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a bv. szerv biztosítja, hogy az
190
elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő
más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.”
483.	§
A Bv. tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elítélt által a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes
szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra
bocsátás lehetséges időpontja előtt három hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási
bírónak. Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de
annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről
haladéktalanul értesíti.”
484.	§
A Bv. tv. 192. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a fiatalkorú eljárási cselekmény lefolytatása érdekében történő kiadása a rendőrségi fogdán
való elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség harminc napra engedélyezheti. A határozat
ellen panasznak nincs helye.”
485.	§
A Bv. tv. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. §
(1)	A külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja a konzuli kapcsolatokról szóló nemzetközi
egyezmény, valamint az érintett államok által kötött szerződésekben foglaltak szerint, az e
törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot. A kapcsolat felvétele csak a külföldi
elítélt beleegyezésével történhet.
(2)	A külföldi elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is kapcsolatot tarthat az illetékes
külképviselet tagjával.
(3)	Ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban államának
konzuli képviselőjével mind írásban, mind szóban és személyesen - a fogvatartás rendjének a
megtartásával - ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A nyomozó hatóság által a bv. intézetben a
külföldi elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen való részvétel céljából az állama
konzuli képviselőjének a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”
486.	§
A Bv. tv. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„214. §
191
A bv. intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés
hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős ügydöntő határozatról szóló
bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve ha a szabadulás időpontja indokolja,
haladéktalanul értesíti az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes
területi idegenrendészeti hatóságot az elítélt szabadulásáról.”
487.	§
(1)	A Bv. tv. 282. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakcíme - ennek hiányában,
vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye - szerint illetékes pártfogó felügyelői
szolgálat pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja.
Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének és ügydöntő határozatának kézhezvételétől számított
nyolc napon belül idézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára
vonatkozó iratok bemutatására hívja fel.”
(2)	A Bv. tv. 282. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt
kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a
meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tényleges
tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.”
488.	§
A Bv. tv. 290. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pártfogó felügyelői szolgálatot új munkahely kijelölésére hívja fel
a)	az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására nem lát alapot, vagy
b)	a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát elutasítja.”
489.	§
A Bv. tv. 294. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bv. intézet parancsnoka a 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezése előtt harminc
nappal, ha ez a végrehajtás foganatba vételének időpontjára figyelemmel indokolt, soron kívül
előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésnek
megállapítása érdekében.”
490.	§
A Bv. tv. 297. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a Be. 111. §-a alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a törvényben
192
meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érekében tájékoztatta a terhelt
munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási bíró a foglalkozástól eltiltás végrehajtása végett felhívást
küld a munkáltatónak.”
491.	§
A Bv. tv. 307. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást az egyesbíró vagy a tanács
elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, valamint az ügyész szóban
foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik.”
492.	§
A Bv. tv. 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra
bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással
összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő hajtja végre.”
493.	§
(1)	A Bv. tv. 312. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A pártfogó felügyelet)
„c) az elsőfokon eljárt bíróságnak a kegyelmi döntés alapján a 46. § (7) bekezdése szerint
meghozott nem ügydöntő végzésének véglegessé válása napjával”
(kezdődik.)
(2)	A Bv. tv. 312. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pártfogó felügyelet megszűnik, ha)
„f) a köztársasági elnök azt a büntetést vagy intézkedést, amellyel összefüggésben az elítélt
pártfogó felügyelet alatt áll, kegyelemből elengedte.”
494.	§
A Bv. tv. 316. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pártfogó felügyelő)
„b) szolgálati helyén és lakcímén vagy tényleges tartózkodási helyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt
betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására,”
495.	§
A Bv. tv. 317. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
193
„(3) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet az azt követő napon
kezdődik, amikor az elrendelő ügyészségi határozat ellen a terhelt a panasz jogáról lemondott, vagy
a panasz benyújtására nyitva álló határidő annak benyújtása nélkül eltelt.
(4)	A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik, ha
  a)	az ügyészség az eljárást megszünteti [Be. 398. § (1) bekezdés e) pont],
  b)	a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,
  c)	az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat emel [Be.
  421.	§ (1) bekezdés].
(5)	Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását
büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes ügyészi felfüggesztést az ügyészség
a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a
pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó
felügyelő által meghatározott módon és rendszerességgel - de legalább kéthavonként - kerül sor.”
496.	§
(1)	A Bv. tv. 324. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott
pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az
ügyészség indítványára lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges
megakadályozásának elrendelésére irányuló eljárást.”
(2)	A Bv. tv. 324. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelését követően a bírósági
végrehajtó arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítette az
eltávolítási kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból lefolytatja a 69/A. §-ban
meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának megszüntetésére irányuló
eljárást. Az eljárás lefolytatásának a tárhelyszolgáltató kérelmére is helye van. Ha a
tárhelyszolgáltató alaptalanul tesz bejelentést az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről, a büntetés-
végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt elrendelésével
egyidejűleg a tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő
rendbírságot szabhat ki.
(4b) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a
hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak megszüntetéséről
szóló határozatát haladéktalanul közli a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban:
NMHH).
(4c) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges
megakadályozásáról szóló határozatot az NMHH elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül
kézbesíti. A büntetés-végrehajtási bíró határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az
194
NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell
kézbesítettnek tekinteni.”
(3)	A Bv. tv. 324. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges
megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az
elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (4) bekezdése, a megszüntetésről szóló
határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (8) és (10) bekezdése értelemszerű alkalmazásával jár el.
(7)	A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus
hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges
megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása
miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is
kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van
helye.”
497.	§
A Bv. tv. 325. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kényszergyógykezelés végrehajtására e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes
képviselője jogaira a 11. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
498.	§
A Bv. tv. 329. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„329. §
(1)	A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az
IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot megküldi a
kényszergyógykezelés felülvizsgálatának lefolytatása érdekében az illetékes büntetés-végrehajtási
bírónak. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta
meg kell ismételni.
(2)	Ha a kényszergyógykezelést előzetes kényszergyógykezelés előzte meg az IMEI főigazgató
főorvosa a 69/B. § (5) bekezdésében meghatározott időpont lejárta előtt - ha ez szükséges
haladéktalanul - megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak a beteg állapotára vonatkozó részletes
kórrajz-kivonatot és az ügydöntő határozatot hozó bíróság által megküldött elmeorvos-szakértői
véleményt.
(3)	A betegnek a bíróság előtti megjelenéséről - egészségi állapota alapján - az IMEI főigazgató
főorvosa dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró büntetés-végrehajtási bírót.
195
(4)	Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kötelező felülvizsgálat során, vagy az IMEI főigazgató
főorvosának előterjesztése, vagy az arra jogosult indítványa alapján jogerős határozatával a
kényszergyógykezelést megszünteti, és a beteg előállítására sor került, a 34/A. § szerint kiállított
értesítőlapot a beteget kísérő felügyelőnek adja át, aki a beteget visszakíséri az IMEI-be.”
499.	§
A Bv. tv. 338. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségről és elmulasztásának lehetséges következményeiről a
beteget - az állapotára, adottságaira figyelemmel és a számára érthető módon - és a gondozását
vállaló személyt írásban tájékoztatni kell.”
500.	§
A Bv. tv. 355. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fiatalkorú az ellene folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan jogosult a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott
másolatba, valamint az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról
elektronikus eszközön kiadott másolatba a javítóintézet által biztosított számítástechnikai eszköz
igénybevételével betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett
kérelemre - a védővel, illetve a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is
biztosítani kell.”
501.	§
A Bv. tv. 367. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes
ügyészi felfüggesztést rendeltek el és más ügyben javítóintézeti nevelést tölt, az igazgató
gondoskodik arról, hogy - ha a javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak - a fiatalkorú a
javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E
feladatok ellátása során a javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik.”
502.	§
(1)	A Bv. tv. 372. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fiatalkorú kiadására a 114. § (3), (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni
azzal, hogy az eljárási cselekmények lefolytatását követően a fiatalkorút haladéktalanul vissza kell
kísérni a javítóintézetbe.”
(2)	A Bv. tv. 372. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
196
„(4a) Ha a fiatalkorú ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban - kivételesen - a bíróság
határozattal, legfeljebb harminc napra elrendelheti rendőrségi fogdán vagy bv. intézetben történő
elhelyezését.”
(3)	A Bv. tv. 372. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratok teljes terjedelmében való
megismerését a Be. 100. §-a és a 352. §-a alapján az ügyiratok megküldésével a javítóintézetben is
lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el.
A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet. Az ügyiratok
javítóintézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.”
503.	§
A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről - az elfogatóparancs
visszavonása végett - a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán
belül értesíteni kell.”
504.	§
A Bv. tv. 386. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A letartóztatás végrehajtására - függetlenül a letartóztatás 388-389. § és 413. § szerinti
végrehajtási helyétől - az e fejezetben foglalt eltérésekkel a szabadságvesztés végrehajtására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
505.	§
A Bv. tv. 388. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes kényszergyógykezelésének
elrendelésére nincs alap, a letartóztatást - a bíróság rendelkezése alapján - az IMEI-ben kell
végrehajtani. A letartóztatás IMEI-ben történő végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti,
ha az az IMEI szakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján
már nem indokolt.”
506.	§
(1)	A Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetőeljárás szakaszától függően a rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet a letartóztatott)
„a) 173. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kapcsolattartásának engedélyezéséről, korlátozásáról
vagy ellenőrzésének módjáról, illetve megtiltásáról a büntetőeljárás eredményessége vagy más
személy életének, testi épségének védelme érdekében,”
197
(2)	A Bv. tv. 390. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv intézet értesítése alapján a letartóztatott
a)	hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról,
b)	más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről
haladéktalanul határoz.”
(3)	A Bv. tv. 390. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha
a)	a letartóztatás végrehajtása alatt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli,
b)	a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételét
kezdeményezik.”
507.	§
A Bv. tv. 394. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más büntetőügyben
feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást foganatosító szerv biztosítja, hogy a
letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot
kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.”
508.	§
(1)	A Bv. tv. a 400. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A tolmács és a szakértő”
(2)	A Bv. tv. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„400. §
(1)	Ha a Be. 201. §-a szerint a büntetőeljárásban tolmács alkalmazása kötelező, a kirendelt vagy a
védő által biztosított tolmács intézetbe történő belépését - a rendelkezési jogkör gyakorlójának
előírásait figyelembe véve - engedélyezni kell.
(2)	A büntetőeljárásban kirendelt szakértő vagy - a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait
figyelembe véve - a Be. 190. § (3) bekezdése alapján magánszakértői vélemény elkészítésével
megbízott szakértő intézetbe történő belépését engedélyezni kell. Az ügyiratokba való betekintést -
kellő időben előterjesztett kérelemre - a magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott
szakértővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”
509.	§
(1) A Bv. tv. a 401. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
198
„A megismerés joga”
(2) A Bv. tv. 401. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„401. §
 (1)	A letartóztatottat - a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján - a fogva tartó
 intézet a büntetőügy ügyiratainak megismeréséhez való jog gyakorlása érdekében előállítja. Az
 ügyiratok fogva tartó intézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.
 (2)	A letartóztatott jogosult az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség
 vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba
 történő betekintéshez a fogva tartó intézet által biztosított számítástechnikai eszközt igénybe venni.
 Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel való személyes
 kapcsolattartás során is biztosítani kell.”
510.	§
 (1)	A Bv. tv. 413. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(2) A fiatalkorú letartóztatását,
 a)	ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, javítóintézetben,
b)	ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik
életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen bv. intézetben,
 c)	ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a huszadik életévét
 nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen javítóintézetben,
 d)	ha a letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-végrehajtási intézetben
 kell végrehajtani.
 (3)	A letartóztatást - a (2) bekezdésre figyelemmel - a bv. intézet anya-gyermek részlegén vagy a
 javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén kell végrehajtani
 annak a fiatalkorú nőnek az esetében, akinek
 a)	a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem
 áll fenn, vagy
b)	a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-gyermek
részlegen helyezte el.
 (4)	A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az ügyészség, a
 terhelt vagy a védő, illetve a törvényes képviselő indítványára megváltoztathatja. Erről - a tárgyalás
 előkészítése során hozott határozatig - a letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság
 határoz, amelyik előtt a büntetőeljárás folyik.”
 (2)	A Bv. tv. 413. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetében a fiatalkorú letartóztatását végrehajtó javítóintézet vagy
199
bv. intézet - ha a fiatalkorú vagy a végrehajtás rendjének vagy biztonsága fenntartása érdekében
szükséges - javaslatot tehet az ügyészségnek arra, hogy indítványozza a letartóztatás végrehajtási
helyének megváltoztatását.
(6)	A fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő végrehajtás esetén bv.
intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság legfeljebb harminc napra rendeli el.
(7)	A bíróságnak a letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig a fiatalkorú
huszonnégy órát meg nem haladó tartamban az ügyészség rendelkezése alapján - a bíróság egyidejű
értesítésével - is elhelyezhető rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben. A tizennegyedik életévét be
nem töltött fiatalkorú rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben nem helyezhető el.
(8)	A fiatalkorú letartóztatott legfeljebb öt napig terjedő magánelzárással fenyíthető.”
511.	§
A Bv. tv. 414. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„414. §
(1)	A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a XXVII. Fejezet rendelkezéseit kell
értelemszerűen alkalmazni, a 362-364. §, a 365. § (3) bekezdése, a 367. §, a 371. §, a 373. § (2)
bekezdés e)-h) pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)-g) pontja és a 378-379. § rendelkezései
azonban nem alkalmazhatók.
(2)	A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota
kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség szerint büntetés-
végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.”
512.	§
A Bv. tv. 424. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az előzetes kényszergyógykezelt a védőjével és állama konzuli tisztségviselőjével a
letartóztatottra vonatkozó szabályok szerint jogosult kapcsolatot tartani. A törvényes képviselet
ellátása érdekében a törvényes képviselő az előzetes kényszergyógykezelt személlyel - a
fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával - mind szóban, mind írásban és
személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes
kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként. Az előzetes
kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülésen, ha azt a bíróság az IMEI-ben
tartja a védő, a konzuli tisztviselője és a törvényes képviselő részére a belépést biztosítani kell.”
513.	§
A Bv. tv. 428. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
200
 „(3) A fogda az őrizet Be. 274. § (3) bekezdése és 725. § (2) bekezdése szerinti határidejének
 lejártát, valamint a 38. § (5) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási őrizet határidejének lejártát - a
 Be. 274. § (5) bekezdése alapján az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogvatartás
 beszámításával - nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.”
514.	§
 A Bv. tv. 436. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
 „(13) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő
 egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény 466. §-ával megállapított 69/A-69/C. §
 szerinti eljárásokat a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság
 folytatja le, ha
 a)	a 329. § (1) bekezdése szerinti kórrajzkivonat, vagy
 b)	az indítvány, illetve a kérelem,
 2018. június 30. napjáig a bíróságra beérkezett.”
515.	§
 A Bv. tv.
 1.	3. § 1. pontjában a „Be. XXIX. Fejezet II. Címe” szövegrész helyébe a „Be. 128. § (2) és (5)
 bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része” szöveg,
 2.	3. § 7. pontjában az „ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről,” szövegrész helyébe az
 „ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről,” szöveg,
 3.	3. § 14. pontjában, 10/A. § (6) bekezdésében, 75/A. § (4) bekezdésében, 426. § (2), (5) és (6)
 bekezdésében az „ideiglenesen” szövegrészek helyébe az „előzetes” szöveg,
 4.	4. § (1) bekezdésében a „bíróság jogerős határozata alapján,” szövegrész helyébe a „bíróság
 jogerős vagy véglegessé vált határozata alapján,” szöveg,
 5.	4. § (2)-(4) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 13. § (5) bekezdésében, 32. § (2)
 és (7) bekezdésében, 50. § (1) bekezdés b), d) és g) pontjában, 51. § (2) bekezdésében, 59. § (3)
 bekezdésében, 61. § (1)-(2), (4) és (5) bekezdésében, 61/C. § (1b) és (1c) bekezdésében, 64. § (1)
 és (6) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 66. § (1)-(2) bekezdésében, 67. § (1) és (3)
 bekezdésében, 68. § (8) bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 70/A. §
 (1)	bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés g) pontjában, 114. § (3)
 bekezdésében, 116. § (2) bekezdésében, 154. § (2) bekezdésében, 166. § a) pontjában, 172. § (3)
 bekezdésében, 177. § (4) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 187. § (3) bekezdés
 b)	pontjában, 275. § (2) bekezdésében, 283. § (5) bekezdésében, 286. § (2)-(3) bekezdésében,
 290. § (2) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében, 314. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés d)
 pontjában, 315. § (4) bekezdésében, 317. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésében, 340. §-ában, 372. §
 (2)	és (5) bekezdésében, 385. § (3) bekezdésében, 387. § (2) bekezdésében, 390. § (2a)
 bekezdésében, 397. § b) pontjában, 406. § (5) bekezdés a) pontjában, (6), (8)-(9) bekezdésében,
 422.	§ (2) bekezdés b) pontjában, 426. § (3) bekezdésében, 428. § (1) bekezdésében, 429. § (1)
 bekezdésében és 434. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség”
201
szöveg,
6.	4. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében és 317. §-át megelőző alcímben a „vádemelés
elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,
7.	4. § (2) bekezdésében, 309. § (1) bekezdésében az „a határozat” szövegrész helyébe az „az
ügydöntő határozat” szöveg,
8.	4. § (4) bekezdésében az „értesítőlapot” szövegrész helyébe az „a 34/A. § szerint értesítőlapot”
szöveg és az „eredeti aláírással” szövegrész helyébe az „eredeti aláírással, vagy minősített
elektronikus aláírással” szöveg,
9.	5. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésben, 43. § (1) bekezdésében, 83. § (1) és (2)
bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében, 188. § (1) bekezdés b) pontjában, 299. § (3)
bekezdésében az „ítéletben” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,
10.	8. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdés” szöveg és
az „ítélet kihirdetésekor,” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve
kézbesítésekor,” szöveg,
11.	9. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés f) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az
„ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,
12.	10. § (4) bekezdésében a „cselekvőképtelen nagykorú” szövegrész helyébe a
„cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú” szöveg,
13.	10. § (5) bekezdés a) pontjában, 317. § (7) bekezdésében és 381. § (1) bekezdésében az
„ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,
14.	11. § (1) bekezdésében az „irat-betekintési” szövegrész helyébe az „irat-megismerési” szöveg,
15.	11. § (5a) bekezdésében a „képviselő” szövegrészek helyébe a „védő, illetve a képviselő”
szöveg,
16.	11. § (5a) bekezdésében a „képviselőt” szövegrész helyébe a „védőt, illetve a képviselőt”
szöveg,
17.	12. § (1) bekezdésében az „anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján,
az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nem
magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét” szöveg,
18.	12. § (2) bekezdésében az „anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés
alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre” szövegrész helyébe
a „nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére” szöveg,
19.	12. § (3) bekezdésében az „anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján,
az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven” szövegrész helyébe a „nem
magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén” szöveg,
20.	12. § (4) bekezdés d) pontjában az „irataiba és az egészségügyi dokumentációba való
betekintéshez” szövegrész helyébe az „iratai és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez”
szöveg,
21.	12. § (5) bekezdés b) pontjában a „személyes költségmentesség” szövegrész helyébe a
„költségkedvezmény” szöveg,
202
22.	12. § (5) bekezdés e) pontjában a „büntetőügy irataiba való betekintéshez” szövegrész
helyébe a „büntető ügyiratok megismeréséhez” szöveg,
23.	12. § (5) bekezdés g) pontjában a „szabadlábra helyezési kérelem” szövegrész helyébe a
„kényszerintézkedés megszüntetése iránti indítvány” szöveg,
24.	13. § (1) bekezdésében a „Be. 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 52. §
(1)	bekezdése” szöveg,
25.	13. § (1) bekezdés a) pontjában, 387. § (4) bekezdésében, 390. § (1) és (7)-(8) bekezdésében,
391. § (4) és (6) bekezdésében, 392. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 394. § (1) bekezdés e)
pontjában, (2), (4) és (7) bekezdésében, 396. § (1) bekezdésében, 398. § (3)-(4) bekezdésében,
399. § (2) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 403. § (2) bekezdésében, 406. § (6)
bekezdésében, 407. § (2)-(3) bekezdésében, 409. § (2) bekezdésében, 410. § (3) és (5)-(6)
bekezdésében, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 416. § (1) bekezdésében, 418. §
(2)	bekezdésében, 419. § (2) bekezdésében, 420. § (1)-(2) bekezdésében az „az előzetesen
letartóztatott” szövegrészek helyébe az „a letartóztatott” szöveg,
26.	13. § (1) bekezdés d) pontjában, 338. § (3) bekezdésében, XXX. Fejezet címében, 424. § (1),
(5)-(7) bekezdésében, 425. §-ában, 426. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és (3)-(4)
bekezdésében, 434. § (2) bekezdés d) pontjában az „ideiglenes” szövegrészek helyébe az
„előzetes” szöveg,
27.	19. § (2) bekezdésében a „lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt [Be. 73. § (2)
bekezdés] intézkedni.” szövegrész helyébe a „lakcímének megállapítása iránt intézkedni.”
szöveg,
28.	19. § (3) bekezdésében a „tartózkodási helyének” szövegrész helyébe a „lakcímének,
tényleges tartózkodási helyének” szöveg,
29.	25. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozat a jogerő beállta napján” szövegrész helyébe a
„határozat a büntetés-végrehajtási bíró határozatának véglegessé válása napján” szöveg,
30.	26. § (1) bekezdésében a „tekintheti meg” szövegrész helyébe az „ismerheti meg” szöveg,
31.	26. § (6) bekezdésében a „másolat kiadásának” szövegrész helyébe a „megismerés” szöveg,
32.	26/A. §-ában, 56. § (4) és (7) bekezdésében, 68. § (7) bekezdésében, 282. § (6) bekezdésében,
283. § (7) bekezdésében, 313. § (5) bekezdésében, 314. § (1) bekezdésében, 406. § (4) és (8)
bekezdésében és 425. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
33.	29. § (1) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 308. § (1)
bekezdésében, 312. § (1) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő
határozat” szöveg,
34.	30. § (3) bekezdésében az „ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.” szövegrész helyébe az
„ügydöntő határozatban kiszabott büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak.”
szöveg,
35.	32. § (1) bekezdésében az „a tanács elnöke vagy az egyesbíró” szövegrész helyébe az „az
egyesbíró vagy a tanács elnöke” szöveg,
36.	34. § (2) és (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) és (3) bekezdésében, 118. §
(2)	bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés f) pontjában, 205. § (5) bekezdésében, 278. §-ában, 283.
§ (3) bekezdésében, 287. § (4) bekezdés a) pontjában, 289. §-ában, 293/A. § (1) bekezdésében,
296. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 299. § (3) bekezdésében, 301. § (3)
203
bekezdésében, 303. § (2) bekezdésében, 304. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában,
324. § (3) bekezdésében és 352. §-ában az „ítélet” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozat”
szöveg,
37.	35. § (2) bekezdésében a „Be. 65. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 140. § (4)
bekezdése” szöveg,
38.	38. § (3) bekezdésében a „tartózkodási helyét vagy a lakóhelyét” szövegrész helyébe a
„lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét” szöveg,
39.	38. § (5) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti.” szövegrész helyébe a
„büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el.” szöveg,
40.	39. § (7) bekezdésében a „46. § (2) bekezdése” szövegrészek helyébe a „45. § (9) bekezdése”
szöveg,
41.	41. § (6) bekezdés c) pontjában a „házi őrizete” szövegrész helyébe az „olyan bűnügyi
felügyelete, amelynek keretében a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget,
intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el,” szöveg,
42.	44. § (6) bekezdésében a „40. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „40. § (2) és
(3)	bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén 43/B. § (1) bekezdésében” szöveg,
43.	46/C. §-ában és 46/F. § (3) bekezdésében a „46. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. §
(2)	bekezdése” szöveg,
44.	46/C. § b) pontjában az „elítélt büntetőügyének az iratait” szövegrész helyébe az „elítélttel
szemben folyamatban volt büntetőeljárás ügyiratait” szöveg,
45.	46/D. § (4) bekezdésében a „büntető ügyekben” szövegrész helyébe a „büntetőügyekben”
szöveg,
46.	48. § (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának”
szöveg,
47.	48. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben”
szövegrész helyébe az „a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve” szöveg,
48.	48. § (3) bekezdésében az „értesítőlapra” szövegrész helyébe az „értesítőlapra a 34/A. §
szerint” szöveg,
49.	49. § (2) bekezdésében az „A 44. § (6) és (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „A 44. §
(1), (3), (6) és (7) bekezdésében” szöveg,
50.	50. § (1) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a „védő részvétele” szövegrész helyébe a
„védő jelenléte” szöveg,
51.	50. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.” szövegrész helyébe a
„büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére
vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye.”
szöveg,
52.	54. § (1) bekezdésében, 86. § (2)-(3) bekezdésében és 309. § (1) bekezdésében az „első
fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
53.	58. § (1) bekezdésében az „az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött időre
figyelemmel” szövegrész helyébe az „a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe
véve” szöveg,
54.	58. § (2) bekezdés a) pontjában, 154. § (2) bekezdésében, 154/A. § (2) bekezdésében, 339. §
204
(1)	bekezdésében, 368. § (8) bekezdésében, 369. § (2) bekezdésében, 370. § (1) bekezdésében,
388. § (4) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 428. § (2) bekezdés
a)	pontjában, 431. § (3) bekezdésében, az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
55.	58. § (3) bekezdésében a „Be. 557. §-a” szövegrész helyébe a „Be. 671. § 4. pontja” szöveg,
56.	61. § (1) bekezdésében, 301. § (2) bekezdésében az „elítélt tartózkodási helye szerint”
szövegrész helyébe az „elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint” szöveg,
57.	61/C. § (1a) bekezdésében, 280. § (5) bekezdésében, 415. § (1) bekezdésében az „ügyésznél”
szövegrészek helyébe az „ügyészségnél” szöveg,
58.	62. § (2) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 316. § (7)
bekezdésében, 380. § (5) bekezdésében a „lakóhelye, ennek hiányában” szövegrész helyébe a
„lakcíme, illetve tényleges” szöveg,
59.	68. § (9) bekezdésében az „ítéletben, vagy a bíróság határozatában” szövegrész helyébe az
„ügydöntő határozatban” szöveg,
60.	70/A. § (6) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye” szövegrész helyébe a
„lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye” szöveg,
61.	73. § (3) bekezdésében az „az előzetes letartóztatottak” szövegrész helyébe az „a
letartóztatottak” szöveg,
62.	75. § (3) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében és 410. § (6) bekezdésében, az „az
előzetesen letartóztatottnak” szövegrész helyébe az „a letartóztatottnak” szöveg,
63.	78. § (1) bekezdés b) pontjában, 385/A. §-ában, 389. §-ában, 390. § (4) bekezdésében, 397. §
b)	pontjában, 410. § (1) bekezdés d) pontjában (2) és (6) bekezdésében, 421. § (1) és (2)
bekezdésében az „az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „a letartóztatást” szöveg,
64.	78. § (1) bekezdés b) pontjában, 274. § (1) bekezdésében, 388. § (1a) bekezdés a) és b)
pontjában, (2), (2a) és (4) bekezdésében, 390. § (4) bekezdésében, 392. § (8) bekezdésében, 393.
§ (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 394/A. §-ában, 402. § (1) bekezdésében, 404. § (2)
bekezdésében, 410. § (1) bekezdés a) pontjában, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3)
bekezdésében, 415. § (1)-(2) bekezdésében, 416. § (2)-(3) bekezdésében, 421. § (6)
bekezdésében, 422. § (2) bekezdés a) pontjában, 427. § (1) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés a)
pontjában és (3) bekezdés a) pontjában az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a
letartóztatás” szöveg,
65.	81. §-ában az „vádemelés elhalasztása során pártfogó felügyelet alatt állók” szövegrész
helyébe az „feltételes ügyészi felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók”
szöveg,
66.	85. § (1) bekezdés b) pontjában az „állandó lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét”
szöveg,
67.	86. § (4) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakcíme
vagy tényleges tartózkodási helye” szöveg,
68.	88. § a) pontjában a „bírósági ítéletről” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatról”
szöveg,
69.	97. § (1) bekezdésében az „elítélt lakóhelyéhez” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíméhez”
szöveg,
70.	104. § (1a) bekezdésében a „lakó- vagy tartózkodási hely” szövegrész helyébe a „lakcím,
205
illetve tényleges tartózkodási hely” szöveg,
71.	112. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban”
szöveg lép,
72.	112. § (2) és (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrészek helyébe az „ügydöntő
határozattal” szöveg,
73.	113. § (2) bekezdésében a „részvételi” szövegrész helyébe a „jelenléti” szöveg,
74.	113. § (5) bekezdésében az „(1), (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1), (2a),
(3)	és (4) bekezdésében” szöveg,
75.	113. § (6) bekezdésében a „költségmentességet,” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését, polgári ügyben a polgári perrendtartás
szabályai szerint költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezését,” szöveg,
76.	114. § (3) bekezdésében és 372. § (3) bekezdésében a „nyomozási cselekmények” szövegrész
helyébe az „eljárási cselekmények” szöveg,
77.	116. § (5) bekezdésben a „tartózkodási hely” szövegrész helyébe a „lakcím, illetve tényleges
tartózkodási hely” szöveg,
78.	172. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg,
79.	180/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás”
szöveg,
80.	187/E. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntető ügyről” szövegrész helyébe a „büntetőügyről”
szöveg,
81.	273. § (1) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
határozata” szöveg,
82.	273. § (5) bekezdés a) pontjában az „az előzetesen letartóztatottaktól” szövegrész helyébe az
„a letartóztatottaktól” szöveg,
83.	284. § (1) bekezdésében és 286. § (1) bekezdésében az „elítélt lakóhelye, ennek hiányában
vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíme, vagy az
elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye” szöveg,
84.	287. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,” szövegrész
helyébe a „lakcímét, kézbesítési címét, tényleges tartózkodási helyének címét,” szöveg,
85.	297. § (5) bekezdésében a „bíróság az elítéltet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási
bíró az elítéltet” szöveg,
86.	299. § (4) bekezdésében az „elrendelő határozatot” szövegrész helyébe az „elrendelő
ügydöntő határozatot” szöveg,
87.	302. § (2) bekezdésében, 306. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az
„ügydöntő határozatot” szöveg,
88.	313. § (1) bekezdés a) pontjában a „bíróság határozatában” szövegrész helyébe a „bíróság
ügydöntő határozatában” szöveg,
89.	316. § (6) bekezdésében a „lakóhelye szerint” szövegrész helyébe a „lakcíme szerint” szöveg,
90.	317. § (1) bekezdésében a „Vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „Feltételes ügyészi
felfüggesztés” szöveg,
91.	318. § (1) bekezdésében és 323. §-ában a „jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint
eredeti aláírással ellátott” szövegrész helyébe a „jogerősítési záradékkal ellátott és a 34/A. §-ban
206
meghatározott követelményeknek megfelelő” szöveg,
92.	318. § (3) bekezdésében az „az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően”
szövegrész helyébe az „a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően”
szöveg,
93.	324. § (1) bekezdésében a „Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a
„Be. 570. §-ában” szöveg,
94.	324. § (5) bekezdésében a „bíróság határozatáról” szövegrész helyébe a „büntetés-
végrehajtási bíró határozatáról” szöveg,
95.	328. § (5) bekezdésében a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet
teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett” szöveg,
96.	330. § (2) bekezdésében a „bíróság határozata” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő
határozata” szöveg,
97.	341. § (1) bekezdésében a „bíróság értesítőlapja” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási
bíró 34/A. §-a szerint kiállított értesítőlapja” szöveg,
98.	343. § (4) bekezdésében a „gondozója” szövegrész helyébe a „gondozását ellátó nagykorú
személy” szöveg,
99.	372. § (1) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „Büntető ügyben” szövegrész helyébe a
„Büntetőügyben” szöveg,
100.	372. § (2) bekezdésében a „törvényes képviselőnek, valamint” szövegrész helyébe a
„törvényes képviselőnek, állama konzuli tisztviselőjének, valamint” szöveg,
101.	372. § (5) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásról” szövegrész helyébe az „a
letartóztatásról” szöveg,
102.	377. § (2) bekezdésében a „fiatalkorúval szemben körözés vagy elfogatóparancs
kibocsátására.” szövegrész helyébe a „fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására.”
szöveg,
103.	377. § (3) bekezdésében az „a büntetőhatározatot hozó bíróság” szövegrész helyébe az „az
ügydöntő határozatot hozó bíróság” szöveg,
104.	380. § (6) bekezdés b) pontjában a „gondozóját” szövegrész helyébe a „gondozását ellátó
nagykorú személyt” szöveg,
105.	XXIX. Fejezete címében, 388. §-át megelőző alcímében, 391. § (1) bekezdésében, 392. §-át
megelőző alcímében, 421. §-át megelőző alcímében az „Az előzetes letartóztatás” szövegrész
helyébe az „A letartóztatás” szöveg,
106.	387. § (1) bekezdésében, 391. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 392. § (2) bekezdésében, 394.
§-át megelőző alcímben, 394. § (1), (3), (6) és (8) bekezdésében, 395. § (1) bekezdésében, 397. §-
ában, 398. § (1), (3)-(4) bekezdésében, 402. § (2) bekezdésében, 403. § (1) és (3) bekezdésében,
404. § (1) bekezdésében, 405. § (1) bekezdésében, 406. § (1) és (3) bekezdésében, 407. §-át
megelőző alcímében, 407. § (1)-(2) bekezdésében, 408. §-át megelőző alcímében, 408. §-ában,
410. § (3) bekezdésében, 417. §-ában, 418. § (1) bekezdésében, 420. § (3)-(4) bekezdésében, 421.
§ (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott”
szöveg,
107.	387. § (2) bekezdésében, 388. § (1) és (1a) bekezdésében, 389. §-ában és 392. § (3)
bekezdésében az „Az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „A letartóztatást” szöveg,
207
108.	387. § (3) bekezdésében, 390. § (3) bekezdésében, 392. § (4) bekezdésében, 402. § (1)
bekezdésében, 407. § (4) bekezdésében, 409. § (3) bekezdésében, 410. § (2), (4) és (6)
bekezdésében és 411. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe
az „a letartóztatottat szöveg,
109.	388. § (1b) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a
letartóztatásban” szöveg,
110.	388. § (2) bekezdésében a „Be. 135. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 299. §
(2)	bekezdésében és 688. § (4) bekezdésében” szöveg,
111.	388. § (2a) bekezdésében a „Be. 542/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 830.
§ (6) és (8) bekezdésében” szöveg,
112.	388. § (4) bekezdésében a „(2) és a (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(3)” szöveg,
113.	388. § (5) bekezdésében, 410. §-át megelőző alcímében az „Az előzetes letartóztatott”
szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,
114.	390. § (6) bekezdésében a „Be. 279. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 113. § (2)
bekezdése” szöveg,
115.	391. § (1) bekezdés a) pontjában az „az előzetesen letartóztatottakat” szövegrész helyébe az
„a letartóztatottakat” szöveg,
116.	392. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottakat” szövegrész helyébe az „A
letartóztatottakat” szöveg,
117.	392. § (5) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdés d) pontjában és (7) bekezdés d) pontjában és
394. § (5) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottak” szövegrészek helyébe az „a
letartóztatottak” szöveg,
118.	392. § (7) bekezdésében az „az előzetes letartóztatott” szövegrész helyébe az „a
letartóztatott” szöveg,
119.	393. § (1) bekezdésében és 399. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottal”
szövegrészek helyébe az „a letartóztatottal” szöveg,
120.	394. § (1) bekezdés b) pontjában a „hozzátartozóival és más személyekkel - a rendelkezési
jogkör gyakorlójának 390. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezését figyelembe véve -”
szövegrész helyébe az „a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó rendelkezése
hiányában a hozzátartozójával, más személlyel a rendelkezési jogkör gyakorlójának
engedélyével” szöveg,
121.	398. §-át megelőző alcímben az „A védővel való kapcsolattartás és az irattanulmányozás”
szövegrész helyébe az „A védővel való kapcsolattartás” szöveg,
122.	399. § (1) bekezdésében a „hangfelvevő készüléket” szövegrész helyébe a „kizárólag
hangfelvétel rögzítésére alkalmas technikai eszközt” szöveg,
123.	404. § (2) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottnak” szövegrész helyébe az „A
letartóztatottnak” szöveg,
124.	406. § (4) és (8) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés
előtt” szöveg,
125.	406. § (5) bekezdés a) pontjában a „vádirat benyújtása” szövegrész helyébe a „vádemelés”
szöveg,
126.	406. § (4), (5) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően”
208
  szövegrészek helyébe a „vádemelés után” szöveg,
  127.	409. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottal” szövegrész helyébe az „A
  letartóztatottal” szöveg,
  128.	410. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe az „A
  letartóztatottat” szöveg,
  129.	410. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előzetes letartóztatásnak” szövegrész helyébe az „a
  letartóztatásnak” szöveg és a „Be. 132. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 298. § (1)
  bekezdése” szöveg,
  130.	411. § (1) bekezdésében az „elrendelte (Be. 107. §),” szövegrész helyébe az „a Be. 195. §-a
  alapján elrendelte,” szöveg,
  131.	412. § (1) és (4) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottnál” szövegrész helyébe az „a
  letartóztatottnál” szöveg,
  132.	415. § (3) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a
  letartóztatásban” szöveg
  133.	421. § (3), (5)-(6) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatásból” szövegrész helyébe az „A
  letartóztatásból” szöveg,
  134.	427. § (4) bekezdésében az „őrizetbe vétel célja” szövegrész helyébe az „őrizet célja”
  szöveg,
  135.	428. § (2) bekezdés a) pontjában, 429. § (1) bekezdésében és 431. § (3) bekezdésében az
  „őrizetbe vételt” szövegrész helyébe az „őrizetet” szöveg,
  136.	429. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyomozási cselekmény” szövegrész helyébe az „eljárási
  cselekmény” szöveg,
 137.	429. § (2) bekezdésében a „hozzátartozóval kapcsolatot” szövegrész helyébe a
 „hozzátartozóval és törvényes képviselőjével kapcsolatot” szöveg,
  138.	431. § (1) bekezdésében az „az előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe az „a
  letartóztatását” szöveg és az „őrizetbe vétel” szövegrész helyébe az „őrizet” szöveg,
  139.	438. § (5) bekezdésében a „324. §-a” szövegrész helyébe a „69/A. §-a és 324. §-a” szöveg
  lép.
516.	§
  Hatályát veszti a Bv. tv.
  1.	8. § (1) bekezdésében a „rendőri” szövegrész,
  2.	35. § (4) és (5) bekezdése,
  3.	38. § (1) bekezdésében, 117. § (1) bekezdés b) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 187/C. § b)
  pontjában, 274. § (1)-(2) bekezdésében, 278. § c) pontjában, 280. § (9) bekezdésében, 289. § d)
  pontjában, 293/A. § (1) bekezdésében, 391. § (3) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 410. §
  (5)	bekezdésében, 413. §-t megelőző alcímében, 413. § (1) bekezdésében, 414. §-t megelőző
  alcímében, 422. §-t megelőző alcímében, 422. § (1) és (2) bekezdésében, 426. § (4) bekezdésében
  és (5) bekezdés b) pontjában, 431. § (2) bekezdésében, valamint 433. § (3) bekezdés a) pontjában
  az „előzetes” szövegrész,
  4.	38. § (4) bekezdésében az „- a Be. lakhelyelhagyási tilalom megtartásának ellenőrzésére
209
  vonatkozó szabályai szerint -” szövegrész,
  5.	71. § (1) bekezdésében az „a Be. XXIX. fejezetében foglaltak alapján” szövegrész,
  6.	133. § (2) bekezdés g) pontjában az „elkövetésének megalapozott” szövegrész,
  7.	306. § (4) bekezdése,
  8.	377. § (2) bekezdésében a „körözés vagy” szövegrész,
  9.	385. § (3) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés c) pontjában, 426. § (2) bekezdés b) pontjában az
  „a nyomozás vagy” szövegrész,
  10.	399. § (4) bekezdése,
  11.	403. § (3) bekezdésében, 410. § (3) bekezdésében, 411. §-t megelőző alcímében, 411. § (1)
  bekezdésében és 412. § (2) bekezdésében az „előzetesen” szövegrész,
 12.	419. § (2) bekezdés b) pontjában a „továbbá a karitatív tevékenységet végző egyházi jogi
 személy vagy civil szervezet tagja,” szövegrész.
    148.	A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
 rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló
2014.	évi VII. törvény módosítása
517.	§
 A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések
 kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4.
 § (6) bekezdésében az „iratokat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71/B. § (1)
 bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész megkeresésére szolgáltatják” szövegrész
 helyébe az „ügyiratok megismerését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1)
 bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész számára biztosítják” szöveg lép.
149. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
módosítása
518.	§
  A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
 a)	29. § (2) bekezdés a) pontjában és 42. § (2) bekezdés a) pontjában a „folyamatban lévő
 büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során”
 szöveg és
 b)	29. § (3) bekezdésében és 42. § (3) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a
 „megkeresésben, illetve adatkérésben” szöveg
  lép.
     150.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
              törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
519.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
210
 módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)
 a)	199. § (1) bekezdés e) pontjában a „folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint
 a feljelentés kiegészítését folytató” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során az előkészítő
 eljárást folytató szervvel és a” szöveg,
 b)	199. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve
 írásbeli megkeresése” szöveg és
 c)	200. § (1) bekezdésében „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség,”
 szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a
 nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg
 lép.
520.	§
 Hatályát veszti a Kbftv.
a)	197. § (3) bekezdés a) pontjában az „a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés
kiegészítése keretében a” szövegrész és
 b)	199. § (1) bekezdés g) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész.
151.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
521.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szan. tv.) 115. § (5)
bekezdés b) pont ba) alpontjában a „szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a
feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész helyébe az „és banktitok, értékpapírtitok, fizetési
titok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel szemben” szöveg lép.
522.	§
 Hatályát veszti a Szan. tv. 115. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „titkosszolgálati eszközök
 alkalmazására,” szövegrész.
152.	Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény
módosítása
523.	§
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e)
pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények
megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi” szövegrész helyébe az
„a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve
megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg lép.
211
153.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
524.	§
 A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
 a)	53. § (4) bekezdés b) pontjában és 53. § (5) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős”
 szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy
 véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő” szöveg,
 b)	124. § (2) bekezdésében a „büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez”
 szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a
 bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
 befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi
 felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
 jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához” szöveg,
 c)	138. § (1) bekezdés b) pontjában az „a nyomozás elrendelését követően” szövegrész helyébe
 az „az előkészítő eljárást folytató szervvel,” szöveg,
 d)	138. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkereséssel” szövegrész helyébe az „adatkéréssel,
 illetve írásbeli megkereséssel” szöveg és
 e)	138. § (6) bekezdésében az „az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó
 hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az
 ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg
  lép.
525.	§
  Hatályát veszti a Bit.
 a)	138. § (1) bekezdés j) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és
 b)	145. § (4) bekezdés a) pontjában „a nyomozás elrendelését követően” szövegrész.
       154.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
       jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
       526.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
 2015.	évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 41. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
 „f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt
 áll,”
527.	§
A Hszt. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
212
165. §
 (1)	A hivatásos állomány
 a)	szolgálati beosztásából felfüggesztett,
 b)	letartóztatásban lévő,
 c)	bíróság által a terhelt számára előírt terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz
 tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet alatt álló,
 d)	előzetes kényszergyógykezelés alatt álló, vagy
 e)	szabadságvesztés büntetését katonai fogházban töltő
 tagja távolléti díjra jogosult, amelynek 50%-át vissza kell tartani úgy, hogy a folyósított összeg nem
 lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A teljes illetményt vissza kell tartani a
 szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés
 végrehajtásáig.
 (2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival
 utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.”
528.	§
 A Hszt.
 1.	42. § (8) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg és az
 „ítéletének” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,
 2.	107. § (6) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg, a
 „megkeresésére,” szövegrész helyébe a „megkeresésére, illetve adatkérésére,” szöveg,
 3.	123. § (2) bekezdésében az „az eljárás jogerős befejezésekor” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy
 véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a
 nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata
 meghozatalakor vagy a fegyelmi, méltatlansági eljárás jogerős befejezésekor” szöveg,
 4.	172. § (2) bekezdés d) pontjában az „aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy
 pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe az „akivel szemben nem folyik
 - a magánvádas vagy pótmagánvádas” szöveg,
 5.	181. § (3) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában”
 szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. §-ában” szöveg,
 6.	181. § (4) bekezdésében a „katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be.
 485/A. §-ának” szövegrész helyébe a „katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai
 büntetőeljárásra kijelölt ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 710. §-ának”
 szöveg,
 7.	184. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárásba gyanúsítottként történő bevonását” szövegrész
 helyébe a „gyanúsítotti kihallgatását” szöveg,
 8.	220. § (1) bekezdésében a „Be. 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 111. §-a”
 szöveg,
 9.	232. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárást befejező érdemi
213
  határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy
  véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további
  jogorvoslattal nem támadható határozatának” szöveg,
 10.	238. § (1) bekezdésében a „befejezésekor” szövegrész helyébe a „befejezésekor, illetve a
 büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
 feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
 illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor”
 szöveg,
 11.	275. § h) pontjában a „feladatkörében eljárva az ügyész és a nyomozó hatóság tagja”
 szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,
  12.	281. § (1) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes” szövegrész
  helyébe az „a letartóztatás, az olyan bűnügyi felügyelet, amelynek során a bíróság a terhelt
  számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet
  engedély nélkül nem hagyhat el, az előzetes” szöveg,
  13.	1. melléklet XI. pont d) alpontjában a „hozott jogerős döntések” szövegrész helyébe az „a
  bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó
  hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának” szöveg és
 14.	3. melléklet VII. pontjában a „nyomozati - ügyészi - bírói szak” szövegrész helyébe a
 „nyomozás - bírósági eljárás” szöveg
  lép.
 155.	A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
 módosítása
 529.	§
  A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 22/A. § (2)
  bekezdésében a „rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak,
  az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, valamint a rendőrségnek” szöveg lép.
156. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
530.	§
 A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
  a)	16. § (4) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg és
 b)	45. § (5) bekezdés b) pontjában a „határozattal” szövegrész helyébe a „határozattal vagy
 ügydöntő határozattal” szöveg
  lép.
157.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
531.	§
214
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 158. § (3) bekezdésében a „nyomozó
hatóságnak, ” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek,” szöveg lép.
    158.	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
    CLXXXVIII. törvény módosítása
    532.	§
 (1)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
 CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
 „e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a
 leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek ezen tevékenységének támogatása,”
 (2)	Az Anytv. 9. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [A 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célból jogosult]
 „b) a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására
 feljogosított szervek ezen tevékenységének”
 (támogatása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet
 végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és
 ismeretlen személy azonosítása érdekében.)
533.	§
 Az Anytv. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az
 előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság” szöveg lép.
 159.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
 évi CCXXII. törvény módosítása
 534.	§
 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
 CCXXII. törvény
 a)	32. § (7) bekezdés e) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett
 más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt
 személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe
 tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és
 létesítménybiztosítási” szöveg,
 b)	34. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „titkos információgyűjtés, valamint titkos
 adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében” szövegrész helyébe a
 „titkos információgyűjtés folytatásában, leplezett eszközök alkalmazásában, valamint ezek
 engedélyezésében” szöveg és
 c)	90. § (1) bekezdésében a „bűncselekmények felderítése vagy megelőzése” szövegrész helyébe
215
 a „bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása” szöveg és a „hatóságnak”
 szövegrész helyébe a „hatóságnak, az ügyészségnek, a bíróságnak” szöveg
 lép.
160.	A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény módosítása
535.	§
 Hatályát veszti a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény 14. § (1)
 bekezdés d) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
161. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
536.	§
 Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szakértői tv.)
 a)	69. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az
 „ügyészség” szöveg,
 b)	88. § (2) bekezdésében az „az ellene” szövegrész helyébe az „a vele szemben” szöveg,
 c)	96. § (4) bekezdésében a „befejezésétől” szövegrész helyébe a „befejezésétől, illetve a
 büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
 feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
 illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától”
 szöveg,
 d)	118. § (2) bekezdésében a „szakértő ellen” szövegrész helyébe a „szakértővel szemben”
 szöveg és
 e)	118. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
 feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló,
 illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig”
 szöveg
  lép.
537.	§
 Hatályát veszti a Szakértői tv.
 a)	50. § (5) bekezdésében az „ügyek vagy” szövegrész és
 b)	118. § (1) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.
162.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
538.	§
216
 A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
 a)	102. § (5) bekezdésében az „Az (4)” szövegrész helyébe az „A (4)” szöveg és a
 „büntetőügyben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a
 büntetőeljárást lefolytató hatóságnak” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó
 hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a bíróságnak,
 ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak” szöveg és
 b)	103. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős
 befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során” szöveg
 lép.
539.	§
 Hatályát veszti a Jöt. 104. § (2) bekezdésében az „és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket
 szolgál” szövegrész.
163.	A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
540.	§
 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(1) Ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás
 büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az írásbeli ellenkérelem -
 vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást
 a)	a közigazgatási hatósági eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig,
 b)	a büntetőeljárás jogerős vagy végleges befejezéséig, valamint az ügyészség, nyomozó hatóság
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig
 felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a bíróság az eljárás megindítására harminc
 napos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a peres eljárást folytatni kell.”
164. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
541.	§
 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
 a)	123. § (1) bekezdés d) pontjában az „ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet” szövegrész
 helyébe az „ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat” szöveg és
 b)	123. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyész a vádemelést elhalasztotta” szövegrész helyébe az
 „ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott” szöveg
 lép.
 165.	A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
                 nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása
217
542. §
 A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
 nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 17. § (4) bekezdés b) pontjában a „nyomozó
 hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság”
 szöveg lép.
 166.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
 2017. évi LIII. törvény módosítása
 543.	§
 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi
 LIII. törvény
 a)	44. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nyomozás, titkos információgyűjtés vagy titkos
 adatszerzés” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás vagy titkos információgyűjtés” szöveg,
 b)	48. § (5) bekezdésében a „hatóságok” szövegrész helyébe a „szervek” szöveg,
 c)	59. § (2) bekezdés f) pontjában az „a nyomozás” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg,
 d)	59. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában az „ítéletek” szövegrész helyébe az „ügydöntő
 határozatok” szöveg és
 e)	59. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált”
 szöveg,
 f)	63. § (2) bekezdésében a „bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket” szövegrész helyébe a
 „bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy
 adatkéréseket” szöveg
 lép.
        167.	Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
                                           544.	§
 Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 117. §
 (1)	bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,)
 „a) aki fegyelmi eljárás vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya
 alatt áll,”
545.	§
 Az Ügyvédi tv. 130. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha)
 „a) az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás -
 ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll, vagy”
546.	§
218
Az Ügyvédi tv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárásnak a
bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő
befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés
vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem
támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.”
547.	§
(1)	Az Ügyvédi tv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. §
Ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult
büntetőeljárás, az ügyvédi kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás
céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást
megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti.”
(2)	Az Ügyvédi tv. 175. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult
büntetőeljárás, a kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával
vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a
nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozata meghozataláig felfüggeszti.”
548.	§
Az Ügyvédi tv. 208. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
„(35) 2018. július 1-jéig e törvény szabályainak megfelelőnek kell tekinteni a felelősségbiztosítást,
ha a Magyar Ügyvédi Kamara 2017. december 31-én hatályos szabályzatának és iránymutatásának
-	a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel - megfelel.”
    168.	A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő
    rendelkezései
    549.	§
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 4. §-a a következő (7)-(9)
bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
219
„(7) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az
elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen
elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos
cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb
büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes
jogorvoslat alapján tovább folytassák.
(8)	A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha
  a)	a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető
  figyelembe, vagy
  b)	a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése
  esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban
  van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt.
Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést
vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe
vagy intézkedésbe be kell számítani.”
550.	§
Az új Be. 45. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„45. §
(1)	A védelem ellátására meghatalmazást a terhelt, a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú
hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.
(2)	A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy
nyomozó hatósághoz benyújtották.
(3)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a
továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a
meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való
rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró
bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(4)	A terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által meghatalmazott
védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.
(5)	A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a
bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére
220
irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.”
551.	§
Az új Be. 56. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a
a)	kártérítésre, vagy
b)	dolog kiadására vagy pénz fizetésére
irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében
keletkezett.
(2)	A polgári jogi igényre a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereseti kérelem fajtáira
vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha a sértett az (1) bekezdésben foglalt követeléseket
vagylagosan érvényesíti, a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó
rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
552.	§
Az új Be. 62. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„62. §
(1)	A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott
képviselő - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak
hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első
jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy
nyomozó hatóságnak átadni.
(2)	A meghatalmazást - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - közokiratba vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(3)	A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a
meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való
rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak,
ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(4)	Az ügyvédnek adott meghatalmazás igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.
(5)	A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a
meghatalmazásból kitűnik.”
553.	§
Az új Be. 72. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján büntetőeljárási
221
cselekvőképességgel rendelkezik, de a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem
rendelkezik, a törvényes képviselője a jelenléti, az ügyirat megismerési és a tájékoztatáshoz való
jogát azokban az ügykörökben történő képviselet megfelelő biztosítása érdekében gyakorolhatja,
amelyekre a polgári jog szabályai szerint a képviselt személy cselekvőképessége nem terjed ki.”
554.	§
Az új Be. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A kiskorú kivételével a 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyt a
törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A polgári jog szabályai szerint teljes
cselekvőképességgel nem rendelkező személy idézését és értesítését a törvényes képviselővel is
közölni kell.”
555.	§
(1)	Az új Be. 130. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát)
„b) elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve
biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre,”
(kézbesíti a címzett részére.)
(2)	Az új Be. 131. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek, vagy
az egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó
hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére kézbesíti. Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az
egyéb érdekelt a 69. § alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári
jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére is kézbesíti.”
(3)	Az új Be. 149. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az elektronikus kapcsolattartás vállalása esetében az eljárás folyamán a büntetőeljárásban részt
vevő személy, illetve jogi képviselőnek nem minősülő képviselője köteles a bírósággal, az
ügyészséggel és a nyomozó hatósággal a kapcsolatot a 148. § (2) bekezdése szerint, elektronikus
úton tartani és a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is valamennyi ügyiratot elektronikus
úton kézbesít a részére.
(4)	Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a
jogi képviselőnek nem minősülő képviselője az eljárásban még nem vállalta az elektronikus
kapcsolattartást, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a részére papíralapon történő első
kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban e törvény rendelkezései szerint
vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.”
222
(4) Az új Be. 150. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy,
ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.”
556.	§
Az új Be. 151. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„151. §
(1)	Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe
történő bejelentéssel, az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői
tevékenységre jogszabályban feljogosított szakértő a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
részére történő nyilatkozattal vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.
(2)	Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt az (1) bekezdés szerint vállalja, a
szakvéleményét és egyéb beadványát elektronikus úton nyújtja be a bírósághoz, az ügyészséghez és
a nyomozó hatósághoz és a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is valamennyi ügyiratot
elektronikus úton kézbesít a részére.
(3)	A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság felhívhatja a nem elektronikus úton kapcsolatot
tartó szakértőt, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus úton kell
kézbesítenie vagy továbbítania. A szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma
megegyezzen az adathordozón benyújtott szakvélemény tartalmával.”
557.	§
Az új Be. 152. §-át megelőző alcíme és 152. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő
elektronikus kapcsolattartása
152. §
A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, továbbá a Kormány által
kijelölt közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.”
558.	§
Az új Be. 153. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„153. §
(1)	A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a
nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként
rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési
nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
223
-	ha e tekintetben alapos kétsége merül fel - digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti
meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása
érdekében.
(2)	A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében elektronikus útra
nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonására irányuló
nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. A meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a
büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően
jogi képviselővel, illetve meghatalmazott védővel vagy anélkül kíván-e eljárni.
(3)	Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását követően
meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás visszavonásával
egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő meghatalmazását.”
559.	§
Az új Be. 155-159. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„155. §
(1)	Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre, az elektronikus
kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő
személy (a továbbiakban: az elektronikus úton kapcsolatot tartó) köteles gondoskodni a papíralapú
melléklet digitalizálásáról és a papíralapú irat megőrzéséről.
(2)	Ha a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg papíralapú ügyiratot
elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy azt
digitalizálja. Az ügyirat digitalizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban öt munkanapot - a
határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	Kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó
beadvány, ügyirat, vagy bizonyítási eszköz papíralapú vagy egyéb adathordozó útján történő
bemutatása, megtekintése szükséges, erre különösen akkor kerülhet sor, ha annak nagy mennyisége,
sajátos alakja miatt vagy jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy
lehetetlen, továbbá ha a valódisága vitás. A papíralapú vagy adathordozón történő benyújtást ,
illetve továbbítást a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból és indítványra is
elrendelheti.
(4)	Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó
eljárási cselekmény során benyújtott beadvány vagy bizonyítási eszköz esetén, ideértve a védő és a
jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során
adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.
156.	§
224
(1)	A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy papíralapú
beadványát - feltéve, hogy azt elektronikusan kell kézbesíteni - a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság a 155. § (2) bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus úton
kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az ügyirat megismerésére jogosult másik személy számára.
(2)	A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó
büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti az ügyiratot, ha az eljárásban
jogi képviselője vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselője útján jár el, de az
ügyiratot nem a képviselő, hanem a büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni,
vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni.
157.	§
A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb elektronikus ügyintézést biztosító
szervek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot tartóknak az elektronikus kapcsolattartás
biztosítása céljából hozzájuk érkezett adatainak kezelésére.
158.	§
(1)	A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus úton kézbesített ügyiratot
minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy
elektronikus bélyegzővel látja el.
(2)	A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy minősített
tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel
ellátott ügyirat közokirat.
(3)	E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság minősített
vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus
bélyegzőjét is érteni kell.
159.	§
(1)	A büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az ügyészség
indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az általa megismerhető
ügyirat másolatát elektronikus formában adathordozón vagy az általa megjelölt elektronikus
levelezési címre továbbítsa, ha az ügyirat
a)	elektronikus formában,
b)	elektronikus okiratként, vagy
c)	a papíralapú okirat elektronikus másolataként
az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.
(2)	Az ügyirat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a
nyomozó hatóság a papír alapú ügyiratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg.
Az elektronikus formában rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerint továbbított ügyirat nem hiteles
225
másolat.
(3)	Ha az ügyirat másolatának (1) bekezdés szerinti továbbítása nem teljesíthető, a bíróság, az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki vagy az indítványozót
tájékoztatja arról, hogy az ügyiratot a 100. § szerint ismerheti meg.”
560.	§
(1)	Az új Be. 162. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy
jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a kapcsolatot elektronikus úton tartja,
utóbb, beadványának papíralapú benyújtásával egyidejűleg indítványozhatja az eljáró bíróságnál,
ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezését.
Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy az indítványozó körülményeiben olyan változás
következett be, amely miatt az elektronikus úton történő kapcsolattartás a továbbiakban számára
aránytalan megterhelést jelentene.”
(2)	Az új Be. 177. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a terheltként tett
vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a
terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú
korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a
későbbiekben megtagadja.”
(3)	Az új Be. 299. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A bíróság a terhelt indítványára a terhelt és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegen
történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és nem
áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.”
(4)	Az új Be. 316. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett elektronikus adatot minősített vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus
bélyegzővel láthatja el.”
(5)	Az új Be. 332. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„332. §
(1)	A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság oldhatja fel. A nyomozó
hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A
bíróság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.
226
(2)	Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján
értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek a bírósági végrehajtásról szóló törvényben
meghatározottak szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön
határozat nélkül kiterjed.”
(6)	Az új Be. 342. § (3) bekezdése a következő 24-26. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az előkészítő eljárás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv adatkérés
keretében adatszolgáltatást kizárólag)
„24. lőfegyverek központi nyilvántartásából,
25.	az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény
szerinti adatbázisból,
26.	központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírság nyilvántartásból”
(kérhet.)
(7)	Az új Be. 365. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. A kijavító
határozattal egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell.”
(8)	Az új Be. 394. § (4) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha)
„f) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami megfeleltetését kezdeményezte, és további,
Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet
elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható.”
(9)	Az új Be. 453. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. Ha a
határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni,
akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot megküldte.”
(10)	Az új Be. 476. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, az indítvány megküldésével egyidejűleg átadja a
bíróságnak a nyomozás ügyiratait. Ha az indítvány tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az
indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az
ügyiratoknak a megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a letartóztatás
tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.”
(11)	Az új Be. 488. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha)
„h) ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, vagy
i) a külföldi igazságügyi hatóság a vádlott kiadatásának vagy átadásának a végrehajtását a
külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott
szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel
227
elhalasztotta.”
(12) Az új Be. 498. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(3) A bíróság beszerzi a vádlott bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat és a szabálysértési
 nyilvántartási rendszer vádlottra vonatkozó adatait, valamint hivatalból beszerezheti a jogszabállyal
 rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó
 adatait. A bíróság gondoskodik a vádlottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető tagállami
 ítélet megfeleltetéséről vagy külföldi ítélet érvényének az elismeréséről.”
561.	§
 (1)	Az új Be. 555. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(2) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére a polgári perrendtartásról szóló törvény
 következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
 a)	értelmező rendelkezések,
 b)	a pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések,
 c)	a felek személyében történő változásra vonatkozó rendelkezések az 55. § (2) bekezdésében
 meghatározott eltéréssel a magánfélre vonatkozóan, ha a sértett jogutódja a büntetőeljárásban
 magánfélként lép fel,
 d)	a perbeli jogutódlásra vonatkozó rendelkezések a terheltre vonatkozóan, ha a polgári jogi igény
 újonnan megjelölt kötelezettje is a büntetőeljárás terheltje,
 e)	a költségekre vonatkozó rendelkezések a polgári jogi igény érvényesítésével okozati
 összefüggésben felmerült azon költségre, amely e törvény alapján nem bűnügyi költség.”
 (2)	Az új Be. 556. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(1) A sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen
 terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint először jelen lehetett. A határidő
 elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
 (2)	A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell
 a)	azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,
 b)	a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét
 vagy mennyiségét,
 c)	a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,
 d)	az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket
 és
 e)	a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét.”
 (3)	Az új Be. 560. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(1) A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha
 a)	az eljárást megszünteti,
228
 b)	a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg,
 c)	a polgári jogi igény érvényesítését e törvény kizárja,
 d)	a magánfél a polgári jogi igényt elkésetten terjesztette elő,
 e)	a polgári jogi igényt az 557. § szerint, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt
 terjesztették elő,
 f)	a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló
 törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási okot jelentett be, illetve a más
 által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvényben
 meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási ok fennállását megállapította,
 g)	a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt
 indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,
 h)	a magánfélnek vagy a terheltnek nincs polgári perbeli jogképessége,
 i)	az igény - a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,
 j) a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő,
 k) a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott egyezség
 jóváhagyását kéri,
 l) a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen késleltetné az eljárás befejezését,
 m) a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja,
 n) a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, vagy
 o)	a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél személyes
 adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2)
 bekezdés e) pontjában foglaltakat.”
 (4)	Az új Be. 566. § (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
 (A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha)
 „d) a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg.”
 (5)	Az új Be. 571. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„571. §
 (1)	A bíróság a polgári jogi igény érdemében ítélettel határoz, annak helyt ad vagy azt elutasítja.
 (2)	Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány
 összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári
 jogi igényt érdemben el kell bírálni.
 (3)	A polgári jogi igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az érdemi döntés
 korlátaira, a teljesítési határidőre és annak számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
 (4)	A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését a polgári perrendtartásról
 szóló törvénynek az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései szerint előzetesen
 végrehajthatónak nyilváníthatja.”
229
(6)	Az új Be. 627. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú
bíróságot új eljárásra utasító végzése, valamint a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság
ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a
másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek
van helye, ha a hatályon kívül helyezésre)
„d) a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok”
(miatt kerül sor.)
(7)	Az új Be. 650. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Nincs helye felülvizsgálatnak
a)	a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő
határozatának rendelkezése, illetve része ellen,
b)	a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében
bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
c)	ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható.”
(8)	Az új Be. 653. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A felülvizsgálati indítvány az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál a bíróságnál
terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi.”
(9)	Az új Be. 672. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati
eljárásra indítvány az ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő,
illetve a terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati
eljárás hivatalból - az ügydöntő határozat közlésétől számított - hat hónapon belül indítható.”
(10)	Az új Be. 688. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A fiatalkorú törvényben meghatározottak szerinti ideiglenes elhelyezéséről az ügyészség
indítványára a bíróság dönt, e határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A tizennegyedik életévét
be nem töltött fiatalkorú ideiglenesen nem helyezhető el.”
(11)	Az új Be. 787. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha
a)	a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b)	az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros
elmeállapot zárja ki,
c)	a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy
veszélyeztette,
d)	a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv,
230
e)	a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az
ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette,
f)	az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. §
(1)	bekezdése alapján szüntette meg, vagy
g)	az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a
terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött.”
(12)	Az új Be. 842. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, b) pontja esetén nem ügydöntő végzéssel, c)
pontja esetén ügydöntő végzéssel határoz.”
(13)	Az új Be. 860. § (2) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban törvényben
meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:)
„f) körözési nyilvántartási rendszer.”
(14)	Az új Be. 864. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A rendbírság mérséklése vagy elengedése iránti kérelem esetén a bíróság az igazságügyért
felelős miniszter döntéséig elrendelheti a rendbírság végrehajtásának a felfüggesztését, illetve annak
átváltoztatása esetén a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának az elhalasztását vagy a
félbeszakítását.”
(15)	Az új Be. 866. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító
miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter, hogy a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében
a)	a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőket, hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás
szabályait, illetve
b)	a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait
az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség tekintetében az
Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, rendeletben megállapítsa.”
(16)	Az új Be. 870. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) E törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit - a (7) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a 2018. január 1-jét követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
(7)	Az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője
a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a
231
  bírósághoz.”
562. §
  Az új Be.
  1.	13. § (3) bekezdése az „ügyszakának kijelölt bírája” szövegrész helyett az „ügyszakának
  bírája” szöveggel,
  2.	13. § (6) bekezdése a „tanács elnöke helyett bírósági titkár is eljárhat” szövegrész helyett a
  „tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat” szöveggel,
  3.	14. § (1) bekezdés b) pontja, 27. § (1) bekezdés b) pontja és 32. § (1) bekezdés b) pontja a
  „személy” szövegrészek helyett a „személyek” szöveggel,
  4.	20. § (1) bekezdés 13. pontja a „terrorizmus finanszírozása” szövegrész helyett a „terrorizmus
  finanszírozása, a háborús uszítás” szöveggel,
  5.	27. § (1) bekezdés b) pontja az „ezek” szövegrész helyett az „e személyek” szöveggel,
  6.	36. § (2) bekezdése az „(a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon) kezelésében” szövegrész
  helyett az „(a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve a lefoglalt bizonyítási eszköz
  kezelésében” szöveggel,
  7.	43. § (1) bekezdés e) pontja a „bekezdésének” szövegrész helyett a „bekezdés” szöveggel,
  8.	56. § (4) bekezdése az „amely” szövegrész helyett az „amelynek” szöveggel,
  9.	84. § (3) bekezdése az „esetén az indítvány elutasításáról haladéktalanul” szövegrész helyett az
  „esetén haladéktalanul” szöveggel,
  10.	104. § (1) bekezdése az „illetve rendelkezésére bocsátott” szövegrész helyett a „továbbá a
  rendelkezésére bocsátott” szöveggel,
  11.	104. § (2) bekezdés c) pontja a „minősítés megismétlésére” szövegrész helyett a „minősítési
  jelölés megismétlésére” szöveggel,
  12.	123. § (1) bekezdés e) pontja az „esetében a terhelt őrzését” szövegrész helyett az „esetében
  az őrzését” szöveggel,
  13.	131. § (5) bekezdése a „sértett és” szövegrész helyett a „sértett, vagyoni érdekelt és”
  szöveggel,
  14.	135. § (3) bekezdés a) pontja a „honlapján és” szövegrész helyett a „honlapján, illetve
  hirdetőtábláján és” szöveggel,
  15.	149. § (5) bekezdése a „nyilatkozat (2) bekezdés” szövegrész helyett a „nyilatkozat 148. § (2)
  bekezdés” szöveggel,
  16.	150. § (1) bekezdése az „Az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra
  kötelezett” szövegrész helyett az „Az elektronikus kapcsolattartásra köteles” szöveggel,
  17.	153. §-át megelőző alcíme az „esetén” szövegrész helyett a „során” szöveggel,
  18.	160. §-a a „megismerésére és a másolat kiadására vonatkozó” szövegrész helyett a
  „megismerésére vonatkozó” szöveggel,
  19.	172. § (3) bekezdése az „a feljelentés elutasításának, a nyomozás, illetve az eljárás
  megszüntetésének” szövegrész helyett az „a feljelentés elutasításának, illetve az eljárás
  megszüntetésének” szöveggel,
  20.	181. § (2) bekezdés b) pontja a „vagy legalább minősített” szövegrész helyett a „vagy
232
minősített” szöveggel,
21.	268. § (3) bekezdése a „visszavonásról” szövegrész helyett a „visszavonásáról” szöveggel,
22.	295. § (2) bekezdése a „bíróság az ügyészség indítványára a terhelt” szövegrész helyett a
„bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a terhelt” szöveggel,
23.	299. § (2) bekezdése az „a nyomozási cselekmények” szövegrész helyett az „az eljárási
cselekmények” szöveggel,
24.	331. § (3) bekezdése az „a nyomozást megszüntető” szövegrész helyett az „az eljárást
megszüntető” szöveggel,
25.	337. § (1) bekezdése a „terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása miatt” szövegrész
helyett a „terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása vagy háborús uszítás miatt” szöveggel,
26.	337. § (6) bekezdése az „a nyomozást megszüntették” szövegrész helyett az „az eljárást
megszüntették” szöveggel,
27.	342. § (3) bekezdésében az „a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv adatkérés
keretében adatszolgáltatást” szövegrész helyett az „adatkérés keretében adatszolgáltatás”
szöveggel, a „kérhet” szövegrész helyett a „kérhető” szöveggel,
28.	360. § (5) bekezdése az „ügyiratok közé kell csatolni” szövegrész helyett az „ügyiratok között
kell kezelni” szöveggel,
29.	360. § (6) bekezdése az „az ügyiratok közé a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó
másolatot kell csatolni” szövegrész helyett az „az ügyiratok között a torzított egyedi
tulajdonságokat tartalmazó másolatot kell kezelni” szöveggel,
30.	360. § (11) bekezdése a „fel kell jegyezni, vagy” szövegrész helyett a „fel kell jegyezni, arról
új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy” szöveggel,
31.	363. § (5) bekezdése a „kiadmányozásra jogosult ügyész, illetve a nyomozó hatóság
kiadmányozásra jogosult” szövegrész helyett az „az ügyész, illetve a nyomozó hatóság”
szöveggel,
32.	374. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja a „házkutatás” szövegrész helyett a „kutatás”
szöveggel,
33.	374. § (2) bekezdése a „kell két példányban előterjeszteni” szövegrész helyett a „kell
előterjeszteni” szöveggel,
34.	374. § (5) bekezdése az „indítvány egy példányának kézbesítésével” szövegrész helyett az
„indítvány kézbesítésével” szöveggel,
35.	380. § (3) bekezdése az „a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján” szövegrész helyett a „a 4. § (9)
bekezdése vagy a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján” szöveggel,
36.	381. § (1) bekezdés f) pontja, a 398. § (1) bekezdés g) pontja, a 492. § (2) bekezdés a) pontja,
az 567. § (2) bekezdés a) pontja, a 649. § (2) bekezdés b) pontja, a 845. § (2) bekezdés c) pont ca)
alpontja az „a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott” szövegrészek helyett a „a 4. § (9)
bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott” szöveggel,
37.	387. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése a „magalapozottan” szövegrészek helyett a
„megalapozottan” szöveggel,
38.	387. § (3) bekezdés b) pontja az „a gyanúsított a védővel” szövegrész helyett az „a
gyanúsított vagy a megalapozottan gyanúsítható személy a védővel” szöveggel,
39.	389. §-a az „az elismeréséről.” szövegrész helyett az „az elismeréséről vagy tagállami ítélet
233
megfeleltetéséről.” szöveggel,
40.	394. § (4) bekezdés d) pontja az „elhalasztotta, vagy” szövegrész helyett az „elhalasztotta,”
szöveggel,
41.	410. § (4) bekezdése a „Btk. 83. §-a és 84. §-a figyelembevételével” szövegrész helyett a
„Btk. 83. §-a figyelembevételével” szöveggel,
42.	446. § (9) bekezdése a „fel kell jegyezni, vagy” szövegrész helyett a „fel kell jegyezni, arról
új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy” szöveggel,
43.	451. § (7) bekezdése a „b), továbbá” szövegrész helyett a „b) pontjában, továbbá” szöveggel,
44.	452. § (1) bekezdése a „határozat eredeti példányán fel kell” szövegrész helyett a
„határozaton fel kell” szöveggel,
45.	455. § (4) bekezdése az „ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát” szövegrész
helyett az „indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot” szöveggel és az „a határozat indokolást
is tartalmazó kiadmányát” szövegrész helyett az „az indokolást is tartalmazó határozatot”
szöveggel,
46.	459. § (1) bekezdése és 461. § (1) bekezdése a „határozat eredeti példányára vezetett”
szövegrész helyett a „határozatra vezetett” szöveggel,
47.	462. §-a a „hibás kiadmányt” szövegrész helyett a „kijavítással érintett határozatot”
szöveggel,
48.	488. § (1) bekezdés f) pontja az „elhalasztotta, vagy” szövegrész helyett az „elhalasztotta,”
szöveggel,
49.	488. § (3) bekezdés b) pontja a „416. § (3)” szövegrész helyett a „417. § (2)” szöveggel,
50.	506. § (5) bekezdése a „vádlott és a védő” szövegrész helyett a „vádlottnak és a védőnek”
szöveggel, illetve a „jelölni” szövegrész helyett a „jelölnie” szöveggel,
51.	524. § (1) bekezdése az „a 504. §” szövegrész helyett az „az 504. §” szöveggel,
52.	542. § (2) bekezdése a „mértékére nem” szövegrész helyett a „mértékére, illetve tartamára
nem” szöveggel,
53.	549. § (2) bekezdésében a „rendelkező részének eredeti példányát a tárgyalási
jegyzőkönyvhöz kell fűzni” szövegrész helyett a „rendelkező részét a tárgyalási jegyzőkönyvvel
együtt kell kezelni” szöveggel,
54.	551. § (1) bekezdése az „ítélet” szövegrész helyett az „ügydöntő határozat” szöveggel,
55.	551. § (1) bekezdés a) pontja az „ítéletet” szövegrész helyett az „ügydöntő határozatot”
szöveggel,
56.	555. § (1) bekezdés b) pontja a „kiszabásának nincs helye” szövegrész helyett a
„kiszabásának a magánfél esetében sincs helye” szöveggel,
57.	558. § (1) bekezdése a „polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereset közlésére
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni” szövegrész helyett az „azt a terhelttel közölni kell”
szöveggel,
58.	559. § (1) bekezdése az „ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig” szövegrész
helyett az „ügydöntő határozat meghozataláig” szöveggel,
59.	559. § (1) bekezdés b) pontja a „jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása” szövegrész
helyett az „az érvényesíteni kívánt jog, illetve az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelem
megváltoztatása” szöveggel és az „a megváltoztatott jogállítással” szövegrész helyett az „az
234
érvényesíteni kívánt joggal” szöveggel,
60.	560. § (2) bekezdése a „c)-j) pontjában” szövegrész helyett a „c)-e), f)-k) és n)-o) pontjában”
szöveggel,
61.	569. § (1) bekezdése a „bíróság elkobzást” szövegrész helyett a „bíróság ügydöntő végzésben
elkobzást” szöveggel,
62.	576. § (1) bekezdés b) pontja a „regionális vagy nemzetiségi nyelvét” szövegrész helyett a
„nemzetiségi anyanyelvét” szöveggel,
63.	590. § (5) bekezdése az „a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény vonatkozásában”
szövegrész helyett az „az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében” szöveggel,
64.	603. § (1) bekezdése a „határozatának kiadmányait” szövegrész helyett a „határozatát”
szöveggel,
65.	603. § (3) bekezdése a „határozatának kiadmányaival” szövegrész helyett a „határozatával”
szöveggel,
66.	612. § (1) bekezdése a „(3) bekezdésében” szövegrész helyett a „(4) bekezdésében”
szöveggel,
67.	615. § (4) bekezdése az „ellen fellebbezésnek kizárólag a (3) bekezdés b) pontja alapján van
helye, ha” szövegrész helyett az „elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját képező
tényállás nem támadható, ha” szöveggel,
68.	618. § (3) bekezdése az „a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében”
szövegrész helyett az „az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében” szöveggel,
69.	619. § (4) bekezdése a „b) pontja alapján” szövegrész helyett a „b) pontja vagy a 615. § (4)
bekezdése alapján” szöveggel,
70.	621. § (3) bekezdése a „tájékoztatatás” szövegrész helyett a „tájékoztatás” szöveggel,
71.	622. § (2) bekezdése a „határozata kiadmányainak” szövegrész helyett a „határozatának”
szöveggel, illetve a „határozatának kiadmányaival” szövegrész helyett az „a határozatával”
szöveggel,
72.	661. § (2) bekezdése a „terheltet, illetve a 651. § (2) bekezdés c)-f) pontjában” szövegrész
helyett a „terheltet és a 651. § (2) bekezdés d)-f) pontjában” szöveggel,
73.	662. § (2) bekezdés c) pontja a „86. §-ában” szövegrész helyett a „86. § (1) bekezdésében”
szöveggel,
74.	664. § (2) bekezdése a „határozatának kiadmányait” szövegrész helyett a „határozatát”
szöveggel, illetve a „határozatának kiadmányaival” szövegrész helyett a „határozatával”
szöveggel,
75.	674. § (5) bekezdése az „a különleges eljárásban hozott határozat” szövegrész helyett az „a
határozat” szöveggel,
76.	682. § (3) bekezdése a „jelen.” szövegrész helyett a „jelen, és értesítésére sem került sor.”
szöveggel,
77.	700. § (2) bekezdés b) pontja az „a más szervnél szolgálatot teljesítő katona” szövegrész
helyett az „a más szervnél szolgálatot teljesítő katona - a 696. § (1) bekezdés b) pontjában
felsorolt szerveken kívüli más szervek között vezényelt vagy átrendelt katona kivételével -”
szöveggel,
78.	700. § (4) bekezdése a „366. §” szövegrész helyett a „375. §” szöveggel,
235
  79.	702. § (3) bekezdése a „vagy az illetékes” szövegrész helyett a „vagy a hatáskörrel
  rendelkező” szöveggel,
  80.	705. § (1) bekezdése az „őrizetbe vételét” szövegrész helyett az „őrizetét” szöveggel,
  81.	711. § (2) bekezdése az „a területileg illetékes” szövegrész helyett az „az illetékes” szöveggel,
  82.	718. §-a az „az erre illetékes” szövegrész helyett „a jogszabály alapján a parancsnoki
  nyomozásra jogosult” szöveggel,
  83.	726. § (5) bekezdése a „feljegyzés egy-egy kiadmányát” szövegrész helyett a „feljegyzést”
  szöveggel,
  84.	727. § (1) bekezdése az „a LXXV. és a LXXVII. Fejezet” szövegrész helyett az „a LXXV.-
  LXXVII. Fejezet” szöveggel,
  85.	763. § (1) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyett az „indítványozhatja” szöveggel,
  86.	786. § (4) bekezdés c) pontja és 817. § (3) bekezdés b) pontja a „XCVIII. Fejezet” szövegrész
  helyett a „C. Fejezet” szöveggel,
  87.	796. § (1) bekezdése az „a)-e) pontjában” szövegrész helyett az „a)-d) pontjában” szöveggel,
  88.	820. § (2) bekezdés a) pontja a „vagyonvisszaszerzés” szövegrész helyett a „vagyon
  visszaszerzése” szöveggel,
  89.	828. § (3) bekezdése az „(1) bekezdés” szövegrész helyett a „(2) bekezdés” szöveggel,
  90.	873. § (1) bekezdése a „tilalomtárgyában” szövegrész helyett a „tilalom tárgyában”
  szöveggel,
  91.	874. § (7) bekezdés b) pontja a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szövegrész helyett a
  „vádemelés elhalasztásának” szöveggel és
  92.	874. § (8) bekezdése a „benyújtott a vádirat” szövegrész helyett a „benyújtott vádirat”
  szöveggel
  lép hatályba.
563.	§
  Az új Be. 343. § (2) bekezdés b) pontja a „tanúkét” szövegrész helyett a „tanúként” szöveggel lép
  hatályba.
564.	§
  Nem lép hatályba az új Be.
  a)	555. § (5) bekezdésében a „Hiánypótlásnak kizárólag az eljárás ügyirataiból nem pótolható
  hiányok esetén van helye.” szövegrész,
  b)	556. § (3) bekezdésében az „, a terhelt hozzájárulása nélkül is” szövegrész és
  c)	866. § (2) bekezdés 11. pontjában az „a szakértő és” szövegrész.
  169.	A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő,
  továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési
  sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény eltérő
  tartalommal hatályba lépő rendelkezései
  565.	§
236
 A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a
 bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére
 vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: TIGYtv.)
 a)	1. § (4) bekezdésében az Rtv.-be beiktatott új 1. § (2) bekezdés 6a. pontja a „személybiztosítási
 és létesítményvédelmi” szövegrész helyett a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási”
 szöveggel,
 b)	6. §-ában az Rtv. 7/D. § a)-c) pontja a „bűncselekmény vagy szabálysértés miatt” szövegrészek
 helyett a „bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés
 miatt” szöveggel,
 c)	10. §-ában az Rtv. 64. § e) pontja a „személybiztosítási és létesítményvédelmi” szövegrész
 helyett a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveggel,
 d)	10. §-ában az Rtv. 65. § (6) bekezdése „személybiztosítási és létesítményvédelmi” szövegrész
 helyett a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveggel és
 e)	32. §-ában a NAV tv. 51. § (5) bekezdése a „nyomozóhatósági” szövegrész helyett a „nyomozó
 hatósági” szöveggel
 lép hatályba.
566.	§
 A TIGYtv. 11. § (1) bekezdésében az Rtv. 77. § (1) bekezdés f) pontja a „személybiztosítási és
 létesítményvédelmi” szövegrész helyett a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveggel lép
 hatályba.
567.	§
 A TIGYtv. 39. §-ában az Ütv.-be beiktatott új 25/D. § b) pontja az „az ügyész az eljárás valódi
 céljának titokban tartásával,” szövegrész helyett az „az eljárás valódi céljának titokban tartásával, az
 ügyész” szöveggel lép hatályba.
568.	§
 Nem lép hatályba a TIGYtv. 13. § d) pontja.
569.	§
 Nem lép hatályba a TIGYtv. 13. § j) pontja.
 170.	Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi ... törvény
 módosítása
 570.	§
 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi ... törvény
 a)	19. § (6) bekezdésében az „annak jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „a
 büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
237
 végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
 jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg és
 b)	67. § (2) bekezdésében a „bíróság, a büntető ügyben eljáró és az ingóságot nyilvántartó
 hatóság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az ingóságot
 nyilvántartó hatóság” szöveg
 lép.
171.	Az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény módosítása
571.	§
 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Art.) 131. § (14) bekezdés d)
 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
 „d) a rendőrségről szóló törvényben és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben
 meghatározott titkos információgyűjtésre feljogosított szervet, ha a tájékoztatás a titkos
 információgyűjtés elrendelése vagy folytatása érdekében szükséges;”
572.	§
  Az Art.
 a)	7. § 31. pont j) alpontjában a „nyomozó hatóság, bíróság” szövegrész helyébe a „nyomozó
 hatóság, ügyészség, bíróság” szöveg,
 b)	67. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a
 „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további
 jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
 c)	104. § (1) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági”
 szöveg, az „iránti megkeresést” szövegrész helyébe az „iránti megkeresést vagy adatkérést”
 szöveg és az „a megkeresést” szövegrész helyébe az „a megkeresést vagy az adatkérést” szöveg,
 d)	131. § (14) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy
 adatkérésre” szöveg,
  e)	131. § (14) bekezdés b) pontjában az „a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás
  megindítása vagy” szövegrész helyébe az „az ügyészséget, a nyomozó hatóságot és az előkészítő
  eljárást folytató szervet, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás” szöveg,
  f)	131. § (15) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg,
 g)	203. § (5) bekezdés a) pontjában a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés
 előtt” szöveg és
 h)	203. § (6) bekezdésében az „annak jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „a
 büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
 végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
 ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve
 további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
238
lép.
172. Az adóigazgatási rendtartástól szóló 2017. évi ... törvény módosítása
573.	§
  Az adóigazgatási rendtartástól szóló 2017. évi ... törvény
 a)	91. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági”
 szöveg,
 b)	120. § (4) bekezdés a) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő
 határozatával” szöveg,
 c)	120. § (4) bekezdés b) pontjában az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata”
 szöveg,
  d)	132. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő
  határozat” szöveg és az „ítélet” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
  e)	132. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyész a vádemelést elhalasztotta” szövegrész helyébe az
  „ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott,” szöveg és
 f)	133. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő
 határozatában” szöveg
  lép.
173. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi .... törvény módosítása
574.	§
  Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Vtv.)
 a)	20. § (1) bekezdés d) pontjában a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a
 „bíróság, ügyészség, vagy nyomozó hatóság” szöveg,
 b)	29. § (1) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a „megkeresés, illetve adatkérés”
 szöveg,
 c)	29. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot” szövegrész
 helyébe az „ügyészséget, a nyomozó hatóságot, valamint az előkészítő eljárást folytató szervet”
 szöveg,
 d)	90. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárást lefolytató hatóságnak” szövegrész helyébe a
 „bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak” szöveg
  lép.
575.	§
  Hatályát veszti a Vtv. 28. § (1) bekezdés d) pontjában az „elkövetésének gyanúja” szövegrész.
174. Záró rendelkezések
576.	§
239
 (1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2018. január 1-jén lép
 hatályba.
 (2)	E törvény 549-569. §-a 2018. június 30-án lép hatályba.
 (3)	E törvény 1-323. §-a, 325. § (2) bekezdése, 326-354. §-a, 355. § b)-e) pontja, 356-379. §-a, 381-
 471. §-a, 473-488. §-a, 490-547. §-a és 570-575. §-a 2018. július 1-jén lép hatályba.
577.	§
 (1)	E törvény
 a)	31-34. §-a, 36. §-a, 64. §-a, 415. §-a, 419. §-a, 563. §-a, 565. §-a és 568. §-a az Alaptörvény
 46.	cikk (6) bekezdése,
 b)	292-294. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
 c)	304-305. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5)
 bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
 d)	309-310. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése,
 e)	312-315. §-a és 317. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,
 f)	318-323. §-a és 326. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2)
 bekezdése,
 g)	328-333. §-a, 335. §-a, 337-341. §-a és 343. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
 h)	364. § a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
 i)	437. §-a az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése,
 j) 567. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése és 46. cikk (6) bekezdése
 alapján sarkalatosnak minősül.
 (2)	E törvény 364. § c) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő
 országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek
 minősül.
578.	§
 E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
 a)	a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai
 elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló,
 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
 b)	a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a
 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai
 parlamenti és tanácsi irányelv.
240
Általános indokolás
Az Országgyűlés 2017. június 13-án elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt
(a továbbiakban: új Be.). Az új Be. több új jogintézményt is bevezet, egyeseket átnevez vagy
tartalmilag más módon szabályoz, mint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: hatályos Be.), ami számos törvény módosítását teszi szükségessé. Ezek
elsődlegesen a büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is
nagy számban tartalmaznak büntető eljárásjogi rendelkezésre való utalást, amelyeket szintén
módosítani szükséges. A Javaslat az új Be. komplexitására tekintettel egységes módon rendezi
valamennyi törvény esetében ezeket a módosításokat.
A Javaslattal érintett módosítások legnagyobb része formai, az új Be. terminológiáját átvezető
korrekció, kisebb része pedig a megváltozott intézményrendszerhez illeszkedő ágazati
szabályozás tartalmi módosítása.
A Javaslatban szereplő terminológiai, technikai jellegű pontosítások közül az alábbiakat kell
kiemelni.
1.	Az új Be. értelmező rendelkezése a lakcím fogalmaként a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakcímet határozza meg. Ebbe a körbe
értendő az olyan tartózkodási hely, amely a személy- és lakcímnyilvántartásban szerepel. Az új
Be. definíciója szerint ehhez képest tényleges tartózkodási hely az az ingatlan, ahol a
büntetőeljárásban részt vevő személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét,
illetve a nem magyar állampolgár szálláshelyét is. A Javaslat a fentieknek megfelelő
fogalomhasználatot alkalmaz mindazon törvényi rendelkezések esetében, ahol a lakóhely vagy a
tartózkodási hely a büntetőeljárással összefüggésben jelenik meg.
2.	A magyar szervezeti megoldás szerint minden ügyész az ügyészség nevében jár el, ezért az új
Be. az „ügyész” helyett az „ügyészség” kifejezést használja. Kivételt képeznek ez alól azon
szabályok, amelyek kifejezetten csak az eljáró ügyészre vonatkoznak. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja azon törvényi rendelkezéseket, ahol az ügyész az ügyészség
büntetőeljárási hatásköreit gyakorolja. Ezzel egyidejűleg az érintett törvényekben sor került a
nyomozó hatóság megjelölés felülvizsgálatára, és ahol értelmezhető a nyomozó hatóság mellett
az ügyészség vagy a bíróság eljárása, ott a Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a
normaanyagot.
3.	Az új Be. a terheltet olyan személyként definiálja, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
A Javaslat e fogalomnak megfelelően pontosítja azon törvényi megjelöléseket, amelyek e
pozíciót a büntetőeljárás meghatározott személy ellen történő folytatásával írják le. A terhelti
státuszt érintően a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban a Javaslat ettől eltérő terminológiát
érvényesít és a terhelti minőséget a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény
fogalomhasználatával egyezően, a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti.
241
4.	Az új Be. büntetőeljárásban részt vevő személyként nevesíti a vagyoni érdekeltek körét, akik
az egyéb érdekeltekhez képest többletjogosultságokkal és -kötelezettségekkel rendelkeznek. A
Javaslat ehhez mérten az érintett törvényekben is bevezeti a vagyoni érdekelt fogalmát mindazon
helyzetekben, ahol ez értelmezhető.
5.	Az új Be. szakít azzal a megelőző rendszerrel, amely az ügyiratok megismerését alapvetően a
másolat kiadásán alapuló módon rendezi, ehelyett a másolat kiadását az ügyirat megismerése
egyik módjának tekinti. A Javaslat az új szabályozásnak megfelelő módosítást hajt végre az
érintett törvényekben.
6.	Az új Be. a megkeresés korábbi jogintézménye helyett adatkérés néven - az adatszerző
tevékenység átfogó kategóriáján belül - szabályozza újra azt az eljárási cselekményt, amikor a
büntetőeljárás során eljáró szerv más szervezettől, adatkezelőtől kérheti adatok, iratok
rendelkezésre bocsátását. A Javaslat ennek megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre az
érintett törvényekben azzal, hogy az érintett törvényekben felsorolt többi személy vagy szervezet
továbbra is a rá irányadó jogszabályok rendelkezései szerinti formában élhet adatkéréssel az
adatkezelő irányába, őrájuk e módosítás hatálya nem terjed ki. Az új Be. az adatszerző
tevékenység keretei között új jogintézményt is bevezet, a feltételes adatkérést. A feltételes
adatkérés címzettje állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szerv,
költségvetési szerv vagy köztestület lehet, amely az adatkérésben meghatározott feltétel
bekövetkezéséről értesíti az adatszolgáltatást kérő ügyészséget, nyomozó hatóságot vagy a
rendőrség egyes szerveit. Ehhez hasonló, de a leplezett eszközök között szabályozott új
intézmény a fizetési műveletek megfigyelése, amely során a leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szerv a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
végző szervet kötelezi arra, hogy valós időben meghatározott időszakban adatokat őrizzen meg
és továbbítson, szükség esetén pedig a fizetési művelet teljesítését függessze fel. A Javaslat az új
intézményeknek megfelelő szabályozással egészíti ki az érintett ágazati törvényeket.
7.	A költségkedvezmények körében az új Be. a korábbi személyes költségmentesség intézményét
felváltó egységes fogalmat vezet be, és pontosan meghatározza, hogy az eljárás résztvevője a
költségkedvezmény mely elemeire jogosult. Az új Be. a költségkedvezményekkel kapcsolatos
eljárást egységesíti, és a terhelt esetében is elkülöníti a bíróság és az ügyészség büntetőeljárási
feladataitól, ennek alapján a költségkedvezmény engedélyezése a jogi segítségnyújtó szolgálat
hatáskörébe kerül. A Javaslat az új intézményrendszernek megfelelően módosítja a
büntetőeljárási költségkedvezménnyel érintett törvényeket.
8.	Az új Be. a postai kézbesítés kapcsán a polgári perrendtartás új szabályaival párhuzamosan a
kézbesítési vélelem helyett kézbesítési fikcióként kezeli azokat az eseteket, amikor a tudottan
meg nem történt kézbesítést szabályszerűen megtörténtnek tekinti. Az új fogalomhasználattal
összefüggésben az új Be. a kézbesítési fikció jogkövetkezményeinek elhárítását kézbesítési
vélelem megdöntése helyett kézbesítési kifogásként szabályozza. A Javaslat mindehhez
igazodóan módosítja az ágazati törvényekben a büntetőeljárási tartalmú kézbesítési fogalmakat.
242
9.	Az új Be. egyik kiemelkedő újítása, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés ágazati
szabályait a büntetőeljárásba integrálja és leplezett eszközök néven egységes követelményeket,
garanciákat érvényesít. A Javaslat e változások alapján a leplezett eszközök fogalmát átvezeti az
ágazati törvényekben.
10.	Az új Be. a kényszerintézkedéseket érintően bizonyos körben rendszerszintű átalakítást
végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott végre. Ekként értékelhető, hogy a korábbi
őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés, házkutatás és információs
rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés intézményének megnevezése őrizet
elrendelésére, letartóztatásra, előzetes kényszergyógykezelésre, kutatásra és elektronikus adat
megőrzésére kötelezésre változott, amely új fogalmakat a Javaslat átvezet az érintett
törvényekben. Az előzőeknél jelentősebb tartalmi változást jelent, hogy a házi őrizet és a
lakhelyelhagyási tilalom az új Be. által bevezetett bűnügyi felügyelet intézményének keretei
között alapjaiban is új rendszerben jelenik meg. Az új Be.-ben egységes bűnügyi felügyelet lép a
jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe annak
érdekében, hogy a kényszerintézkedés tényleges tartalma lehetőleg ne a törvényben formalizált
kategóriák szerint, hanem minden ügyben a terhelt személyéhez igazított magatartási
szabályokkal rugalmasan legyen kijelölhető, ezáltal a kényszerintézkedés céljai a súlyosabb
kényszerintézkedés igénybevétele nélkül is teljesülhessenek. E rugalmas rendszerben nem
szerepel a korábbi házi őrizetnek megfelelő, intézményileg elkülönülő bűnügyi felügyelet, ezért
a jogrendszerben szükséges annak felülvizsgálata, hogy az ágazati szabályokban szereplő házi
őrizet és lakhelyelhagyási tilalom hogyan feleltethető meg a bűnügyi felügyeletnek. A Javaslat e
körben nem kíván változtatni az ágazati törvények normatartalmán, ezért az új Be. már
elfogadott kártalanítási szabályainál található rendelkezéssel azonos módon, körülírással
határozza meg a bűnügyi felügyelet azon formáit, amelyek a korábbi intézményeknek
megfeleltethetők.
11.	A Javaslat az érintett ágazati törvényekben elvégzett felülvizsgálat alapján kiegészíti a
személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedések, büntetések és intézkedések
megjelölését. Ennek megfelelően bizonyos ágazati törvényekben szereplő jogkövetkezmények
szempontjából a letartóztatással egy tekintet alá esik majd az előzetes kényszergyógykezelés, a
szabadságvesztés büntetéssel pedig az elzárás, a javítóintézeti nevelés és a
kényszergyógykezelés.
12.	Az új Be. speciális, a nyomozást megelőző eljárási szakként létrehozza az előkészítő eljárást.
Érdemi változás, hogy a büntetőeljárás nem csak bűncselekmény gyanúja alapján indulhat,
hanem előkészítő eljárással is, amelynek célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény
gyanúja fennáll-e. Az előkészítő eljárás során az azt lefolytató ügyészség, nyomozó hatóság, és
korlátozott körben a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint
a terrorizmust elhárító szerve a gyanú megállapítása érdekében a nyomozás előtt korlátozott
körben leplezett eszközöket alkalmazhat, valamint adatszerző tevékenységet végezhet. Ez utóbbi
jogkörében eljárva az előkészítő eljárást lefolytató szerv adatkérést csak meghatározott, az új Be.
243
342. § (3) bekezdésében taxatíve felsorolt körben végezhet. A Javaslat egyes törvények esetében
módosítja a büntetőeljárás kezdeteként értelmezhető eljárási szakaszokat, valamint az előkészítő
eljárást folytató szerv korlátozott jogosítványainak megfelelően megteremti az ágazati törvények
új Be.-vel való összhangját, és minden olyan esetben, ahol az előkészítő eljárást folytató szerv
eljárása lehetséges, kiegészíti a módosítással érintett törvényeket.
13.	Az új Be. dogmatikai rendszerével egyezően biztosítja a Javaslat, hogy minden törvényi
rendelkezésben egyértelmű legyen, hogy a nyomozás bűncselekmény gyanújához, a gyanúsítotti
kihallgatás pedig a megalapozott gyanúhoz kötött. E körben az érintett törvényekben némi
következetlenség volt felfedezhető, indokolt ugyanakkor, hogy a jogrendszer egységes elvek
alapján, a büntetőeljárási törvénynek pontosan megfelelve használja a bűncselekmény gyanúja,
alapos gyanúja és megalapozott gyanúja kifejezéseket, amelyre tekintettel a Javaslat egységesíti
e fogalmak szabályozását az ágazati törvényekben.
14.	Az új Be.-ben az ügyészi szak nyomozásba való beolvadása okán is szükséges volt túllépni
azon a fogalmi kettősségen is, hogy a hatályos Be. a vádemelést megelőző szakban a
felfüggesztés és a megszüntetés eseteit helyenként az eljárás megszüntetése vagy felfüggesztése,
máshol a nyomozás megszüntetése vagy felfüggesztése névvel illeti. Ehelyett az új Be.-ben
egységes fogalomként az eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése szerepel, amit a Javaslat a
büntetőeljárási tárgykört érintő ágazati joganyagban is érvényesít.
15.	Az új Be. a korábbi vádemelés elhalasztásának intézményét a feltételes ügyészi
felfüggesztéssel váltja fel, és a terminológiai váltás mellett kisebb tartalmi újításokat is bevezet.
A Javaslat az új fogalomnak megfelelően módosítja az érintett törvényeket.
16.	Az új Be. megőrizte azt a főszabályt, hogy a vádemelés a vádirat bírósághoz való
benyújtásával történik. Ehhez képest a külön eljárásokban szerepel eltérés a vádemelés módját
illetően. A Javaslat fogalmi pontosítást hajt végre az érintett törvényekben, amikor a csupán a
főszabályra utaló „vádirat benyújtása” fogalom helyébe egységesen a valamennyi különös esetet
is lefedő „vádemelés” fordulatot vezeti be.
17.	Az új Be. a korábbihoz képest átgondoltabb rendszerben szabályozza a bíróság határozatának
különféle formáit és ehhez képest a jogerő fogalmát. Ennek alapján a bíróság az eljárása során
ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói
intézkedéssel dönt. Az új Be. a jogerő fogalom alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, anyagi
jogerőre pedig csak ügydöntő határozat - az ítélet és az ügydöntő végzés - emelkedhet. A nem
ügydöntő végzésként szereplő határozatok jogerőre nem emelkednek, azok alaki jogerejét az új
Be.-ben a véglegesség fogalma fejezi ki. A bíróságon kívüli, büntetőeljárásban eljáró szervek
határozataihoz nem fűződik jogerő, ezért az új Be. a nyomozási szakban a határozatok eljárásjogi
kötőerejét „a további jogorvoslattal nem támadható” fordulattal írja le. A Javaslat az új
fogalomhasználatnak megfelelő módosításokat hajtja végre az érintett törvényekben.
244
18.	A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás az új Be.-ben a korábbi tárgyalás mellőzése
elnevezéstől eltérően nem az eljárás formájára, hanem a külön eljárással megcélzott eredményre,
a büntetővégzésre utal. A Javaslat az új Be. e körben megváltozott intézményének megfelelően
módosítja az érintett törvények fogalomhasználatát.
19.	Az új Be. kialakítja a terhelti együttműködés komplex rendszerét, melynek lényege hogy az
eljárás során különféle intézmények útján biztosítható legyen az eljárás egyszerűsítése, amelynek
egyúttal az is a feltétele, hogy a terhelt beismerje a bűncselekmény elkövetését és hozzájáruljon
az eljárás egyszerűsítésére szolgáló intézmények alkalmazásához. Az új rendszerben az eljárást
egyszerűsítő és a terhelt számára az általánosnál kedvezőbb anyagi jogi és eljárásjogi
intézmények köre az eljárás előrehaladtával szűkül, mindezzel az új Be. azt ösztönzi, hogy a
jelentősebb kedvezmény érdekében a terhelt az eljárás lehető legkorábbi szakaszában vegyen
részt ezen eljárásokban. Ebben a rendszerben formális egyezségkötésre is új szabályok szerint
kerülhet sor, amely a korábbi tárgyalásról lemondás intézményének utódjaként szélesebb
garanciákat biztosít a terhelt számára. A formális egyezség kezdeményezésére korábbi beismerő
vallomás nélkül is van lehetőség, azt az eljárás több szereplője kezdeményezheti, és az
egyezségben szereplő büntetési mérték köti a bíróságot. A Javaslat e változtatásoknak
megfelelően módosítja az érintett törvényeket.
20.	Az új Be. megszüntette a kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárását. Az általános eljárásban
szereplő gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények köre nem képez külön eljárást,
hanem a bíróság hatáskörére és összetételére vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat ír elő,
így ez az ügycsoport nem feleltethető meg a korábbi kiemelt jelentőségű ügyeknek.
21.	Az új Be. átstrukturálja és logikusabb felépítésűvé teszi a magánvádas eljárás rendelkezéseit,
egyúttal a pótmagánvádas eljárás néven új külön eljárásba rendezi a vonatkozó normaanyagot. A
két külön eljárás megjelölését az új Be. következetesen magánvádas és pótmagánvádas
eljárásként említi, ezért a Javaslat az érintett törvényekben ennek megfelelő fogalmi pontosítást
hajt végre.
22.	A katonai ügyészségek 2012. január 1. napjával történt megszüntetését követően a katonai
ügyészek az ügyészség részeként, szervezetileg a Központi Nyomozó Főügyészséghez tartozva
végzik munkájukat, mellettük katonának nem minősülő, a legfőbb ügyész által a katonai
büntetőeljárásra kijelölt ügyészek is eljárhatnak a katonai büntetőeljárások során. Míg a hatályos
Be. a katonai ügyész fogalmát a felsorolt körbe tartozó ügyészekre kiterjeszti, az új Be. ilyen
összevont fogalmat nem hoz létre. Ennek alapján szükséges az érintett törvényekben is
nevesíteni, hogy katonai büntetőeljárásban a katonai ügyészeken kívül a legfőbb ügyész által a
katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészek is eljárhatnak.
A fentebb ismertetett, terminológiai pontosításokon túlmutató esetekben a részletes indokolásban
bemutatott szempontok alapján módosítja a Javaslat az érintett törvényeket.
245
Részletes indokolás
                                                 1-6. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                               7-11. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása az új Be.
fogalomhasználatához és újraszabályozott intézményeihez igazítja az Itv. szabályait.
Az Itv. 37. §-ához
A Javaslat egyrészt nyelvtani, másrészt az új Be. szóhasználatára tekintettel technikai
korrekciókat hajt végre, továbbá figyelemmel arra, hogy ügyiratról másolatot nemcsak a bíróság
és a nyomozó hatóság, hanem az ügyészség is készíthet, így a felsorolt szervek ügyészséggel
való kiegészítése szükséges.
Az Itv. 38. §-ához
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény módosítja többek között az Itv.-t,
ennek keretében kiegészíti annak 38. §-át egy (4) bekezdéssel, amely tulajdonképpen a korábbi
60.	§ (2) bekezdésében foglalt normatartalomnak felel meg. Ezt az új (4) bekezdést módosítja a
Javaslat akként, hogy e rendelkezést a büntetőügyeken kívüli esetekre vonatkoztatja ugyanúgy,
ahogy teszi azt az Itv. 56. § (3) bekezdése esetében is.
Az Itv. 52. §-ához
A Javaslat egyrészt az új Be. szóhasználatának megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre,
másrészt pedig hatályon kívül helyezi a teljes (3) bekezdést, mert az új Be. szabályaira tekintettel
nem értelmezhető olyan eljárás, ami részben közvádas, részben magánvádas és nem az ügyész
jár el, ugyanis egy büntetőeljárásban közvádas és magánvádas ügy egyszerre csak akkor
fordulhat elő, ha a magánvádas ügyben az ügyészség a vád képviseletét átvette. Ennek az
esetnek az illetékfizetéssel kapcsolatos szabályait pedig - azaz ha az ügyészség a vád
képviseletét átveszi - a (4) bekezdés rendezi, így a (3) bekezdés hatályban tartása szükségtelen.
Az Itv. 53. §-ához
A Javaslat nyelvtani korrekciót hajt végre, valamint az új Be. fogalomhasználatának megfelelő
246
szövegpontosítást rögzít.
Az Itv. 56. §-ához
A Javaslat kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a büntetőügyeken kívüli esetekre tartja fenn azt a
rendelkezést, miszerint illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére készített
iratmásolat. Ennek indoka egyrészt az, hogy az új Be.-ben eseti gondnok már nem szerepel,
másrészt pedig így válik egyértelművé és konzekvenssé, hogy a büntetőügyekben való
illetékmentességet teljes egészében az Itv. 57. §-a rendezi.
Az Itv. 57. §-ához
A Javaslat egyrészt az új Be. fogalomhasználatának megfelelő technikai korrekciót hajt végre,
másrészt e §-ban szabályozza azt a személyi kört (az ügygondnokot is), akik - büntetőügyekben
az ügyiratokról készült - másolat illetékmentes egyszeri kiadására jogosultak.
A Javaslat az Itv. Melléklet IV. pont 3. alpontjában szereplő, a büntetőeljárásra vonatkozó
rendelkezéseket e §-ban gondolja újra, mégpedig oly módon, hogy egyrészt rögzíti a feljelentő és
a sértett jogosultságának körét az ügyiratok másolatának egyszeri illetékmentes kiadása
vonatkozásában, másrészt nóvumként szabályozza az elektronikus formában rendelkezésre álló
ügyiratok másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre
történő továbbítására vonatkozó illetékmentességet.
A Javaslat kiegészíti e szakaszt egy olyan új bekezdéssel, ami a büntetés-végrehajtási ügyekben
szabályozza az illetékmentesség eseteit.
A Javaslat továbbá az Itv. Melléklet IV. pont 3. alpontja szabályainak újragondolásával kiegészíti
e szakaszt egy további bekezdéssel is, amelyben a szabálysértési ügyekben való illetékmentesség
eseteit rendezi.
A hatályos szabályozás alapján magánvádas eljárásban a magánvádlónak a feljelentés és
fellebbezés során 10 000 forint, perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány esetén 15 000
forint illetéket kell fizetnie.
Ugyanakkor a büntetőeljárási törvény alapján az illeték megfizetésének a hiánya - szemben a
polgári perrendtartás szabályaival - nem képez eljárásjogi akadályt, azaz az eljárást nem
szüntetik meg arra, hogy a feljelentő nem rótta le az illetéket. Az illeték meg nem fizetése tehát -
a fentiekben kifejtettek alapján egyébként helyesen - szankcionálatlan marad, mulasztás esetén
csupán az Itv. alapján lehet a behajtás végett intézkedni.
A magánvádas eljárások egyik kiemelt célja, hogy a sértetti „kárigényt” - annak személyes
jellege okán - ne egy represszív büntetés kövesse, hanem lehetőség szerint az érintettek közötti
megegyezéssel, megbocsátással, a konfliktus valós feloldásával záruljon. Erre legkorábban a
247
személyes meghallgatás során kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a sértett esetleges
megbocsátására - az eljárás keretei között - a személyes meghallgatást követően kerülhet csak
sor, így az eljárás ebben az esetben a hatályos szabályok szerint már nem illetékmentes, pedig a
sértett megbocsátása az eljárás megszüntetését vonja maga után, amely esetben az elkövető
költség viselésére nem kötelezhető és ez a sértettet nyilvánvalóan méltánytalan helyzetbe hozza.
A Javaslat előkészítése során fentieket mérlegelve, valamint a jogalkalmazókkal való
egyeztetést, továbbá az új Be. egyik fő törekvését (azaz, hogy a megegyezés lehetősége minél
inkább biztosítva legyen) is szem előtt tartva - észszerűsítésre került a magánvádas eljárásban
való illetékmentesség szabályozási köre. Erre figyelemmel oly módon bővül az esetkör, hogy a
törvény már nemcsak akkor teszi lehetővé az illetékmentességet, ha az eljárást a bíróság a
személyes meghallgatás előtt megszünteti, hanem abban az esetben is, ha azt a személyes
meghallgatás alapján teszi meg. Ez a szabály egyrészt biztosítja a sértett jogszerű
igényérvényesítését, másrészt pedig elősegíti a személyes meghallgatáson való eredményes
békítést a felek között, azaz ösztönzi a sértett és a terhelt megegyezését, ily módon a közöttük
lévő személyes konfliktus feloldását.
Az Itv. 58. §-ához
A Javaslat az új Be. szóhasználatának megfelelő nyelvtani korrekciót hajt végre.
Az Itv. 62. §-ához
A Javaslat egyrészt az új Be. fogalomhasználatának megfelelő szövegpontosítást rögzít, másrészt
-	a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárás mellett -
szükségesnek tartja bevezetni a bűncselekménnyel okozott kár megfizetésére kötelező
végrehajtási eljárásban is az illetékfeljegyzési jogot. Ennek indoka a törvény belső
koherenciájának megvalósítása, hiszen a hivatkozott szakasz c) pontja is mindkét esetre, azaz a
bűncselekményből, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetére is
illetékfeljegyzési jogot biztosít.
Az Itv. 80. §-ához
A Javaslat az Itv. e §-ának egy új ponttal való kiegészítése által bővíti a kiszabott, de még meg
nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének esetkörét. Ez a
szabály elősegíti a felek megegyezését, hiszen a magánvádlónak legkésőbb az elsőfokú bíróság
ügydöntő határozatának meghozataláig történő vádejtése esetén is alkalmazandó lesz e
rendelkezés. Továbbá amennyiben az ügyészség átveszi a vád képviseletét, vagy a bíróság által a
vádlott bűnösségének megállapítására kerül sor, az új szabályozás az állam számára keletkeztet
visszatérítési kötelezettséget, tehát a sértett már nem lesz kiszolgáltatva a terheltnek.
Az új rendelkezés logikusabb rendszert teremt azáltal is, hogy egyrészt a kegyelem miatti eljárás
248
megszüntetésének hatályos szabályozás szerinti illetékmentességét oly módon gondolja újra,
hogy tekintettel a kegyelem miatti eljárás megszüntetésnek a büntetőeljárás bármely szakaszában
való felmerülési lehetőségére, ezt helyesen törlési, illetve visszatérítési okként rendezi.
Ugyanakkor valamennyi büntethetőséget megszüntető ok vonatkozásában indokolt ez a
szabályozás, hiszen bármelyik ok felmerülése ugyanúgy nem róható fel a sértettnek, mint egy
esetleges kegyelem, így a rendelkezést ezekre is szükséges kiterjeszteni.
Az Itv. Mellékletének IV. címéhez
A Javaslat az Itv. Melléklet IV. cím 3. alpontját hatályon kívül helyezi, de a rendelkezések nem
kerülnek ki a törvényből, csupán egy tagoltabb, átláthatóbb megoldást alkalmaz a Javaslat azzal,
hogy az itt található szabályokat szétbontja külön a büntetőeljárásra és külön a szabálysértési
eljárásra vonatkozóan. Az újragondolás eredményeként a rendelkezések az Itv. 57. § kiegészített
pontjaiban és bekezdésében jelennek meg.
A Javaslat kiegészíti a Melléklet IV. címét egy 6. ponttal, ahol a büntetőügyekben, illetve
büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy az intézkedés végrehajtása, illetve a
kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratról készített hitelesített vagy
hitelesítetlen másolat illetékének mértékét rögzíti. Továbbá nóvumként szabályozza az új Be.
szerinti elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának optikai adathordozón,
illetve attól eltérő tartós adathordozón való továbbítása esetére az illeték mértékét. A Javaslat
ezen illetékfizetési szabályok meghatározásával az új Be. rendszerével való koherenciát teremti
meg mind az eljárásban részt vevő személyek és jogaik, mind az új ügyirat megismerési
rendszer, mind az elektronikus kapcsolattartás szabályaira figyelemmel.
Ugyanakkor a Javaslat új rendelkezései nem eredményeznek többletterhet és nem is változtatnak
számottevően az illeték megfizetésének szabályain, hiszen az első térítésmentes másolat
kiadásához való jog számos esetben már a hatályos szabályok szerint is biztosított, továbbá az új
Be.-ben az is elfogadásra került, hogy a másolatok elektronikus úton való továbbítása
illetékmentes lesz. Hangsúlyozandó azonban, hogy az elektronikus adathordozón való másolat
kiadásának (ami nyilvánvalóan költséggel járhat) szabályozása mindezidáig rendezetlen volt,
ezért e hiány pótlása mára már elengedhetetlenné vált.
                                            12-30. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                           31-36. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) módosítása az új Be.
249
fogalomhasználatához és újraszabályozott intézményeihez igazítja az Rtv. szabályait.
Az Rtv. 39. és 46. §-ához
A Javaslat rendészeti szakmai szempontból megfelelő fogalmi pontosítást végez azzal, hogy a
személyvédelmi és létesítménybiztosítási kifejezést használja a személy- és létesítménybiztosítás
kifejezés helyett. Ez kizárólag terminológiai pontosítást jelent, tartalmi változást nem okoz. E
korrekcióra tekintettel a Javaslat a jogrendszer egészében - ahol erre a feladatkörre történik
hivatkozás - az egységes fogalomhasználat érdekében szintén végrehajtja a módosítást.
Az Rtv. 41. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatának megfelelő terminológiai egységesítést végez, ezáltal
elhagyja a poligráf elnevezést és helyette a műszeres vallomásellenőrzés kifejezést használja. Az
új Be. ugyanis szakít a poligráf elnevezés szűkítő fogalmával, ezáltal lehetőséget biztosít
további, a vallomások műszeres ellenőrzésére kifejlesztett technológiák alkalmazására. Az Rtv.
módosítása egyúttal egyértelművé teszi, hogy a Be.-ben szabályozott műszeres
vallomásellenőrzést a Be. és nem az Rtv. alapján hajtják végre.
Az Rtv. 91/A §-ához
A Javaslat a Btk. törvényi tényállásának megfelelő szóhasználatra tekintettel pontosítást hajt
végre azáltal, hogy az embercsempészet kifejezést embercsempészésre módosítja.
37.	§
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                            38-53. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
A Vht. módosításával összefüggésben a Javaslat elsősorban technikai, az új Be.
terminológiájának átvezetését szolgáló módosítást hajt végre. A Javaslat emellett megteremti az
új Be.-ben is nóvumként szereplő fizetésre használt elektronikus adatok büntetőjogi
intézkedéssel való végleges elvonásának végrehajtási alapjait.
A Javaslat további tartalmi módosítása, hogy világos törvényi szabályokkal rendezi a zár alá vett
ingatlan nem büntetőeljárásból származó igény alapján való értékesítésének szabályait. A
szabályozás célja, hogy a zár alá vett ingatlan Vht. szabályai szerint történő eredményes
értékesítése esetén az ingatlan tulajdonát megszerző személy tulajdonjogát - szemben a jelenlegi
helyzettel - ne terhelje a zár alá vétel tényének feljegyzése sem. Az ingatlan értékesítésére
250
azonban a Javaslat alapján abban az esetben kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási zár alá vétel
céljaival nem ellentétes, vagyis ha az ingatlan nem a zár alá vétellel biztosított követelés tárgya,
illetve ha a végrehajtási jog korábbi bejegyzésű, mint a zár alá vétel ténye. Ezzel a kettős
szabályozással biztosítható, hogy a büntetőeljárási kényszerintézkedés céljait ne sérthesse az
értékesítés, és az e feltételeknek megfelelő árverésen tulajdonjogot szerző személy jogát ne
terhelje a zár alá vétel ténye.
A Vht. 10. §-ához
A Vht 10. §-a sorolja fel a végrehajtás elrendelésére alkalmas iratokat. A felsorolás d)-e) pontjai
tartalmukat tekintve azonban - figyelemmel a 2018. július 1. napjával hatályba lépő
büntetőeljárásról szóló új törvény rendelkezéseire is - nem teljesek, azok cizellált pontosítását
tartalmazza a módosítás. A további pontok tartalmilag nem változnak a hatályos szabályozáshoz
képest, mindössze a felsorolásra tekintettel a számozásváltozás miatt kerül sor technikai
pontosításukra.
A Vht. 13, 56, 293. és 294. §-ához
Az új Be. végrehajtásra alkalmasság szempontjából a bíróság jogerős ügydöntő határozatai és a
véglegessé vált határozatai között különbséget tesz. A hatályos büntetőeljárási törvénytől
eltérően a jövőben bizonyos határozatok, mint pl. a bíróság által kiszabott rendbírságról vagy
elővezetési költségről szóló végzés a véglegessé válást követően képezhetik csak végrehajtás
alapját, ezért a módosítás bevezeti a végrehajtandó okirat kiállításának feltételei közé azt a
kitételt, hogy a határozatnak véglegesnek kell lennie. A bíróságon kívüli, büntetőeljárásban
eljáró szervek határozataihoz nem fűződik jogerő, ezért az új Be. a nyomozási szakban a
határozatok eljárásjogi kötőerejét „a további jogorvoslattal nem támadható” fordulattal írja le.
A Vht. 137/B, 139., 202. és 203. §-ához
A végrehajtás alá vont ingatlan bírósági végrehajtás során történő értékesítésének szabályait a
Vht. tartalmazza. Az eljárás menetét részletesen rögzítő rendelkezések nem szólnak sem a
tulajdonszerzés módjáról, sem a tulajdonátszállás időpontjáról, ugyanakkor taxatíve sorolja fel a
Vht. 137. § (1) bekezdése azokat a jogokat, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző
új tulajdonos tulajdonjogát terhelhetik. E szabályozás alapján a kialakult joggyakorlat szerint az
ingatlan tulajdonjogának bírósági végrehajtás során történő megszerzése eredeti szerzésmódnak
minősül, amelyet kizárólag a Vht. 137. § (1) bekezdése tör át. Az ingatlant azonban nemcsak
jogok terhelhetik, hanem a bírósági végrehajtás során történő értékesítés pillanatában létezhetnek
az ingatlannal összefüggő, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tények is. Ilyen tény, ha a
büntetőeljárásban az ingatlan zár alá vételének elrendelésére került sor, és a bűnügyi zárlat tényét
bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba.
A Javaslat kifejezésre juttatja, hogy a bírósági végrehajtás során történő értékesítést követően az
251
új tulajdonos a zár alá vétel tényétől is mentesen szerez tulajdoni jogot, de ezzel összefüggésben
a Javaslat alapján csak olyan esetekben lesz tartható árverés zár alá vétel tényével terhelt
ingatlanra, amikor a végrehajtáshoz fűzhető érdek megelőzi a vagyontárgy biztosításához fűződő
érdeket. Nem kerülhet sor az értékesítésre akkor, ha a zár alá vett ingatlan a zár alá vétel tárgya,
mert ilyenkor az ingatlan egészének jogi helyzete függ a büntetőeljárás kimenetelétől,
függetlenül attól, hogy azt milyen más követelés terheli. Ebben az esetben csak az ingatlan
értékesítése iránt nem intézkedhet a végrehajtó, a többi vagyontárgy tekintetében igen. Olyan
esetben, ha az adós egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik, csupán erre a zár alá vétellel terhelt
ingatlanra folyik a végrehajtás, akkor a követelés és a végrehajtási jog nem évül el, nyugszik
hiszen a kötelezett-adós a törvény erejénél fogva és önhibáján kívül nem tudja kielégíteni az
ingatlanából a követelés összegét. Ettől különböző eset, ha az ingatlan csupán az érdemi
döntéssel együtt megítélhető követelés - vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény - fedezete. Ez
utóbbi esetekben a nem büntetőeljárásból származó végrehajtási igények érvényesítésére és az
ingatlan értékesítésére akkor van lehetőség, ha a végrehajtási érdek meg kell, hogy előzze a
büntetőeljárással összefüggő követelések biztosításának érdekét. A Javaslat ilyen esetként
határozza meg, ha a végrehajtási jog bejegyzése korábbi, mint a bűnügyi zárlat (a büntetőeljárási
zár alá vétel) feljegyzése, továbbá ha a bűnügyi zárlat a korábbi bejegyzésű, de várhatóan
minden követelés kielégíthető. Előbbi esetben értelemszerű, hogy ha a teljes ingatlan büntetőjogi
státusa egyébként nem vitás, és ekként a zár alá vétel csak meghatározott összeg fedezetét
biztosítja, akkor a korábban bejegyzett végrehajtási joggal szemben ne élvezzen elsőbbséget.
Utóbbi körben pedig az indokolja az értékesítést, hogy minden végrehajtási igény várható
kielégítése miatt nem áll fenn konfliktus a büntetőeljárási igények és az egyéb végrehajtási
igények között. Az értékesítés ezen törvényi feltétele a végrehajtás során is meghiúsulhat, ezért a
Javaslat alapján nem csupán az árverés kitűzése, hanem bármely értékesítést célzó intézkedés
kizárt akkor, ha utóbb a végrehajtási eljárás olyan fordulatot vesz, hogy a követelések az
értékesítésből várhatóan nem térülnének meg.
Az új Be. 332. §-ának kiegészülő szabályai szerint az értékesítésből befolyt összeg a zár alá
vétellel biztosított pénzösszeg erejéig az értékesített ingatlan helyébe lép, és a zár alá vétel az
ingatlan helyébe lépő összegre külön határozat nélkül kiterjed.
A Vht. 15., 210/C., 292. §-ához és a Vht. szövegcserés módosításaihoz
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítást hajt végre.
A Vht. 210/F. §-ához
A fizetőeszközök terén beállt jelentős változás, hogy olyan újfajta fizetési eszközök jelentek
meg, amelyek nem felelnek meg a hagyományos polgári jogi kategóriáknak. Az ilyen újfajta
fizetési eszközök állami kényszer útján történő elvonására ugyanakkor a büntetőeljárásban és a
büntető intézkedések végrehajtása során szükség lehet. Ennek büntetőeljárási alapját teremti meg
az új Be. kialakítva a decentralizált elektronikus fizetőeszközök büntetőeljárási lefoglalásának
252
kereteit. Mindezek mellett indokolt a Vht.-ban is lehetővé tenni, hogy amit a büntetőeljárásban
ideiglenesen lefoglaltak, szükség esetén véglegesen is elvonható legyen. Ennek alapján a
módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a fizetésre használt elektronikus adat is a
vagyonelkobzás végrehajtásának tárgya lehessen.
                                           54-67. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                           68-74. §
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
Az új büntetőeljárási kódexre tekintettel szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) törvény módosítása. A módosítások
egy része technikai jellegű változtatás, amely az új Be. fogalomrendszerének átalakításával, a
terminológiai változásokkal hozható összefüggésbe. Ilyen például az ideiglenes kiadatási
bűnügyi felügyelet kifejezés bevezetése a törvénybe az ideiglenes kiadatási házi őrizet és az
ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom fogalmak helyett. Jelentősebb érdemi változtatást
jelent a szövegben a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásra, illetve
meghallgatásra vonatkozó új, módosított szabályok bevezetése. Tekintettel arra, hogy az új
büntetőeljárási kódex a videokonferencia mellett már a telefonkonferencia (együttesen
telekommunikációs eszköz) útján történő kihallgatást, illetve meghallgatást is lehetővé teszi, a
megfelelő szabályok Nbjt.-be történő bevezetése elkerülhetetlenné vált az ilyen tartalmú
jogsegély iránti megkeresések hatékony és gördülékeny teljesítésének biztosítása érdekében.
Figyelemmel továbbá e két jogintézmény Be.-ben történő egységes szabályozására, az
audiovizuális eszköz, valamint a telefonkonferencia útján történő kihallgatásra és meghallgatásra
vonatkozó szabályokat az Nbjt.-ben is egységesen, egy fejezetben, telekommunikációs eszköz
megjelöléssel szükséges szabályozni, elhagyva a telefonkonferenciára vonatkozó külön
rendelkezéseket.
                                           75-122. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                          123-146. §
Az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény
módosítása
I.	A Javaslat módosítja a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az igazságszolgáltatást segítők
253
Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Tvdtv.) az új Be.-vel
való összhang megteremtése érdekében. A Javaslat az átlátható szabályozás érdekében mellőzi a
Tvdtv.-ből az új Be. által más tartalommal használt kifejezéseket (így például a fedőadat
fordulatot), illetve pontosít az egyes büntetőeljárási szereplők kapcsán. A módosítás ezen túl a
szabályozás szakmai tartalmát is érinti, amely a Tvdtv. hatályba lépése óta eltelt tizenöt év
gyakorlati tapasztalataira figyelemmel vált indokolttá. A módosítás leglényegesebb elemei a
következők.
A módosítás megteremti a fedett nyomozó Védelmi Programban való részvételének lehetőségét,
valamint egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a személyazonosság megváltoztatásának és az
adatzárlatnak az alkalmazhatóságát. További fontos eleme a módosításnak az, hogy a bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvényből hatályon kívül helyezi a
tanúvédelem terén megvalósuló együttműködésre vonatkozó szabályokat és azokat egységes
keretek között szabályozva a Tvdtv.-ben helyezi el.
A Tvdtv. hatályba lépése óta jelentősen megváltozott gazdasági helyzet indokolttá tette a
Védelmi Program keretében nyújtható szociális és gazdasági támogatások rendszerének átfogó
felülvizsgálatát is annak érdekében, hogy a Védelmi Programban való részvétellel ne kerüljön az
érintett méltánytalan helyzetbe azáltal, hogy a támogatás a minimálbérhez igazodik, figyelmen
kívül hagyva az érintett által korábban legálisan szerzett (adózott) jövedelmet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Védelmi Program járulékos jelleggel történő
megszüntetése miatt 2012-ben - az R.R. és társai kontra Magyarország ügyben - elmarasztalta
Magyarországot. A módosítás fontos eleme, hogy - a Védelmi Program büntetőeljárásban
résztvevő vonatkozásában történő megszűnésének bizonyos eseteihez kapcsoltan - lehetővé
teszi, hogy a Védelmi Programba már felvett hozzátartozó kérhesse a Védelmi Program
folytatását, másfelől meghatározza azokat az eseteket is, amikor nincsen lehetőség a járulékosan
elrendelt Védelmi Program fenntartására.
II.	A Javaslat a Tvdtv. értelmező rendelkezéseit módosítja, ennek keretében:
-	a „büntetőeljárásban részt vevő” fordulat fogalmát hozzáigazítja az új Be. új terminológiájához;
-	a fenyegetett helyzetben lévő személyre vonatkozó, a hatályos szabályozásban rendkívül
nehezen átlátható rendelkezést újratagolja és egyértelművé teszi azt, hogy a védelmi programnak
a büntetőeljárást követően is helye lehet;
-	a hozzátartozó fogalmát az új értelmező rendelkezés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvénnyel (a továbbiakban: új Ptk.) egyezően rögzíti, ezzel egyidejűleg mellőzi belőle a
jelenleg is idegen és hozzá tartozóként aligha értelmezhető „állandó felügyeletével megbízott
személy” fordulatot;
254
-	a Tvdtv. 1. § 15. pontját kiegészíti a Javaslat a megkeresés mellett az adatkéréssel is,
összhangban az új Be.-vel.
Új értelmező rendelkezésként vezeti be a Javaslat a „védelmet ellátó személy” fordulatot,
amelyet az új Be. egyébként ismer. A kiegészítés indoka, hogy jelenleg egyetlen jogszabály sem
rendelkezik a Tanúvédelmi Szolgálat azon személyi állományáról, amelynek tagjai
tevékenységüket a védelem ellátása érdekében a fedett nyomozókhoz hasonlóan, a rendőri jelleg
vagy a Tanúvédelmi Szolgálathoz való tartozás leplezésével végzik.
A Javaslat pontosítja a Tvdtv. 2. § (2) bekezdését, ugyanis a büntetőeljárásban részt vevő
személy nem csak hatósággal, hanem a bírósággal, ügyészséggel is együttműködhet a
büntetőeljárás során, illetve a „fenyegetett helyzetben lévő személy” Tvdtv. szerinti fogalmára
figyelemmel egyszerűsít a rendelkezésen, hiszen szükségtelen több helyen is ismételni a
fenyegetettség forrását.
A Javaslattal megállapított új 2/A. § azt a szakmai igényt elégíti ki, amely szabályozást indokol
arra az élethelyzetre, amikor fedett nyomozó kerül veszélyhelyzetbe. Mivel a Védelmi
Programot hivatásos állományú személy vonatkozásában a gyakorlatban lehetetlen végrehajtani,
ezért a módosítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a Védelmi Programnak is csak akkor lehet helye, ha
az érintett személy hivatásos szolgálati viszonya már megszűnt.
A Javaslat általánosságban rögzíti a törvényes képviselő eljárási jogosultságát arra az esetre, ha
az érintett fenyegetett helyzetben lévő személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes. Ezzel a megoldással egyrészt hatályon kívül helyezhető valamennyi olyan
további előírás, amely az ilyen jellegű képviseletre utal. Ezzel összefüggő rendelkezést ugyanis a
hatályos Tvdtv. számos helyen és rendkívül változatos szövegezéssel tartalmaz.
A fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságáért viselt felelősség egyértelmű meghatározása
érdekében a Javaslat rögzíti, hogy mikortól köteles ezt a Szolgálat garantálni. A szabályozás
világossá teszi, hogy a büntetőeljárásban betöltött szerepe miatt fenyegetett helyzetbe került
személy biztonságát elsősorban annak a bíróságnak, ügyészségnek, hatóságnak kell különböző
jogi eszközökkel (adatok zárt kezelése, különösen védett tanú, személyi védelem) szavatolnia,
amely előtt a büntetőeljárás folyt vagy folyik. A Védelmi Program alkalmazására - mint a
legmagasabb védelmi fokozat igénybe vételére - csak „végső” megoldásként kerülhet sor. A
Védelmi Program - a sürgősségi intézkedés esetét kivéve - a megállapodás megkötésével veszi
kezdetét, azaz a Tanúvédelmi Szolgálat legkorábban ettől az időponttól vállal felelősséget az
érintett biztonságáért.
A fedett nyomozó közreműködése miatt felmerülő biztonsági kockázatot elsősorban az őt
foglalkoztató szerv és a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tudja megítélni, ezért a
Javaslat a fedett nyomozót érintő védelem kapcsán együttes kezdeményezési jogot telepít a két
szervre.
255
A Javaslat megszünteti a védelmi program kezdeményezéséről hozott döntés kapcsán az
indokolási kötelezettséget és a hatályos szabályozással egyezően kizárja a jogorvoslat
lehetőségét is. A Védelmi Programban való részvétel nem alanyi jog, így ez nem eredményezi az
érintett alapjogsérelmét. A kötelező indokolás előírásának érdemi teljesítésével egyébként is
eséllyel sérülhet a fenyegetett helyzetben lévő személy vagy közeli hozzátartozója információs
önrendelkezési vagy személyiségi joga, vagy akár a büntetőeljárás eredményes befejezését is
veszélyeztetheti.
Az előzőekben írtak irányadóak az országos rendőrfőkapitány vonatkozásában jelenleg előírt
indokolási kötelezettségre is.
A Tvdtv. hatályos 7. § (2) bekezdése helytelen hivatkozást tartalmaz, ezt orvosolja a módosítás.
A Javaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: új Pp.)
teremt összhangot, amikor a felek között a megállapodással összefüggésben felmerült viták
rendezése kapcsán az új Pp.-t hívja fel. Ezzel egyidejűleg az érintett és a Tanúvédelmi Szolgálat
között felmerült vita rendezésére a hatályos szabályozás alapján nyitva álló 3 napos határidőt 15
napra emeli a Javaslat, ugyanis a gyakorlati tapasztalatok szerint a három nap nem elegendő
ilyen jellegű vita rendezésére.
A Javaslat érdemben nem változtat a Védelmi Program keretében alkalmazható különleges
óvintézkedések körén, de külön pontokban szerepelteti a nyilvántartásokban adatzárlat
elrendelését és a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírását, mint
óvintézkedéseket, világossá téve ezzel, hogy ez utóbbi ugyanis önállóan, adatzárlat elrendelése
nélkül is alkalmazható.
A hatályos szabályozás alapján, ha a személyazonosság megváltoztatását nem rendelték el, akkor
az adatzárlat elrendelésére a Tanúvédelmi Szolgálatnak haladéktalanul intézkednie kell. A
gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az adatzárlatot éppen akkor kell elrendelni, amikor a
személyazonosság megváltoztatását a Tanúvédelmi Szolgálat alkalmazza, megakadályozva ezzel
a két személyazonosság párhuzamos felhasználását. Ezt vezeti át a módosítás.
A Tvdtv. az értelmező rendelkezések között meghatározza a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos
jelzés előírása fogalmat, azonban ezzel összefüggésben további részletszabályt nem tartalmaz,
részben összemosva azt az adatzárlattal, mint másik óvintézkedéssel. Ezt a szabályozási hiányt
pótolja a Javaslat, amikor a Tvdtv. 22/A. §-aként rögzíti a megkeresés jelzésének előírásával
kapcsolatos minimumszabályokat.
A korábban írtakhoz kapcsolódóan rögzíti a módosítás, hogy a személyazonosság
megváltoztatása esetén kötelező az adatzárlat elrendelése az eredeti személyazonosító adatokra,
valamint azt is, hogy az eredeti személyazonosság visszaállítása esetén a visszavont új
személyazonosító adatokra kell az adatzárlatot elrendelni.
256
A hatályos Tvdt. különbséget tesz a személyazonosság ideiglenes és végleges megváltoztatása
között. A Tvdt. különös méltánylást érdemlő esetekben, az érintett kérelmére, a Tanúvédelmi
Szolgálat mérlegelése alapján lehetőséget biztosít a megváltoztatott személyazonosító adatok
megtartására a Védelmi Program megszűnése után is, természetesen már nem óvintézkedésként.
Amennyiben a Tanúvédelmi Szolgálat a Védelmi Program befejezésekor helybenhagyta az
érintett kérelmét az új személyazonosság megtartására, az többé nem lenne visszaállítható.
Továbbra is megtartja emellett a Javaslat a Tvdt. azon rendelkezését, amely szerint nem állítható
vissza a személyazonosság abban az esetben, ha az érintett életkörülményeiben utóbb
bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.
A Javaslat szerinti szabályozás meghatározza azokat a tipikus eseteket, feltételeket, amelyek az
új személyazonosság megtartása kérdésében való döntés során különös méltánylást érdemelnek.
A tanúvédelem terén megvalósuló nemzetközi együttműködés átlátható szabályozása érdekében
a Javaslat hatályon kívül helyezi a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló
2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) „Tanúvédelmi Program
alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján” címét és az ahhoz tartozó rendelkezéseket.
Ezzel a tanúvédelmi együttműködés valamennyi nemzetközi vetülete egy törvény keretei közé
kerül.
A Tvdtv.-ben történő szabályozás mellett szól az is, hogy a nemzetközi tanúvédelmi
együttműködés során megvalósuló információcsere a fenyegetett helyzetben lévő személyek és a
feladatot végrehajtó magyar és külföldi személyi állomány biztonságára közvetlenül kiható
adatokat tartalmaz, ami indokolttá teszi a közvetlen kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás
lehetőségének megteremtését a külföldi társszervvel.
A hatályos szabályozás szerint a Tanúvédelmi Szolgálat úgy támogathatja az érintettet, hogy az a
vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja, az csak a létfenntartáshoz, társadalmi beilleszkedéshez
elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet. Ehhez igazodóan a vonatkozó Korm. rendelet
alapján a Tanúvédelmi Szolgálat által adható támogatás alapja a minimálbér. Ez a szabály
azonban méltánytalan helyzetet teremt, amennyiben a korábban legálisan szerzett jövedelemhez
képest a Védelmi Programba belépő érintett életszínvonala jelentősen csökkenne, ami pedig
kihatással lehet az együttműködési hajlandóságra, így a büntetőeljárás sikeres befejezésére. Erre
reagálva a Javaslat rögzíti, hogy támogatást a Szolgálat az érintett - megállapodás megkötését
megelőző két évben elért, munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve egyéb jövedelemszerző
tevékenységéből származó - adózott bevételének átlagára is figyelemmel állapítja meg.
A Javaslat újraszabályozza a Védelmi Program megszűnésének eseteit. Az új szabályozás
lényege, hogy külön rögzíti a Program megszűnésének eseteit és külön sorolja fel a feltételeket,
amelyeket a Szolgálat mérlegelhet, és annak eredményeképpen dönthet a megállapodás
felmondásáról. A megszűnés esetei között kizárólag olyan objektív körülmények szerepelnek,
amelyek bekövetkezése fogalmilag kizárja a Védelmi Program további fenntartását.
257
A hatályos Tvdtv. nem rendelkezik világosan arról az esetről, amikor a büntetőeljárásban részt
vevő személy vonatkozásában a Védelmi Program megszűnik, ugyanakkor korábban a
Tanúvédelmi Szolgálat rá tekintettel egyéb személyt is bevont a Védelmi Programba. A Tvdtv.
indokolása szerint ekkor a hozzátartozó is osztozik a büntetőeljárásban résztvevő sorsában, azaz
a Védelmi Programot valamennyi érintett vonatkozásában meg kell szüntetni. Ez ugyanakkor
súlyos következményekkel járhat, ha a fenyegetettség, amire figyelemmel egyébként a Védelmi
Program fenntartása indokolt lenne az érintett hozzátartozó vonatkozásában, továbbra is fennáll.
Előfordulhat az is, hogy a Védelmi Programba együtt belépők között a kapcsolat megromlik, és
különválnak, ami a Védelmi Program működése szempontjából kiszolgáltatott helyzetet teremt a
büntetőeljárásban nem érintett hozzátartozók számára, hiszen semmilyen formában nincs
ráhatásuk az eseményekre.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Védelmi Program járulékos jelleggel történő
megszüntetése miatt 2012-ben - az R.R. és társai kontra Magyarország ügyben - elmarasztalta
Magyarországot.
A Javaslattal megállapított 36/A. § szerinti módosítás kétirányú szabályozást vezet be. Egyfelől a
szabályozás - a Védelmi Program büntetőeljárásban résztvevő vonatkozásában történő
megszűnésének bizonyos eseteihez kapcsoltan - lehetővé teszi, hogy a Védelmi Programba már
felvett hozzátartozó kérhesse a Védelmi Program folytatását. A biztonsági kockázat
vizsgálatának megismételt elvégzése már a megváltozott körülmények figyelembevételével
történik. Ezen vizsgálat vonatkozásában a 60 napos határidő előírását az indokolja, hogy a
hozzátartozókról általában kevesebb információ áll a Tanúvédelmi Szolgálat rendelkezésére,
mint a büntetőeljárásban részt vevő személyről, valamint a büntetőügy lezárását követően szűkül
az információszerzési lehetőség is. A kérelmet benyújtó számára garanciát jelent ugyanakkor,
hogy a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat alatt csak abban az esetben szűnik meg a
Védelmi Program, ha olyan új körülmény merül fel, ami a hivatkozott törvényhelyek alapján ezt
egyébként szükségessé teszi. Másfelől a Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor
nincs lehetőség a járulékosan elrendelt Védelmi Program fenntartására.
A hatályos Tvdtv. szerinti általános adatvédelmi szabályt terjeszti ki a Javaslat a külföldi állam
megkeresése alapján végrehajtott védelem ellátása során átvett és keletkezett adatokkal, hiszen
azok tekintetében ugyanazon adatvédelmi rendelkezéseknek kell érvényesülniük.
A egyszerűsít a Tvdtv. hatályos adatkezelési szabályain.
A Javaslat 23. §-a a Tvdtv. szövegcserével megoldható módosításait végzi elé, melynek legfőbb
elemei az alábbiak:
-	terminológiai egységesítést vezet be az új Be.-vel, új Pp.-vel összhangban;
-	elavult fordulatokat, következetlen szóhasználatot korrigálja;
258
a helytelen hivatkozásokat helyesbíti;
-	a Szolgálat számára a kezdeményezés elbírálására nyitva álló határidőt 15 napról 30 napra
emeli.
A Javaslat a Tvdtv. egyes rendelkezéseinek, illetve egyes fordulatainak hatályon kívül
helyezéséről rendelkezik az alábbi indokok alapján:
-	deregulálja azokat az értelmező rendelkezéseket, amelyek a Tvdtv. alkalmazása szempontjából
nem jelentősek, normatív tartalommal nem bírnak, vagy olyan kifejezést értelmeznek, amelyek
hétköznapi értelmétől nem tér el a törvényi definíció;
-	a cselekvőképesség korlátozottsága vagy cselekvőképtelenség esetére irányadó általános
képviseleti szabályt állapít meg a Javaslat, így valamennyi ezzel összefüggő további rendelkezés
mellőzendő;
-	egyes fordulatok szerepeltetése feleslegesen teszik bonyolulttá a szabályozást.
                                         147-149. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                         150-174. §
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény módosítása
A Jszbt. 3. § (2) bekezdéséhez
A Jszbt. elfogadása óta számos nemzetközi egyezmény, és európai uniós kerethatározat, illetve
irányelv tartalmaz a jogi személlyel szemben alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó
erejű szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket. E jogforrásoknak való megfelelést a Jszbt.
hatályos rendelkezései biztosítják, a kiszabható, de a Jszbt. által nem szabályozott szankciók
meghatározása e jogi aktusokban csupán példálózó jellegű. A Jszbt. elfogadásakor sem volt, és
azóta sem keletkezett olyan nemzetközi kötelezettségünk, amelynek alapján meg kellene
teremtenünk a jogi személy büntetőjogi felelősségét a belső jogunkban. A Jszbt. az ún.
„intézkedési modellt” követi, amely a jogi személlyel szemben alkalmazandó jogkövetkezményt
nem büntetésként szabályozza, amelynek feltétele lenne a büntetőjogi bűnösség, hanem a jogi
személlyel szemben a büntetőjogi intézkedések sajátos, önálló fajtáját alakítja ki, amelynek célja
lehet a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előny, a gazdagodás elvonása és a jogsértések
megelőzése.
259
A Jszbt. 3. § (1) bekezdése alapján a jogi személlyel szemben akkor lehet büntetőjogi intézkedést
alkalmazni, ha a természetes személy terhelttel szemben büntetést vagy intézkedést alkalmaztak.
A Javaslat a jogi személy tekintetében megfogalmazott büntetőjogi cél minél hatékonyabb
érvényesítése érdekében az új Be. eljárás felfüggesztő és megszüntető okaihoz igazodva
határozza meg, illetve egészíti ki azokat az eseteket, amelyekben a jogi személlyel szemben
akkor is alkalmazhatóak a büntetőjogi intézkedések, amikor a 2. §.-ban meghatározott
bűncselekmény megtörtént, de az elkövető személye, vagy a terhelt büntetőjogi felelőssége
valamely ok miatt nem állapítható meg.
A Jszbt. 5. §-ához
A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Jszbt. fogalmait és technikai
jellegű korrekciót hajt végre.
A Jszbt. 9. §-ához
A büntetőeljárásban a jogi személy cselekvőképességét a képviselője útján gyakorolhatja. A
Jszbt. a cselekvőképesség tekintetében a törvényes képviselő eljárását nevesíti, aki a hatályos
szabályok alapján kizárólag személyesen járhat el, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs arra
irányuló rendelkezés, hogy a törvényes képviselő a jogi személy képviseletét érintő jogosultságát
meghatalmazottja útján gyakorolja. A Javaslat ezt az indokolatlan korlátozást akként rendezi,
hogy a jogi személy törvényes képviselője meghatalmazott képviselője útján is eljárhat, ha
törvény nem ír elő számára személyes eljárási kötelezettséget. A meghatalmazott képviselő
legfontosabb ismérve, hogy eljárása során az általa képviselt jogi személy jogait gyakorolja.
A törvényes képviselettől ugyanakkor meg kell különböztetni azt a jogi személy érdekében a
Jszbt. 9. § (1) bekezdése alapján eljáró képviselőt, aki a 2018. január 1. napjától hatályos
szabályok szerint meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy maghatalmazás alapján
kamarai jogtanácsos is lehet. A jogi személy Jszbt. 9. § (1) bekezdése szerinti képviselőjének
büntetőeljárási helyzete lényegében a védő eljárásjogi helyzetének feleltethető meg, hiszen a
jogaira és kötelezettségeire - a törvényben meghatározott kivételekkel - a Be. védőkre vonatkozó
szabályai az irányadók.
A tartalmukat tekintve egymástól jelentősen különböző képviseleti formák egyértelmű
elhatárolása érdekében a Javaslat a Jszbt. 9. § (1) bekezdés szerint eljáró ügyvéd és kamarai
jogtanácsos egységes elnevezésére, a továbbiakra a „jogi személy érdekében eljáró ügyvéd”
elnevezést vezeti be. Az új Be. rendelkezésével összhangban a jogi személy érdekében
kirendelés alapján eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.
A Javaslat az új Be. terminológiájához igazítja és pontosítja azokat a rendelkezéseket, amelyek a
jogi személy érdekében eljáró ügyvéd védőhöz képest eltérő eljárási jogait tartalmazza, amely
260
keretében különbséget tesz a vádemelés előtt, a bírósági eljárásban és a nyomozó hatóság, az
ügyészség, vagy a bíróság értesítésétől kezdve gyakorolható jogosultságai között. A jogi személy
törvényes képviselőjének eljárási jogait a Javaslat a - korábbi szabályozásnak megfelelően - jogi
személy érdekében eljáró ügyvédhez képest szűkebben állapítja meg.
A Jszbt. 11. §-ához
A Javaslat az új Be. szabályozási elveit átvéve a jogi személlyel szemben akkor ad lehetőséget a
zár alá vétel elrendelésére, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jogi személlyel szemben
előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását meghiúsítják. Az új Be. a polgári
jogi fogalmi triászra (dolog, jog, követelés) építve tételesen felsorolja a zár alá vétel lehetséges
tárgyainak körét, a Javaslat az egységes szabályozás kialakítása érdekében az eljárási törvény
terminológiáját használja. A Javaslat a vádemelés előtt a bírósághoz telepíti a jogi személlyel
szembeni zár alá vétel elrendelését, azzal, hogy a késedelmet nem tűrő esetben a bíróság
döntéséig az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is elrendelheti - a büntetőeljárás általános
szabályai szerint - a zár alá vételt.
A Jszbt. 12. §-ához
Az új Be. a nyomozást két részre: felderítésre és vizsgálatra bontja. Az eljárási cselekményeket a
felderítési szakban önállóan végző nyomozó hatóság már a gyanúsított kihallgatásakor eljuthat
arra a felismerésre, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben fennállnak
a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések Jszbt. 2. §-ában meghatározott feltételei,
ezért a Javaslat a korábbiaktól eltérően az előbbi megállapításra jutó nyomozó hatóság számára
is értesítési kötelezettséget ír elő a jogi személy, valamint azon bíróság felé, amely a jogi
személyt nyilvántartásba vette.
A jogi személy törvényes érdekei, a tisztességes eljárás, illetve a nyilvános és közhiteles
nyilvántartással szemben támasztott követelmények egyaránt azt indokolják, hogy a jogi személy
és a jogi személy nyilvántartását vezető bíróság értesítésére egy időben, az arra okot adó eljárási
eseményt követő nyolc napon belül kerüljön sor. Ezért a Javaslat az új Be. ügyirat
megismerésére vonatkozó szabályaival egyezően szakít azzal a korábbi rendelkezéssel, hogy a
jogi személy felé történő értesítési kötelezettséget legkésőbb a nyomozás iratainak ismertetéséig
lehetett teljesíteni. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető a hatályos szabályozás egyik
legkifogásolhatóbb következménye, miszerint a jogi személy sok esetben a cégnyilvántartásban
megjelenő bejegyzésből értesült először - a külvilággal egy időben - arról, hogy vele szemben
fennállnak a Jszbt. 2. §-ában meghatározott feltételek.
A Javaslat az első értesítést követően a döntést hozó, illetve eljárási cselekményt foganatosító
ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz telepíti a meghatározott eljárási eseményekről történő
értesítés kötelezettségét, amelyek közül a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel
elrendeléséről, és annak feloldásáról szóló értesítés jelent érdemi változást.
261
A Jszbt. 13. §-ához
Ha az ügyészség a nyomozás eredményéhez képest úgy dönt, hogy fennállnak a jogi személlyel
szemben alkalmazható intézkedések feltételei, akkor erre - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a vádiratban tesz indítványt. A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására
irányuló ügyészi indítvány esetére a Javaslat a vádirat kötelező tartalmi elemeként írja elő, hogy
a vádirati tényállást úgy kell megszerkeszteni, hogy abból a jogi személlyel szemben
alkalmazandó intézkedés törvényi előfeltételeinek fennállása megállapítható legyen, egyúttal
rendelkezik az ügyészség vádemelést követő értesítési kötelezettségéről.
A Jszbt. 15. §-ához
A Javaslat meghatározza az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező részének és indokolásának
speciális elemeit, amelyben kötelező tartalmi elemként írja elő, hogy a bíróság az eljárás tárgyát
képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, és a döntése
alapjául szolgáló tényéről és annak körülményeiről is adjon számot, egyúttal rendelkezik a
bíróság ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő értesítési kötelezettségéről.
A Jszbt. 16. és 16/A §-ához
A Javaslat a törvény anyagi jogi szabályainak módosításából következő technikai jellegű
korrekciót hajt végre.
A Jszbt. 16/B. §-ához
A Javaslat az új Be. koncepciójához igazodva írja elő az előkészítő ülésen a jogi személy
érdekében eljáró ügyvéd kötelező jelenlétét, tekintettel arra, hogy az előkészítő ülés a bizonyítás
koncentrációja szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. A bíróság az előkészítő ülésre a
jogi személy érdekében eljáró ügyvédet idézi, és az előkészítő ülés határnapjáról a jogi személy
törvényes képviselőjét értesíti. Ahhoz, hogy az előkészítő ülés a tárgyalás érdemi és koncentrált
előkészítése lehessen, nélkülözhetetlen, hogy az eljárás részvevői megfelelő időben teljes körű
tájékoztatást kapjanak jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az előkészítő ülés lehetséges
eredményeiről és azok feltételeiről. Ennek érdekében a Javaslat részletesen szabályozza a jogi
személy érdekében eljáró ügyvéd részére szóló idézés, valamint a jogi személy törvényes
képviselője részére szóló értesítés kötelező elemeit.
A vád tárgyát képező bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott egyúttal lemondhat a
tárgyaláshoz való jogáról, ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a bűnösséget beismerő
nyilatkozatot elfogadó bíróság már az előkészítő ülésen ítéletet hozzon. Az új Be.
alapkoncepciója, hogy a tisztességes eljárás elemeit képező garanciák biztosítása mellett
lehetőséget teremtsen az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására. Ennek érdekében a Javaslat
abban az esetben sem zárja ki az ügy előkészítő ülésen történő befejezését, ha az ügyészség a
262
vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta. A bíróság ebben az
esetben a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjének büntetőjogi felelősségéről és a jogi
személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról egységesen, egy eljárásban dönt. Az előkészítő
ülés eredményekén előállhat olyan helyzet, hogy a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény
terheltjére az ügy befejezhető lenne, ezzel szemben az eljárás jogi személlyel szembeni
intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el. Tekintettel arra, hogy a jogi
személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról szóló döntés alapvetően továbbra is járulékos
kérdésnek tekinthető a bíróságnak a vádról ilyen esetben is - a 2. §-ban meghatározott
bűncselekményt érintően elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521.
§ korlátai között - egységesen, a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kell
határoznia.
A Jszbt. 17. §-ához
A bírósági eljárás tárgyát és a tárgyaláson folytatott bizonyítás kereteit a vádiratban írt tényállás
szabja meg. A tárgyaláson eljáró ügyész a bizonyítási eljárás eredménye alapján - a hatályos
rendelkezésekkel összhangban - dönthet úgy, hogy a vádat módosítja. A vád módosítás igénye a
tárgyaláson úgy is felmerülhet, hogy az ügyész a jogi személlyel szemben alkalmazható
intézkedés feltételeit látja megvalósulni. Az új Be. szabályozási elveit követve a Javaslat a vád
módosítására okot adó körülmény megállapításának esetére írja elő az ügyész számára a vád
módosítás kötelezettségét és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló
indítvány megtételét. A bíróság az ügyész indítványra figyelemmel a tárgyalást elnapolja és a
tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a jogi személyt. Ha az elnapolt
tárgyaláson csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi
indítványra vesznek fel bizonyítást, akkor az eljárás gyorsítása érdekében nem kell ismertetni a
tárgyalás korábbi anyagát. A Javaslat a jogi személy törvényes képviselője által előterjesztett
bizonyítási indítványokra is alkalmazni rendeli az új Be. bizonyítási indítványok
jogkövetkezmények nélküli előterjesztésére vonatkozó szabályait.
A Jszbt. 18. §-ához
A Jszbt. eljárás felfüggesztésére és megszüntetésére, valamint az elsőfokú bíróság ügydöntő
határozatára vonatkozó rendelkezései között fennálló ellentmondást, a Javaslat a szabályozás
szükségtelen megkettőzésének megszüntetésével oldja fel.
A Jszbt. 19. §-ához
A bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabály a büntetőeljárás általános szabályához
hasonlóan rögzíti, hogy az intézkedés alkalmazása esetén a jogi személynek kell viselnie azt a
költséget, amely annak folytán merült fel, hogy a jogi személy szerepét az elbírált bűnügyben
tisztázni kellett. A Javaslat a terhelt bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabályaihoz
hasonlóan rendelkezik arról, hogy ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására nem
263
kerül sor, a felmerült bűnügyi költséget az államnak kell viselnie. Az előző rendelkezéshez
kapcsolódó szabály, hogy az állam a jogszabályban meghatározott mértékben köteles megtéríteni
a jogi személy költségét, ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos
részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló
indítványát visszavonta. A Javaslat a jogi személyek természetes személyektől való
különbözőségére tekintettel kizárja, hogy a jogi személy az államot megillető bűnügyi költség
tekintetében halasztást, vagy részletfizetést kapjon.
A Jszbt. 20-21. §-ához
A Javaslat pontosan meghatározza, hogy az elsőfokú ügydöntő határozatnak a jogi személyre
vonatkozó rendelkezése ellen ki és milyen körben jogosult fellebbezésre. A Javaslat rendelkezik
arról, hogy másodfokú bírósági eljárásban miként alakul a felülbírálat terjedelme, ha csak a jogi
személlyel kapcsolatos ítéleti rendelkezés ellen jelentettek be fellebbezést, illetve az új Be.
általános rendelkezéseinek megfelelő szabályozást vezet be arra az esetre, ha a 2. §-ban
meghatározott bűncselekmény vádlottját érintő korlátozott fellebbezést jelentettek be. Hasonlóan
a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezésre vonatkozó korlátozott felülbírálathoz, a
Javaslat alapján nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés
alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás
jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem
fellebbeztek. A Javaslat - az általános szabályokhoz igazodva - rendelkezik a jogi személyt érintő
részleges megalapozatlanság kiküszöböléséről, és a másodfokú bírósági eljárásban felvehető
bizonyításról, egyúttal a másodfokú eljárásban fenntartja a jogi személlyel szemben alkalmazott
intézkedésre vonatkozó súlyosítási tilalmat. A Javaslat az általános eljárásban foglaltaknak
megfelelő további módosításokat hajt végre a másodfokú bíróság határozatait érintő
rendelkezések tekintetében.
A Jszbt. 21/A. és 21/B. §-ához
A Jszbt. hatályos szabályai szerint a harmadfokú bírósági eljárásban csak akkor van lehetőség az
ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése elleni kétfokú jogorvoslatra, ha annak feltételei a
2.-ban meghatározott bűncselekmény terheltje tekintetében fennállnak. A Javaslat a hatályos
szabályozásban foglaltakon túl a jogi személyre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezés elleni
önálló fellebbezés lehetőségét is megengedi, egyúttal meghatározza azt is, hogy a jogi személyt
érintő intézkedések tekintetében mit kell érteni a harmadfokú eljárás megnyílására okot adó
ellentétes döntésen.
A Jszbt. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit a Jszbt.-
ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ezért a Javaslat az új Be. kodifikációs
megoldásához hasonlóan a jogi személy tekintetében is törli azokat a harmadfokú bírósági
eljárásra és a harmadfokú bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az
elsőfokú vagy másodfokú bírósági eljárás keretében a büntetőeljárásról szóló törvényben vagy a
264
Jszbt.-ben már szabályozásra kerültek.
A Jszbt. 22. §-ához
A Javaslat az új Be. megismételt eljárásra vonatkozó szabályozása alapján egészíti ki a
súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket.
A Jszbt. 23. §-ához
A Javaslat az új Be. perújításra vonatkozó szabályozására figyelemmel pontosítja a perújítási
okokat, a perújítási indítvány előterjesztésére jogosultak körét, valamint technikai jellegű
korrekciót hajt végre.
A Jszbt. 24. §-ához
A Javaslat az új Be. felülvizsgálatra vonatkozó szabályozására figyelemmel pontosítja a
felülvizsgálat okait, a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultak körét, a felülvizsgálati
eljárás során hozható határozatok egyes szabályait, valamint technikai jellegű korrekciót hajt
végre.
A Jszbt. 25. §-ához
A Javaslat az új Be. törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatra és a jogegységi eljárásra
vonatkozó szabályozására figyelemmel meghatározza a Kúria által a jogi személy javára
meghozható határozatokat.
A Jszbt. 25/C. §-ához
Az új Be. alapkoncepciója, hogy a tisztességes eljárás elemeit képező garanciák biztosítása
mellett lehetőséget teremtsen a terhelttel való együttműködésre, ezáltal is elősegítve az eljárások
egyszerűsítését és gyorsítását. Ennek érdekében a Javaslat abban az esetben sem zárja ki az ügy
XCIX. fejezet szerinti elintézését, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben
intézkedés alkalmazását indítványozta. Az új Be. LXV. fejezete szerint megköthető formális
egyezség tárgykörét, ugyanakkor akként korlátozza, hogy abból kizárja a jogi személlyel
szemben alkalmazható intézkedésről történő megegyezést. Ez utóbbi rendelkezés értelemszerűen
következik abból a körülményből, hogy hogy a vád tárgyát képező bűncselekmény gyanúsítottja
nem köthet olyan egyezséget, melynek folytán a jogi személlyel szemben kerül sor intézkedés
alkalmazására.
Ha a vádemelésre a formális egyezség alapján kerül sor a bíróság a 2. §-ban meghatározott
bűncselekmény terheltjének büntetőjogi felelősségéről és a jogi személlyel szembeni intézkedés
alkalmazásáról egységesen, egy eljárásban dönt. Az előkészítő ülés eredményekén előállhat
olyan helyzet, hogy a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjére az ügy befejezhető
265
lenne, ezzel szemben az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló
része nem intézhető el. Tekintettel arra, hogy a jogi személlyel szembeni intézkedés
alkalmazásáról szóló döntés alapvetően továbbra is járulékos kérdésnek tekinthető a bíróságnak
a vádról ilyen esetben is - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően jóváhagyott
egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott korlátok között -
egységesen, a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kell határoznia.
A Jszbt. 25/D. §-ához
A büntetővégzés meghozatalára irányuló írásbeli külön eljárás lehetővé teszi az egyszerű
megítélésű ügyek gyors befejezését. Ilyen ügyek a Jszbt. 2. §-ban meghatározott
bűncselekmények körében is tömegesen előfordulhatnak - elég csak a bűncselekmények
elkövetéséhez felhasznált fiktív cégekre gondolni -, ezért a Javaslat a büntetőeljárások
egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a jogi személy érintettségével folyó büntetőeljárásokban
is megengedi a külön eljárás alkalmazását.
Az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban akkor indítványozhatja a jogi
személlyel szemben intézkedés alkalmazását, ha az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének
megítélése is egyszerű. A bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjével szemben
alkalmazott büntetés, illetve intézkedés mellett a jogi személlyel szemben értelemszerűen
alkalmazhatja a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.
A Javaslat a jogi személyt érintő büntetőeljárásokban egyedülálló módon lehetőséget biztosít
arra, hogy a Jszbt. 2. §-ban meghatározott terhelt ügye és az eljárás jogi személyt érintő része a
jogorvoslat folytán elváljon egymástól. Ez az eset akkor fordulhat elő, ha a jogosultak által
előterjesztett tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel
szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését sérelmezte. A bíróság ebben az
esetben csak a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéséről határoz.
A Javaslat alapján a jogi személy terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában
érvényesül a súlyosítási tilalom.
A Jszbt. 26/A §-ához
Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a Jszbt. 2. §-ban meghatározott bűncselekmény
terheltjével szemben a Jszbt. 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy
szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra, hogy a jogi személlyel
szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészég indítványára az intézkedés
alkalmazásáról a bíróság az ügyiratok alapján ügydöntő végzéssel dönt. A Javaslat meghatározza
a végzés elleni jogorvoslat módját és az előterjesztésre jogosultak körét, egyben a további
eljárásra a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás Jszbt.-ben meghatározott szabályait
rendeli alkalmazni.
266
A Jszbt. szövegcserés módosításához
1-2. pontokhoz: A Javaslat technikai jellegű korrekciót hajt végre.
3-4. pontokhoz: A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelő fogalmi pontosításokat hajt
végre.
5-6. pontokhoz: A Javaslat technikai jellegű korrekciót hajt végre.
7-8. pontokhoz: A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelő fogalmi pontosításokat hajt
végre.
A Jszbt. hatályon kívül helyező rendelkezéséhez
a)	ponthoz: A Javaslat a döntést hozó, illetve eljárási cselekményt foganatosító bírósághoz,
ügyészséghez és nyomozó hatósághoz telepíti a törvényben meghatározott eljárási eseményekről
történő értesítés kötelezettségét, azzal, hogy annak részletszabályait az arra okot adó eseménnyel
együtt állapítja meg.
b)	ponthoz: A jogi személyt érintő zár alá vételről szóló döntés során is az általános szabályok
irányadók.
c)	ponthoz: A távollévő terhelttel szemben folytatott és a jogi személyt is érintő
büntetőeljárásban az általános szabályok irányadók.
d)	ponthoz: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény tartalmazza a cégbíróság Jszbt. alapján hozott határozatok végrehajtásával
kapcsolatos feladatait.
                                         175-182. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                         183-192. §
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
Az új Be. 75-77. §-a részletesen rendelkezik a büntetőeljárásban engedélyezhető
költségkedvezményekről. A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent ezzel kapcsolatban
az a tény, hogy az új törvény alapján a költségkedvezményt valamennyi személy (sértett,
magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, vagyoni érdekelt, terhelt)
vonatkozásában a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Erre tekintettel vált szükségessé a
267
jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosítása,
amelynek során a sértetti kör mellett e törvényben nyernek elhelyezést a terheltek részére
engedélyezhető költségkedvezményre vonatkozó, törvényi szintű szabályok (kirendelt védő
díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése) is. Ezzel a költségkedvezmény
valamennyi érintettjének jogosultságaira, az engedélyezés menetére vonatkozó szabályok
egységes keretet kapnak.
A Jst. 7. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat pontosítja a Jst. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, egyértelművé téve, hogy a
rendelkezésre álló jövedelem számításánál a háztartásban élő valamennyi személyt figyelembe
kell venni, ideértve azt a személyt is, akinek eltartásáról a félnek kell gondoskodnia.
A Jst. 17. §-ához
A Jst. 17. §-ának módosított rendelkezése az új Be. szabályozásának megfelelően egyértelműen
rögzíti a büntetőeljárásokban az állam által a jogi segítségnyújtás keretében adható támogatási
formákat. A törvényben új rendelkezésként, a terhelt részére a jogi segítségnyújtó szolgálat által
nyújtható támogatásként jelenik meg a kirendelt védő díjával és költségeivel kapcsolatos
költségkedvezmény. A Javaslat továbbá az új Be. szabályainak megfelelően pontosítja azt a kört
is, amelynek a pártfogói ügyvédi díjjal kapcsolatos költségkedvezmény biztosítható (a sértett, a
magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és az egyéb érdekelt mellett ugyanis ide tartozik az új
Be.-ben külön kategóriát képező vagyoni érdekelt kategóriája is).
A Jst. 18. §-ához
A terhelti kör törvény hatálya alá történő bevonása és a vagyoni érdekelt kategóriájának
megjelenése tette indokolttá a Jst. 18. §-ának pontosítását, tekintettel arra, hogy a
költségkedvezménnyel érintett teljes személyi kör esetén rögzíteni szükséges azt a tényt, hogy a
támogatás nyújtása nem tehető függővé az érintett személy állampolgárságától.
A Jst. 22. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat egyszerűsíti a Jst. 22. § (1) bekezdésének szabályozását azzal, hogy elhagyja a
nyomtatvány tartalmára vonatkozó részletszabályokat a szövegből. A jelenleg a 22. § (1)
bekezdés a) pontjában felsorolt adatok ugyanis nem képezik le a nyomtatványban feltüntetni
szükséges adatkör teljes egészét, így azonban az itt megjelenő szabályozás felesleges, az nehezíti
a törvényi szabályozás értelmezését, hiszen nem dönthető el egyértelműen, hogy pontosan
milyen adatokat is kell megadni a támogatás igényléséhez. Erre tekintettel a Javaslat csak azt
rögzíti kifejezetten, hogy a támogatás igénybevételéhez nyomtatvány kitöltése szükséges, a
nyomtatvány részletes tartalmi elemeit pedig alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg.
A Jst. 27. § (1a) bekezdéséhez
268
A Javaslat kiegészíti a támogatás felülvizsgálatára és megvonására vonatkozó részletszabályokat.
Indokolt ugyanis elkülöníteni azt az esetet, amikor a felülvizsgálat eredménye alapján a jogi
segítségnyújtó szolgálat a jövőre vonatkozóan vonja meg a támogatást az érintett személytől
attól az esettől, amikor a támogatás megvonása visszamenőleges és a támogatás összegének
visszatérítésére kötelezéssel jár együtt. Az utóbbi esetkört szabályozza jelenleg a 27. § (2)
bekezdése, azonban a támogatás jövőre vonatkozó megvonása mindezidáig nem jelent meg a
törvényszövegben.
A Jst. 63-63/A. §-ához
A Javaslat a büntetőeljárásokban nyújtható támogatásokra vonatkozó különös szabályokat több
ponton is módosítja. A módosítások egy része olyan technikai jellegű változtatás, amely a
törvény hatályának a terhelti körre vonatkozó kiterjesztése miatt vált indokolttá, másik része az
új Be.-ben megjelenő terminológiai és egyéb változtatásokat követi. Tartalmi jellegű módosítást
jelent a 63. § (1) bekezdésében a VI. Fejezet helyett a IV. Fejezet rendelkezéseire történő utalás.
A különös szabályokat ugyanis a közös (a peren kívüli, a polgári eljárásokban és a
büntetőeljárásokban nyújtható támogatásokra egyaránt vonatkozó) eljárási szabályokhoz
indokolt kötni, így elkerülhetővé válik a IV. Fejezetben már szabályozott rendelkezések
felesleges megismétlése, duplikálása a különös részben. Ezzel a megoldással elhagyhatóvá vált
például a támogatás iránti kérelem tartalmára vonatkozó rendelkezés, azt ugyanis a Jst. 22. § (1)
bekezdése kielégítően rendezi. Új szabályként jelenik meg a szövegben [63. § (4) bekezdés] a
bíróság elé állítás intézményére vonatkozóan annak kiemelése, hogy ilyen esetben a jogi
segítségnyújtó szolgálat az igazolások mellőzésével dönt, az ügy összes körülményének
mérlegelésével. A rendelkezés beillesztése a bíróság elé állítás kapcsán a Be.-ben megjelenő
rövid határidők miatt vált szükségessé, elkerülendő, hogy az igazolások beszerzésének
kötelezettsége váljon akadályává a jogi segítségnyújtó szolgálat döntésének. A Javaslat
kifejezetten is rögzíti [63. § (6) bekezdés] a jogi segítségnyújtó szolgálat azon kötelezettségét,
hogy a költségkedvezményt engedélyező határozatról haladéktalanul tájékoztassa a
büntetőeljárásban eljáró bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot. További új rendelkezést
jelent a 63. § (8) bekezdés, amely - gyakorlatilag követve a polgári eljárás hasonló szabályozását
-	azt rögzíti, hogy mikor szükséges a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálni.
A Jst. 89. §-ához
A módosított rendelkezések európai uniós kapcsolódására tekintettel vált indokolttá a Jst.
jogharmonizációs rendelkezéseinek kiegészítése.
193-229.§
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
230-250. §
269
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII.
törvény módosítása
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához, valamint újraszabályozott intézményeihez igazítja a
közvetítői eljárás törvényi szabályait.
Az új Be. egyik súlyponti újítása, hogy a terhelti együttműködés rendszerében a törvény a
büntetőeljárás előrehaladtával egyre szűkebb kedvezményeket biztosít a terhelt számára annak
érdekében, hogy az eljárást egyszerűsítő intézményeket az eljárás korábbi szakaszában vegye
igénybe. Az új rendszerben ennek megfelelően közvetítői eljárásra a vádemelést követően nem
kerülhet sor, a bíróság az ügyet nem utalhatja közvetítői eljárásra.
Az új Be. közvetítői eljárással kapcsolatos másik jelentős újítása, hogy lehetőséget biztosít a
közvetítői eljárásban létrejött megállapodás törvényességének ügyészségi felülvizsgálatára. A
közvetítői eljárás alapján rendelkezése álló anyagi jogi és eljárásjogi kedvezmények nem
fűzhetők a törvénysértő, vagyis a Bktv. rendelkezései szerint kívülálló személyek jogait és jogos
érdekeit sértő, a jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköző megállapodáshoz. Ilyen esetben az
ügyészség hatályon kívül helyezheti a megállapodást, amelynek következtében a szükséges
terjedelemben a közvetítői eljárás megismétlésére kerül sor. A megismételt közvetítői eljárásban
az újabb megállapodás kialakítása során figyelembe kell venni a korábbi - hatályon kívül
helyezett - megállapodás alapján teljesített jóvátételt.
Az új Be. az úgynevezett túlnyúló teljesítés kérdését, ha a közvetítői eljárásban létrejött
megállapodás nem teljesíthető a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt, nem egy
közvetítői eljáráshoz kapcsolódó más elterelés - ami jelenleg a vádemelés elhalasztása -
igénybevételével kezeli, hanem ilyen esetben lehetőséget biztosít a büntetőeljárás
felfüggesztésének meghosszabbítására, amelynek célja nem a felfüggesztésre épülő más
elterelés, hanem a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése. Az új Be. ismertetett
rendszerét az a megoldás támogatja, ha a megállapodás alapján történő első részteljesítéssel még
nem fejeződik be a közvetítői eljárás, így annak eredményessége is függőben marad. Ha a
hatályos szabályozásnak megfelelően a közvetítői eljárás eredményes befejezésének lenne
tekinthető az első részteljesítés is, akkor a büntetőeljárás további menetében nem lenne
megfelelő intézmény az utolsó részteljesítés megtörténtéig tartó függő helyzet kezelésére. Az új
Be. szabályai szerint ugyanis a közvetítői eljárás befejeződésével a büntetőeljárás folytatásáról
vagy az eljárás megszüntetéséről kell dönteni. A Javaslat mindezek alapján előírja, hogy a
közvetítői eljárás csak a megállapodás teljeskörű teljesítésével fejeződjön be, és ehhez képest a
részteljesítés megkezdése nem zárja le a közvetítői eljárást. A Javaslat megoldása a teljesítés
ellenőrzése tekintetében is az egységességét szolgálja azzal a módosítással, hogy a közvetítői
eljárás befejezését követően a pártfogó felügyelői szolgálat számára ellenőrzési feladatot nem
állapít meg, a befejezésig pedig a közvetítő feladata ellenőrzés.
A Bktv. 2. §-ához
270
A Javaslat megtartja a közvetítői eljárás ágazati törvényben szereplő definícióját annak elvi
jelentőségű hangsúlyozása mellett, hogy a közvetítő nem csak a büntetőeljárást lefolytató
ügyészségtől, hanem a nyomozó hatóságtól is független személy kell, hogy legyen.
Értelemszerűen a bíróságtól való függetlenség alapelvi szinten azért nem jöhet szóba, mert a
közvetítői eljárásra bírói szakban már nem kerülhet sor. Ez utóbbi változtatás nem érinti azonban
azt a változatlanul hagyott kizárási okot, hogy a büntetőeljárásban bíróként - így különösen
nyomozási bíróként - eljáró személy közvetítőként nem járhat el.
A Bktv. 3. §-ához
A Javaslat pontosítja és újraszabályozza a közvetítőnek a büntetőeljárási ügyiratok
megismerésére vonatkozó jogosultságát. E körben a közvetítő a szakértőhöz hasonló
megismerési jogosultsággal rendelkezik azzal a különbséggel, hogy értelemszerűen nem jogosult
a bizonyításnak megfeleltethető vizsgálatra, mert a közvetítői eljárásban büntetőeljárási
bizonyításra nem kerülhet sor.
A Javaslat pontosítja, hogy a közvetítő a büntetőeljárásban részt vevő személyek zártan kezelt
személyes adatainak a megismerésére csak a feladatának teljesítésével összefüggésben jogosult.
A Bktv. 4. §-ához
A Javaslat a közvetítő kizárásának okait az új Be. rendszerével összhangban szabályozza, ennek
megfelelően rögzíti, hogy a büntetőeljárásban résztvevő egyes személyek segítői sem járhatnak
el közvetítőként.
A Bktv. 5. §-ához
A bírósági szakban lefolytatható közvetítői eljárás eltörlésére figyelemmel a kizárás
megtagadása elleni jogorvoslat okafogyottá vált a bírósági eljárásban, ezért a Javaslat alapján a
kizárást megtagadó határozat elleni jogorvoslatot csak az ügyészség bírálhatja el. A Javaslat
emellett egységesen szabályozza a kizárás kérdésében való döntés szabályait, függetlenül attól,
hogy a kizárási ok bejelentésére külső indítvány vagy belső tudomásszerzés alapján kerül sor.
A Bktv. 5/A. §-ához
A Javaslat e körben az új Be.-ben az ún. túlnyúló teljesítés esetén igénybe vehető intézmények
változása miatt szükséges korrekciókat hajt végre.
A Bktv. 6. §-ához
Az új Be. az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését más felfüggesztési okokkal
egységesen szabályozza, és megszünteti azt a különbséget, amely a hatályos Be. közvetítői
eljárásra utalás fordulatából ered. Nincs szükség külön rendelkezésre a közvetítői eljárásra utalás
271
érdekében, mert az eljárás ilyen célú felfüggesztéséből ez következik. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja a közvetítői eljárást megalapozó határozat megnevezését.
A Bktv. 7-8. §-ához
A Javaslat újraszabályozza a közvetítői eljárásban a részvételi és képviseleti jogosultsággal
rendelkező személyek körét. Ennek alapja az új Be. büntetőeljárási cselekvőképesség
intézményével újraszabályozott feltételrendszer.
A sértett és a gyanúsított meghatározott segítői képviseleti és jelenléti jogosultsággal önmagában
a segítői státuszból adódóan nem rendelkeznek, a Javaslat számukra mindössze részvételi
jogosultságot biztosít. E körből szélesebb eljárási jogosultsággal rendelkezik a jogi képviselők
köre - a sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője, - akik főszabály
szerint a képviselt személy e törvényben meghatározott jogait gyakorolják. A jogi képviselők
távolmaradása ugyanakkor nem akadálya a közvetítői megbeszélésnek és a megállapodás
aláírásának sem. A segítők közül a legkiterjedtebb jogosultsággal a cselekvőképtelenség miatt
fellépő törvényes képviselő rendelkezik, aki a büntetőeljárási cselekvőképesség szabályaival is
összhangban a képviselt személy kötelező helyetteseként jár el, törvényes képviselő hiányában a
megbeszélés nem tartható, a megállapodás nem köthető meg. A cselekvőképesség
korlátozottsága esetén azonban polgári jog szabályai szerint egyes kizárt ügycsoportokban is
tehető érvényes nyilatkozat, ha ahhoz a törvényes képviselő hozzájárul. Ez utóbbi körben a
közvetítői eljárás személyes jellege ellen hatna, ha büntetőeljárási cselekvőképesség
szabályainak megfelelően a korlátozással érintett ügykörben a törvényes képviselő a képviselt
személy nélkül tehetne jognyilatkozatot.
A fentiek mellett hangsúlyozni kell, hogy a képviselők nem helyettesíthetik teljeskörűen a
közvetítői eljárásban részt vevő feleket, ugyanis a Javaslat megtartja a Bktv. azon szabályait,
hogy egyes eljárási cselekmények továbbra sem történhetnek a felek személyes részvétele
nélkül. Ennek megfelelően a jövőben sem állhat elő olyan helyzet, hogy a közvetítői eljárás
súlyponti eljárási cselekményein az egyébként e vonatkozásában cselekvőképes felek helyett a
képviselők járnak el.
A Javaslat pontosítja azon személyek körét, akik a közvetítői megbeszélésen indítvány alapján
jelen lehetnek, e körbe a Javaslat alapján csak a részvételi jogosultsággal rendelkező segítők és a
törvényes képviselők tartozhatnak. Változatlan marad ugyanakkor, hogy a felek két-két személy
jelenlétét indítványozhatják.
A Javaslat a Bktv. 3. §-át érintő módosítása rögzíti a közvetítő belső titoktartási kötelezettségét
azzal, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek zártan kezelt személyi adatai tekintetében
kimondja, hogy ezen adatok a közvetítői eljárás egyéb résztvevői számára csak az érintett
beleegyezésével legyenek megismerhetők. A módosításnak megfelelően a 8. §-ban a sértett
személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó további rendelkezés nem szükséges.
272
A Javaslat a törvény belső koherenciája érdekében kimondja, hogy a közvetítő rendbírság
kiszabására a tolmács vagy a fordító mulasztása esetén sem jogosult.
A Bktv. 9-10. §-ához
A közvetítői eljárásban alapelvi szintű követelmény, hogy a felek részvétele önkéntes
elhatározásuktól függ, és arra őket kötelezni nem lehet. Ennek megfelelő szabály, hogy a
közvetítői megbeszélés kétszeri, indokolatlan elmulasztása a közvetítői eljáráshoz adott
hozzájárulás visszavonásának tekintendő. Az önkéntes és nem kötelező jelenlét a kötelező
megjelenést feltételező idézés fogalmával nehezen összeegyeztethető, ráadásul a jelenlét
elmulasztása külön eljárásjogi intézményekkel - mint a rendbírság vagy az elővezetés - nem
szankcionált, annak következménye csak a közvetítői eljárás érdemi, eredménytelen befejezése
lehet. Mindezekre tekintettel a Javaslat a közvetítői megbeszélésről való tájékoztatásra az idézés
helyett az értesítés fogalmát rendszeresíti.
A Bktv. 10/A §-ához
Javaslat az új Be.-nek megfelelően módosítja az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó merev
hivatkozásokat.
A Bktv. 11. §-ához
A hatályos törvény a többszereplős közvetítői eljárásban, több sértett, illetve több gyanúsított
esetén korlátozza a más szereplők által tett nyilatkozatok megismerésének lehetőségét. A
hatályos Bktv. szerint az ilyen nyilatkozat csak hozzájárulással ismerhető meg, de ez a korlátozás
csak a másik szereplő távollétében tett nyilatkozatra irányadó, viszont nem érvényesül a közös
meghallgatások során tett nyilatkozatokra.
Mivel a többszereplős közvetítői eljárásban az azonos megállapodást nem érintő nyilatkozatok
titkossága a nyilatkozatok formájától függetlenül erre vonatkozó külön törvényi rendelkezés
nélkül is biztosítható, a Javaslat elhagyja a távollevők között tett nyilatkozat megismerésére
vonatkozó korlátozást. Az azonos megállapodást érintő nyilatkozatok releváns elemei azonban
nem zárhatók el a megállapodásban érintett másik féltől, mert az ilyen nyilatkozatok ismeretének
hiánya a törvényben biztosított jogok gyakorlását akadályozná.
A Javaslat mindemellett bevezeti a joggyakorlatban kimunkált azon eljárást, amikor a felek
személyesen vesznek részt az eljárásban, de együttes jelenlétükre nem kerül sor, mert a közvetítő
a kölcsönös, egyidejű kommunikációt más eszközök útján - telekommunikációs eszközzel vagy
eltérő helyiségekben jelenlevő személyek közötti közvetítéssel - biztosítja.
A Javaslat kisebb pontosításokkal a hatályos szabályozással egyezően fenntartja annak
kötelezettségét, hogy a cselekvőképesség korlátozottsága esetén a sértettet abban az esetben is
meg kell hallgatni, ha az adott ügykörben a cselekvőképesség korlátozása miatt nem tehet
273
jognyilatkozatot.
A Javaslat felülvizsgálja azon személyek körét, akiknek a jelenléte a megállapodás
megkötéséhez szükséges. A sértett és a gyanúsított személyes jelenlétén túl szükséges, hogy
amennyiben a sértett cselekvőképessége korlátozott, a törvényes képviselője, továbbá a
gyanúsított törvényes képviselője is jelen legyen. E személyek jelenléte biztosítja a felek
megfelelő érdekvédelmét, továbbá, hogy a képviselt személy ne tehessen olyan jognyilatkozatot,
amelyre a cselekvőképessége nem terjed ki.
A Bktv. 12. §-ához
A Javaslat e körben a büntetőeljárási fogalomhasználatnak megfelelő és a Bktv. belső
koherenciájához szükséges módosításokat hajt végre.
A Bktv. 13-14. §-ához
A Javaslat a megállapodás aláíróiként a sértettet, és a gyanúsítottat nevesíti. Mivel a
megállapodás aláírása jognyilatkozatnak tekintendő, ezért arra is alkalmazni kell a képviseletre
vonatkozó rendelkezéseket, miszerint ha a sértett korlátozott cselekvőképessége nem terjed ki
ilyen tárgyú jogi nyilatkozat tételére, akkor a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. A
képviselet általános szabályaiból következően a képviselő aláíróként való külön nevesítése nem
szükséges.
A megállapodással szemben támasztott törvényi kötelezettségek közül a Javaslat elhagyja a
jogszabályoknak és a jó erkölcsnek is megfelelő, de észszerűtlen kötelezettségvállalás tilalmát,
ezzel erősítve a felek megegyezésének szabadságát. A Javaslat emellett kifejezésre juttatja, hogy
a megállapodásban vállalt kötelezettségek csak a feleket megillető jogosultságokra
vonatkozhatnak, ezért tiltja a más jogait és jogos érdekeit sértő kötelezettségvállalást.
A megkötött megállapodást a Javaslat alapján annak felülvizsgálata érdekében az ügyészségnek
is meg kell küldeni.
A Bktv. fogalomhasználatában egyértelmű, hogy a megállapodás a közvetítés eredményeként jön
létre, ezért azt egységesen megállapodás megnevezéssel célszerű használni.
A Bktv. 14/A §-ához
A megállapodás Be.-ben szabályozott törvényességi szempontú felülvizsgálata alapján a
közvetítői eljárás megismételt lefolytatására kerülhet sor. A Javaslat előírja, hogy a közvetítői
eljárás megismételt szakaszában figyelemmel kell lenni arra, hogy a korábbi - hatályon kívül
helyezett -megállapodás alapján milyen teljesítésre került sor.
Hangsúlyozni kell, hogy az önkéntes részvétel a közvetítői eljárásnak ebben a szakaszában is
274
követelmény, tehát ha a megállapodás hatályon kívül helyezésére tekintettel a felek már nem
kívánnak a további eljárásban részt venni, a közvetítői eljárás befejezésére kerülhet sor.
A Bktv. 15-16. §-ához
A Javaslat egységesíti a közvetítői eljárás befejezésének a megállapodás teljesítéséhez fűződő
jogalapjait. Eszerint a közvetítői eljárás akkor fejeződik be, ha a gyanúsított a megállapodásban
foglalt jóvátételt teljes egészében teljesítette. Ennek megfelelően a részteljesítés nem képez a
továbbiakban befejezési jogcímet. Túlnyúló teljesítés esetén, ha a teljesítés a büntetőeljárás
felfüggesztésének eredeti határideje alatt nem fejeződhet be - mindaddig, amíg más befejezési
ok nem állapítható meg - a közvetítői eljárás folyamatban marad, és a kötelezettség teljesítését a
közvetítő ellenőrzi. A Javaslat a befejezéshez továbbra sem követeli meg a megállapodásban
szereplő költségviselési rendelkezések teljesítését, mert ezek külön végrehajtási szabályok alá
tartoznak, és a közvetítői eljárás céljával ellenétes lenne, ha a költségek megfizetését elmulasztó
gyanúsított a jóvátételhez fűzött kedvezményektől el lenne zárva.
A Bktv. 17. §-ához
A Javaslat részlegesen átalakítja közvetítői eljárás során felmerült költségekre vonatkozó
szabályozást. Az új szabályok kiindulópontja továbbra is az, hogy a közvetítői eljárásban a felek
a költségeik viselésében szabadon állapodhatnak meg. Ezen túl a Javaslat egyes költségeket
meghatározott személyekre telepíti azzal a módosítással, hogy a büntetőeljáráshoz hasonlóan a
sértett sem köteles a saját érdekkörében felmerülő indokolt költségek viselésére. A módosítás
célja hogy a sértett a közvetítői eljárásban ne kerüljön a költségek viselése szempontjából
kedvezőtlenebb helyzetbe, mint a büntetőeljárás során, így a közvetítői eljárás költségviselési
szabályai ne képezhessék akadályát a sértetti részvételnek.
A Bktv. 18. §-ához
A Javaslat törvényi alapot teremt arra, hogy a közvetítői eljárásban felmerült, meg nem fizetett
költségek megállapítására sor kerüljön.
                                         251-311. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                         312-317. §
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
A Bszi. 68., 90., 114. és 148. §-ához
275
Az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett
normaanyagot, illetve a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény fogalom használatával egyezően
a Javaslat a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban egységesen a büntetőeljárás hatálya alatt
álló személyek köréhez köti a terhelti minőséget. Ezért a Javaslat az előbbieknek megfelelő
fogalmi pontosítást hajt végre.
A Bszi. nem sarkalatos rendelkezéseinek szövegcserés módosításához
Az új Be. megszüntette a kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárását, amit a Javaslat a vonatkozó
rendelkezés törlésével vezet át. Az általános eljárási szabályok szerint intézendő gazdálkodással
összefüggő kiemelt bűncselekmények új ügycsoportját érintően az új Be. speciális szabályt
állapít meg a bíróság összetételére vonatkozóan, amely szerint az elsőfokú bíróság három
hivatásos bíróból álló tanácsának egyik tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek
hiányában a törvényszék polgári ügyszakának bírája. Tekintettel arra, hogy az ilyen ügyekben
eljáró tanács a törvényszék különböző kollégiumához tartozó bírókból áll össze, az ítélkező
tevékenység zökkenőmentes megszervezése csak a törvényszéken előre meghatározott
ügyelosztási rend alapján lehetséges.
A Bszi. sarkalatos rendelkezéseinek szövegcserés módosításához
A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Bszi. fogalmait, és a Bszi.
technikai jellegű korrekcióját hajtja végre.
                                        318-327. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
A Bjt. 4. §-ához
Az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett
normaanyagot, illetve a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény fogalom használatával egyezően
a Javaslat a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban egységesen a büntetőeljárás hatálya alatt
álló személyek köréhez köti a terhelti minőséget. Ezért a Javaslat az előbbieknek megfelelő
fogalmi pontosítást hajt végre.
A Bjt. 35. és 77. §-ához
Az új Be. megszüntette a kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárását, az új Pp. pedig már nem
rendelkezik a kiemelt jelentőségű perekről. Az új Pp. hatályba lépésével összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló T/17165. törvényjavaslat nem érint sarkalatos rendelkezéseket,
ezért a sarkalatos rendelkezéseket megnyitó Javaslatban kerül sor a kiemelt ügyekre és perekre
vonatkozó egyes rendelkezések törlésére.
276
A kiemelt jelentőségű büntető ügyek és a kiemelt jelentőségű polgári perek megszüntetése
ellenére a bíró munkájának értékelésekor nem lehet eltekinteni annak vizsgálatától, hogy a bíró
az új Be. hatályba lépése előtti időszakban, vagy a régi Pp. alkalmazásával folytatott perekben
mulasztott-e ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt. A Javaslat a normatartalom
megtartása érdekében a jogszabályi hivatkozást a hatályos Be.-re, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényre módosítja.
A Bjt. 104. §-ához
Az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett
normaanyagot, illetve a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény fogalom használatával egyezően
a Javaslat a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban egységesen a büntetőeljárás hatálya alatt
álló személyek köréhez köti a terhelti minőséget. Ezért a Javaslat az előbbieknek megfelelő
fogalmi pontosítást hajt végre.
A Bjt. 110. §-ához
A Javaslat a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, valamint az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szabályozásának megfelelően
rendelkezik a bíróval szemben indítható fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív
határidőről arra az esetre, amikor a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntető
vagy szabálysértési eljárás is indult.
A Bjt. 117. §-ához
Az új Be. a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéseket érintően
bizonyos körben rendszerszintű átalakítást végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott
végre. A Javaslat ennek megfelelően vezeti át az „előzetes letartóztatás” helyébe lépő
„letartóztatás” elnevezést, illetve a bűnügyi felügyelet új intézményének megfelelő norma
tartalommal írja le a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tartalmát.
A Bjt. 213. §-ához
Az új Be. a szakszerűség biztosítása, a sajátos nevelési és gyermekvédelmi szempontok
érvényesülése érdekében a fiatalkorúak ügyében eljáró bíróság összetételére speciális
szabályokat állapít meg. Az ülnökök személyi összetételét érintő változás, hogy a
pedagógusokon kívül a bírói tanácsban kizárólag pszichológusok és a gyermekvédelmi
ellátórendszerben meghatározott, felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy
korábban ilyen munkakörben dolgozó személy vehet részt. Annak érdekében, hogy a fiatalkorú
elleni büntetőeljárásban az új személyi körből érkező nem pedagógus ülnökökkel szemben
támasztott speciális feltételek már a jelölésnél érvényesüljenek, a Javaslat az ülnök jelölés jogát
277
az egyesületekhez, az érintett érdek-képviseleti szervezetekhez és a jelölteket foglalkoztató vagy
korábban foglalkoztató szervezetekhez telepíti. Az esetleges negatív hatásköri összeütközés
elkerülése érdekében a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a bíróság katonai tanácsában eljáró és
a Be. 680. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő katonai ülnököt a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai jelölik. A katonai ülnök
megválasztására - a velük szemben támasztott további speciális feltételektől függetlenül - a
rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlés jogosult.
A Bjt. 214. §-ához
Az ülnöknek jelölt személy a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A fiatalkorú elleni
büntetőeljárásban eljáró ülnök nyilatkozatának a jelölt személyi adatain túl tartalmaznia kell a
megválasztásához szükséges adatokat és tényeket. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró ülnökökkel
szemben támasztott további feltételek teljesülését a megválasztásra jogosult képviselő-testület
részére igazolni kell. Ez a pedagógus ülnök jelöltek esetében a nevelési-oktatási intézmények
tantestületeinek jelöltállítási jogával, míg a nem pedagógus jelöltek esetében - akik nem
feltétlenül érkeznek szervezeti keretek közül - a jelölt személyes igazolási kötelezettségének
előírásával biztosítható.
Az új Be. a katonai büntetőeljárásban egy új kisegítő szabállyal lehetővé teszi, hogy az
állománygyűlésen megválasztott tábornoki rendfokozatú katonai ülnök bármely ügyben eljárjon,
függetlenül attól, hogy a bűncselekmény elkövetésekor hol volt a szolgálat helye. A Javaslat az
új Be. szabályozásának megfelelően teremti meg annak lehetőségét, hogy a tábornoki
rendfokozatú katonai ülnök - a jelölés elfogadásától függően - több bíróság illetékességi
területére is megválasztható legyen.
A Bjt. sarkalatos rendelkezéseinek szövegcserés módosításához
Az a) ponthoz: az új Be. megszünteti az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon
jogosultságát, hogy az elsőfokú bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyekben ítélkező
bírákat kijelölje, ezért a Javaslat az ezzel ellentétes tartalmú rendelkezést törli.
A b) ponthoz: az új Pp. miatt szükséges technikai jellegű korrekciót hajtja végre.
A c)-d) ponthoz: az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba
rendezett normaanyagot, ezért a Javaslat ennek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.
Az e) ponthoz: a Bjt. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre.
328-336. §
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
278
Az új Be. alapjaiban változtatja meg a nyomozás szabályait, ennek megfelelően az ügyészség és
a nyomozó hatóság közötti kapcsolatot, és így az ügyészség nyomozás során ellátandó feladatait
is. Az új Be. rendszerében a nyomozás két jól elhatárolható szakaszra, a felderítésre és a
vizsgálatra oszlik és megszűnik az eddig elkülönült vádemelési szakasz, ami a vizsgálat részévé
válik. A felderítés során a nyomozó hatóság teljes önállósággal jár el, az ügyészség csak
törvényességi felügyeletet gyakorol. A gyanúsított kihallgatását követően, azaz a vizsgálat során,
az ügyészség már irányító szerepet tölt be, és nem felügyeli, hanem érdemben határozza meg az
eljárás folytatását, irányát.
A Javaslat az új Be. szabályainak megfelelően az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII.
törvényben (a továbbiakban: Ütv.) pontosítja az ügyészség büntetőeljárási feladatait. Ennek
megfelelően nem általánosságban beszél a nyomozás során elvégzendő feladatokról, hanem
külön-külön meghatározza a felderítés és a vizsgálat során az ügyészség jogait és
kötelezettségeit.
Emellett a Javaslat további technikai pontosításokat is végez az Ütv.-ben, egyrészt az ügyész
kifejezést ügyészégre cseréli, ahol az ügyészség büntetőeljárással kapcsolatos tevékenységéről,
szerepéről van szó, tekintettel arra, hogy az új Be. is ezt a terminológiát használja.
Másrészt a Javaslat kifejezetten említést tesz az új Be. által bevezetett új jogintézményről, az
előkészítő eljárásról is az Ütv.-ben, tekintettel arra, hogy az ügyészség is lefolytathatja az
előkészítő eljárást.
Harmadrészt a Javaslat pontosítja az Ütv.-ben a személyes és különleges adat kifejezéseket
azzal, hogy ahol ezeket említi az Ütv., ott kifejezetten utal a bűnügyi személyes adatra, mivel a
2018 májusától alkalmazandóvá váló uniós adatvédelmi előírások alapján a bűnügyi személyes
adat a különleges adatok kategóriájától elkülönülő, külön nevesített adatkategória lesz.
Negyedrészt a Javaslat az Ütv. 36. § (3) bekezdés a) pontjában pontosítja az ott meghatározott
nyilvántartások elnevezését az utóbbi évek jogszabályi változásainak megfelelően.
                                        337-366. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                        367-382. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítását
érintően a Javaslat túlnyomórészt az új Be. terminológiájához illeszkedve technikai jellegű
korrekciót tartalmaz, egy kérdésben azonban az új eljárásjogi intézmények az anyagi jog tartalmi
279
módosítását is szükségessé teszik. Ez a tárgykör a jelenlegi tárgyalásról lemondás esetén
alkalmazandó, az általánostól eltérő kedvezőbb büntetéskiszabási szabályok módosítása.
A Btk. 28. § (2) és (4) bekezdéséhez
Az új Be. a CII. Fejezetben külön eljárásként szabályozza a külföldön ismert helyen tartózkodó
terhelt távollétében folyó eljárást, amelyben a jövőben is előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy
a vádlott külföldön ismert helyen tartózkodik, de az eljárás a távollétében valamely objektív okra
visszavezethetően mégsem folytatható le. Ilyen esetben a bíróságnak fel kell felfüggesztenie az
eljárást, azonban a felfüggesztés tartama alatt az elévülés nem következhet be, ami egyes
esetekben azzal a következménnyel járhat, hogy bizonytalan ideig megakadályozza az ügyek
érdemi befejezését. A Javaslat az eljárás befejezését lehetetlenné tevő helyzetek kezelése
érdekében bővíti az elévülés eseteit.
A Btk. 31. §-ához
A Javaslat az új Be. XII. fejezetében büntetőeljárási cselekvőképesség elnevezés alatt
újraszabályozott eljárási jogosítványokhoz mérten rendezi a magánindítvány előterjesztésére
jogosult személyek körét. Ennek lényege, hogy minden esetben a törvényes képviselő jár el, ha a
képviselt személynek egyáltalán, vagy az eljárás tárgyára nézve nincs büntetőeljárási
cselekvőképessége. A Javaslat ezen általános szabály mellett megtartja azt a kivételt, hogy a
korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett a jövőben is önállóan jogosult dönteni arról, hogy
kívánja-e elkövető megbüntetését. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy esetén
azonban nem indokolt eltérni az általános szabályoktól, így a perbeli cselekvőképességéhez
mérten önállóan járhat el vagy helyette a törvényes képviselője terjesztheti elő a
magánindítványt.
A Btk. 83., 89-91. §-ához
A tárgyalásról lemondás hatályos Be. szerinti külön eljárását az új Be. a nyomozás és a bírói
szak szerint két részre bontja, tartalmilag jelentősen átalakítja és beilleszti a terhelti
együttműködés átfogó rendszerébe. A nyomozás során az általános eljárás keretén belül
bármilyen ügyben formális egyezség megkötésére sor kerülhet, ami valamennyi esetben azt
eredményezi, hogy a megállapodásban szereplő büntetések illetve intézkedések mértéke vagy
tartama a bíróságot is kötni fogja. A formális egyezségnek a továbbiakban nem előfeltétele a
rendelkezésre álló beismerő vallomás, hiszen a terhelti beismerés az egyezségkötésre tekintettel,
annak részeként is teljesíthető. Az egyezségkötés általánossá válását olyan új anyagi jogi
rendelkezések segíthetik elő, amelyek a sokféle ügyre figyelemmel rugalmas és tág
büntetéskiszabási kereteket jelölnek ki. Az egyezségkötés során a terhelt számára elsősorban az
előre meghatározható kötött mértékű büntetés jelent garanciát, nem pedig az, hogy a büntetés
egyébként milyen törvényes keretek között lenne kiszabható. A Javaslat fokozatosságra épülő
anyagi jogi kedvezményekkel tesz különbséget az egyszerű beismerés és a beismerésen felül
280
megvalósuló terhelti együttműködés esetei között. Ezen okból a Javaslat az egyezségkötés
általánosnak tekinthető esetében - a hatályos szabályozással egyezően - az enyhítő szakasz
alapulvételével kiszabható büntetést irányoz elő, a beismerésen túli együttműködést pedig erre
épülő további kedvezménnyel ösztönzi. Utóbbi esetben, ha a terhelt jelentős mértékben
együttműködött valamely büntetőügy eredményes bizonyításában, úgy a Javaslat a további
kedvezményt nem a kiszabható büntetés felső tételhatárának korlátozásával, hanem az újabb, a
kétszeres enyhítés lehetőségével kitáguló tételkeretek közötti büntetés kiszabásával teszi
lehetővé. A hatályos rendszer együttműködő terhelt esetén érvényesülő megoldása, a felső
tételhatár korlátozása is okolható azért, hogy a tárgyalásról lemondás alkalmazására elenyésző
esetben került sor. Minden olyan esetben ugyanis, ha a korlátozott tételkeretnél súlyosabb
büntetés kiszabása tűnt indokoltnak, az egyezség megkötését az ügyészség nem támogathatta. Az
új rendszer anélkül segíti elő az egyezségkötések széles körű alkalmazását, hogy az
összességében az anyagi jogi szabályok enyhítésével járna, hiszen az együttműködő terhelt
részére újonnan biztosítandó kétszeres leszállás lehetősége az eddigi felső tételhatár-korlátozás
megszüntetésével párosul.
A Javaslat a Btk. 83. § (2) bekezdésben a bűnszervezetben történő elkövetés esetére
megállapított felső tételhatárt megszünteti, és ennek megfelelően eltörli a felső tételhatár
korlátozását kimondó rendelkezéseket azokban az esetekben is, ahol a felső tételhatár általános
részi tételkeret emelő rendelkezés alapján emelkedne, visszaesés okán vagy a bűncselekmény
bűnszervezetben történő elkövetése miatt. A Javaslat a büntetés kiszabásánál irányadó
tételkeretek tágításával megfelelő mozgásteret biztosít a formális egyezség tartalmának
megállapítására, ezzel is ösztönözve az új eljárásjogi jogintézmény széleskörű használatát.
A Btk. 92. §-ához
Tartalmi változást nem eredményez, de kiemelendő a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedések beszámításának szabályozása. Az új Be.-ben átalakul a
személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések szabályozása, és egységes bűnügyi felügyelet
lép a jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe annak
érdekében, hogy a kényszerintézkedés tényleges tartalma a terhelt személyéhez igazított
magatartási szabályokkal minél rugalmasabban legyen megállapítható, ezáltal a
kényszerintézkedés célja súlyosabb kényszerintézkedés igénybevétele nélkül is teljesülhet. E
rugalmas rendszerben némileg változnak a korábbi házi őrizet lehetséges keretei és feltételei,
ezért a Btk. módosítása a változatlan normatartalom fenntartása érdekében formai
újraszabályozást igényel. A Javaslat megőrzi a Btk.-ban a terheltet védő garanciákat és megtartja
azon rendezőelvet, hogy be kell számítani minden olyan kényszerintézkedéssel töltött napot,
amely során a terhelt a számára kijelölt lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy az ahhoz
tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.
A Javaslat az új Be. által kialakított bűnügyi felügyelet rendszerének megfelelő formában, a
bűnügyi felügyelet módjának pontos körlírásával határozza meg azt az esetet, amelynél a
281
személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tartama a kiszabott büntetésbe
beszámít. A Javaslat a beszámítani rendelt bűnügyi felügyelet tekintetében nem változtat a házi
őrizet jelenleg irányadó beszámítási arányain.
A Btk. 124/A. §-ához
Az új Be. alapján lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalkorúak külön eljárásában is sor kerüljön a
Be. LXV. Fejezete szerinti formális egyezség megkötésére. A felnőtt korúak egyezségkötéshez
fűzött általános büntetéskiszabási kedvezmény azonban a fiatalkorúak esetében nem
eredményezne tényleges előnyt, hiszen a fiatalkorúak tekintetében bármely bűncselekmény
elkövetése esetén kiszabható a szabadságvesztés egy hónapos speciális minimuma. A fiatalkorú
elleni büntetőeljárásban a formális egyezségkötés esetére felkínálható anyagi jogi
kedvezményként, ezért a kiszabható büntetés felső határának korlátozása jöhet szóba. A
büntetések és intézkedések fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályai a felnőtt korúakhoz
képest rugalmasabb és lényegesen enyhébb szankcionálásra adnak lehetőséget, amelyek alap
esetben is alkalmasak arra, hogy a fiatalkorúakat az egyezség megkötésére ösztönözzék. Az
előbbiekre tekintettel célszerűtlen és indokolatlan lenne a puszta beismerésért további anyagi
jogi kedvezményt adni, az csupán azon együttműködő fiatalkorú esetében indokolt, aki az
egyezség keretében valamely büntetőügy bizonyításához jelentős mértékben hozzájárult. A
Javaslat ehhez mérten egyezség esetére a felső tétel határ korlátozásával nyújt kedvezményt a
formális egyezség folytán együttműködő fiatalkorúak számára, amely szabályok alapján a Btk.
109. §-ában meghatározott büntetések maximális tartamának további csökkentésére kerül sor. A
Javaslat egyidejűleg rendelkezik azokról az esetekről is, ahol a felső tételhatár általános részi
tételkeret emelő rendelkezés alapján emelkedne, a bűnhalmazat és visszaesés okán, vagy a
bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése miatt.
A Btk. 125. §-ához
A Javaslat az általános eljárásban foglaltaknak megfelelő módosítást hajt végre a fiatalkorúak
előzetes fogva tartásának és bűnügyi felügyeletének beszámítása terén.
A Btk. 180. §-ához
A kábítószer birtoklásával kapcsolatban a Btk.-ban szereplő büntethetőséget megszüntető ok, az
új Be.-ben a vádemelés elhalasztását felváltó feltételes ügyészi felfüggesztés, valamint a bírósági
eljárásban a tárgyalás előkészítése során az eljárás felfüggesztése útján nyújt lehetőséget az
elterelésre. Az új Be. a megjelölt jogintézmények révén minden olyan esetben lehetővé teszi az
eljárás felfüggesztését, amikor a Btk. Különös Része az adott bűncselekménnyel összefüggésben
a terhelt eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként
szabályozza és a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható. Ez utóbbi
körülmény magában foglalja azt, hogy a terheltnek szándékában áll az elvárt magatartást
teljesíteni, és azt is, hogy erre megvan az objektív lehetősége. A fentiek alapján a vádemelés
282
elhalasztásának megszűnése miatt szükséges módosításon túl a Javaslat kifejezi, hogy a
felfüggesztés előfeltételeinek külön nevesítésére nincs szükség, mert a felfüggesztés ténye
önmagában feltételezi a feltételek teljesülését.
A Btk. 283. §-ához
A Javaslat a bűnügyi felügyelet új intézményének megfelelő norma tartalommal, de változatlan
büntetőjogi védelemmel szabályozza a fogolyszökés második alapesetét.
A Btk. 307. §-ához
Az új Be. egyik súlyponti újítása, hogy a büntetőeljárásba integrálja a bűnüldözési célú titkos
információgyűjtést. Ezáltal egységes követelmények és garanciák mentén, leplezett eszközök
néven szabályozza valamennyi bűnüldözési célú titkos információgyűjtést és titkos adatszerzést.
Az új Be. által bevezetett „leplezett eszközök” fogalommal összhangban változik a jogosulatlan
titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés tényállása.
A Btk. 422. §-ához
Az új Be. leplezett eszközök név alatt egységesen szabályozza valamennyi bűnüldözési célú
titkos információgyűjtést és titkos adatszerzést. A tiltott adatszerzés tényállásának elkövetési
magatartásai az állami monopólium alá tartozó leplezett eszközök jogosulatlan alkalmazását
szankcionálják. A Javaslat az új Be. egyes leplezett eszközökre vonatkozó szabályozását követve
vezeti át az elkövetési magatartásokat érintő módosításokat.
A Btk. 461. §-ához
A Btk. 461. § (1) bekezdése szerinti felsorolás a leggyakrabban előforduló anyagok esetében
rögzíti a csekély mennyiségre irányadó határértéket. Ezt a lefoglalási adatok alapján szükséges
kiegészíteni a következő, a közelmúltban kábítószerré minősített új pszichoaktív anyagok
csekély mennyiségének felső határára vonatkozóan: Pentedron, AB-CHMINACA, a-PVP,
MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, ADB- FUBINACA, GBL. Az új
szerek esetében a mennyiségi határ a hazai és nemzetközi szakirodalom, továbbá a szakértői
jelzések és a gyakorlati tapasztatok alapján, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság által
javasolt mennyiségben kerül meghatározásra.
A Btk. szövegcserés módosításához
A Javaslat
1-11. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait,
12. pontja a Btk. 97. § (2) bekezdés technikai jellegű korrekcióját hajtja végre,
283
13-14. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait,
15-16. pontja a Btk. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre,
17-21. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait,
22. pontja a Btk. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre,
23-24. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait.
A Btk. hatályon kívül helyező rendelkezéséhez
Az a) ponthoz: A Javaslat az új Be. mentességi jog fogalmához igazodó technikai jellegű
korrekcióját hajtja végre.
A b) ponthoz: Az új Be. által kialakított terhelti együttműködés rendszerében az általános eljárás
során megköthető formális egyezség keretein belül a terhelt bármely ügyben vállalhatja, hogy az
ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó
hatósággal jelentős mértékben együttműködik. A Javaslat alapján a Be. XCIX. fejezete szerinti
formális egyezség jóváhagyására irányuló külön eljárásban megszűnik a bűncselekményt
bűnszervezetben elkövető terhelt kiemelt státusza, amely törekvés a megjelölt rendelkezés
hatályon kívül helyezésével jeleníthető meg.
A c) ponthoz: A Javaslat a Btk. 83. § (2) bekezdésben a bűnszervezetben történő elkövetés
esetére megállapított felső tételhatárt megszünteti, és ennek megfelelően eltörli a felső tételhatár
korlátozását kimondó rendelkezéseket azokban az esetekben is, ahol a felső tételhatár általános
részi tételkeret emelő rendelkezés alapján emelkedne a halmazati büntetésre vonatkozó
rendelkezések miatt.
                                        383-386. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                        387-406. §
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény módosítása
Az új büntetőeljárási kódex megújult szabályaira a nemzetközi bűnügyi jogsegély mellett az
uniós jogsegélyek kapcsán is tekintettel kell lenni. Az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) módosítása
ezért az Nbjt.-hez hasonló elvek mentén történt. Technikai jellegű változtatást jelent az új Be.
284
fogalomrendszerének átalakításával, a terminológiai változásokkal összefüggő módosítások
átvezetése a törvény szövegén. Ennek kapcsán kiemelendő az ideiglenes átadási bűnügyi
felügyelet kifejezés bevezetése a törvénybe az ideiglenes átadási házi őrizet és az ideiglenes
átadási lakhelyelhagyási tilalom fogalmak helyett. Jelentősebb változtatást jelent a szövegben a
telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásra, illetve meghallgatásra vonatkozó új,
módosított szabályok bevezetése. Tekintettel arra, hogy az új büntetőeljárási kódex a
videokonferencia mellett már a telefonkonferencia (együttesen telekommunikációs eszköz) útján
történő kihallgatást, illetve meghallgatást is lehetővé teszi, a megfelelő szabályok EUtv.-be
történő bevezetése elkerülhetetlenné vált az ilyen tartalmú jogsegély iránti megkeresések
hatékony és gördülékeny teljesítésének biztosítása érdekében. Figyelemmel továbbá e két
jogintézmény Be.-ben történő egységes szabályozására, az audiovizuális eszköz, valamint a
telefonkonferencia útján történő kihallgatásra és meghallgatásra vonatkozó szabályokat az
EUtv.-ben is egységesen, egy fejezetben, telekommunikációs eszköz megjelöléssel szükséges
szabályozni, elhagyva a telefonkonferenciára vonatkozó külön rendelkezéseket. Kiemelést
érdemel továbbá a fizetési műveletek megfigyelése céljából kibocsátott jogsegély kérelmek
teljesítésére vonatkozó új rendelkezések rögzítése a szövegben [65/A. § (9) bekezdés és 69/E. §
(8) bekezdés]. Ennek bevezetését is a Be.-ben megjelenő új lehetőség (a fizetési műveletek valós
idejű megfigyelésének szabályozása) tette indokolttá, amelynek bevezetése egyébként
Magyarország európai uniós kötelezettsége is.
                                        407-413. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                        414-420. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII.
törvény módosítása
1.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény
(a továbbiakban: Btká.) tartalmazza azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek Btk.
hatálybalépéséhez kapcsolódnak. Ennek megfelelően a Btká. rendelkezik jelenleg arról, hogy a
hatályos Be. alkalmazása során mely esetekben kell a Btk. hatálybalépését követően is a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) egyes
jogintézményeit is alkalmazni, illetve az 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekményeket is
figyelembe venni.
Ennek az az oka, hogy a hatályos Be. a Btk. hatálybalépését követően csupán a Btk.-ra
vonatkozóan tartalmaz utalásokat, azonban a büntető anyagi jogi időbeli hatályának szabályai
szerint az 1978. évi IV. törvény is alkalmazandó, ha az elkövetés időpontjában még az 1978. évi
285
IV. törvény volt hatályban és a Btk. sem tartalmaz kedvezőbb szabályokat. Erre tekintettel a
Btká. pontról pontra meghatározza, hogy ahol a hatályos Be. a Btk. valamely rendelkezésére,
vagy Btk. szerinti bűncselekményre utal, ott az 1978. évi IV. törvény mely rendelkezését és az
ott meghatározott bűncselekményt is kell alkalmazni.
Az új Be. hatálybalépésével szükséges alapjaiban felülvizsgálni a Btká. szabályait. Ennek indoka
egyrészt az, hogy az új Be., hasonlóan a hatályos Be.-hez, csupán a Btk.-ra vonatkozóan
tartalmaz utalásokat, ugyanakkor továbbra sem kizárt - az elkövetés időpontjára tekintettel - az
1978. évi IV. törvény alkalmazása. Másrészt az új Be. átmeneti rendelkezései alapján több
esetben az is előfordul, hogy 2018. július 1-jét követően is alkalmazni kell a hatályos Be.-t (pl.
hatáskör, illetékesség). Harmadrészt mindezekre tekintettel az sem kizárt, hogy 2018. július 1-jét
követően az elkövetés időpontjára tekintettel az 1978. évi IV. törvényt, és az új Be. átmeneti
rendelkezéseire tekintettel a hatályos Be.-t kell alkalmazni (pl. ha az ügy az új Be.
hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett, az eljárást a hatályos Be. szerint hatáskörrel
rendelkező bíróság folytatja le.)
Mindezek alapján szükséges rendezni az 1978. évi IV. törvény és a Btk. alkalmazását a hatályos
és az új Be. viszonyában. Ahol az új Be. az átmeneti rendelkezések között „korábbi jogszabályt”
említ, azon nem csak a hatályos Be.-t, hanem a Btká.-nak a 2018. július 1-je előtti szabályait is
érteni kell. Emiatt nem szükséges megduplázni a Btká.-ban a szabályokat, 2018. július 1-jétől
elég csak az új Be. és a 1978. évi IV. törvény viszonylatában szabályozni. A Javaslat ennek
megfelelően a 2018. július 1-jétől úgy módosítja a Btká.-t, hogy pontról pontra meghatározza,
hogy ahol az új Be. a Btk. valamely rendelkezésére, vagy Btk. szerinti bűncselekményre utal, ott
az 1978. évi IV. törvény mely rendelkezését és az ott meghatározott bűncselekményt is kell
alkalmazni.
Összefoglalóan a négy jogszabály egymáshoz való viszonya az anyagi és eljárási időbeli hatály
szempontjából a következő:
-	ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály az 1978. évi IV. törvény, az eljárásjogi szabály pedig a
hatályos Be., akkor a Btká. 2018. július 1-jéig hatályos szabályait,
-	ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály az 1978. évi IV. törvény, az eljárásjogi szabály pedig új
Be., akkor a Btká. 2018. július 1-je után hatályos szabályait,
-	ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály a Btk., az eljárásjogi szabály pedig hatályos Be., akkor
hatályos Be. szabályait,
-	ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály a Btk., az eljárásjogi szabály pedig az új Be., akkor az
új Be. szabályait
kell alkalmazni.
286
2.	A Javaslat a korábban kifejtetteknek megfelelően pontról pontra végigveszi, ahol a Be. a Btk.-
ra utal, és amennyiben az utalás merev hivatkozást (vagyis konkrét jogszabályhelyre történő
hivatkozást) tartalmaz, vagy ha olyan bűncselekményre utal, amelynek eltér a megnevezése az
1978. évi IV. törvényben és a Btk.-ban, ott átmeneti rendelkezésben mondja ki, hogy a Be. mely
rendelkezése alkalmazásban az 1978. évi IV. törvény szerinti mely rendelkezések, illetve
bűncselekmények is értendők.
A Javaslat szerinti Btká.-szabályozás lényege tehát, hogy csak azokban az esetekben van
átmeneti szabály, ahol kifejezetten eltér a 1978. évi IV. törvény és a Btk., amennyiben egy
büntetőjogi jogintézmény (pl. üzletszerűség), vagy egy bűncselekmény megnevezése (pl.
piramisjáték szervezése) azonos a két büntetőtörvényben, ott nem tartalmaz átmeneti
rendelkezést. Ennek megfelelően például a gazdálkodással összefüggő kiemelt
bűncselekmények, a törvényszéki hatáskör, a székhelyi járásbíróság illetékessége, az ügyészségi
nyomozás, vagy a NAV nyomozás körében nem ismétli meg a Btká. azokat a
bűncselekményeket, amelyeknek a neve nem változott meg Btk.-ban és nincs kifejezett merev
hivatkozás sem. Ettől függetlenül ezek a bűncselekmények is értelemszerűen beleértendők a
felsorolásba, vagyis például az emberrablás, amit az 1978. évi IV. törvény és a Btk. is ugyanígy
nevez, törvényszéki hatáskörbe tartozik akár a 1978. évi IV. törvényt, akár a Btk.-t alkalmazza a
bíróság, mivel a Be. 20. § (1) bekezdés 6. pontja csupán emberrablást említ, merev hivatkozás
nélkül.
3.	A Be. számos helyen használja a „Btk.” vagy a „Btk. Különös Része” kifejezéseket és mivel a
Be. a Btk. alatt a 2012. évi C. törvényt érti, ezért a Javaslat rendelkezik arról, hogy ahol a Be. a
Btk.-ra vagy a Btk. Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az az 1978.
évi IV. törvény Különös Részét is érteni kell.
                                        421-423. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                        424-431. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
A Körtv. 4. § (7) bekezdés f) pontjához
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás alá eső dolog
megtalálása érdekében elrendelt körözés ne évüljön el, ennek érdekében úgy rendelkezik, hogy a
körözött dolgok nyilvántartásában a körözés elrendelésétől számított 90 évig lehet kezelni az
olyan dologra vonatkozó adatot, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető
el.
287
A Körtv. 5. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartását a körözött személyek és dolgok
nyilvántartásával egyező módon kiegészíti a körözés elrendelésére vonatkozó adatokkal.
A Körtv. 10. § (1) bekezdés k) pontjához
A Körtv. 10. § (1) bekezdése tartalmazza azt, hogy a nyilvántartásból mely szervek milyen célból
jogosultak adatokat átvenni. A büntetőeljárás során eljáró szervek esetében a nyilvántartáshoz
való hozzáférés nem csupán a körözés elrendelése céljából, hanem általában a büntetőeljárás
lefolytatása céljából indokolt, erre tekintettel a Javaslat egy új ponttal egészíti ki a felsorolást,
ahol egyértelműen rögzíti a Be.-vel összhangban, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából a
bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv is jogosult az
adatok átvételére.
A Körtv. 14. § (4) bekezdés d) pontjához
A Be. 342. § (3) bekezdés 15. pontja alapján az előkészítő eljárást folytató szerv adatszolgáltatást
kérhet a körözési nyilvántartási rendszerből, erre tekintettel indokolt kiegészíteni az
adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igénylők körét is az az előkészítő eljárást folytató
szervvel.
A Körtv. 26-29. §-ához
Az Be. újrastrukturálta a körözés elrendelési okait, emellett a titkos információgyűjtés
szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a
sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések
módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: TIGYtv.) módosultak az Rtv.
titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai is, ami indokolttá teszi a Körtv. alapján
különböző célokból elrendelt körözési eljárásban igénybe vehető intézkedések körének
felülvizsgálatát.
432-450. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
451-516. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
A büntetőeljárásról szóló új törvény (a továbbiakban: új Be.) elfogadása nyilvánvalóan maga
288
után vonja a büntetőeljárás területéhez szorosan kötődő büntetés-végrehajtási jogterület
felülvizsgálatát és a Bv. tv. szükség szerinti módosítását. Ebből következően a Javaslat
túlnyomórészt technikai jellegű, az új Be. terminológiájának átvezetését szolgáló és a két
törvény harmonizációját megteremtő módosításokat tartalmaz. Mindemellett tartalmi újítást
jelentenek azok a feladatkörök, amelyek - ugyancsak az új eljárási kódex szabályozására
figyelemmel - a különleges eljárások köréből a büntetés-végrehajtási bírói (a továbbiakban: bv.
bíró) hatáskörbe kerülnek.
A Bv. tv. 2., 8., 10., 13., 18. és 411. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő,
pontosító, technikai jellegű módosítást hajt végre, továbbá a 8. § (1) bekezdésében hatályon
kívül helyezés folytán kerül sor a szükségtelen jelző mellőzésére.
A Bv. tv. 3. §-ához
A Javaslat az új Be. terminológiáját követve felveszi az értelmező rendelkezések közé a
kézbesítési cím fogalmát és definiálja, hogy mit ért tényleges tartózkodási hely fogalma alatt. A
büntetés-végrehajtási jogviszonyok specialitására tekintettel ez utóbbi - a végrehajtás
hatékonyságát is meghatározó szempontokra tekintettel - eltér a Be.-ben megállapított
fogalomtól. .Mindezen túl a Javaslat a szövegcserék között átvezeti az új Be.
fogalomhasználatából eredő változtatásokat.
A Bv. tv. 4., 5., 6., 9., 10/A., 12., 26/A., 29., 30., 38., 41., 42., 43., 46/C., 51., 54., 56., 59., 61,
61/C, 62, 63., 64, 65., 66., 67, 68., 68/A, 70, 70/A,. 71, 73., 75., 75/A., 78, 80., 81, 83., 84,
85, 86., 88., 97, 112, 116, 117, 118, 121, 133, 154, 154/A, 166., 172, 177, 180/A., 187,
187/C, 205, 214, 273, 274, 275, 278, 280., 282, 283, 284, 286, 287, 289, 290., 293/A,
296, 299, 301., 302, 303., 304, 307, 308., 309., 312, 313, 314, 315, 316., 328, 330., 339.,
340, 343, 346., 352., 368, 369., 370, 380., 381, 385., 385/A. §-ához, XXIX. Fejezet címéhez,
387, 389., 391., 392, 393., 394/A., 395., 396., 397, 398., 402, 403, 404, 405., 406. §-ához,
407. §-t megelőző alcíméhez, 407. §-ához, 408. §-t megelőző alcíméhez, 408., 409. §-ához, 410.
§-t megelőző alcíméhez, 410. §-ához, 411. §-t megelőző alcíméhez, 412., 415., 416., 417., 418.,
§-ához, 421. §-t megelőző alcíméhez, 421. §-ához, 422. §-t megelőző alcíméhez, 422. §-ához,
XXX. Fejezet címéhez, 425, 426, 427, 429, 431, 433. és 434. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítást hajt végre. Ennek
eszköze egyrészt a megváltozott megnevezésű fogalmak és jogintézmények szövegcserével
történő átvezetése, másrészt a szükségtelen szövegrész hatályon kívül helyezése. Ez utóbbit
alkalmazza a Javaslat a hatályos törvényben előzetes letartóztatás néven megnevezett
kényszerintézkedés esetében az „előzetes” vagy „előzetesen” jelző mellőzésével, a
lakhelyelhagyási tilalomra utaló rendelkezés, vagy szükségtelen hivatkozás (71. § (1) bekezdés)
elhagyásával, új Be terminológiájának megfeleltetésekor (133. § (2) bekezdés g) pontja, 385. §
289
(3) bekezdés, 410. § (1) bekezdés c) pontja, 426. § (2) bekezdés b) pontja).
A Bv. tv. 11. §-ához
A Javaslat egyrészt az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek
megfelelő, pontosító, technikai jellegű módosítást hajt végre, összhangot teremt továbbá a védő
kirendelésének az új büntetőeljárási törvény szerinti szabályaival. Ugyanakkor tartalmi
változtatást is eszközöl, amikor meghatározza a védői meghatalmazás terjedelmét. A hatályos
szabályozás a kényszerintézkedés hatálya alatt álló esetében mondja ki a büntetőeljárásban adott
meghatalmazás vagy kirendelés hatályának kiterjedését a büntetés-végrehajtási ügyre, az ezen a
körön kívüli meghatalmazás terjedelmére vonatkozóan azonban a szabályozás kiegészítése
indokolt. Erre tekintettel a Javaslat a hiánypótlás célzatával egyértelművé teszi, hogy - eltérő
megállapodás hiányában — a meghatalmazás hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezését
követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság
hatáskörébe tartoznak (pl. halasztás, részletfizetési kérelem), továbbá a büntetés-végrehajtási
ügyre.
Módosítást hajt végre a Javaslat a kapcsolttartás indokolt határozattal történő kizárásának
lehetőségei körében. A hatályos szabályok szerint, ha a képviselő a fogvatartás biztonságát,
illetve a végrehajtás rendjét veszélyeztető magatartást tanúsít, a kapcsolattartásból kizárható,
mely szabály a módosítással a védő esetében is alkalmazhatóvá válik. Mindez érdemi szinten
azért nem tekinthető újításnak, mivel a hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján, ha
a nyomozási bíró a védő kizárásáról rendelkezett, a Bv. tv.-ben a védőnek biztosított jogokat az
érintett a büntetőeljárásban nem gyakorolhatja, melyről a bv. intézettől kap tájékoztatást. Az új
Be. a védő kizárásának fenti eljárási rendjét már nem szabályozza, ugyanakkor a védő részéről is
felmerülhet a képviselő kizárására okot adó magatartás, melyet a Javaslat a személyi kör
kiterjesztésével old meg.
A Bv. tv. 17. §-ához
Az új Be. megreformálja és logikusabb rendszerbe helyezi a hatályos Be. megkeresésre, a
büntető eljárás során eljáró szervekre irányadó jogszabályokban szabályozott adatgyűjtő
tevékenységre vonatkozó szabályait, melyre tekintettel felülvizsgálatra szorulnak a Bv. tv.
megkeresés cím alatti rendelkezései is. A harmonizáción túl, terminológiai pontosítások
átvezetésére is sor kerül.
A Bv. tv. 19. §-ához
Az új Be. az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt felkutatásának, az eljárási cselekményen való
jelenlét biztosításának szabályait új alapokra fekteti, ezért a hatályos büntetőeljárási törvény
merev jogszabályi hivatkozása már nem tartható fenn, a módosítás az új szabályozással való
harmonizációt, valamint az új Be. fogalomhasználatához igazodó pontosítást tartalmaz.
290
A Bv. tv. 22. §-ához
A módosítás garanciális érdeket szolgál azzal, hogy előírja minden olyan határozat
kézbesítésének kötelezettségét a törvényes képviselő részére, amellyel szemben a törvényes
képviselő jogorvoslati joggal élhet.
A Bv. tv. 23. §-ához
A Javaslat az új Be. szabályozási rendszerével teremti meg az összhangot.
A Bv. tv. 25. §-ához
Az új Be. az alkotmánybíróság által alkotmányos követelményként vezeti be az anyagi jogerővel
rendelkező ügydöntő és a kizárólag alaki jogerő rendelkező nem ügydöntő határozatok
megkülönböztetésével összefüggésben a jogerő és a véglegessé válás kategóriáit. Az új Be. a
jogerő fogalma alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, mely az ügydöntő határozathoz
kapcsolódhat. Az ügydöntő határozat mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, a
büntetőjogi felelősségről, a büntetőjogi jogkövetkezményekről, illetve ezek hiányáról, ezzel
szemben a nem ügydöntő végzések nem az ügy érdeméről rendelkeznek, véglegességük
kifejezésére a véglegessé válás kategóriáját vezeti be az új büntetőeljárási törvény. A bv. bíró
bírósági felülvizsgálat során, mint felülbíráló fórum jár el olyan ügyekben, melyek nem az ügy
érdemére vonatkoznak, az ebben a körben hozott határozata, mint nem ügydöntő határozat a
véglegessé válásra alkalmas döntés, a módosítás ennek kifejezését szolgálja.
A Bv. tv. 26. §-ához
Az új Be. a hatályos eljárási törvény szabályozásán túlmutató jelleggel rendelkezik az ügyiratok
megismeréséről. A hatályos eljárási rend az ügyiratok megismerését alapvetően a másolat
kiadásán alapuló módon rendezi, mely az új Be. rendszerében már csak az ügyiratok
megismerésének egy módját jelenti, az egyéb módokat a törvény sorolja fel. Ugyancsak
rendszerszintű változás, hogy a hatályos eljárási törvény korlátozott és eseti alapon megengedő
megismerését a teljes megismerés és eseti alapon korlátozható megismerés váltja fel. Ezeknek a
rendelkezéseknek a büntetés-végrehajtás terültére való speciális adaptációját teremti meg a
Javaslat a végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga cím alatt rögzített
rendelkezéseivel. Az elektronikus kapcsolattartás szabályaira tekintettel pedig indokolt
meghatározni azt is, hogy az irat mikor áll rendelkezésre elektronikus formában.
A Bv. tv. 32.-34/A., 35., 48, 318. és 323. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatát követve a terminológiai változások átvezetése mellett a
bíróság és az ügyészség feladatkörét érintő rendelkezések közül, egyidejűleg az értesítő lap
kiállítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is elvégzi. Egységes metódus szerint rendezi
azokat az esetköröket, amikor a bíróság olyan határozat kijavítását végzi el, melyre korábban
291
értesítő lapot állított ki, vagy ha az új Be. szerinti egyszerűsített felülvizsgálat vagy a
meghatározott különleges eljárás eredményeként a korábbihoz képest hozott más döntést és
külön rendelkezik azokról a döntésekkel érintett helyzetekről, melyekre rendszeresített értesítő
lap nem áll rendelkezésre. A Javaslat a szerkezeti átalakítás folytán szükségtelenné váló
bekezdések (35. § (4) és (5) bekezdés) hatályon kívül helyezéséről is rendelkezik.
A büntetőeljárásban 2018. január 1. napjától általánossá válik az elektronikus kapcsolattartás. A
Bv. tv. a büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a büntetőügyben eljáró bíróságnak és ügyésznek
a végrehajtás érdekében megtett intézkedését érintően a Be. szabályait írja elő irányadóként.
Garanciális követelmény, hogy szabadságától csak bírói rendelkezés alapján lehet bárkit
megfosztani. Ezért a szabadságelvonással járó kényszerintézkedésre, büntetésre, illetve
intézkedésre vonatkozó végrehajtandó okirat, valamint a bírói rendelvény esetén továbbra is
eredeti bírói aláírást követel meg a törvény (pl. letartóztatásban lévő terhelt esetében, ha az
ügydöntő határozat kihirdetésekor emelkedik jogerőre a végrehajtandó szabadságvesztést
kiszabó ítélet, vagy ha a nyomozási bíró az őrizetben lévő terhelt letartóztatását rendeli el), mely
értelemszerűen elektronikus formában is kiállítható. Ennek formái kellékeit és szabályait a
Javaslat által beiktatott 34/A. § rögzíti. A Javaslat a törvény további részein szükség szerint
utalással vezeti át a beiktatott rendelkezést.
A Bv. tv. 39., 46/F., 49. és 438. §-ához
A Javaslat a belső hivatkozás változására tekintettel vezet át módosítást.
A Bv. tv. 44. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő,
pontosító, technikai jellegű módosításokat hajt végre, és a belső koherencia megteremtése
érdekében terjeszti ki az eljárási szabályokat a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának
elhalasztása tárgyában hozott határozatot érintően.
A Bv. tv. 44/A. §-ához
A bírósági mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket a hatályos büntetőeljárási törvény a
különleges eljárások között szabályozza. Az új Be. a különleges eljárások hatályos rendszerét
azonban teljesen új alapokra helyezve, a jogerős döntés után az ügydöntő határozat
rendelkezésének reparálására az egyszerűsített felülvizsgálat intézményét hozza létre, ettől
elkülönülten pedig öt eljárási formát szabályoz különleges eljárásként. A bírósági mentesítés már
ezek egyikében sem kapott helyet, hiszen valójában nem reparálási jellegű, másrészt kizárólag a
büntetés-végrehajtás szakára tartozó döntés. Bár az eljárás szabályozása a fenti indok alapján a
Bv. tv.-be kerül, hatásköri változást a szabályozás helyének megváltozása nem eredményez, az
eljárás lefolytatása - az ügyiratok feltalálása és az ügy ismeretének praktikus szempontjaira
figyelemmel - továbbra is az alapügyben eljárt bíróság hatáskörében marad, és az eljárás eddig
292
ismert szabályai sem változnak érdemben.
A Bv. tv. 45-46. §-ához
Az új Be. az eljárási kegyelem szabályaiban a hatályos eljárási törvény szabályozásához képest
egységesebb rendszert teremt és rendelkezéseit precízebben fogalmazza meg. Ugyan a büntetés-
végrehajtás területére tartozó kegyelem formájának, vagyis a végrehajtási kegyelemnek a
szabályai eddig is kellő részletességgel tartalmazták az eljárás rendjét, de az új büntetőeljárási
kódex kegyelemre vonatkozó szabályaihoz igazodva a végrehajtási kegyelem szabályainak
felülvizsgálata indokolttá vált a két szabályozás összhangjának megteremtése érdekében. Ennek
keretében a módosítás egyik legfontosabb eleme a köztársasági elnök kegyelmi döntéséhez
fűződő igazságügyi miniszteri ellenjegyzés szabályainak megjelenítése, továbbá a kegyelmi
kérelem mellett a kegyelmi kezdeményezés szabályozása, oly módon, hogy a hivatalbóli eljárás
joga - a jogerős döntést hozó bíróságon túl - a büntetés-végrehajtási bíróra is kiterjesztésre
kerül.
Hiányt pótol a módosítás annak deklarálásával, hogy ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a
törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi
eljárás nem kezdeményezhető. Ugyancsak kizárt a kegyelmi eljárás kezdeményezése a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés végett. A kegyelmi eljáráshoz szükséges adatok,
iratok beszerzése és az igazságügyi miniszterhez való felterjesztése továbbra is az elsőfokon
eljárt bíróság feladata azzal, hogy felterjeszteni csak a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat
tartalmazó ügyiratokat - vagyis nem az egész ügyiratot - és egyéb iratokat szükséges.
A Javaslat kiegészíti az eddigi rendelkezéseket az igazságügyi miniszter által a büntetés vagy
intézkedés végrehajtásának megkezdésére adott halasztás vagy a végrehajtás félbeszakítása
megszűnése és megszüntetése eseteinek a felsorolásával, valamint meghatározza azon érdekeltek
körét, akiket az igazságügyi miniszter a szakorvosi vizsgálat elrendeléséről, a büntetés vagy
intézkedés elhalasztásáról, félbeszakításáról, illetve ezek megszűnéséről vagy megszüntetéséről
tájékoztat. Rendezi a Javaslat a kegyelemi eljárás befejezése és ennek ténye megállapítására
vonatkozó szabályokat arra az esetre, ha a kegyelemi eljárás a terhelt halála miatt fejeződik be.
A joggyakorlat egységesítése érekében egészíti ki a Javaslat érdemben a szabályozást annak a
helyzetnek a rendezésével, amikor a kegyelmi döntés olyan szankciót tartalmaz, amelyhez a Btk.
vonatkozó rendelkezése alapján kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik. A pártfogó
felügyelet fennállásának megállapítását a Javaslat a kegyelmi döntésről tudomást szerző,
elsőfokon eljárt bíróság feladatkörébe utalja.
A Bv. tv. 46/D. és 187/E. §-ához
A módosítás nyelvtani-technikai pontosítást tartalmaz.
293
A Bv. tv. 46/G. §-ához
A Javaslat az új Be. eljárási kegyelemre vonatkozó szabályait követve harmonizálja a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező
kegyelmi eljárására vonatkozó rendelkezéseket, az ellenjegyzési jog gyakorlására, a kegyelmi
döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás
kézbesítésére vonatkozó belső hivatkozásokat pontosító, technikai jellegű módosítások
végrehajtásával.
A Bv. tv. 50. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő,
pontosító technikai, továbbá nyelvtani jellegű módosításokon túl, érdemi változtatást is eszközöl.
Az új Be. fogalomhasználatának átvezetésével összefüggésben kiemelést érdemel, hogy az új
Be. létrehozza a bírósági határozatok új rendszerét, meghatározza a bírói döntések, határozati
formák kategóriáit, tartalmukat megfelelően kifejező megnevezést használva (ítélet, ügydöntő
végzés, nem ügydöntő végzés). Ezen túlmenően több évtizedes hiányt pótolva szabályozza az
egyes határozati formákhoz kapcsolódó „jogerő” kérdését, mely az anyagi jogerővel bíró
határozatokhoz kapcsolódik, míg az alaki jogerőre képes nem ügydöntő végzések esetén
bevezeti a véglegessé válás fogalmát. Az ügydöntő határozathoz fűződő jogerő egyben a
végrehajthatóságot is jelenti, melyek együtt testesítik meg a végleges, mindenkire kötelező
döntést a vádról, a büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek
hiányáról.
A bv. bíró döntése, akárcsak a büntetőügyben eljáró perbíróé, tartalmi szempontból kétféle lehet.
Abban az esetben, ha a döntés az alapügyben eljárt bíró ítéleti rendelkezését érinti, érdemi
jelentőségű (pl. fokozatváltás, feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának), ez
esetben végzése ügydöntő, míg nem ügydöntő, ha felülbíráló fórumként jár le (bírósági
felülvizsgálati eljárás) vagy a határozat valamely eljárási cselekményhez kötődik (halasztás
engedélyezése, elővezetési költség megállapítása vagy rendbírság kiszabása). A módosítás tehát
a Be. bírói döntésekben kialakított rendszerének való megfeleltetést valósítja meg azzal az
előírással, hogy a bv. bíró végzését jogerőképes ügydöntő végzésnek minősíti a bv. bírói
eljárásokban, míg azon kívüli esetekben a bv. bíró végzése - akár a peres bíróé, ha nem a
büntetőjogi felelősségről vagy jogkövetkezményről határoz - nem ügydöntő és véglegessé válik.
Ez a terminológiai változás azonban szükségessé teszi annak egyértelmű kimondását is, hogy a
jogerős ügydöntő végzések ellen nincs helye a Be. rendkívüli jogorvoslatának minősülő
felülvizsgálatnak, hiszen annak törvényi feltételei többségükben a bv. bírói végzések esetében
nem is értelmezhetők, másrészt ezen határozatok reparálására rendelkezésre áll az utólagos bv.
bírói eljárás, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat.
A rendelkezés Javaslat általi kiegészítését az új Be. segítőként definiált büntetőeljárási résztvevő
294
kategóriájának új tartalmi megközelítése alapozza meg. A Javaslat a Be.-ben segítők
gyűjtőfogalom alatt szereplőket a büntetés-végrehajtás speciális jogviszonyára tekintettel
határozza meg és biztosítja számukra a helyzetükből eredő jogosultságokat. A bv. bíró főszabály
szerint a fogva lévő terhelt esetében a bv. intézetben tartja a meghallgatást és a tárgyalást. A
segítő jelenléti jogát azonban a büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása érdekére tekintettel
indokolt korlátozni oly módon, hogy a bírósági meghallgatáson, illetve tárgyaláson abban az
esetben lehet jelen e minőségében, ha a bv. bíró azt a bíróság épületében tartja. Deklarálja
továbbá a Javaslat a segítő felvilágosítás-kérési és irat-megismerési jogosítványait mindazon
esetben, amikor a törvény alapján jogorvoslati jog illeti meg, illetve az új Be. törvényes
képviselői jogokat érintő koncepciója alapján azt, hogy a fiatalkorú és a kényszergyógykezelt
törvényes képviselőjének észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, irat-megismerési,
valamint jogorvoslati jogára a védő jogai az irányadók.
A bv. bíró eljárásában háttérjogszabályként funkcionáló Be. szabályaitól való eltérésként
szabályozza a Javaslat egyes intézmények kizárását. Az új Be. eljárást gyorsító célzattal ugyanis
minden büntetőügyben kötelezővé teszi az előkészítő ülés megtartását, valamint bevezeti a
perkoncentráció intézményét, melyek alapvetően a büntetőjogi felelősség kérdésében való
mihamarabbi döntést hivatottak szolgálni. A bv. bírói eljárás tárgya nem a büntetőjogi felelősség,
a tárgyalás tartását egyes tényeket, körülményeket érintő bizonyítás felvétele indokolja, ezért a
klasszikus büntetőeljárást szolgáló szabályok szükségtelenek, azok kizárását az egyértelműség
érdekében jogszabályi szinten kell kimondani.
A Bv. tv. 65/A. §-ához
A Javaslat a Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés érvényesülése érdekében új
büntetés-végrehajtási bírói eljárást iktat be, amelyre a közérdekű munka végrehajthatóságának
megszűnése megállapítása eljárási szabályaihoz hasonló szabályokat fogalmaz meg. A
végrehajtás specialitására figyelemmel különös illetékességi szabályok meghatározása is
szükséges.
A Bv. tv. 69/A-C. §-ához
A kényszergyógykezelés felülvizsgálatára, a mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és
járművezetéstől eltiltás eljárására vonatkozó rendelkezéseket a hatályos büntetőeljárási törvény a
különleges eljárások között szabályozza. Ettől eltérő, a határozat végrehajtása címet viselő
fejezetben tartalmaz előírást az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a
hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtására. Az új Be. a különleges
eljárások hatályos rendszerét azonban teljesen új alapokra helyezve, a jogerős döntés után az
ügydöntő határozat rendelkezésének reparálására az egyszerűsített felülvizsgálat intézményét
hozta létre, ettől elkülönülten pedig öt eljárási formát szabályoz különleges eljárásként. A fenti
három eljárás - mint ahogyan a bírósági mentesítés - ezek egyikében sem kapott helyet, hiszen
jellegüket tekintve, nem reparálóak, másrészt a döntés kizárólag a büntetés-végrehajtás
295
szakaszához tartozik.
Mindezek a körülmények indokolják a fent említett eljárások Bv. tv.-ben való átemelését, ezzel
együtt azok felülvizsgálatát. Az eljárások jellegére tekintettel a Javaslat az eljárási szabályokban
hatásköri változást indukál, mivel elbírálásuk a jövőben bv. bírói feladatkörbe kerül. A 69/A. §-
ban szabályozott elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges
megakadályozásával történő végrehajtása, valamint a 69/C. §-ban szabályozott, a mentesítés a
végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás alól tárgyában a döntés iratok alapján
is meghozható, vagyis önálló aláírási joggal rendelkező titkár is eljárhat. A 69/B. §-ban
szabályozott kényszergyógykezelés felülvizsgálata során azonban a garanciális szempontokra
figyelemmel továbbra is indokolt az eljárás formájának tárgyalásként való megtartását.
Ugyanakkor szükséges kijelölni a bv. bíró törvényszéki státuszára figyelemmel a kizárólagos
illetékességgel eljáró bíróságokat, mely a módosítás alapján a Fővárosi és a Budapest Környéki
Törvényszékeket jelenti, attól függően, hogy budapesti vagy nem budapesti székhelyű bíróság
járt el elsőfokon. Az eljárási szabályok a hatásköri módosulásra és az új Be. fogalomhasználatára
figyelemmel tartalmaznak változtatásokat a hatályos eljárási törvény rendelkezéseihez képest.
A Bv. tv. 72. §-ához
A módosítás a bv. bíró eljárására vonatkozó szabályokat érintő változásoknak megfelelően
egyszerűsíti a rendelkezést, tekintettel arra is, hogy a Be. a bv. bírói eljárás általános
háttérjogszabálya, ezért szükségtelenné váltak az eddig feltüntetett hivatkozások.
A Bv. tv. 76. §-ához
A Javaslat az új Be. kényszerintézkedések fajtáinak megnevezésére tekintettel, egyszerűsítő
technikai pontosítást hajt végre.
A Bv. tv. 86., 214. és 420. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai, továbbá nyelvtani pontosítást hajt
végre.
A Bv. tv. 58., 104., 115. és 188. §-ához
A Javaslat az új Be. bírósági határozatok megnevezése, a kényszerintézkedés fajtái körében
bevezetett fogalomhasználatának és a Btk. beszámításra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő
technikai pontosítást hajt végre.
A Bv. tv. 113. §-ához
Az új Be. az eljárás ügyiratainak megismerése körében végzett rendszerszintű változtatására
tekintettel a Javaslat a törvények közötti összhang és a terhelti jogosítvány biztosításának
296
garanciális érvényesülése végett egészíti ki a fogva lévő elítélt kötelező és költségtérítés nélküli
előállításának eseteit azzal, ha az előállításra az ügyiratok teljes terjedelemben való megismerése
érdekében kerül sor.
Az új Be. ugyanis a hatályos Be. szabályozását meghaladva, már a gyanúsítotti kihallgatás után
lehetővé teszi a terhelt és a védő számára az ügyiratok megismerését, mely lehetőséget a
nyomozás során folyamatosan biztosítani kell. Az új Be. azt is rögzíti, hogy a vádemelés előtt
legalább egy hónappal korlátozás nélkül lehetővé kell tenni a védelem jogának biztosítása végett
az ügyiratok teljes terjedelemben történő megismerését, melyet fogva lévő terhelt esetén,
törvényi szinten kell biztosítani.
A Javaslat az új Be.-nek az idézésre és értesítésre vonatkozó, valamint a közvetítői eljárásról
szóló törvény megváltozott szabályaival való összhangteremtés jegyében szabályozza az elítélt
előállításának eseteit a megismerés jogának biztosítása, illetve a közvetítői eljáráson való
részvétel körében. Előírja, hogy az elítéltet a megismerési jogának biztosítása, valamint a
közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírása érdekében, ezek helyéről és időpontjáról
értesíteni kell, részvételi szándéka esetén a bv. intézet az előállítását foganatosítja.
Az előállítás költségeinek előlegezésére vonatkozó hatályos rendelkezéseket illetően egyrészt
arra szükséges utalni, hogy jelen helyen a költéskedvezmény köre eltér a Be. költségkedvezmény
fogalmától, hiszen ez az előállítás költségét foglalja magában, így azért is, hogy a büntető és a
polgári ügyszak költségkedvezményei pontosan elhatárolhatók legyenek, szükséges a
rendelkezés módosítás szerinti kiegészítése. Ezen túlmenően a Javaslat a Be.
fogalomhasználatához igazodó, illetve nyelvtani pontosítást is végrehajt.
A Bv. tv. 114. és 192. §-ához
Az elítéltre vonatkozó egyéb végrehajtási szabályok az új Be. nóvumokat tartalmazó
rendelkezései alapján kiegészítésre szorulnak. Ha a büntetőeljárás fogva lévő elítélttel szemben
folyik, a védelem jogának teljes körű biztosítása megköveteli az ügyiratok megismerésére és a
védekezésre való felkészülés biztosítására vonatkozó szabályok megteremtését. A Javaslat ezért
előírja a nyomozóhatóság által a bv. intézetben eddig is foganatosítható eljárási cselekményeken
túl, az ügyiratok teljes terjedelemben való megismerése lehetőségének biztosítását, tekintettel
arra, hogy a hatályos Be. iratismertetésként ismert eljárási cselekménye az új Be. vádemelési
szak elhagyásával járó rendszerében már nem értelmezhető, ezért nem is szabályozott. A védői
jogok érvényesülését hivatott szolgálni az a szabály, mely a védő, valamint a törvényes képviselő
bv intézetbe történő belépését teszi lehetővé és kötelezővé abban az esetben, ha a terhelt
kihallgatásán részt kíván venni.
Az új Be. a letartóztatás végrehajtásával összefüggésben, a 299. § (2) bekezdésében szabályozza
az eljárási cselekmény érdekében történő kiadás céljából a letartóztatás rendőrségi fogdán való
végrehajtását, mely az ügyész rendelkezése alapján legfeljebb összesen hatvan nap tartamú lehet.
297
Miután büntetőeljárás folyhat bv. intézetben jogerős büntetést töltő elítélttel szemben is, az
eljárási cselekmény foganatosítása indokolttá teheti az elítélt kiadását, mely az elhelyezés
megváltozásával jár, és az elítélt a bv intézetből rendőrségi fogdára kerül. A két törvényi
rendelkezés harmonizációját teremti meg a módosítás annak előírásával, hogy ha az elítélt
kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb
hatvan napra engedélyezheti és a büntetőeljárási törvény rendelkezésével összhangban nincs
helye a döntéssel szemben jogorvoslatnak. A kiadás általános hatvan napos időtartamától
indokolt az eltérés fiatalkorú elítélt esetében - a fiatalkorú különleges helyzetét meghatározó
szempontokra figyelemmel -, hiszen hatvan nap a fiatalkorú kapcsolattartásában,
tanulmányainak folytatásában már jelentős befolyással lehet. A fiatalkorú elítélt esetében ezért a
kiadás szabályozásával a hatályos rendelkezés kiegészül, és az időtartamot az általánostól
eltérően harminc napban határozza meg. Mindezeken túl a Javaslat az új Be.
fogalomhasználatához igazodó technikai pontosításokat is elvégez.
A Bv. tv. 127. §-ához
A Javaslata bv. intézetben fogva lévő elítélttel szemben folytatott büntetőeljárásra vonatkozó, az
új Be. által szabályozott rendelkezésekkel teremt összhangot. A védelemhez való jog csak abban
az esetben nem csorbul, ha fogva lévő terhelt esetében az ügyiratok megismerésének lehetősége
biztosított a védővel való személyes kapcsolattartás során és az is, ha a terhelt a vele szemben
folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról készült
másolatot magánál tarthatja. Ez utóbbi esetben célszerűségi és a műszaki- technikai
szempontokra figyelemmel teremti meg a Javaslat az elektronikus adathordozón kiadott
másolatnak a zárkán kívüli tárolóhelyiségben tartásának lehetőségét. A Javaslat rendelkezései
alapján az ügyiratok megismerése biztosítottá válik mind a bv intézetben az ügyiratok
megküldésével, mind oly módon, hogy a terheltet a bíróság, illetve az ügyészség ennek
érdekében előállíttatja.
Az új Be. jelentős szerepet szán a terhelti együttműködés intézményrendszerének, melyek közé
tartozik a közvetítői eljárás és a feltételes ügyészi felfüggesztés. Bár a gyakorlatban ez jelenleg is
biztosítva van, de Bv. tv. ilyen irányú rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Javaslat előírja, hogy
ha fogva lévő elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben rendeltek
el feltételes ügyészi felfüggesztést, annak érdekében, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés
tartama eredményesen teljen el, a bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget
gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.
A Bv. tv. 211. §-ához
A Javaslat az új Be. szabályozási rendszerében megteremti a büntetőeljárásban résztvevők
körében a segítő kategóriáját, melynek speciális megjelenési formájaként rendezi a külföldi
elítélt és a külképviselet tagja közötti kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat. Ennek körében
298
biztosítja a kapcsolattartást a külföldi elítélt és a külképviselet tagja között a magánelzárás
végrehajtása alatt is, továbbá, ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indul.
A Bv. tv. 294. §-ához
A Javaslat garanciális jelleggel a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén a bv. intézet
parancsnoka kötelezettségeként írja elő a végrehajtatóság megszűnésének megállapítása
érdekében történő előterjesztés megtételét. Az előterjesztés határidejét a feltétel bekövetkezését
megelőző harminc napban határozza meg, de a végrehajtási sorrendre figyelemmel
soronkívüliséget állapít meg arra az esetre, ha a foganatba vétel időpontja közeli.
A Bv. tv. 297. §-ához
A módosítás az új Be. szignalizációra vonatkozó rendelkezésével összhangban megteremti a
végrehajtás biztosításának szabályát abban az esetben, ha a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság a kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érekében tájékoztatta a terhelt
munkáltatóját. Foglalkozástól eltiltás végrehajtása végett ez esetben a bv bíró küld felhívást a
munkáltatónak. tekintve, hogy a Javaslat bv. bírói hatáskörbe utalja a foglalkozástól végleges
hatályú eltiltás alóli mentesítésre irányuló eljárást, a részletszabályokban eljáróként a bv. bírót
szükséges feltüntetni.
A Bv. tv. 306. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítás végez el, ugyanakkor
mellőzi a hatályos szabályozásból a (4) bekezdés hatályon kívül helyezésével azt a rendelkezést,
mely az új Be. szerint olyan személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésre vonatkozik,
melyre a Bv. tv. hatálya nem terjed ki.
A Bv. tv. 312. §-ához
A kegyelmi eljárás Javaslat által módosuló rendelkezései alapján, ha a kegyelemi döntés olyan
szankciót tartalmaz, amelyhez a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján kötelezően pártfogó
felügyelet kapcsolódik, az intézkedés törvény általi fennállását az elsőfokon eljárt bíróság
végzésben állapítja meg. Szükségszerű ez esetben a pártfogó felügyelet kezdő időpontját is
meghatározni, mely a Javaslat alapján a bíróság végzésének véglegessé válása napjától kezdődik.
Rendezi a Javaslat az intézkedés megszűnését is arra az esetre, ha a köztársasági elnöki
kegyelem olyan büntetésre vagy intézkedésre vonatkozik, amellyel összefüggésben az elítélt
pártfogó felügyelet alatt áll.
A Bv. tv. 317. §-ához
A feltételes ügyészi felfüggesztés az új Be. által megteremtett terhelti együttműködési rendszer
egyik intézménye, mely ügyészi rendelkezés alapján pártfogó felügyelettel is együtt járhat. Az
299
ügyész által alkalmazott ezen intézkedés végrehajtása érdekében a Javaslat meghatározza az
intézkedés speciális jellegéhez kapcsolódó szabályokat valamint a tartamára vonatkozó kezdő-,
és záró időpontokat, mindemellett átvezeti az új Be. által megváltoztatott fogalmakat és
megnevezéseket.
A Bv. tv. 324. §-ához
A hatályos büntetőeljárási törvényben peres bírói hatáskörbe tartozó eljárás Bv. tv.-be való
átkerülésével a részletszabályok megfelelő módosítását és az új Be.-nek megfelelő fogalmak
átvezetését is elvégzi a Javaslat. A visszaélésszerű magatartás megelőzése érdekében,
szankcionálási célzattal vezeti be a Javaslat a rendbírságolás lehetőségét. A bv. bíró a
tárhelyszolgáltató kérelmére lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat
végleges megakadályozásának megszüntetésére irányuló eljárást, amennyiben a
tárhelyszolgáltató bejelenti, hogy az eltávolítási kötelezettségének eleget tett. A Javaslat úgy
rendelkezik, hogy ha a tárhelyszolgáltatónak az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről szóló
bejelentése alaptalan, a bv. bíró az elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt
elrendelésével egyidejűleg a tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig
terjedő rendbírságot szabhat ki.
A Bv. tv. 325. §-ához
Az új Be. segítőre, védelemre, törvényes képviselőre és jogaikra vonatkozó szabályaira
tekintettel felülvizsgálatra szorulnak a Bv. tv. védelemmel és képviselettel kapcsolatos általános
és különös szabályai is. Ennek keretében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályi
körében a Javaslat a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője részére
biztosítja az általános szabályok között a fiatalkorú törvényes képviselőjét megillető
jogosultságokat.
A Bv. tv. 329. §-ához
A Javaslat bv. bírói hatáskörbe utalja a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény szerint peres
bírói feladatkört képező kényszergyógykezelés felülvizsgálatát, ennek megfelelően indokolt az
eljárás részletszabályainak átdolgozása.
Bv. tv. 338. §-ához
A Javaslat a kényszergyógykezelés végrehajtására vonatkozó rendelkezések között, az új Be.
tájékoztatáshoz való jogának szabályozására figyelemmel, garanciális okból írja elő a beteg
megfelelő módú tájékoztatását az adaptációs szabadsággal összefüggő jelentkezési
kötelezettségét érintően. A beteg számára, az állapotára, adottságaira figyelemmel, a számára
érthető módon fordulat biztosítani hivatott azt, hogy a beteg tisztában legyen azzal a
kötelezettségével, melynek elmulasztása az adaptációs szabadság megszűnésének
300
következményét vonhatja maga után. A Javaslat az új Be. kényszerintézkedések megnevezése
körében használt terminológiáját követve végzi el a módosítást.
Bv. tv. 341. §-ához
A Javaslat a bv. bíró hatáskörébe utalja a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény alapján
perbírói hatáskörbe tartozó kényszergyógykezelés felülvizsgálatát. Ennek megfelelően
szükségesek a hatáskörváltozásra, valamint az értesítő lap módosult formai követelményeire
utaló szabályok részletszabályokban történő átvezetése.
Bv. tv. 355. §-ához
A Javaslat következetesen harmonizálja az új Be. ügyiratok megismerésére, valamint a védelem
jogának érvényesítésére vonatkozó szabályait. Hasonlóan az elítéltekhez, javítóintézeti nevelést
töltő fiatalkorú estében is biztosítja ezeknek a jogoknak a teljes körű érvényesülését abban az
esetben, ha a fiatalkorúval szemben új büntetőeljárás folyik. Ennek megfelelően rendelkezik az
ügyiratokba való betekintés, illetve az ügyiratok megismerésének különböző módozatairól és
előírja azt is, hogy az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a
védővel, illetve a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.
Bv. tv. 367. §-ához
A javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló fiatalkorú esetében is rögzíti a Javaslat az elítélteknek
biztosított lehetőséget, mely az új Be. által preferált terhelti együttműködés
intézményrendszerének érvényesülését szolgálja. A Javaslat ezért előírja, hogy ha a fiatalkorúval
szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben rendeltek el feltételes ügyészi
felfüggesztést, annak érdekében, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen
teljen el, amennyiben az intézeten belül nem biztosítottak a feltételek, a javítóintézet igazgatója
köteles gondoskodni arról, hogy az intézeten kívül is biztosítsa a fiatalkorú kábítószer-
függőséget gyógyító kezelésen, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatásban való részvételét.
Bv. tv. 372. §-ához
A Javaslat az új Be. nóvumokat tartalmazó rendelkezései alapján egészíti ki az elítéltek esetében
az egyéb végrehajtási szabályokat. Ezek átvezetése - a helyzetükből eredő különbségekre
figyelemmel - a javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorúak esetében is indokolt. A Javaslat
ezért, az elítéltekre irányadó rendelkezésekből kiindulva, a fiatalkorú speciális helyzetére
figyelemmel rendezi a fiatalkorú eljárási cselekmény érdekében történő kiadásának, rendőrségi
fogdán történő elhelyezésének és az ügyiratok teljeskörű megismerésének biztosítására szolgáló
szabályokat. A Javaslat a belső koherencia megteremtése érdekében a javítóintézeti nevelést töltő
fiatalkorú vonatkozásában a fiatalkorú elítéltre irányadó időtartamra engedélyezi a rendőrségi
301
fogdán vagy bv intézetben történő elhelyezést. Mindezeken túl a Javaslat az új Be.
fogalomhasználatához igazodó technikai pontosításokat is elvégez.
Bv. tv. 377. §-ához
A Javaslat a javítóintézetből engedély nélküli eltávozás szabályait az új Be. által bevezetett
terminológiai átvezetésekkel, valamint azzal módosítja, hogy az ismeretlen helyre távozott
fiatalkorú felkutatására eszközként az elfogató parancs kibocsátását írja elő, ezzel egyúttal
hatályon kívül helyezve a szükségtelenné vált eszközt.
Bv. tv. 386. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai jellegű módosításon túl a belső
hivatkozás változására tekintettel végzi el a pontosításokat.
Bv. tv. 388. §-át megelőző címéhez és a 388. §-ához
Az új Be. - szemben a hatályos eljárási törvény előírásaival - minimalizálja a letartóztatás
végrehajtására vonatkozó előírásokat azzal, hogy miután a letartóztatás végrehajtási területet
elsődlegesen a bv intézet és Bv. tv. hatálya erre a kényszerintézkedésre is kiterjed, indokolt a
végrehajtást érintő szabályokat koncentráltan a Bv. tv.-ben elhelyezni. Erre tekintettel a Javaslat
több, a jelenleg hatályos eljárási törvényben fellelhető végrehajtást érintő szabályt iktat be,
ilyenek az anya-gyerek részlegen való elhelyezés vagy a letartóztatás IMEI-ben való
végrehajtása, ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes
kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap. Mindezeken túlmenően a Javaslat az új Be.
terminológiai változtatásait, valamint hivatkozásait is átvezeti.
Bv. tv. 390. §-ához
Az új be. a terhelti jogok között szabályozza többek között a fogva lévő terhelt kapcsolattartási
jogosultságát. Ezzel összefüggésben szükséges a Bv. tv. és a büntetőeljárási törvény
kapcsolattartást érintő előírásainak összehangolása. A Javaslat oly módon rendezi a
kapcsolattartást érintő döntések tárgykörét, hogy a bv. intézet értesítése alapján a rendelkezési
jogkör gyakorlója számára haladéktalan határozathozatalt ír elő. A hozzátartozóval biztosított
kapcsolattartás automatizmusa a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntésétől függ, aki azt
korlátozhatja vagy megtilthatja. Miután a kapcsolattartás iránti igény első színtere a bv. intézet, a
gördülékeny eljárás követelménye indokolja annak előírását, hogy a rendelkezési jogkör
gyakorlóját a bv. intézet értesítse, ha a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való
nyilvántartásba vételét kezdeményezik, ez esetben kerül a rendelkezési jogkör gyakorlója abba a
helyzetbe, hogy az egyébként automatikus kapcsolattartást - büntetőeljárási érdekből -
korlátozza vagy kizárja. A más személlyel történő kapcsolattartás vonatkozásában a rendelkezési
jogkör gyakorlójának kifejezett engedélye szükséges. A Javaslat ezen túlmenően az új Be.
302
fogalomhasználatának megfelelő módosításokat és az új Be.-nek megfelelő hivatkozásokat is
átvezeti.
Bv. tv. 394. §-ához
A Javaslat az új Be. fogva lévő terhelt kapcsolattartására vonatkozó rendelkezései alapján
végzett módosításával összhangban deklarálja a letartóztatott jogaként a kapcsolattartás
keretében azt, mely szerint a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó
rendelkezése hiányában a hozzátartozójával, míg más személlyel a rendelkezési jogkör
gyakorlójának engedélyével jogosult kapcsolattartásra.
Az elítéltek és a javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorúak mellett a személyi szabadságot elvonó
kényszerintézkedés hatálya alatt állók esetében szükséges biztosítani az új Be. által bevezetett
terhelti együttműködés intézményrendszerének érvényesülését. A Javaslat - bár ez a
gyakorlatban érvényesül, de arról kifejezett rendelkezés nem szól - a letartóztatottak esetében is
előírja, hogy ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más
büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást foganatosító szervnek
biztosítania kell a letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, vagy kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban való részvételét.
Bv. tv. 399. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és egyéb technikai pontosítást hajt végre,
emellett - hatályon kívül helyezéssel - nem tartja fenn a védő kizárásával együtt járó
jogkövetkezményekkel foglalkozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy az új Be. a védő
nyomozási bíró általi kizárásának intézményét már nem szabályozza.
Bv. tv. 400. §-ához
A hatályos szabályozásnak a tolmács működésével összefüggő bv intézetbe történő
beléptetésének szabályait az új büntetőeljárási törvény szakértő közreműködésére vonatkozó
szabályai alapján indokolt a szakértőre is kiterjeszteni. A Javaslat a jogérvényesítés biztosításnak
célzatával azt is előírja, hogy megfelelő időben előterjesztett kérelemre az ügyiratokba való
betekintést a magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértővel való személyes
kapcsolattartás során is biztosítani kell.
Bv. tv. 401. §-ához
A Javaslat az új Be. ügyiratok megismerésére vonatkozó szabályait adaptálja a
szabadságelvonással járó kényszerintézkedés hatálya alatt állók esetében. Az ügyiratok
megismerésére sor kerülhet a Javaslat alapján oly módon, hogy a terheltet a bv intézet a
rendelkezési jogkör gyakorlója intézkedésére előállítja, vagy az ügyiratokat a bv intézetbe
beküldi, ahol azt a terhelt felügyelet mellett ismerheti meg. A rendelkezésre álló technikai
303
eszközök adnak lehetőséget a megismerés azon módjára, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba a
terhelt a fogva tartó intézet által biztosított számítástechnikai eszközt igénybe véve tekintsen be.
A védelemhez való jog biztosításának garanciális elemeként a Javaslat előírja, hogy az
ügyiratokba való betekintést, megfelelő időben előterjesztett kérelemre, a védővel való
személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.
Bv. tv. 413. §-át megelőző alcíméhez és 413. §-ához
A letartóztatás végrehajtásának helyszíne főszabály szerint a büntetés-végrehajtási intézet. A
fiatalkorú terhelt esetében az életkorra, a speciális igényekre tekintettel a végrehajtásra ettől
eltérően javítóintézetben is sor kerülhet. A hatályos büntetőeljárási törvény 2018. január 1.
napjától hatályba lépő módosítása garanciális szempontból az életkorhoz igazodóan pontosan
rendelkezik a végrehajtás helyszínét meghatározó feltételekről, azonban ez a rendelkezés,
tekintettel arra, hogy szorosan a kényszerintézkedés végrehajtásának módjára vonatkozik, az új
Be. hatálybalépésével egyidejűleg a Bv. tv.-be kerül át. A Javaslat átveszi azokat szabályokat,
amelyek 2018. január 1. napjával lépnek hatályba a hatályos büntetőeljárási törvényben és az
életkor alapján differenciálnak a letartóztatás helyszínének megállapítása során, valamint a
speciális élethelyzetre tekintettel a bv. intézet anya-gyerek, vagy a javítóintézet fiatalkorú és
gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén való elhelyezésre vonatkoznak, mely
kérdésekben a kényszerintézkedésről határozatot hozó nyomozási bíró dönt.
Nem változik a hatályos szabályozás abból a szempontból, hogy a végrehajtás helye, kérelemre
vagy indítványra megváltoztatható, azonban módosul a letartóztatott ideiglenes elhelyezésére
vonatkozó szabályozás. Az új Be. 299. § (2) bekezdése az eljárási cselekmények elvégzésére a
letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtását ügyészi rendelkezéshez köti, melynek
tartama legfeljebb összesen hatvan nap lehet. Fiatalkorú esetében azontúl, hogy erről bíróság
határoz, a helyre és az időtartamra vonatkozó rendelkezéseknek is a fiatalkorú különleges
helyzetét meghatározó szempontokra kell figyelemmel lenni. A módosítás garanciális jelleggel
határozza meg azt, hogy a fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő
végrehajtás esetén büntetés-végrehajtási intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság
legfeljebb harminc napra rendeli el.
Miután az új Be. fogalomhasználatában a kényszerintézkedés megnevezése megváltozik, a
Javaslat a hatályon kívül helyezés alkalmazásával mellőzi az „előzetes” jelzőt a
kényszerintézkedés nevében.
Bv. tv. 414. §-át megelőző alcíméhez és 414. §-ához
A Javaslat a módosult rendelkezésekhez igazodóan pontosítja a belső hivatkozásokat, továbbá az
új Be. terminológiájának megfelelő technikai pontosítást végez. A Javaslat a hatályon kívül
helyezéssel mellőzi az „előzetes letartóztatás” kényszerintézkedések megnevezéséből az
304
„előzetes” jelzőt tekintettel arra, hogy az új Be. a kényszerintézkedés nevét megváltoztatja.
Bv. tv. 419. §-ához
Az új Be. a terhelti jogosítványok között szerepelteti a fogva lévő terhelt kapcsolttartására
vonatkozó szabályokat. Erre tekintettel végzi el a Javaslat a Bv. tv. kapcsolattartásra vonatozó
rendelkezéseinek felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezve a fenntartás szempontjából
szükségtelen kapcsolattartási formákat, egyben átvezeti az új Be. terminológiai újdonságait.
Bv. tv. 424. §-t megelőző alcíméhez és a 424. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítások átvezetésén túl, az új
Be. segítőt és törvényes képviselőt megillető jogosultságainak rendelkezéseire tekintettel
határozza meg a törvényes képviselet ellátása érdekében a törvényes képviselő és az előzetes
kényszergyógykezelt közötti kapcsolattartás szabályait, továbbá biztosítja a védő, a konzuli
tisztviselője és a törvényes képviselő részére az IMEI-be való belépést, arra az esetre, ha az
előzetes kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülést a bíróság az IMEI-
ben tartja.
Bv. tv. 428. §-ához
A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseit pontosító
technikai jellegű módosítást hajt végre.
Bv. tv. 515. §-ához
A Javaslat a bv. bíró hatáskörébe kerülő új feladatkörökkel kapcsolatban írja elő a hatáskör és az
eljárás rendjét az ármeneti időszakra a folyamatban lévő ügyekben.
                                        517-548. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
                                    549-564.§
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő
rendelkezései
A Javaslat módosítja az új Be. szabályait, amely módosítások az alábbi nagyobb témakörökre
oszthatók. A legnagyobb terjedelmű módosítás az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés
szabályozását érinti. A Javaslat elvégzi továbbá az új Be.-ben a polgári jogi igény
érvényesítésére vonatkozó szabályozás pontosítását is, amelyet elsősorban az új Be., illetve az új
305
polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való felkészülés során érkezett
jogalkalmazói jelzések tettek szükségessé. Az új Be. előkészítésének, elfogadásának tartama alatt
az Országgyűlés több büntetőjogi tárgyú törvényt fogadott el, ezért az új Be.-nek a hatályos
jogszabályi környezetnek megfelelő módosítása is indokolttá vált, ilyenre példa a külföldi ítélet
érvényének elismerésével és a tagállami ítéletek megfeleltetésével kapcsolatban időközben
bekövetkezett változások. Végül az új Be. hatálybalépésével összefüggésben megindult
jogalkalmazói és jogalkotói felkészülésnek is köszönhetően több olyan technikai jellegű kérdést
lehetett azonosítani, amelyek részben nyelvhelyességi, részben a jogszabály belső koherenciáját
érintő okból indokolják az új Be. egyes rendelkezéseinek a technikai jellegű módosítását. Az új
Be. módosításai nem változtatnak az új kódex lényeges tartalmi kérdésein.
Az új Be. 4. § (7)-(9) bekezdéséhez
A hatályos Be.-be 2017. május 23. napjával - részben a tagállami ítéletek figyelembe vételével
kapcsolatos új szabályozásra is tekintettel - vezette be az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi
együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs
célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény 24. §-a az Európai Unió tagállamaiban
folytatott büntetőeljárásokkal összefüggő ne bis in idem elv (kétszeres eljárás tilalma)
szabályozását. E szabályozás megjelenítése szükséges az új Be.-ben is.
Az új Be. 45. és 62. §-ához
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) lehetővé teszi, hogy az ügyfél az
ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás)
képviseletre vonatkozó jognyilatkozatot tegyen. Az új Be. a védői és a képviselői meghatalmazás
esetére vonatkozóan tartalmazza a rendelkezési nyilvántartásba vétellel kapcsolatos speciális, a
büntetőeljárások során alkalmazandó szabályokat. A Javaslat módosítja az új Be. arra vonatkozó
szabályát, hogy a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás mikortól hatályos. A
módosítás szerint a rendelkezési nyilvántartásba vett védői és képviselői meghatalmazás - a
visszaélések elkerülése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében - minden esetben az
eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos. A
bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak tehát nem kell előzetesen ellenőriznie,
hogy a büntetőeljárásban résztvevő személy rendelkezési nyilvántartásban szerepel-e védői vagy
képviselői meghatalmazás, de mégis érvényesül az elektronizáció, hiszen a meghatalmazást nem
kell ténylegesen átadni, elegendő a rendelkezési nyilvántartásra hivatkozni.
Az új Be. 56. § (1) és (2) bekezdéséhez
A Javaslat elvégzi az új Be.-ben a polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére vonatkozó
szabályozás finomhangolását, amelyre elsősorban az új Be., illetve az új polgári perrendtartásról
szóló törvény alkalmazására való jogalkalmazói felkészülés eredményeképpen felszínre került
306
tapasztalatok nyújtottak alapot. A módosítások nyomán az új Be. polgári jogi igény
érvényesítésére és elintézésére vonatkozó rendelkezései a jogalkalmazók számára
egyértelműbbé, érthetőbbé, átláthatóbbá válnak, lehetővé téve a rendelkezések gördülékeny
alkalmazását. Ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy a módosítások nem jelentik tartalmilag az
elfogadott törvény szabályozási koncepciójának a megváltoztatását.
A Javaslat pontosítja azon követelések körét, amelyekre vonatkozóan a polgári jogi igény a
büntetőeljárásban előterjeszthető, fenntartva a lehetőséget a kártérítésre, a dolog kiadására vagy
a pénz fizetésére irányuló követelések körére. Ezek jelentik a büntetőeljárásokban érvényesíthető
követelések legtipikusabb formáit. A Javaslat mellőzi a felsorolásból azokat az eseteket, amelyek
a büntetőeljárásban nehezen értelmezhetők, illetve, amely kérdések kezelését a büntetőjog a saját
intézkedési, illetve szankcionálási eszközeivel hatékonyabban megoldja (például zaklatás esetén
távoltartás keretében a terhelt eltiltása a további jogsértéstől). A Javaslat pontosítja a törvény
szövegét, így az a továbbiakban csak a vagylagosan előterjesztett követelések esetén hívja fel a
polgári perrendtartásról szóló törvény keresethalmazatra vonatkozó szabályainak alkalmazását.
Az új Be. 72.§ (4) bekezdéséhez, 115. § (3) bekezdéséhez és 131. § (2) bekezdéséhez
Az új Be. 69. §-a átfogóan és részletesen szabályozza a sértett, a vagyoni és az egyéb érdekelt
büntetőeljárási cselekvőképességének kérdését. E szabályozási rendszerben a - terhelten kívül -
a büntetőeljárásban részt vevő személyek jognyilatkozattételi lehetősége alapvetően eltér a
polgári jogi cselekvőképesség szerinti szabályozástól. A büntetőeljárási cselekvőképesség ún.
kétállású megoldást választ [új Be. 69. § (5) bekezdése], amely alapján vagy az érintett vagy a
törvényes képviselő képes jognyilatkozat tételére. Hiányzik tehát a polgári jog szerinti együttes
(támogatott), vagy helyettes eljárás, amely a korlátozott polgári jogi cselekvőképesség esetén
biztosított.
A polgári jogi értelemben vett cselekvőképtelenség (életkor vagy más ok miatt) a
büntetőeljárásban is cselekvőképtelenséget eredményez, ugyanakkor ilyen esetben sem zárható
ki, hogy az érintett személy a büntetőeljárásban részt vegyen (esetlegesen tanúként, vagy
bizonyítási kísérlet, szemle, felismerésre bemutatás, szakértői vizsgálat alanyaként,
résztvevőjeként). Ezt a helyzetet az új Be. 69. § (5) bekezdése egyértelműen rendezi.
Lényegesen összetettebb helyzet alakul ki ugyanakkor a polgári jogi értelemben korlátozottan
cselekvőképes személyek esetében. Ezen esetekben az új Be. is tartalmaz kivételeket [új Be. 69.
§ (3) és (4) bekezdése], amely során az érintett a büntetőeljárásban a korlátozott
cselekvőképességére tekintet nélkül önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, vagyis e
tárgykörökben büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik. Felmerülhet továbbá, hogy az
érintett bizonyos tárgykörökben a korlátozott cselekvőképessége ellenére a polgári jog szabályai
szerint mégis önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot: az életkora miatt korlátozottan
cselekvőképes személy a saját keresménye tekintetében önállóan rendelkezhet, így e körben a
büntetőeljárásban is önállóan tesz jognyilatkozatot. Ha az érintett személy cselekvőképessége a
307
polgári jog szabályai szerint meghatározott ügykörökben korlátozott, úgy ezen ügykörökön kívül
a büntetőeljárásban önállóan tehet nyilatkozatot, míg a korlátozással érintett ügykörökben a
törvényes képviselője jár el.
Mindezek alapján látható, hogy a polgári jogi értelemben vett korlátozott cselekvőképesség
esetén az érintett büntetőeljárási cselekvőképessége bizonyos ügykörökben teljes, bizonyos
ügykörökben hiányzik. Azokban az ügykörökben, amelyekben az érintett büntetőeljárási
cselekvőképessége hiányzik, érvényes jognyilatkozatot nem tehet, helyette törvényes képviselője
jár el. Annak vizsgálata, hogy az adott kérdésben az érintett vagy törvényes képviselője jogosult-
e érvényes jognyilatkozatot tenni, elsődlegesen a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség,
nyomozó hatóság feladata. Indokolt ugyanakkor, hogy a törvényes képviselő is megfelelő
jogosultságokkal rendelkezzen annak érdekében, hogy az általa képviselt személy érdekében
„őrködhessen” azon, hogy a képviselt személy ne tegyen jognyilatkozatot olyan körben, ahol
jognyilatkozata érvénytelen lenne.
Annak érdekében, hogy a törvényes képviselő e feladatát gyakorolhassa (amely egyúttal annak
biztosítéka is, hogy saját jogosultságaival is megfelelően élhessen), az új Be. kiegészítése vált
szükségessé. Az új Be. 72. § új (4) bekezdése ennek érdekében a törvényes képviselő számára
abban az esetben is jelenléti, ügyiratmegismerési és tájékoztatáskérési jogot enged a törvényes
képviselő részére, amikor a képviselt személy büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik
(bizonyos ügykörökre), azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem
rendelkezik. E jogosultság alapján a törvényes képviselő nem léphet fel azokban az
ügykörökben, esetekben, amelyeknél a képviselt személy a büntetőeljárási cselekvőképessége
alapján önállóan tesz, tehet jognyilatkozatot, ugyanakkor őrködik afelett, hogy e joggyakorlás ne
tévedjen át olyan kérdéskörre, ahol az új Be. 69. § (5) bekezdése alapján már csak a törvényes
képviselő járhat el, tehet jognyilatkozatot.
Annak érdekében, hogy a törvényes képviselő e jogosultságát megfelelően gyakorolhassa, az új
Be. idézéssel, értesítéssel kapcsolatos szabályozásának kiegészítése is indokolttá vált. Az új Be.
a hatályos Be.-hez hasonlóan csupán az életkorral összefüggő esetekben (kiskorú, 14. életévét be
nem töltött kiskorú) rendelkezett. Indokolt ugyanakkor e kérdést nem csupán az életkorral,
hanem a polgári jog szabályai szerint más okból cselekvőképességében korlátozott vagy kizárt
személy esetében is rendezni.
A 14. életévét be nem töltött kiskorúhoz hasonlóan, az új Be. 69. § (5) bekezdés a) és b) pontja
alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel nem rendelkező személyek idézése, értesítése a
törvényes képviselő útján történik. A szabályozás rendszerében ki kell emelni azt a 14. életévét
betöltött kiskorút, akit cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek. Ebben az esetben
nem elégséges a 115. § (2) bekezdés első fordulatának alkalmazása, hanem a 115. § új (3)
bekezdés első fordulata alapján az idézés, értesítés a törvényes képviselő útján történik. Az új (3)
bekezdés második fordulata azokra az esetekre vonatkozik, amikor az érintett a polgári jog
szabályai szerint olyan ügykörökben korlátozott, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak
308
a büntetőeljáráshoz. Az ilyen esetekre a Javaslat a törvényes képviselő értesítését írja elő, annak
érdekében, hogy a törvényes képviselő a 72. § új (4) bekezdésében meghatározott feladatát
megfelelően elláthassa.
Az új Be. 131. § (2) bekezdésének átalakítását a büntetőeljárási cselekvőképességet szabályozó -
fentiekben is ismertetett - rendszer koherenciájának biztosítása indokolta. Az új Be. elfogadott
szövege szabályozta a törvényes képviselő eljárási jogosultságát is, amely szabályok az új Be.
69. §-ában már rendeződtek. Másrészt a törvényes képviselő megfelelő joggyakorlásának
biztosítása az idézéshez, értesítéshez hasonlóan indokolttá tette a polgári jog szabályai szerint
korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyek esetében is a törvényes képviselő
bevonását az eljárásba. Az a körülmény, hogy a törvényes képviselő részére az eljáró hatóság
ügyiratát kézbesíti, nem eredményezi a törvényes képviselő jogainak kiterjesztését. A törvényes
képviselő joggyakorlására, jognyilatkozat tételére ettől függetlenül a 69. § rendelkezései az
irányadóak. Jogorvoslattal élhet ugyanakkor a törvényes képviselő, ha a kézbesített ügyirat
alapján azt észleli, hogy az általa képviselt személy olyan körben tett jognyilatkozatot, amelyre
büntetőeljárási cselekvőképessége nem terjedt ki.
Az új Be. 130. § (1) bekezdés b) pontjához, 149. § (3) és (4) bekezdéséhez, 150. § (2)
bekezdéséhez, 151. §-ához, 152. §-ához és az azt megelőző alcímhez, 153. §-ához, 155-157. §-
ához, 159. §-ához, 162. § (1) bekezdéséhez
Az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit 2018. január 1. napjától kell alkalmazni a
büntetőeljárásokban. E jelentős, a büntetőeljárás menetét érintő változásokat a hatályos Be.-ben
az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény,
egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi
együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvény tartalmazza. A Javaslat az
elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés megfelelő alkalmazhatósága érdekében az említett
törvényben kidolgozott részletszabályoknak megfelelően pontosítja az új Be. vonatkozó
rendelkezéseit is. Ezen módosítások érdemben nem érintik az elektronikus kapcsolattartás
rendszerét, alkalmazását, csak a részletes szabályok további finomhangolását szolgálják. A
módosítások lényegi csomópontjai a következők.
1.	Az elektronikus kapcsolattartás alóli kivételek
A Javaslat az egységesség és átláthatóság érdekében újraszabályozza az elektronikus
kapcsolattartás alóli kivételek rendszerét. Jelenleg az új Be.-ben szétszórva helyezkednek el ezek
a rendelkezések a kötelező elektronikus kapcsolattartás, a szakértővel való elektronikus
kapcsolattartás, az eljáró szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartása és az elektronikus
kapcsolattartás esetén szóba jöhető papíralapú okiratokra vonatkozó szabályozás körében. Az
elektronikus kapcsolattartás alóli kivételek hátterét az E-ügyintézési törvény 108/A. §-a és
108/B. §-a adja, az új Be. jelenlegi szabályozása pedig külön-külön rendezi a kivételekkel
kapcsolatos szabályokat a büntetőeljárásban részt vevő személyek, a szakértő, illetve a szervek
309
vonatkozásában. E széttagolt szabályozást foglalja össze a Javaslat egyetlen helyen, az
elektronikus kapcsolattartás esetén szóba jöhető papíralapú okiratokra vonatkozó szabályozás
körében. A Javaslat így egyetlen helyen és egységesen szabályozza a kivételek lehetséges okát
(méretkorlát, sajátos alak, valósiság, stb.), azt, hogy mely dokumentumokra vonatkoznak a
kivételek (bármely beadvány, ügyirat, vagy bizonyítási eszköz) és azt, hogy elektronikus
kapcsolattartás helyett mire van lehetőség (papíralapú, illetve adathordozón történő benyújtás,
illetve továbbítás).
A Javaslat emellett az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy nem kell alkalmazni az elektronikus
kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott
beadvány, irat vagy bizonyítási eszköz esetén, ideértve a védő és a jogi képviselő részére az
eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során adott eredeti
meghatalmazás azonnali benyújtását is.
2.	Elektronikus ügyintézést biztosító szervek
A Javaslat az egyértelműség kedvéért pontosítja az új Be. 152. §-ának alcímét és szövegét,
valamint 157. §-át. Ennek indoka egyrészt az, hogy az E-ügyintézési törvény értelmében a
bíróságok, ügyészségek és nyomozó hatóságok is elektronikus ügyintézést biztosító szervek.
Másrészt e módosítással az is egyértelmű, hogy e szabály valamennyi, a büntetőeljárás során
eljáró, az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézést biztosító szervre vonatkozik,
így különösen a pártfogó felügyelőkre, előkészítő eljárást folytató szervekre, vagy a bűnügyi
vagyon kezeléséért felelős szervre.
3.	Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat másolatának továbbítása
A hatályos Be.-nek az iratról való elektronikus úton történő másolat kiadására vonatkozó
szabálya lehetővé teszi, hogy a másolatot ne csak elektronikus levelezési címre, hanem
adathordozón is ki lehessen adni. A Javaslat erre tekintettel az új Be.-ben is lehetővé teszi az
elektronikus formában, elektronikus okiratként, vagy papíralapú okirat elektronikus
másolataként rendelkezésre álló ügyirat adathordozón történő továbbítását.
A Javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy ha az ügyirat másolatának az ügyirat
megismerésére jogosult által kért formában (e-mailben vagy adathordozón) történő továbbítása
nem teljesíthető, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítványozót
tájékoztatja arról, hogy ügyiratot az új Be. 100. § szerint, valamely más módon ismerheti meg.
Eszerint például, ha az ügyirat terjedelmi okokból e-mailben nem továbbítható, az adathordozón
történő továbbítás lehetősége még fennáll.
A Javaslat emellett elhagyja az illetékfizetéssel kapcsolatos rendelkezést, tekintettel arra, hogy
azt az Itv. rendezi.
310
Az új Be. 158. §-ához és 316. § (5) bekezdéséhez
A Javaslat az E-ügyintézési törvénynek és az az alapján kiadott rendeleteknek megfelelően
pontosítja és egységesíti az új Be.-ben mindenhol a minősített vagy minősített tanúsítványon
alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás megnevezését. A Javaslat emellett az
egyértelműség kedvéért explicit módon rögzíti, hogy ahol a törvény bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság aláírásáról rendelkezik, ezen elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt
is érteni kell, amivel az új Be. papíralapú ügykezelési szabályai technológia-semlegesek lesznek.
Az új Be. 177. § (5) bekezdéséhez
A Javaslat az új Be. 177. § (4) bekezdéséhez hasonlóan egyértelművé teszi, hogy a megfelelő
figyelmeztetéseket követően tett terhelti vallomás a későbbiekben akkor is felhasználható, ha az
utóbb tanúként kihallgatott személy a tanúvallomást megtagadja. A módosítás az új Be. - 177. §-
ához fűzött miniszteri indokolásában is megjelenő - eredeti jogalkotói szándéknak megfelelő
egyértelmű jogalkalmazás biztosítása érdekében vált szükségessé.
Az új Be. 299. § (4) bekezdéséhez
Az egyévesnél fiatalabb gyermek és édesanyja együttes elhelyezését biztosító jogi szabályozást a
büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények
módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény vezette be. A 2018. január 1. napjától hatályos
szabályozás az új Be.-ben is indokolttá tette az anya és gyermeke együttes elhelyezésével
kapcsolatos büntetőeljárási feladatok meghatározását.
A 299. § új (4) bekezdése alapján anya és gyermeke együttes elhelyezésére nem kerülhet sor, ha
azt törvény kizárja. Az együttes elhelyezést kizáró okokat a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
128. § (3) bekezdése, fiatalkorú esetén a 351. § (3) bekezdése határozza meg. A gyermek és
édesanyja együttes elhelyezésére az anya indítványára kerülhet sor és az együttes elhelyezésről
történő rendelkezés nem korlátozódik a kényszerintézkedés elrendelésére, jóllehet jellemzően
ebben az esetben fordulhat elő.
Az új Be. 332. §-hoz
A Javaslat a Vht. módosításával összefüggésben újraszabályozza a zár alá vett ingatlan nem
büntetőeljárásból származó, - külső - igény alapján való értékesítésének szabályait, az
értékesítést olyan esetekre korlátozva, amelyek nincsenek ellentétben a büntetőeljárási
kényszerintézkedés céljaival. A Javaslat ezzel összhangban módosítja az új Be. szabályait is,
rögzítve, hogy az ingatlan külső igény alapján történő értékesítése esetén a zár alá vett ingatlan
helyébe az értékesítésből befolyt, Vht.-ban meghatározott összeg lép. A zár alá vett vagyontárgy
311
ilyen átalakulása esetén - hasonlóan a belső igényből, a bűnügyi vagyonkezelési intézkedésből
származó átalakuláshoz - nem szükséges külön határozatot hozni az értékesített vagyontárgyat
felváltó összegre vonatkozó kényszerintézkedés elrendeléséről.
Az új Be. 342. § (3) bekezdéséhez
Az új Be. hatálybalépésével kapcsolatos jogalkalmazói felkészülés során merült fel az előkészítő
eljárás során igénybe vehető adatkérés nyilvántartási körének kiegészítése, amelyre tekintettel az
új Be. 342. § (3) bekezdése három olyan nyilvántartással egészült ki, amelyekhez való
hozzáférés az előkészítő eljárás hatékony lefolytatásához szükséges és indokolt.
Az új Be. 365. § (3) bekezdéséhez és 453. § (2) bekezdéséhez
Az új Be. néhány rendelkezése kifejezetten papíralapú ügyiratkezelésre és kapcsolattartásra
íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kell
vizsgálni, és az olyan ügyviteli szabályokat, amelyek kifejezetten papíralapú dokumentumokra
(jegyzőkönyvek, határozatok) vonatkoznak, technológia-semlegessé kell tenni. Ennek
megfelelően a Javaslat az aláírással, példánnyal, kiadmánnyal, összefűzött, illetve eredeti
ügyirattal kapcsolatos rendelkezéseket úgy módosítja, hogy azok elektronikus ügyiratok esetén
alkalmazhatók legyenek.
Az új Be. 394. §-hoz, 488. §-hoz, 498. §-hoz
Az Európai Unió tagállamai ítéleteinek érvényesülésével, valamint a harmadik országok
ítéletének elismerésével kapcsolatos jogszabályi környezetet a 2017. évi XXXIX. törvény
érdemben átalakította. Ennek során a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó
jogszabályok mellett a hatályos Be. módosítására is sor került a büntetőeljárásban eljáró
szerveket az eljárás felfüggesztésével, valamint a tagállami vagy külföldi ítéletekkel
kapcsolatban érintő feladatok tekintetében. E rendelkezéseket az új Be.-ben is indokolt átvezetni.
Az új Be. 476. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat kiegészíti az új Be. elfogadott 476. § (1) bekezdésének szövegét a 470. § (2)
bekezdésében meghatározott kötelezettséggel. A letartóztatásra irányuló indítvány esetén, az
európai parlament és a tanács 2012/13/EU (2012. május 22.) számú, a büntetőeljárás során a
tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelve alapján a terhelt és védője számára biztosítani kell a
döntés felülvizsgálatához szükséges ügyiratok megismerésének lehetőségét.
Az új Be. szabályozása egyértelműen elhatárolja az eljárási szabályokat abban az esetben, ha a
nyomozási bíró ülésen, vagy ha az ügyiratok alapján jár el. Ezen eljárásjogi megkülönböztetés
ugyanakkor nyilvánvalóan nem befolyásolhatja a terhelt és védője ügyiratmegismerési jogát,
ezért a Javaslat ezt a bíróság ügyiratok alapján történő eljárása esetén is szabályozza, amelyre a
letartóztatás 6 hónapot el nem érő meghosszabbítása esetén kerülhet sor.
312
Az új Be. 555. § (2) és (5) bekezdéséhez
A Javaslat mellőzi a polgári perrendtartásról szóló törvény pertársaságra vonatkozó
rendelkezéseire való utalást. Ennek indoka, hogy a „több sértett” és a „több terhelt” kérdésköre a
gyakorlatban megoldott, ráadásul a büntetőeljárásban a pertársaság szabályai csak egészen szűk
és kivételes körben értelmezhetők, így a pertársaságra vonatkozó rendelkezések felhívása nem
indokolt.
A jobb érthetőség kedvéért a Javaslat a továbbiakban két külön pontban szabályozza a perbeli
jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműen megjelölve a gyakorlat számára a sértett
jogutódlása esetén követendő szabályokat, illetve azokat a rendelkezéseket, amelyek akkor
merülhetnek fel, ha olyan terhelt kerül a polgári jogi igény kötelezettjének pozíciójába, aki
eredetileg nem volt az. Ennek kapcsán szükséges volt mellőzni a szövegből a téves perlésre és a
további alperes bevonására vonatkozó utalást is. A téves perléssel kapcsolatban kiemelendő,
hogy ha a sértett a polgári jogi igényt nem a terhelttel szemben terjesztette elő, akkor a polgári
jogi igény nem felel meg az új Be. 56. § (1) bekezdésében írtaknak, így a továbbiakban nem
indokolt e rendelkezés külön kiemelése.
A Javaslat elhagyja a beadványokra és a hiánypótlásra vonatkozó utalást is. Erre azért volt
szükség, mert a polgári perrendtartásról szóló törvény beadványokkal, illetve hiánypótlással
kapcsolatos rendelkezései a büntetőeljárásban tipikusan nem merülhetnek fel, illetve azok
alapvetően idegenek a büntetőeljárás rendszerétől.
Az új Be. 556. § (1)-(3) bekezdéséhez
Az 556. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés célja annak egyértelmű meghatározása és
keretek közé szorítása, hogy a sértett mikor terjesztheti elő a polgári jogi igényét. Mivel a sértett
a tárgyaláson és a törvényben meghatározott valamennyi eljárási cselekményen jelen lehet, így a
szövegben jelenleg rögzített „jelen volt vagy jelen lehetett” kitétel értelmezési kérdéseket vethet
fel. Erre figyelemmel a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a sértett legkésőbb azon az eljárási
cselekményen terjesztheti elő igényét, amelyen először jelen lehetett. A Javaslat szövege így
megfelel a perkoncentráció elvének, amelynek célja, hogy a sértett polgári jogi igényét az
eljárásban minél előbb előterjessze.
A Javaslat elhagyja a polgári jogi igény tartalmi elemei közül az eljáró bíróság, ügyészség,
nyomozó hatóság megjelölését, valamint az ügy számát, ennek rögzítésével ugyanis felesleges
lenne terhelni a sértettet. A terhelt személyazonosító adatai sem feltétlenül ismertek a sértett
előtt, így a Javaslat által módosított rendelkezés a terhelt személyazonosító adatai helyett csak a
terhelt egyértelmű megjelölését várja el a sértettől. Új tartalmi elemként rögzíti a Javaslat a
polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés sértett által elvárt módjának és helyének
megjelölését (pl. bankszámlaszám vagy csekk). Ennek abban az esetben van jelentősége, ha a
sértett személyes adatainak zárt kezelését rendelik el, így a bíróság ítéletében nem rendelkezhet
313
kifejezetten arról, hogy a terhelt pontosan kinek teljesítsen. Erre az esetre írja elő a Javaslat a
teljesítés helyének és módjának megjelölését.
A Javaslat az 556. § (3) bekezdéséből elhagyja a terhelt hozzájárulására vonatkozó utalást. A
polgári jogi igény ugyanis a sértett egyoldalú jognyilatkozata, amelynek visszavonásáról is
egyoldalúan dönt. Így nem szükséges annak kifejezett rögzítése, hogy a visszavonáshoz nem
szükséges a terhelt hozzájárulása, az ugyanis magától értetődő.
Az új Be. 558. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat egyszerűsíteni kívánja az új Be.-ben az 558. § (1) bekezdés szövegét azáltal, hogy a
polgári perrendtartásról szóló törvény kereset közlésére vonatkozó rendelkezéseinek felhívása
helyett azt az egyszerű követelményt rögzíti, hogy a polgári jogi igényt a terhelttel közölni kell.
Az új Be. 559. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat azt az értelmezési kérdéseket is felvető szóhasználati eltérést kívánja tisztázni, hogy
az új Be. 556. § (2) bekezdésének c) pontjában érvényesíteni kívánt jogot említ a szöveg, míg
559. § (1) bekezdésében jogállításról szól. A két fogalom nem fedi egymást, a jogállítás a polgári
perrendtartás fogalomrendszerében szélesebb tartalmat takar, lefedi a jogalapot is. A jogalap
megjelölése azonban a polgári jogi igénynek nem kötelező eleme. Így szükségessé vált az 559. §
(1) bekezdésének megfelelő módosítása, a jogállítás helyett az érvényesíteni kívánt jog
egyértelmű feltüntetése.
Az új Be. 560. § (1) és (2) bekezdéséhez
A Javaslat a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítására vonatkozó rendelkezés több
pontját is módosítja. Mellőzi egyrészt azt az esetet, amely a vallomástételt megtagadó sértett
polgári jogi igényének egyéb törvényes útra utasítását említi. Nem indokolt ugyanis a
vallomástételhez kötni a polgári jogi igény érdemi elbírálását, hiszen előfordulhat, hogy bár a
magánfél él mentességi jogával, a polgári jogi igény érdemi elbírálásra így is alkalmas. A
Javaslat tehát ebben az esetben sem kívánja megfosztani a sértettet a polgári jogi igény
büntetőeljárásban történő érvényesítésének lehetőségétől, amellyel a sértettbarát büntetőeljárás
kialakítását szolgálja.
A Javaslat elhagyja a törvényből azt az esetet is, amely szerint a polgári jogi igényt egyéb
törvényes útra kell utasítani, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint az
eljárás megszüntetésének lenne helye (új Pp. 240. §). Az eljárás megszüntetésének polgári
perrendtartásról szóló törvényben megfogalmazott esetei ugyanis a büntetőeljárásban tipikusan
nem merülhetnek fel.
Ami a kereset visszautasításának (új Pp. 176. §) kérdését illeti, fontos hangsúlyozni, hogy
ehelyütt a kereset visszautasítására vonatkozó általános hivatkozás helyett, amely számos
314
eszközt foglal magában, kizárólag azokat indokolt szerepeltetni, amelyek egy büntetőeljárásban
egyáltalán felmerülhetnek. Ezek az esetek alapvetően a következők:
-	a felek (a magánfél és a terhelt) között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog
iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen
elbírálták,
-	a félnek (a magánfélnek vagy a terheltnek) nincs polgári perbeli jogképessége,
-	az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,
-	a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja (vagyis a polgári jogi igényt nem a
sértett terjesztette elő).
A szöveg egyértelmű, a jogalkalmazást elősegítő megfogalmazása érdekében a Javaslat mellőzi a
polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereset visszautasítására vonatkozó utalását, ehelyett
a fent említett négy esetet rögzíti kifejezetten a polgári jogi igény egyéb törvényes útra
utasításának esetei között.
Az 556. § (1) bekezdésében foglalt felsorolás kiegészül további két, a módosításokhoz
kapcsolódó, a polgári jogi igény tartalmi elemeihez kötődő esettel is [n) és o) pont].
Az új Be. 566. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat az új Be. 398. § (1) bekezdés d) pontjával azonos terminológiát használva, pontosítja
és egyértelművé teszi, hogy valamennyi, a Btk. 15. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró
vagy megszüntető ok megállapítása esetén a vádlott felmentésének van helye.
Az új Be. 571. §-ához
A Javaslat - a hatályos Be. mintájára - az 571. § (1) bekezdésében egyértelműen rögzíti, hogy a
polgári jogi igény érdemében hozott döntés a polgári jogi igény elutasítását vagy azt jelenti,
hogy a bíróság a polgári jogi igénynek helyt ad.
A Javaslat mellőzi a szövegből a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállása és a követelés
összege tekintetében az elkülönített döntés lehetőségét. Nem válhat tehát el az érvényesíteni
kívánt jog fennállásáról és a követelés összegszerűségről hozható döntés. Egy ilyen döntés
ugyanis alkalmas lehet arra, hogy jogértelmezési nehézségeket okozzon a polgári eljárásban. A
fentiek miatt a Javaslat módosítja az új Be. 571. § (3) bekezdését is, amely a hatályos szöveghez
képest érdemi változást nem tartalmaz.
Az új Be. 627. § (1) bekezdéséhez
315
A Javaslat a hatályon kívül helyező határozatok elleni fellebbezés rendszerének koherenciáját
biztosító pontosítást szolgálja. Az új Be. 625. § (4) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a
másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a
másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet
megalapozatlanságát a 619. § (3) bekezdése alapján nem tudja kiküszöbölni. Az indokolatlan
hatályon kívül helyezések kiküszöbölésének biztosítása érdekében indokolt, hogy az új Be. 627.
§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak (különösen a megalapozatlanságot érintő c)
pont) mellett, az e törvényi rendelkezés alapján történt hatályon kívül helyezés ellen is
jogorvoslattal lehessen élni.
Az új Be. 650. § (1) bekezdéséhez
Az új Be. 650. § (1) bekezdés d) pontjának elfogadott szövege alapján nincs helye
felülvizsgálatnak a 608. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott okból, ha az eljárási
szabálysértés az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény
minősítésére, illetve a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására nem volt lényeges
hatással. A jogszabály hatálybalépésére irányuló felkészülés keretében érkezett jogalkalmazói
jelzésekre figyelemmel ugyanakkor megállapítható, hogy az ún. relatív eljárási szabálysértés és
annak büntetőeljárásra kifejtett hatása mérlegelést és érdemi vizsgálatot igénylő kérdés. Ezért e
körben garanciális szempontból indokolatlan a felülvizsgálati indítványnak az új Be. 656. § (2)
bekezdése alapján történő elutasításának a lehetőségét biztosítani. Ennek megfelelően a Javaslat
az új Be. 650. § (1) bekezdését az elfogadott d) pont nélkül lépteti hatályba.
Az új Be. 653. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz, amely a hatályos szabályozásnak és
joggyakorlatnak megfelelően egyértelművé teszi, hogy az ügyészség nem kizárólag a legfőbb
ügyész útján terjesztheti elő a felülvizsgálati indítványt.
Az új Be. 672. § (4) bekezdéséhez
A Javaslat a felülvizsgálati eljáráshoz igazodóan [új Be. 652. § (3) bekezdés] pontosítja az
egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a büntetőeljárásban részt vevő terhelt, vagyoni érdekelt
vagy egyéb érdekelt hátrányára előterjeszthető indítvány határidejét. A jogerős határozat írásba
foglalására, kézbesítésére rendelkezésre álló határidőre figyelemmel e határidő meghatározását
indokolt a kézbesítéstől és nem a határozat jogerőre emelkedésétől számítani.
Az új Be. 688. § (4) bekezdéséhez
A Javaslat 510. §-a (Bv. tv. 413. §) szabályozza a fiatalkorú ideiglenes elhelyezését, amelyhez
igazodóan a jogrendszer koherenciájának biztosítása végett indokolt az ezzel kapcsolatos
büntetőbírósági feladatok, korlátok megjelenítése a büntetőeljárási törvényben is.
316
Az új Be. 787. § (3) bekezdéséhez
A Javaslat az 1998. évi XIX. törvénynek a pótmagánvádló katonai büntetőeljárásban történő
fellépésével kapcsolatos rendszeréhez igazodóan pontosítja a pótmagánvádló fellépésének
lehetőségét, azzal, hogy nem zárja ki a pótmagánvád lehetőségét önmagában abból az okból,
hogy a terhelt katona. A katonai büntetőeljárásban ennek megfelelően a pótmagánvádló
fellépésének általános szabályai érvényesülnek. Fel kell hívni a figyelmet, hogy az új Be. -
Javaslat szerinti - 787. § (3) bekezdés d) pontja alapján katonai büntetőeljárásban sincs helye
pótmagánvádló fellépésének, ha a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv.
Az új Be. 842. § (2) bekezdéséhez
Az új Be. jogerő és ügydöntő határozat fogalmának és szabályozási rendszerének megfelelő
koherenciát biztosító rendelkezés.
Az új Be. 860. § (2) bekezdéséhez
Az új Be. kegyelmi eljárást érintő adatkérési, adatkezelési szabályaival és a 859. § (2) és (3)
bekezdésével kapcsolatos koherenciát biztosító kiegészítő rendelkezés.
Az új Be. 864. § (4) bekezdéséhez
Az új Be.-nek a rendbírság mérséklése vagy elengedése szabályainak koherens alkalmazását
segítő pontosítás, amely - a kegyelmi eljáráshoz hasonlóan - az arra jogosult döntéséig lehetővé
teszi a rendbírság meg nem fizetésével kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazásának
felfüggesztését.
Az új Be. 866. § (4) bekezdéséhez
Az új Be. fogalomrendszerének megfelelő pontosításokat tartalmazó, valamint a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek vonatkozásában a jogrendszer koherenciáját biztosító rendelkezés.
Az új Be. 870. §-ához
Az E-ügyintézési törvény alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, így a
büntetőeljárásban eljáró szervek kötelesek 2018. január 1-jétől az ügyek elektronikus intézését
biztosítani, továbbá az elektronikus kapcsolattartásra köteles személyek kötelesek 2018. január
1-jétől az ügyeiket elektronikus kapcsolattartás keretében intézni. Kiemelt fontossága van annak,
hogy mind a büntetőeljárásban eljáró szervek, mind a büntetőeljárásban részvevő személyek
számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az elektronikus kapcsolattartás szabályainak
készségszintű alkalmazására és az informatikai felkészülésre, továbbá figyelemmel kell lenni
arra, hogy a folyamatban lévő ügyek meglévő iratanyagának digitalizációja milyen nehézségeket
okozhat, amelyek akár a büntetőeljárások törvényes és időszerű lefolytatatását is
317
akadályozhatják. Erre tekintettel a hatályos Be. alapján az elektronikus kapcsolattartás szabályait
csak a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult büntetőeljárások esetén kell alkalmazni.
A Javaslat megőrizve ezt a fokozatos átállást, az átmeneti rendelkezések körében megismétli a
hatályos Be. vonatkozó szabályát, eszerint az új Be. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
rendelkezéseit is csupán a 2018. január 1-jét követően indult büntetőeljárásokban kell
alkalmazni.
Az összbüntetésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti indítványt, valamint
ezen indítvány visszavonását az elítélt védője már 2017. január 1-je óta elektronikus úton is
benyújthatja a bírósághoz, erre tekintettel a hatályos Be. sem zárja ki ezt a lehetőséget a 2018.
január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében. A Javaslat e tekintetben is jogfolytonosságra
törekszik és az új Be. fogalomhasználatához igazítva rögzíti, hogy az összbüntetési eljárás iránti
indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult
büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.
Az új Be. szövegcserés módosításaihoz
1.	pont - Technikai jellegű, jogszabályi koherenciát biztosító pontosítás. A „kijelölt” bíró
intézményét a büntetőeljárási törvény a nyomozási bíró, valamint a fiatalkorúak bírája esetében
alkalmazza. E bírák csak az Országos Bírósági Hivatal elnökének kijelölése alapján járhatnak el.
A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények esetén indokolatlan ilyen intézkedéshez kötni a
bíróság tanácsában eljáró gazdasági- vagy polgári ügyszakos bíró eljárását, mert a
büntetőeljárásban történő fellépésük jogosultságának alapja a saját ügyszakukkal kapcsolatos
jártasságuk.
2.	pont - Technikai jellegű pontosítás, a bírósági titkárok jogállását is érintő, az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénnyel való összhang
biztosítása érdekében.
3.,	5., 7., 8., 21., 37., 50., 51., 70., 88., 90., 92. pontok - Nyelvhelyességi javítás.
4.,	22., 25. pont - A Btk. terrorizmussal kapcsolatos rendelkezéseinek módosításával
összefüggésben a 2017. évi XXXIX. törvény több, a hatályos Be.-t módosító rendelkezést is
tartalmazott, amelyek átvezetése indokolt az új Be. szabályaiban is.
6. pont - Technikai jellegű, az egységes jogalkalmazást segítő módosítás, amely egyértelművé
teszi, hogy a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv - mint ahogy azt e szerv
megnevezése is mutatja - nem kizárólag a bűnügyi vagyon kezelésével, hanem a lefoglalt
bűnjelek kezelésével is foglalkozik.
9.	pont - Nyelvhelyességi pontosítás, amely az új Be. elfogadott szövegének értelmezési
problémákat felvető részét törli. A Javaslat ezzel egyértelművé teszi, hogy tanú esetén a
318
különleges bánásmód megszüntetésére nem csupán indítvány alapján kerülhet sor, és az ügyész
irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség általában a megszüntetéssel összefüggésben áll
fenn.
10.	pont - Jogértelmezést segítő, pontosító módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a
büntetőeljárásban vagy az azzal összefüggésben keletkezett minősített adatok (jellemzően a
leplezett eszközök alkalmazásával összefüggésben merül fel ilyen) minden további rendelkezés
nélkül felhasználhatók a büntetőeljárásban.
11.	pont - Technikai jellegű, a minősített adatok védelméről szóló 2009. év CLV. törvény
fogalomhasználatának megfelelő pontosítás.
12.	pont - Technikai jellegű pontosítás. Fogvatartott személy telekommunikációs eszközzel
történő meghallgatására nem csupán terhelti pozícióban kerülhet sor, a fogvatartott személy
jelenléte akár más eljárási pozícióban (sértettként, tanúként, vagyoni érdekeltként, segítőként
stb.) is biztosítható telekommunikációs eszköz alkalmazásával. Ezért a 123. § (1) bekezdés c)
pontjához hasonlóan indokolt a fogvatartott személy adott eljárási pozíciójára nem utaló fogalom
használata.
13.,	15-17., 19., 21-23., 24., 26., 32., 40., 41., 43., 48., 49., 52., 62., 66., 72., 73., 75., 77-82., 84-
86.,	89., 91. pontok - Kodifikációs jellegű pontosítások.
14. pont - Az új Be. hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatos szabályait szükséges a hirdetményi
kézbesítés hatályos rendelkezéseit meghatározó, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény 2. §-ának megfelelően módosítani.
18.,	28-31., 33., 34., 42., 44-47., 53., 64., 65., 71., 74., 83. pontok - Az új Be. néhány
rendelkezése kifejezetten papíralapú ügyiratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az
elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kell vizsgálni, és az
olyan ügyviteli szabályokat, amelyek kifejezetten papíralapú dokumentumokra (jegyzőkönyvek,
határozatok) vonatkoznak, technológia-semlegessé kell tenni. Ennek megfelelően a Javaslat az
aláírással, példánnyal, kiadmánnyal, összefűzött, illetve eredeti ügyirattal kapcsolatos
rendelkezéseket úgy módosítja, hogy azok elektronikus ügyiratok esetén alkalmazhatók
legyenek.
20. pont - Az új Be. 158. §-ához és 316. § (5) bekezdéséhez hasonlóan a minősített vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás megnevezésének
pontosítása.
27. pont - Technikai, az új Be. belső koherenciáját érintő módosítás. Az előkészítő eljárás során
adatszolgáltatás kérhető, arra bármely előkészítő eljárást folytató szerv jogosult. E módosítás azt
is egyértelművé teszi, hogy adatkérésre nem csupán leplezett eszköz alkalmazása esetén, illetve
319
leplezett eszköz alkalmazása mellett kerülhet sor.
35.,	36. pontok - A Javaslat - új Be. 4. §-át módosító - 549. §-ához kapcsolódó technikai jellegű
módosítás. A ne bis in idem elv szabályozása esetén azokban az esetekben, ahol a
bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban Magyarország territorialitása megállapítható, és a
büntetés végrehajtása még nem fejeződött be, a büntetőeljárás lefolytatására a legfőbb ügyész
rendelkezése alapján kerülhet sor. Ezekben az esetekben a legfőbb ügyész rendelkezésének
hiánya a Btk. 3. § (3) bekezdéséhez hasonlóan eljárási akadályt képez, így arról az eljárást
megszüntető okok között rendelkezni kell.
38.	pont - Technikai jellegű, az egységes jogalkalmazást segítő pontosítás. Az új Be. 387. §-a a
gyanúsítotti kihallgatás megkezdését szabályozza. Az új Be. szabályozása egyértelművé teszi
(38. § (2) bekezdés, 100. § (1) bekezdés a) pont, 386. §), hogy a terhelti pozíció a gyanúsítotti
kihallgatással nyílik meg, amelyet megelőzően a törvény a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy fogalmat használja. E következetes fogalomhasználatnak
megfelelően szükséges volt a 386. § (3) bekezdés b) pontjának pontosítása, amely így biztosítja,
hogy az első gyanúsítotti kihallgatás esetén is alkalmazható legyen az a szabály, hogy a védő és a
gyanúsítottként kihallgatandó személy hozzájárulásával a kihallgatás a törvényben
meghatározott határidő leteltét megelőzően is megkezdhető.
39.	pont - A tagállami- és a külföldi ítéletek érvényével kapcsolatos szabályozást átalakító 2017.
évi XXXIX. törvényhez (Javaslat 560. § (7)-(10) bekezdéséhez) kapcsolódó technikai pontosítás.
54.,	55. pontok - Technikai jellegű, az új Be. belső koherenciáját, az egységes jogalkalmazást
segítő pontosítás. Az új Be. bevezette és következetesen elhatároltan kezeli az ügydöntő
határozat, ítélet, ügydöntő végzés fogalmakat (449. § (1) és (2) bekezdése). A fellebbezési
eljárásban a Be. 579. § (3) bekezdése alapján rendezett, hogy a törvény által az ítéletek
vonatkozásában meghatározott rendelkezéseket a végzések esetében is alkalmazni kell, ideértve
az ügydöntő végzéseket is. Ezt megelőzően ugyanakkor az új Be. nem tartalmaz ehhez hasonló,
az ítélet és az ügydöntő határozat egymáshoz való viszonyát általánosságban rendező szabályt.
Ennek megfelelően a Javaslattal érintett helyeken az „ítélet” fogalom használata indokolatlanul
szűk értelmezésnek is teret engedett volna, annak ellenére, hogy az eredeti jogalkotói akarat
nyilvánvalóan valamennyi ügydöntő határozatra vonatkozott. Ezért a Javaslat a kérdéses
rendelkezéseket pontosítja.
56.,	57., 59., 60. pont - A polgári jogi igény szabályozásának módosításához kapcsolódó
pontosítások.
58. pont - Technikai jellegű pontosítás. Az új Be. 553. §-a alapján a tárgyalás berekesztésére az
ügydöntő határozat meghozatalát követően kerül sor, ezért az ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztésére nem kerülhet sor, e rendelkezés értelemzavaró. A Javaslat egyértelművé
teszi, hogy azokra az indítványokra, észrevételekre, amelyekre a hatályos büntetőeljárási törvény
320
alapján a bíróság határozat meghozatala céljából tanácsülésre történő visszavonulásáig (hatályos
Be. 321. § (1) bekezdése) kerülhetett sor, az új Be. alapján a határozat meghozataláig kell sort
keríteni.
61. pont - Technikai jellegű, az új Be. belső koherenciáját, az egységes jogalkalmazást segítő
pontosítás. Az új Be. a bírói döntések rendszerszintű szabályozásának célzatával kategorizálja a
bíróság által hozható határozatokat és tartalmi tekintetben is kifejező megnevezéssel látja el őket.
Az ügydöntő ítélet és a nem ügydöntő végzés a döntés tartalmi elemeire figyelemmel, a későbbi
megtámadhatóság szempontjaira tekintettel a végrehajtás szempontjából is különbözőek. Az
ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy
különleges eljárás eredményeként változtatható, szemben a véglegessé vált nem ügydöntő
végzéssel, melyhez csak alaki kötőerő fűződik, ezért annak későbbi megváltoztatására lehetőség
van a törvény rendelkezésének megfelelően.
Az elkobzás a Btk.-ban meghatározott intézkedés, büntetőjogi következmény, ezért az ilyen
tartalmi elemmel rendelkező döntés kizárólag ügydöntő lehet. Ez indokolja a Be. 569. § (1)
bekezdésében írt rendelkezés módosítását, hiszen ez az eljárás megszüntetésének olyan esetére
utal, amikor az eljárás megszüntetéséről szóló döntés főszabály szerint nem ügydöntő végzés
formájában jelenik meg, ugyanakkor felhatalmazást ad elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére. Az új Be. belső koherenciájának
biztosítása végett ezért a Javaslat pontosítja, hogy a bíróság ilyen esetben ügydöntő végzéssel
határoz. Az a körülmény, hogy az elkobzás okán a bíróság határozata jogerőképes, nem érinti
azt, hogy annak az eljárás megszüntetésére vonatkozó - egyébként nem jogerőképes - része nem
képezhet az új Be. 4. § (3) bekezdése szerinti eljárási akadályt.
63.,	68. pontok - Technikai jellegű, jogalkalmazást segítő pontosítások. Az új Be. 590. §-a
szabályozza a korlátozott felülbírálat kérdését, amely meghatározza, hogy a fellebbviteli bíróság
főszabály szerint csak az ítéletnek a fellebbezéssel érintett részét bírálhatja felül. E szabály alól a
tisztességes eljárás elvéhez igazodóan a törvény egyes esetekben kivételeket határoz meg. Ilyen
kivétel az 590. § (3) bekezdése, amely során a bíróság hivatalból - arra irányuló fellebbezés
hiányában is - vizsgálhatja az ott felsorolt körülményeket. Az új Be. elfogadott szövege szerint
erre a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmények vonatkozásában kerülhet sor. E
megfogalmazás félreérthető, és akár olyan, indokolatlanul szűk értelmezésnek is teret
engedhetne, amely szerint e hivatalból felülbírálható okokat kizárólag a fellebbezéssel nem
érintett bűncselekmények tekintetében lehetne vizsgálni, míg a fellebbezéssel érintettek esetében
erre nem kerülhetne sor. Ez az értelmezés szélesebb hivatalból történő felülbírálati jogkört
eredményezne a fellebbezéssel nem érintett cselekmények tekintetében, mint a fellebbezéssel
érintettek vonatkozásában. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotói szándék e körben a fellebbezéssel
érintett bűncselekményektől függetlenül, a hivatalból történő felülbírálat teljes körű alkalmazását
kívánta biztosítani, ezért a rendelkezés pontosítása volt indokolt.
Ugyanezen szabályozási logika indokolta a 618. § (3) bekezdésének pontosítását is.
321
67.,	69. pontok - Technikai, az új Be. belső koherenciáját biztosító pontosítások. A korlátozott
felülbírálat lényege, hogy a másodfokú bíróság kötve van a fellebbezés terjedelméhez. E
rendszer következetes alkalmazása nem engedheti meg, hogy a másodfokú bíróság határozata
elleni fellebbezés esetén, a harmadfokú eljárásban szélesebb felülbírálati jogkör nyíljon meg,
mint amely a másodfokú bíróság számára rendelkezésre áll. Ez a másodfokú eljárás korlátozott
felülbírálati rendszerét teljes egészében kiüresítené.
A korlátozott felülbírálat egyik lényeges eleme az elsőfokú bíróság tényállásához kötöttség,
amelynek szabályait az 591. § tartalmazza.
A tényálláshoz kötöttség, valamint a másod-harmadfok egymáshoz viszonyított - előbb
ismertetett - felülbírálati rendszeréből következik, hogy a harmadfokú eljárásban is fenn kell
állnia a tényálláshoz kötöttségnek mindazon esetekben, amelyekben a másodfokú eljárásban ez
fennállt. Ezek az esetek az 583. § (3) bekezdése alapján bejelentett korlátozott fellebbezés,
valamint az 590. § (5) bekezdése alapján a másodfokú bíróság által végezhető hivatalbóli
felülbírálat esetei.
Az új Be. 590. § (4) bekezdése e tényálláshoz kötöttség fennmaradását kívánta szabályozni,
azonban a (3) bekezdés b) pontjára történő utalás értelemzavaró. Az 590. § (3) bekezdés b)
pontja nem a tényállás meg nem támadását rögzíti, hanem a másodfokú bíróság felülbírálati
tevékenységére utal, és az 583. § (3) bekezdéséhez hasonló korlátozott fellebbezés lehetőségét
biztosítja (amely során a fellebbezésben nem vitatják magát az ellentétes döntést, csak az abból
eredő egyes további rendelkezéseket, így például a büntetés mértékét). Mindezek alapján az 590.
§ (4) bekezdésének pontosítása vált szükségessé annak érdekében, hogy egyértelmű szabályozás
biztosítsa, hogy az 590. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben (amikor a
másodfokú bíróság tényálláshoz kötöttsége fennállt), a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú
eljárásban is biztosított legyen. Ennek érdekében a pontosítással a Javaslat egyértelműen
kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor a másodfokú eljárásban tényálláshoz kötöttség állt
fenn, a tényállás a másodfokú bíróság elleni fellebbezésben nem támadható.
Amíg a 615. § (4) bekezdése a fellebbezés oldaláról biztosítja a másodfokú eljárásban beállt
tényálláshoz kötöttség „folytonosságát”, addig a 619. § (4) bekezdésének pontosítása a
harmadfokú eljárás oldaláról állapítja meg a másodfokú eljárásban irányadó tényálláshoz
kötöttséget.
76. pont - Technikai jellegű, az egyértelmű jogalkalmazást segítő pontosítás. A fiatalkorú elleni
eljárásban a védő részvétele kötelező. Erre figyelemmel főszabály szerint a védő értesítése
minden, a fiatalkorút érintő eljárási cselekmény esetén kötelező, amely okán az utólagos
tájékoztatás önmagában csupán indokolatlan adminisztratív terhet eredményezne. Egyes
esetekben ugyanakkor a törvény más személy védelme vagy az eljárási cselekmény
eredményessége okán lehetővé teszi a büntetőeljárásban részt vevő személyek (így a védő)
értesítésének korlátozását, amelyet követően a tisztességes eljárás biztosítása érdekében a
322
fiatalkorú védőjének utólagos tájékoztatása indokolt.
87. pont - A Javaslat 561. § (6) bekezdéséhez kapcsolódó technikai jellegű pontosítás.
A Javaslat 563. §-a az új Be. 343. § (2) bekezdés b) pontjában nyelvhelyességi pontosítást végez
el.
Az új. Be. egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépésére vonatkozó rendelkezésekhez
Az új Be. 555. § (5) bekezdésének és 556. § (3) bekezdésének módosítása a polgári jogi igény
szabályozásával összefüggő technikai pontosítás. A 866. § (2) bekezdés 11. pontjának
módosítása a felhatalmazó rendelkezés pontosítása, tekintettel arra, hogy a szakértők
tevékenységének díjazását szabályozó miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezést az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés d)
pontja tartalmazza.
565-569.§
A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő,
továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések
kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII.
törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései
A TIGYtv. eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései kivétel nélkül technikai,
koherenciaszempontú módosítások, azok nem változtatnak a TIGYtv. tartalmi kérdésein.
A TIGYtv. 1. 10. és 11. §-ához
Jelenleg a jogrendszerben nem következetes a személy- és létesítménybiztosítás, személy- és
létesítményvédelem, személyi védelem kifejezések használata, ezért a Javaslat rendészeti
szakmai szempontból fogalmi pontosítást végez azzal, hogy egységesen bevezeti a
személyvédelem és létesítménybiztosítás terminológiát és azt átvezeti valamennyi érintett
törvényben, így a TIGYtv.-ben is.
A TIGYtv. 6. §-ához
A Javaslat szerinti pontosítás célja, hogy az Rtv. 7/D. § a)-c) pontja összhangban legyen az 7/B.
§ (2) bekezdésével. A 7/B. § (2) bekezdése jelenleg is tartalmazza az utalást az olyan
szabályszegés elkövetésére, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Erre
tekintettel a 7/B. § (2) bekezdésére utaló 7/D. §-ban is szükséges ugyanezt a módosítást
elvégezni.
A TIGYtv. 32. §-ához
323
A Javaslat helyesírási pontosítást tartalmaz.
A TIGYtv. 39. §-ához
A TIGYtv. 39. §-ával az Ütv.-be beiktatott új 25/D. § b) pontjában a nyitó szöveg és a b) pont
összeolvasva nyelvtanilag nem értelmezhető, ezt a technikai hibát javítja a Javaslat.
A TIGYtv. 13. §-ához
1.	A TIGYtv. 13. § d) pontja az Rtv. 7/F. § (2) bekezdésének szövegcserés módosítását
tartalmazza, azonban ebben a pontban is szükségszerű a személybiztosítási és
létesítményvédelmi fogalom pontosítása a korábban kifejtett indokokra tekintettel. Erre
tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a TIGYtv. 13. § d) pontja nem lép hatályba, ehelyett
a Javaslat 34. § a) pontjában végzi el a szükséges szövegcserés pontosítást.
2.	A TIGYtv. 13. § j) pontja az Rtv. 91/C. § (2) bekezdésének szövegcserés módosítását
tartalmazza, azonban ebben a pontban is szükségszerű az Általános Indokolásban kifejtettekre
tekintettel a lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet kifejezések helyett az új Be.-ben ezen
jogintézmények helyébe lépő bűnügyi felügyelet terminológia használata. Erre tekintettel a
Javaslat úgy rendelkezik, hogy a TIGYtv. 13. § j) pontja nem lép hatályba, ehelyett a Javaslat 35.
§ e) pontjában végzi el a szükséges szövegcserés pontosítást.
570-575. §
A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott
jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat
tartalmazza.
576-578. §
A Javaslat Záró rendelkezései között található a hatálybalépés időpontja, valamint a
sarkalatossági és a jogharmonizációs záradék.
324