﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18317.
Benyújtás dátuma: 2017-11-07 19:57
Parlex azonosító: 12KW36ZV0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes
törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét
érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
  a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról
  1.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§
Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
   a)	10. § (2) bekezdése,
   b)	11. § (3) bekezdése.
     2. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
     végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
2.	§
Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22/A. § (1) bekezdésben
a „30 nappal” szövegrész.
3. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény módosítása
3.	§
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII.
törvény 24. §-ában a „87. §-ának” szövegrész helyébe a „49/E. § (1) bekezdés b) pontjának és (2)
bekezdésének” szöveg lép.
4.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
4.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 46. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„46. §
(1)	Az MNB-nek törvényben meghatározott hatósági eljárása és ellenőrzése során az e törvényben
és
  a)	a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
  kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető
  feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi
  szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes
  kérdéseiről szóló törvényben,
  b)	a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
1
  továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint
 c)	az a) és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott
 törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
 nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a
 továbbiakban: Ákr.) (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
  (2)	Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek
  1.	az alapelvek szerepére, a jogszerűség elvére, a hivatalbóliság elvére, a hatékonyság elvére, az
  ügyfélre vonatkozó alapelvekre, a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,
  2.	az eljárási képességre és a képviseletre,
  3.	a hatáskör és az illetékesség vizsgálatára, a hatásköri és illetékességi vitára,
  4.	a megkeresés szabályaira,
  5.	az adatkezelésre, az adatok zárt kezelésére,
 6.	a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú,
 valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére,
  7.	a támogatóra,
 8.	a szakhatóság közreműködésére,
  9.	az igazolási kérelemre,
  10.	az idézés általános szabályaira, az idézett személy megjelenési kötelezettségére,
  11.	a tényállás tisztázására, az ügyfél nyilatkozattételre való felhívására,
  12.	a tanúra, a szemlére, a szakértőre, a tolmácsra, a bizonyítékok ügyféllel való ismertetésére,
  13.	az eljárási cselekmények rögzítésére, a hatósági tanúra,
  14.	a döntés közlésének általános szabályaira, a kézbesítési meghatalmazottra,
  15.	a döntés kijavítására, a döntés kiegészítésére,
  16.	a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra,
  17.	a zár alá vételre és lefoglalásra,
  18.	- a fellebbezés és a felügyeleti eljárás kivételével - a jogorvoslatra,
  19.	az eljárási költségre vonatkozó általános szabályokra, az eljárási költség viselésére, az eljárási
  költség előlegezésére, az eljárási költség viseléséről szóló döntésre
 vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
  (3)	Az Ákr.-nek a kérelem visszautasítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
  hogy a kérelmet az MNB tizenöt napon belül utasíthatja vissza, valamint a kérelem
  visszautasításának az Ákr.-ben meghatározott eseteken túl akkor is helye van, ha
  a)	az eljárásra az MNB-nek nincs joghatósága,
  b)	az MNB-nek nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
  c)	a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
  d)	jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő
  előtti vagy elkésett,
  e)	a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik,
  f)	a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.”
(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 47. § (1) bekezdése helyébe a
2
következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában,
felügyeleti ellenőrzése során, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,
a)	akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b)	akit az MNB ellenőrzése alá von,
c)	aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be vagy
d)	aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be,
vagy
e)	akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
(3)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott tevékenységének részeként
a)	engedélyezési eljárást,
b)	ellenőrzési eljárást,
c)	fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást,
d)	piacfelügyeleti eljárást, és
e)	felügyeleti ellenőrzést
folytat le.”
(4)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 48. §-a a következő (4b)-(4d)
bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez
szükséges adatokat, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény
azt nem zárja ki - a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles
tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok
szolgáltatását nem tagadhatja meg.
(4c) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személy - különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok
csatolásával - köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező
tényállítás valóságát.
(4d) Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre
kötelezett személy - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki - a
személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani.
Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.”
(5)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
3
49. §
 (1)	Az MNB hatósági eljárásaiban a kérelem - a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatására
 vonatkozó kérelem kivételével - nem terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál. A
 kérelem a kérelmező ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel MNB eljárás lefolytatását, illetve az MNB
 döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A kérelem tartalmazza a
 kérelmező ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat
 is - és az elérhetőséget. A kérelmező ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés véglegessé
 válásáig rendelkezhet.
 (2)	A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt
 elnevezéssel.
(3)	Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve a tényállás
tisztázása érdekében szükséges, az MNB - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés
mellett - negyvenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmező ügyfelet. Az MNB a hatósági
eljárása során több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmező ügyfelet. Ha az MNB a
kérelmező ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan
pótlásától számítandó.
(4)	Az MNB eljárásaiban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyintézési határidő három
hónap. A kérelemre induló eljárás és az ügyintézési határidő a kérelemnek az MNB-hez való
megérkezését követő munkanapon indul. A hivatalbóli eljárás és az ügyintézési határidő az első
eljárási cselekmény napján kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az MNB-nél a
munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít
bele
  a)	a külföldi hatóság megkeresésének időtartama,
  b)	az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, a megkeresésnek az időtartama,
  c)	a hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  d)	az adatnak a rendszeresített nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  e)	a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve nyilatkozattételre irányuló
  felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
  f)	a szakhatóság eljárásának időtartama,
  g)	a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más
  elháríthatatlan esemény időtartama,
  h)	a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  i)	a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló
  intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
  j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, és
  k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő
  időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési
  ügygondnok útján történő közlés időtartama.
4
(5)	A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény
vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és
levételének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő
azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat
hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó
cselekményt követő óra első percében kezdődik.
(6)	A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott
naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem
jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.
(7)	A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(8)	Ha azt e törvény nem zárja ki, a kérelemre induló eljárás szünetelését indokolt esetben egy
alkalommal kérheti az ügyfél, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen. Az eljárást bármelyik
ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik. A megszűnés
tényéről az MNB értesíti azokat, akikkel a döntést közölné.
(9)	Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy
  a)	az MNB az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni,
  b)	az eljárás felfüggesztésének akkor is helye van, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés
  előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az MNB-
  nek az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem
  dönthető el.
(10)	Az Ákr. eljárás megszüntetésére vonatkozó esetein túl az MNB az eljárást megszüntetheti
abban az esetben is, ha
  a)	az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az
  erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, vagy nyilatkozattételének elmaradása
  megakadályozta a tényállás tisztázását,
  b)	az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett
  be,
  c)	az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása
  ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem
  jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást
  hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el
  vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
  d)	jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe
  tartozik,
  e)	a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a
  fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt
5
nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,
f)	hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt
tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,
g)	a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel,
h)	az eljárás lefolytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
(11)	Az ügyfél - a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kivételével - köteles az iratokat eredetiben
szolgáltatni. Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség
merül fel, az MNB felhívja az ügyfelet a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat
bemutatására.”
(6)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 49/A-49/D. §-sal
egészül ki:
„49/A. §
(1)	Az MNB eljárása során az eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy
tárgyilagos megítélése.
(2)	Az eljárás lefolytatásából kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy
hatósági tanúként járt el, a szakértő, a szemletárgy birtokosa és a támogató.
(3)	Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a kizárási ok fennállását. A kizárási okot
az ügyfél is bejelentheti.
(4)	A kizárás tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl
ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a
kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról az MNB végzésben
dönt, és azt az ügyféllel is közli.
(5)	Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az
eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó
végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.
(6)	Ha a kizárási ok az MNB-vel mint hatósággal szemben merül fel - kijelölhető másik, azonos
hatáskörű hatóság hiányában - az MNB jár el, amiről az ügyfelet értesíti.
(7)	Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az MNB kiadmányozási jogkörrel
rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a
hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a
hatáskör gyakorlója jár el.
49/B. §
(1)	Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás
6
során keletkezett iratba, kivéve, ha az MNB - az eljárás eredményessége érdekében - végzéssel
elrendeli, hogy az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be, vagy az
erre irányuló kérelmet végzéssel elutasítja. Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is
betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal
támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges.
(2)	A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba
tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó
iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági
vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint, ha a védett adat
megismerésének törvényi feltételei fennállnak.
(3)	Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan
része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra,
amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat -
ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre
jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.
(4)	Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően,
az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az
nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.
(5)	Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más
méltányolható magánérdekének védelmében. Az MNB a kérelemnek - a körülmények körültekintő
mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre
jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
(6)	Az ügyfél (5) bekezdés szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy
magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait,
így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén
sérülne.
(7)	Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely a (6) bekezdés
szerinti adatot nem tartalmaz.
(8)	Az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi
megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az MNB az adat lehető legszükségesebb
mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes
szabályainak meghatározása mellett
  a)	az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
  b)	kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének
  lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat
  jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul
  sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által
7
megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan
megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.
(9)	Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet,
amelyet az MNB kérelemre hitelesít. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok
megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért -
jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.
49/C. §
(1)	A döntés határozat vagy végzés. Az MNB az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során
hozott egyéb döntések végzések.
(2)	A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden
adatot, a rendelkező részt - az MNB döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat
igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a
megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés
és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő
indokolást.
(3)	Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó
jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható
a)	ha az MNB a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti,
b)	az egyezség jóváhagyásáról, vagy
c)	a döntés kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.
(4)	Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó
jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(5)	Az MNB a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja vagy az ügyiratra
feljegyzi.
(6)	Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és
az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor az MNB a döntést utólag írásba foglalja és közli.
(7)	A döntés véglegességére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
49/D. §
(1)	Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra az önálló jogorvoslattal meg
nem támadható végzésben
a)	a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést,
kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme
miatt - halaszthatatlanul szükség van,
8
 b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot
 megszüntetését, ha erre - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében, a
 késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye, illetve a fogyasztók jogi vagy
 gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.
 (2)	Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.
 (3)	Az MNB az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az
 érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha
 úgy ítéli meg, hogy
 a)	a bírság behajthatóságának biztosítása, vagy
b)	a felügyelt pénzügyi szervezet vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában
tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása
 ezt indokolja.
 (4)	Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként az MNB
 a)	pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását, vagy
 b)	egyéb ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy terhelési tilalmat
 rendelhet el.
 (5)	A biztosítási intézkedést az MNB visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt.
 (6)	Az MNB elrendelt biztosítási intézkedését és ideiglenes biztosítási intézkedését - a haladéktalan
 foganatosítás érdekében - közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.”
(7)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 50. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az MNB döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű
szöveg irányadó.”
(8)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 50/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„50/A. §
(1)	A természetes személy ügyfél lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy a természetes személy
ügyfél meghatalmazottja címére, illetve a nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a
civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett székhelyére vagy meghatalmazottja címére,
valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy
magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja címére postai úton
feladott hivatalos irat tekintetében
a)	ha e címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja vagy
szándékosan megakadályozza vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a
címzett ismeretlensége vagy a postai szolgáltatónak bejelentett elköltözése, elhalálozása
9
 (megszűnése) miatt meghiúsul, a kézbesítés megkísérlésének napján,
 b)	ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, az
 eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik
 munkanapon
 a kézbesítettség beáll, kivéve, ha az MNB a kézbesítettség ellen benyújtott kifogásnak helyt ad.
 (2)	Ha az MNB a hatósági döntését postai kézbesítés mellőzésével saját kézbesítés keretében
 kézbesíti, azt a személyes átadás megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a
 nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába
 bejegyzett székhelyén a hivatalos irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadja.
 (3)	Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha
 a)	az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
 b)	a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is
 eredménytelennek mutatkozik,
 c)	az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg,
 d)	az ügyfelek száma meghaladja az ötvenet vagy
 e)	azt jogszabály előírja.
 (4)	A hirdetmény tartalmazza
 a)	a honlapon történő közzététel napját,
 b)	az eljáró hatóság megnevezését,
 c)	az ügy számát és tárgyát,
 d)	amennyiben ismert és közlését jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél nevét és székhelyét
 (lakcímét) a jogszabály által előírt módon és terjedelemben,
 e)	a döntés rendelkező részét, továbbá
 f)	azt a figyelemfelhívást, hogy az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál megtekintheti.
 (5)	A hirdetményt a hatóság a honlapján helyezi el. A döntés a honlapon történt megjelentetés napját
 követő tizedik napon közöltnek tekintendő.
 (6)	Egyebekben az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben meghatározott
 eltérésekkel kell alkalmazni.”
 (9)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(3) Az MNB eljárásaiban az eljárási bírság kiszabásánál az Ákr. 77. § (3) bekezdésében
 meghatározott szempontok mérlegelendők.”
 (10)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 55/A. §-sal egészül
 ki:
„55/A. §
10
(1)	Az MNB eljárása során az Ákr. 131-137. §-t és a 138. § (2)-(3) bekezdését kizárólag az MNB
részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj, az MNB által kiszabott bírság és annak
meg nem fizetése kapcsán felmerült, a 169. § (3) bekezdésben meghatározott mértékű késedelmi
pótlék esetében kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti követelés végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az
utolsó napjától számított négy év elteltével évül el. Amennyiben a végrehajtást foganatosító szerv
végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
(3)	Az MNB tevékenységi - működési - engedélyt visszavonó, a tevékenységet vagy tevékenységi
engedélyt felfüggesztő, az engedély vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet megtiltó és a
felügyeleti biztost kirendelő intézkedést tartalmazó döntése elleni perben nincs helye azonnali
jogvédelemnek. Az MNB a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha azt a közérdek
védelme, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme,
illetve a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, vagy bármely pénzügyi piac működése
zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges.
(4)	Ha a perben azonnali jogvédelem iránti kérelmet nem terjesztettek elő, az MNB a perben
támadott döntésében foglalt kötelezettséget, intézkedést, vagy ezek végrehajtását a bíróság jogerős
döntéséig felfüggesztheti.”
(11)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény az 57/A. §-t követően a
következő 24/A. alcímmel egészül ki:
„24/A. Jogorvoslat
57/B. §
(1)	Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az
MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi.
(2)	A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg.
(3)	Ha az MNB a döntés végrehajtását felfüggeszti, vagy a bíróság azonnali jogvédelmet biztosít, de
ennek ellenére a kötelezett teljesíti a döntésben foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti
kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.”
(12)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 58. § (1)-(3) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„58. §
(1)	Az MNB írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban
együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban
együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Életveszéllyel vagy
11
súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az MNB választja meg a kapcsolattartás módját. Az MNB
eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a (2)-(13) bekezdésekben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2)	Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során - a piacfelügyeleti eljárás kivételével - a
szervezet, valamint az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB
közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító
információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül,
természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz
tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a
természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül történik.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet elektronikus azonosítása az
MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében vagy az elektronikus
azonosítási szolgáltatáson keresztül történik. Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során a
gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége a részére kialakított és fenntartott, az MNB által
biztosított kézbesítési tárhely.”
(13)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 58. § (12) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(12) Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő
papír alapú közokiratról, más által kiállított papír alapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy
egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles
dokumentumként nem fogadható el.”
(14)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 61. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„61. §
(1)	Az alapítási, az egyesülési és a tevékenységi engedély megszerzésére, valamint a tevékenység
megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) és d) pontjában meghatározott eljárásban az
ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal
meghosszabbítható.
(2)	Az átalakulási és szétválási engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő
indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3)	A pénzügyi szolgáltatás közvetítői és a biztosításközvetítői tevékenységi engedély
megszerzésére és ezen tevékenységek megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő
indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(4)	Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt
12
esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(5)	Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra
irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három
hónappal meghosszabbítható.
(6)	Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
eltérő határidőt állapít meg, az ott meghatározott határidők alkalmazandók.”
(15)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a 48. §
(3)-(4d) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást
kérhet.”
(16)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 65. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban
előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal mint szakhatósággal együttműködve jár el.”
(17)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 69. § (1)-(1b) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat
esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében
tizenkét hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy
szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a
csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes
csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli.
(1a) Az MNB 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett
megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő három hónapon belül vizsgálati
jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.
(1b) Ha az ellenőrzési eljárás során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés
elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet
közöl az érintettel.”
(18)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 86/A. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a célvizsgálat vagy a témavizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra, a
vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel
13
zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.”
(19)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 30. alcíme a következő 94/A. §-
sal egészül ki:
„94/A. §
(1)	A felügyeleti ellenőrzés során az MNB hatáskörében hivatalból felügyeleti ellenőrzést folytathat
le, melynek során helyszíni ellenőrzést tarthat. A helyszíni ellenőrzésről szóló előzetes értesítés
mellőzhető.
(2)	Az MNB a felügyeleti ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát az ügyfél
részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz munkanapon belül megküldi.
(3)	Amennyiben az MNB a felügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a
jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a jogkövetkezményekre
történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezheti annak megszüntetésére vagy a hatáskörébe tartozó
eljárást indíthat. Az MNB a hatáskörébe tartozó eljárást megindíthatja abban az esetben is, ha az
ügyfél a végzésben foglalt kötelezést az abban foglalt határidőre nem hajtja végre.
(4)	Felügyeleti ellenőrzés során - az eljárási bírság kivételével - bírság kiszabásának vagy a 39. §
(1)-(3) bekezdéseiben foglalt törvények szerinti intézkedések alkalmazásának nincs helye.”
(20)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 183/I. §-sal egészül
ki:
„183/I. §
A 2018. január 1. napján már folyamatban lévő azon engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi
ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban, ahol az MNB érdemi határozatot még nem hozott,
illetve az eljárást még nem szüntette meg, e törvénynek a 2017. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni az eljárás egésze tekintetében, és a döntések végrehajtása során.”
5.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
a)	80/A. §-ában a „74. §” szövegrész helyébe a „49/E. §” szöveg,
b)	86. § (5) bekezdésében a „63. § (1) és (3) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „63. § (3)
bekezdésében,” szöveg
lép.
6.	§
Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
a)	53/A. §-a,
b)	74. §-a,
14
 c)	87. §-a,
 d)	90. § (7)-(9) bekezdése,
 e)	92/A. §-a.
5.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
7.	§
 Hatályát veszti az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 29. § (2)
 bekezdése.
 6.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
8.	§
 Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
 törvény
 a)	137. § (2) bekezdésében az „Az engedély megadottnak tekintendő, ha a Felügyelet a kérelem
 megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el vagy az
 engedélyezési eljárást nem függeszti fel.” szövegrész,
 b)	155. § (1) bekezdés b) pontja,
 c)	155. § (4) bekezdés b) pontja.
 7.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
                    módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
9.	§
 Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
 törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (3) bekezdésben a „30 nappal”
 szövegrész.
8.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
10.	§
 (1)	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
 a)	56. § (1) bekezdésében az „53. § (2)-(6)” szövegrész helyébe az „53. § (3)-(6)” szöveg,
 b)	414. § (4) bekezdésében a „416. § (2) és (3)” szövegrész helyébe a „416. § (3)” szöveg,
 c)	417. § (5) bekezdésében a „418. § (2) és (3)” szövegrész helyébe a „418. § (3)” szöveg
 lép.
 (2)	Hatályát veszti a Bit.
 a)	53. § (2) bekezdése,
 b)	53. § (3) bekezdésében a „vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől” szövegrész
15
 és az „Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is
 alkalmazandók.” szövegrész,
 c)	416. § (2) bekezdése,
 d)	416. § (3) bekezdésében a „vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől” szövegrész
 és az „Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is
 alkalmazandók.” szövegrész,
 e)	418. § (2) bekezdése,
 f)	418. § (3) bekezdésében a „vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől” szövegrész
 és az „Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is
 alkalmazandók.” szövegrész.
9.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
11.	§
 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (1) bekezdése a következő
 szöveggel lép hatályba:
 „(1) E törvény hatálya nem terjed ki
 a)	a szabálysértési eljárásra,
 b)	a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra,
 c)	az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra,
 d)	a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának
 kivételével - az állampolgársági eljárásra,
 e)	a versenyfelügyeleti eljárásra, és
 f)	a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. §
 (2)	és (5)-(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük
 szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági
 eljárásokra.”
 10.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
 szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
 törvény módosítása
 12.	§
 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
 törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a
 továbbiakban: Módtv.) 475. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
 „(7) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
 továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 112. § (3) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép, valamint a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az
 eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles
16
 fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
 (4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában az Ákr. 61. §-át és 76. §-át nem kell
 alkalmazni.””
  13.	§
Nem lép hatályba a Módtv.
 a)	456. § (2)-(3), (6)-(8), (12), (14), (16), (21) és (23) bekezdése,
 b)	457. § 1., 3., 7. és 16. pontja,
 c)	458. § 1., 2. és 6. pontja,
 d)	477. § b) pontja,
 e)	522. § (1) bekezdése.
     11.	Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
               kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvény módosítása
  14.	§
 Nem lép hatályba az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
 kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvény 78. §-a és 87. § b) pontja.
 12.	Záró rendelkezések
  15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
 (2)	Az 1-10. § 2018. január 1. napján lép hatályba.
17
Általános indokolás
A szabályozás célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret a Magyar Nemzeti Banknak (a
továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi CXXXIX. törvényben (a
továbbiakban: MNBtv.) meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletével
összefüggő eljárásainak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) hatálya alól történő kikerülése vonatkozásában.
Részletes indokolás
                                                      1.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
módosításához
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.)
módosításaival kialakítandó sajátos eljárásrend miatt szükséges a rendelkezés hatályon kívül
helyezése.
                                                    2.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
Az Mnbtv. módosításaival kialakítandó sajátos eljárásrend miatt szükséges a rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
3.	§
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény módosítása
Az MNBtv. módosítása miatt szükséges az MNBtv.-re mutató hivatkozás módosítása.
                                                 4-6. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításához
A pénzügyi közvetítő rendszer kiemelt fontossága és védelme miatt, valamint az ágazati
sajátosságokból fakadóan szükséges az MNB hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben nagyobb
teret biztosítani az ágazati szabályozásnak. A terület szigorú szabályozottságára tekintettel az
Ákr-nek az általánosság minimumára törekedő szabályozása nehezen lenne alkalmazható az
MNB eljárásaiban. Ilyen sajátosságok például az ügyfelek speciális jellege, az eljárások
bonyolultsága, hosszabb eljárási határidők vagy a végrehajtás kérdései. A javaslat által
18
módosított Mnbtv. 46. § (1) bekezdése pontosan meghatározza azokat az ügyfajtákat,
amelyekben szükséges a részletes ágazati szabályozás.
Az MNB hatósági eljárásaira vonatkozó szabályozás logikája a módosítások által fordított lesz.
Az Mnbtv. 46. § (2) bekezdése erre tekintettel sorolja fel az Ákr. azon szabályait, melyeket
alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban. Ez a megoldás egyértelműsíti,
hogy melyek az Ákr-nek azon eljárás semleges szabályai, amelyekhez képest nem szükséges
további ágazati szabályozás megalkotása, és hogy az eljárásokban az Ákr. ezen szabályait
alkalmazni kell. Ezzel elősegítendő, hogy a hatóság és az ügyfelek számára könnyen
meghatározható legyen az alkalmazandó norma. A visszautasítás szabályait az Mnbtv. 46. § (3)
bekezdésében foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
Az MNB pénzügyi közvetítő rendszer felügyelete jogkörében végzett felügyeleti ellenőrzési
tevékenysége az Mnbtv. 48. § (1) bekezdésében e) pontként külön nevesítésre kerül.
Az ügyfél hivatalbóli eljárásban való adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, MNB
specifikus szabályok beiktatása indokolt (a jelenlegi piacfelügyeleti eljárásokban alkalmazott
szabályokat alapul véve). Adatvédelem tekintetében szükséges rögzíteni, hogy a tényállás
tisztázásához milyen személyes vagy védett adatokat kell szolgáltatnia az ügyfeleknek és az
eljárásban közreműködő személyeknek. Az MNB eljárásaiban a bank- vagy biztosítási titok,
illetve az általuk vezetett számlák tulajdonosainak személyes adatai gyakran felmerülhetnek a
tényállástisztázás körében.
A kérelem előterjesztésének körében fontos kiemelni, hogy a személyes és a kormányablaknál
történő előterjesztés kizárt, az adott ügytípusok tekintetében a külön törvények tartalmazzák a
kérelem tartalmi elemeit és a benyújtandó mellékleteket.
Az ügyintézési határidő tekintetében az MNB eljárása egyrészről hosszabb, másrészről szemben
az Ákr. bruttó eljárási időtartamával több eljárási cselekmény időtartamát nem számítja bele az
ügyintézési határidőbe. A hiánypótlás ideje is hosszabb az Ákr-hez képest. Ennek oka, hogy az
MNB eljárásai jóval bonyolultabbak az átlagos hatósági eljárásokhoz képest. Ezen felül mivel az
ügyintézési határidő tekintetében nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait ezért a javaslat
tartalmazza a határidő számításra vonatkozó egyéb szabályokat is. Különbség továbbá, hogy az
Mnbtv-ben rögzítésre kerülne - a hatályos szabályozásnak megfelelően - hogy az ügyintézési
határidő a hiánypótlás befejezésétől kezdődik, összhangban az uniós jogi előírásokkal.
Az eljárás szünetelésére, felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó szabályok esetében is
az Mnbtv. szabályai alkalmazandóak, nem az Ákr-é. Az eljárások bonyolultságára,
összetettségére és súlyára tekintettel az Ákr-hez képest indokoltabb ezen szabályokat
részletesebben meghatározni.
A kizárási szabályok tekintetében a javaslat szubjektív okot határoz meg az eljárási résztvevők
19
kizárására. Továbbá tartalmazza a kizárás bejelentésére, elbírálására és a fennállta esetére
követendő szabályokat.
A javaslat az iratbetekintési jog tekintetében határoz meg szabályokat úgy, hogy a jelenleg
hatályos piacfelügyeleti szabályokat áthelyezi a közös rendelkezések közé. Az iratbetekintési jog
korlátozásának legfőbb oka, hogy az MNB eljárása során általában az iratok üzleti-, bank- vagy
biztosítási titkokat tartalmaznak, ezért kérelemre az MNB elrendelheti, hogy a másolat- vagy
kivonatkészítés jogát, illetve az iratbetekintési jogot csak képviselő útján lehet gyakorolni.
Természetesen az iratbetekintési jog korlátja még a tényállás tisztázásának védelme is,
amennyiben az ügy iratainak ügyfél vagy egyéb résztvevő általi megismerése veszélyeztetné a
bizonyítás sikeres lefolytatását.
Döntésre vonatkozóan az Mnbtv. az Ákr-nél részletesebben tartalmazza annak tartalmát,
bizonyos esetekben van lehetőség egyszerűsített döntés meghozatalára is. A döntések írásba
foglalásának szabályait is tartalmazza a javaslat. A véglegesség tekintetében az Ákr. szabályait
kell alkalmazni.
Az Ákr.-ben szabályozott biztosítási intézkedés, ideiglenes biztosítási intézkedés köréhez képest
az Mnbtv.-ben eddig a piacfelügyeleti eljárás tekintetében, a javaslatban vázoltak pedig
egységesen minden jogérvényesítési eljárás tekintetében irányadó módon szélesebb esetkört és
az MNB működéséhez jobban illeszkedő eszköztárt határoznak meg. Az MNB pénzügyi
szervezetek és piacok feletti felügyeleti jogköréből adódóan szükséges az MNB részére
vészhelyzetekben szélesebb mozgásteret biztosítani a követelések körét illetően, és a
működéséhez illeszkedő eszköztárt meghatározni.
A javaslatban megjelenő az ideiglenes intézkedés más hatókörű, mint az Ákr.-ben szabályozott
intézmény. Az Ákr.-ben szabályozott ideiglenes intézkedés alapvetően olyan, közvetlenül a
kárelhárításhoz szükséges lépéseket ölel fel, amik az adott hatóság vagy akár más hatóság
jogkörébe tartozna, de a kárelhárítás miatt okvetlenül szükségesek. Az Mnbtv-ben szabályozott
jogintézmény ezzel szemben speciális intézkedések sorát hívja fel, hiszen az ágazati
jogszabályokban megbúvó, adott esetben elsődlegesen nem kárelhárító jellegű intézkedések is
alkalmazhatóak, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat. Ez messzemenőkig indokolható és
szükséges lehet a pénzügyi szervezeteket illetően. Megjegyzendő emellett, hogy a rendelkezés a
hatályos Mnbtv. részét képezi, azonban indokolt annak az Mnbtv. közös eljárási szabályai közé
való beemelése.
A kézbesítésre és a döntés közlésére vonatkozó szabályok tekintetében, az Ákr-hez képest eltérés
a saját kézbesítés szabályai, valamint a hirdetményi közlés esetén a nagy számú ügyfelekkel járó
eljárásokra szabályozott esetek. Ez összhangban áll az ágazati sajátosságokkal, mivel gyakoriak
az MNB hatáskörébe tartozó ügyekben.
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer résztvevőivel szembeni végrehajtási
20
intézkedések az egész gazdaságra is kihatással lehetnek, ezért az Ákr. végrehajtási szabályai
alapvetően nem alkalmazhatóak csupán az eljárási bírságok és díjak behajtására. A prudens
működés fenntartása miatt szükséges az MNB bizonyos döntései elleni közigazgatási perben az
azonnali jogvédelem kizárása. Az MNB saját hatáskörben, ha indokoltnak tartja és a pénzügyi
közvetítőrendszer prudens működését nem veszélyezteti dönthet úgy, hogy a döntés
végrehajtását felfüggeszti erre irányuló kérelem nélkül a bíróság jogerős döntéséig.
A jogorvoslati jog tekintetében az Ákr. szabályai kell alkalmazni a fellebbezés és a felügyeleti
intézkedés kivételével, ezek az eljárások az MNB esetében felettes szerv hiányában nem
értelmezhetőek. A bíróság megváltoztatási jogkörének kizárása a Kp. szabályaitól való eltérés
miatt szükséges. A döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az önkéntes teljesítés esetén
utólag nem érvényesíthető a közhatalommal okozott kárfelelősség.
Az MNB által lefolytatott ügyek bonyolultságára és súlyára tekintettel szükséges ügytípusonként
meghatározni az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetőségét, hosszát és számát.
Indokolt kiterjeszteni a témavizsgálatra is a vizsgálati jelentés elkészítésének mellőzésére
vonatkozó esetet. Továbbá szükséges rögzíteni, hogy az MNB jogszabálysértés megállapításának
hiányában az ellenőrzési eljárást megszünteti.
Mind a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben létező, mind az Ákr.-ben szereplő
jogintézmény a hatósági eljárás mellett a hatósági ellenőrzés. Az Ákr. azonban a jelenlegi
szabályozástól eltér a hatósági ellenőrzés lezárása tekintetében, ugyanis jogsértés megállapítása
esetén kötelezővé teszi a hatósági eljárás megindítását. Az MNB a felügyeleti ellenőrzésre
vonatkozó javaslatában a jelenlegi szabályozáshoz hasonló módon biztosítani kívánja, hogy
jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése esetén legyen lehetőség az
egyszerűsített szabályok alkalmazásával járó ellenőrzés egyszerűsített módon történő lezárására,
amennyiben az előírások megsértése megfelelő garanciák mellett ilyen módon is orvosolható. Az
MNB által javasolt megoldás összhangban van a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos általános
jogpolitikai elvekkel, valamint egyszerűségénél, átláthatóságánál, gyorsaságánál és
hatékonyságánál fogva egyszerre szolgálja az ügyfelek és a hatóság érdekeit.
Szükséges továbbá azon hatályos szabályok hatályon kívül helyezése az Mnbtv-ben, amelyek
általános eljárási szabályként újra megállapításra kerülnek, elkerülve ezzel a párhuzamos
szabályozást egy törvényen belül.
                                                      7.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosításához
Az Mnbtv. módosításaival kialakítandó sajátos eljárásrend miatt szükséges a rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
8.	§
21
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosításához
Az Mnbtv. módosításaival kialakítandó sajátos eljárásrend miatt szükséges a rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
9.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosításához
Az Mnbtv. módosításaival kialakítandó sajátos eljárásrend miatt szükséges a rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
10.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosításához
Az Mnbtv. módosításaival kialakítandó sajátos eljárásrend miatt szükséges a rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
11.	§
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosításához
Az Ákr. tárgyi hatályának módosítását az indokolja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony
hatósági felügyeletének biztosítása érdekében az MNB eljárásai ún. kivett eljárásként kerüljenek
rögzítésre, ezáltal nagyobb mozgásteret biztosítson a szabályozás a pénzügyi szektor prudens
működésének biztosításához.
12-13. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi
L. törvény módosításához
Az Mnbtv. módosítása miatt szükséges, hogy a párhuzamos módosító rendelkezések ne lépjenek
hatályba, mivel jelen javaslat elvégzi az Mnbtv. Ákr-Kp. szempontú felülvizsgálatát, és a sajátos
eljárásrend kialakítását.
14.	§
Az Egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával
kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi ... törvény módosításához
Az Mnbtv. módosítása miatt szükséges, hogy a párhuzamos módosító rendelkezések ne lépjenek
hatályba, mivel jelen javaslat elvégzi az Mnbtv. Ákr-Kp. szempontú felülvizsgálatát, és a sajátos
22
eljárásrend kialakítását.
15. §
A záró rendelkezésekhez
A javaslat a kihirdetését követően lép hatályba, mivel az Ákr. módosításait még 2017. december
30-ig szükséges elvégezni, a többi, kapcsolódó törvény hatálybalépésének ideje 2018. január 1.
23