﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18320.
Benyújtás dátuma: 2017-11-07 21:54
Parlex azonosító: DHMLTGL80001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Törvényjavaslat címe: A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások
egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes
hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
   a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével
összefüggő törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 51.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
   „51. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló
   hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;”
(2)	Az Itv. 33. § (2) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
   „60. a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások;”
(3)	Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 70. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
   „70. társasház esetén a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság
   elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, valamint a közgyűlés által elfogadott
   számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás;”
(4)	Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 71. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
   „71. az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga
   díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás.”
2.	§
Az Itv. 26. § f) pontjában a „forgalmi értéke nem” szövegrész helyébe a „forgalmi értéke vagy a 21.
§ (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem” szöveg lép.
2.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
1
3. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a
következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes
feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv
részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges,
valamint a hallgatói jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával
kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból
való törlés céljából.”
3.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
4.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2)	Az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezésére, a működési engedély
módosítására és visszavonására irányuló eljárásokban a kérelem a kormányablaknál nem
terjeszthető elő.”
5.	§
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
14/B. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdése.
4.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
6.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
(a továbbiakban: Nyt.) 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes
feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartás szervei részére a
felsőoktatási információs rendszerben foglalt, a polgár azonosításához szükséges, valamint a
felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott oklevelekkel,
valamint az odaítélt doktori fokozatokkal kapcsolatos, a doktori cím használatára való jogosultság
ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében.”
2
(2)	Az Nyt. 21. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak
igényelni:)
„h) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való kikerülés helyére, annak- az
elhalálozáson kívüli - okára és idejére, az értesítési címadatokra vonatkozó adatok kivételével a
cégnyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához a cégbíróság, valamint a céginformációs és
az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat;”
5.	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
7.	§
Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
a)	7/A. § (5) bekezdésében az „A bíróság a határozatot megváltoztathatja.” szövegrész,
b)	10. § (2) bekezdésében az „A bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát mind a
jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.” szövegrész.
6.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
8.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 19. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az (1) bekezdéstől eltérően, a 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartáshoz az azt
vezető hatóság a jogosult azonosításához szükséges, valamint a 18/A. § d) és e) pontjában
meghatározott adatkörben közvetlen hozzáférést biztosít a szociális hatáskörében, gyermekvédelmi
és gyámügyi feladatkörében, valamint - a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével
-	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, valamint a
rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi
kerületi) hivatala számára a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából.”
(2)	Az Szt. 43/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a
szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások
igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben
meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.
(4)	Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért
díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
3
(5)	A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából — ha a
szükséges szakértelemmel nem rendelkezik — a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások
igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben
meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.
(6)	A (3) és az (5) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges
szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális
ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.”
7.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
9.	§
(1)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) a következő
16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. §
Az állampolgársági eljárásban - a tájékoztatást kivéve - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv
elektronikus úton nem tart kapcsolatot.”
(2)	Az Ápt. „Az állampolgársági eljárás” című alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. §
(1)	Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar
állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát közli azzal a természetes
személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.
(2)	Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a közlés érdekében a döntését postai úton az általa
ismert összes külföldi és belföldi címre két alkalommal kísérli meg kézbesíteni.
(3)	Ha a közlés postai úton eredménytelen volt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv
hirdetményi úton - a hivatalos honlapján történő közzététellel - közli a döntését. A döntés
közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő negyvenötödik nap.
(4)	A hirdetmény tartalmazza
a)	a honlapon történő közzététel napját,
b)	az eljáró hatóság megnevezését,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy nevét és ismert lakcímét, továbbá
e)	azt a figyelemfelhívást, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntést hozott, de
annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a döntés az eljáró hatóságnál átvehető.”
4
8. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
10.	§
(1)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 1/A. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi
megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban az ügyfél nem jogosult az ügyei intézése során
ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.”
(2)	A Lakástv. 87/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87/B. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve
üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
tevékenység bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot
nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat rendeletben szabályozza.”
9. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
11.	§
Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (8) bekezdésében a „ ,
de bíróságon megtámadható” szövegrész.
10.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
12.	§
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait az e törvényben
meghatározott hatósági ügyben az e §-ban, valamint a 4/A-4/C. §-ban foglalt szabályok
figyelembevételével kell alkalmazni.
(2)	A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv
illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye, ennek
hiányában fióktelepe, telephelye van. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik magyarországi
székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, akkor a támogatási igény elbírálására vonatkozó eljárás
lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az
5
illetékes.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő 10 napon belül
dönt.”
11.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
13.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 39. §-a a következő (4a)
és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a víziközmű társulat működését hatósági
ellenőrzés keretében vizsgálni. A fővárosi és megyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzése során
felkérheti a vízügyi igazgatási szervet, hogy folytasson le szakmai ellenőrzést, továbbá a vízügyi
igazgatási szervtől a víziközmű társulatra vonatkozó, a vízügyi igazgatási szervnél rendelkezésre
álló adatokat és információt kérhet, amely a megkeresést öt munkanapon belül teljesíti. A vízügyi
igazgatási szerv a felkérés alapján az ellenőrzést soron kívül, de legfeljebb tizenöt napon belül
lefolytatja és megállapításairól a fővárosi és megyei kormányhivatalt az ellenőrzés befejezésétől
számított öt munkanapon belül értesíti.
(4b) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során jogszabálysértést tár fel,
megkeresheti a cégbíróságot, hogy tizenöt napon belül jelölje ki az elszámoló bizottság tagjait az
elszámolási eljárás haladéktalan lefolytatása érdekében, illetve saját hatáskörben intézkedhet a
tagok által befizetett hozzájárulások egészének, vagy azok egy részének visszafizetése iránt.”
14.	§
A Vgtv.
a)	37. § (4) bekezdésében az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2005. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)” szöveg,
b)	39. § (1) bekezdésében az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „a Ctv.
előírásait kell alkalmazni, kivéve a Ctv. 74. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat” szöveg,
c)	39. § (6) bekezdésében az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a Ctv.-ben” szöveg
lép.
      12.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
                    használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
15.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
6
 szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 10/A. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 (Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati
 kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:)
 „m) oktatási azonosító szám,”
 (2)	A Szaztv. 20. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
 (Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
 „q) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására
 a Kormány rendeletében kijelölt szerv, valamint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását
 vezető szerv (a továbbiakban együtt: oktatási hivatal) az oktatással kapcsolatos hatáskörei
 gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá az oktatásban részt vevők jogainak
 gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával
 összefüggésben.”
 (3)	A Szaztv. 23. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
 (A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
 „p) az oktatási hivatal az oktatással kapcsolatos hatáskörei gyakorlásához, a nemzetgazdasági
 szintű tervezéshez, továbbá az oktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és
 kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával összefüggésben.”
 (4)	A Szaztv. 24. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
 (A TAJ szám továbbítására jogosultak:)
 „n) az oktatási hivatal a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének
 megállapítása céljából a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére
 hivatott részére.”
 (5)	A Szaztv. 37. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:
 „(1f) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres
 adatátadást teljesít a cégbíróságnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár
 családi és utónevének, születési nevének, anyja születési családi és utónevének, születési helyének
 és időpontjának, lakcímének változásáról, valamint az érintett elhalálozásának tényéről és
 időpontjáról.”
16. §
 A Szaztv.
 a)	10/A. § (5) bekezdésében a „c)-j), l) és p) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „c)-j), l), m) és
 p) pontja szerinti” szöveg,
 b)	10/E. §-ban a „vagy az ügyintézés során hozzájárult” szövegrész helyébe a „vagy az
 ügyintézés során hozzájárult, valamint törvény felhatalmazása alapján” szöveg
 lép.
7
17. §
Hatályát veszti a Szaztv. 10/A. § (2) bekezdésének l) pontja.
             13.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
                                             18. §
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül
ki:
„(4) Az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai
ellátása céljából jogosult a természetvédelmi információs rendszer adataihoz való közvetlen
hozzáférésre.”
14.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
19.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
      15.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
      tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
      módosítása
      20.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.)
31.	§ (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulaj donilap-
másolat lekérdezése, ha azt)
„o) lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami
támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-
másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézet”
(kéri.)
(2)	A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„x) társasház esetén
      xa) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak
      bejegyzésére, törlésére, megváltozására,
     xb) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és
8
helyesbítésére
irányuló eljárás.”
16. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
21.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 96. § (9)
bekezdéssel egészül ki:
„(9) A központi nyugdíjbiztosítási szerv a szociális hatáskörben, valamint gyermekvédelmi és
gyámügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a települési önkormányzat jegyzője mint
gyámhatóság részére a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi ellátások
megállapítása céljából közvetlen hozzáférést biztosít a (2) bekezdés a) és h) pontja alapján
nyilvántartott adatokat tartalmazó - külön e célra kialakított - adatbázishoz.”
17. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
22.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-a a következő (7a) bekezdéssel
egészül ki:
„(7a) Az ingatlanügyi hatóság a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles
és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás teljesítése során az automatikus döntéshozatali
eljárás szabályai szerint jár el.”
18.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
23.	§
(1)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.)
24/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni a 42/A. §
(4)	bekezdés a)-h) pont szerinti adatokat.”
(2)	Az Átv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A transzponderrel megjelölve tartható ebekről az állat tartója és más személyek jogainak,
személyi biztonságának és tulajdonának védelme, valamint az ebrendészeti feladatok ellátása
céljából nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: ebnyilvántartás).”
(3)	Az Átv. 42/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében az
ebnyilvántartásban rögzíti az eb veszélyessé nyilvánításának tényét.”
9
(4) Az Átv. 42/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által
 közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2)
 bekezdésben foglalt adatokat összeveti az ebnyilvántartásban rögzített adatokkal, és eltérés esetén
 adatot szolgáltat az ebnyilvántartás működtetőjének.
 (4)	Az ebnyilvántartás működtetőjének kérésére a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a
 nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.”
24.	§
 Az Átv.
 1.	42/A. § (2) bekezdésében az „adatbázisba” szövegrészek helyébe az „ebnyilvántartásba”
 szöveg, az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg,
 2.	42/A. § (3) bekezdésében az „adatbázist” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartást” szöveg,
 3.	42/A. § (4) bekezdésében az „adatbázisnak” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartásnak”
 szöveg,
 4.	42/A. § (5) bekezdésében az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg,
 5.	42/A. § (7) bekezdésében az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg,
 6.	42/A. § (8) bekezdésében az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg, az
 „adatbázishoz” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartáshoz” szöveg,
 7.	42/A. § (9) bekezdésében az „adatbázisban” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartásban”
 szöveg,
 8.	49. § (3) bekezdés i) pontjában az „a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó
 országos adatbázis” szövegrész helyébe az „az ebnyilvántartás” szöveg, az „adatbázisba”
 szövegrész helyébe az „ebnyilvántartásba” szöveg,
 9.	49. § (4) bekezdés b) pont be) alpontjában a „veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos
 adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg
 lép.
25.	§
 Hatályát veszti az Átv. 24/B. § (2) és (4) bekezdése.
19.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
26.	§
 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (3) bekezdése helyébe a
 következő rendelkezés lép:
 „(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának fennállásáról,
 szüneteléséről és megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási
 feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv a központi családtámogatási
10
 szakmai informatikai rendszeren keresztül közvetlen hozzáférést biztosít a családtámogatási ügyben
 eljáró hatóság részére. Az adatok kezelésének módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási
 feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási
 szerv megállapodást köt.”
20.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
27.	§
 (1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
 Kknyt.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazása során)
 „2. Járműnyilvántartás: olyan egységes elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a
 járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján
 nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett
 változásokat (történeti állomány). A járműnyilvántartás tartalmazza a származás-ellenőrzés
 eredményének nyilvántartását és az előzetes eredetiségvizsgálattal kapcsolatos adatokat.”
 (2)	A Kknyt. 9. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:
 „(1c) A járműnyilvántartás a jármű származás-ellenőrzése tekintetében tartalmazza
 a)	a jármű származását igazoló okmányok adatait,
 b)	a származás ellenőrzésének eredményét.
 (1d) A járműnyilvántartás a jármű előzetes eredetiségvizsgálata tekintetében tartalmazza
 a)	a kérelmező nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt
 okmány fajtáját és számát,
 b)	a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát,
 cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a
 cégvezető adatait,
 c)	a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett
 jogosultságazonosítóját,
 d)	az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,
 e)	az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy
 eltérésére vonatkozó megállapításokat,
 f)	az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,
 g)	az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az
 erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,
 h)	a jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket,
 azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját.”
 (3)	A Kknyt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A származás-ellenőrzéssel kapcsolatos adatok nyilvántartásba vételével összefüggő közlekedési
11
 igazgatási hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az
 esetben lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa
 igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti
 forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette.”
28.	§
 A Kknyt.
 a)	5. § (2) bekezdés c) pontjában a „származásellenőrzési” szövegrész helyébe a „származás-
 ellenőrzési adatainak” szöveg,
 b)	9/B. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „9. § (1d)
 bekezdés a)-g) pontjában és a 9. § (2) bekezdés d) pontjában” szöveg,
  c)	15. § (1) bekezdés c) pontjában a „9/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1)
  bekezdés a) és b) pontjában, (1c) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában”
  szöveg,
  d)	15. § (1) bekezdés e) pontjában a „9/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1d)
  bekezdésében, (2) bekezdés a) és d) pontjában” szöveg,
 e)	19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „9. §-ban, a 9/A. § (1) bekezdésében és”
 szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1c) és (2)-(6a) bekezdésében, valamint” szöveg,
  f)	19. § (1) bekezdés f) pontjában a „9. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)-
  e)	pontjában” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában” szöveg,
  g)	19. § (1) bekezdés l) pontjában a „a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, továbbá a 9/A. § (1)
  bekezdés a)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában” szöveg,
  h)	19. § (2) bekezdés c) pontjában a „9/A-9/C. §-ban” szövegrész helyébe a „9. §(1) bekezdés a)
  és b) pontjában, a 9. § (1c) és (1d) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában,
  valamint a 9/C. §-ban” szöveg,
  i)	24. § (3a) bekezdés b) pontjában a „származás-ellenőrzési nyilvántartásból” szövegrész helyébe
  a „járműnyilvántartás származás-ellenőrzésre vonatkozó adatai közül” szöveg,
 j) 24. § (3a) bekezdés c) pontjában az „az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból”
 szövegrész helyébe az „a járműnyilvántartás előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó adatai
 közül” szöveg,
  k) 33/A. § (1) bekezdésében a „9/B. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „9. §
  (1d) bekezdés a)-e) pontjában és 9. § (2) bekezdés d) pontjában” szöveg
  lép.
29.	§
  Hatályát veszti a Kknyt.
  a)	2. § 11. és 12. pontja
  b)	7. § c) és f) pontja
  c)	9/A. §-a,
  d)	9/B. § (1), (3)-(5) bekezdése.
 e)	19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában,”
12
  szövegrész.
21. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása
30.	§
(1)	A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Szátv.) 21. §-a a következő (6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6d) A nyilvántartó szerv a (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság,
valamint a menekültügyi hatóság részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférés útján biztosítja.”
(2)	A Szátv. 21. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának
vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)
„a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, a beutazási és tartózkodási
tilalom fennállásáról, a letelepedett vagy bevándorolt jogállás fennállásáról közvetlen
hozzáféréssel;”
(3)	A Szátv. 21. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának
vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)
„d) a menekültügyi nyilvántartásból a menekült vagy menedékes jogállás fennállásáról közvetlen
hozzáféréssel.”
22.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
31.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 39. §-a a következő (11) bekezdéssel
egészül ki:
„(11) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben nincs helye fellebbezésnek.”
23.	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
32.	§
(1)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 49. § (6) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
(A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az
ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha)
„c) a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül
nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.”
(2)	A Ttv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:
13
„IV/A. Fejezet
A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA
55/A. §
(1)	A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó
tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével
megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt
törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség
jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.
(2)	A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség
ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az
ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház
törzslapjára - feljegyezte.
55/B. §
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tény tartalmazza
a)	a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének
      aa)	természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,
     ab)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét,
     székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
     ac)	tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a
     tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét,
     valamint
      ad)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén - valamint ha a
      természetes személy tisztségviselő bejelenti - az elektronikus levélcímét, telefonos
      elérhetőségét,
b)	a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót.
55/C. §
A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon - bárki
számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva - közzéteszi a társasházi tisztségviselők e
fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint
a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.
55/D. §
A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel, bejelentéssel,
változásbejelentéssel kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.”
(3)	A Tvt. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14
64/A. §
A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség
ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül -
elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja.”
(4)	A Ttv. 65. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
   „3. a nyilvántartásba vétel és a bejelentés rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem
   tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra
   vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének
   tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági
   határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket
   rendeletben állapítsa meg.”
(5)	A Ttv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-kezelői,
valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.”
24.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
                          2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
33.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a magánnyomozói
tevékenység folytatására jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus
döntéshozatal keretében.”
   25.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
   törvény módosítása
   34.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ctv.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes
15
adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy
figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása
egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára
megismerhetővé válik.”
(2)	A Ctv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb
eljárások lefolytatására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a cégbíróság illetékes,
amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. Ha a cégjegyzék adatainak változására nem
cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott cégbírósági végzés alapján kerül sor, az adat
nyilvántartásba vételére automatikusan kerül sor. Automatikusan kerül átvezetésre a cég adatában
bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég fennálló
cégjegyzék adatai között nyilvántart.
(3)	Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más szervezet vagy személy
által elektronikus úton történik meg és az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus
bejegyzéssel kerül sor, akkor az értesítést küldő szervezet vagy személy az elektronikus értesítését,
illetve határozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus
bélyegzővel és időbélyegzővel köteles ellátni.”
(3)	A Ctv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A cégbíróság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás
közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban feltüntetett adatok és tények
ellenőrzése érdekében - térítésmentesen - adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból.”
(4)	A Ctv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság
elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)-j)
pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az
ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan
jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe
bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal. Az e § szerinti azon tények
bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági
ügyintéző önállóan is jogosult.”
(5)	A Ctv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az e § szerinti szervezetek elektronikus űrlap megküldésével tesznek eleget az elektronikus
értesítési kötelezettségüknek. Az űrlap tartalmi és formai elemei a céginformációs szolgálat
honlapján kerülnek közzétételre. A bejegyzés adatait igazoló okirat az űrlaphoz mellékletként
csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az
érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.”
16
(6)	A Ctv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a 24. § (1) bekezdésének b)-d), g) és
h)	pontjában, a 25. § (1) bekezdésének a)-e), h), i) és l), n), p), q), s) és t) pontjában foglalt adatok
változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául
szolgáló határozat meghozatalának napja és nem lehet későbbi, mint a változás alapjául szolgáló
határozat meghozatalát követő harmincadik nap. A változás időpontjának feltüntetése hiányában
vagy ellentmondásos okiratok esetén az e bekezdés szerinti adatok változásának időpontja az alapul
szolgáló határozat meghozatalának a napja.”
(7)	A Ctv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat
minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző
alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának
időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is
teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus
aláírással és időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.
Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló
törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható.”
(8)	A Ctv. 36. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A cégjegyzék vezetéséhez és a cégnyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó
adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni
kívánt) személy (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi
közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás) adóazonosító számát. Ha a
külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési
azonosítóval sem, erre a körülményre utalni kell. Az adóazonosító szám a 24. § (1) bekezdés h)
pontja szerinti személyek esetében szerepel a cégjegyzékben.”
(9)	A Ctv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okirat (különösen a tulajdoni
lap másolata, hatósági engedély, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbetétek befizetéséről)
elektronikus okirati formába történő átalakítása is. Elektronikus formában létrejött és elektronikus
aláírással ellátott dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.”
(10)	A Ctv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően. Az elektronikus fizetésre a
Magyar Államkincstár útján vagy az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül kerülhet sor. Az
17
eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló elektronikus okiratot a bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton
történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.”
35.	§
(1)	A Ctv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a Ctv. a következő 38/A. §-sal
egészül ki:
„38. §
(1)	A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványát és annak mellékleteit informatikai
szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző
dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében), valamint a kérelem
formanyomtatványában foglalt adatok formai megfelelőségét megvizsgálja.
(2)	A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványában megjelölt természetes személyek
adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti
adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/E. §-ában
megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi
idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).
(3)	A természetes személyek nyilvántartása a kérelem formanyomtatványában és a (2) bekezdésben
megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt,
valamint a természetes személyazonosító adatokat a cégbíróság részére átadja.
(4)	Az e § szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a cégbíróság az
azonosított természetes személyt a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégbíróság informatikai rendszere a
természetes személy cégjegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása
által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és
a külön törvény szerint képzett kapcsolati kódot.
38/A. §
(1)	Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem formanyomtatványa és mellékletei informatikai
vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, nem tartalmazzák megfelelően a 44. §-ban
foglalt adatközléshez szükséges adatokat, továbbá ha a 38. § szerinti adatigénylés eredményeként
megállapítható, hogy a formanyomtatványban elírásnak nem tekinthető érdemi hiba szerepel, a
céginformációs szolgálat a kérelmet a (3) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi
képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem
nyújtottnak kell tekinteni.
(2)	Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai és formai szempontból
szabályszerűen került benyújtásra és a kérelem formanyomtatványában feltüntetett adatok
18
ellenőrzésére is sikeresen sor került, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja azt az
illetékes cégbírósághoz. A céginformációs szolgálat tájékoztatja továbbá a cégbíróságot a 38. §
szerinti adatigénylés eredményéről. Ha a céginformációs szolgálat az adatok ellenőrzése során hibát
észlelt, azonban a kérelem visszaküldésének esete nem állt fent, megjelöli a hibásan feltüntetett
adatot is.
(3)	A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a
cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus
igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a
jogi képviselő számára, ha az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus
igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
(4)	Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a személyre szabott ügyintézési felület működése során
felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással - a
jogvesztő határidő esetét is ideértve - akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény
kizárja.”
(2)	A Ctv. IV. Fejezetének 5. Címe a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. §
(1)	A cégbíróság a gazdasági társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási
társulat, az európai szövetkezet, az európai részvénytársaság, valamint az egyesülés bejegyzése
(változásbejegyzése) során a cég kérelemben szereplő vezető tisztségviselője (cégvezetője),
felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott
kizáró okok vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a
bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. §
(1)	bekezdés b) pontja alapján.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő -
értesítést küld a cégbíróság részére. Az értesítés megismerésére a Pp. szabályait kell alkalmazni.”
(3)	A Ctv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha kérelem visszautasítására nem kerül sor, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet
hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja akkor is, ha a 78. § szerinti törvényességi
felügyeleti eljárásban megállapítja a kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselővel (cégvezetővel)
szemben a kizáró ok fennálltát, továbbá ha a külön törvény rendelkezései szerint arról szerez
tudomást, hogy a kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az
ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott
határozatokban szerepel.”
(4)	A Ctv. 50. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
19
„(6) Ha e törvény rendelkezése alapján a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját
meghatározni, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt benyújtható, azonban a kérelem
benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja.
(7)	Ha e törvény rendelkezései alapján a cégadat változásának időpontja a bejegyzés napját követő
időpont, nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a cégadatot a változás
időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a cégjegyzékből, hogy az mint törölt
adat se legyen megismerhető.”
(5)	A Ctv. 51. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Ha a cég cégjegyzék adatai között bejegyzett cég vagy természetes személy adatai
változásának bejegyzésére automatikus bejegyzéssel kerül sor, a cégnek az automatikus bejegyzést
követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó
egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban, illetve egyéb cégiratban kell átvezetnie a cégjegyzék
adataiban szereplő cég vagy a természetes személy adataiban bekövetkezett változást is.”
(6)	A Ctv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján automatikusan, vagy a
természetes személyek nyilvántartásából történő cégbírósági adatigénylés útján hivatalból jegyzi be
a cégjegyzékbe a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy
cégjegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását. A
természetes személyek nyilvántartását vezető szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a 38. § (3)
bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint
időpontjáról. Ha az elhunyt személy a 24. § (1) bekezdés h) pontja vagy a 25. § (1) bekezdés i)
pontja szerinti személy, a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus végzéssel törli a
cégjegyzékből.”
36.	§
(1)	A Ctv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatalból vagy automatikusan meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre a bíróság jogerős vagy a hatóság végleges
határozata alapján került sor.”
(2)	A Ctv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. §
(1)	Ha valamely cégadat nyilvántartásba vétele hivatalbóli vagy automatikus bejegyzéssel (a
továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, a cég, a
bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában:
bejegyzést kérő), az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás
20
bejegyzés javítását.
(2)	A cégbíróság a kérelemről soron kívül nemperes eljárásban határoz; az eljárás során kizárólag
okirati - ideértve az elektronikus okiratot is - bizonyításnak van helye. A cégbíróság a bejegyzést
kérőt az eljárásban felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon bejegyzés alapját képező elektronikus
értesítésben feltüntetett adat helyességéről.
(3)	Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés
tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a
végzést hatályon kívül helyezi.
(4)	Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cégbíróság számára a bejegyzés céljából továbbított
adat és a végzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a
végzést hatályon kívül helyezi.
(5)	Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés
tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.
(6)	Ha a cégbíróság az eljárás eredményként a hivatalból vagy automatikusan meghozott végzést
hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a cégnyilvántartásból úgy kell törölni,
hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható.”
37.	§
(1)	A Ctv. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalos eljárásnak minősül az is, ha a cégbírósági
informatikai rendszer jelzése alapján szerez tudomást a cégbíróság arról, hogy a cégjegyzékbe
bejegyzett adat hatálya megszűnt, a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy elhalálozott, vagy
egyéb, informatikai úton lefolytatott vizsgálat az eljárás lefolytatását teszi szükségessé.”
(2)	A Ctv. VI. Fejezetének 3. Címe a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. §
(1)	A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat,
vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető
tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a cégbíróság a Ptk.
3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cég
bejegyzését követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a
cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat,
vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető
tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5)
bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállnak-e.
21
(3)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő -
értesítést küld a cégbíróság részére. A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) és (5)
bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben
hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít.”
(3)	A Ctv. 77. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy
kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. Ha a
törvényességi felügyeleti eljárás alatt a cég felszámolás alá kerül, vagy más törvényességi
felügyeleti eljárásban a cégbíróság vele szemben kényszertörlési eljárás megindítását jogerősen
elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás
megszüntetésével egyidejűleg a 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés alkalmazására még
sor kerülhet.”
38.	§
(1)	A Ctv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása
során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a cégjegyzékbe bejegyezni
kért természetes személy adatainak a bűnügyi nyilvántartás adataival való összevetése során
felmerült kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható. A 77. §-ban foglaltak szerint azonban
törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a
bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak
egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt
kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni.”
(2)	A Ctv. 104. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles eleget
tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének.
(4)	A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontját
követően évente tájékoztatót készítsen a legfőbb szervnek, amelyben be kell mutatnia a
végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került
még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.”
(3)	A Ctv. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a
követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői
igényeket. A végelszámoló a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési
határidő elteltét követő negyvenöt napon belül értesíti.”
22
(4)	A Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság
vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb
szerv elé terjeszti jóváhagyásra)
„b) a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat,”
(5)	A Ctv. 111. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása
esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a cég tagjai
valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a
vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.”
39.	§
A Ctv. VIII. Fejezet 6. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Cím
Az egyszerűsített végelszámolás
114.	§
(1)	A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha
a)	a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
b)	végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.
(2)	Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót
terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
(3)	A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően
jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz (e cím alkalmazásában a továbbiakban: adóhatóság). A
cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a
cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített
végelszámolás kezdő időpontját.
(4)	A cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben
közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza a 102. §
(2)	bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, az egyszerűsített végelszámolás
kezdő időpontját, és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott.
(5)	Az egyszerűsített végelszámolásra e címben foglalt eltérésekkel a 99-113. § rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
115.	§
(1)	Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a
cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon
23
belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus
úton értesíti. A cégbíróság az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a
cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldat törlését - az adóhatóság értesítése
alapján - automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe.
(2)	Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég - az egyszerűsített végelszámolás
lefolytatására nyitva álló határidő alatt - az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság
elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc
napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és
társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg
köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott
módon megküldeni a cégbíróság részére a 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási
javaslatot, továbbá a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a
111. § (3) bekezdésében megjelölt határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta
megfelelő kitöltésével készíthető el.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság -
a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén - törli a céget a cégjegyzékből.
115/A. §
(1)	Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég köteles a végelszámolásra vonatkozó általános
szabályok szerint eljárni, ha
  a)	a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a
  vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,
  b)	végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy
  c)	az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.
(2)	A cég az (1) bekezdésben meghatározott körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül
köteles végelszámolót választani és a 101. § (1) bekezdése szerinti változásbejegyzési kérelmet
benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését újra nem kell kérni.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét a cég nem teljesíti, a cégbíróság automatikus
végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő kettőszáztizenegyedik napon a
végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből (rövidített névből) a
végelszámolásra utaló toldatot törli. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja e
bekezdés szerinti esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés
bejegyzésének napja.”
40.	§
A Ctv. 128. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„l) az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és
24
  lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását
  vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek
  nyilvántartását vezető szerv, valamint a cégbíróság közötti kapcsolattartásra,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
41.	§
A Ctv. a következő 131/J-L. §-sal egészül ki:
„131/J. §
(1)	E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások
egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv4.) megállapított 30. § (4) bekezdését és 50. § (6) és (7) bekezdését a
rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott változásbejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. §-ának szabályait a rendelkezés
hatálybalépését követően benyújtott kijavítási kérelmekre kell alkalmazni. A Módtv4.
rendelkezésével megállapított 64/A. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a cégbíróság
kijavítási kérelemre indult, a rendelkezések hatálybalépésének napján már folyamatban lévő
nemperes eljárásban is alkalmazhatja, ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy a bejegyzés
céljából továbbított adat hibás.
(3)	E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 114-115/A. §-ait a rendelkezések
hatálybalépését követően az adóhatósághoz bejelentett egyszerűsített végelszámolásra kell
alkalmazni.
131/K. §
(1)	A cégbíróság a Módtv4. hatálybalépését követő hat hónapon belül a cégjegyzékbe bejegyzett
természetes személyek adatainak ellenőrzése, kapcsolati kód képzése és a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből történő adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából adatot igényel a
természetes személyek nyilvántartásából.
(2)	Az e § szerinti adatigénylésre automatikusan, az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer
útján kerül sor. Az informatikai rendszer - a természetes személy cégjegyzékből való törlésének
időpontjáig - tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék
adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
131/L. §
A jogi képviselő 2020. január 1-jétől a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet és
minden egyéb beadványt az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott
módon, a Pp. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával is benyújthatja. E határidőig a
cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során kizárólag az IV. Fejezet 2. cím szerinti elektronikus
25
kapcsolattartás szabályai alkalmazhatóak.”
42. §
  A Ctv.
  1.	10. § (3) bekezdésében a „cégjegyzékből véglegesen törölni” szövegrész helyébe a
  „cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni” szöveg,
  2.	18. § (1) bekezdésében a „kell mellékelni” szövegrész helyébe a „kell mellékelni; a
  céginformációs szolgálat a benyújtó adatait és jogosultságát ellenőrzi” szöveg,
  3.	24. § (1) bekezdés g) pontjában az „önálló vagy együttes” szövegrész helyébe az „önálló,
  együttes vagy ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény) szöveg,
  4.	24. § (1) bekezdés h) pontjában az „a cég képviseletére jogosultak” szövegrész helyébe az „a
  cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult” szöveg,
  5.	24. § (4b) és (5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében az „alapján, hivatalból jegyzi be”
  szövegrész helyébe az „alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,
  6.	26. § (3) bekezdésében az „alapján hivatalból jegyzi be” szövegrészek helyébe az „alapján
  automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,
  7.	26. § (3) bekezdésében az „alapján szintén hivatalból jegyzi be” szövegrész helyébe az
  „alapján szintén automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,
  8.	26. § (8) bekezdésében az „A hivatalból történő” szövegrész helyébe az „Az automatikus”
  szöveg,
  9.	35. § (2) bekezdésében az „a cégbíróság hivatalból jegyez be” szövegrész helyébe az „a
  cégbíróság hivatalból vagy automatikusan jegyez be” szöveg,
  10.	44/A. § (2) bekezdésében az „az adószám megállapításának napjától” szövegrész helyébe az
  „az adószámról való értesítés napjától” szöveg,
  11.	46. § (1) bekezdésében a „jogszabályok rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a
  „jogszabályok rendelkezéseinek, és a 38. § (2)-(4) bekezdése szerinti összevetés során észlelt
  hiba megszüntethető-e” szöveg,
  12.	48. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés b) és f) pontjában, 74. § (5) bekezdésében az „a 3.
  számú mellékletben” szövegrészek helyébe az „az 1. és 2. számú mellékletben” szöveg,
  13.	72/A. § (6) bekezdésében a „kérelmező elektronikus kapcsolattartása során a kérelmet”
  szövegrész helyébe a „kérelmező elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, amelynek során a
  kérelmet” szöveg,
  14.	72/B. § (3) bekezdésében az „Elektronikus kommunikáció esetén a cégbíróság” szövegrész
  helyébe az „A cégbíróság” szöveg,
  15.	88. § (1) bekezdésében az „a cég vezető tisztségviselőjétől” szövegrész helyébe az „a cég
  vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a cég egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője,
  a cég tagjaitól” szöveg,
  16.	90. § (1) bekezdésében a „cégbíróság a Cégközlönyben” szövegrész helyébe a „cégbíróság
  megindítja a megszüntetési eljárást és a Cégközlönyben” szöveg,
  17.	102. § (2) bekezdés a) pontjában az „a végelszámolás alá került cég nevét” szövegrész
  helyébe az „a végelszámolás alá került cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal” szöveg,
26
 18.	106. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a
 cégiratokhoz nem csatolta be” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét nem
 teljesítette” szöveg,
  19.	109. § (1) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül”
  szöveg,
  20.	109. § (2) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül”
  szöveg,
  21.	118. § (2) bekezdésében az „és rendelkezik az eltiltásról” szövegrész helyébe az „és - kivéve,
  ha a bejelentett követelés kielégítésre került - rendelkezik az eltiltásról” szöveg,
  22.	118/B. § (5) bekezdésében a „98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja” szövegrész helyébe a „98.
  § (3) bekezdése” szöveg,
 23.	128. § (1) bekezdés n) pontjában a „szerződésminták” szövegrészek helyében a
 „szerződésminták, iratminták” szöveg,
  24.	1. számú melléklet I. pont 13. alpont a) pontjában a „magánokirat” szövegrész helyébe a
  „magánokirat, székhelyszolgáltatás esetén szükség szerint ideértve az ingatlan tulajdonosának
  előzetes írásbeli hozzájárulását” szöveg,
  25.	1. számú melléklet II. pont 10. alpontjában az „alapítási engedélye” szövegrész helyébe az
  „alapítási, a cégbejegyzést követően az alapító okiratának, illetve cégadatának módosítási
  engedélye” szöveg
  lép.
43.	§
  Hatályát veszti a Ctv.
  a)	9/E. § (1) bekezdésében a „22/A. § szerinti” szövegrész,
  b)	22/A. §-a,
  c)	30. § (6) bekezdése,
  d)	48. § (2) bekezdésében az „A bejegyzési kérelemhez - a cégnyilvánosság alapelvének
  teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett - csatolandó okiratok
  felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.” szövegrész,
  e)	76. § (3) bekezdésében az „az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy”
  szövegrész,
  f)	88. § (1) bekezdésében a „vezető tisztségviselője” szövegrész,
  g)	98. § (3) bekezdés a) pontjában az „a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a
  számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít,” szövegrész,
  h)	98. § (3) bekezdés b) pontja,
  i)	107. §-a,
  j) 108. § (1) bekezdésében az „a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján” szövegrész,
  k) 108. § (2) bekezdésében az „- a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve”
  szövegrész,
  l) 111. § (1) bekezdés d) pontja,
  m) 112. § (2) bekezdése,
27
  n) 3. számú melléklete.
   26.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
          gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
44.	§
Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
   a)	„A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok” című alcímében az „és
   szakhatóságok” szövegrész;
    b)	6/A. §-a,
    c)	6/I. § (4) bekezdése,
    d)	12. § (5) bekezdés e) pontja.
      27.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
                    tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
45.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében a „szabálysértési eljárás alá vont személy
személyazonosságának ellenőrzéséhez” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás alá vont
személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban
közreműködő szolgálatnak a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának
ellenőrzéséhez” szöveg lép.
28.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
46.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
(a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban
meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
   „s) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a
   céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat”
(részére továbbíthat adatot.)
(2)	A Harmtv. 106. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar
igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság
részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá
28
az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a
kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy
letelepedett jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.”
47.	§
A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az „(1)-(1b) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(1c)
bekezdésben” szöveg lép.
29.	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása
48.	§
(1)	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztv.) 4. §-a a következő (3a)-(3c)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vámhatóság az 5/C. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a (3) bekezdés szerint zár
alá vett készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Kincstár
illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Magyar
Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök
Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és
nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.
(3b) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett
iratokhoz kell csatolni.
(3c) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás
bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére.”
(2)	A Készpénztv. 5/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kiszabott bírság helyszínen történő megfizetéséhez pénzváltási kiegészítő pénzügyi
szolgáltatás igénybevétele válik szükségessé, a vámhatóság a pénzváltási szolgáltatás helyszínére
kíséri az eljárás alá vont személyt.”
(3)	A Készpénztv. a következő 5/C. §-sal egészül ki:
„5/C. §
Ha az 5/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem
biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási
intézkedést a készpénz-bejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3.
29
cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének
erejéig elrendelheti.”
49.	§
Hatályát veszti a Készpénztv. 7. §-a.
30.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
50.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a
Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem
elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány
visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a menekült
vagy menedékes jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében az eljáró hatóság részére
közvetlen hozzáférést biztosít.”
31.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
51.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 40/G. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„40/G. §
Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, valamint a kisajátítási terv záradékolására
irányuló eljárásban az ügyfél, illetve annak képviselője nem jogosult az ügyei intézése során
ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.”
52.	§
Hatályát veszti a Kstv. 47. §-a.
32.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
                                        módosítása
53.	§
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 39. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít)
„h) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban,
az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben
30
meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából az
erdők és szabad rendelkezésű erdők”
 (Adattárban nyilvántartott adataihoz.)
54.	§
Az Evt.
 a)	39. § (3) bekezdés f) pontjában a „szabad rendelkezésű erdők, valamint” szövegrész helyébe a
 „szabad rendelkezésű erdők,” szöveg,
b)	39. § (3) bekezdés g) pontjában a „szabad rendelkezésű erdők” szövegrész helyébe a „szabad
rendelkezésű erdők, valamint” szöveg,
c)	39. § (4) bekezdésében az „államigazgatási szerv,” szövegrész helyébe az „államigazgatási
szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, ” szöveg
 lép.
55.	§
 Hatályát veszti az Evt. 51. § (11) bekezdése.
33.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
56.	§
 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 47. §-a a következő (2a)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(2a) A kötvénynyilvántartó szerv az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv részére
 az adatigénylés teljesítése érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a kötvénynyilvántartás (1)
 bekezdés m) pontjában meghatározott adataihoz.”
34.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
57.	§
 (1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 14/A. §-a helyébe a
 következő rendelkezés lép:
„14/A. §
(1)	Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt
anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása
merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság döntése, az
igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti.
 (2)	Az igazságügyért felelős miniszter a véleményt a megkeresést követő harminc napon belül adja
 meg, amelybe a külföldi hatóság megkeresése esetén az anyakönyvi eljárás felfüggesztésének
31
időtartama nem számít bele.
(3)	Nem kérhető az igazságügyért felelős miniszter véleménye, ha az anyakönyvi bejegyzés
teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a
joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az
irányadó.”
(2)	Az At. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a
házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv
indokolt esetben felmentést adhat, amely a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A
felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő házasulók a házasság
megkötésére jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.
(2)	Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a
házasuló személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az
anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának
értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására
nincs lehetőség.”
(3)	Az At. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. §
(1)	Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
igazolnia kell, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga szerint nincs
akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.
(2)	A nemzetközi magánjogról szóló törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.
A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő felek a bejegyzett
élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.
(4)	Nem kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a
fél személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi
szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése
alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs
lehetőség.
(5)	Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes,
Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi
32
 kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt
 lehetővé teszi.”
 (4)	Az At. 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
 „(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az Nmjtv. 16. § (3) és (4)
 bekezdése vagy 27. §-a alapján a házassági név anyakönyvezése során más állam jogát kell
 alkalmazni.”
 (5)	Az At. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az
 anyakönyvi szerv engedélyezheti. A névváltoztatást az anyakönyvi szerv jegyzi be az
 anyakönyvbe.”
 (6)	Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
 (Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú
 anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező
 adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával)
 „g) a családtámogatási szerv az anyasági támogatás megállapítása iránti eljárás lefolytatása
 céljából.”
58.	§
 (1)	Az At. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. §
 (1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
 a)	az anyakönyvi eljárás lefolytatására és az anyakönyvi eljárásban való közreműködésre jogosult
 szerveket és személyeket, azok illetékességét és hatáskörét, a nyilvántartó szervet, valamint az
 anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és a nyilvántartó szerv nyilvántartás működtetésével
 kapcsolatos együttműködésének kereteit,
 b)	az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket,
 c)	az MTA utónévjegyzékbe történő felvételre vonatkozó nyilatkozatával összefüggő
 megkeresésre és az anyakönyvi szerv közreműködésére vonatkozó szabályokat.
 (2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
 a)	az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásának, valamint az anyakönyvezési
 feladatok ellátásának,
 b)	az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének,
 c)	a névviselés, a névváltoztatás,
 d)	a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás,
 e)	az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből teljesítendő adattovábbítás
 részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
33
(2) Az At. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. §
 Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy az anyakönyvi szakvizsga
 részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
59.	§
 Az At.
 a)	44. § (9) bekezdésében az „az érintett kérelmére az Nmjt. 10. §-a” szövegrész helyébe az „az
 Nmjtv. 16. § (1)-(2) és (5) bekezdése” szöveg,
 b)	44/A. § (1) bekezdésében az „az Nmjt. 10. §-a” szövegrész helyébe az „az Nmjtv. 16. § (2)
 bekezdése” szöveg,
 c)	60. § (3) bekezdésében az „azon bejegyzés” szövegrész helyébe az „azon” szöveg,
 d)	71/A. §-ában az „az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a
 „jogszabályban” szöveg,
 e)	72. § (4) bekezdésében az „a 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi” szövegrész
 helyébe az „az anyakönyvi” szöveg
 lép.
60.	§
 Hatályát veszti az At.
 a)	4. § (5) bekezdés e) pontja,
 b)	„Az eljárás felfüggesztése” című alcíme és 16/A. §-a,
 c)	51. § (2)-(5) bekezdése,
 d)	52. § (2) bekezdése,
 e)	67. § (2) bekezdése.
         35.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
 kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
 szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
 61.	§
 (1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
 kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI.
 törvény (a továbbiakban: Khtv.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. §
 (1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására és az Ákr.-ben a
 felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha az elsőfokú hatóság a járási (fővárosi
 kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője.
34
(2)	A járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője
államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy
kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a fellebbezés elbírálására és a felügyeleti jogkör
gyakorlására.”
(2)	A Khtv. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. §
(1)	A járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértések
ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört
gyakorol.
(2)	Az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben eljárva a járási (fővárosi kerületi) hivatal az e
törvényben és az az egyszerűsített hatósági ellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletben
meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza.
(3)	A járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben hozott
döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.”
(3)	A Khtv. 21/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
   „d) a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzésére vonatkozó eljárási
   szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
   36.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
62.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (18) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az erdészeti hatóság részére díj-,
költség- és térítésmentesen közvetlen hozzáférést biztosít a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt
adatbázis a körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az
erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben
meghatározott adataihoz.”
37.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
63.	§
(1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) 4. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
35
„(1) A hatóság szakértői bizottság közreműködését veheti igénybe az engedélyezési eljárás
lefolytatásához, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az
engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdése szerinti képzési
kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az
intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény
engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt képzési körön belüli - új képzéssel
bővíti.”
(2)	A Felnőttképzési tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szakértői bizottság közreműködése esetén az engedélyezési, valamint az ellenőrzési eljárásban
részt vevő ügyfél köteles
a)	a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá
b)	közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja
különösen
      ba)	az érintett területre, építménybe történő belépést,
      bb)	adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását.”
(3)	A Felnőttképzési tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő
igénybevétele esetén - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott
felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai
gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(4)	A Felnőttképzési tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek
tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az
Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendelet (a
továbbiakban: OSAP) szerinti adatszolgáltatást nem teljesítettek.”
38.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
64.	§
(1)	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.)
9.	alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
     „9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása”
36
(2) A Hhvtv. 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. §
 (1)	A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási
 vízterületekről - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott
 halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából - nyilvántartást
 vezet. A nyilvántartás tartalmazza
 a)	a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését,
 b)	a halgazdálkodásra jogosult
      ba)	természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori
      családi és utónevét, vagy
     bb)	cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét,
     székhelyét és nyilvántartási számát;
 c)	a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a
 haszonbérlet időtartamát;
 d)	a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát;
 e)	a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját;
 f)	a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát;
 g)	a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;
 h)	a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő
 művelési ágát;
 i)	a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;
 j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát;
k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;
 l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;
 m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;
 n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;
 o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.
 (2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a
 természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
 (3)	A Hhvtv. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási
 tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus
 döntéshozatal keretében.”
 (4)	A Hhvtv. 54. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az Adattár részét képezik)
 „a) a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása,”
65. §
37
A Hhvtv.
a)	34. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásba veszi” szövegrész helyébe a „veszi nyilvántartásba”
szöveg,
b)	34. § (6) bekezdésében a „vízterületek” szövegrész helyébe a „vízterületek és jogosultak”
szöveg
lép.
66.	§
Hatályát veszti a Hhvtv.
a)	10. alcímének címében az „és nyilvántartásuk” szövegrész,
b)	34. § (3)-(5) bekezdése.
39.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
67.	§
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 38. §-
ában a „felügyeleti jogkör gyakorlásának, továbbá nem nyújtható be újrafelvételi kérelem”
szövegrész.
40.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
68.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 137. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek
fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így
különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél
esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem
tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további
gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan
következményekkel járna.”
(2)	A Kbt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e
törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő
rendelkezéseinek figyelembe vételével.”
(3)	A Kbt. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
38
 „(1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban
 a)	ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
 általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus
 úton történő kapcsolattartás kötelező;
 b)	nincs helye sommás eljárásnak;
 c)	a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy a
 hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet
d)	a hiányzó közbeszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”
 (4)	A Kbt. 145. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés
 alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 137. § (3) bekezdésben foglalt
 körülmények alapján annak megállapítása, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett
 szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak
 megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés
 esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot
 helyreállítható-e.”
 (5)	A Kbt. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Az eljárás
megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást kezdeményező irat kizárólag írásban - a
145. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint -, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt
terjeszthető elő.”
 (6)	A Kbt. 148. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
 „(7a) Ha egy adott jogsértés kapcsán a (7) bekezdés c) pontja szerinti iratbetekintést követően a (7)
 bekezdés d) pontja szerinti előzetes vitarendezés kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás
 időpontjának meghatározására a (7) bekezdés d) pontja alkalmazandó.”
 (7)	A Kbt. 149. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A kérelemben meg kell jelölni)
„d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a
jogsértő eseményt és annak bizonyítékait;”
 (8)	A Kbt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha
 a)	a kérelem a 149. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,
 b)	nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,
c)	nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy
 d)	a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton
 nyújtották be.
39
Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.”
(9)	A Kbt. 151. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy
az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. § (1) bekezdése
szerinti tájékoztatást jogszerűen visszavonta.”
(10)	A Kbt. 151. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati
eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes
kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a
külön jogszabályban meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj
visszatérítésére.”
(11)	A Kbt. 151. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt.
165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj
háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi
határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj
összegéből háromszázezer forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek
viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó
általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül
visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.
(8b) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a
Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben
ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját
bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti
vissza a kérelmezőnek.”
69.	§
(1)	A Kbt. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezést visszautasítja, ha azt nem az (1)
bekezdésben meghatározott jogosult terjesztette elő.”
(2)	A Kbt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt vagy kezdeményezőt, a
közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi
40
szándékukat jelző, a közbeszerzési ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg
észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet, illetve hivatalból
indított eljárás esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. Ha az ajánlatkérővel az
Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő
részére a Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás megindításáról
szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres visszaigazolás
napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt lehetőség, és az
ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta vissza a
Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az ajánlatkérő részére postai úton
kerül kézbesítésre.”
(3)	A Kbt. 154. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli
kezdeményezőn kívüli - a közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton
értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül
az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban
történő részvételi szándékukat, a Kbt. 145. § (7) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának
csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat
jelző érdekeltek részére a Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve
kezdeményező iratot, és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a
részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása
jogvesztéssel jár.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az
ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési
ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont
érdekeltet - ide értve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni.
(1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a közbeszerzési ügyben érdekelt a jelen bekezdés szerint nem jelzi
a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati
eljárás során a Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Döntőbizottság az
egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be vagy
nyilatkozattételre hívja fel.”
(4)	A Kbt. 154. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjét vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel vagy a
beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges, az általa
meghatározott iratok - öt napon belüli megküldésére, illetve a 40. § (1) bekezdése szerinti
rendszerben rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére. Ha a kérelmet az
ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni,
illetve hozzáférhetővé tenni. A papír alapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt azoknak az
41
iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú
változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok
szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését - elektronikus levél útján történő
benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.”
(5)	A Kbt. 158. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggesztheti, ha az előkérdés eldöntése más
szerv hatáskörébe tartozik.”
(6)	A Kbt. 160. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével
meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat,
észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a
tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.
(4)	Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a
Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt
vagy nyilatkozatot. A felhívásról az ellenérdekű ügyfelet a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás
megküldésével egyidejűleg értesíti. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az
ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett
további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe
döntése meghozatalakor.”
(7)	A Kbt. 160. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdésben foglalt tárgyalást követő felhívást mellőzi,
és a tárgyalást követően új tárgyalást tarthat, ha az a tényállás további tisztázása érdekében
szükséges. Az új tárgyalás határnapját a Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az első tárgyalást
követő napon közli az ügyfelekkel. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az első tárgyalást követő 8
napon belül megtartható legyen.”
(8)	A Kbt. 161. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vagy a fél indokolt
kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített
adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében
indokolt. A Döntőbizottság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot
különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el és a
zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a
megóvása érdekében szükséges. A Döntőbizottság - kivéve, ha a zárt tárgyalásra törvény kötelező
rendelkezése alapján került sor - a nyilvánosság kizárásáról indokolt végzést hoz.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt
42
napon belül megküldi az ügyfeleknek.”
(9)	A Kbt. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás alapján
megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati
eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig, a Közbeszerzési Hatóság
képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a
jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.”
70.	§
(1)	A Kbt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés
végrehajtására halasztó hatálya van.”
(2)	A Kbt. 165. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)
„g) hivatalból megállapítja a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés
semmisségét vagy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az
érintett szerződés nem semmis,
h)	megállapítja, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés
esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot
helyreállítható-e.”
(3)	A Kbt. 165. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek
fennállására tekintettel nem semmis, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki,
amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének
15%-a.
(7b) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége
jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl
további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -
legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.”
(4)	A Kbt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„169. §
(1)	Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a végzés
kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A
43
Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően
haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított
közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
(5)	A Kbt. 170. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen közigazgatási pert indíthat a 152. §-
ban meghatározott szervezet vagy személy is. A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak
a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes
szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett
korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.”
(6)	A Kbt. 170. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet annak beérkezését követő tíz napon belül
továbbítja a bírósághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése
szerinti rendszerből kinyert elektronikus másolati formában is továbbíthatja a bíróság részére.”
(7)	A Kbt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„171. §
(1)	A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére. A bíróság a
közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét felhívhatja a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerben
rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére, amelynek az ajánlatkérő
haladéktalanul köteles eleget tenni.
(2)	Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.
(3)	A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer,
legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.”
(8)	A Kbt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„172. §
(1)	Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a bírság
összegét is - alkalmazhatja a 165. § (3), (6), (8)-(9) és (10) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket.
(2)	Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében
megállapítja a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 137. §
(3)	bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés
44
semmisségét vagy azt, hogy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem
semmis.
(3)	Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3)
bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek
összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(4)	Ha a bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén
megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások
jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha
megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei
alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes
körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(5)	Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a
bíróság hatvan napon belül dönt.
(6)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(7)	A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a
felek részére kézbesíti.”
71.	§
(1)	A Kbt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 175. § (1) bekezdésében foglalt esetek, valamint a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a
137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári
jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok
megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a
Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával
szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári
jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet
ítéletével elutasítja.”
(2)	A Kbt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett
közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére
vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg
önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az
ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában
a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.”
45
(3) A Kbt. 177. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 165. § (2) bekezdés g) pontjában és (7a)-
(7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés érvénytelensége
jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben érvényesíthető. A
Közbeszerzési Döntőbizottságnak, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni
közigazgatási perben hozott ítéletnek a szerződés semmisségének megállapítása tárgyában hozott
döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti.
(6)	Ha a polgári perben eljáró bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt
semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata
elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot
helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét
figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(7)	Ha a polgári perben eljáró bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt
semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata
elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően - megállapítja, hogy az eredeti
állapot helyreállítása lehetséges, úgy - a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése
alapján - a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a (8)-(9) bekezdés szerint indíthat pert, illetve
perújítási eljárást a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a
közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál a 165. § (7b) bekezdése, illetve a 172. § (4) bekezdése
alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(8)	A 165. § (7b) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránti pert a Közbeszerzési
Döntőbizottság ellen kell megindítani. Az eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók. A
polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott
döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.
(9)	A 172. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt és az eredeti állapot
helyreállíthatósága tárgyában a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási
perben eljáró bíróság ítéletével szemben perújításnak van helye. A polgári perben eljáró bíróság
ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben
eljáró bíróságot köti.
(10)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozata elleni közigazgatási perben kiszabott bírság megfizetésére a (7) bekezdésben foglalt, a
per indítására nyitva álló határidő elteltéig nem került sor, a (7)-(9) bekezdésben foglalt szabályok
nem alkalmazhatók.”
72.	§
46
(1)	A Kbt. 187. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Hatóság (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében
nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni
érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóság elnökének
köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy
előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett minősített
ajánlattevő a Hatóság határozatát közigazgatási perben megtámadhatja a határozat kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(2)	A Kbt. 188. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bármely gazdasági szereplő, akivel szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett
kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak
megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére
kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával
megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére kell
bocsátani, amit - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Hatóság egy
munkanapon belül visszaigazol. A megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat a
kérelemmel együtt kell benyújtani a Közbeszerzési Hatóság részére.”
(3)	A Kbt. 188. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat
meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A sommás
eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során az Ákr. hiánypótlásra vonatkozó szabályait
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hatóság több ízben is felhívhatja hiánypótlásra a
kérelmező ügyfelet.”
(4)	A Kbt. 188. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A határidő - indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb tizenöt munkanappal
meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a
határozatot a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban megküldi. A kizáró ok hatálya alatt
álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozat nem tartalmazhat feltételt vagy a
gazdasági szereplő további intézkedésére vonatkozó előírást.
(4b) Ha a kérelmet a Hatóság határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági
szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló
kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő
intézkedéssel kívánja bizonyítani.”
(5)	A Kbt. 188. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelmező a kérelmet elutasító határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt
47
napon belül közigazgatási pert indíthat. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”
73.	§
(1)	A Kbt. 195. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát
is, amelyek a (9) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják. A névjegyzékbe történő
felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok módosításáért külön
jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása esetén a hatóság a kérelmet visszautasítja. Az igazgatási
szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.”
(2)	A Kbt. 195. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A közbeszerzésekért felelős miniszter a névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolt okiratok
megvizsgálása után a kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az Ákr. szerint döntést hoz
az okiratok megfelelőségéről, e döntés meghozatala körében nincs helye sommás eljárásnak. A
hiányosan benyújtott okiratok pótlására a közbeszerzésekért felelős miniszter egy alkalommal,
nyolc napos határidőt biztosít a kérelmező számára. A hiánypótlási határidő eredménytelen eltelte
esetén a közbeszerzésekért felelős miniszter a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet elutasítja.
(10b) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az
elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A
névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél
nyilatkozatával nem pótolhatóak.”
(3)	A Kbt. 195. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közbeszerzésekért felelős miniszter (7) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak
előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy
vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a
közbeszerzésekért felelős miniszternek köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a
folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A
közbeszerzésekért felelős miniszter feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben
nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A kérelmező, illetve az
érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a határozattal szemben közigazgatási pert
indíthat a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen
fellebbezésnek nincs helye.”
(4)	A Kbt. 197. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvénynek ... szóló 2017. évi ...... törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított
rendelkezései a 2018. január 1-jén és az azt követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési
eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre alkalmazandók.
48
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével e törvény 2018. január 1-jét
megelőzően hatályos rendelkezései alkalmazandók a 2018. január 1-jét megelőzően közzétett 51. §
szerinti előzetes tájékoztató és 113. § szerinti összefoglaló tájékoztatás útján meghirdetett
közbeszerzési eljárások esetében.”
74.	§
A Kbt.
  1.	46. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat” szövegrész helyébe a
  „közigazgatási per esetén a közigazgatási per” szöveg
  2.	53. § (2) bekezdésében az „ajánlatkérőnél érdeklődésüket” szövegrész helyébe az „eljárás iránt
  érdeklődésüket” szöveg,
  3.	56. § (4) bekezdésében az „52. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „52. § (4) és (5)
  bekezdése” szöveg,
  4.	62. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerősen eltiltásra” szövegrész helyébe a „véglegesen vagy
  jogerősen eltiltásra” szöveg, az „a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy” szövegrész helyébe az „a
  Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált döntésében vagy”, az „a Közbeszerzési
  Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési
  Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per” szöveg,
  5.	62. § (1) bekezdés h) pontjában az „a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Döntőbizottság
  határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság három évnél nem régebben meghozott
  határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési
  Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló
  közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata
  jogszerűnek mondta ki” szöveg,
  6.	62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában az „olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett
  társaság” szövegrész helyébe az „olyan társaság” szöveg, a „2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r)
  pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja” szövegrész helyébe a „2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-
  b)	vagy d) alpontja” szöveg,
  7.	62. § (1) bekezdés l) pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált”
  szöveg, a „- vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági -” szövegrész helyébe a „- vagy annak
  megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági -” szöveg,
  8.	62. § (1) bekezdés n) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „véglegessé
  vált és végrehajtható” szöveg, az „a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata”
  szövegrész helyébe az „a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási
  per” szöveg, a „más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen”
  szövegrész helyébe a „más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen - három
  évnél nem régebben -” szöveg,
  9.	62. § (1) bekezdés p) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági
  határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására
  irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,
  10.	62. § (1) bekezdés q) pontjában az „a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság
49
határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott,
jogerős határozata” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, -
vagy a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság
jogerős - 90 napnál nem régebben meghozott határozata” szöveg,
11.	63. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági
határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben
való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,
12.	63. § (1) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági
határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben
való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,
13.	64. § (1) bekezdésében az „a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy
bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti -” szövegrész helyébe az
„a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak
megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti” szöveg,
14.	64. § (2) bekezdésében a „Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy
bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti -” szövegrész helyébe a
„Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy
annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti”
szöveg,
15.	67. § (2) bekezdésében az „A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését” szövegrész helyébe
az „A nyilatkozat - ha e törvény végrehajtási rendelete azt nem határozza meg - tartalmazza
annak megjelölését”, az „adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat” szövegrész helyébe az
„adatbázis alkalmazásához adott esetben szükséges adatokat” szöveg,
16.	71. § (9) bekezdésében a „csak a (4) bekezdésben foglalt” szövegrész helyébe a „csak a (4)
bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges”
szöveg,
17.	117. § (4) bekezdésében a „g)-k) és m) pontja” szövegrész helyébe a „g)-k), m) és q) pontja”
szöveg,
18.	144. § (2) bekezdésében a „polgári jogi igények elbírálása” szövegrész helyébe a „polgári jogi
igények elbírálása - a 145. § (3a) bekezdésében foglalt kivétellel - ” szöveg,
19.	147. § (1) bekezdésében az „a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében” szöveg,
20.	147. § (3) bekezdésében az „a Ket. 42. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében” szövegrész
helyébe az „az Ákr. 22. §, illetve 23. § (1) bekezdésében” szöveg,
21.	151. § (5) bekezdésében az „a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat
nélkül öt napon belül elutasítja” szövegrész helyébe az „a kérelmet - az Ákr.-ben foglalt eseteken
túl - öt napon belül visszautasítja” szöveg,
22.	152. § (8) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasítására” szövegrész helyébe a
„visszautasítására” szöveg,
23.	160. § (2) bekezdésében az „az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 154. § (1)
bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb
érdekelteknek” szövegrész helyébe az „az ügyfelek 154. § szerinti észrevételét azzal küldi meg az
50
  ellenérdekű ügyfeleknek” szöveg,
  24.	163. § (1) bekezdésében az „ötvenezer” szövegrész helyébe a „tízezer” szöveg,
  25.	164. § (3) bekezdésében a „közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe
  ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében” helyébe a „közbeszerzési eljárás alapján megkötött
  szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint a közbeszerzési eljárás
  mellőzése ügyében” szöveg,
  26.	164. § (6) bekezdésében a „felfüggesztését” szövegrész helyébe a „szünetelését” szöveg,
  27.	166. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát [170. §] kérték” szövegrész
  helyébe a „határozattal szemben közigazgatási pert indítottak” szöveg,
  28.	166. § (4) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasító” szövegrész helyébe a
  „visszautasító” szöveg, a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „ellen indított
  közigazgatási per” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe az „ítéletét” szöveg,
  29.	166. § (5) bekezdésében a „határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik” szövegrész helyébe
  a „határozata ellen közigazgatási pert indítottak” szöveg,
  30.	175. § (2) bekezdésében az „a Pp.” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló
  törvény” szöveg,
  31.	187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „minden olyan döntőbizottsági, vagy annak
  felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat” szövegrész helyébe a „minden olyan véglegessé
  vált döntőbizottsági - vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős
  bírósági - határozat” szöveg,
  32.	187. § (2) bekezdésének g) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a
  „megtámadására irányuló közigazgatási per” szöveg,
  33.	187. § (2) bekezdésének j) pontjában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
  34.	190. § nyitó szövegrészében az „eljárások bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az
  „eljárásokra vonatkozó közigazgatási per” szöveg,
  35.	191. § (4) bekezdésében a „Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára”
  szövegrész helyébe a „közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 89. § (1) bekezdés
  b)	pontjára és a 90. § (1) és (2) bekezdésére” szöveg,
  36.	193. § (1) bekezdés e) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a
  „közigazgatási perben való megtámadása” szöveg,
  37.	197. § (7) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „közigazgatási
  perben való megtámadása” szöveg
  lép.
75.	§
  Hatályát veszti a Kbt.
  1.	151. § (6) bekezdése,
  2.	161. § (3) bekezdése,
  3.	162. § (5) bekezdése,
  4.	170. § (4) bekezdése,
  5.	„A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési
51
 jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per” alcíme,
 6.	„A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári
 per” alcíme,
 7.	71. § (10) bekezdésében a „(példányokat)” szövegrész,
 8.	87. § (6) bekezdésében a „ - faxon vagy elektronikus úton - ” szövegrész,
 9.	109. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külön kormányrendelet szerinti,” szövegrész,
 10.	117. § (8) bekezdésében a „telefaxon vagy elektronikus úton” szövegrész,
 11.	127. § (2) bekezdésében a „faxon vagy elektronikus úton” szövegrész,
 12.	146. § (3) bekezdésében a „[151. § (5) és (6) bekezdés, Ket. 30. §, 31. § (1) bekezdés]
 13.	166. § (1) bekezdésében az „és egyéb érdekelteknek” szövegrész,
 14.	170. § (2) bekezdésében a „vagy ajánlott küldeményként postára adni” szövegrész.
 41.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eltérő szöveggel
 történő hatályba léptetése
 76.	§
 (1)	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 42.
 §-a a következő szöveggel lép hatályba:
 „42. § [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]
 Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben
 fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a
 hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.”
 (2)	Az Ákr. 116. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
 „(5) A (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést
 kizárja.”
 42.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
 szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
 törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
77.	§
 (1)	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
 törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a
 továbbiakban: Ákr. módtv.) 135. § (16) bekezdésének a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) bekezdését módosító rendelkezése a „kijelölt másodfokú szerv”
 szövegrész helyett „helye fellebbezésnek” szöveggel lép hatályba.
 (2)	Az Ákr. módtv. 141. § (6) bekezdésének a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.
 évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „döntést” szövegrész helyett
 „döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt” szöveggel lép hatályba.
52
 (3)	Az Ákr. módtv. 179. § e) pontjának a Kknyt. 13. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „9/B.
 § (1) bekezdés f)-h) és j) pontjában” szövegrész helyett „9. § (1d) bekezdés e)-g) pontjában és a 9. §
 (2)	bekezdés a) pontjában” szöveggel lép hatályba.
 (4)	Az Ákr. módtv. 248. § (3) bekezdésének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7.
 § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónap” szövegrész helyett „két hónap. Az
 önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek” szöveggel lép hatályba.
 (5)	Az Ákr. módtv. 444. § a) pontjának a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. § (2)
 bekezdését módosító rendelkezése az „Az (1) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése
 érdekében a szakértői bizottság tagjait” szövegrész helyett a „Szakértői bizottság
 közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait” szöveggel lép hatályba.
 (6)	Az Ákr. módtv. 444. § c) pontjának a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §
 (4a) bekezdését módosító rendelkezése az „A (4) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése
 érdekében a szakértői bizottság tagjait” szövegrész helyett az „Az ellenőrzés során szakértői
 bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait” szöveggel lép hatályba.
78.	§
 Nem lép hatályba az Ákr. módtv.
 1.	10. § (5) bekezdése,
 2.	43. § (1) bekezdése,
 3.	45. § a) pontja,
 4.	53. §-a,
 5.	56. § c) pontja,
 6.	62. § d) pontja,
 7.	73. § (1) bekezdése,
 8.	110. §-a,
 9.	136. § 6. és 7. pontja,
 10.	178. § (3) bekezdése,
 11.	196. §-a,
 12.	218. § a) pontja,
 13.	221. § d) pontja,
 14.	266. § a) pontja,
 15.	356. § (4) bekezdése,
 16.	443. § (2), (3), (4) és (7) bekezdése,
 17.	464. § d) pontja,
 18.	492. §-a.
43.	Záró rendelkezések
79.	§
53
 (1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
 (2)	Az 1. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 2-7. §, a 8. § (2) bekezdése, a 9. §-14. §-a, a 15. § (1)-(4)
 bekezdése, a 16. §- 19. §-a, a 20. § (1) bekezdése, a 22-26. §, a 31. §, a 32. § (5) bekezdése, a 33. §,
 a 42. § 24-25. pontja, a 44. §, a 48-49. §, az 51-75. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
 (3)	A 15. § (5) bekezdése, a 30. §, a 34-41. §, a 42. § 1-23. pontja, a 45-47. §, valamint az 50. §
 2018. július 1-jén lép hatályba.
 (4)	Az 1. § (3) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 27-29. §, és a 32. §
 (1)-(4) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.
80. §
 E törvény
 a)	az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével
 kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
 rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,
 b)	a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére
 vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról
 szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
 c)	a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és
 tanácsi irányelvnek,
 d)	a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február
 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
 e)	a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők
 beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i
 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
 való megfelelést szolgálja.
54
Általános indokolás
A törvényjavaslat általános célja az egyes, közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó
jogszabályi előírások módosítása, a hatósági jogalkalmazás megkönnyítése valamint az
állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése.
Adminisztratív tehernek minősül mindazon kötelezettség teljesítése, amely olyan jogi előírásból
fakad, amely az állampolgárok és vállalkozások ügyintézését megnehezíti, bonyolulttá teszi. Az
ügyintézés egyszerűbbé tételét szolgálja minden olyan módosítás, amely a hatósági eljárásokat -
a szakmai elvárások teljes megtartása mellett - rövidebbé és hatékonyabbá teszi. A hatósági
eljárások egyszerűbbé tételét jelenti az együttműködésre kötelezett hatóságok közötti
kapcsolattartás megkönnyítése, a megfelelő kapcsolatrendszerek kialakítása is. A fentieken túl
adminisztratív tehernek tekintendők a hatósági eljárásokért fizetendő díjak és illetékek is, ezért a
Kormány egyik fontos célja -a bürokráciacsökkentés keretein belül - ezeknek a díjaknak,
illetékeknek a folyamatos felülvizsgálata és ennek eredményeként azok mértékének csökkentése
vagy megszüntetése.
A Kormány elkötelezett ezeknek a terheknek, akadályoknak a megszüntetése iránt, ezért folytatja
a közigazgatási bürokráciacsökkentés már több éve megkezdett folyamatát, amely feladatnak a
keretén belül jelen előterjesztés elkészült.
A hatósági eljárásokon belül több olyan részterület, munkafázis is van, amely az ügyfelek
részéről közvetlenül nem érzékelhető, de az ezeken a területeken történő egyszerűsítés
eredménye már igen.
Így annak érdekében, hogy az ügyfeleknek minél kevesebb igazolást, dokumentumot kelljen a
hatósági eljárások során a kérelmekhez csatolni, minél kevesebb kérdésben kelljen nyilatkozni,
szükséges a hatósági működés háttértámogatásának elősegítése. Ennek eredményeként az
ügyfelek csak a gördülékeny, hiánypótlásoktól mentes munkát tapasztalhatják a közigazgatási
szervek részéről. Ezen működéstámogatást elősegítő javaslat többek között a hatósági eljárások
lefolytatásához szükséges adatoknak az eljáró hatóság részére történő rendelkezésre bocsátása,
oly módon, hogy az felesleges eljárási cselekményekkel - a hatóságok egymás közötti
megkeresésével - ne növelje az eljárás ügyintézési határidejét. A jogalkotás két - a közigazgatás
működésével és az ügyféli elvárásokkal kapcsolatos - kérdést is kezel: A nyilvántartások
könnyebb kezelhetősége eredményeként kevesebb dokumentum beszerzését kell elvégezni az
állampolgároknak, vállalkozóknak és emellett rövidül az ügyintézés időtartama is.
A fenti célok elérése érdekében a törvényjavaslatban szereplő módosítások előkészítése során
áttekintésre kerültek hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok is. Az áttekintés célja
annak felmérése volt, hogy mely hatósági eljárások lefolytatása során kell felhasználni azokat az
adatokat, amelyek egy másik szervnél már rendelkezésre állnak. Így többek között az erdészeti
hatósági részére az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz való közvetlen hozzáférés
55
biztosítása az erdészeti hatóság eljárásaiban eredményez hatékonyabb és egyszerűbb
feladatellátást, vagy a felsőoktatási információs rendszerhez való közvetlen elektronikus
hozzáférés biztosítása az ellátások megállapítását teszi egyszerűbbé a családtámogatási ügyben
eljáró hatóság részére.
Az adminisztratív terhek csökkentése és ugyanazon adatok többszörösen történő
nyilvántartásnak megszüntetése - ezáltal mind a közigazgatást érintő adminisztratív feladatok
mennyisége, mind a lakosságot érintő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kötelezettségek
mérséklése - érdekében egyes hatósági nyilvántartások összevonása is megtörténik.
Egyes szakterületeken hasonló adattartalommal bíró nyilvántartások részben párhuzamosan
tartalmazzák ugyanazokat az adatokat, amelyek így szükségtelen elemei a közigazgatási
nyilvántartások rendszerének. Emellett az esetlegesen hibás vagy megváltozott adatok kijavítása,
módosítása is sokkal nehézkesebb az ügyfelek és a hatóságok számára is. A nyilvántartások
összevonásával könnyebbé válik az adott szakterületen releváns információk beszerzése.
Ezekkel az intézkedésekkel javul a közigazgatási ügyintézés minősége és hatóságok
problémákra reagáló képessége is.
A javaslat jelentősen módosítja a cégeljárásról szóló törvényt. A módosítások a cégeljárásban
azonosított indokolatlan adminisztratív terheket szüntetik meg és biztosítják, hogy az ügyfelek
gyorsabban és hatékonyabban tudják a cégügyeket intézni. Magyarország versenyképességének
javítsa szempontjából kiemelt kérdés a cégalapítással, cég-változásbejegyzéssel vagy akár a
cégek átalakításával együttjáró cégeljárások egyszerűsítése. A „jó kormányzás” egyik fontos
feladata a vállalkozóbarát környezet kialakítása, amely növeli a gazdasági és társadalmi
versenyképesség javításának esélyeit. A versenyképesség egyik vizsgálati szempontja a
cégalapításokkal, változásokkal kapcsolatos eljárások gyorsasága. Emellett a közbizalom
szempontjából fontos a cégek működésével kapcsolatos eljárások megfelelő hatékonyságának
biztosítása is.
A törvényjavaslat alapján sor kerül az automatikus döntéshozatal lehetőségének bevezetésére
meghatározott ingatlanügyi és halgazdálkodási eljárásokban. Az automatikus döntéshozatal
szerinti eljárásrend alapján a hatóságok a döntéseiket a kérelem beérkezésétől számított
huszonnégy órában belül hozzák meg. Az ügyfélterhek között jelentős mérési szempont az ügyek
elintézésére fordított idő, amelyet több szempont is befolyásolhat. Az automatikus
döntéshozatallal ez a fajta teher gyakorlatilag megszűnik, mivel az ügy indítása és a tényleges
eredmény között mindössze huszonnégy óra telhet el, ami komoly adminisztratív teher
csökkenéssel jár.
Az automatikus döntéshozatal lehetőségének biztosítása elősegíti, hogy az ügyfelek a lehető
legrövidebb időn belül hozzájussanak olyan iratokhoz, hatósági bizonyítványokhoz, amelyek
tipikusan közigazgatáson kívüli, jellemzően polgári jogi ügyletekhez szükségesek.
56
Állampolgári oldalról közvetlen pozitív változást jelent továbbá az illetékmentességek körének
bővítése. Az illetékekről szóló törvény módosításával a családi otthonteremtési kedvezmény
igénylésével összefüggő hatósági eljárások ingyenessé tétele, illetve az illetékkedvezmény az
igénylő állampolgárok adminisztratív terheit nagymértékben csökkenti, valamint a jelenleginél
kevésbé bürokratikus szabályrendszer létrehozását eredményezi.
Jelentős kedvezmény továbbá, az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen
nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás
esetén az illetékmentességének biztosítása is.
A javaslat szerinti módosítások célja összefoglalóan mindazon többletterhet jelentő
kötelezettségek eltörlése, megváltoztatása, amely az állampolgárok és vállalkozások ügyintézése
során bosszantó nehézséget, akadályt jelentenek, és amelyek módosításával a gördülékenyen és
hatékonyan működő közigazgatási ügyintézés érhető el, illetve támogatható.
Részletes indokolás
1-2. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása keretében a közigazgatási hatósági
eljárásokhoz kapcsolódóan egy új illetékmentességi esetet szabályozására kerül sor. A lakáscélú
állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások ingyenessé tétele az adminisztratív
terheinek csökkentésére irányul.
Emellett a módosítás meghatározza a személyazonosító igazolvány és lakcímkártya
ingyenességének racionális kereteit azzal, hogy évente egy alkalomra korlátozza az
illetékmentességet.
A társasházi közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke
adatainak nyilvántartásával kapcsolatos illetékmentesség arra irányul, hogy a 2019. január 1-
jétől hatályos új nyilvántartási kötelezettségek ne eredményezzenek adminisztratív terhet az
érintettek számára.
A módosítás alapján illetékmentessé válik az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű
idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló
hatósági eljárás.
3. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása a felsőoktatási információs rendszerhez való hozzáférés biztosításával egyszerűsíti az
álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és nyilvántartásból való törlés iránti eljárás
lefolytatásához szükséges adatok beszerzését. A módosítás eredményeként az eljárásban érintett
57
hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei csökkennek.
4-5. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálybalépését követően is
kizárt maradjon.
6.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
módosítása alapján a felsőoktatási információs rendszerhez való hozzáférés biztosításával
mellőzhetővé válik a doktori cím megszerzését tanúsító oklevél bemutatása a személyiadat- és
lakcímnyilvántartó szerv részére vagy a felsőoktatási oklevél-nyilvántartást vezető szerv a
személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv általi megkeresése. A módosítás eredményeként az
eljárásban érintett szervek formális adatszolgáltatással, illetve az ügyfél okirat-bemutatással
kapcsolatos adminisztratív terhei csökkennek.
Az adatszolgáltatás megteremtése érdekében rögzíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a
cégbíróság és a cégszolgálat adatigénylésének rendjét.
7.	§
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása biztosítja,
hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is
kizárt maradjon.
8.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a szociális
ellátásokról és az arra jogosult személyekről szóló országos nyilvántartáshoz való közvetlen
hozzáférés lehetőségét teremti meg a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi
feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, és a
rehabilitációs hatóság számára. A módosítással csökkennek az érintett szervek formális
adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív- és költségterhei.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. § (3)-(5)
bekezdésének módosítására és új (6) bekezdéssel történő kiegészítésére az Ákr. rendelkezéseivel
összhangban kerül sor. Az Ákr. szerint a hatóság a tényállás tisztázása során szabadon mérlegeli
a bizonyítékokat, ezért szakértő kötelező igénybevételének előírásáról a törvény nem
rendelkezhet. Az Ákr. 71. §-a emellett meghatározza a szakértő igénybevételére vonatkozó
szabályokat.
9.	§
58
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Áptv.) foglalt
módosítás - figyelemmel arra, hogy ezekben az eljárásokban az ügyfél személyes jelenléte
elengedhetetlen, valamint a benyújtandó okiratok köre elektronikusan nehezen kezelhető - az
állampolgársági eljárásokban általánosan kizárja az elektronikus ügyintézést.
Az új eljárásjogi rendelkezések arra figyelemmel kerülnek a törvénybe, hogy az Ákr. hatálya -
az állampolgársági bizonyítvány kivételével - nem terjed ki az állampolgársági eljárásra, ezért az
állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hozott határozat közlésének szabályai a gyakorlatban
felmerült igényekre tekintettel az Áptv.-ben rendezésre kerülnek.
10.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amely alapján
kormányrendeleti szinten szabályozható lesz az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve üzletszerű
ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának, bejelentésének és
nyilvántartásba vételének rendje, összhangban az Ákr. rendelkezéseivel.
11.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos
rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.
12.	§
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos
rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.
13-14. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény IX. fejezete tartalmaz előírásokat a
víziközmű társulatok működésével, feladataival, megszűnésével, elszámolásával, és hatósági
felügyeletével kapcsolatosan. Vízgazdálkodási közfeladatok a törvényben meghatározott
feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási
társulatnak minősülő víziközmű társulatok tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal
rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik a törvény alapján víziközmű társulati
érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozás. Ha a
víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló
kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül
megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
szerinti végelszámolásra kerül sor. Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az
alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a
tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben
elnyert önerő támogatást.
59
A törvénymódosítás célja, hogy mind a fővárosi és megyei kormányhivatal, mind a vízügyi
szervek, mind pedig a törvényességi felügyeletet ellátó cégbírósági eljárás hatására a tagok által
befizetett érdekeltségi hozzájárulások felhasználása és azok elszámolása jogszabályszerűen
megtörténjen, és az esetleges szabálytalanságok feltárására, orvoslására a jelenleginél
hatékonyabb eszközöket biztosítson.
15-17. §
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a cégbíróság közötti folyamatos adatszolgáltatás
megvalósítása érdekében a törvénymódosítás rögzíti a kapcsolati kód képzésének kötelezettségét
a két nyilvántartás között. Így a kapcsolati kóddal rendelkező személyek adatváltozását nem kell
változásbejegyzési kérelemmel bejelenteni, mert azt az érintett két nyilvántartás online
kapcsolatban el tudja végezni.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény módosítása az állampolgár adminisztrációs terheit jelentős
mértékben csökkenti azzal, hogy az összerendelési nyilvántartásba bevezeti az oktatási
azonosítót. Az összerendelési nyilvántartás alapján egyrészt az oktatási ágazat szakrendszereiben
és az oktatási intézményi nyilvántartásokban, másrészt az oktatási jogviszonyok alapján
megállapítható kedvezményeket, jogosultságokat megállapító szerveknél (családi pótlék,
árvasági ellátás, társadalombiztosítási jogviszony) nem lesz szükséges több személyes azonosító
kezelése. Az összerendelési nyilvántartáshoz történő csatlakozással a személyi- és
lakcímnyilvántartásokból érkező személyes adatok a teljes oktatási rendszerben tisztulnak, az
állampolgároknak nem kell valamennyi érintett oktatási intézményben bejelenteniük a személyes
adataikban történő változást.
A módosító javaslat ennek megfelelően tartalmazza az oktatási azonosítóval kapcsolatos
rendelkezések egyszerűsítését is. Az oktatási igazolvány azonosító száma nem megfelelő az
oktatási ágazat számára, mint az egyénekhez egyértelműen köthető alapvető azonosító.
Diákigazolvánnyal az oktatási rendszerben kulcsszerepet betöltő pedagógusok és oktatók
definíció szerint nem rendelkeznek illetve nem jogosultak, így az ő oktatási nyilvántartásokban
történő azonosításukat eleve nem biztosítja ez az azonosító.
18.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása értelmében az erdészeti
hatóság és a természetvédelmi hatóság közvetlen hozzáféréshez jut az Országos
Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként működő természetvédelmi információs
rendszerhez. Az e nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés biztosításával mellőzhetővé válnak
a fenti hatóságok, továbbá a nemzeti park igazgatóságok közti formális adatszolgáltatások,
illetve belföldi jogsegély-eljárások, csökkentve a természetvédelmi és az erdészeti hatósági
eljárások időtartamát, a kapcsolódó adminisztratív terheket.
19. §
60
A módosítás biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr.
hatálybalépését követően is kizárt maradjon.
20.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása a családi
otthonteremtési kedvezmény-igénylés megkönnyítése érdekében díjmentessé teszi az
elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését, ha azt
lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami
támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából a hitelintézet kéri. A díjmentesség évente egy
tulajdoni lapra vonatkozik.
A társasházi közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke
adatainak nyilvántartásával kapcsolatos díjmentesség arra irányul, hogy a 2019. január 1-jétől
hatályos új nyilvántartási kötelezettségek ne eredményezzenek adminisztratív terhet az érintettek
számára.
21.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
eredményeként a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi ellátások
megállapítása iránti eljárásban, a szociális, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörben
eljáró járási hivatal, és a települési önkormányzat jegyzője mint gyámhatóság közvetlen
hozzáférést kap a központi nyugdíjbiztosítási szerv által vezetett, természetes személyazonosító
adatokat, és az egyes ellátásokra vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázishoz. A módosítás
alapján az eljárásban részt vevő hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos
adminisztratív terhei mérséklődnek, a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi
ellátások megállapítása iránti eljárások időtartama csökken.
22.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása megteremti annak a
lehetőségét, hogy a tulajdonilap-másolat elektronikus úton történő szolgáltatása automatikus
döntéshozatali eljárásban történjen. Automatikus döntéshozatali eljárásban az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információ-átvétel
útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és
huszonnégy órán belül közli azt az ügyféllel.
23-25. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
eredményeként az állatvédelmi hatáskörben jelenleg külön vezetett három (transzponderrel
megjelölt ebek adatbázisa, veszélyes ebek hatékony azonosításához kapcsolódó állatvédelmi
nyilvántartás, ebregiszter) nyilvántartás egységes vezetésének előírására kerül sor. Ezzel
61
egyszerűbbé válik az adott szakterületen releváns információk beszerzése, az ügyek nyomon
követése és ugyanazon adatok a jelenlegi három helyett csak egy nyilvántartásban szerepelnek.
26.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításával a felsőoktatási
információs rendszerhez való hozzáférés biztosítása egyszerűsíti az családtámogatási ellátás
megállapítása iránti eljárás lefolytatásához szükséges, a felsőoktatási hallgatói jogviszony
fennállásával kapcsolatos adatok beszerzését. A módosítás alapján az eljárásban érintett
hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek, a
családtámogatási ellátás megállapítása iránti eljárás időtartama csökken.
27-29. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának
eredményeként a közlekedési hatáskörben külön vezetett három résznyilvántartás
(járműnyilvántartás; származás-ellenőrzési nyilvántartás; előzetes eredetiségvizsgálati
nyilvántartás) egy résznyilvántartásba történő összevonására kerül sor.
30.	§
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása az
idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnak a Magyar igazolvány visszavonásával összefüggő
adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheinek megszüntetésére irányul. A harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény és a
menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény párhuzamos módosításával egy olyan közvetlen
kapcsolat kerül kiépítésre, amelynek révén a Magyar igazolvány kiállításával és visszavonásával
kapcsolatos adatszolgáltatás a hatóságok között gyorsabb, költséghatékonyabb eljárást
eredményez.
31.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása arra irányul, hogy a
törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárások jogorvoslati rendszeréből kiiktassa a
fellebbezést, biztosítva az Ákr. főszabálya szerinti jogorvoslati lehetőség, a közigazgatási per
közvetlen érvényesülését.
32.	§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény új IV/A. Fejezettel egészül ki, amelynek
következtében létrejön a Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartása.
A nyilvántartás célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők (közös képviselők vagy
az intézőbizottság elnöke) adatai országos, nyilvános és elektronikus nyilvántartásban kerüljenek
rögzítésre annak érdekében, hogy megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája
biztosítottá váljon a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének
62
hatékonysága, továbbá elősegítse a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő
hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást.
A szervezetére és működésére a társasházi törvényt alkalmazó társasház esetén (ez hatnál több
lakást tartalmazó társasháznál kötelező) a társasházi közgyűlés által megválasztott tisztségviselő
a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet a jövőben csak akkor láthat el, ha a tisztségét és
egyéb adatait az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezte. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, ingyenesen bárki számára
hozzáférhetők.
33.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló 2005. évi
CXXXIII. törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az abba bejegyzett jogosult
részére és kérelmére igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadására automatikus
döntéshozatali eljárás keretében kerüljön sor. Automatikus döntéshozatali eljárásban az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezésére álló, valamint az automatikus
információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a
döntését és közli az ügyféllel huszonnégy órán belül.
34-43. §
 Elterjedt gyakorlat, hogy a cégiratokban a természetes személyek adatai között olyan azonosító
 adatok is feltüntetésre kerülnek, amelyek feltüntetését jogszabály nem írja elő. Mivel a
 cégiratokat bárki megtekintheti, a szükségtelenül megadott, feltüntetett személyazonosító
 adatokkal vissza is lehet élni. A személyes adatok cégiratokban való szükségtelen
 feltüntetésének gyakorlatát kívánja megszüntetni a rendelkezés, amely elsődlegesen az okiratot
 szerkesztő jogi képviselő feladatain keresztül közelíti meg a kérdést. Az okiratot szerkesztő
 jogi képviselőnek a feladata ugyanis, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségét
 garantálja, így mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges. A
 szükséges mértéket meghaladó adatközlés veszélyeire neki kell a felek figyelmét felhívnia.
 A cégjegyzékbe elsődlegesen a cégek kérelme alapján kerülnek adatok bejegyzésre, azonban
 számos olyan cégadatot is tartalmaz a cégjegyzék, amelyet a hatóságok, a bíróságok, egyéb
 szervezetek értesítése alapján tart nyilván valamely cégadatot a cégbíróság. Az utóbbi körbe
 tartozó adatok bejegyzése vonatkozásában a Ctv. két fogalmat, illetve eljárást nevesít; a
 hivatalbóli bejegyzést és az automatikus bejegyzést.
 Automatikus bejegyzés történik akkor, amikor a cégbíróság informatikai rendszere - az üzenet
 formai megfelelőségének vizsgálatán túl más ellenőrzést nem végezve - humán erőforrás
 igénybe vétele nélkül vesz át adatot más szervezettől. Ilyen bejegyzés jelenleg például a
 Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus üzenetei alapján az adószám bejegyzése vagy
 törlése; a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján a KSH szám bejegyzése,
 törlése; a pénzintézet értesítése alapján a cég pénzforgalmi számlájának bejegyzése, törlése.
63
A Ctv. 23. §-ának kiegészítése rögzíti, hogy a cégbíróság Ctv. szerinti feladatainak ellátása, a
cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban foglalt adatok
és tények ellenőrzése céljából más közhiteles nyilvántartásból adatot igényelhet. A módosítás
rögzíti továbbá, hogy az adatigénylés nem jár fizetési kötelezettséggel.
A hatályos Ctv. 26. §-a számos olyan cégjegyzéki adatot sorol fel, amelyeket a cégbíróság
hivatalból jegyez be. Ilyen adat különösen a végrehajtók, az ügyészek, az egyes perben eljáró
bíróságok elektronikus értesítése alapján a cégjegyzékbe kerülő adat. A cégbíróságnak ezen
bejegyzések vonatkozásában sincs mérlegelési joga, ugyanakkor sokszor igen időigényes
annak meghatározása, pontosan mit és milyen adattartalommal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
A hivatalbóli bejegyzések így ma humán erőforrást igényelnek. Ha az értesítések formalizált
módon érkeznének a cégbírósághoz, azok feldolgozásához, a cégjegyzékbe való bejegyzéséhez
humán erőforrásra nem lenne szükség, azokat az automatizált módon is el tudná végezni.
Indokolt ezért a jelenlegi hivatalbóli bejegyzések jelentős részét automatikus bejegyzési körbe
vonni, és a hivatalbóli bejegyzést csak ott fenntartani, ahol a bíróságnak egyéb teendője is van,
vagyis az egyedi elbírálás nem mellőzhető. Ilyen például a felszámolási eljárás lefolytatása
utáni a cégtörlés, amikor a cég törlésével egyidejűleg a vezető tisztségviselő vagy a tag
eltiltásáról is rendelkeznie kell a cégbíróságnak. Ezeknek a hivatalbóli bejegyzéseknek az
esetköre azonban igen szűk, az eljárások többsége automatizálható.
A Ctv. 26. § szerinti automatikus bejegyzésekre továbbra is a bejegyzést kérő szervezetek
elektronikus értesítése alapján fog sor kerülni. Változás abban következik be, hogy az értesítés
szabályozott módon, adattípusonként rendszeresített, űrlappal (formátummal) és esetlegesen
ahhoz csatolt melléklet megküldésével történhet. Az űrlapon feltüntetésre kerül a bejegyzendő
adat, az adat igazolására szolgáló okiratok (pl. foglalási jegyzőkönyv) pedig mellékletként
csatolhatóak. Az automatikus bejegyzések jelenleg már bejáratott és jól működő rendszerét
emeli általános szintű szabállyá a módosítás mind a 26. §, mind a 23. § rendelkezéseit tekintve.
A módosítással biztosítottak azok a garanciális eljárási elemek, amelyek megfelelnek a Ptk.
3:13. § (1) bekezdésében lefektetett azon alapelvnek, amely alapján a cégnyilvántartásba csak
megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirat, illetve bírósági, hatósági határozat alapján
kerülhet jog vagy tény bejegyzésre.
A Ctv. 23. §-ának kiegészítése rögzíti, hogy a cégbíróság Ctv. szerinti feladatainak ellátása, a
cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban foglalt adatok
és tények ellenőrzése céljából más közhiteles nyilvántartásból adatot igényelhet. A módosítás
rögzíti továbbá, hogy az adatigénylés nem jár fizetési kötelezettséggel.
A módosítás következetessé teszi a hivatalbóli bejegyzés és az automatikus bejegyzés közötti
különbséget a normaszöveg szintjén is, és ahol arra szükség van (Ctv. 24. §), ott az automatikus
bejegyzésről rendelkező előírás mellől a hivatalbóliságra való utalást törli. Mindez nem azt
jelenti, hogy az automatikus bejegyzés ne lenne a szó valódi értelmében hivatalbóli, hiszen
ezen végzéseket is a cégbíróság hivatalból eljárva jegyzi be, csupán azt jelenti, hogy az
64
automatikus bejegyzéseket a cégbíróság informatikai rendszere végzi, így emberi erőforrást
igénylő hivatali eljárásra nem kerül sor.
A Ctv. jelenleg hatályos 30. § (4) bekezdése számos cégjegyzék adat vonatkozásában lehetővé
teszi, hogy a cég meghatározza a változás időpontját. Ezen cégjegyzéki adatok azok,
amelyeknél a cég döntésének primátusa érvényesül, és a változásbejegyzési eljárásban a
cégbíróság a döntés meghozatalának jogszerűségét, a csatolt iratok megfelelőségét vizsgálja,
azonban az adat változásának bekövetkeztéhez nem szükséges a bíróság beleegyezése. A
cégbíróság a döntésével nem „engedélyez”, hanem a cég döntésének jogszerű voltát igazolja
(pl. székhelyváltozás, ügyvezető váltás stb.), vagyis deklaratív bírósági döntésről beszélhetünk.
A Ctv. 50. § (5) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem benyújtására csak a változás
bekövetkezte után kerülhet sor, és a törvény a változás bekövetkeztétől számított 30 napos
kérelem beadási határidőt biztosít. Így jelenleg hiába ismeri el azt a törvény, hogy a cég egyes
adatainak változásáról szabadon dönthet, harmadik személyek a cégjegyzék útján minden
esetben csak utólag szerezhetnek tudomást arról. Megfelelő korlátok között a cégjegyzék
közhitelességének sérelme nélkül biztosítható a jövőben, hogy a cégek előre bejelenthessék
adataik változását, ezzel biztosítva a hitelezők, üzleti partnerek megfelelő tájékoztatását. A
módosítás biztosítja, hogy azon adatok tekintetében, amelyek változásának időpontja felől a
cég dönthet, a cég a változásbejegyzési kérelmében jövőbeli időpontot is megjelölhessen. A
jövőbeli bejegyzéssel kapcsolatosan a módosítás két korlátot állít fel. Egyrészt azt, hogy a cég
a döntésével legfeljebb harminc napon belül bekövetkező változásról dönthet, másrészt, hogy
ha a cégbíróság jövőbeli hatályossággal már bejegyzett egy adatváltozást, utóbb - a változás
bekövetkezte előtt - a cég nem kérheti, hogy a cégbíróság úgy törölje az adatot, mintha azt be
sem jelentették volna, vagyis hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható (lsd. a
módosítás Ctv. 50. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése). Ennek oka az, hogy a
változásbejegyzési eljárás adatai és iratai a cégnyilvántartási rendszerben megismerhetőek, és a
közhitelesség romlásával járna, ha a cégiratok és a cégadatok nem lennének egymással
szinkronban. A Ctv. azokban az esetekben teszi lehetővé a cégjegyzékből való teljes törlést,
ahol különös méltánylást érdemlő egyéb körülmény is felmerül; így különösen az eltiltás letelte
után a cégjegyzékből úgy törlődnek az eltiltásra vonatkozó adatok, hogy azok törölt adatként
(vagyis cégmásolatból) se legyenek megismerhetőek. Ilyen egyéb méltánylást igénylő
körülmény az előre bejegyzés során nem merülhet fel, hiszen a cég saját döntését jelentette be a
cégbíróságnak, és azt később nem teheti meg nem történtté.
A módosítás biztosítja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 18.
§-a szerinti elektronikus aláírási módozatok is használhatóak legyenek az ügyvédek és kamarai
jogtanácsosok számára a cégeljárás során.
A Javaslat a Ctv. 38/A. §-ához kapcsolódóan rögzíti, hogy a bejegyzési és a változásbejegyzési
kérelemben a természetes személyek adóazonosító jelének megadása nemcsak az
adóregisztrációs eljárás lefolytatásához szükséges, hanem ahhoz is, hogy a kérelemben
65
szereplő természetes személyeket az állami nyilvántartások interoperabilitása útján
megfelelően azonosítani lehessen és adataik a cégjegyzékbe elírás nélkül kerülhessenek. Az
adószám továbbra sem lesz cégjegyzékadat a képviseleti joggal rendelkezők és vezető
tisztségviselők körén kívül.
A módosítás az elektronikus ügyintézés szabályaira tekintettel rugalmassá teszi a bejegyzési
(változásbejegyzési) kérelemhez csatolható elektronikus okiratokra vonatkozó szabályt. A Ctv.
jelenleg hatályos 37. § (1) bekezdése ugyanis a hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók és más
szervek által kiadott elektronikus dokumentumokat ismerik el olyannak, amely a kérelemhez
közvetlenül csatolható. Az elektronikus aláírás használatának terjedésével azonban nem csupán
a hivatalos szervek állíthatnak elő elektronikus dokumentumokat, hanem egyéb esetben is
számolni kell elektronikus okiratokkal (pl. elfogadó nyilatkozat, könyvvizsgálói jelentés, stb.).
A módosítás biztosítani kívánja továbbá a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásban is a
gyors azonnali fizetési lehetőséget, amelyet az állam az elektronikus fizetési és elszámolási
rendszeren keresztül biztosít. A módosítás a jelenlegi, a Magyar Államkincstáron keresztül
történő fizetési mód mellett lehetővé teszi az Igazságügyi Fizetési Portál útján való
elektronikus fizetést is.
A cégnyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben gyakorlatilag a teljes piaci
foglalkoztatást, a nemzetgazdasági termelőképességet biztosító jogalanyok köre feltüntetésre
kerül. Ebből következően elemi érdek, hogy e nyilvántartás a lehető legpontosabb adatokat
tartalmazza a cégekről.
A cégnyilvántartásban fellelhető adatok egy részét a cégnyilvántartás elődleges
adatnyilvántartóként jegyzi (pl. cégjegyzékszám), azonban számos olyan adat is szerepel a
nyilvántartásban, amelyet elsődlegesen más állami nyilvántartás vezet (pl. természetes személy
adatok, lakcím, adószám stb.) Az adatok egy részét a cégnyilvántartás már az állami
nyilvántartások együttműködésének eredményeként online kapcsolatban jegyzi be vagy frissíti.
A módosítás eredményeként a jövőben biztosítható lesz, hogy a cégnyilvántartásban szereplő
természetes személyek adatai is - az állami nyilvántartások együttműködése által - pontosan és
naprakészen kerüljenek a nyilvántartásba.
A cégeljárásban a közreműködő jogi képviselő több célból is ellenőrzi a természetes személy
ügyfél azonosságát. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § alapján az ügyvédnek
személyazonosság ellenőrzést kell végeznie, továbbá a cégeljárás olyan eljárás, amelynél az
ügyvédnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI.
törvény alapján is ellenőrzést kell végeznie. A cégbíróság azonban jelenleg nem tud
meggyőződni saját eljárásban a kérelemben feltüntetett természetes személy adatainak
pontosságáról, valóságtartalmáról.
A nyilvántartások közötti adatkapcsolat kiépítése immáron időszerűvé vált. A természetes
66
személyek azonosításának informatikai megoldásához az összerendelési nyilvántartás
szolgáltatása nyújt lehetőséget.
A kérelem benyújtáskor a céginformációs szolgálathoz érkezik. A céginformációs szolgálat a
beküldött e-aktát informatikai szempontból - az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok
sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma
tekintetében - megvizsgálja. A céginformációs szolgálat ezen túlmenően formai vizsgálatot is
lefolytat. A kérelem formai vizsgálata - a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet értelmében - kiterjed a
kötelezően kitöltendő adat hiánytalan kitöltésére, továbbá a céginformációs szolgálat az alábbi
adatok ellenőrzését végzi el: székhely, telephely, fióktelep (együtt: székhely), a képviseletre
jogosult cégjegyzékbe bejegyzendő adatai, a tagok cégjegyzékbe bejegyzendő adatai, továbbá
adóazonosító száma, főtevékenység és további tevékenységi kör(ök), valamint az áfa-
alanyiságra, illetve az áfa-adózási módra vonatkozó nyilatkozat, a jegyzett tőke pénznemének
az ISO 4217 szabványnak való megfelelősége, a kérelemben megjelölt EUID-nak az ISO 6523
szabványnak, illetve a Bizottságnak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott rendszer céljából szükséges műszaki
leírások és eljárások megállapításáról szóló 2015. június 8-i (EU) 2015/884 végrehajtási
rendeletének való megfelelősége.
Jelenleg a kérelemben feltüntetett természetes személyek vonatkozásában a céginformációs
szolgálat csak azt tudja vizsgálni, hogy a kérelem teljes körűen ki van-e töltve, de az abban
foglalt adatok megfelelőségét, és azt, hogy a megjelölt személy valós személy-e, nem tudja
ellenőrizni.
A módosítás azt is célozza, hogy a cégbírósághoz való továbbítás előtt tisztázásra kerüljön,
hogy a kérelemben és a természetes személyek nyilvántartásában szereplő személy
beazonosítható, és a kérelemben megadott adatai ellenőrzésére is sor kerüljön. A módosítás
értelmében az azonosításra a cégbejegyzési eljárás legelején kerül sor, az adatigénylő a
céginformációs szolgálat.
Ha a kérelem informatikai és formai szempontból is megfelelő, és a nyilvántartásban szereplő
természetes személyek azonosítása megtörtént, a céginformációs szolgálat a kérelmet az
illetékes cégbírósághoz továbbítja, ahol a kérelem cégjegyzékszámot kap, és megkezdődik a
cégbírósági szakasz.
A módosítás értelmében (Ctv. új 44/B. §) a statisztikai számjel és az adószám beszerzését
követően a cégbíróság a gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat,
vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés
vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában adatot
igényel - elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
67
2009. évi XLVII. törvény. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bűnügyi nyilvántartó szervtől
a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállásának ellenőrzése érdekében.
Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a Ptk. 3:22. § (5) bekezdés szerinti okot észlel, értesíti a
cégbíróságot. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítést küld a cégbíróság részére, a cégbíróság
a bejegyzési eljárással együtt, törvényességi felügyeleti eljárás keretében tisztázza a
körülményeket. Ha bármely oknál fogva a cégbejegyzési eljárás során a kérelemben szereplő
személyek megváltoznak, a fenti vizsgálat ismét elvégzendő.
Ha a bűnügyi nyilvántartás adatot ad át, a cégbíróság a bejegyzési eljárással együtt
(törvényességi felügyeleti eljárás) keretében tisztázza a körülményeket. Ha bármely oknál
fogva a cégbejegyzési eljárás során a kérelemben szereplő személyek megváltoznak, a fenti
vizsgálat ismét elvégzendő.
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezik
arról, hogy az ún. vagyoni nyilvántartást vezető szervek haladéktalanul bejelentenek a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan
adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső
pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. A hatóság a
szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv bejelentését annak megtételét követő négy
munkanapon belül megvizsgálja. (Kit. 4. §)
A fent említett korlátozó intézkedéseket az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatai tartalmazzák,
amelyek az ENSZ és az Európai Unió honlapján közzétételre kerülnek. Ezeket az ún. szankciós
listákat a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás során 2017. július 1-jétől a cégbejegyzési
eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 17/A. §-a
alapján már a cégbíróság informatikai rendszere veti össze a kérelem adataival.
A Kit 5. § (6) bekezdése szerint a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy
változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét
követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény,
körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve
vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv arról kap
értesítést, hogy az adott személy nem áll korlátozó intézkedés hatálya alatt. A Kit. 5. § (7)
bekezdése értelmében a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy
változásbejegyzési eljárásának felfüggesztését megszünteti és a bejegyzés vagy
változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő ötödik
munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a nyilvántartó arról kap értesítést, hogy az
érintett személy korlátozó intézkedés hatálya alatt áll. A módosítás a Kit. szabályainak
68
cégeljárási folyományaként egyértelműen rendelkezik arról, hogy a cégbíróság hiánypótlási
eljárás nélkül visszautasítja a kérelmet, ha abban olyan személy került feltüntetésre, aki a
szankciós listán szerepel. A módosítás (Ctv. 46. § új (1a) bekezdése) tehát nyilvánvalóvá teszi,
hogy ez nem minősül a kérelem olyan hibájának, amely hiánypótlási eljárás keretében javítható
lenne.
A módosítás a Ctv. 30. §-át érintő módosításhoz kapcsolódóan szabályozza a
változásbejegyzési kérelem benyújtásának időkeretét; rögzítve, hogy a változásbejegyzési
kérelem a változás időpontja előtt benyújtható, ugyanakkor a kérelem benyújtása
értelemszerűen nem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja.
A módosítás továbbá rendezi, hogy azokban az esetekben, amikor a változásbejegyzési
kérelemnek megfelelően a cégbíróság a cégadat változását már a változás napja (hatályosulása)
előtt bejegyzi, a cég később - még a cégadat hatályosulása előtt - nem kérheti az adat
visszamenőleges törlését a cégjegyzékből, vagyis nincs mód a már bejegyzett, de még nem
hatályos adat olyan törlését kérni, hogy a cégjegyzékből a korábbi bejegyzés se legyen
megállapítható.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során létrejövő kapcsolati kód segítségével
biztosítható, hogy a cégjegyzékben szereplő kapcsolati kóddal rendelkező természetes
személyek adatainak változása (név, lakóhely) ügyféli közreműködés (változásbejegyzési
kérelem benyújtásának terhe) nélkül az állami nyilvántartások közötti kapcsolat segítségével
kerüljön átvezetésre a cégjegyzékben. A cégjegyzékben szereplő természetes személyek
elhalálozása cégjogi, társaság jogi intézkedéseket is szükségessé tesz. A gyakorlatban sokszor
problémát jelent, hogy a társaság tagjai, vezető tisztségviselői nincsenek tisztában azzal, hogy
valamely tag vagy vezető tisztségviselő halála esetén milyen intézkedéseket kell megtenniük a
cég jogszerű továbbműködése érdekében. A módosítás szerint a cégjegyzékbe bejegyzett,
kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halála is jelzésként kerül a cégjegyzékbe,
módot adva a bíróságnak ezzel arra, hogy szükség esetén felhívja a cég figyelmét arra, milyen
jogi teendők merülnek fel, amelyek elmulasztása a cég megszűnéséhez is vezethet.
A természetes személyazonosító adatok változásának a cégbírósági rendszer általi automatikus
átvétele azt a célt szolgálja, hogy e körben a cégekre semmilyen adminisztratív teher ne
háruljon. Ugyanez igaz, ha a cég adataiban bekövetkező változás más cég adataiban is
változással jár (mert például az érintett cég egy másik cégben tag vagy vezető tisztségviselő
stb.) Ennek biztosítása érdekében indokolt tételesen is kimondani, hogy a cégeknek a létesítő
okiratukat vagy más cégiratukat (például tagjegyzék) ebből az okból külön nem kell
módosítaniuk. A létesítő okiratok (alapító okirat, társasági szerződés), továbbá egyes cégiratok
(például tagjegyzék) kötelező tartalmi eleme ugyanis a tagok, vezető tisztségviselők (stb.)
adatainak feltüntetése. Hasonlóan az új vezető tisztségviselő bejegyzéséhez - ami nem jár
együtt a létesítő okirat módosításával - a Ctv. új rendelkezése azt rögzíti, hogy a természetes
személyek adataiban, vagy a cég adatai között feltüntetett cégek adataiban bekövetkező
69
változás is olyan cégjegyzéki változás, amit a cégnek csak a létesítő okirat soron következő
módosítása során kell átvezetnie. A cégjegyzék közhitelesen fogja igazolja a pontos adatokat.
Körültekintő eljárás mellett is előfordulhat, hogy a cégjegyzékbe olyan adat kerül bejegyzésre,
amely hibás. Ha a cégbíróság más bíróság vagy hatóság jelzése alapján jegyez be egy adatot
(végrehajtás, zár alá vétel, büntetőjogi intézkedés, stb.) a bíróság a megküldött adatok
helyességét ellenőrizni nem tudja, csupán arra van módja, hogy a cégre vagy a bejegyzett tagra
vonatkozóan megadott adatokat egyezőség céljából összeveti a cégjegyzék adataival. Emiatt
lehetséges, hogy valamely cég vagy tag vonatkozásában olyan adat kerül bejegyzésre, amely a
cégre (tagra) nézve hátrányos, ugyanakkor valójában nem is rá vonatkozik. A Ctv. jelenlegi
rendszere ezekre a helyzetekre nem megfelelően reagál, mert a jelenleg hatályos Ctv. 64/A. §
(4)	bekezdése szerint, ha a megküldött és a bejegyzett adat azonos, a kijavítási kérelmet a
cégbíróság elutasítja, tekintet nélkül arra, hogy esetlegesen a kijavítási kérelemre indult
nemperes eljárásban nyilvánvalóvá válik, hogy hibás volt az eredetileg küldött értesítés és
ezzel tényszerűen a bejegyzés is. Ebben az esetben új eljárásban kerülhet csak sor a hibás
bejegyzés törlésére, azonban az, hogy a törlésnek mi volt az indoka, csak a hosszas utánajárás,
a cégiratok tanulmányozása után válhat egyértelművé harmadik személyek számára. Ez
azonban rombolhatja a közhitelességbe vetett bizalmat, hiszen a cég adatai között
megtalálhatóak maradnak olyanok is, amelyek valójában nem is a cégre vagy annak tagjára
vonatkoztak.
A módosítás ezért az automatikus és hivatalbóli bejegyzések esetében a bejegyzés kijavítására
irányuló nemperes eljárásra vonatkozóan új szemléletet vezet be. Egyrészt kötelezővé teszi a
bejegyzés alapját képező értesítést küldő szervezet (bíróság, hatóság stb.) megkeresését, annak
érdekében, hogy a bíróság bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az eredeti értesítés helyes
vagy hibás adatokat tartalmazott. Másrészt az új szabályozás kötelezővé teszi minden olyan
hibás adat teljes törlését a cégjegyzékből, amelyről beigazolódott, hogy vagy a cégbíróság
hibájából, vagy az értesítés tartalmi hibájából került sor annak bejegyzésére.
A módosítás továbbra sem teszi lehetővé, hogy a cég vagy a tag a rá vonatkozó - helyesen
bejegyzett - negatív tartalmú bejegyzés (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.) törlését kérje
azon arra hivatkozással, hogy a bejegyzést utóbb törölték az adott eljárás megszűnése,
megszüntetése miatt. Ezek az adatok a cég cégmásolatában továbbra is megjelennek, ezek
teljes törlésére nincs mód, hiszen azok hitelezővédelmi célból kerültek a cégjegyzékbe, amely
cél az adatok törlése után is fennáll, mivel a cég előéletéről adnak közhiteles tájékoztatást.
A kijavításra vonatkozó új szabályokat a módosítás hatálybalépését követően benyújtott
kijavítási kérelmekre rendeli alkalmazni, azonban a hibás cégadat teljes törlését elrendelő, a
cégre (tagra) kedvezőbb intézkedést is alkalmazhatja a cégbíróság a módosítás
hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben.
A módosítás kiegészíti a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás eseteit azzal az
70
esetkörrel, amikor a cégbíróság más közhiteles nyilvántartásból vagy egyéb hiteles forrásból
szerez tudomást az eljárás lefolytatásának szükségességéről.
A módosítás biztosítja a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek adatainak bűnügyi
nyilvántartással való összevetésének lehetőségét, amikor kimondja, hogy a cégnyilvántartás a
megjelölt természetes személyekről jogszabályban rögzített gyakorisággal adatot igényel a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
A módosítás rendezi a törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlési eljárás vagy
felszámolási eljárás egymáshoz való viszonyát. Figyelemmel arra, hogy a felszámolási és
kényszertörlési eljárások olyan eljárások, ahol a cég kényszer-megszüntetésére kerül sor, és az
eljárások egyébként is bírósági felügyelet mellett folynak, felesleges és indokolatlan a céggel
szemben törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytatni akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek
oka ugyanis az, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégnek nincs valós érdeke a
törvényes működés helyreállítására, másrészt az eljárásban alkalmazható legsúlyosabb
intézkedés a cég megszűntnek nyilvánítása lehet, amely jogkövetkezmény alkalmazása ezen
cégek esetében valós joghatással már úgysem bírna. A módosítás lehetőséget ad azonban arra,
hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésekor a cégbíróság bírság kiszabásáról
még rendelkezhessen, ha az eljárásban már megállapítható volt, hogy a bírság kiszabásának
feltételei fennállnak, így ezen intézkedést a cégbíróság alkalmazná (alkalmazhatná), ha az
eljárás tovább folyna.
A módosítás több ponton ésszerűsíti a végelszámolás szabályait. Figyelemmel kell lenni arra,
hogy a végelszámolás a cég elhatározásán alapul, fizetésképtelenségről nincs szó, így kevésbé
formalizált keretet kell biztosítani a cégnek arra, hogy a hitelezői tartozásokat kielégítse,
jogviszonyait lezárja. A módosítás értelmében a Ctv. továbbá nem ismétli meg a jövőben
feleslegesen a számviteli előírásokat; azokat elhagyja a rendelkezésekből. A módosítás a cég
döntésévé teszi, hogy a végelszámolás során felmerülő adminisztratív terheket jelentő
végelszámolói jelentéstételi feladatok elvégzését szükségesnek tartja-e.
A módosítás a Ptk. 3:99. § (3) bekezdéséhez hasonlóan lehetővé teszi, hogy a fennmaradó
vagyon értékét a tagok határozzák meg. A vagyontárgyak piaci értékének figyelembevételére
vonatkozó előírás mellett rögzíti a módosítás a tagok felelősségét is.
A módosítás új szemszögből közelít a végelszámoláshoz, ezen belül az egyszerűsített
végelszámolásnak egy olyan új eljárásrendjét alakítja ki, mely vonzóvá próbálja tenni a jogutód
nélküli megszűnésnek ezt a formáját. A módosítás célul tűzte ki a végelszámolás során
felmerülő költségek (illetékfizetés, közzétételi költségtérítés, ügyvédi munkadíj), valamint az
ezen felül jelentkező adminisztratív terhek minimálisra csökkentését, és az állami adó- és
vámhatóság és a cégbíróság jelentős terhet vesz át az egyszerűsített végelszámolás során a
cégtől.
71
Újdonság, hogy végelszámoló kijelölésére nem kerül sor, a végelszámoló feladatait a cég
vezető tisztségviselője látja el. Közvetlen közlemény közzétételére a cég a jövőben nem
köteles, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett adatokról a cégbíróság közvetlenül
értesül, és annak alapján maga intézkedik a közzétételről. A cégjegyzék a jövőben nyilvántartja
az egyszerűsített végelszámolási eljárás megindításának tényét. Ha a cég határidőben nem
fejezi be a végelszámolást, vagy nem dönt az általános szabályok szerinti végelszámolásra való
áttérésről sem, a cégbíróság a cégjegyzékből törli a végelszámolásra utaló toldatot, ezzel
lezárva az egyszerűsített végelszámolást. Ezzel megszüntethetőek a jelenlegi olyan függő jogi
helyzetek, amelyekben az állami adó- és vámhatóság felé bejelentette a cég az egyszerűsített
végelszámolás megindítását, azonban akár évek múlva sem került sor annak jogi lezárására, és
a cég a két állami nyilvántartásban (adóhatósági, cégbírósági) eltérő státusszal szerepel.
A Ctv. 131/J. §-a Ctv. 64/A. § módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmazza.
A 131/K. § a cégnyilvántartásban már szereplő természetes személyek adatainak átvilágítására
vonatkozó átmeneti rendelkezést tartalmaz. Az adatok összevetésére informatikai megoldással
kerül sor, humán erőforrást nem igényel. Az átmeneti rendelkezésben foglalt adatösszevetés
eredményeként kerülhet sor eredményesen a Ctv. 76/A. § szerinti bűnügyi adatigénylésre is.
A 131/L. § olyan átmenti rendelkezést tartalmaz, amely garantálja, hogy a cégbejegyzési,
változásbejegyzési eljárásban is belátható időn belül felváltják a jelenlegi elektronikus
ügyintézési szabályokat az E-ügyintézési törvény szabályai.
A cégek átvilágíthatóságát szolgálja a módosítás, amikor előírja, hogy valamennyi vezető
tisztségviselőt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) jelenleg hatályos
előírásai szerint a cég képviseletére jogosultakat kell a cégjegyzékbe bejegyezni. A képviseleti
jog és a vezető tisztségviselői megbízás azonban nem azonos fogalmak. A Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre
vonatkozó általános rendelkezése kimondja, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személy
törvényes képviselője, azonban vezető tisztségviselői megbízás elképzelhető képviseleti
jogosultság nélkül is. Testületi jellegű ügyvezetés esetén (részvénytársaság, szövetkezet)
esetében fordulhat elő leginkább, hogy az igazgatósági tagok harmadik személyek felé nem
képviselik a jogi személyt, hanem ezt a feladatot néhány igazgatósági tag vagy egy személy, -
jellemzően - az igazgatóság elnöke látja el.
A képviseleti joggal rendelkező személyek fogalma tágabb személyi kört fed le, mint a vezető
tisztségviselők, törvényes képviselők köre, mert a képviseleti joggal rendelkezők közé
tartoznak a Ptk. 3:30. § szerinti szervezeti képviselők is. Szervezeti képviselőnek minősül
minden olyan személy, akinek képviseleti joga a jogi személy létesítő okiratán vagy
szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatán alapszik. Ilyen például a cégvezető,
aláírási joggal felruházott munkavállaló.
72
 A hitelezői érdekek alapján azonban indokolt, hogy a cégjegyzékbe a vezető tisztségviselők
 minden esetben feltüntetésre kerüljenek. A képviseleti joggal rendelkező - a vezető
 tisztségviselők körét meghaladó - személyeket továbbra is fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
 A módosítások közül kiemelhető az eltiltásra vonatkozó rendelkezés korrekciója. Az eltiltás
 alkalmazása a Ctv. rendszerében objektív szankció, a bíróságot mérlegelési jog nem illeti meg.
 Ez igaz még akkor is, ha a bírói gyakorlat mérlegelést igénylő, így méltányossági szempontok
 alapján mentesülést is lehetővé tevő jogkövetkezményként kezdi értelmezni. E jogértelmezési
 hajlandóság kialakulásának oka az, hogy a Ctv. jelenleg akár egy forintos hitelezői követelés
 bejelentése esetén is eltiltás alkalmazását írja elő, így a néhány forintos hitelezői
 összeköveteléssel záródó kényszertörlési eljárásokban az eltiltás aránytalan szankcióként
 jelentkezik. Erre figyelemmel a jövőben elkerülhető az eltiltás szankciója akkor, ha az eljárásba
 bejelentett követelés kielégítésre kerül.
 A cégjegyzék adatainak a bűnügyi nyilvántartással való összevetésével összefüggő új
 szabályozására tekintettel hatályon kívül helyezi a Ctv. feleslegessé vált 22/A. §-át.
 A módosítás a törvényességi felügyeleti eljárással összefüggésben megszünteti azt a
 gyakorlatot, hogy az a személy, akinek az eljárás lefolytatásához jogos érdeke fűződik,
 bejelentőként a háttérbe húzódva hivatalbóli eljárást kezdeményezhessen. Ennek oka az, hogy
 sok esetben olyan személyek élnek ezzel a lehetőséggel, akik adott esetben maguk is
 közrejátszottak a jogszerűtlen helyzet kialakulásában, azonban az eljárással együttjáró ügyféli
 terheket már nem akarják viselni, ugyanakkor a bíróságnak mégis el kell járnia ügyükben.
 Ezeknek a bejelentőknek a jövőben kérelmezőként kell az eljárásban részt venniük.
A javaslat hatályon kívül helyezi a Ctv. 3. számú mellékletét, mert annak fenntartására már nincs
szükség. Az egyszerűsített cégeljárás bevezetésekor a Ctv. 3. számú melléklete azt a célt
szolgálta, hogy meghatározza azt a minimális okirati kört, amely a bejegyzéshez szükséges,
valamint azt az okirat kört, amelyet a cégbírósághoz benyújtani nem kell, mert azt az eljáró jogi
képviselőnek kell őriznie. Az egyszerűsített cégeljárás változásával azonban az a kettősség már
megszűnt, és valójában a Ctv. 3. számú melléklete a Ctv. 1. és 2. számú mellékletének
duplikációját jelenti az érintett cégformák esetében.
44.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosítására az Ákr. rendelkezéseivel
összhangban kerül sor, azaz hatályukat vesztik a szakhatóságokra és a fellebbezésre vonatkozó
rendelkezések, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvényre hivatkozó felhatalmazó rendelkezés is.
45.	§
A módosítás megteremti az idegenrendészeti nyilvántartásból történő adatszolgáltatás jogalapját.
73
Ez biztosítja a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat számára
a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez szükséges
adatokat.
46-47. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
módosítása központi idegenrendészeti nyilvántartásból való adatszolgáltatással kapcsolatos
adminisztratív terheinek kiiktatására irányul. A módosítás a Magyar igazolvány, illetve a Magyar
hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására,
továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a kiutasítással, a beutazási és
tartózkodási tilalom fennállásával, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel
kapcsolatos adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.
48-49.§
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépése okán szükséges az Európai Unió területére belépő,
vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtásáról, annak részletes szabályairól, valamint
a kiszabott bírság bevételezésének rendjéről szóló 35/2013. (IX. 3.) NGM rendeletben található
eljárási szabályok törvényi szintre emelése. Az említett miniszteri rendeletben meghatározott
szabályok az Ákr. terminológiájának átvétele mellett, érdemi változtatás nélkül kerülnek
átültetésre.
50.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása a menekültügyi hatóságnak a
menekültügyi nyilvántartásból való adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheinek
megszüntetésére irányul. A módosítás a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói
igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a Magyar igazolvány, illetve a
Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelem elbírálásához, a visszavonási ok
fennállásának vizsgálatához szükséges adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít, így az
érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek.
51-52. §
A kisajátítási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez az irányadó szabályozás alapján számos
melléklet csatolása kötelező. Így többek között annak igazolása, hogy a kisajátítást kérő az
ingatlan valamennyi tulajdonosát, egyéb jogosultját ajánlattal kereste meg annak érdekében,
hogy az ingatlant a kisajátítási eljáráson kívül megszerezze. Csatolni kell továbbá az esetleges
megelőző eljárásokban hozott - nagy terjedelmű - hatósági döntéseket és a kisajátítási tervet,
amely - többek között - változási vázrajzból, és kisajátítási átnézeti térképből áll. A térképek
mérete az általában használt papírméreteket jelentősen meghaladja.
Az ilyen nagyméretű és terjedelmű dokumentáció digitalizálása és kezelése mind az ügyfelek,
mind pedig az eljáró hatóság számára jelentős terhet jelentene, aránytalan nehézséggel járna,
74
ezért indokolt ezen eljárásokban az elektronikus ügyintézés lehetőségének kizárása.
53-55. §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosításával a mezőgazdasági igazgatási szerv részére biztosítottá válik az Országos
Erdőállomány Adattárban nyilvántartott egyes adatokhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége.
A módosítás hozzájárul a mező-és erdőgazdasági földek tulajdonának megszerzésével
kapcsolatos hatósági eljárások hatékonyabb lefolytatásához tekintettel arra, hogy a
mezőgazdasági igazgatási szerv a jövőben közvetlenül juthat adatokhoz az eljárásban érintett
terület üzemtervezettsége, valamint a birtokmaximum vizsgálata tekintetében. A módosítás az
érintett szervek hatékonyabb feladatellátását eredményezi, mivel az érintett hatóságok formális
adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek.
56.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
megteremti az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv számára a
járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre megkötött biztosítást igazoló okiratokkal és a
kockázatviseléssel kapcsolatos adatokat tartalmazó kötvény-nyilvántartáshoz való közvetlen
hozzáférés lehetőségét. E hozzáférés a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény szerinti, a megtérítési követelések érvényesítése céljából indított eljárásokhoz
kötődik. A módosítással az érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos
adminisztratív terhei mérséklődnek.
57-60. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) módosításával az
igazságügyért felelős miniszter véleményének kötelező kikérését előíró rendelkezések helyett
általános rendelkezésként kerül meghatározásra, hogy az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv
és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi
eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja
külföldi bíróság vagy más hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét
kérheti. Az igazságügyért felelős miniszter a véleményt a megkeresés alapján harminc napon
belül adja meg, ugyanakkor külföldi hatóság megkeresésének szükségessége esetén az
anyakönyvi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele a megkeresés teljesítésére
nyitva álló határidőbe. Amennyiben a döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre
vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i
2201/2003/EK tanácsi rendelet minősül irányadónak, akkor az igazságügyért felelős miniszter
véleménye továbbra sem kérhető.
Az At. nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez, illetve bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítéséhez kapcsolódó módosításaira a nemzetközi magánjogról szóló 1979.
75
évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjtvr.) 2018. január 1. napjától történő hatályon
kívül helyezésére figyelemmel kerül sor. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII.
törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) az érintett rendelkezéseket már nem tartalmazza, ezért az
Nmjtvr. jelenleg hatályos szabályait figyelembe véve az At. megfelelően kiegészítésre kerül a
nem magyar állampolgárok Magyarországon történő házasságkötésére és bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésére vonatkozó rendelkezésekkel.
Az At. módosítása ezen kívül az Nmjtv. házassági névviselésre vonatkozó rendelkezésével való
összhangot, továbbá az At. névváltoztatási eljárást érintő módosítása az Ákr.-rel való összhangot
teremti meg.
Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartáshoz közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők
köre bővítésre kerül az anyasági támogatás megállapítása iránti eljárás lefolytatása céljából a
családtámogatási szerv részére történő hozzáférés biztosításával, amely az anyasági támogatások
megítélése során az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lefolytatását segíti elő.
Tekintettel arra, hogy az Ákr.-rel összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezések
megállapítására kormányrendeletben kerülhet sor, ezért a jelenleg miniszteri rendelet
megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezés helyett az At. módosítása a Kormány számára
biztosítja a rendeletalkotási felhatalmazást.
A szövegcserés rendelkezések, illetve a hatályon kívül helyezést tartalmazó rendelkezések az
Nmjtv.-vel és az Ákr-rel való összhangot biztosítják.
61. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény módosítása az Ákr. hatálybalépésével összefüggésben kijelöli a járási (fővárosi
kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője,
főjegyzője tekintetében a másodfokú hatóságot és a felügyeleti szervet.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény módosítása emellett megteremti a törvényi alapjait az egyszerűsített hatósági
ellenőrzési tevékenységnek.
62. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása az
erdészeti hatóság részére az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartás vezetéséhez szükséges
állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz való közvetlen hozzáférés biztosítására
irányul. A módosítás az adminisztratív terhek csökkentését, illetve az erdészeti hatóság és a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatékonyabb feladatellátását eredményezi.
76
63. §
A Felnőttképzési törvény módosítása, és ehhez kapcsolódóan az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása az Ákr.
rendelkezéseinek való megfelelés korrekciójára irányul, miután az Ákr. szabályainak
megfelelően bizonyítási eszköz kötelező alkalmazását nem lehet előírni.
64-66. §
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása megteremti
annak a lehetőségét, hogy a halfogási tevékenységet végzőkről vezetett hatósági nyilvántartás
adatai alapján az abba bejegyzett jogosult részére és kérelmére igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány kiadására automatikus döntéshozatali eljárás keretében kerüljön sor.
Automatikus döntéshozatali eljárásban az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a
rendelkezésére álló, valamint az automatikus információ-átvétel útján megszerzett adatok
alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és huszonnégy órán belül közli az
ügyféllel.
Emellett a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
eredményeként a halgazdálkodási hatáskörben jelenleg külön vezetett két nyilvántartás
(halgazdálkodásra jogosult személyek nyilvántartása; halgazdálkodási vízterületek
nyilvántartása) egységes vezetésének előírására kerül sor. Ezzel egyszerűbbé válik az adott
szakterületen releváns információk beszerzése, másrészt ugyanazon adatok a jelenlegi kettő
helyett csak egy nyilvántartásban fognak szerepelni.
67.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését
követően is kizárt maradjon.
68-75. §
Az Ákr., a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.),
valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2018.
január 1-jén történő hatályba lépésére tekintettel szükségessé vált a Kbt. jogorvoslati eljárásokra
vonatkozó részének módosítása. Az említett törvények jelentősen megreformálták a
közigazgatási eljárások alapvető szabályait. A Kbt.-nek a közbeszerzési eljárások során
felmerülő jogorvoslatokra vonatkozó szabályait hozzá kellett igazítani a többnyire kógens
rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásaihoz. A változások egyrészről a Közbeszerzési
Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) jogorvoslati eljárására vonatkozó, másrészről a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott határozatokkal szemben indítható
jogorvoslati eljárások rendelkezéseit érintették.
77
Mindenek előtt szükséges leszögezni, hogy a közbeszerzési szerződéseket a törvényjavaslat nem
minősíti közigazgatási szerződésnek tekintettel arra, hogy ezen szerződések - bár a
közbeszerzési szabályozásból adódóan rendelkeznek bizonyos sajátosságokkal - meghatározó
részben a szerződések jogában általános elemeket tartalmaznak és a szerződésekkel kapcsolatban
felmerülő vitás kérdések is alapvetően polgári jogi kérdéseket érintenek, nem indokolt ezért ezen
jogviták közigazgatási bírósági hatáskörbe utalása.
A KDB előtti jogorvoslati eljárás újraszabályozása tekintetében ki kell emelni azon változást,
amely szerint az ügyfél fogalma pontosításra kerül. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a
KDB az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és
felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Szintén minden, a közbeszerzési
ügyben érdekeltnek megküldi az ellenérdekű ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek nyilatkozatait,
hogy azokra észrevételt tehessenek. Tekintettel a közbeszerzési ügyben érdekeltek esetlegesen
jelentős számára, a KDB tehermentesítését és az ügymenet gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja
azon megoldás, miszerint a KDB az eljárás megindításáról továbbra is értesíti a közbeszerzési
ügyben érdekelteket, azonban az észrevételek megtételére vonatkozó felhívást csak azon
közbeszerzési ügyben érdekelteknek küldi meg, akik az értesítés átvételét követően jelezték,
hogy a jogorvoslati eljárásban részt kívánnak venni. Az eljárás során tehát ügyfélnek minősülnek
az ajánlatkérő, az eljárás kérelmezője és az eljárást hivatalból kezdeményező, azonban a
közbeszerzési ügyben további érdekeltek közül csak azon érdekeltek tekinthetők ügyfélnek, akik
a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat jelezték, illetve akiket a részvételi
szándék jelzésének hiányában is a KDB ügyféli minőségben az eljárásba bevon. Az ügyfél
fogalmának pontosításával elhagyhatóak azok a kiegészítések, amelyek az ügyfél mellett a
közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás külön résztvevőjeként említik.
További változás, hogy a jogorvoslati eljárásban a KDB és az ügyfelek közötti kapcsolattartás
kötelező jelleggel elektronikus formában valósul meg. A tényállás minél teljesebb körű tisztázása
érdekében szükséges volt azt is rögzíteni, hogy a KDB - az Ákr. csupán egy alkalommal történő
hiánypótlási felhívás kibocsátását engedő szabályával ellentétben - több ízben is hiánypótlásra
hívhatja fel a kérelmezőt vagy a hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet.
A módosítással érintett legjelentősebb változás a KDB hatáskörének bővítése. A hatáskör
bővítésének indoka, hogy a hatályos szabályozás szerint amennyiben az ügy érdemében hozott
határozatában a KDB a 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, úgy polgári pert
kellett indítania a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Ezen rendelkezés gyakorlati alkalmazásával
kapcsolatos visszajelzések alapján, az érvénytelenség tényének megállapítása mellett, a KDB-
nek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perindítási kötelezettsége a
gyakorlatban túlnyomó részt okafogyottnak bizonyult. Az ilyen perek utólagos ellenőrzés által
feltárt, a közbeszerzés mellőzése jogsértés miatt indultak, a perindítás időpontjáig a szerződések
már teljesedésbe mentek és az esetek túlnyomó részében az eredeti állapot helyreállítása sem
lehetséges. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kötelező perek felesleges többletköltséget
78
generálnak mind a döntőbizottsági, mind a bírósági, mind a piaci szereplők oldalán. Tekintettel
arra, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott okok a szerződés semmisségét idézik
elő, így hatékonyabb és gyorsabb eljárást eredményez az a megoldás, amely szerint a KDB ezen
semmisségi okok megállapítása mellett ki is mondja a szerződés semmisségét, illetve
amennyiben a Kbt. 137. § (3) bekezdésében foglalt körülmények fennállnak, úgy azt is
kimondhatja, hogy a szerződés a jogsértés ellenére nem minősül semmisnek. Ebben az esetben
azonban bírságot szab ki. Az uniós jogorvoslati irányelvek rendelkezéseire tekintettel a KDB-
nek szükséges azt is megvizsgálnia, hogy az eredeti állapot természetben történő helyreállítása a
szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében lehetséges-e (a
jogkövetkezmény tipikusan csak dologszolgáltatásra kötött szerződéseknél alkalmazható).
Amennyiben a KDB megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, azaz az
érvénytelenség jogkövetkezményei nem érvényesülnek visszamenőlegesen, szintén bírságot szab
ki. A KDB az irányelvben megkövetelt bírságolás gyakorlása mellett nem rendelkezik az
érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazásának módjáról. Amennyiben előfordulna, hogy a
jogorvoslati eljárás olyan szerződést érint, ahol a feleknek az érvénytelenség jogkövetkezményei
kapcsán vitája keletkezik, az ezzel kapcsolatos vagyoni igények megítélését a jogalkotó már nem
kívánta a KDB hatáskörébe utalni - a KDB eljárásának keretei erre nem is lennének alkalmasak
-, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében tehát továbbra is polgári per
indítható. Közigazgatási per indítása esetén a bíróság a Kbt. 137. § (1) bekezdésében
meghatározott jogsértések megállapítása esetén ugyanolyan hatáskörrel bír, mint a KDB.
A KDB határozatával szemben a Kp. szerint közigazgatási per indítható, melyek elbírálására a
jövőben a törvényszék rendelkezik hatáskörrel tekintettel arra, hogy a KDB autonóm
államigazgatási szervnek minősül és eltérő hatásköri szabály kimondására nem volt szükség. A
Kp. a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét mondja ki a törvényszék hatáskörébe
tartozó, autonóm államigazgatási szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perekre.
A Kp. és az új Pp. alapján szükséges volt a KDB határozatával szemben indítható perfajták
módosítása. A régi szabályozás szerint lehetőség volt az ún. egységes, valamint az ún. egyesített
perek indítására, melyek azonban az új szabályozásra tekintettel elvesztették létjogosultságukat
tekintettel arra is, hogy egyesített per esetén a kereseti kérelmek összekapcsolása nem
megvalósítható a továbbiakban, illetve ezen speciális perfajták fenntartására a KDB
hatáskörének megváltozása folytán nincs szükség.
A Kbt. módosított rendelkezései idomulnak a hatályba lépő új jogszabályok rendelkezéseihez
annyiban is, hogy a jövőben a KDB által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslat során a
nemperes eljárások rendszere megszűnik. A Kp. a nemperes eljárások helyett az egyszerűsített
pert intézményesíti. A bíróság az egyszerűsített perben ítélettel határoz.
A Kbt. a fentiekben részletezett módosításokon túl a terminológiai változásokat is követi és
átveszi a normaszövegbe.
79
Az Ákr. és a Kp. hatályba lépése szükségessé teszi a Kbt. által szabályozott egyéb hatósági
eljárások szabályainak kiigazítását is. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók
névjegyzékének vezetésével kapcsolatban egyes eljárási szabályok törvénybe emelését
indokolja, hogy az Ákr. alapján kiegészítő közigazgatási eljárási szabályt a jövőben miniszteri
rendelet nem határozhat meg. Ugyanezen rendelkezés teszi szükségessé továbbá a Javaslatban a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésével
kapcsolatos szabályok törvényi szintű rendezését.
A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba, ennek megfelelően az átmeneti rendelkezések
az ezen időpontot megelőzően megindított eljárások tekintetében megengedik a megindításkor
hatályos szabályok szerint az eljárások lefolytatását.
76.	§
Az Ákr. módosítása elhatárolja az automatikus döntéshozatal és a sommás eljárás esetén az
ügyfél által kérhető teljes eljárás lefolytatásának, valamint a fellebbezési eljárás lefolytatásának
esetkörét, tekintettel arra, hogy egyes szervtípusok esetén törvény alapján fellebbezésnek van
helye, így indokolatlan a teljes eljárás lefolytatásának biztosítása.
Annak érdekében továbbá, hogy az Ákr. szerinti főszabálynak megfelelően az elsődleges
jogorvoslati lehetőség a közigazgatási per legyen, szükséges biztosítani annak a lehetőségét,
hogy az Ákr. által egyes szervtípusok ügyeiben általánosságban biztosított fellebbezési
lehetőséget egyes eljárások tekintetében törvény kizárhassa.
77-78. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
266. § a) pontja lehetővé tenné a jegyző mint kereskedelmi hatóság szankciós döntéseivel
szembeni fellebbezést a kormányhivatalhoz, amely ellentétes a kormányzat közigazgatáson
belüli jogorvoslatok szűkítésére irányuló célkitűzéseivel. A fentieknek megfelelően szükséges a
hatályon kívül helyezés hatályba nem lépéséről rendelkezni.
A módosítás emellett biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr.
hatálybalépését követően is kizárt maradjon.
79.	§
Hatályba léptető rendelkezések.
80.	§
Jogharmonizációs záradék.
80