﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18544.
Benyújtás dátuma: 2017-11-21 16:09
Parlex azonosító: 133SI9B80001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter
Törvényjavaslat címe: Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel
összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
1.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (1) és (1a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3)
bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(1a) A szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmassági feltételek esetén létesíthető, illetve tartható fenn. A katonai szolgálatra való egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmasság feltételeit és az alkalmasság vizsgálatának rendjét miniszteri
rendelet határozza meg.”
2.	§
A Hjt. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. §
(1)	Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra
szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége
következtében jogosult.
(2)	Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának
szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek a szolgálati
kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való
összefüggéséről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kijelölő rendelet szerinti eljárásban,
minősítő határozatban dönt.
(3)	Az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való
összefüggésének
a)	vizsgálatára és minősítésére irányuló eljárásra a (6)-(9) bekezdést alkalmazni kell, és
b)	elbírálására irányuló eljárásban az eljárási határidő 60 nap.
(4)	A minősítő határozatot az állomány tagjának halála esetén közeli hozzátartozójával vagy
élettársával is közölni kell.
(5)	A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt
szerv dönt.
1
 (6)	A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos eljárás során az eljáró szerv írásban tart
 kapcsolatot az ügyféllel.
(7)	A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos ügyben hozott határozatba harmadik
személy nem tekinthet be.
 (8)	A baleseti járadék megállapítása iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
 (9)	A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárás során hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két
 ízben van helye.
 (10)	A baleseti járadék megállapításával, továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásban az eljáró szerv
 az eljárást felfüggesztheti az orvosszakértői szervnek az egészségkárosodás mértéke
 megállapítására irányuló eljárása időtartamára.
 (11)	A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a
 miniszter bírálja el.
(12)	A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait
kormányrendelet határozza meg.”
2.	A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
3.	§
(1)	A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban:
Vbt.) 45. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt
ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki)
„6. három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, vagy végleges közigazgatási vagy
annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította,
hogy valamely korábbi beszerzési eljárás, vagy az eljárás eredményeképp megkötött szerződés
teljesítése során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával
kapcsolatos kötelezettségeit,”
 (2)	A Vbt. 45. § (1) bekezdés 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt
ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki)
 „8. beszerzési, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől véglegesen vagy jogerősen eltiltásra
 került, a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen vagy - a Közbeszerzési Döntőbizottság
 határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén - a bíróság által jogerősen
 megállapított időtartam végéig;,
9.	korábbi beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis
nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került
sor, az érintett eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében
2
 sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a hamis adat szolgáltatásának
 megállapítása mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - a Közbeszerzési
 Döntőbizottság határozatának közigazgatási perben történő megtámadása esetén a bíróság jogerős
 -	három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki,”
4.	§
 A Vbt. 47. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. Alkalmazandó eljárási szabályok és kivételek
87. §
 (1)	A II. Rész rendelkezéseit az e részben meghatározott eltérésekkel kell az ajánlatkérőnek
 alkalmaznia az uniós értékhatárt el nem érő értékű védelmi beszerzések megvalósításakor, továbbá
 a 17. § (4) bekezdésében foglalt esetben.
 (2)	E törvényt nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem
 érő értékű
 a)	a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
 CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok
 járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve
 vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül
 követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre,
 b)	a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített
 szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére,
 c)	a közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített
 szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére, valamint
 d)	a NATO Ellátási és Beszerzési Ügynökségen keresztül történő beszerzésekre.
 (3)	A (2) bekezdés szerinti kivételek nem alkalmazhatóak a 17. § (4) bekezdése szerinti esetben.”
5.	§
 A Vbt. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek
 fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek - így
 különösen a késedelmes teljesítésből, az új beszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél
 esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség - nem
 tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további
 gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan
 következményekkel járna.”
6.	§
3
A Vbt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. §
Az ajánlatkérő a 104. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési szándékáról a védelmi és biztonsági
beszerzések uniós értékhatárait elérő értékű szerződések vonatkozásában a 1986/2015/EU
végrehajtási rendelet XII. mellékletében foglaltak szerinti, a védelmi és biztonsági beszerzések
uniós értékhatárait el nem érő értékű szerződések vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter
rendeletében meghatározottak szerinti önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt tehet
közzé.”
7.	§
(1)	A Vbt. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Vbt. 139. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban
a)	ha e törvény másként nem rendelkezik, az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus
úton történő kapcsolattartás kötelező,
b)	nincs helye sommás eljárásnak,
c)	a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt, és
d)	a hiányzó védelmi vagy biztonsági beszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem
pótolhatóak.”
(3)	A Vbt. 139. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés
alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 104. § (4) bekezdésében foglalt
körülmények alapján annak megállapítása, ha a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett
szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak
megállapítása is, hogy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés
esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot
helyreállítható-e.”
8.	§
A Vbt. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre indul. Az eljárás megindítására irányuló
kérelem kizárólag írásban - a 139. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint -, a Közbeszerzési
Döntőbizottság előtt terjeszthető elő.”
4
9. §
A Vbt. 143. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemben meg kell jelölni)
„d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a
jogsértő eseményt és annak bizonyítékait,”
10. §
A Vbt. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a 158. §
(2)	bekezdés b)-e) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer
forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának
megküldését követő nyolc napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből
háromszázezer forint ezekben az esetekben is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek
viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó
általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül
visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.”
11.	§
(1)	A Vbt. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha
a)	a kérelem a 143. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,
b)	nem csatolták a 144. § szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,
c)	nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy
d)	a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott
elektronikus úton nyújtották be.”
(2)	A Vbt. 147. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet visszautasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.”
(3)	A Vbt. 147. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy
az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.”
(4)	A Vbt. 147. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati
eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes
kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a
5
144. § (3) bekezdése szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.”
12.	§
(1)	A Vbt. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt, a beszerzési ügy
ajánlatkérőjét és a beszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a
beszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi szándékukat jelző, a beszerzési
ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet. Ha az ajánlatkérővel az E-ügyintézési tv.-ben
meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő részére a
Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás
megindításáról szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres
visszaigazolás napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt
lehetőség, és az ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta
vissza a Közbeszerzési Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az
ajánlatkérő részére postai úton kerül kézbesítésre.”
(2)	A Vbt. 148. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívüli - a beszerzési ügyben
érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló
végzés átvételét követő három munkanapon belül az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott
elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat,
a Vbt. 139. § (6) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi
szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére a
Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve kezdeményező iratot,
és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat
jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában
ügyfélnek az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívül a beszerzési ügyben érdekeltek közül a
részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ide értve az
eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni.
(1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a beszerzési ügyben érdekelt az (1a) bekezdés szerint nem jelzi a
jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati
eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a
Közbeszerzési Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében
szükséges - iratokat kérjen be vagy nyilatkozattételre hívja fel.”
(3)	A Vbt. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a beszerzési eljárás
6
ajánlatkérőjét vagy a beszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban
rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok - öt napon
belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a
kérelemmel együtt köteles megküldeni. A papír alapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt
azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető
formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az
iratok szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését - elektronikus levél útján történő
benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.”
13.	§
(1)	A Vbt. 153. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével
meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat,
észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a
tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.
(4)	Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a
Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt
vagy nyilatkozatot. A felhívásról az ellenérdekű ügyfelet a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás
megküldésével egyidejűleg értesíti. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az
ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett
további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe
döntése meghozatalakor.”
(2)	A Vbt. 153. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdésben foglalt tárgyalást követő felhívást mellőzi,
és a tárgyalást követően új tárgyalást tarthat, ha az a tényállás további tisztázása érdekében
szükséges. Az új tárgyalás határnapját a Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az első tárgyalást
követő napon közli az ügyfelekkel. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az első tárgyalást követő 8
napon belül megtartható legyen.”
14.	§
A Vbt. 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart.”
15.	§
A Vbt. 155. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a beszerzési eljárás alapján
megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati
7
eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig betekinthet a beszerzési eljárás,
illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.”
16.	§
A Vbt. 156. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott keresetlevélnek a végzés végrehajtására
halasztó hatálya van.”
17.	§
A Vbt. 157. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggeszti, ha az előkérdés eldöntése más szerv
hatáskörébe tartozik.”
18.	§
(1)	A Vbt. 158. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)
„f) hivatalból megállapítja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés
semmisségét vagy a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az
érintett szerződés nem semmis,
g)	megállapítja, hogy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés
esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot
helyreállítható-e.”
(2)	A Vbt. 158. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek
fennállására tekintettel nem semmis, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab
ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés
értékének 15%-a.
(7b) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége
jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon
túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -
legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.”
19.	§
A Vbt. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8
160. §
(1)	Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a keresetlevelet a végzés
közlésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A
Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt a benyújtást követően
haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított
közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
20.	§
(1)	A Vbt. 161. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság
jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési
Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e
törvény szabályaira tekintettel.”
(2)	A Vbt. 161. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet a benyújtásától számított tíz napon belül
továbbítja a bírósághoz.”
21.	§
A Vbt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„162. §
(1)	A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére.
(2)	Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.
(3)	A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer,
legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.”
22.	§
A Vbt. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„163. §
(1)	Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a bírság
összegét is - alkalmazhatja a 158. § (3), (5) és (7)-(10) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.
(2)	Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében
9
megállapítja a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 104. §
(4)	bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés
semmisségét vagy azt, hogy a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem
semmis.
(3)	Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 104. § (4)
bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek
összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(4)	Ha a bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén
megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások
jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha
megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei
alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes
körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(5)	Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a
bíróság hatvan napon belül dönt.
(6)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(7)	A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a
felek részére kézbesíti.”
23.	§
(1)	A Vbt. 167. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti
semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a beszerzésre, illetve a
beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi
igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a
bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen
megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja.”
(2)	A Vbt. 167. §-a a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szerződés beszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett beszerzési eljárásban
részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen
jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az
ajánlattevő a beszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén
alapuló, a Vbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő
10
részére szerződéskötési kötelezettséget.
(5)	A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 158. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint
(7a) és (7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés
érvénytelensége jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben
érvényesíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletnek a szerződés semmisségének megállapítása
tárgyában hozott döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti.
(6)	Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt
semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata
elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot
helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét
figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(7)	Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt
semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata
elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően - megállapítja, hogy az eredeti
állapot helyreállítása lehetséges, úgy - a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése
alapján - a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a (8) és (9) bekezdés szerint indíthat pert,
illetve perújítási eljárást a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a
közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál a 158. § (7b) bekezdése, illetve a 163. § (4) bekezdése
alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(8)	A 158. § (7b) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránti pert a Közbeszerzési
Döntőbizottság ellen kell megindítani. Az eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók. A
polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott
döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.
(9)	A 163. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt és az eredeti állapot
helyreállíthatósága tárgyában a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási
perben eljáró bíróság ítéletével szemben perújításnak van helye. A polgári perben eljáró bíróság
ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben
eljáró bíróságot köti.
(10)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozata elleni közigazgatási perben kiszabott bírság megfizetésére a (7) bekezdésben foglalt, a
per indítására nyitva álló határidő elteltéig nem került sor, a (7)-(9) bekezdésben foglalt
rendelkezések nem alkalmazhatók.”
24. §
11
A Vbt. 174. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló
 2017.	évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően
 megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárásokra, beszerzési eljárás alapján megkötött
 szerződésekre kell alkalmazni.”
25.	§
 A Vbt.
  1.	7. § (3) bekezdésében az „1., 4., 6., és 9. pontja” szövegrész helyébe a „4. pontja” szöveg,
  2.	26. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat” szövegrész helyébe a
  „közigazgatási per esetén a közigazgatási per” szöveg,
 3.	43. §-ában és 44. § (1) bekezdésében az „az ajánlat tartalmazza” szövegrész helyébe az „a
 részvételi jelentkezés vagy az ajánlat tartalmazza” szöveg,
 4.	45. § (1) bekezdés 12. pont b) alpontjában az „olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett
 társaság” szövegrész helyébe az „olyan társaság” szöveg,
  5.	45. § (1) bekezdés 12. pont b) alpontjában a „2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb)
  vagy rc)-rd) alpontja” szövegrész helyébe a „2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d)
  alpontja” szöveg,
 6.	45. § (1) bekezdés 13. pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé
 vált” szöveg,
  7.	45. § (1) bekezdés 13. pontjában a „vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági” szövegrész
  helyébe a „vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági”
  szöveg,
  8.	45. § (1) bekezdés 15. pontjában a „jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti” szövegrész
  helyébe a „véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti” szöveg,
  9.	45. § (1) bekezdés 15. pontjában a „versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata”
  szövegrész helyébe a „versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per”
  szöveg,
 10.	45. § (1) bekezdés 15. pontjában a „más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem
 régebben - jogerősen” szövegrész helyébe a „más versenyhatóság végleges döntésében vagy
 bíróság jogerősen - három évnél nem régebben -” szöveg,
  11.	45. § (1) bekezdés 18. pontjában a „közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági
  határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására
  irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,
  12.	46. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági
  határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben
  való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,
  13.	46. § (1) bekezdés a) pontjában a „c) pontban” szövegrész helyébe a „b) pontban” szöveg,
  14.	46. § (6) bekezdésében az „ajánlattevő” szövegrész helyébe a „részvételre jelentkező vagy
  ajánlattevő” szöveg,
 15.	49. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés d) pontjában, valamint (3) bekezdés d)
12
  pontjában a „képzettségük ismertetésével” szövegrész helyébe a „képzettségük, szakmai
  tapasztalatuk ismertetésével” szöveg,
  16.	49. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában a „végzettségének és
  képzettségének” szövegrészek helyébe a „végzettségének, képzettségének és szakmai
  tapasztalatának” szöveg,
  17.	58. § (3) bekezdésében az „57. §” szövegrész helyébe az „51. §” szöveg,
  18.	104. § (3) bekezdésében a „c) pontjától” szövegrész helyébe a „d) pontjától” szöveg,
  19.	141. § (1) bekezdésében az „a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
  Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében” szöveg,
  20.	141. § (3) bekezdésében az „a Ket. 42. § (1) vagy (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az
  „az Ákr. 22. § vagy 23. § (1) bekezdésében” szöveg,
  21.	145. § (1) bekezdésében az „a Ket. 158. § (1) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az Ákr.
  125-127. §-ától” szöveg,
  22.	153. § (2) bekezdésében az „ügyfelek és a beszerzési ügyben érdekeltek 148. § (1) bekezdése
  szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek”
  szövegrész helyébe az „ügyfelek 148. § szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű
  ügyfeleknek” szöveg,
  23.	154. § (4) bekezdésében az „ügyfeleknek, valamint az egyéb érdekelteknek” szövegrész
  helyébe az „ügyfeleknek” szöveg,
  24.	156. § (1) bekezdésében az „ötvenezer” szövegrész helyébe a „tízezer” szöveg,
  25.	157. § (3) bekezdésében a „beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző
  módosítása vagy teljesítése ügyében” szövegrész helyébe a „beszerzési eljárás alapján megkötött
  szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint a beszerzési eljárás mellőzése
  ügyében” szöveg,
  26.	157. § (6) bekezdésében a „felfüggesztését” szövegrész helyébe a „szünetelését” szöveg,
  27.	158. § (2) bekezdés d) pontjában a „szab ki, vagy” szövegrész helyébe a „szab ki,” szöveg,
  28.	159. § (3) bekezdésében a „határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik” szövegrész helyébe
  a „határozata ellen közigazgatási pert indítottak” szöveg,
  29.	166. § (2) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló
  törvény” szöveg,
  30.	170. § (2) bekezdésében a „Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára”
  szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság keresetnek helyt adó ítéletére” szöveg
  lép.
26.	§
  Hatályát veszti a Vbt.
  a)	147. § (6) bekezdése,
  b)	161. § (4) bekezdése,
  c)	159. § (1) bekezdésében az "és egyéb érdekelteknek” szövegrész, valamint
  d)	86. és 87. alcíme.
 3. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
13
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
törvény módosítása
27.	§
Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2017.	évi L. törvény 429. § (1) bekezdése.
4.	Záró rendelkezések
28.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
(2)	Az 1. és 2. alcím 2018. január 1-jén lép hatályba.
29.	§
E törvény 2. alcíme a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre
és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések
odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv
módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
14
Általános indokolás
Az egyes törvények honvédelmi kérésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban:	Javaslat)	két	témakört	ölel	fel:
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása, amely egyrészt a hivatásos
állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételére vonatkozó rendelkezéseket határozza
meg, másrészt az állomány tagjának a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti
baleseti ellátásra való jogosultsága részletszabályainak pontosítását tartalmazza, az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek megfelelően.
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása, melynek
célja a jogorvoslati szabályok felülvizsgálata, tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról
szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.
évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) és, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
törvény (a továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jei dátummal történő hatályba lépésére. Az Ákr. és
a Kp. a közigazgatási eljárások, illetve a közigazgatási perek olyan új szabályrendszerét fektette
le, amely - többek között - a vbt. beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó
szabályait is jelentős mértékben érinti, különös tekintettel az ún. egységes perek
fenntarthatóságára, ezért szükségessé vált a védelmi és biztonsági beszerzési jogorvoslatokkal
kapcsolatos szabályok reformja.
Részletes indokolás
1.	§
A Javaslat annak törvényi alapjának megteremtésére irányul, hogy szolgálati viszony teljeskörű
alkalmassági vizsgálat lefolytatása nélkül is létesíthető legyen, ha a törvényben meghatározott
kizáró okok nem állnak fenn. A Javaslat az ehhez kapcsolódó eljárásrendet és az alkalmasság
feltételeit miniszteri rendelet szintre utalja.
2., 27. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
429. §-a iktatja a Hjt.-be 2018. január 1-jétől, hogy a baleseti járadék megállapításával és
továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásokban az eljáró szerv a kötelező egészségbiztosításról
szóló törvényben meghatározottak szerint az egészségkárosodás mértékének megállapítására
irányuló szakvélemény kiadása érdekében megkeresi az orvosszakértői szervet. Mivel a
rendelkezés kihirdetése óta eltelt időben a jogszabályi környezet módosult, indokolt a
rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezni, és helyette új módosító rendelkezést
megállapítani. A rendelkezés pontosítja továbbá a 142. § (3) bekezdés a) pontjának szövegét is,
figyelemmel arra, hogy az abban hivatkozott eljárás a honvédelmi tárcán belüli feladatátadások
következtében egyfokúvá válik.
15
3-26. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), valamint a
polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén
történő hatályba lépésére tekintettel szükségessé vált a Vbt. jogorvoslati eljárásokra vonatkozó
részének módosítása. Az említett törvények jelentősen megreformálták a közigazgatási eljárások
alapvető szabályait. A Vbt.-nek a védelmi és biztonsági beszerzési eljárások során felmerülő
jogorvoslatokra vonatkozó szabályait hozzá kellett igazítani a többnyire kógens rendelkezéseket
tartalmazó jogszabályok előírásaihoz. A változások egyrészről a Közbeszerzési Döntőbizottság
(a továbbiakban: KDB) jogorvoslati eljárására vonatkozó, másrészről a KDB eljárása során
hozott határozatokkal szemben indítható jogorvoslati eljárások rendelkezéseit érintették.
A beszerzési szerződéseket a Javaslat nem minősíti közigazgatási szerződésnek tekintettel arra,
hogy ezen szerződések - bár a védelmi és biztonsági beszerzési szabályozásból adódóan
rendelkeznek bizonyos sajátosságokkal - meghatározó részben a szerződések jogában általános
elemeket tartalmaznak és a szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdések is alapvetően
polgári jogi kérdéseket érintenek, nem indokolt ezért ezen jogviták közigazgatási bírósági
hatáskörbe	utalása.
A KDB előtti jogorvoslati eljárás újraszabályozása tekintetében ki kell emelni azon változást,
amely szerint az ügyfél fogalma pontosításra kerül. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a
KDB az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a beszerzési ügyben érdekelteket értesíti és
felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Szintén minden, a beszerzési ügyben
érdekeltnek megküldi az ellenérdekű ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek nyilatkozatait, hogy
azokra észrevételt tehessenek. Tekintettel a beszerzési ügyben érdekeltek esetlegesen jelentős
számára, a KDB tehermentesítését és az ügymenet gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja azon
megoldás, miszerint a KDB az eljárás megindításáról továbbra is értesíti a beszerzési ügyben
érdekelteket, azonban az észrevételek megtételére vonatkozó felhívást csak azon beszerzési
ügyben érdekelteknek küldi meg, akik az értesítés átvételét követően jelezték, hogy a
jogorvoslati eljárásban részt kívánnak venni. Az eljárás során tehát ügyfélnek minősülnek az
ajánlatkérő, az eljárás kérelmezője és az eljárást hivatalból kezdeményező, azonban a beszerzési
ügyben további érdekeltek közül csak azon érdekeltek tekinthetők ügyfélnek, akik a jogorvoslati
eljárásban történő részvételi szándékukat jelezték, illetve akiket a részvételi szándék jelzésének
hiányában is a KDB ügyféli minőségben az eljárásba bevon. Az ügyfél fogalmának
pontosításával elhagyhatóak azok a kiegészítések, amelyek az ügyfél mellett a beszerzési ügyben
érdekelteket	az	eljárás	külön	résztvevőjeként	említik.
További változás, hogy a jogorvoslati eljárásban a KDB és az ügyfelek közötti kapcsolattartás
kötelező jelleggel elektronikus formában valósul meg. A tényállás minél teljesebb körű tisztázása
érdekében szükséges volt azt is rögzíteni, hogy a KDB - az Ákr. csupán egy alkalommal történő
hiánypótlási felhívás kibocsátását engedő szabályával ellentétben - több ízben is hiánypótlásra
hívhatja fel a kérelmezőt vagy a hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet.
A módosítással érintett legjelentősebb változás a KDB hatáskörének bővítése. A hatáskör
bővítésének indoka, hogy a hatályos szabályozás szerint amennyiben az ügy érdemében hozott
16
határozatában a KDB a Vbt. 104. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, úgy polgári
pert kellett indítania a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Ezen, a közbeszerzési szabályozással azonos tartalmú
rendelkezés közbeszerzési gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos visszajelzések alapján, az
érvénytelenség tényének megállapítása mellett, a KDB-nek az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perindítási kötelezettsége a gyakorlatban túlnyomó
részt okafogyottnak bizonyult. Az ilyen perek utólagos ellenőrzés által feltárt, a közbeszerzés
mellőzése jogsértés miatt indultak, a perindítás időpontjáig a szerződések már teljesedésbe
mentek és az esetek túlnyomó részében az eredeti állapot helyreállítása sem lehetséges. A KDB
álláspontja szerint a kötelező perek felesleges többletköltséget generálnak mind a
döntőbizottsági, mind a bírósági, mind a piaci szereplők oldalán. Tekintettel arra, hogy a Vbt.
104. § (1) bekezdésében meghatározott okok a szerződés semmisségét idézik elő, így
hatékonyabb és gyorsabb eljárást eredményez az a megoldás, amely szerint a KDB ezen
semmisségi okok megállapítása mellett ki is mondja a szerződés semmisségét, illetve
amennyiben a Kbt. 104. § (3) bekezdésében foglalt körülmények fennállnak, úgy azt is
kimondhatja, hogy a szerződés a jogsértés ellenére nem minősül semmisnek. Ebben az esetben
azonban bírságot szab ki. Az uniós közbeszerzési jogorvoslati irányelvek rendelkezéseire
tekintettel a KDB-nek indokolt azt is megvizsgálnia, hogy az eredeti állapot természetben
történő helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében
lehetséges-e (a jogkövetkezmény tipikusan csak dologszolgáltatásra kötött szerződéseknél
alkalmazható). Amennyiben a KDB megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítására nincs
mód, azaz az érvénytelenség jogkövetkezményei nem érvényesülnek visszamenőlegesen, szintén
bírságot szab ki. A KDB a bírságolás gyakorlása mellett nem rendelkezik az érvénytelenség
jogkövetkezményei alkalmazásának módjáról. Amennyiben előfordulna, hogy a jogorvoslati
eljárás olyan szerződést érint, ahol a feleknek az érvénytelenség jogkövetkezményei kapcsán
vitája keletkezik, az ezzel kapcsolatos vagyoni igények megítélését a jogalkotó már nem kívánta
a KDB hatáskörébe utalni - a KDB eljárásának keretei erre nem is lennének alkalmasak -, az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében tehát továbbra is polgári per
indítható. Közigazgatási per indítása esetén a bíróság a Kbt. 104. § (1) bekezdésében
meghatározott jogsértések megállapítása esetén ugyanolyan hatáskörrel bír, mint a KDB.
A KDB határozatával szemben a Kp. szerint közigazgatási per indítható, melyek elbírálására a
jövőben a törvényszék rendelkezik hatáskörrel tekintettel arra, hogy a KDB autonóm
államigazgatási szervnek minősül és eltérő hatásköri szabály kimondására nem volt szükség. A
Kp. a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét mondja ki a törvényszék hatáskörébe
tartozó, autonóm államigazgatási szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perekre.
A Kp. és az új Pp. alapján szükséges volt a KDB határozatával szemben indítható perfajták
módosítása. A régi szabályozás szerint lehetőség volt az ún. egységes, valamint az ún. egyesített
perek indítására, melyek azonban az új szabályozásra tekintettel elvesztették létjogosultságukat
tekintettel arra is, hogy egyesített per esetén a kereseti kérelmek összekapcsolása nem
megvalósítható a továbbiakban, illetve ezen speciális perfajták fenntartására a KDB
hatáskörének	megváltozása	folytán	nincs	szükség.
A Vbt. módosított rendelkezései idomulnak a hatályba lépő új jogszabályok rendelkezéseihez
17
annyiban is, hogy a jövőben a KDB által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslat során a
nemperes eljárások rendszere megszűnik. A Kp. a nemperes eljárások helyett az egyszerűsített
pert intézményesíti. A bíróság az egyszerűsített perben ítélettel határoz.
A Vbt. a fentiekben részletezett módosításokon túl a terminológiai változásokat is követi és
átveszi a normaszövegbe. A Javaslat ezen felül szöveg- és hivatkozáspontosító jellegű
rendelkezéseket	is	tartalmaz.
A törvény fő szabály szerint 2018. január 1-jén lép hatályba, ennek megfelelően az átmeneti
rendelkezések az ezen időpontot megelőzően megindított eljárások tekintetében megengedik a
megindításkor hatályos szabályok szerint az eljárások lefolytatását.
28.	§
A rendelkezés a törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg.
29.	§
A rendelkezés jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
18