﻿Országgyűlési képviselő
             Iromány száma: T/18565.
             Benyújtás dátuma: 2017-11-21 17:38
             Parlex azonosító: GGDKP48V0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), Hende Csaba (Fidesz), Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az
Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról” címmel
a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
2017. évi.....törvény
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló
2012. évi XXXVI. törvény módosításáról
1.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
1.	§
 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
 a)	234. § (2) bekezdésében az „Az Országgyűlés Hivatalánál, a” szövegrész helyébe az „A”
 szöveg,
 b)	236. § (2) bekezdésében
     ba)	a „, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
     hivatali szerveinek vezetői a közigazgatási államtitkárral” szövegrész helyébe az „a
     közigazgatási államtitkárral” szöveg,
     bb)	a „, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
     hivatali szerveinek helyettes vezetői” szövegrész helyébe a „helyettes vezetője” szöveg
 lép.
2.	§
 Hatályát veszti a Kttv.
 a)	8. § (9) bekezdésében az „az Országgyűlés Hivatala és” szövegrész,
 b)	226. § (4) bekezdésében az „Országgyűlés Hivatala és az” szövegrész,
 c)	226. § (6) bekezdésében az „Országgyűlés Hivatalánál és az”, valamint az „az Országgyűlés
 Hivatalának vezetője és”szövegrész,
 d)	227. § (2) bekezdése,
 e)	232. § (2) bekezdése.
2.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
3.	§
 Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 115. § (4) bekezdése
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A képviselőcsoport a tárgyév január 1-jétől december 31-éig havonta a (2) bekezdés szerint
 megállapított létszám és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben - az azt
 megelőző év egészére vonatkozóan - hivatalosan közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó
 kereset két és félszerese szorzatának megfelelő összegű bérkeretre jogosult.”
4.	§
Az Ogytv. Ötödik része a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
1
„XII/A. Fejezet
Az országgyűlési köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések
124/B. §
(1)	E fejezet hatálya az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának, az Országgyűlés Hivatala
köztisztviselőinek (a továbbiakban együtt e törvény alkalmazásában: országgyűlési köztisztviselő)
közszolgálati jogviszonyára, valamint e fejezet kifejezett rendelkezése esetén az Országgyűlés
Hivatalánál foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki.
(2)	Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyára a munka
törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint a közszolgálati tisztviselőkről
szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 258. §-ában foglalt eltérésekkel, a 124/N.
§-ban foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni.
(3)	Az Országgyűlés Hivatalánál - a 115. § (1) bekezdés szerinti munkavállalók kivételével - teljes
munkaidőben foglalkoztatott
  a)	összes felsőfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállaló munkabéréből
  számított egy főre jutó havi átlagos bér összege - adott hónapra vonatkozóan - nem lehet
  kevesebb az I. besorolási osztályba sorolt országgyűlési főtanácsos besorolási fokozattal
  rendelkező,
  b)	összes alap- és középfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállaló munkabéréből
  számított egy főre jutó havi átlagos bér összege - adott hónapra vonatkozóan - nem lehet
  kevesebb a II. besorolási osztályba sorolt országgyűlési főelőadó besorolási fokozattal rendelkező
országgyűlési köztisztviselő 3. melléklet szerint számított alapilletménye összegénél.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti közszolgálati jogviszonyra a Kttv. és a Kttv. végrehajtására kiadott
jogszabály közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(5)	A főigazgató, továbbá az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatában
meghatározott hivatali szervek (a továbbiakban: hivatali szervek) vezetői felett a munkáltatói
jogokat a házelnök gyakorolja a 2. § (2) bekezdés k) pontja szerint, az Országgyűlés Hivatalának
további köztisztviselői, munkavállalói feletti munkáltatói jogokat a főigazgató - a Szervezeti és
Működési Szabályzatban meghatározottak szerint - gyakorolja.
(6)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalánál a közszolgálati jogviszony
létesítését megelőző kiválasztási eljárásra szabályzatban a Kttv.-től eltérő szabályokat is
megállapíthat.
(7)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol a Kttv. és a Kttv. végrehajtására kiadott jogszabály,
illetve az e törvény hatálya alá tartozó országgyűlési köztisztviselőkre is irányadó jogszabály
  a)	köztisztviselőt említ, azon e fejezet alkalmazásában országgyűlési köztisztviselőt,
  b)	fizetési fokozatot említ, azon e fejezet alkalmazásában besorolási fokozatot
2
kell érteni.
(8)	Nem kell alkalmazni az e fejezet hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyban állókra a Kttv.
8. § (1)-(4) bekezdését, 101. §-át, 116-117. §-át, 118. § (1)-(3), (5), (7) és (11) bekezdését, 120-
122. §-át, 125-128. §-át, 129. § (7) és (8) bekezdését, 131. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdését, 132-
143. §-át, 150. §-át, 155. § (2) bekezdés c) pontját, 233. §-át, IX. Fejezetét és 1. mellékletét.
(9)	E fejezet alkalmazásában közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a Kttv. 8. § (5)-(7)
bekezdése szerinti időtartam.
40/A. Az országgyűlési köztisztviselők besorolására, előmenetelére, illetményére vonatkozó
rendelkezések
124/C. §
(1)	Az országgyűlési köztisztviselőt a betöltött munkaköréhez szükséges iskolai végzettsége és a
közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján a 3. mellékletben meghatározott besorolási osztály
megfelelő besorolási fokozatába kell sorolni.
(2)	A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselőt - amennyiben
felsőfokú iskolai végzettsége a betöltött munkaköréhez szükséges - az I. osztályba, az érettségi
végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselőt, valamint azt a felsőfokú végzettséggel
rendelkező országgyűlési köztisztviselőt, akinek a felsőfokú végzettsége a munkaköre betöltéséhez
nem szükséges, a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban az I. és II. osztály együtt: besorolási
osztály). A besorolási osztály besorolási fokozatokból áll.
(3)	A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési köztisztviselőt -
amennyiben felsőfokú iskolai végzettsége a betöltött munkaköréhez szükséges - az I. besorolási
osztály országgyűlési fogalmazó, az érettségi végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési
köztisztviselőt, valamint azt a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési
köztisztviselőt, akinek a felsőfokú végzettsége a munkaköre betöltéséhez nem szükséges, a II.
besorolási osztály országgyűlési gyakornok besorolási fokozatba kell sorolni.
(4)	A nem pályakezdő országgyűlési köztisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor az (1) és (2),
valamint az (5)-(7) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.
(5)	A (2) és (3) bekezdés alkalmazásával I. besorolási osztályba sorolt országgyűlési köztisztviselőt
a)	három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési tanácsos,
b)	nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési vezető-tanácsos,
c)	tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési főtanácsos,
d)	huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési vezető-főtanácsos,
e)	harminchat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési kiemelt vezető-
főtanácsos
besorolási fokozatba kell sorolni.
3
(6)	A (2) és (3) bekezdés alkalmazásával II. besorolási osztályba sorolt országgyűlési köztisztviselőt
a)	három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési előadó,
b)	nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési főelőadó,
c)	tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési főmunkatárs,
d)	huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési vezető-főmunkatárs,
e)	harminchat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után országgyűlési kiemelt vezető-
főmunkatárs
besorolási fokozatba kell sorolni.
(7)	Az országgyűlési köztisztviselőt - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott közszolgálati
jogviszonyban töltött idő elérését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha
a)	feladatainak ellátására a teljesítményértékelés során legalább megfelelt fokozatú minősítést kap
és
b)	a következő besorolási fokozathoz
      ba)	a jogszabályban előírt és
      bb)	a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban meghatározott
feltételeket teljesítette.
(8)	A (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett feltételek az országgyűlési köztisztviselő
feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában
történő - megszerzésére irányulhatnak.
(9)	A közszolgálati jogviszonyban töltött idő (5) és (6) bekezdés szerinti számításánál a
munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamot -
kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a tizennégy éven aluli gyermek
ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa
által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.
(10)	Az országgyűlési fogalmazó besorolású országgyűlési köztisztviselőnek kinevezését követő
egy éven belül, az országgyűlési gyakornok besorolású országgyűlési köztisztviselőnek kinevezését
követő két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha
jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet. E törvény alkalmazásában
közigazgatási alapvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett közigazgatási
tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget
is érteni kell. A határidő számítására a Kttv. 118. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(11)	Ha az országgyűlési fogalmazó besorolású országgyűlési köztisztviselő és az országgyűlési
gyakornok besorolású országgyűlési köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a (10) bekezdésben
előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(12)	A nem pályakezdő országgyűlési köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a (10)
bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget,
közszolgálati jogviszonya megszűnik.
4
124/D. §
(1)	Ha az országgyűlési köztisztviselő megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, a
következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(2)	Ha a 124/C. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeket az országgyűlési
köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem
vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.
124/E. §
(1)	Ha a nem pályakezdő, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező országgyűlési köztisztviselő
kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a
közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított
három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a Kttv. 118. § (4) bekezdését alkalmazni
kell.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően az országgyűlési
köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga
teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után az országgyűlési köztisztviselőt 124/C. §
rendelkezésének megfelelően kell besorolni és alapilletményét megállapítani.
(3)	Ha a nem pályakezdő országgyűlési köztisztviselő közigazgatási alapvizsga vagy közigazgatási
szakvizsga kötelezettségét teljesítette, továbbá a Kttv. 119. §-ban meghatározott esetben - a 124/D.
§ (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az
előmenetelre.
(4)	Ha a 124/C. § (3) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett országgyűlési köztisztviselő
országgyűlési fogalmazó besorolású és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik
közigazgatási szakvizsgával, akkor az (1) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni
és előmenetelére a (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell.
(5)	A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő országgyűlési köztisztviselőnek az
országgyűlési tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie.
Közigazgatási szakvizsga hiányában az országgyűlési köztisztviselő nem sorolható országgyűlési
tanácsos besorolási fokozatba.
(6)	Ha a Kttv. 38. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony
időtartama az egy évet meghaladja, az országgyűlési köztisztviselő előmenetelére e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az országgyűlési köztisztviselő ismételten határozott idejű
közszolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű
jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Egyebekben a határozott időre létesített
közszolgálati jogviszony esetében a besorolásra és az illetmény megállapítására - a Kttv. 38. § (5)
bekezdésétől eltérően - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
5
124/F. §
(1)	Az országgyűlési köztisztviselő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt
száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen
alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.
(2)	Az illetmény a 3. melléklet szerint számított alapilletményből, valamint az e törvényben
meghatározott feltételek teljesülése esetén idegennyelv-tudási illetménypótlékból áll.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően az osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és főosztályvezetői
munkakörrel rendelkező országgyűlési köztisztviselő a 3. melléklet szerint számított
alapilletményre, továbbá vezetői pótlékra, valamint az e törvényben meghatározott feltételek
teljesülése esetén idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosult.
(4)	A (2) bekezdéstől eltérően az országgyűlési szakmai főtanácsadó és az országgyűlési szakmai
tanácsadó a 3. melléklet szerint számított alapilletményre, továbbá az alapilletmény 10%-ának
megfelelő mértékű címpótlékra, valamint az e törvényben meghatározott feltételek teljesülése
esetén idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosult.
(5)	Az országgyűlési köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor a 124/C. § alapján megállapított
besorolása szerinti alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb 20%-kal csökkentett
mértékben is megállapíthatja. Az így megállapított alapilletmény az első teljesítményértékelés
eredményétől függően módosítható.
(6)	Az alapilletmény összegének legalább a - Kormány által rendeletben megállapított - garantált
bérminimum összegét el kell érnie.
124/G. §
(1)	A tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított illetményalap a
Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben - az azt megelőző év egészére
vonatkozóan - hivatalosan közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegével
megegyező összeg (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: illetményalap).
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései szerint a tárgyévre megállapított illetményalap nem lehet
kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre megállapított illetményalap összege.
124/H. §
(1)	Az egyes besorolási osztályok besorolási fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A
besorolási fokozathoz tartozó szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg a besorolási
fokozathoz tartozó alapilletményt.
(2)	A besorolási osztályokat és a besorolási fokozatokat a 3. melléklet tartalmazza.
(3)	A rendelkezésre álló személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év
6
teljesítményértékelése alapján - ide nem értve, ha az országgyűlési köztisztviselő végleges
áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan az országgyűlési köztisztviselő besorolása
szerinti besorolási fokozathoz tartozó alapilletményét - át nem ruházható hatáskörében a
munkáltatói jogkör gyakorlója - tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb
50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az
eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója - a hivatali szerv vezetője javaslata alapján - minden év
február 28-áig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - a
tárgyévben a teljesítményértékeléstől számított négyhavonta elvégezhető újabb
teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy az országgyűlési köztisztviselő
besorolás szerint járó alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető.
(4)	A (3) bekezdés szerint megállapított alapilletmény-eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha
a tárgyévben az országgyűlési köztisztviselő vezetői kinevezést kap, vagy azt tőle visszavonják,
illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a Kttv. 119. §-a szerinti átsorolásra
kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint e törvény
alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.
(5)	Az országgyűlési köztisztviselőt év közben történő végleges áthelyezése esetén a 124/C. §
alapján a 3. mellékletben meghatározott besorolási osztály megfelelő besorolási fokozatába kell
sorolni, figyelemmel a 124/F. § (5) bekezdés rendelkezéseire.
(6)	Az illetmény-összetevők változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a
besorolási osztály vagy a besorolási fokozat változása során az országgyűlési köztisztviselő
illetményét újra meg kell állapítani.
124/I. §
(1)	Ha az országgyűlési köztisztviselő - ide nem értve a főigazgatót, a hivatali szervek vezetőit és
helyettes vezetőit - olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges,
idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosult.
(2)	Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal
vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3)	A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1)
nyelvvizsgának minősül az országgyűlési köztisztviselő külföldön szerzett felsőfokú végzettsége és
közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve
vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.
(4)	Az idegennyelv-tudási illetménypótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói
jogkör gyakorlója állapítja meg.
(5)	A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
  a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 7,5%-a,
  b)	felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 3,75%-a,
7
 c)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 4,5%-a,
 d)	középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 2,25%-a.
 (6)	Az (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében a pótlék mértéke
 nyelvvizsgánként
 a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a,
 b)	felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 7,5%-a,
 c)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 9%-a,
 d)	középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 4,5%-a.
 (7)	Ha az országgyűlési köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző
 fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
 (8)	Ha az Országgyűlés Hivatala - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés
 alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, az országgyűlési köztisztviselő az
 (5)	és (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási illetménypótlékra mindaddig nem
 jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés
 alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
40/B. A vezetőkre vonatkozó különös szabályok
124/J. §
 (1)	A vezetői illetménypótlék mértéke
 a)	a főigazgató, a hivatali szervek vezetői és helyettes vezetői esetén, valamint
 b)	a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető esetén
 az alapilletmény 20%-a.
 (2)	Ha a kinevezés módosítása következtében az (1) bekezdés b) pontja szerinti vezető
 a)	alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint,
 b)	nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 124/C. § (1)-(5) bekezdésének megfelelő
 alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének, továbbá a Kttv. 8. §
 (5)-(7) bekezdésének alkalmazásával megállapított közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének
 megfelelő besorolása alapján
 kell megállapítani.
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti vezetőkre a 124/C-124/E. § rendelkezései nem alkalmazhatók, ide nem
 értve a közigazgatási alap- és szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket.
40/C. Egyéb juttatások
124/K. §
 (1)	Az országgyűlési köztisztviselőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az
 országgyűlési köztisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással történik.
8
 (2)	A fizetési számlához kapcsolódóan az országgyűlési köztisztviselő részére legfeljebb havonta a
 központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.
 (3)	A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának a költségét.
124/L. §
 (1)	Az országgyűlési köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján jubileumi
 jutalomként elismerésre jogosult, amelynek mértéke
 a)	húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén kéthavi,
 b)	huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén háromhavi,
 c)	harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén öthavi,
 d)	harmincöt, és ezt követő minden öt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén héthavi
 illetménynek megfelelő összeg.
 (2)	A közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő elismeréseként az (1) bekezdésben meghatározott
 összeg a közszolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.
 (3)	A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál
 a)	az Országgyűlés Hivatalánál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,
 b)	a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a
 kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) és az
 állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) hatálya alá tartozó
 munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői és állami szolgálati
 jogviszonyban,
 c)	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya
 alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,
 d)	a hivatásos szolgálati jogviszonyban, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszonyban,
 e)	a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,
 f)	a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
 g)	a Kttv., a Ktv., Ktjv., Áttv., illetve a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási
 jogviszonyban,
 h)	az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
 töltött időt kell figyelembe venni.
 (4)	Az országgyűlési köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási
 jogviszonyban azt már megkapta, valamint nem jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti
 elismerésre, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban vagy az Országgyűlés Hivatalával fennálló
 közszolgálati jogviszonyában már magasabb fokozatú jubileumi jutalomban részesült.
124/M. §
 A munkáltatói jogkör gyakorlója által - a személyi juttatás előirányzaton belül rendelkezésre álló
 költségvetési keret terhére - az adott költségvetési évben adható jutalom mértékét - a jubileumi
9
 jutalom kivételével - a fejezetet irányító szerv vezetője szabályzatban határozza meg.
124/N. §
 Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkozatott munkavállalók részére a 124/K. § (2) és (3)
 bekezdésében foglalt juttatás adható.
124/O. §
 Az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata a Kttv. 80. § (1)-(2) bekezdésében
 és 130. §-ában foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg az országgyűlési köztisztviselői
 képzésre, továbbképzésre és az országgyűlési köztisztviselő teljesítményértékelésére.
124/P. §
 A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan napon belül
 kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.
40/D. Alap- és pótszabadság
124/Q. §
 (1)	Az országgyűlési köztisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.
 (2)	Az országgyűlési köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően
 pótszabadság jár.
 (3)	A felsőfokú iskolai végzettségű országgyűlési köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke
 évente
 a)	országgyűlési fogalmazó besorolásnál három munkanap,
 b)	országgyűlési tanácsos besorolásnál öt munkanap,
 c)	országgyűlési vezető-tanácsos besorolásnál hét munkanap,
 d)	országgyűlési főtanácsos besorolásnál kilenc munkanap,
 e)	országgyűlési vezető-főtanácsos besorolásnál tizenegy munkanap,
 f)	országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos besorolásnál tizenhárom munkanap.
 (4)	Az érettségi végzettségű országgyűlési köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
 a)	országgyűlési gyakornok besorolásnál három munkanap,
 b)	országgyűlési előadó besorolásnál öt munkanap,
 c)	országgyűlési főelőadó besorolásnál nyolc munkanap,
 d)	országgyűlési főmunkatárs besorolásnál tíz munkanap,
 e)	országgyűlési vezető-főmunkatárs besorolásnál tizenegy munkanap,
 f)	országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatárs besorolásnál tizenhárom munkanap.
 (5)	A 124/F. § (3) bekezdése szerinti vezetői munkakört betöltő országgyűlési köztisztviselőt a (3)
 bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke
10
 évente
a)	osztályvezetőnél tizenegy munkanap,
b)	főosztályvezető-helyettesnél tizenkét munkanap,
c)	főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.
(6)	Az Országgyűlés Hivatala főigazgatóját, a hivatali szervek vezetőit és helyettes vezetőit minden
naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg.
40/E. A címek
124/R. §
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója országgyűlési szakmai tanácsadói, illetve országgyűlési
szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező
országgyűlési köztisztviselőnek. Az adományozható országgyűlési szakmai tanácsadói, illetve
országgyűlési szakmai főtanácsadói címek száma együttesen nem haladhatja meg az Országgyűlés
Hivatala országgyűlési köztisztviselői létszámának 20%-át.
(2)	Országgyűlési szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább kétéves
szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási
jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek;
országgyűlési szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves
szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási
jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek
adományozható, aki legmagasabb fokozatú minősítéssel rendelkezik.
(3)	Az országgyűlési szakmai tanácsadói, országgyűlési szakmai főtanácsadói címmel és vezetői
kinevezéssel rendelkező országgyűlési köztisztviselő vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb,
mint a címe alapján számított illetménye.
(4)	Az országgyűlési szakmai tanácsadói, országgyűlési szakmai főtanácsadói címet legalacsonyabb
fokozatú minősítés esetén vissza kell vonni.
(5)	A munkáltatói jogkör gyakorlója visszavonhatja az országgyűlési szakmai tanácsadói,
országgyűlési szakmai főtanácsadói címet, ha az országgyűlési köztisztviselő a következő
teljesítményértékelés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.
(6)	A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben az országgyűlési köztisztviselő a besorolása szerinti
illetményre jogosult.
124/S. §
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalában tartósan kiemelkedő munkát
végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkező
országgyűlési köztisztviselőnek címzetes országgyűlési vezető-tanácsosi, címzetes országgyűlési
11
főtanácsosi, címzetes országgyűlési vezető-főtanácsosi, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-
főtanácsosi, az érettségi végzettségű országgyűlési köztisztviselőnek címzetes országgyűlési
főmunkatársi, címzetes országgyűlési vezető-főmunkatársi, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-
főmunkatársi (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: címzetes országgyűlési köztisztviselő)
címet adományozhat.
(2)	Címzetes országgyűlési vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes országgyűlési főtanácsosi
cím a legalább tizenkettő, címzetes országgyűlési vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes
országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsosi cím a legalább harminc, címzetes országgyűlési
főmunkatársi cím a legalább tizenkettő, címzetes országgyűlési vezető-főmunkatársi cím a legalább
húsz, címzetes országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatársi cím a legalább harminc év közszolgálati
jogviszonyban töltött idővel rendelkező országgyűlési köztisztviselőnek adományozható.
(3)	A címzetes országgyűlési köztisztviselő az adományozott címzetes cím besorolási fokozatára
irányadó illetményre jogosult.
(4)	Ha a címzetes országgyűlési köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri
a címmel járó besorolási fokozatot, akkor a címzetes cím megszűnik és az országgyűlési
köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.
(5)	Ha a címzetes országgyűlési köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik
meg, a besorolására, valamint a cím viselésére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.
(6)	Legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén az (1) bekezdés szerint adományozott címet vissza
kell vonni.
(7)	Ha a címzetes országgyűlési köztisztviselő a következő teljesítményértékelés alkalmával a
korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el, a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés
szerint adományozott címet visszavonhatja.
(8)	A (6)-(7) bekezdés szerinti esetekben az országgyűlési köztisztviselő a besorolása szerinti
illetményre jogosult.
40/F. A hivatali szervek vezetőinek és helyettes vezetőinek díjazása, valamint a főigazgatót, a
hivatali szervek vezetőit és helyettes vezetőit megillető egyéb juttatások
124/T. §
(1)	A hivatali szervek vezetőinek a tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra
megállapított havi alapilletménye az illetményalap 5,3-szerese. Egyebekben a hivatali szervek
vezetői az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint a közigazgatási államtitkárt
megillető juttatásokra jogosultak.
(2)	A hivatali szervek helyettes vezetőinek a tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő
időszakra megállapított havi alapilletménye az illetményalap 4,3-szerese. Egyebekben a hivatali
12
szervek helyettes vezetői az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint a helyettes
államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak.
(3)	A főigazgató és a hivatali szervek vezetőinek illetményét a házelnök, a hivatali szervek helyettes
vezetőinek illetményét a főigazgató legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal
csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(4)	Az e § szerinti vezetők jogállására egyebekben a Kttv. közszolgálati jogviszonyra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
5.	§
Az Ogytv. „51. Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 145/A. §-sal egészül ki:
„145/A. §
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló
2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.)
megállapított rendelkezések alapján az Országgyűlés Hivatalánál a Módtv.3. hatálybalépése előtt
keletkezett közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőt - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a Módtv.3. hatálybalépését követő harminc napon belül kell e törvény
szabályai szerint besorolni és illetményét megállapítani.
(2)	A Módtv.3. hatálybalépése napján szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói vagy a Kttv. 128.
§-a szerinti címzetes címmel rendelkező országgyűlési köztisztviselő a korábbi címének megfelelő,
a Módtv.3.-mal megállapított címre és illetményre jogosult.
(3)	A Kttv. 233. §-a alapján az Országgyűlés Hivatalánál a Módtv.3. hatálybalépése előtt létesített
főtanácsadói, tanácsadói munkakörök a Módtv.3. hatálybalépése napján megszűnnek, és az
országgyűlési köztisztviselő besorolását és illetményét e törvény rendelkezéseire tekintettel kell
megállapítani.
(4)	A Kttv. 120. §-a alapján a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően előresorolt köztisztviselő
előresorolása a Módtv.3. hatálybalépése napján megszűnik. Az országgyűlési köztisztviselő
besorolását, illetményét e törvény rendelkezéseire tekintettel kell megállapítani.
(5)	Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott, a Kttv. 240-245. §-a hatálya alá tartozó
közszolgálati ügykezelők jogviszonya a Módtv.3. hatálybalépése napján - a Kttv. 72. § (10)
bekezdése alapján - azonos idejű és tartalmú munkajogviszonnyá alakul át. A munkáltató a
jogviszony átalakulását követő harminc napon belül elkészíti a munka törvénykönyvéről szóló
törvény szerinti munkaszerződéseket.”
6.	§
Az Ogytv. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
13
7. §
 Az Ogytv.
  a)	115. § (2) bekezdésében az „iskolai végzettségű köztisztviselő vagy munkavállaló” szövegrész
  helyébe az „iskolai végzettségű, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy” szöveg,
 b)	115. § (5) bekezdésében a „működését segítő köztisztviselőkre, illetve munkavállalókra a
 köztisztviselőkre, illetve” szövegrész helyébe a „működését segítő, az Országgyűlés Hivatalánál
 foglalkoztatott személyekre az e törvényben foglalt, illetve az e törvény szerinti eltérő
 rendelkezés hiányában a köztisztviselőkre, továbbá munkavállalók esetében” szöveg
 c)	123. § (5) bekezdésében az „a képviselői megbízatással nem rendelkező háznaggyal azonos
 javadalmazásban részesül, jogállására egyebekben” szövegrész helyébe az „ - a tárgyév január 1-
 jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított - havi alapilletménye a 124/G. § (1)
 bekezdése szerinti illetményalap 6,2-szerese, egyebekben az állami vezetői juttatásokról szóló
 Korm. rendelet szerint a minisztert megillető juttatásokra jogosult, és jogállására” szöveg,
  d)	146. § (5) bekezdésében az „a VI/A. Fejezet, a XII. Fejezet” szövegrész helyébe az „a VI/A.
  Fejezet” szöveg
  lép.
                                    3.	Záró rendelkezés
                                            8. §
  Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
14
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .3. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖZTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ
ILLETMÉNYRENDSZER
Vezetői munkakörrel rendelkezők        
A vezetői szint megnevezése szorzószám 
főosztályvezető             3,7        
főosztályvezető-helyettes   3,3        
osztályvezető               3,0        
Országgyűlési szakmai főtanácsadói, tanácsadói címmel rendelkezők  
Cím megnevezése                   szorzószám                       
országgyűlési szakmai főtanácsadó 3,0                              
országgyűlési szakmai tanácsadó   2,7                              
I. Besorolási osztály (felsőfokú iskolai végzettségűek)                                         
Besorolási fokozat                      közszolgálati jogviszonyban töltött idő (év) szorzószám 
Országgyűlési fogalmazó                 0-3                                          1,5        
Országgyűlési tanácsos                  3-8                                          1,8        
Országgyűlési vezető-tanácsos           8-16                                         2,0        
Országgyűlési főtanácsos                16-25                                        2,2        
Országgyűlési vezető-főtanácsos         25-36                                        2,4        
Országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos 36-                                          2,6        
II. Besorolási osztály (érettségi végzettségűek)                                    
Besorolási fokozat               közszolgálati jogviszonyban töltött idő szorzószám 
                                 (év)                                               
Országgyűlési gyakornok          0-3                                     0,9        
Országgyűlési előadó             3-8                                     1,0        
Országgyűlési főelőadó           8-16                                    1,2        
Országgyűlési főmunkatárs        16-25                                   1,4        
Országgyűlési vezető-főmunkatárs 25-36                                   1,6        
Országgyűlési kiemelt vezető-    36-                                     1,7        
főmunkatárs                                                                         
15
Általános indokolás
Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és
döntéselőkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés
funkcióellátásával és működtetésével kapcsolatos valamennyi feladat elvégzéséről gondoskodik.
Az Országgyűlés hatékony és befolyásmentes működése - mint az állam demokratikus
működésének előfeltétele - részben az azt támogató hivatali szervezet közreműködésével
biztosított.
Mind az Országgyűlés közjogi helyzete, mind a független és hatékony működéséhez fűződő
kiemelkedő közérdek indokolja, hogy a Hivatal köztisztviselői számára - hasonlóan több más, az
elmúlt években sikeresen bevezetett életpálya modellhez - saját életpálya-lehetőség kerüljön
kialakításra. A törvényhozást támogató köztisztviselők szakmai tudása, képességei döntő
jelentőséggel bírnak az Országgyűlés működésének támogatásában, ennek megfelelően indokolt
a rájuk vonatkozó speciális előmeneteli szabályok kialakítása és ezen szabályoknak az
Országgyűlésről szóló törvényben (a továbbiakban: Ogytv.) való megjelenítése is, azzal, hogy az
itt meg nem határozott eltérő rendelkezéseken kívül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
(a továbbiakban: Kttv.) mögöttes szabályozásként továbbra is alkalmazásban marad. Az új
országgyűlési köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó - a hatályos Kttv.-től eltérő - szabályozás
szükségességét az Országgyűlés Hivatalánál ellátott magas szintű szakmai feladatok, valamint az
Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési sajátosságai indokolják, amelyekhez
igazodnia kell az országgyűlési köztisztviselői jogviszony egyes tartalmi elemeinek is.
Jelen szabályozással kialakított életpálya-modell, előmeneteli rendszer tükrözi az országgyűlési
köztisztviselői jogviszony presztízsét, megteremti az egyensúlyt a belefektetett szaktudás, a
minőségi munka és díjazás, valamint a különböző hatalmi ágakban dolgozók elismertsége
között.
Az Országgyűlés Hivatalának önálló életpálya modellje nem újkeletű, az Állami Számvevőszék
számvevői tekintetében 2011 óta hatályos szabályok hasonlóképpen figyelembe veszik, hogy az
Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének hatékony és befolyásmentes
működtetése az Országgyűlés funkcióellátásának biztosítéka.
Részletes indokolás
1-2. §
A Kttv. módosítása az Országgyűlés Hivatala munkatársaira vonatkozó önálló szabályozás
megteremtéséhez szükséges, a jogrendszer koherenciáját szolgáló módosító és hatályon kívül
helyező rendelkezéseket tartalmazza.
3. §
16
Az Ogytv. módosítása - a hatályos szabályozás szerinti logikát megtartva - az illetményalap-
számításhoz igazítja az országgyűlési képviselőcsoportok működésével kapcsolatos kiadások
kereteit.
4. §
Az Országgyűlés Hivatalának munkatársaira vonatkozó önálló jogállási szabályozás, valamint
saját életpálya-lehetőség kialakítása érdekében a törvényjavaslat új fejezetet illeszt be az Ogytv.-
be.
A módosítás az eddig a Kttv.-ben elhelyezett, a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó
rendelkezéseket - azonos tartalommal - beilleszti az Ogytv. keretei közé.
Az Országgyűlés hivatali szervezetére vonatkozó saját életpálya-lehetőség szabályozása körében
a Hivatal személyi állományát érintő, a Kttv. rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapítja meg.
Az országgyűlési köztisztviselőkre háttérjogszabályként továbbra is alkalmazni kell a Kttv.
rendelkezéseit abban az esetben, ha az Ogytv. attól eltérő szabályokat nem állapít meg. A
törvényjavaslat felsorolja, hogy a Kttv.-nek melyek azok a rendelkezései, amelyeket az
országgyűlési köztisztviselői jogviszonyra egyáltalán nem kell alkalmazni.
A törvényjavaslat meghatározza az országgyűlési köztisztviselőkre vonatkozó besorolási és
előmeneteli rendszert. A Kttv. által használt két besorolási osztályt a törvényjavaslat megtartja,
de azon belül az egyes besorolási fokozatokat - főként az érettségi végzettségű köztisztviselők
esetében - némileg átalakítja. Az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges,
közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő meghatározását a javaslat az I. és II. besorolási
osztályba tartozó országgyűlési köztisztviselők esetében egységesíti és mindkét besorolási
osztály esetében azonos időtartamot követel meg a lépcsőzetes előmenetelhez. A közszolgálatban
eltöltött minél hosszabb idő elismeréseként a törvényjavaslat harminchat éves jogviszonyt
követően kiemelt besorolási fokozatot hoz létre. A javaslat a besorolási fokozatokon belüli
fizetési fokozatokat megszünteti, és egy besorolási fokozathoz egy szorzószám tartozik.
A javaslat a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére és a jogviszonyhoz
előírt szabályaira vonatkozó, Kttv. által meghatározott feltételeket érdemben nem módosítja;
azokat kizárólag az országgyűlési besorolási fokozatokhoz igazítja.
A javaslat a saját életpálya kialakítása keretében - hasonlóan több más, az elmúlt években
sikeresen bevezetett életpálya modellhez - a javadalmazás tekintetében is önálló rendszert vezet
be, amely jelentősen merít hasonló, független költségvetési szerveknél már működő
szabályozásból.
A besorolási fokozatokon belül a teljesítményértékelésen alapuló illetmény-differenciálás nyújt
lehetőséget az eltérő teljesítménynek megfelelő díjazásra. A javaslat értelmében
teljesítményértékelésre négyhavonta kerülhet sor. A teljesítményértékelés vagy a minősítés
17
eredményétől függően - a Kttv. hatályos szabályozásának átvételével - illetmény-eltérítéssel,
címek adományozásával élhet a munkáltatói jogkör gyakorlója.
A pótlékok tekintetében a módosítás a megváltozott illetményalap-számításhoz igazítva
határozza meg az idegennyelv-tudási és a vezetői illetménypótlék mértékét. A saját
illetményrendszerre tekintettel megszűnik ugyanakkor a Kttv. 234. § (2) bekezdése szerinti
illetménykiegészítés.
Az egyéb juttatások körében - más állami jogviszonyban már alkalmazott szabályozást követve
-	a tervezet szerint az eddigi 25 év helyett már 20 évi jogviszonyban eltöltött idő után jár a
jubileumi elismerés.
Az Ogytv. új fejezetében nem szabályozott és az országgyűlési köztisztviselők tekintetében
kivételként fel nem sorolt jogállási elemek esetén a Kttv. szabályai alkalmazandóak továbbra is.
5.	§
Az átmeneti rendelkezések a módosuló szabályok szerinti besorolások megállapításához
szükséges szabályokat tartalmazzák.
6.	§
Az Ogytv. új 3. mellékletének megállapítása.
7.	§
Az önálló illetményszabályozáshoz igazodó módosítás, valamint az egységes szóhasználat
érdekében szükséges, jogtechnikai pontosítások átvezetése az Ogytv.-ben.
8.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
18