﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/18567.
Benyújtás dátuma: 2017-11-21 20:37
Parlex azonosító: 1IJXRKBK0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: Egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az
általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
Hatályát veszti az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában az „egyéni vállalkozóként,
mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként” szövegrész.
2.	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
2.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 7. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tenyésztési hatóság - ellenőrzése mellett - elismert tenyésztő szervezetet is megbízhat a
teljesítményvizsgálatok végzésével, kivéve a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatokat. A megbízás
alapján végzett teljesítményvizsgálatokat a tenyésztési hatóság rendszeresen felülvizsgálja.”
3.	§
(1)	Az Átv. 18. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A 17. § a) alapján a tenyésztési hatóság engedélyezi)
„e) méhanyanevelő telep pároztatótelepnek való minősítését.”
(2)	Az Átv. 18. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A tenyésztési hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében külön jogszabályban
meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
„j) a génbankban elhelyezett szaporítóanyagról és genetikai mintáról.”
4.	§
(1)	Az Átv. 20. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény végrehajtására kiadott jogszabály - a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken
túl - a tenyésztőszervezeti elismerési eljárásban további feltételt írhat elő.
(2b) A miniszter a tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelemben
foglalt, fenntartani kívánt fajta tenyésztésének engedélyezése egy már elismert vagy ideiglenes
elismert tenyésztő szervezet által fenntartott fajta fenntartását súlyosan veszélyezteti.”
(2)	Az Átv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(3) Az elismerési eljárásban
a)	a kapcsolattartás írásban történik, valamint
b)	az ügyintézési határidő 150 nap.”
(3)	Az Átv. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tenyésztőszervezeti elismerésére irányuló eljárás tekintetében a fajtaelismerési eljárás
megelőző eljárásnak minősül.”
5.	§
(1)	Az Átv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tenyésztési hatóság az előírásoknak nem megfelelően működő tenyésztőszervezet elismerését
az előírások teljesítéséig, de legfeljebb 90 napra felfüggeszti. A felfüggesztő határozatban meg kell
jelölni a feladatok teljesítésének határidejét, valamint a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmának
korlátozására vonatkozó előírásokat.”
(2)	Az Átv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tenyésztési hatóság (2) bekezdés szerinti határozatában meghatározza a fajta még meglévő
állományának hasznosítási módját.”
6.	§
Az Átv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A tenyésztési hatóság a kérelem benyújtásától számított három éven belül köteles lefolytatni a
fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot. Ha a kérelmező a tenyésztési hatóság felhívására
nem tesz eleget az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti minta szolgáltatására
irányuló kötelezettségének, a tenyésztési hatóság az eljárást megszünteti.
(4)	A 20. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a fajtaelismerési eljárás vonatkozásában is
alkalmazni kell.”
7.	§
Az Átv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartást vezető szerv az ideiglenesen elismert és az elismert fajtákról közhiteles
nyilvántartást vezet. A miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési
hatóság honlapján évente közzé kell tenni az elismert fajták jegyzékét.”
8.	§
Az Átv. 30. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
2
 „(5) A 18. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontja szerint engedélyezett tevékenységet a tenyésztési
 hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon felülvizsgálja.
 (6)	Az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a tenyésztési hatóság az engedély
 a)	hatályát a következő felülvizsgálatig meghosszabbítja,
 b)	hatályának meghosszabbítását feltételhez köti,
 c)	visszavonásáról dönt, vagy
 d)	legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztéséről rendelkezik.”
9.	§
 Az Átv. a „Mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetése” alcímet megelőzően a következő 30/A.
 §-sal egészül ki:
„30/A. §
 (1)	A 18. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásokban
 a)	a kérelmet írásban kell benyújtani,
 b)	a tenyésztési hatóság - a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás kivételével - helyszíni
 szemlét tart, valamint
 c)	ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében függő
 hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
 kérelmezett jog gyakorlásáról.
 (2)	A 18. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.”
10.	§
 Az Átv. 49. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
 „c) a nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki.”
11.	§
 Az Átv.
 a)	20. § (1) bekezdésében az „Az elismerési eljárás” szövegrész helyébe az „A tenyésztőszervezet
 elismerése iránti eljárás (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában: elismerési eljárás)” szöveg,
 b)	20. § (4) bekezdésében a „szükséges,” szövegrész helyett a „szükséges, a tenyésztési hatóság
 kormányrendeletben meghatározott szakértő szakvéleményét kéri,” szöveg,
 c)	23. § (2) bekezdés b) pontjában az „írt feltételek” szövegrész helyébe a „vagy e törvény
 végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltétel” szöveg
 lép.
3.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
12. §
3
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/A. § (1) bekezdésének b)
pontja.
      4.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
      tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
      módosítása
      13.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (3) bekezdésében az
„a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész
helyébe a „jogszabályban” szöveg lép.
5.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
14.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. § (1a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási
rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint - az e törvényben meghatározott eljárási szabályok
figyelembevételével - kell eljárni.”
15.	§
Az Inytv. 17. § (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények
jegyezhetők fel:)
„34. az eljárás megszüntetésének ténye.”
16.	§
Az Inytv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett terület
művelési ágát, valamint minőségét földminősítési eljárás lefolytatásával kell megállapítani. Az
ingatlan-nyilvántartásban a föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri
tiszta jövedelmet kell feltüntetni.”
17.	§
Az Inytv. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
4
„(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni.”
18.	§
(1)	Az Inytv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a
miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon
benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet
az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. Az ingatlan-
nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban
az Ákr. 45. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye.”
(2)	Az Inytv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Ptk. 5:167. §-ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két
eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői
okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy
másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az
okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb
iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 65. § (2) bekezdése szerinti eljárás
alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő
pótlásának - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - nincs helye.”
(3)	Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kérelem a szerződő feleknek - a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal
rendelkező - közös nyilatkozatával, az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig
visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a
kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.”
19.	§
Az Inytv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. §
Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez
módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási
eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni.”
20.	§
Az Inytv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi
5
hatósághoz, ha
a)	a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
b)	egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
c)	egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a
földrészlet egy művelési ágba kerül,
d)	ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik, kivéve, ha az alrészlet új művelési
ága megegyezik valamely szomszédos alrészlet művelési ágával.”
21. §
Az Inytv. 30. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére)
„b) a tulajdonszerzéshez szükséges, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági döntésnek
saját hatáskörben, vagy ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, bírósági döntéssel történő
hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása, és a törlésre irányuló megkeresés, vagy”
22.	§
Az Inytv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. §
(1)	Követelés engedményezése esetén az engedményesre átszálló jelzálogjognak az engedményes
javára történő bejegyzéséhez az erre irányuló kérelemhez elegendő az engedményezés tényét és az
engedményező bejegyzési engedélyét tartalmazó okirat (engedményezési okirat) csatolása, ha az
egyébként megfelel a 32. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a 32. § (3)-(5) bekezdéseiben
foglalt követelményeknek.
(2)	Ha az engedményesre átszálló jelzálogjog javára történő bejegyzését az engedményes kéri, a
bejegyzés akkor is teljesíthető, ha az engedményes a kérelméhez csatolja az engedményezőnek az
(1)	bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő engedményezési okirattal azonos tartalmú
egyoldalú jognyilatkozatát. A bejegyzés iránti kérelem benyújtása ilyen esetben pótolja az
engedményesnek az engedményezést elfogadó jognyilatkozatát is.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az önálló zálogjog átruházása
estén, illetve azokban az esetekben is, ha a jelzálogjog szerződésátruházás, illetve
állományátruházás folytán száll át más jogosultra.”
23.	§
Az Inytv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille)
nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a
hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki
6
szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság
állásfoglalás céljából az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős
miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli
körülményeket is figyelembe veheti. Ezen esetekben az okirat felhasználhatóságával kapcsolatban
az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.”
24.	§
Az Inytv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiány pótlására rendelkezésre álló határidő indokolt esetben kérelemre egy alkalommal nyolc
nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított hiánypótlási határidő számítása az eredeti határidő
lejártát követő nappal kezdődik.”
25.	§
(1)	Az Inytv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, az ingatlanügyi hatóság a kérelem
teljesíthető részének helyt ad, a kérelem többi részének vonatkozásában az eljárást megszünteti.
Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell.”
(2)	Az Inytv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárás részben vagy egészben történő megszüntetésének, illetve a kérelem részben vagy
egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra
az 51. § (1) bekezdésében foglaltak miatt vagy azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4)
bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír.”
26.	§
(1)	Az Inytv. 40/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez olyan adatok szükségesek, amelyek nem képezik az
öröklési bizonyítvány részét, az ingatlanügyi hatóság ezen adatoknak - a (3), valamint (3a)
bekezdésben foglalt kivétellel - az európai öröklési bizonyítványt kiállító szervtől való beszerzése
céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki.”
(2)	Az Inytv. 40/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a benyújtott európai öröklési bizonyítvány nem tartalmazza az abban igazolt örököst
megillető vagyontárgyak felsorolását (így az érintett ingatlan helyrajzi számát), az örökös
tulajdonjogát az európai öröklési bizonyítvány által igazolt eszmei hányadnak megfelelően kell
bejegyezni, feltéve, hogy a kérelemben a településnévvel, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan
tulajdoni lapjának tartalma alapján az örökhagyó személye kétséget kizáróan megállapítható és az
örökös által örökölhető jog bejegyzett jogosultjaként szerepel.
7
(3b) A benyújtott európai öröklési bizonyítványban az örököst megillető ingatlan vagyontárgyak
megjelölésének hiánya miatt a kérelem elutasításának, illetve hiánypótlási felhívás kibocsátásának
nincs helye, amennyiben a kérelem megfelel a (3a) bekezdésben foglaltaknak.”
(3)	Az Inytv. 40/B. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az európai öröklési bizonyítvány esetében elegendő az okirat kiállító hatóság által kitöltendő, a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmi követelményeinek megfelelő szövegrészek hiteles
fordításának benyújtása, amennyiben nem teljesülnek az Ákr. 65. §-ában és 73. §-ában foglaltak.
(10) Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, ahol a bejegyzés alapjául az európai öröklési
bizonyítvány szolgál, nem kötelező a jogi képviselet.”
27.	§
Az Inytv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az
ügyintézési határidő az általános szabályok szerinti ügyintézési határidő fele. Az eljárási
cselekményt legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell
megtenni.”
28.	§
Az Inytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. §
A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi
hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban
engedélyezi. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó,
megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a
soronkívüliség nem engedélyezhető.”
29.	§
Az Inytv. 47/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyintézési határidő
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetében a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő
napon,
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetében a bejegyzett jogosult által a tulajdonjog bejegyzési engedély
ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő
leteltét követő napon,
c)	az (1) bekezdés c) pontja esetében a 42. § (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás
ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon,
8
d)	az (1a) bekezdés esetében a feltétel teljesülésének igazolását követő napon, de legkésőbb a hat
hónapos határidő leteltét követő napon,
e)	az (1b) bekezdés esetében a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására
irányuló eljárás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő
napon
kezdődik.”
30.	§
Az Inytv. a 47/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az eljárás szünetelése
47/C. §
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szünetelésének nincs helye.”
31.	§
(1)	Az Inytv. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot kézbesíteni kell a jelzálogjog (önálló zálogjog,
átalakításos önálló zálogjog) és az alzálogjog jogosultjának is.”
(2)	Az Inytv. 52. §-sa a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a döntés szóban történő közlése kizárt.”
32.	§
Az Inytv. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bejegyzés, feljegyzés Ptk. szerinti kijavításáról, illetve a határozat kiegészítéséről, továbbá a
bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban
együtt: bejegyzés) kapcsolatos döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról,
visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az eredeti kérelem rangsorában újabb döntést hoz,
egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó bejegyzést pótolja. Az újabb döntését
közli a kérelmezővel, valamint mindazokkal, akikkel az eredeti döntést közölte. A Ptk.-nak a
bejegyzésben, feljegyzésben történt hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, más hasonló elírás és
helytelen megjelölés kijavítására vonatkozó rendelkezését az adatváltozás átvezetésére is
megfelelően alkalmazni kell.”
33.	§
Az Inytv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az az érdekelt, akinek az ingatlanügyi hatósági döntést bármilyen okból nem kézbesítették,
legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat, illetve a kérelmet
9
visszautasító végzés kézbesítését.”
34.	§
Az Inytv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 39. §
(3)	bekezdése miatt került sor, a határozat fellebbezéssel megtámadható és a fellebbezés során
pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a 39. § (4)
bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a fellebbezéssel a formanyomtatvány pótlásra került.”
35.	§
Az Inytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keresetlevél benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni.”
36.	§
Az Inytv. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a közigazgatási per során nem
pótolhatók.”
37.	§
Az Inytv. a 61/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Felügyeleti eljárás
61/B. §
(1)	A felügyeleti szerv az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi az első fokú ingatlanügyi
hatóságot a felügyeleti eljárás megindítása tényének tulajdoni lapra történő feljegyzése iránt.
(2)	A felügyeleti eljárás során hozott határozat hatálya a felülvizsgált bejegyzésen alapuló további
bejegyzésekre is kiterjed.
(3)	Ha a felügyeleti szerv az elsőfokú döntést egészben vagy részben megváltoztatja, a döntés
tartalmának megfelelő változást az első fokú ingatlanügyi hatóság foganatosítja a tulajdoni lapon,
ennek megtörténtét a felügyeleti eljárás során hozott döntésre vezetett záradékkal igazolja és az
érdekeltet a felügyeleti eljárás során hozott döntés kézbesítésével értesíti, valamint törli a
felügyeleti eljárás tényét az ingatlan tulajdoni lapjáról.
(4)	Ha a felügyeleti szerv az első fokú döntést megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el, az
ingatlanügyi hatóság az új eljárásban meghozott döntésnek megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli
a felülvizsgált bejegyzést, valamint a felügyeleti eljárásra vonatkozó feljegyzést. Az erről szóló
döntést a felügyeleti szerv döntésével együtt kell kézbesíteni.
10
61/C. §
Az Ákr. 123. § (1) bekezdésének h) pontja alkalmazása szempontjából súlyos eljárási
jogszabálysértésnek minősül, ha
a)	az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek helyt adó döntést a bejegyzés alapjául szolgáló okirat
hiánya ellenére hozza meg,
b)	a beadványok intézése a rangsor elvének megsértésével történik, vagy ha
c)	a beadvány intézése a kérelem széljegyzése nélkül történik.”
38.	§
Az Inytv. 68/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében - ide nem értve az erdő művelési ágban
nyilvántartott földrészleteket - a tulajdonilap-másolat szolgáltatását úgy kell teljesíteni, hogy abból
megállapítható legyen az érintett földrészletnek a Fétv. szerint vezetett földhasználati
nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás
adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó.”
39.	§
Az Inytv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. §
(1)	Törzskönyv az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a
település földterületéről az ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával készült
dokumentum.
(2)	A törzskönyv az egész településre összesítve vagy a földek településen belüli fekvése szerinti
csoportosításban, a 10. § (1) bekezdése szerinti esetekben pedig kerületenként összesítve
tartalmazza a földrészletek művelési áganként, azon belül minőségi osztályonként összesített
területét és kataszteri tiszta jövedelmét, valamint minőségi osztályonként, illetve művelési áganként
a minőségi osztályok adatai alapján az egy hektár területre kiszámított átlag aranykorona értéket is.
(3)	A törzskönyv a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a halastóként, illetve a művelés alól
kivettként nyilvántartott területek összesített területi adatait, illetve a mezőgazdasági terület és a
termő terület szerinti területi összesítést is.”
40.	§
Az Inytv.
a)	17. § (2) bekezdésében a „31-33. pontjaiban” szövegrész helyébe a „31-34. pontjaiban”
szöveg,
b)	21. § (4) bekezdésében a „13. § a) pontja” szövegrész helyébe a „12. § a) pontja” szöveg,
c)	28. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági engedély, jóváhagyás igazolás,” szövegrész helyébe
11
 a „végleges hatósági engedély, jóváhagyás, bizonyítvány,” szöveg,
 d)	30. § (2) bekezdésében a „hatósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági
 határozat” szöveg,
 e)	37. § (1) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány” szöveg,
 f)	39. § (4) bekezdés f) pontjában a „nyomtatvány” szövegrész helyébe a „formanyomtatvány”
 szöveg,
 g)	a 40. § (1) bekezdésében az „El kell utasítani a kérelmet” szövegrész helyébe „Az eljárást meg
 kell szüntetni” szöveg,
 h)	47. § (3b) és (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
 i)	49. § (5) bekezdésében a „bejegyzi” szövegrész helyébe a „haladéktalanul bejegyzi” szöveg,
 j) 57. §-át követően a „Bírósági jogorvoslati kérelem” alcím cím helyébe a „Közigazgatási per”
 szöveg
 lép.
41.	§
 Hatályát veszti az Inytv.
 a)	23. § (5) bekezdése,
 b)	36. § (4)-(6) bekezdései,
 c)	43. §-ában az „a meghallgatás,” szövegrész,
 d)	47/A. § (4) bekezdése,
 e)	52/A. § (1) bekezdése,
 f)	58. § (1) és (4) bekezdése
 g)	60. § (1) bekezdése.
6. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény módosítása
42.	§
 A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2.
 § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
 [A Kamara az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat
 látja el:]
 „r) ajánlást ad ki a növényorvos által végzett szolgáltatások munkadíjának alsó és felső határára
 vonatkozóan.”
     7.	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
               forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
43.	§
 A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
 hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja
12
 helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény rendelkezéseit)
 „b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajjegyzékben felsorolt
 szántóföldi növényfajta, zöldségfajta, gyógy- és egyes fűszernövényfajta, a szőlő - beleértve a
 klónokat is -, a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtájának, továbbá a dísz- és erdészeti
 növényfajta állami elismerésére, fajtafenntartására, valamint”
44.	§
 A Vetőmagtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. §
 (1)	A növénytermesztési hatóság dönt
 a)	a növényfajta állami elismerése,
 b)	az állami elismerés hatályának meghosszabbítása,
 c)	az államilag elismert fajta visszavonása, valamint
 d)	a növényfajta egyedi szaporítási engedélye
 iránti eljárásban.
 (2)	A növényfajta állami elismerése iránti kérelmet
 a)	a nemesítő,
 b)	tájfajta esetében a növényfajtát fenntartó természetes személy vagy jogi személy, valamint
 c)	az Európai Unión kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy
 székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy kizárólag magyar állampolgár, Magyarország
 vagy az Európai Unió más tagállama területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, vagy
 székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy képviselő útján
 intézhet a növénytermesztési hatósághoz.”
45.	§
 A Vetőmagtv. 9-11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. §
 (1)	A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem beérkezését követően hivatalból
 beszerzi a fajtavizsgálatot végző szerv által lefolytatott vizsgálat összefoglalását és a vizsgálati
 eredménynek a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelését.
 (2)	Az állami elismeréshez szükséges vizsgálat elvégzéséről e törvény végrehajtására kiadott
 jogszabályban kijelölt fajtavizsgálatot végző szerv gondoskodik. Az elvégzett vizsgálat a
 növényfajta-oltalom iránti eljárás alapját is képezi.
 (3)	A nyilvántartást vezető szerv az állami elismerés iránti vizsgálat alatt álló, valamint az állami
 elismerésben részesített növényfajtákról nyilvántartást vezet, és a honlapján közzéteszi a Nemzeti
13
Fajtajegyzéket.
10. §
 (1)	Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fásszárú dísznövények
 esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított
 10.	év végéig tart.
 (2)	Az állami elismerés időtartama - a kérelmező legalább a lejárat időpontja előtt két évvel
 előterjesztett kérelmére - további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható, ha
 a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg.
 (3)	Az állami elismerés megszűnik
 a)	a növényfajta elismerési idejének lejárta esetén, amennyiben a fajta állami elismerése
 meghosszabbításra nem került, vagy
 b)	ha a növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését kérelemre vagy hivatalból indított
 eljárásban visszavonja.
 (4)	A növénytermesztési hatóság az állami elismerés megszűnéséről a határozat megküldésével
 értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a növényfajtát törli a 15. § (1) bekezdés szerinti
 nyilvántartásból.
11.	§
 (1)	A növénytermesztési hatóság kérelemre visszavonja a fajta állami elismerését, amennyiben a
 fajtatulajdonos vagy a fajtafenntartó az állami elismerés lejárata előtt kéri.
 (2)	A növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését hivatalból visszavonja, ha
 a)	az állami elismerés iránti kérelem benyújtásakor vagy a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat
 során hamis adatot szolgáltattak,
 b)	a fajtafenntartó nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,
 c)	a növényfaj felkerül az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az
 Európai Unió, egy adott régió vagy a Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos
 inváziós fajok listájára,
 d)	az adott fajtának nincs nyilvántartásba vett fajtafenntartója,
 e)	a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a
 fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű,
 illetve nem állandó, vagy
 f)	bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető”.
 (3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fajta állami elismerésének visszavonását követően
 a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.”
46. §
14
(1)	A Vetőmagtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarországon
a)	a Nemzeti Fajtajegyzékben,
b)	a Közösségi Fajtajegyzékben, valamint szőlő és gyümölcs esetében bármely tagállam fajta
(klón) jegyzékében,
c)	az Erdészeti Szaporítóanyag-források Nemzeti Jegyzékében, vagy az Európai Unió Közös
Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékében, vagy
d)	a dísznövényekre vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
szereplő növényfaj-, és fajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani,
forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre vagy árutermesztő ültetvény létesítésére,
erdősítésre, faültetvény létesítésre felhasználni, amennyiben azok az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.”
(2)	A Vetőmagtv. 15. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő,
gyümölcs-, dísznövény és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és
forgalomba-hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a
tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel.
(8)	A (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező előállítót, forgalmazót a nyilvántartást vezető
szerv - a növénytermesztési hatóság megkeresésére - nyilvántartásba veszi.
(9)	Szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyagot - beleértve a mikorrhizált erdészeti
szaporítóanyagot - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
módon, a Kormány által kijelölt szerv általi minősítést követően lehet előállítani, gyűjteni, valamint
forgalomba hozni. A minősítés eredményéről a minősítést végző szerv hatósági bizonyítványt állít
ki.”
(3)	A Vetőmagtv. 15. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A szaporítóanyagnak a minősítés során megállapított minőségéért a szaporítóanyag-tétel
forgalomban tartásának ideje alatt a szaporítóanyag-forgalmazó a felelős.
(13) A növénytermesztési hatóság a szaporítóanyag fajtaazonosságának utólagos ellenőrzése
érdekében fajtaazonosító kitermesztést végez.”
47.	§
A Vetőmagtv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti eljárásban a vámhatóság megkeresésére
a nyilvántartást vezető szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartás 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
15
adataihoz.
48.	§
A Vetőmagtv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában
rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok,
növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető
ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának
engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli
korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a
terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is
közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van.”
49.	§
A Vetőmagtv. 19. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzsültetvényt
kell létrehozni. A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag előállítására szolgáló törzsültetvény
létesítését a növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
szerint engedélyezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerint engedélyezett törzsültetvényről a nyilvántartást vezető szerv
nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a törzsültetvény fenntartójára, helyére,
telepítésének idejére, fajára, fajtájára, származására, valamint az évenkénti minősítésre vonatkozó
adatokat.
(3)	A növénytermesztési hatóság a Kormány által kijelölt minősítő szerv által minősített
törzsültetvényről engedélyezi szaporítóanyag előállítását.”
50.	§
A Vetőmagtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. §
(1)	A szántóföldi növényfaj vetőmagját az ezen alcímben és e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglaltak szerinti eljárásban kell minősíteni. A vetőmag addig maradhat forgalomban,
és addig használható fel, ameddig minősítő paraméterei megfelelnek e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban előírt feltételeknek.
(2)	A vetőmag-előállító (a továbbiakban e § alkalmazásában: fémzároltató) köteles a vetőmag
szaporító táblát - a növénytermesztési hatóság által rendszeresített nyomtatványon - a
növénytermesztési hatóságnak e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
16
jogvesztő határnapig írásban bejelenteni, amely alapján a növénytermesztési hatóság a területet
nyilvántartásba veszi. A növénytermesztési hatóság a nyilvántartásba vételt akkor tagadja meg, ha a
kérelem a határnapon túl érkezett.
(3)	A fémzároltató tájékoztatja a növénytermesztési hatóságot a vetőmag-szaporító tábla
növényállományának szántóföldi ellenőrzésre alkalmas fejlettségi állapotáról. A növénytermesztési
hatóság a tájékoztatás alapján hivatalból, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott számú alkalommal hatósági ellenőrzést végez, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel.
(4)	A fémzároltató a 21. § (2) bekezdése szerinti címkét köteles a növénytermesztési hatóságtól
megrendelni, amely a vetőmag-tétel azonosítása céljából kiadja a címkét.
(5)	A növénytermesztési hatóság a (4) bekezdés szerinti megrendelést követő 8 napon belül hatósági
ellenőrzést, mintavételt végez a vetőmag minőségi megfelelőségének laboratóriumi vizsgálata
céljából.
(6)	A növénytermesztési hatóság az (5) bekezdés szerinti mintavétel eredménye alapján a
vetőmagtételt nyilvántartásba veszi. A növénytermesztési hatóság a nyilvántartás adatai alapján a
fémzároltató részére hatósági bizonyítványt állít ki.
(7)	Ha a (2) és (6) bekezdés szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény értelmében függő hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(8)	A növénytermesztési hatóság az (1)-(6) bekezdés szerinti eljárást az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint átruházhatja a szaporítóanyag-előállítóra.
Mintavevői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság
engedélyével. A növénytermesztési hatóság a mintavevői tevékenység folytatásra engedéllyel
rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait.
(9)	A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére -
a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban
a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi
azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal
által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a
Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
51.	§
(1)	A Vetőmagtv. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:
  a)	az állami elismerésben részesített növényfajtákról, amely
17
      aa)	tartalmazza:
      1.)	az állami elismerés időpontját (év, hónap, nap),
      2.)	a kérelmező, a képviselő, illetve a fajtafenntartó alábbi adatait: természetes személy esetén
      természetes személyazonosító adatait; jogi személy esetén az azonosító adatokat (cégnév,
      adószám, székhely, telephely),
      3.)	az állami elismerésben részesített növényfajta nevét,
      4.)	az állami elismerés megszűnése és a tovább-forgalmazás időpontját,
      5.)	a növényfajta-oltalom fennállását, valamint
     6.)	a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt
     növényfajtákat, illetve fajokat;
      ab)	tartalmazhatja:
      1.)	kérelemre a nemesítő nevét, valamint
      2.)	a fajta termesztésének és felhasználásának sajátosságára, valamint a fajta egyediségére
      vonatkozó adatokat, információkat;”
 (2)	A Vetőmagtv. 23. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
 (A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:)
 „k) a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez szükséges, a fajtavizsgálatot végző szerv
 által rendszeresített nyomtatvány szerinti adatokról.”
52.	§
 (1)	A Vetőmagtv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A fajtavizsgálatot végző szerv által végzett
 a)	az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatokért,
 b)	a növényfajta oltalomra bejelentett fajta kísérleti vizsgálatáért
 igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
 (2)	A Vetőmagtv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 „(3) A növénytermesztési hatóság
 a)	a szaporítóanyag minősítéséért, valamint
 b)	az állami elismerésben részesített növényfajták állami elismerésének időtartama alatt végzett
 azonossági vizsgálatokért és az azzal összefüggő feladat ellátásáért
 a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott mértékű díjat
 számít fel.”
53.	§
 A Vetőmagtv. 30. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
 „e) jelölje ki a fajtavizsgálatot végző szervet,
 f)	jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet.”
18
54. §
  A Vetőmagtv.
  a)	1. § (2) bekezdés c) pontjában a „szaporítóanyagok” szövegrész helyébe a „szaporítóanyagok
  előállítására,” szöveg,
  b)	5. § (2) bekezdésében az „Az állami elismerésre bejelentett” szövegrész helyébe az „Az állami
  elismeréshez szükséges vizsgálat alatt álló” szöveg,
  c)	6. § (1) bekezdés d) pontjában az „amely növényfajta bejelentője” szövegrész helyébe a
  „növényfajta állami elismerésének kérelmezője” szöveg,
  d)	6. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejelentés” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés szerinti
  vizsgálatra történő bejelentés” szöveg,
  e)	8. §-ában az „elismerésre való bejelentésekor” szövegrész helyébe az „elismeréséhez
  szükséges vizsgálat megkezdése iránti kérelem előterjesztésekor” szöveg, a „növénytermesztési
  hatóság” szövegrész helyébe a „fajtavizsgálatot végző szerv” szöveg,
  f)	12. § (1) bekezdésében, a 14. § (3) bekezdésében és a 15. § (11) bekezdésében az „A
  növénytermesztési hatóság” szövegrész helyébe az „A nyilvántartást vezető szerv” szöveg,
  g)	13. § (2) bekezdésében az „elismerésre bejelentő” szövegrész helyébe az „elismerés iránti
  kérelmet előterjesztő” szöveg,
  h)	14. § (2) bekezdésében a „bejelentő” szövegrész helyébe a „fajtafenntartó” szöveg,
  i)	14. § (3) bekezdésében a „növénytermesztési hatósághoz” szövegrész helyébe a „nyilvántartást
  vezető szervhez” szöveg,
  j) 18. § (4) bekezdésben a „követően 30 napon belül” szövegrész helyébe a „követő 30 napos
  jogvesztő határidőn belül” szöveg,
  k) 23. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal”
  szövegrész helyébe az „az ügyfél” szöveg
  lép.
55.	§
  Hatályát veszti a Vetőmagtv.
  a)	2. § 7. 8. 12. és 14. pontja,
  b)	5. § (4) bekezdése,
  c)	12. § (2)-(4) bekezdése,
  d)	15. § (5) bekezdése,
  e)	19. § (5) bekezdése,
  f)	23. § (2) bekezdés a)-c) pontja,
  g)	23. § (2) bekezdés d) pontjában az „a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, illetve az
  elvégezett DUS-vizsgálat szerint” szövegrész,
  h)	23. § (2) bekezdés h) pont hg) alpontjában az „és fás szárú energetikai” szövegrész,
  i)	24. §-a,
  j) 25. § (1) bekezdése,
  k) 27. § e) pontjában az „az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata
  esetén” szövegrész,
19
  l) 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „továbbá a Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó
  előírásokat” szövegrész.
  8.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
  intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
  módosítása
  56.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: Tv.) a következő 3/A-3/E. §-sal egészül ki:
„3/A. §
A mezőgazdasági támogatási eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás,
amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az
eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő
bánásmód követelményét meg kell tartani.
3/B. §
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet
vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való
együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és
jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva, valamint az eljárásban érintett kiskorú
érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.
3/C. §
A mezőgazdasági támogatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Külföldi természetes személy vagy
vállalkozás vonatkozásában magyar nyelvet ismerő törvényes képviselője jár el.
3/D. §
(1)	Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárási kötelességének a rá irányadó
ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem
megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül kivizsgálja a
mulasztás okát, és a mulasztó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az eljárás soron
kívüli lefolytatására utasítja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor
is irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget
az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.
20
(3)	A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi,
hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztást követően határidőn belül
eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.
3/E. §
A mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a joghatóságát - ezzel összefüggésben az
alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában
hivatalból köteles vizsgálni.”
57.	§
A Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. §
(1)	Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott
határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek
teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni, valamint elősegíteni a törvény végrehajtásában
közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. Az ügyfél magatartása nem
irányulhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtévesztésére vagy a
döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az
eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet terheli.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során az ügyfelet a támogatási
feltétellel összefüggésben őt terhelő kötelezettség alól egyedi méltányosság alapján történő
mentesítő intézkedésnek nincs helye.”
58.	§
A Tv. a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:
„4/A. §
(1)	A mezőgazdasági támogatási eljárásban ügyintézőként vagy döntési jogkörben nem vehet részt
olyan személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2)	A mezőgazdasági támogatási ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos
érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél
képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el.
(3)	Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.
(4)	A kizárás tárgyában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője dönt, szükség
21
esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási
cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a
kizárásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzésben dönt, és azt az ügyféllel
is közli.
(5)	Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél a 45. § (3) bekezdésben foglalt jogutódlás kivételével a
mezőgazdasági támogatási eljárásban nem vehet részt.
4/B. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkereséssel él más hatósághoz, ha az
előtte folyamatban lévő eljárásban azt
a)	az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,
b)	az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami,
önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv
vagy személy rendelkezik, vagy
c)	a külön jogszabályban meghatározott támogatási feltételek igazolása indokolja.
(2)	Mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak
kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz
szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is.
(3)	A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak
teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a
megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés
megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(4)	A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően
a)	az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,
b)	az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,
c)	az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben tíz napon belül
kell teljesíteni.
(5)	Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához
szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen
lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más
elháríthatatlan esemény miatt az nem lehetséges.
(6)	Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv - határidő tűzésével - tájékoztatást kér a megkeresett szervtől
vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást,
illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja
vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a
22
megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni,
továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor
felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti
szerv tizenöt napon belül intézkedik.
 (7)	A megkeresés teljesítésének (6) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a
 megkeresett szerv téríti meg.
 (8)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a megkeresést kizárólag elektronikus levél útján
 vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel
 visszaigazolását.
 (9)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóságok a megkeresés során elektronikus levél útján vagy
 egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a
 kézhezvétel visszaigazolását.”
59.	§
 A Tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. §
 (1)	E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
  1.	adatkezelő: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 12. pont b) alpontja
  szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti
  közbenső szervezet;
  2.	beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi
  jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások
  összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
  XXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek és az erdő
  faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés, azzal, hogy a társasági tulajdon,
  illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül
  beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten
  lehetővé teszi;
  3.	egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
  4.	ellenőrző hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti
  szervezet;
  5.	folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, véglegessé vált döntéssel még le
  nem zárt eljárás;
  6.	folyamatban lévő támogatás: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a
  kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak;
  7.	gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben
  gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője
  magatartása, amennyiben az a 28. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;
23
8.	hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és
követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
9.	igazoló hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti
szervezet;
10.	illetékes hatóság: a 885/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint a
908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-
vidékfejlesztésért felelős miniszter;
11.	irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;
12.	irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
   a)	az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke és az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk
    (1)	bekezdés a) pontja,
   b)	az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (2) bekezdése és az
   Európai Tengerügyi és Halászati Alappal összefüggésben a 2014-2020 programozási
   időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
alapján kijelölt hatóság;
13.	keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan
részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan
nem használható ki;
14.	kifizető ügynökség: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében
meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e
feladat ellátására akkreditált szerv;
15.	kölcsönös megfeleltetés: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. címében
meghatározott rendszer;
16.	közreműködő szervezet: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikk p) pontja szerinti
szervezet;
17.	mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:
   a)	az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági célú általános csekély összegű
   támogatás,
   b)	az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,
   továbbá
    c)	a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatás;
18.	mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt
szerv;
19.	mezőgazdasági támogatási eljárás: mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási és
agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó, e törvény hatálya
alá tartozó eljárás;
20.	mezőgazdasági vagyoni értékű jog: jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak
minősített jog és támogatási jogosultság;
21.	monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, valamint
a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az
intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának,
hatásának rendszeres vizsgálata;
24
22.	monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági
rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint
meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a
célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres
gyűjtése;
23.	monitoringrendszer: a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények,
szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében
foganatosított intézkedések összessége;
24.	nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan
egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a
végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó
adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve
a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat);
25.	pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások
és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;
26.	szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995.
december 18-i 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésében megállapított
tényállás;
27.	szakrendszer: az ügyfél-nyilvántartáshoz az ügyfél-azonosítóval kapcsolódó, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság
hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás;
28.	szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az
általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa
igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás
vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan
megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának
bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges
magatartás nélkül;
29.	támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára
megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását közösségi
jogszabály írja elő;
30.	tanúsító szerv: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében
meghatározottak szerinti szerv;
31.	ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely
támogatást igényel, támogatásra jogosult, vagy akit vagy amelyet a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzés alá vont; ;
32.	üzemzavar: az ügyfél és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és egyéb szervek közötti elektronikus úton
történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt
informatikai rendszer átmeneti vagy tartós olyan meghibásodása, valamint olyan
25
 karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az
 elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus
 irat feltöltését, letöltését, továbbítását.
 (2)	Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-
 nyilvántartási rendszer) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-
 felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és
 törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer, amely tekintetében a törvény, valamint a törvény
 végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
 a)	ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;
 b)	ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében
 megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;
 c)	kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási
 Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki vagy amely a
 mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
 d)	hivatalból nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási
 Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit vagy amelyet az
 élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint nem kérelemre induló eljárás kapcsán a mezőgazdasági
 és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba; illetve akinek vagy amelynek
 nyilvántartásba vétele a nem kérelemre induló eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
 támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges;
 e)	elsődleges képviselő: az a természetes személy, aki az általa képviselt, kérelemre
 nyilvántartásba vett besorolású nem természetes személy ügyfélnek az Egységes Mezőgazdasági
 Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, közhiteles hatósági nyilvántartás szerint önálló
 képviseleti joggal rendelkező kizárólagos törvényes képviselője, és rendelkezik ügyfélkapus
 hozzáféréssel, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre
 nyilvántartásba vett besorolású ügyfeleként rendelkezik saját ügyfél-azonosítóval.”
60. §
 (1)	A Tv. 11. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (E törvény hatálya kiterjed:)
 „e) az Európai Unió általános költségvetése keretében”
 (hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási
 feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.)
 (2)	A Tv. 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1a) (1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § (1) bekezdés 10. pontja, a
 11.	§ (10) bekezdése, a 13. §-a, 14. § (1) bekezdés f) pontja, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a
 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (3) és (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81.
 § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d), j) és k) pontja kivételével - a 2007-2013.
 programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.”
26
(3) A Tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes, a közösségi
jogszabályok által meghatározott, támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési jogosítványokat
a)	a tanúsító szerv,
b)	az igazoló hatóság, valamint
c)	az EHA és ETHA esetében az ellenőrző hatóság
gyakorolja.”
61. §
(1)	A Tv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz
kapcsolódó, az e törvény szerinti mezőgazdasági támogatási eljárás keretében kizárólagos.”
(2)	A Tv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek
elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét
teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.”
62. §
(1)	A Tv. 14. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:)
„f) f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felett szakmai irányítási jogkörből
eredő kormányrendeletben meghatározott egyes jogosítványokat, valamint a 9. § (1) bekezdés 12.
pont a) pontja szerinti irányító hatóságként felügyeleti jogkört gyakorol;”
(2)	A Tv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az agrárpolitikáért felelős miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag
irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.”
63. §
A Tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. §
A 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, valamint az Egységes
Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott adatok bejelentéséhez és azok
módosításához kapcsolódó eljárások esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
a hatáskörébe tartozó feladatokat hatáskörének más szervre szerződéssel történő delegálás útján is
elláthatja.”
27
64. §
A Tv. 19. § (3) bekezdése helyében a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóságnak
vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket
szolgáltató szervnek a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint
az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az
írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a)	a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek
ellenőrzésének a körét;
b)	az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
c)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és
azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét; és
d)	a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát,
átadásának ütemezését és módját.”
65.	§
(1)	A Tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazás időtartama alatt
nyilvántartja az ügyfél nevében eljáró állandó meghatalmazott természetes személy
személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosítóját a meghatalmazás alapján eljáró
személyek beazonosíthatósága és eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.”
(2)	A Tv. 22. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel
végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó
ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve
az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szervnek, amely
szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.”
(3)	A Tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás
tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez
hozzájárulást adott.”
66.	§
A Tv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó - a
28
gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a
mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági
tevékenységgel, halászattal kapcsolatos - támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon,
valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas
adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át az agrárpolitikáért felelős
miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére.”
67.	§
A Tv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában
készített vagy rögzített, a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat.”
68.	§
(1)	A Tv. 25. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult -
tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:)
„e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai
Csalásellenes Hivatalt (OLAF), a tanúsító szervet, az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a
tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;”
(2)	A Tv. 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv EMGA tekintetében az agrárpolitikáért
felelős miniszter, EMVA és ETHA tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter,
felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására
intézkedésenként.
(7)	Az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó
intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített
ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a
feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek
agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok
átvételére.”
69.	§
A Tv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. §
(1)	Erre irányuló indokolt kérelem esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
elrendeli a tanú, a tolmács és a szemletárgy birtokos, természetes személyazonosító adatainak és
lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy
29
őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést
kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 4/A. § (5) bekezdése szerinti kiskorú
ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a kiskorú ügyfél adatainak zárt
kezeléséről. A végzést a kiskorú ügyfél törvényes képviselőjével is közölni kell.
(3)	A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes
ügyész és a közigazgatási per során eljáró bíró jogosult.
(4)	Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv - a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő
-	kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben
meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.”
70.	§
(1)	A Tv. 26. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az
alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)
„f) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU
bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó adatokat is
tartalmazó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, vidékfejlesztési csekély
összegű támogatások nyilvántartási rendszere,”
(2)	A Tv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ahol e törvény közhiteles nyilvántartásban szereplő adatról rendelkezik, ilyen adat esetében
az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adott nyilvántartásban
szereplő közhiteles adatokban bízva jogot szerez. Az ellenkező bizonyításáig a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell,
hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem
hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve ha a nyilvántartásba
bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és
megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak.”
(3)	A Tv. 26. § (3) bekezdése a következő 37-42. ponttal egészül ki:
(Az adatkezelő szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve
kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell
átadni:)
„37. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (FELIR),
38.	az országos ló-információs rendszerből (OLIR),
30
   39.	szarvasmarha információs rendszerből (SZIR),
   40.	Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR),
   41.	termékenyítési rendszerből (TER),
    42.	a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából.”
(4)	A Tv. 26. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv
megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton adatot
szolgáltat azon természetes személyek személyazonosító adataira, állampolgárságára, elektronikus
levélcímére, ügyfélkapu-azonosítójára vonatkozó adatokról, akik ügyfélkaput létesítettek, továbbá
az ügyfélkapu-létesítés időpontjára vonatkozó adatokról. Ügyfélkapu megszüntetése esetén a
Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére
elektronikus úton a tárhely címzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja.”
71.	§
(1)	A Tv. 28. § (3) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel
feltétele, hogy - az elektronikus úton benyújtott kérelmek kivételével - az ügyfél legkésőbb a
kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási
rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett
tartalmaznia kell természetes személy esetén)
   „aj) bankszámlaszámát és annak devizanemét - nem magyar állampolgárságú külföldi
   illetőségű magánszemély (a továbbiakban: külföldi természetes személy ) - külföldi természetes
   személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
   ak) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,”
(2)	A Tv. 28. § (3) bekezdés b) pontja a következő bl) és bm) alponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel
feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba
vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2)
bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell nem természetes személy esetén)
   „bl) bankszámlaszámát és annak devizanemét - külföldi természetes személy esetén nemzetközi
   fizetési szám megadása is lehetséges,
   bm) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,”
(3)	A Tv. 28. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a
következő g) ponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében)
   „f) az ügyfél nyilvántartásba vételéről és az ügyfél-azonosító megállapításáról döntést hoz,
   g)	a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ilyen irányú kérelmére a nyilvántartott adatokról
   hatósági bizonyítványt állít ki.”
31
(4) A Tv. 28. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - az erre rendszeresített nyomtatványon - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére
biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes
ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához
szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-
felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az
így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az
ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(7)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti
információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó
szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja
ki.”
72.	§
(1)	A Tv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi
következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV.
törvény) 3. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vállalkozás, valamint a 2004. évi XXXIV.
törvény 3. § (4) bekezdése szerinti vállalkozás köteles e minőségét bejelenteni. A bejelentés
elmulasztása esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a vállalkozás a 2004. évi
XXXIV. törvény szerinti KKV-nak minősül.”
(2)	A Tv. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás
forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására
kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi
számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi
fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű ügyfelet megillető pénzösszeget a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által megadott külföldi fizetési
számlára, az ügyfél által meghatározott devizanemben utalja át.”
(3)	A Tv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi
32
következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki vagy amely a
nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó
intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette az (1) bekezdés szerinti
minőségét, fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi
természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti
akkor is, ha az ügyfél vagy más személy - az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását
nem kérve - az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő
fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.”
(4)	A Tv. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 28. § (3) bekezdés aj) és bl) pontjában meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az
ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi bankszámla-kivonat
másolatát vagy két hónapnál nem régebbi fizetési-számla szerződés másolatát vagy a számlát vezető
pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi
nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat,
valamint az ügyfél nevére szóló bankszámlaszámot.”
73.	§
(1)	A Tv. 28/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1d)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél-nyilvántartási rendszerben
kérelemre nyilvántartásba vett besorolású, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő
meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője, valamint elsődleges képviselője is eljárhat.
A meghatalmazást - az eseti meghatalmazás kivételével - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv nyilvántartásba veszi, hatályát és érvényességét valamennyi eljárási
cselekménynél megvizsgálja, és azt öt évente felülvizsgálhatja.
(1a) Az eseti meghatalmazást nem kell nyomtatványon bejelenteni, de legalább teljes bizonyító
erejű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánokiratba kell foglalni, és annak eredeti
példányát az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv részére benyújtani.
(1b) A meghatalmazás a teljes támogatási eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A
teljes támogatási eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden
nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.. ”
(2)	A Tv. 28/B. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak
meg nem felelő nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasítja A meghatalmazott visszautasítása
esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet, hogy járjon el
33
személyesen, vagy gondoskodjon az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő képviselő
alkalmazásáról.
(5)	Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az
ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve,
ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem ő volt az utolsó iratot benyújtó személy.
Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az utolsó iratot benyújtó személynek kell
kézbesíteni.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha
az eljárás során az ügyfél és az ügyfél meghatalmazottjának a nyilatkozata eltér egymástól, vagy
egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.
(7)	Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van, az iratok - az ügyfél egyidejű értesítésével - az
adott intézkedésben utoljára eljáró, hatályos képviseleti joggal rendelkező meghatalmazottnak
kerülnek kézbesítésre.
(8)	Folyamatban lévő támogatási ügyben az ügy megindítását követően rendelkezési nyilvántartásba
meghatalmazásra tett új ügyintézési rendelkezést, vagy annak módosítását a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek is bejelenti.”
74.	§
A Tv. a következő 28/C-28/E. §-sal egészül ki:
„28/C. §
(1)	A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél köteles az első
kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési
meghatalmazottat megnevezni, ha
  a)	képviselőt nem nevezett meg, és
  b)	elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
(2)	A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő
döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa, amely tevékenységéért az
ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési
meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítési
meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.
28/D. §
Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
34
  a)	helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által
  meghatalmazott személy, továbbá
  b)	az ügyfél és képviselője
együtt is eljárhat.
28/E. §
A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervhez történő beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, a beérkezés napjánál későbbi
időponttól hatályos.”
75.	§
(1)	A Tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-
nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti
változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.”
(2)	A Tv. 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának
elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, kényszertörlési, illetve adósságrendezési
eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az
esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet
vagyonfelügyelőre, végelszámolójára, felszámolójára, kényszertörlési eljárás esetén a vezető
tisztségviselőjére, vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt
végelszámolóra illetve pénzügyi gondnokára is.
(5)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót,
kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőt, vagy - ha a kényszertörlési eljárást
végelszámolás előzte meg - a volt végelszámolót vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a
kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő
elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.”
76.	§
A Tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv hivatalból - ideértve a más hatóság által elektronikus úton küldött megkeresés alapján indított
eljárást is - közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban
35
szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül - az
ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. A más hatóság elektronikus úton küldött megkeresése
alapján indított eljárás esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a megkereső
hatóságot az adat átvezetéséről a megkereséssel megegyező elektronikus úton tájékoztatja.”
77.	§
A Tv. 30. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet
visszautasítja, ha az ügyfél által benyújtott kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok,
hiányosak vagy valótlan tartalmúak. Nem minősül hiányosnak a kérelem, ha nem tartalmazza a 28.
§ (3) bekezdés a) pont ah) vagy ak) alpontjában, valamint a 28. § (3) bekezdés b) pont bg) vagy bm)
alpontjában foglalt adatokat.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszer-felügyeleti szerv
hivatalból állapít meg ügyfél-azonosítót annak a személynek, akinek vagy amelynek nyilvántartása,
illetve azonosítása szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban
meghatározott feladatainak végrehajtásához, és aki vagy amely nyilvántartásba vétel iránti kérelmet
nem nyújtott be, A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hivatalból megállapított
ügyfél-azonosítót az érintett személlyel közölheti.
(5)	A hivatalból nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített nyomtatványon és a
szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás
megváltoztatása esetén az ügyfél-azonosító nem változik.”
78.	§
A Tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. §
Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél
az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a
bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt
kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, a kérelemre induló eljárásaiban
jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új
kérelmeket visszautasítja.”
79.	§
A Tv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. §
36
A mezőgazdasági támogatási eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történik. Az eljárás -
amennyiben jogszabály nem írja elő kérelem benyújtását - hivatalból indul.”
80.	§
A Tv. „Általános szabályok” című alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. §
(1)	A tényállás megállapítása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha
nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
(3)	Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül
fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet a külön jogszabály
szerint felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.
(4)	Az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé köteles csatolni annak magyar nyelvű
hiteles fordítását.”
81.	§
A Tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. §
(1)	Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le
valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben
meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve ha az adat - ide nem értve a minősített adatot -
megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított
jogai gyakorlásában. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, és az eljárás során keletkezett
előkészítő iratokba.
(2)	Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy -
kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre hitelesít.
(3)	Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok
tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét befolyásolná.
(4)	A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő
személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy
jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más
személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.
37
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére az iratbetekintést
biztosítja, vagy - amennyiben annak jogszabályi akadálya van - végzésben dönt az iratbetekintési
kérelem korlátozásáról vagy elutasításáról.”
82.	§
A Tv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézkedik az ügy elveszett vagy
megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket jogosult
meghallgatni, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat beszerezni. Az ügy iratainak pótlása
mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés véglegessé vált és
végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.”
83.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Kapcsolattartás
36/A. §
(1)	Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott
elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban
résztvevőkkel.
(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a
választott kapcsolattartási módról más - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél
rendelkezésre álló - módra áttérhet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával. A bejelentett kapcsolattartási forma megváltoztatása
esetén a Kincstár a másik kapcsolattartási formára történő áttérés ügyfél vagy meghatalmazottja
általi bejelentését követő tíz napon belül keletkezett iratokat a korábbi kapcsolattartási formában is
kézbesítheti.”
84.	§
A Tv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a
jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány
rendszeresíthető. A rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(1a) Rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha
38
 a)	a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett
 számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott vagy kézzel kitöltött
 iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja,
 b)	az a) pontban foglaltak szerint kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a
 mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, vagy
 c)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kitöltött, kinyomtatott és kézbesített
 nyomtatványt ügyfél által aláírtan és a nyomtatványban megjelölt határidőben a mezőgazdasági
 és vidékfejlesztési támogatási szervhez visszaküldi.”
85.	§
 (1)	A Tv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy az agrárpolitikáért felelős miniszternek a
 Magyar Közlönyben közzétett határozatában meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított
 határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét kővetően érkezett meg, de a
 kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra
 kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával
 történő beérkezést igazolja.”
 (2)	A Tv. 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6a) A kérelem legalább tartalmazza
 a)	az ügyfélnek, illetve képviselőjének nevét, lakcímét vagy székhelyét,
 b)	ügyfél-azonosítóját,
 c)	az adott támogatási intézkedés konkrét megjelölését,
 d)	az egyes intézkedések szerinti támogatások igénybevételének feltételeit meghatározó
 jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített adatokat, dokumentumokat, mellékleteket,
 nyilatkozatokat,
 e)	a kérelem keltét, és
 f)	az elektronikus úton benyújtott kérelmek kivételével az ügyfél aláírását.”
 (3)	A Tv. 38. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:
 „(8a) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltakra is figyelemmel az
 ügyfél - a 43. §-ban foglalt eltéréssel - az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés
 véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.
 (8b) Az ügyfél a támogatásról - az 57. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, illetve
 ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik - bármikor,
 indokolás nélkül lemondhat.
 (8c) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél támogatási jogosultságát
 megszünteti, ha az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt, vagy a támogatás feltételeit
 megszegte.”
39
86. §
A Tv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során az Európai
Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint a nyilvánvaló hibát az eljárás során
bármikor kijavíthatja, a kijavítás érdekében az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.”
87.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Az eljárás felfüggesztése
40/A. §
(1)	Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más
szerv hatáskörébe tartozik, vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az adott
üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás felfüggesztéséről jogosult dönteni.
(2)	Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő
kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti.
(3)	Ha a bíróság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet új eljárásra kötelezi, és
ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást felfüggeszti.
(4)	Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv a folyamatban lévő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben
felfüggesztheti.
(5)	Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt
megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok
megszüntetésére irányulnak.
(6)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.”
88.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Az eljárás megszüntetése
40/B. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha
40
a)	az 56. § (2) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának lett volna helye, de a
visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv tudomására,
b)	az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a teljes kérelmét visszavonta,
c)	az ügyfél halála vagy a jogi személy megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és
eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
d)	- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a
kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, illetve
nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3)	Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat véglegessé válását megelőzően a 38. §
(8a) bekezdés szerint visszavonja, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a
határozatát visszavonja és az eljárást megszünteti.”
89.	§
(1)	A Tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél
közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet hiánypótlásra kell
felszólítani.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet - az intézkedésben való
részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében -
az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre
kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy - ha a rendelkezésére álló adatok
nem elégségesek a tényállás tisztázásához - megszünteti az eljárást.”
(2)	A Tv. 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás
teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.”
90.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Ügyintézési határidő, határidő számítás
41/A. §
(1)	Az ügyintézési határidő a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez
41
történő beérkezését követő munkanapon kezdődik. A napokban megállapított határidőbe nem számít
bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a
kézbesítésnek a napja.
 (2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a döntését az 55. § (3) bekezdésében
 meghatározott határidőn belül kell meghoznia és e határidőn belül gondoskodnia kell a döntés
 közléséről is. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály megállapíthat.
 (3)	Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
 szervnél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. A hónapokban vagy években
 megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig
 ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
 (4)	A postán küldött kérelem vagy beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
 (5)	A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
 (6)	A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az
 ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő
 munkanapon kezdődik.
 (7)	Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt, a
 határidőkre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
41/B. §
 (1)	Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
 a)	az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló
 idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel
 beérkezéséig tartó időtartam,
 b)	a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés
 feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy
 intézkedésének,
 c)	az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény
 időtartama,
 d)	más szerv megkeresésének időtartama,
 e)	a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, nyilatkozattételre
 irányuló felhívástól az annak teljesítéséig vagy a teljesítésre kitűzött határidő eredménytelen
 leteltéig terjedő időszak,
 f)	a végrehajtásban közreműködő szerv eljárásának időtartama,
 g)	az eljárás felfüggesztésének időtartama,
 h)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működését legalább egy teljes napra
 ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
 i)	a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő
42
 időtartam , továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő
 közlés időtartama.
j) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta
növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek
kiértékeléséhez szükséges idő,
k) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges,
költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama.
(2)	Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének.
Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.”
91.	§
A Tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint
adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, akkor az ügyfél - közvetlenül alkalmazandó
közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt
jegyzőkönyv vagy feljegyzés kézhezvételét követően a kérelmét a határozat vagy az eljárást
megszüntető végzés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.”
92.	§
(1)	A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„A tényállás tisztázása
43/B. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges
tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást
folytat le.
(2)	A tényállás tisztázása során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek minden, az
ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, és annak során minden olyan
bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású
tényeket nem kell bizonyítani.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában olyan bizonyíték használható
fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására.
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szabadon választja meg az alkalmazandó
bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott
43
ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely
szerv véleményének a kikérését.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a bizonyítékokat egyenként és
összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.”
(2)	A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„A végrehajtásban közreműködő szerv
43/C. §
(1)	Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az
ügyben jelentős tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem
hiányában végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.
(2)	Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
döntését a végrehajtásban közreműködő szerv által szolgáltatott, feladat- és hatáskörében kezelt
adatokra, megállapított tényekre (továbbiakban együtt: szakhatósági állásfoglalás) alapítja.”
93.	§
(1)	A Tv. 44. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az
az ügyfél, aki vagy amely - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok
másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára
vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]
  „c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú
  földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá - a mező- és erdőgazdasági földek
  forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti
  szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti -
  használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló
  2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ide értve nemzeti
  park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint akit a mező- és erdőgazdasági földek
  forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként
  jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi
  rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,”
(2)	A Tv. 44. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az
az ügyfél, aki vagy amely - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok
másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára
vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]
  „j) a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági
  bizonyítvánnyal rendelkezik.”
44
94. §
(1)	A Tv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a mezőgazdásági támogatási eljárásban a kieső ügyfél
helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a
jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a
jogelődöt megillették és terhelték.”
(2)	A Tv. 45. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban
meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű
jogosultságokról. Amennyiben a nem támogatási jellegű jogosultságot nem tartalmazza a
hagyatékátadó végzés, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az örökösök
együttes teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata alapján hoz döntést.
(5)	A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát illetve a jogelőd megszűnését követő
három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva,
hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére.
Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az
örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. Az örökhagyó halálát
illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba a
jogutód.”
(3)	A Tv. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az eljárásbeli jogutódlásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzést hoz,
amely ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
95.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Kötelezettség átadás
45/B. §
(1)	Jogszabály elérő rendelkezésének hiányában egyes nemzeti költségvetésből finanszírozott
intézkedések esetén, amennyiben az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben
vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a
kötelezettség vállalásával érintett részének átruházásra kerül, a támogatási feltételek teljesítése csak
a kötelezettségek átvállalásával együtt lehetséges. A jóváhagyott átvállalással az átadó mentesül a
kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló a támogatási jogviszonyban a helyére lép.
45
 Az átvállaló - a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
 -	csak egy személy lehet.
 (2)	A kötelezettség átvállalásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes
 jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
 szerv által rendszeresített, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett
 nyomtatványon kell benyújtani. A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az átvevő nem felel meg a
 támogatásra való jogosultsági feltételeknek.”
96.	§
 A Tv. a következő 49. §-sal egészül ki:
„49. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a helyszíni szemlénél és a helyszíni
ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és
az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem
kötelezhető.
(2)	Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, a támogatási
szervvel közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az
eljárási képességgel nem rendelkező személy.
 (3)	Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani.
(4)	A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve
titoktartási kötelezettség terheli, amely alól támogatási szerv, a fellebbezés elbírálására jogosult
hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.”
97.	§
 A Tv. 52. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
 „(2a) A jegyzőkönyv legalább tartalmazza
a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügyintéző nevét, az
ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
 b)	az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és - ha azt a
 hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
 c)	az hatósági tanú alkalmazása esetén annak nevét,
d)	az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés
megtörténtét,
 e)	az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben
 felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges
 körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
46
f)	a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
g)	az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy
képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
(2b) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását,
szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2c) A hangfelvételre, mintavételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó
szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (2a) bekezdés a)-f) pontjában felsoroltakat
tartalmazzák. A hangfelvételt, a mintavétel eredményét tartalmazó dokumentumot, valamint a kép-
és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (2a)
bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.”
98.	§
(1)	A Tv. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet
annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést
az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet
vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy
napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a
fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított
huszonegy napon belül kell elbírálni.”
(2)	A Tv. 55. §-a a következő (4a)-(4g) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy érdemében határozatot hoz, az
eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést (továbbiakban együtt: döntés) bocsát ki.
(4b) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügy számát és az
ügyintéző nevét,
b)	az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél ügyfél-azonosítóját,
c)	az ügy tárgyának megjelölését,
d)	a rendelkező részben
      da)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését, továbbá a jogorvoslat
      lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról,
      közigazgatási per esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
      db)	amennyiben részt vett az eljárásban, a végrehajtásban közreműködő szerv megnevezését
      és állásfoglalása rendelkező részét,
      dc)	a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés
      elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben
47
      a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
e)	az indokolásban
      ea)	a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
      eb)	az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
      ec)	a végrehajtásban közreműködő szerv indokolását,
      ed)	az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját,
     ee)	azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
     támogatási szerv a határozatot hozta,
     ef)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörét és illetékességét
     megállapító jogszabályra történő utalást,
f)	a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a
döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör
gyakorlójával,
g)	a döntés kiadmányozójának aláírását és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
bélyegzőlenyomatát.
(4c) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1)
bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és dc) alpontjában, e) pont ee) és ef) alpontjában, f) és g)
pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az
(1)	bekezdés e) pont ed) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.
(4d) Ügyfél-azonosító megállapítására irányuló kérelem esetében indokolást és jogorvoslatról való
tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(4e) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint
megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett
védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.
(4f) A döntést külön okiratban kell megszövegezni.
(4g) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy
okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell
megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a
jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt
határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.”
(3)	A Tv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való részvétel
feltételeit megállapító jogszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint határozathozatal helyett,
írásban az 57/G. § szerinti hatósági szerződést köt.”
99.	§
A Tv. az 55/A. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és az 55/A. §-a helyébe a
48
következő rendelkezés lép:
, A döntés közlése
55/A. §
(1)	A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban kell közölni.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén
hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.
(3)	A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. .
(4)	Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy
nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek kell tekinteni.
(5)	Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény az ügyfél ügyfélnyilvántartásban
szereplő lakcíméről vagy a támogatási eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről,
illetve a székhelyéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez
a)	„nem kereste”,
b)	„ismeretlen” vagy
c)	„elköltözött”
jelzéssel érkezett vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításáig - az a) pont szerinti esetben a
kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b) és c) pont szerinti
esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell
tekinteni.
(6)	A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról
történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem
beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési
vélelem következtében véglegessé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési
vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított
tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három
hónap eltelt.
(7)	Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése
iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési
vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem
vehette át a hivatalos iratot.
(8)	A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés
szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9)	A kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a fellebbezés elbírálására
49
jogosult hatóság bírálja el, a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozásától függően.
(10)	Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek
minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza.
Amennyiben az irat átvétele öt napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben
az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az
iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő
munkanapon áll be.”
100.	§
A Tv. a következő 55/B. §-sal egészül ki:
„55/B. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése véglegessé válik, ha
a)	ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b)	a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
c)	a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, vagy
d)	a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.
(2)	A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén a döntés véglegessé válik az
első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt
lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az első fokú döntés, valamint a másodfokú döntés a
közléssel válik végelegessé. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az első fokú döntés a
másodfokú döntés közlésével válik véglegessé.
(4)	A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv önállóan fellebbezhető első fokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás
megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik véglegessé.”
101. §
A Tv. a következő alcímmel és 55/C. §-sal egészül ki:
„Hatósági bizonyítvány
55/C. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben,
valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére - a
felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására, továbbá az általa vezetett - a 26. § (1)
bekezdésben meghatározott - nyilvántartások adatai alapján hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény
hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
50
támogatási szerv által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági
bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek
megfelel.
(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől
számított harminc napon belül kell kiadni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági
bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
(3)	A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.
(4)	Ha a hatósági bizonyítványt kiállító mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv annak a hatóságnak, szervnek is megküldi,
amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel
kívánta használni.
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását
megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását
kéri, amelyre vonatkozóan mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adattal nem
rendelkezik.”
102. §
(1)	A Tv. 56. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv)
„e) a kérelmet a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontban meghatározott indokkal utasítja vissza.”
(2)	A Tv. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)
„b) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott módon, illetve nem az arra rendszeresített,
hatályos nyomtatványon került benyújtásra;”
(3)	A Tv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)
„f) az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem szerepel kérelemre nyilvántartott besorolású
ügyfélként az ügyfél-nyilvántartási rendszerben;”
(4)	A Tv. 56. § (2) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)
„l) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
m) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet érdemben már elbírálta, és
változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb
kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem visszautasítását jogszabály nem zárja ki,
51
n) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan döntésével szemben terjesztett elő
az ügyfél fellebbezést, amelyben a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv maradéktalanul helyt adott.”
 (5)	A Tv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Végzés - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a határozat, ennek hiányában az
eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”
 (6)	A Tv. 56. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
 „(5) Az alábbi első fokú végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye:
 a)	a támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról szóló végzés,
 b)	az eljárás felfüggesztéséről, a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végzés,
 c)	az eljárás megszüntetéséről, a kérelem visszautasításáról szóló végzés,
 d)	a fizetési kedvezményre irányuló kérelmet elutasító végzés,
 e)	az irat betekintési kérelem elutasításáról szóló végzés,
 f)	kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem elbírálásáról szóló végzés,
 g)	az eljárásbeli jogutódlás tárgyában hozott végzés.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt végzésekkel szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú végzések
közigazgatási perben megtámadhatóak.”
103.	§
 A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„A döntés kijavítása
56/D. §
(1)	Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a hibát -
szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2)	A kijavítást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
 (3)	A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
 (4)	A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.”
104.	§
 (1)	A Tv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
 szerv megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv által még el nem bírált
52
 döntése jogszabálysértő, a döntését az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül,
 az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi
 jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.”
(2)	A Tv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A döntés ügyfél terhére történő módosítására, visszavonására vagy a támogatási jogosultság
megszüntetésére közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, valamint annak hiányában e
törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott elévülési időn belül van lehetőség,
amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.”
105.	§
(1)	A Tv. 57/A. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására
jogosult szervnél nyújtják be, akkor a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezést
megküldi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Elkésettség címén a
fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést
az elbírálására jogosult szervnél terjeszti elő.
(1d) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról legalább teljes
bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul lemondhat.”
(2)	A Tv. 57/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja
a)	a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő előtt vagy az elkésett fellebbezést,
b)	a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
c)	a fellebbezésre jogosult eredeti aláírásával nem hitelesített fellebbezést, kivéve az ügyfélkapun
keresztül történő kérelembenyújtást;
d)	az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést;
e)	a fellebbezést, ha a benyújtott fellebbezésben nem azonosítható be a fellebbezéssel
megtámadott döntés
f)	a (2) bekezdés megsértésével benyújtott fellebbezést.”
(3)	A Tv. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) és (3b)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc
napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve ha a fellebbezés
alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy döntése
jogszabályt sért, ebben az esetben a döntését kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.
53
(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fellebbezés esetén a nem
jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően
módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű
ügyfél.
(3b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntés (3) és (3a) bekezdés szerinti
kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetve visszavonásáról a fellebbezés beérkezésétől
számított hetven napon belül dönt.”
(4)	A Tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy
összes iratának beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg, amely határidő az évente
legfeljebb négy alkalommal előterjeszthető kérelmek vonatkozásában további hatvan nappal
meghosszabbítható.”
(5)	A Tv. 57/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervként történő eljárásában az agrárpolitikáért vagy az agrár-vidékfejlesztésért felelős
miniszter hozza meg.”
106.	§
A Tv. „Jogorvoslati eljárás” című alcíme a következő 57/C. §-sal egészül ki:
„57/C. §
(1)	A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást
megvizsgálja, amely eljárás során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(2)	A fellebbezés elbírálására jogosult szerv beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság
állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a fellebbezés
elbírálására jogosult szerv mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a
másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a szerv maga dönt a fellebbezésnek a
szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.
(3)	A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha a fellebbezési
kérelmét valamennyi fellebbező visszavonta.
(4)	A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy
megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó szerv a mérlegelési
jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem
állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a
fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt
indokolt.
54
(5)	Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát
követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés
elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás
lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
(6)	A megismételt eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a másodfokú
végzés rendelkező része és indokolása köti.
(7)	A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték.
(8)	A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat
döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(9)	A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött
iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervhez. A másodfokú döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv útján kell közölni a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték.
(10)	A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.
(11)	A fellebbezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha e
törvény másként rendelkezik.
(12)	Ha a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság megállapítja, hogy döntése
jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.”
107.	§
A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 57/D. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti eljárás
57/D. §
(1)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az agrárpolitikáért felelős
miniszter jár el.
(2)	Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése jogszabályt sért, a felügyeleti
szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során azt megváltoztatja. Ha a felügyeleti szerv
megváltoztató döntéséhez a tényállás a felügyeleti eljárásban nem tisztázható, a felügyeleti szerv a
jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervet. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést
közölték.
(3)	A felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a
55
 mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, ha közigazgatási bíróság adott ügyben hozott
 határozatával ellentétes, vagy annak meghozatala során valamely, jogszabályban meghatározott
 súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.
 (4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése felügyeleti eljárásban nem
 változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
 a)	azt a bíróság érdemben elbírálta,
 b)	semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
 c)	kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a
 teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
 d)	azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
 (5)	A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban
 intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult
 helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.
 (6)	A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő
 megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.
 (7)	Felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és
 vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg.”
108.	§
 A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Semmisség
57/E. §
 (1)	A felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során a döntést megsemmisíti, ha
 a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv joghatósága az Európai Unió általános
 hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény
 rendelkezése alapján kizárt,
 b)	a döntést a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának
 figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
 c)	a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény
 elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság
 hiánya zárja ki,
 d)	a bíróság az ügy érdemében már határozott - a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével,
 e)	a megismételt eljárás és a döntéshozatal a bíróság határozatának rendelkező részében és
 indokolásában foglaltakkal ellentétes.
 (2)	Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt semmisségi ok esetén a döntés időkorlátozás nélkül
 megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
56
(3)	Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a bíróság által elrendelt új eljárás
kivételével - nincs helye új eljárásnak.
(4)	A hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás
és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.”
109.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Hatósági szerződés
57/F. §
(1)	A hatósági szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza
a)	a szerződő felek személyét azonosító és a szerződés teljesítéséhez szükséges adatokat,
b)	a szerződés tárgyát,
c)	a felek közötti kapcsolattartás módját,
d)	a szerződés felmondási okokat,
e)	a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, valamint
f)	ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát és
rendjét.
(2)	Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként
nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját
szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a szerződésben aláveti magát a
szerződésszegés (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(3)	Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv az ellenőrzése során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett
társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek
hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével
mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a
hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.
(4)	Ha a mezőgazdasági támogatási eljárásban szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a
szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott
előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.
(5)	Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt
be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének
feltétele.
(6)	Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló
körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél
57
kezdeményezheti.
(7)	Ha a szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem
teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés
tudomására jutásától számított harminc napon belül - a bírósághoz fordulhat.
(8)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvénynek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
110.	§
A Tv. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben intézkedésben való
jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a
rá irányadó szabályok szerint hajtja be.”
111.	§
A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Végrehajtáshoz való jog elévülése
62/A. §
(1)	A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha a
döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot
követő naptól számított öt év elteltével évül el.
(2)	Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, továbbá a
pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.
(3)	A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés
megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól vagy
ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a
határnapot követő naptól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.”
112. §
A Tv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő döntés ellen közigazgatási pert indítanak, a
kereset előterjesztésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás
visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.”
113. §
58
A Tv. 73. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) A kölcsönös megfeleltetés hivatalból induló eljárás, amely az ügyfél ellenőrzésre való
 kiválasztásával indul meg. A kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti
 jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő kezdete az ügyfél
 vonatkozásában valamennyi kölcsönös megfeleltetés tárgyában lefolytatott jogerős ellenőrzési
 eredmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése.”
114.	§
 A Tv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
 a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, a fellebbezés elbírálására jogosult
 szervet valamint
 b)	a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt
 rendeletben kijelölje.”
115.	§
 A Tv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. §
 Ez a törvény
 1.	az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
 szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet;
 2.	az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak
 megállapításáról szóló, 2006. szeptember 5-i 1320/2006/EK bizottsági rendelet;
 3.	a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes
 szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK bizottsági rendelet,
 4.	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
 támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.
 december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
 5.	a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a
 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet
 hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és
 tanácsi rendelet;
 6.	a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők
 részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a
 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.
 december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
 7.	a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
59
szóló 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
8.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet;
9.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági
ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-
i 1408/2013/EU bizottsági rendelet;
10.	az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az
1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet;
11.	a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági
termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló
1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének
módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló
rendelet;
12.	az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és
ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a
közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre
alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március
11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
13.	a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső
piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági
rendelet;
14.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a
mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások
bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, (2014. június
25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet;
15.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és
akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014.
június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet;
16.	az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált
igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés
tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási
rendelet;
17.	az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más
szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata
tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU bizottsági
felhatalmazáson alapuló rendelet;
18.	az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági
Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra
vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az
1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 8-i
60
  2015/1971/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
  19.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati
  és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó
  vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal
  összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16. 1388/2014/EU bizottsági
  rendelet;
 20.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó
 részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589/EU tanácsi rendelet
  végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
116.	§
  A Tv. a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. §
 E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási
 rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel
 megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell
 alkalmazni.”
117.	§
 A Tv.
 1.	10. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárásban” szövegrész helyébe a
 „mezőgazdasági támogatási eljárásban” szöveg,
 2.	11. § (2) bekezdésében az „az EMVA vagy az EHA” szövegrész helyébe az „az EMVA, az
 EHA vagy az ETHA” szöveg, az „EMGA terhére nyújtott támogatás” szövegrész helyébe az
 „EMGA terhére nyújtott támogatás és a tagállami hatáskörben hozott intézkedés” szöveg,
  3.	11. § (5) bekezdésében az „igazoló” szövegrész helyébe a „tanúsító” szöveg,
  4.	11. § (8) bekezdésében az „1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában
  foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége” szövegrész helyébe az „1306/2013/EU rendelet
  7.	cikkében foglaltaknak megfelelő tevékenysége” szöveg,
  5.	11. § (10) bekezdésében az „igazoló szerv” szövegrész helyébe a „tanúsító szerv” szöveg,
 6.	24. § (2) bekezdésében az „EHA-ból” szövegrész helyébe az „EHA-ból vagy az ETHA-ból”
 szöveg,
 7.	26. § (3) bekezdés 17. pontjában a „Új Széchenyi Tervhez” szövegrész helyébe az „Új
 Széchenyi Tervhez, illetve a Széchenyi 2020-hoz” szöveg,
 8.	28. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „családi- és
 utónevét” szöveg,
 9.	28. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „anyja nevét” szövegrész helyébe az „anyja
 születési családi- és utónevét” szöveg,
  10.	28. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában és 28. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az
  „adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító” szövegrész helyébe az „adóazonosító”
61
szöveg,
11.	28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „születéskori nevét” szövegrész helyébe a
„születési családi- és utónevét” szöveg,
12.	28. § (3) bekezdés a) pont ah) alpontjában és 28. § (3) bekezdés b) pont bg) alpontjában az
„elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét” szövegrész helyébe az „elektronikus
levélcímét” szöveg,
13.	28. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontjában a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a
„törzskönyvi jogi személy” szöveg,
14.	28. § (4) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe a
„hivatalból nyilvántartásba vett” szöveg,
15.	28. § (8) bekezdésében az „ügyfél-azonosító szám” szövegrészek helyébe az „ügyfél-
azonosító” szöveg,
16.	28/A. § (5) bekezdésében a „hatáskörrel rendelkező hatóság” szövegrész helyébe az
„élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szöveg,
17.	28/B. § (2) bekezdésében a „meghatalmazás vagy megbízás” szövegrész helyébe a
„meghatalmazás” szöveg, a „meghatalmazott vagy megbízott” szövegrész helyébe a
„meghatalmazott” szöveg,
18.	29. § (3) bekezdésében a „bejelentése” szövegrész helyébe a „benyújtása” szöveg,
19.	31/B. §-ában az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe
az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
20.	33. §-ában a „pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani
(szakaszos benyújtás)” szövegrész helyébe a „pályázati felhívásban meghatározott időszakon
belül vagy határnapig lehet benyújtani” szöveg,
21.	43. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé
válásáig” szöveg,
22.	43/A. §-ában a „(3) bekezdés a)-x) pontjaiban” szövegrészek helyébe a „(3) bekezdés 1-40.
pontjában” szöveg,
23.	45. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása”
szöveg,
24.	45. § (9) bekezdésében az „A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv„ szövegrész
helyébe az „Az adatkezelő szerv” szöveg,
25.	55. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani” szövegrész helyébe a
„vissza kell utasítani” szöveg,
26.	55. § (10) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
27.	56. § (2) bekezdés c) pontjában az „aláírásával” szövegrész helyébe az „eredeti aláírásával”
szöveg,
28.	56. § (4) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a
„visszautasítja” szöveg,
29.	56/C. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé
válásáig” szöveg,
30.	56/C. § (6) bekezdésében az „intézkedésben való jogosulatlan részvétel” szövegrész helyébe
az „intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatti visszafizetési kötelezettség” szöveg,
62
  31.	57. § (4) és (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
 32.	56. § (6) bekezdésében a „folyamatban lévő ügy” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő
 támogatás” szöveg,
 33.	69. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válásával” szöveg,
 34.	73. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a
 „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
  35.	81. § (1a) bekezdésében az „igazoló szervet” szövegrész helyébe a „tanúsító szervet” szöveg
  lép.
118.	§
  Hatályát veszti a Tv.
  a)	9/A. §-a,
  b)	9/B. §-a
  c)	11. § (3) bekezdés e) és f) pontja,
  d)	12. § (1) és (2) bekezdése,
  e)	20. és 21. §-a,
  f)	26. § (1) bekezdésének d) pontja,
  g)	28. § (1) bekezdése,
  h)	31/A. §-a,
  i)	44. § (1) bekezdése,
  j) 56/A. §,
  k) 57/B. §,
  l) 61. §-a,
  m) 62. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja, (2) és (4) bekezdése,
  n) 73/A. (5) bekezdése,
  o)	79. §-a,
  p) 81. § (3) bekezdés c) pontja.
            9.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
                                           119. §
  (1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 1. és 2.
  pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
  „1. átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a
  továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település - ideértve a
  fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet -
  azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott
  átlagának megfelelő termőföld;
 2.	cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben
63
  meghatározott cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely;”
(2) A Tfvt. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. földminősítési mintatér: különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző
tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon
terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson, illetve a településen (fővárosi kerületen) belül
a legjellemzőbbek;”
120. §
(1)	A Tfvt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4
éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az
ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha
a)	a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni,
b)	bányászati igazgatási eljárásban a bányászati tevékenység befejezését követően a területen
tájrendezés végrehajtására köteles vagy
c)	a hulladéklerakó terület rekultivációját környezetvédelmi hatóság döntése alapján végzi.”
(2)	A Tfvt. 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez csatolni kell:)
„b) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő
újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet;”
(3)	A Tfvt. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a
bejelentéshez abban az esetben, ha a vonalas létesítmény megszüntetése nem jár a talajfelszín
megbontásával, illetve roncsolásával. Az oszlophelyek megszüntetése nem jelenti a talajfelszín
megbontását.”
121. §
A Tfvt. 6/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az újrahasznosítás megvalósulását az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.”
122. §
A Tfvt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében
meghatározott célokra engedélyezhető, ha a más célra hasznosítani kívánt föld tulajdonjogának
64
 megszerzésétől számított 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló
 okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett.”
123.	§
 A Tfvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(2) A kérelemhez csatolni kell:
 a)	az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi
 hiteles szemle másolatot, melyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra
 tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az
 érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
 b)	a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség
 igénybevételéhez;
 c)	a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet, ha a végleges más
 célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemben megjelölt teljes területigény és cél az 50. § (2)
 bekezdésének b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul;
 d)	az 50. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, az eredeti állapot helyreállítását megalapozó
 talajvédelmi tervet;
 e)	az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe
 tartozó területet érint;
 f)	a 10. § (4) bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát.
 (2a) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a kérelemhez
 az olyan nyomvonalas beruházásoknak a megvalósításához, ahol a termőföld csak légvezeték
 biztonsági övezetével érintett.”
124.	§
 A Tfvt. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,
 a)	ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti
 tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez,
 b)	ha az olyan terület-felhasználási célra irányul, amely a település belterületén beépítésre
 kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható, vagy
 c)	ha a kérelemben és a képviselő-testületi döntésben megjelölt földrészletek nem azonosak.”
125.	§
 A Tfvt. 15/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
 „1. Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez
 szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön
65
szabályok”
126. §
A Tfvt. 26. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4b)
bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti
nyilvántartásból való törléséhez a földügyért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A törléshez
az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért
felelős miniszter akkor járulhat hozzá, ha
a)	a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy
b)	az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a
fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás
      ba)	nem vezetett eredményre, illetve
      bb)	a végrehajtáshoz való jog elévült.
(4b) Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés
feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”
127.	§
(1)	A Tfvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földminősítési eljárás az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott azon eljárás, amelynek során a
földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága, valamint minősége megállapításra kerül.”
(2)	A Tfvt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A földminősítést e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerint kell
végrehajtani.”
128.	§
A Tfvt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. §
A termőföldek minőségének megállapítása az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
kijelölt becslőjárásoknak és osztályozási vidékeknek megfelelően, a járási és községi
mintatérhálózat alapján osztályba sorozással történik.”
129.	§
A Tfvt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. §
66
 Az osztályba sorozás során a termőföld minőségeként a földterület minőségi osztályát és kataszteri
 tiszta jövedelmét kell meghatározni.”
130.	§
 A Tfvt. 30. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(2) A földminősítési munka végzése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
 szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot az e törvény végrehajtására
 kiadott rendelet alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított
 földminősítő igazolvány tanúsítja.
 (2a) Ha a (2) bekezdés szerinti földminősítő igazolvány kiadásának - a szakképzettség hiányát ide
 nem értve - akadálya van, úgy annak kibocsátásáig a jogosult részére ideiglenes igazolvány adható
 ki. Az ideiglenes földminősítő igazolvány a földminősítő igazolvány kibocsátásáig hatályos. Az
 ideiglenes földminősítő igazolvány kiállítására is a (2) bekezdésben megjelölt szerv jogosult.”
131.	§
 A Tfvt. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. §
 (1)	Az első fokon kérelemre induló földminősítési eljárásért, valamint a földminősítési eljárásban
 igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
 meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
 (2)	Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya
 a)	újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett
 földrészlet,
 b)	az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi
 fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági
 művelés alatt álló belterületi földdé,
 c)	az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek
 művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként - legfeljebb 3 éven belül - szőlő vagy
 gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,
 d)	az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az
 erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága fásított
 terület művelési ágra változik, vagy
 e)	az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely
 az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága erdő vagy
 fásított terület művelési ágra változik.”
132.	§
67
A Tfvt. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A használati jogot az ingatlanügyi hatóság földminősítési mintateret kijelölő, vagy a
 földminősítési mintatér földrészleten való elhelyezkedését megállapító végleges határozata alapján
 kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, illetve a mintatér megszűnését megállapító végleges
 határozata alapján kell onnan törölni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja.”
133.	§
 A Tfvt. 50. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi
 terv szükséges:)
 „c) az ültetvénytelepítéshez, beleértve az 59. § (1) bekezdésében meghatározott ültetvények
 esetében a termőföldnek nem minősülő ingatlanon való telepítést is,
 d)	a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz, valamint a termőföld
 eredeti állapotának helyreállításához, ha az érintett teljes terület meghaladja a 400 m2
 területnagyságot, vagy vonalas létesítmények esetében az 500 métert,”
134.	§
 A Tfvt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A GYÜMÖLCS TERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY
TELEPÍTÉS BEJELENTÉSE, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY KATASZTERI
NYILVÁNTARTÁS”
135.	§
 (1)	A Tfvt. 58/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(1) A gyümölcs termőhelyi kataszter a termesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiai
 minősítés alapján osztályba sorolt és térinformatikailag lehatárolt, 2500 m2 területnagyságot
 meghaladó földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, melyet a
 gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szerv vezet. A gyümölcs termőhelyi kataszter a következő
 alapadatokat tartalmazza:
 a)	település,
 b)	helyrajzi szám,
 c)	alrészlet megjelölés,
 d)	területnagyság,
 e)	termőhelyi besorolás.
(2)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő
adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak
tekinteni.
68
(3)	Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(2)	A Tfvt. 58/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárásban a nyilvántartásba vételi kérelemhez öt éven belül
kiadott szakértői állásfoglalást kell csatolni.”
136.	§
A Tfvt. 58/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58/B. §
A katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyet a szakértői vélemény alapján a következő
osztályokba sorolja:
a)	I. osztályú, gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas termőhely,
b)	II. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmas termőhely,
c)	III. osztályú gyümölcstermesztésre feltételesen alkalmas termőhely,
d)	IV. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmatlan termőhely.”
137.	§
A Tfvt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. §
(1)	A 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő
ingatlanon - a kísérleti gyümölcsültetvény kivételével - a telepítési hatósághoz történt bejelentést,
továbbá a telepítésre kerülő ültetvény telepítési hatóság általi nyilvántartásba vételét követően
telepíthető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti telepítéshez a Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy az Európai Unió
valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő gyümölcsfajta minősített ültetési anyaga
telepíthető.
(3)	A telepítési szándék bejelentését követően a gyümölcsültetvény a talajvédelmi terv érvényességi
idejének lejártáig telepíthető.
(4)	A gyümölcsültetvény telepítését, termőre fordulását, kivágását, illetve újratelepítését az (1)
bekezdésben foglaltak szerint be kell jelenteni a telepítési hatósághoz.
(5)	Kísérleti gyümölcsültetvény a telepítési hatóság engedélyével telepíthető.”
138.	§
A Tfvt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
69
60. §
A telepítési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint az
59.	§ (4) bekezdés szerinti bejelentéseket a helyszínen ellenőrizheti.”
139.	§
(1)	A Tfvt. 61. § (1)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A gyümölcsültetvény-kataszter az 59. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények és az
engedélyköteles kísérleti gyümölcsültetvények tekintetében tartalmazza a gyümölcsültetvény
telepítési bejelentések, telepítési engedélykérelmek, a termőrefordulás és a kivágás bejelentésének,
illetve egyéb termelői bejelentések adatait, valamint a helyszíni ellenőrzések során beszerzett
adatok alapján a gyümölcsültetvények - 58/A. § (1) bekezdés a) pont szerinti - azonosító adatait,
valamint a gyümölcsültetvény használójának
a)	természetes személy esetén
      aa)	nevét,
      ab)	anyja nevét,
      ac)	születési helyét és idejét,
b)	nem természetes személy esetén
      ba)	nevét,
      bb)	adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító
      számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam
      hatósága által megállapított adóazonosító számát,
      bc)	székhelyét.
(1a) Az ültetvény kataszter a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.
(1b) Az 58/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő
adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak
tekinteni.”
(2)	A Tfvt. 61. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyümölcsültetvény-kataszter adattartalma egyedi azonosításra nem alkalmas módon,
statisztikai feldolgozás céljából más szerv részére átadható.”
140.	§
A Tfvt. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti bírság ismételten kiszabható, amennyiben a megbírságolt
a telepítési hatóság által megadott határidőn belül a kötelezettségének nem tesz eleget.”
141.	§
70
 (1)	A Tfvt. 66. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
 a)	az ingatlanügyi hatóságot vagy hatóságokat,
 b)	a talajvédelmi hatóságot vagy hatóságokat,
 c)	a telepítési hatóságot vagy hatóságokat,
 d)	a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervet.
 (1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
 a)	a haváriával közvetlenül nem érintett termőföldnek a havária elhárítása érdekében történő
 igénybevételével okozott kár, továbbá a termőföld tulajdonost terhelő eredeti állapot
 helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségei megtérítésének,
 b)	a termőföld mennyiségi védelme tekintetében e törvényben szabályozott eljárások, valamint a
 földminősítési eljárás
 részletes szabályait.”
 (2)	A Tfvt. 66. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
 „f) gyümölcs termőhelyi kataszter részletes szabályait,
 g)	a gyümölcsültetvény kataszter részletes szabályait, a kísérleti gyümölcsültetvény telepítés
 engedélyezésének szabályait,”
 (3)	A Tfvt. 66. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
 „h) a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység
 bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem
 tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
 eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
 kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
 i)	a gyümölcs termőhelyi besoroláshoz szükséges szakértői tevékenység szabályait.”
142.	§
 A Tfvt. a következő 74. §-sal egészül ki:
„74. §
 (1)	Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló
 törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban:
 Módtv4.) hatálybalépését megelőzően termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon
 telepített, 3000 m2-nél kisebb és 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvényt - a kísérleti
 gyümölcsültetvény kivételével - a telepítési hatósághoz a Módtv4. hatálybalépésétől számított 12
 hónapon belül be kell jelenteni a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat.
71
 (2)	A Módtv4. hatálybalépését megelőzően engedély nélkül telepített gyümölcsültetvény használója
 a Módtv4. hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül jogkövetkezmény alkalmazása nélkül
 bejelentheti a telepítési hatóságnak a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat.”
143.	§
 A Tfvt.
 a)	14. § (7) bekezdésében a „helyreállására” szövegrész helyébe a „helyreállítására” szöveg,
 b)	15/B. § (1) bekezdésében a „cél-kitermelőhely” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely és
 anyagnyerő hely” szöveg,
 c)	50. § (2) bekezdés b) pontjában a „beruházás megvalósításához” szövegrész helyébe a
 „tevékenység megvalósítása” szöveg,
 d)	61. § (2) bekezdésében az „az ültetvény” szövegrész helyébe az „a gyümölcsültetvény”
 szöveg,
 e)	63. § (2) bekezdésében az „Az ültetvényhasználó” szövegrész helyébe az „A
 gyümölcsültetvény használója” szöveg,
 f)	64. § (1) és (2) bekezdésében, a „mezőgazdasági igazgatási szerv” szövegrész helyébe a
 „telepítési hatóság” szöveg,
 g)	64. § (2) bekezdés b) pontjában a „gyümölcsültetvényt engedély nélkül vagy a telepítési
 engedélyben” szövegrész helyébe a „gyümölcsültetvényt bejelentés vagy engedély nélkül, vagy a
 telepítési bejelentésben vagy engedélyben” szöveg,
 h)	64/A. § (1) bekezdésében, a 64/A. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 64/A. § (5)
 bekezdésében a „növénytermesztési hatóság” szövegrész helyébe a „telepítési hatóság” szöveg
 lép.
144.	§
 Hatályát veszti a Tfvt.
 a)	15/A. §-ában az „(1)” szövegrész;
 b)	50. § (2) bekezdés a) pontja.
 10.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
 módosítása
 145.	§
 Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
 továbbiakban: Evt.) 5. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „41. zárlat: az e törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba
 helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági ellenőrzés, eljárás,
 vizsgálat lefolytatása vagy a faanyag kereskedelmi láncra vonatkozó előírások teljesítése
 érdekében;”
72
146. §
Az Evt. 90/M. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét ellátó erdészeti hatóság eljárásában hozott,
az 5. § 41. pont szerinti zárlatot elrendelő végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.”
147.	§
Az Evt. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki jogszabályban vagy közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított faanyagkereskedelmi lánchoz tartozó
tevékenységgel kapcsolatos előírást, illetve az erdészeti hatóság zárlati intézkedést elrendelő
döntését megszegi.”
148.	§
Hatályát veszti az Evt.
a)	107. § (3) bekezdésének e) pontja,
b)	108. § (5) és (6) bekezdése.
11.	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
149.	§
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.
évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.) 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően)
„a) a tárgyévben köteles közteherként kárenyhítési hozzájárulást fizetni és”
150.	§
Az Mkk. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság
megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő
ültetvényterület vehető figyelembe.”
151.	§
Az Mkk. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az agrárkár-megállapító szerv eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az eljárási tv.
IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
73
152. §
Az Mkk. a következő 29.§-sal egészül ki:
„29. §
E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi.....törvénnyel
megállapított 11. § (4) bekezdést a 2018. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.”
   12.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
153.	§
Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (2)
bekezdése.
13.	A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
154.	§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 6. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők választják
meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják
meg maguk közül.”
155.	§
A Hktv. 36. § (2) bekezdésében a „borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő”
szövegrész helyébe a „borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre és a borvidék területén
működő borászati üzemekre kiterjedő” szöveg lép.
14.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
156.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 37.
§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A haltermelési létesítményen a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység horgászat
esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel e törvény rendelkezéseinek
betartásával folytatható.”
157.	§
A Hhvtv. 45. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
74
 (A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani)
 „c) a haltermelési létesítményen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista
 állami horgászjegyet,”
 (- a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a
 halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a
 rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.)
158.	§
 A Hhvtv. 56. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (7b)
 bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint
alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán
túl a haltermelési létesítményen és annak partján jogosult:
a)	azt a személyt, aki a haltermelési létesítményen, annak partján horgászik, vagy ahhoz
előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
b)	a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására
felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az
élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
c)	a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami
horgászjegyet, turista állami horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki
ca)	tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, vagy
      cb)	védett hal egyedét kifogja.
 (7b) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a halászati őr jogosult a (7) és (7a) bekezdésben foglalt
 intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás
 megindításáig.”
159.	§
 A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
 (A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
 „j) halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő horgászkészséggel
 haltermelési létesítményen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja
 szerinti pótlást elmulasztó;”
(személlyel szemben.)
160.	§
 A Hhvtv. 70. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 ( A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha)
„e) a haltermelési létesítményen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a
75
 halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes
 állami horgászjegyét vagy turista állami horgászjegyét, továbbá a személyazonosság igazolására
 szolgáló arcképes igazolványát.”
15.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
161.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a
következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. §
A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem
engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.”
162. §
 A Fétv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. §
 (1)	Ha a helyi földbizottság a Földforgalmi tv. 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül
 az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 26. §-a szerinti
 felhívás kibocsátásával egyidejűleg az eljárást felfüggesztheti az állásfoglalás beérkezéséig.
 (2)	Az eljárást fel kell függeszteni
 a)	a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás esetén a képviselő-testület kifogás
 elbírálásáról szóló döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig,
b)	a képviselő-testület kifogás elbírálásáról szóló döntésének megtámadása esetén a bíróság
jogerős döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig.”
163.	§
 A Fétv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. §
A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem
engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.”
164.	§
A Fétv. 71. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
76
 „(9a) Erdőnek minősülő földre kötött használati megosztásról szóló megállapodás esetében a (9)
 bekezdés szerinti térképi kimutatás alatt az erdészeti hatóság által kiadott, 30 napnál nem régebbi
 erdészeti térkép felhasználásával, jogosult erdészeti szakszemélyzet által készített, külön
 jogszabályban meghatározott erdészeti térképi mellékletet kell érteni.”
165.	§
 A Fétv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. §
 A hatósági ellenőrzés során a 28. §-ban és a 29. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.”
166.	§
 Hatályát veszti a Fétv. 100. § (3) bekezdés c) pont cc) alpontja.
 16.	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról
 szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.
 törvény módosítása
 167.	§
 Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
 perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
 2017. évi L. törvény
 a)	60. §-a,
 b)	147. § (1) bekezdése,
 c)	147. § (2) bekezdése,
 d)	147. § (4) bekezdése,
 e)	148. § c) pontja,
 f)	148. § e) pontja,
 g)	148. § j) pontja,
 h)	148. § k) pontja,
 i)	148. § l) pontja,
 j) 149. § a) pontja,
 k) 149. § b) pontja,
 l)	149. § d) pontja,
 m) 149. § e) pontja,
 n) 149. § i) pontja,
 o)	218. § a) pontja
 p) 307. § (2) bekezdése,
 q) 307. § (5) bekezdése,
 r) 307. § (7) bekezdése,
 s) 308. § 2. pontja,
77
t) 309. § h) pontja,
u) 462. § (4) bekezdése,
v) 464. § c) pontja,
w) 464. § g) pontja.
17.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
    és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény módosítása
168.	§
Nem lép hatályba az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény 89. §
9.	pontja.
                                  18.	Záró rendelkezések
                                          169. §
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
(2)	A 2. és 3. §, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5-10. §, a 11. § a) és c) pontja, a 13-17. §, a 18. § (1)
és (2) bekezdése, a 19-146. §, a 148. § a) pontja, a 149-152. §, valamint a 154-166. § 2018. január
1-jén lép hatályba.
(3)	A 4. § (2) bekezdése, a 11. § b) pontja, a 12. § és a 18. § (3) bekezdése 2018. január 2-án lép
hatályba.
(4)	A 147. § és a 148. § b) pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.
78
Általános indokolás
A törvényjavaslatban szereplő törvények módosítását egyrészt a szakmai tapasztaltok, valamint
az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások, másrészt pedig az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálybelépésével való
összhang biztosítása indokolták. A törvényjavaslatban szereplő törvénymódosítások egyrészről
az Ákr-től való eltérést vagy párhuzamos szabályozások deregulálására tesz javaslatot,
másrészről az Ákr. által megengedett szükséges eltéréseket szabályozza.
Részletes indokolás
1.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontja szerint az
illetékmentesség feltétele, hogy a szerző a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági
őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára
hasznosítsa. Agrárpolitikai szempontból azonban annak nincs jelentősége, hogy az illető milyen
gazdálkodási formában hasznosítja a földet (azaz egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági
őstermelőként vagy családi gazdálkodóként), hanem a hangsúly a mező-, illetve erdőgazdasági
tevékenység célú hasznosításon van. Minderre tekintettel indokolt, hogy az illetékmentesség
feltételeként az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában a mező-, illetve erdőgazdasági
tevékenység céljára való hasznosítás jelenjen meg, az adózási (gazdálkodási) forma
elhagyásával.
2.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 7. § (3) bekezdése
módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban - az eljárásjogi
rendelkezések törvényi szintű szabályozása, amelyet jelenleg miniszteri rendeleti szintű
szabályozás tartalmaz.
3.	§
Az Átv. 18. §-a kiegészítő módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban, -
hogy az Átv. jelenleg nem tartalmazza a módosítással érintett engedélyezési eljárást, valamint
nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályozást; a módosítás erre tesz javaslatot.
4.	§
Az Átv. 20. §-a javasolt módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésének megfelelően - a
miniszteri szintű eljárási szabályok törvényi szintű szabályozása (figyelemmel arra, hogy z Átv.
nem tartalmaz kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezést). A módosítás továbbá
javaslatot tesz az Ákr. 20. § (2) bekezdése szerinti, a tenyésztő szervezeti elismerési eljárásban
szükséges eltérés szabályozására.
79
5. §
Az Átv. 23. §-a tervezett módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban - az
eljárásjogi rendelkezések törvényi szintű szabályozása, amelyet jelenleg miniszteri rendeleti
szintű szabályozás tartalmaz.
6.	§
Az Átv. 27. §-a tervezett módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban - az
eljárásjogi rendelkezések törvényi szintű szabályozása (amelyet jelenleg miniszteri rendeleti
szintű szabályozás tartalmaz), valamint az Ákr. 26. § (2) bekezdése alapján törvényi eltérés
szabályozása a kapcsolattartás módja vonatkozásában.
7.	§
Az Átv. 28. § §-a tervezett módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban -
az eljárásjogi rendelkezések törvényi szintű szabályozása, amelyet jelenleg miniszteri rendeleti
szintű szabályozás tartalmaz.
8.	§
Az Átv. 30. §-a §-a tervezett módosításának indoka - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban
- az eljárásjogi rendelkezések törvényi szintű szabályozása, amelyet jelenleg miniszteri rendeleti
szintű szabályozás tartalmaz.
9.	§
Az Átv. kiegészítő módosítással érintett, új 30/A. §-a szabályozási indoka - az Ákr. 8. § (3)
bekezdésével összhangban - az eljárásjogi rendelkezések törvényi szintű szabályozása, valamint
az Ákr. 35. § (2) bekezdése, valamint 43. § (3) bekezdés f) pontja szerinti törvényi eltérés
szabályozása (figyelemmel az eltéréssel érintett eljárások speciális jellegére).
10.	§
Az Átv. 49. §-a módosítását az Átv. 28. § (2) bekezdése indokolja, melynek megfelelően
szükséges a nyilvántartást vezető szerv kijelölésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
szerepeltetése.
11.	§
A szövegcserés módosító javaslatok pontosító jellegűek.
12.	§
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/A. § (1) bekezdésének b)
pontja, mert az hivatkozott rendelkezésben szereplő adatokat elegendő az agrárpolitikáért felelős
miniszter számára biztosítani.
13-14. §
80
A 2018. január 1-jével hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.) való összhang megteremtése miatt szükséges módosítások.
15.	§
Az Inytv. jelenleg hatályos 40. § (1) bekezdése alapján a kérelem elutasításának volt helye, ha az
ügyfél a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta a megjelölt hiányosságokat. az elutasítás
tényét az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni. Az Ákr. 47. § (1) bekezdése szerint
ilyen esetben az eljárás megszüntetésének van helye, így annak érdekében, hogy a hiánypótlás
elmulasztása miatti megszüntetése ezután is szerepelhessen a tulajdoni lapon, indokolt az
ingatlan tulajdoni lapján feltüntetendő tények felsorolásának kiegészítése az eljárás
megszüntetésével.
16.	§
Az Inytv.-nek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénynek (a továbbiakban:
Tfvt.) e tervezetben szereplő, a földminősítési eljárásokat érintő módosításai miatt szükséges
módosítása, mely a rendelkezés pontosítását jelenti.
17.	§
A tervezet az ingatlan-nyilvántartás okirati elvére, valamint a kérelemhez kötöttség elvére
tekintettel rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet
előterjeszteni.
18.	§
Az ingatlan-nyilvántartási eljárások speciális jellege, így például a beadvány tulajdoni lapon
történő széljegyzése (és ehhez kapcsolódóan a rendkívül fontos, Ptk-ban rögzített rangsortartás
elvének érvényesülésének érdekében) indokolja, hogy a kérelmet kizárólag az ingatlanügyi
hatóság előtt (a megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező ügyfélszolgálaton) lehessen
előterjeszteni, ezért a tervezet kizárja annak lehetőségét, hogy a kérelmet kormányablaknál is be
lehessen nyújtani.
A tervezet az ingatlan-nyilvántartásban érvényesülő okirati elvre tekintettel rögzíti, hogy a
benyújtott okiratokat másolatban nem lehet benyújtani, valamint az okiratoknak az ügyfél
nyilatkozatával történő pótlásának nincs helye - az Ákr. 64. és 65. §-a a fenti, általánostól eltérő
rendelkezésekre lehetőséget adnak.
Az Ákr. 35. § (3) bekezdésére tekintettel szükséges az Inytv. szabályainak módosítása annak
érdekében, hogy a kérelem visszavonásának - az Ákr. fenti rendelkezéséhez igazodva - a döntés
véglegessé válásáig legyen lehetőség.
Az Ákr. a jogerő helyett bevezeti a véglegesség jogintézményét. Erre tekintettel az Inytv.-ben
valamennyi esetben pontosítás szükséges, ha a törvény - hatósági döntések vonatkozásában - a
81
jogerő kifejezést használja. A fentivel megegyező tartalmú módosítás a tervezetben több helyen
is szerepel, a későbbiekben az indokolásban ez nem kerül kiemelésre.
19.	§
Szükséges annak deklarálása, hogy ha a kérelem elutasításra kerül, és az ugyanazon jog
bejegyzése iránt benyújtott új kérelemhez módosított tartalmú okirat kerül benyújtásra, úgy a
kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban új kérelemnek kell tekinteni, mivel ellenkező
esetben az Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megszüntetésének lenne helye.
20.	§
Az ingatlan-nyilvántartás vezetésében problémát jelent, hogy egy-egy földrészleten belüli
alrészletek jelzése miként változik akkor, ha két, azonos művelési ágú alrészlet kerül
összevonásra. Ezen esetkörre jelent megoldást az új d) pont, mely alapján az ingatlanügyi
hatóság kétséget kizáróan meg tudja állapítani az ingatlan alrészleteinek összevonást követő
változását.
21.	§
A 11. § tartalmazza az egyik, Ákr-hez nem köthető olyan módosítást, mely a földnek minősülő
ingatlanokkal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási intézkedéseket szélesíti az ügyfelek számára. A
jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis a földnek minősülő ingatlanok esetében a
mezőgazdasági igazgatási szerv (MISZ) által határozattal jóváhagyott, záradékolt adásvételi
szerződés alapján történik a tulajdonjog bejegyzés.
A MISZ döntése ellen bírósági jogorvoslati utat biztosít a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény), így - é arra tekintettel, hogy
nincs csak rendkívüli jogorvoslati út - előfordulhat az az eset, hogy a tulajdonjog bejegyzés már
megtörtént akkor, amikor a bíróság a jóváhagyó határozat hatályon kívül helyezi vagy
megváltoztatja.
Ebben az esetben a jelenlegi szabályozás szerint annak ellenére sem kerület sor a - mint utólag a
bíróság döntése nyomán kiderül - jogosulatlanul szerző tulajdonos tulajdonjogának törlésére, az
ellen külön, az ingatlan-nyilvántartás elleni jogorvoslati eljárásban kerülhetne sor. Ráadásul a
jelenleg hatályos szabályozás alapján, ha a MISZ saját hatáskörben visszavonja a döntését, vagy
arra ügyészi felhívás érkezik, a tulajdonjog törölhető, elmondható tehát, hogy a jelenlegi
szabályozás az ügyfelek számára a lehető legkézenfekvőbb jogorvoslati utat diszkriminálja.
A törvényjavaslat ezen problémakört oldaná fel azzal, hogy a bírósági döntés alapján is sor
kerülhessen a Ptk. szerinti törlésre.
22.	§
A javasolt rendelkezés indoka az, hogy általa - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
82
2016.	évi CL. törvény ügyintézést áttekinthetőbbé és egyszerűbbé tevő törekvéseivel
összhangban - egyértelművé válik hogy az engedményezett követeléssel a törvény rendelkezése
alapján az engedményesre átszálló jelzálogjognak az új jogosult javára való bejegyzéséhez
egyfelől nem alkalmazhatóak a jelzálogjog alapításának bejegyzésére irányuló szabályok (hiszen
már megalapított jelzálogjog új jogosultra való átszállásának bejegyzéséről van szó), másfelől a
bejegyzéshez nincs szükség a követelés átruházását tartalmazó kötelmi jogi szerződés
csatolására. Ilyen esetben értelemszerűen elegendő a bejegyzéshez, ha a felek az engedményezés
tényét, illetve annak megtörténtét tartalmazó okiratot csatolnak, ebben az esetben az ilyen
tartalmú megállapodásról szóló okirat szolgál a bejegyzés alapjául. Nincs azonban feltétlenül
szükség ahhoz, hogy az engedményezés bejegyzése alapjául szolgáló okirat mindkét fél említett
tartalmú jognyilatkozatát magában foglalja, elegendőnek minősül ezért az is, ha az engedményes
a kérelméhez az engedményezőnek a fentiekkel azonos tartalmú egyoldalú jognyilatkozatáról
szóló okiratot csatolja a jogosulti minőségének bejegyzéséhez. Ezeket a rendelkezéseket célszerű
kiterjeszteni minden más olyan esetre is, amikor valamely már megalapított, bejegyzett
jelzálogjognak az azt megszerző, vagy rá átszálló új jogosultját kell az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezni.
23.	§
Az Inytv. jelenleg hatályos rendelkezései nem rögzítik, hogy egyes okiratok
felhasználhatóságával kapcsolatban az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
az okirat tartalmi megfelelőségének megítélés azonban ezen esetekben is az ingatlanügyi hatóság
feladata.
24.	§
Az Ákr. 50. § (6) bekezdése értelmében ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási
cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb
résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási
cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza. Az Inytv. módosítása a hiánypótlási felhívásra
vonatkozó határidőkre vonatkozó szabályokat pontosítja.
25.	§
Az Inytv. jelenleg hatályos 40. § (1) bekezdése alapján a kérelem elutasításának volt helye, ha az
ügyfél a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta a megjelölt hiányosságokat. Az Ákr. 47. § (1)
bekezdése szerint ilyen esetben az eljárás megszüntetésének van helye. A fentiekre tekintettel
szükséges az Inytv. összhangba hozása az Ákr. rendelkezéseivel.
26.	§
A kialakult joggyakorlat alapján több jelzés érkezett az európai öröklési bizonyítványok (a
továbbiakban: EÖB) ingatlan-nyilvántartási elfogadhatóságával kapcsolatos problémáról.
Tudomásunkra jutottak olyan esetek, amelyekben a német bíróság által kiállított EÖB alapján
kérték a földhivataltól az örökösök tulajdonosként! bejegyzését. Az ingatlanügyi hatóság
83
hiánypótlást rendelt el, mert az EÖB nem tartalmazta az ingatlan pontos megjelölését (település
neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot. A német bíróság ugyanakkor
elutasította, hogy ők az EÖB-ben feltüntessék a hagyatéki vagyontárgyakat. Erre az Európai
Öröklési Rendelet (a továbbiakban: EÖR) és a német jog szerint sem kötelesek. Ezáltal az
örökösök tulajdonhoz való joga sérül, amelyet magyarországi eljárásban nem lehet orvosolni,
miután a magyar közjegyző joghatósága az EÖR szerint kizárt magyarországi ingatlan
vonatkozásában is, ha az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye másik tagállamban volt.
A fenti gyakorlat akár kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet Magyarország ellen.
Ami a probléma jogi hátterét illeti, az EÖR-ben a korábbi helyzethez képest paradigmaváltás
történt: megszűnt a magyar közjegyzők/bíróságok kizárólagos joghatósága a magyarországi
ingatlanok öröklésével kapcsolatban. Ha az ingatlan-tulajdonos örökhagyónak másik EU-
tagállamban volt az utolsó szokásos tartózkodási helye, ezen másik EU-tagállam
bírósága/hatósága dönt a magyarországi ingatlan örökléséről is. Az EÖR előírja a joghatósággal
rendelkező EU-tagállam bíróságai/hatóságai által hozott határozatok kölcsönös elismerését és
végrehajtását. A kölcsönös elismerés, végrehajtás megkönnyítésére az EÖR bevezette az EÖB-t,
amelyet el kell ismerni a többi tagállamban, hitelesen bizonyítja a benne foglaltakat, illetve
érvényes jogcímet képez a hagyaték tárgyát képező vagyontárgyak nyilvántartásba
bejegyzéséhez a többi tagállamban (69. cikk). Az EÖB tartalmáról egy taxatív felsorolás
rendelkezik (68. cikk), amely alapján kidolgozták magát az EÖB-nyomtatványt. A 68. cikk l)
pontja szerint az EÖB tartalmazza „az örökösöket megillető örökrészt, valamint adott esetben
valamely adott örököst megillető jogok és/vagy vagyontárgyak felsorolását”. A vagyontárgyak
felsorolása nem kötelező, a bizonyítvány-nyomtatványnak is csak opcionális pontja a
vagyontárgyak felsorolása (csillaggal jelöltek a kötelezően kitöltendő pontok).
Az EÖR hatálya ugyanakkor nem terjed ki az ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos jogok
nyilvántartásba vételére, beleértve az e nyilvántartásba vételre vonatkozó jogi követelményeket
is (1. cikk l) pont). A (18) preambulumbekezdés magyarázata szerint a nyilvántartás helye
szerinti tagállam jogának (ingatlan esetén a lex rei sitae-nek) kell meghatároznia, hogy milyen
jogi feltételekkel és hogyan kell elvégezni a bejegyzést.
Tudomásunk szerint azonban a német belső jog szerint kiadott Erbschein hagyományosan nem
tartalmazza a hagyatéki vagyontárgyak felsorolását. Ezen a gyakorlaton nem kellett változtatniuk
az EÖR hatálybalépésével sem, mert az nem teszi kötelezővé a hagyatéki vagyontárgyak
felsorolását az EÖB-ben sem, az csak opcionális pont. Ez nem jelenti azt, hogy a földhivatal ne
kérhetné az elhelyezkedésre, helyrajzi számra vonatkozó adatokat, ezt a EÖR is megengedi. A
probléma az, hogy az Inytv. 40/B. § (2) bekezdése szerint ezen adatokat az EÖB-t kiállító
szervtől akarja az ingatlanügyi hatóság beszerezni, amely ilyen kiegészítésre nem köteles, ezért
patthelyzet alakul ki, ami sérti az örökösök tulajdonhoz való jogát. A hiányzó adatokat
álláspontom szerint elegendő lenne a bejegyzési kérelmet előterjesztő kérelmezőtől kérni; ha az
általa megadott adatok megegyeznek a közhiteles ingatlan-nyilvántartással (abban is az
örökhagyó van tulajdonosként bejegyezve), nem szükséges annak német bíróság általi
84
kimondása, hogy a megjelölt magyarországi ingatlannak is az EÖB-ben feltüntetett személyek az
örökösei.
Mindazonáltal annak érdekében, hogy az EÖB a rá vonatkozó jogszabályok alapján is
megállapítható hiányossága ne vonja magára az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az azonnali
elutasítás jogkövetkezményét, továbbra is hatályban marad - megfelelő kiegészítéssel az Inytv.
40/B. § (1) és (2) bekezdése, mely alól az ingatlan pontos megjelölése a fentiek alapján kivételt
képez.
A 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. melléklet V. formanyomtatványa (és annak
mellékletei: I-VI.) tartalmazzák az európai öröklési bizonyítvány formanyomtatványát.
Tekintettel arra, hogy az európai öröklési bizonyítvány az EU valamennyi hivatalos nyelvén,
hivatalos formában (formanyomtatvány) rendelkezésre áll, vagyis a formanyomtatvány szövege
beazonosítható az adott uniós nyelvet nem beszélő ügyintéző számára is, így szükségtelen terhet
jelentene az ügyfelek számára, ha a teljes európai öröklési bizonyítvány fordítását megkövetelné
a hatóság. Ugyancsak az ügyfelek érdekét szolgálja, hogy ha európai öröklési bizonyítvány
alapján történik a bejegyzés, akkor a jogi képviselet nem kötelező.
27.	§
Az Inytv. jelenleg hatályos 45. § (3) bekezdése alapján ha törvény soron kívüli változásvezetést
ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő tizenöt nap. A közbenső
intézkedést legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell
megtenni.
Mivel sommás eljárás esetén az ügyintézési határidő mindössze nyolc nap, nem lenne életszerű a
jelenlegi szabályozás - tehát a külön rögzített határidők - fenntartása.
28.	§
Az Inytv. jelenleg hatályos 46. §-a alapján a beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról
törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a
beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. Az e kérdésben való döntés ellen nincs
jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó,
megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a
soronkívüliség nem végrehajtható.
Mivel az Ákr. nem teszi lehetővé, hogy jogszabály bizonyos eljárás során korlátozza a
jogorvoslati lehetőséget, szükséges az Inytv. ez irányú módosítása.
29.	§
Az Ákr. 48. §-a alapján a hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe
tartozik, vagy az ügyben külföldi szervet kell megkeresni. Továbbá, törvény lehetővé teheti az
85
eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a
hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan
nem dönthető el.
Az Ákr. 50. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési
határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Mivel az Ákr. megadja a lehetőséget arra,
hogy törvény az általánostól eltérő időpontot határozzon meg az ügyintézési határidő
kezdeteként, az Inytv. fenti kiegészítésében meghatározásra kerül, hogy az ügyintézési határidő a
függőben tartásra okot adó körülmény megszűnését követően kezdődik. Erre tekintettel hatályon
kívül helyezésre kerül az Inytv. 47/A. § (4) bekezdése, mivel ez az ügyintézési határidő
tekintetében visszautal a felfüggesztésre.
30.	§
A kiegészítés az ingatlan-nyilvántartási eljárás gyorsabb intézése érdekében szükséges. A Ptk-
ban lefektetett rangsor elvének megfelelő eljárások érdekében ugyanis egy-egy elintézetlen
eljárás az adott tulajdoni lapon rangsorban hátrébb álló kérelmek elbírálását is megakasztja, így
az egy-egy eljárás szüneteltetése nem csak a kérelemhez köthető ügyfélkört érintené, hanem a
további kérelmek előterjesztőit is.
31.	§
A javasolt rendelkezés indoka az, hogy a javára szóló elidegenítési és terhelési tilalommal nem
érintett jelzálogjog jogosultja is értesülhessen arról, ha a jelzálogjogával terhelt ingatlan
tulajdonjogát más személy szerzi meg, ehhez az információra ugyanis szüksége van ahhoz, hogy
zálogjogát a tulajdont szerző új jogosulttal szemben - annak csődje vagy felszámolása esetén az
e tárgyban induló eljárás során - érvényesíteni tudja. A döntés szóban történő közlésének
kizárását az Ákr. 85. § (4) bekezdése lehetővé teszi.
32.	§
Szövegpontosító javaslat, mely az ingatlanügyi hatóságok eddig kialakult gyakorlatát rögzíti
annak érdekében, hogy a döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról,
visszavonásáról az eredeti kérelem rangsorában lehessen határozatot hozni.
33.	§
Szövegpontosító javaslat.
34.	§
A módosítás az Ákr. 46. § (2) bekezdés miatt szükséges. Ennek értelmében a hatóság a kérelmet
visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt
napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban
folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az
ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Az Ákr. fenti
86
rendelkezésére tekintettel biztosítani kell az Inytv.-ben, hogy a kérelem megőrzi eredeti
ranghelyét, ha a kérelmet ismételten, az előírt formában nyújtják be.
35-36. §
A módosítások az Inytv.-nek az Ákr-rel, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.
évi I. törvény rendelkezéseinek való megfelelése érdekében szükségesek.
37.	§
Az Inytv. jelenleg hatályos rendelkezései jogok bejegyzése, tények feljegyzése esetén nem teszik
lehetővé felügyeleti eljárás lefolytatását. Ezt a speciális szabályt az Ákr. rendelkezései nem
teszik lehetővé, ezért szükséges a felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályok kialakítása.
38.	§
Az ingatlan-nyilvántartásból és a földhasználati nyilvántartásból történő közös adatszolgáltatás
lehetőségének megteremtése annak érdekében, hogy ha az ügyfél tulajdoni lap másolatot kér
mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő földrészletről az ingatlanügyi hatóságtól,
ezen adatszolgáltatás keretében már tájékoztatást kapjon arról is, van-e a földhasználati
nyilvántartásba bejegyzett földhasználója az érintett ingatlannak.
39.	§
A törzskönyv a település teljes területéről készített, speciális és e törvényben rögzített
szempontok szerint összeállított összesítő. A törzskönyv összesített adatai teljes képet adnak a
település területének fekvésenkénti, azon belül művelési ágankénti, minőségi osztályonkénti
adatairól, a művelés alól kivett területek nagyságáról, valamint megállapíthatóak belőle a
település területéből a mezőgazdasági területnek (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, kert
művelési ágak), valamint termő területnek (a fentiek kiegészülve az erdő, nádas, fásított terület
és halastó adatokkal) tekintendő területek összesített adatai is. A törzskönyv az alapja a Tfvt.-ben
szabályozott, a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezés során az átlagos, az
átlagosnál gyengébb vagy jobb termőföld meghatározásának is, így elengedhetetlen az
ingatlanügyi hatóság földvédelmi hatósági tevékenységéhez.
40.	§
Szövegcserés módosítások.
a)	Lásd 16. § indokolása.
b)	Szövegpontosítás. Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LVIII.
törvény módosította az Inytv. 21. § (4) bekezdését, amelynek a módosítást követő, jelenleg
hatályos szöveges szerint az egyéb önálló ingatlanok - ide nem értve a 13. § a) pontja szerinti
épületeket és építményeket - alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az
ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek,
87
továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait.
A fenti módosítás téves hivatkozást tartalmaz, mivel az Inytv. 13. §-ának nincs a) pontja, a
hivatkozás nyilván az Inytv. 12. § a) pontjára irányult. A fentiekre tekintettel szükséges az Inytv.
fenti rendelkezésének pontosítása
c)	A jelenleg hatályos Inytv. az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez - többek
között - hatósági igazolás csatolását írta elő, amely okirati formát az Ákr. nem ismeri.
d)	Ákr. rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.
e)	A jelenleg hatályos Inytv. az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez - többek
között - hatósági igazolás csatolását írta elő, amely okirati formát az Ákr. nem ismeri.
f)	Szövegpontosító.
g)	Az Ákr. 47. §-ára tekintettel szükséges.
h)	Véglegesség jogintézményére tekintettel.
i)	Az Ákr. 84. §-a szerint a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha
     a)	életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető
     helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
     b)	nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme
     miatt szükséges,
c)	a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
d)	a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
A módosítás annak érdekében szükséges, hogy egyértelmű legyen, az ingatlan-nyilvántartási
döntés azonnal végrehajthatónak minősül. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során ugyanis a
meghozott határozat rendelkezései az érintett tulajdoni lapon azonnal átvezetésre kerülnek, így a
határozat végrehajtottá válik.
41.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
a-b) Az Inytv. jelenleg hatályos 36. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakról az Ákr. 65. § (3)
bekezdése rendelkezik, a duplikáció elkerülése érdekében szükséges a hatályon kívül helyezés.
88
c)	Az Inytv. jelenleg hatályos 43. §-a szerint a közbenső intézkedés, így különösen a hiánypótlási
felhívás, a meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekű jogorvoslat iránt, továbbá a
jogorvoslatok és a függő hatályú bejegyzések a rangsort nem érintik. A jelenleg hatályos
szabályozás azonban rögzíti a meghallgatást, mint hatósági intézkedést, melynek azonban az
ingatlan-nyilvántartásban - egyéb vérhajtási szabály hiányában, és az okirat elvére tekintettel -
nincs helye, ezért ez a szövegrész hatályon kívül helyezésre kerül.
d)	Az Ákr. 50. § (1) bekezdése értelmében ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési
határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Mivel az Ákr. megadja a lehetőséget arra,
hogy törvény az általánostól eltérő időpontot határozzon meg az ügyintézési határidő
kezdeteként, az Inytv. kiegészítésre kerül azzal, hogy az ügyintézési határidő a függőben tartásra
okot adó körülmény megszűnését követően kezdődik. Erre tekintettel hatályon kívül helyezésre
kerül az Inytv. 47/A. § (4) bekezdése, mivel ez az ügyintézési határidő tekintetében visszautal a
felfüggesztésre.
e-g) Az Ákr. és a Kp. vonatkozó rendelkezéseire tekintettel, a duplikáció elkerülése érdekében
szükséges.
42.	§
A növényvédelmi gépekre és azok műszaki felülvizsgálatára vonatkozó nyilvántartást a
törvényjavaslat értelmében a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a
továbbiakban: Kamara) fogja vezetni. A Kamaránál jelenleg is létezik a növényvédelmi gépekre
és azok felülvizsgálatára vonatkozó nyilvántartás, célszerű ezért, hogy az Éltv. a Kamarát
hatalmazza fel ennek a feladatnak az ellátására. A felülvizsgálati díjak megállapításához indokolt
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
módosítása is, mellyel a Kamara felhatalmazást kap a növényvédelmi szolgáltatási díj, ezzel
együtt a felülvizsgálat díjának alsó és felső határának megállapítására. Ezzel megakadályozható
lehet az indokolatlanul magas felülvizsgálati díj megállapítása. Ugyanakkor ez a felhatalmazás a
növényvédelmi szaktanácsadás díját is behatárolja, ami most sok esetben - a növényvédő szer
árába beépítve - külön tételként nem jelenik meg.
43.	§
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 1. § (2) bekezdés b)
pontjának újraszabályozásának indoka az Európai Unió közösségi fajtakatalógusa alapján a
jogszabály tárgyi hatályának pontosítása.
44.	§
A Vetőmagtörvény által a növénytermesztési hatóság számára megállapított feladatokra a
földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016.
(XII. 2.) Korm. rendelet 11. alcíme jelöli ki az eljáró hatóságokat. Növénytermesztési
hatóságként 2017. január 1-jétől a földművelésügyi miniszter a növényfajták állami
89
elismerésével kapcsolatos eljárásokban az alábbi feladatmegosztásban jár el: a földművelésügyi
miniszter hatáskörébe a növényfajták állami elismerése, az elismerés meghosszabbítása,
visszavonása, állami elismerésre bejelentett növényfajta egyedi szaporításának engedélyezése
tartozik. A hatáskörök alapján kerültek újraszabályozásra a növényfajta elismeréshez kapcsolódó
eljárások, valamint pontosításra került az állami elismerés iránti eljárás kezdeményezésére
jogosultak köre.
45.	§
A növényfajta állami elismeréséhez szükséges vizsgálatok - az Ákr. 50. § (2) bekezdésével
összhangban - nem képezik részét a közigazgatási hatósági eljárásnak. A vizsgálatok a
közigazgatási hatóság által hozott döntést megalapozzák, tekintettel arra, hogy a
növénytermesztési hatóság az állami elismeréshez szükséges vizsgálatok alapján hoz döntést.
A NÉBIH, mint fajtavizsgálatokat végző szerv feladata marad továbbra is nyilvántartás vezetése
az állami elismerésben részesített növényfajtákról, Nemzeti Fajtajegyzék közzététele. A
Fajtaminősítő Bizottság a továbbiakban a fajtavizsgálatot végző szerv részére ad szakmai
javaslatot.
Törvényi szinten kerültek szabályozásra továbbá - az Ákr. 8. § (3) bekezdésével összhangban -
az állami elismerés megszűnésének esetei.
46.	§
Újraszabályozás keretében - az Európai Unió közösségi fajtakatalógusával összhangban -
pontosításra kerülnek a fajtajegyzékek pontos megnevezése.
2017. január 1. napját követően a megyeszékhely szerinti járási hivatalok hatáskörébe tartozó,
szaporítóanyagokra (erdészeti, szőlő, gyümölcs, dísznövény) vonatkozó feladatok tekintetében
pontosításra kerülnek a forgalmazáshoz szükséges feltételek (így különösen a minősítésre és a
nyilvántartásba vételre vonatkozóan; valamint a VP erdészeti támogatási jogcím jogosultsági
feltételei vonatkozásában nevesítésre került a mikorrhizált erdészeti szaporítóanyag).
A módosítás javaslatot tesz továbbá a forgalmazott szaporítóanyagért való felelősségi kör
egyértelműsítésére.
47.	§
A vámhatóság javaslatára a tervezet tartalmazza a szaporítóanyagok harmadik országból való
behozatala esetére a nyilvántartás meghatározott adataihoz való hozzáférés jogát.
48.	§
A tervezetben a zárt körzet kialakításának engedélyezési eljárása az Ákr. 50. § (2) bekezdésével
összhangban kerül újraszabályozásra.
90
49. §
A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag előállítására szolgáló törzsültetvény létesítése
engedélyezése iránti eljárás vonatkozásában a tervezetben pontosításra kerül, hogy a
növénytermesztési hatóság a Kormány által kijelölt minősítő szerv által minősített
törzsültetvényről engedélyezi szaporítóanyag előállítását.
50.	§
A hatósági feladatok 2017. január 1-től a járásokra utalt hatáskörre, valamint az azokat felügyelő
kormányhivatali és központi szakmai irányító szervre tagolódnak. A szántóföldi növényfajok
vetőmagjának minősítésének eljárása a közigazgatási hatósági eljárások rendszerére figyelemmel
kerül részletes szabályozásra, összhangban a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet által
meghatározott hatásköri szabályokkal. Az eljárás szabályozásával egyidejűleg kerül
meghatározásra az Ákr. 43. § (3) bekezdés f) pontjára figyelemmel a hatósági eljárásban a
törvényi eltérés.
51.	§
A nyilvántartást vezető szerv vonatkozásában újraszabályozás keretében pontosításra kerül a
nyilvántartás adattartalma (amelyet a Vetőmagtörvény korábban két helyen, ellentétes
adattartalommal szabályozott).
52.	§
A fajtavizsgálatot végző szerv, valamint a növénytermesztési hatóság, az általuk végzett
fajtavizsgálatokkal, valamint eljárásokkal kapcsolatban igazgatási szolgáltatási díjat állapíthat
meg, figyelemmel arra, hogy 2017. január 1. napját követően a vizsgálatot végző szerv, valamint
az engedélyt kiadó hatóság elvált egymástól.
53.	§
A 2017. január 1. napját követően megváltozott hatásköri szabályokra figyelemmel szükséges a
fajtavizsgálatot végző szerv, valamint a nyilvántartást vezető szerv kijelölésére vonatkozó
felhatalmazó rendelkezés szerepeltetése.
54.	§
A szövegcserés módosításokat a növényfajta állami elismerésének eljárásában a bejelentő
helyébe lépő kérelmező, valamint az eljárásokra és szervekre vonatkozó, 2017. január 1. napját
követő faladat-lehatárolások által indokolt pontosítások Vetőmagtörvényben való következetes
megjelenítése indokolja.
55.	§
A hatályon kívül helyező rendelkezéseket a növényfajta állami elismerésének eljárásában a
bejelentő helyébe lépő kérelmező, valamint az eljárásokra és szervekre vonatkozó, 2017. január
91
I.	napját követő faladat-lehatárolások által indokolt pontosítások Vetőmagtörvényben való
következetes megjelenítése indokolja.
56.	§
Mivel a jelenlegi törvénymódosítás elsődleges célja egy, kizárólag az agrártámogatásokra
alkalmazandó sui generis eljárásrend kialakítása, ezért szükséges volt a közigazgatási
eljárásokban alkalmazandó alapelvek rögzítése. Ezekben a szakaszokban (3/A. §, 3/B. §) a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó alapelvek kerültek rögzítésre,
úgymint az egyes ügyfelek közötti egyenlő elbánás alapelve, a hatáskörrel való visszaélés
tilalma, az ügyféllel való együttműködés követelménye, jóhiszemű illetve jogszabályi keretek
közötti eljárás elvének deklarálása.
Ebben a szakaszban kerültek meghatározásra a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv hatáskörére (3/D. §-3/E.§) illetve illetékességére (3/G. §) illetve joghatóságára (3/F. §)
vonatkozó általános eljárási szabályok meghatározására. Továbbá ez a szakasz rendelkezik a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárás nyelvhasználatról is (3/C.§).
57.	§
Ebben a szakaszban az ügyfelet megillető illetve terhelő garanciális eljárási jogok és
kötelezettségek kerültek szabályozásra.
58.	§
Ez a szakasz határozza meg azt, hogy ki vehet részt ügyintézőként a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban. Továbbá itt kerül szabályozásra az eljárási
kódexből is ismert megkeresésé intézménye.
59.	§
Az Eljárási törvény jelenleg hatályos 9. §-a Tv-ben használt fogalmakat tartalmazza, amelyeket
az uniós jogszabályi változásokból eredően teljes mértékben felül kellett vizsgálni. Számos -
főként a 2007-2013 időszak vidékfejlesztési intézkedéseihez kapcsolódó -fogalom törlésre került
(p.: helyi akciócsoport, nemzeti vidéki hálózat), míg néhány fogalomnak az uniós elnevezése
vagy uniós jogszabályi háttere került pontosításra (pl.: tanúsító szerv, kifizető ügynökség,
mezőgazdasági vagyoni értékű jog).
60.	§
Ebben a szakaszban (11. § (1) bekezdés) pontosításra került a törvény hatálya, így az a
módosításokat követően kiterjed az Európai Unió általános költségvetése keretében hozott
intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat
ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására is. A 11. § (1a) bekezdése ésa
II.	§ (4) bekezdés c) pontja jogtechnikai okokból módosul.
61. §
92
Mivel az agrártámogatási ügyek nem hatósági eljárások, így azokra az általános eljárási kódex
szabályai csupán kiegészítő jelleggel alkalmazandóak, így a 12. § (3) bekezdésében ez került
rögzítésre, továbbá az, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólagos
hatásköre a hozzá akkreditált támogatási eljárásokban.
A 12. § (6) bekezdésében pedig az elektronikus kapcsolattartás szabályai kerültek elvi szinten
meghatározásra.
62. §
A Kormány közigazgatás átszervezésének eredményeként létrejövő új szervezeti struktúrának
megfelelő pontosítások kerültek átvezetésre az eljárási törvény 14.§-ban.
63-78. §
Ezek a szakaszok az eljárási törvény III. fejezetésben szereplő adatkezelési és nyilvántartási
szabályok módosítására irányulnak. Ezek a módosítások a Kincstár szakmailag alátámasztott
módosítási igényeit tartalmazzák.
79. §
Az eljárás megindítására vonatkozó szabályok megállapítását tartalmazza az Eljárás törvény új
32/A.§-a.
80-82. §
Az Eljárási törvény általános eljárási szabályokat tartalmazó IV. fejezete került kiegészítésre
illetve pontosításra a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban
felhasználható iratokra illetve az azokkal kezelésére vonatkozó szabályokkal.
83.	§
Az Eljárási törvény tervezett szerinti módosítása értelmében az ügyféllel való kapcsolattartás
szabályait az új 36/A. § tartalmazza.
84.	§
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő kérelembenyújtás szabályi
kerülnek e szakaszban meghatározásra. Az agrártámogatási ügyeknél lényegi kérdés az ügyfelek
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványt postai
úton történő benyújtásának a fenntartása. Számos - főként nemzeti forrásból finanszírozott -
jogcím tekintetében az ügyfelek részére az Eüsztv-ben rögzített elektronikus ügyintézés
kivitelezhetetlen, és indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet okoz, mivel ezen ügyfélkör
Ügyfélkapus hozzáféréssel jellemzően nem rendelkezik. Ezen jogcímek túlnyomórészt ugyanis
vagy az adott agrárágazati zavarok leküzdésére irányuló ad hoc támogatási programok,
amelynek végrehajtását nem lehet a kifizető ügynökség elektronikus rendszerének az
aktualizálásától függővé tenni, vagy olyan több lépésből álló kérelmezési folyamatot tartalmazó
93
jogcímek (pl.: állatjóléti jogcímek), amelyeknek az elektronikus úton való kezelése az adott
ügyfél részére indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet róna.
85.	§
Ebben a szakaszban az Eljárási törvény kérelemre vonatkozó alaki jogi kritériumait határozza
meg, így rendelkezik a kérelem benyújtására vonatkozó határidő megtartottságáról, a kérelem
minimális tartalmáról és a kérelem visszavonásáról. A kérelem visszavonásának egy speciális
esetét tartalmazza továbbá az Eljárási törvény jelen tervezet szerinti módosuló 43. § (2)
bekezdése is.
Új elemként szabályozásra kerül a támogatásról való lemondás és a támogatási jogosultság
megszüntetése is.
86.	§
A nyilvánvaló hiba kijavítására vonatkozó rendelkezés kibővítésre került annak érdekében, hogy
a kérelem akár az ügyfelek közreműködésével is rövid időn belül kijavítható legyen annak
érdekében, hogy az eljárás mielőbb pozitívan lezárásra kerülhessen.
87.	§
Az Eljárási törvény új 40/A.§-ban az eljárás felfüggesztésre vonatkozó szabályok kerülnek
meghatározásra.
88.	§
Az Eljárási törvény új 40/B.§-ban az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályok kerülnek
meghatározásra.
89.	§
E szakasz a hiányos kérelmekkel kapcsolatos eljárási cselekmények meghatározására szolgál,
így ebben kerül szabályozásra a hiánypótlás intézménye, illetve az eljárás során tett
ügyfélnyilatkozatok eljárásjogi jelentősége.
90.	§
Az ügyintézési határidő számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza ezen szakasz. Az
agrártámogatások tekintetében fontos kiemelni, hogy az uniós társfinanszírozási programok
esetén az egyes uniós jogszabályok a magyar általános eljárási kódextől eltérő időtartamokat
határoznak meg az egyes eljárási cselekmények elvégzésére, így az általános szabályoktól való
eltérés fenntartása ezen jogcímek tekintetében feltétlenül indokolt.
91.	§
A szakasz módosítása technikai pontosításokat tartalmaz.
94
92. §
A tényállás tisztázás garanciális szabályait határozza meg az Eljárási törvény tervezett szerinti új
43/B.§-a.
A szintén új 43/C.§-ban a végrehajtásban közreműködő szervek kerültek meghatározásra, mivel
számos agrártámogatás esetében a támogatási döntés egyéb hatóság által nyújtott adatokon,
megadott állásfoglaláson alapul.
93.	§
Ugyancsak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tényállás tisztázási
kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódik ez a szakasz is.
Az Eljárási törvény jogszerű földhasználatot megalapozó rendelkezése kiegészül a
kényszerhasznosítás jogcímével, míg a jegyző általi hatósági bizonyítván kiállításának
időtartama azért került törlésre a 44. § (7) bekezdés j) pontjából annak érdekében, hogy a
hatósági bizonyítvány az egységes kérelmek benyújtását követően is igazolni tudja a jogszerű
földhasználat tényét.
94.	§
Ebben a szakaszban az Eljárási törvény jogutódlásra vonatkozó egyes rendelkezései kerültek
pontosításra.
95.	§
A kötelezettség átadás intézményének deklarálása esetlegesen még jelenleg is működő EMVA
illetve EHA eljárásokban.
96-97. §
A hatósági tanúra illetve a jegyzőkönyvre vonatkozó garanciális eljárási elemek kerülnek
meghatározásra.
98-100. §
A döntés kötelező elemei valamint a döntés közlésére és véglegessé válására vonatkozó eljárási
szabályok kerülnek meghatározásra a fent hivatkozott szakaszokban.
101. §
A hatósági bizonyítványra vonatkozó külön szabályok kerültek meghatározásra ebben a
szakaszban.
102.	§
Ebben a szakaszban kerül felsorolásra, hogy mely döntések ellen nincs helye fellebbezés
95
benyújtására. Illetőleg a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítási okai is kibővítésre kerültek.
103.	§
A döntés kijavítására vonatkozó szabályok kerültek ebben a szakaszban meghatározásra.
104.	§
Az általános eljárási szabályokhoz igazodva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv azon jogának deklarálása, hogy a bírósági felülvizsgálattal érintett döntését az érdemi
ellenkérelem előterjesztéséig visszavonhassa.
105-106. §
Az agrártámogatási ügyekben hozott elsőfokú döntések ellen benyújtott fellebbezésekre
vonatkozó, általános eljárási szabályoktól eltérő rendelkezések kerültek ezen szakaszokban
meghatározásra.
107-108. §
Az agrártámogatások kapcsán alkalmazandó felügyeleti eljárás és a semmisség szabályai
kerültek meghatározásra ezen szakaszokban.
109.	§
Hatósági szerződésre vonatkozó rendelkezések meghatározása.
110.	§
Az adóvégrehajtásra vonatkozó jogszabály módosítások következtében e törvényben explicit
rendelkezni kell arról, hogy intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és
fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben
meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be.
111-112. §
Egyes támogatási jogcímek esetén előfordulhat, hogy az ügyfelet pénzvisszafizetés terheli, így
szükséges az Eljárási törvényben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
végrehajtásához való jogának az elévüléséről is rendelkezni.
113.	§
A kölcsönös megfeleltetés (a továbbiakban: KM) specializáltságára tekintettel szükséges
meghatározni a KM feltételek megsértése miatt alkalmazott eljárás kezdő időpontját.
114.	§
A felhatalmazó illetve a jogharmonizációs rendelkezések pontosításra kerültek.
115.	§
96
Jogharmonizációs záradék.
116. §
Átmeneti rendelkezés.
117.	§
Ez a szakasz az Eljárási törvény jelen módosítással érintett szövegcserés módosításait
tartalmazza.
118.	§
Ez a szakasz az Eljárási törvény jelen módosítással hatályon kívül helyezendő szakaszait
tartalmazza.
119.	§
A Tfvt.-ben már szereplő fogalom-meghatározások pontosítása, melyet a gyakorlati
tapasztalatok, a jogalkalmazó szervek javaslatai, a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései,
illetve a társminisztériummal folytatott egyeztetések indokoltak.
120-121. §
Az újrahasznosítási eljárás tekintetében kibővítésre került azon tevékenységek köre, melyek
esetében az újrahasznosítást nem kell az ingatlanügyi hatóság felé bejelenteni, illetve
meghatározásra került azon esetek köre is, amikor nincs szükség újrahasznosítási eljárásban a
talajvédelmi terv benyújtására. Mindezek az újrahasznosítást tervezők vagy azt elvégzők
tevékenységének egyszerűsítését szolgálja.
122. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdése rendelkezést tartalmaz arra, hogy ha a földet megszerző
tulajdonos a saját használatot vállalja, úgy számára a más célú hasznosítás csak az itt
meghatározott esetekben lehetséges. Ezen rendelkezés okán a Tfvt. kiegészítése szükséges azzal,
hogy a fenti vállalás esetében hogyan történhet meg az érintett termőföld más célú
hasznosításának engedélyezése.
123.	§
A termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtásával csatolandó okiratok körének
pontosítása a tervezetben szereplő módosító rendelkezések miatt.
124.	§
A termőföldnek minősülő ingatlanok belterületbe vonása a termőföldek más célú
hasznosításának speciális formája, mely egyedi szabályozást igényel. A tervezet szerint ezen
speciális rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy a belterületbe vonás csak akkor
97
engedélyezhető, ha a kérelemben és a képviselőtestületi döntésben szereplő ingatlanok azonosak,
megakadályozva ezzel azt, hogy a „részletekben” történjen meg a belterületbe vonás.
125.	§
A fogalom-meghatározás pontosítása miatt módosítás.
126.	§
A határidőre meg nem fizetett járulék és bírság törlésére vonatkozó szabályozás pontosítása.
127-132. §
Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott földminősítésre és földminősítési eljárásra vonatkozó
rendelkezések pontosítása, a földminősítési eljárás, valamint a földminősítő igazolvány
kiadásának díjára vonatkozó rendelkezések módosítása. A földminősítési mintatér elhelyezését
biztosító használati jog megállapítására vonatkozó szabályozás kiegészítése, melyek célja a
jogszabályi rendelkezések összhangjának megteremtése. A földminősítés részletes szabályait a
földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 28.) FM rendelet tartalmazza.
133.	§
A talajvédelmi tervet érintő, a tervezetben eddig szereplő módosítások miatti pontosító
rendelkezés, mely rögzíti, hogy az ültetvény telepítéshez, valamint a termőföld eredeti állapotba
történő helyreállításához talajvédelmi terv benyújtása szükséges.
134.	§
A törvényjavaslat módosítja a Tfvt. IV. fejezetének címét, igazodva a gyümölcs ültetvények
telepítésének korábbi engedélyezési kötelezettsége helyetti bejelentési kötelezettségre
egyszerűsödő eljáráshoz.
135.	§
A Tfvt. 58/A. § (1) bekezdés a területnagyságot 2500 m2-re csökkentve hozzáigazítja a
támogatási rendszerekben alkalmazott minimális területnagysághoz. A javaslat nevesíti az adatok
körét kiegészítve a szükséges alrészlet adattal.
A Tftv. 58/A § (2) és (3) bekezdésben tett pontosítás a Tftv. 58/A § (1) bekezdésben tett
módosítás miatt szükséges.
A (2) bekezdés öt éves időkorlátot vezet be a módosuló Tfvt. 58/A. § (5) bekezdésében.
136.	§
A Tftv. 58/B § a)-d) pontokban leírt besorolási kategóriák meghatározását változatlanul hagyva a
javaslat III. és IV. sorszámot rendel a c) illetve d) pontokhoz az egyértelmű számozás érdekében.
A módosító javaslat továbbá az osztályba sorolás szövegszerű megfogalmazásának pontosítását
is jelenti.
98
137.	§
A Tftv. 59. § (1) bekezdése átvezeti a területcsökkentést a támogatási rendszerhez igazodva,
illetve már nem tartalmazza a telepítéshez kötelező termőhelyi kataszteri besorolást.
A Tftv. 59. § (2) bekezdése előírja, hogy milyen gyümölcsfajta ültetési anyaga használható fel
telepítésre.
A Tftv. 59. § (3) bekezdése a telepítési szándék bejelentését követően a talajvédelmi terv
érvényességi idejéig teszi lehetővé a telepítést.
A Tftv. 59. § (4) bekezdése a telepítésre, termőre fordulásra, kivágásra és az újratelepítésre ír elő
bejelentési kötelezettséget.
A Tftv. 59. § (5) bekezdése meghatározza az engedélyezési eljárás szükségességét a kísérleti célú
gyümölcs ültetvények telepítéséhez.
138.	§
A Tfvt. 60. § feljogosítja a telepítési hatóságot, hogy a bejelentéshez kötött tevékenységek
valódiságát helyszínen ellenőrizhesse.
139.	§
A Tftv. 61.§ (1), bekezdése egyértelműen meghatározza a gyümölcsültetvény kataszter
adattartalmát, az (1a) és (1b) bekezdések módosítása pontosító jellegű.
A Tftv. 61. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés általános jogosultságot biztosít a telepítési
hatóság részére az ültetvény-kataszterből történő adatszolgáltatáshoz.
140.	§
A Tftv. 64. § (3) bekezdése lehetőséget ad a bírság ismételt kiszabására.
141.	§
A Tftv. 66. § (1) bekezdése kiegészül a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervvel és az
ingatlanügyi hatósággal.
Az Tfvt. 66. § (1a) bekezdésének újraszabályozásával egyidejűleg nem lép hatályba a 2017. évi
L. törvény hivatkozott bekezdése.
A Tftv. 66. § (2) bekezdés kiegészülő h) és i) pontjaiban meghatározásra kerülnek a termőhelyi
kataszterre, a telepítés bejelentésre és az ültetvénykataszterre vonatkozó eljárás felhatalmazó
rendelkezések.
142.	§
A Tftv. 74. §-a a korábban be nem jelentett ültetvények bejelentésére szankciómentes
időszakként 1 éves türelmi időt biztosít.
143-144. §
Szövegcserés módosítások, illetve hatályon kívül helyező rendelkezések.
145. §
99
Fogalmi pontosítás
146-148. §
Az Ákr. hatályba lépésével összefüggő módosítás.
149.	§
A kárenyhítési rendszerbe bevitt földterületek kapcsán fontos volt azt rögzíteni a kárenyhítési
hozzájárulás közteher jellegét, ugyanis így teljes egyértelmű, hogy ezen területekre az
önkormányzatok külön helyi adót már nem vethetnek ki.
150.	§
Hosszas szakmai egyeztetést követően döntés született arról, hogy az ún. nem termő ültetvények
után ne kelljen kárenyhítési hozzájárulást fizetniük a termelőknek, továbbá, hogy ezen területek
a kárenyhítő juttatás mértékének megállapításánál se kerüljenek figyelembevételre.
Ennek megfelelőn módosítani szükséges a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más
természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényt (a továbbiakban: Mkk
törvény) 11. § (4) bekezdését.
151.	§
Az Mkk törvényben továbbá szükséges volt meghatározni, hogy az agrárkár-megállapító szerv
eljárására az Eljárási törvény IV. fejezete szerinti eljárási szabályok alkalmazandóak.
152.	§
Az Mkk törvény jelen tervezettel módosított 11. § (4) bekezdését a 2018. kárenyhítési évtől
kezdődően javasoljuk alkalmazni, ezért szükséges volt egy átmeneti rendelkezés megalkotása.
153.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
154.	§
A szőlés és a borász küldöttek választásához szükséges pontosítás, amely szerint a küldöttet
maguk közül kell megválasztani.
155.	§
A borvidéki rendtartás alkalmazási körére vonatkozó pontosítás.
156.	§
A módosítás célja, hogy egységes szabályozást biztosítson a horgászat folyatáshoz szükséges
okmányok terén. A kiegészítés révén a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen elkövetet,
halvédelmi bírság kiszabásával járó jogszabály-sértések miatt állami horgászjegyét elvesztő
100
személy hatékonyan kizárható a haltermelési létesítményen (halastavon) folytatható horgászatból
is, így az állami horgászjegy halgazdálkodási hatóság általi bevonása eléri az e szankciótól elvárt
hatást.
157.	§
Az előző módosítás technikai jellegű, a halfogásra jogosító okmányok meglétének ellenőrzését
szolgáló kiteljesítése. Ha haltermelési létesítményen is elvárt az állami horgászjegy a horgászati
tevékenység folytatásához, akkor annak előírása is szükséges, hogy ezen okmányt a horgászati
tevékenységet folytatni kívánó személy magánál tartsa.
158.	§
Az első módosítás technikai jellegű, a halászati őrzés gyakorlatát szolgáló kiteljesítése. Ha
haltermelési létesítményen is elvárt az állami horgászjegy a horgászati tevékenység
folytatásához, akkor az ahhoz kapcsolódó elvárások betartásának ellenőrzését az ott eljáró
halászati őr részére lehetővé kell tenni.
159-160. §
Az első módosítás technikai jellegű, a halgazdálkodási hatóság által kiszabható szankciók
kiterjesztését szolgáló kiegészítése. Ha haltermelési létesítményen is elvárt az állami horgászjegy
a horgászati tevékenység folytatásához, akkor annak előírása is szükséges, hogy ezen okmány
hiányában haltermelési létesítményen horgászati tevékenységet folytató személy ellen indított
eljárásban milyen szankciót alkalmazhat az illetékes halgazdálkodási hatóság.
161., 163. §
A föld tulajdonjogának és a földhasználati jogosultság Földforgalmi tv. alapján történő
megszerzésének a feltétele, hogy a földszerző vállalja, miszerint a föld használatát nem engedi át
másnak, azt maga használja. A kiegészítő rendelkezések e vállalás megsértésével kötött
szerződések esetében mondják ki a semmisség jogkövetkezményét. Így megfelelve azon
jogalkotói célnak, hogy a Földforgalmi tv. hatálya alatt történő földszerzés során mindaddig,
amíg a földszerző a föld tulajdonjogával illetve földhasználati jogosultsággal rendelkezik,
megfeleljen a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti saját használat követelményének.
162.	§
Annak érdekében, hogy 2018. január 1. napjától a mezőgazdasági igazgatási szerv a 80 napos
ügyintézési határidőt a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban tartani tudja, a
Fétv.-nek az Ákr. módtv.-el hatályba lépő új 36. §-ának az (1) bekezdéssel történő kiegészítése
indokolt, két okból is. Egyrészt a kamarai állásfoglalás kiadására rendelkezésre álló 15 napos
határidő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
(Földforgalmi tv.) alapján további 15 nappal meghosszabbítható, és amennyiben erre sor kerül,
figyelembe véve a Földforgalmi tv.-ben meghatározott egyéb eljárási határidőket, a 80 napos
ügyintézési határidőt nem tudja tartani a hatóság. Fontos az eljárás felfüggesztésének lehetővé
tétele azért is, mert a kamara állásfoglalása nélkül a mezőgazdasági igazgatási szerv nem
101
folytathatja az eljárását, így adott esetben a 15 + 15 napos ügyintézési határidőt is túllépheti a
kamara, az a mezőgazdasági igazgatási szerv ügyintézési határidejében fog beleszámítani.
164.	§
A Fétv. értelmében a mezőgazdasági igazgatási szerv erdőnek minősülő földre kötött
haszonbérleti szerződés vonatkozásában, a használati megosztás benyújtása esetén köteles
vizsgálni, hogy a szerződés valamely önálló erdőgazdálkodási egység területére vonatkozik-e.
Az Evt. 20. § (2) bekezdése értelmében erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet
használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld
tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület
kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki. A Fétv. 71. § új (9a) bekezdése alatt
részletezett térképi kimutatás révén tudja a tárgyi feltételt a hatóság megvizsgálni.
165.	§
A Fétv. 86. §-ában utalás történt a 36. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazására,
azonban ez a rendelkezés már hatálytalan, illetve 2018. január 1. napjával a 36. § alatt hatályba
lépő új rendelkezés a hatósági ellenőrzési eljárásban nem alkalmazható. Mindezek okán a
rendelkezés újraszabályozásával indokolt volt a „36. § (1) bekezdés a) pontjában” utalás
elhagyása.
166.	§
A joggyakorlatban nehézséget jelentett, hogy a mezőgazdasági üzemközpont létét nem a
földműves-nyilvántartásba vételtől, hanem tévesen a mezőgazdasági üzemközpontnak minősülő
ingatlan feletti jogosultság megszerzésének kezdő időpontjától számították.
167.	§
A tervezet az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2017. évi L. törvény módosítását tartalmazza az alábbiak szerint.
1.	b) ponthoz: a jelenleg hatályos Inytv. szerint ha a kérelmező ha a kérelmező a hiánypótlási
felhívásra nem nyilatkozott, az ingatlanügyi hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a
többi részét pedig elutasítja. Az Ákr. 47. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel az eljárás
megszüntetésének van helye, ha a kérelmező a pótlásra történő felhívás ellenére nem pótolja a
hiányosságokat. A fentiekre tekintettel a hiánypótlási felhívás eredménytelensége esetén a
kérelem részben teljesíthető, az eljárás részben történő megszüntetésének van helye, így a
tulajdoni lapra nem a kérelem visszautasításának tényét, hanem a kérelem elutasításának, vagy
az eljárás - részben vagy egészben történő - megszüntetésének tényét kell feljegyezni. Meg kell
jegyezni, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását - amelynek részben a helyébe lép
a kérelem visszautasításának jogintézménye - a hatályos szabályozás szerint az ingatlan
tulajdoni lapján nem lehet feltüntetni.
102
2.	c) ponthoz: az Ákr. 86. § (1) bekezdése rendezi a kérdést, így az Inytv. 52/A. § szabályozása
szükségtelen.
3.	d) ponthoz: A kérdéssel a Kp. vonatkozó rendelkezései foglalkoznak, ezért az Inytv. 58. § (1)
bekezdésének hatályon kívül helyezése szükséges.
4.	e) ponthoz: az Inytv. 28. § (1) bekezdés újraszabályozása szükséges, mivel az Ákr. a hatósági
igazolás jogintézményét nem ismeri.
5.	f) a kérelem visszautasítására az Ákr. alapján csak szűk körben van lehetőség, az Inytv. 39. §
(2)	bekezdése szerinti esetekben nem visszautasítási, hanem elutasítási ok áll annak hátterében,
hogy a kérelem csak részben teljesíthető, így a módosítás nem indokolt.
5.	g) ponthoz: az Inytv. tárgyi rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése indokolt, mivel ezeket
az Ákr. szabályai rendezik.
6.	h) ponthoz: A kérdéssel a Kp. vonatkozó rendelkezései foglalkoznak, ezért az Inytv. 58. § (4)
bekezdésének hatályon kívül helyezése szükséges.
7.	i) ponthoz: tekintettel arra, hogy a kérdést a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.
törvény 40. § (1) bekezdése rendezi, szükséges az Inytv. 59. §-ának újraszabályozása. A 2017.
évi L. törvény nem megfelelően szabályozza e bekezdést, ezért indokolt, hogy a 148. § l) pontja
ne lépjen hatályba.
8.	j) ponthoz: az Inytv. jelenleg hatályos 27/A. §-a alapján az eljárás megindításáról az
ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítés
mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.
Az Inytv. fenti rendelkezésének hatályon kívül helyezése nem támogatható. Megalkotásának
legfőbb indoka az volt, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosa értesüljön arról, hogy a
tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában tulajdonjog bejegyzés iránti eljárás indult meg. Ez a
rendelkezés gátat szab annak, hogy az ingatlan vonatkozásában hamis, hamisított okiratokkal,
vagy egyéb csalárd módon lehessen tulajdonjog bejegyzés iránti eljárást indítani az ingatlan
tulajdonosának tudta nélkül. Az értesítés az ügyfelek érdekeit védi, jelentős adminisztratív terhet
nem okoz, így hatályon kívül helyezése nem indokolt.
8.	k) ponthoz: az Inytv. hatályon kívül helyezni kívánt rendelkezése az Ákr. szabályaihoz képest
kiegészítő rendelkezést tartalmaz, hatályon kívül helyezése nem indokolt.
9.	l) ponthoz: a módosítás tartalma támogatható, azonban szövegpontosító jellegű további
módosítás szükséges, amelyet a tervezet tartalmaz.
103
10.	m) ponthoz: a módosítás nem támogatható. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a
módosítás semmilyen módon nem kapcsolódik az Ákr. hatálybalépéséhez, ezért a 2017. évi L.
törvényben történő szerepeltetése nem indokolt.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hatályon kívül helyezés visszaélésszerű joggyakorlásra
adhat lehetőséget, így ellenkezik Alaptörvényben rögzített a tulajdonnal való rendelkezés jogával
is. A függőben tartásra vonatkozó határidő az ingatlan-nyilvántartási eljárás elintézésnek
határidejét rögzíti, a felek egymás közötti polgári jogi jogviszonyát nem befolyásolja.
Ugyanakkor az eladó számára súlyos, esetenként akár csak bírósági eljárás során orvosolható
joghátrányt okozna az, ha az egyébként jogszerűen gyakorolt elállási jogát az ingatlan-
nyilvántartásban nem érvényesíthetné, emellett - az előbb említett módon - az ingatlanával, mint
tulajdonnal való rendelkezés jogát elvesztené (hiszen a rangsorban elöl álló, azonban el nem
intézhető függőben tartott ügy miatt az esetleges ismételt értékesítés, vagy jelzálogjoggal, egyéb
joggal való megterhelés sem valósulhatna meg). Ugyanakkor a függőben tartás határidő
nélkülisége a vevő érdekeit sem szolgálná, hiszen a szerződésszerű teljesítést nem tudná
megvalósítani, a késedelmes teljesítés esetén pedig a jogügylet érdemét egy elutasított kérelem
nem befolyásolná (hiszen a kérelmet ismételten benyújtva újra igazolhatná akár kölcsön felvétele
esetében, hogy meghatározott feltétel teljesülése esetén - bejegyzési engedély csatolásával -
tulajdonjoga keletkezhet az ingatlanon).
Az Inytv. fenti rendelkezése olyan jogintézményt szabályoz, amelyet a mindennapi
ingatlanforgalomban rendszeresen alkalmaznak, az ügyfelek széles körét érinti. Ennek ellenére a
2017.	évi L. törvény előterjesztése nem tartalmazott részletes hatásvizsgálatot annak
vonatkozásában, hogy a hat hónapos határidő hatályon kívül helyezése várhatóan milyen hatást
gyakorol az ingatlanforgalomra, illetve az abban részt vevő személyekre.
11.	n) ponthoz: az Ákr. 119. § (5) bekezdése értemében a másodfokú hatóság a döntést
helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén
azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Abban az esetben, ha a másodfokú hatóság az első fokú döntést megsemmisíti, szükséges, hogy
ezzel egyidejűleg új eljárás lefolytatását rendelje el, mivel ellenkező esetben nem születne döntés
a kérelem, illetve megkeresés vonatkozásában.
Az Inytv. 57. § (3) bekezdése az új eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat
tartalmazza, hatályon kívül helyezése esetén a speciális, ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó
szabályok nem érvényesülnének.
13.	p-t) pontokhoz:
A 2017. évi L. törvény 307. § (2) bekezdése alapján a Tfvt. 5. § (6) bekezdésének módosítása
téves és szükségtelen, hiszen a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
104
kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 42. § (6) bekezdése kijelöli ezt a szervet,
így a szerv meghatározására külön nincs szükség.
A 2017. évi L. törvény 307. § (5) bekezdésének hatályba lépése azért nem indokolt, mert a Tfvt.
30/A. §-ának módosításával a Tfvt. nem tartalmazna szabályokat az eljárásokért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjakra, illetve a díjmentességekre, ezért a rendelkezések újraszabályozás
volt szükséges azzal egyidejűleg, hogy a jelzett módosítás nem lép hatályba.
A Tfvt. 66. § (1) és (1a) bekezdése pontosításra kerül az előterjesztésben, ezért nem lép hatályba
a 2017. évi L. törvény 307. § (7) bekezdése, valamint a 309. § h) pontja.
15.	u) ponthoz: Annak érdekében, hogy 2018. január 1. napjától a mezőgazdasági igazgatási
szerv a 80 napos ügyintézési határidőt a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban
tartani tudja, a Fétv.-nek az Ákr. módtv.-el hatályba lépő új 36. §-ának az (1) bekezdéssel történő
kiegészítése indokolt.
16.	v-w) pontokhoz: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvény (Földforgalmi tv.) sarkalatos törvénynek minősül és taxatív felsorolást tartalmaz azokra
az esetekre, amikor a hatósági jóváhagyási eljárásban a szerződés jóváhagyása megtagadásának
van helye. Azokra az esetekre, amikor nem lehet megtagadni a szerződés jóváhagyását, mert a
megtagadási okok egyikébe sem tartozik bele a fennálló hiányosság, lehetővé kell tenni a
hatóság számára az eljárás megszüntetése jogkövetkezmény alkalmazását speciális eljárási
szabályként, ellenkező esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tudja lezárni azon
eljárásait, amelyek esetében nem áll fenn megtagadási ok, ugyanakkor az Ákr.-ben felsorolt
eljárás megszüntetési okok sem állnak fenn.
168.	§
Az Ákt. hatályba lépésével összefüggő módosítás.
169.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
105