﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/19862.
Benyújtás dátuma: 2018-02-17 09:39
Parlex azonosító: NIFAZ2TN0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes
törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét
érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
2018. évi.....törvény
a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló
2017. évi CXCI. törvény módosításáról
1.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló
2017.	évi CXCI. törvény a következő 16-18. §-sal egészül ki:
„16. §
(1)	A Magyar Nemzeti Bank - ideértve annak szerveit is - (a továbbiakban: MNB), a hatáskörébe
tartozó döntések ellen 2018. január 1-jét megelőzően indított, jogerősen még el nem bírált bírósági
eljárásban - ide nem értve a felülvizsgálati eljárást -, valamint az e perek kapcsán indított perújítás
során a keresetlevélben állított, valamint az MNB által hivatalból észlelt jogsérelem orvoslása
érdekében az eljárást befejező határozat meghozataláig eljárást indíthat.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés szerinti eljárásának megindításáról - a jogsérelem pontos
megjelölésével - haladéktalanul értesíti a bíróságot és az ügyfelet. Az MNB az eljárásban kizárólag
az értesítésben megjelölt jogsérelmek orvoslása érdekében szükséges eljárási cselekményeket
végezhet. A bíróság eljárását az MNB eljárásának befejezéséig felfüggeszti.
(3)	Az MNB az (1) bekezdés szerinti eljárása során a megtámadott döntést annak megsemmisítése
vagy visszavonása helyett, a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével hatályon kívül
helyezheti. Ez esetben a hatályon kívül helyezés időpontjára tekintettel - azzal megegyező
időpontban - hozza meg új döntését, kivéve, ha az új döntés meghozatala okafogyottá vált. A
döntéseket az MNB egybefoglalhatja.
(4)	Az MNB (3) bekezdés szerinti döntései a megtámadott döntéshez képest
a)	kötelezettséget nem tehetnek terhesebbé,
b)	nem állapíthatnak meg a megtámadott közigazgatási döntésben foglalt kötelezettségen túli
egyéb kötelezettséget,
c)	nem állapíthatják meg a megtámadott közigazgatási döntésben foglalt magatartáson túli egyéb
magatartás jogellenességét, valamint
d)	nem vonhatnak el vagy korlátozhatnak jogosultságot.
(5)	Ha a megtámadott döntés fizetési kötelezettséget ír elő, az új döntésben az MNB akként
rendelkezhet, hogy a fizetési kötelezettség megfizetettnek tekintendő a megtámadott döntés folytán
teljesített fizetési kötelezettség erejéig.
(6)	Az MNB a jogsérelem orvoslása érdekében hozott döntéséről haladéktalanul értesíti a bíróságot.
Az értesítéshez csatolni kell a döntés másolatát.
(7)	Ha az MNB a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást harminc napon belül nem fejezi
be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás tartalma
1
alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha az MNB a felfüggesztő
végzés közlésétől számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja.
A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(8)	A bíróság az MNB-nek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre
hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz
eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti.
(9)	Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem
orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást
megszünteti, és az alperest a felperes perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való
megszüntetése folytán az MNB-t terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező
határozatában dönt.
(10)	Az e § szerinti, első fokon folyamatban lévő perekben a Fővárosi Törvényszék jár el. Az
ügyeket a közigazgatási és munkaügyi bíróság megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.
17.	§
Az MNB hatáskörébe tartozó döntések ellen 2018. január 1-jét követően indított közigazgatási
perben - ide nem értve a felülvizsgálati eljárást -, valamint az e perek kapcsán indított perújítás
esetén a keresetlevélben állított, valamint az MNB által hivatalból észlelt jogsérelem orvoslása
érdekében az eljárást befejező határozat meghozataláig eljárást indíthat, amely során a 16. § (2)-(5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
18.	§
(1)	Az MNB-nek a döntés saját hatáskörben történő visszavonása esetén a 16. § (2)-(3) és (5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A 16. § (2)-(5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jogosult az MNB a döntés közlésétől
számított egy éven túl, de legkésőbb öt éven belül a döntés saját hatáskörben történő módosítására
vagy visszavonására.”
2.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2
Általános indokolás
A szabályozás célja, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően indított, a korábban hatályos polgári
perrendtartás alapján folytatott közigazgatási perben, valamint az ezekkel kapcsolatos
perújítások során a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kp.) hézagmentes jogvédelmet biztosító, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogát garantáló
szabályaihoz hasonlóan, lehetőség nyíljon a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)
számára egy 30 napos időintervallumban a megtámadott döntéseivel kapcsolatos jogsérelem
orvoslására.
Részletes indokolás
1.	§
A normaszöveg kifejezetten rögzíti, hogy az önkorrekció lehetősége nem nyílik meg a
felülvizsgálati eljárásokban, azonban minden más típusú bírósági eljárásban (elsőfokú
közigazgatási per, másodfokú közigazgatási per, mulasztási per, nemperes eljárások, stb.)
alkalmazható.
A szabályozás értelmében, e perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe kerülnek. A rendelkezés
indoka, hogy a régi Pp. XX. fejezete alapján zajló, elsőfokon lévő ügyekben a közigazgatási és
munkaügyi bíróságok járnak el, tehát az egységes jogi szabályozás és eljárásrend biztosításához
indokolt a fórumrendszer hozzáigazítása is.
Az MNB döntése kapcsán rögzítésre kerül, hogy lehetővé válik a megsemmisítés vagy
visszavonás helyett - amely visszaható hatályú intézkedés -, a megtámadott döntés - ex nunc -
hatályon kívül helyezése, ezzel egyidejűleg pedig új döntés meghozatala, amely a jogbiztonságot
és a forgalom biztonságát garantáló előírás. Az új döntés okafogyottsága esetén (például, mivel a
vitatott döntés konkrét időtartamra szólt és már nem állnak fenn az új döntés feltételei vagy az
már nem lenne értelmezhető) az MNB-nek nem szükséges új döntést hoznia. Ezen túlmenően,
további két típusú garanciát rögzít a szabályozás az MNB önkorrekciót megvalósító döntéseivel
szemben:
egyfelől az új döntések nem korlátozhatnak jogosultságot, és
kötelezettség, illetve szankció nem tehető terhesebbé (természetesen új típusú szankció,
kötelezettség kiszabása is tiltott).
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a bírságok esetén legfeljebb a bírság összegének
helybenhagyására, illetve csökkentésére kerülhet sor, másfelől a már megadott engedélyek
esetében kvázi újbóli megerősítést nyerhetnek a hatósági döntések, jogosultságok.
3
A normaszöveg rendezi a fizetési kötelezettséget előíró döntések orvoslása folytán felmerülő
esetleges kérdéseket is. Rögzítésre kerül, hogy ha a megtámadott döntés fizetési kötelezettséget
ír elő, az új döntésben az MNB akként rendelkezhet, hogy a fizetési kötelezettség megfizetettnek
tekintendő a megtámadott döntés folytán teljesített fizetési kötelezettség erejéig.
A normaszöveg értelmében, e garanciális követelmények az önkorrekció során hozott
döntésekkel szemben alkalmazandóvá válnak a 2018. január 1-jét követően induló, a Kp.
szabályai alapján zajló perekben is.
2.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
4