2014. évi XCII. törvény

egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok esetén a játékadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez kiszámítja az (1)-(5) bekezdés szerinti játékadó összegét, majd a külön jogszabályokban előírt fizetési kötelezettségek teljesítése után fennmaradó, (1)-(5) bekezdés szerint fizetendő játékadók együttes összegéből jogosult levonni az általa megfizetett - a sportról szóló törvényben meghatározott - vagyoni értékű jog felhasználási szerződés szerinti ellenértékének időarányos összegét.”
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.”

2. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

2. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22/E. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó
ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,
bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot
nem haladja meg.”
3. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (19a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19a) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”
4. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adóhatóság a magánszemély vagy más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Ha az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. A 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatát a jelen lévő adózóval vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
5. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„51. Átvevő: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a címzett veszi át a terméket, vagy a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy.”

3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

6. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.”

4. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítása

7. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 209. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 88. § (6a) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
[Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:]
„(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKAER számról és
e) - ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe -, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.”
8. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 220. § (5) bekezdésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 45. pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
(Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki:)
„45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya.”
9. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 223. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 205. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
(Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:)
„(8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. március 1-jét követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszakot a 11. melléklet IV. alcím 3. pontja alapján kell meghatározni.”
10. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 13. mellékletével megállapított 11. számú melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
11. § Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 201. §-ával megállapított 22/E. § (8) bekezdés g) pontja.

5. Hatályba léptető rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, az 5. § és a 6. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. § és a 4. § 2015. február 1-jén lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 16-i ülésnapján fogadta el.