2015. évi CXCII. törvény

az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

I. FEJEZET

AZ ADÓ- ÉS EGYÉB KÖZTERHEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

1. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az V/B. Fejezet alkalmazásában
1. adóév: a naptári év;
2. automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;
3. Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
4. Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló személy;
5. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
6. Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási Szerződés;
7. Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
8. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar Pénzügyi Intézmény;
9. Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
10. Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
11. Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem dokumentált Pénzügyi Számla;
12. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény;
13. Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
14. Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték;
15. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés.”
2. § Az Aktv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”
3. § Az Aktv. a következő V/B. fejezettel egészül ki:
„V/B. FEJEZET
A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL
43/G. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.
(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli e minőségének - az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti - jogcímét.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.
(4) Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi
a) az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát (ha az ilyennel rendelkezik),
b) az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és
c) a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját.
(5) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig - bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.
(6) Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.
43/H. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.
43/I. § (1) Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:
1. a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), magánszemély esetében születési helye, ideje;
2. a Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy neve, lakcíme adóazonosító száma, születési helye és ideje;
3. a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító);
4. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma;
5. a számlának az adóév utolsó napján fennálló egyenlege, továbbá a Visszavásárlási Értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén - ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket - annak értéke. Ha a számlát az adóév folyamán lezárták, akkor a lezárás időpontját megelőző nap és az ebben az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;
6. a Letétkezelői Számla esetében
a) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege;
b) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bevétel bruttó összege, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként járt el;
7. a Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat bruttó összege;
8. a 6-7. pontban nem szereplő számlák esetében az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg (ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét), melynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy az adósa.
(3) Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.
(4) Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.
(5) Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.
43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét - ha az lehetséges - elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.
(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban továbbítja.
43/K. § A 43/G. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
43/L. § (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről - az információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével - az adóévet követő év december 31-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.
(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős miniszter részére.”
4. § Az Aktv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:
„45/C. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.
(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.”
5. § Az Aktv. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
6. § Az Aktv. az 1. és 2. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.

II. FEJEZET

AZ AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉVEL ÉS EURÓPAI UNIÓS JOGBÓL FAKADÓ MÁS KÖTELEZETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

7. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) XIII. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
146/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
146/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”
8. § A Tpt. „Értékpapírtitok” fejezete a következő 374/A. §-sal egészül ki:
„374/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.”
9. § A Tpt. 25. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

10. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 118. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha]
„h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.”
11. § A Bszt. XXI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
123/D. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
123/E. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”
12. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.”

4. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

13. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 63. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóhatóság az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.”
14. § Az Fsztv. a következő 16/B. alcímmel egészül ki:
„16/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
86/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
86/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”
15. § Az Fsztv. 90. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.”

5. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

16. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.”
17. § A Hpt. 161. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adóhatóság a FATCA-törvényből, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából az Aktv. 43/B. és 43/C., továbbá 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”
18. § A Hpt. XIII. Fejezete a következő 126/B. alcímmel egészül ki:
„126/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
288/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
288/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”
19. § A Hpt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

6. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

20. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.”
21. § A Bit. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).”
22. § A Bit. a következő 60/A. alcímmel egészül ki:
„60/A. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”
23. § A Bit. 453. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„9. a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEKNEK A SZERENCSEJÁTÉK-SZERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSA

7. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

24. § Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdése.

8. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

25. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.”
(2) Az Szjtv. 1. § (6)-(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.
(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(6b) Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.”
(3) Az Szjtv. 1. § (6d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)
„a) elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),”
(4) Az Szjtv. 1. §-a a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.
(7b) Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.
(7c) A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltételt a szerencsejáték szervező a törvény 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.”
26. § Az Szjtv. 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A távszerencsejáték és online kaszinójáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha
a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,
b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy
c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.”
27. § Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírság)
„b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)-(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet rendelkezéseibe,”
28. § Az Szjtv. „Játékkaszinó játékadója” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Játékkaszinó és online kaszinó játékadója
35. § (1) A játékkaszinó és online kaszinó - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta játékbevétel összege:
0-10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.
(2) A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.
(3) A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.
(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)-(3) bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.
(4) A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.”
29. § Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével”
(kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.)
30. § Az Szjtv.
a) 13. § (3) bekezdésben a „távszerencsejáték-szervezővel” szövegrész helyébe a „távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezővel” szöveg,
b) 12. § (3) bekezdés c) pontjában az „1. § (5a) vagy (5b) bekezdéseibe,” szövegrész helyébe az „1. § (7a) bekezdésébe,” szöveg,
c) 12. § (3) bekezdés d) pontjában a „29/C. § (1)-(7), (9) bekezdésébe” szövegrész helyébe a „29/C-V. §-ba” szöveg,
d) 29/H. § (1) bekezdés a) pontjában és 29/H. § (3) bekezdés a) pontjában a „születési családi és utónév,” szövegrész helyébe a „születési családi és utónév, anyja neve,” szöveg,
e) 29/H. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakcím” szövegrész helyébe a „lakcím, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely,” szöveg,
f) 29/H. § (2) bekezdésében a „nem támasztja alá” szövegrész helyébe a „nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel” szöveg,
g) 29/H. § (5) bekezdésében a „szerint vezeti. A játékosi” szövegrész helyébe a „szerint vezeti. A szervező a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell a játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A játékosi” szöveg,
h) 29/K. § (1) bekezdésében a „kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig” szöveg,
i) 29/U. §-ában a „29/H-J. §-ban” szövegrész helyébe a „29/F. §, 29/G. § (1) bekezdésében, 29/H-J. § (1)-(3) bekezdésében, 29/K. § (1) és (2) bekezdésében,” szöveg,
j) 29/V. §-ában a „vagy ennek megfelelő összegű” szövegrész helyébe a „vagy - a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint - ennek megfelelő összegű” szöveg,
k) 36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,” szövegrész helyébe a „II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó üzemeltetése esetén 5 millió forint,” szöveg,
l) 36/I. § (1) bekezdésében a „90” szöveg helyébe a „365” szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti az Szjtv.
a) 29/E. § (3) bekezdése,
b) 29/K. § (3) bekezdése,
c) 29/S. § (1) bekezdése.

9. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

32. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.”
(2) Az Szja-tv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból valamint - az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével - az online kaszinójátékból származó nyeremény.”

10. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

33. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 19. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek.”
34. § A Kkv. tv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”

11. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

35. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) 5/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően]
„c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 50%-ának megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.”

12. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

36. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § tb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[t) ügyfél-átvilágítás]
„tb) az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor (az üzleti kapcsolat létrejöttekor) elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések,”
37. § A Pmt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § f)-h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv., az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”
38. § A Pmt.
a) 1. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy távszerencsejátékot szervez;” szövegrész helyébe a „vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervez;” szöveg,
b) 3. § v) pont vc) alpontjában az „illetve a távszerencsejáték szervezőjénél” szövegrész helyébe az „illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél” szöveg
lép.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Hatályba léptető rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-19. § és a 25. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 20-23. § 2016. január 2-án lép hatályba.
(4) A 28. §, a 30. § k) pontja és a 32. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

14. Az Európai Unió jogának való megfelelés

40. § Az 1-20. §, 22-23. §, valamint az 1-4. melléklete a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el.