2016. évi LXX. törvény

a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, a sport- és szabadidős szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében, továbbá a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes uszodakomplexum létrehozásának, valamint a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésének és szervezésének céljából - figyelemmel a Nemzetközi Úszó Szövetség, a Magyar Kormány és a Magyar Úszó Szövetség között 2013. július 19-én kötött Megállapodásában és annak 2015. március 10-én módosított Kiegészítő Megállapodásában foglaltakra - a következő törvényt alkotja.”
2. § A Törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ezekből az ingatlanokból telekalakítási eljárások során kialakított ingatlanokra, valamint azokon a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság (a továbbiakban: világbajnokság) megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre - ide értve a közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházásokat is - (a továbbiakban együtt: beruházás), a beruházással összefüggő beszerzésekre és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra, valamint a világbajnokság megrendezésével és szervezésével összefüggő egyéb beszerzésekre terjed ki.
(2) A beruházás megvalósítása, a világbajnokság megrendezése és szervezése kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása, illetve a világbajnokság megrendezése és szervezése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekinthetőek, amelyek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.”
3. § A Törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, a beruházás építtetője a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.).”
4. § A Törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházással, a világbajnokság megvalósításával, valamint a világbajnokság megrendezésével és szervezésével összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása esetén
a) az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és
b) az ajánlatkérő minden esetben jogosult arra, hogy - a Kbt., illetve az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseitől eltérően - az ajánlatok értékelési szempontjaként kizárólag a legalacsonyabb árat határozza meg.”
5. § A Törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A 3. §-ban meghatározott közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési hirdetménnyel kapcsolatos ügyintézési határidő egy munkanap.”
6. § A Törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A Budapest XIII. kerület Dráva utca és Carl Lutz rakpart csomópont átépítése tekintetében a közlekedési és közmű-infrastruktúra kialakítása során a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.”
7. § A Törvény 15. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) - amennyiben előre nem látható ok miatt indokolttá válik - valamely világbajnoksági versenyhelyszín helyett más helyszín kijelölését és az így kijelölt póthelyszín tekintetében alkalmazandó sajátos településrendezési és településfejlesztési szabályokat és a létesítményfejlesztés sajátos építési követelményeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
8. § A Törvény a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Ez a törvény 2018. december 31-én hatályát veszti.”
9. § A Törvény a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § E törvénynek a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvény módosításáról szóló 2016. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi LXX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2016. évi LXX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
10. § Hatályát veszti a Törvény 1. mellékletének 65. pontja.
11. § A Törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
12. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján fogadta el.