2003. évi CXVIII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és egyéb munkajogi tárgyú törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) az alábbi új 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés
a) módosítását,
b) felmondását,
c) hatályának a 34. és a 36. §-ban foglaltakat érintő változását, továbbá
d) hatályának megszűnését.
(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát a minisztériumban letétbe kell helyezni.
(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - rendeletben határozza meg:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetőleg
b) a kollektív szerződések nyilvántartásának
részletes szabályait.”
2. § Az Mt. 85/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás
a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) okáról,
c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.”
3. § Az Mt. 119. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3)-(5), illetve a (7) bekezdés alkalmazása során az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.
(7) A munkavállaló munkaideje a (3) bekezdésben foglalt napi tizenkét órát, illetve készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik.
(8) Az (1) és a (3)-(7) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.”
4. § Az Mt. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pihenőidő mértéke a (2) bekezdésben meghatározott esetben legalább hét óra, ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja annak tartamára esik.”
5. § Az Mt. 124. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően, a 124/A. § (4) bekezdése szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló heti pihenőnapjának nem kell vasárnapra esnie.”
6. § Az Mt. 124/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján - a megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.”
7. § Az Mt. 149/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„149/A. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre
a) három vagy ennél több műszakos munkarendben,
vagy
b) a 124. § (5)-(6) bekezdése alapján
a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben sem jogosult vasárnapi pótlékra
a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
d) az idénymunkát végző
munkavállaló.”
8. § (1) E törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mt. 38. § (4) bekezdése, valamint az Mt. 117/B. § (3) bekezdéséből a „munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy” szövegrész.
9. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.”
10. § A Kjt. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”
11. § A Kjt. a következő új 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban
töltött időt.
(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött időt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.”
12. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel a munkáltató köteles a 2004. január 1-jei hatállyal a közalkalmazott fizetési fokozatát és illetményét megállapítani.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Kjt. 80. §-ában a „147. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „147. § (6)-(7) bekezdése” szövegrész,
b) a Kjt. módosításáról szóló 1997. évi LVI. törvény 10. § (3) bekezdés a) pontjában a „87. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „87/A. § (1) bekezdés” szövegrész
lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kjt. 87. § (2)-(5) bekezdése hatályát veszti.
13. § E törvény hatálybalépésével az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (1) bekezdésében az „európai tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos” szövegrész helyébe „európai üzemi tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos” szövegrész, 24. §-ában az „Egyesült Királyságra történő kiterjesztéséről szóló 97/78/EK irányelvével” szövegrész helyébe az „Egyesült Királyságra történő kiterjesztéséről szóló 97/74/EK irányelvével” szövegrész lép, valamint 25. §-ának (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 15-i ülésnapján fogadta el.