﻿Ára:
5,80
forint
ALAPÍTOTTA: PÉTHŐ SÁNDOR
Swmbmt
1990. január 13. Lili. évfolyam
11. szám
Tüntetés Bukarestben és Tcmcsváróit
Törvényen kívül helyezték a Román Kommunista Pártot
Gorbacsov nehéz órái a litván fővárosban
A külpolitikai helyzet
A SZOVJETUNIÓ KERETEIN BELÜL tudja csak elképzelni Litvánia jövőjét Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető ugyanakkor a helyi vezetéssel folytatott, solkszor késhegyig menő vitákban elvileg nem, zárta ki a föderációból való 'kilépés lehetőségét. Gorbacsov Vilniusi látogatása élénk sajtóvisszhangot váltott ki világszerte. Számos megfigyelő főként abból a szempontból elemzi az államfő vizitjét, amely szerint Gorbacsov helyzete meggyengült, mozgástere szűkült ai országon belül, noha nemzetközi sikerei ezt .némileg ellensúlyozták. Számos lap, mint például a francia Les Echos úgy vélekedik, hogy a nagyszabású baltikumi függetlenségi kampány ellenére Gorbacsov képes lesz újszerű megoldásokat kiharcolni a térségben, elsőiként is Litvániában. A Le Quotidien de Paris úgy fogalmaz, hogy Gorbacsov „a litvániai vulkán” tetején táncol, s a különlegesen 'bonyolult erőviszonyok közepette egy helytelen döntéssel „mindent elveszíthet". Egyszerre kell eloszlatnia konzervatív ellenlábasainak aggodalmait, s megelőznie a jóvátehetetlen következményekkel járó szakítást Litvániával. A Le Figaro magabiztosan állapítja meg: „Nem kétséges, hogy Vilniusban megtalálják majd a kompromisszumot”. E mostani fejleményekkel összefüggésben figyelmet érdemel a brit miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy nem fenyegeti közvetlen veszély Mihail Gorbacsov pozícióját. Margaret Thatcher, aki egyébként pénteken az európai kőrútjának első állomására, Londoniba érkezett japán kormányfővel egyebek közöt Kelet-Európáról is tárgyalt — a The Daily Te-legraphnak adott terjedelmes nyilatkozatot. A litván kihívás súlyosságára atal egyébként a nemzetközi diplomácia két apró mozzanata is: Washingtonban mind a Fehér Ház, mind a State Department szóvivője elzárkózott Gorbacsov vilniusi eszmecseréinek a kommentálásától, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el a három balti állam bekebelezését Moszkva által. Ezen óvatos és megfontolt megnyilatkozásokkal egy időben az ENSZ titkársága jónak látta megszakítani a hónapok óta tartó tájékozódó jellegű kapcsolatokat Észtország, Lettország és Litvánia képviselőivel, nyomatékosan hangsúlyozva egyszersmind, hogy a Szovjetunió semmilyen formában nem szorgalmazta ezt a lépést.
KUBÁBAN ELLENZÉKI HANGOK szaporodásáról számolt be tudósításaiban a csehszlovák rádió Havannában akkreditált munkatársa, akit most a kubai hatóságok udvarias formában felkérték a szigetország mielőbbi elhagyására. A Prensa Latina szerint a csehszlovák újságíró „nem az igazságnak megfelelően” tájékoztatott a kubai valóságról. Mihail Cermak arról bátorkodott tájékoztatni hallgatóit, amiről jól értesült Buenos Aires-i források az MTI tudósítóját is informálták, vagyis, hogy Kubában mielőbb radikális politikai átalakításra lenne szükség, mivel Fidel Castro kormányának semmiféle javaslata sincs a hatalmas gazdasági gondok elhárítására. E vélemények szerint a kelet-európai övezetben végigsöprő demokratizálódás hatására szemlátomást Kubában is érlelődik a szabad választások és a népszavazás gondolata. Argentínai értesülések szerint immár a Kubai KP soraiban is vannak olyanok, akik hajlanak arra, hogy sürgessék a vezetés távozását, nem tartják elégségesnek a „kiigazításokat” és attól félnek, hogy Castro rugalmatlan egyszemélyi vezetésével nagy — esetleg a romániaihoz hasonló — megrázkódtatásnak tehetik ki a szigetországot. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni a kubai alelnöknek a KGST szófiai ülésszakán elmondott, meglehetősen merev beszédét, amelyben arra hivatkozott, hogy a szocializmus nehézségei „az eszme helytelen alkalmazásából” erednek.
KAMBODZSA-KONFERENCIA ül össze ismét tanácskozásra hétfőn Párizsiban, hogy a rendezésre vonatkozó újabb, jelesül ausztrál kezdeményezésről tárgyaljon. A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának külügyminiszterdielyettesi szintű képviselője azt mérlegeli, hogy a namibiai formulához hasonlóan Kambodzsában! ideiglenesen az ENSZ vegye át a közigazgatást, és készítse elő a szabad választásokat, s addig is függesszék fel a jelenleg a Szilhanulk-féle ellenkormánynak biztosított ENSZ-mandátumot. A kérdésről pénteken fejezte be a kínai vendéglátóival folytatott konzultációt Pekingben Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes. A kiútkeresés gyorsítását mindenképpen indokolja, hogy az országban a vörös khmerék fölújították hadműveleteiket. Említést érdemel, hogy az ENSZ-nek feltétlenül szerepet szánó Kína egyik vezető diplomatája a hanoi pártlap szerint a két állam viszonyának normalizálása mellett foglalt állást látványosan egy pekingi fogadáson. Egy Phnom Penhlben dolgozó szovjet diplomata viszont azt közölte az AFP-vel, hogy a Szovjetunió szerint a kambodzsai válságra „szakaszos, realistább” megoldást kell keresni, mivel a globális elképzelések kudarcot vallották. Az új megközelítés része, hogy rendeljenek el moratóriumot a kambodzsai szemben álló feléknek nyújtott fegyverszállításokra, amiről Rogacsov is véleményt cserélt kínai partnereivel. Reményt keltő az a hír is, miszerint valószínűleg február végén Dzsakartában újabb „koktélpartit” rendeznek.	<v- L >
vák fél szerint megállapodásra is juthatnak.
Az egyik ilyen vitatott kérdés: Bős—Nagymaros. A csehszlovák külügyminiszter megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi csehszlovák kormány nem azonosul elődje gigan-tomániásnak nevezhető koncepciójával. Csehszlovákia egyértelműen új módon közelíti meg ezt a kérdést, hiszen ez a beruházás saját értékelésük szerint is az utóbbi évék legnagyobb tehertétele volt számúikra. Magyarország továbbra is az államközi szerződés módosítását igényli, s a magyar megítélés szerint ennek megvalósításához rendkívül jó alapot teremtett az új csehszlovák kormánynak az a döntése, hogy leállítja a Duna elterelésének előkészületeit.
Tovatűnt fenntartások
Sok szó esett a nemzeti kisebbségekről, a Csehszlovákiában élő magyarok és a hazánkban élő szlovákok helyzetéről. A megbeszélésen kitűnt, hogy egyik országban sincs akadálya a nemzetiségek fejlődésének, jogos igényeik kielégítésének. Horn Gyula ismét szorgalmazta közös kormánynyilatkozat kiadását a nemzetiségek jogairól és az ehhez szükséges feltételékről.
Horn Gyula értékelése szerint a két ország kapcsolatainak fejlesztésében új helyzetet teremtett, hogy csehszlovák részről megszűntek a korábbi fenntartások Magyarországgal szemben. A magyar fél kész a még intenzívebb politikai bárbeszédre. A magyar külügyminiszter megerősítette Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök korábban tett meghívását: január végén szívesen látja hazánkban Václav Havelt, Csehszlovákia államfőjét.
A magyar külügyminiszter biztosította csehszlovák kollégáját arról:	minden segítséget meg-
adunk kutatóiknak, hogy hozzáférjenek az 1968-as 'csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos dokumentumokhoz.
A tárgyaló felék a fcétoldálú gazdasági együttműködés folyamatait megnyugtatónak minősítették, hangsúlyozva, hogy a fő cél a piaci rendszer meghonosítása. A csehszlovák vezetésnek is határozott szándéka az európai folyamatokhoz való gyors felzárkózás, a minél fokozottabb hozzájárulás Európa megosztottságá-
nak felszámolásához. A csehszlovák fél véleménye szerint egységes Németország nélkül Európa sem lehet egységes, az újraegyesítés ideje, módj'a, tartalma azonban kérdéses. De senki sem vitathatja el a németek önrendelkezési jogát.
Szovjet csapatkivonás
A közép-kelet-európai folyamatok megvitatásakor természetesen szó esett a szövetségi rendszerékről, így a Varsói Szerződésről is. A tárgyalópartnerek megítélése szerint a változások nem múlhatnak el nyomtalanul e szervezet felett sem, s szükségesnek tartották a VSZ politikai tevékenységének erősítését. Mind a magyar, mind pedig a csehszlovák fél mélységesen érdekelt a szovjet csapatok kivonásában.
Horn Gyula ismét felajánlotta a csehszlovák vezetésnek, hogy csatlakozzék a négy ország — Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország — immár kibontakozó regionális együttműködéséhez. Horn Gyula ezt a korábbi csehszlovák vezetésnek is felajánlotta, az azonban nem élt a lehetőséggel.
Németh Miklós miniszterelnök délután a Parlamentben fogadta Dienstbiert. Tájékoztatta vendégét a márciusi parlamenti választások előkészületéiről. Hangsúlyozta, hogy a kormány pluralista, demokratikus jogállam létrejöttére törekszik.
Ablaktörés nélkül
Jirí Dienstbier elmondta, hogy hazájának fejlődése az utóbbi húsz évben megtorpant, de bebizonyosodott, hogy határozott fellépéssel. a lakosság félelmeinek megszűnésével gyors változásokat lehet elérni. A november 17-e óta bekövetkezett eseményekben magas fokú politikai kultúra jutott kifejezésre. A tüntető diákok a hatóságok brutalitásai ellenére is fegyelmezetten viseliked-ték, „egyetlen ablak sem tört be”. A csehszlovák vezetés tudatában van, hogy a politikai forradalom gyorsabban hajtható végre, mint a hosszú éveken át felhalmozódott problémák megoldása. Megállapította:	nagy segítség volt Cseh-
szlovákia számára Magyarország példája, s az a tény, hogy Magyarország elsőként határolta el magát a Varsói Szerződés 1968-as beavatkozásától.
Hazánkba látogat a Japán miniszterelnök
Budapestről jelenti az MTI: I főn, hivatalos látogatásra 'ha-Németh Miklós miniszterelnök zánkba érkezik Kaifu Tosiki ja-meghívására január 15-én, hét- I pán miniszterelnök.
Nemzeti gyásznap Romániában
Békülékenységééri támadják
Csehszlovák-magyar eszmecserék
a tiltakozók az új bukaresti vezetést
A Varsói Szerződés sem kerülheti el a változásokat
Horn Gyula külügyminiszter meghívására pénteken munka-megbeszélésre hazánkba érkezett Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. A csehszlovák diplomácia vezetője röviddel megérkezése után megkezdte Hivatalos tárgyalásait magyar kollégájával.
Az MTI értesülése szerint a magyar—csehszlovák külügymi-
niszteri tárgyaláson a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttműködés legfontosabb kérdéseiről folytattak kötetlen eszmecserét. Megítélésük szerint a magyar—csehszlovák	kapcsola-
tokban nincsenek megoldhatatlan problémák, a ma még vitatott kérdésekben is közeledik a magyar és az új csehszlovák politikai vezetés álláspontja, s a csehszlo-
Tegnap este hét óra után pár perccel sikerült Kányádi Sándor kolozsvári költővel telefonkapcsolatot teremteni. Nem gondoltuk, hogy tervezett beszélgetésünk egészen más témára fordul.
—	Ne haragudjatok, most csak azzal tudok foglalkozni, amit az előttem levő televízió képernyőjén látok.
—	Mit közvetítenek?
—	Egyenes adásban láthatom, hogy Bukarestben óriási tüntető tömeg gyűlt össze a Palota téren, és azt skandálják, hogy: Gyilkosok! Gyilkosok! Tartok tőle, hogy
el akarják foglalni, a televízió épületét is.
—	Csak nem a szeku támadt fel?
—	Nem! Erről szó sincs. Civilek, diákok, munkások alkotják a tömeget. Amennyire ki lehet venni a közvetítésből, az új hatalom képviselői ellen szónokolnák. Elégedetlenek a változás mértékével. De ne haragudjatok, nem tudok tovább beszélgetni, mert minden perében történik valami. Hétfőn, vagy kedden szeretnék Budapesten lenni, akkor majd beszámolok mindenről.
A Magyar Nemzet olvasóihoz!
Változást észlel az olvasó (apunk első oldalán. A történelmi időket idéző, jól ismert, patinás címbetűk alól eltűnt a megjelölés: „A Hazafias Népfront lapja”.
A nemzeti függetlenség, a haladás és a sajtószabadság szellemében alapittatott a Magyar Nemzet több mint fél évszázada. A szerkesztőségi gárda legjobbjait mindig ezek az eszmék vezették. A lap életében most sorsdöntő fordulat következett be.
Hosszú hónapok óta küzdött a szerkesztőség a lap szellemi és anyagi önállóságának visszaszerzéséért. A munkatársak egyhangú elhatározással megszüntették a szervezeti kapcsolatot a Hazafias Népfronttal. Ezt a döntést a Hazafias Népfront Országos Elnöksége is tudomásul vette.
Különböző próbálkozások után ígéretes megoldásnak látszott egy részvénytársaság létrehozása. A tárgyalásokat — csaknem fél éve — a Soros Alapítvány és a Hazafias Népfront szakértői kezdték el, s viszonylag hamar eljutottak a megállapodás küszöbéig. Sajnos, e küszöböt több hónapos huzavona után sem sikerült átlépni; a magyar közéletben szított viták, valamint a Hazafias Népfront egyes tisztségviselőinek akkori magatartása miatt a tárgyalások megrekedtek. Figyelembe véve a jelenlegi körülményeket, e pillanatban nem látszik lehetségesnek a Soros Alapítvány ajánlatának megvalósítása.
A szerkesztőséget képviselő Magyar Nemzet Alapítvány, valamint a Pailas Lap- és Könyvkiadó Vállalat úgy határozott, hogy korlátolt felelősségű társaságot alapít. A kft. természetesen nem zárkózik el attól, hogy a jövőben részvénytársasággá alakuljon át.
A lap élére, a szerkesztőbizottság elnökeként visszatér Pethő Tibor. A szerkesztőség vezetője a megválasztott főszerkesztő: Martin József. A Pethő Sándor alapította lap, hagyományaihoz híven, pártoktól és szervezetektől függetlenül, továbbra is elsősorban az értelmiség újságja kíván maradni, s közvetíteni igyekszik a magyar progressszió meghatározó áramlatai: a népi-nemzeti, a polgári-liberális és a baloldali-demokratikus irányzatok maradandó értékeit.
Hazánk új korszakba lép. Reményeink, hitünk szerint a higgadt, felelősségteljes tájékoztatás feladatát egy megújult Magyar Nemzet sikerrel látja majd el. A lap munkatársai köszöntik az Olvasót, további bizalmát, segítő támogatását remélve.
A Hazafias Népfront Országos Elnöksége lemond lapgazda! jogáról
A Hazafias Népfront Országos Elnöksége 1989. január 11-i ülésén — társadalmi kényszerek hatására — lemondott a Magyar Nemzet lapgazdai jogáról. Egy megváltozott politikai helyzetben tette ezt azért is, hogy a választásokra készülő országban minden nemzeti média pártoktól, politikai mozgalmaktól egyformán semleges legyen.
A Magyar Nemzet sohasem volt a népfrontmozgalom által kisajátított napilap. A pártállam sajtóirányítási rendszerének megszűntével a Hazafias Népfront minden tőle telhetőt megtett azért, hogy létrejöjjön a lap függetlenségét is garantáló gazdasági háttér. Alapelvünk volt: a Magyar Nemzet nem eladó! A valameny-nyi társadalmi szervezetet várhatóan ellehetetlenítő, a korhangulat alapján meghozott, átgondolatlan parlamenti döntés következtében mozgalmunk nincs abban a gazdasági helyzetben, hogy politikailag és gazdaságilag jelképes napilapjáért a jövőben felelősséget tudjon vállalni.
Kívánjuk, hogy a Magyar Nemzet valóban független napilapként őrizze azokat a történeti értékeket, amelyek nevéhez kötődnek. E nagyszerű újság legyen továbbra is a népfronteszme, a nemzeti összefogás szolgálója, küzdjön azért, hogy Magyarország magyar ország maradjon.
Budapest, 1990. január 12.
A Hazafias Népfront Országos Elnöksége
így kaptunk — véletlenül — hírt a legfrissebb bukaresti eseményeikről, aminek nyomán azonnal telexeztün'k a román fővárosba, ahonnan Oltványi Ottó, az MTI tudósítója a 'következőiket válaszolta kérdéseinkre:
Temesváron és Bukarestben tüntet a tömeg, tisztogatást követelnek, mert sokan a régi rezsim emberei közül még a helyükön vannak. A tüntetők azt követelik, hogy ezeket a leggyorsabban váltsák le, távolítsák el. Az az álláspontjuk, hogy e tekintetben az Iliescu-kormány túlságosan békülékeny volt. A kommunisták eltávolításának igényét az egyetemisták már néhány napja megfogalmazták.
Bukarestben Iliescu, Petre Román és Dumitru Mazilu egy tank tetejéről szólt a tömeghez. Iliescu beszéde nem elégítette ki a tömeget. Petre Román jórészt háttérben maradt. Mazilut viszont többször megéljenezték.
A tömeg a halálbüntetés visz-szaállítását is követeli. Megengedhetetlennek tartják, hogy akik gyermekes anyákra lőttek, élve maradjanak. Ebben a kérdésben gyors népszavazást követelnék. Mazilut ükkor éljenezték, amikor kijelentette: „Halálért — halált!”. Sokan föltételezik, hogy még az éjszaka, népszavazás nélkül is, a legsúlyosabb bűnök elkövetőire visszaállítják a halálbüntetést.
A telexválasz kézhezvételekor még senki sem igazolta a hírt, amely szerint a tömeg a televíziót támadná.
A temesvári tüntetés következtében a Nemzeti Megmentósi Front Temes megyei tanácsa lemondott. (Elnöke, S. Bálán, elő-
zőleg a megyei pártbizottság első titkára volt.)
*
Bukarestből jelenti az MTI: Nemzeti gyásznap volt pénteken szerte Romániában:	azokra az
áldozatokra emlékeztek, akik életűiket adták a forradalom győzelméért, a szabadság és demokrácia kivívásáért. Ezen a napon valamennyi újság fekete színnyomásban jelent meg.
A nemzeti gyásznapon a mártírvárossá nyilvánított Bukarest központjában, a főbb tereken és harci színhelyeken kezdődtek a csoportosulások. Ezek a csoportok a délutáni Órákban hatalmas tömeggé szerveződtek. A tüntetők menet közben „Le a kommunistákkal!” „Soha többé kommunizmust!” jelszavakat kiáltva vonultak a Victoria térre. Ezen a téren van a román külügyminisztérium épülete, amely most kormányközponttá lépett elő: itt székel az NMFT. Az épület előtt harckocsik vannak. Ide vonulta tömeg és megkezdte a spontán szervezett népgyűlést.
Iliescu igyekezett lecsendesíteni a tüntetőket, mondván, hogy az új vezetés megkezdte tárgyalásait a már megalakult politikai pártok képviselőivel. „Nyitottak leszünk mindenféle dialógus előtt” — hangoztatta, majd szólt arról, hogy a politikai pluralizmus és a szabad választások mellett szállnak síkra. Közölte: a Román Kommunista Párt gyakorlatilag felszámolta önmagát, vagyona az állam tulajdonába megy
Dumitru Mazilu többször szólt a tüntetőkhöz és őt, aki Ceau-sescu börtönéből szabadult, többször is megéljenezték. A tömeg rokonszenvét mindenekelőtt azzal